BÉKÉSCSABA MEG fEl JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379- 3912013.
POLGÁRMESTERÉ TŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.
Előadó: Marik Tibor Mell.: J db
Hiv. sz.: -
Telefax: (66) 523-804 E-maii:
[email protected]
NYIL VANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal
minősített többséget
igényel!
Tárgy: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumainak (I. fázis - fejlesztési irányok) elfogadása Előkészítő: Véleményező:
Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Előterjesztés
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének 2013. október l 8-án tartandó nyilvános ülés ére
Tisztelt Közgyűlés! A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott terület- és településfejlesztési terveknek. A terület- és településfejlesztési tervek alapul szolgálhatnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból fmanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A 2014-2020-as fejlesztések elökészítéseként a megyei jogú városok a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szó ló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint készítik a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát (a továbbiakban: IT S) a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával. A várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről szóló 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozat 2. b) pontja rögzíti, hogya megyei jogú városoknak az integrált városfejlesztési programok kidolgozásakor a vonzáskörzetüket is javasolt bevonni. A 2014 - 2020 közötti források területi koordinációjának kerete iről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat 3. pontja felkérte a megyei jogú városok önkormányzatait, hogya 20142020 közötti időszakra történő felkészüléshez biztosított útmutatók és keretek alapján a
.. 2
megjelölt időszakban az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódóan megvalósítani kívánt fejlesztési igényeiket bocsássák a nemzetgazdasági miniszter és az érintett miniszterek rendelkezésére. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (továbbiakban: TOP) a magyar kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020-hoz való illeszkedés, az ágazati fejlesztésekkel való lehatárolás és szinergia biztosítása érdekében, az Európai Bizottság az alábbi kiemeit fejlesztési célokat határozta meg: • térség-specifikus
erőforrásokra épülő,
azokat gyarapító gazdasági növekedés és
foglalkoztatásbővítés,
• élhető és az üzleti szereplők számára vonzó települések, • helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása.
A TOP fó küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A megyei jogú városok tervezési folyamata az alábbi feladatkörökből áll: l. 2. 3.
4.
Megalapozó vizsgálat. Megyeijogú város (és térsége) településfejlesztési koncepciójának elkészítése. Megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése (középtávú programok elkészítése). 2014-2020 időszak tervezését segítő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentumának elkészítése.
A fent említett l-3. feladatkörrel párhuzamosan zajlik a 2014-2020-as időszak tervezését segítő, megyei jogú városok és térségük fejlesztési részdokumentumainak elkészítése (4. feladatkör). A 2014-2020-as európai uniós tervidőszakra vonatkozó központi szintű előkészületek a 2013as évben intenzíven folynak. Ezért nagyon fontos, hogy e folyamatba a megyei jogú városok mielőbb hatékonyan be tudjanak kapcsolódni. Ennek érdekében a megyei jogú városoknak az alábbi két területfejlesztési részdokumentumot javasolt elkészíteniük: • TOP-hoz kapcsolódó megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum, • ágazati operatív programokhoz kapcsolódó, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum. A kidolgozandó fejlesztési részdokumentumok tehát átfogják a megyei jogú város összes releváns, európai uniós operatív programból finanszírozható fejlesztési projektjavaslatát. A részdokumentumok kidolgozásának fázisai és teljesítésének határideje:
• •
A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma (I. fázis,- fejlesztési irányok). Feladatkör teljesítésének határideje: 2013. 10. 31. A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma (II. fázis, - részletes kidolgozása). Feladatkör teljesítésének határideje: 2014. 03. 31.
3 •
•
A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentumának továbbfejlesztése (III. fázis - projektfejlesztés), Feladatkör teljesítésének határideje: 2014. 09. 30. (minőségbiztosítás után készülő végleges dokumentum: 2014. ll. 15.) Ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma. Feladatkör teljesítésének határideje: 2013. 10. 31.
A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság tárgyalja az előterjesztést, a bizottsági ülések jegyzőkönyvi kivonatai a közgyűlési előterjesztés mellékletét képezik. A döntés végrehajtásában közrem üködö felelős hivatali egység: Stratégiai-Fejlesztési Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését.
HATÁROZATI JAVASLAT: l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kö zgyűlése elfogadja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentuma irányait, az előzetesen megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat jelen határozat melléklete szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogya Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumait a Közgyűlés által elfogadott prioritások mentén akiadott iránymutatásokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a minisztériumok részére megküldje.
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2013. október 31.
Békéscsaba, 2013. október 10.
Vantara Gyula polgármester
Ellenjegyzés: JOgI:
~
...... .
pénzügyi:
.....
4
Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési dokumentumaihoz megfogalmazott prioritások és beavatkozások a 2014-2020 időszakra Prioritás Tervezett beavatkozások M Uli kahelyteremtést Iparteriiletek kialakítása (területszerzés, elősegítő alapinfrastruktúra kiépítése, megközelíthetőségjavítása,ipari beruházások termelésre alkalmas csarnokok építése) Élelmiszeripar fejlesztése Ellergetika Epületenergetika: városi intézmények energetikai megújítása, energiahatékonyság Geotermikus energiafelhasználása az energiaköltségek csökkentése érdekében Napenergia: napelempark létesítése Közvilágítás korszerűsítése Termálenergia a mezőgazdaságban (pl. kertészet) Városrehabilitáció Funkcióbővítő városrehabilitáció folytatása több akcióterületen Szociális célú városrehabilitációs programok kombinálva mg. termékek piacra jutásával Gasztronómiai és aktív turizmus Turizmusfejlesztés (Csabapark) Gyógyturizmus (fürdő) Vízi és kerékpáros turizmus Szálláshelyek fejlesztése Természetközeli fejlesztések Kiizlekedésfejlesztés Közösségi közlekedés rendszere Kerékpáros közlekedési hálózatok Bel- és külterületi utakfejlesztése Járdaépítési program
Oktatási és kulturális
Bölcsődék és óvodák Jókai Szlnház
előzetesen
Operatív program Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
intézményrendszer fejlesztése Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás
A szociális ellátórendszer racionalizálása, az intézményhálózat korszerűsítése, fejlesztése. Az egészségügyi alapellátást biztosító infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése. Az önkormányzati bérlakásállomány bővítése, fejlesztése
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
5
A beavatkozások rövid tartalmi összefoglalása: •
Munkahelyteremtő
beruházások: Ipari területek bővítése igények alapján. A városnak két iparterülete van: Almáskerti Ipari Park, és az ún. Északi Ipartelep. Emellett egy nagy inkubátorházat is üzemeltetünk. Cél a teljes közművesítéssel ellátott iparterületek kialakítása, amelyeket értékesítéssel tudunk hasznosítani. Emellett fontos befektetői igény bérbe vehető iparcsarnokok létesítése vagy barnamezős tevékenységként meglévő ilyen ipari ingatlanok ilyen jellegű fejlesztése. Az iparterületi fejlesztések helyszínei olyan módon kerültek kiválasztásra, hogy kisebb és nagyobb (több 10 ha) igények kielégítését is lehetővé teszik.
•
Épületenergetika: intézmények, középületek teljes energetikai megújítása (komplex hőszigetelés, elektromosság korszerűsítése, gépészeti megújítás, ahol lehetőség van rá, megújuló energia felhasználásának elősegítése elsősorban napenergia vonatkozásában). A város ebben a témakörben már több oktatási intézmény esetében valósított meg fejlesztést, a cél ennek a prograrnnak a folytatása.
•
Geotermia: korábban már elindult ennek a tervezése, ennek keretében a geotermikus energia felhasználása a közintézmények energiaellátására elsősorban azon belvárosi területen, ahol ezek a közíntézmények koncentráltan vannak jelen (oktatás, egészségügy, kulturális terület). A program részben összefügg az épületenergetikai fejlesztésekkel.
•
Napenergia: nagyobb léptékű napelempark létesítése erre alkalmas földterületen (pl. rekultivált hulladéklerakó), energia felhasználása a városi energiaellátásban (pl. közvilágítás).
•
Városrehabilitáció: a 2007-2013-as időszakban is meglévő feltételek szerinti funkcióbővítő városrehabilitáció további ütemei, vállalkozói tőke bevonásával, valamint egyes városrészekben szociális jellegű városrehabilitációs programok megvalósítása (a 2007-2013-as időszakban ilyen program megvalósítása még nem történt meg, egy projekt került benyújtásra 270 millió Ft-os összköltséggel, a megvalósítása folyamatban van). Emellett ún. tematikus akcióterületek IS megfogalmazásra kerültek az alábbiak szerint: o Körös Hotel - Malom tér - Kórház akcióterület (városközponti, épületeit tekintve egyes részeiben erősen leromlott terület). o Piac és környéke akcióterület: városrészi rehabilitáció, kombinálva az agrártermékek piacra jutásának segítésével.
•
Turizmus o Gasztronómia és aktív turizmus: akiemelt projektként megvalósuló Csabapark projekt további elemeinek megvalósítása, kalandparki elemekkel együtt. o Gyógyturizmus: a jelenleg elsősorban városi fürdő turisztikai fejlesztése mennyiségi (további medence) és minőségi szempontok szerint, a fürdő turisztikai vérkeringésbe történő bekapcsolása. o Vízi és kerékpáros turizmus: térségi szemlélettel, Körösök és Élővíz-csatorna tekintetében, valamint városon belüli és térségi kerékpárút-hálózat eddigi fejlesztéseinek folytatása, komplett hálózati szemlélettel. Elővíz-csatorna, mint komplex rekreációs fejlesztési terület.
6
o Szálláshelyek fejlesztése: mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mivel Békéscsabán mindkettő tekintetben hiány mutatkozik annak ellenére, hogy 2007-2013-ban több ilyen fejlesztés is támogatást kapott a városban. o Téglagyári tavak, mint természetközeli fejlesztési terület. •
Közlekedésfejlesztés o Közösségi közlekedés: minőségi szolgáltatás, utastájékoztatás, olcsóbb üzemeltetés. o Kerékpáros közlekedés: a városon belüli, részben turisztikai, de inkább hivatásforgalmi célú és a mindennapos kerékpáros közlekedést szolgáló hálózat fejlesztése. Ennek a hálózatnak sok eleme kiépült, de vannak olyan hiányosságok, amelyek miatt mindenképpen folytatni kell a programot. o Útfejlesztés: gyűjtő- és lakóutak fejlesztése, meglévő burkolatok javítása, illetve szilárd burkolattal nem rendelkező utak fejlesztése. Ennek egyik oka a lezajlott, l6 mrd Ft összköltségű szennyvízprojekt, amelyben az ilyen utak helyreállítására csak korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre. Ez a program kisebb részben gazdaságfejlesztési, nagyobb részben életrninőségi célzatú.
•
Oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztése o Elsősorban bölcsődei és óvodai fejlesztések, igények szerinti mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében, figyelembe energiahatékony működést is.
férőhelyek
véve
az
•
Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás fejlesztése o A szociális intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok fejlesztése, korszerűsítése, energiatakarékos üzemeltetésének megvalósítása. o Racionálisan, energiatakarékosan müködtethető hajléktalane llátást biztosító ingatlan kialakítása.
•
Az egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók működését szolgáló épületek, rendelők és egyéb tárgyi feltételek minőségi fejlesztése, annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása korszerű, energiatakarékosan működtethető rendelőkben történjen.
