1
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) Szakmai Koncepció a hazai botanikus kertek és arborétumok örökölt nehézségeinek felszámolására, illetve a természetvédelemben és a környezeti nevelésben betöltött szerepük kiteljesítésére 2004.
2
Koncepciónk küldetése – rövid összefoglaló
A XXI. század talán legnagyobb kihívása természetes környezetünk megőrzése. A tét nem csupán az, hogy sikerül-e megmenteni fajokat a kihalástól, vagy fontos élőhelyeket a teljes pusztulástól. A tét maga az emberiség megmaradása, mert élő, és sokféleségében megmaradó környezet nélkül hosszú távon az emberiségnek sincs esélye a fennmaradásra. Természetes környezetünk megőrzéséhez azonban nem elegendő, hogy az élővilággal foglalkozó szakemberek ismereteik alapján igyekeznek felelősen cselekedni. A probléma súlyát minden embernek értenie és éreznie kell. A biológia ismerete önmagában ehhez már nem elegendő. Professzionális propaganda, kifinomult pedagógia, eltökélt politikai akarat szükséges, hogy az egyén szintjén fel tudjuk ébreszteni a természet iránti felelősségérzetet. A siker a jelen szakemberein és döntéshozóin, illetve az általuk biztosított lehetőségek között felnövő generációkon múlik. A „Zöldek” közismert jelmondata: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Hazánk felelőssége is elsősorban saját környezetünk megóvása, bízva abban, hogy mindezt a Föld minden nemzete megteszi. Felelősségünk azonban nem csupán erkölcsi érzékünkön és józan gondolkozásunkon alapszik, környezetünk megóvására több nemzetközi egyezmény is kötelezi hazánkat.
A gyűjteményes kertek valójában élő múzeumok, hazánk élő-lélegző örökségének nagy értékű kincstárai. Megtalálhatók bennük ritka, veszélyeztetett fajok, de számos kertészeti változat is, amelyek szépségükön túl gyakorlati hasznot is hajtanak számunkra. A gyűjtemények a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából gazdag géntartalékok és génbankok, valamint az ún. ex-situ, vagyis az eredeti élőhelyen kívüli megőrzés, illetve a felszaporítás és a visszatelepítés kulcsintézményei. A botanikus kertek a botanikai tudományok művelésének hagyományos intézményei. Élőgyűjteményeik nélkülözhetetlen hátteret biztosítnak a kutatásokhoz. Kulcsszerepük van a természetvédelem számos ágában, eredményeiket a cselekvő természetvédelem is folyamatosan felhasználja. Az Intézményekben felhalmozott gazdag szellemi tudás és szakmai tapasztalat, értékes szakkönyvtári állomány és kiterjedt nemzetközi kapcsolatok a konkrét problémák megoldását is jelentős mértékben segítik.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
3 A növénygyűjtemények az oktatás számára is jelentős bázist jelentenek, élő szemléltető anyagot biztosítanak. Nem csupán a biológiai-botanikai, de az ökológiai, környezet- és természetvédelmi képzések is elképzelhetetlenek növényismeret, -szervezettan, -rendszertan, stb. nélkül. Az oktatáson túl kiemelkedő szerep jut Kertjeinknek a közművelődés terén, amelyet az évi közel kétmillió látogató is igazol. A növények világával kapcsolatos ismeretterjesztés mellett a szép, harmonikus környezet saját környezetünk iránti igényességünket, felelősségérzetünket is növeli, vagyis segíti, fokozza a környezettudatos magatartás kialakulását, illetve életminőségünk javulását.
A gyűjteményes kertek vezetői, mint hazánk élő örökségéből egy jelentős rész kezelői kötelességüknek érzik ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy e közkincs sorsa egyre bizonytalanabb. Mintha mindaz, amiről mi tudunk, döntéshozóink számára nem is léteznének. Amíg a világban – felismerve nélkülözhetetlen szerepüket – a botanikus kertek száma folyamatosan növekszik, hazánkban a Kertek egyre a végső ellehetetlenülés felé sodródnak. Az, hogy az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett radikális létszámleépítések és pénzelvonások a kertek megfelelő szintű fenntartását és működtetését gyakorlatilag lehetetlenné teszik nem panasz, csupán a tények megállapítása, amely semmiben sem töri meg az ügy iránti elkötelezettségünket. A botanikus kerteknek a növényvilág megőrzésében és a környezeti nevelésben betöltött szerepére több nemzetközi egyezmény és a készülőben lévő Nemzeti Biológiai Sokféleség Stratégia és Cselekvési Terv is kitér, sőt e dokumentumok egy része konkrét célokat tűz ki. Ezeket a feladatokat a hazai gyűjteményes kertek képesek megvalósítani, de kizárólag jelentős támogatással. Ugyanakkor ez az út még mindig nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy teljesen új intézményhálózat létrehozatala.
Az ember fogékony a szépre, a harmóniára, élvezi a természet gazdagságát, a felfedezés örömét. A gyűjteményes kertek és az ott dolgozók hivatása, hogy mindehhez embertársainkat hozzásegítsék, gyarapítva ismereteiket, növelve környezetük iránt érzett felelősségüket. Kertjeink óriási potenciális lehetőségekkel bírnak, amelyet szeretnénk kihasználni, mert úgy gondoljuk, ez közérdek. A kért támogatás mindannyiunk örökségének megóvásához, természetvédelmi feladataink ellátásához, médium szerepünk megfelelő betöltéséhez szükséges.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
4
Tartalomjegyzék Koncepciónk küldetése – rövid összefoglaló (Zsigmond Vince) ............................................................. 2 Tartalomjegyzék........................................................................................................................................ 4 A gyűjteményes kertek hivatása (Kósa Géza) .......................................................................................... 5 I. A magyar gyűjteményes kertek és a MABOSZ bemutatása ................................................................. 7 I./1. A hazai gyűjteményes kertek rövid bemutatása (KG) ................................................................... 7 I./2. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének bemutatása (Tihanyi György) ... 12 I./3. A gyűjteményes kertek főbb tevékenységi területei (ZSV) ......................................................... 18 I./4. A gyűjteményes kertek helyzete a fenti tevékenységek ismeretében (ZSV) ............................... 22 II. A MABOSZ szerepe a hazai gyűjteményes kertek fejlesztésében - a Szövetség ajánlásai a gyűjteményes kertek tevékenységének fejlesztéséhez (ZSV).................................................................. 25 III. A MABOSZ javaslatai a KvVM, az FVM, a NKÖM valamint az OM és a Szövetség közötti együttműködésre ..................................................................................................................................... 28 Fontosabb irodalom: ............................................................................................................................... 30
--------------------------------
A MABOSZ Elnökségének megbízásából a koncepciót írta és szerkesztette: Kósa Géza osztályvezető Botanikus Kerti Osztály Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, a MABOSZ főtitkára Tihanyi György igazgató-helyettes, botanikus kert vezető Művészeti és Kézművesipari Szakközépiskola, Debrecen Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert, a MABOSZ elnökségi tagja Zsigmond Vince főkertész Budapest Főváros Állat- és Növénykertje
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
5
Mottó: „Egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botanikus kert,… … ezért egy nép íly irányban hozott áldozatkészsége sokat mond, közművelődési fejlettségének színvonalára nézve pedig alighanem mindent elárul.” Richter Aladár (1905.)
A gyűjteményes kertek hivatása
Mivel az emberek nagy része még mindig nem igazán értette meg, hogy a növénytakaró bizonyos százalékú elpusztulása után a Föld alkalmatlan lesz az emberi életre, a gyűjteményes kert elsőszámú hivatása a növények egyedeinek megismertetése, életük, működésük, szerkezetük bemutatása, eredeti élőhelyeik fontosságának hangsúlyozása, szerepük érzékeltetése a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában. A világ különféle vidékeinek növényzetét bemutatva, igyekszünk érzékeltetni a biológiai sokféleséget, amelynek nemcsak a bioszféra kiegyensúlyozott, egészséges működésében van nagy szerepe, hanem kiapadhatatlan esztétikai élvezet forrása is. A szebb, élhetőbb, kellemesebb és egészségesebb környezet igényének felkeltése a növényeken keresztül, a jobb környezet megvalósítására való törekvés valószínűleg az elkövetkező évszázad egyik legfontosabb kihívása lesz, megelőzve sok gazdasági és pénzügyi problémát. A botanikus kert mintaértékű terület, amely mindig például szolgál a növénytakaró pusztításával, a katasztrofális és tragikus ipari, kommunális, szellemi és kulturális szennyezéssel szemben.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
A MABOSZ-hoz tartozó arborétumok és botanikus kertek földrajzi elhelyezkedése
6
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
7
I. A magyar gyűjteményes kertek és a MABOSZ bemutatása I./1. A hazai gyűjteményes kertek rövid bemutatása A magyarországi kertek kialakulását, magmaradását és fejlődését nagymértékben befolyásolta az ország viharos történelme. Amíg a középkori kolostorkertek és a reneszánsz magyar udvar kertjei (Anjou – Luxemburg – Hunyadi ház: Visegrád, Buda, Pozsony) semmiben sem voltak elmaradva a nyugat-európai átlag szintjétől, a török háborúk és a hódoltság teljesen megakasztotta vagy lelassította a magyar kertkultúra továbbélését. Azonban az elpusztult kertek helyett ekkor is születnek újak (Németújvár, Szalónak, Pozsony). Ezeket a kerteket katolikus főpapok (pl.: Lippai János: Pozsony), derék felső-magyarországi és erdélyi főurak (pl.: Nádasdy, Pálffy, Esterházy, Batthyány, Rákóczi, Lórántffy, Kemény, Apaffy családok) alapítják, illetve református iskolai műhelyekhez kötődnek. A kezdeti haszonelvűség (gyógynövény kertek) után egyre inkább előtérbe kerül az esztétikum és a gyűjteményes jelleg. Az amerikai kereskedelemmel és a török kultúrhatásokkal sok új növény kerül az országba, és mivel a korabeli magyarság teljesen benne él ekkor még Európa vérkeringésében, az új kertstílusok is eljutnak – és kisebb nagyobb eltérésekkel – megvalósulnak idehaza is. Természetesen igazi kerteket csak az ország felső-magyarországi (Lakompak, Galánta, Vöröskő, Sopronkeresztúr stb.) és erdélyi (Gyulafehérvár, Görgény, Fogaras, Sárospatak, Huszt, stb.) részein találhatunk ekkor. A török kiűzése utáni viszonylag békés évszázad nagy jelentőségű a hazai kertek történetében. Az ujjászerveződő országban az új-régi birtokosok egyre másra építik kastélyaikat és körülötte a kerteket (Cseklész, Királyfa, Köpcsény, Nagycenk, Gödöllő, Gernyeszeg, Zsibó, Eszterháza, stb.). Ma is van néhány szerencsés túlélőnk (Tata) ebből a korszakból. A XIX. század, a napóleoni-háborúk előidézte mezőgazdasági konjunktúrájával tovább növelte a kertek létesítéséhez kellően gazdag réteg építési kedvét, ezzel párhuzamosan megjelennek az első igazi botanikus kertek is. Az e században alapított kertek már tájképi stílusúak, és a korábbi barokk kertek nagy részét is ebben a stílusban alakítják át. A pesti egyetem botanikus kertje is ekkor születik. A felfedezések, gyarmatosítások és a gyorsuló közlekedés révén a kontinensre, így Magyarországra is áramló óriási mennyiségű idegenföldi növény a század vége felé meghozza a gyűjteményes kertek és arborétumok divatját (Alcsút, Malonya, Vácrátót, Sárvár, Kámon, Szarvas, Tiszakürt, Betlér, Füzérradvány, Cégénydányád, stb.). A MABOSZ ma fennálló tagkertjeinek túlnyomó részét is ekkor alakítják ki. A trianoni békeszerződés következtében elveszítjük kiváló magyar kertjeink egész sorát, amelyek a magyarellenes „földreformok” következtében nehéz helyzetbe kerülnek. A Kolozsvári Füvészkert több-kevesebb sikerrel Szegedre menekül. Az ott maradottak túlnyomó része a második világégést követő barbár megszállás, és az azt követő, mindent elpusztító évtizedek áldozatává válik. A tulajdonosokat elűzik, a kerteket vagy gyorsan, vagy a szakszerűtlen, helytelen használattal szép lassan tönkreteszik. Természetesen minden állami kézbe kerül, csak a szerencsének és néhány derék, jeles szakembernek köszönhető, hogy még találunk belőlük, ha nem is olyan állapotban, mint kellene. A kutatóintézetek és egyetemek, főiskolák kezébe került kertek élik túl úgy-ahogy ezt az időszakot. Létesülnek értékes, új gyűjtemények is (pl.: Kertészeti Egyetem – Budai Arborétum bővítése), és a működők közül is egyik másik jelentősen fejlődik. Az újabb politikai változások után rendkívül változatos tulajdonviszonyok alakulnak (önkormányzati, oktatási intézményi, minisztériumi, kutatóintézeti, MTA, magán, stb.) ki, és ez nagymértékben befolyásolja a kertek jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
8 A kerteket szerkezetük, hagyományaik, történetük, növényanyaguk, taxon gazdagságuk és értékességük alapján különböző kategóriákba sorolhatjuk: botanikus kert, arborétum, tematikus gyűjtemény, kastélypark, magángyűjtemény. Klasszikus értelemben vett botanikus kert alig van (Budapest ELTE (Füvészkert), Debrecen, Szeged Egyetemei; MTA Vácrátót), fejlődő (pl.: Corvinus Egyetem) vagy hanyatló (pl.: SzombathelyKámon) arborétum már több, nehéz állapotban lévő, de még értékes kastélykert még több. Nagyon jelentős és értékes magángyűjtemények is vannak. Az ország területén mindenfelé találkozhatunk gyűjteményes kertekkel (ld. térkép), de a legtöbb a fővárosban és környékén, valamint a Dunántúl nyugati részén található. Az Alföldön történelmi és klimatikus okokból számuk kevesebb. Ezek a magyar kertek több tízezerre rugó taxonszámukkal (csak Vácrátóton 12.000 faj és változat van) hatalmas génerő tartalékot jelentenek, történeti kerti, műemléki, természetvédelmi, zöldterületi, kulturális, művelődésügyi értékük a nemzet számára felbecsülhetetlen érték és örökség. Mint összetett és gazdag élőhelyek, zoológiai értékük is nagy. Az előzőekben felsorolt értékeik csak akkor érvényesülhetnek hiánytalanul és akadálytalanul, ha tudományos kézbentartásuk és gondozottságuk közelíti az optimumot. A gyűjteményes kert igen ráfordítás igényes üzem. A nemzetközi botanikus kerti munkaerő ráta a felsőfokú képzettségű szakembereken kívül hektáronként 3, de legalább 1 valamilyen kertészeti képesítéssel rendelkező személy. Ez ma Magyarországon a legjobban karbantartott kertekben se éri el a 0,3 munkás/ha arányt, ráadásul a dolgozók túlnyomó többsége képesítés nélküli segédmunkás. Speciálisan képzett botanikus kerti diplomás alig van. A jól adatolt, meghatározott és fenntartott kerteknek óriási szerepe van a tudományos kutatásokban (botanika, ökológia, zoológia, kertészet, mezőgazdaság, gyógyszerkutatás, ipari kutatások stb.) A szakirányú oktatásnak is minden szinten műhelyei, látogathatóságuk révén pedig felbecsülhetetlen szerepük van a környezeti nevelés és kultúra, közművelődés, hasznos szabadidő eltöltés, rekreáció tekintetében. A kertek látogatottsága meglehetősen nagynak mondható (ld. táblázat), a társadalom valamenynyi rétegéből és korosztályából kerülnek ki az ide érkezők. Mindemellett a belépő díjak töredékét sem fedezik a költséges fenntartásnak, fejlesztésnek és a hiányos edukációs szint miatti súlyos kártételek helyrehozatalának A pénzügyi háttér kertenként nagyon változó, de egységesen nem kielégítő. Az infrastruktúra fejletlensége és a látogatók optimális szellemi és fizikai kiszolgálása is egyelőre megoldhatatlan, pénz- és munkaerő-igényes feladat. „Lélegző örökségünk” megbecsülése és megőrzése a XXI. század talán legnagyobb feladata. A botanikus kertek, gyűjteményes kertek, arborétumok, kastélykertek épített környezetünk igen fontos objektumai. Kertjeink ma vegyes történetük, különböző tulajdonviszonyaik, botanikai gazdagságuk és értékük ellenére egyaránt igen sanyarú helyzetben, a végső ellehetetlenülés határán állnak. Mivel Magyarországon jelenleg a társadalmi körülmények, a célirányos alapítványok hiánya és a gazdag emberek érdektelensége és érthetetlensége miatt egyelőre más megoldás nem kínálkozik, a gyűjteményes kertek erkölcsi és anyagi támogatása sok külföldi példát figyelembe véve elengedhetetlen és fontos állami feladat. Lehetetlen helyzetüket pontosan érzékelve a hazai gyűjteményes kertek heterogenitásuk ellenére közös érdekvédelmi szervezetbe tömörültek. Ez a szervezet a MABOSZ, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. Hazánk jelentősebb gyűjteményes kertjeinek adatait a 9-10. oldalon található táblázat foglalja össze.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
9 MAGYARORSZÁG JELENTŐSEBB ÉLŐNÖVÉNY-GYŰJTEMÉNYEINEK ADATAI
∗
Intézmény neve
Alapítás éve
Terület (ha)
Látogatószám (fő/év)
Tulajdonos
Budai Arborétum Budapest Főváros Állat- és Növénykertje Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert ELTE Botanikus Kert Erdőteleki Arborétum Kámoni Arborétum Kecskeméti Arborétum MTA ÖBKI Botanikus Kertje, Vácrátót Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus K.
1893
6
1866
10,5
200.000 Corvinus Egyetem, Kertészeti Kar 1.200.000 Budapest Főváros
1928
12
25.000 Debreceni Egyetem
1983
2
1771
3,5
1715
6,2
1892
27
1986
62
1827 1952
29
1972
5,6
Taxonszám
Felsőfokú Dolgozók Tudományos ∗ végzettségűek fokozattal száma száma (fő) rendelk. sz. (fő) 3.200 5 /8/ /4/ DDT Tansz. DDT Tanszék 3.500 19 3 -
8.000
8
2
-
1.200
4
2
-
30.000 Eötvös Loránd Tudományegyetem 7.500 Bükki Nemzeti Park
6.000
17
3
2
700
6
1
-
15.000 Erdészeti Tudományos Intézet 60.000 KEFAG Rt.
2.500
5
1
1
800
3
1
12.000
34
6
2
2.500
7
1
1
5.000 Önkormányzat (Debrecen)
120.000 Magyar Tudományos Akadémia 20.000 Nyíregyházi Főiskola
Csak a kertészeti és élőgyűjteményi tevékenységet végző szervezeti egységek létszáma, nem tartalmazza az adminisztrációs, stb. egységek arányosított létszámát
10
∗
Intézmény neve
Alapítás éve
Terület (ha)
NyugatMagyarországi Egyetem Botanikus Kertje Pécsi Tudomány Egyetem Botanikus Kertje Sárvári Arborétum Soroksári Botanikus Kert Szarvasi Arborétum Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kertje Tiszakürti Arborétum
1922
17,2
1952
4,2
5.000 Pécsi Tudományegyetem
1812
9,4
1963
60
1853
82
15.000 Erdészeti Tudományos Intézet 3.000 Corvinus Egyetem, Kertészeti Kar 100.000 Corvinus Egyetem
1922
15
1864
60
Zirci Arborétum ÖSSZESEN
1810
20 431,6
Látogatószám (fő/év)
Tulajdonos
3.000 NyugatMagyarországi Egyetem
25.000 Szegedi Tudomány Egyetem
15.000 Önkormányzat (Jász-NagykunSzolnok megye) 35.000 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1.883.500
Taxonszám
Dolgozók Felsőfokú Tudományos fokozattal száma∗ végzettségűek száma (fő) rendelk. sz. (fő) 4.000 11 2 1
2.600
8
1
-
300
6
1
1
1.800
7
2
-
4.500
17
3
2
1.200
15
2
-
600
5
1
-
1.850
Csak a kertészeti és élőgyűjteményi tevékenységet végző szervezeti egységek létszáma, nem tartalmazza az adminisztrációs, stb. egységek arányosított létszámát
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
11 A gyűjteményes kertek látogatottsága és állami támogatottsága, összevetésben néhány más közművelődési területtel1 Egyes közművelődési intézmények látogatóinak száma (ezer fő) Színházak
5000 4000 3000
Állatkertek, vadasparkok, kultúrparkok (mindössz. 11) Zene és táncművészeti előadások
2000 1000 0
2000
2001
2002
év
A költségvetés kultúrális kiadásai (millió Ft) 25000
Színházak
20000 15000
Állatkertek, Növénykertek, Nemzeti Parkok
10000
Zene- és táncművészet
5000 0
2000
2001
2002
év
Egy látogatóra jutó támogatás (Ft/fő)
20000 Színházak
15000 Állatkertek, Növénykertek, Nemzeti Parkok
10000
Zene- és táncmûvészet
5000 0
2000
2001 év
1
Adatforrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2002.
2002
12 I./2. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) bemutatása A MABOSZ szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet. 1992. május 14-én alakult meg azoknak a botanikus kerteknek és arborétumoknak a kezdeményezésére, amelyek élenjáró szerepet töltenek be a hazai természeti értékek bemutatásában, a kertészeti kultúra népszerűsítésében, a botanikai kutatásokban, a közművelődésben vagy az oktatásban. Létrehozásának alapvető célja volt, hogy olyan szakmai szövetség jöjjön létre, amely -
egységbe tömöríti, és nyilvántartásba veszi a hazai gyűjteményes kerteket, élőnövény gyűjteményeket,
-
érdekképviseleti feladatot lát el,
-
segíti a gyors és hatékony információáramlást,
-
koordinálja és szervezi a szövetségbe tartozók közötti együttműködést,
-
szakmai segítséget nyújt, és szakértői tevékenységet végez,
-
képviseli a botanikus kerteket, arborétumokat a hazai és nemzetközi fórumokon.
A szövetség kiemelt célja a botanikus kertek és arborétumok fennmaradása, fenntartása és fejlődése érdekében a szakmai – társadalmi összefogás. A MABOSZ fő tevékenységi területei: -
szakmai programok megvalósítása,
-
szakmai fórumok és konferenciák szervezése,
-
képzések,
-
összehangolt szakmai tevékenység szervezése,
-
a hazai gyűjteményi nyilvántartás egységesítése,
-
a tagok tájékoztatása saját hírlevél és kiadványok megjelentetésével,
-
nemzetközi kapcsolatok építése és ápolása, A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségét a Fővárosi Bíróság 6/PK 69.303/3
számú végzésével 1993. február 15-én nyilvántartásba vette.
Székhelye: 1083 Budapest, Illés u. 2. (Füvészkert)
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
13 Szervezeti működésére vonatkozóan a szövetség alapszabálya, valamint az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az 1959. Évi IV. törvény (Polgári törvénykönyv) rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznúságról szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. A MABOSZ alapszabályát 2001. január 11-én módosította, amikor a Fővárosi Bíróság a szövetséget közhasznú szervezetté nyilvánította. A szövetség közhasznú tevékenységei: -
Tudományos tevékenység, kutatás
-
Oktatás, ismeretterjesztés
-
Kulturális tevékenység
-
Természetvédelem
-
Környezetvédelem
-
Közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások
-
Euró-atlanti integráció elősegítése
A szövetség szervezeti felépítése: -
Közgyűlés
-
Elnökség
-
Ellenőrző bizottság
-
Szakosztályok és helyi szervezetek A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége az érdeklődőkkel szemben nyitott, tag-
létszáma állandóan gyarapodik. A szövetséghez való tartozás, többféle tagsági viszony létesítésével lehetséges, amelyről az alapszabály rendelkezik. Jelenleg a MABOSZ-nak 177 regisztrált tagja van, melyből 31 jogi személy, 146 fő pedig magánszemély. A 31 jogi személy státusz egyben 31 intézményt is jelöl, melyek a hazai kertkultúra és botanikai tevékenység teljes vertikumát átfogják az ismeretterjesztéstől, az oktatáson át egészen a tudományos kutatásig.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
14
A MABOSZ vezetősége 2004. november 1-én
Prof. Dr. Schmidt Gábor elnök, Corvinus Egyetem, Budai Arborétum Dr. Tóth Imre, ügyvezető elnök, Corvinus Egyetem, Budai Arborétum Kósa Géza főtitkár, MTA ÖBKI, Vácrátóti Botanikus Kert
Elnökségi tagok: Boronkay Ferencné, Nyíregyházi Főiskola, Tuzson János Botanikus Kert Dr. Gergácz József, ERTI, Sárvári Arborétum Dr. Isépy István, ELTE Botanikus Kert (Füvészkert) Dr. Kereszty Zoltán, MTA ÖBKI, Vácrátóti Botanikus Kert Dr. Kocsó Mihály, NYME Egyetem, Soproni Botanikus Kert Dr. Mihalik Erzsébet, Szegedi Egyetem, Füvészkert Dr. Priszter Szaniszló Szabó Mária, Debreceni Egyetem, Botanikus Kert Tálas László, Tiszakürti Arborétum Tihanyi György, Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert
Ellenőrző Bizottság: Bogya Sándorné, Corvinus Egyetem, Soroksári Botanikus Kert Göbölös Antal, KEFAG Rt., Kecskeméti Arborétum Dr. Sipos András, ny. igazgató, Corvinus Egyetem Szarvasi Arborétum
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
15
A tagok megoszlása: Tagságát illetően a MABOSZ sokszínű szervezet. Körébe tudományegyetemek, főiskolák tanszékei, egyetemi és önkormányzati botanikus kertek, akadémiai kutatóintézet, arborétumok, állat- és növénykert, középiskolák, erdészeti intézmények, nemzeti parkok kezelésében álló intézmények tartoznak. A többséget kitevő rendes tagként nyilvántartott magánszemélyek részben az előbb említett intézmények dolgozói, gyűjteményvezetők vagy országosan is elismert magángyűjteménnyel rendelkező kert tulajdonosok, hobbi kertészek, érdeklődők.
A TAGSÁG JOGI SZEMÉLY INTÉZMÉNYEI: Oktatási intézményekhez tartozó botanikus kertek Önkormányzati kertek Egyéb intézmények kertjei (kutatóintézetek, nemzeti parkok) Erdészeti arborétumok Vállalkozásként üzemeltetett fontosabb magángyűjtemények
9 3 7 9 3
Oktatási intézményekhez tartozó botanikus kertek
Önkormányzati kertek
Egyéb intézmények kertjei (kutatóintézetek, nemzeti parkok) Erdészeti arborétumok
Fontosabb magángyűjtemények
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
16
A TAGSÁG FOGLALKOZÁS SZERINTI TAGOLÓDÁSA: Egyetemi és főiskolai oktató Egyéb munkakörben foglalkoztatott egyetemi dolgozó Tudományos munkatárs Kertészmérnöki munkakörben dolgozó Erdőmérnöki munkakörben dolgozó Botanikus kert vagy arborétum vezető Egyéb kertészeti, erdészeti intézmény vezető Tanár Doktorandusz hallgató Egyetemi hallgató Faiskola vagy kertészeti áruda vezető Egyéb foglalkozású vagy nyugdíjas
33 10 15 12 9 18 14 7 4 11 14 30
Egyetemi és főiskolai oktató Egyéb munkakörben fogl. egy.-i dolg. Tudományos munkatárs Kertészmérnöki munkakörben Erdőmérnöki munkakörben Botanikus kert vagy arborétum vezető Egyéb kert.-i, erd.-i int. vez. Tanár Doktorandusz hallgató Egyetemi hallgató Faiskola vagy kertészeti áruda vezető Egyéb foglalkozású vagy nyugdíjas
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
17
Nemzetközi kapcsolatok : A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége kiemelt feladatának tekinti nemzetközi kapcsolatainak ápolását és fejlesztését. Ezt a feladatát a szövetség tagjainak bevonásával a botanikus kertek meglévő nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával és saját kapcsolatrendszere útján valósítja meg. A nemzetközi kapcsolatok nemcsak tudományos, technikai és informatikai együttműködést jelentenek, hanem a tapasztalatok átvételét és cseréjét, és a nemzetközi programokban való részvételt, aktív közreműködést. A nemzetközi együttműködés kiemelt területei: -
botanikus kertek küldetése a világban,
-
a botanikus kertek környezet- és természetvédelmi stratégiája,
-
a botanikus kertek szerepe az erőforrások megóvásában, a fenntartható fejlődés megvalósításában,
-
a biodiverzitás megőrzését szolgáló partnerkapcsolatok kialakítása,
-
növényi genetikai források jelentősége a fenntartható fejlődésben,
-
veszélyeztetett növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása,
-
műszaki és tudományos együttműködés lehetőségeinek feltárása,
-
nemzetközi konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, tapasztalatszerző látogatásokon való részvétel,
A szakmai és a civil szféra összekapcsolása A MABOSZ fontosnak tartja a szakmai és a civil szféra közötti kapcsolat erősítését. A szövetség közhasznú tevékenységei szinte kivétel nélkül és közvetlenül a lakosság széles rétegeit célozzák meg (ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, környezet és természetvédelem). A nyilvánosság elérésének fontos eszközei a különböző kiadványok, ismeretterjesztő füzetek, internetes megjelenés és azok a növénybemutatók, ismeretterjesztő előadások és egyéb rendezvények melyeket a MABOSZ az érdeklődő civil szféra számára rendez.
Eredmények: A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége bemutatása kapcsán szólni kell 10 éves fennállása alatt végzett tevékenységének eredményeiről is. -
Létrejött egy olyan szövetség, mely közigazgatási, tulajdonosi hovatartozástól és finanszírozástól függetlenül, kizárólag szakmai alapon fogja össze hazánk jelentős gyűjteményes kertjeit, élőnövény gyűjteményeit.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
18 -
Elkészült a hazai botanikus kertek felmérése, amelyről összesített dendrológiai jegyzék készült.
-
Létrejött egy egységes tájékoztatási forma, mely negyedévenként megjelenő hírlevél formájában jut el a tagsághoz.
-
Önálló honlappal rendelkezik a Szövetség, melynek feltöltése és fejlesztése folyamatos.
-
Kiadványt jelentetett meg a MABOSZ a hazai jelentősebb botanikus kertekről és arborétumokról, amely 2003-ban bővített formában látott napvilágot.
-
Egységes botanikai adatbázis kezelő rendszer (BG-BASIC) kiépítését szorgalmazza, amelyhez szakmai és anyagi segítséget nyújt, illetve nyújtott.
-
Folyamatban van a nemzetközi szabályoknak megfelelő nomenklatúra egységesítés.
-
Anyagi támogatással segíti a Szövetség tagjainak külföldi szakmai konferenciákon való részvételét.
-
Számos hazai és nemzetközi rendezvény, szakmai találkozó és tanulmányút valósult meg a MABOSZ szervezésében. (Pl. Kitaibel Pál Emlékkonferencia, Rákosvölgy, Magas-Tátra, 2001.)
I./3. A gyűjteményes kertek főbb tevékenységi területei
Dióhéjban… • •
•
• • • •
Élőgyűjtemény, valamint kapcsolódó gyűjtemények (pl. herbárium, maggyűjtemény, stb.) fenntartása és megőrzése, mely a kertek minden más tevékenységének alapja Tudományos kutatási háttér biztosítása számos alap- és alkalmazott kutatás végzéséhez • így többek között a botanika számos ága (pl. taxonómia, fenológia, virágzás- és szaporodásbiológia, stb.), • a gazdasági ágazatok (pl. farmakológia, növénynemesítés, táj- és kertépítészet, zöldfelületgazdálkodás, stb.) • valamint a természetvédelem, a természeti erőforrások fenntartható használata számára. Természetvédelem – biológiai sokféleség megőrzése, ezen belül kulcsszerep a hazánk által is aláírt és ratifikált, így kötelező érvényű, a természetvédelem területén született nemzetközi egyezmények és EU szabályozások végrehajtásában, in-situ és ex-situ programok, génmegőrzés-fajfenntartás, veszélyeztetett fajok szaporítása és repatriálása, akciók és kampányok szervezése Nemzetközi szakmai kapcsolatok építése és fenntartása, részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában Oktatás (botpedagógia) az óvodától az egyetemig, illetve az azt követő posztgraduális képzések keretében Közművelődés (botpedagógia) 0-100 éves korig – ismeretterjesztés és szemléletformálás, környezettudatos magatartás- és cselekvésformák kialakítása, különös tekintettel a természetvédelemre és a kertkultúrára Turisztikai igények kiszolgálása, igényes rekreációs környezet biztosítása
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
19
…és kókuszdióhéjban A hazai gyűjteményes kertek a bennük fellelhető több tízezer növényfajjal és változattal, a területükön álló műemlék épületekkel és az azokhoz kertépítészetileg is igazított kerttel – más múzeumi gyűjteményekhez hasonlóan – a nemzeti örökség részét képezik, amelynek megőrzése, funkcióinak biztosítása közcél, hazánk alapvető érdeke. A gyűjteményes kertek elsősorban élő múzeumok. A kertekben élő növényegyedek – mint bármely más igényes gyűjtemény esetében – leltári számmal és az ahhoz rendelt számos adattal rendelkeznek. A „kiállítás tárgyai” azonban itt élnek; növekednek, virágoznak és termést érlelnek. Róluk folyamatosan, sokszor egyedfüggően kell gondoskodni. Állandó fenntartás, kezelés hiányában az egyes egyedek állapota előbb romlana, majd elpusztulnának, és a kert-kiállítást a bemutatható „élő tárgyak” hiányában be lehetne zárni. A gyűjteményes kert tehát az egyedek begyűjtése és nyilvántartásba vétele után azokról egész életükön át, szinte napról-napra gondoskodik. Kivételt csupán néhány kiegészítő gyűjtemény, mint pl. herbárium vagy maggyűjtemény jelenthet, amely az ismeretek hatékonyabb átadását, illetve kutatási célokat szolgál. A növények életben tartásán túl természetesen a különböző célú bemutatók, gyűjteményrészek esztétikus és informatív kialakítása igen fontos szempont, erről a későbbiekben még szólunk. Fentieket összegezve tehát a gyűjtemény(ek) fejlesztése és ápolása biztosítja a gyűjteményes kertek oktató, ismeretterjesztő, kutatási és minden más tevékenységének alapját. A gyűjteményes kertek a növények csodálatos sokféleségének egy helyütt, élő egyedek által történő prezentációjával, és más, tudományos kutatási tevékenység végzéséhez előnyös adottságaival (pl. speciális felszerelések, szakkönyvtár, stb.) a növényekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások számára nélkülözhetetlen hátteret biztosítanak. A botanika, mint alaptudomány művelése ezen intézmények elengedhetetlen, az alaptevékenységhez szorosan kötődő feladata. A botanika egyes szakterületein, mint pl. a taxonómia, a fenológia, a virágzás- és szaporodásbiológia, stb. területén elért kutatási eredmények gyarapítják a növények világáról megszerzett ismereteinket, gyakorlatibb megközelítésben azonban segítik a gyűjtemények egyre magasabb színvonalú fenntartását, illetve fejlesztését. A botanikus kertek és arborétumok ugyanakkor olyan faj- és fajtagyűjtemények, amelyek számos alkalmazott kutatási, illetve alkalmazási terület, így pl. a gyógyszerkutatás (farmakológia), a növénynemesítés, a táj- és kertépítészet, a zöldfelület-gazdálkodás, stb. nélkülözhetetlen géntartalékai, állandó, de ugyanakkor – a gyűjteményfejlesztések révén – folyamatosan gazdagodó forrásai. Példák ezreit lehetne felhozni a gyógyszeralapanyagoktól az oszlopos, vagy éppen gömbformájú fasorok telepítésére alkalmas fajtákig, bizonyítandó a növényvilág gazdagságából, sokféleségéből eredő, az emberiség számára nélkülözhetetlen és kiapadhatatlan forrásokban rejlő lehetőségek kutatásának szükségességét, és a gyűjteményes kerteknek ebben betöltött bázisszerepét. A természetvédelem – a világban zajló folyamatok okán szükségszerű – középpontba kerülésével a biológiai alaptudományok magas színvonalú művelése elengedhetetlenné vált, hiszen sem az állapotfelmérések, sem a természetvédelmi célú beavatkozások, kezelések, vagy egyes nemzetközi szabályozások (pl. Washingtoni Egyezmény – CITES) betartása, nem lehetségesek a fajok és változatok biztos elkülönítése, vagy az életközösségek működése törvényszerűségeinek ismerete nélkül. A „természetvédelem” ily módon a botanikai tudományok eredményeinek egyik legszélesebb körű felhasználója, és folyamatosan új igényekkel lép fel az intézmények és a kutatók felé, amely a gyűjteményes kertek szintjén is jelentős igényeket támaszt. A gyűjteményes kertek természetvédelmi tevékenysége a korábban már említett botanikai tudományok, mint a természetvédelem alappilléreinek művelésén túl számos más ilyen irányú feladat MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
20 ellátásában és program végzésében merül ki. Az állatkertekhez hasonlóan, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében számos védett vagy veszélyeztetett fajt és változatot nevelnek és szaporítanak (ex situ) a világ és hazánk gyűjteményes kertjeiben. E tevékenység a gyűjtemény gazdagításán, mint alaptevékenységen túl egyben génmegőrzés. Számos természetes populáció képviselői – az eredeti élőhely elpusztulásával – ma már csak gyűjteményes kertekben lelhetők fel, és sajnos ez egyes fajok és változatok esetében is előfordul. Az utolsó hírnökök által hordozott genetikai információ pótolhatatlan, megőrzése kulcsfontosságú feladat, ezért az intézmények számos szaporítási, fenntartási programot futtatnak. A genetikai információ megőrzésén kívül ezek az állományok lehetővé teszik, hogy a felszaporításuk révén nyert új egyedeket eredeti élőhelyükre telepítsék vissza, azaz repatriálják. Ugyanakkor a szaporítási és visszatelepítési programok számos szaporodásbiológiai ismeretet nyújtanak, amelyek más, természetes élőhelyen élő populációk (in situ) védelmét, megőrzését is segítik. A közvetlen természetvédelmi célú feladatok ellátásán túl a gyűjteményes kertek a környezettudatos nevelésnek is bázisintézményei. Szakértelemmel mutatják be mit, és hogyan lehet és kell megvédeni. A kertek számos természetvédelemmel kapcsolatos programot szerveznek, kampányt kezdeményeznek, amelyeknek jelentős szerepe van a közvélemény formálásában, és különösen a felnövekvő generációk környezettudatos szemléletformálásában, de erről a későbbiekben még szólunk.2
A természetvédelem jogi szabályozásának az elmúlt évtizedekben tapasztalható ugrásszerű előretörése a gyűjteményes kerteket e téren is kulcsintézményekké emelte, hiszen a természetvédelem területén született, a növényeket bármilyen formában érintő nemzetközi egyezmények (pl. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről, Rio de Janeiro, 1992) és EU szabályozások (pl. Natura 2000 és benne az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC)) betartása ezen intézmények szellemi és infrastruktúrális háttere nélkül gyakorlatilag lehetetlen! A Növényvilág Megőrzésének Világstratégiája (Global Strategy for Plant Conservation - GSPC) - amely a Riói Egyezmény tagországainak 6. konferenciáján hozott döntés - célként tűzi ki, hogy 2010-re a veszélyeztetett növényfajok 60%-a elérhető legyen ex situ gyűjteményekben (lehetőleg abban az országban, ahol begyűjtötték), és ebből 10%-kal felszaporítási program keretében foglalkozzanak (CBD/COP6/12). Fenti célok megvalósítása kizárólag olyan intézmények közreműködésével lehetséges, amelyek mind a begyűjtéshez, mind az egyes fajok és gyűjtemények fenntartásához megfelelő elméleti tudással és szakmai tapasztalattal rendelkeznek, továbbá helyet tudnak biztosítani a veszélyeztetett fajok és változatok kellő számú egyedének. A gyűjteményes kerteken kívül más intézmények a fent nevezett kritériumok összességét nem tudják felmutatni, vagyis a hazánk által is aláírt és ratifikált nemzetközi egyezmények és az EU tagként hazánkra is vonatkozó szabályozások által támasztott követelményeknek Magyarország kizárólag akkor tud eleget tenni, ha gyűjteményes kertjei számára biztosítja a célok megvalósításához szükséges feltételeket! A gyűjteményes kertek működésük kezdetétől törekednek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és ápolására, hiszen ez az információcsere és a közös gondolkodás egyik alapja. Számos hazai kert évtizedek óta vesz részt a világ gyűjteményes kertjei között zajló mag- és szaporítóanyag cserében, amely a gyűjtemények egzóta fajokkal történő bővítésének fő forrása. Intézményeink munkatársai 2
Jóllehet Koncepciónkban csak hivatkozni kívánunk a kiemelkedően fontos nemzetközi jogi szabályozások egyes pontjaira, és nem célunk a nemzetközi dokumentumok teljes körű felsorolása és bemutatása, de néhányról megemlítés szintjén ehelyütt feltétlenül szólni kell. A Berni Egyezményt 1979-ben írták alá, kiemelt jelentősége van abban, hogy az EU természetvédelmi jogi szabályozása alapjának tekinthető. Az Európa Tanács és a Planta Europaea Hálózat közösen adta ki 2002-ben a Stratégia az Európai Növényvilág Megőrzésére (European Plant Conservation Strategy - EPCS) című dokumentumot, amely a GSPC-t dolgozza fel és ülteti át az európai viszonyokra és igényekre. MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
21 rendszeresen képviselik hazánkat a nemzetközi konferenciákon, szakmai összejöveteleken, azok munkájában aktívan részt vesznek, az ott szerzett információkat pedig igyekeznek a MABOSZ keretein belül és kívül a kollégákhoz is eljuttatni. Több hazai Kert, és maga a MABOSZ is tagja nemzetközi botanikus kerteket tömörítő szervezetnek, mint pl. az International Association of Botanic Gardens-nek (IABG) és a Botanical Gardens Conservation International-nek (BGCI). Utóbbi jelenleg a leghatékonyabban képviseli a Kertek sajátos érdekeit, közbenjár a világ, a kontinens és más regionális nemzetközi szervezeteknél, valamint számos világ- és kontinenskonferencia, illetve regionális szakmai összejövetel szervezője és támogatója. A BGCI által koordinált munka eredményei több, az Európai Unió által jóváhagyott dokumentumban is megjelennek, és folyamatosan segítik az EU természetvédelmi stratégiájának kidolgozását, illetve az irányelvek kialakítását. Hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltétlenül szükségessé teszi a nemzetközi szervezetekben való aktív részvételt, hiszen a kelet-közép-európai régió sajátos problémái hatékony érdekképviselet nélkül aligha kezelhetők.
A gyűjteményes kertek az általános biológiai ismeretektől az egészen specifikus tudás megszerzéséig egyaránt nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az oktatásban. Élő szemléltető anyagot biztosítanak a természetes és mesterséges életközösségek működésének, összefüggéseinek megismeréséhez, az egyes fajok életének, jellegzetes tulajdonságainak tanulmányozásához. Az átadott ismeretek pontosságát az intézményekben dolgozó magasan képzett szakemberek garantálják. A Kertek munkatársai személyesen is segítik az oktatást, egyetemi és posztgraduális képzések esetén mindez a kutatással is összefonódik, így alkot természetes egységet oktatás és kutatás. Az oktató-kutató munkát szinte minden gyűjteményes kertben színvonalas szakkönyvtár segíti. A Kertek ugyanakkor az ismeretek átadására több más kommunikációs csatornát is alkalmaznak, ily módon segítve az odalátogató csoportokat vezető pedagógusok munkáját. Az ismeretek átadásán túl, illetve annak segítségével meghatározó szerepük van a környezettudatos nevelésben, a környezetünk irányában tanúsítandó felelős magatartás formálásában. Mindebből következik, hogy a Kertekben zajló oktató-nevelő munka – amelyet az állatkertekben végzett zoopedagógia mintájára akár „botpedagógiának” is nevezhetünk – természetes környezetünk védelme érdekében is elengedhetetlen. A gyűjteményes kertekben zajló módszeres oktató munka elválaszthatatlan a közművelődési funkciótól. A különböző, de szervezett formában zajló ismeretátadási tevékenységen kívül a gyűjteményes kerteket látogatók tömegei keresik fel, akik általában önállóan igyekeznek érdeklődésüket kielégíteni. Sajnos ez sokszor kártétellel is jár, a látogatási kultúra számos esetben kívánnivalót hagy maga után, ebben is előbbre kell lépnünk. Az érdeklődő látogatók azonban a Kertekben egyre magasabb színvonalú információhordozók segítségével tájékozódhatnak és szerezhetnek új ismereteket. A hazai gyűjteményes kertekbe évente több mint másfél millióan látogatnak, tehát intézményeink szerepe a hazai közművelődésben kiemelt. E meghatározó szereppel szemben – kevés kivételtől eltekintve – hazánk gyűjteményes kertjei közművelődési feladatuk betöltéséhez nem kapnak támogatást! Az óriási kihívásnak, amelyet a nagyszámú látogató fogadása és ismeretekkel történő ellátása jelent, a gyűjteményes kertek ilyen feltételek között – minden törekvésük ellenére – nem tudnak, nem is lehetnek képesek megfelelni, hiszen az alapfunkciók ellátására is meglehetősen szerény forrásokkal rendelkeznek. Emiatt több kertnek a meglévő információhordozók karbantartása, vagy kisterjedelmű ismertetők kiadása, stb. is komoly problémát jelent. Mindez nem csupán azért gond, mert az intézmények vezetőit és munkatársait szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja. Sokkal nagyobb problémának tartjuk, hogy az intézmények a közművelődési feladatok ellátásához szükséges források hiánya miatt korántsem tudják betölteni azt a közművelődési szerepet, amelyet egyéb adottságaik alapján betölthetnének! Hiába gazdag, és oktatásra-kutatásra alkalmas egy gyűjtemény, ha a bemutatás színvonala mégsem éri el azt a szintet, hogy a természet önnön szépségén túl vonzó legyen a látogatók számára. MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
22
A gyűjteményes kertek idegenforgalmi szerepe is számottevő, a szépen ápolt kert vagy park önmagában is esztétikai élményt nyújt és kertkultúrát közvetít. Az egyes növényegyedek és csoportok megjelenésének harmóniája, vagy a tiszta levegő az előbb említett funkciók nélkül is rekreációs környezetet alkot. Az ökoturizmus térhódításával a Kertek turisztikai jelentősége várhatóan tovább nő. Számos kertben találhatók műemlék épületek, amelyek önmagukban is komoly értéket képviselnek, és jelentős érdeklődésre tarthatnak számot. Az épületek stílusa egyes – eredetileg kastélyparknak telepített – kertek esetében összhangban van az épületek stílusához gondosan igazított kertépítészeti stílussal, és így együttesen esetenként kivételesen szép és harmonikus egységet alkot. Több intézményben rendszeresen rendeznek kiállításokat, hangversenyeket, amelyek az épített és természetes környezet harmóniájának érzését további kulturális, művészeti élménnyel teszik teljessé. A hazai gyűjteményes kertek szinte mindegyike jelentős turisztikai célintézmény, így a település számára az eszmei értéken túl tényleges gazdasági hasznot hoz. I./4. A gyűjteményes kertek helyzete a fenti tevékenységek ismeretében
A gyűjteményes kertek legalapvetőbb tevékenysége maga a kert, illetve benne az egyes kertrészek, gyűjtemények, tematikus bemutatók szakszerű fenntartása, ez minden más tevékenység alapja. A megfelelő szakmai igénnyel művelt kerthez az Intézmények általában rendelkeznek jól felkészült szakemberekkel, akik részben önképző módon (pl. szakirodalom tanulmányozása, külföldi tanulmányutak, stb.), részben szervezett formában (pl. posztgraduális képzések) gondoskodnak szakmai ismereteik bővítéséről, elmélyítéséről. Mindez azért is fontos, mert ezen gyűjtemények jellegzetessége, hogy számos ritka faj, változat is előfordul bennük, amelyek ápolása, sikeres tartása alapos elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot feltételez. Az elmúlt másfél évtizedben a működési támogatás drasztikus csökkenése – sok más intézményhez hasonlóan – a gyűjteményes kertekben is jelentős létszámcsökkentést eredményezett. Ennek következtében a munkatársak számát bármely alapszámhoz (terület, fajok és változatok száma, stb.) viszonyítjuk, az Európai Unió országaiban működő (mint példának tekinthető) kertekhez képest riasztóan rossz arányokat kapunk. Mivel az elvégzendő feladat mennyisége jóval több, mint amennyit az – akár szellemi, akár fizikai munkakört betöltő – munkatársak a jelenlegi létszámban képesek lennének a szakmailag kívánatos szinten ellátni, ezért a fenntartás a szükségesnél lényegesen extenzívebb, a fejlesztés pedig esetleges. Mindez kockára teszi a – sokszor évtizedek munkájával létrehozott, értékes, nemzetközileg is elismert – gyűjtemények sorsát, az egyes kertrészek kinézetét rontja, stb., összegezve tehát a Kertek alaptevékenységének ellátását lehetetleníti el. Szintén alulfinanszírozási okok miatt a korszerű infrastruktúra, eszközök, stb. kevés kivételtől eltekintve nem, vagy csak részben állnak a Kertek rendelkezésére. A megfelelő munkafeltételek, és főleg munkaeszközök hiányát a szakemberek nem tudják ellensúlyozni, bármily leleményesek is. Éppen ezért elsősorban alaptevékenység ellátásához szükséges fejlesztéseket, beszerzéseket is különböző pályázati forrásokból igyekeznek megoldani, mert a működésre kapott összegből erre általában már nem jut! A Magyar Állam, mint általában ezen intézmények többségének fenntartója számára ez költségtakarékos megoldásnak tűnik, valójában azonban nem az!3 3
Mire alapozzuk ezt az állításunkat? Arra, hogy a pályázatokat meg kell írni, és el kell bírálni, sikeres pályázat esetén a támogatott tevékenységet el kell végezni, arról be kell számolni, a beszámolókat és elszámolásokat ellenőrizni kell. Mindezt állami alkalmazottak végzik munkaidejükben, amit - összes járulékos költségével együtt - a Magyar Állam fizet. A pályázó részéről mindez egyben azt is jelenti, hogy a pályázatokkal töltött időt az Intézmény alaptevékenységének kárára használja fel, vagyis az állami intézmény nem azzal az alaptevékenységgel foglalkozik, amilyen célból életre hívták! A pályázat témája természetesen illeszkedhet az alaptevékenységbe, kérdés azonban, hogy pályázat nélkül prioritás lenne-e éppen annak a feladatnak az elvégzése? MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
23 Véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy intézmények azért kényszerüljenek – alaptevékenységük kárára – minden létező pályázaton indulni, hogy alulfinanszírozott alaptevékenységük elfogadható ellátásához ily módon próbáljanak forrásokhoz jutni! Meggyőződésünk, hogy felkészült szakembereink képesek a rájuk bízott forintokat az Intézmény érdekében legalább olyan hatékonysággal felhasználni, mint amit egy pályáztatási rendszer működtetése felemészt.
A gyűjteményes kertek szűkebben vett tevékenységi körét érintő pályázatok kiírása egyébiránt nem jellemző, 1987 óta egyedül az FVM, a Biológiai Alapok pályázat keretében támogatta érdemben a botanikus kerteket. Sajnos 2004-ben még ez a lehetőség is szünetelt, jóllehet EU-s irányelv és hazai törvény is rendelkezik e feladat ellátásának állami támogatási kötelezettségéről. A gyűjtemények fejlesztése szorosan kötődik fenntartásukhoz. A bővítéshez vagy pótláshoz szükséges szaporítóanyagok beszerzése alapos előkészítő munkát igényel, akár saját gyűjtésről, akár cseréről vagy vásárlásról van szó. Egy-egy ritkább, célzott taxon szaporítóanyagához sokszor évekig nem lehet hozzáférni. A kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer segíthet, de számos esetben csak a beszerzési lehetőség kivárása marad, hiszen távoli földrészeken élő fajok esetében – a hazai kertek anyagi helyzete miatt – a saját begyűjtés csak igen ritkán és esetlegesen megoldható. A saját, illetve eredeti élőhelyi gyűjtésből származó szaporítóanyag ugyanakkor kutatási szempontból igen értékes, hiszen a felnevelt egyedek származási adatai ismertek. A gyűjtőutak alapos szervezést igényelnek, számos esetben engedélyek beszerzése is szükséges. A begyűjtött magok, szaporító-képletek a saját nevelési célon túl cserealapot is képeznek, amelyet a Kertek magkatalógusukban (Index Seminum) kínálnak fel cserére. A gyűjtésből, cseréből, vásárlásból származó szaporítóanyagokból élő növényt kell nevelni, amely – a fenntartáshoz hasonlóan – igen alapos elméleti és gyakorlati tudást kíván. A bemutatásra, kutatásra alkalmas egyedek nevelése hosszú évekig tart, ezért egy-egy rendszertani csoport, vagy más tematikus gyűjtemény létrehozatala sokszor több évtized munkája. A gyűjtemények fejlesztése, a gyűjtőmunka számos esetben egyben a természetvédelmi tevékenységet is segíti, különös tekintettel a veszélyeztetett fajok és változatok, mint géntartalékok fenntartására, szaporítására, visszatelepítési lehetőségük biztosítására. A gyűjteményes kertekre jellemző klasszikus rendszertani, vagy növényföldrajzi alapon kialakított gyűjtemények a Kertek szigorúan vett oktatási-ismeretterjesztési alaptevékenységének ellátásához elegendőek. A látogatók által okozott jelentős károk ellenére a Kertekben a névtáblák, tájékoztató táblák kihelyezése, illetve – egyre sűrűbben – pótlása, javítása megtörténik, bár utóbbi sokszor nem tud lépést tartani a céltalan rombolással. A névtáblák kihelyezésén túl azonban sem hagyományos, sem korszerű információhordozók beszerzésére nincs saját forrás, pedig tanulás és szórakozás itt egy helyen valósulhat meg, sokszor játékosan, interaktívan. A Kertek nem rendelkeznek saját pedagógusokkal, akik részben szerveznék és bonyolítanák az oktató-ismeretterjesztő programokat, részben nagyban segítenék az intézményekbe érkező óvodai, iskolai, stb. csoportok pedagógusainak munkáját. A Kertek munkatársai – e tevékenység fontosságának tudatában – erejükön felül próbálják kivenni a részüket e munkából, de az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott többszöri létszámleépítés következtében így is több ember feladatát teljesítik, tőlük mindez akkor sem várható el, ha szívesen teszik. Előbbiek okán a Kertek többségében az oktatóismertterjesztő, illetve közművelődést szolgáló területnek nincs igazi gazdája. A helyzet az, hogy van mit bemutatni, de jóformán nincs aki és amivel bemutassa, sem élőben, sem különböző információhordozók segítségével, mert nincs rá pénz. Mindennek következtében a hazai gyűjteményes kertek isMindezzel természetesen nem azt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy a pályáztatás ne tudná betölteni megfelelő szerepét a finanszírozási rendszerben. MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
24 meretterjesztő tevékenysége az információhordozók és a programok tekintetében meglehetősen esetleges. Természetesen a Kertek a táblák kihelyezésén túl mindig törekszenek további, kisebb tematikus bemutatók kialakítására, amelynek elsődleges célja szélesebb, általában nem szakmai közönség érdeklődésének felkeltése, ismereteinek gyarapítása. A kommunikáció, mint rokon terület esetében a helyzet előbbihez igen hasonló. Miközben a természetvédelmi alkalmi akciók, a figyelemfelkeltő kampányok alapvető eszközök a társadalom számára fontos, környezetüket érintő üzenetek közvetítéséhez, a Kertek forráshiány miatt kommunikációs szakemberekkel sem rendelkeznek, akik állandó kapcsolatot tartanának a "külvilággal", tartalomnak megfelelő médiumokat alkalmaznának, és közreműködnének a különböző ismeretterjesztő, vagy éppen reklám-PR tartalmú hagyományos (pl. útmutató füzet) és elektronikus kiadványok (pl. CD, honlap) szerkesztésében, vagy Intézmények arculatának kialakításában, szakmai, vagy más kulturális programok (pl. kiállítások, hangversenyek) szervezésében, és általában a gyűjteményes kertek és az általuk felvállalt küldetés népszerűsítésében. Jóllehet a Kertek közművelődési funkciója a természetvédelem, a környezettudatos szemléletformálás területén kiemelten fontos, e tevékenységi körre – kevés kivételtől eltekintve – semmilyen forrás nem áll rendelkezésre! Így azon területek egyikén, ahol jelentős fejlesztéseket lehetne végrehajtani, jelenleg inkább a stagnálás jellemző, amely azonban a létfenntartásért folytatott küzdelem közepette a Kerteknek aligha róható fel. Miközben a XXI. század legnagyobb kihívásának természetes környezetünk védelme tűnik, a Koncepciónk 9. oldalán bemutatott grafikonok jól érzékeltetik, hogy a természet sokféleségét, a környezettudatos kultúra közvetítését felvállaló intézmények a hagyományos humán kultúrát nyújtó intézményekhez képest lényegesen kisebb állami támogatásban részesülnek! Ha a támogatottságot a látogatók számával vetjük egybe, akkor megállapíthatjuk, hogy a természet iránt érdeklődő állampolgárok hátrányos helyzetben vannak, a rájuk eső támogatás a humán érdeklődésű polgártársaikhoz viszonyítva sokkal kisebb. Végül érdemes megemlíteni, hogy a nyugat-európai gyűjteményes kertek vendéglátó és szociális szolgáltatásainak a hazai kertek nyomába sem érnek. A világ ilyen jellegű intézményeiben jól bevált fogadóépület a hazai kertekben általában nincs, a funkcióit részben betöltő épületek rekonstrukcióra szorulnak. A mosdók általában rossz állapotúak, és a kerteknek csak egy pontján találhatóak. Ételhez-italhoz többségükben nem lehet jutni, ajándékbolt, könyvesbolt csak elvétve akad. Mindezek nyilvánvalóan nem alapfunkciók, ugyanakkor egy kert kedveltségében szerepük meghatározó, és a látogatottság révén kihat a közművelődési küldetés betöltésének sikerességére.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
25
II. A MABOSZ szerepe a hazai gyűjteményes kertek fejlesztésében – a Szövetség ajánlásai a gyűjteményes kertek tevékenységének fejlesztéséhez A MABOSZ, mint a hazai arborétumok, botanikus kertek és más gyűjteményes kertek szakmai szövetsége, a következő feladatokat tűzte ki céljául: • • • • • • • • • • •
a kertek érdekeinek képviselete a kertek szakmai tevékenységének segítése a lehető legtöbb módon általános koordinációs feladatok ellátása információáramlás és -csere segítése a kertek között, átjárható adatbankok létrehozatala a területen dolgozó munkatársak továbbképzése, szakmai rendezvények és tanulmányutak szervezése szakértői tevékenység ellátása ismeretterjesztés előadások tartásával, kiadványok megjelentetésével és terjesztésével hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása, építése megjelenés és képviselet a hazai és nemzetközi fórumokon a gyűjteményes kertek működését szabályozó hazai és nemzetközi jogszabályok, egyezmények, ajánlások, stb. terjesztése, alkalmazásuk elősegítése amatőr növénybarátok szervezése, bevonásuk a MABOSZ életébe
A gyűjteményes kertek fejlesztése, a gyűjtemények gyarapítása számos más fontos tényező mellett elsősorban koncepcionális kérdés. A jó fejlesztési koncepció alapja az adott kert adottságainak, azon belül is környezeti adottságainak alapos ismerete. A Kárpát-medencében együttesen érvényesülő kontinentális, óceáni és mediterrán éghajlati hatás valóban sajátos és egyedi. E hármas hatásnak köszönhetően a hazai kertekben számos olyan kontinentális és mediterrán faj, illetve változat nevelhető sikeresen, amely a humidabb éghajlat és az ezzel összefüggő kevesebb napsütéses óra miatt hazánktól nyugatra már korántsem garantált. Ugyanakkor a kontinentális hatás némileg tompított érvényesülése miatt az óceáni területekről származó taxonok közül számos szintén sikerrel nevelhető, míg a Kárpát-medencétől keletre eső kontinentális területeken ez a hideg telek és a hosszú csapadékmentes időszakok miatt nehézségekbe ütközik. A szabadföldi gyűjtési kört a lehető legnagyobb mértékben a környezeti feltételekhez célszerű igazítani, de érdemes mindezt a növényházi gyűjteményeknél is figyelembe venni (pl. napsütéses órák száma). Az ökológiai adottságok és a gyűjteményfejlesztési elképzelések körültekintő összehangolása garancia a szép kert és a színvonalas gyűjtemények kialakításához. A végiggondolt terv és a következetes végrehajtás számos területen gyümölcsöt terem. Elsőként érdemes említeni a környezeti adottságokkal összhangban megválasztott fajokat és változatokat, mert az élőhely és a gyűjtemények harmóniája működőképessé és egyben egyedivé teszik a kertet. A jól megválasztott növények jól érzik magukat, szépen fejlődnek, lehetőség van rendszertani, vagy élőhelyi tematika szerinti gazdag, és főleg életképes gyűjtemények, illetve bemutatók kialakítására. Mindez gazdasági szempontból sem elhanyagolható, hiszen minél jobb az élőhelyi megfeleltetés, annál kisebb ráfordítás szükséges az élőhelynek a növény igényeihez történő igazításához, elég, ha csak az öntözés költségeire gondolunk. A növények számukra alkalmas élőhelyre kerülnek, megjelenésükben is mutatósak lesznek, és ez kedvezően hat az egész kert képére. Az eredmény szép kert, gazdag, adottságoktól függően többé-kevésbé specializálódott gyűjtemények, vagyis egyedi jelleg, amely a kommunikációs munkában is jól kihasználható. Fentieket továbbgondolva a specializálódott gyűjteményszerkezet hosszabb távon lehetőséget ad az Angliában igen jól működő rendszer meghonosítására, amely a kertek adottságainak és meglévő gyűjMABOSZ Szakmai Koncepció 2004
26 teményeinek figyelembevételével a legjobb gyűjteményeket Nemzeti Gyűjteménynek nyilvánítja. Ez rangot, de egyben kötelezettséget is jelent, e téren az adott kertek szakmai vezető intézménnyé válnak. Előbbiek természetesen nem jelentik azt, hogy az egyes kertek fejlesztési koncepcióját csupán élőhelyi megfeleltetés szerint kellene kialakítani, hiszen igen fontos szempont pl. a növények világának minél átfogóbb szemléltetése is, inkább a hangsúlyokról, illetve prioritásokról beszélünk. Alapvető feladat a kertekben zajló szakmai munka színvonalának folyamatos emelése, illetve magas szinten tartása. A színvonalat alapvetően határozzák meg a személyi és a tárgyi, illetve infrastrukturális feltételek. A hazai és a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével törekedni kell a munkatársak létszámának és képzettségének optimalizálására. A munkatársak rendszeres továbbképzése, képzettségi fokuk emelése a szakmai munkára nyilvánvalóan pozitív hatást gyakorol. A tárgyi és infrastrukturális feltételek terén a Kerteknek szinte kivétel nélkül lemaradást kell behozniuk. A közműveket az intézmények többségében cserélni kell, javításra szorulnak az úthálózatok, az épületek tatarozást, rekonstrukciót igényelnek. Helyreállításra, korszerűsítésre szorulnak a gyűjtemények fenntartását és fejlesztését biztosító építmények (pl. növényházak) is, számos berendezést, eszközt, stb., javítani, cserélni kell! Ennek jegyében folyamatosan törekedni kell a gyűjtemények lehető legpontosabb meghatározottságára, vagyis az egyes taxonok gondos azonosítására és ezzel párhuzamosan a nyilvántartás fejlesztésére. A korszerű, elektronikus nyilvántartás kiépítése ma már elengedhetetlen. Létrehozatalánál érdemes ügyelni a megfelelő számítógépes program és általa a formátum megválasztására, annak érdekében, hogy adatbázisainkat a szakma és általában az érdeklődők számára könnyen hozzáférhetővé, hazai és külföldi intézmények rendszereivel átjárhatóvá tegyük. A nyilvántartást érdemes térinformatikai rendszerrel is összekötni, így az egyes egyedekhez koordinátákat is rendelhetünk, csökkentve a tévedés, elkeveredés lehetőségét, és gyorsítva a keresés folyamatát. Utóbbi funkció üzemeltetése profi és laikus érdeklődő számára is igen hasznos lehet akár honlapon, akár CD-n. Végül nem szabad megfeledkezni a jeltáblázásról, amely a nyilvántartott egyedek azonosításának nélkülözhetetlen kelléke, ezért anyagát és a rögzítés módját igen körültekintően kell megválasztani. Elengedhetetlen a kertek működését, tevékenységét érintő hazai és nemzetközi (különösen EU) jogszabályok, a nemzetközi egyezmények és ajánlások, vagy az ezek ismeretében született kézikönyvek (pl. Action Plan for Botanical Gardens in the EU, The Darwin Technical Manual for Botanic Gardens), stb. alapos ismerete és alkalmazása, mind a szakmai, mind pl. a kommunikációs munka során. A száraznak és érdektelennek tűnő szövegek elemzése alkalmasint nem várt eredményt hoz, lehetőségeket hordoz, és érvekkel lát el! Szintén elengedhetetlen hazánk és az EU pályázati rendszerének ismerete, a folyamatos pályázatfigyelés. Végiggondolt és jól kidolgozott pályázatok jó eséllyel kapnak támogatást, bár kétségtelen, hogy a tapasztalat e téren is növeli a sikerességet. Pályázati források tekintetében nem csupán a szakmai jellegűeket érdemes figyelemmel kísérni, kapcsolódó területeken (pl. épületrekonstrukció, közmű felújítás, informatika, stb.) is számos lehetőség adódhat. Mivel a pályázatok döntő többsége valamilyen konkrét feladat megvalósításához nyújt segítséget, ezért külön figyelmet érdemel a vállalt feladatok pontos megvalósítása. A sikeresen befejezett pályázat kihat a leendő pályázatok eredményességére is. Az európai színvonal elérésének feltétele, hogy a látogatók számára megfelelő és azok számával arányos méretű vagy számú szociális és vendéglátó helyiséget biztosítsunk. Előbbi tiszta WC-n túl ma már pl. pelenkázót is, míg utóbbi (legalább gyors) meleg ételek és azok elfogyasztására alkalmas teret és berendezést, ajándékboltot, fogadóépületet jelent. Természetesen alapkövetelmény, hogy mindMABOSZ Szakmai Koncepció 2004
27 ezek kerekesszékkel is megközelíthetők legyenek, ez hazánkban jogszabályi követelmény is. Előbbiek megléte és állapota érdemi befolyással bír a látogatók intézményről kialakított képének formálásában, így jelentős hatást gyakorol a népszerűségre és azon keresztül a látogatottságra.
A gyűjteményes kerteknek oktató-ismeretterjesztő és szemléletformáló küldetésük betöltéséhez törekedniük kell minél több, a látogatók érdeklődésére számot tartó tematikus bemutató kialakítására. A klasszikus rendszertani bemutatókon túl erre számos téma kínálkozik, így pl. haszonnövények különböző szabadtéri és növényházi bemutatói, vagy a hagyományosan nagy sikert arató kaktuszpozsgás, orchidea-bromélia vagy rovarfogó növény bemutatók. A népszerű gyűjtemény- vagy kertrészeket érdemes kihasználni a növények életének, a szűkebb és tágabb életközösségekben működő törvényszerűségek megismertetésére. Mindez bizonyosan segít a látogatóknak az élőlényekről kialakított képének formálásában, kedvező megváltoztatásában, különös tekintettel a felnövő generációkra. A színvonalas bemutatók ugyanakkor kertkultúrát is sugároznak, így fentiekkel együttesen segítik a környezettudatos gondolkodás kialakulását. Pontos ismeretek egyszerű, közérthető módon történő átadására kell törekedni. A hagyományos táblák és tablók, illetve nyomtatott kiadványok alkalmazásán túl ebben nagy szerepe lehet a korszerű információhordozóknak, az interaktivitásnak, de mindezek nem helyettesíthetik a személyes foglalkozást, mint a gyermekekkel történő kapcsolatteremtés és ismeretátadás leghatékonyabb módszerét. A rendszeres, gyermekek számára szervezett foglalkozás alapvető módszer ahhoz, hogy a Kertek valóban be tudják tölteni a közművelődésben felvállalt küldetésüket. A Kertekben dolgozó nagy tudású szakemberek nem feltétlenül tudják felvállalni a pedagógiai munkát, ezért minden Kertnek érdemes gondoskodni olyan szakemberről, aki végzettsége és kapott feladata alapján is arra hivatott, hogy „botpedagógiai” munkát végezzen. Ezeknek a szakembereknek kell gondoskodni arról, hogy a gyerekek játszva, szórakozva gazdagítsák ismereteiket és tanulják meg az emberiség fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen, érzékeny viszonyulást környezetükhöz. Kiemelkedően fontos, hogy a gyűjteményes kertek a jelenleginél lényegesen komolyabb kommunikációs munkát végezzenek, hogy felkeltsék az érdeklődést az ott bemutatott értékek megismerésére. Ennek érdekében kommunikációs stratégiát és éves kommunikációs tervet érdemes készíteni, amely más intézményi, városi, regionális és országos programokkal, eseményekkel összehangolva, időrendben tervezi a nyilvánossághoz eljuttatni szánt üzeneteket, meghatározza a rendelkezésre álló lehetőségek között, és a program jellegének ismeretében alkalmazandó kommunikációs csatornákat. A környezettudatos nevelésben, a természetvédelmi szemléletformálásban betöltött jelentős szerepe, mint küldetés kapcsán, és általában a Kertek ismertségének növelésére jó lehetőség a jeles napokhoz kötődő programok (pl. Föld napja, Madarak és Fák napja, Biológiai Sokféleség Napja, stb.), szakmai és művészeti kiállítások, koncertek szervezése is, amelyek a sajtóbeli megjelenésre is jó lehetőséget nyújtanak. A Kertekben bemutatott értékek, az ott zajló munka megismertetésére, a látogatók és az érdeklődők tájékoztatására, a Kertek általános ismertségének növelésére hatékony médium a nyomtatott és elektronikus kiadványok, mint pl. ismertető füzet, CD, vagy saját honlap is. A gyűjteményes kertek egyedi, szép környezetet biztosítva számos más rendezvénynek, pl. konferenciáknak nyújthatnak otthont, amely egyben további bevételt is jelent az intézmények számára, ezért érdemes az ehhez szükséges feltételeket megteremteni és a Kertet, mint lehetséges rendezvényhelyszínt ismertté tenni. Végezetül, de nem utolsósorban elengedhetetlen intézményeink és a magyar botanika múltjának alapos ismerete, kutatása és feldolgozása, az elődök munkájának megismerése, életművük gondozása. Emlékük megőrzése, sírjaik ápolása nem csupán becsületbeli kötelesség, de ők a magyar botanikai élet(fa) gyökérzete, amelytől elszakadva helyünket is veszítjük. A jelen helyzet bizonytalanságát talán nem csupán a jövő kiszámíthatatlansága, hanem a múlt feledése is okozza. MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
28
III. A MABOSZ javaslatai a KvVM, az FVM, a NKÖM valamint az OM és a Szövetség közötti együttműködésre A vonatkozó nemzetközi egyezmények, valamint az Európai Unió és hazánk természetvédelmi jogszabályai alapján a gyűjteményes kertek a növények sokféleségének megőrzése, valamint annak fontossága, összefüggéseinek megismertetése, mint a természetvédelem kiemelt küldetése terén nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Hazánkban a természetvédelmi feladatok megvalósításának, a jogszabályok végrehajtásának koordinálását és összefogását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala (KvVM TVH) végzi. A biológiai sokféleség megőrzése azonban nem csupán szigorúan természetvédelmi szakmai feladat, hiszen egyrészt a genetikai alapok, a kultúrváltozatok megőrzése az agrárium tiszte, másrészt a megőrzés eredményessége nagymértékben függ társadalmi ismertségétől, megértettségétől, elfogadottságától. Ezért szorosan kötődik az oktatás és közművelődés területéhez is, amelyet az Oktatási Minisztérium (OM), valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma irányít. A természet védelme, gazdagságának megőrzése Minisztériumokon, és a megvalósítás különböző szintjein tevékenykedő intézményeken átívelő közös ügy. A MABOSZ ezért az érintett Minisztériumok és gyűjteményes kertek között szorosabb, hatékonyabb együttműködést javasol a következő területeken: •
A gyűjteményes kertek öröklött infrastruktúrális elmaradottságának és hiányosságainak felszámolása, a növények életfeltételeinek javítása és a bemutatás színvonalának emelése érdekében
•
Mentésre, ápolásra szoruló védett fajok egyedeinek befogadása, gondozása
•
Védett, veszélyeztetett növényfajok és változatok in-situ és ex-situ megőrzését szolgáló programok, élőhelyeik védelme, különös tekintettel a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségekre
•
A társadalom számára, és a növények világának megőrzése szempontjából fontos természetvédelmi üzenetek megfogalmazása és közvetítése
•
A társadalom és azon belül is elsősorban a felnövekvő nemzedékek növényvilággal kapcsolatos ismereteinek gazdagítása – oktatás, ismeretterjesztés, környezettudatos szemléletformálás
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
29
Fenti feladatok gyakorlati megvalósítása érdekében: 1. A gyűjteményes kertek anyagi szükségleteinek hosszú távú biztosítása és egyes szakmai feladatok koordinálása érdekében az érintett Minisztériumok közös erővel létrehoznak egy Nemzeti Botanikus Kerti Alapot, amely lehetővé teszi a különböző források egységes kezelését, és egyben a Kertek sokrétű tevékenységéből eredő „tárcaközi” létével együtt járó egyeztető feladatokat is ellátja. 2. A KvVM TVH-lal történt elvi megállapodást követően a gyűjteményes kertek fontossági sorrendben összeállítják a növények tartása terén válságos helyzetű, sürgős kezelést igénylő problémák listáját, különös tekintettel a veszélyeztetett növényfajok ex-situ védelmére, illetve a befogadott kobzott vagy mentett növényegyedek tartási körülményeire. A KvVM TVH közös megállapodás alapján támogatást nyújt a felmerülő költségek fedezésére. 3. A KvVM TVH-lal és az FVM-mal történt elvi megállapodás alapján a gyűjteményes kertek kidolgozzák a védett és veszélyeztetett, vagy fontos genetikai alapot biztosító növényfajok és változatok ex-situ megőrzésének nemzeti koncepcióját, különös tekintettel hazánknak a nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeire. A KvVM TVH és az FVM közös megállapodás alapján támogatást nyújt a már most is jól körülhatárolható feladatok költségeinek fedezéséhez, illetve a koncepció véglegesítését követően a prioritásoknak megfelelően támogatja a szükséges beruházások megvalósítását, majd azok elkészültét követően támogatja működtetésüket. 4. A Minisztériumokkal történt elvi megállapodást követően a gyűjteményes kertek fontossági sorrendben összeállítják a növények világának bemutatása terén szükséges, sürgős fejlesztést igénylő területek és azon belüli feladatok listáját. A KvVM TVH, az OM és a NKÖM megállapodások alapján forrást biztosít az egyes feladatok költségeinek fedezésére, ezen belül nem csupán a beruházásokra, de azok elkészültét követően üzemeltetésükre és a feladatok ellátására is rendszeres támogatást nyújt. 5. A Minisztériumokkal történt elvi megállapodást követően a gyűjteményes kertek fontossági sorrendben összeállítják a növények világának megőrzése (biológiai sokféleség), valamint a gyűjteményes kertek környezeti nevelésben betöltött szerepe terén, a magyar nyelven kiadandó, vonatkozó nemzetközi dokumentumok listáját. A KvVM TVH, az FVM, az OM és a NKÖM megállapodások alapján forrást biztosít a dokumentumok megjelentetéséhez. 6. A gyűjteményes kertek közreműködnek a Minisztériumoknak a növények világa és a természetvédelem terén meghirdetett programjainak népszerűsítésében. A Minisztériumok a programok kidolgozásába bevonják a gyűjteményes kerteket, és azok megvalósítását források biztosításával segítik. A megfogalmazott célok sikeres megvalósítása érdekében az érintett felek képviselői rendszeresen találkoznak, áttekintik az addig megszületett eredményeket és konkrét célokat tűznek ki.
MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
30
Fontosabb irodalom: CHENEY, J., NAVARRO, J. N., WYSE JACKSON, P. ed. (2000): Action Plan for Botanic Gardens in the European Union. Scripta Botanica Belgica 19. National Botanic Gardens of Belgium for Botanic Gardens Conservation International.
Global Strategy for Plant Conservation (2002). Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity (CBD COP 6, Decision VI/9.). Secretariat of the Convention on Biological Diversity in association with Botanical Gardens Conservation International. Montreal, Quebec, Canada. (Elérhető még: http://www.biodiv.org) KERESZTY Z. (1996): A botanikus kertek feladatai a védett növények ex-situ megőrzésében. In: Kocsó M. - Cserpes T. (szerk.): A botanikus kertek múltja, jelene, jövője. Jubileumi konferencia előadásainak összefoglalója. Sopron. KERT Á. (2002): A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere. WWF füzetek 22. WWF Magyarország. Budapest. LEADLEY, E. ET GREENE, J. ed. (1998): The Darwin Technical Manual for Botanic Gardens. Botanic Gardens Conservation International. London, UK. TÓTH I. szerk. (2003): Magyarország legfontosabb arborétumai és botanikus kertjei. Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. WILLIAMS, C., DAVIS, K., PHYLLIDA, C. (2003): The CBD for Botanists – An Introduction to the Convention on Biological Diversity for people working with botanical collections. Royal Botanic Gardens, Kew, UK. WYSE JACKSON, P. S. ET SUTHERLAND, L. A. (2000): International Agenda for Botanic Gardens in Conservation. Botanical Gardens Conservation International. UK. ZSIGMOND V. (2004): A növényvilág megőrzésének világstratégiája – A stratégia jelentősége a gyűjteményes kertek szempontjából. In: Surányi D. et Korsós Z. (szerk.): XXV. Vándorgyűlés. Előadások összefoglalói. Magyar Biológiai Társaság. Budapest. Szerző nélkül:
1995. évi LXXXI. törvény a Biológia Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről. (Rio de Janeiro, 1992.) 2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről A Magyar Állatkertek Szövetsége és tagjainak szakmai koncepciója (2001). Kézirat. Az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiájához – A világ állatkertjeinek és akváriumainak szerepe a Föld természeti értékeinek megőrzésében. Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. Budapest. 1994. (Az IUDZG – Az Állatkerti Világszervezet ás az IUCN/SSC Fogságbantenyésztési Munkacsoportja (CBSG) közös kiadása alapján.) Magyar Statisztikai Évkönyv, 2002. Országos Statisztikai Hivatal. Saving the Plants of Europe – European Plant Conservation Strategy (2002). Planta Europaea Secretariat. London, UK. MABOSZ Szakmai Koncepció 2004
