Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201008nyomtatható.pdf fájlt!
Bélyeg A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA II. évfolyam 8. szám
2010. október
Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Nagyszlabosi Papírgyár első vízjelének rekonstrukciója
SZÜCS KÁROLY cikkének 2. része a 71-75. oldalakon
Emlékeztető a Szakosztály 2010. szeptember 2-i összejöveteléről A nyári szünet utáni első összejövetelen 12 tagunk vett részt. Az összejövetel előtt a Szakosztály vezetősége tartott ülést, mivel a MABÉOSZ Elnöksége kérésére a Szakosztálynak új, 2010-2011 évi programot kell összeállítani és azt augusztus 15.-ig megküldeni az elnökség részére. Ennek a kérésnek eleget tenni nem állt módunkban, hiszen ahhoz össze kellett volna ülnie a Szakosztály vezetőségének a témát megtárgyalni – azonban ez a nyár közepén problematikus lett volna, különös tekintettel arra, hogy augusztusban a székház is zárva van. Erről a Szakosztály titkára emailban tájékoztatta Tóth Csaba Kornél MABÉOSZ elnököt, Kolozsváry Géza MABÉOSZ ügyvezető igazgatót és Perneczky László szakosztályi instruktort. Az vezetőségi ülés, és az azt követő összejövetel napirendjén először a Szakosztály új, 2010-2011 évi programja szerepelt, majd a IV. IBK találkozón és a Kecskemét 2010 Bélyegkiállításon való részvételről beszéltünk. Már a 2010-2011 évi program megbeszélése során felmerült, hogy a tagság igényei szerint esetleg további Szakcsoportokat hozzunk létre, ez elsősorban a tagok tevékenységének függvénye. Eddig javaslatok a vágott és a tévnyomat gyűjtők köréből érkeztek. Elhatároztuk, hogy a Szakosztály tagsága gyűjtési területeit felmérjük, hogy a közvetlen gyűjtői kapcsolatok kialakítását ezzel is segítsük, továbbá tervezzük, hogy a tagság felmerült igényeit kielégítve, saját szakosztályi honlapot hozzunk létre. A Szakosztály tagsága és vezetősége kiemelten fontosnak tartja a hamisítás elleni küzdelmet, ennek érdekében szorgalmazzuk egy, a magyarországi bélyegvizsgálat helyzetéről rendezett ’kerekasztal’ megbeszélés megrendezését. Mivel a résztvevőkkel egyeztetni kell, időpontja késöbb lesz kitűzve. Ehhez kapcsolódva tervezzük, hogy hamisítványokat ismertető tablókat készítünk és azokat előadások keretében mutatjuk be, majd elhelyezzük a Magyar Bélyeggyűjtők Háza helyiségeiben. Miután a Megszállási Szakcsoport tevékenysége továbbra is a Szakosztály üléseinek keretein belül zajlik, az összejövetel záró programjaként a Szakcsoport vezetősége és jelenlévő tagjai a Szakcsoport Működési szabályzatáról és a Munkaprogramjáról beszélgettek, melynek során ismét élénk vita bontakozott ki a helyi-, megszállási- és magánkiadások, besorolási elveiről és ezen kiadások vizsgálati módozatairól. -efel-
előadása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetőleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetőleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy előadni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál:
[email protected]. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és előadásban. Az összejövetelek mindig a hónap első csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyűjtők Háza 101. termében. ------------------------- o -------------------------
A Nagyszlabosi Papírgyár első vízjelének rekonstrukciója
SZÜCS KÁROLY 2010. január 7-i összejövetelén tartott előadása rövidített változata, 2. rész
Minden ülésre 2 programot tervezünk, az előadások szerkesztett változatát szeretnénk a következő Bélyeg számában közölni – ezért kérünk minden előadót, hogy
A különböző szakirodalmakban közölt rajzok és méretadatok összegzése:eltérő, sőt egymást is átfedő méretek. Az elérendő cél: a két vízjelváltozat megkülönböztetésére alkalmas, a mindennapi gyakorlatban is alkalmazható ismérvek meghatározása. Mint már említettem, a pénzügyi bélyegek 2002-ben megkezdett új katalogizálása során kezdtem e problémával intenzívebben foglalkozni és így határoztam meg az ív-visszaállítás támpontjait az okmánybélyegek esetében, melyek a következők: · A bélyegszín változásai (barna tónusok/zöld) · Alnyomat típusok (II-III-IV.) · Fogazás (13–11½−12 fésűs) tépés illesztése · Vízjelállások és a vonalak illesztése (1-4) · Papírfajták (évenkénti gyártás) · Érvénytelenítés (azonosságok)
70
Bélyeg
A teljes éves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket: Beszámoló az IBK találkozóról és a Kecskeméti Bélyegkiállításról október 7 Barabássy Miklós: Debrecen II. kiadás Kostyál Ferenc: Tévnyomatok – előadás november 4 december 2
Bélyeg
71
Az első lépésben a rendelkezésemre álló 5 krajcárosokat tartalmazó 10 bündliből kiválogattam azokat, amelyeken az érvénytelenítés dátuma megállapítható volt és oszlopokba rendeztem ezeket. Okmánybélyegeken az érvénytelenítés nem csak bélyegző lehet, hanem átírás is. Emiatt ennek a szempontnak az összes bélyegnek csak mintegy negyede-ötöde felelt meg. Függőlegesen a bélyegváltozatok (alnyomat-típus, fogazás) szerint rendezve a technológiaváltások időrendje vált láthatóvá. Az 1884-es évből azonban mintegy 170 bélyegem azonos változat és ráadásul azonos kézírással érvénytelenített volt (lásd a világos ellipszisben a kép felső részén).
A párból szinte majdnem azonnal hármascsík született Az 1800-as évek végén készült világkiállítási mintaalbumból rendelkezésemre állt az 1 krajcáros mintaív képe. Ez elég részletes ahhoz (600 dpi) hogy a feltűnőbb nyomathibák alapján megkereshessem az ívdarabjaimon az azonos pozíciót.
Ezeket hátulról nézve a vízjelállások, majd ezek közül a leggyakoribb, mintegy 80 darabot a vízjel vízszintes és függőleges helyzete alapján rendeztem. Hamarosan rábukkantam két függőlegesen tökéletesen pontosan egymáshoz illeszkedő bélyegre. (Lásd a világos ellipszist a kép alján középen – nagy képek a 73. oldalon.)
72
Bélyeg
Bélyeg
73
Eközben sikerült néhány oszlop-azonosítóra is ráakadnom, ami nagyban segítette a további munkámat, és egyúttal azt is ellenőrizni tudtam, hogy az összefüggéseim az felismert ívhelyekhez is passzolnak-e?
A fénypult (montázsasztal) bevetése
Az ívről kézzel levett rajz: Legnagyobb örömömre még a nagyszlabosi vízjelszél is látható az ív közepe táján, a 7. oszlop bélyegeinek 6. oszlop felé eső szélén!
Karácsonyi ajándékként előállt az eddigi legnagyobb 67 bélyeges ívrészlet
74
Bélyeg
A vízjelábra a hengeren nagyságrendileg 1000-szer ismétlődik. Néhány milliméteres különbségek minden mérhető méretnél mindkét vízjelnél, tehát természetesen egy íven belül is gyakran előfordulnak. Ez a jelenség, bár a papír gyártáskori méretváltozása is szerepet játszhat, elsősorban a filigram (vízjelminta) kézi gyártás miatt keletkezett, ami egyben azt is jelenti, hogy a méretkülönbségek véletlenszerűek, és legvalószínűbb, hogy normáleloszlást követnek. A normáleloszlásra jellemző, hogy az adatok 95-%-a ±’1,96 szórás-tartományon belül esik. A valós méreteket tehát nem tól-ig számokkal, hanem csakis egy átlagszámmal az egy ehhez tartozó olyan különbségértékkel írhatjuk le pontosan, amelyen kívülre érték csak egy elfogadhatóan kis valószínűséggel esik. Ha a két vízjel közt léteznek olyan, egymástól viszonylag független méretek, amelyek e valószínűség mellett megkülönböztethetők, akkor ezek együttes figyelembevételével valószínűségek összeszorzódnak, és ilyen esetben a két vízjel elhanyagolható hiba mellet, megbízhatóan azonosítható. folytatjuk
Bélyeg
75
Tábori posta előfutár? A Bélyeg 2010. szeptemberi számának (II. évfolyam 7. sz.) 64. oldalán Nem ez nem egy Nagymánya – de érdekes című, FILEP LÁSZLÓ által irt cikkben szerepelő túlbérmentesített levél, mely a címlapon látható – egy igazi filatelista produkció. A postán fellelhető forgalmi bélyegekkel teleragasztott iratboríték, amelyet „SAUHELY-GYÁRTELEP BEVONULÁS938X11-12ó” gyermeknyomda betűiből rögtönzött bélyegzővel bélyegeztek le. A boríték kétségtelen legszebb részlete, a Szent István sorozat látványos, ívszéli kettősfogazattal ellátott 70 filléres bélyege, amely egy hagyományos gyűjtemény dísze is lehetne. A cikk elolvasásakor meglepődtem azonban azon a véleményen, amely szerint a szerző a címlapon bemutatott filatelista levelet „Tábori posta előfutárnak” nevezi. Ezt a címzett személyével indokolja, aki a Sátoraljaújhelyen, feltehetően a laktanyában állomásozó tüzérüteg főhadnagya, tehát katona. Az sem lehetetlen, hogy bélyeggyűjtő volt és saját magának megcímezte ezen a csodanapon ezt a „csodalevelet”. Véleményem szerint a borítékot több okból sem nevezhetjük tábori postai előfutárnak. Az első Bécsi Döntés által visszakerülő felvidéki területek részére 1938. október 13-i kereskedelmi és közlekedési miniszteri rendelettel a „Felszabadult Területek Magyar Királyi Postaigazgatósága” néven központi postaigazgatóság felállítását rendelte el. Az ideiglenes közigazgatást ellátó katonai parancsnokságok mellett a postaigazgatásnak egy-egy, összesen négy kirendeltsége működött, a bevonulást végrehajtó 4 hadtest alárendeltségében. Mint tudjuk a „békés” területszerzés időszakában nem is tervezték és nem is volt szükség a tábori postaszolgálat felállítására, ezért sem beszélhetünk itt előfutár időszak létezéséről. A magyarcsehszlovák terület egyeztető szakaszos tárgyalások ideje alatt, előkészületi tevékenység keretében, lassan elfoglalják a bevonulásra kijelölt honvéd egységek a felvonulási területeiket a magyarországi határszakaszokon. Szemben a Csalóközzel a II. hadtest, Ipolyságnál, a nógrádi terepszakaszon az I. hadtest, majd tovább a VII. és legkeletebbre Munkács és Ungvár alatt a határon innen a VI. hadtest. Ez idő alatt az itt állomásozó katonák a magánlevelezésükhöz a közönséges polgári postát használták és semmiféle díjmentes kedvezményben nem részesültek. A bevonulás után a Felvidék katonai közigazgatásának ideje alatt a közönséges posták működtek. A bevonulásban résztvevő alakulatok katonáinak sem volt semmiféle posta díjkedvezménye vagy díjmentessége. Tehát tábori postai működésről nem beszélhetünk ebben az időben. A Felvidék visszatérése előtt közel egy hónappal a csehszlovák hatóságok a tárgyalásokon rendezési szándékukat megerősítendő, 1938. október 11-én átadták Ipolyságot és Sátoraljaújhely-Gyártelepet. Ez utóbbi helység azért is volt érdekes, mert Sátoraljaújhely volt az a város, amelyből a várost kettészelő Ronyva patak bal partján lévő 2752 kh. területű városrészt az ott lévő vasútállomás miatt, 1920. június 4-én Csehszlovákiához csatolnak, kettészakítva a települést. Még egy anekdotát érdemes itt megemlíteni, hogy mennyire békésen történtek az események. Az ipolysági katonai bevonulást megelőzően, egy órával megelőzve a katonákat a Magyar Királyi Posta dolgozói gépkocsival megérkeztek az ipolysági postához, ahol magyar nyelven megtörtént a csehszlovák és a magyar postások között a hivatalos átadás-átvétel. A bevonuló honvéd csapatok megérkezésekor már működött
76
Bélyeg
a magyar postahivatal a városban. Az újdonsült postavezetőt ügybuzgalmáért a katonai közigazgatás parancsnoka szóbeli megdorgálásban részesítette. A tábori postaszolgálatot 1939-ben Kárpátalja katonai megszállásakor vezetik be. A harci alakulatok 1939. március 15-én lépik át a határt és kezdik meg a terület elfoglalását. A tábori postaszolgálat működésére vonatkozó hivatalos rendelet csak 1939. március 26-án jelenik meg. Ennek következménye az, hogy a 26-a előtt feladott tábori postai küldemények mind magánkiadású lapok, képeslapok voltak. A tábori postai levelezőlapok csak ezután kerültek kiosztásra a honvédeknek. A feladó katonák saját kezűleg írták a küldeményekre a „tábori posta” vagy „katona-posta” feliratot. A postahivatalok a katonák által így feladott küldeményeket portómentesen elfogadták és kézbesítették. Az ilyen küldemények már joggal nevezhetőek tábori postai előfutároknak. Voloncs Gábor
Nem értek egyet…
VOLONCS GÁBOR barátom véleményével, de köszönöm, és nagyra értékelem hogy hozzászólt a Bélyeg 2010. szeptemberi számában megjelent cikkemhez – ám el kell mondjam, nem értek egyet az abban foglaltakkal. Mint hozzászólásában írja: „Az ideiglenes közigazgatást ellátó katonai parancsnokságok mellett a postaigazgatásnak egy-egy, összesen négy kirendeltsége működött, a bevonulást végrehajtó 4 hadtest alárendeltségében.” – és itt a lényeg: katonai alárendeltségben! Valóban, a „békés” területszerzés időszakában nem került sor a tábori postaszolgálat felállítására, valószínűleg főképpen a „békés” jelző politikai hangsúlyozása miatt. „A bevonulásban résztvevő alakulatok katonáinak sem volt semmiféle posta díjkedvezménye vagy díjmentessége. Tehát tábori postai működésről nem beszélhetünk ebben az időben.” – írja Voloncs Gábor, melyben teljesen igaza van, én sem állítottam, hogy tábori posta működött volna ebben az időben. Én „Tábori posta előfutárnak” neveztem a bemutatott levelet, mivel címzettje egy, a Sátoraljaújhelyen állomásozó tüzérüteg főhadnagya, akinek joga lett volna igénybe venni a ’Tábori postát’ – ha működik. Mivel ’Tábori posta’ nem működött, de a polgári posta katonai alárendeltségben működött, véleményem szerint joggal nevezhetem a katonai jellegű küldeményeket „Tábori posta előfutárnak”. Arra pedig, hogy a katonáknak nem volt díjkedvezménye vagy díjmentessége, nem lehet alapozni, mivel ez díjkedvezmény vagy díjmentesség csak háború esetén volt érvényes – egy „békés” területszerzés esetében nem. Hozzá kell tennem, hogy még háborúban sem mindig díjmentes a ’Tábori posta’ – például az amerikai katonák I. és II. Világháborús levelein is találkozhat bélyeggel a gyűjtő, vagy akár napjaink különböző katonai missziói esetében is bérmentesített ’Tábori posta’ küldeményeket helyezhetünk el gyűjteményeinkbe. Filep László
Békés bevonulás esetén is működhet tábori posta, ha úgy dönt a vezérkar! Úgy látom részben azért egyetértünk, amiben FILEP LÁSZLÓ téved az az, hogy a Felvidékre a katonasággal együtt érkező polgári postahivatalok felettes szerve nem a hadsereg, hanem a Budapesten székelő Felszabadult Területek Magyar Királyi Postaigazgatósága volt. Mivel egy rövid időszakig a területen katonai közigazgatás volt bevezetve, ezért minden a közigazgatáshoz tartozó szervezet, így a polgári postahivatalok is az adott katonai körzet védelme alatt állt, így értendő az alárendeltség.
Bélyeg
77
Mint írja, a „díjkedvezmény vagy díjmentesség csak háború esetén volt érvényes – egy „békés” területszerzés esetében nem.” Ez nem igazán állja meg a helyét. A II. Bécsi Döntés értelmében történő békés katonai bevonuláskor és előtte is működött a díjmentes tábori posta a mozgósításba bevont alakulatok katonái részére. Ez itt fontos kitétel, mert háború esetén a teljes hadseregnél bevezetésre kerül a tábori posta szolgálat. 1940. május 10-én két hadtest és a gyors dandárok létszámemelését határozta el a vezérkar, amelyet részben a terület nagysága és a bevonuló katonaság hadtápvonalainak 800-900 km-es elnyúlása is indokolta. A létszámfeltöltés miatt május 25-én, részleges mozgósítást rendeltek el és június 4-én megkezdte működését a tábori postaszolgálat. Tehát az Észak-Erdélyi bevonulás esetében 1940. június 4-e a tábori postaszolgálat bevezetésének az időpontja. Ekkor még a bevonulásra összevont alakulatok a Tiszántúlon helyezkedtek el, majd szeptember 6-13. között békésen bevonultak Észak-Erdélybe. Itt semmiféle háború esete nem forgott fenn és mégis működött a tábori postaszolgálat egészen október végéig a katonai közigazgatás megszűntéig. Voloncs Gábor
Még mindig nem értek egyet… VOLONCS GÁBOR barátom fentebb leírt véleményével, mivel „a Felvidékre a katonasággal együtt érkező polgári postahivatalok felettes szerve nem a hadsereg, hanem a Budapesten székelő Felszabadult Területek Magyar Királyi Postaigazgatósága volt” de én nem is állítottam mást – viszont a az újonnan felállított Postaigazgatóságot a Rendeletek Tárában bejelentő 121,400/1. számú rendelet szerint „Az igazgatóság és kirendeltségeinek a katonai parancsnokságokkal történő összeműködését külön rendelet szabályozza.” Sajnálatos módón, ezt a rendeletet eddig még nem sikerült megtalálnom, de feltételezhetően a benne közölt rendelkezések analógok lehetnek a Keleti részek és Erdély egy részének visszacsatolásával kapcsolatosan megjelent 229.333/1. számú rendeletben közöltekkel, mely szerint a visszatért területek „egy részén a postai szolgálat ellátása katonai igazgatás alá kerül polgári személyzettel”. De a felettes szerv itt is egy újonnan felállított postaszerv, a Magyar Királyi Postavezérigazgatóság Keleti Szervezési Osztály (Szervosz) volt. Abban viszont egyetértek Gábor barátommal, hogy az Erdélyi bevonuláskor valóban nem volt háború – csak háborús helyzet. A Turnu Severin-i román-magyar tárgyalások eredménytelensége után, az elhatározott és 1940. augusztus 28-ra tervezett támadást német nyomásra leállították, és helyette német-olasz döntőbíráskodás történt 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntésben, amikor hazatérhetett Észak-Erdély, Székelyföld és a Partium északi része, összesen 43.104 km2-en 2.633.000 lakossal, akiknek 51,4%-a volt magyar. Filep László -------------------------
o
ívrekonstrukciója egykeretes anyaga, egy második keretben kiegészítve az összefüggések bemutatásával (erről az anyagról is szól Szücs Károly 3 részes cikke, melynek 2. része jelen lapunk 71-75. oldalain olvasható); KOCSIS VIKTÓRIA: Porcelánok egykeretes; FILEP LÁSZLÓ: Kocsipostai szállítólevelek és Hradzsin 3 haléř egykeretesei valamint a háromkeretes Dél-Szlovákia (Felvidék és Kárpátalja) hazatérése Magyarországhoz 1938-1939-ben. A fáradságos munka után jól esett beülni az előadóterembe, ahol meghallgattuk Szücs Károly IBK alelnök két előadását. Az első előadás a Ferchenbauer katalógus legutóbbi, 2009-es kiadását mutatta be részletesen. A négykötetes, kitűnő nyomdatechnikával készült, minden oldalán színes speciálkatalógus és kézikönyv Ausztria és területei postabélyegeit, díjjegyeseit, egyéb filatéliai objektumait mutatja be, benne Osztrák posta Magyarországon és az 1867-es kiadás, Bosznia Hercegovina, osztrák-magyar katonai posta stb. Megismerhettük a könyv előtörténetét, korábbi kiadásait, és a betekintést nyerhettünk a könyv felépítésébe. A második előadás az ívrekonstrukció technikáját mutatta be illetékbélyegek konkrét ívrekonstrukcióján keresztül. Az ívek nyomdatechnikai előállításának ismerete elengedhetetlen a munka során; az előadás során lépésről lépésre követhettük a nyomdatechnikából adódó ívrekonstrukciós támpontokat. Nagy elődeink fáradságos ívrekonstrukciós munkájához képest korunkban nagy előrelépést és könnyítést jelent az informatika: a szkennelés lehetősége, a képek nagyíthatósága, egymás mellé helyezhetősége, gyakorlati példákon keresztül nézhettük meg a módszer lényegét.
Munkában az ifjuság
Egyéni beszélgetés, kiscsoportban
-------------------------
IV. IBK Találkozó, Dabas 2010.09.10-12. Az Internetes Bélyeggyűjtő Klub (IBK) 2007 óta szervez minden évben többnapos találkozót, ahol az IBK tagjai és az érdeklődők megismerkedhetnek egymással, cserélhetnek, beszélgethetnek, filatéliai programokon vehetnek részt. Ebben az évben, szeptemberben került sorra – szokás szerint – Dabas városában a találkozó. A péntek délutáni érkezés után összeállítottuk a bemutatóhoz szánt kereteket, felkerültek a bélyegbemutató anyagai: SZÜCS KÁROLY: 1 krajcáros illetékbélyeg
Filep László magyarázza Hradzsin 3 haléřos egykeretes anyagát a fiataloknak
78
Bélyeg
Bélyeg
Voloncs Gábor ugyanazt az anyagot magyarázza a felnőtteknek
79
Szombaton délelőtt ifjúsági programokkal vártuk a gyerekeket: a Bélyegmúzeum Ifjúsági Bélyeggyűjtő Köre kihelyezett foglalkozást tartott, mellette volt origami, kis tárlatvezetés és lehetőség nyílt egyéni beszélgetésekre, csereberére, ajándékozásra. A délután folyamán került sor az IBK éves taggyűlésére, ahol számos fontos témát vitattunk meg, és szavaztunk az eldöntendő kérdésekről. Internetes kör lévén a távolmaradt tagjainknak lehetősége volt a szavazásra, mégpedig elektronikus úton.
Az IBK éves taggyűlése tanácskozik A nap megkoronázása az IBK jótékonysági árverése volt, amely kitűnő, közvetlen hangulatban zajlott, időnként parázs licitekkel, a bevétel jelentős része az IBK találkozó költségeire fordítódik.
Az árverést vezető Filep László és Este borkóstolás zárta a napot segítője, Kocsis Viki Vasárnap délelőtt CSATLÓSNÉ MARIANN, az IBK elnöke tartott előadást „Élő Bélyegmonográfia – Postai bélyegzések” címmel. Az előadás célja az volt, hogy a Bélyegmonográfia 40-45 éve megírt köteteinek óriási ismeretanyagát egy kicsit közelebb hozza a mai gyűjtőkhöz, és igy áttekintést adjon a postai bélyegzések rendszerezési elveiről, módszereiről. Az előadás során VISNYOVSZKI GÁBOR számos információval egészítette ki a témát, és több érdekes bélyegzést elemeztünk közösen. Az ebéd után elpakoltunk, elraktuk a bélyegbemutató kereteit, majd hazautaztunk. Reméljük, jövőre is meg tudjuk rendezni a találkozót, szeretnénk ezzel hagyományt teremteni az IBK számára. Csatlósné Mariann ------------------------- o ------------------------A Kecskeméti Bélyegkiállításról szóló beszámoló ebből a számból technikai okokból kimaradt, azt a Bélyeg novemberi számában közöljük.
80
Bélyeg
