Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201102nyomtatható.pdf fájlt!
Bélyeg A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Győjtıi Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA III. évfolyam 2. szám
2011. február
Készítette: FILEP LÁSZLÓ
Tévnyomatok KOSTYÁL FERENC írásának 3. része a 11-15. oldalakon
OPM MPIK 13. 5kr bélyeg festék hiányos alsó résszel
1867 MPIK 37. 5kr bélyeg kivágáson, a fejen kopásból adódó hiányok
Emlékeztetı a Szakosztály 2011. január 6-i összejövetelérıl
Tévnyomatok
A januári összejövetelen 15 résztvevı elıtt Kostyál Ferenc elıadása következı része került sorra, melynek elején röviden összefoglalta a novemberi elıadásban elhangzottakat – mivel annak szerves folytatása a mostani elıadás. Az elıadás közben is és utána is több észrevétel hangzott el, melyek kiegészítették az elıadást, s így tovább bövitették ismereteinket. Az idı többi részében kötetlen beszélgetés folytattunk a filatélia különbözı témáiról. A Bélyeg elızı, januári száma megjelenése után felkerült a MABÉOSZ honlapjára is, a http://www.mabeosz.hu/belyegvilag.megjelent_periodika címen olvasható. -efelMinden ülésre 2 programot tervezünk, az elıadások szerkesztett változatát szeretnénk a Bélyeg következı számában közölni – ezért kérünk minden elıadót, hogy elıadása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetıleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetıleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy elıadni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál:
[email protected]. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és elıadásban. Az összejövetelek mindig a hónap elsı csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyőjtık Háza 101. termében. Kivétel a 2011. márciusi, melyet 2011. február 24-én 15 órakor a MABÉOSZ Könyvtárban lesz, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában élı magyar győjtıje vetített képes elıadása: Magyarország 1867-1887, a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. Az elsı féléves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket: Dr. Perneczky László: Horvát-magyar kétnyelvő ajánlott február 3 ragjegyek – elıadás február 24 Könyvtár április 7
Herbert Kotal (Bécs): Magyarország 1867-1887, a Magyar Postaigazgatás bélyegkiadása – vetített képes elıadás Filep László: A ’Délvidéki Visszatérés’ Tábori Posta levelezılapjai
május 5
Éves beszámoló taggyőlés
KOSTYÁL FERENC 2011. január november 6.-i elıadásának szerkesztett változata A következıkben folytatjuk a tévnyomatok definíció szerint bemutatását: 1.6 Részleges színhiányok Mint az elızı rész elején definiáltuk, a tévnyomatok jellemzıje ebben az esetben, hogy a nyomdai menetekben felhordott színek valamelyike vagy együttese egy részletében hiányzik. Az így képzıdött tévnyomatok 1.6.1. csoportját bemutattuk, következik a 1.6.2. Festékezési hiányból, származó tévnyomatok amelyek adódhatnak: • nyomófelületre hiányosan vagy egyenetlenül felhordott festékrétegtıl • kopott vagy sérült nyomófelület használatából Két klasszikus példa a címlapon.
Távírda 40 kr, MPIK 13. kopásból adódó hiány a 4-es szám bal felsı részén
MPIK 996. 20 f bélyeg, a bal alsó 2-es festék hiánya
június 2 Felhívjuk tagjaink figyelmét a Múzeumi délutánok 2011. I. félévi elıadásaira, a Bélyegmúzeum-MAFITT-XI. Kerületi Bélyeggyőjtı Kör szervezésében. Helyszíne: Bélyegmúzeum - Budapest Hársfa u. 47. A következı elıadások 2011. február. 19. 14 óra: Szőcs Károly: Okmánybélyegek ívrekonstrukciója Székely László: MÁV menetkedvezmény igazolványok III.
10
Bélyeg
MPIK 3789. 4 Ft ívszéli négyestömb, a jobb felsı bélyeg közepén a részleges színhiány egy „macskát” vizionál.
Bélyeg
11
1.6.3. Papír ráncok szétnyílásából adódó részleges színhiányok: a markáns nagyobb mérető papír ráncok az esetek többségében szétnyílásukból adódon bélyegképi és fogazati eltéréseket eredményeznek. 1.6.3.1. Egy fázisban nyomott bélyegképek esetén a kinyílt ránca a papír alapszíne, többnyire fehér nyomathiány.
MPIK 10. 5kr bélyeg
MPIK 18. 10kr bélyeg
MPIK 1665. 10 f bélyeg ívdarab, a sekélyesen mart rasztercsészék gyengén festékezett, illetve festékezés nélküli példányokat állítottak elı MPIK 2731. 60 f bélyeg
MPIK 457. 1 P ívszéli hármascsik
A részlegesen felvitt sárga szín hiánya „új” színváltozatot hozott létre. R! Támpéldány a bal oldalon
MPIK 2685. 40 f függıleges négyescsik, az emblémában lévı aranyszín nyomat színben szegényedik, a felsı példányon már teljesen eltőnik - a rasztercsészék gyenge festékezése miatt
12
MPIK 457. Portó 4 f ívsarki négyescsik
Bélyeg
Bélyeg
13
1.6.3.2. Két vagy több fázisban nyomott bélyegek esetén a szétnyílt papírráncok többnyire az elsı fázis nyomáskor keletkeznek, így a második fázis színe a kinyílt papírráncon megjelenik.
MPIK 134. 60 f bélyeg
MPIK 1168. 30 f ívsarki pár
Ritka eset, amikor a két vagy több fázisban nyomott bélyegeknél a második, vagy késıbbi fázisban létrejött papírránc szétnyílik.
MPIK 1180. 1,60 Ft ívszéli hatostömb
MPIK 972. 200 BP ívszéli hármascsik
MPIK 180. Portó 2 P/60 f bélyeg Összességében a két-, vagy több fázisú kinyílt papírráncok jóval ritkábbak, mint az egyfázisúak, keresett győjtıi ritkaságok. ------------------------- o ------------------------Könyvismertetés
Bélyeglexikon A bélyeggyőjtıknek sok különféle szakirodalom áll rendelkezésére: katalógusok, szakkönyvek, filatéliai folyóiratok a világ minden nyelvén is, és magyarul is. Érdekes, hogy lexikon mégis csak eléggé késın, 1923-ban jelent meg Németországban, ALEXANDER BUNGERZ (1874-1931) munkája, a Grosses Lexikon der Philatelie (’A bélyeggyőjtés nagylexikona’). Az elsı munka csak több mint két évtized múltán került követésre, szintén németül, a Transpress Lexikon-Philatelie 1971. óta több kiadásban megjelent kötet és HÄGER Grosses Lexikon der Philatelie címő mőve. A mi Bélyeglexikonunkkal közel egy idıben jelent meg a Praga’88 Világkiállításra
MPIK 1289. 60 f ívsarki négyestömb
14
Bélyeg
Bélyeg
15
a Československá filatelie (’Csehszlovák filatélia’) címő kötet, melynek második része tartalmaz egy filatéliai lexikont. Már Szlovákiában jelent meg J. ČIŽEK: A filatélia kis enciklopédiája címő mőve. Ezeken kívül filatéliai lexikon nyomtatásban – tudomásom szerint – nem jelent meg, eltekintve a szakkönyvek kisebb-nagyobb magyarázataitól, melyekben több-kevesebb sikerrel próbálnak definiálni filatéliai fogalmakat, illetve az internet hatalmas világában is feltőnnek győjtıi honlapok, esetenként hasonló tartalmakkal is. A mi Bélyeglexikonunk 1988-ban, több mint 20 éve jelent meg. Ebben az évben sok minden történt, hogy mást ne mondjak: békekötés Afganisztánban, Gorbacsov-Reagan találkozó (több ország bélyeget is adott ki!), SZKP XIX. Kongresszusa (emlékszik még rá valaki, mi az az „eszkápé”?) és itthon is történt sok minden – de ne politizáljunk! És ekkor jelent meg a könyvpiacon a magyar Bélyeglexikon, melyet 380, akkor még elég szép summának számító magyar forintok kicsengetése ellenében vehettünk kezünkbe, vagy tehettünk könyvespolcunkra – kinekkinek tetszése szerint. (Akkoriban 40 forintba került a Philatelica, és az egész évi bélyegkiadást is ’megúszhattuk’ 333 forintból – felár nélkül.) Aki mégis inkább kézbe vette a Gondolat Kiadónál megjelent, 670 oldalas kötetet, a BÉR ANDOR, FOGARASI BARNA, GAZDA ISTVÁN és SURÁNYI LÁSZLÓ által írott több mint 3000 szócikken és 500 utalószón, a szövegközi rajzolt ábrákon (még a közölt bélyegképek is rajzolva vannak!) kívül 16 színes táblán 43 (immár fotózott) képet tanulmányozhat. Szerintem ennek a mőnek elkészítése rendkívül fontos volt a magyar filatélia szempontjából, mivel az 1986-ban megjelent ’fekete könyv’, a Magyar bélyegek kézikönyve után két évvel, egy igényes – de nem annyira „tudományos” mint inkább „népszerő” mő (emlékszünk még ezekre a kategóriákra?) kiadása sok jót tett (tehetett volna?) a magyar filatélia népszerősítése érdekében. Hogy ez a „népszerősítés” mennyire sikerült? – nem tudom. A végére egy kis filatéliai humor, bár egy lexikon nem igen humoros olvasmány, de talán az idézett szócikk olvasása hoz egy kis vidámságot: spittali „ısbélyeg”: 1952-ben Spittal der Drauban (Ausztria) felbukkant, vörös tussal rajzolt, 1 krajcár névértékes hamisítvány, melyet jóval késıbb egy 1838-ban kelt és SPITAL/20 FEB bélyegzınyomatos, valódi, korabeli levélre ragasztottak. – A „bélyeg” tollvonással volt értéktelenítve. A levelet Egarter helybeli postamester felesége írta a leányának. Más írással írott, hamisításnak bizonyult utóiratában (mintha ezt a postamester írta volna) célzás van a Hebemärke ‹történelmi német ’úrbér’ + ’jegy’› névvel illetett újítás aznapi bevezetésére. – A világ korabeli filatéliai sajtója – a leleplezésig – a világ elsı, valóban használatban volt bélyegének tekintette a spittali ısbélyegnek vagy Egarter-levélnek is nevezett szenzációt. -efel-
16
Bélyeg
