Komplett való, Önnek. II. évfolyam, 4. szám
Csepel és Soroksár közéleti lapja
2013. szeptember
A Csepel–Szentlõrinc-tengely (I.) (4. oldal)
„Alulról újra felépítjük a demokráciát” (8–9. oldal)
Becsengettek
(5. oldal)
2
KOMPapró
Elege van a PET-palackokból? Mindent elborít a vízkõ? Ingyenes helyszíni vízvizsgálat és szakmai tanácsadás! Forduljon hozzánk bizalommal, ha vízkezelési problémája van, mert a „Tiszta víz nem luxus!” – Vízszerkezeti és mikrobiológiai laborelemzés, – vízszûrés, – víztisztítás, – vízlágyítás, – klór, vas, mangán, nitrát, nitrit, arzén, ammónia, ipari szennyezõdések stb. mentesítése, – fertõtlenítés, rendszerátmosás háztartási, ipari szinten. Bosnyák Norbert +36 (30) 273-2056
Healcon Kft. • www.healcon.hu
Komplett való, Önnek.
Komplett való, Önnek.
KOMPRESSZOR
3
Becsengettek eptember elejérõl annak is a tanévkezdés ugrik be, aki évek, évtizedek óta elSz végezte az iskolát. Az idei különösen emlékezetesre sikerült: a tanítással párhuzamosan beinduló központosított iskolarendszer alighanem a honi köznevelés történetének legkáoszosabb évnyitóját hozta. A majd minden alap- és középfokú közoktatási intézményben egyszerre jelentkezõ problémák hosszasan sorolhatók (a következõ oldalakon meg is tesszük). Csepelen és Soroksáron azonban az országosnál is erõsebben éreztették hatásukat, méghozzá azon oknál fogva, hogy itt az átlagnál több iskola áll. Ez még azoknak az idõknek az eredménye, amikor a két kerület igazi ipari központként üzemelt. A soroksári könnyû- és a csepeli nehézipar tán ma is jól megférne egymás mellett, a munkahelyek ezrei pedig a ráckevei Duna mindkét partján helyet találnának. Ám ez momentán lényegtelen. Mert tisztes (de nem tisztességes) megélhetéshez mifelénk is csak a kormánypárthoz közeli trafikosok jutnak, a beruházási csúcsot pedig a Szent Imre térre elszórt százmilliók jelentik. Mert a lényeg az, hogy a hírKOMP legutóbbi megjelenése óta sikerült már a királymajori Daru-dombot is szépen kidekorálni a csepelieknek, akik három éve csak kapkodják a fejüket. Ugyanis akiket azzal bíztunk meg, hogy a környezetünket modernebbé, tisztábbá, zöldebbé, egyszóval: élhetõbbé tegyék, egyéb dolgaikat pedig a nagypolitikai pályán egyengessék, az életünket egy fikarcnyival sem tették könnyebbé vagy boldogabbá, de fenekestül fordítanak fel mindent körülöttünk. Habár a köztársasági elnök a minap arra hívta fel a pártok figyelmét, hogy a kampányt csak a választások elõtt két hónappal illene kezdeni, nekünk nincsenek kétségeink: ez az õsz már a jövõ évi országos és a helyi politikai küzdelem jegyében zajlik majd. A tanítás elindult, a bizonyítványosztásra még várni kell.
A CSEPELI MSZP NYUGDÍJAS TAGOZATA KIRÁNDULÁST SZERVEZ SÍKFÕKÚTRA 2013. szeptember 23–26. között kirándulást szervezünk Síkfõkútra. Indulás a Csepel Pláza parkolójából reggel 8 órakor külön busszal.
HA Önnek tetszik kiadványunk, kérjük, továbbítsa ismerõseinek!
HA szeretne értesülni
a legfrissebb információinkról, kérjük, látogasson el honlapunkra (www.hirkomp.hu) és a facebook-oldalunkra!
Szállás 3 csillagos, félpanziós szállodában, minden este élõ zene és tánc. 1. nap: lekvárfõzés megtekinthetõ, 2. nap: Bogácsi fürdõ, 3. nap: Mezõkövesden a Zsóry Múzeum, 4. nap: Eger–Szépasszony-völgy (ha igény van rá: pincepörkölt).
A szálloda és a busz költsége: 29 500 Ft. Érdeklõdni: Blaskó Pálné, 06 (30) 919-5677
Kiadja a hírKOMP.hu Kft. 1214 Budapest, Erdõsor u. 44. Szerkesztõség: Csepeli Munkásotthon 1211 Budapest, Árpád u. 1. II./215. Tel.: 06 (20) 549-3020 Felelõs szerkesztõ: Havasi Judit
[email protected] ISSN 2064-0838 (Online) ISSN 2064-0846 (Nyomtatott) Megjelenik: 33 000 példányban
4
KÖZÉLET
Komplett való, Önnek.
A Csepel–Szentlõrinc-tengely (I.) Pestszentlõrinc és Csepel közpénzeit módszeresen megcsapoló fideszes pénzszivattyút leplezett le a Magyar Narancs újságírója, Vári György. Kiderül: a XVIII. és a XXI. kerület városgazda cégei között kialakult szoros együttmûködés busás hasznot hoz a vezetõknek, illetve rokonaiknak, barátaiknak és üzletfeleiknek. A sógornak is csurran-cseppen 2011 vége felé a pestszentlõrinci önkormányzat megbízta a várpalotai Mechatherm Kft.-t a Kondor Béla Közösségi Ház „meglévõ légtechnikai rendszerének” felújításával. Az elõzõ év áprilisában alakult cég teljes 2011-es árbevétele alig haladta meg a 7 millió 200 ezer forintot, ezért a megbízásáért viszont hozzávetõleg bruttó 8 milliót könyvelhetett el. A vállalkozást meghívásos pályázat keretében választották ki, a helyi MSZP-frakcióvezetõ, Körös Péter beszámolója szerint nem ez volt a kedvezõbb ajánlat, de a másik cég visszalépett. A szerencsés cég tulajdonosa, Horváth Péter a kerületi KDNP-s alpolgármester, Csomó Tamás KDNP-s sógora. A Csepeli Városgazda is hamar rátalált az egyébként önálló honlappal sem rendelkezõ várpalotai kisvállalkozásra. Ez év januárjában „a különbözõ beruházásokhoz kapcsolódó szakmai elõkészítésben történõ részvételre” kérték fel, majd februártól hat hónapon keresztül havi bõ félmillió forintért az önkormányzati épületek építési, felújítási, karbantartási munkái „elõkészítési, terveztetési, engedélyeztetési és ellenõrzési” feladatainak ellátására kapott megbízást. A megállapodás értelmében még a kivitelezési ajánlatok „beszerzésének”, a „szerzõdés elõkészítésének” munkálatai is a XVIII. kerületi alpolgármester sógora cégének jutottak. A várpalotai rokon cégének fellendítésébe besegített a Csepeli Városgazda vezérigazgatója, Werner Péter is (képünkön. A szerk.). Ha figyelembe vesszük, hogy Werner egyszersmind a pestszentlõrinci városgazda cég igazgatósági elnöke, aligha tekinthetjük véletlennek, hogy onnan ugyancsak kapott feladatot a Mechatherm Kft. Ezt nem az önkormányzati cégtõl tudta meg a Magyar Narancs. A lap közérdekû adat igénylésére ugyanis a XVIII. kerületi városgazda zrt. vezetõje, Banyár László nem válaszolt érdemben, csupán sajátos jogértelmezésének adott hangot, miszerint az adatnyilvánosságról szóló törvény csak az önmagukban vett adatokra vonatkozik, teljes szerzõdésekre nem, ezért azokat nem is áll szándékában kiadni, késõbb pedig arra hivatkozott, hogy nem õ a kért adatok gazdája. Ugyanakkor a Magyar Narancs birtokába
került dokumentumok igazolják, hogy a Mechatherm munkát végzett, tehát feltehetõen megbízást teljesített a kerület fenntartásában lévõ óvodáknál is.
Családban marad A csepeli önkormányzat rendszeresen és nagy tételben rendel palackozott bort reprezentációs céllal a badacsonytomaji Folly Arborétum Kft.-tõl, amelynek ügy-
vezetõje és tulajdonosa – meg nem erõsített hírek szerint – Werner Péter felesége, Folly Réka. Az mindenesetre bizonyos, hogy kapcsolatban vannak: egy borkatalógusban a Folly Arborétum és Borászatot bemutató fényképen közösen szerepelnek, továbbá Folly Réka testvére, Folly Péter bt.-je 2007 és 2012 között kültagként jegyzett egy Kolozsvárra bejelentett céget, amelynek Werner Péter volt a kézbesítési megbízottja. A Werner vezette Csepeli Városgazda nemcsak a szomszéd vár sógorának cégét foglalkoztatja, hanem alkalmazza Dámsáné Székelyhidi Mónikát is, aki Dámsa József pestszentlõrinci fideszes önkormányzati képviselõnek, a népjóléti bizottság elnökének felesége. Körös Péter szerint õ és egy másik helyi fideszes képviselõ felesége eredetileg a lõrinci vagyonkezelõnél kapott állást, és Dámsánét azért kellett „átmenteni” Csepelre, mert az elsõ megoldás védhetetlennek bizonyult. Van viszont rokon, aki jelenleg is a XVIII. kerületi városgazdánál dolgozik – a Magyar Narancs információi szerint – vezetõ beosztásban: a csepeli és pestszentlõrinci önkormányzatot kettõs megbízatásával összekötõ Werner Tamás, Werner Péter közeli rokona. A lap errõl is megkérdezte Banyár Lászlót, de õ nem adott felvilágosítást, ahogyan arról sem, hogy mennyi ideig és milyen munkakörben dolgoztak a képviselõfeleségek önkormányzati cégnél. Banyár arra hivatkozott, hogy nem köteles kiadni az érintettek munkaszerzõdéseit, majd miután a Narancs szerkesztõsége jelezte, hogy nem a teljes szerzõdéseket, csupán a fenti információkat kérik, berekesztette a velük folytatott levelezést. (Folytatás a következõ számunkban.)
MENNIÜK KELL!
Az elmúlt három és fél évben a Fidesz bebizonyította: képtelen az emberek mindennapi megélhetési problémáit kezelni. A hangzatos kormánypropagandával köszönõviszonyban sem álló valóságban a csepeli családok is egyre nehezebben boldogulnak. Az elmúlt három és fél év félelemmel teli, kiszámíthatatlan és igazságtalan politikája után Orbán Viktornak a kormány élérõl, a napi 47 ezer forintból élõ Németh Szilárdnak pedig a csepeli városvezetés élérõl kell távoznia. A csepeli szocialisták az elmúlt két évet az utcán, a csepeli emberek között töltötték. Nem volt olyan baloldali csepeli, aki nem az összezárás, nem az összefogás fontosságát hangsúlyozta, illetve kérte volna számon. Felismerve Magyarország és benne Csepel hosszú távú érdekeit, megértve a csepeli emberek elvárását nem örömteli, de felelõsségteljes döntést hoztunk: a személyes politikai ambíciónkat félretéve a baloldali összefogás és így a szabad, biztonságos és igazságos Magyarország 2014-es gyõzelmének ügye mellé álltunk. Ugyanezt kérjük minden csepeli szocialistától, minden csepeli demokratától, a csepeli demokratikus ellenzéki szervezetek politikusaitól és támogatóitól, az Orbán–Németh páros minden csepeli vesztesétõl is! Dobák István választókerületi felelõs
Szenteczky János elnök
Komplett való, Önnek.
KÖZÉLET
Jótól jót tanulni tanévkezdés alkalmából több mint 400, kiemelkedõ tehetséggondozó munkát végzõ pedagógus részesült a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” kitüntetésben. A díjat – amelyet a Bonis bona discere, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondás nyomán neveztek el – a nyár elején meghirdetett nyilvános felhívás nyomán 2013 nyarán ítélték oda. A meghirdetett három kategóriában országosan összesen közel nyolcszáz jelölés érkezett. Egy jelöltnek legalább két ajánlóval kellett rendelkeznie, ajánlók lehettek intézményvezetõk, kollégák, szülõk és tanítványok is. A díjak odaítélésérõl oktatási szakemberekbõl álló zsûri döntött. Csepelen a Jedlik Ányos Gimnáziumból (JÁG) négyen is méltónak bizonyultak a Kiváló versenyfelkészítõ díjra: Elekné Becz Beatrix kémia-, Fodor Mária, Zsilvölgyi Márta és Árváné Doba Mária matematikatanárok. Kiváló tehetségsegítõ díjat kapott Harangozó Andrea, szintén a JÁG németnyelv-tanára. Schubert Zita, a Vermes Miklós Általános Iskola tanítója pedig Kiváló tehetséggondozó elismerésben részesült. Gratulálunk!
A
NÉMETH SZILÁRD HATÁROLÓDJON EL ORBÁNTÓL! „Magyarország ma már képes arra, hogy fejlessze iskoláit, oktatási rendszerét” – jelentette ki Orbán Viktor az új tanév elsõ napján. Csakhogy Csepel erre már korábban is képes volt. A korábbi városvezetés milliárdokat fordított a XXI. kerület oktatási és kulturális intézményeinek fejlesztésére. E fejlesztéseknek, valamint a kerületi pedagóguskar áldozatos munkájának köszönhetõen a csepeli gyerekek ma európai mércével mérve is XXI. századi színvonalú oktatásban részesülhetnek. Mindezek fényében felszólítjuk Németh Szilárdot, hogy határolódjon el a miniszterelnöktõl, és amennyire telik tõle, világosítsa fel Orbán Viktort: az MSZP által vezetett önkormányzat 2010-ig egészen pontosan 2850 millió forintot fordított a csepeli iskolákra, óvodákra, bölcsõdékre, továbbá az elmúlt három évben sorsukra hagyott mûvelõdési házakra. S ha már itt tartunk, arra is felszólítjuk Németh Szilárdot, hogy számoljon be róla a csepelieknek: az õ városvezetése alatt mennyit fordítottak a kerületi oktatási és kulturális intézmények fejlesztésére és fenntartására! MSZP Csepeli Szervezete
5
Ön mit gondol az iskolakezdésrõl? Nagy Zsolt (47 éves ügyintézõ): „Nem is baj, ha végre rend lesz az iskolákban. Nagy változást nem érzékeltem, de akármit is alakítottak át, a vége úgyis az lesz, hogy nekünk kell többet fizetnünk érte.” Gilicze Krisztina (36 éves közalkalmazott, kétgyermekes anyuka): „Iszonyatos káosz volt! Nagyon akadozott a rendszer, a gyerekek könyvei az utolsó utáni pillanatban érkeztek meg. A párommal egész éjjel csomagoltunk, de így sem lettünk meg az elsõ tanítási napra. A pedagógusok helyzete sem lett jobb, ezt látjuk-halljuk.” Wéber Károly (45 éves kiállításépítõ): „Az enyémek már nagyok, így annyira nem követtem, de a hírekbõl hallottam, hogy a változások egyáltalán nem jó irányba vitték az iskolákat. Az biztos, hogy ez a kormány többet ártott a gyerekeknek, mint az összes többi együttvéve!”
6
KOMPRESSZOR
Komplett való, Önnek.
Hol bolt, hol nem bolt… … volt egyszer a trafikmutyi. Méghozzá országos botrányt kavaró, amelynek során a kormány elõbb bedarálta, majd fideszes csókosoknak játszotta át az évi 500 milliárdos dohányboltpiacot. int megírtuk, a Fidesz-kormány az állami földek után a trafikokat is a saját haverjainak játszotta át, és nem a rokkantakat, munkanélkülieket juttatta húsz évre megélhetéshez. Pedig eredetileg ezzel indokolták az egész mutyit lehetõvé tevõ trafiktörvény megalkotását és elfogadását. Meg azzal, hogy a fiatalok dohányhoz jutását akarják ezzel is akadályozni. Még a törvény címe is azt hirdeti, hogy az a „fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról” szól. Ehhez képest csak Csepelen legalább 5–6 helyen nyílt iskolakapuk közvetlen közelében nemzeti dohánybolt, ahol a fiatalok számára könnyebben elérhetõ a cigaretta, mint azelõtt. Ráadásul országszerte nemcsak iskolák, hanem kórházak, rendelõintézetek, sõt gyógyszertárak tõszomszédságában is százával találni trafikot. A maffiaszerû módszerekkel megszervezett, azóta titkos hangfelvétellel is leleplezett trafikmutyi önmagában is a fideszes cinizmus iskolapéldánya. Ám olyan szintû pofátlanság, amilyen Csepelen tapasztalható, talán sehol az országban nincs. Az még hagyján, hogy a XXI. kerületben a Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola mellé befészkelte magát egy dohányáruda,
M
de az Egressy Béni Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanulói a tanintézménybõl kilépve szintén egy nemzeti trafikban gyönyörködhetnek, és hasonló a helyzet a 100 méterrel arrébb lévõ Karácsony Sándor Általános Iskolánál is.
Ennyit a hátrányos helyzetû családok megélhetéshez juttatásáról, ennyit a fiatalok megóvásáról. Az állam koncessziót és busás hasznot, a fideszes önkormányzat pedig üzlethelyiséget biztosí-
ZAJOS KOMBINÁCIÓ Az úgynevezett nemzeti dohányboltokban ma már a dohány mellett alkoholt is be lehet szerezni, méghozzá a korábbi korlátozásoktól mentesen. Sok helyen emiatt nemcsak a jól bevált boltjaiknak, hanem a nyugodt éjszakáknak is búcsút inthettek a lakók, az éjjel-nappal nyitva tartó trafikok ugyanis egy percre sem állhatnak le... Az ön idegeire is rámennek a trafikok? Ossza meg velünk a tapasztalatát!
tott Palcsó Tamásnak. A Csepelen négy, összesen öt trafikot elnyerõ, korábban a csepeli Fidesz rendezvényein fellépõ exMegasztár példája jól mutatja a rendszert. Magnum
FELLÉPÉS A PALCSÓTOMIK ELLEN
Az egyik hírportál fotósa alighanem megtalálta az ország legkisebb trafikját: a boltban egy függönnyel eltakart, fürdõszobaszekrény méretû polcról árulják a cigarettát. A felvételt Mudra László, az Origo fotósa a Somogy megyei Kárán készítette.
„Orbán és Lázár kiiktatja a konkurenseket, majd a baráti bankok olcsó hitelébõl hozzá nem értõ, de fideszhû új trafikosok – palcsótomik – szorítják ki a tisztességes kiskereskedõket az évi 500 milliárdos dohánypiacról. A trafikbáróknak garantált az évi akár több tízmilliós nyereség, és végül, ha üzleti érdekeiket bármilyen sérelem éri, tekintélyes kártérítésre is számíthatnak” – ezt Hudák János, az LMPbõl kivált, majd a Fidesz leváltása érdekében az MSZP-vel összefogó Együtt2014–Párbeszéd Magyarországért csepeli csoportvezetõje közölte a hírKOMP-pal. Az Együtt–PM garantálja, hogy a kormányváltás után a károsult régi trafikosokat újra helyzetbe hozza, és jogállami módszerekkel felszámolja a dohányosok és nemdohányzók pénzébõl fenntartott fideszes hálózatot – tudtuk meg.
Komplett való, Önnek.
KOMPRESSZOR
7
Történelmi átiratok
A királymajori Daru-domb gyökeres átalakuláson esik át napjainkban. A Google Earth mûholdképén még jól látszanak a kifeszített íjat szimbolizáló geoplasztikai alkotás körvonalai (a kép két évvel ezelõtti állapotot rögzített). Ha friss látképet adhatnánk az ûrbõl, mást látnánk. kifeszített íjat az önkormányzat emberei letarolták, majd csak jövõre állítják helyre az íj formájú faoszlopok alkotta nyomvonalát. A Soroksárra mutató, nyílvesszõt formáló lépcsõsort rendbe hozták, de a „nyílvesszõ” momentán az íjat nélkülözve mutat a síkról felfelé a dombtetõre, ahol Sárossy Tibor: Õsi elõdeink szoborkompozícióját applikálták bele önkormányzati emberek Szórádi Zsigmond és Seres János mûvébe. Egy kisebb gyülekezetet tereltek fel illetékesek a szabadságot jelképezõ, középsõ, ágas-bogas, 12 méter magas oszlop tövébe. Szent István, Álmos és Árpád, a három fából faragott „királyfi” ott áll a dombtetõre állított posztamenseken, s valószínûleg nem nagyon értik: mit is keresnek õk ott? Az önkormányzat lapja szakrális alkotásoknak nevezi e Daru-dombi csoportosulást, azaz isteni, szent, természetfeletti eredetû mûveknek. Vajon az értelmi szerzõ kerületi vezetõre vagy a famunka mestereire gondoltak e jelzõvel? Esetleg azt tervezik, hogy hírét keltik a Darudombi pozitív energiáknak, s a fából faragott alkotásokhoz a jövõben zarándokutakat szerveznek? Netán még kolostort is alapítanak a szobrok és a kerékpár-pálya között? Együtt az ország – hangzott az augusztus 20-ai kormányszlogen. Annyira együtt van, hogy ez a mûalkotás-romboló akció – amelyért az egyik érintett mûvész még köszönetet is mondott az önkormányzatnak – arra is alkalmat adott, hogy finoman ismét belerúgjanak elõd-
A
jükbe, a szocialista önkormányzatba. A huszonhárom éves, most éppen „megújuló” mûalkotás „kibõvítése”, átalakítása a Daru-dombon egy veszélyes folyamat újabb állomása, amely a Szent Imre téri millecentenáriumi zászló és országalma szétszedésével és a két háború közötti kõkolosszus újraépítésével kezdõdött. Ha ez így megy tovább, az Olvasó munkás mellett (a Béke téren) hamarosan megjelenik majd a Hét vezér szobor-
csoportja, a Hõsök szobra mellett (a Szent Imre téren) felállítják Ferenc József lovas szobrát, Nepomuki Szent János szobra mellett pedig feltûnik majd Vencel király alakja. Petõfi Sándorral szemben felállítják Görgey Artúr szobrát. A Szikratávíró emlékmûve mellett pedig ott magasodik majd a Prónay–Héjjas–Ostenburg-Moravek triumvirátus kõbe formált mása, a Második világháború emlékmûve elõtt feltûnik majd Horthy Miklós. A Vámpírcsapdába beleapplikálják majd – a kiváló erdélyi kapcsolatok jegyében – Vlad Tepes (alias Drakula) alakját. Alig néhány héttel az 57. évforduló elõtt csak félve kérdezem: vajon mit talált ki a polgármester, hogyan alakítják át az 56-os emlékmûvet a Szent Imre téren? Lévai Tamás
8
KÖZÖSSÉG
Komplett való, Önnek.
FOTÓ: TISZTA KEZEK
„Alulról újra felépítjük a demokráciát”
2011. december 10-én Nagy Navarro Balázs újságíró, a Televíziósok és Filmkészítõk Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke lesátorozott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) III. kerület, Kunigunda útjai székháza elõtt, és a Lomniciügy (ld. keretben. A szerk.) teljes kivizsgálását, az igazi felelõsök távozását követelve éhségsztrájkba kezdett. Alelnöktársa, Szávuly Aranka, majd más szervezetek aktivistái is csatlakoztak a tisztességes közmédiáért folytatott éhségsztrájkhoz. December 31-én a szabadság megõrzése, a demokrácia, a sajtószabadság védelme és a korrupt hatalomgyakorlás felszámolása érdekében megalapították a Tiszta Kezek Mozgalmat. ,,A mostani közmédia a regnáló hatalom szócsövévé silányult” – jelentette ki Nagy Navarro 2011 szilveszterén. Majd leszögezte: „ha felülrõl megpróbálják lebontani a demokráciát, akkor mi alulról újra felépítjük”. Az aktivisták törvény adta jogukkal élve azóta is békésen demonstrálnak a Kunigunda útján, immár több mint hatszáz napja, éjjel-nappal. A tüntetõk békések, de az MTVA, illetve a megbízott vagyonõrei kezdettõl fogva harcban állnak velük, számos jogtalan, sõt embertelen intézkedést hoztak ellenük, és nem riadtak vissza az erõszaktól sem. Nagy Navarro Balázzsal a Kunigunda útján beszélgettünk.
– Itt, a „világ végén” lakókocsiban, sátorban éjszakázni nem lehet túl biztonságos. Járõröznek errefelé a rendõrök? – Most nyugodt idõszak van, csak egy-kétóránként tûnik fel járõrkocsi. Amikor feszültebb volt a helyzet, állandó rendõri jelenlét mellett demonstráltunk, de gyakran nem azt tapasztaltuk, hogy minket védenek, hanem azt, hogy a másik oldalt támogatják. Ért bennünket például olyan atrocitás, amikor az ellenlábasaink majdnem áthajtottak rajtunk kocsival, a rendõrök pedig csak nézték; feltehetõleg politikai nyomásra elmulasztották az intézkedést. Feljelentést tettünk az ügyben, és számos más esetben is bejelentéssel, feljelentéssel éltünk. A sors iróniája, hogy azóta az ügyek rendõr szereplõi közül kettõt elõléptettek. Nyilván nagyon jól végezték a munkájukat. – Milyen szakaszban vannak a folyamatban lévõ ügyeik? – Megdöbbenésünkre sok esetben eltûntek a feljelentéseink, nincs nyomuk. Fõleg azoknak, amelyeket szóban tettünk. A rendõrök ugyan elõszeretettel mondják az állampolgároknak, hogy a feljelentéshez be kell menniük a kapitányságra, de nem árt tudni, hogy valójában nincs alaki megkötöttség, feljelentést élõszóban is tehetünk. Ilyenkor a rendõr köteles feljegyzést készíteni róla, legfeljebb utólag küldenek egy papírt, hogy erõsítsük meg a szándékunkat írásban. Néhányszor maguk a rendõrök jegyzõkönyvezték a történteket, így volt ez akkor is, amikor valaki megfenyegetett, hogy elgázol – de annak sincs nyoma. Nemrégiben kértem az óbudai kapitányságtól, hogy írásban tájékoztassanak az összes általunk tett be-, illetve feljelentés sorsáról: hány ügyrõl tudnak egyáltalán, és azok milyen szakaszban vannak. Az intézkedés elmulasztása miatt tett rendõrség elleni feljelentésünk ügyét áttették az ügyészségre, ott viszont lezárták azzal, hogy szerintük nem történt semmi. Ez úgy mûködött, hogy minket, a sértetteket nem hallgattak meg, csak az MTVA biztonsági embereit és a rendõröket. Sajnos ha a nem egészen pártatlan ügyészség azt állapítja meg, hogy nem történt semmi, sõt panasz sincs, akkor elhal az ügy, nincs semmilyen jogorvoslati lehetõség, csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatunk. Ezt meg is fogjuk tenni.
Komplett való, Önnek. Tavaly november 19-én olyan támadás ért minket, amelyben sok ember, többek között országgyûlési képviselõk szeme láttára, rendõrök jelenléte mellett megsérült az egyik tüntetésszervezõnk lába. Elõször könnyû testi sértés gyanújával magánvádas eljárás indult, késõbb a bíróság garázdaságnak minõsítette az ügyet, és átkerült az ügyészségre. Jóllehet ha valaki erõszakkal vagy erõszakkal való fenyegetéssel lép fel békés tüntetõkkel szemben, mint ahogy ebben az esetben történt, az más, akár szabadságvesztéssel is sújtható büntetõjogi kategóriába tartozik. A rendõrségi jelentés megpróbálta szépíteni a dolgokat, de még így is szerepel benne az erõszak, sõt videóra is rögzítették az eseményeket – ennek ellenére azt állítják, hogy a tüntetés mindenféle beavatkozás nélkül, magától oszlott fel. Ha így lett volna, már rég lejátszották volna a videofelvételüket a hatalom által irányított közszolgálati csatornákon. Decemberben az MTVA biztonsági emberei két aktivistánkat nem engedték ki a kocsiból, és szétverték a sátrunkat. Mivel videofelvétellel tudtunk bizonyítani mindent, nem mondhatták, hogy nem történt semmi, így ebben az ügyben vádat emeltek a vagyonõrök vezetõje ellen személyi szabadság korlátozásának megalapozott gyanúja miatt. Minden jel arra mutat, hogy bár többször is durván megsértették a gyülekezési jogunkat, a rendõrség nem hajlandó ennek alapján eljárást indítani, hanem megpróbálja kisebbíteni, lehetõleg szabálysértési körbe tolni az ügyeket. Ami sorozatban történt, annyira nonszensz, hogy ép ésszel nemigen lehet felfogni. – Novembertõl februárig rácsokkal torlaszolták el a székház bejáratát, most pedig gödrök tátonganak az utcafrontján. Milyen munkálatok folynak? – Az hangzott el, hogy fel akarják újítani az öntözõrendszert. Télen. Februári mínusz tizenöt fokban kiásták a gödröket, majd nem történt semmi. Túl azon, hogy egyértelmûen csak azért túrtak fel mindent, hogy ne tudjunk a bejárat elé menni, és elképesztõ, hogy ilyet tesz egy közintézmény, ez kimeríti a hûtlen kezelés törvényi tényállását, hiszen milliókat költöttek rá az adófizetõk pénzébõl, és még csak kísérletet sem tettek arra, hogy bármit felújítsanak; február óta hozzá sem nyúlt semmihez egyetlen munkás sem. Novemberben egymillió forintba került egy soha létre nem jött kiállításra foglalt területi engedély. Szintén kizárólag azért, hogy kiszorítsanak minket a területrõl, beharangoztak egy fotókiállítást Böjte Csaba munkássága tiszteletére, úgy, hogy az érintett egyrészt nem értesült róla, másrészt ha tudott volna róla,
KÖZÖSSÉG
9
A LOMNICI-ÜGY
2011. december 3-án a Duna TV és az MTV esti híradójában meghamisítottak egy, emberi jogi ügyekben megszólaltatott közszereplõkrõl szóló képanyagot: amikor Tõkés László nyilatkozott a MTI Hírcentrum riporterének, a háttérben beszélgetõ Lomnici Zoltánnak, a Legfelsõbb Bíróság egykori elnökének arcát – a bûnelkövetõk személyiségi jogainak védelmében alkalmazott maszkolásos technikával – kitakarták. A riportert Élõ Gábor, az MTI Hírcentrum akkori (azóta menesztett, majd a Magyar Nemzet Online fõszerkesztõjévé kinevezett) igazgatója utasítását követve azzal az intelemmel küldték forgatni a felettesei, hogy „ha másként nem megy, húzzál zsákot a Lomnici fejére, mert még vágóképben sem látszódhat a riportban.” A köztévé ráadásul nemcsak ezt a sajtóetikai vétséget követte el, hanem az eredeti, adásba került, kitakart felvételt is meghamisította, amikor a híradókat feltette az MTV videotárába. Oda ugyanis már a kitakarás nélküli verzió került, de mivel azt a részt nem az élõ adásból, hanem az eredeti, úgynevezett muster kazettáról vágták be újra, nem volt rajtuk MTV-s, illetve Duna TV-s logó. A Lomniciügyként elhíresült képretusálás a legsötétebb sztálinista, rákosista idõk módszereire hajazott.
nem akarta volna, hogy belekeverjék ilyesmibe. De az a harminc-negyven biztonsági õr is milliókba kerül, akiket jószerével csak miattunk szerzõdtettek, teljesen feleslegesen, mert egyikünk sem akart soha behatolni az épületbe, de még a jogellenesen felállított kordon mögé sem. Az újságírószakma súlyos leépülését jelzi, hogy a közpénzek ilyen herdálására vetemedhet az MTVA anélkül, hogy legalább a nem kormányfüggõ sajtó foglalkozna vele. Igaz, velünk sem foglalkoznak. Alapvetõen a demokrácia alapértékeiért és a szakma tisztességéért demonstrálunk, de több civil vállal velünk szolidaritást, mint kolléga. Újságírók csak elvétve fordulnak meg errefelé, pedig a közelben van több országos médium szerkesztõsége is. – Nem érzi néha úgy, hogy ilyen közegben nincs értelme a demonstrációnak? – Ha azt várnánk a tüntetéstõl, hogy másnapra megoldódjon, amiért létrejött, akkor nem lenne értelme. Hatás attól várható, hogy állhatatosak vagyunk, felkiáltójelként meredünk az MTVA-ra már hatszáz-egynéhány napja, és ha kell, itt leszünk még ugyanennyi ideig. Az, hogy ilyen apparátust mozgatnak velünk szemben, jelzi, hogy a hatalom fél a kimondott igazságtól. Ha elég sokszor és egyre többen leplezzük le, hogy a király meztelen, az ha lassan is, de meghozza az eredményt: tisztességesebbé válik a hatalom és a hírszolgáltatás is, mert az összes törvényes eszközzel kikényszerítjük belõlük. A közvetlen célon, a nagyüzemi hírhamisításért felelõs Böröcz István vezérigazgató, Németh Zsolt hírigazgató és Papp Dániel fõszerkesztõ lemondatásán kívül az is értelmet ad a demonstrációnknak, hogy végig kell vinnünk az ügyeinket, mert ezzel biztatást, reményt adunk mindenkinek, aki követi, hogy mi történik velünk. Sokan elmondták, hogy tõlünk merítették a civil kurázsit. Már nem
gondolják úgy, hogy nincs mit tenni a hatalommal szemben, egyre kevésbé tûrik el a gyalázatot. Öntudatos állampolgárként megtanulták, hogy vannak jogaik, és azokat érvényesíthetik is. Persze az, hogy az újságírók nem tiltakoznak a közszolgálati média teljes lezüllesztése ellen, sõt hajlandóak részt venni egy ország átverésében, elkeserítõ. Mint ahogy az is, hogy ellenzéki politikusok is megfordulnak az MTVAszékházban, de még egyiküktõl sem hallottam, hogy követelte volna a milliós fizetésekért kormánymegrendelésre hamisítók menesztését és a tarthatatlan állapot megszüntetését. Ennek ellenére nem adom fel. hK
KOMMENTÁR Lapzártakor kaptuk a hírt: felmondott Antal Ferenc János, az MTVA egyik rádiós hírszerkesztõje, arra hivatkozva, hogy cenzúrázzák a hírszerkesztést a közmédia mûsoraiban. Felmondólevelében többek között ezt írta: „…egy szép napon valaki megjelent a hátam mögött, és a vállam fölött, a monitoromra pillantva utasítgatni kezdett, hogy ezt a hírt elõre, ezt hagyjuk ki, ezt tegyük be, ezt pedig írjuk át – így, ezen a hangon. (…) Ez a cenzúra ráadásul a manipulatív, propagandisztikus tartalmak térnyerésével jár együtt. Újra megjelentek például a 'repertoárban' a termelési hírek, amelyekre igazából csak a kádári érában volt megkülönböztetett kereslet“. Nagy Navarro Balázs ezt így kommentálta: „A hírmanipulációk miatt már évek óta súlyosan sérül az állampolgárok információkhoz való hozzáférésének joga, nem nehéz elképzelni, hogyan fokozódik majd ez a közmédiában a választási kampány idején.“
10
KÖZÖSSÉG
Komplett való, Önnek.
„Újítani kell minden téren” A 78 éves Csepel Horgász Egyesület (CSHE) tisztújító közgyûlést tartott még tavasszal, amelyhez alapos felkészüléssorozat nyomán érkeztek el. Az egyesület tagjai ugyanis elmondhatták, hogyan vélekednek a vezetõség és a választmány munkájáról, a Ráckevei–Soroksári–Duna-ág (RSD) adta horgászati lehetõségekrõl és a horgászmozgalom helyzetérõl. Kiderült, hogy idõszerû az alkalmazkodás az élet változásaihoz: meg kell újítani a horgászmozgalmat az egyesületen belül, és mindent meg kell tenni, hogy stabilizálják a horgászat lehetõségét az RSD-n. A beérkezett véleményeket összegezték és beépítették a közgyûlés munkájába. Mészáros Ferencet, a CSHE újabb öt évre megválasztott régi-új elnökét a döntésekrõl kérdeztük. – Mirõl hallhattak, olvashattak a közgyûlés résztvevõi a beszámolóban? – Az egyesület minden szempontból mûködõképes, de a létszámunk folyamatosan fogyatkozik. A 2007-ben 2540 fõs tagsághoz képest csaknem hatszázzal lettünk kevesebben tavaly év végére: 1476 felnõtt, 54 ifjúsági, 424 gyermekhorgász, így összesen 1954 horgászunk volt. Ugyanakkor öröm az ürömben, hogy a gyermekhorgászok száma nem változik jelentõsen, és az ifjúsági horgászok száma is megközelítõleg változatlan. A másik lényeges pont a CSHE életében az egyesület vagyoni helyzete. Ez stabil, köszönhetõen részben a meglévõ két horgásztanyánk üzemeltetõjének, illetve a velük kötött használói szerzõdésnek. A bevételi forrásunkat a tagdíjak és a területi jegyek értékesítéséért kapott bizományosi díjak adják. A rendezvényekkel, programokkal kapcsolatban viszont önkritikus megállapítást tettünk: az utóbbi években az egyesületünk élete meglehetõsen szervezett volt, sokszor túlzottan is ragaszkodtunk a korábban jól bevált gyakorlathoz: „öregurasan” megtartottunk minden olyan tevékenységet, amelyet az egyesületünk hosszú évek-évtizedek óta végzett. Nem váltottunk még akkor sem, amikor lehet, hogy kellett volna. Rá kellett jönnünk, hogy a világ halad, és nekünk is haladni kell vele, különben kíméletlenül lemaradunk. Újítani kell minden téren, mert e régi, megszokott munkatempónak már nemcsak jelene, de jövõje sincs. Összességében tehát az elmúlt öt évet kisebb bukkanókkal, de eredményesen zártuk. A közgyûlés elfogadta a beszámolót, és új, gyakorlatilag – a megváltozott elõírásoknak megfelelõen – teljesen átalakított alapszabályt fogadott el, és megválasztotta a CSHE új összetételû vezetését. – Kikbõl áll az egyesület új vezetõsége? Azt a hírekbõl már tudtuk, hogy a CSHE elnöke ismét Mészáros Ferenc lett. – A vezetõség tagjai: Jenei Ferenc, Deme Sándor, Kõhalmi Tibor. A felügyelõ bizottságunkban Kovács Géza elnök, Szilágyi Ferenc és Egyed Endre dolgozik. A fegyelmi bizottságot
pedig Pataki Zoltán, Nagy Károly és Werner Antal alkotják. A választmányunk összetétele a szavazás nyomán a következõképpen alakult: Dankó Gábor, Gerendi Zsolt, Ladányi István, Lábl Gyula, Martin Krisztián, Parragi István, Pintér József, Solymosi Antal, Széles Ferenc, Török Mátyás, Vágó Árpád. – Hogyan haladnak tovább az új irányban kijelölt úton? – A választmány júniusban áttekintette a fõbb tennivalókat, megtárgyalta az egyesület 2012. évi mérlegét és az idei költségvetést. Jóváhagytuk a Csepel Horgász Egyesület Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, s hozzákezdtünk a szeptemberi házi halászléfõzõ-verseny elõkészítésének. Szó esett még a nemzetközi kapcsolataink helyzetérõl és az ez évi teendõkrõl. Az októberi választmányi ülésen – egyebek között – áttekintjük majd a nyári horgászidény tapasztalatait és a halõrök munkáját. Megvizsgáljuk a taglétszám alakulását, és összegezzük a horgászjegyek váltásának tapasztalatait és az egyéb bevételi forrásainkat. Ismét napirendre kerülnek a nemzetközi kapcsolataink, és ekkor fogadjuk majd el az egyesület új fegyelmi szabályzatát. A legközelebbi, szeptemberi vezetõségi ülésünkön várhatóan a környezetvédelmi munkánk értékelése, a versenysport eredményei és a nyári gyerek-horgásztábor tapasztalatai is napirendre kerülnek. – Mit tegyen az a horgász, aki szeretne tagja lenni a CSHEnek? – Aki az egyesületünk tagja kíván lenni, kérjük, hogy keresse fel a fogadónapokon a Budapest, XXI. ker. Hollandi út 240. szám alatt található horgásztanyánkat. Itt megvásárolható a horgászismereteket tartalmazó vizsgakönyv, amely tartalmazza mindazon ismereteket, amelyek szükségesek a horgászvizsgához. A horgásztanyánkon folyamatosan lehetõség van a vizsgára, azaz írásos tesztlap kitöltésére. Az eredményes vizsgát követõen megvásárolhatóak a szükséges engedélyek és okmányok. A jelenleg érvényes, új belépõk esetén alkalmazott díjaink megtekinthetõk a www.cshe.hu honlapon, ahol más, hasznos információkat is találhatnak az érdeklõdõk. Reméljük, sokan csatlakoznak hozzánk… (Munkatársunktól)
Komplett való, Önnek.
KÖZÖSSÉG
11
Átalakul a helytörténeti gyûjtemény 2013 júliusában a Csepeli Helytörténeti Gyûjtemény átalakításáról döntött a képviselõ-testület. Csepeli Városkép Kft. ügyvezetõ igazgatója, Vida István készítette, Borbély Lénárd alpolgármester által beterjesztett javaslat értelmében az önkormányzat kiemelten kezeli a történelmi ismeretek és a hagyományos értékek továbbörökítését, ápolását. E törekvés fontos részét kell képeznie egy hatékonyan mûködõ helytörténeti gyûjteménynek. Az intézménynek el kell látnia az oktatás, a nevelés és az ismeretterjesztés feladatát, többek között elõadások, gyermekprog-
A
ramok, tematikus rendezvénynapok szervezésével, az országos, illetve budapesti nagy kulturális eseményekhez (Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napja) történõ csatlakozással. Mindez akkor valósítható meg, ha a helytörténeti gyûjtemény a jelenleg raktárként mûködõ terem helyett méltó környezetet kap. A szomszédos helyiségek kiállítótérbe való bevonásával mintegy háromszáz négyzetméteressé bõvíthetõ a terület. A belsõépítészeti átalakítás, fel-
újítás során dobogókkal, vitrinekkel, egyéb látványelemekkel, interaktív eszközökkel (például érintõképernyõs monitorral) növelik majd az érdeklõdõk kényelmét, segítik az eligazodásukat, egyszersmind megteremtik egy kutatóközpont mûködésének feltételeit is. A tervek szerint kiegészítõ szolgáltatásként mobiltöltõ állomást is igénybe vehetnek majd a látogatók. Az átalakítás, amelyet az önkormányzat finanszíroz, 5 millió forintba kerül. A munkálatok õsszel kezdõdnek, és elõreláthatólag december 20-ától látogathatja a közönség a megújult helytörténeti gyûjteményt. (hk)
Pénz nincs, (bele)ugatás van
2011. január 1-jétõl – a helyi önkormányzat egyoldalú döntése alapján – a Csepeli Munkásotthon Alapítvány nem részesül önkormányzati támogatásban. Ennek ellenére az alapítvány és az intézmény él és dolgozik, s a nehezebb gazdasági körülmények dacára tovább szolgálja a csepeliek, a fõváros és a tágabb régió, agglomeráció kulturális igényeinek kielégítését. Az utóbbi két esztendõben különbözõ fórumokon egy vitasorozat zajlik az alapítvány alapítói jogairól, amelyeket maga az érintett nem tud befolyásolni. 1991-ben tíz csepeli nagyvállalat hozta létre a Csepeli Munkásotthon Alapítványt, kulturális célra, amit az alapító okirat is rögzít. A Csepeli Munkásotthon ingó és ingatlan vagyona az alapítvány tulajdonában van, el nem idegeníthetõ, és csak az alapítói célt szolgálhatja. Tehát az intézményt – mint ezt bizonyos vélemények és fórumok sugallják – nem magánosították, és nem sajátították ki! Nem vitte el, nem lopta el senki! A ház ma is törvényesen mûködik, a kuratórium rendszeresen ülésezik, a ház vezetõje beszámol a végzett munkáról, a felújításokról stb. Az alapítványnak nincs köztartozása! Mûködését az illetékes szaktárcák és a Fõvárosi Fõügyészség figyelemmel kíséri. Mûvészeti együtteseket, tartós közösségeket mûködtet, segíti a szakmai, nyelvi és egyéb oktatást, és klubfoglalkozásoknak biztosít helyszínt. Könyvtárt, befogadószínházat, mûvészeti együtteseket, klubokat, szakköröket, tanfolyamokat mûködtet. Az alapítvány tagja a Területi Mûvelõdési Intézmények Egyesületének, amelyen keresztül pályázat útján állami mûködési támogatásban részesül.
A házban komoly teremgazdálkodást is folytatnak. Az irodákat kizárólagos használatra adják bérbe, a közmûvelõdési tereket csak a rendezvények alkalmára. A munkásotthonban csak törvényes rendezvényeket lehet tartani, amelyek betartják a ház szabályait is. Az ínséges idõk ellenére idén is folytatódtak a ház felújítási munkái: kialakítottak egy számítógépes termet az oktatói munka segítésére, kifestették a színházterem lábazatát, a színpadi folyosón kicseréltek kilenc nyílászárót, és rendbe hozták azok környezetét. Az elõtér csillogóra csiszolt tardosi vörösmárvány padlózatán azonban továbbra is a festetlen álmennyezet képe tükrözõdik: a gipszkarton álmennyezet festéséhez meg kell bontani az oldalfali lambériát, s erre eddig nem futotta. Sõt, a támogatások elmaradása miatt már-már a ház mûködõképessége is veszélybe kerülni látszott. A ház helyzetének rendezése érdekében Nagy József – aki pillanatnyilag még a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Alapítói okirata értelmében a ház igazgatói és az alapítvány kuratóriumi elnöki posztját is betölti – a kuratóriummal teljes egyetértésben, szakmai anyag alapján hosszú tárgyalássorozatot folytatott le az elmúlt idõszakban, hogy megtalálják azt a minden szempontból megfelelõ embert, aki a ház igazgatói székét elfoglalhatja. E folyamat eredményeként született az a személyi döntés 2013. augusztus 6-án, hogy a kuratórium ügyvezetõ igazgatónak nevezte ki Darvasi Ilonát. Az alapítói jogokkal kapcsolatos kúriai eljárás most lezárult. Az alapítvány remélhetõleg hozzájuthat a pályázaton elnyert összeghez, a kúriai döntés birtokában pedig a kuratórium kezdeményezheti az alapítói okirat módosítását, azaz az igazgatói és a kuratóriumi elnöki posztok szétválasztását. Ily módon Nagy József (aki az elmúlt 23 évben a dupla posztot betöltötte) a továbbiakban a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriumának elnökeként dolgozik tovább, és segíti, támogatja Darvasi Ilona kinevezett ügyvezetõ igazgatót a munkájában. (Munkatársunktól) Darvasi Ilona népmûvelés-könyvtár szakon végzett Debrecenben, a tanítóképzõ fõiskolán. 2007–2011-ig a soproni Petõfi Színház igazgatója volt. Jelenleg a munkásotthon Csepel Színházában gyakran fellépõ társulat, a Turay Ida Színház alapító igazgatója. Férje Nemcsák Károly színmûvész, a budapesti József Attila Színház igazgatója.
NÉVJEGY
12
KÜZDÕTÉR
Komplett való, Önnek.
Három a csepeli igazság Végül is az MLSZ által átszervezett és megfelezett harmadosztályban maradt a Csepel FC igen szerény anyagi körülmények között készülõ felnõtt labdarúgócsapata. Sõt: a tavasszal prímán összeállt és a nyáron egyben maradó szigetországi gárda parádés õszi rajtot vett az új, minden korábbinál sûrûbb harmadosztályban. 2012–2013-as szezon végén, a hírKOMP legutóbbi számában még azt írtuk, hogy az átszervezett bajnoki rendszerben a Csepel FC felnõtt gárdája csak a negyedosztályban szerepelhet a következõ évadban. Július végén azonban kiderült: mégis marad az NB III-ban a XXI. kerület csapata! A hírt Takács Krisztián, a Csepel FC ügyvezetõje közölte. Mint írta, hiába végzett a Csepel (bravúros teljesítménnyel! A szerk.) a hatodik helyen a Duna-csoportban, úgy tûnt, augusztustól csak a Budapest Bajnokságban indulhat. Az NB I-es csapatok tartalékgárdáinak visszalépései miatt az MLSZ azonban a Csepel számára is felajánlotta az NB III-as tagságot, a klub pedig az indulás mellett döntött. Ehhez tudni kell, hogy az immár háromcsoportos harmadosztály minden tekintetben keményebb, mint a korábbi hatcsoportos NBIII. A csapat hivatalos célja a bennmaradás, azonban az õszi szezon elsõ három fordulójában mutatott parádés teljesítmény (három meccs, két gyõzelem, egy
A
döntetlen) és a tabellán elfoglalt 2. hely ennél komolyabb eredmény elérésére is reményt nyújt. Persze hosszú még az idény, és a csoportbeli ellenfelek finoman szólva sem feltartott kézzel lépnek pályára a nagy múltú Csepel ellen. Másként fogalmazva: még mindig mindenki minket akar megverni. A lényeg ettõl függetlenül az,
„Az új NB III komoly terhet jelent. Az õszi szezonra jelenleg is biztosítottnak látom az anyagiakat, de hosszabb távon más támogatók mellett az önkormányzat segítségére is szükségünk lesz. Nagyon jó lenne, ha legalább a sport területén félre tudnánk tenni a politikai ellentéteket Csepelen! Ez mindannyiunk érdeke” – hívta fel a figyelmet Takács Krisztián ügyvezetõ az FC évek óta meglévõ anyagi gondjaira, egyúttal a jelenlegi városvezetés politikai okokra visszavezethetõ „fociundorára”. hogy a csepeli futball barátai továbbra is szívbõl szurkolhatnak a csapatuknak. Mert ez a társaság továbbra is csak az anyagi lehetõségeit és a futballhoz való hozzáállását tekintve szerény. (m)
A SPORTBUSZ CSEPEL FC ÕSZI PROGRAMJA IX.15. IX. 21. IX. 28. X. 5. X. 12. X. 19. X. 27. XI. 2. XI. 9. XI. 16. XI. 23. XI. 30.
Vasárnap Szombat Szombat Szombat Szombat Szombat Vasárnap Szombat Szombat Szombat Szombat Szombat
Sportnap a szabadkikötõben
16.30 16.00 16.00 15.00 15.00 14.30 13.30 13.30 13.30 13.00 13.00 13.00
Gyõr II – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – BKV Elõre SC Tököl VSK – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – Dorogi FC Újbuda FC – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – Budaörsi SC Diósdi TC – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – Körmendi FC Mosonmagyaróvár – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – Veszprémi FC Csákvár – Sportbusz Csepel FC Sportbusz Csepel FC – Nagyatádi FC
Kis srácok, nagy siker Nagy sikerrel ért véget a Csepeli Stadion területén szervezett nyári labdarúgóés sporttábor. A Csepel FC által meghirdetett és több héten keresztül üzemeltetett „sportnapközi” több száz, a kerületben és vonzáskörzetében élõ lurkót mozgatott meg. Reméljük, jövõre is lesz lehetõség megrendezni a tábort, mert a játék gyermekarcokon tükrözõdõ öröme minden pénzt és fáradságot megér.
Komplett való, Önnek.
KÜZDÕTÉR
13
A sport szeretetére oktat Zémann Erika vezetõedzõ: a ritmikus gimnasztika (RG) az élete. Csepelen született, ma is itt lakik. Aktív sportolóként – s egy ideig edzõként is – Csepelhez kötõdött, de már jó ideje zömében a szomszéd kerületben, Pesterzsébeten is oktatja a sport szeretetét, s vezeti be az RG rejtelmeibe a kisebbeket és nagyobbakat. Az ESMTK-s gyerekek szülei felterjesztése nyomán idén, március 15-e alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vehette át az Erkel Színházban Balogh Zoltán emberi erõforrás minisztertõl. epelen született, a Szentmiklósi úti lakótelepen nõtt fel, és a Kék Általános Iskolába járt. A tornába háromévesen szeretett bele: a Csepeli Munkásotthonban Sándori Antónia keze alatt kezdte az ismerkedést az RG sportággal – „Toncsi nénit” imádta, s az edzõnõ is szívén viselte tanítványa sorsát. Zémann Erika hétévesen már az Óbuda TSZ színeiben versenyzett. Tizenkét esztendõsen – amikor a Csepel SC-ben megalakult az RG szakosztály – a Csepel SC versenyzõje lett, két évvel késõbb pedig már a válogatott keret tagja. A középiskolát a Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskolában (ma Jelky András Iparmûvészeti Szakközépiskola) végezte. 21 éves koráig sportolt aktívan a Csepel SC színeiben. 1992-ben és 1993-ban Európa-bajnoki bronzérmeket szerzett, s a trófeái között szerepel a világbajnoki 7–8. helyezés is. Egy középfokú edzõi tanfolyam elvégzése után a Csepel SC-ben kezdett el dolgozni 1997-ben. Szántai Juditnak, korábbi edzõjének segített a kisebbek edzésében. Munkája mellett levelezõn végezte el a Testnevelési Egyetem RG szakedzõi szakát, és lediplomázott. Az egyetemi évek alatt kényszerûségbõl váltott munkahelyet: amikor Csepelen elfogytak az RG lehetõségei, az Erzsébetvárosi Sportegyesülethez került, a VI. kerületbe. Húszéves kora óta vezet RG-tanfolyamokat a pesterzsébeti Csili Mûvelõdési Otthonban. 2008 óta a XX. kerületi Erzsébeti Spartacus MTK ritmikus gimnasztika szakosztály vezetõje is, párhuzamosan pedig a Testnevelési Egyetemen tanít. Jelenleg a Magyar Ritmikus Gim-
Cs
nasztika Szövetség Diáksport Bizottságának elnöke és Bíróbizottságának vezetõje, többek között a magyar és nemzetközi versenyeken is zsûritagként bíráskodik. Lényegében tehát a pesterzsébeti Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma, Szakképzõ Iskolája és Speciális Szakiskolája tornaterme (az ESMTK edzési helyszíne), a Csili Mûvelõdési Ház, a VI. kerületi Hort SE és Csepel között zajlik élete. Négy évvel ezelõtt Pesterzsébet Önkormányzata a „Kerület Sportjáért” kitüntetéssel ismerte el eredményes tevékenységét. Zémann Erika ma 38 éves, s még sok mindent – fõként a tornaszerekkel való fogásokat – meg tud mutatni a tanítványainak. Három év feletti lányokkal foglalkozik; az általa oktatott gyerekek egy évtizede indulnak amatõr versenyeken, ahonnan kitûnõ eredményekkel térnek haza. Közülük többen – tehetségük és az õ munkája nyomán – az élsportban is bizonyítottak. Számos országos, illetve Budapest-bajnoki címmel és helyezésekkel büszkélkedhetnek. 2009-ben, 2010ben és 2011-ben a Berczik Sára Országos Emlékversenyen növendékei – 32 egyesület körülbelül 700 versenyzõje közül – a legeredményesebb csapatnak járó kupát hozták el. Tanítványai közül a junior válogatott Gergely Brigitta érte el a legjobb eredményt. A március 15-ei állami kitüntetésének a tanítványai mellett természetesen a saját családtagjai is nagyon örültek. Férje igazgató a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképzõ Iskola és Gimnáziumban, 11 éves fia szintén a sport szerelmese: a Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesületben úszik. Az állami kitüntetés indoklásában elhangzott, hogy a Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlõdésének elõsegítésében, a haza érdekeinek elõmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett, kimagasló, példamutató tevékenységet. Zémann Erika sporttevékenységéért és a gyermekek nevelésében elért teljesítményéért vehette át az elismerést. (Munkatársunktól)
14
KORZÓ
Komplett való, Önnek.
FOTÓK: MUDRA LÁSZLÓ
Bunkertúra a Mûvekben
Méghozzá éjszakai bunkertúra. Az pedig csak természetes, hogy a Csepel Mûvekben. olvasóink még emlékezhetnek arra, amire e sorok I(leíródõányjasebb már csak életkorából fakadóan sem: a Csepel Mûvek kori nevén a gyár alapítójáról elnevezett Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvek) területén álló légoltalmi szirénák visító zajára ezrek gyûltek össze a városnyi vasgyár bunkerhálózatában, majd lélegzetvisszafojtva várták, hogy a – többnyire amerikai és brit – bombázók elhagyják a csepeli légteret. A helyszínen épült 17 bombabiztos óvóhely egyikében tavasz óta bárki átélheti ezt, persze azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy valódi légi veszélytõl nem kell tartania. Cserébe szûk három óra alatt annyit tudhat meg a világháború elõtti, alatti és hidegháborús légoltalom történetérõl és mindennapjairól, amennyit máshol évek alatt se tudna magába szívni. A Csepel Mûvek területén járkálni már önmagában is fantasztikus élmény, de a legendás víztorony tövében álló bunker több mint másfél méter vastag falai között lépdelni igazi idõutazás. A bunkertúra idõpontjairól a www.facebook.com/budapestscenes és a www.budapestscenes.com oldalakon, illetve személyesen a szervezõ-ötletgazdánál, Somogyi Leventénél (Tel.: 20/524-0547) lehet tájékozódni. A túra ára 3500 forint/fõ.)
Hricsovinyi István (1941–2013) Életének 72. évében elhunyt Hricsovinyi István, a Hricsovinyi Galéria tulajdonosa, a mûvészek mecénása, író, ügyvéd, közéleti személyiség. Polihisztor volt, aki alkotói munkája mellett a képzõmûvészek és írók támogatását tekintette legfõbb feladatának. Munkája elismeréseként megkapta a Csepelért-díjat. Végsõ búcsúztatója 2013. szeptember 6-án volt a csepeli temetõ ravatalozójában. Hricsovinyi István Csepelen született, általános iskolába is ide járt, a Jedlikben érettségizett, majd az ELTE-n szerzett jogi diplomát. Óbudán volt ügyvédi irodája, ott alapította elsõ galériáját 1983-ban. 2005-ben, amikor az iroda Csepelre költözött, a galéria (és benne a Kibédy-emlékszoba) jött vele együtt. Fontosnak tartotta az alkotások bemutatását, megismertetését és eljuttatását a hétköznapi emberek számára. Szervezte a Csepeli Közmûvelõdési Alapítvány munkáját. Mint elkötelezett lokálpatrióta számos formában segítette az arra rászorulókat (például szájjal-lábbal festõket), különféle – köztük országos – alapítványokat (például Inkubátor Alapítvány). Rendszeresen jelentõs támogatást nyújtott a családjuktól elszakított gyermekek részére, az S.O.S. Gyermekfalunak. Mecénási tevékenysége több alkotás létrejöttét segítette. 2008-ban Csepelért-díjjal tüntette ki az önkormányzat képviselõ-testülete, az indoklás szerint a kerület érdekében hosszú idõn át végzett kultúraközvetítõ és -szervezõ, valamint mûvészetpártoló és mecénási tevékenységéért. Halála nagy vesztesége Csepel mûvészeti és közéletének. Emlékét megõrizzük!
Komplett való, Önnek.
KORZÓ
15
