BÁNKI DONÁT GÉPÉSZMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR
ACÉL BAINITES ÁTALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA Márki András Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök A dolgozat a bainites átalakulással foglalkozik. Az alapfogalmak ismertetése után a bainites edzés kerül bemutatásra. Kísérletet végeztem az általam választott acél izotermikus átalakulási diagram-részletének felvételére. Az austenit bainitté alakulásának követését keménységméréssel végeztem. Néhány próbatestből csiszolatot is készítettem, majd fénymikroszkóp segítségével megvizsgáltam azok szövetszerkezetét. Meghatároztam a bainites átalakulás kezdő és befejeződési hőmérsékletét. A mérési eredménysor alapján - a folyamat kinetikáját leíró függvény alakjának ismeretében - matematikai statisztikai módszerrel meghatároztam két különböző hőmérsékleten az átalakult hányad változását az idő függvényében. Az átalakulás kezdő időpontjának az 5 % bainit keletkezésének idejét jelöltem ki, ez az a változás, ami már a mechanikai tulajdonságokban is mérhető változást okoz. A folyamat vége időpontot a 99 %-os átalakulási mértékhez rendeltem. A teljes C-görbe pár pontos meghatározásához sok hőmérsékleten kellene hasonló méréseket végezni. A méréssel meghatározott C-görbe pontok az irodalomban található hasonló diagram megfelelő részletével jó egyezést mutatnak.
A JOMINY-PRÓBATEST HŰLÉSI VISZONYAINAK VIZSGÁLATA Mesterházy Miklós Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök A dolgozat áttekinti az acél edzésének fémtani alapjait, az edzhetőség megítélésének különböző lehetőségeit. Az edzhetőség méréssel történő értékeléséhez Jominy-vizsgálatot szokás végezni. Mivel a Jominy-próbatest egy szabványosított alakú és szabványosított módon lehűtött próbatest, a különböző pontjaiban érvényes lehűlési görbéi valójában leírhatók az anyagára jellemző hővezetési és hőátadási tényezővel, valamint - a hűtővíz hőmérsékletét is figyelembe véve - a vízzel hűtött felületen fellépő hőfluxus értékével. Közel azonos összetételű ötvözetlen acélok esetében a figyelembe veendő anyagjellemzők alig változnak, így ezeknek az acéloknak a Jominy próbatest
különböző pontjaiban érvényes lehűlési görbéi elsősorban az austenitesítési hőmérséklettől függnek. Vizsgálatok folytak öt - kismértékben különböző összetételű - anyagból készült Jominy-próbatesteken, melyek hat különböző hőmérsékletről hűltek le. A próbatestek középvonalában, a véglaptól 10 és 50 mm távolságban elektronikus úton kerültek rögzítésre a lehűlési görbék. Egy erre a célra fejlesztett program görbéket illesztett a saját mérési adatokra. A programban a hőfluxus és a hőátadási tényezők mint paraméterek szerepeltek. A feladat a legjobb illeszkedést adó paraméterek megtalálása volt, s ez kézi optimalizálással történt. Miután rendelkezésre állnak a paraméterek megfelelő értékei, a program a próbatest bármely pontjában képes felírni az adott hőmérsékletről történő lehűlés esetén érvényes lehűlési görbét. Az eljárás jól hasznosítható például a duál-fázisú, és a TRIP acélok hőkezelései esetén, hiszen az adott lehűlési görbéhez adott szövetszerkezet és ennek megfelelően adott tulajdonságok tartoznak.
ACÉL MEGERESZTÉSI FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA Tóth Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök Nemesítést végeztem 42CrMo4 jelű acélpróbákon, a megeresztés folyamatának vizsgálata céljából. Három különböző hőmérsékleten azonos négy-négy időtartamig végeztem az előzetesen azonos módon austenitesített darabok megeresztését. A 12 féle hőkezelést előre legyártott szakító próbatesteken, illetve keménységmérésre alkalmas hengeres próbatesteken végeztem el. A hőkezelések közben a szakító próbatestek egy része megrepedt, így a tervezett vizsgálatok közül a szakítóvizsgálatot nem minden esetben tudtam elvégezni. A kiértékelés a keménység és az egyezményes folyáshatár mérési eredményei alapján történt. A mérési adatsorokra matematikai statisztikai módszerrel közelítő függvényeket illesztettem. Eredményéként olyan összefüggést kaptam, mely a megeresztés hőmérséklete és ideje függvényében megadja egy meghatározott módon edzett és meghatározott méretű darab különböző mechanikai tulajdonságait. A módszer nem csak a keménység és az egyezményes folyáshatár változásának követésére alkalmas, hanem valamennyi - a hőmérséklet által aktivált folyamat okozta - számszerűsíthető változás matematikai leírására. A kísérletet és a kiértékelést más anyagokon elvégezve meg tudjuk határozni, milyen hőmérsékleten, mennyi ideig kell megeresztést végezni az
előírt szilárdsági jellemzők eléréséhez. A gyakran felhasznált anyagoknál érdemes elvégezni ezeket a kísérleteket, mivel így meghatározható a gazdaságos, optimális megeresztő hőkezelés.
KÜLÖNBÖZŐ MEGERESZTÉSI HŐMÉRSÉKLET HATÁSA AZ 51CRV4 ACÉL TULAJDONSÁGAIRA Forgács Péter Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus A technológiai próbák azok a vizsgálatok, amelyek eredményei alapján az anyag feldolgozhatóságára vonatkozóan lehet következtetéseket levonni. Ezek a próbák nem eredményeznek feltétlenül meghatározott mérőszámokat, néha csak annak a megállapítására alkalmasak, hogy az anyag képes-e bizonyos hatásokat elviselni, illetve megfelel-e az egyes követelményeknek. Ezeket a próbákat sok esetben a gyakorlat alakította ki, így tapasztalatszerzésre van szükség, hogy megállapíthassuk: alkalmas-e a próba a megcélzott anyagtechnológiai jelenségek megítélésére. A gyakran használt próbák egyike az edzhetőség (hőkezelhetőség) vizsgálata. Célkitűzésünk a megeresztési hőmérséklet hatásának vizsgálata az 51CrV4 acél tulajdonságaira vonatkozóan. A dolgozatban ismertetjük az ehhez szükséges vizsgálatokat, készülékeket, valamint az irodalmi hivatkozásokat. A vizsgálatok eredményeként a választott anyag hőkezelés hatására megváltozott tulajdonságait mutatjuk be.
ANYAGVIZSGÁLÓ BERENDEZÉS BEÜZEMELÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI VEZÉRLŐ SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Lénárd - Rákosi Zichy Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Nagy István, főiskolai adjunktus A dolgozat tárgyát képező berendezés a tároló pufferban tárolt munkadarabokat válogatja szét a munkadarabok anyaga alapján. A kitűzött feladat egy kész technológiát ellátni érzékelőkkel, majd biztosítani az anyag alapján történő megkülönböztetést. A munkadarab a tároló berendezésből egy szállítókocsi segítségével jut el a válogató berendezésig. A szállítókocsi a munkadarabot érzékelők csoportja alatt
szállítja el, majd az érzékelt jelek kiértékelése alapján történik meg a szétválogatás. A különböző érzékelők: reed-relé, hall generátoros-, induktív-, kapacitív- és opto-érzékelők. A jeleik kiértékelése egy Bosch PLC segítségével történik, majd az értékelés alapján a PLC kiadja a megfelelő utasítást is. A szállítást a kocsin kívül még elektro-pneumatikus szelepek is biztosítják, melyek vezérlését szintén a PLC biztosítja. A PLC programnak biztosítania kell az automatikus és a kézi vezérlés lehetőségét is.
KOPÁSI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA Lazáry Dénes Soma Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus Kopásvizsgálatokra vonatkozóan a szakirodalomban számos gyakorlati módszer ismert. Az eljárások egyik csoportját a pontszerű koptatást végző módszerek alkotják. Az általunk vizsgált pontszerű koptatóvizsgálati módszernél megállapítottuk, hogy a kísérletek során számos bizonytalansági tényezővel is számolni kell, melyek a kísérletek reprodukálhatóságát erősen rontják. A választott módszer hátrányait kiküszöbölve, előnyeit megtartva kidolgoztunk egy új elrendezésű vizsgálati eljárást, aminek gyakorlati alkalmazhatósága megítélésére számos kísérletet végeztünk, s ezeket matematikai módszerekkel kiértékeltük. Megállapítottuk, hogy az új elrendezés a gyakorlati alkalmazás során megfelelőnek bizonyult, az eredmények kis szórást, a kísérletek jó reprodukálhatóságot mutatnak.
TŰZOLTÓ CSATLAKOZÓ MECHANIKAI VIZSGÁLATA Kreitner Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus A mindennapi életben használatos alumínium-öntvény tűzoltó csatlakozó meghibásodása az oltási tevékenység során számos problémát okozhat, pl. balesetveszélyessé válhat és nehezítheti a tűzoltók munkáját. Szükség van ezért egy olyan könnyen elvégezhető vizsgálatra, melynek segítségével a csatlakozók mechanikai tulajdonságait, terhelhetőségét vizsgálhatjuk és következtethetünk az élettartamára is. A vizsgálatok tervezése csak az alkatrészek gyártástechnológiájának, valamint anyagának pontos ismerete mellett lehetséges, ezért bemutatjuk a
csatlakozó öntési technológiáját, jellemzőit, valamint pontos alkatrészrajz segítségével a méreteit. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges készülékeket megterveztük, illetve kiválasztottuk, s azokat a dolgozatban részletesen bemutatjuk. A vizsgálatok eredményeit matematikai módszerekkel értékeltük, majd ezek alapján vontuk le következtetéseinket.
POLIMER CSÖVEK ELEKTROFÚZIÓS HEGESZTETT KÖTÉSEINEK VIZSGÁLATA Pók Ferenc Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Gáti József, főiskolai docens A dolgozat a polimer csövek főbb hegesztési módozatainak áttekintését követően bemutatja a polietilén csövek elektrofúziós hegesztését. Az elkészített hegesztett kötéseken az eljárás során előfordulható tipikus hibákat generáltam, ezekről fotókat, makroszkópikus és röntgen felvételeket készítettem, s az értékelés során hibaatlaszt állítottam össze. Az atlaszban fel nem használt felvételeket a mellékletben helyeztem el.
VEZÉRLŐBÜTYÖK FINOMKIVÁGÓ SZERSZÁMÁNAK TERVEZÉSE Pellinger Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Dr. Sárossy György, főiskolai docens A dolgozat első részében részletesen kitérek a finomkivágás elvének alapjaira és a megvalósíthatóság kérdéseire. A dolgozat második részében az adott munkadarab (vezérlőbütyök) szerszámtervezésének lépésenkénti bemutatására kerül sor, kitérve az egyes elemek (vágólap, bélyeg, lengő-vezető lap, ékpálya stb.) geometriájára és funkciójára. Ezen belül szerepel még a gazdaságos sávterv meghatározása, az ennek megfelelő vágólap- és bélyegelrendezés, a megfelelő méretű és merevségű szabványos szerszámház kiválasztása is. Az utolsó szakasz a vágólap és a lyukasztó-kivágó bélyegek hőkezelési technológiáját tartalmazza, ahol a hevítési - hőntartási - lehűlési hőmérsékletek, azok ideje és sebessége is leolvasható a megadott diagramokból.
MVE 280M JELŰ ESZTERGAGÉP FŐORSÓ GYÁRTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Fábián Szilárd Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Jezsó László, főiskolai docens A dolgozat témája az MVE 280M egyetemes csúcsesztergagép főhajtómű főorsója gyártás közbeni deformációinak vizsgálata. A főorsó nagyolásakor és simításakor - a rá ható forgácsolóerők által gerjesztett feszültség hatására deformálódik, ami a pontatlanság egyik forrása. Ha a deformáció mértéke túl nagy, a gyártott termék mérethűsége nem lesz megfelelő, ha kisebb erővel forgácsolunk, akkor a gyártási költség lesz nagy. Ezt a problémát kell megvizsgálni. A munkadarab hagyományos vizsgálata számítással a teljes hosszon nagyon bonyolult, időigényes és nem konzekvens. A dolgozatban megpróbálom ezt a problémát egyszerűbben és gyorsabban megoldani. A főorsót reprezentáló 3-dimenziós testmodellt terhelem a valósághoz hasonló igénybevétellel, s az így elkészített modellen elvégzem a végeselemes analízist, majd ennek eredményeit értékelem ki.
HŐKEZELT ACÉLOK FORGÁCSOLHATÓSÁGI VIZSGÁLATA Magyar Gergely - Lindwurm Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. és III. évfolyam Konzulensek: Hervay Péter, főiskolai adjunktus Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Bíró Szabolcs, tanszéki mérnök A dolgozat rendszerezi a forgácsolhatóságot befolyásoló és az azt jellemző tényezőket, majd megállapítja, hogy fő jellemzőket hosszantartó, költséges vizsgálatokkal lehet csak megkapni. A hőkezelt acélok kiegészítő jellemzői közül hárommal foglalkozik: a forgácsoló erőkomponensekkel, a felületi érdességgel és a forgácsalakkal. A dolgozat fő témája ennek a három jellemzőnek a vizsgálata. Megállapítja, hogy a forgácsolhatóság szempontjából a hőkezeléssel beállított keménységnek optimális értéke van. Kísérletet tesz a forgácsolhatóság komplex mérőszámának definiálására és így is minősíti a jellemzőket.
A MARÁSI FOLYAMAT VIZSGÁLATA SZÁMÍTÓGÉPES ERŐMÉRÉSSEL
Farkas Attila Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A dolgozat áttekinti az ujjmarókra vonatkozó szerszám-innováció néhány eredményét és megállapítja azt, hogy a marók forgácsoló-képességének növelése a szerszámgeometriai fejlesztések révén sikerült. Ismerteti az újabb fejlesztéssel kialakított szerszámok sajátosságait, majd a marási folyamat közben végrehajtott (on-line) mérések megtervezését és végrehajtását. A dolgozat fő részét a kísérletekből levonható következtetések képezik. Megállapítja, hogy a kísérletekhez használt anyagminőségek mely szerszámokkal munkálhatók meg a legkönnyebben. Hasznos és az üzemei gyakorlat számára fontos szabályokat közöl az ujjmarók viselkedését illetően.
TIVOLY GYÁRTMÁNYÚ MARÓSZERSZÁMOK VIZSGÁLATA Nagy Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A korrózióálló acélok közismerten rossz forgácsolhatóságúak. Az ujjmarók teljesítőképességét elsősorban élgeometriai változtatásokkal és a maró anyagának ill. bevonatának fejlesztésével érik el. A dolgozat ismerteti a forgácsoló-képesség növelésének módszereit, a legkedvezőbb szerszámanyag és bevonat kombinációkat, majd szisztematikus kísérleteket végezve megállapítja a rendelkezésre álló ausztenites korrózióálló acél célszerű forgácsolási körülményeit. A Tivoly gyártmányú ujjmarók alkalmazáshoz új felismeréseket, szabályokat alkot, amelyek a gyakorlati munkában is eredményesek.
TiAlN-BEVONATÚ SZERSZÁMOK PIACKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Csuka Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam
Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A dolgozat ismerteti a fizikai rétegfelviteli (PVD) eljárásokat, az azokkal képzett vékonyfilmek hatásait és előnyeit. A bevonatképzés anyagai közül külön tárgyalja a mono- és multilayeres, valamint a legkorszerűbb dedikált és nanokompozit bevonatokat. Forgácsolási kísérleteket végeztünk a rendelkezésre bocsátott hazai és külföldön felvitt rétegekkel. Megállapítható, hogy a szubsztrátum előkészítésétől, a rétegszámtól és rétegminőségtől jelentősen függ a gyorsacél ujjmarók teljesítőképessége. A dolgozat zárásaként gazdasági számításokat végeztünk a különféle bevonatok rentabilitására vonatkozóan, rangsorolva az egyes gyártókat és hasznos gyakorlati megállapításokat is tettünk.
A TERMELÉKENYSÉG ÉS A MINŐSÉG EGYIDEJŰ NÖVELÉSE Bíró János Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Palásti-Kovács Béla, főiskolai tanár Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Bíró Szabolcs, tanszéki mérnök Bóta József, szakoktató A gépalkatrészek forgácsolása során a termelékenység és a minőség egyidejű megvalósítása csak a legkorszerűbb módszerekkel, elvekkel és eszközökkel lehetséges. Néhány szerszámgyártó olyan megoldásokkal kísérletezik, amellyel lehetővé válik ezen két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése. A dolgozat esztergálási körülmények között, jellegzetes forgácsolhatóságú anyagokon, hagyományos és simító (wiper) élt tartalmazó váltólapkát vizsgál. A dolgozat megállapítja a wiper élű lapka előnyeit (egyértelmű fölényét az érdesség előállításban és a termelékenység megváltozásában), valamint a hátrányokat is. Az utóbbiakhoz tartozik például az, hogy a simító élű szerszámok a munkadarab-gép-szerszám rendszerrel szemben fokozott követelmények támasztanak.
AZ FMEA MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGY KONKRÉT TERVEZÉSBEN Szabó Péter
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulens: Galla Jánosné, főiskolai adjunktus A tervezés egy konkrét készülékre vonatkozik, amely a hidegindítást könnyíti meg, többlet üzemanyag bevitele nélkül, azaz előmelegítő funkciót lát el. A készülék fejlesztéséhez a konstrukciós FMEA minőségügyi technikát alkalmaztuk. Azért került erre a technikára a választás, mert a minőség javítása mellett a hibák vizsgálatával, következményeinek felmérésével és okainak kutatásával foglalkozik. A minőség javítását azzal éri el, hogy biztonságosabban, a célnak, funkciónak megfelelő termék állítható elő. A hibavizsgálatot és a minőség magasabb szintre történő emelését az FMEA csapatmunkával éri el. A készüléket egy olyan csoport vizsgálta meg és értékelte, amelynek tagjai az autótechnika és az ehhez közelálló szakterületeken munkálkodnak. Az FMEA eljárás során a készüléket funkcióelemekre bontottuk és azok potenciális hibáinak elemzésére egy elemző-értékelő lapot készítettünk. Ahhoz, hogy a csoport tagjai a kockázatot meg tudják ítélni, az értékelési kritériumokat táblázatba foglalva állítottuk össze, így egy egységes skála szerint értékelhető a hibák következményeinek súlyossága, előfordulási lehetősége és felfedezhetősége. A vizsgálati eredmények összesítése után kiértékelésre kerültek a kockázati tényezők. Az egyes funkcióelemeken belüli kockázati tényezők összegét megállapítottuk és sorrendbe állítottuk, hogy kiderüljön, melyek azok a funkcionális elemek ill. hiba okok, amelyek a szerkezetre nézve leginkább kritikusak. Az így kapott értékek Pareto-diagramban kerültek ábrázolásra. A Pareto-diagramban a kockázati tényező határértéke 125 pontra lett megállapítva. A kiértékelést követően minőségjavítási javaslatok születtek az egyes funkcionális elemekhez a hiba okok elkerülésére, az előfordulási valószínűség csökkentésére és a felfedezési valószínűség növelésére. A dolgozat és az elvégzett elemzés eredményei alapján a legkritikusabb elemek továbbfejlesztésére néhány további irányvonal rajzolódott ki.
ELEKTRONIKUS BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS TŰZVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSA Sólyom Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Paulicska Miklós, szervizmérnök
A dolgozat részletesen ismerteti a napjainkban előforduló elektronikus biztonságtechnikai és tűzvédelmi rendszerek tervezését és azok működését. Bemutatja a rendszert felépítő központot, a hozzá kapcsolt érzékelők, modulok, kiegészítő eszközök tulajdonságait, előnyeit és hátrányait. A dolgozat kitér a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002 BM rendeletre is.
AUTÓINK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Turi György Tibor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat témáját tekintve nem mondható újszerű szenzációnak, de „megállja a helyét” a fontos ismeretek között. Olyan kérdéseket érint, melyek megváltoztatják az ember hozzáállását az autójához. Leírja miként védhetjük meg kedvencünket akár az autó tolvajoktól, akár a tűz- vagy egyéb káresetektől. A dolgozat fő témáját az autóriasztók képezik, de szó esik a tűz elleni védelemről, a rendszeres ápolásról illetve szervizelésről, karbantartásról is. Ezek legalább annyira fontosak szerint, minthogy beszereltessünk, avagy szereljünk képességünk szerint - egy jól működő riasztó-rendszert. A rendszeres gépjárműellenőrzéssel és -ápolással megelőzhetjük autóink meghibásodását, de akár a veszélyes kimenetelű baleseteket is. Ugyanakkor, ha ismerjük gépjárművünket, nem érhet minket meglepetés a szerviz műhelyekben sem, ha épp valamilyen meghibásodást kellene orvosolni. A dolgozat tartalmazza, mire kell ügyelnünk használat során és milyen alkatrészek szervizelésével menthetjük meg akár még az életünket is, ha balesetet szenvedünk. A kötelező autó felszerelések mellett éppúgy kisegít minket néhány szerszám, mint ahogyan megmentheti életünket és autónk maradványait egy tűzoltó készülék. A dolgozat ezekről a kiegészítőkről is említést tesz és hasznos tanácsokkal látja el az „átlagautóst”, megfelelő példákkal alátámasztja a kötelező és ajánlatos felszerelések szükségességét.
INTERNETRŐL VEZÉRELHETŐ FELÜGYELETI RENDSZEREK Hevertle Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár
A manapság egyre inkább elterjedő Internet új lehetőségeket nyit meg a vagyonvédelem és a felügyeleti rendszerek körében is. Mivel az Internet behálózza az egész világot, így csupán annyi szükségeltetik, hogy egy számítógép (ami felügyeli a rendszerünket) regisztrálva legyen azon. A rendszer természetesen nem csak egy computer-ből áll, hanem egy switchből, egy (vagy több) rooter-ből és vezérlőpanelből (X-pro) is áll. A dolgozat ezen berendezések fizikai és szoftveres megvalósításáról, illetve a köztük lévő kapcsolatról, adatátvitelről szól. Az egyes fejezetek rendre tartalmazzák az eszközök részletes ismertetését, majd a vezérelhető készülékek csatlakoztatását a rendszerhez. Külön fejezet tárgyalja a rendszer gyakorlati alkalmazását néhány példával és ábrával. Fény derül majd az ilyen és ehhez hasonló felügyeleti rendszerek szükségességére, előnyeire illetve hátrányaira.
ÉPÜLETEK VILLÁMVÉDELME HAZÁNKBAN Kiss Géza Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat bevezető szakaszában bemutatom a villám kialakulásához szükséges tényezőket, valamint a villám keletkezésének menetét. Fő témaként a villámcsapás káros hatásait, ezen belül a hőhatás, dinamikus erőhatás, indukált feszültség hatásait vizsgálom, valamint szó esik a villámhárító feladatáról, működéséről. Kiemelten foglalkozom az épületek csoportosításával rendeltetés, magasság, tetőanyag, körítőfal-anyag és a környező levegő szennyezettsége szerint. Ismertetem a fontosabb fogalmakat, majd a felfogó-rendszer felépítését, azon belül kiemelten foglalkozom a felfogó, a levezető, valamint a földelés működésével, elrendezésével, fokozataival. Fontosnak tartom kiemelni az emberélet védelmét, a villám biológiai hatásait és a villámcsapás elleni védekezést. A befejező rész bemutatja az épületeken belüli villámvédelmet, esztétikai követelményeket és a villámhárítók létesítésének és fenntartásának fontosabb szempontjait.
A DUNAÚJVÁROSBAN ÉPÜLŐ GÁZMOTOROS BERUHÁZÁS ISMERTETÉSE MŰSZAKI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI SZEMPONTOK ALAPJÁN Simon Róbert Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár
A beruházás célját képező 12 darab gázmotoros generátorral villamos áramot termelnek és az országos elektromos hálózatba táplálják. Ezen villamos áramtermelés folyamán a robbanó motorok hűtését el kell látni, ezért hőhasznosító berendezést telepítenek, amit összekapcsolnak a város távhőrendszerével. A dolgozat kiterjed a kivitelezés biztonságtechnikai előírásai, az alkalmazott technológiák és minőségi követelmények ismertetésére. Számszerű adatokat gyűjtöttem a teljesítmények volumeneinek bemutatására, a Dunaújváros távhő igényeivel összehasonlítva. A biztonságtechnikai fejezet egy gázmotoros erőmű kezelési-karbantartási utasításainak értelmezését dolgozza fel. A város politikai eseményei kísérik ezt a beruházást, ezekből is bemutatok ellentétes álláspontokat.
A METRÓ- BAN BEKÖVETKEZETT TŰZ- ÉS KÁRESETEK MUNKAVÉDELMI PROBLÉMÁI Duray Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Duray Ferenc, ny. tűzoltó alezredes Bérczi László, tűzoltó őrnagy Palotai Gábor, tűzoltó őrnagy A dolgozat ismerteti a metró területén bekövetkezhető káreseteket, amelyeknél tűzoltói beavatkozásra kerülhet sor, valamint az ezen káreseteknél felmerülő különböző munkavédelmi problémákat és a problémák megoldásainak lehetséges módjait. A dolgozat foglalkozik még két olyan nagyobb konkrét káreseménnyel, amellyel a tűzoltók ritkábban találkoznak a mindennapi munkájuk során és ahol jelentősebb tűzoltói beavatkozásra volt szükség.
A FŐVÁROSI KÖZPONTI RENDELTETÉSŰ MENTŐSZERVEZET - FKRMSZ (2004. 10. 08-i gyakorlat) Varga Szabolcs Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Zara Pál, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, FKRMSZ vezetője A dolgozat részletesen ismerteti a FKRMSZ létrejöttét, felépítését, a múltbeli tevékenységeit és a jövőbeni terveit. 2004. október 8-án egy komplett, egész szervezetre kiterjedő gyakorlatot tartottak a Vegyi Felderítő Csoport
(VFCS), a kutyás mentő csapat és a hegyi mentők részvételével, illetve bemutatták az Ukrajnában is jól teljesített Mobil Kórházat. Ezen a gyakorlaton való részvételem alapján igyekszem minél részletesebben bemutatni egy szimulált katasztrófát.
A DOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK A MUNKAHELYEN Frank László Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat témája a munkahelyeken történő dohányzási szokások bemutatása. Kire, milyen hatással van a dohányzás? Van-e ellentét a dohányzók és a nem dohányzók között? A dolgozat kitér a dohányzás történetére, a dohányzás különféle módjaira, bemutatja az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Ismerteti a dohányzási szokásokat életkorra, munkahelyre, végzettségre lebontva. Szemünk elé tárja a különböző módokat a leszokásra. A végén pedig a statisztikai adatok kerülnek előtérbe. A dolgozatot ajánlható minden dohányzónak és nem dohányzónak egy tisztább, egészségesebb életért.
MIÉRT MONDTAM NEMET? (A drog elutasításának okai) Nagy Zsolt - Páter Áron Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Suplicz Sándor, főiskolai adjunktus Számos kutatás foglalkozik a droghoz vezető út problémájával, de ez a dolgozat egy teljesen új szemszögből, az ellenkező irányból közelíti meg a kérdést. Arra keresi a választ, hogy mért mondanak nemet a fiatalok a drogokra. A nem melletti döntés hátterének felkutatásával próbálja kideríteni, hogy melyek azok a hatások, amelyek következtében kialakul egy helyes, elutasító magatartás. A kutatás középiskolás korosztályban, több, eltérő oktatási szokásokkal rendelkező iskolában, mintegy kétszáz elemű mintavétel segítségével kívánja a kérdés minél átfogóbb analízisét megvalósítani. Az iskolák között van szakmunkás képző, zenei és vallásos iskola is. Ez szembetűnően érzékelhető az eredményekben is. Könyvtári kutatás szolgált a probléma elméleti megközelítésére. A munka gyakorlatiasabb és életszerű komponense a kérdőív,
mely a döntés határvonalának feltérképezését tűzte ki elérendő célul. A kérdőív a mindig aktuális szociális környezeti hatások, az önértékelés és a ma nagy hatást gyakorló média erősen befolyásoló szerepének a figyelembe vételével készült el. A dolgozat minden adatot a lehető leghatékonyabban törekszik felhasználni. Ennek érdekében többszintű kiértékelési rendszert kíván bemutatni. Az első szinten az adatok rendszerezése történik a kérdőívet kitöltő iskolák alapján. A következő lépésben az adatok valósághű adatbázisba foglalása történik, ami egyrészt a szöveges kiértékelés sikeréhez nélkülözhetetlen összefüggéseket, másrészt a korreláció, a matematikai statisztika alkalmazásához adja az információkat. Szöveges kiértékelés a kérdésekre adott válaszok miértjével, környezeti hátterével, döntési mechanizmusával foglalkozik. A kérdőíven belüli és kérdőívek között fennálló kapcsolat vagy ellentét alapján - a matematika segítségével - a téma meghatározó pontjai között fennálló arányok, logikai összefüggések szemléletességét kívánja bemutatni. A probléma újszerű megközelítése több ponton alátámasztja az elméleti kutatást és feltárja a módszer sajátosságaiból adódó előnyöket. A probléma vizsgálata eddig nem ismert összefüggéseket, okokat tár az érdeklődők elé.
KONFLIKTUS MEGOLDÁSI STRATÉGIÁK Lenkei Linda - Rill Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Suplicz Sándor, főiskolai adjunktus A dolgozat fő témája a konfliktuskezelés. Munkánkban azzal foglalkozunk, hogyan is oldják meg az emberek a hétköznapi életben fellépő problémákat, hogyan tudják kezelni az összeütközéseket másokkal, illetve saját magukban. Először a dolgozat kitér a tárgyhoz kapcsolódó definíciókra, példákat hoz különböző konfliktus helyzetekre, valamint azok megoldására, Feltárja az eddig megjelent szakirodalmi véleményeket. Szeretnénk rávilágítani arra, hogy mennyit változott ebben a témakörben a másik emberhez való hozzáállás a történelem során ill. az egyének életében, mennyire befolyásolják ezt a humanizáció és a dehumanizáció arányának változásai, a családban tanult formák. Külön fejezet foglalkozik a konfliktuskerüléssel, mint passzív megoldási stratégiával, ami tapasztalataink szerint a leggyakrabban alkalmazott út. De vajon hova vezet az elfojtás? A dolgozat tartalmaz egy kérdőíves felmérést is, amelyet különböző életkorú emberekkel végeztünk el. A reprezentatív mintát faktor-analízissel dolgoztuk fel, mellékelve a módszer alkalmazási szabályait. Végül igyekszünk feltárni az ideális konfliktus megoldási stratégiákat.
