Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg200902nyomtatható.pdf fájlt!
Bélyeg A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA I. évfolyam 2. szám
2009. november
Készítette: Filep László
FORDITOTT MADONNA, NAGYMÁNYA
A RICHARD STARK GYŰJTEMÉNY ÁRVERÉSE Cikk a 4. oldalon
A SZAKOSZTÁLY 2009. NOVEMBER 5-I ÜLÉSE A Szakosztály első összejövetelén a helyszínen belépőkkel együtt 19 tag volt jelen, akik első szakosztályi határozatként meghívták tiszteleti tagnak Voloncs Gábort. Megvitatásra és elfogadásra került a Szakosztály neve: a MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztálya, és a periodika címe: „Bélyeg”. Részletes vita után a Működési Szabályzat tervezetét a jelzett módosításokkal és kiegészítésekkel a taggyűlés egyhangúlag elfogadta. Visnyovszki Gábor összefoglalta, hogy mi a története a „hagyományos” jelző megjelenésének a gyűjtési terület megjelölésében, megfogalmazta a saját „hagyományos” szakosztály értelmezését, beszélgettünk a határterületekről (bélyegzések, futott levelek, postatörténet egyes területei stb.). Jakab Géza bejelentette, hogy tíz feletti résztvevővel hamarosan megalakul a megszállási és helyi kiadásokkal foglalkozó első szakcsoport, mert a témával való szakszerű foglalkozás mára égetően időszerűvé vált, amelynek során alapvető filatéliai kérdések is tisztázandók. Az ülés végén került sor Fülöp Sándornak az IPH gépi öntapadós bélyegekről készített, versenykiállításon is bemutatott anyagának ismertetésére és megvitatására. A kiállított gyűjteményből néhány szép darabot a Bélyeg is bemutat. IPH gépi öntapadós bélyeg 11111111 számú postai azonosítóval, elsőbbségi-ajánlott díjkiegészítésként a postakész díjjegyes borítékon
Az IPH gépi öntapadós bélyegek előfutára: az 1988-ban Agárd postahivatalánál használt kísérleti címke csomagszállitólevélen
2
Bélyeg
A díjkiegészítésként használt IPH gépi öntapadós bélyeg alsó részén a hőnyomtató hibájából sötét, raszteres résszel
Bélyeg
3
használatlan, gumi nélküli bélyeg, szép szélekkel (MPIK 3, falcos ára 3.000.000,-) – rendkívül ritka, csak néhány darab ismert, Visnyovszki tanúsítvánnyal, kikiáltási ára 1.500.000,-. Előzetesen 1 ajánlat érkezett, mely után a leütési ár a duplája fölé emelkedett, 3.100.000,- a 16 %-os jutalékkal 3.596.000,- forint lett! 4166. tétel: a Fordított Madonna, az 1921. kiadású Koronás Madonna 5000 Korona bélyege fordított középrésszel, használatlan, pici falcnyommal (MPIK 405, falcos ára 2.800.000,-) – a magyar filatélia legismertebb ritkasága Visnyovszki tanúsítvánnyal, kikiáltási ára 2.400.000,-. Előzetesen 1 ajánlat érkezett, mely után a leütési ára ennek is a katalógus ár fölé, 2.900.000,- emelkedett, a 16 %-os jutalékkal 3.364.000,- forint! (kép a címlapon) 4169. tétel: 1921. Hivatalos 20 fillér bélyeg, fordított „HIVATALOS” felirattal, igen csekély példányszámú, rendkívüli ritkaság (MPIK 2, 2.000.000,-) Visnyovszki tanúsítvánnyal, kikiáltási ára 1.500.000,-. Előzetesen 1 ajánlat érkezett, mely után a leütési ára 2.900.000,- lett, a kikiáltási ár csaknem kétszerese és a katalógus ár másfélszerese! A fizetendő 16 %-os jutalékkal 3.364.000,- Forint!
Eltorzult rajzolatú IPH gépi öntapadós bélyeg tértivevényes ajánlott ügyvédi levélen -efel------------------------- o -------------------------
A RICHARD STARK GYŰJTEMÉNY ÁRVERÉSE Gyűjtői körökben mindig van egy kis szomorúság – és nagy várakozás, izgalom, és nagy-nagy kíváncsiság, amikor egy-egy híres gyűjtemény kerül kalapács alá! Nem volt ez másként sem a magyar származású amerikai gyűjtő, Richard Stark magyar gyűjteményének budapesti árverésén sem. Gyűjtői pályája során barátja, Otto Schaffling hatására kezdett el használatlan klasszikus bélyegeket, valamint tévnyomatokat gyűjteni – azonban legkedveltebb területe az oly mostohán kezelt, úgynevezett megszállási kiadások. Bár kiállításokon nem szerepelt, de a Society for Hungarian Philately, az Amerikai Magyar Filatéliai Társaság tagjaként fejtette ki tevékenységét, valamint a Scott kiadványokban szaktanácsadóként működött közre. Az árverési anyag az interneten már jó ideje fenn lévén, követhetők voltak az egyes tételekre beérkezett ajánlatok. A Hotel Béke Radisson SAS különtermében nagyszámú érdeklődő gyűlt össze, kezdéskor közel teli volt a terem, bár a megszállási rész vége felé közeledve szokás szerint erősen fogyásnak indult, de mindvégig gyakoriak voltak az erős licitek. A Stark gyűjtemény katalógusának címlapján 6 bélyeg képe szerepelt – az árverezőház ezeket tartotta a legkiemelkedőbbeknek az anyagból. Nézzük át ezek szereplését: 4003. tétel – (mely a címlapon hibás 4007. katalógus számmal szerepelt, belül a katalógusban már jó volt a szám): 1868. Határőrvidéki Hírlapilleték 1 krajcár
4
Bélyeg
4177. tétel: a NAGYMÁNYA tévnyomat, 1938. Hazatérés 70 filléres bélyeg felül-nyomás nélkül, használatlan, falcos (MPIK 625Tny, falcos ára 2.200.000,-) a magyar filatélia – a Fordított Madonna mellett – legismertebb ritkasága Visnyovszki tanúsítvánnyal, kikiáltási ára 1.600.000,- (kép a címlapon). A bélyegre az előzetesen nem érkezett ajánlat, és nagy meglepetésre – a teremben sem volt ajánlat! Ez sokak számára nagy meglepetés volt, hiszen a licitálók sorában ott láthattuk Kostyál Ferencet is, a HUNFILA 2009’ aranyérmes egykeretes gyűjtemény tulajdonosát, kinek gyűjteményében immár 6 darab NAGYMÁNYA tévnyomat van, közte az eddig ismert legkorábbi keltezésű levél is, amely a visegrádi keretben még nem szerepelt, és a második ismert teljes Nagymánya-dokumentum. Kostyál úr kérdésemre elmondta, hogy valóban szeretne a gyűjteményébe egy használatlan példányt is beszerezni, de nem szeretne falcos bélyeget, kifogástalan postatiszta bélyegre vár. Volt, aki nem várt tovább a postatiszta bélyegre, utólagos eladásban már el is kelt a Nagymánya tévnyomat, melyért új tulajdonosa a fizetendő 16 %-os jutalékkal 1.856.000,- forintot tett le. 4679. tétel: a „POŠTA ČESKOSLOVENSKÁ 1919” eltolódott felűlnyomatú Magyar Posta 20 filléres használatlan bélyege falcosan, Bodor vizsgálójellel (MPIK 40, RR jelzéssel) kikiáltási ára 600.000,-. Előzetesen 4 ajánlat érkezett, mely után a leütési ára 780.000,-ig, fizetendő a 16 %-os jutalékkal 904.800,- forint.
Bélyeg
5
801. tétel: az 1945-ös Ungvári kiadás Hadvezérek 40/2 fillér fordított felülnyomású használatlan bélyege, Bulat és Bodor vizsgálójelekkel (ismert példányszáma 10 darab!) kikiáltási ára 200.000,-. Kárpátalja igen kedvelt gyűjtési terület és ez egy igencsak ritka bélyeg, mégis előzetesen csupán 2 ajánlat érkezett, mely el is döntötte sorsát. Új tulajdonosa 220.000,-, a fizetendő a 16 %-os jutalékkal 255.200,- forintot hagyott a kasszánál. Természetesen még több érdekes licitről, jó vételről és nagy meglepetésekről számolhatnánk be – de nem kívánunk senkit megfosztani az eredménylista böngészésének élvezetétől sem, meg hát lapunk terjedelme is szűkös. Mindenképpen ismét elmondható a régi tézis: mindig, mindenhol a saját országában adható el legeredményesebben a bélyeg – és nem volt ez másképpen RICHARD STARK magyar gyűjteményének budapesti árverésén sem! STARK barátunk, most hogy ilyen jó eredménnyel zárt, tovább hódolhat egyéb hobbijainak: a zenének, tenisznek, sakknak és persze az írásnak. Eddig öt regénye jelent meg, s kettőben – mily meglepő – a bélyegek is főszerepet kaptak! -efel------------------------- o -------------------------
SIRALOMHÁZ – szubjektív beszámoló a MABÉOSZ küldöttgyűléséről – Megszületett a MABÉOSZ Alapszabályának módosítása, amely konzerválja a MABÉOSZ összeomlásához vezető folyamatokat, és elősegíti a szervezet teljes megszűnését a nem túl távoli jövőben. Ha ez volna a küldöttgyűlés legfőbb tanulsága, talán nem is lenne érdemes tovább írni ezt a beszámolót. Ám van más tanulság is! Az eddigi Alapszabály gyökerei abba az időbe nyúlnak vissza, amikor az egyéni és csoportakaratot és véleményt feltétlen kontroll alá helyezte valamilyen hatalom. E hatalom akaratát a közösség érdekének, sőt véleményének állítva minden ettől eltérő szándékot kisebbségnek vagy devianciának lehetett címkézni, s ennek megfelelően bánni vele. Ebben a korban egy szervezetnek gondosan válogatott, ellenjelölt nélkül megválasztott vezetői voltak. (Ugye emlékszünk a Hazafias Népfrontnak a betöltendő helyekkel pontosan megegyező számú „jelöltjére”, akiket 99,8 %-os arányban választott meg „dolgozó népünk”?) Aztán következett a „demokratikus centralizmus”, azaz amit fönt mondtak, lent csináljuk meg mi, és ne fárasszuk magunkat gondolkozással. Azt hinné az ember, hogy ezek az idők elmúltak. Hogy ma egy társadalmi szervezet választott vezetői szolgálni igyekszenek az őket választókat.
6
Bélyeg
Hogy egy küldött azok véleményét képviseli, akik küldték. Hogy a demokrácia a többség véleményének és érdekeinek érvényesülését jelenti. Tévedtünk: sem a világ, sem a MABÉOSZ nem tart itt. Dr. Lippai Pált választották levezető elnöknek, aki sokadszor bizonyította, hogy jogászi képességeit hatásosan állítja az elnökségi akarat érvényesítésének szolgálatába, az elnökség etikai szintjén. Bevezetőjében Lippai elmondta, hogy az előkészítés egyéves időszakában mintegy 100 oldalnyi javaslat érkezett a bizottsághoz (melynek Berke Imre, Sándor László, Tálas Sándor és ő voltak tagjai). Az egyes módosítási javaslatok mellett érkezett két teljesen megszövegezett Alapszabály-tervezet is, ám ezek koncepciójukban különböztek az eddigitől, ezért nem voltak elfogadhatók. Érdemes itt megállni egy pillanatra. Az eddigi Alapszabály a közösségi társadalom eszméjére alapozott koncepciója végigkísérte, sőt, részben előidézte a MABÉOSZ lebomlását, szervezetének szétesését, a magyar filatélia monopolhelyzetű erejéből marginális törpeszervezetté válását. Azóta (ha valaki nem venné észre) ez a társadalmi modell megbukott, és szöges ellentétébe fordult: az egyének, egyéniségek, a személyiségi jogok ’mindenekfelettvalóságát’ valló eszmény lett uralkodó. Alapszabályunk nem a mai MABÉOSZ-ra készült, és úgy áll rajta, mint kisegéren a lovagi páncél. Nem a „virágzó fejlődés” múlik a gyökeres koncepcióváltáson, hanem a szimpla túlélés. Az a 100 oldalnyi javaslat azt jelenti, hogy szép számmal vannak, akik felismerték a végveszélyt. A MABÉOSZ elnöksége azonban gondosan ügyelt rá, hogy az övéktől eltérő véleményeket senki se ismerhesse meg a tagságból (lásd Bélyegvilág, 2009. október, 17. oldal: beszámoló az elnökségi ülésről). Még a saját módosításait is kizárólag a „szolgálati úton”, a megyei elnökökön át, később a körvezetőknek küldött levélben tette közzé. A Bélyegvilág (a MABÉOSZ egyetlen fóruma, amely képes hatékonyan eljuttatni az információkat a tagság jelentős részéhez) egy év alatt egyetlen sort sem közölt belőle. Rátérve az Alapszabály lényegi változásaira, meg kell állapítanom, hogy nincsenek lényegi változások. A 20 területi küldöttgyűlés közül jelentősebb számú javaslat csak négyből (Budapest, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Szabolcs-SzatmárBereg) érkezett írásban. Néhány megyéből (Heves, Veszprém – elnézést, ha valaki kimaradt) egy-egy csepp, és a legtöbb helyről semmi. Ha pedig valahol semmi javítanivalót sem találtak az előterjesztésben, ott (nyugodtan kimondhatom) egyáltalán nem folyt érdemi munka – magyarul bele sem néztek. A beérkezett javaslatok közül néhányat (a legkevésbé lényegeseket) az elnökség elfogadta és beépítette saját tervezetébe. Ám a javaslatok túlnyomó része, köztük valamennyi lényeges így került bemutatásra: ez és ez a javaslat, az elnökség nem támogatja, szavazzunk. Ez annyira kínos volt, hogy egy idő után Dunai Péter elnökségi tag sem bírta szó nélkül: „Legalább egy mondatot mondjatok arról, hogy az elnökség miért nem támogatja!” Ami ennél még kínosabb, hogy kb. két tucat alkalommal a javaslat felolvasása és elnökségi ellenzése után kellett felálljon a javaslattevő, bejelentve, hogy nem az volt a javaslat, amit a bizottság a küldöttek elé tárt! Az, hogy a bizottság – benne három jogász – ennyi javaslatot ne értsen meg és jóhiszeműen magyarázzon félre, számomra nem hihető.
Bélyeg
7
Lippai levezető elnök bevezetőjében önkorlátozást kért a hozzászólóktól. Egy év állt rendelkezésre a javaslattételhez, nem most kell új ötletekkel előállni – mondta. Ezt a kérést messzemenően tiszteletben tartották a jelenlévők, szinte kizárólag olyan javaslat hangzott el, amely már fél vagy akár egy teljes éve a bizottsághoz eljutott, de az elnökség nagy ívben mellőzte. A legtöbb hozzászólást Gidófalvy Péter, Rill Attila, Dalmadi Sándor és jómagam tettük. Természetesen volt a javaslatok között félreértésen alapuló is, amelyet néhány szóval könnyen tisztázni lehetett. Lippai azonban számos fontos, jó és átgondolt javaslatot igyekezett olyan színben feltüntetni, mintha a javaslattevő maga sem értené, hogy mit beszél vagy mihez szól hozzá, de ő (Lippai) szívesen megvilágítja a kérdést. Így sikerült sok mindent félremagyarázni, elterelni a lényegtől, értelmetlen vitába fullasztani, vagy a hozzászólót alsóbbrendűként feltüntetni a küldöttek oda nem figyelő része előtt. Úgy érzem, az ilyen működést pontosan leírja a „levezető elnöki hatalommal való visszaélés” kifejezés. A jelenlévő küldöttek nagy része egyáltalán nem szólt hozzá semmihez sem. Viszont jellemzően ugyanezek a néma küldöttek hangosan sóhajtoztak, morgolódtak, beszélgettek, megjegyzéseket tettek és minden módon nemtetszésüknek adtak kifejezést, amikor egy-egy aktívabb küldött az éppen félremagyarázott javaslatát próbálta helyreállítani, vagy csak nem hagyta magát „lemosni” a levezető elnök által. A jelenlévők többsége (hangerőben pedig elsöprő többsége) a küldött-társaknak, a véleményeknek és a küldöttgyűlésnek kijáró tisztelet nyomát sem mutatta. Gidófalvy Péter hozzászólásai alatt Glatz István elnökségi tag egyre látványosabban szenvedett, majd félhangosan kijelentette: „Én lelövöm!” A mögötte ülő hölgy (sajnos nem tudom a nevét) folyamatosan „jajistenem” sóhajokkal kommentálta, hogy még mindig van, aki megszólal, majd Rill Attila egyik hozzászólásánál így fakadt ki: „Jaj Istenem, én ezt is lelövöm!” Filep László, türelmét veszítvén, indulatosan figyelmeztetett a többség küldöttekhez méltatlan, a küldöttgyűlést megcsúfoló magatartására, majd így fejezte be: „Szégyelljék magukat!” Ez hatott – úgy 20 másodpercig, majd folytatódott a káosz. Dalmadi Sándor egyik hozzászólását Szabó László kalocsai küldött közbekiabálással félbeszakította, és a szót átvéve kijelentette, hogy azért kell itt ülnünk, mert egyesek szeretik élvezni a saját hangjukat, miközben a vidékiek haza szeretnének jutni, de elmegy az utolsó vonat is. Ezt kb. 14 óra 5 perckor fejtette ki, semmi egyebet nem szólt az egész nap során, és a végszavazás után – meg sem várva a további napirendi pontokat – körülbelül 15:10-kor távozott. Lehet, hogy Szabó László gyűjtőtárs azt a küldötti megbízatást kapta, hogy érje el az utolsó vonatát, de ezt sajnos nem teljesíthette, ugyanis Kalocsára nem megy vonat. (Egyébként az utolsó busz 19:30-kor indul Budapestről. Remélem, elérte.) Kérdés: kit, mit képvisel egy küldött? A budapesti küldöttgyűlés javaslatai közül – ha jól emlékszem – egyet sem támogatott az elnökség. Tóth Csaba Kornél elnökségi tag, budapesti elnök ezért bejelentette, hogy az ellentétes álláspontok miatt ő tartózkodni fog. Látszólag etikus magatartás, valójában súlyos szereptévesztés: Tóth Csabának a budapesti küldöttgyűlés a megbízója, kiküldője, „főnöke” – és nem az elnökség! Továbbmenve: a budapesti javaslatokat a budapesti küldöttek nem szavazták meg, sőt sokszor ellene szavaztak. Vajon honnan vették (egyöntetűen valamennyien!) az indíttatást erre a súlyosan etikátlan magatartásra?
Ha egy javaslat 24 „igen” és 15 „nem” szavazatot kap 3 tartózkodással, mit gondol a Tisztelt Olvasó, mi lesz az eredmény? Lippai levezető elnök megállapította és jegyzőkönyvbe vetette, hogy „nem” – ugyanis korábban 48 küldött volt a teremben, a létszámellenőrzésnél ismét, és ha az egyáltalán nem szavazókat (akiket jog szerint távollévőnek kell tekinteni) jelenlévőként beszámítjuk, akkor 24 szavazat éppen nem többség. – Más kérdés, hogy milyen küldött az, aki még tartózkodni sem tud? Ízelítőül néhány az új Alapszabály vívmányaiból: · Egy „mezei” MABÉOSZ-tag ezután semmilyen módon nem lehet jelen a küldöttgyűlésen, mert annak nyilvánosságát törölték. · Eddig 64 szavazati jogú tagja volt a küldöttgyűlésnek, ezután kb. 80 lesz; 25 %-os emelkedés a taglétszám drasztikus csökkenése ellenére. · Az országos küldöttgyűlésben kisebbségbe kerültek a küldöttek: a kb. 80 fő kb. 45 %-a lesz választott küldött, a többiek tisztségüknél fogva automatikusan szavazati jogú résztvevők. A megyei és szakosztályi elnökök „kötelezően” küldöttek, az erről való döntést elvették a megyéktől és szakosztályoktól. 9 megye és 13 szakosztály került abba a helyzetbe, hogy elnöke akadályoztatása esetén mindenféle képviseleti lehetőségét elveszti – vagy leváltja az elnökét, hogy legyen küldöttje… A szavazati jog immár deklaráltan nem átruházható, így a képviselet joga nem a közösséghez, hanem a személyhez kötött. · Ha valaki egyben megyei és szakosztályi elnök is, a két közösség egyike elveszíti képviseleti jogát. · A báziskörök közvetlenül küldhetnek küldöttet, de a megyéken keresztül is szerezhetnek küldötti státuszt (annak ellenére, hogy létszámuk nem vehető figyelembe a megyei taglétszámban), így lehetőség van kétszeres képviseletre, természetesen más körök rovására. · Immár deklaráltan a MABÉOSZ elnöke lett a szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Ugyanakkor a felelős szerkesztő „önállóan dönt a szakmai folyó-irat tartalmáról”. Ezzel az Alapszabály ugyanazt a feladatot két személyre ruházta rá. · A BÉVI végleg kikerült a MABÉOSZ vállalt tevékenységi köréből. Ez komoly bíztatás a hamisítóknak és hamisítvány-árusoknak! Szeretnék valami jót is írni, de nem könnyű. Egyetlen komoly pozitív változás az Etikai Bizottság felállítása, amelyet a tavaszi küldöttgyűlés hajt majd végre. Úgy látszik, a küldöttek többsége etikátlannak érezte volna az etikai testület léte ellen szavazni, bár az elnökség ezt is ellenezte. Ráadás: a küldöttgyűlés megválasztotta a jelölőbizottságot a közelgő tisztújítás előkészítésére. Az elnökség 9 tagot és 5 póttagot javasolt, és (láss csodát…) épp 9 + 5 jelöltet állított… Nem folytatom. A lényeg nem a változásokban rejlik, hanem az eddigi irányvonal változatlanul maradásában. Ha a tavaszi tisztújító küldöttgyűléseken a mai állapotot előidézők helyett új vezetést választanánk, annak egyik legelső dolga lesz egy valóban új Alapszabály elkészítése. Enélkül a MABÉOSZ halálraítélt, és nyugodtan kiírhatjuk székházunk kapujára (ha lesz még): siralomház. Jakab Géza
8
Bélyeg
Bélyeg
9
A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztályának
3.
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Szakosztály neve:
Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztálya A Szakosztály címe: 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Telefonszáma: 1/332-7300 E-mail címe:
[email protected] Jelképe: Than Mór 1848-as bélyegterve A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztálya (a továbbiakban: Szakosztály) a MABÉOSZ Alapszabálya szerint, önkéntes részvétellel, önállóan működő szakmai szervezet. Gazdálkodását a hatályos jogszabályokhoz és a MABÉOSZ elszámolási rendjéhez alkalmazkodva végzi.
5.
I. A Szakosztály célja, gyűjtési területe
1.
1.
2.
3. 4.
5.
A Szakosztály kapcsolódási pontot nyújt a bélyeget hagyományos módon gyűjtő hazai és esetenként külföldi filatelisták számára. Képviseli a hagyományos filatélia érdekeit a MABÉOSZ-on belül és kívül, hazai és nemzetközi fórumokon. A Szakosztály legfőbb célkitűzése a hagyományos gyűjtési mód korszerű formában való újraélesztése. Ennek érdekében ösztönzi, szervezi és támogatja tagjainak irodalmi tevékenységét, kiállításokon való részvételét, valamint a hagyományos gyűjtést szolgáló nyilvános szerepléseit. A Szakosztály a magyar filatélia története, a hagyományos filatéliai értékek feltárását, gyűjtését, kutatását tűzi ki céljául. E gyűjtési terület elsősorban a bélyeg előállításának sajátosságaira terjed ki, mint a gyártást megelőző döntési és előkészítési adatok, tervek, próbanyomatok, nyomdai eljárások, eltérések, különlegességek, vízjelek, fogazat, felülnyomatok, elsősorban a magyar filatélia keretein belül. A Szakosztály kiemelt figyelmet fordít a hamisítványok felismerésére, a hamisítás elleni fellépésre. A célok elérésének legfőbb eszköze az információáramlás segítése, a Szakosztályon belüli és kívüli ismeretterjesztés. Ennek érdekében a Szakosztály – a lehetőségek szerint – havonta összejöveteleket rendez, gyűjteménybemutatókat, előadásokat tart és szakmai periodikát jelentet meg. A Szakosztály periodikája, a Bélyeg a tagság folyamatos szakmai és szervezeti tájékoztatásán kívül a kutatási eredmények és vélemények publikálására is lehetőséget nyújt. A periodikát a Szakosztály tagjai alanyi jogon megkapják.
II. A Szakosztály tagsága 1. 2.
10
A Szakosztály rendes tagja lehet a MABÉOSZ bármely rendes vagy tiszteleti tagja. A belépést a vezetőség rögzíti és a Szakosztály titkára tartja nyilván. Tiszteleti tagként a Szakosztály taggyűlése bármely olyan hazai vagy külföldi gyűjtőt meghívhat, akit erre érdemesnek ítél.
Bélyeg
4.
A Szakosztály tagja: · szavazati joggal részt vehet a Szakosztály taggyűlésein; · megválasztható a Szakosztály tisztségeire; · észrevételeket, javaslatokat tehet; · részt vehet a Szakosztály rendezvényein; · térítésmentesen megkapja a Szakosztály periodikáját. A Szakosztályi tagság kilépéssel, kizárással vagy a tag halálával szűnik meg. A súlyos etikai vétséget elkövető tagot a taggyűlés zárhatja ki a Szakosztályból. A Szakosztály keretein belül egyes gyűjtési részterületekre önálló szakcsoportok hozhatók létre. Önálló szakcsoportot legalább 5 tag alakíthat. Szükség esetén a szakcsoport vezetőséget választhat és megalkothatja sajátos működési szabályait.
III. A taggyűlés
2.
3. 4. 5. 6.
A Szakosztály legmagasabb fóruma a taggyűlés, amely minden, a Szakosztályt érintő kérdésben dönthet. A taggyűlést a MABÉOSZ küldöttgyűlését megelőzően, de legalább évente egyszer a Szakosztály elnöke vagy titkára hívja össze. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni, ha azt legalább 5 tag vagy a vezetőség 2 tagja az ok megjelölésével indítványozza. A taggyűlés: · megalkotja a Szakosztály Működési Szabályzatát; · megválasztja a Szakosztály tisztségviselőit; · elfogadja a Szakosztály munkatervét; · elfogadja a Szakosztály költségvetését; · megvitatja és elfogadja a vezetőség éves szakmai és pénzügyi beszámolóját. A taggyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a legalább 14 nappal később, változatlan napirenddel összehívott taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A taggyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit. Bármely tag kérésére, valamint személyi kérdésekben mindig titkos szavazást kell tartani. A taggyűlés nyilvános. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a Szakosztály irattárában és a MABÉOSZ irattárában másolatban meg kell őrizni.
IV. A vezetőség 1.
A Szakosztály vezetőségének tagjai: · a Szakosztály elnöke; · a Szakosztály titkára; · a Szakosztály küldöttje a MABÉOSZ küldöttgyűlésére; · a Szakosztályi periodika szerkesztője; · vezetőségi tagok. Egy személy több tisztséget is betölthet.
Bélyeg
11
2.
A Szakosztály vezetőségét a taggyűlés választja meg legfeljebb 4 éves időtartamra, lehetőség szerint a MABÉOSZ választási ciklusával azonosan. Az elnöki tisztséget egyazon személy legfeljebb két cikluson át töltheti be. Új választást kell tartani az elnöki tisztség megüresedésekor, vagy ha a vezetőség több tagja tartósan nem vesz részt a munkában. A vezetőség tagjai munkamegosztásban látják el feladataikat. A Szakosztály elnöke: · irányítja a Szakosztály tevékenységét; · érvényt szerez a taggyűlés határozatainak; · képviseli a Szakosztályt a MABÉOSZ-on belül és kívül; · a taggyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, a munkatervet és a költségvetést; · tisztségét társadalmi munkában látja el. A Szakosztály titkára: · szervezi a Szakosztály munkáját, irányítja az adminisztratív feladatokat és a pénzügyi elszámolást, kezeli a Szakosztály irattárát; · szükség esetén az elnököt helyettesíti, az elnök tartós akadályoztatása esetén az elnöki jogkört gyakorolja.
3. 4.
5.
V. A Szakosztály gazdálkozása 1.
A Szakosztály működési költségeit a MABÉOSZ költségvetése biztosítja.
Jelen Működési Szabályzatot a Szakosztály taggyűlése 2009. november 5-én fogadta el. -------------------------
o
-------------------------
A Szakosztály új belépőinek névsora,
mely tartalmazza az újonnan belépett tagok nevét ABC-rendben, és a könnyebb kapcsolatfelvételhez az e-mail-címét, annak hiányában lakáscímét 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
12
Barabássy Miklós Czirók Dénes Dalmadi Sándor Gágó Róbert Kardhordó Kálmán Kovács Attila Ing. Piszton Ottó Török László Vargáné Nagy Zsuzsa Varsányi László Voloncs Gábor
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 7632 Pécs, Boldog Özséb u. 2.
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
Bélyeg
