Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201101nyomtatható.pdf fájlt!
A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gy jt i Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA III. évfolyam 1. szám
Készítette: FILEP LÁSZLÓ
Egy kis színes … valami!?
De mi? Cikk a 6-7. oldalakon
2011. január
Emlékeztet a Szakosztály 2010. december 4-i összejövetelér l A decemberi összejövetelen alig tízen vettünk részt és mivel Kostyál Ferenc el adása – külföldi útja miatt – elmaradt, ezért az ülés alig egy órát tartott. Az ülésen határoztunk arról, hogy a 2011. márciusi ülés id pontját el rehozzuk 2011. február 24-én 15 órára, amikor a MABÉOSZ Könyvtárban, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen meghallgatjuk HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában él magyar gy jt je vetített képes el adását: Magyarország 18671887, a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. Az id többi részében kötetlen beszélgetés folytattunk a filatélia különböz témáiról. A el z számában megjelent KARDHORDÓ KÁLMÁN írása: ’Az „1940. Kormányzói 20 éves évforduló” ürügyén – 70 év múltával’ címmel, melynek sajnos a 10. ábrája kimaradt, most pótlólag közöljük. -efelMinden ülésre 2 programot tervezünk, az el adások szerkesztett változatát szeretnénk a következ számában közölni – ezért kérünk minden el adót, hogy el adása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehet leg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehet leg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy el adni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál:
[email protected]. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és el adásban. Az összejövetelek mindig a hónap els csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggy jt k Háza 101. termében. Kivétel a 2011. márciusi, melyet 2011. február 24-én 15 órakor a MABÉOSZ Könyvtárban lesz, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában él magyar gy jt je vetített képes el adása: Magyarország 1867-1887, a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. Az els féléves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket: Kostyál Ferenc: Tévnyomatok – el adás 2011. január 6 február 3 február 24 Könyvtár április 7 május 5 június 2
2
Herbert Kotal (Bécs): Magyarország 1867-1887, a Magyar Postaigazgatás bélyegkiadása – vetített képes el adás Filep László: A ’Délvidéki Visszatérés’ Tábori Posta levelez lapjai
Irodalmi Fórum a MABÉOSZ könyvtárban 2010. december 17-én délel ttre az Irodalmi Bizottsága tanácskozásra hívta a MABÉOSZ könyvtárába azokat a filatelistákat, akikt l segítség várható a magyar filatéliai szakirodalom továbbfejlesztéséhez. Célunk volt, hogy megvitassuk munkatervünket, valamint áttekintést nyújtsunk arról, hogyan látjuk, mint kiindulópontot, a jelenlegi helyzetet és támogatókat találjunk elképzeléseink további alakításához, megvalósításához. Bár a meghívást a székházban, az interneten, a Bélyegvilágban, a Bélyegben, a Hagyományos Szakosztály lapjában is közöltük, csak mintegy tucatnyian vettek részt a találkozón, Mondhatjuk, ez nagyon kevés. Valamennyire magyarázhatja, hogy célszer okból a könyvtárba tervezett eseményre épp csak egy munkanapon, ráadásul az aranyvasárnap el tti péntek délel ttön nyílt lehet ségünk. Tulajdonképpen f ként csak a „gy jt i elitet” érdekl téma miatt azonban nem is igazán számíthattunk ezúttal olyan sokadalomra, mint amikor az Elnökség által szervezett legutóbbi két fórumon a MABÉOSZ jöv jér l volt szó, bár így is elégedettek lehetünk, hiszen a beszélgetés igen tartalmas volt, célunkat ezzel el is elértük. Hiszen nem a létszám, hanem a min ség a lényeg – maguk az apostolok sem voltak többen, és mégis el nem hanyagolható hatással tudtak lenni a világ sorsára!
A résztvev k néhány tagja Az asztalra terített szakirodalom egy része A MABÉOSZ könyvtárosa, BÉNI IDA segít kész támogatását is élvezhettük, aki erre az alkalomra külön miattunk jött be a székházba. Nélküle nem lett volna lehet ségünk arra, hogy tervünknek megfelel en kitehessük az asztalra és bemutathassuk azokat a jelent sebb szakmunkákat, amelyek jöv jér l, folytatásáról beszéltünk. Készült ehhez a legfontosabb irodalmi m veket tartalmazó lista – ennek internetes elérhet ségét a továbbiakban e cikkben is megadom – amit felhasználva, a fórumot felvezet el adásban megpróbáltam áttekinteni az eddigi magyar nyelv szakirodalom keletkezésének és összefüggéseinek történetét. Reméltem, hogy az asztalunkon id rendi sorba rendezett magyar filatéliai szakirodalmon is jól követhet volt. A legelején ugyan nem volt látható gróf Andrássy 1898-ban megjelent 12 oldalas – a könyvtárunkból sajnos hiányzó – kis füzete, de az el dök kolosszális mennyiség munkájának hatalmas íve a 2000-es évek els évtizedében megjelent szépen illusztrált modern filatéliai szakkönyvekig (a legfrissebb: Nikodém-Szabó: A magyar bélyeg története) így igen jól érzékelhet volt. Az asztal másik végén látható volt egy – sajnos csak idegen nyelven hozzáférhet , és könyvtárunkból
3
nagyon hiányzó – katalógus, amely jól érzékelteti mai korunk lehet ségeit és ennek megfelel magas elvárási színvonalát. Ez a hetedik kiadású, négykötetes, összesen mintegy 3 700 oldalas legújabb Ferchenbauer könyvsorozat volt, ami máig már számtalan nemzetközi elismerést aratott, FIP kiállításokon pedig nagyaranyérmek sorát nyerte el. Megállapítottuk, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben megjelent munkák nem maradnak el sem színvonalukban sem jelent ségükben a korábbiaktól, bár sajnálatos módon eddig ezek létrejöttében a MABÉOSZ – esetenként teljesen hiányzó – ösztönzése, támogatása nem játszott olyan jelent s szerepet, mint korábban. Ezen szeretnénk most az Elnökség egyetértésével és minden más bevonható, filatéliához kapcsolódó szervezet támogatásával változtatni. Az ezt követ szakmai vitában a legfontosabb kérdés az volt, hogy mi is lenne az els ként pótolandó legfontosabb szakirodalom és hogy mi is áll ehhez rendelkezésre. A vita részleteit, eredményét megpróbálom röviden összefoglalni: 1. Els és legf bb témánk volt a megszállási felülnyomatok (helyi kiadások) témaköre. A Monográfia idején ezzel még nem lehetett hivatalosan foglalkozni, és megfelel színvonalú, magyar nyelv feldolgozása még most sincsen. 2000-t l már létezik ugyan egy több verzióban is közkézen forgó kézirat (szerz k: Bodor Mihály és Szigeti Lajos). Ennek tartalma azonban a szakért k közt hevesen vitatott. Különösen a filatéliailag elfogadható kiadásoknak kiállítások versenyosztályában be nem mutatható magánkészítés fantázianyomatokkal való együttes, katalógusszint kezelése miatt, ami a megjelentetés legf bb akadálya. A magánkészítés csinálmányok létezését ugyanis a vitatók szerint csak említeni szabadna, de katalogizálásukkal nem célszer ezeket filatéliai gy jtésre alkalmas formában is publikálni. Ugyanis, így a járatlanok szemében gy jtésre alkalmasnak t nhetnek fel, a magyar nyelvet nem ismer külföldi gy jt k számára pedig végképp megtéveszt ek lehetnek. A közkézen forgó kézirat-másolatok máris azt eredményezték, hogy már árveréseken is – id nként sikerrel, ami azonban ezt se nem menti, se nem igazolja – kínálgatják ezeket. Hiányossága a szóban forgó kéziratnak, hogy fenti ok miatt nem csak katalógusra, hanem a kiadások körülményeit tisztázó, helytálló monografikus leírásra is szükség lenne. Ahogy például az a Nagyváradi felülnyomatok esetében a Szabolcsi Bélyegújság legutóbbi számában Voloncs Gábor tollából megjelent. A felülnyomatok idegen nyelv irodalma – például román nyelven – igen jelent s, de itthon nem közismert és nem tudunk magyar fordításaikról sem. Magyar forrás létrehozása el tt az idegen nyelv irodalmat fel kell tárni, szükség és lehet ség szerint feldolgozni, és figyelembe venni. A jelen lev Barabássy Miklós (aki e terület Németországban bejegyzett szakért je) kifejezte szándékát, hogy felkarolja a kéziratot és a gy jt k által használható, megbízható kiadvánnyá fejleszti. 2. Kapcsolódik az el z témához, mert a helyi felülnyomások a magyar filatélia hamisításokkal leginkább fert zött területe, hogy meg kellene teremteni a bélyegvizsgálattal foglalkozó, a bélyeg- és levélhamisítások felismerésére alkalmas magyar szakirodalmat. Ide tartozik az is, hogy a bélyegel tti levelek Mógor-féle XX. századi tömeges hamisításának feltárása a hátráltató körülmények ellenére (ami kezdetben évtizednyi szemérmes elhallgatás, az események feltárást kezdeményez neves filatelisták rágalmazással való perbevonása, majd az err l adott, etikailag kérdéses tájékoztatás a Bélyegvilág 2006. novemberi számában, és
4
végül az erre kért helyreigazítás megtagadása volt) lassan ugyan, de halad. Reméljük, hogy az Irodalmi Bizottság megalakításakor az általam kért etikai vizsgálat ebben is el relépést hoz! A Gervay alapítvány által visszavásárolt hamis levelek száma immár meghaladja az 500-at, a teljes anyag hamarosan kutatható formában letétbe kerül a Bélyegmúzeumba. A következ Bélyegnapon az Alapítvány a Bélyegmúzeummal együtt bemutató anyagot készít. 3. A szakírók számára nagy segítség lenne a könyvtár nyilvántartásának és a legnehezebben hozzáférhet források digitalizálása és közzététele. Ilyen munka a Bélyegmúzeumban már folyik, ha e két legjelent sebb filatéliai szakirodalmi gy jtemény tartalma számítógépen kezelhet , részben internetr l is elérhet lenne, akkor azok egymást az eddigiekhez képest sokkal jobban kiegészíthetnék. 4. A megjelent könyvek javarészt a már gy jt knek szólnak. A potenciális gy jt k érdekl désének felkeltésére alkalmas, (Filyó, Lóránt, stb.) korszer formában (TV, internet) megjelen publikációk hiányoznak. A helyi TV-k (mint Székely Sándor sorozata a VI kerületi TV-ben) erre jól használhatók. Létezik a MABÉOSZ és az IBK honlapja. Több privát kezdeményezésr l is tudunk. 5. Folyatni kellene a Monográfiát és megújítani az 1986-ban megjelent Magyar Bélyegek Kézikönyvét – bár nem célszer a korábbi, mára elavult szerkesztésiformai megoldásokat is megtartani. Ezek nem tartalmazzák a kiadásuk óta eltelt id szak filatélia-történelmét, postai tarifáit, a filatéliában az azóta teret nyert új, illetve a korábbinál nagyobb jelent ségre szert tett gy jtési irányokat (mint például a tematikus filatélia, a légiposta, a ragjegyek, és az illetékbélyeg, de nem lebecsülhet k az népszer bb parafilatéliai témák, a segély-, díjbélyegek és a levélzáró plakátbélyegek, illetve az emlékívek sem.) A résztvev k egyetértettek vele, hogy az IB programjában szerepl pályázati forma, melyet a MABÉOSZ és a MAFITT Gervay alapítványa egyaránt támogatna, alkalmas eszköz lehet a szakirodalmi tevékenység ösztönzésére. Azok számára, akit érdekel, nyitottam egy témát az IBK fórumon képekkel és az Irodalmi fórumra készített írásos anyagokkal, lásd: http://forum.ibk10025.hu/ Fórum - Hírek – Filatéliai események. Kérem, aki tud, ott járuljon hozzá ahhoz, hogy koncepciónkat tovább érlelhessük és elképzeléseinket megvalósíthassuk! Szücs Károly ------------------------- o -------------------------
Megalakult az IBK Egyesület! 2010. december 11-én a Bélyegmúzeumban megalakult az Internetes Bélyeggy jt Klub (IBK) Egyesület, elnöke CSATLÓS ÁRPÁDNÉ, alelnökei BARABÁSSY MIKLÓS és SZÜCS KÁROLY. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétele folyamatban van. Az Egyesületet a MABÉOSZ IBK báziskörének 19 jelenlév tagja alapította, de várjuk tagjaink sorába mindazon bélyeggy jt ket és érdekl d ket, akik szeretnének egy él , aktív filatéliai közösséghez tartozni (a tagdíjunk 2011 évre 2.650 Ft, ifjúságiaknak 100 Ft). A helyszín megválasztása nem volt véletlen, jelezni kívántuk, hogy nagyra becsüljük a Bélyegmúzeum kiemelked szerepét a magyar filatéliai életben. A Bélyegmúzeummal egyeztetve, székhelyül is ezt a helyet jelöltük meg. A Bélyegmúzeum igazgatója, NIKODÉM GABRIELLA üdvözölte az alapítókat, s t, a Bélyegmúzeum jogi személyként be is lépett az újonnan alakult egyesületbe!
5
Az IBK Egyesület célja, hogy képviselje tagjai érdekét, filatéliai tevékenységeket végezzen, pályázatokon igyekezzen támogatásokat szerezni, és a modern kor internetes és egyéb kommunikációs eszközeit kihasználva, demokratikus módon szervezze közösségbe tagjait. Kiemelten fontosnak tartjuk az ifjúsági bélyeggy jtés támogatását, el segítését, az utánpótlás nevelést. Elítéljük a bélyeghamisítást, a gy jt k megkárosítását, a csalás, megtévesztés minden formáját. M ködésünket magunk alakítjuk ki, feladatainkat is mi határozzuk meg – lehet ségeinkhez és er nkhöz mérten. Jelenleg az Egyesület adminisztratív ügyintézése zajlik, készül a Szervezeti és M ködési Szabályzat, formálódnak az Egyesület jöv beni keretei. Olyan id ket élünk, amikor mindenki a bélyeggy jtés halódásáról beszél, és a gy jt körök széthullásáról érkeznek a hírek az ország minden sarkából. Mi mégis itt és most akarunk filatelista egyesületet létrehozni, hogy az elt n ben lév helyi körök helyett alternatívát kínáljunk, és hogy korrekt, etikus filatelista közösséget teremtsünk. Semmi esetre sem valami, vagy valakik ellen hoztuk létre az IBK Egyesületet, hanem azért, hogy földrajzi kötöttségek nélkül, megfelel jogi háttérrel foghassuk össze mindazokat a gy jt ket, akik nem mondtak le err l a csodálatos hobbiról. Aki egyetért a szándékainkkal, és csatlakozni kíván hozzánk, az letöltheti a tagfelvételi kérelmet az IBK honlapjáról (http://ibk10025.hu). A kérelmet kitöltve és aláírva Csatlósné Mariannak kell postán elküldeni (6800 Hódmez vásárhely, Béla cigány u. 24.). Tagdíjat egyel re nem kell fizetni, az majd csak az egyesület hivatalos nyilvántartásba vétele után kerül sorra, err l minden tagunkat értesíteni fogjuk. Bízom benne, hogy a olvasói közül is sokan belépnek az IBK egyesületbe, és együtt egy er s filatelista csapatot alkotunk majd! Csatlósné Mariann IBK elnök
-------------------------
o
-------------------------
Egy kis színes … valami!? Mint az a 2009. októberi 1. számában megjelent, ’A hagyományos bélyeggy jtés területei és határai’ cím vitaindító írásomban kifejtettem, véleményem szerint a hagyományos gy jtési módba tartozik minden gy jtés, ha a gy jtés tárgya a bélyeg, pontosabban a gy jtemény a bélyeg fel l közelíti a feldolgozást. Lehet, hogy most egyes gy jt k megköveznének, de mi van, ha a nincs is bélyeg?
6
Pontosabban, van valami, ami nem is tudom, mi a csoda?
A képen egy tömeges feladású, átlátszó fólia tasakban feladott reklámnyomtatvány. Postatörténészeket biztos érdekelne, mennyi a díja? Nem tudjuk – mivel a feladó által nyomtatott címzés-címkével került feladásra, melyre szintén a feladó nyomtatta rá a ’Díj hitelezve’ feliratot. Eddig még semmi nem bizonyítja a postai kezelést! Azonban a címzés címkén található egy körülbelül másfélszer két és fél centiméteres, kis színes … valami!? Egy kis öntapadós valami, rajta a Magyar Posta színes emblémája és kétsoros, számítógépes nyomtatású „MPZRT OLK / 2010 12 27” feliratot tartalmaz. Az alsó sor könny : arab számokkal írott dátumjelzés, a fels höz sem kell nagy tudás: Magyar Posta Zártkör Részvény Társaság és Országos Logisztikai Központ. Azonban az, hogy ez a kis színes valami mi is igazából – azt nem tudni! A Magyar Posta honlapján erre nézve semmiféle felvilágosítást nem találtam, az Ügyfélszolgálathoz intézett kérdésemre pedig lapzártáig nem érkezett válasz. Filep László ------------------------- o ------------------------Lapszemle: Szabolcsi Bélyegújság 2010. december XIII/3-4. szám Szokatlan, hogy a lapszemlét közöljön, de ennek oka, hogy a ’végeken’ megjelen , GIDÓFALVY PÉTER szerkeszt -tulajdonos által kiadott, magyar-német kétnyelv (s t ebben a számban egy román nyelv tudósítással immár háromnyelv ) Szabolcsi Bélyegújság 2010. decemberi számának 66 oldalán megjelent, összesen 22 írást 12 szerz (és fordító) jegyzi – a külföldieket nem számítva. Ez a statisztika kissé csalós, mert a német BRIEFMARKEN-SPIEGELb l fordított cikkek csak magyarul jelennek meg – illetve a fordítók által írott kiegészítések (melyeket önálló cikként számoltam) ismét kétnyelv ek. Visszatérve, az ok, amiért lapszemlét közlünk: a 12 szerz -fordító közül tízen (köztük a szerkeszt -tulajdonos is) a Hagyományos Gy jt i Szakosztálynak tagjai!
7
Els sorban is sajnálatos, hogy – valószín leg az egyre nehezed gazdasági helyzetnek „köszönhet en” – a lap mint 3-4. összevont szám jelent meg. Szívesebben olvasnánk s r bbem, esetleg kisebb terjedelm számokat. A 3. oldali szerkeszt i „Kedves Olvasó!” beköszönt t követ en a címoldalon és a 4-20. oldalakon VOLONCS GÁBOR „Az 1945-ös nagyváradi helyi kiadású bélyegek postai használata” cím remek kis tanulmányában a néhai Philatelica cím folyóiratban 22 éve közölt tanulmánya óta tett kutatásai és adatgy jtése eredményeit osztja meg olvasóival. Az igen érdekes történeti háttér mellett a II. kiadás lemezhibáiról, illetve a postai felhasználásokról is sok, eddig publikálatlan adatról szerezhetünk tudomást. A 21-22. oldalakon BARABÁSSY MIKLÓS ír a BRIEFMARKEN-SPIEGELben megjelent WOLFGANG JAKUBEK írás nyomán, az elveszett Dessewffy-féle gy jtemény esetleges felbukkanásáról, „Meglepetések mindig vannak!” címmel. A 23-24. oldalakon VOGA ismerteti „Az 50 koronás hármaslyukasztású Madonna bélyegeink ismétl d lemezhibái”-t. Hasonló, csak modernebb téma HASKÓ JÓZSEF „Nyomási eltérések a Kittenberger sorozat (1981) 60 filléres címletén” a 25. oldalon. „Chopin és Schumann jelent s romantikusok” – DIETRICH ECKLEB írását és a fordító DR. RILL ATTILA kiegészít tanulmányát olvashatjuk a 26-33. oldalakon. Hasonló módon fordította es kommentálta FRITZ STEINWASSER „Az anilinszín elárult egy legendás hamisítót” és a „Nem jajgatni, hanem cselekedni” cím írásokat a 34-36. oldalakon. Ebben a számban is folytatódik a 36-44. oldalakon SÉTÁLÓ FERENC már sok indulatot kiváltó történelmi sorozatának újabb része: „Magyarország a kommunizmusban”. A 44-47. oldalakon VITKAY LÁSZLÓ próbál fényt deríteni „Gál vagy Gáll?” címmel Gál Ferenc bélyegtervez nevének helyes írásmódjára. A következ 47-48. oldalakon MIKLÓS LÁSZLÓ számol be „ELGY SZ V.” címmel az emlékívgy jt k székesfehérvári kiállításáról. VOGA keresi a választ a 49-50. oldalakon a kérdésre: „Mi lehet Bodnár József ifjúsági bélyegmúzeumával?” Itt került be a lapba egy melléklet: a Filatéliai Szemle 1959. júliusi számaiból eltávolított 15-16. oldalak másolata. A következ 50-51. oldalakon ANGYALKA meséli el látogatását Dr. Rill Attilánál, „Csudaország (Rillia)” címen. Kis EUs kitekintés FILEP LÁSZLÓ tollából az 52. oldalon: „Cseh alkalmi EU gépbélyeg-ajánlási ragjegy”. „Közelebb a valósághoz” címmel reagál Voloncs Gábor egy korábbi írására KARDHORDÓ KÁLMÁN az 52-54. oldalakon. A valóságról szól DR. RILL ATTILA írása is, „SIELDENFINGEN 2010.” címmel és „Általános megjegyzések, észrevételek, kritika” alcímmel az 54-56. oldalakon. MIKLÓS LÁSZLÓ egy korábbi, Várpalotán rendezett ifjúsági kiállításáról számol be „Sikeres magyarok, magyar sikerek az olimpiákon” címmel az 56-57. oldalakon. Szintén ifjúsági kiállításáról „Csíkszeredában járt szerkeszt ségünk” címmel tudósit GIDÓFALVY PÉTER az erdélyi Micimackó 2010 kiállításáról, magyar-német-román háromnyelv cikkében az 58-61. oldalakon, melyhez egészoldalas színes képmontázs csatlakozik a hátsó bels borítón. Végül – de nem utolsósorban, a 62. oldalon a „(GeSheR-HÍD) – HÍREK” címmel a Vallásközi Kapcsolatok és Kutatások Központja tudósítása olvasható, néhány szép magyar judaika bélyegzéssel. -efel-
8
