BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS
Ikt. sz. : IV. 467-2/2013.
POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.
Mell.: 1 pId. véleményezés
Előadó :
Wittmann László
1 pId. levélmásolat és mellékIete
Telefax: (66) 523-804 E-maii:
[email protected]
Postacím : 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
NYIL VÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal
egyszerű
többséget igényel!
Tárgy: Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezése Előkészítő: Véleményező:
Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Előterj esztés
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. március 29. napján tartandó nyilvános ülésére
Tisztelt Közgyűlés! A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke amellékelt leveléhez csatolva véleményezésre megküldte Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának egyeztetési dokumentációját. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 21812009. (X. 6.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdése alapján a megyei területfejlesztési koncepciót véleményezésre meg kell küldeni az érintett megyei jogú városok önkormányzatának. A két kötetből álló egyeztetési dokumentáció első kötete a helyzetértékelés, amely teljes alapossággal ad képet a megye jelenlegi állapotáról. A második kötet a javaslattevő fázis Uövőkép, célrendszer, fejlesztési prioritások és alapelvek). A megyei jövőkép és célrendszer megfogalmazása véleményünk alapján helyes, az elkövetkező évek komoly szakmai munkájával és együttműködéssel megvalósítható. Jelen előterjesztés l. számú mellékIete a véleménykérő levél és cd mellékIete (az egyeztetési dokumentációval), 2. számú melléklet e pedig annak véleményezése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az egyeztetési dokumentációt és az mellékelt véleményeket és javaslatokat hagyja jóvá.
előterjesztéshez
2
HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békés Megye Területfejlesztési Koncepcióját megismerte, és felkéri Vantara Gyula polgármestert, hogy az önkormányzat koncepcióra vonatkozó véleményét a jelen határozat melléklet e szerinti tartalommal küldje meg a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke részére. Felelős:
Vantara Gyula polgármester 2013. április 9.
Határidő:
Békéscsaba, 2013. március 22. Vantara Gyula polgármester
:~:njegYZéS....~.
Véleményezés - Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója I. kötet: Helyzetelemzés, helyzetértékelés
A helyzetértékelő rész teljes alapossággal ad képet a megye jelenlegi állapotáról. Békéscsaba vonatkozásában az alábbi kiegészítéseket, pontosításokat tesszük: Az energiaforrások (1.2. AH) vonatkozásában megemlítendő, hogy napenergia hasznosítására Békéscsabán is megvalósult példa van, egyik iskolánkban 2012-ben komplex energiaracionalizálás keretében telepítettünk napelemeket, amelyek elektromos áramot termelve járulnak hozzá az energiahatékonysághoz. Termálenergia vonatkozásában 2011-ben Békéscsabán is tanulmány készült annak felhasználására, elsősorban a belvárosi övezetben található intézmények energiaellátásához. A tanulmány megállapításait felhasználva fontosnak tartjuk a következő időszakban a megvalósítást is. A békéscsabai Árpád Fürdőben jelenleg zajlik KEOP-os támogatás felhasználásával egy, szintén a termálenergiát hasznosító energiaracionalizálást szolgáló beruházás.
A gazdasági bázist tárgyaló fejezet 1.2. CD pontja előremutató példaként nevesít egy ipartelepi fejlesztést Békéscsabán, az ún. "Nyugati Iparterületen". Ezt az alábbiak szerint szeretnénk helyesbíteni: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az Északi Iparterületen hajtott végre ilyen fejlesztést. Ennek a keretében 2010-2011-ben egy közel 10 ha-os területen alapinfrastruktúrát (út, víz, gáz, elektromos áram, szennyvíz, távközlés) alakítottunk ki, valamint a területen felépítettünk egy 3.200 m2-es iparcsarnokot. A csarnokot bérleti úton hasznosítjuk, a bérlő közel 30 munkahelyet teremtett. Az infrastruktúrával ellátott telkek kő zel 50 %-át értékesítettük, a vevők megkezdték telephelyük kialakítását a területen saját források felhasználásával, illetve további pályázati források igénybevételével. A településhálózati adottságok vonatkozásában az 1.2. HA fejezet beszél a KBC városhármasról. Úgy gondoljuk, hogy helyesek a fejezet megállapításai, és valóban szükséges egy erősebb, a kölcsönös előnyökön és érdekeken alapuló együttmüködés az érintett települések között a jövő ben. Szintén ezen fejezet HB pontja foglalkozik a nemzetközi együttműködésekkel. Ennek során megemlíti a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósult AB Expo projektet is. Bízunk benne, hogy a projekt gazdaságra gyakorolt hatása megmutatkozik a jövőben, ebben a város szívesen szerepet vállal. Szintén helyesnek és erősítendőnek tartjuk az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban az M44-es nyomvonal mint fejlődési tengely megjelenítését, a térség fejlődésére gyakorolt hatásának megfelelően. Nemzeti Fejlesztés 2020 dokumentumban nevesített, Békés megyében erősítendő fejlesztési irányok (2.1. A) tekintetében javasoljuk az alábbiak szerepeltetését a meg lévő ek mellett, és ennek a véleménynek a képviseletét kérjük a dokumentum készítőinél (ez a javaslat Békéscsaba Megyei Jogú Város részéről a Nemzeti Fejlesztés 2020 dokumentum véleményezése során is megfogalmazásra került): • Infrastruktúra fejlesztésénél javasoljuk erősíteni, hogy megközelíthetőség esetén egyaránt fontos a külső és a belső megközelíthetőség is. • A turizmus esetében fontosnak gondoljuk a komplex programcsomagok kialakítását. Megyei szinten nincs hangsúlyozva a gasztronómia. • Gazdaságfejlesztés terén megyei szinten nem jelenik meg a mezőgazdasági feldo 19ozóipar, agrármarketing.
2
A területfejlesztés intézményrendszerét bemutató 2.3. B fejezet megyei szinten megemlíti a megyei területfejlesztési konzultációs fórumot. A jövőben ennek a fórumnak a munkáját vezetői és szakmai szinten mindenképpen intenzívebbé és hatékonyabbá javasoljuk tenni, amelyre a magunk részéről nyitottságunkat nyilvánítjuk ki. A 2.3. C fejezet a DAOP-os forrásfelhasználásokkal kapcsolatban megemlíti a békéscsabai kalandpark projektet. A projekt kiemeit projektként CsabaPark néven kapott támogatást, így javasoljuk szerepeltetni. A SWOT elemzést (2.4. A) az alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni (az aláhúzott szövegrész tartalmazza a javasolt kiegészítéseket): • Erősségek/Gazdaság: Természeti adottságokra, hagyományokra épülő turizmus (pl. gasztronómia, gyógy- és termálvizek, kézművesség, kerékpáros, vízi és lovas turizmus, horgászat). • Gyengeségek/Gazdaság: Turisztikai adottságok kihasználását segítő informatikai infrastruktúra alacsony szintj e, szálláshely-kapacitás hiánya egyes férőhely kategóriákban, attrakciókhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítetlensége.
(Jövőkép,
A megyei elkövetkező
II. kötet: Javaslattevő fázis célrendszer, fejlesztési prioritások és alapelvek)
jövőkép
és célrendszer megfogalmazása véleményünk alapján helyes, az évek komoly szakmai munkájával és együttműködéssel megvalósítható.
A 2.2.3. pontban a dokumentum megemlíti az arzénnal szennyezett ivóvíz problémáját. Ehhez kapcsolódóan szól az ivóvízminőség-javítás érdekében létrejött társulásokról, valamint a projektekről, amelyek "a visszalépések miatt nem valósulhattak meg". Fontos megemlíteni, hogy a program előkészítése folyamatos, jelenleg bírálat alatt van az a projekt, amely az aradi vízátvételre alapozva oldja meg a problémát. Pozitív értékelést követően hamarosan megindulhat a megvalósítás. A kormányzati szándék alapján az ivóvízminőség javítását célzó projekteket kiemelten kell kezelni, ezt mutatja az is, hogy az ún. BM Önerő Alapból a biztosítandó önerő 100 %-át biztosítja a központi költségvetés. Szintén ez a pont foglalkozik a magyar-román határszakaszon található határátkelők alacsony számával. A leírtak alapján a "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervei szerint több mint 50 új közúti határátkelőhely létesülhet a Magyarország és Románia közötti 48 km hosszú határszakaszon, ... ". Itt egyrészt pontosítandó az érintett határszakasz hosszára vonatkozó adat, valamint hangsúlyozni szükséges, hogya várt gazdaságélénkítő hatás eléréséhez szükséges lenne Románia schengeni övezethez való csatlakozása is, amely javítaná a határ átjárhatóságát. A megye megfogalmazott fejlesztési prioritásai helyesek. A megvalósításhoz többek között szükséges a megfelelő intézményrendszer is, amelyben a jövőben fontos szerep hárul a Békés Megyei Önkormányzatra. Ehhez igazodva a dokumentum javaslatot tesz az önkormányzat hivatalának szervezeti felépítésére. Ebben - más osztályok mellett - szerepet szán a Koordinációs Osztálynak. Az osztály feladatai között szerepel amegye kiemeit programjainak, így az ivóvíz, szennyvíz és hulladék programnak a felügyelete. A jövőben szükséges részleteiben meghatározni az ezzel kapcsolatos munkamegosztást, figyelemmel
3 arra, hogy pl. az ivóvíz program és a DAREH hulladékgazdálkodási program megvalósítását a célra létrejött munkaszervezetek, projektszervezetek végzik. A fejlesztések eszköz- és intézményrendszerét bemutató fejezet ábrái (5.1.1.) vonatkozásában egyértelműsíteni, pontosítani tartjuk szükségesnek a települések jelölését az egyes kategóriákban (pl. "Innovatív ipari klaszter", "Helyi brand ek" stb.). A rövid leírás alapján pl. a "Helyi brandek" vonatkozásában Békéscsaba Megyei Jogú Város is joggal szerepeltethető a csabai kolbászhoz kapcsolódóan. A megyei fejlesztési program kidolgozása - és majdani megvalósítása - során kiemelten fontos a partnerség, amelyet a dokumentum is megfogalmaz. Ezen belül is kiemelt szerep jut a Békés Megyei Önkormányzat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködésének, amelyet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tft.) is megfogalmaz. A Tft. ennek intézményi kereteit az ún. "Megyei területfejlesztési konzultációs fórum" formájában határozza meg. Fontosnak tartjuk ezen a helyen is hangsúlyozni a szoros vezetői és szakmai gyakorlati együttműködést ennek a fórurnna~ a munkájában. A 2014-2020-as időszakra való felkészülés további tervezési szakaszaiban kiemelten fontos az, hogy "kivánságlisták" helyett a valós fejlesztési igényeket és lehetőségeket alátámasztó, komplex programokat, projekteket erősítő, megvalósítható tervek készüljenek, amelyre a tervezés jogszabályi kereteit és az EU prioritásait figyelembe véve jó esélyt látunk. Ehhez Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának szoros és hatékony együttműködését felajánljuk.
Békéscsaba, 2013. március 29.
BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK \ ELNÖKE 5601 Békéscsaba, Árpád sor 18., Pf.: 118 Telefon: 66/441-156 Telefax:66/441-122
Ogyintézö:Bornné dr. Stefkovics Valéria Ilet. szám: KO/3-8/2013
Tárgy: Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának elfogadása - egyeztetési eljárás - véleménykérés Melléklet: Helyzetelemzés és javaslattevő fázis egyeztetési dokumentációja 1 db CD adathordozón
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Vantara Gyula, polgármester 5600 Békéscsaba Szent István tér 7. Tisztelt Polgármester Úr! A Magyarország helyi önkonnányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (lb bekezdése alapján a terUletfejlesztés vált a megyei önkonnányzatok egyik legfontosabb feladatává. A területfej lesztéssel és a terUletrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIIl. törvény alapján pedig a megye vált a terilletfejlesztés legfontosabb terUleti szintjévé. Az elmúlt esztendőben elkezdődött az új megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése 47/2012.(IV.20.)KGY. sz. határozatával tudomásul vette a teritletfejlesztési terv-javaslat tartaimát. A 218/2009.(X.6.) Komlányrendeletben foglaltaknak megfelelően elkészült a Területfejlesztési Koncepció Helyzetelemzés, helyzetértékelés fejezete, amelyet a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése 107/2012.(X1.27.)KGY. sz. határozatával hagyott jóvá. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3/2013 .(II.15. )KG Y. sz. határozatával az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából a megyei teriHetfejlespési koncepció javaslattételi fejezetét is elfogadta. A teljes koncepció egyeztetési rendjét a 218/2009.(X.6.) Kormányrendelet határozza meg. A megye területfejlesztési koncepcióját egyeztetni kell a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 18§ (5) bekezdésben meghatározott államigazgatási, önkonnányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamil1t az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Kérem, hogy a koncepció egyeztetési dokumentációjával kapcsolatos véleményüket levelem kézhezvételétől számított 45 napon belül szíveskedjen megküldeni a következő címre: Békés Megyei Önkormányzati Hivatal, Bomné dr. Stefkovics Valéria - 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. I
Az egyeztetési dohunentáció 2 kötetét a mellékelt CD adathordozó tartalmazza. Békéscsaba, 2013. február 22. Közreműködésüket
megköszönve, tisztelettel:
~~ Farkas Zoltán
