Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács április 20.-i ülésére

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére 1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége „Új igényekkel jelentkező, ún. „multiopcionális” üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső szervezeti és managementproblémák (a turizmus-management költségollója), a szabadidős infrastruktúra folyamatos fenntartásának és megújításának terhei, illetve a meglévő természeti és szociális adottságokból kiinduló, fenntartható fejlődés biztosítása – nagyjából így jellemezhető az a feszültségmező, amiben a mai turisztikai szervezetek mozognak. Számtalan felelősségteljesen gondolkozó régió dolgozik a megoldáson Európa-szerte. Közülük jó néhánynak tudomásul kell vennie, hogy a megújult kihívásokra képtelen adekvát válaszokat adni. Mert ahhoz, hogy sikeresen működjön, nem elegendő ezt vagy azt a részproblémát megoldania. Sikeresnek csakis azok a régiók bizonyulnak, amelyek elegendő minőségi szálláshellyel, a legmodernebb infrastruktúrával és vállalkozói szemléletű turizmus managementtel és irányítással rendelkeznek. Piacra szabott, minőségileg kifogástalan ajánlati csomagok, sokrétű piaci tevékenység, rugalmas piaci megjelenés és márkatudatosság - röviden: a desztináció-management-koncepció a megoldás” (Hubert Bratl, Franz Schmidt Bécs, 1999). Felkészült-e a Balaton Régió, felkészült-e Magyarország a fenti kihívásokra? Egyáltalán: tudatosodott-e a turizmussal foglalkozókban a kérdés: miből fogunk megélni holnap? Feltettük-e kíméletlenül önmagunknak azokat a kérdéseket, amelyek feltárhatják annak okát, hogy a Balaton Régió (és Magyarország) turizmusa hanyatlik? S ha igen, a válasz során vajon a rajtunk kívül álló (gazdasági, politikai, emberi) okok mellett találtunk-e olyanokat, amelyek bennünket érintenek, amelyek felvetik saját felelősségünk kérdését? Egyszerűbben: megkérdeztük-e önmagunkat, vajon mit tehetünk mi azért, hogy a dolgok megváltozzanak? Egyre többen gondoljuk úgy, hogy ideje egy asztalhoz ülni, és feltárni a hanyatlás okait. Az UNWTO adatai szerint a globális turisztikai piac átvette a vezető szerepet a világgazdaságban. A Balaton Régió (és Magyarország), hagyományait, kultúráját, természeti és szociális adottságait tekintve kivehetné a részét ebből a sikerből. Mégsem teszi. Legalábbis nem az elvárható mértékben. Ennek okai igen szerteágazóak. Összefoglalóan annyit mondhatunk talán: egyre nyilvánvalóbb, hogy gyökeresen kell megváltoztatni a dolgokat, a felületi kezelés többször csődöt mondott már. Meg kell változtatni a balatoni és hazai turizmusirányítást, szervezést! Hol kezdjük? Hol vannak a gyökerek? Ismerünk Európában tartományt, ahol 475.000 lakos (egy nagyobb magyar megye) évente 100.000 vagon! almát ad el – étkezési almaként. Egy 4 tagú család 2 hektár almaültetvényből megél. Ugyanott, ugyanaz a 475.000 ember a turizmusban 29 millió vendégéjszakát produkál (Összehasonlításul: ez nagyjából megegyezik teljes Magyarország turisztikai teljesítményével. Ami persze még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy az említett tartományban a vendégek átlagos napi költése 105 EUR, míg ez Magyarországon a külföldi vendégek esetében sem haladta meg 2011-ben a 40 EUR-t). A Balaton Régió lakosainak száma kb. 250.000. A vendégéjszakáké 4-5 millió körül mozog. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) összes szálláshelyi forgalma a 2000. évi 7,1 millió 8230 Balatonfüred, Blaha L. u. 5. Lev.cím: 8600 Siófok Pf. 75. E-mail: [email protected]

Oldal 1

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére vendégéjszakáról 2004-re 5,9 millióra csökkent 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken már csupán 4 millió vendégéjszakát regisztráltak, holott a tendencia világszerte a 4* irányába mutat. A régió súlya a kereskedelmi szálláshelyek országos összforgalmában 2000-ben 27 % volt, 2004-ben már csupán 23 %-ot ért el. A hanyatlás további jelei és tényezői is megmutatkoznak: a jelenlegi turisztikai kereslet gyenge fizetőképessége, erős szezonalitása és koncentrációja a parti sávban; az infrastruktúra hiányosságai; a vízparti üdülésen és néhány wellness- és gyógyszállón kívül egyéb, sajátos vonzerőn alapuló komplex turisztikai termékek hiánya; a szolgáltatások változó színvonala; a marketing gyengeségei stb. A tények magukért beszélnek: ahhoz, hogy a Balaton Régiót vonzó európai úti céllá változtassuk, a szó korszerű értelmében sikeres európai desztinációvá fejleszthessük, azonnali cselekvésre, azon belül is mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség. A Balaton térsége fejlesztésének feladatai az alábbiak szerint összegezhetők a konkurens turisztikai desztinációk gyakorlatához képest: - nagyobb mértékben kell fokozni a fejlesztési források térségbe jutását, - kreatívabb módon kell megválasztani a fejlesztések tárgyát, gazdagítani a csak itt meglevő turisztikai vonzerők számát, - nagyobb mértékben kell növelni a fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát, - törekedni kell a TDM-típusú modell térnyerésére a „resort” típusú modellekkel szemben, el kell tudni érni, hogy a balatoni turizmusból származó bevételek minél nagyobb arányban adózzanak és maradjanak helyben, - mindenki másnál hatékonyabb marketing tevékenységet kell folytatni, - minél inkább teljessé kell tenni a régió intézményrendszerét, - tudatosan kell építeni minden partner balatoni identitására és folyamatosan ápolni kell azt, - hatékonyabban kell alkalmazni a természeti-környezeti elemek védelmét. 2. Szemlélet- és struktúra-váltás – teljes modernizáció a turizmus-irányításban: a Balaton mint versenyképes európai desztináció A piaci működés szemszögéből nézve egy modern desztináció a következő alkotó-elemekre épül: - Az adott területen található szolgáltatók, létesítmények együttműködési készsége A turisztikai desztinációk felépítésével mindig párhuzamos az a törekvés, hogy a kisebb szolgáltatók a hálózatba szerveződés révén a „nagyobb” versenytársaknak egyenrangú partnereivé válhassanak a piacon. Az összefogás egyúttal megteremti - a marketing irányultságától függően – a szakmán kívüli vállalkozásokkal, intézményekkel való együttműködés lehetőségét is. - Szolgáltatási láncolatok/hálózatok A professzionálisan menedzselt desztináció fontos vonása a jól működő, a megfelelő részpiacokra (kerékpározás, kalandtúra, kulturális turizmus, wellness, stb.) és az ennek megfelelően kiválasztott célcsoportokra irányuló szolgáltatási hálózatok megléte. A szolgáltatási hálózatok kialakításánál különösen fontos a régi mondás figyelembe vétele: A fogyasztód cipőjében kell járnod! A minőségi differenciálás, mint verseny-stratégia kötelezően feltételezi, hogy a szolgáltatói hálózatok a desztinációba érkező vendég fogadásától a távozó vendég teljes elégedettségéig működőképesek legyenek. Ennek feltétele viszont a megfelelő minőség-menedzsment megléte. 8230 Balatonfüred, Blaha L. u. 5. Lev.cím: 8600 Siófok Pf. 75. E-mail: [email protected]

Oldal 2

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére - Management- és marketing-kompetenciák A desztinációnak rendelkeznie kell egy minden tagja számára elkötelező érvényű desztinációs stratégiával. Méghozzá úgy, hogy annak hordozói maguk a szolgáltatók legyenek. Az ilyen stratégiák kidolgozásába tehát be kell vonni magukat a partnereket is, azt működtetniük kell, hogy a stratégia gazdái legyenek. - Professzionális struktúra A sikeres desztinációs működés feltételezi azoknak a szakmai szervezeteknek a meglétét, amelyeket a szakirodalom desztináció menedzsment szervezeteknek nevez. A szervezetek anyagi forrásainak biztosítása mellett a szervezetekben végzett management tevékenység mennyiségi és minőségi személyi feltételeinek megléte az a tényező, ami a legdöntőbben befolyásolja a desztináció sikerét. Fenti feltételek megteremtésén a Balaton Régió színe-java több mint egy évtizede, eszközök nélkül ugyan, de elkötelezetten dolgozik. 3. A kitörés záloga – a régió egészét lefedő desztináció menedzsment szervezeti rendszer A balatoni desztináció menedzsment szervezeti rendszer kezdetei a 19. sz. végére nyúlnak vissza. Akkor, a turizmus erősödése révén felértékelődő tó környékén, a polgárosuló Magyarországon sorra-rendre jöttek létre azok a turisztikai egyletek, amiket ma desztináció menedzsment szervezeteknek neveznénk. Nem volt ez másképp Európa-szerte sem. Az erőteljesen iparosodó világban, a tehetősebb középréteg igényeit kielégítő modern szórakozási-pihenési mód: a turizmus, mindenhol létrehívta azokat a szervezeti formákat, melyek a modern értelemben vett turisták igényeit voltak hivatottak kielégíteni. A 2. világháború után ez a természetes fejlődési folyamat Kelet-Európa kommunista államaiban megszakadt, helyét a jól ismert „állami gondoskodás/gyámkodás” intézménye vette át. Ebből a gyámkodó látszat-paradicsomból csöppent a kíméletlen piaci törvények világába a rendszerváltás után a Balaton Régió turizmusa. Erre a változásra a régió semmilyen szempontból sem volt felkészülve. A turizmusnak vagy nem, vagy egyszerre túl sok gazdája volt, az infrastruktúra romokban hevert, gyakorlatilag egy évtized leforgása alatt eladhatatlan kapacitás-hegyek keletkeztek, amit csak tetézett a szakmai hozzá-nem-értés, a belső konkurenciaharc, a környezeti problémák, de mindenekelőtt az összefogás és a partnerségen alapuló együttműködés szinte teljes hiánya – mindez egy olyan európai versenykörnyezetben, amiről jórészt mindennek az ellenkezője volt elmondható. Tetézte mindezt az a robbanásszerű technológiai fejlődés, ami a 90-es évek európai turizmusát is belekényszerítette a globális versenybe, aminek eredményeként a legkiválóbb európai desztinációk megsokszorozott ütemben voltak kénytelenek fejleszteni magukat. Ennek a fejlődésnek az egyik legfontosabb eredménye Európában – és világszerte – a desztináció menedzsment szemlélet- és gondolkodásmód teljes elterjedése volt. Gőzerővel kezdődött meg az (egyre nagyobb) turisztikai térségek márkává fejlesztése, ami az alulról szerveződő struktúrák megerősödéséhez, az önkormányzati- és a magánszektor partneri szövetségkötéséhez vezetett. Soha nem látott mértékben felértékelődött a szakmaiság, a partnerség, a desztinációkban való gondolkodás és ennek révén a desztináció menedzsment szervezetek szerepe a turizmus (irányítás)ban. Mintegy húsz év leforgása alatt teljes paradigmaváltás történt a turizmus területén – szinte az egész világon. És nálunk, a Balaton Régióban (vagy Magyarországon)?

8230 Balatonfüred, Blaha L. u. 5. Lev.cím: 8600 Siófok Pf. 75. E-mail: [email protected]

Oldal 3

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére Az elmúlt 20 év folyamatosan romló turizmus gazdasági teljesítményéből következő kíméletlen felismerés a nyugat-európai versenytársak konkurencia elemzése és irányítási rendszerének megismerése elhozta a mi régiónkba is a törekvést a turizmusirányítás gyökeres és határozott, a már említett példák szerinti átalakítására. Balaton Régió szervezeti rendszerét tekintve – mára készen áll arra, hogy - megfelelő törvényi biztosítékok mellett – modern értelemben vett európai turisztikai desztinációvá fejlessze magát. Ennek letéteményese lehet a Balatoni regionális TDM Szövetség. 2011. október 20.-án, a 10 éves folyamat eredményeképpen, a Szent Miklós hajó fedélzetén megalakult az a Szövetség, amely a változások letéteményesévé válhat. Mint ismert a szövetséget 19, a BKÜ területén működő helyi és térségi TDM szervezet hozta létre. Az alulról szerveződő, érintett önkormányzatokat és vállalkozásokat tömörítő szervezet 19 tagszervezet révén majdnem 2.000 kisebb-nagyobb szolgáltatót tudhat maga mögött – a magánszállásadótól az 5 csillagos szállodáig. A szervezet mögött álló szolgáltatók adják a régió teljes vendégéjszaka-teljesítményének mintegy 90 %-át. A szervezet megalakításának alapvető célja a fent vázolt, bevált európai turizmusirányítási rendszernek regionális szintre történő kiterjesztése, mely meggyőződésünk szerint az egyetlen kivezető utat jelentheti a régió turizmusgazdaságának egyre mélyülő válságából. Az új rendszer sikeres működéséhez az első lépést a partnerségen alapuló, alulról szerveződő, tulajdonosi szemlélettel működtetett, professzionális desztináció menedzsment tevékenység társadalmi alapjainak, szervezeti rendszerének megteremtése jelenti. A folyamat a Balaton Régióban 2001 óta zajlik, és sokak önfeláldozó és kitartó erőfeszítéseinek eredményeképpen az eltelt 10 év alatt eljutott arra a szintre, amikor a létrejött helyi szervezetek, amiknek alapvető feladata a települések, mint turisztikai termékek menedzsmentje, a régió egészét átfogó ernyőszervezet nélkül képtelenek voltak továbbfejlődni. Másrészt azonban a szervezetfejlesztési tevékenység a Balaton Régióban elérte azt a szintet is, amikor a helyi és térségi szintű szervezetek immár felelős módon képesek a régió egészét átfogó turisztikai desztináció menedzsment szervezet megalakítására, hiszen a turisztikai szempontból legjelentősebb balatoni települések és térségek, valamint a meghatározó szálláshely- és egyéb turisztikai szolgáltatók szinte kivétel nélkül tagjai a regionális szervezetet alapító helyi és térségi szervezeteknek. Más szóval, a megalakuló regionális szervezet területi/desztinációs alapon egyesíti a Balaton Régiót, mint turisztikai terméket alapvetően meghatározó szolgáltatókat, termékgazdákat, szálláshelyeket, önkormányzatokat, stb. Azonban megfelelő törvényi háttér, a turizmussal kapcsolatos kompetenciák és források legalább részleges átengedése nélkül a szervezet értelme egyelőre puszta létezésében rejlik. A Balatoni Regionális Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetséggel egy olyan szervezet jött létre, amely azokat fogja össze, azoknak az erőit egyesíti, akik a régió turizmusát „csinálják”, a régió turizmusának tulajdonképpeni tulajdonosai és letéteményesei.


Oldal 4

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére A megalakult szervezet alapítói fentieknek teljes felelősségük tudatában igyekeznek megfelelni, ezért a regionális szervezet konkrét feladatait és tevékenységét a következőkben határozták meg: 4. A Balatoni Regionális TDM Szövetség az alábbi marketing és PR szolgáltatásokat nyújtja tagszervezetei és tagjai részére: a) Balatoni régió átfogó turisztikai fejlesztési koncepciójának és stratégiájának kidolgozása b) Balaton régiószintű marketingterv és a hozzátartozó költségterv összehangolása és összeállítása c) Balaton „márka” kialakítása, arculatépítés, image javítás, egységes megjelenés támogatása d) Turisztikai szolgáltatások helyzetének elemzése és értékelése e) Piackutatás és értékelés f) Promóciós és PR tevékenység belföldön és külföldön g) Médiakapcsolatok h) Regionális kommunikáció megvalósítása (belső PR) i) Régiós, turizmus kedvezmény kártya kialakítása és üzemeltetése 5. A Balatoni Regionális TDM Szövetség szakmai támogató szolgáltatásai tagszervezetei, tagjai részére a) Szakmai tanácsadás, támogatás nyújtása b) Oktatási és továbbképzési tevékenység ellátása, tanulmányutak szervezése, oktatási anyagok elkészítése c) Regionális honlap és regionálisan egységes TDM IT (DMS) rendszer kiépítése és üzemeltetése d) Támogatás az egységes arculat, közös alkalmazások feltételeinek megteremtése érdekében e) Turisztikai pályázatok figyelése, pályázatok előkészítésének támogatása a tagszervezetek számára f) Turizmust érintő jogszabályok változásainak követése g) Szakmai szekciók működtetése 6. A Balatoni Regionális TDM Szövetség kiegészítő szolgáltatásai: a) TDM filozófiájának elterjesztése, népszerűsítése b) Közhasznú tevékenység, közfeladatok ellátása c) Pártoló tagok, szponzorok felkutatása d) Azon feladatok ellátása, melyekre a helyi és térségi szervezetek felhatalmazzák e) Szakmai pályázatok kiírásának indítványozása, előterjesztése, „véleményezése” Mit tett, mit tehet a BRTDMSZ a célok megvalósításának érdekében az egyelőre még hiányzó eszközrendszer és források és legfőképpen a sokat emlegetett professzionális szemléletű és felkészültségű operatív munkaszervezet teljes hiányának tükrében?! Az eszköz- és pénztelenség ellenére a régió civil szereplőinek lelkesedése és tenni akarása példás, a megszokott és folyamatos „sírás” helyett azt gondoljuk, hogy változtathatunk és tehetünk a fellendülés érdekében: A 2012-es évben az alábbi akciók megvalósulását illetve elindítását látjuk lehetségesnek: - Közös munkacsoport megalakítása az állami marketing szervezettel a MTZRT - vel. - A munkacsoport április 27-én tartja alakuló ülését Balatonfüreden. Célja és feladata, hogy a turisztikai szolgáltatók közreműködésével és azok egyetértésével hozza létre a Balaton új, 2013. évre vonatkozó marketingtervét és - stratégiáját. Ezen keresztül végre 8230 Balatonfüred, Blaha L. u. 5. Lev.cím: 8600 Siófok Pf. 75. E-mail: [email protected]

Oldal 5

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére megvalósulhat az a régóta hangoztatott szolgáltatói elvárás, hogy a Balatonról szóló stratégiák megalkotásában a tényleges szereplők is részt vehessenek. - 2012. januárjában megalakult az a munkacsoport, amely egy a teljes régiót átfogó turisztikai kártyarendszer alapjait hivatott kidolgozni, melyet a megfelelő feltételrendszer megteremtése után a BRTDMSZ képes működtetni. - Hálózati rendszerünkkel hozzá kívánunk járulni a Balaton egyik kiemelkedő, az egész tavat érintő Kékszalag fesztivál komplexitásához és sikeréhez. - A régiós tagszervezetek képviselete többek között az októberben megrendezésre kerülő bécsi Magyar turizmus napon. - Beszerzési klaszter felállításának előkészületei, amellyel a régióban tevékenykedő szolgáltatók kedvezményes közüzemi szolgáltatásokhoz és működésükhöz alapvetően szükséges termékekhez juthatnak. - Partnerségi viszonyok, szervezeti együttműködések kialakítása. A szervezet mielőbbi integrációja a jelenleg térségben működő más civil önkormányzati és állami szereplőkkel. Együttműködési megállapodások megkötése és intézményesített operatív együttműködések kialakítása. - Szervezet átalakítása: A TDM - névhasználat alapvető lényege a bizalom és a minden szempontból kiegyensúlyozott partnerségi együttműködés. Erre az elnökség belső arányainál is tekintettel kell lenni. A Balaton esetében oly fontos területi elv (a konfliktusok csaknem kivétel nélkül ilyen természetűek, melyek a „Balaton fővárosa” cím kapcsán szoktak kicsúcsosodni) mellett a Szövetség esetében egy másik szempont miatt is nélkülözhetetlennek tűnik a mielőbbi változtatás. Az utolsó ismert teljes év (2010) adatai szerint mind a vendégek, mind pedig a vendégéjszakák területi megoszlása és az elnökségben megfigyelhető megyék szerinti belső arányok nem fedik le egymást, a működésre tehát veszélyes lehet az ebből kibontakozó konfliktus lehetősége, ami az első jelentősebb érdekütközéssel járó döntés esetén próbára teheti az elnökség, ill. a szövetség szakítószilárdságát. Illetve: A regionális szövetségi szint esetében magánvéleményem szerint, szükséges és lehetséges az önkormányzati és a kormányzati oldal beemelése a Szövetségbe, sőt, annak az elnökségébe is. Ez ügyben érdemes még az idei esztendőben egy alapszabály módosítást eszközölni, azonban csak a turizmus törvény elfogadása után, hogy az abban rögzített esetleges kötelezettségek szintén átvezethetőek legyenek. Szeretnénk, ha a helyi szervezeteken keresztül még az idei esztendőben a szükséges megállapodás alapján a BRTDMSZ kaphatna: - véleményezési jogot, lehetőséget az építési engedélyek kiadásának folyamatában, - a bel-, és külterületi közhasznú munkák céljainak, tárgyának megválasztásában - és talán a helyzetet ismerve az egyik legfontosabb kötelezettségünk a megszületőben lévő turizmus törvényhez történő javaslattétel és a javaslatban foglaltak törvénybe iktatására tett lobby kísérletek. A javaslat elkészült, jelenleg is folyik és várható a további egyeztetése a szakmai szereplőkkel (magánszálláshely kiadók országos szövetsége, Szálloda Szövetség regionális szervezete), hogy az minél szélesebb körben tartalmazhassa a szakma álláspontját. Ezért a turizmus törvény küszöbön álló megszületése döntő fontosságú, túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek mondható eseményt fog jelenteni a magyar turizmus számára. Egy jól megfogalmazott, a desztináció menedzsment szervezeteket és a turizmus szakmai 8230 Balatonfüred, Blaha L. u. 5. Lev.cím: 8600 Siófok Pf. 75. E-mail: [email protected]

Oldal 6

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére szervezeteket megerősítő, működésüket biztos és autonóm alapokra helyező törvény záloga lehet annak, hogy sikerül megállítani a hanyatlást és sikerül végre növekedési pályára állítani Magyarország ez oly sokat emlegetett, ám valójában régóta méltánytalanul kezelt gazdasági ágazatát, a turizmust. A magyar turizmus jövője az előkészületben lévő törvényen múlik. Mi, a Balatoni Regionális TDM Szövetség tagjai, készek vagyunk tapasztalatainkkal, ismereteinkkel és elkötelezettségünkkel minden segítséget megadni ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, mely egy sikeresebb jövő zálogát jelentheti. Engedjenek meg konkrét javaslatot a végén, azért, hogy az előzőekben is említett és fontosnak ítélt régiós - desztinációs tudat erősödhessen, és a csak átutazóban lévő turisták is jól tudják, hogy merre járnak és talán kedvet kaphassanak arra, hogy nálunk megálljanak: -

Információs, egyben identitásnövelő célból ajánlhatjuk a BCSZSZ egyik 2005-ös ajánlásaként megfogalmazott javaslatot, vagyis többnyelvű üdvözlő és elbúcsúzó feliratot (pl.:„Üdvözöljük Önt a Balaton Régióban”-„A Balaton Régió visszavárja Önt!”) tartalmazó táblát lehetne kihelyezni a BKÜ határain, az összesen 30 ponton1 átmenő közutakra.

Siófok, 2012. Április 14.

Hoffmann Henrik Elnök

1 Autópálya: 1 db M7: Balatonfőkajár és Sávoly Elsőrendű főút: 1 db 7-es út: Siófok és Sávoly Másodrendű főút: 10 db 71. sz főút: Balatonvilágos. A BKÜ területén belül Keszthelynél rácsatlakozik a 76. sz útra 72. sz főút: Litér 73. sz. főút: Veszprémfajsz-Köveskútpuszta 75. sz főút: Pacsa 76. sz. főút: Zalacsány 84. sz. főút: Uzsa 64. sz főút: Balatonvilágos 65. sz főút: Som 67. sz főút: Somogytúr 68. sz főút: Marcali Harmad és negyedrendű utak: 18 db


Oldal 7

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére

Összesen :30 közúti pont


Oldal 8

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács április 20.-i ülésére

Recommend Documents