A TOLDY FERENC GIMNÁZIUM

BUDAPEST I. KERÜLET – BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT TOLDY FERENC GIMNÁZIUM, 1015 BUDAPEST, TOLDY F. U. 9.

A T OLDY F ERENC G IMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BUDAPEST, 2004. MÁJUS

2

Helyi Pedagógiai Program

TARTALOM TARTALOM ......................................................................................................................................................3 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................7 2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE ..........................................................................................................................8 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................................................9 Az iskola helye és szerepe.................................................................................................................................9 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...........10 Értékek és elvek..........................................................................................................................................10 Célok és feladatok ......................................................................................................................................11 A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................11 Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozások keretében .............................12 Az egyes képzési szakaszok céljai..............................................................................................................14 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, gyermekvédelem..........................................................15 Gyermekvédelem........................................................................................................................................15 A drogprevenciós stratégia .........................................................................................................................15 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program..........................................................16 Szociális támogatások ................................................................................................................................16 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység................................................................................17 Egészségnevelési, egészségfejlesztési program ..............................................................................................18 Iskolai drogstratégia ...................................................................................................................................19 A környezeti nevelés programja .....................................................................................................................20 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI .............................................22 Tárgyi, infrastrukturális feltételek..................................................................................................................22 Az iskola épületei .......................................................................................................................................22 Tárgyi feltételek .........................................................................................................................................22 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke......................................................................................................................................................23 Személyi feltételek...........................................................................................................................................24 Pedagógus dolgozók...................................................................................................................................24 A nem pedagógus dolgozók .......................................................................................................................25 Irányítási, szervezeti struktúra ....................................................................................................................26 5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE..........................................................................................................................26 A tanulói jogviszony .......................................................................................................................................26 Általános munkarend......................................................................................................................................27 Alap- és többletszolgáltatások rendje .........................................................................................................27 Iskolai szolgáltatások..................................................................................................................................28 Az iskolai közösségi élet ............................................................................................................................28

3

6. A HELYI TANTERV...................................................................................................................................29 Óratervek a 7-12. évfolyamok számára ..........................................................................................................29 Tantervek ........................................................................................................................................................29 7. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, RENDSZERE ........................................................................................................................31 A tanulói teljesítmények értékelése és minősítése ......................................................................................31 Vizsgák, mérések........................................................................................................................................31 A vizsgák és mérések rendszere .................................................................................................................32 A magatartás és a szorgalom értékelése......................................................................................................32 A továbblépés feltételei ..............................................................................................................................34 Az iskolai írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya .........................................................................................34 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok.....................................................................35 8. FEJLESZTÉSEK..........................................................................................................................................36 9. KAPCSOLAT AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL.......................................................................................36 Tanulói részvétel.............................................................................................................................................37 Szülői részvétel ...............................................................................................................................................37 ZÁRADÉK ........................................................................................................................................................38

MELLÉKLETEK

4


5

6


Schola! nevelj agyat és ne gomolygó gőzt a fejekben! Schola! nevelj szivet és nem hegyezett könyököt! (Weöres Sándor: A Toldy Gimnázium emlékkönyvébe)

1. BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló törvény (a többször módosított 1993/LXXIX.) 44-51. §-a értelmében minden nevelési-oktatási intézménynek pedagógiai programot kell készítenie. Az alábbi programot a Toldy Ferenc Gimnázium nevelőtestülete dolgozta ki, és fogadta el 1998-ban, majd módosította 2001-ben és 2003-ban A jogszabály által ránk rótt kötelezettség jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy közösen átgondoljuk oktató-nevelő munkánk mindennapi gyakorlatát. Ennek során munkaközösségi viták eredményeként születtek meg a helyi tantervek, nevelőtestületi megbeszéléseken a program egyéb részei. Tisztában vagyunk azzal, hogy e dokumentum bizonyos elemeit a közeli vagy a távolabbi jövőben felül kell vizsgálnunk, részint mert aktualitásukat vesztik, részint pedig mert – elsősorban a tantervekkel kapcsolatban merülhet ez fel – a gyakorlat során kiderül róluk, hogy jobbításra szorulnak. Mindazonáltal úgy véljük, sikerült olyan programot létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy a Toldy továbbra is eredményesen és közmegelégedésre teljesítse feladatait. Pedagógiai programunk szinte mindenütt kapcsolódik azokhoz az országos vagy helyi dokumentumokhoz, amelyek szabályozzák iskolánk működését. Ezek közül a legfontosabbak: ∗ A közoktatásról szóló többször módosított 1993/LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) ∗ Az ehhez kapcsolódó, illetve az iskola működését befolyásoló egyéb országos érvényű jogszabályok ∗ A Nemzeti Alaptanterv (NAT) ∗ A kerettanterv ∗ Az önkormányzati rendeletek ∗ Az önkormányzat oktatási koncepciója ∗ Az iskola alapító okirata1 ∗ Az iskola szervezeti és működési szabályzata (SzMSz.)2 ∗ Az iskolai házirend3

1

Ld. 1. Sz. melléklet Ld. 2. Sz. melléklet 3 Ld. 3. Sz. melléklet 2

7

Ezen dokumentumok mindegyikének rendelkezéseit szükségtelennek véltük e helyen megismételni (terjedelmi szempontból is lehetetlen vállalkozás lett volna), így programunkba csak az eddig nem könnyen hozzáférhető, de a gimnázium életét meghatározó dokumentumokat illesztettük be.

2. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

A Toldy Ferenc Gimnázium egyike a főváros legrégibb iskoláinak. A Budai Csász. Kir. Felsőreáliskola - a mai gimnázium elődje - 1854-ben alapíttatott császári rendelettel. Ebben az időben Pest-Budán mindössze három középiskola működött. A reáliskola az addigi latinos, elméleti képzést és humán műveltséget nyújtó gimnázium mellett egy technikai, természettudományos irányú, modern nyelveket tanító iskolatípus volt, létjogosultságához a polgárosodó Magyarországon aligha férhetett kétség. Az oktatás 1855-ben kezdődött a reáliskolai tantervnek megfelelően és folyt kisebb-nagyobb változásokkal egészen a gimnáziummá alakulásig, kezdetben hat, majd nyolc évfolyamon. 1859-ben készült el az iskola jelenleg is használt épülete Petschnig János tervei alapján. A kétemeletes épület sárga és vörös nyerstéglából készült, faragottkő díszítésekkel. Oroszlános rézkilincséről nevezetes kapuja és csúcsíves folyosóinak ablakai a Toldy Ferenc utcára néznek, míg osztálytermeiből a város háztetőire, tornyaira, a Parlament kupolájára nyílik kilátás. Az épület romantikus atmoszférája mély nyomokat hagyott minden toldysban - talán ez is magyarázza, hogy száznegyven év alatt oly sok művész került ki a nem mindennapi falak közül. Kezdetben a tanítás nyelve német volt egészen a kiegyezésig. Az iskola alapító igazgatója Schenzl Guidó és utóda, Say Móric nagyszerű tanári kart építettek fel. A tanárok szinte valamennyien szaktárgyuk és tudományáguk legjobbjai közül kerültek ki, számosan tagjai voltak az MTA-nak is, pl.: Hankó Vilmos, Heller Ágost, Horváth János, vagy Jánosi Béla. Schenzl maga is tudós meteorológus volt, ő alakította meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet. Az iskolában sokáig működött egy meteorológiai obszervatórium, amelynek fontos feladata volt a középeurópai csillagászati dél mérése. 1942-ig a főváros lakossága számára a Toldy épületéből fölhangzó ágyúlövés jelezte a delet. A diákság társadalmi összetétele a múlt században, de még a két világháború között is változatosnak mondható, többségük tisztviselők, tanárok, katonatisztek, kisiparosok és kiskereskedők gyermekei, de napszámos vagy munkás családból származók éppúgy jártak ide, mint a Goldberger gyerekek, vagy éppen Habsburg László főherceg. A fegyelemmel ritkán volt nagyobb baj, az iskolatörténet legkülönbözőbb korszakaiban élt egyfajta toldys szellem, amelynek alapja a józan önmérséklet, a

8


tolerancia és - ahogy az egykori diák, Németh László írja - a “budai jólneveltség” volt. Komoly magaviseleti problémák főként a két világháború alatt, illetve az azokat követő nyugtalan időkben merültek fel, amikor a politika expanziójának nemigen tudtak gátat vetni az iskola mégoly vastag falai sem. Mindazonáltal az iskola tanárai és növendékei általában nemigen bizonyultak fogékonynak a szélsőséges eszmék iránt. 1920-ban az iskola fölveszi Toldy Ferenc irodalomtörténész nevét, másfél évtizeddel később a főreáliskolából gimnázium lesz. Ettől az időtől kezdve az iskola neve mindmáig Toldy Ferenc Gimnázium - eltekintve az 1951-54-es időszaktól, amikor rövid ideig Fürst Sándor nevét viseli. A két háború közti időszakban is kiváló tanári kar épül ki, a régi nagyok, pl. Koczogh András mellett ott vannak az új nemzedék később legendássá vált alakjai, hogy csak Sykó Dezsőt vagy Földi Bélát említsük, akik a hatvanas évekig meghatározó tanáregyéniségei a gimnáziumnak. 1945-ben, az ostrom napjaiban az épületet találat éri, az északi szárny teljesen kiég. Elpusztul a könyvtár, a bútorok és a szertári felszerelések egy része. Az ötvenes évek politikai légköre a gimnáziumi életre is negatív hatással volt, ám a tanári kar gerincét alkotó pedagógusok biztosítani tudták, hogy az iskola az elkerülhetetlen változások ellenére is megőrizze arcát. 1961-ben került az intézmény élére Pataki Gyula, aki harminc esztendeig, haláláig vezette az intézményt. Ez a korszak ismét a fellendülés korszaka. Pataki szeretetreméltó személyisége, bölcs türelme nagyban hozzájárult az iskolát ma is jellemző humánus légkör kialakulásához. A vezetése alatt kialakult tanári kar méltónak bizonyult a hagyományokhoz, munkájuk révén a Toldy ismét a főváros legjobb hírű gimnáziumai közé tartozik.

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskola helye és szerepe A Toldy Ferenc Gimnázium Budapest szívében, a Várhegy keleti lejtőjén helyezkedik el, diákjaink csaknem 90%-a a főváros első, második vagy tizenkettedik kerületében lakik. Főként olyan családok választják iskolánkat, amelyekben fontosnak tartják a gyermekek továbbtanulását, illetve a humánus iskolai légkört. Sok család választásának alapja a családi tradíció. Arra, hogy a budai polgárok szívesen hozzák ide gyerekeiket, bizonyíték az elmúlt évek átlagosan ötszörös túljelentkezése. Iskolánk 1994-ben kezdte meg a struktúraváltást, aminek következtében a Toldy – a kerületben egyedülállóan – hatosztályos gimnáziummá vált. Ez a szerkezet tovább erősíti az intézmény tehetséggondozó jellegét, a korábbi kiválasztás és a képzési idő növelése egyaránt a színvonal emelkedésével jár. Az utóbbi évtized eredményeit figyelembe véve a Toldy mind a sikeres nyelvvizsgák, mind az egyetemi és főiskolai felvételik tekintetében Buda legeredményesebb iskolájának számít.

9

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A gimnázium törvényben megfogalmazott legfontosabb feladata, hogy felkészítse diákjait felsőfokú tanulmányokra. Ez az igény elsősorban bizonyos ismeretek megtanításával, képességek és készségek kialakításával, fejlesztésével teljesíthető. Ezek az ismeretek és készségek egyszersmind alapműveltséget is adnak, ami a társadalmi beilleszkedés nélkülözhetetlen kelléke. A gimnázium másik fontos feladata – amelyet joggal várhatnak el az iskolahasználók – a nevelés, hiszen a család után az iskola a gyermekek személyiségformálásának másik fő színtere.

Értékek és elvek A Toldy Ferenc Gimnázium miként a múltban, úgy a jövőben is igyekszik megfelelni ezeknek a követelményeknek. Az iskola épületének 1857-ben letett alapkövére a következő szöveg került: “Álljanak fenn e csarnokok – melyek e kő fölé fognak boltozódni – e komoly idők emlékeként messze századokig, s a szellem, mely őket átlengi, legyen mindenkor (…) a hazaszeretet, a polgári erény, a haladás, az egyetértés és a béke szelleme.” Iskolánk az elmúlt 140 évben igyekezett megőrizni az alapkőbe vésett értékeket, s ezek ma is – kiegészülve a szabadság eszméjével – meghatározzák a Toldy szellemét. Fontos feladatunknak tartjuk bizonyos morális és kulturális értékek közvetítését, legfőképpen a becsületességet, a toleranciát, a segítőkészséget, a műveltséget, a természet és a környezet védelmét, az egyetemes és a nemzeti kultúra tiszteletét. Minden iskola a jövő számára dolgozik – a gyermek és az ország jövőjéért – ezért mindenképpen válaszolnia kell a kor kihívásaira. Ennek nem mond ellent, hogy a Toldy Ferenc Gimnázium mindennapi munkáját irányító elvek és pedagógiai célok elsősorban a toldys hagyományból táplálkoznak. Meggyőződésünk, hogy ez megfelelő alap a jövőre is. Ezek a hagyományok határozzák meg az iskola légkörét – ami a Toldy összetéveszthetetlen sajátossága. A toldys légkör – amely tanár és diák kölcsönös tiszteletén és közvetlen, gyakran szeretetteljes kapcsolatán alapul – megfelelő környezet diákjainknak nemcsak a tanuláshoz, de általában az életükhöz is – hiszen 12-18 éves korban napjaik nagyobb részét intézményünk falai között töltik. Ez a szülők által gyerekcentrikusnak nevezett attitűd, amely elsősorban ösztönöz, és csak ritkán büntet, nem jelenti azt, hogy lemondanánk annak jelzéséről, mit tartunk helyesnek és mit nem. Ám értékeléseink a cselekedetekre, megnyilvánulásokra vonatkoznak, vagyis tartózkodunk attól, hogy magát a személyt minősítsük. A pedagógiában nélkülözhetetlen következetesség mellett ezért tartjuk fontosnak és nevelő erejűnek a megbocsátás erényét is.

10


Célok és feladatok Célunk, hogy az intézményünkből kikerülő diákok öntudatos, hasznos polgárrá, autonóm és a környezetükért felelősséget érző személyiséggé, boldogságra képes emberré váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink magas szinten sajátítsák el a gimnáziumi tananyagot, művelt, tudásuk megújítására képes, önállóan gondolkodó, konstruktív személyiséggé fejlődjenek. Legyenek képesek az együttműködésre szűkebb és tágabb környezetükkel, valamint saját személyiségük vállalására. Mindezek érdekében feladatunk az alapkészségek (olvasás, írás/beszéd, számtan/matematika) továbbfejlesztése, hiszen ezek a készségek a további fejlődés alapjai. Ide soroljuk a tanulási képesség fejlesztését, hatékony tanulási technikák megtanítását is. Fontosnak tartjuk az általános gondolkodási képességek fejlesztését, különösképpen a problémamegoldás, döntéshozatal és a kreatív gondolkodás terén. Képessé tesszük tanulóinkat a változások megértésére, információk szerzésére, használatára; szövegek, képek és szimbólumok feldolgozására. Folyamatosan fejleszteni kívánjuk diákjaink konfliktuskezelő, kommunikációs és vitakészségét, valamint együttműködési és vezetési képességét. Feladatunknak tekintjük tanulóink adottságainak személyre szóló feltárását, önismeretük, saját sorsukért érzett felelősségük erősítését, egyéni képességeik fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsunk az életpályájuk erre alapuló tervezésében. A személyiségformálás terén fontosnak tartjuk az önértékelés és önirányítás fejlesztését, a közösségért érzett felelősség kialakítását és a társas hajlam fejlesztését, valamint hogy tanulóink tartsák be a társadalmi együttélés szabályait; mentalitásukat és cselekedeteiket a tisztességre való törekvés hassa át. Az állampolgári nevelés kapcsán feladatunk demokratikus értékeink hiteles bemutatása, a hazaszeretetre, demokráciára és toleranciára nevelés. A nevelés alapvető feladatának tartjuk az egészséges életre nevelést, a tanulók fizikai képességeinek fejlesztését, és hogy a testi-lelki higiénia, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás természetes igényükké váljék. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés iskolánkban egymást segítő és kiegészítő folyamatok. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások és programok mindegyikében kiemelt szempont, hogy azok elősegítsék a tanulók személyiségének fejlődését illetve a szűkebb és tágabb környezetükkel, közösségükkel való együttműködést.

11

A tanórákon a képesség és készségek fejlesztésére és az ismeretek átadására helyeződik a hangsúly, ugyanakkor valamennyi tantárgy tanterve alkalmat ad olyan témák tárgyalására és olyan pedagógiai módszerek alkalmazására, amelyek a személyiségfejlesztést illetve a közösségfejlesztést szolgálják. Ilyen témák, módszerek és eljárások segíthetik a NAT-ban szereplő közös követelményekben megfogalmazottak teljesítését: a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; igazodjanak el és kritikai módon tudják használni új információs környezetüket; a pedagógusok fejlesszék a tanulókban a beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást stb. A tanórai csoportmunka, a drámapedagógiai módszerek valamint a diákok aktivitására építő pedagógiai módszerek alkalmazása elősegíti a diákok együttműködési készségének fejlődését is. A diákok személyiségfejlődésének és az egyes osztályközösségek fejlődésének alakításáért illetve nyomon követéséért az osztályban tanító valamennyi pedagógus felelős. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, aki összehangolja a pedagógusok munkáját, különös figyelemmel követi nyomon az osztályába tartozó diákok személyiségfejlődését, valamint az osztályfőnöki órákon és egyéb osztályprogramok segítségével a leghatékonyabban alakíthatja az osztályközösség fejlődését. Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozások keretében A személyiség fejlesztése, a tehetséggondozás, a közösségfejlesztés, az ismeretek átadásának, képességek és készségek fejlesztésének és az esztétikai illetve az egészséges életmódra nevelésnek is fontos színterei az iskolánkban hagyományként létező tanórán kívüli tevékenységek, amelyek igen nagy szerepet játszanak a Toldy arculatának formálásában. Ezért ezek tudatos tervezése, elhelyezésük a tanév rendjében, pedagógiai céljaik fel- és elismerése, az ezekben rejlő pedagógiai lehetőségek kiaknázása fontos stratégiai kérdés munkánkban. Osztálykirándulások: az osztályfőnöki munkaprogram részeként, amelyben a színház- és mozi-látogatás, közös osztályszintű ünnepségek, klubdélutánok, sportprogramok, játékok stb. mellett az évenként legalább egy alkalommal (az írásbeli érettségi vizsgák ideje alatt) megszervezett osztálykirándulásnak a csoportkohézió erősítésében, és az egyéni személyiségfejlesztésben egyaránt nagy jelentősége van. Tudatos, körültekintő megszervezésével élményszintű ismeretekhez juttatjuk diákjainkat (természet, kultúra, honismeret, sport stb.). Diákparlament: az egész évben folyamatosan működő, a diákok által évenként választott Iskolai Diákbizottság vezetősége évente hívja össze a saját munkarendjének

12


megfelelően. Ez a fórum és ez a szervezet a közéletiségre, a demokráciára nevelés fontos terepe. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések: évnyitó, ballagás, évzáró; nemzeti ünnepeink: október 23. és március 15. (az ünnepélyt a 11. évfolyam szervezi); az aradi vértanúkról, a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól általában szakórákon emlékezünk meg. Művészettörténeti kirándulás: az őszi szünetben megrendezésre kerülő program elsősorban a művészettörténeti ismereteket bővíti, lehetőséget adva az eddig csak tankönyvben látott műalkotások valódi megismerésére, emellett betekintést nyújt más népek kultúrájába, szokásaiba, életébe. Diákcserék: a külföldi diákcserék a nyelvoktatás fontos részét képezik. Emellett hasonló élményeket és lehetőségeket nyújtanak, mint a művészettörténeti kirándulás. Lényeges elemük a személyes kapcsolatok kialakítása az adott országban élő családokkal, iskolával, emberekkel. Toldys Diáknapok (TDN): a hosszú ideje hagyományosan évente a báli időszakban megrendezésre kerülő egyhetes rendezvénysorozat széleskörű ismereteket és pedagógiai lehetőségeket nyújt a humán és reál tudományok, a művészetek, a nyelvek és kultúrák, a sport különböző területein. Ez a rendezvénysorozat sok lehetőséget biztosít diákjainknak az önálló munkára és szervezésre; erősíti a tanárok és diákok hagyományosan jó kapcsolatát. Bálok: elsőéveseink számára novemberben Gólyabált, végzős diákjainknak a TDN záróprogramjaként Szalagavató bált rendezünk. Osztályszínjátszó Fesztivál: a diákok önálló kezdeményezéseként az első félév során Osztályszínjátszó Fesztivált rendezünk. A Fesztivál fontos pedagógiai célja, hogy diákjaink délutáni szabadidejüket itt az iskolában, együtt, számukra hasznos módon töltsék és kipróbálják magukat különböző élethelyzetekben úgy, hogy ez számukra veszélytelen. Ezzel fejlesztjük kapcsolatteremtési készségüket, toleranciájukat és a produkciót vezető osztályfőnökkel, tanárokkal együttesen megélt élményhez jutnak. A fesztivált évente rendezzük meg. Karácsonyi és tavaszi komolyzenei koncertek: a művészeti nevelés egyik fontos területe a zeneoktatás. A koncertek az együttmuzsikálás örömén túl zenei élményt nyújtanak résztvevőnek és közönségnek egyaránt. Sítábor: évente változó, a tanév rendjében meghatározott időpontban tanulóink számára lehetőséget biztosítunk, hogy megtanuljanak síelni illetve továbbfejlesszék tudásukat e téren is. Ez egészségnevelési programunk fontos része. Emellett a többi közösségi programhoz hasonlóan nagy szerepe van a közösségi nevelésben és a személyiségfejlesztésben is.

13

Erdei iskola: a 7. évfolyam számára a tanév utolsó hetében szervezzük. Szerepe a környezettel való szorosabb kapcsolat megerősítése, a közvetlen tapasztalatok megszerzésének biztosítása. Nyári táborok: a nyár elején az érdeklődő diákoknak kerékpártúrát és evezőstúrát szervezünk, amelyek egyaránt részei az egészségre és a közösségi életre nevelésnek. A tanítás megkezdése előtti héten Toldys Tábort szervezünk érdeklődési körök szerinti csoportokban. A táborban a komoly munkára és a játékos, együttes időtöltésre egyaránt lehetőség nyílik.

Az egyes képzési szakaszok céljai A gimnáziumi képzés első négy esztendejében (7-10. évfolyam) magas szintű általános képzést nyújtunk – a társadalomtudományok, a természettudományok, a művészeti tárgyak és a testnevelés egyensúlyára törekedve. Ezenkívül elengedhetetlennek tartjuk, hogy diákjainkat bizonyos praktikus ismeretekkel és készségekkel is felruházzuk. Kiemelt szerepet szánunk a kommunikációnak: ezt szolgálja az emelt szintű nyelvoktatás, a retorikai képzés, a drámaoktatás, az informatika tantárgy széleskörű választhatósága, a fakultatív latin nyelvoktatás, valamint az, hogy a 9-11. évfolyamon diákjaink legalább egyszer részt vesznek egy külföldi diákcserén. A nyolcadik évfolyamtól lehetőséget biztosítunk a matematika emelt óraszámú tanulására. Ebben az időszakban is lehetőség van speciális igények kielégítésére – elsősorban a szabadon választható órák, szakkörök illetve diákkörök révén. A képzés utolsó két éve (11-12. évfolyam) az érettségire és a felvételire való felkészülés, a mélyebb ismeretek szerzésének, valamint speciálisabb készségek és jártasságok kialakításának és elmélyítésének az ideje. Lehetővé tesszük, hogy tanulóink az iskolánkban tanított tárgyakból érettségi vizsgát tehessenek emelt, vagy középszinten, ennek érdekében a tantárgyak nagy részét emelt szinten tanítjuk. Ezzel meg kívánjuk őrizni azt a gyakorlatot, amely szerint diákjaink többsége az érettségi után felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, méghozzá a legkülönbözőbb területeken: medikusok, joghallgatók, közgazdász- és mérnökhallgatók éppúgy találhatók közöttük, mint bölcsészek vagy tanárképző intézmények diákjai. A fenti célok a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon folyó oktatónevelő munka során valósulnak meg. Legtöbbjük nem egyetlen tantárgyhoz vagy diszciplínához kapcsolódik. Mindkét képzési szakaszban a tanórákon kívüli foglalkozások, a különböző diákkörök és a diákönkormányzat tevékenysége, az iskolai táborok, a toldys diáknapok és egyéb események mind-mind eszközei nevelési programunk megvalósításának. A képzés során, az egyes tantárgyak oktatása és a tanórán kívüli programok szervezésekor egyaránt figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és egyéni érettségüket.

14


A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, gyermekvédelem Gyermekvédelem Gimnáziumunk tanulóinak túlnyomó többsége rendezett, megfelelő anyagi körülményekkel rendelkező családban nevelkedik. Ennek köszönhető, hogy a veszélyeztetett diákjaink arányszáma lényegesen elmarad az országos átlagtól. Ugyanakkor vannak olyan speciális veszélyek, amelyek az utóbbi években támadtak, és nem kis részben az életforma változásából valamint a nagyvárosi életmódból adódnak (legfőképp a kábítószerek terjedésére gondolunk). Ez elől a probléma elől egyetlen iskola sem térhet ki. A gyermekvédelem terén a legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van. Elsősorban az ő feladata, hogy földerítse az esetleges problémákat, szükség szerint tájékoztassa az osztályban tanító pedagógusokat, az iskola vezetőségét és a gyermekvédelmi felelőst, illetve összehangolja az osztályban tanító pedagógusok tevékenységét. Iskolai szinten a gyermekvédelem irányítója a gyermekvédelmi felelős. A drogprevenciós stratégia Célja olyan egészségszemlélet és életmódbeli szokásrendszer kialakítása, amelynek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Ennek során olyan védelmi stratégiát sajátítanak el, amely lehetővé teszi, hogy nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, és képesek legyenek kitűzött céljaik megvalósítására. Feladatok: - Az „Egészséget testben lélekben” című program adaptációján alapuló iskolai drogmegelőzési program foglalkozásainak megtartása minden osztályban - életvezetési ismeretek és készségek kialakítása - harmonikus személyiségfejlesztés. - testi – lelki egyensúly, egészséges életvitel kialakítása - érzelmi intelligencia fejlesztése - veszélyeztető tényezők csökkentése - védő tényezők erősítése - a szülők felvilágosítása, egyéni segítségnyújtás - pedagógusok továbbképzése, meggyőzése - szoros kapcsolattartás szülőkkel, iskolaorvossal, védőnővel, külső intézményekkel.

15

A drogmegelőzést szolgálja az iskolai drogstratégia,4 amely meghatározza a feladatokat és a felelősöket. Az iskolai drogmegelőzési tevékenységet a gyermekvédelmi felelős hangolja össze. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolánkba jelentkezők nagy száma lehetővé teszi, hogy az átlagosnál tehetségesebb és motiváltabb diákok járjanak intézményünkbe, így a leszakadók aránya igen alacsony. Elsősorban a haladó idegen nyelvből fordul elő a kezdő évfolyamokban a leszakadás, itt a lehetőség szerint a tudásszint figyelembevételével alakítjuk ki a csoportbeosztást, illetve felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Az esetleges leszakadás okainak feltárása a szaktanárok illetve az osztályfőnök feladata, ők készítenek egyénre szabott programot a felzárkóztatásra, amelynek részét képezi az esetenkénti egyéni foglalkozás is. Szociális támogatások Iskolánk lehetőségeihez mérten az csökkentésével igyekszik enyhíteni a kisebb gondjait. Kétféle forrásból tudunk támogatást rendelkezésre álló összegből, másrészt az hozzájárulásából.

oktatáshoz kapcsolódó költségek jövedelemmel rendelkező családok nyújtani: egyrészt a költségvetésben iskolához kapcsolódó alapítványok

Az iskolai költségvetésből évente kétszer támogatjuk tanulóinkat: tavasszal a kirándulások költségeihez, ősszel a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadásokhoz járulunk hozzá. Részben a szociális támogatások alapját képezi az Oktatási Minisztérium által meghatározott normatív tankönyvtámogatás is. Az iskolaszékkel egyetértésben a tartós tankönyvek vásárlására elkülönített hányadon felüli összeg 70 %-ából a tankönyvcsomagok árának arányában minden diákunk részesül, 30 %-át a rászoruló tanulók kiegészítő támogatására fordítjuk. Alapítványaink közül a Burnáty István által létrehozott alapítvány kifejezetten szociális célokat szolgál: kamataiból a jó előmenetelű és jó magatartású, szerényebb anyagi körülmények között élő diákjainkat tudjuk segíteni. A Toldy Ferenc Alapítvány elsősorban a diákcseréket támogatja: a rászoruló diákok útiköltségéhez járul hozzá, sokszor jelentős összeggel. Az alapítvány évente egy-egy tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamú diáknak tanulmányi ösztöndíjat is nyújt.

4

Ld sz. melléklet

16


A Földi Béla Alapítvány – amennyiben ezt vagyona lehetővé teszi – diákjaink hazai és külföldi tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való részvételének költségeihez járul hozzá. Az iskolai támogatások odaítéléséhez a tanulóknak igénylőlapot kell beadniuk. A családi körülményekre, szociális helyzetre és a tanulmányi eredményre vonatkozó kérdések lehetővé teszik, hogy azonos szempontok alapján reálisan bíráljuk el a tanulók kérvényeit. Az elbírálásban részt vesz az igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök, valamint a diákok és a szülők egy-egy képviselője. A támogatások odaítéléséről a szülőket értesítjük. Az alapítványi támogatások egy részének odaítéléséről az iskola, másik részéről az alapítványok kuratóriuma dönt. A fentieken túlmenően diákjaink a lakóhely szerinti önkormányzattól igényelhetnek étkezési hozzájárulást valamint sok helyen ösztöndíjat is. Ezekről a lehetőségekről a szülőket és a diákokat egyaránt tájékoztatjuk, megpályázásukban közreműködünk.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A személyiség fejlesztésének egyik legfontosabb területe iskolánkban a tehetséggondozás. A tehetséggondozást szolgálják az óratervben megjelenített választható illetve magasabb óraszámban választható tantárgyak, valamint a tanórán kívüli foglalkozások, a különböző szakkörök, diákkörök egyaránt. Matematikát a 8. évfolyamtól csoportbontásban és emelt óraszámban, idegen nyelvet minden tanuló számára emelt szinten és csoportbontásban tanítunk. A természettudományos tárgyak esetében egy-egy évfolyamon csoportbontás biztosítja a hatékonyabb oktatást. Ugyancsak csoportbontásban tanítjuk a retorika tantárgyat is. A nyelvoktatás területén fontosnak tartjuk a beszédkészség fejlesztését, ezért lehetőségeink szerint anyanyelvű beszélgetőpartnert biztosítunk csoportjainknak. Nagy súlyt fektetünk a különböző tanulmányi versenyekre, mind országos, mind iskolai szinten. Az ezekre való felkészítés – szükség szerint egyéni foglalkozás keretében – a szaktanárok kiemelt feladata. A diákokat jutalmakkal is ösztönözzük az eredményesebb szereplésre, amelyeket március 15-i és a tanévzáró ünnepség keretében adunk át. Kiemelkedő diákjainkat az iskolát támogató alapítványok díjakban részesítik. A tehetséggondozást szolgálja a Toldy Akadémia, amelynek keretében tanulóink tudományos előadásokat tartanak.

17

A tehetséggondozás fontos területei az előző fejezetben részletesen taglalt tanórán kívüli tevékenységek is.

Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Területei: az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Módszerei: -

hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás megelőző tevékenység érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok

Egészségfejlesztő stratégia tervezése: - helyzetértékelés (kérdőívek) - egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása (a területért felelős igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős, drogügyi koordinátor, szabadidő szervező, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, biológia tanárok, testnevelő tanárok, iskolaorvos, védőnő). A munkacsoport évente áttekinti a stratégiát, tájékoztatja a nevelőtestületet és meghatározza az esetleges feladatokat - a nevelőtestület részvétele, továbbképzések tervezése - segítő kapcsolatok (szülők, iskolaszék, SZMK, iskolaorvos, nevelési tanácsadó, védőnő) Iskolai programok: - Tanórai foglalkozások: a szaktárgyi órák témafeldolgozása - Tanórán kívüli foglalkozások: sportprogramok – TDN sportnap, kirándulások, erdei iskola - Tájékoztató fórumok: szülői értekezletek - Iskolán kívüli rendezvények

18


Feldolgozási módszerek: - meghívott előadók - versenyek - rendszeres testmozgás, kirándulások - miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete az egyes tantárgyakban - az ellenőrzés és értékelés módszerei

Iskolai drogstratégia Célja: Olyan egészségszemlélet és életmódbeli szokásrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy tanulóink nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, és képesek legyenek kitűzött céljaik megvalósítására. Feladatok: Az Egészséget testben, lélekben című drogmegelőzési program foglalkozásainak megtartása osztályfőnöki órákon. A tematika első részében a tanulók megismerik a legfontosabb drogok hatásait, ezzel összefüggésben a lelki és testi függőség kialakulását, az elsősegélynyújtás lehetőségeit, ill. a drogfogyasztás erkölcsi és jogi következményeit. A tematika második részében fontos, hogy elsajátítsák a problémamegoldás, döntéshozás, nemet mondani tudás és a stresszkezelés készségét. A szülők felvilágosítását célozza a Drogtáska program, melyet az iskolai drogkoordinátor tart meg szülői értekezleteken. A program a drogok és használatukhoz szükséges eszközök szemléltetésével jobban megjegyezhetővé és felismerhetővé teszi azokat az információkat, pszichés és testi tüneteket, melyek a kábítószerfogyasztáshoz köthetők. Az iskolai drogprevenciót kiegészíti a GYISM által működtetett Háló – mozi program. A program kihelyezett osztályfőnöki órának megfelelő filmvetítést, majd azt követően szakemberek által irányított drogprevenciós foglalkozást biztosít a moziba ellátogató diákok részére. A foglalkozást egy kiállítás megtekintése teszi teljessé, mely elősegíti, hogy a vetítés előtt a diákok érzelmileg motiválttá váljanak. Az iskolai drogstratégiában minden tanárnak szerepe van. Feladatunk egy olyan légkör kiala-

19

kítása, amelyben nincs félelem a büntetéstől és megszégyenítéstől, amelyben diákjaink őszintén feltárhatják érzéseiket, problémáikat és segítő kezeket találnak. Így jó esély van arra, hogy megállítsunk valakit azon a lejtőn, ami tragédiához vezethet.

A környezeti nevelés programja 1. Helyzetkép 150 éves épületünk és iskolánk különleges elhelyezkedése segíti környezeti nevelési céljaink elérését, hiszen az igényes környezet már magában is kedvezően befolyásolja a gyerekeket. Adott tehát a lehetőség a környezeti nevelés egyik területének – az épített környezetnek és a városi életnek – aktív megismerésére és az itt szerzett tapasztalatok feldolgozására. Ugyanakkor az ódon épület feladatokat is ad számunkra, hogy kellemesebbé tegyük a mindennapi iskolai életet. A városi életmód sajnálatos velejárója, hogy diákjaink közül csak kevesen vannak mindennapi kapcsolatban a természettel. Ez arra is ösztönöz, hogy külön programokon ismertessük és szerettessük meg diákjainkkal a természeti környezetet. 2. Céljaink Hosszútávú célunk, hogy diákjaink környezettudatos polgárokká váljanak. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítanunk és meg kell erősítenünk: -

a személyes felelősségen alapuló környezettudatos életvitel iránti igényt, a környezetkímélő életmódot az egészséges életmód igényét a környezetkímélő életmód iránti igényt és annak gyakorlását a természetes és épített környezet szeretetét és az értékek iránti felelős magatartást, az igényt ennek a szemléletnek a megőrzésére a globális összefüggések felismerése és megértése iránti igényt, a kritikus szemléletű gondolkodásmódot

3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórákon: - a szaktárgyi órákon (biológia, földrajz, kémia, fizika) az adott témának megfelelő környezetvédelmi információk átadása, attitűd kialakítása. Célunk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, és megismerjék az ebben a témában elérhető információs forrásokat is. - a többi órán a tananyaggal kapcsolatosan felbukkanó lehetséges alkalmakkor a tantárgynak megfelelően térünk ki a környezetre, annak jobb megismerésére és védelmére

20


Osztályfőnöki órák: -

környezet- és természetvédelmi órákat tartunk játékok, kiselőadások tartása, jeles napok ünneplése

Nem hagyományos tanórai keretben: -

-

minden évben erdei iskolai oktatásban vesznek részt iskolánk 7. évfolyamos diákjai. A speciális órarend szerint összeállított programban a fő szempont a természeti környezet – a növények, állatok, geológiai képződmények - alaposabb megismerése és megértése, valamint a természetben való tájékozódás módjainak megismerése és gyakorlása. Ugyanilyen fontos az aktuális és globális környezet- és természetvédelmi témák megbeszélése, megvitatása. az éves oktatási programban szereplő tanulmányi kirándulások programjainak összeállításánál az osztályfőnökök nagy súlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek megismerhessék az ország különböző területeit, hazánk tájait, városait, az épített és természeti környezet értékei.

Tanórákon kívüli programok: -

iskolai és országos versenyeken való részvétel évenként papírgyűjtési akció a Toldys Diáknapok eseményei (házi döntők, meghívott előadók előadásai) nappali és éjszakai túrák iskolai szervezésben az évente megtartott Toldys tábor szekciói között gyakran szerepel környezetismereti program esetenként ökológiai tábor szervezése, lehetőleg a nomád életforma megismertetésére és a környezettudatos életmód bemutatására.

4. Anyagi erőforrások -

-

Toldy Ferenc Alapítvány: rászorultsági alapon támogatja a tanulók kiránduláson, táborokban, erdei iskolában való részvételét. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a tábori, erdei iskolai munkához szükséges eszközök vásárlását is segítse az alapítvány. Pályázatok

5. Személyi feltételek -

szakos tanárok a tanórán, valamint a nem hagyományos tanórai illetve tanórán kívüli programokon osztályfőnökök az osztályfőnöki órán és egyéb, az osztályt érintő nem hagyományos tanórai illetve tanórán kívüli programokon a szabadidő szervezők illetve az adott programokért felelős tanárok a nem hagyományos tanórai illetve tanórán kívüli programokon

21

-

a környezeti nevelést érintő programokat a területért felelős igazgatóhelyettes, valamint a környezetvédelmi felelős tanár hangolja össze

6. Pedagógus továbbképzés Támogatjuk azoknak a pedagógusoknak a továbbképzési kérelmét, akik a hétévenkénti kötelező továbbképzést érdeklődésük szerinti környezeti nevelési témában kívánják teljesíteni.

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az iskola épületei Az iskola jelenleg két épületben működik. A neogótikus főépület a Várhegy vízivárosi oldalán helyezkedik el, a Donáti utca, a Toldy Ferenc utca és a Franklin lépcső által határolt területen, a Toldy Ferenc utca 9. sz. alatt. Az épületet kert veszi körül. A szomszédban, a Donáti utca 28. szám alatt épül az iskola leendő tornacsarnoka. A négyszintes főépületben tizenöt tanterem, három előadóterem és két tornaterem a hozzájuk tartozó szertárakkal, valamint egy számítástechnikai szaktanterem és könyvtár szolgálja az oktatást. Az alagsorban helyezkedik el a 68 fő befogadására alkalmas ebédlő, egy kondicionáló szoba, valamint a klub. Több elengedhetetlen funkciónak nincs helye az épületben, hiányzik a nyelvi és művészeti szaktanterem, szülői fogadó, illetve az iskola egykori díszterme sem töltheti be eredeti szerepét (ünnepélyek, megemlékezések, kulturális rendezvények színhelye) lévén jelenleg tornaterem. A számítástechnikai és természettudományos szaktantermek is csak részben felelnek meg a követelményeknek. A hiányosságok egy részét a 2004 márciusában átadásra kerülő tornacsarnok orvosolni fogja, az épületben művészeti szaktanterem és informatika-terem is lesz. Az iskolához tartozó másik épület a Toldy Ferenc utca 32. sz. alatt elhelyezkedő ideiglenes felvonulási épület (faház), ahol öt kisebb teremben folynak a nyelvórák. Tárgyi feltételek A bútorok egy része (főként a szertári, tanári és irodai szekrények, asztalok) az épülettel egykorú vagy a századforduló idejéből való, más része (főként az osztálytermek berendezése) az utóbbi húsz év beszerzésének eredménye.

22


A szertárak felszereltségén meglátszik az utóbbi évek költségvetési szigora, néhány muzeális szemléltető és kísérleti eszköz mellett a modernebb anyag részint hiányos, részint elhasználódott, az utóbbi évtizedben alig volt mód a pótlásra. Az oktatást segítő technikai eszközök terén kedvezőbb a helyzet, 19 db számítógép, 7 televízió, 10 magnó, 7 videomagnó és 6 írásvetítő áll rendelkezésünkre. Ezeken kívül rendelkezésünkre áll két pianínó, két videokamera, egy projektor a hozzá tartozó kamerával, valamint egy modern episzkóp is. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az 11/1994-es MKM rendelet mellékletét képező listán feltüntetett eszközök és felszerelések közül a Toldy Ferenc Gimnáziumnak az alábbiak nem állnak rendelkezésre: Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai • • • •

Tanulói asztalok (40 db) Tanulói székek (80 db) Számítógépes programok Nyelvi labor berendezés

Természettudományi szaktantermekbe • • • •

Vegyszerálló tanulói asztalok (12 db) Vegyszerálló mosogató (6 db) Eszközszállító tolókocsi (1 db) Törpefeszültségű csatlakozások (18 db)

Művészeti nevelés szaktantermekbe (beszerzés alatt) • • • • •

Rajzpad (18 db) Tárgyasztal (1 db) Mobil lámpa (2 db) Vízcsap (falikút) (2 db) Tárolópolc (2 db)

Technikai szaktanterem • Tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére • Állítható magasságú támla nélküli szék (15 db)

Tornaszoba / Tornaterem (jelenleg épül)

23

Könyvtár • CD lejátszó • tv és videó III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Taneszközök: • Mérő és laboreszközök 5 • Oktatótáblák • Modellek • Egyéb szemléltető eszközök • Térképek • Videokazetták • Könyvek • CD-k • Számítógép (6 db)

Személyi feltételek Pedagógus dolgozók Iskolánkban jelenleg 67 fő dolgozik teljes állásban vagy részfoglalkozásban, közülük 46 pedagógus.6 A létszámkeret teljes állásra számolva 57 fő. Az igazgató mellett három igazgatóhelyettes, valamint egy gazdasági vezető irányítja az iskolát. A pedagógusok munkáját ezen kívül hét munkaközösség-vezető hangolja össze, az osztályokat tizenkét osztályfőnök vezeti. A pedagógusok szaktárgyi megoszlása a következő:

5

A következő tételekkel kapcsolatban lásd a mellékleteket. A 39 pedagógusstátuszt 20 teljes állású és 26 részfoglalkozású pedagógus tölti be.

6

24


∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

magyar nyelv és irodalom: matematika: történelem: angol nyelv: német nyelv: francia nyelv: olasz nyelv: orosz nyelv: latin nyelv: biológia: kémia: fizika: földrajz: testnevelés: számítástechnika: technika ének-zene: rajz: dráma: szabadidő szervező

11 7 7 13 7 2 2 5 1 4 3 9 4 4 2 2 1 1 2 1

A nem pedagógus dolgozók ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

gazdasági vezető iskolatitkár számviteli ügyintéző laboráns portás (kézbesítő) konyhai alkalmazott takarító fűtő, kertész karbantartó házfelügyelő-gondnok

1 1 2 1 2,5 2 5 1 1 1

25

Irányítási, szervezeti struktúra

PEDAGÓGUSOK I G A Z G A T Ó

3 IGAZGATÓHELYETTES

12 OSZTÁLYFŐNÖKÖK MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

GAZDASÁGI VEZETŐ

SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐK

T E C H N I K A I

D O L G O Z Ó K

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE

A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Kt.-en túlmenően évente a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben szabályozza. A tanulói jogviszony létesítésének és fenntartásának további feltétele, hogy a tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője elfogadja iskolánk pedagógiai programját és beiratkozáskor az erről szóló nyilatkozatot aláírja. Az iskolánkba jelentkező 6. évfolyamos tanulók a felvételi időszakban felvételi vizsgát tesznek, és felvételi beszélgetésen vesznek részt. A felvételi vizsga tárgyait az éves munkaprogramban jelöljük meg és a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A felvételi rangsor összeállításánál a következőket vesszük figyelembe: általános iskolai bizonyítvány (5. évfolyam év vége), az írásbeli vizsga eredménye és a szóbeli meghallgatás eredménye, melyen matematikából és egy választott tantárgyból számolnak be, valamint kötetlen beszélgetés keretében mérjük a tanulók tájékozottságát, gondolkodáskészségét, műveltségét, ötletességét,

26


kreativitását. Igyekszünk képet kapni a tanuló személyiségéről, érdeklődési köréről, műveltségéről, tájékozottságáról. A jelentkezőket az iskola rangsorba állítja, és ennek alapján dönt az igazgató. A külföldről jelentkezők illetve a más iskolából átjelentkezők esetében az igazgató dönt a felvételi eljárás módjáról. A tanulói jogviszony szünetel: ha a tanuló gondviselője alapos okkal ezt írásban kérvényezi. A tanulói jogviszony az érettségi vizsgát követő napon szűnik meg. Az iskolai tanulmányok befejezése előtt a tanulói jogviszony megszűnhet, ha a gondviselő ezt írásban kéri, vagy ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket.

Általános munkarend A tanév munkarendjét a jogszabályok alapján az iskolahasználók véleményének figyelembevételével a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten hagyja jóvá. E munkarendet a tanulókkal a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülőkkel a tanév első hetében írásban ismertetjük. A működési szabályokat az SzMSz, a Házirend és a Kollektív Szerződés szabályozza. A technikai dolgozók munkarendje illeszkedik a tanév munkarendjéhez. Napi munkájukat a gazdasági vezető irányításával végzik. Az iskolaorvos heti rendszerességgel tart rendelést, évente szűrővizsgálatokat végez. A havi munkarendet az iskola vezetősége alakítja ki az éves munkatervben foglaltak illetve a nevelőtestületi javaslatok figyelembevételével. Alap- és többletszolgáltatások rendje Iskolánk a hatosztályos gimnáziumi rendszer pozitív tapasztalatait és saját hagyományainkat egyaránt figyelembe véve alakította ki jelenlegi szolgáltatásait. Iskolánk továbbra is nagy súlyt fektet a színvonalas nyelvoktatásra, ezért a diákok kötelezően két idegen nyelvet tanulnak, egyet haladó, egyet kezdő szinten. A haladó nyelvet (melyhez legalább két éves előképzettség szükséges) 7. évfolyamtól, a kezdő nyelvet 9. évfolyamtól tanulják diákjaink. Haladó szinten az angol és a német,

27

míg kezdő szinten az angol, a német, a francia, az olasz és az orosz nyelvek között választhatnak növendékeink. Iskolánknak szoros kapcsolata van több európai ország néhány gimnáziumával, így diákjaink az itt töltött hat év alatt legalább egyszer részt vesznek külföldi csereutazáson.7 A kötelező órák mellett már az első négy évfolyamon lehetőség van választott tárgyak tanulására is (pl. latin nyelv, informatika, matematika). Tanulóink számára magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából, biológiából, kémiából, földrajzból és a tanított idegen nyelvekből biztosítjuk a felkészítést az emelt illetve a középszintű érettségi vizsgára. Kellő jelentkező esetén azonban az iskolában tanított bármely más érettségi tantárgyból is ugyanígy biztosítjuk a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítést. Iskolánkban számos diákkör, szakkör működik, melyen a diákok részvétele természetesen önkéntes. A gimnázium Sportkörének több jól működő szakosztálya van, és népszerűek a síszünetben a környező országokba szervezett sítúrák. Nagy hagyománya van az Önképzőkör foglalkozásainak és a Toldy Teátrum munkájának, újságírással A LAP szerkesztőbizottságában foglalkozhatnak a diákok. A zenét és a zenélést szeretők az énekkar, a kamarakórus és a kamarazenekar foglalkozásain gyarapíthatják tudásukat.

Iskolai szolgáltatások − Menza: minden tanulónknak módjában áll előzetes befizetés után az iskolában ebédelni. A térítési díjkedvezmények mértékét az önkormányzat szabja meg. − Könyvtár: az iskolai könyvtárnak minden tanuló olvasója. Kézikönyvtárként és kölcsönkönyvtárként is működik. Nyitvatartását és a kölcsönzés rendjét a könyvtár működési szabályzata rögzíti. − Számítógép-használat: a gépteremben rendszeres ügyeletet biztosítunk az érdeklődő tanulók számára. − Sportkörök: a hét minden délutánján lehetőséget biztosítunk a szervezett formában történő sportolásra (floorball, röplabda, kosárlabda stb.).

Az iskolai közösségi élet Az iskolai közösségi életnek természetesen első és talán legfontosabb színterei az osztályközösségek, ahol tanárok és diákok együttes munkája segít tartalmasabbá 7

Főbb partnereink jelenleg a bambergi Dientzenhofer gimnázium, a winterthuri Rychenberg gimnázium, illletve a kolozsvári Báthory líceum.

28


tenni a tanórákon kívül is együtt töltött időt. Összejövetelek, kirándulások, közös színház-, múzeum-, kiállítás-látogatás, sportprogramok, az évi tanulmányi kirándulás, a közösen átélt ünnepek a nevelőmunka részeivé válnak. Az iskolai diákélet fő szervezője az Iskolai Diákbizottság. A diákönkormányzat célja és feladata a diákság jogainak képviselete, érdekeinek érvényesítése, a diákság körében felmerülő problémák megoldásának előmozdítása és segítése, közvetítés a diákság és az iskola vezetősége, a nevelőtestület között, valamint a hatáskörébe tartozó Teaház, a diákság rendelkezésére bocsátott klubhelyiség működésének koordinálása és felügyelete, illetve az iskolában szervezett rendezvények előkészítésében és lebonyolításában történő közreműködés és együttműködés. A szervezetnek minden osztályból van képviselője, vezetőségét pedig az iskola diáksága választja. Az iskolát érintő nagyobb horderejű kérdésekben az Iskolai Diákparlament dönt.

6. A HELYI TANTERV

Óratervek a 7-12. évfolyamok számára8 A 7-12. évfolyam számára az óraterv három részből áll: az általánosan kötelező órákból, a Toldy Gimnázium pedagógiai programját választók számára kötelező órákból és a szabadon választható órákból.

Tantervek9 A tanterveket a Toldy Ferenc Gimnázium tanárai készítették, illetve adaptálták. A helyi tantervek megfelelnek a NAT előírásainak. A tantárgyak többségében a helyi követelmények némileg meghaladják az alaptantervben megfogalmazott minimumot, ugyanakkor van olyan téma, amelyet lehetőségek híján nem állt módunkban tantervbe illeszteni (kertművelés).

8 9

Ld. a 26. lapon! A tanterveket ld. a 4. sz. mellékletben

29

30


A tantervek tartalmazzák a tantárgy tanításának céljait, óratervét és tananyagát (évfolyamonként); fejlesztési követelményeit; az ellenőrzés, értékelés és minősítés elveit (ha ezek eltérnek az alábbiakban megfogalmazott általános elvektől); valamint taneszköz-igényét. A továbblépés feltételeivel, és a minimális követelményekkel csak akkor foglalkoznak a tantervek, ha ezek eltérnek az általánosan megfogalmazott elvektől, illetve a Kerettantervben megfogalmazott továbbhaladási követelményektől.

7. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, RENDSZERE A tanulói teljesítmények értékelése és minősítése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét – az osztályfőnöki órákat kivéve – tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló egy félévben legalább eggyel több érdemjegyet kap, mint a tárgy heti óraszáma, de félévi érdemjegyeinek száma egyetlen tantárgyból sem lehet kevesebb kettőnél. Az érdemjegyeket a tanár a tanulóval közli, és azokról az iskola a kiskorú tanuló szülőjét az ellenőrzőn keresztül értesíti. A tanuló tudását az elsajátított készségek szintjét a következő érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük: jeles (5) – ha a tanuló a követelményeket – a tantárgy jellegének megfelelően – maradéktalanul teljesítette, beleértve a kifejtés szakszerűségét, megfelelő nyelvi színvonalát, szabatos előadását jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) – ha a tanuló a tantervben megfogalmazott minimális követelményeknek nem tud megfelelni. Vizsgák, mérések A tanulók a 8. évfolyam végén magyar nyelv és irodalomból, a 9. évfolyam végén számítástechnikából és történelemből a 10. évfolyam végén matematikából a 10. vagy a 11. évfolyam végén, attól függően, hogy az adott tantárgy tanítása melyik évfolyamban fejeződik be, egy választható természettudományos tantárgyból (fizika, kémia földrajz vagy biológia) vizsgát tesznek. A tanuló teljesítményét a vizsgákon ugyancsak érdemjegyekkel minősítjük, a mérések eredményét százalékos formában tüntetjük fel.

31

A vizsgák és mérések rendszere

Évfolyam

Tantárgy

7. előtt

Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom

8.

Vizsga Szóbeli Irásbeli Gyakorlat

X

Felmérő Szóbeli Írásbeli

9.

X

Matematika

10-11.

A kémia, földrajz, fizika, biológia tantárgyak egyike

X

X

X

X

X

X

Angol nyelv 10.

X

X

Angol nyelv Informatika Történelem

X

X X

A 12. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az ellenőrzés módját, az értékelés egyéb szempontjait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák. A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom minősítését az osztályozó értekezleten részt vevő tanárok végzik, figyelembe véve a tanuló illetve az osztály véleményét is. Az értékelés során főként az iskola nevelési-oktatási elvei és céljai között megfogalmazott szempontok játszanak szerepet kiegészülve bizonyos általános követelményekkel.

32


A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

ROSSZ

nagyfokú

megfelelő

gyenge

elégtelen

kifogástalan, udvarias

olykor kifogásolható

udvariatlan, nyegle

durva, goromba

Házirend betartása

mindig betartja

általában betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

Kapcsolat a társaival

jó, segítőkész

korrekt, megfelelő

ingadozó v. közömbös

rossz

Hatása a közösségre

pozitív

változó

negatív

passzív

indolens

Fegyelmezettség Viselkedés hangneme

Aktivitása

aktív, kezdeményező

pozitív befolyása nem érzékelhető készséges

A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

HANYAG

Tanulmányi munkája

igényes, pontos

megbízható

rendszertelen, pontatlan

hanyag, megbízhatatlan

Figyelme

kitartó, figyelmes

általában figyelmes

ingadozó

figyelmetlen

Feladatainak elvégzése

rendszeresen, önállóan és kreatívan végzi

rendszeresen elvégzi

rendszertelen, hanyag

általában nem végzi el

Munkabeosztása

jó

megfelelő

gyakran rossz

nincs

Tanórán kívüli információk felhasználása

sokszor, rendszeresen

néha

ritkán

soha

Órai aktivitása

aktív

olykor aktív

passzív

csak zavarja az órát

Tanulmányi eredménye

kitűnő v. jeles

jeles, jó v. közepes

jó, közepes v. elégséges

valamelyik tárgyból elégtelen

33

A továbblépés feltételei Az egyes évfolyamok végén az osztályozó értekezlet dönt arról, hogy a tanuló felsőbb osztályba léphet-e. A továbblépés feltételei: •

•

•

A tanuló hiányzásai összesen és tantárgyanként ne haladják meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Ellenkező esetben nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló osztályozó vizsga letételével kapjon minősítést. A tanuló minden számára kötelezően előírt, vagy kötelezően választott tárgyból tegyen eleget a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek (minimum elégséges minősítés). Amennyiben a tanév végén a tanuló egy vagy két tárgyból elégtelen minősítést kap, úgy javítóvizsgát tehet. A tanuló tegyen eleget az iskola nevelési programjában és tantervében leírt vizsgakövetelményeknek.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya Az ismeretek számonkérésének formái: 1. Témazáró írásbeli dolgozat – átfogó, a témakörök lezárásakor történő írásbeli számonkérés egy vagy több órában, íratását legalább egy héttel korábban – a témazáró anyagának pontos meghatározásával - be kell jelenteni és rögzíteni a naplóban 2. Röpdolgozat – legfeljebb néhány óra tananyagából történő írásbeli számonkérés a tanár által választott időtartamban, de max. egy tanórán, előzetes bejelentése nem kötelező 3. házi dolgozat – önálló kutatási munkát igénylő, otthon elkészítendő írásbeli munka, melynek elkészítéséhez megfelelő időt kell biztosítani (legalább egy hetet) 4. szóbeli felelet – egy vagy több tanóra anyagának szóbeli számonkérése. 5. Az egyes tantárgyak alapvető ismereteinek és készségeinek számonkérése írásban vagy szóban előzetes bejelentés nélkül is történhet. Az ezeken a számonkéréseken szerzett osztályzatok a tananyag mennyiségétől és súlyától függően befolyásolják a tanuló év végi érdemjegyét. A számonkérés követelményeit, módszereit és formáit az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. Témazáró írásbeli dolgozat tantárgyanként legalább félévenként egyszer, évente legfeljebb nyolc alkalommal íratható.

34


Egy napon egy diákkal maximum egy témazáró dolgozat és egy röpdolgozat íratható. Az íratható dolgozatok korlátai nem vonatkoznak a pótdolgozatra A témazáró dolgozatot a félév, ill. a tanév lezására előtt legalább három tanítási nappal a tanár javítva és értékelve kiosztja. A szaktanár a dolgozatokat 16 tanítási napon belül kijavítja, a dolgozatokat a tanórán kiosztja és a tapasztalatokat a diákokkal együtt megbeszéli, módot nyújtva ezzel a diákok kérdéseinek megválaszolására is. Amennyiben a dolgozatokat a tanár 16 tanítási nap eltelte után javítja ki, úgy a tanulónak jogában áll az osztályzatot visszautasítani. Ebben az esetben az osztályzat nem kerülhet a naplóba és nem számíthat bele az éves értékelésbe sem. (A 16 tanítási napba nem számítanak bele azok a napok, amelyeken a tanár betegsége vagy egyéb, előre nem látható ok miatt nem tart órát.) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés pedagógiai céljait az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. A tanulók túlterheltségének elkerülésének érdekében az otthoni felkészülés időtartama a 7-8. évfolyam esetében átlagosan a heti 10 órát nem haladja meg a 9-10. évfolyam esetében átlagosan a heti 14 órát nem haladja meg a 11-12. évfolyam esetében átlagosan a heti 16 órát nem haladja meg Egyik napról a másikra egy tantárgyból olyan írásbeli házi feladat, amelynek elkészítése a 30 percet meghaladja általában nem adható. (Ezek az időkorlátok a toldys tanulók átlagos munkavégzési sebességét veszik alapul.) A TDN időtartama alatt nem íratható témazáró dolgozat és nem adható olyan írásbeli vagy szóbeli házi feladat, amelynek számonkérése még a TDN hete alatt történne. Az Osztályszínjátszó Fesztivál időtartama alatt az aktív közreműködők mentesülnek a házi feladat és a számonkérés alól. A tanuló a tanév során a szaktanár által meghatározott feltételek mellett a heti óraszámmal összhangban megállapított alkalommal kivételesen a számonkérés alól mentesítést kérhet. A szaktanár ezeket a feltételeket a tanév elején ismerteti a tanulókkal.

35

8. FEJLESZTÉSEK

Az iskolai eszközbeszerzések az elkövetkező években az 11/1994-es MKM rendelet 7. sz. mellékletében megfogalmazott minimális eszközlista alapján készült fenntartói terv szerint történnek. Az iskola tanulólétszámának csökkenése és a faházakban folyó oktatás megszüntetése lehetővé és szükségessé teszi a főépület egyes helyiségeinek funkcióváltását, esetleg átalakítását, úgy, hogy a kötelező helyiségjegyzék előírásainak megfeleljen a gimnázium. Ennek keretében létre kívánunk hozni két nyelvoktató szaktantermet, valamint egy szülői fogadót. Néhány éven belül elengedhetetlen a műemléképület állapotának teljes műszaki felmérése és a szükséges munkák elvégzése. A korszerű oktatási módszerek alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a modern technika használata (televízió, videó, írásvetítő, számítástechnikai eszközök). Ezeknek a technikai eszközöknek viszonylag gyors elhasználódása-elavulása szükségessé teszi a fejlesztés folyamatosságát, évente a jelenlegi készletek legalább 15 %-ának erejéig. Ugyanakkor új kihívás ezeknek az eszközöknek a védelme is. A tantervben meghatározott követelmények teljesítése érdekében szükséges a szertárak folyamatos fejlesztése. Elsősorban új szekrényeket, tanári asztalokat, könyvtári berendezést kell beszerezni. Kiemelt feladat az épülettel egykorú, illetve az épület stílusában készült bútorok megőrzése és felújítása.

9. KAPCSOLAT AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL

A Toldy Ferenc Gimnázium vezetősége és nevelőtestülete egyaránt fontosnak tartja a folyamatos kapcsolatot az iskolahasználókkal - diákokkal, szülőkkel, kerületi polgárokkal és a szélesebb társadalommal. Ez egyfelől mind szélesebb körű tájékoztatást jelent az iskolai élettel kapcsolatban, másfelől az érintettek bevonását a döntéshozatalba. Ennek érdekében az iskola minden esztendőben évkönyvet és egyéb tájékoztató dokumentumokat ad ki, valamint működteti, illetve segíti működni az iskolai életet befolyásoló döntéshozó szervezeteket (Diákönkormányzat, Iskolaszék, Szülői Munkaközösség). Emellett törekszünk a szülők, volt diákjaink és egyéb iskolahasználók bevonására az iskola életébe.

36


Tanulói részvétel A diákság és az iskola kapcsolata a tanórákon és azokon kívül céljaink megvalósítása szempontjából meghatározó tényező, pedagógiai programunk majd minden részében utalunk rá. Ez a kapcsolat számos formális és informális elemből áll, a mindennapos tanár-diák kapcsolaton keresztül az iskolai közösségi élet változatos formáiig. Kiemelt szerepük van ebben az osztályfőnököknek, elsősorban az ő feladatuk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az osztályukba járó diákok iskolai pályafutását, tájékozódjanak helyzetükről és tájékoztassák a tanulókat az őket érintő kérdésekről. A diákok legfőbb érdekérvényesítő szerve az Iskolai Diákbizottság, illetve annak vezetősége. A tanulók küldötteket delegálnak az Iskolaszékbe, illetve képviseltetik magukat a szociális támogatások kiosztását eldöntő bizottságban. A Földi Béla Alapítvány kuratóriumában is jelen vannak a diákok küldöttei. Szülői részvétel A szülők részére az évkönyv, az iskolaújság, az iskolavezetés levelei, az ellenőrző könyv bejegyzései, az évente legalább két alkalommal megrendezett szülői értekezletek és általános fogadóórák szolgáltatják a legfontosabb információkat. Ezeken az alkalmakon kívül minden pedagógus valamint az iskola vezetői is hetente tartanak fogadóórát, illetve megbeszélés szerint készek fogadni a szülőket. A fogadóórák és szülői értekezletek nemcsak az információadás alkalmai, de konzultációs lehetőséget is nyújtanak, sőt, a szülői értekezletek az osztály életét befolyásoló döntéseket is hoznak. Az iskolai szintű döntések szülői befolyásolására elsősorban a Szülői munkaközösségen, az Iskolaszéken, valamint a gimnáziumot támogató Toldy Ferenc Alapítványon keresztül van mód. Az utóbbi két szervezetben 3-3 választott tag képviseli a szülőket, míg az iskolai szülői munkaközösségbe minden osztály szülői egy-egy tagot delegálnak. Szűkös lehetőségeink ellenére igyekszünk biztosítani a szülők részvételét az iskolai ünnepségeken (évnyitó, évzáró, ballagás, szalagavató bál stb.). Nem mondhatunk le arról, hogy a szülők - ha lehetőségeik engedik - továbbra is támogassák az iskolát anyagilag és egyéb módon is. A kerületi polgárokkal az iskola elsősorban az önkormányzaton keresztül tart kapcsolatot. Az iskola vezetősége állandó kontaktusban van a kerületi oktatási bizottsággal, így vesz részt a gimnázium a kerületi döntések előkészítésében. A rendszeresen ülésező Iskolaszék egy tagját az önkormányzat képviselőtestülete delegálja, így a képviselők betekintést nyerhetnek az iskola belső életébe, illetve részt vállalhatnak bizonyos döntésekben is.

37

Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást volt diákjainkkal, elsősorban az iskolai közösségteremtés szempontjából; egy-egy találkozás valamelyik volt diákunkkal gyakran nyújt inspirációt tanulóinknak. Hagyomány az is, hogy egykori diákjaink különböző módokon segítik az iskolát. Ezeket a célokat is szolgálja a Volt Iskolatársak Egyesülete, illetve a Toldy Ferenc Alapítvány, amelynek működésében szintén részt vállalnak egykori diákjaink. Rendszeresen hívunk meg volt toldysokat előadásokat tartani, és igyekszünk elérni, hogy mind többen vegyenek részt iskolai rendezvényeinken.

ZÁRADÉK Ez a pedagógiai program nyilvános dokumentum, amely az iskolai könyvtárban a nyitvatartási időben, illetve az iskola titkárságán a hivatalos órákban megtekinthető. A gimnázium nevelőtestülete 2004. május 19-i értekezletén a Toldy Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programját vita után 34 igen, 0 nem és 0 tartózkodással elfogadta. A gimnázium iskolaszéke a Toldy Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programját vita után 5 igen, 0 nem és 0 tartózkodással elfogadta. A programot a nevelőtestület kétévenként felülvizsgálja. Budapest, 2004. júnus.

Gyapay Borbála a Diákönkormányzat elnöke

38

Erdélyi Ákos az Iskolaszék elnöke

Porogi András igazgató

A TOLDY FERENC GIMNÁZIUM

Recommend Documents