Be as you are The teachings of Sri Ramana Maharshi

Be as you are – The teachings of Sri Ramana Maharshi

Be as you are – The teachings of Sri Ramana Maharshi 4-5-6. fejezetek

Enquiry and surrender

Kutatás és önátadás

Ì exist ' is the only permanent self-evident experience of everyone. Nothing else is so selfevident as Ì am'. What people call self-evident, that is, the experience they get through the senses, is far from self-evident. The Self alone is that. So to do self-enquiry and be that Ì am' is the only thing to do. Ì am' is reality. I am this or that is unreal. Ì am' is truth, another name for Self.

Az ’én létezem’ mindenkinek az egyetlen állandó nyilvánvaló tapasztalata. Semmi más nem olyan nyilvánvaló, mint hogy ’én vagyok’. Amit az emberek nyilvánvalónak neveznek, vagyis az érzékszervek révén nyert tapasztalat, távolról sem nyilvánvaló. Az Én egyedül az. Így az énkutatás, és az ’én vagyok’-ként való lét az egyetlen dolog, amit tenni kell. Az ’én vagyok’ valóság. Az én ez, vagy én az vagyok, nem valóság. Az ’én vagyok’ igazság, másik elnevezése az Énnek.

Devotion is nothing more than knowing oneself.

Az önátadás semmi több, mint ismerni önmagadat.

On scrutiny, supreme devotion and jnana are in nature one and the same. To say that one of these two is a means to the other is due to not knowing the nature of either of them. Know that the path of jnana and the path of devotion are interrelated. Follow these inseparable two paths without dividing one from the other.

Ha megvizsgálod, a legmagasabb önátadás és a jnana természetben egy és ugyanaz. Azt mondani, hogy egyikük a másiknak tulajdonítható, azt jelenti, hogy egyikük természetét sem ismerni. Ismerd fel, hogy a jnana útja és az önátadás útja összefüggenek. Kövesd ezt az egymástól elválaszthatatlan két utat anélkül, hogy elkülönítenéd egyiket a másiktól.

Self-enquiry – theory

Én-kutatás – elmélet

It will be remembered that in the chapter on Self-awareness and Self-ignorance Sri Ramana maintained that Self-realization could be brought about merely by giving up the idea that

Megjegyzendő, hogy Sri Ramana a ’Selfawareness and Self-ignorance’ fejezetben kijelentette, hogy az Énre való ráébredés elérhető a testen és elmén keresztül funkcionáló

www.nem2.lapunk.hu

1


there is an individual self which functions through the body and the mind. A few of his advanced devotees were able to do this quickly and easily, but the others found it virtually impossible to discard the ingrained habits of a lifetime without undertaking some form of spiritual practice. Sri Ramana sympathized with their predicament and whenever he was asked to prescribe a spiritual practice which would facilitate Self-awareness he would recommend a technique he called self-enquiry. This practice was the cornerstone of his practical philosophy and the next three chapters will be devoted to a detailed presentation of all its aspects.

individuális én puszta feladásával. Haladottabb hívei közül néhányan képesek voltak ezt könnyen és gyorsan végrehajtani, a többiek azonban jóformán lehetetlennek találták, hogy életük során meggyökeresedett szokásaiktól megszabaduljanak anélkül, hogy ne végeznének spirituális gyakorlást valamilyen formában. Átérezvén nehéz helyzetüket, valahányszor arra kérték, hogy adjon számukra spirituális gyakorlatot, amely lehetővé teszi az Éntudatosságot, Sri Ramana az általa én-kutatásnak nevezett technikát tanácsolta. Ez a gyakorlat volt a sarokköve az ő gyakorlati filozófiájának, és a következő három fejezet e gyakorlat minden aspektusra kiterjedő, részletes bemutatásának van szentelve.

Before embarking on a description of the technique itself it will be necessary to explain Sri Ramana's views on the nature of the mind since the aim of self-enquiry is to discover, by direct experience, that the mind is non-existent. According to Sri Ramana, every conscious activity of the mind or body revolves around the tacit assumption that there is an Ì' who is doing something. The common factor in Ì think', Ì remember', Ì am acting' is the Ì' who assumes that it is responsible for all these activities. Sri Ramana called this common factor the Ì'thought (aham-vritti). Literally aham-vritti means `mental modification of I'. The Self or real Ì' never imagines that it is doing or thinking anything; the Ì' that imagines all this is a mental fiction and so it is called a mental modification of the Self. Since this is a rather cumbersome translation of aham-vritti it is usually translated as Ì'-thought.

Mielőtt magának a technikának a leírására rátérnénk, szükség van Sri Ramana elme természetével kapcsolatos hozzáállásának a kifejtésére, mivel az én-kutatás célja az elme nem létező voltának közvetlen tapasztalat révén való felfedezése. Sri Ramana szerint az elme és a test összes tudatos tevékenysége arra a burkolt feltevésre épül, hogy létezik egy ’én’, aki csinál valamit. Az ’én gondolkodom’, ’én emlékezem’, ’én cselekszem’ kifejezésekben a közös tényező az ’én’, aki feltételezi, hogy ő felelős mindezen tevékenységekért. Sri Ramana ezt a közös tényezőt ’én’-gondolatnak (aham-vritti) nevezi. Az aham-vritti szó szerinti jelentése az ’én mentális módosulata’. Az Én, vagy valódi ’én’ soha nem képzeli, hogy csinál, vagy gondol valamit; a mindezeket képzelő ’én’ egy mentális kitaláció, és ezért nevezhető az Én mentális módosulatának. Mivel azonban ez az aham-vritti meglehetősen nehézkes fordítása, általában ’én’gondolatnak fordítják.

Sri Ramana upheld the view that the notion of individuality is only the Ì'-thought manifesting itself in different ways. Instead of regarding the different activities of the mind (such as ego, intellect and memory) as separate functions he preferred to view them all as different forms of the Ì'-thought. Since he equated individuality with the mind and the mind with the Ì'-thought it follows that the disappearance of the sense of individuality (i.e. Self-realization) implies the disappearance of both the mind and the Ì'thought. This is confirmed by his frequent statements to the effect that after Self-

Sri Ramana támogatta a nézetet, hogy az individualitás fogalma az ’én’-gondolat különböző módokon való megnyilvánulása csupán. Az elme különböző tevékenységeinek (például ego, értelem és emlékezet) különálló funkciókként tekintése helyett, jobb szerette ezeket az ’én’-gondolat különböző formáinak tekinteni. Mivel azonosnak tekintette az individualitást az elmével, és az elmét az ’én’gondolattal, következésképpen az individualitás érzésének a megszűnése (azaz Énre-ébredés) magában foglalja egyúttal az elme, és az ’én’gondolat eltűnését is. Ezt erősítik az ebben az

www.nem2.lapunk.hu

2


realization there is no thinker of thoughts, no performer of actions and no awareness of individual existence.

értelemben tett gyakori kijelentései, hogy az Énre-ébredés után nincs gondolója gondolatoknak, nincs végrehajtója cselekvéseknek, és nincs tudomása individuális létezésnek.

Since he upheld the notion that the Self is the only existing reality he regarded the Ì'-thought as a mistaken assumption which has no real existence of its own. He explained its appearance by saying that it can only appear to exist by identifying with an object. When thoughts arise the Ì'-thought claims ownership of them - Ì think', Ì believe', Ì want', Ì am acting' - but there is no separate Ì'-thought that exists independently of the objects that it is identifying with. It only appears to exist as a real continuous entity because of the incessant flow of identifications which are continually taking place. Almost all of these identifications can be traced back to an initial assumption that the Ì' is limited to the body, either as an owner-occupant or co-extensive with its physical form. This Ì am the body' idea is the primary source of all subsequent wrong identifications and its dissolution is the principal aim of self-enquiry.

Mivel támogatta a nézetet, hogy az Én az egyetlen létező valóság, az ’én’-gondolatot egy félreértett feltevésnek tekintette, amely nem rendelkezik saját valóságos léttel. Azzal magyarázta megjelenését, hogy elmondása szerint az csak egy objektummal való azonosulás esetén tud létezőnek mutatkozni. Amikor gondolatok merülnek fel, az ’én’-gondolat tulajdonának tekinti azokat – ’én gondolom’, ’én hiszem’, ’én akarom’, ’én cselekszem’ – de különálló, az objektumoktól függetlenül létező, velük azonosuló ’én’-gondolat nem létezik. Csupán a folyamatosan végbemenő identifikációk szüntelen áradata miatt tűnik úgy, hogy folyamatosan létező, valóságos entitásként létezik. Ezen identifikációk majdnem mindegyike visszavezethető arra a kiinduló feltételezésre, hogy az ’én’ a testre korlátozott, akár úgy, mint tulajdonos-birtokos, akár úgy, mint ami annak fizikai formájával azonos terjedelmű. Ez az ’én a test vagyok’ idea az elsődleges forrása minden későbbi rossz identifikációnak, és az én-kutatás elsődleges célja ennek a megszüntetése.

Sri Ramana maintained that this tendency towards self-limiting identifications could be checked by trying to separate the subject Ì' from the objects of thought which it identified with. Since the individual Ì'-thought cannot exist without an object, if attention is focused on the subjective feeling of Ì' or Ì am' with such intensity that the thoughts Ì am this' or Ì am that' do not arise, then the individual Ì' will be unable to connect with objects. If this awareness of Ì' is sustained, the individual Ì' (the Ì'thought) will disappear and in its place there will be a direct experience of the Self. This constant attention to the inner awareness of ` I ' or Ì am' was called self-enquiry (vichara) by Sri Ramana and he constantly recommended it as the most efficient and direct way of discovering the unreality of the Ì'-thought.

Sri Ramana azt az álláspontot képviselte, hogy ez az önkorlátozó identifikációkra irányuló tendencia megállítható az ’én’ szubjektumnak a vele azonosított gondolat objektumoktól való elkülönítés törekvése által. Mivel az individuális ’én’-gondolat nem képes létezni objektum nélkül, ha a figyelem olyan intenzitással összpontosul az ’én’, vagy az ’én vagyok’ szubjektív érzésére, hogy az ’én ez vagyok’ vagy ’én az vagyok’ gondolatok nem merülnek fel, akkor az individuális én nem lesz képes összekapcsolódni az objektumokkal. Ha ezt az ’én’ tudomást lankadatlan fenntartod, az individuális ’én’ (az ’én’-gondolat) el fog tűnni, és a helyén az Én közvetlen tapasztalata marad. Sri Ramana ezt az ’én’ vagy ’én vagyok’ belső tudomására irányuló állhatatos figyelmet nevezte én-kutatásnak (vichara), és javasolta mindig, mint az ’én’-gondolat valószerűtlensége felfedezésének leghatékonyabb és legközvetlenebb útját.

www.nem2.lapunk.hu

3


In Sri Ramana's terminology the Ì'-thought rises from the Self or the Heart and subsides back into the Self when its tendency to identify itself with thought objects ceases. Because of this he often tailored his advice to conform to this image of a rising and subsiding Ì'. He might say `trace the "I"-thought back to its source', or `find out where the "I" rises from', but the implication was always the same. Whatever the language used he was advising his devotees to maintain awareness of the Ì'-thought until it dissolved in the source from which it came.

Sri Ramana terminológiájában az ’én’-gondolat az Énből, vagy Szívből emelkedik fel, és az Énbe ereszkedik vissza, amikor annak gondolat objektumokkal való önazonosítási tendenciája megszűnik. Emiatt gyakorta úgy igazította a tanácsait, hogy összhangban legyenek az ’én’nek ezzel a felemelkedő és visszaereszkedő képével. Fogalmazhatott úgy, hogy ’haladj visszafelé az „én”-gondolat nyomain, annak forrásáig’, vagy úgy, hogy fedezd fel, ’az „én” honnan emelkedik fel’, a horderő azonban mindig ugyanaz volt. Bárhogyan fogalmazott, azt tanácsolta rajongóinak, tartsák fenn az ’én’gondolat tudomását addig, míg az bele nem olvad a forrásba, amelyből származott.

He sometimes mentioned that thinking or repeating Ì' mentally would also lead one in the right direction but it is important to note that this is only a preliminary stage of the practice. The repetition of Ì' still involves a subject (the Ì'-thought) having a perception of an object (the thoughts Ì, I') and while such duality exists the Ì'-thought will continue to thrive. It only finally disappears when the perception of all objects, both physical and mental, ceases. This is not brought about by being aware of an Ì', but only by being the Ì'. This stage of experiencing the subject rather than being aware of an object is the culminating phase of self-enquiry and it will be explained in greater detail in the following chapter.

Némelykor megemlítette, hogy az ’én’-re való gondolás, vagy annak mentális ismétlése szintén a helyes irányba vezetheti az embert, de fontos megjegyezni, hogy ez a gyakorlásnak csupán a bevezető szakasza. Az ’én’ ismétlése még mindig magában foglal egy objektumot (az ’én, én’ gondolatokat) érzékelő szubjektumot (az ’én’gondolatot), és amíg ez a kettősség fennáll, az ’én’-gondolat továbbra is tenyészik. Véglegesen csak akkor lesz semmivé, amikor az összes objektum észlelése megszűnik, legyen az fizikai, vagy mentális. Ez nem amiatt következik be, hogy az ’én’-nek tudatában vagy, hanem egyedül amiatt, hogy az ’én’ vagy. Ez a fázis, amelyet az alany átélése jellemez, nem pedig egy objektum tudatában levés, az én-kutatás betetőzését jelentő fázis, és ezt a következő fejezet fogja részletesebben kifejteni.

This important distinction is the key element which distinguishes self-enquiry from nearly all other spiritual practices and it explains why Sri Ramana consistently maintained that most other practices were ineffective. He often pointed out that traditional meditations and yoga practices necessitate the existence of a subject who meditates on an object and he would usually add that such a relationship sustained the Ì'-thought instead of eliminating it. In his view such practices may effectively quieten the mind, and they may even produce blissful experiences, but they will never culminate in Self-realization because the Ì'-thought is not being isolated and deprived of its identity.

Ez a jelentős különbség az én-kutatást szinte az összes többi spirituális gyakorlattól megkülönböztető kulcs elem, és ez magyarázza Sri Ramana azon következetes fenntartását, hogy minden más gyakorlat többsége hatástalan. Gyakran rámutatott, hogy a hagyományos meditációk és jógagyakorlatok egy objektumon meditáló szubjektum létezését feltételezik, és rendszerint hozzátette, hogy az ilyenfajta vonatkozás az ’én’-gondolatot táplálja, annak kiküszöbölése helyett. Nézete szerint az ilyen gyakorlatok hatásosan lecsendesíthetik az elmét, sőt, még üdvözült tapasztalatokat is szülhetnek, de soha nem fognak Énre-ébredésben kulminálni, mivel az ’én’-gondolat nem kerül izolálásra, és identitásától való megfosztásra.

www.nem2.lapunk.hu

4


The conversations which comprise this chapter mostly deal with Sri Ramana's views on the theoretical background of self enquiry. Q: What is the nature of the mind?

Jelen fejezet párbeszédei Sri Ramana nézeteinek főként az elméleti alapjaival foglalkoznak.

Kérdés: Mi a természete az elmének?

A: The mind is nothing other than the Ì'thought. The mind and the ego are one and the same. The other mental faculties such as the intellect and the memory are only this. Mind [manas], intellect [buddhi], the storehouse of mental tendencies [chittam], and ego [ahamkara]; all these are only the one mind itself. This is like different names being given to a man according to his different functions. The individual soul [jiva] is nothing but this soul or ego.

Válasz: az elme semmi más, mint az ’én’gondolat. Az elme és az ego egy és ugyanaz. A többi elmebeli képesség, mint az értelem, és az emlékezet is csupán ez. Az elme [manas], az értelem [buddhi], a mentális hajlamok tárháza [chittam], és az ego [ahamkara]; mindezek csupán az egyetlen elme maga. Ez olyan, mint különböző neveket adni valakinek, különböző funkcióinak megfelelően. Az individuális lélek [jiva] semmi más, mint ez a lélek, vagy ego.

Q: How shall we discover the nature of the mind, that is, its ultimate cause, or the noumenon of which it is a manifestation?

K: Hogyan fedezhetjük fel az elme lényegét, vagyis annak végső okát, vagy azt a magánvaló dolgot, amelynek az megnyilvánulása?

A: Arranging thoughts in the order of value, the Ì'-thought is the all-important thought. Personality-idea or thought is also the root or the stem of all other thoughts, since each idea or thought arises only as someone's thought and is not known to exist independently of the ego. The ego therefore exhibits thought activity. The second and the third persons [he, you, that, etc.] do not appear except to the first person [I]. Therefore they arise only after the first person appears, so all the three persons seem to rise and sink together. Trace, then, the ultimate cause of Ì' or personality.

V: A gondolatok értékrendjében az ’én’gondolat a legfontosabb gondolat. A személyiség-idea, vagy gondolat szintén a gyökere, vagy a törzse az összes többi gondolatnak, mivel minden idea vagy gondolat csak valaki gondolataként merülhet fel, és nem ismeretes az egótól függetlenül létező gondolat. Következésképpen az ego gondolati tevékenységen keresztül mutatkozik meg. A második és a harmadik személy *ő, te, az, stb.+ nem jelenik meg, hacsak nincs az első személy *én+. Tehát ezek csak az első személy megjelenése után keletkeznek, ezáltal úgy látszik, mintha mind a három személy együtt emelkedne fel, és hanyatlana alá. Kövesd nyomon, tehát, az ’én’-nek vagy személyiségnek a végső okát.

From where does this Ì' arise? Seek for it within; it then vanishes. This is the pursuit of wisdom. When the mind unceasingly investigates its own nature, it transpires that there is no such thing as mind. This is the direct path for all. The mind is merely thoughts. Of all thoughts the thought Ì' is the root. Therefore the mind is only the thought Ì'.

Honnan emelkedik fel ez az ’én’? Keresd belül; ekkor szem elől tűnik. Ez a bölcs foglalatossága. Amikor az elme szakadatlanul saját természetét kutatja, kitudódik, hogy olyan dolog, mint elme, nem létezik. Ez mindenhez a közvetlen út. Az elme csupán gondolatok. Minden gondolatnak az ’én’ gondolat a gyökere. Következésképpen az elme az ’én’ gondolat csupán.

The birth of the Ì'-thought is one's own birth, its death is the person's death. After the Ì'thought has arisen, the wrong identity with the

Az ’én’-gondolat születése az ember saját születése, halála a személy halála. Miután az ’én’-gondolat felmerült, jelenik meg a testtel

www.nem2.lapunk.hu

5


body arises. Get rid of the Ì'-thought. So long as Ì' is alive there is grief. When Ì' ceases to exist there is no grief.

való hamis önazonosság. Távolítsd el az ’én’gondolatot. Amíg az ’én’ él, szomorúság uralkodik. Amikor az ’én’ megszűnik, nincs többé szomorúság.

Q: Yes, but when I take to the Ì'-thought, other thoughts arise and disturb me.

K:Igen, de amikor megragadom az ’én’gondolatot, más gondolataim támadnak, és háborgatnak.

A: See whose thoughts they are. They will vanish. They have their root in the single Ì'thought. Hold it and they will disappear.

V: Vizsgáld meg, kinek a gondolatai azok. El fognak enyészni. A magányosan álló ’én’gondolatban gyökereznek. Tartsd, és el fognak tűnni.

Q: How can any enquiry initiated by the ego reveal its own unreality?

K: Az ego által kezdeményezett kutatás hogyan tárhatná fel a saját valószerűtlenségét?

A: The ego's phenomenal existence is transcended when you dive into the source from where the Ì'-thought rises.

V: Az ego fenomenális létezése meghaladásra kerül, amikor alámerülsz a forrásba, ahonnan az ’én’-gondolat felmerül.

Q: But is not the aham-vritti only one of the three forms in which the ego manifests itself. Yoga Vasishtha and other ancient texts describe the ego as having a threefold form.

K: De az aham-vritti az egyike csupán a három formának, amelyben maga az ego megnyilvánul. A Yoga Vashistha és más ősi szövegek az egót úgy írják le, mint amely háromszoros formával bír.

A: It is so. The ego is described as having three bodies, the gross, the subtle and the causal, but that is only for the purpose of analytical exposition. If the method of enquiry were to depend on the ego's form, you may take it that any enquiry would become altogether impossible, because the forms the ego may assume are legion. Therefore, for the purposes of self-enquiry you have to proceed on the basis that the ego has but one form, namely that of aham-vritti.

V: Így van. Az egót úgy írják, le, mint ami három testtel bír, durva, finom és kauzális, de csak analitikus kifejtési célzattal. Ha a kutatás módszere függene az ego formájától, azt lehetne feltételezni, hogy bármiféle kutatás teljesen lehetetlen, mivel az ego tömérdek számú formát magára vehet. Ezért, ha szándékodban áll énkutatást végezni, azon az alapon kell eljárnod, hogy az egónak egy formája van csupán, mégpedig az aham-vritti.

Q: But it may prove inadequate for realising jnana.

K: De ez alkalmatlannak bizonyulhat a jnana megvalósításához.

A: Self-enquiry by following the clue of ahamvritti is just like the dog tracing his master by his scent. The master may be at some distant unknown place, but that does not stand in the way of the dog tracing him. The master's scent is an infallible clue for the animal, and nothing else, such as the dress he wears, or his build and stature, etc., counts. To that scent the dog holds on undistractedly while searching for him, and finally it succeeds in tracing him.

V: Az aham-vritti vezérfonalát követő énkutatás éppen olyan, mint amikor a kutya a gazdája szagát követi. Lehet a gazdi valamilyen távoli, ismeretlen helyen is, de ez a kutyát nem gátolja abban, hogy rátaláljon a nyomára. A gazdi szaga csalhatatlan vezérfonal az állat számára, és minden mást, például ruhaviseletet, alakot vagy termetet, stb., figyelmen kívül hagy. Keresés közben eltéríthetetlenül a szagon tartja a figyelmét, és végül a gazdi utáni nyomozás

www.nem2.lapunk.hu

6


sikerrel jár. Q: The question still remains why the quest for the source of aham-vritti, as distinguished from other vrittis [modifications of the mind], should be considered the direct means to Selfrealization.

K: A kérdés továbbra is fennáll, miért az ahamvritti, mint az elme többi vrittijétől [elme módosulatától+ eltérő vritti forrását kell kutatni, miért ezt kell az Ön-megvalósítás közvetlen eszközének tekinteni?

A: Although the concept of Ì'-ness or Ì am'ness is by usage known as aham-vritti it is not really a vritti [modification] like other vrittis of the mind. Because unlike the other vrittis which have no essential interrelation, the aham-vritti is equally and essentially related to each and every vritti of the mind. Without the aham-vritti there can be no other vritti, but the aham-vritti can subsist by itself without depending on any other vritti of the mind. The aham-vritti is therefore fundamentally different from other vrittis.

V: Habár az ’én’-ség vagy ’én vagyok’-ság fogalmát a nyelvszokás aham-vrittiként ismeri, valójában az nem olyan vritti *módosulat+, mint az elme többi vrittije. Mivel eltérően a többi vrittitől, amelyek nem rendelkeznek lényegbeli kölcsönkapcsolattal, az aham-vritti azonos módon, és lényegileg kapcsolódik mindenhez, és az elme mindegyik vrittijéhez. Az aham-vritti nélkül nem létezhetnek más vrittik, de az ahamvritti létezhet önmagában, az összes többi vrittitől való függés nélkül. Az aham-vritti ezért különbözik alapvetően a többi vrittitől.

So then, the search for the source of the ahamvritti is not merely the search for the basis of one of the forms of the ego but for the very source itself from which arises the Ì am'ness. In other words, the quest for and the realization of the source of the ego in the form of aham-vritti necessarily implies the transcendence of the ego in every one of its possible forms.

Így tehát az aham-vritti forrásának keresése nem pusztán az ego egyik formája alapjának a keresését jelenti, hanem valójában magának a forrásnak a keresését, amelyből az ’én vagyok’ság felemelkedik. Másszóval, az ego forrásának az aham-vritti formájában való keresése és megvalósítása szükségszerűen maga után vonja az ego meghaladását, minden embernél a lehetséges formában.

Q: Conceding that the aham-vritti essentially comprises all the forms o f the ego, why should that vritti alone be chosen as the means for selfenquiry?

K:Elismerve, hogy az aham-vritti lényegében magában foglalja az ego összes formáját, miért egyedül ezt a vrittit kell kiválasztani az énkutatás eszközeként?

A: Because it is the one irreducible datum of your experience and because seeking its source is the only practicable course you can adopt to realize the Self. The ego is said to have a causal body [the state of the Ì' during sleep], but how can you make it the subject of your investigation? When the ego adopts that form, you are immersed in the darkness of sleep.

V: Mivel ez tapasztalatod egyetlen tovább nem egyszerűsíthető premisszája, és mivel forrásának keresése az egyetlen járható út, amelyet az Énre való ráébredés érdekében követhetsz. Az ego, azt mondják, rendelkezik egy kauzális testtel *az ’én’ alvás közbeni állapota+, de hogyan tudnád ezt tárgyává tenni a kutatásodnak? Amikor az ego ezt a formát veszi fel, te az alvás sötétségében vagy elmerülve.

Q: But is not the ego in its subtle and causal forms too intangible to be tackled through the enquiry into the source of aham-vritti conducted while the mind is awake?

K: De az ego az ő szubtilis és kauzális formáiban nem túl megfoghatatlan ahhoz, hogy meg lehessen ragadni az aham-vritti forrásába irányuló kutatás révén, miközben az elme ébren van?

www.nem2.lapunk.hu

7


A: No. The enquiry into the source of ahamvritti touches the very existence of the ego. Therefore the subtlety of the ego's form is not a material consideration.

V: Nem. Az aham-vritti forrásába kutatás révén való belemerülés éppen az ego létezését érinti. Tehát az ego formájának a szubtilitása nem materiális tényező.

Q: While the one aim is to realize the unconditioned, pure being of the Self, which is in no way dependent on the ego, how can enquiry pertaining to the ego in the form of aham-vritti be of any use?

K: Miközben az ember célja ráébredni a kondicionálatlanra, az Én tiszta létére, amely semmilyen módon nem függ az egótól, hogyan járhat bármilyen haszonnal az ego aham-vritti formájában való vizsgálata?

A: From the functional point of view the ego has one and only one characteristic. The ego functions as the knot between the Self which is pure consciousness and the physical body which is inert and insentient. The ego is therefore called the chit-jada-granthi [the knot between consciousness and the inert body]. In your investigation into the source of aham-vritti, you take the essential chit [consciousness] aspect of the ego. For this reason the enquiry must lead to the realization of pure consciousness of the Self.

V: Funkcionális szempontból az egót egy és csak egy dolog jellemzi. Az ego összekötő elemként funkcionál az Én, amely tiszta tudatosság, és a fizikai test között, amely tehetetlen és érzéketlen. Az egót ezért nevezik úgy, hogy chitjada-granthi *a tudatosság és a tehetetlen test közötti kapocs]. Az aham-vritti forrásának kutatása során az ego lényegi chit *tudatosság+ aspektusát ragadod meg. Ezért kell a kutatásnak az Én tiszta tudatosságára való ráébredéshez vezetnie.

You must distinguish between the Ì', pure in itself, and the Ì'-thought. The latter, being merely a thought, sees subject and object, sleeps, wakes up, eats and thinks, dies and is reborn. But the pure Ì' is the pure being, eternal existence, free from ignorance and thoughtillusion. If you stay as the Ì', your being alone, without thought, the Ì'-thought will disappear and the delusion will vanish for ever. In a cinema-show you can see pictures only in a very dim light or in darkness. But when all the lights are switched on, the pictures disappear. So also in the floodlight of the supreme atman all objects disappear.

Meg kell különböztetned az ’én’-t, tisztán önmagában véve, és az ’én’-gondolatot. Az utóbbi, egy puszta gondolat lévén, szubjektumot és objektumot lát, alszik, felébred, eszik és gondolkodik, meghal és újjászületik. De a tiszta ’én’, ami a tiszta lét, örökkévaló létezés, tudatlanságtól és gondolat-illúziótól mentes. Ha úgy időzöl, mint az ’én’, egyedül lévén, gondolatok nélkül, az ’én’-gondolat el fog tűnni, és a káprázat örökre el fog enyészni. Egy filmelőadáson a képeket csak nagyon gyenge fényben, vagy sötétségben láthatod. De amikor minden fény felgyullad, a képek eltűnnek. A legfelsőbb atman reflektorfényében ugyanígy tűnik el minden objektum.

Q: That is the transcendental state.

K: Ez a transzcendentális állapot.

A: No. Transcending what, and by whom? You alone exist.

V: Nem. Mi transzcendentál, és ki által? Te létezel egyedül.

Q: It is said that the Self is beyond the mind and yet the realization is with the mind. `The mind cannot think it. It cannot be thought of by the mind and the mind alone can realize it.' How are these contradictions to be reconciled?

K: Azt mondják, hogy az Én az elmén túl van, és a rábredés mégis az elmével történik. ’Az elme nem tudja ezt elképzelni. Nem lehet elgondolni az elmével, és az elme egyedül nem tud erre ráébredni.’ Ezek az ellentmondások hogyan békíthetők össze?

A: Atman is realized with mruta manas [dead

V: Az atman felismerése mruta manas [halott

www.nem2.lapunk.hu

8


mind], that is, mind devoid of thoughts and turned inward. Then the mind sees its own source and becomes that [the Self]. It is not as the subject perceiving an object.

elme+ által lehetséges, vagyis akkor, ha gondolatoktól mentes vagy, és befelé fordultál. Ekkor az elme meglátja saját forrását, és azzá *az Énné+ válik. Ez nem olyan, mint a szubjektum általi objektumot észlelés.

When the room is dark a lamp is necessary to illumine and eyes to cognize objects. But when the sun has risen there is no need of a lamp to see objects. To see the sun no lamp is necessary, it is enough that you turn your eyes towards the self-luminous sun.

Amikor a szoba sötét, szükség van egy lámpára a világításhoz, és szemekre, az objektumok érzékelésére. De amikor a nap felkelt, nincs szükség lámpára, hogy lássuk az objektumokat. A Nap látásához nincs szükség lámpára, elegendő ha szemedet a világító nap felé fordítod.

Similarly with the mind. To see objects the reflected light of the mind is necessary. To see the Heart it is enough that the mind is turned towards it. Then mind loses itself and Heart shines forth.

Hasonló a helyzet az elmével. Az objektumok látásához az elme visszavert fénye szükséges. A Szív látásához elegendő, ha az elme feléje fordul. Akkor az elme elveszíti önmagát, és a Szív felragyog.

The essence of mind is only awareness or consciousness. When the ego, however, dominates it, it functions as the reasoning, thinking or sensing faculty. The cosmic mind, being not limited by the ego, has nothing separate from itself and is therefore only aware. This is what the Bible means by Ì am that I am'. When the mind perishes in the supreme consciousness of one's own Self, know that all the various powers beginning with the power of liking [and including the power of doing and the power of knowing] will entirely disappear, being found to be an unreal imagination appearing in one's own form of consciousness. The impure mind which functions as thinking and forgetting, alone is samsara, which is the cycle of birth and death. The real Ì' in which the activity of thinking and forgetting has perished, alone is the pure liberation. It is devoid of pramada [forgetfulness of Self] which is the cause of birth and death.

Az elme lényege tudat és tudatosság csupán. Amikor azonban az ego uralkodik felette, úgy funkcionál, mint következtetés, gondolkodás, vagy érzékelő képesség. A kozmikus elme, nem lévén korlátozva az ego által, semmit nem különít el önmagától, és ezért tudat csupán. Ez az, amit a Biblia az ’én vagyok az én vagyok’ alatt ért. Amikor az elme az ember saját Énje legfelső tudatosságában megsemmisül, tudja, hogy az összes különféle képesség , kezdve a szeretet képességével *és beleértve a cselekvés képességét, és a tudás képességét+ teljesen el fog tűnni, minthogy az az ember saját tudatosság formájában megjelenő, valótlan képzelődés. A gondolkodásként és felejtésként funkcionáló tisztátalan elme, egyedül a samsara, amely születés és halál körforgása. A valódi ’én’, amelyben a gondolkodás és felejtés tevékenysége megsemmisült, egyedül a tiszta megszabadulás. Ez híján van a pramadának [az Énről való elfelejtkezésnek+, amely a születés és halál oka.

Q: How is the ego to be destroyed?

K: Hogyan kell az egót megsemmisíteni?

A: Hold the ego first and then ask how it is to be destroyed. Who asks the question? It is the ego. This question is a sure way to cherish the ego and not to kill it. If you seek the ego you will find that it does not exist. That is the way to destroy it.

V: Ragadd meg előbb az egót, és utána kérdezd, hogyan kell azt megsemmisíteni. Ki teszi fel a kérdést? Az ego. Ez a kérdés biztos módszer, hogy az egónak gondját viseld, ahelyett, hogy megölnéd azt. Ha keresed az egót, fel fogod fedezni, hogy az nem létezik. Ez a módszere a megölésének.

www.nem2.lapunk.hu

9


Q: How is realization made possible?

K: Hogyan lehet elérni a ráébredést?

A: There is an absolute Self from which a spark proceeds as from a fire. The spark is called the ego. In the case of an ignorant man it identifies itself with an object simultaneously with its rise. It cannot remain independent of such association with objects. The association is ajnana or ignorance and its destruction is the object of our efforts. If its objectifying tendency is killed it remains pure, and also merges into the source. The wrong identification with the body is dehatma buddhi [Ì am the body' idea]. This must go before good results follow.

V: Az abszolút Énből, akár egy tűzből, szikra pattan elő. A szikrát egónak nevezik. A tudatlan ember esetében ez, megjelenésével egy időben, egy objektummal azonosítja önmagát. Nem tud független maradni az objektumokkal való ilyetén gondolattársítástól. Ez a gondolattársítás ajnana, vagy tudatlanság, és ennek megsemmisítése a célja erőfeszítéseinknek. Ha ennek objektiváló tendenciáját megöljük, akkor tiszta marad, majd beleolvad a forrásba. A testtel való helytelen önazonosítás dehatma buddhi [az ’én vagyok a test’ idea+. Ennek mennie kell, mielőtt a jó eredmények bekövetkeznének.

The Ì` in its purity is experienced in intervals between the two states or two thoughts. Ego is like that caterpillar which leaves its hold only after catching another. Its true nature can be found when it is out of contact with objects or thoughts.

Az ’én’ a maga tisztaságában két állapot vagy két gondolat közötti időközökben tapasztalható. Az ego ahhoz a hernyóhoz hasonlít, amely csak akkor hagyja ott támaszát, miután megragad egy másikat. Valódi természetét akkor lehet felfedezni, amikor az objektumokkal vagy gondolatokkal való kapcsolata megszűnik.

This ghostly ego which is devoid of form comes into existence by grasping a form; grasping a form it endures; feeding upon forms which it grasps it waxes more; leaving one form it grasps another form, but when sought for it takes to flight.

Ez a kísérteties ego, amely forma nélküli, akkor jön létre, amikor megragad egy formát; egy forma megragadásával fennmarad; az általa megragadott formákkal táplálkozva tovább dagad; ha elengedi az egyik formát, megragad egy másik formát, de amikor keresik, megszökik.

Only if that first person, the ego, in the form Ì am the body', exists will the second and third persons [you, he, they, etc.] exist. If by one's scrutinizing the truth of the first person the first person is destroyed, the second and third persons will cease to exist and one's own nature which will then shine as one will truly be the state of Self.

Csak ha az első személy, az ’én vagyok a test’ formában létező ego létezik, akkor fog a második és a harmadik személy *te, ő, ők+ létezni. Ha az első személy igazságának alapos vizsgálatával az első személy megsemmisül, a második és harmadik személy megszűnik létezni, és saját természeted, amely ekkor felragyog, valóban egy lesz az Én állapotával.

The thought `l am this body of flesh and blood' is the one thread on which are strung the various other thoughts. Therefore, if we turn inwards enquiring `Where is this I?' all thoughts (including the Ì'-thought) will come to an end and Self-knowledge will then spontaneously shine forth.

Az ’én vagyok ez a hús és vér test’ gondolat az egyetlen fonál, amelyre fel vannak fűzve a különféle többi gondolatok. Ezért, ha befelé fordulunk, azt kutatva, hogy ’hol ez az én?’ minden gondolat (beleszámítva az ’én’gondolatot) véget fog érni, és az Ön-ismeret akkor spontán felragyog.

Q: When I read Sri Bhagavan's works I find that investigation is said to be the one method for realization.

K: Amikor Sri Bhagavan munkáit olvasom, úgy találom, hogy a vizsgálódást tekinti a ráébredés egyetlen módszerének.

www.nem2.lapunk.hu

10


A: Yes, that is vichara [self-enquiry].

V: Igen, ez a vichara [én-kutatás].

Q: How is that to be done?

K: Hogyan kell ezt csinálni?

A: The questioner must admit the existence of his Self. Ì am' is the realization. To pursue the clue till realization is vichara. Vichara and realization are the same.

V: A kérdező el kell, hogy fogadja Énjének a létezését. Az ’én vagyok’ a ráébredés. Nyomon követni a vezérfonalat a ráébredésig, ez a vichara. Vichara és ráébredés azonosak.

Q: It is elusive. What shall I meditate upon?

K: Ez nehezen megfogható. Min kell meditáljak?

A: Meditation requires an object to meditate upon, whereas there is only the subject without the object in vichara. Meditation differs from vichara in this way.

V: A meditáció megkíván egy objektumot, amin meditálni kell, míg ellenben a vicharában csak a szubjektum van, az objektum nélkül. A meditáció ilyenformán különbözik a vicharától.

Q: Is not dhyana [meditation] one of the efficient processes for realization?

K: Nem a dhyana *meditáció+ az egyik leghatékonyabb azon eljárások közül, amelyek a ráébredéshez vezetnek?

A: Dhyana is concentration on an object. It fulfils the purpose of keeping away diverse thoughts and fixing the mind on a single thought, which must also disappear before realization. But realization is nothing new to be acquired. It is already there, but obstructed by a screen of thoughts. All our attempts are directed to lifting this screen and then realization is revealed.

V: A dhyana egy tárgyra való összpontosítást jelent. Kielégíti a különféle gondolatok távol tartásának a szándékát, és egyetlen gondolatra rögzíti az elmét , amelynek szintén el kell tűnnie a ráébredés előtt. De a ráébredéshez semmiféle új dolgot nem kell megszerezni. Az már itt van, de el van rekesztve a gondolatok függönye által. Ha minden igyekezetünket ennek a függönynek a felemelésére irányítjuk, akkor a ráébredés meg fog valósulni.

If seekers are advised to meditate, many may go away satisfied with the advice. But someone among them may turn round and ask, `Who am I to meditate on an object ?' Such a one must be told to find the Self. That is the finality. That is vichara.

Ha a keresőknek azt tanácsolják, hogy meditáljanak, lehet, hogy sokuk elégedetten távoznak el ezzel a tanáccsal. De lehet, hogy néhányuk megfordul, és megkérdezi, ’Ki vagyok én, aki meditáljon egy objektumon?’ Az ilyen emberrel közölni kell, hogy keresse meg az Ént. Ez a végkifejlet. Ez a vichara.

Q: Will vichara alone do in the absence of meditation?

K: Fog a vichara önmagában működni, a meditáció hiányában?

A: Vichara is the process and the goal also. Ì am' is the goal and the final reality. To hold to it with effort is vichara. When spontaneous and natural it is realization." If one leaves aside vichara, the most efficacious sadhana, there are no other adequate means whatsoever to make the mind subside. If made to subside by other means, it will remain as if subsided but will rise again. Self-enquiry is the one infallible means, the only direct one, to realize the unconditioned,

V: A vichara a folyamat, és a cél is. Az ’én vagyok’ a cél, és a végső valóság. Erőfeszítéssel megtartani, vichara. Amikor spontán és természetes, ráébredés. Ha félredobod a vicharát, a legeredményesebb sadhanát, nem marad semmilyen más megfelelő eszköz az elme lecsillapítására. Ha más eszközökkel csillapítottad le, úgy tűnik, mintha úgy maradna, lecsillapodva, de újra fel fog éledni. Az Énkutatás az egyedüli biztos eszköz, hogy ráébredj

www.nem2.lapunk.hu

11


absolute being that you really are.

a kondicionálatlanra, az abszolút létre, ami valójában vagy.

Q: Why should self-enquiry alone be considered the direct means to jnana?

K: Miért kizárólag az én-kutatást kell a jnana közvetlen eszközének tekinteni?

A: Because every kind of sadhana except that of atma-vichara [self-enquiry] presupposes the retention of the mind as the instrument for carrying on the sadhana, and without the mind it cannot be practised. The ego may take different and subtler forms at the different stages of one's practice, but is itself never destroyed.

V: Mert mindenféle sadhana, az atma-vicharát [én-kutatás+ kivéve, megkívánja az elmének, mint a sadhana hordozó eszközének a fenntartását, és elme nélkül az nem gyakorolható. Az ego különböző és finomabb formákat vehet fel a gyakorlás különböző fázisaiban, de ő maga soha nem semmisíthető meg.

When Janaka exclaimed, `Now I have discovered the thief who has been ruining me all along. He shall be dealt with summarily', the king was really referring to the ego or the mind.

Amikor Janaka felkiáltott, ’Most lelepleztem a tolvajt, aki egész végig vesztemet okozta. Intézzük el rövid úton’, a király valójában az egóra, vagyis az elmére utalt.

Q: But the thief may well be apprehended by the other sadhanas as well.

K: De lehetséges, hogy a tolvaj más sadhanákkal ugyanolyan sikeresen elfogható.

A: The attempt to destroy the ego or the mind through sedans other than atma-vichara is just like the thief pretending to be a policeman to catch the thief, that is, himself. Atma-vichara alone can reveal the truth that neither the ego nor the mind really exists, and enable one to realize the pure, undifferentiated being of the Self or the absolute.

V: Az ego, vagy az elme elpusztítását atmavichara helyett sedanokkal megkísérelni éppen olyan, mint amikor a tolvaj rendőrnek színleli magát, hogy elkapja a tolvajt, vagyis önmagát. Egyedül az atma-vichara képes feltárni az igazságot, hogy sem az ego, sem az elme valójában nem létezik, és lehetővé tenni, hogy az ember ráébredjen az Én, vagyis az abszolút tiszta, differenciálatlan létére.

Having realized the Self, nothing remains to be known, because it is perfect bliss, it is the all.

Az Énre való ráébredés után semmi nem marad, amit meg kellene ismerni, mert az tökéletes boldogság, az a minden.

Q: Why is self-enquiry more direct than other methods?

K: Az én-kutatás miért közvetlenebb a többi módszernél?

A: Attention to one's own Self, which is ever shining as Ì', the one undivided and pure reality, is the only raft with which the individual, who is deluded by thinking Ì am the body', can cross the ocean of unending births.

V: Az egyetlen osztatlan, tiszta valóságra, a szüntelenül ’én’-kén ragyogó saját Énedre való figyelés az egyetlen tutaj, amely révén az ’én vagyok a test’ gondolat által megtévesztett individuum átkelhet a vég nélküli születések óceánján.

Reality is simply the loss of ego. Destroy the ego by seeking its identity. Because the ego is no entity it will automatically vanish and reality will shine forth by itself. This is the direct method, whereas all other methods are done only by

A valóság egyszerűen az ego elvesztése. Semmisítsd meg az egót identitásának keresése által. Mivel az ego nem létező dolog, automatikusan el fog enyészni, és a valóság fel fog ragyogni önmagától. Ez a közvetlen módszer,

www.nem2.lapunk.hu

12


retaining the ego. In those paths there arise so many doubts and the eternal question `Who am I ?' remains to be tackled finally. But in this method the final question is the only one and it is raised from the beginning. No sedans are necessary for engaging in this quest.

There is no greater mystery than this - that being the reality we seek to gain reality. We think that there is something hiding our reality and that it must be destroyed before the reality is gained. It is ridiculous. A day will dawn when you will yourself laugh at your past efforts. That which will be on the day you laugh is also here and now.

míg ellenben minden más módszer csak az ego megőrzésével gyakorolható. Azokon az utakon nagyon sok kétség merül fel, és a ’ki vagyok én?’ örök kérdése hátra marad, amellyel végül meg kell birkózni. De ebben a módszerben a végső kérdés az egyetlen, és ez már a kezdettől fel van téve. Semmiféle sedan nem szükséges ahhoz, hogy belekezdj ebbe a kutatásba. Nincs nagyobb misztérium, mint ez – hogy valóság lévén a valóság elnyerésére törekszünk. Azt képzeljük, hogy van valami, ami elrejti a valóságunkat, és hogy azt le kell rombolni, mielőtt a valóságot elnyerhetnénk. Ez nevetséges. Fel fog virradni a nap, amikor te magad is nevetni fogsz múltbeli erőfeszítéseiden. Az a nap, amelyen nevetni fogsz, szintén itt és most van.

www.nem2.lapunk.hu

13


Self-enquiry – practice

Én-kutatás – gyakorlat

Beginners in self-enquiry were advised by Sri Ramana to put their attention on the inner feeling of Ì' and to hold that feeling as long as possible. They would be told that if their attention was distracted by other thoughts they should revert to awareness of the Ì'-thought whenever they became aware that their attention had wandered. He suggested various aids to assist this process - one could ask oneself `Who am I ?' or `Where does this I come from ?' - but the ultimate aim was to be continuously aware of the Ì' which assumes that it is responsible for all the activities of the body and the mind.

Az én-kutatásban kezdők számára Sri Ramana azt ajánlotta, hogy irányítsák figyelmüket az ’én’ belső érzésére, és tartsák fenn ezt az érzést, ameddig csak lehet. Hozzátette, ha figyelmüket más gondolatok terelték el, térjenek vissza az ’én’-gondolat tudomásához, valahányszor tudatára ébrednek, hogy figyelmük elkalandozott. Különféle segédeszközöket ajánlott e folyamatot segítendő – például, az ember megkérdezheti önmagától ’ki vagyok én?’, vagy ’honnan jött ez az én’ – de a végső cél, folyamatos tudatában lenni az ’én’-nek, amely feltételezi, hogy ő a felelős a test és az elme minden tevékenységéért.

In the early stages of practice attention to the feeling Ì' is a mental activity which takes the form of a thought or a perception. As the practice develops the thought Ì' gives way to a subjectively experienced feeling of Ì', and when this feeling ceases to connect and identify with thoughts and objects it completely vanishes. What remains is an experience of being in which the sense of individuality has temporarily ceased to operate. The experience may be intermittent at first but with repeated practice it becomes easier and easier to reach and maintain. When self-enquiry reaches this level there is an effortless awareness of being in which individual effort is no longer possible since the Ì' who makes the effort has temporarily ceased to exist. It is not Self-realization since the Ì'-thought periodically reasserts itself but it is the highest level of practice. Repeated experience of this state of being weakens and destroys the vasanas (mental tendencies) which cause the Ì'-thought to rise, and, when their hold has been sufficiently weakened, the power of the Self destroys the residual tendencies so completely that the Ì'-thought never rises again. This is the final and irreversible state of Self-realization.

Az ’én’ érzésre irányított figyelem gyakorlata, annak korai stádiumában egy olyan mentális tevékenység, amely gondolat vagy érzékelés formáját ölti fel. Ahogy a gyakorlat fejlődik, az ’én’ gondolat utat enged egy alanyként átélt ’én’ érzésnek, és amikor ez az érzés megszűnik a gondolatokkal és objektumokkal kapcsolódni és azonosulni, teljesen eltűnik. Ami fennmarad, a lét tapasztalata, amelyben az individualitás érzése ideiglenesen beszüntette a működését. A tapasztalat eleinte lehet, hogy ki-kihagy, de ismétlődő gyakorlással egyre könnyebbé válik elérni, és fenntartani. Amikor az én-kutatás ezt a szintet eléri, a létnek egy erőfeszítés mentes tudomása van jelen, amelyben egyéni erőfeszítés nem lehetséges többé, mivel az ’én’, aki az erőfeszítést teszi, ideiglenesen megszűnt létezni. Ez nem Énre való ráébredés, mivel az ’én’-gondolat periodikusan újra megerősíti önmagát, hanem csak a legmagasabb szintje a gyakorlásnak. A lét ezen állapotának ismétlődő megtapasztalása legyengíti és elpusztítja a vasanákat (mentális hajlamokat), amelyek az ’én’-gondolat erősödését okozzák, és amikor befolyásuk elegendően meggyengült, az Én hatalma olyan tökéletesen elpusztítja a megmaradt hajlamokat, hogy az ’én’-gondolat nem támad fel soha többé. Ez a végső és visszafordíthatatlan állapota az Énreébredésnek.

This practice of self-attention or awareness of the Ì'-thought is a gentle technique which bypasses the usual repressive methods of

Az én-figyelésnek, vagy az ’én’-gondolatról való tudomásnak ezen gyakorlata az elme uralásának szokásos elnyomó módszereit mellőző, szelíd

www.nem2.lapunk.hu

14


controlling the mind. It is not an exercise in concentration, nor does it aim at suppressing thoughts; it merely invokes awareness of the source from which the mind springs. The method and goal of self-enquiry is to abide in the source of the mind and to be aware of what one really is by withdrawing attention and interest from what one is not. In the early stages effort in the form of transferring attention from the thoughts to the thinker is essential, but once awareness of the Ì'-feeling has been firmly established, further effort is counter-productive. From then on it is more a process of being than doing, of effortless being rather than an effort to be.

technika. Nem koncentrációs, és nem is a gondolatok elnyomását célzó gyakorlat; egész egyszerűen segítségül hívja annak a forrásnak a tudomását, amelyből az elme kisarjad. Az énkutatás módszere és célja az elme forrásában időzni, és tudatában lenni annak, ami valójában vagy, a figyelemnek és az érdeklődésnek arról való elvonása révén, ami nem vagy. A korai stádiumokban lényeges a figyelemnek a gondolatokról a gondolóra való áthelyezésének formájában jelentkező törekvés, de amint az ’én’-érzés tudomása megszilárdult, a további erőfeszítés a kívánttal éppen ellentétes hatású. Ettől kezdve a folyamat sokkal inkább létezési, mint cselekvési, sokkal inkább az erőfeszítés mentes lét, semmint a létre vonatkozó erőfeszítés folyamata.

Being what one already is effortless since beingness is always present and always experienced. On the other hand, pretending to be what one is not (i.e. the body and the mind) requires continuous mental effort, even though the effort is nearly always at a subconscious level. It therefore follows that in the higher stages of self-enquiry effort takes attention away from the experience of being while the cessation of mental effort reveals it. Ultimately, the Self is not discovered as a result of doing anything, but only by being. As Sri Ramana himself once remarked:

Annak lenni, ami már vagy, erőfeszítést nem igénylő dolog, mivel a létezőség mindig jelen van, és mindig tapasztalható. Ezzel szemben azt színlelni, hogy az vagy, ami nem (vagyis a test és az elme), folyamatos mentális erőfeszítést követel, még ha az erőfeszítés majdnem mindig tudattalan szinten van is. Ebből következően az én-kutatás magasabb fokán az erőfeszítés elvonja a figyelmet a lét tapasztalatáról, míg a mentális erőfeszítés megszüntetése felfedi azt. Alapvető törvény, hogy az Ént senki nem valamiféle cselekvés eredményeképpen fedezi fel, hanem csupán létezés által. Ahogyan Sri Ramana egy ízben megjegyezte:

` Do not meditate - be! Do not think that you are - be! Don't think about being - you are!`

’ Ne meditálj – legyél! Ne gondold, hogy vagy – legyél! Ne gondolkodj a létről – vagy!’

Self-enquiry should not be regarded as a meditation practice that takes place at certain hours and in certain positions; it should continue throughout one's waking hours, irrespective of what one is doing. Sri Ramana saw no conflict between working and self-enquiry and he maintained that with a little practice it could be done under any circumstances. He did sometimes say that regular periods of formal practice were good for beginners, but he never advocated long periods of sitting meditation and he always showed his disapproval when any of his devotees expressed a desire to give up their mundane activities in favour of a meditative life.

Az én-kutatást nem meghatározott órákban, és meghatározott pozíciókban végzendő meditációs gyakorlatnak kell tekinteni, hanem végig az ébrenlét idején folytatnod kell, függetlenül attól, mit csinál. Sri Ramana nem látott ellentmondást a munkavégzés és az én-kutatás között, és azt képviselte, hogy kis gyakorlással bármilyen körülmények között végezhető. Azt is elmondta olykor, hogy a rendszeresen ismétlődő formális gyakorlás a kezdők számára hasznos lehet, de sohasem javasolt hosszú ideig tartó meditációs üléseket, és mindig rosszallotta, amikor hívei olyan vágyat nyilvánítottak ki, hogy szeretnének világi tevékenységeikről lemondani egy meditatív élet kedvéért.

www.nem2.lapunk.hu

15


Q: You say one can realize the Self by a search for it. What is the character of this search?

K: Ön azt mondja, hogy az Énre annak keresése révén ébredhetek rá. Mi jellemzi ez a keresést?

A: You are the mind or think that you are the mind. The mind is nothing but thoughts. Now behind every particular thought there is a general thought, which is the Ì', that is yourself. Let us call this Ì' the first thought. Stick to this Ì'-thought and question it to find out what it is. When this question takes strong hold on you, you cannot think of other thoughts.

V: Te az elme vagy, illetve azt gondolod, hogy az elme vagy. Az elme semmi más, mint gondolatok. Na már most, minden gondolat mögött ott van egy általános gondolat, az ’én’, vagyis önmagad. Nevezzük ezt az ’én’-t az első gondolatnak. Tapadj ehhez az ’én’-gondolathoz, és kérd meg, fedezze fel az ő mibenlétét. Ha ehhez a kérdéshez erősen ragaszkodsz, nem fogsz tudni más gondolatokat gondolni.

Q: When I do this and cling to my self, that is, the Ì'-thought, other thoughts come and go, but I say to myself `Who am I ?' and there is no answer forthcoming. To be in this condition is the practice. Is it so?

K: Miközben ezt végzem, és énemhez, vagyis az ’én’-gondolathoz ragaszkodom, más gondolatok is jönnek-mennek, de azt mondom magamnak, ’ki vagyok én?’, és semmilyen válasz nem érkezik. Az ebben az állapotban való tartózkodás a gyakorlat. Így van?

A: This is a mistake that people often make. What happens when you make a serious quest for the Self is that the Ì'-thought disappears and something else from the depths takes hold of you and that is not the Ì' which commenced the quest.

V: Ez egy olyan hiba, amelyet az emberek gyakran elkövetnek. Amikor komolyan kutatod az Ént az történik, hogy az ’én’-gondolat eltűnik, és a mélyből valami más ragad meg téged, és ez nem azonos az ’én’-nel, amely a kutatást elkezdte.

Q: What is this something else?

K: Mi ez a valami más?

A: That is the real Self, the import of Ì'. It is not the ego. It is the Supreme Being itself.

V: Az ’én’-t magában foglaló valódi Én. Ami nem az ego. Hanem maga az Isten, a legfelsőbb lény.

Q: But you have often said that one must reject other thoughts when one begins the quest but the thoughts are endless. If one thought is rejected, another comes and there seems to be no end at all.

K: De ön gyakorta mondta, ha valaki elkezdi a kutatást, el kell, hogy utasítsa a többi gondolatot, de a gondolatok kimeríthetetlenek. Ha egy gondolatot elutasítottam, másik jön, és nem látszik a vége egyáltalán.

A: I do not say that you must go on rejecting thoughts. Cling to yourself, that is, to the Ì'thought. When your interest keeps you to that single idea, other thoughts will automatically get rejected and they will vanish.

V: Én nem azt mondom, hogy a gondolatok elutasítását kell erőltetned. Ragaszkodj önmagadhoz, vagyis az ’én’-gondolathoz. Ha érdeklődésed ott tart téged ennél az egyedüli ideánál, a többi gondolat automatikusan meg fog szűnni, és el fog enyészni.

Q: And so rejection of thoughts is not necessary?

K: És így a gondolatok elutasítása nem szükséges?

A: No. It may be necessary for a time or for some. You fancy that there is no end if one goes

V: Nem. Szüksége lehet rá bizonyos ideig, némelyeknek. Agyszülemény csupán, hogy a

www.nem2.lapunk.hu

16


on rejecting every thought when it rises. It is not true, there is an end. If you are vigilant and make a stern effort to reject every thought when it rises you will soon find that you are going deeper and deeper into your own inner self. At that level it is not necessary to make an effort to reject thoughts.

gondolatok felmerülésükkori elutasításának, sosincs vége. Ez nem igaz, van vége. Ha éber vagy, és komoly erőfeszítést teszel, hogy elutasíts minden gondolatot, amikor az felmerül, hamarosan úgy fogod találni, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre mész saját belső énedbe. Azon a szinten nincs szükség erőfeszítésre, gondolatok elutasítására.

Q: Then it is possible to be without effort, without strain.

K: Akkor lehetséges, hogy erőfeszítés mentessé, erőlködésmentessé váljak.

A: Not only that, it is impossible for you to make an effort beyond a certain extent.

V: Sőt, lehetetlen, hogy erőfeszítést tegyél, egy bizonyos határon túl.

Q: I want to be further enlightened. Should I try to make no effort at all?

K: Szeretnék még tisztábban látni. Egyáltalán semmilyen erőfeszítést nem kell próbálnom kifejteni?

A: Here it is impossible for you to be without effort. When you go deeper, it is impossible for you to make any effort.

V: Lehetetlen, hogy most erőfeszítés mentes légy. Amikor mélyebbre mész, lehetetlen lesz, hogy bármilyen erőfeszítést tegyél.

If the mind becomes introverted through enquiry into the source of aham-vritti, the vasanas become extinct. The light of the Self falls on the vasanas and produces the phenomenon of reflection we call the mind. Thus, when the vasanas become extinct the mind also disappears, being absorbed into the light of the one reality, the Heart.

Ha az aham-vritti forrásának kutatása révén az elme befelé fordulóvá válik, a vasanák el fognak hamvadni. Az Én fénye a vasanákra vetül, és létrehozza a visszatükröződésnek azt a jelenségét, amelyet elmének nevezünk. Ennél fogva a vasanák elhamvadásakor az elme is semmivé válik, elnyelődik az egyetlen valóság, a Szív fényében.

This is the sum and substance of all that an aspirant needs to know. What is imperatively required of him is an earnest and onepointed enquiry into the source of the aham-vritti.

Ez az összegzése és lényege mindannak, amit egy törekvőnek tudnia kell. Határozottan elváratik tőle az aham-vritti komoly és egyhegyű kutatása.

Q: How should a beginner start this practice? A: The mind will subside only by means of the enquiry `Who am I?' The thought 'Who am I?', destroying all other thoughts, will itself finally be destroyed like the stick used for stirring the funeral pyre. If other thoughts rise one should, without attempting to complete them, enquire `To whom did they rise?' What does it matter however many thoughts rise? At the very moment that each thought rises, if one vigilantly enquires `To whom did this rise?', it will be known `To me'. If one then enquires `Who am I?', the mind will turn back to its source [the Self] and the thought which had risen will also

K: Hogyan kezdje el a kezdő a gyakorlást? V: Az elme csak a ’Ki vagyok én?’ kutatás révén fog lecsöndesedni. A ’Ki vagyok én?’ gondolat elpusztít minden más gondolatot, majd végül maga is elpusztul, mint a hamvasztó máglya piszkáló botja. Egyéb gondolatok keletkezése esetén azok tovább gondolása nélkül kérdezd meg, ’Kinek a gondolatai ezek?’. Mit számít, mennyi gondolat keletkezik? Ha minden egyes gondolat felmerülésének a pillanatában éberen rákérdezel ’Kinek a gondolata?’, tudni fogod, hogy az ’Enyém’. Ha ezután megkérdezed ’Ki vagyok én?’, az elme vissza fog térni saját forrásához *az Énhez+, egyúttal a felmerülő

www.nem2.lapunk.hu

17


subside. By repeatedly practising thus, the power of the mind to abide in its source increases.

gondolat is el fog csöndesedni. Ennek ismétlődő gyakorlása révén az elme ereje, hogy forrásában időzzön, megnövekszik.

Although tendencies towards sense-objects [vishaya vasanas], which have been recurring down the ages, rise in countless numbers like the waves of the ocean, they will all perish as meditation on one's nature becomes more and more intense. Without giving room even to the doubting thought, Ìs it possible to destroy all these tendencies [vasanas] and to remain as Self alone?', one should persistently cling fast to selfattention.

Habár az érzéki objektumok felé irányuló, korszakokon átívelő ismétlődésben legyűrő hajlamok *vishaya vasanák] felbukkanása megszámlálhatatlan, mint hullámoké az óceánban, mind el fognak pusztulni, ahogy saját természeted feletti meditációd egyre intenzívebbé válik. Anélkül, hogy helyt adnál a kétség gondolatának, hogy ’Lehetséges-e mindezen hajlamokat *vasanák] elpusztítani, és az egyedüli Énként megmaradni?’, állhatatosan és szilárdan az én-figyeléshez kell ragaszkodnod.

As long as there are tendencies towards senseobjects in the mind, the enquiry `Who am I ?' is necessary. As and when thoughts rise, one should annihilate all of them through enquiry then and there in their very place of origin. Not attending to what-is-other [anya] is nonattachment [vairagya] or desirelessness [nirasa]. Not leaving Self is knowledge [jnana]. In truth, these two [desirelessness and knowledge] are one and the same. Just as a pearl-diver, tying a stone to his waist, dives into the sea and takes the pearl lying at the bottom, so everyone, diving deep within himself with non-attachment, can attain the pearl of Self. If one resorts uninterruptedly to remembrance of one's real nature [swarupasmarana] until one attains Self, that alone will be sufficient.

Ameddig az elmében jelen vannak érzéki objektumokra irányuló hajlamok, addig a ’Ki vagyok én?’ kutatásra szükség van. Amint és amikor gondolatok merülnek fel, azonnal meg kell semmisítened mindegyiküket, kutatás által, akkor és ott, pontosan a keletkezésük helyén. A más [anya] figyelemben nem részesítése nem más, mint nem ragaszkodás [vairagya] vagy vágynélküliség [nirasa]. Az Én nem elhagyása nem más, mint tudás [jnana]. Valójában e kettő *vágynélküliség és tudás+, egy és ugyanaz. Mint ahogy a derekára követ kötő gyöngyhalász alámerül a tengerbe, és felszedi a fenéken fekvő gyöngyszemet, úgy találhatja meg mindenki az Én igazgyöngyét, ha nem ragaszkodással alámerül önmagába. Csupán elég lesz annyi, hogy egyfolytában emlékezetében tartsa saját valódi természetét [swarupasmarana], amíg az Ént el nem éri.

Enquiring `Who am I that is in bondage?' and knowing one's real nature [swarupa] alone is liberation. Always keeping the mind fixed in Self alone is called 'self-enquiry', whereas meditation [dhyana] is thinking oneself to be the absolute [Brahman], which is existence-consciousnessbliss [sat-chit-ananda].

Egyedül a ’Ki ez a rabságban lévő én?’ kérdése és valódi természeted [swarupa] megismerése jelent megszabadulást. Az elme moccanatlan Énre rögzítése nevezhető csupán ’énkutatásnak’, míg meditáció az, amikor úgy tekinted, te vagy az abszolút [Brahman], amely lét-tudat-üdv [sat-chit-ananda].

Q: The yogis say that one must renounce this world and go off into secluded jungles if one wishes to find the truth.

K: A jógik azt mondják, le kell mondanom erről a világról, és el kell mennem egy távoli erdőbe, ha meg akarom találni az igazságot.

A: The life of action need not be renounced. If you meditate for an hour or two every day you can then carry on with your duties. If you meditate in the right manner then the current of

V: Nem kell lemondani a tevékeny életről. Ha minden nap egy-két órát meditálsz, teljesíteni tudod kötelességeidet. Ha a megfelelő módon meditálsz, akkor az elme indukálódott árama

www.nem2.lapunk.hu

18


mind induced will continue to flow even in the midst of your work. It is as though there were two ways of expressing the same idea; the same line which you take in meditation will be expressed in your activities. Q: What will be the result of doing that?

még munkád közepette is tovább folyik. Olyan, mintha kétféle módon fejeznéd ki ugyanazt az ideát; amit meditáció során felveszel, ugyanaz az irányvonal fog kifejeződni tevékenységeidben is.

K: Milyen eredménnyel jár az ilyen a cselekvés?

A: As you go on you will find that your attitude towards people, events and objects gradually changes. Your actions will tend to follow your meditations of their own accord.

Q: Then you do not agree with the yogis?

V: Ahogy haladsz, úgy fogod találni, hogy az emberekhez, eseményekhez és objektumokhoz való hozzáállásod fokozatosan megváltozik. Tetteid olyan irányt fognak venni, hogy a meditációddal való összhangot kövessék. K: Akkor Ön nem ért egyet a jógikkal?

A: A man should surrender the personal selfishness which binds him to this world. Giving up the false self is the true renunciation.

V: Az embernek fel kell adnia a személyes egoizmust, amely ehhez a világhoz kötözi őt. Feladni a hamis ént, a valódi lemondás.

Q: How is it possible to become selfless while leading a life of worldly activity?

K: Hogyan lehetséges önzetlenné válni, egy világi tevékenység vezérelte élet közepette?

A: There is no conflict between work and wisdom.

V: Nincs ellentmondás munkavégzés és bölcsesség között.

Q: Do you mean that one can continue all the old activities in one's profession, for instance, and at the same time get enlightenment ?

K: Úgy érti, hogy folytathatom minden korábbi tevékenységemet, a hivatásomat például, és ugyanakkor el tudom érni a megvilágosodást?

A: Why not ? But in that case one will not think that it is the old personality which is doing the work, because one's consciousness will gradually become transferred until it is centered in that which is beyond the little self.

V: Miért ne? De ez esetben nem fogod azt gondolni, hogy a régi személyiség végzi a munkát, mert tudatosságod fokozatosan áthelyeződik, amíg abba nem összpontosul, ami túl van a kis énen.

Q: If a person is engaged in work, there will be little time left for him to meditate.

K: Ha valakit nagyon lefoglal a munkája, kevés ideje marad, hogy meditáljon.

A: Setting apart time for meditation is only for the merest spiritual novices. A man who is advancing will begin to enjoy the deeper beatitude whether he is at work or not. While his hands are in society, he keeps his head cool in solitude.

V: Időt elkülönítenie a meditációra csak annak kell, aki spirituálisan a legteljesebb értelemben kezdő. A haladottabb ember el fogja kezdeni élvezni a mélyebb üdvösséget, akár dolgozik, akár nem. Amíg kezei társaságban vannak, addig feje a magány nyugalmában.

Q: Then you do not teach the way of yoga? A: The yogi tries to drive his mind to the goal, as a cowherd drives a bull with a stick, but on this path the seeker coaxes the bull by holding out a handful of grass.

K: Akkor Ön nem tanítja a jóga útját? V: A jógi a bikát bottal terelő marhapásztorként próbálja elméjét a cél felé terelni, de ezen az úton a kereső egy marék fűvel csalogatja a bikát.

www.nem2.lapunk.hu

19


Q: How is that done?

K: Hogyan kell ezt csinálni?

A: You have to ask yourself the question `Who am I ?' This investigation will lead in the end to the discovery of something within you which is behind the mind. Solve that great problem and you will solve all other problems.

V: Fel kell tenned önmagadnak a kérdést, ’Ki vagyok én?’. E vizsgálódás végül el fog vezetni valami olyan dolognak a felfedezéséhez, amely elméd mögött van. Oldd meg a nagy problémát, és megoldottál minden más problémát.

Q: Seeking the Ì' there is nothing to be seen.

K: Az ’én’ keresése során semmi nem látható.

A: Because you are accustomed to identify yourself with the body and sight with the eyes, therefore you say you do not see anything. What is there to be seen? Who is to see? How to see? There is only one consciousness which, manifesting as Ì '-thought, identifies itself with the body, projects itself through the eyes and sees the objects around. The individual is limited in the waking state and expects to see something different. The evidence of his senses will be the seal of authority. But he will not admit that the seer, the seen and the seeing are all manifestations of the same consciousness namely, Ì, I'. Contemplation helps one to overcome the illusion that the Self must be visual. In truth, there is nothing visual. How do you feel the Ì' now ? Do you hold a mirror before you to know your own being? The awareness is the Ì'. Realize it and that is the truth.

V: Mert megszoktad, hogy önmagadat a testtel azonosítsd, és hogy a szemeddel láss, ezért mondod azt, hogy nem látsz semmit. Mit kell látni? Kinek kell látni? Hogyan kell látni? Csak egyetlen tudatosság van, amely testet ölt, mint ’én’-gondolat, azonosítja önmagát a testtel, kivetíti önmagát a szemeken keresztül, és látja az objektumokat körös-körül. Az individuum az ébrenléti állapotra korlátozódik, és azt gondolja, valami különbözőt lát. Érzékeinek a nyilvánvaló volta az autoritást fogja megerősíteni. De nem fogja elfogadni, hogy a látó, a látott és a látás ugyanannak a tudatosságnak – nevezetesen az ’én, én’-nek – a megnyilvánulásai. Kontempláció segít felülkerekedni az illúzión, hogy az Énnek vizuálisnak kell lennie. Valójában semmi nem vizuális. Hogyan érzékeled az „én”-t most? Tükröt tartasz magad elé, hogy megismerd saját lényedet? A tudat az ’én’. Ismerd fel ezt, és ez az igazság.

Q: On enquiry into the origin of thoughts there is a perception of Ì'. But it does not satisfy me.

K: A gondolkodás eredetének kutatása során jelen van az ’én’ észlelése. De ez nem elégít ki engem.

A: Quite right. The perception of Ì' is associated with a form, maybe the body. There should be nothing associated with the pure Self. The Self is the unassociated, pure reality, in whose light the body and the ego shine. On stilling all thoughts the pure consciousness remains.

V: Nagyon helyes. Az ’én’ észlelése formához kötődik, talán a testhez. Semmit nem kell a tiszta Énhez társítani. Az Én a nem társult, tiszta valóság, amelynek a fényében a test és az ego ragyog. Ha minden gondolat elcsendesül, a tiszta tudatosság marad.

Just on waking from sleep and before becoming aware of the world there is that pure Ì, I'. Hold on to it without sleeping or without allowing thoughts to possess you. If that is held firm it does not matter even if the world is seen. The seer remains unaffected by the phenomena.

Csak álomból való ébredéskor, mielőtt a világ tudatára ébrednél, található meg ez a tiszta ’én, én’. Tartsd azt fenn, anélkül, hogy elaludnál, vagy a gondolatok a hatalmukba kerítenének. Ha szilárdan fenntartod, nem számít, ha látod a világot. A látó érintetlen marad a jelenség által.

What is the ego? Enquire. The body is insentient

Mi az ego? Vizsgáljuk meg. A test érzéketlen, és

www.nem2.lapunk.hu

20


and cannot say Ì'. The Self is pure consciousness and non-dual. It cannot say Ì'. No one says Ì' in sleep. What is the ego then? It is something intermediate between the inert body and the Self. It has no locus standi. If sought for it vanishes like a ghost. At night a man may imagine that there is a ghost by his side because of the play of shadows. If he looks closely he discovers that the ghost is not really there, and what he imagined to be a ghost was merely a tree or a post. If he does not look closely the ghost may terrify him. All that is required is to look closely and the ghost vanishes. The ghost was never there. So also with the ego. It is an intangible link between the body and pure consciousness. It is not real. So long as one does not look closely at it, it continues to give trouble. But when one looks for it, it is found not to exist.

nem tudja azt mondani, hogy ’én’. Az Én tiszta tudatosság, és kettősség nélküli. Nem tudja azt mondani, hogy ’én’. Alvás közben sem mondja senki, hogy ’én’. Mi hát az ego? Valamilyen, a tehetetlen test és az Én közötti közbülső dolog. Nincs tartózkodási helye [locus standi]. Ha keresik, kísértetként szertefoszlik. Éjjel az ember az árnyak játéka miatt azt képzelheti, hogy kísértetet lát maga mellett. Ha közelről megnézi, felfedezi, hogy a kísértet valójában nincs ott, és amit kísértetnek vélt, az csupán egy fa, vagy egy pózna. Ha nem nézi meg közelről, a kísértet lehet, hogy megrémíti őt. Mindössze arra van szükség, hogy közelről megnézze, és a kísértet eltűnik. A kísértet soha nem is volt ott. Így van ez az egóval is. Egy megfoghatatlan kapcsoló elem a test és a tiszta tudatosság között. Nem valóságos. Amíg az ember nem nézi meg közelről, továbbra is gondot okoz. De ha keresi, úgy találja, hogy nem létezik.

There is another story which illustrates this. In Hindu marriage functions the feasts often continue for five or six days. On one of these occasions a stranger was mistaken for the best man by the bride's party and they therefore treated him with special regard. Seeing him treated with special regard by the bride's party, the bridegroom's party considered him to be some man of importance related to the bride's party and therefore they too showed him special respect. The stranger had altogether a happy time of it. He was also all along aware of the real situation. On one occasion the groom's party wanted to refer to him on some point and so they asked the bride's party about him. Immediately he scented trouble and made himself scarce. So it is with the ego. If looked for, it disappears. If not, it continues to give trouble.

Ez egy másik történettel illusztrálható. A hindu házasságkötési ceremóniák szerint az ünnepi lakomák gyakran öt vagy hat napig is eltartanak. Az egyik ilyen alkalommal a menyasszony társasága azt hitte egy idegenről, hogy a vőlegény tanúja, és ezért őt megkülönböztetett tisztelettel kezelték. Látván, hogy a menyasszony társasága megkülönböztetett tisztelettel kezeli őt, a vőlegény társasága úgy vélte, hogy valamilyen tekintélyes rokonról van szó, a menyasszony társaságából, és ezért ők is megkülönböztetett tiszteletet mutattak iránta. Az idegen mindent egybevetve jól érezte magát ez idő alatt. Ő azonban tudatában volt a valódi szituációnak is. Egyszer aztán a vőlegény társasága hozzá akart fordulni valamilyen kérdésben, ezért a menyasszony társaságától érdeklődtek felőle. Az idegen azonnal megszimatolta a bajt, és elhordta magát. Így van ez az egóval is. Ha nyomoznak utána, eltűnik. Ha nem, továbbra is gondot okoz.

Q: If I try to make the 'Who-am I?' enquiry, I fall into sleep. What should I do?

K: Ha megpróbálkozom a ’Ki vagyok én?’ kutatás végzésével, álomba esem. Mit tegyek?

A: Persist in the enquiry throughout your waking hours. That would be quite enough. If you keep on making the enquiry till you fall asleep, the enquiry will go on during sleep also. Take up the enquiry again as soon as you wake up.

V: Tartsd fenn a kutatást végig az ébrenléti óráid alatt. Ez bőven elég. Ha a kutatást egészen elalvásodig fenntartod, az folytatódni fog az alvás során is. Kezdd el újra a kutatás, amint felébredsz.

www.nem2.lapunk.hu

21


Q: How can I get peace? I do not seem to obtain it through vichara.

K: Hogyan nyerhetem el a békét? Nem tűnik vichara útján megszerezhetőnek.

A: Peace is your natural state. It is the mind that obstructs the natural state. If you do not experience peace it means that your vichara has been made only in the mind. Investigate what the mind is, and it will disappear. There is no such thing as mind apart from thought. Nevertheless, because of the emergence of thought, you surmise something from which it starts and term that the mind. When you probe to see what it is, you find there is really no such thing as mind. When the mind has thus vanished, you realize eternal peace.

V: A béke a természetes állapotod. Az elme az, amely akadályozza a természetes állapotot. Ha nem tapasztalsz békét, azt jelenti, hogy vicharádat csupán elmével végezted. Vizsgáld meg, hogy mi az elme, és az el fog tűnni. Nincs olyan, hogy gondolkodástól független elme. Azonban, mivel gondolatok keletkeznek, feltételezed, hogy van valami, ahonnan azok elindulnak, és elnevezed elmének. Amikor vizsgálat alá veszed, hogy lásd, mi az, úgy találod, hogy valójában nincs olyan dolog, hogy elme. Amikor az elme ennek következtében eltűnt, ráébredsz az örök békére.

Q: When I am engaged in enquiry as to the source from which the Ì' springs, I arrive at a stage of stillness of mind beyond which I find myself unable to proceed further. I have no thought of any kind and there is an emptiness, a blankness. A mild light pervades and I feel that it is myself bodiless. I have neither cognition nor vision of body and form. The experience lasts nearly half an hour and is pleasing. Would I be correct in concluding that all that was necessary to secure eternal happiness, that is freedom or salvation or whatever one calls it, was to continue the practice till this experience could be maintained for hours, days and months together?

K: Amikor elmerülök a forrás kutatásába, amelyből az ’én’ ered, elérkezem elmémnek egy olyan nyugalmi állapotába, amelyből úgy érzem, képtelen vagyok önmagam továbblépni. Nincs semmiféle gondolatom, csak semmiség, üresség. Egy szelíd fény jár át, és úgy érzem, ez az én testetlen önmagam. A testet és a formát se nem észlelem, se nem látom. Ez a kellemes tapasztalat közel fél órán keresztül tart. Helyes lenne a következtetésem, hogy mindössze arra van szükség, hogy megerősítsem az örök boldogságot, azaz szabadságot, vagy üdvözítést, vagy bárhogy is nevezzük azt, és folytassam a gyakorlást, amíg ezt a tapasztalatot órákig, napokig és hónapokig fenn nem tudom tartani?

A: This does not mean salvation. Such a condition is termed manolaya or temporary stillness of thought. Manolaya means concentration, temporarily arresting the movement of thoughts. As soon as this concentration ceases, thoughts, old and new, rush in as usual; and even if this temporary lulling of mind should last a thousand years, it will never lead to total destruction of thought, which is what is called liberation from birth and death. The practitioner must therefore be ever on the alert and enquire within as to who has this experience, who realizes its pleasantness. Without this enquiry he will go into a long trance or deep sleep [yoga nidra]. Due to the absence of a proper guide at this stage of spiritual practice, many have been deluded and fallen a prey to a false sense of liberation and only a few

V: Ez nem jelent üdvösséget. Az ilyen állapotot a manolaya elnevezéssel illetik, vagyis ez a gondolat átmeneti nyugalma. Manolaya koncentrációt jelent, a gondolatok mozgásának átmeneti megállítását. Amint ez a koncentráció abbamarad, a gondolatok, régiek és újak, a megszokott módon özönlenek; és ha az elmének ez az átmeneti nyugalma akár ezer évig tartana is, soha nem vezetne a gondolatok teljes megsemmisüléséhez, amelyet a születéstől és haláltól való megszabadulásnak neveznek. A gyakorlónak ezért örökké ébernek kell lennie, és belső kutatás kell végeznie, hogy ez kinek a tapasztalata, ki ismeri fel annak kellemes voltát. E kutatás nélkül hosszú transzba vagy mély álomba [yoga nidra] merül. Megfelelő vezetés hiánya esetén a spirituális gyakorlásnak ezen a pontján sokan becsapódnak, és áldozatául esnek

www.nem2.lapunk.hu

22


have managed to reach the goal safely.

egy hamis megszabadulás tudatnak, és csak néhányuknak sikerül biztonságban célba érni.

The following story illustrates the point very well. A yogi was doing penance [tapas] for a number of years on the banks of the Ganges. When he had attained a high degree of concentration, he believed that continuance in that stage for prolonged periods constituted liberation and practised it. One day, before going into deep concentration, he felt thirsty and called to his disciple to bring a little drinking water from the Ganges. But before the disciple arrived with the water, he had gone into yoga nidra and remained in that state for countless years, during which time much water flowed under the bridge. When he woke up from this experience he immediately called `Water! Water!'; but there was neither his disciple nor the Ganges in sight.

A következő történet igen jól illusztrálja a lényeget. Egy jógi éveken át végezte aszketikus gyakorlatait [tapas] a Gangesz partján. Amikor a koncentráció eljutott magas fokára, azt hitte, hogy az ezen állapotban való hosszú időn keresztüli tartózkodás, és ennek gyakorlása jelenti a megszabadulást. Egyik nap, mielőtt mély koncentrációba merült volna, szomjúságot érezvén odakiáltott tanítványának, hogy hozzon egy kis vizet a Gangeszből. De mielőtt a tanítvány megérkezett volna a vízzel, yoga nidrába merült, és számtalan évig ebben az állapotban maradt, mely idő alatt sok víz átfolyt a híd alatt. Amikor felébredt e tapasztalásból, azonnal azt kiáltotta, ’Vizet! Vizet!’; de már sem a tanítványt, sem a Gangeszt nem látta.

The first thing which he asked for was water because, before going into deep concentration, the topmost layer of thought in his mind was water and by concentration, however deep and prolonged it might have been, he had only been able temporarily to lull his thoughts. When he regained consciousness this topmost thought flew up with all the speed and force of a flood breaking through the dykes. If this is the case with regard to a thought which took shape immediately before he sat for meditation, there is no doubt that thoughts which took root earlier would also remain unannihilated. If annihilation of thoughts is liberation can he be said to have attained salvation?

Az első dolog, amit kért a víz volt, mivel mély koncentrációba merülését megelőzően elméjében a víz volt a gondolatok legfelső rétegében, és koncentráció révén, lett légyen az akármennyire mély és hosszú, csak átmenetileg volt képes lecsendesíteni a gondolatait. Amikor visszanyerte öntudatát, ez a legfelsőbb gondolat a gátakat átszakító áradat teljes sebességével és erejével tört fel. Ha ez a helyzet a meditációba merülés előtt alakot öltött gondolatokkal, akkor kétségtelen, hogy azok a gondolatok, amelyek korábban eresztettek gyökeret, szintén megsemmisítetlenek maradtak. Ha a gondolatok megsemmisítése jelenti a megszabadulást, mondhatja-e, hogy elérte az üdvösséget?

Sadhakas [seekers] rarely understand the difference between this temporary stilling of the mind [manolaya] and permanent destruction of thoughts [manonasa]. In manolaya there is temporary subsidence of thought-waves, and though this temporary period may even last for a thousand years, thoughts, which are thus temporarily stilled, rise up as soon as the manolaya ceases. One must therefore watch one's spiritual progress carefully. One must not allow oneself to be overtaken by such spells of stillness of thought. The moment one experiences this, one must revive consciousness and enquire within as to who it is who experiences this stillness. While not allowing any

A sadhakák *keresők+ ritkán értik meg az elmének ezen átmeneti elcsendesedése [manolaya], és a gondolatok végleges megsemmisítése [manonasa] közötti különbséget. Manolayában a gondolathullámok ideiglenesen lecsillapodnak, és jóllehet, ez az átmeneti időszak akár ezer évig is tarthat, a gondolatok, amelyek ily módon kerültek lecsendesítésre, feltámadnak, amint a manolaya abbamarad. Ezért az ember körültekintően kell, hogy figyelemmel kísérje spirituális fejlődését. Nem szabad megengednie, hogy legyőzze őt a gondolatok nyugalmának ilyetén varázslata. Amint ezt az ember tapasztalja, vissza kell nyernie tudatosságát, és belső kutatást kell

www.nem2.lapunk.hu

23


thoughts to intrude, one must not, at the same time, be overtaken by this deep sleep [yoga nidra] or self-hypnotism. Though this is a sign of progress towards the goal, yet it is also the point where the divergence between the road to liberation and yoga nidra takes place. The easy way, the direct way, the shortest cut to salvation is the enquiry method. By such enquiry, you will drive the thought force deeper till it reaches its source and merges therein. It is then that you will have the response from within and find that you rest there, destroying all thoughts, once and for all.

végeznie, hogy ki az, aki ezt a nyugalmat tapasztalja. Miközben nem engedi, hogy bármilyen gondolat betolakodjon, ugyanakkor nem szabad hagynia magát legyőzetni a mély álom [yoga nidra], vagy az önhipnózis által. Jóllehet ez a cél felé való haladás jele, ugyanakkor ezen a ponton történik meg a megszabadulás és a yoga nidra felé vezető utak szétválása is. A kutatás módszere a könnyű út, a közvetlen út, az üdvösséghez vezető legrövidebb út. Ezen kutatás révén a gondolkodás erejét mélyebbre fogod tudni vezetni, mígnem a forrást eléri, és összeolvad vele. Ekkor fogod a választ megkapni belülről, és fogod úgy találni, hogy ott megnyugszol, megsemmisítve minden gondolatot egyszer s mindenkorra.

Q: This Ì'-thought rises from me. But I do not know the Self.

K: Ez az ’én’-gondolat tőlem származik. De nem ismerem az Ént.

A: All these are only mental concepts. You are now identifying yourself with a wrong Ì', which is the Ì'-thought. This Ì'-thought rises and sinks, whereas the true significance of Ì' is beyond both. There cannot be a break in your being. You who slept are also now awake. There is no unhappiness in your deep sleep whereas it exists now. What is it that has happened now so that this difference is experienced ? There was no Ì'thought in your sleep, whereas it is present now. The true Ì' is not apparent and the false Ì' is parading itself. This false Ì' is the obstacle to your right knowledge. Find out from where this false Ì' arises. Then it will disappear. You will then be only what you are, that is, absolute being.

V: Mindezek mentális koncepciók csupán. Te most egy rossz ’én’-nel, az ’én’-gondolattal azonosítod önmagad. Ez az ’én’-gondolat felemelkedik, és alámerül, míg az ’én’ valódi jelentősége mindegyik felett áll. Léted nem tartalmazhat szakadást. Alvás közben ugyanaz voltál, mint most ébren. Mély álmod során nem létezik boldogtalanság, most ellenben igen. Mi történt, hogy ezt a különbséget tapasztalod? Álom közben nem volt ’én’-gondolat, míg most jelen van. A valódi ’én’ szemmel nem látható, a hamis ’én’ pedig magamutogató. Ez a hamis ’én’ az akadálya helyes megismerésednek. Fedezd fel, honnan ered ez a hamis ’én’. Akkor el fog tűnni. Akkor csupán az leszel, ami vagy, vagyis abszolút lét.

Q: How to do it? I have not succeeded so far.

K: Hogyan csináljam? Mostanáig nem jártam sikerrel.

A: Search for the source of the Ì'-thought. That is all that one has to do. The universe exists on account of the Ì'-thought. If that ends there is an end to misery also. The false Ì' will end only when its source is sought.

V: Keresd az ’én’-gondolat forrását. Mindössze ennyit kell tenned. Az univerzum az ’én’gondolat következtében létezik. Ha annak vége, vége a szenvedésnek is. A hamis ’én’ csak akkor fog megszűnni, ha forrását megtaláltad.

Again people often ask how the mind is controlled. I say to them, `Show me the mind and then you will know what to do.' The fact is that the mind is only a bundle of thoughts. How can you extinguish it by the thought of doing so or by a desire? Your thoughts and desires are

Az emberek ellenben azt kérdik gyakran tőlem, hogy az elme hogyan uralható. Én azt mondom nekik, ’mutasd meg nekem az elmét, és akkor tudni fogod, hogy mit kell tenned’. Az a helyzet, hogy az elme egy halom gondolat csupán. Hogy tudnád azt kioltani az arra gondolás, vagy annak

www.nem2.lapunk.hu

24


part and parcel of the mind. The mind is simply fattened by new thoughts rising up. Therefore it is foolish to attempt to kill the mind by means of the mind. The only way of doing it is to find its source and hold on to it. The mind will then fade away of its own accord. Yoga teaches chitta vritti nirodha [control of the activities of the mind]. But I say atma vichara [self-inquiry]. This is the practical way. Chitta vritti nirodha is brought about in sleep, swoon, or by starvation. As soon as the cause is withdrawn there is a recrudescence of thoughts. Of what use is it then? In the state of stupor there is peace and no misery. But misery recurs when the stupor is removed. So nirodha [control] is useless and cannot be of lasting benefit.

vágya révén? Gondolataid és vágyaid lényeges alkotórészei elmédnek. Az elmét egyszerűen hizlalja, ha új gondolatok merülnek fel. Ez az, amiért ostobaság, ha az elmét az elme eszközeivel próbálod elpusztítani. Egyetlen esélyed, hogy ezt véghezvidd, ha felfedezed a forrását, és nem tágítasz tőle. Az elme ekkor saját összhangjától fog elfonnyadni. A jóga a chitta vritti nirodhát [az elme tevékenységeinek uralását] tanítja. De én az atma vicharáról *énkutatásról+ beszélek. Ez a praktikus út. A chitta vritti nirodhát álom, ájulás, vagy éhezés is előidézi. Amint az ok megszűnik, felélednek a gondolatok. Mi haszna akkor ennek? A kábultság állapota békés, és fájdalommentes. De a szenvedés a kábulat elmúltával újra jelentkezik. Vagyis a nirodha *uralom+ haszontalan, és nem járhat maradandó előnyökkel.

How then can the benefit be made lasting? It is by finding the cause of misery. Misery is due to the perception of objects. If they are not there, there will be no contingent thoughts and so misery is wiped off. `How will objects cease to be?' is the next question. The srutis [scriptures] and the sages say that the objects are only mental creations. They have no substantive being. Investigate the matter and ascertain the truth of the statement. The result will be the conclusion that the objective world is in the subjective consciousness. The Self is thus the only reality which permeates and also envelops the world. Since there is no duality, no thoughts will arise to disturb your peace. This is realization of the Self. The Self is eternal and so also is realization.

Akkor hogyan tehető az előny maradandóvá? A szenvedés okának a felfedezésével. A szenvedés az objektumok észlelésének a következménye. Ha ezek hiányoznak, nem lesznek feltételes gondolatok sem, és így a szenvedés is eltűnik. ’Hogyan szűnnek meg az objektumok létezni?’ a következő kérdés. A strutik *szent könyvek+ és a bölcsek azt mondják, hogy az objektumok elme teremtmények csupán. Nem rendelkeznek független léttel. Vizsgáld meg a problémát, és derítsd ki a kijelentés igazságát. Az eredmény az a következtetés lesz, hogy az objektív világ a szubjektív tudatosságban van. Ily módon az Én az egyetlen valóság, amely áthatja, és be is burkolja a világot. Mivel nincs kettősség, semmilyen gondolat nem fog felmerülni, hogy békédet háborgassa. Ez az Én megvalósulása. Az Én örök, és így a megvalósulás is az.

Abhyasa [spiritual practice] consists in withdrawal within the Self every time you are disturbed by thought. It is not concentration or destruction of the mind but withdrawal into the Self.

Az abhyasa *spirituális gyakorlat+ az Énbe való visszavonulásból áll, valahányszor gondolatok zavarnak meg. Nem koncentráció, vagy az elme megsemmisítése, hanem visszavonulás az Énbe.

Q: Why is concentration ineffective?

K: A koncentráció miért alkalmatlan?

A: To ask the mind to kill the mind is like making the thief the policeman. He will go with you and pretend to catch the thief, but nothing will be gained. So you must turn inward and see from where the mind rises and then it will cease to exist.

V: Megkérni az elmét, hogy ölje meg az elmét olyan, mint megtenni a tolvajt rendőrnek. Veled fog menni, és színlelni fogja a tolvaj elfogását, de semmit nem fog elérni. Így hát befelé kell fordulnod, és szemügyre kell venned, honnan ered az elme, és akkor az meg fog szűnni létezni.

www.nem2.lapunk.hu

25


Q: In turning the mind inwards, are we not still employing the mind?

K: Az elme befelé fordítására nem éppen, hogy az elmét alkalmazzuk?

A: Of course we are employing the mind. It is well known and admitted that only with the help of the mind can the mind be killed. But instead of setting about saying there is a mind, and I want to kill it, you begin to seek the source of the mind, and you find the mind does not exist at all. The mind, turned outwards, results in thoughts and objects. Turned inwards, it becomes itself the Self.

V: Természetesen az elmét alkalmazzuk. Köztudomású és általánosan elfogadott igazság, hogy az elme csak elme az segítségével pusztítható el. De ahelyett, hogy megtámadnád, azt mondva, ott egy elme és meg akarom ölni, kezdd el keresni az elme forrását, és fel fogod fedezni, hogy az elme egyáltalán nem létezik. Az elme kifelé fordulva gondolatokat és objektumokat eredményez. Befelé fordulva magává az Énné válik.

Q: Even so, I do not understand. Ì', you say, is the wrong Ì' now. How to eliminate the wrong Ì'?

K: Még most sem értem. Az ’én’-ről Ön azt mondja, hogy rossz ’én’. Hogyan kell kiküszöbölni a rossz ént?

A: You need not eliminate the wrong Ì'. How can Ì' eliminate itself ? All that you need do is to find out its origin and abide there. Your efforts can extend only thus far. Then the beyond will take care of itself. You are helpless there. No effort can reach it.

V: Nem kell kiküszöbölnöd a rossz ’én’-t. Hogyan tudná az ’én’ kiküszöbölni önmagát? Mindössze annyit kell tenned, hogy fedezd fel a forrását, és időzz ott. Erőfeszítéseid csak idáig terjedhetnek. Azután a túlnani fog gondot viselni önmagára. Te ott tehetetlen vagy. Semmilyen erőfeszítéssel az nem elérhető.

Q: If Ì' am always, here and now, why do I not feel so?

K: Ha ’én’ mindig vagyok, itt és most, miért nem érzem így?

A: That is it. Who says it is not felt? Does the real Ì' say it or the false Ì'? Examine it. You will find it is the wrong Ì'. The wrong Ì' is the obstruction. It has to be removed in order that the true Ì' may not be hidden. The feeling that I have not realized is the obstruction to realization. In fact it is already realized and there is nothing more to be realized. Otherwise, the realization will be new. If it has not existed so far, it must take place hereafter. What is born will also die. If realization is not eternal it is not worth having. Therefore what we seek is not that which must happen afresh. It is only that which is eternal but not now known due to obstructions. It is that which we seek. All that we need do is remove the obstruction. That which is eternal is not known to be so because of ignorance. Ignorance is the obstruction. Get over the ignorance and all will be well.

V: Ez az. Ki mondja azt, hogy nem érződik? A valódi ’én’ mondja, vagy a hamis ’én’? Vizsgáld meg. Fel fogod fedezni, hogy a rossz ’én’. A rossz ’én’ az akadály. El kell távolítani avégből, hogy a valódi ’én’ ne rejtőzhessen. A nem vagyok ráébredett érzés az akadálya a ráébredésnek. Valójában már ráébredett vagy, és semmi nincs, amire még rá kellene ébredni. Máskülönben a ráébredés valami újat jelentene. Akkor kellene ezután létrejönnie, ha eddig nem létezett volna. Ami született, meg is kell halnia. Ha a ráébredés nem örökérvényű, akkor nincs értéke a birtoklásának. Következésképpen, amit keresünk, annak nem kell újból megtörténnie. Az kizárólag az, ami örökkévaló, de most az akadályok következtében nem ismerjük. Ez az, amit keresünk. Mindössze annyit kell tennünk, hogy eltávolítjuk az akadályt. Az, ami örökkévaló, nem ekként ismert a tudatlanság miatt. A tudatlanság az akadály. Vess véget a tudatlanságnak, és minden rendben lesz.

www.nem2.lapunk.hu

26


The ignorance is identical with the Ì'-thought. Find its source and it will vanish.

A tudatlanság azonos az ’én’-gondolattal. Keresd meg a forrását, és az el fog enyészni.

The Ì'-thought is like a spirit which, although not palpable, rises up simultaneously with the body, flourishes and disappears with it. The body-consciousness is the wrong Ì'. Give up this body-consciousness. It is done by seeking the source of the Ì'. The body does not say Ì am'. It is you who say, Ì am the body '. Find out who this Ì' is. Seeking its source it will vanish.

Az ’én’-gondolat a lélekhez hasonló, amely bár nem érzékelhető, a testtel egy időben keletkezik, vele együtt virágzik, és válik semmivé. A testtudatosság a rossz ’én’. Add fel ezt a testtudatosságot. Ezt az ’én’ forrásának a keresésével lehet megtenni. A test nem mondja, hogy ’én vagyok’. Te vagy az, aki azt mondja, ’én vagyok a test’. Fedezd fel, ki ez az ’én’. A forrását keresve el fog tűnni.

Q: How long can the mind stay or be kept in the Heart?

K: Meddig tud az elme a Szívben időzni, vagy ott megmaradni?

A: The period extends by practice.

V: Az időtartam gyakorlás révén növelhető.

Q: What happens at the end of the period?

K: Mi történik az időtartam végén?

A: The mind returns to the present normal state. Unity in the Heart is replaced by a variety of perceived phenomena. This is called the outgoing mind. The Heart-going mind is called the resting mind.

V: Az elme visszakerül a mostani szokásos állapotba. A Szív egységét az érzékelt jelenségek sokfélesége váltja fel. Ezt nevezik kifelé irányuló elmének. A Szív felé irányuló elmét nyugvó elmének nevezik.

When one daily practises more and more in this manner, the mind will become extremely pure due to the removal of its defects and the practice will become so easy that the purified mind will plunge into the Heart as soon as the enquiry is commenced.

Ha mindennap egyre többet és többet gyakorolsz ezen a módon, az elme rendkívül módon megtisztul, annak köszönhetően, hogy hibái eltávolításra kerülnek, és a gyakorlat annyira könnyűvé válik, hogy a megtisztult elme rögtön alá fog merülni a Szívbe, amint a gyakorlást elkezded.

Q: Is it possible for a person who once has had the experience of sat-chit-ananda in meditation to identify himself with the body when out of meditation?

K: Lehetséges, hogy aki egyszer meditáció során megtapasztalta a sat-chit-anandát, az a meditáció végeztével a testtel azonosítsa magát?

A: Yes, it is possible, but he gradually loses the identification in the course of his practice. In the floodlight of the Self the darkness of illusion dissipates for ever.

V: Igen, lehetséges, de gyakorlása közben fokozatosan megszabadul identifikációjától. Az Én reflektorfényében a káprázat sötétsége örökre szertefoszlik.

Experience gained without rooting out all the vasanas cannot remain steady. Efforts must be made to eradicate the vasanas; knowledge can only remain unshaken after all the vasanas are rooted out.

A vasanák gyökerestül való megsemmisítése nélkül elért tapasztalat nem tud megszilárdulni. Törekedni kell a vasanák megsemmisítésére; a tudás csak azután maradhat rendületlen, hogy minden vasanát gyökerestül kiirtottunk.

We have to contend against age-long mental tendencies. They will all go. Only they go

Harcolnunk kell a hosszú ideje tartó mentális hajlamok ellen. Mindnek el kell távoznia. Csak

www.nem2.lapunk.hu

27


comparatively soon in the case of those who have made sadhana in the past and later in the case of others.

azok esetében távoznak viszonylag hamar, akik végeztek már sadhanát a múltban, a többiek esetében pedig később.

Q: Do these tendencies go gradually or will they suddenly all disappear one day? I ask this because although I have remained here for a long time I do not perceive any gradual change in me.

K: Ezek a hajlamok fokozatosan távoznak, vagy hirtelen mindegyik eltűnik egy napon? Azért kérdem, mert bár hosszú ideje itt vagyok, nem észlelek semmilyen fokozatos változást magamban.

A: When the sun rises, does the darkness go gradually or all at once?

V: Amikor a nap felkel, a sötétség fokozatosan távozik, vagy egyszerre?

Q: How can I tell if I am making progress with my enquiry?

K: Honnan tudhatom, hogy elértem-e haladást a kutatásom révén?

A: The degree of the absence of thoughts is the measure of your progress towards Selfrealization. But Self-realization itself does not admit of progress, it is ever the same. The Self remains always in realization. The obstacles are thoughts. Progress is measured by the degree of removal of the obstacles to understanding that the Self is always realized. So thoughts must be checked by seeking to whom they arise. So you go to their source, where they do not arise.

V: A gondolatok hiányának a mértéke az Énre való ráébredés felé való haladásod mércéje. De maga az Énre-ébredés nem ismeri a haladást, az örökké ugyanaz. Az Én mindig megvalósulásban marad. Az akadályt a gondolatok jelentik. A haladás az Én mindig megvalósultsága megértési akadályai eltávolításának a fokával mérhető. A gondolatokat tehát annak keresésével kell ellenőrizni, akinek a számára azok fölmerülnek. Menjél el tehát a forrásukhoz, ahol azok nem merülnek fel.

Q: Doubts are always arising. Hence my question.

K: Kétségek merülnek fel minduntalan. Ebből ered a kérdésem.

A: A doubt arises and is cleared. Another arises and that is cleared, making way for yet another; and so it goes on. So there is no possibility of clearing away all doubts. See to whom the doubts arise. Go to their source and abide in it. Then they cease to arise. That is how doubts are to be cleared.

V: Felmerül egy kétség, majd eloszlik. Másik merül fel, és az is eloszlik, utat engedve egy következőnek, és így tovább. Nincs tehát lehetőség minden kétség eltüntetésére. Vedd szemügyre azt, akinek a számára a kétségek felmerülnek. Menj le a forrásukhoz, és időzz abban. Akkor nem merülnek fel többé. Így kell a kétségeket eloszlatni.

Q: Should I go on asking `Who am I?' without answering? Who asks whom? Which bhavana [attitude] should be in the mind at the time of enquiry? What is Ì', the Self or the ego?

K: A ’Ki vagyok én?’ kérdezősködést akkor is folytatnom kell, ha nem kapok választ? Ki kérdez kicsodát? Milyen bhavanát *hozzáállást] kell felvennie az elmének a kutatás ideje alatt? Mi az ’én’, az Én, vagy az ego?

A: In the enquiry `Who am I?', Ì' is the ego. The question really means, what is the source or origin of this ego? You need not have any bhavana [attitude] in the mind. All that is required is that you must give up the bhavana that you are the body, of such and such a

V: A ’Ki vagyok én?’ kutatásban szereplő ’én’ az ego. A kérdés valójában azt jelenti, hogy mi a forrása vagy eredete ennek az egónak? Nem kell felvennie semmilyen bhavanát *hozzáállást] az elmének. Mindössze az szükséges, hogy add fel azt a bhavanát, hogy te a test vagy, ilyen és ilyen

www.nem2.lapunk.hu

28


description, with such and such a name, etc. There is no need to have a bhavana about your real nature. It exists as it always does. It is real and no bhavana.

személyleírással, ilyen és ilyen névvel, stb. Nincs szükség bhavanára valódi természeteddel kapcsolatosan. Létezik, mint ahogy örökké teszi. Valódi, és nem bhavana.

Q: But is it not funny that the Ì' should be searching for the Ì'? Does not the enquiry `Who am I?' turn out in the end to be an empty formula? Or, am I to put the question to myself endlessly, repeating it like some mantra?

K: De nem különös, hogy az ’én’-nek kell az ’én’-t keresnie? A ’Ki vagyok én?’ kutatás nem válik a végén üres formulává? Vagy végtelenszer fel kell tennem önmagamnak a kérdést, mint valami mantrát ismételgetve?

A: Self-enquiry is certainly not an empty formula and it is more than the repetition of any mantra. If the enquiry `Who am I?' were a mere mental questioning, it would not be of much value. The very purpose of self-enquiry is to focus the entire mind at its source. It is not, therefore, a case of one Ì' searching for another Ì'. Much less is self-enquiry an empty formula, for it involves an intense activity of the entire mind to keep it steadily poised in pure Selfawareness.

V: Az én-kutatás semmi esetre sem üres formula, és több, mint bármilyen mantrának az ismételgetése. Ha a ’Ki vagyok én?’ kutatás merőben mentális kérdezősködés lenne, a legkevésbé sem lenne értéke. Az én-kutatás valódi célja, hogy a teljes elme saját forrására összpontosítson. Következésképpen ez nem az egyik ’én’ keres egy másik ’én’-t esete. Az énkutatás a legkevésbé egy üres formula, mert egy intenzív tevékenységet foglal magában, az elme tiszta Ön-tudomásban való szünet nélküli nyugalmi állapotának a megtartását.

Q: Is it enough if I spend some time in the mornings and some time in the evenings for this atma-vichara? Or should I do it always, even when I am writing or walking?

K: Elegendő, ha reggelente és esténként egy rövid időt erre az atma-vicharára fordítok? Vagy pedig állandóan csinálnom kell, még amikor írok, vagy sétálok is?

A: What is your real nature? Is it writing, walking or being? The one unalterable reality is being. Until you realize that state of pure being you should pursue the enquiry. If once you are established in it there will be no further worry.

V: Mi a te valódi természeted? Írás, sétálás, vagy pedig létezés? Az egyetlen megváltozhatatlan valóság a létezés. Amíg a tiszta létezés állapotára rá nem ébredsz, folytatnod kell a kutatást. Amint megállapodtál benne, minden aggodalmaskodás megszűnik.

No one will enquire into the source of thoughts unless thoughts arise. So long as you think Ì am walking' or Ì am writing', enquire who does it.

Senki nem fogja kutatni a gondolatok forrását, csak, ha a gondolatok felmerülnek. Ameddig azt gondolod, hogy ’én sétálok’, vagy ’én írok’, kutasd, hogy ki teszi azt.

Q: If I go on rejecting thoughts can I call it vichara?

K: Ha a gondolatok elutasítását folytatom, azt nevezhetem vicharának?

A: It may be a stepping stone. But really vichara begins when you cling to your Self and are already off the mental movement, the thought waves.

V: Ez egy lehetséges lépcsőfok. De valójában a vichara akkor kezdődik, amikor hozzátapadsz az Énedhez, és már leálltak a mentális mozgások, a gondolat hullámok.

Q: Then vichara is not intellectual?

K: Akkor a vichara nem intellektuális?

A: No, it is antara vichara, inner quest.

V: Nem, hanem antara vichara, belső keresés.

www.nem2.lapunk.hu

29


Holding the mind and investigating it is advised for a beginner. But what is mind after all? It is a projection of the Self. See for whom it appears and from where it rises. The Ì'-thought will be found to be the root-cause. Go deeper. The Ì'thought disappears and there is an infinitely expanded 'I'-consciousness.

Az elme megfékezése és vizsgálata kezdőknek ajánlott. De mi az elme, végső soron? Az Én kivetülése. Vedd szemügyre, hogy kinek a számára és honnan jelenik meg. Az ’én’gondolatot fogod gyökér okként megtalálni. Menj mélyebbre. Az ’én’-gondolat eltűnik, és egy határtalanul kiszélesedő ’én’-tudatosság marad.

Q: I asked Mother in Sri Aurobindo Ashram the following question: Ì keep my mind blank without thoughts arising so that God might show himself in his true being. But I do not perceive anything.' The reply was to this effect: `The attitude is right. The power will come down from above. It is a direct experience.' Should I do anything further?

K: Feltettem Anyának a Sri Aurobindo Ashramban a következő kérdést: ’Elmémet tisztán tartom a felmerülő gondolatoktól, így Isten megmutathatja önmagát igaz valójában. De nem észlelek semmit.’ A válasz az értelmét tekintve ez volt: ’A hozzáállás helyes. Az erő le fog jönni fentről. Ez egy közvetlen tapasztalat.’ Kell tennem bármit a továbbiakban?

A: Be what you are. There is nothing to come down or become manifest. All that is necessary is to lose the ego. That which is is always there. Even now you are that. You are not apart from it. The blank is seen by you. You are there to see the blank. What do you wait for ? The thought, Ì have not seen', the expectation to see and the desire of getting something, are all the workings of the ego. You have fallen into snares of the ego. The ego says all these and not you. Be yourself and nothing more!

V: Legyél ami vagy. Semminek nem kell lejönnie, vagy megnyilvánulnia. Mindössze az egótól szükséges megszabadulnod. Ami van, az mindig van. Még most is az vagy. Nem vagy attól különálló. Az üresség általad látható. Te azért vagy, hogy lásd az ürességet. Mire vársz? A gondolat, hogy ’még nem láttam’, a várakozás, hogy meglásd, és a vágy, hogy kapj valamit, mindegyik ego működés. Beleestél az ego csapdájába. Az ego mondja mindezeket, nem te. Légy önmagad, és semmi több!

Once born you reach something. If you reach it you return also. Therefore leave off all this verbiage. Be as you are. See who you are and remain as the Self, free from birth, going, coming and returning.

Mihelyt megszületsz, elérsz valamit. Ha eléred, vissza is fogod adni. Hagyj fel tehát mindezen üres fecsegéssel. Légy, amint vagy. Vedd szemügyre ki vagy, és maradj az Énként, mentesen születéstől, jövéstől, menéstől, és visszatéréstől.

Q: How is one to know the Self?

K: Hogyan kell megismernem az Ént?

A: Knowing the Self means being the Self. Can you say that you do not know the Self ? Though you cannot see your own eyes and though not provided with a mirror to look in, do you deny the existence of your eyes ? Similarly, you are aware of the Self even though the Self is not objectified. Or, do you deny your Self because it is not objectified ? When you say Ì cannot know the Self', it means absence in terms of relative knowledge, because you have been so accustomed to relative knowledge that you identify yourself with it. Such wrong identity has forged the difficulty of not knowing the obvious

V: Az Én megismerése az Énként való létet jelenti. Mondhatod azt, hogy nem ismered az Ént? Noha nem láthatod a saját szemeidet, és nem szolgálhatok tükörrel sem, hogy belenézz, tagadod-e a szemeid létezését? Hasonlóképpen van tudomásod az Énről, noha az Én nem tárgyiasult. Vagy megtagadod Énedet, mert nem tárgyiasult? Amikor azt mondod, ’nem ismerem az Ént’, ez a mindennapi viszonylagos tudás hiányát jelenti, mivel annyira hozzászoktál a viszonylagos tudáshoz, hogy azzal azonosítod önmagadat. Az ilyen rossz identifikáció miatt találtad ki a nyilvánvaló Én nem ismeretének

www.nem2.lapunk.hu

30


Self because it cannot be objectified. And then you ask `how is one to know the Self ?'

Q: You talk of being. Being what?

nehézségét, mivel az nem tárgyiasítható. És azután azt kérdezed ’hogyan kell megismernem az Ént?’ K: Ön létezésről beszél. Minek a létezéséről?

A: Your duty is to be and not to be this or that. Ì am that I am' sums up the whole truth. The method is summed up in the words `Be still'. What does stillness mean? It means destroy yourself. Because any form or shape is the cause of trouble. Give up the notion that Ì am so and so'. All that is required to realize the Self is to be still. What can be easier than that ? Hence atmavidya (Self-knowledge] is the easiest to attain.

V: A te feladatod az, hogy legyél, és nem az, hogy ez, vagy az legyél. Az ’Én az én vagyok vagyok’ a teljes igazság summázata. A módszer a ’légy csendes’ szavakkal summázható. Mit jelent a csendesség? Azt jelenti, pusztítsd el önmagad. Mivel bármilyen forma, vagy alak szenvedést okoz. Add fel a képzetet, hogy ’én ez és ez vagyok’. Az Énre való ráeszméléshez mindössze arra van szükség, hogy csendes légy. Mi lehet könnyebb, mint ez? Ennélfogva az atmavidyát (Én-ismeretet) a legkönnyebb elérni.

The truth of oneself alone is worthy to be scrutinised and known. Taking it as the target of one's attention, one should keenly know it in the Heart. This knowledge of oneself will be revealed only to the consciousness which is silent, clear and free from the activity of the agitated and suffering mind. Know that the consciousness which always shines in the Heart as the formless Self, Ì', and which is known by one's being still without thinking about anything as existent or non-existent, alone is the perfect reality.

Egyedül önmagad igazságát érdemes felkutatni, és megismerni. Figyelmed céljául választva, szenvedélyesen meg kell azt ismerned a Szívben. Ezt az önmagáról szóló ismeretet csak azon tudatosság fogja feltárni, amely csendes, tiszta, és a zavaros és szenvedő elme tevékenységétől mentes. Ismerd fel, hogy a tudatosság, amely mindig a Szívben ragyog, mint a forma nélküli Én, amely anélkül, hogy az ’én’, és ami az ember lényeként ismert, akármit is létezőnek vagy nemlétezőnek gondolna, egyedül a tökéletes valóság.

www.nem2.lapunk.hu

31


Self enquiry – misconceptions

Én-kutatás – félreértések

Sri Ramana's philosophical pronouncements were very similar to those upheld by the followers of advaita vedanta, an Indian philosophical school which has flourished for well over a thousand years. Sri Ramana and the advaitins agree on most theoretical matters but their attitudes to practice are radically different. While Sri Ramana advocated self-enquiry, most advaitic teachers recommended a system of meditation which mentally affirmed that the Self was the only reality. These affirmations such as Ì am Brahman' or Ì am he', are usually used as mantras, or, more rarely, one meditates on their meaning and tries to experience the implications of the statement.

Sri Ramana tanításának filozófiai jellege nagyon hasonlít az ezer éve virágzó indiai filozófiai iskola, az advaita vedanta követői által képviseltekhez. Sri Ramana és az advaitinok a legtöbb elméleti kérdésben egyetértenek, de a gyakorlathoz való hozzáállásuk radikálisan különbözik. Miközben Sri Ramana az én-kutatás szószólója volt, a legtöbb advaita tanító egy olyan meditációs rendszert javasolt, amely mentálisan erősítette, hogy az Én az egyetlen valóság. Az ’én vagyok Brahman’, ’én vagyok Ő’, és hasonló állításokat rendszerint mantraként alkalmazták, ritkábban jelentésük felett elmélkedtek, és az ezen állításokban foglaltakat igyekeztek megtapasztalni.

Because self-enquiry often starts with the question `Who am I?', many of the traditional followers of advaita assumed that the answer to the question was Ì am Brahman' and they occupied their minds with repetitions of this mental solution. Sri Ramana criticised this approach by saying that while the mind was constantly engaged in finding or repeating solutions to the question it would never sink into its source and disappear. He was equally critical, for the same reason, of those who tried to use `Who am I?' as a mantra, saying that both approaches missed the point of self-enquiry. The question `Who am I?', he said, is not an invitation to analyse the mind and to come to conclusions about its nature, nor is it a mantric formula, it is simply a tool which facilitates redirecting attention from the objects of thought and perception to the thinker and perceiver of them. In Sri Ramana's opinion, the solution to the question `Who am I?' is not to be found in or by the mind since the only real answer is the experience of the absence of mind.

Mivel az én-kutatás gyakran indul a ’ki vagyok én?’ kérdéssel, az advaita hagyományos követői közül sokan azt feltételezték, hogy a kérdésre adandó válasz az ’én vagyok Brahman’, és elméjüket ennek a mentális válasznak az ismételgetésével foglalkoztatták. Sri Ramana kritikusan állt ehhez a megközelítéshez, mondván, ha az elme állandó elfoglaltsága a válaszok keresése, illetve ismételgetése lenne, sosem merülne bele saját forrásába, és tűnne el. Ugyanígy, ugyanilyen okból bírálta azokat is, akiknek a törekvése a ’ki vagyok én?’ kérdés mantraként való használata volt, mondván, hogy mind a két megközelítés félreérti az én-kutatás lényegét. A ’ki vagyok én?’ kérdés, mint mondta, nem az elmének szóló felhívás, hogy végezzen elemzést, és jusson következtetésre saját természetével kapcsolatban, nem is mantrikus formula, egyszerűen egy eszköz, amely elősegíti a figyelemnek a gondolt és észlelt objektumokról a gondolóra illetve észlelőre való átirányítását. Sri Ramana felfogásában a ’ki vagyok én?’ kérdés megoldása nem az elmében benne illetve általa megtalálható, mivel az egyetlen valódi válasz az elme hiányának a megtapasztalása.

Another widespread misunderstanding arose from the Hindu belief that the Self could be discovered by mentally rejecting all the objects of thought and perception as not-Self. Traditionally this is called the neti-neti approach (not this, not this). The practitioner of this system verbally rejects all the objects that the Ì'

A másik széles körben elterjedt, hindu meggyőződésből fakadó félreértés az, hogy az Ént fel lehet fedezni az objektumok, gondolatok és észlelések nem-Énként való elutasításával. E szemlélet neve a hagyomány alapján a neti-neti [nem ez, nem ez]. Az e rendszer szerint gyakorlók abban a reményben utasítanak el

www.nem2.lapunk.hu

32


identifies with - Ì am not the mind', Ì am not the body', etc. - in the expectation that the real Ì' will eventually be experienced in its pure uncontaminated form. Hinduism calls this practice 'selfenquiry' and, because of the identity of names, it was often confused with Sri Ramana's method. Sri Ramana's attitude to this traditional system of self-analysis was wholly negative and he discouraged his own followers from practising it by telling them that it was an intellectual activity which could not take them beyond the mind. In his standard reply to questions about the effectiveness of this practice he would say that the Ì'-thought is sustained by such acts of discrimination and that the Ì' which eliminates the body and the mind as `not I' can never eliminate itself.

verbálisan minden objektumot, amellyel az ’én’ azonosul – ’én nem vagyok az elme’, ’én nem vagyok a test’, stb. –, hogy az ’én’ végül annak színtiszta, szennyezetlen formájában lesz megtapasztalható. A hinduizmus e gyakorlatot ’önkutatás’-nak nevezi, és mivel az elnevezések azonosak, gyakran keverik össze Sri Ramana módszerével. Sri Ramana hozzáállása ehhez a hagyományos rendszerhez teljesen negatív volt, és eltanácsolta saját követőit annak gyakorlásától, mondván, ez egy intellektuális tevékenység, amely nem vezetheti őket az elmén túlra. Iránymutatásai során a gyakorlat hatékonysága felől érdeklődő kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ’én’-gondolatot a megkülönböztetés ilyetén cselekedetei fenntartják, és hogy a testet és az elmét kiküszöbölő ’én’ soha nem tudja’ nem-én’-ként kiküszöbölni önmagát.

The followers of the Ì am Brahman' and `netineti' schools share a common belief that the Self can be discovered by the mind, either through affirmation or negation. This belief that the mind can, by its own activities, reach the Self is the root of most of the misconceptions about the practice of self-enquiry. A classic example of this is the belief that self-enquiry involves concentrating on a particular centre in the body called the Heart-centre. This widely-held view results from a misinterpretation of some of Sri Ramana's statements on the Heart, and to understand how this belief has come about it will be necessary to take a closer look at some of his ideas on the subject.

Az ’én vagyok Brahman’ és a ’neti-neti’ iskolák követői osztoztak hitükben, hogy az Én felfedezhető az elmével, akár állítás, akár tagadás révén. A hiedelem, hogy az elme saját tevékenysége révén elérheti az Ént, a gyökere az önkutatás gyakorlatát övező félreértések többségének. Ennek klasszikus példája az a meggyőződés, hogy az én-kutatás velejárója a test konkrét, Szív-központnak nevezett helyére való koncentrálás. Ez a széles körben elterjedt nézet Sri Ramanának a Szívről tett egyes kijelentései félremagyarázásának az eredménye, és hogy e nézet létrejöttét megértsük elengedhetetlen, hogy közelebbről megvizsgáljunk néhány ezzel kapcsolatos ideát.

In describing the origin of the Ì'-thought he sometimes said that it rose to the brain through a channel which started from a centre in the right-hand side of the chest. He called this centre the Heart-centre and said that when the Ì'thought subsided into the Self it went back into the centre and disappeared. He also said that when the Self is consciously experienced, there is a tangible awareness that this centre is the source of both the mind and the world. However, these statements are not strictly true and Sri Ramana sometimes qualified them by saying that they were only schematic representations which were given to those people who persisted in identifying with their bodies. He said that the Heart is not really

Az ’én’-gondolat eredetének a leírása során arról is beszélt olykor, hogy az agyba az egy, a mellkas közepén jobb oldalt található központból egy csatornán keresztül emelkedik fel. Ezt a központot ő Szív-központnak nevezte, és azt mondta, hogy az ’én’-gondolat, miután az Énné válik, visszatér a központba, és eltűnik. Azt is mondta, hogy az Én tudatos tapasztalata során nyilvánvaló tudomásunk van róla, hogy ez a központ a forrása mind az elmének, mind a világnak. Mindazonáltal, ezen állítások nem szigorú megfelelői a valóságnak, és Sri Ramana időnként úgy minősítette őket, hogy azok csupán sematikus reprezentációk, amelyek azoknak szólnak, akiknél továbbra is fennáll a testükkel való azonosulás. Azt mondta, a Szív valójában

www.nem2.lapunk.hu

33


located in the body and that from the highest standpoint it is equally untrue to say that the Ì'thought arises and subsides into this centre on the right of the chest.

nem a testben lokalizálódik, és hogy magasabb nézőpontból az a kijelentés is hasonlóképpen valótlan, hogy az ’én’ ebből a mellkas jobb oldalában lévő központból emelkedik fel, és oda tér vissza.

Because Sri Ramana often said `Find the place where the "I" arises' or `Find the source of the mind', many people interpreted these statements to mean that they should concentrate on this particular centre while doing self-enquiry. Sri Ramana rejected this interpretation many times by saying that the source of the mind or the Ì' could only be discovered through attention to the Ì'-thought and not through concentration on a particular part of the body. He did sometimes say that putting attention on this centre is a good concentration practice, but he never associated it with self-enquiry. He also occasionally said that meditation on the Heart was an effective way of reaching the Self, but again, he never said that this should be done by concentrating on the Heartcentre. Instead he said that one should meditate on the Heart às it is'.' The Heart às it is' is not a location, it is the immanent Self and one can only be aware of its real nature by being it. It cannot be reached by concentration.

Mivel Sri Ramana gyakran fogalmazott úgy, hogy ’keresd meg az „én” keletkezési helyét’, vagy ’keresd meg az elme forrását’, sokan e kijelentéseket úgy értelmezték, hogy az énkutatás végzésekor nekik erre a konkrét központra kell koncentrálniuk. Sri Ramana gyakran elutasította ezt az értelmezést, mondván, hogy az elme vagy az ’én’ forrása csak az ’én’-gondolatra való figyelés révén fedezhető fel, nem pedig a test egy bizonyos pontjára való koncentrálással. Néha megjegyezte, hogy a figyelemnek erre a központra való irányítása koncentrációs gyakorlatnak jó, de soha nem hozta kapcsolatba az én-kutatással. Azt is mondta néhanapján, hogy a Szíven való meditáció hatékony útja az Én elérésének, ellenben soha nem mondta, hogy ezt a Szívközpontra való összpontosítással kellene végezni. Ehelyett aláhúzta, hogy a Szív ’ami van’ felett kell meditálni. A Szív ’ami van’ nem hely, hanem az immanens Én, és csak azt megélve lehet a természetéről tudomásod. Nem elérhető koncentrációval.

Although there are several potentially ambiguous comments of this kind about the Heart and the Heart-centre, in all his writings and recorded conversations there is not a single statement to support the contention that selfenquiry is to be practised by concentrating on this centre. In fact, by closely examining his statements on the subject one can only conclude that while the experience of the Self contains an awareness of this centre, concentration on this centre will not result in the experience of the Self.

Jóllehet léteznek ilyen különféle, potenciálisan félreérthető magyarázatok a Szívről és a Szívközpontról, írásainak és feljegyzett beszélgetéseinek egyetlen kijelentése sem támasztja alá azt az állítást, hogy az én-kutatást erre a központra való koncentrálással kellene gyakorolni. Tény, hogy kijelentéseit közelebbről megvizsgálva csak arra lehet következtetni, hogy míg az Én megtapasztalása magában foglalja az erről a központról való tudomást, addig a központra való koncentrálás nem fogja az Én megtapasztalását eredményezni.

Q: I begin to ask myself `Who am I?', eliminate the body as not Ì', the breath as not Ì', and I am not able to proceed further.

K: Először felteszem önmagamnak a ’ki vagyok én?’ kérdést, kiküszöbölöm a testet, mint nem ’én’-t, a lélegzés, mint nem ’én’-t, és nem vagyok képes tovább folytatni.

A: Well, that is as far as the intellect can go. Your process is only intellectual. Indeed, all the scriptures mention the process only to guide the seeker to know the truth. The truth cannot be

V: Nos, ami az értelmet illeti, eddig tud elmenni. Eljárásod pusztán intellektuális. Valójában a szent könyvek csak azért tesznek említést az eljárásról, hogy rávezessék a keresőt

www.nem2.lapunk.hu

34


directly pointed out. Hence this intellectual process.

az igazság megismerésére. Az igazságra nem lehet közvetlenül rámutatni. Innét ez az intellektuális eljárás.

You see, the one who eliminates all the `not I' cannot eliminate the Ì'. To say Ì am not this' or Ì am that' there must be the Ì'. This Ì' is only the ego or the Ì'-thought. After the rising up of this Ì'-thought, all other thoughts arise. The Ì'thought is therefore the root-thought. If the root is pulled out all others are at the same time uprooted. Therefore seek the root Ì', question yourself `Who am I?'. Find out its source, and then all these other ideas will vanish and the pure Self will remain.

Tessék észrevenni, hogy az, aki kiküszöböl mindent ami ’nem én’, nem képes kiküszöbölni az ’én’-t. Annak kijelentéséhez, hogy ’én nem vagyok ez’, vagy ’én az vagyok’, léteznie kell az ’én’-nek. Ez az ’én’ az ego, illetve az ’én’gondolat csupán. Ezen ’én’-gondolat létrejötte után keletkezik minden egyéb gondolat. Az ’én’gondolat ezért a gyökér gondolat. Ha a gyökér kihúzásra kerül, ugyanakkor minden más gyökértelenné válik. Ezért keresd ’én’ gyökerét, megkérdezve önmagadtól ’ki vagyok én?’. Fedezd fel a forrását, és akkor minden más idea eltűnik, és a színtiszta Én fog megmaradni.

Q: How to do it?

K: Hogyan csináljam?

A: The Ì' is always there - in deep sleep, in dream and in wakefulness. The one in sleep is the same as that who now speaks. There is always the feeling of Ì'. Otherwise do you deny your existence? You do not. You say Ì am'. Find out who is.' Q: I meditate neti-neti [not this - not this].

V: A ’én’ mindig jelen van – mély alvásban, álomban, ébrenlétkor. Az alvás közbeni ember azonos a most beszélővel. Mindig jelen van az ’én ’ érzése. Máskülönben cáfolod létezésedet? Nem teszed. Azt mondod ’én vagyok’. Fedezd fel, ki van. K: Neti-neti *nem ez, nem ez+ meditációt folytatok.

A: No - that is not meditation. Find the source. You must reach the source without fail. The false Ì' will disappear and the real Ì' will be realized. The former cannot exist apart from the latter.

V: Nem – ez nem meditáció. Keresd a forrást. A forrást kell elérned, feltétlenül. A hamis ’én’ el fog tűnni, és a valódi ’én’ tudatosodik. Az előbbi nem létezhet az utóbbin kívül.

There is now wrong identification of the Self with the body, senses, etc. You proceed to discard these, and this is neti. This can be done only by holding to the one which cannot be discarded. That is iti [that which is].

Ami most van, az az Én rossz azonosulása a testtel, érzékszervekkel stb. Szabadulj meg ezektől, és ettől a netitől. Ezt csak azáltal tudod megtenni, ha megragadod azt, amit nem tudsz elvetni. Ez az iti [ami van].

Q: When I think `Who am I?', the answer comes Ì am not this mortal body but I am chaitanya, atma (consciousness, the Self ).' And suddenly another question arises, `Why has atma come into maya [illusion]?' or in other words, `Why has God created this world?'

K: Amikor azt gondolom ’ki vagyok én?’, megérkezik a válasz, ’én nem ez a halandó test vagyok, hanem chaitanya, atma (tudatosság, az Én) vagyok. És hirtelen egy másik kérdés merül fel, ’atma miért lépett mayaba *illúzióba+?’, más szavakkal, ’Isten miért teremtett a világot?’

A: To enquire `Who am I ?' really means trying to find out the source of the ego or the Ì'thought. You are not to think of other thoughts, such as Ì am not this body'. Seeking the source

V: ’Ki vagyok én?’-t kutatni valójában azt jelenti, az ego, vagy az ’én’-gondolat forrásának megtalálására törekedni. Nem kell más gondolatokat gondolnod, mint például ’én nem

www.nem2.lapunk.hu

35


of Ì' serves as a means of getting rid of all other thoughts. We should not give scope to other thoughts, such as you mention, but must keep the attention fixed on finding out the source of the Ì' - thought by asking, as each thought arises, to whom the thought arises. If the answer is Ì get the thought' continue the enquiry by asking `Who is this "I" and what is its source?`

ez a test vagyok’. Az ’én ’ forrásának keresése szolgál eszközként ahhoz, hogy az összes több gondolattól megszabadulj. Ne adjunk teret a többi gondolatnak, mint amit te is említesz, hanem figyelmünket rögzítsük az ’én’-gondolat forrásának a felfedezésére, rákérdezve minden felmerülő gondolatra, hogy ki gondolja. Ha a válasz ’én gondolom’, folytasd a kutatást a következő kérdéssel, ’ki ez az „én”, és mi a forrása?’

Q: Am I to keep on repeating `Who am I?' so as to make a mantra of it?

K: Ismételgessem a ’ki vagyok én?’-t, vagyis mantrázzak vele?

A: No. `Who am I ?' is not a mantra. It means that you must find out where in you arises the Ì'-thought which is the source of all other thoughts.

V: Ne. A ’ki vagyok én?’ nem mantra. Azt jelenti, fel kell fedezned, hol keletkezik az ’én’gondolat, amely minden más gondolat forrása.

Q: Shall I meditate on Ì am Brahman' (aham Brahmasmi]?

K: Meditáljak azon, hogy ’én vagyok Brahman’ [aham Brahmasmi]?

A: The text is not meant for thinking Ì am Brahman'. Aham [Ì'] is known to every one. Brahman abides as aham in every one. Find out the Ì'. The Ì' is already Brahman. You need not think so. Simply find out the Ì'.

V: Az idézetnek nem az a célja, hogy az ’én vagyok Brahman’-on elmélkedj. Az aham *’én’+ mindenki számára ismert. Brahman ahamként lakik mindenkiben. Fedezd fel az ’én’-t. Az ’Én’ eleve Brahman. Nem szükséges, hogy te úgy hidd. Egyszerűen fedezd fel az ’én’-t.

Q: Is not discarding of the sheaths (neti-neti) mentioned in the sastras?

K: Nem a sastrák említik a burkoktól (neti-neti) való megszabadulást?

A: After the rise of the Ì'-thought there is the false identification of the Ì' with the body, the senses, the mind, etc. Ì' is wrongly associated with them and the true Ì' is lost sight of. In order to sift the pure Ì' from the contaminated Ì', this discarding is mentioned. But it does not mean exactly discarding of the non - Self, it means the finding of the real Self. The real Self is the infinite Ì'. That Ì' is perfection. It is eternal. It has no origin and no end. The other Ì' is born and also dies. It is impermanent. See to whom the changing thoughts belong. They will be found to arise after the Ì'-thought. Hold the Ì'thought and they subside. Trace back the source of the Ì'-thought. The Self alone will remain.

V: Az ’én’-gondolat keletkezése után az ’én’ helytelenül a testtel, érzékekkel, elmével stb. azonosul. Az ’én’ tévesen ezekhez kapcsolódik, a valódi ’én’-t pedig szem elől tévesztjük. A tiszta ’én’ szennyezett ’én’-ből való kirostálása érdekében említik ezt a megszabadulást. De ennek nem az a pontos jelentése, hogy a nemÉntől való megszabadulás, hanem az, hogy a valódi Én felfedezése. A valódi Én a végtelen ’én’. Ez az ’én’ tökéletes. Örökkévaló. Nincs kezdete, és nincs vége. A másik ’én’ született, és meg is hal. Átmeneti. Vedd szemügyre, hogy a változó gondolatok kihez tartoznak. Meg fogod látni, hogy az ’én’-gondolat után keletkeznek. Ragaszkodj az én gondolathoz, és lecsöndesednek. Kövesd az ’én’-gondolat nyomát, vissza a forrásig. Az Én fog egyedül megmaradni.

Q: It is difficult to follow. I understand the

K: Nehéz követni. Értem az elméletet. De mi a

www.nem2.lapunk.hu

36


theory. But what is the practice?

gyakorlat?

A: The other methods are meant for those who cannot take to the investigation of the Self. Even to repeat aham Brahmasmi or think of it, a doer is necessary. Who is it? It is Ì'. Be that Ì'. It is the direct method. The other methods also will ultimately lead everyone to this method of the investigation of the Self.

V: A többi módszernek azok számára van jelentősége, akik nem képesek az Én kutatására. Még az aham Brahmasmi ismételgetéséhez, vagy a rágondoláshoz is szükség van egy cselekvőre. Ki az? Ez az ’én’. Legyél ez az ’én’. Ez a közvetlen módszer. A többi módszer is végül mindenkit ehhez a módszerhez, az Én kutatásához vezet.

Q: I am aware of the Ì'. Yet my troubles are not ended.

K: Tudatában vagyok az ’én’-nek. A gondjaim mégsem szűntek meg.

A: This Ì'-thought is not pure. It is contaminated with the association of the body and senses. See to whom the trouble is. It is to the Ì'-thought. Hold it. Then the other thoughts vanish.

V: Ez az ’én’-gondolat nem színtiszta. A testtel és az érzékekkel való képzettársítással szennyezett. Vedd szemügyre, kinek a számára jelentkezik a gond. Az ’én’-gondolat számára. Ragadd meg. Akkor a többi gondolat elenyészik.

Q: Yes. How to do it? That is the whole trouble.

K: Igen. Hogyan csináljam? Ez a gond.

A: Think Ì, I', and hold to that one thought to the exclusion of all others.

V: Gondold ’én, én’, és ragaszkodj ehhez az egy gondolathoz, amivel az összes többi kizáródik.

Q: Is not affirmation of God more effective than the quest, `Who am I?' Affirmation is positive, whereas the other is negation. Moreover, it indicates separateness.

K: Isten igenlése nem hatékonyabb, mint a ’ki vagyok én?’ kérdés? Az igenlés pozitív, míg a emez tagadás. Másfelől, elkülönülésre utal.

A: So long as you seek to know how to realize, this advice is given to find your Self. Your seeking the method denotes your separateness.

V: Amíg te azt keresed, hogyan kell megvalósulni, addig ez a tanács Éned felfedezésére irányul. A metódus utáni kutatásod az elkülönülésedre utal.

Q: Is it not better to say Ì am the supreme being' than ask `Who am I?'

K: Nem jobb azt mondani ’én vagyok a legfelsőbb lény’, mint azt kérdezni ’ki vagyok én?’

A: Who affirms? There must be one to do it. Find that one.

V: Ki állít? Kell lennie valakinek, aki ezt teszi. Azt fedezd fel.

Q: Is not meditation better than investigation?

K: Nem jobb meditálni, mint kutatni?

A: Meditation implies mental imagery, whereas investigation is for the reality. The former is objective, whereas the latter is subjective.

V: A meditáció mentális képalkotást jelent, míg a kutatás a valóságra irányul. Az előbbi objektív, míg az utóbbi szubjektív.

Q: There must be a scientific approach to this subject.

K: Kell, hogy legyen tudományos megközelítése ennek a témának.

A: To eschew unreality and seek the reality is

V: Elkerülni a valótlanságot, és keresni a

www.nem2.lapunk.hu

37


scientific.

valóságot, tudományos.

Q: I mean there must be a gradual elimination, first of the mind, then of the intellect, then of the ego.

K: Arra célzok, kell, hogy legyen fokozatosan haladó kiküszöbölési módszer, először az elméhez, aztán az intellektushoz, aztán az egóhoz.

A: The Self alone is real. All others are unreal. The mind and intellect do not remain apart from you.

V: Az Én egyedül valóságos. Minden más valótlan. Az elme és az intellektus nem fog fennmaradni nélküled.

The Bible says, `Be still and know that I am God.' Stillness is the sole requisite for the realization of the Self as God.

A bibliában olvasható, ’légy csendes, és tudd, hogy az én vagyok Isten’. A csendesség az Én Istenként való felismerésének egyetlen kelléke.

Q: Is soham (the affirmation Ì am he') the same as `Who am I?'

K: A soham (az ’én vagyok ő’ állítása) nem ugyanaz, mint a ’ki vagyok én?’

A: Aham [Ì'] alone is common to them. One is soham. The other is koham [Who am I?]. They are different. Why should we go on saying soham? One must find out the real Ì'. In the question `Who am I?', Ì' refers to the ego. Trying to trace it and find its source, we see it has no separate existence but merges in the real Ì'.

V: Az aham *’én’+ az egyetlen közös bennük. Az egyik soham. A másik koham *ki vagyok én?+. Különböznek. Miért kellene azt mondogatnunk, soham? Az embernek a valódi ’én’-t kell felfedeznie. A ’ki vagyok én?’ kérdésben az ’én’ az egóra utal. Ha nyomon követésére törekszünk, és felfedezzük a forrását, látni fogjuk, hogy nincs független léte, hanem a valódi ’én’-nel egy.

You see the difficulty. Vichara is different in method from the meditation sivoham or soham [Ì am Siva' or Ì am he']. I rather lay stress upon Self-knowledge, for you are first concerned with yourself before you proceed to know the world and its Lord. The soham meditation or Ì am Brahman' meditation is more or less a mental thought. But the quest for the Self I speak of is a direct method, indeed superior to the other meditation. The moment you start looking for the self and go deeper and deeper, the real Self is waiting there to take you in. Then whatever is done is done by something else and you have no hand in it. In this process, all doubts and discussions are automatically given up just as one who sleeps forgets, for the time being, all his cares.

Vedd szemügyre a nehézséget. Metódusát tekintve a vichara eltér a sivoham vagy soham *’én vagyok Siva’ vagy ’én vagyok ő’] meditációtól. Én inkább az Ön-ismeretre helyezem a súlyt, mert először magaddal törődj, mielőtt a világ és annak Urának megismerésével folytatnád. A soham meditáció vagy ’én vagyok Brahman’ meditáció meglehetősen mentális gondolati alapú. De az Én kutatása, amiről én beszélek, közvetlen módszer, tényleg minden más meditációnál magasabb rendű. Amint az én felkutatására indulsz, és egyre mélyebbre és mélyebbre mész, a valódi Én ott vár rád, hogy befogadjon. Akkor akármi történik, azt valami más teszi, és neked nincs benne a kezed. E folyamatban minden kétség és vita automatikusan megoldódik, mint ahogy az alvó is elfelejti minden gondját pillanatnyilag.

Q: What certainty is there that something else waits there to welcome me?

K: Mennyire biztos, hogy van ott valami, ami vár engem?

A: When one is a sufficiently developed soul [pakvi] one becomes naturally convinced.

V: Amikor valakinek elég érett a lelke [pakvi], akkor erről természetes módon meg fog

www.nem2.lapunk.hu

38


győződni. Q: How is this development possible?

K: Hogyan érhető el ez a fejlődés?

A: Various answers are given. But whatever the previous development, vichara quickens the development.

V: Különböző válaszok adhatók. De akármilyen fejlett is légy előzőleg, a vichara felgyorsítja a fejlődést.

Q: That is arguing in a circle. I am developed and so I am suitable for the quest but the quest itself causes me to develop.

K: Ez körkörös érvelés. Fejlett vagyok, és így alkalmas a kutatásra, de a kutatás maga idézi elő a fejlődésemet.

A: The mind has always this sort of difficulty. It wants a certain theory to satisfy itself. Really, no theory is necessary for the man who seriously desires to approach God or to realize his own true being.

V: Az elmének mindig ilyen nehézségei vannak valahogy. Mindig valamilyen elméletet akar, hogy megnyugtassa önmagát. Valójában semmiféle elméletre nincs szüksége annak, aki komolyan vágyakozik, hogy közeledjen Istenhez, vagy hogy saját valódi lényét megértse.

Q: No doubt the method taught by Bhagavan is direct. But it is so difficult. We do not know how to begin it. If we go on asking, `Who am I?', `Who am I?' like a japa [repetition of the name of God] or a mantra, it becomes dull. In other methods there is something preliminary and positive with which one can begin and then go step by step. But in Bhagavan's method, there is no such thing, and to seek the Self at once, though direct, is difficult.

K:Kétségtelen, hogy a Bhagavan tanította módszer közvetlen. De annyira nehéz. Nem tudjuk, hogyan kell elkezdeni. Ha elkezdjük ismételgetni ’ki vagyok én?’, ’ki vagyok én?’, az olyan, mint egy japa *Isten nevének ismétlése+, vagy mint egy mantra, és unalmassá válik. Más módszerek esetében van valamilyen bevezető és pozitív, amivel az ember elkezdheti, és aztán lépésről lépésre halad. De Bhagavan módszerében nincs ilyen dolog, és egyből az Ént keresni közvetlen bár, de nehéz.

A: You yourself concede it is the direct method. It is the direct and easy method. When going after other things that are alien to us is so easy, how can it be difficult for one to go to one's own Self ? You talk of `Where to begin?' There is no beginning and no end. You are yourself in the beginning and the end. If you are here and the Self somewhere else, and you have to reach that Self, you may be told how to start, how to travel and then how to reach. Suppose you who are now in Ramanasramam ask, Ì want to go to Ramanasramam. How shall I start and how to reach it?', what is one to say? A man's search for the Self is like that. He is always the Self and nothing else.

V: Te magad is elfogadod, hogy ez a közvetlen módszer. Ez a közvetlen és könnyű módszer. Amikor más, számunkra idegen dolgok után futni annyira könnyű, hogy lehetne nehéz az embernek a saját Énjéhez való közeledés? Arról beszélsz, ’hol kell elkezdeni?’ Nincs kezdet és nincs vég. Te önmagad vagy a kezdetkor is és a végén is. Ha te itt vagy, és az Én valahol máshol, és el kell érned az Ént, meg tudod mondani, hol kell indulni, hogyan kell utazni, és aztán hogyan kell megérkezni. Tegyük fel, hogy te most itt a Ramanasramamban azt kérded, ’A Ramanasramamba akarok menni. Hogyan kell elindulnom, és hogyan érkezem oda?’, mit lehet erre mondani? Amikor az Énjét keresi az ember, az éppen ilyen. Ő mindig az Én, és semmi más.

You say `Who am I?' becomes a japa. It is not meant that you should go on asking `Who am I?' In that case, thought will not so easily die. In the direct method, as you call it, in asking yourself

Azt mondod, a ’ki vagyok én?’ japává válik. Nincs értelme folyton azt kérdezgetned magadtól, ’ki vagyok én?’ Ez esetben a gondolat nem halna meg egykönnyen. A közvetlen módszer szerint,

www.nem2.lapunk.hu

39


`Who am I?', you are told to concentrate within yourself where the Ì'-thought, the root of all other thoughts, arises. As the Self is not outside but inside you, you are asked to dive within, instead of going without. What can be more easy than going to yourself? But the fact remains that to some this method will seem difficult and will not appeal. That is why so many different methods have been taught. Each of them will appeal to some as the best and easiest. That is according to their pakva or fitness. But to some, nothing except the vichara marga [the path of enquiry] will appeal. They will ask, `You want me to know or to see this or that. But who is the knower, the seer?' Whatever other method may be chosen, there will be always a doer. That cannot be escaped. One must find out who the doer is. Till then, the sadhana cannot be ended. So eventually, all must come to find out `Who am I?'.You complain that there is nothing preliminary or positive to start with. You have the Ì' to start with. You know you exist always, whereas the body does not exist always, for example in sleep. Sleep reveals that you exist even without a body. We identify the Ì' with a body, we regard the Self as having a body, and as having limits, and hence all our trouble. All that we have to do is to give up identifying the Self with the body, with forms and limits, and then we shall know ourselves as the Self that we always are.

Q: Am I to think `Who am I?'

ahogy nevezed, a ’ki vagyok én?’ kérdésben arra szólítod fel önmagad, hogy koncentrálj önmagadon belülre, ahol az ’én’-gondolat minden más gondolat gyökereként ered. Minthogy az Én nem kívül van, hanem rajtad belül, arra kéred magad, merülj befelé, ahelyett, hogy kifelé haladnál. Mi lehetne könnyebb, mint önmagadhoz fordulni? De továbbra is tény, hogy némelyeknek ez a módszer nehéznek fog tűnni, és nem lesz vonzó. Ezért tanítanak olyan sok különböző módszert. Mindegyik vonzó lesz valaki számára, mint legjobb és legkönnyebb. Ez pakvájukkal, vagy megfelelésükkel függ össze. De lesznek, akik számára, csak a vichara marga *a kutatás ösvénye+ lesz vonzó, semmi más. Ők azt fogják kérdezni, ’Ön azt akarja, hogy tudjam, vagy lássam ezt, vagy azt. De ki a tudó, a látó?’ Választhatod akármelyik másik módszert, mindig lesz cselekvő. Ez elkerülhetetlen. Azt kell felfedezned, ki a cselekvő. Addig a sadhana nem érhet véget. Így végül, mindenkinek el kell jutnia a ’ki vagyok én?’ felfedezéséhez. Panaszkodsz, hogy nincs semmi előkészítő, vagy pozitív, amivel kezdeni lehetne. Rendelkezel az ’én’-nel, kezdd azzal. Tudod, hogy te mindig létezel, míg ellenben a test nem létezik mindig, például alváskor. Az alvás a tanúja, hogy még test nélkül is létezel. Azonosítjuk az ’én’-t a testtel, az Énre úgy tekintünk, mint aminek teste van, és korlátai vannak, és az összes gondunk ebből ered. Mindössze annyit kell tennünk, hogy feladjuk az Énnek a testtel, formával és korlátokkal való azonosítását, és akkor az Énként fogjuk önmagunkat ismerni, amik mindig is voltunk. K: Arra kell gondolnom, ’ki vagyok én?’

A: You have known that the Ì'-thought springs forth. Hold the Ì'-thought and find its source.

V: Fel kell ismerned, hogy az ’én’-gondolat honnan bújik elő. Ragadd meg az ’én’gondolatot, és fedezd fel a forrását.

Q: May I know the way?

K: Megtudhatnám a módját?

A: Do as you have now been told and see.

V: Tedd, amit most hallottál és láttál.

Q: I do not understand what I should do.

K: Nem értem, mit kell tennem.

A: If it is anything objective the way can be shown objectively. This is subjective.

Q: But I do not understand.

V: Ha ez valami objektív lenne, akkor a módszer objektív módon megmutatható lenne. De ez szubjektív. K: De nem értem.

www.nem2.lapunk.hu

40


A: What! Do you not understand that you are?

V: Mifene! Nem érted, hogy vagy?

Q: Please tell me the way.

K: Mondja el, kérem, a módszert.

A:Is it necessary to show the way in the interior of your own home? This is within you.

V: Meg kell, hogy mutassák az utat a saját otthonod belsejében? Az benned van.

Q: You have said that the Heart is the centre of the Self.

K: Ön azt mondta, a Szív az Én központja.

A: Yes, it is the one supreme centre of the Self. You need have no doubt about it. The real Self is there in the Heart behind the jiva or ego-self.

V: Igen, ez az egyetlen legfelsőbb központja az Énnek. Efelől nem kell kételkedned. A valódi Én a Szívben a jiva, vagyis az ego-én mögött van.

Q: Now be pleased to tell me where it is in the body.

K: Most legyen kedves elmondani nekem, hol van ez a testben.

A: You cannot know it with your mind. You cannot realize it by imagination when I tell you here is the centre [pointing to the right side of the chest]. The only direct way to realize it is to cease to fantasise and try to be yourself. When you realize, you automatically feel that the centre is there.

V: Nem tudod megismerni az elméddel. Nem tudod felismerni képzelet útján, ha azt mondom, itt van a központ *mellkasának jobb oldalára mutat+. Felismerésének az egyetlen közvetlen módszere, hogy abbahagyod a fantáziálást, és arra törekszel, hogy önmagad légy. Amikor felismered, automatikusan érzed, hogy a központ itt van.

This is the centre, the Heart, spoken of in the scriptures as hrit-guha [cavity of the heart], arul [grace], ullam [the Heart].

Ez a központ, a Szív, amelyről a szent könyvekben úgy beszélnek, hrit-guha *a szív barlangja], arul [kegyelem], ullam *a Szív+.

Q: In no book have I found it stated that it is there.

K: Egyetlen könyvben sem találtam olyan állítást, hogy ott van.

A: Long after I came here I chanced upon a verse in the Malayalam version of Ashtangahridayam, the standard work on ayurveda [Hindu medicine], wherein the ojas sthana [source of bodily vitality or place of light] is mentioned as being located in the right side of the chest and called the seat of consciousness [samvit]. But I know of no other work which refers to it as being located there.

V: Jóval azután, hogy erre a helyre érkeztem, ráakadtam az Ashtangahridayam, az ayurveda *hindu orvoslás+ irányadó munkája malayalam nyelvű változatában egy versre, amelyben az ojas sthana *a test életerejének forrása, illetve a fény helye+ kerül említésre, mint ami a mellkas jobb oldalán található, és a tudatosság székhelyének nevezik [samvit]. De nem ismerek egyéb munkát, amely úgy utalna rá, mint ami ott helyezkedik el.

Q: Can I be sure that the ancients meant this centre by the term `Heart'?

K: Biztos lehetek-e benne, hogy a régiek ezt a központot jelölték a ’Szív’ szóval?

A: Yes, that is so. But you should try to have rather than to locate the experience. A man need not find out where his eyes are situated when he wants to see. The Heart is there ever

V: Igen, ez így van. De ahelyett, hogy helyileg be akarod határolni, a megtapasztalására kellene törekedned. Az embernek nem kell tudnia, hol helyezkednek el a szemei, ha látni akar. A Szív

www.nem2.lapunk.hu

41


open to you if you care to enter it, ever supporting all your movements even when you are unaware. It is perhaps more proper to say that the Self is the Heart itself than to say that it is in the Heart. Really, the Self is the centre itself. It is everywhere, aware of itself as `Heart', the Self-awareness.

örökké nyitva áll számodra, feltéve, hogy hajlandó vagy belépni, örökké támogatva minden mozdulatodat, még ha tudattalan vagy is. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy az Én a Szív maga, mint azt, hogy a Szívben van. Valójában az Én a központ maga. Mindenhol van, önmagának úgy van tudatában, mint ’Szív’, mint az Én-tudomás.

Q: In that case, how can it be localised in any part of the body? Fixing a place for the Heart would imply setting physiological limitations to that which is beyond space and time.

K: Ez esetben hogyan lokalizálható a test bármely részébe? Ha a Szív számára kijelölünk egy helyet, az fiziológiai korlátozásokat jelentene annak számára, ami téren és időn túl van.

A: That is right. But the person who puts the question about the position of the Heart considers himself as existing with or in the body. While putting the question now, would you say that your body alone is here but you are speaking from somewhere else? No, you accept your bodily existence. It is from this point of view that any reference to a physical body comes to be made.

V: Így van. De aki a Szív pozíciójával kapcsolatban kérdez, önmagát a testtel, illetve a testben létezőnek gondolja. Miközben a kérdést felteszed, úgy beszélsz, hogy egyedül a tested van itt, de te valahonnan máshonnan beszélsz? Nem, elfogadod a tested létezését. Ebből a nézőpontból kell a fizikai testre történnie bármilyen hivatkozásnak.

Truly speaking, pure consciousness is indivisible, it is without parts. It has no form and shape, no `within' and `without'. There is no `right' or `left' for it. Pure consciousness, which is the Heart, includes all, and nothing is outside or apart from it. That is the ultimate truth.

Igazat szólva, a tiszta tudatosság oszthatatlan, részek nélküli. Nincs formája és alakja, nincs rajta ’belül’ és ’kívül’. Nincs ’jobbra’ vagy ’balra’. A tiszta tudatosság, amely a Szív, mindent magában foglal, és semmi nem külső, vagy rajta kívüli. Ez a végső igazság.

From this absolute standpoint, the Heart, Self or consciousness can have no particular place assigned to it in the physical body. What is the reason? The body is itself a mere projection of the mind, and the mind is but a poor reflection of the radiant Heart. How can that, in which everything is contained, be itself confined as a tiny part within the physical body which is but an infinitesimal, phenomenal manifestation of the one reality?

Ebből az abszolút álláspontból a Szív, Én vagy tudatosság nem rendelkezhet konkrét hozzárendelt hellyel a fizikai testben. Mi az oka? Maga a test egy projekciója csupán az elmének, az elme pedig csak egy gyenge tükörképe a tündöklő Szívnek. Az, ami mindent magában foglal, hogyan lehetne bezárva egy parányi részébe annak a fizikai testnek, amely csak egy végtelenül kicsi, fenomenális megnyilvánulása az egyetlen valóságnak?

But people do not understand this. They cannot help thinking in terms of the physical body and the world. For instance, you say, Ì have come to this ashram all the way from my country beyond the Himalayas.' But that is not the truth. Where is `coming' or `going' or any movement whatever, for the one, all-pervading spirit which you really are? You are where you have always been. It is your body that moved or was conveyed from place to place till it reached this

De az emberek nem értik ezt. Ők nem tudnak a fizikai test és a világ kategóriáiban gondolkodni. Te például azt mondod, ’én ide ebbe az ashramba az én Himaláján túli országomból jöttem’. De ez nem fedi a valóságot. Hol van ’jövés’ vagy ’menés’, vagy bármiféle mozgás az egy számára, a mindet átható lélek számára, ami valójában vagy. Te ott vagy, ahol mindig is voltál. A tested az, amely mozgott, vagy helyről helyre továbbítódott, míg el nem érkezett ebbe az

www.nem2.lapunk.hu

42


ashram. This is the simple truth, but to a person who considers himself a subject living in an objective world, it appears as something altogether visionary!

ashramba. Ez az egyszerű igazság, de annak számára, aki önmagát egy objektív világban élő szubjektív lénynek tekinti, ez az egész valamiféle képzelgésnek tűnik!

It is by coming down to the level of ordinary understanding that a place is assigned to the Heart in the physical body.

Az általános megértés szintjére leszállva a Szívhez hozzárendelt hely a fizikai testben van.

Q: How then shall I understand Sri Bhagavan's statement that the experience of the Heartcentre is at the particular place in the chest?

K: Hogyan kell akkor értenem Sri Bhagavan kijelentését, hogy a Szív-központ tapasztalata a mellkas konkrét helyéhez köthető?

A: Once you accept that from the true and absolute standpoint, the Heart as pure consciousness is beyond space and time, it will be easy for you to understand the rest in its correct perspective.

V: Mihelyt az igaz és abszolút nézőpontból elfogadod, hogy a Szív mint tiszta tudatosság túl van téren és időn, könnyű lesz megértened a többit, a saját korrekt perspektívájában.

Q: The Heart is said to be on the right, on the left, or in the centre. With such differences of opinion how are we to meditate on it?

K: A Szívről mondják, hogy jobb oldalon, hogy bal oldalon,hogy középen van. Ilyen eltérő vélemények mellett hogyan meditáljunk rajta?

A: You are and it is a fact. Dhyana [meditation] is by you, of you, and in you. It must go on where you are. It cannot be outside you. So you are the centre of dhyana and that is the Heart. Doubts arise only when you identify it with something tangible and physical. Heart is no conception, no object for meditation. But it is the seat of meditation. The Self remains all alone. You see the body in the Heart, the world is also in it. There is nothing separate from it. So all kinds of effort are located there only.

V: Te vagy, és ez tény. A dhyana *meditáció+ veled, általad, és benned van. Annak ott kell folynia, ahol te vagy. Nem folyhat rajtad kívül. Tehát te vagy a dhyana központja, vagyis a Szív. Kétségek csak akkor merülnek fel, amikor valamilyen tapinthatóval és fizikaival azonosítod magad. A Szív nem koncepció, nem objektum, amin meditálni lehet. Azonban a meditáció székhelye. Egyes-egyedül az Én marad. A testet a Szívben látod, a világ is abban van. Semmi nem különül el tőle. Így mindenféle erőfeszítést is csak ott található.

Q: You say the Ì'-thought rises from the Heartcentre. Should we seek its source there?

K: Ön azt mondja, az ’én’-gondolat a Szívközpontból száll fel. Ott kell keresnünk annak forrását?

A: I ask you to see where the Ì' arises in your body, but it is really not quite correct to say that the Ì' rises from and merges in the Heart in the right side of the chest. The Heart is another name for the reality and it is neither inside nor outside the body. There can be no in or out for it, since it alone is.

V: Amikor arra kérlek, vizsgáld meg, hogy az ’én’ hol keletkezik a testedben, valójában nem teljesen korrekt úgy fogalmazni, hogy az ’én’ a mellkas jobb oldalán elhelyezkedő Szívben keletkezik, és abba merül el. A Szív a valóság másik neve, és ahogy nincs a testen belül, úgy azon kívül sincs. Számára nem létezik kinn vagy benn, mivel egyedül ő van.

Q: Should I meditate on the right chest in order to meditate on the Heart?

K: A mellkas jobb oldalán kell meditálnom, a Szíven való előírás szerű meditációhoz?

43

www.nem2.lapunk.hu


A: The Heart is not physical. Meditation should not be on the right or the left. Meditation should be on the Self. Everyone knows Ì am'. Who is the Ì'? It will be neither within nor without, neither on the right nor on the left. Ì am' - that is all. Leave alone the idea of right and left. They pertain to the body. The Heart is the Self. Realize it and then you will see for yourself. There is no need to know where and what the Heart is. It will do its work if you engage in the quest for the Self.

V: A Szív nem fizikai. Nem a bal vagy a jobb oldalon kell meditálni. Az Énen kell meditálni. Mindenki ismeri az ’én vagyok’-ot. Ki az ’én’? Nincs sem belül, sem kívül, sem jobb oldalt, sem bal oldalt. ’Én vagyok’ – ez minden. Hagyd békén a jobb és a bal ideáját. Azok a test velejárói. A Szív az Én. Ezt értsd meg, és akkor saját szemeddel is meg fogsz győződni. Nem szükséges tudni hol van a Szív, és mi az. El fogja végezni a feladatát, ha az Én kutatásába bocsátkozol.

Q: What is the Heart referred to in the verse of Upadesa Saram where it is said, Àbiding in the Heart is the best karma, yoga, bhakti and jnana?'

K: Mi az a Szív, amelyre az Upadesa Saram egyik verse utal, mondván, ’a Szívben való időzés a legjobb karma, jóga, bhakti és jnana’?

A: That which is the source of all, that in which all live, and that into which all finally merge, is the Heart referred to.

V: Arra a Szívre utal, amely a forrása mindennek, amelyben minden él, és amellyel a végén minden egyesül.

Q: How can we conceive of such a Heart?

K: Hogyan tudunk megérteni egy ilyen Szívet?

A: Why should you conceive of anything ? You have only to see from where the Ì' springs." That from which all thoughts of embodied beings issue forth is called the Heart. All descriptions of it are only mental concepts.

V: Miért kellene megértened bármit? Csupán szemügyre kell venned, hogy az ’én’ honnan ered. Ahonnan minden testet öltött lény gondolata származik, azt nevezik a Szívnek. Annak minden leírása mentális koncepció csupán.

Q: There are said to be six organs of different colours in the chest, of which the Heart is said to be two finger-breadths to the right of the middle line.But the Heart is also formless. Should we then imagine it to have a shape and meditate on it?

K: Azt beszélik, hogy a mellkasban hat különféle színű szerv van, amelyek közül a Szívről azt mondják, hogy két ujjnyira kell legyen a középvonal jobb oldalán. De a Szív szintén forma nélküli. Úgy kell tehát elképzelni, hogy alakja van, és így kell felette meditálni?

A: No. Only the quest `Who am I?' is necessary. What remains all through deep sleep and waking is the same. But in waking there is unhappiness and the effort to remove it. Asked who wakes up from sleep you say Ì'. Now you are told to hold fast to this Ì'. If it is done the eternal being will reveal itself. Investigation of Ì' is the point and not meditation on the Heart-centre. There is nothing like within or without. Both mean either the same thing or nothing.

V: Nem. Csak a ’ki vagyok én?’ kutatásra van szükség. Ami mély alvásban és ébrenlét során s ugyanaz marad. De az ébrenléti állapotot a boldogtalanság, és az ennek eltávolítására irányuló erőfeszítés jellemzi. Ha megkérdezik ki ébred fel az alvásból, azt mondod ’én’. Most mondtam el, hogy ragaszkodj szilárdan ehhez az ’én’-hez. Ha ezt teljesíted, az örökkévaló lét fel fogja fedni önmagát. Az ’én’ kutatása a lényeg, nem a Szív-központ feletti meditáció. Semmi olyan nincs, hogy belül, vagy kívül. Ezek vagy ugyanazt a dolgot jelentik, vagy semmit.

Of course there is also the practice of meditation on the Heartcentre. It is only a practice and not investigation. Only the one who meditates on

Természetesen van olyan meditációs gyakorlat is, amelyet a Szív-központ felett folytatnak. Ez csak gyakorlat, és nem kutatás. Csak aki a Szív

www.nem2.lapunk.hu

44


the Heart can remain aware when the mind ceases to be active and remains still, whereas those who meditate on other centres cannot be so aware but infer that the mind was still only after it becomes again active.

felett meditál maradhat tudatos, mikor az elme beszünteti a tevékenységét, és csendben marad, mivel akik más központok felett meditálnak, olybá nem képesek tudatosak maradni, hogy csak akkor következtetnek arra, hogy az elme csendes volt, miután az ismét működésbe lépett.

In whatever place in the the body one thinks Self to be residing, due to the power of that thinking it will appear to the one who thinks thus as if Self is residing in that place. However, the beloved Heart alone is the refuge for the rising and subsiding of that Ì'. Know that though it is said that the Heart exists both inside and outside, in absolute truth it does not exist both inside and outside, because the body, which appears as the base of the differences ìnside' and òutside', is an imagination of the thinking mind. Heart, the source, is the beginning, the middle and the end of all. Heart, the supreme space, is never a form. It is the light of truth.

A test bármelyik helyére gondolja az ember az Én tartózkodását, az ezen gondolat erejének köszönhetően úgy fog megjelenni az ezt gondoló embernek, mintha az Én azon a helyen tartózkodna. Azonban, a szeretett Szív az egyedüli menedék, ahol az ’én’ felkel és lenyugszik. Ismerd fel, hogy bár a Szívet mind kívül, mind belül létezőnek mondják, az abszolút valóságban nincs sem belül, sem kívül, mivel a test, amely a ’kívül’ és a ’belül’ eltérésének az alapja, a gondolkodó elme kitalációja. A Szív, a forrása, a kezdete, a közepe, és a vége mindennek. A Szívnek, a mindenek fölött való űrnek, soha nincs formája. Az az igazság fénye.

www.nem2.lapunk.hu

45

Be as you are The teachings of Sri Ramana Maharshi

Recommend Documents