A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
- 2014 -
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. Bevezetés A Balaton Magyarország egyik kiemelt turisztikai célpontja, ahol az idelátogató külföldi és belföldi turisták létszáma egyaránt jelentős. Kiépített infrastruktúrájával, csodálatos természeti környezetével, földtörténeti, történelmi, és művészettörténeti emlékeivel a Balaton és környéke a turizmus szinte minden célközönségének kínál valamilyen programot, vagy látnivalót. Az egyes területek differenciálódása miatt a Balatoni Régió képes kiszolgálni a turisták különböző, gyakran speciális igényeit is. Természetesen az egyes turisztikai ágakhoz kapcsolódó háttér-létesítmények eltérő fejlettségűek, és az egyes turisztikai ágak kihasználtsága is eltérő. A vízre alapozott turisztikai ágak közül magasan kiemelkedik a hatalmas tömegbázissal, fejlett háttérrel és komoly hagyományokkal is rendelkező „strand-turizmus”, melynek egyik legnagyobb problémája a rendkívül rövid szezon. Ezzel szemben, hátterét tekintve kevésbé fejlett, gyakorlatilag csak spontán működik a horgászturizmus, pedig a horgász tavasztól őszig visszatérő vendég lehetne, és jelentősen megnyújtaná a szezont. Általános vélekedés, hogy kölcsönös egymásrautaltság van a Balaton és a horgászturizmus között. A horgászoknak (és a horgászturistáknak) szükségük lenne egy jó fogási lehetőségekkel rendelkező, megfelelő horgászati lehetőségeket nyújtó Balatonra, a balatoni idegenforgalomnak pedig – főleg a szezonhosszabbítás miatt – szintén szüksége lenne a horgászokra. A horgászturizmus alapját jelentő halállomány gyakorlatilag rendelkezésre áll, bár tagadhatatlan, hogy komoly kérdéseket vet fel. Például kérdés, hogy a jelenlegi, alacsony termőképességgel jellemezhető vízminőség mellett egy felfutó horgászturizmus többletterhelését elbírja-e? Vagy a víz további tisztulásával együtt járó, a halállományra vonatkoztatott eltartóképesség-csökkenés hogyan fogja megváltoztatni a halállomány mennyiségét és összetételét? Már napjainkban problémát jelent viszont a kényelmes horgászathoz szükséges háttérinfrastruktúra hiánya – a Balaton méretéhez képest nagyon kevés a parti horgászhely, illetve a horgászcsónakok kikötése, tárolása (horgászkikötői szolgáltatások) sem kielégítőek. A további, horgászturizmushoz szükséges szolgáltatások mennyisége és minősége elvileg megvan és megfelelő, de ebben a kérdésben problémát jelent, hogy a balatoni idegenforgalom hagyományai nem elsősorban a horgászathoz kötődnek, a meglévő kapacitásokat a turizmus más ágai a főszezonban jelentősen lekötik. Felmerül a kérdés, hogy lehet-e csak a főszezonon kívüli időszakra horgászturizmust szervezni? Összességében a Balaton horgászati, horgászturisztikai szempontból mindenképpen egyedi – de jelenleg nem minden szempontból, és nem minden időszakban kedvező – tulajdonságokkal rendelkezik, ezek megfelelő kiaknázása mindenkinek közös érdeke. A nehézségek ellenére a Balaton horgászturizmusát mindenképpen érdemes fejleszteni, mert a horgászigényeken kívül a szolgáltatók is igénylik, és a kapcsolható turisztikai ágakkal (gasztro- és borturizmus, halhoz kapcsolódó rendezvények) kölcsönösen erősíthetik egymást. Ennek a tanulmánynak a célja a balatoni horgászturizmus jelenlegi helyzetének vizsgálata, az igények és a fejlesztési lehetőségek feltérképezése, valamint a szükséges fejlesztések és a megvalósítható projektötletek meghatározása, és vázlatos kidolgozása.
2
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
2. A Balaton horgászati lehetőségei Horgászati lehetőségek szempontjából a Balaton sok kedvező adottsággal rendelkezik. Mind a magyar, mind a Magyarországra látogató külföldi horgászok kedvelt és divatos horgászmódszereinek legtöbbje eredményesen alkalmazható ezen a vízen. A horgászok által szívesen fogott halfajok döntő többsége megtalálható, és eredményesen fogható a Balatonban. Specialitást jelent a halfajok közül az angolna, a módszerek közül pedig a bojlizás, a nádi pontyozás, és a hajóról történő őszi süllőzés. A szűk keresztmetszetet a Balaton esetében a vízhez való hozzáférés jelenti. A Balaton kb. 235 km hosszú partvonalának jelentős része beépített, a horgászok elől többé-kevésbé elzárt. Más helyeken a nádasok teszik lehetetlenné a parti horgászatot. Ez utóbbi problémára megoldást jelentene a csónakos horgászat, hiszen a nádasok kiváló horgászhelyek, de feltehetően a hullámverés veszélyessége miatt a Balatonra kevéssé jellemző a bérelt csónakból való horgászat. A strandokon és a parti üdülőkben általában lehet csónakot bérelni, de szinte kizárólag csak nappal, egy-két órás időtartamra, és csak csónakázás céljára. Mindez persze azt is jelenti, hogy a horgászturizmus infrastrukturális háttere részben megvan, csak kihasználatlan. A parti horgászatra alkalmas területek alapvetően két csoportra oszthatóak. Vannak a közterületek, ahová bárki bármikor kiülhet horgászni, és vannak az üdülők, kempingek, parti ingatlanok partszakaszai, melyekre általában csak valamilyen engedély birtokában lehet belépni, illetve amelyeket csak az ott üdülők, az objektum vendégei használhatnak. A közterületeken elsősorban a helyben lakó horgászok, kisebb mértékben az alkalmi horgászturisták horgásznak. (Alkalmi horgászturista az a horgász, aki nem elsősorban a horgászat miatt érkezett a térségbe, de kedvező időjárás esetén egy-két napot esetleg horgászattal tölt.) Emellett kisebb számban a kifejezetten horgászati céllal érkező, profi horgászturisták is előfordulnak ezeken a helyeken. A profi horgászturista a magasabb fizetőképességű vendégek közé tartozik, és megkeresi (valamint megfizeti) a zárt parti ingatlanokról történő, nyugodtabb és általában eredményesebb horgászat lehetőségét. A közterületeken a horgász szempontjából a zsúfoltság a legnagyobb probléma, a terület gazdája viszont elsősorban a horgászok szemetelésében, illetve egyes helyeken a terület más vendégeket zavaró elfoglalásában talál kivetnivalót. A parti, horgászatra alkalmas területek között külön is érdemes megemlíteni a strandokat. A fürdőzők, és természetesen az előírások miatt ezeken csak időszakosan lehetséges a horgászat. Ha a strandot a fürdőzők használják, természetes, hogy tilos – és általában nem is érdemes – horgászni. Strandszezonban így csak azok a strandok jöhetnek szóba, ahol nincs kiépítve az éjszakai fürdőzés lehetősége, és természetesen ezek is kizárólag éjszaka. Strandszezonon kívül viszont egész nap lehetne horgászni. A parti horgászat egyik legszembetűnőbb problémája, hogy egyes módszerek eredményes alkalmazásához, illetve a horgász által igényelt zsákmányhoz nem elég az elérhető dobástávolság. Ez fokozottan igaz a déli part sekélyebb vizére. Emiatt vált divattá a behordás, amit a Balatoni Horgászrend tilt, bár az ellenőrzése és a betartatása nem egyszerű. A parti horgászat jellemző halai a keszegfélék, a ponty, bizonyos időszakokban a balin, és az angolna, egyes helyeken a süllő. Az alkalmazott módszerek sokrétűek, a profik körében dominál a bojlizás, de szinte az összes partról alkalmazható módszer előfordul. 3
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A Balatonon a klasszikus csónakos horgászatot elsősorban a helyben lakók, illetve a nyaralóval rendelkezők űzik, bérelhető csónakokra alapozott nagy volumenű horgászturizmus nem alakult ki. A Balatonon parkoló csónakoknak nagyon kis hányada bérelhető csak horgászati célra. Ennek okai közé tartozik például, hogy a Balatonon igen gyorsan tud nagyon erős hullámverés kialakulni, és hogy a jó horgászhelyek helyi szokásjog alapján foglaltak, pedig a Balatoni horgászrend nem teszi lehetővé foglalt hely kialakítását. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a vendéghorgászok nem találják meg a csónakos horgászat lehetőségeit. Sok esetben csónakkal, vagy stéggel, esetleg etetett horgászhellyel rendelkező nyaralót vesznek bérbe, vagy helyben lakó (nyaralóval rendelkező) ismerősökön keresztül jutnak csónakos horgászati lehetőséghez. Ezzel a szokással az a probléma, hogy statisztikailag alig mérhető, illetve inkább a profi horgászok többnapos horgásztúráihoz nyújt hátteret. Az alkalmi horgász a csónakos horgászatot alig tudja kipróbálni, és élmény nélkül aligha lesz belőle rendszeresen visszajáró vendég. A csónakos horgászat másik fontos problémája a csónakkikötők kérdése. Míg vitorláskikötő nagy számban akad a Balatonon, horgászok számára kialakított kikötőket mindössze néhány horgászegyesület üzemeltet, jobbára csak a tagjai részére. A két kikötőtípus között az alapvető különbséget a szolgáltatások skálája, no és természetesen az ár adja. A vitorláskikötőkből többnyire hiányzik az utánfutóval egyszerűen használható sólya (a vitorlásokat általában másképp teszik vízre), és nincsenek a horgászkikötőkre jellemző, bérelhető csónakok sem. Emellett a horgászok többségének a vitorláskikötő drága is, főleg mert a szolgáltatási rendszert gyakorlatilag alig, vagy nem veszi igénybe. Elsősorban szintén a helyi horgászok lehetősége a mederben elhelyezett stégekről történő horgászat. Azon kívül, hogy a stég elhelyezése bonyolult, többlépcsős engedélyezési eljáráshoz kötött, mindenképpen plusz munkát és odafigyelést igényel az is, hogy a stégeket tavasszal (április 1.) lehet kihelyezni, és ősszel (október 31.) ki kell venni a vízből. A stégekkel kapcsolatos problémás kérdések közé tartozik az illetékeken kívül fizetendő mederhasználati díj is. A horgászturizmus szempontjából a stégek jó lehetőségnek tűnnek, mert sok horgász számára kényelmesebbek, biztonságosabbak, mint a csónak, könnyen létesíthető mellettük etetett hely, használatuk egyszerűen kapcsolható a szálláshoz. Ugyanakkor az őszi szezon közepére eső kivételi kötelezettség, és a nyílt vízi elhelyezés esetén a kijutáshoz szükséges háttér (csónak, és a csónakhoz kikötő) azért korlátozza a horgászturisztikai használhatóságukat. A csónakos horgászat egy speciális formája a hajóról történő horgászat. Ez a módozat a Balatonon gyakorlatilag hagyományosnak és nagyjából fejlettnek nevezhető. Elsősorban az őszi, süllőző időszakban divatos, jellemzően vitorlás hajókat használnak erre a célra. Ugyanakkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jelenlegi kapacitás eloszlása nem egyenletes, egyes, népszerűbb helyeken túlkínálat van, máshol pedig hiány. A vízről való horgászat (csónak, stég, hajó) egyértelműen fejleszthető, sőt elsősorban ennek a fejlesztése kívánatos, hiszen sokkal kisebb a környezetkárosító, környezetromboló hatása, mint a parti horgászaté. A csónakos horgászat jellemző halai a süllő, a balin, a harcsa, az angolna, és a ponty, ritkábban a keszegfélék. Az alkalmazható módszerek közül kiemelkedik a pergetés, a nádi pontyozás, egyes területeken a harcsázás különféle módszerei, és őszi időszakban az akadókon történő süllőzés. 4
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. A Balaton horgászatának speciális jellemzői A Balaton teljes területe 60000 hektár, de horgászati, horgászturisztikai szempontból (a horgászati szokások és a vízi közlekedés szabályai miatt) ennek csak a töredékével számolhatunk. A parti horgászok és a csónakos horgászok általában a part menti 50-150 méteres zónában horgásznak. Ez azt jelenti, hogy a horgászok döntő többsége mindössze mintegy 2-3000 hektár nagyságú területét „használja” a Balatonnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parti zónában lényegesen nagyobb a horgászok száma, mint a nyílt vízen, és ezt akár úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a parti zóna túlhorgászott, a nyílt víz pedig horgászati szempontból kihasználatlan. Persze a parti zóna terhelése sem egyenletes, a kikötők elhelyezkedése, valamint a jellemző mederviszonyok (haltartó helyek) miatt ez is meglehetősen mozaikos. Vannak teljesen túlhorgászott területek, ahol a rendszeresen odajáró horgászok létszáma aligha tesz már lehetővé jelentős fejlesztést, hiszen fizikailag nem jut hely a horgászturistának. Más, jelenleg alulhorgászott területeken viszont a fejlesztést komoly horgászati felmérésnek kell megelőznie, mert könnyen előfordulhat, hogy nem az infrastruktúra hiánya, hanem a mederviszonyokból következő alacsony „halmegtartó-képesség” (ami gyenge fogási lehetőségekre utal) miatt kevés a horgász. Ez viszont horgászturisztikai szempontból komoly hátrány, mert halfogás, élmény nélkül a vendéghorgász hamar elpártol a helytől, hiába lesz igényesen kiépített háttere a kényelmes horgászathoz. A horgászturizmus fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a balatoni horgászok különböző csoportjai között jelentős ellentétek feszülnek. A parti horgászok általában nem szeretik a csónakos horgászokat, bár egy dologban azért egyetértenek, egyikük sem szimpatizál a vitorlásról horgászókkal. Mindemellett általában fellelhető a helyi horgászok és a vendéghorgászok ellentéte is, ami a horgászturizmus fejlesztésének jelenleg még nem jelentős problémája, de a vendéghorgászok számának emelkedésével arányosan erősödhet. Bár közvetlenül nem a horgászathoz tartozik, feltétlenül meg kell említeni a Balatonon kialakult horgászszervezeti rendszert, hiszen a horgászszervezetek egyes fejlesztések kedvezményezettjei lehetnek. A hatályos jogszabályok szerint a horgászat alapfeltétele, hogy a horgásznak rendelkeznie kell horgászszervezeti (egyesületi) tagsággal. (Ez alól csak a turista állami horgászjegyet váltó alkalmi horgászok kivételek.) Az egyesület a horgászszervezeti rendszer alsó szintje. Az egyesületek általában területi horgászszövetségekbe tartoznak, és a területi szövetségek alkotják a Magyar Országos Horgász Szövetséget (MOHOSZ). A szerveződési rendszerek szempontjából a Balatonnál a horgászegyesületek ötféle csoporthoz tartozhatnak. A déli parti egyesületek többnyire a Horgász Egyesületek Somogy Megyei Szövetségének tagjai, a zalai partszakaszon az egyesületek a Horgász Egyesületek Zala Megyei Szövetségének tagjai, az északi partiak többsége a Bakony-Balaton Horgász Szövetség tagjai. Ez a három szövetség a MOHOSZ tagja. A negyedik balatoni szövetség a Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége, amely nem tagja a MOHOSZ-nak. Az ötödik típus az önálló, szövetségeken kívüli horgászegyesület. A különféle szervezeti rendszerhez tartozó egyesületek egymáshoz és a szövetségekhez való viszonyát leginkább talán a bizalmatlanság jellemzi, elsősorban ezért nem sikerült többszöri próbálkozás ellenére sem létrejönnie egy egységes balatoni horgász-érdekvédelmi szövetségnek, pedig a fejlesztések szempontjából is előnyös lenne. 5
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
4. A Balaton halállománya a horgászturizmus szempontjából A Balaton halállományának összetétele és mennyisége kardinális kérdés a horgászturizmus szempontjából, ugyanakkor ez az a tényező, amit nem szabad és nem lehet önmagában értékelni, mert a vízminőség meghatározó hatással van rá. A fürdőzők szempontjából a Balaton vízminősége kiváló, de ez a halállománynak (és a horgászturizmusnak!) egyáltalán nem előnyös. A tiszta víz egyértelműen azt jelzi, hogy a termőképesség rendkívüli módon lecsökkent, vagyis hiányzik az a tápanyagmennyiség, amely egy nagyobb halállomány eltartásához szükséges lenne. „A WHO fürdővíz irányelv szerinti minőség alapján 50 mikrogramm klorofill/liter fölött rossz egy víz minősége. Siófokon 1,5 mikrogrammot, egy másik siófoki helyen 1,8-at, Szemesnél 2,06-ot, Szigligetnél 6,5-nél, Keszthelynél 7-et, a Zalatorokban 6-ot mértek, ebből látszik, hogy keletről nyugatra nő az érték, de még a legmagasabb is csak a tizede annak a határnak, ami fölött azt mondjuk, hogy rossz a vízminőség. A Balatonban nagyon sok hal volt, amikor nagyon eutrófikus volt, a 70-es, 80-as években. A fürdőzők bele sem mentek, mert annyira borsóleves színű volt a Balaton vize, akkor voltak a legkövérebbek a pontyok, a balinok, a harcsák és a csukák. Több mint tizedére csökkent a Balaton tápanyagterhelése, ennek következtében az egész élővilágának az alapját képező fitoplankton termelés is lezuhant, és a táplálékláncban, a piramisban ráépülő következő szintek is összezsugorodtak, ezért van most kevesebb hal.” (G. Tóth László) Az elmúlt évtizedek vízminőség-javulásának – a természet törvényei miatt – természetes velejárója volt a halállomány csökkenése. A horgászturisztikai fejlesztések elindítása előtt szükséges szembenézni azzal a kérdéssel, hogy minden halgazdálkodási törekvés és horgászati vágy ellenére a Balaton halállományának a mérete elsősorban az ökológiai helyzet, a vízminőség függvénye. A jelenlegi vízminőségre jellemző tápanyagszint körülbelül a jelenlegi halállományt tudja eltartani, a további javulás (tápanyagcsökkenés) a halállomány csökkenését fogja okozni. Ebben a folyamatban természetesen a halállomány is közrejátszik, hiszen táplálkozása során felhasználja, feléli a tápanyagokat. Nem véletlen, hogy egyes fajok ivadékainak egy része fiatalkorában elpusztul – gyakorlatilag éhen hal. Nem véletlen, hogy egyes fajok kondíciója jóval alatta van a kívánatosnak. Jelen vízminőség (trofitás) mellett természetes, hogy egyes fajok állományaiból elhullások történnek. Mindez nem más, mint a Balaton, mint természeti rendszer önszabályozó mechanizmusa, akkora lehet a halállomány, melyet a tápanyagok mennyisége lehetővé tesz. A halállomány alakulását, változását a horgászok gyakran a természetes folyamatoktól eltérően érzékelik, ennek oka sok esetben a nem reprezentatív mintavétel. Az egyes horgász általában a saját fogásához méri a változásokat, így a horgászok a fogásuk csökkenése alapján könnyen jutnak arra a következtetésre, hogy csökken a halállomány. Pedig az egyes horgászok egyéni fogásának a csökkenését a horgászlétszám változása is okozhatja – akár az összes fogás emelkedése mellett is. Ha azonos halállomány mellett kétszeresére változik a horgászlétszám, bizony az egy főre eső fogás jelentősen csökkenni fog! A balatoni horgászlétszám 1960 és 2000 között gyakorlatilag évtizedenként megduplázódott, és ez komolyan fogyasztotta a halállományt. Napjainkban évente 40000 ember horgászik a Balatonon, legalább négyszer-ötször több mint a ’70-es évek végén. A vízminőség változása mellett ezért is irreális vágy például a hetvenes évek halbőségének a visszaállítása. 6
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Fontos szót ejteni a halállomány összetételéről is. A halállomány mennyiségének pontos becslése a halgazdálkodás és a halas kutatás legnehezebb feladatai közé tartozik, egy Balaton méretű víz esetében pedig a lehetetlennel határos. Emiatt csak nagyságrendekről beszélhetünk, pontos adataink nincsenek, és a közeljövőben nem is lesznek. A Balatoni Limnológiai Intézet több évtizedes tapasztalata és kutatásai alapján a Balaton halállományát kerekítve kb. 10000 tonnára becsüli. A halállomány összetételének a legnagyobb problémája, hogy az állomány nagyjából harmadát a busa alkotja. Horgászturisztikai szempontból a busával két probléma van. Az első, hogy a busa nem horgászhal, táplálkozása (planktonevő) miatt horoggal szabályosan szinte lehetetlen megfogni. (Természetesen néha előfordul, hogy szabályosan akadva fognak busát, de ez csak véletlen.) Ebből is adódóan, nem potenciális horgászzsákmány, nincs horgászkultúrája, és nem célhala a horgászatnak. A másik nagy probléma, a planktont fogyasztja, ami az őshonos halfajok ivadékainak is a tápláléka lenne, azaz komoly táplálék-konkurense a halállomány többi részének. Ez a Balaton jelenlegi vízminősége mellett kiemelten komoly gondot jelent. A tények alapján két megállapítás adódik a horgászturizmus és a halállomány összefüggéseinek hátteréhez: A jelenlegi vízminőség nem alkalmas a halállomány növelésére. A busaállomány mérete veszélyezteti az őshonos fajok állományát. A következtetés kézenfekvő, a busaállomány horgászati és horgászturisztikai szempontból kedvező halfajokra való „lecserélése” a fejlesztés egyetlen útja. Olyan halgazdálkodást kell tehát kialakítani és konzekvensen fenntartani, amely egyrészt kiszedi a busát a tóból, másrészt pedig telepítésekkel, ívóhelyek kialakításával és élőhely fejlesztéssel más, horgászati és horgászturisztikai szempontból hasznos halfajokat telepít a helyére. Ezen halfajok meghatározásakor a horgászati szokások mellett elsősorban a Balaton ökológiai sajátosságait kell figyelembe venni. A vízminőséggel és a busával kapcsolatos problémakör mellett is elemezni kell a Balaton horgászati szempontból jelentős halfajainak a helyzetét, állományváltozását, és fogási lehetőségeit. A jelenlegi fogási lehetőségeket legjobban az elmúlt évek horgászfogásának alakulása jellemzi.
Trendjét tekintve a Balaton összes horgászfogása az elmúlt öt év során jelentősen emelkedett. Az elmúlt év 628 tonnás összfogása közel másfélszerese a 2009. évi horgászfogásnak. Az emelkedésnek szervezeti, gazdálkodási okai is vannak. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit 7
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Zrt. 2009-ben alakult, a kereskedelmi célú halászatot ekkor szüntették meg, és szintén ekkortól kezdődött az ökológiai szemléletű halgazdálkodás, amely már csak szelektív halászatot folytatott. A 2012-ről 2013-ra történt 100 tonnát meghaladó növekedés érdekessége, hogy a halászat mellett történt, bizonyítva, hogy az akkori, a szelektív halászatot eszközként használó gazdálkodási modell alkalmas volt a horgászok igényeinek kiszolgálására. Fontos megemlíteni, hogy fogások pontos regisztrálásában a dokumentálással kapcsolatos változtatások is szerepet játszottak, a 2012-ben bevezetett fogási napló – és annak magas visszaküldési aránya – pontosabb adatokat szolgáltatott. Az összes fogás emelkedő trendje mindenképpen kedvező helyzetet jelent a horgászturizmus fejlesztésére, hiszen önmagában jelentős reklámot jelent, és a fejlesztések hírével kölcsönösen erősítik egymást. A magyar horgászati szokások alapján kijelenthetjük, hogy horgászati szempontból a ponty a legfontosabb, legjelentősebb halunk. Ez a Balatonon is így van, annak ellenére, hogy élőhelyi adottságai alapján a Balaton nem pontyos, hanem süllős-keszeges víz. A halgazdálkodási terv előírásai szerint a Társaság évente minimum 300 tonna pontyot helyez ki a Balatonba, ennek a nagy részét ősszel. A haljelöléses kutatások alapján ennek jelentős részét a horgászok egy éven belül kifogják, vagyis a ponty fogási lehetőségeit elsősorban a telepítések szabályozzák.
Az elmúlt 5 évben a pontyfogás is jelentősen és folyamatosan emelkedett. A 2009. évi 138 tonnához képest 2013-ra elérte a 330 tonnát. Az összfogás 2012 és 2013 közötti 100 tonnás emelkedéséből majdnem 80 tonnát a pontyfogás emelkedése hozott. Ebben az előbb már említett szervezeti változás mellett a telepítések szerkezetének az átalakítása is szerepet játszott. A ponttyal kapcsolatosan tudni kell, hogy az általános táplálékhiány ellenére, az idősebb pontyoknak megfelelő, sőt kiemelkedő táplálékbázisa van a Balatonban. A balatoni vándorkagyló telepek jelentik a pontyok elsődleges táplálékát, márpedig ezekből jelenleg bőven van a Balatonban. A telepítések 2011-től úgy lettek átalakítva, hogy nagy arányban kerüljenek fiatalabb, kisebb egyedsúlyú pontyok a vízbe. A kisebb méretű halból nagyobb darabszámot lehet telepíteni, és a vándorkagylón ezek a halak gyorsan elérik a fogható méretet. Az egyedsúly csökkentésének határát az jelentette, hogy a ponty már képes legyen megenni a vándorkagylót (kb. 50-60 dkg). Emellett a háromnyaras, fogható méretű ponty is kisebb átlagsúllyal (1,5-2 kiló helyett 1-1,5 kg) került a vízbe, így összességében sikerült hatalmasat emelni a darabszámon – ez eredményezte a hátterét a 2013. évi kiemelkedő fogásnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a stratégia nem folytatható a végtelenségig, 8
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
hiszen a vándorkagyló állomány sem végtelen, és erre is hatással van az alacsony tápanyagszint, emellett még a fogyasztói oldalról is nagy nyomás alá került a pontytelepítésekkel. Ezzel együtt a pontyállomány – megfelelő gazdálkodás mellett – tökéletesen ki tudja szolgálni a horgászok és a horgászturizmus igényeit. Sokkal rosszabb helyzetben van viszont a süllő. A 60000 darab egynyaras telepítése nem elég az állomány növeléséhez, a természetes szaporulat viszont nem megfelelő az alacsony tápanyagszint miatt. A süllőivadékokra vonatkozó kutatások alapján az látszik, hogy a kis süllők jelentős része néhány centis korában egyszerűen éhen hal. Emiatt lett kialakítva az a telepítési stratégia, hogy nagyobb túlélő-képességű, egynyaras süllő kerüljön a Balatonba. Darabszámát tekintve a telepítés azonban még a horgászok fogását sem fedezi. A fogási statisztikák alapján a kifogott balatoni süllő átlagsúlya 1 kiló körül alakul, vagyis darabszám szerint a horgászok évről évre többet fognak ki a telepített mennyiségnél! A táplálékhiány és az erős horgásznyomás együttesen a süllő állomány csökkenését és ezáltal a fogás csökkenését okozta! (A téves híresztelések eloszlatására muszáj megjegyezni, hogy a halászat süllőfogása ezekben az években átlagosan évi 2 tonna körül alakult, azaz a horgászok süllőfogásához képest jelentéktelen volt a szerepe. Ugyanakkor a piaci kereslet alapján kijelenthető, hogy az orvhalászat, orvhorgászat vélhetően jelentős mennyiségű süllőt vett ki a Balatonból.)
Az összfogás adatai alapján az elmúlt 5 évben a balin volt a horgászok harmadik legkedveltebb (legnagyobb mennyiségben fogott) hala. A balinfogás sajnos a süllőhöz hasonló, lassan csökkenő trendet követ. A balinállományt elsősorban a természetes szaporulat tartaná fenn, a lassan növekvő balin feltehetően a víz tisztulásának az egyik nagy vesztese. Szaporítását és telepítését a Társaság 2012-ben megkezdte, de jelentős méretű telepítés még nem történt. Mind a balin, mind a süllő esetében a fogás (és az állomány) csökken (bár talán még nem érte el a kritikus szintet), a horgászturizmus számára megfelelő állomány fenntartásához feltétlenül szükséges a beavatkozás. Ugyanakkor az élőhelyi viszonyok alapján nem elégséges (bár szükséges!) az ívóhely-fejlesztés, hiszen nem az ívóhely, hanem a táplálékmennyiség korlátozza az állomány növekedését. A csökkenő trend megállításához (esetleg megfordításához) a telepítések a legcélravezetőbbek, ennek a költsége viszont – főleg a süllő esetében – nagyon magas. Összességében nézve megállapítható, hogy a jelenlegi halállomány megfelelő alapot jelent a horgászturizmus fejlesztéséhez, azonban nem lenne képes kiszolgálni a horgászlétszám gyors 9
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
felfutását. Pontosabban, a horgászlétszám gyors emelkedése esetén az egy főre eső fogás csökkenése a fejlődést megakasztaná, és a helyi horgászok jelentős elégedetlenségét vonná maga után. Emiatt elengedhetetlen egy olyan ökológiai szemléletű halgazdálkodás, amely képes megoldani a fejlesztések alapjául szolgáló halállomány fokozatos átalakítását, illetve a csökkenő halállományok esetében képes telepítésekkel mérsékelni vagy megállítani a csökkenést. Az ökológiai szemlélet azért rendkívül fontos, mert a halállomány összetételét és nagyságát nem a horgászati igények, hanem az élőhely alapján kell kialakítani, és ehhez mérten kell és lehet fejleszteni a horgászturizmust. A halállomány összetétele és mennyisége az egyik legfontosabb háttere a horgászturizmusnak, és ezt a hátteret a fejlesztések lehetséges szereplői döntően megfelelőnek ítélik. A kérdőíves lekérdezés során minimális volt az arányuk azoknak, akik ezt a kérdést nevezték meg a horgászturizmus fejlesztésének legnagyobb gátjaként. Még a legendásan mindig elégedetlen helyi horgászoknak is csak az ötöde értékelte így, a többi megkérdezett csoportban az arány még kevesebb volt. 5. A Balaton horgászlétszáma A horgászlétszám több szempontból is kardinális kérdése a horgászturizmusnak. A fejlesztések szempontjából nagyon fontos a célcsoport létszáma, hiszen ez alapján lehet költséghatékonyra optimalizálni a beruházásokat. Ugyanakkor mindenképpen korlátot jelent a Balaton horgászeltartó-képessége, mert ha a fejlesztések hatására növekedésnek induló horgászlétszám túllép egy határon, és a horgászati valamint fogási lehetőségeket kinövi (a halállomány és/vagy a horgászati lehetőségek – beleértve például a horgászhelyek számát – nem tudják biztosítani a kényelmes és eredményes horgászatot) a trend könnyen megfordulhat és a fejlesztéseket nem lehet majd rentábilisan fenntartani. A balatoni horgászlétszámot sokáig csak áttételes adatok (jegyforgalom) alapján tudták becsülni, de a 2012-ben bevezetett Balatoni Fogási Napló már sokkal pontosabb adatokkal szolgált a becsléshez. Ez alapján kimondhatjuk, hogy az elmúlt években nagyjából 40000 ember horgászott a Balatonon. Ez a létszám egy lassú csökkenő trend mellett gyakorlatilag stagnált. Ha a horgászturisták aránya a teljes létszámban évente nagyjából hasonló, akkor erre is igaz az előző megállapítás, tehát a horgászturisták létszáma is gyakorlatilag stagnál. A horgászatra jellemző trendek miatt (a jó fogási lehetőségek híre emeli a horgászlétszámot) a 2013. év kiemelkedő balatoni fogási eredményei (628 tonna horgászfogás) alapján 2014-ben várhatóan a horgászlétszám enyhe emelkedésére lehet számítani. Az elmúlt két év alapján napjainkban a Balatonon nagyjából 20 ezer horgász jelenik meg turistaként évente, ezek között van, aki csak egyetlen napot horgászik, de van, aki több napot marad, vagy többször is visszatér. A horgászlétszám alakulása és becslése az 5. mellékletben részletesen elolvasható. 6. A Balaton horgászturizmusa az önkormányzatok szemszögéből A balatoni horgászturizmussal kapcsolatos önkormányzati igények és vélemények pontosabb megismeréséhez a fontosabb kérdéseket tartalmazó kérdőíveket küldtünk ki augusztus közepén. A 41 kiküldött kérdőívre 16 válasz érkezett. 10
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A kérdéseinkre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok szükségesnek ítélik a horgászturizmus komoly, átfogó beruházásokkal történő fejlesztését, és ezt az érintettek közös, összefogással megoldandó feladatának gondolják, bár a kiegyenlített válaszok mellett a Balaton Fejlesztési Tanács kapta a legtöbb szavazatot. A fejlesztés legnagyobb gátját az önkormányzatok szerint az infrastrukturális háttér hiánya jelenti. Ha ezt sikerülne leküzdeni, akkor a döntő többség hosszabb szezon kialakulását reméli. A horgászturizmus káros hatásaival kapcsolatosan a válaszadó önkormányzatok fele már előre látja a szabályozás szükségességét, azonban aggasztó, hogy sokan egyáltalán nem számítanak hátrányokra. A horgászturizmus a balatoni turizmus jellegéből következően jelenleg egyetlen településen sem tölt be vezető szerepet, jelentőségét az önkormányzatok többsége egyértelműen más turisztikai ágak mögé sorolja. Ezzel együtt a válaszadók a településeiket jobb adottságúnak tartják, a többiekhez képest. A többség szeretné is kihasználni a horgászturizmusban rejlő előnyöket, a válaszadók fele tervez horgászturisztikai beruházást, két helyen pedig már folyamatban is van. Az önkormányzati vélemény – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – jól mutat rá mindazokra a problémákra, amelyek az önkormányzatok szemszögéből jelennek meg a horgászturizmus témakörében. Érzékelhető, hogy a fejlesztés lehetőségének az alapfeltételeit sem érzi minden önkormányzat biztosítottnak, de a többség ennek ellenére próbálkozik, hogy a szezonhosszabbításhoz felhasználja a horgászturizmusban rejlő lehetőségeket. Többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás – viszont ez ellentétesnek látszik (az egységes kezelés szempontjából) azzal a többek által is megfogalmazott törekvéssel, hogy a Balaton halgazdálkodási jogát osszák fel a parti önkormányzatok között (mindenki a területéhez tartozó vízfelületre kapná meg). A véleménykülönbségek ellenére az önkormányzatoknak jelentős lehet a szerepe a balatoni horgászturizmus felvirágoztatásában, de ehhez meg kell találni azt a lehetőséget, hogy a horgászturizmusnak az előnyeit is élvezzék, illetve valamilyen bevételhez is jussanak általa. A kérdőív részletes kiértékelése a 2. melléklet 3-17. oldalán olvasható. 7. A Balaton horgászturizmusa a horgászegyesületek szemszögéből Az önkormányzatokhoz hasonlóan a horgászegyesületeket is megkérdeztük a balatoni horgászturizmusról. A kérdőívet 42 Balaton parti székhellyel vagy tanyával rendelkező horgászegyesület, valamint a Balatonon érdekelt 4 horgászszövetség részére küldtük ki. Mindössze 15 válasz (az északi partról 10, a déliről 5) érkezett. A válaszadó egyesületek összesen 6426 horgász képviseletét látják el, a legnagyobbnak 1996 tagja, a legkisebbnek 40 tagja van. Az északi és a déli part közötti arány a taglétszám ismeretében kiegyenlítődött, az északi parti egyesületek összes taglétszáma 2760 fő, míg a déli partiaké 3666 fő. Az egyesületek tagsága jellemzően a helyi és térségbeli horgászokból áll, de kisebb arányban megjelennek az üdülőtulajdonosok is. Szinte az összes horgászegyesület komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el a horgászturizmus fejlesztését, többen kiemelték, hogy a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik, bár a kiegyenlített válaszok mellett az egyesületektől is a Balaton Fejlesztési Tanács kapta a legtöbb szavazatot. Az egyesületek 11
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
véleménye szerint a fejlesztés legnagyobb problémáját (az önkormányzatokéhoz hasonlóan) az infrastrukturális háttér hiánya jelenti. Ugyanígy a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét is a szezonhosszabbításban látják, annak ellenére, hogy nem fűződik közvetlen érdekük hozzá. A horgászturizmus lehetséges káros hatásait jobban érzékelik, mint az önkormányzatok, a válaszadók alig több mint tizede véli úgy, hogy nincsenek hátrányai a fejlesztésnek. Az egyesületek kevesebb, mint fele vár bevételeket a fejlesztésektől, a többség úgy értékeli, hogy a településnek fontosabb horgászturizmus fejlesztése, és ez nem meglepő, mert jelenleg az ugyanekkora hányadnak van működő horgászturisztikai szolgáltatása. Az egyesületek támogatják egy egységes balatoni érdekvédelmi horgászszervezet, létrehozását, de kétharmaduk komoly feltételekhez kötné a belépését. A horgászegyesületi vélemény – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – megjeleníti azokat a véleményeket, amelyek az egyesületek szemszögéből jellemzik a horgászturizmus témakörét. Érzékelhető, hogy a fejlesztést a legtöbben szívesen engednék át a többi szereplőnek, ez az anyagi erejük ismeretében elfogadható. Többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás – erre vélhetően egy egységes horgász érdekvédelmi szervezet lenne a legalkalmasabb. Érdekes módon az egyesületek egy része nem látja, hogy ezt saját maguknak kell létrehozniuk! A horgászegyesületeknek fontos a szerepe a balatoni horgászturizmus felvirágoztatásában, és szükségszerűen nem csak szolgáltatóként, hanem érdekvédelmi szervezetként is. Emellett kiemelkedően kell foglalkozniuk a horgászok szemléletének a módosításával (modernizálásával). Nem tartozik közvetlenül a horgászturizmushoz, de az egyesületeknek a gyerekhorgászokért is felelősséget kell vállalniuk, mert belőlük lesznek a jövő horgászai. A kérdőív részletes kiértékelése a 2. melléklet 18-31. oldalán olvasható. 8. A Balaton horgászturizmusa a helyi horgászok szemszögéből A horgászturizmus fejlesztésének szereplői és bizonyos fokig haszonélvezői a helyi horgászok. A számukra megszerkesztett kérdőív láncszerűen (sokan továbbították ismerőseik számára) lett kiküldve, így nem tudjuk hány helyre jutott el. Végül a Balatonon érdekelt, és a part menti településeken lakó horgászok közül 59 küldte vissza kitöltve a kérdőívet. A horgászati szokásokra vonatkozó kérdések alapján a válaszadók északi és déli part közötti megoszlása nagyjából egyenlő. Válaszadóink évente átlagosan 73 napot horgásznak és többségük több mint 20 kiló halat fog évente. Az idei évben – augusztusig – átlagosan 37 napot horgásztak és ezalatt 30 kiló halat fogtak. Többségük partról horgászik, jellemző horgászmódszereik a hagyományos fenekezés, a pergetés, és a finom felszereléssel való úszózás. Döntően pontyra, süllőre és keszegfélékre horgásznak. Mindezek alapján kimondható, hogy reprezentálják a balatoni horgászati szokásokat. A horgászturizmus fejlesztését többségében komoly, átfogó beruházásokkal képzelik el, ami szerintük elsősorban a Balaton Fejlesztési Tanács és az önkormányzatok feladata. A horgászturizmus fejlesztésének legnagyobb gátja szerintük is az infrastruktúra (parti horgászhelyek, csónakkikötők) hiánya. A megkérdezett helyi horgászok több mint fele a szezonhosszabbításban látja a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, annak ellenére, hogy közvetlen érdeke nem fűződik hozzá. 12
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A helyi horgászok véleménye – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – nem csupán a horgászturizmus, hanem a jelenlegi horgászati lehetőségekkel kapcsolatos problémakörök feltárására is alkalmas volt. Ismerik és kimondják az elmúlt időszakok problémáit! Ez talán abból a szempontból is előnyös, hogy a fejlesztések tervezésénél eleve kiküszöbölhető a megismétlésük. Érzékelhető a fejlesztés igénye, és többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás. Érdemes kiemelni, hogy a válaszadók körében nem domináns a halászatellenesség. A kérdőív részletes kiértékelése a 2. melléklet 31-53. oldalán olvasható. 9. A Balaton horgászturizmusa a horgászturisták szemszögéből A horgászturizmus fejlesztésének igazi haszonélvezői a horgászturisták. A számukra megszerkesztett kérdőív is láncszerűen (sokan továbbították ismerőseik számára) lett kiküldve, így nem tudjuk hány helyre jutott el. Végül a Balatonon rendszeresen horgászó horgászok közül 23 küldte vissza kitöltve a kérdőívet. A horgászati szokásokra vonatkozó kérdések alapján a válaszadók északi és déli part közötti megoszlásában dominál az északi part. Válaszadóink évente átlagosan 49 napot horgásznak és többségük (a helyi horgászokhoz hasonlóan) több mint 20 kiló halat fog évente. Az idei évben – augusztusig – átlagosan 24 napot horgásztak és ezalatt 18 kiló halat fogtak. Összességében mind a horgászattal töltött idő, mind a halfogás tekintetében elmaradnak a helyi horgászok mögött. Többnyire csónakból horgásznak, jellemző horgászmódszereik a pergetés, a finom felszereléssel való úszózás, a hagyományos fenekezés, és a könnyű felszereléssel történő fenekezés. A helyi horgászokhoz hasonlóan döntően pontyra, süllőre és keszegfélékre horgásznak. A Balatonhoz való horgászati kötődésükről kimondható, hogy többségük csak alkalmanként horgászik a Balatonon, de negyedrészük itt horgászik a legtöbbet. A helyi horgászokhoz képest megjelenő kisebb eltérések ellenére róluk is kimondható, hogy reprezentálják a balatoni horgászati szokásokat, illetve a Balatonon horgászattal eltöltött idő alapján nyilvánvalóan ismerik a Balaton horgászati és fogási lehetőségeit. A horgászturizmus fejlesztését a helyi horgászokét meghaladó arányban komoly, átfogó beruházásokkal képzelik el, és a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik. A Balaton Fejlesztési Tanács, az önkormányzatok, a szolgáltatók, és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gyakorlatilag egyforma szavazatokat kapott. Ezzel együtt jelzésértékű, hogy a horgászturisták elsősorban a horgászszervezetektől remélik a fejlesztéseket. Jelentős többséggel az infrastrukturális háttér hiányát tartják a legnagyobb problémának. Ezen belül is elsődleges a parti horgászhelyek hiánya. Magas arányban ők is a szezonhosszabbításban látják a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, de fontosak számukra a helyi horgászok érdekei is. Szállás szempontjából többségük elsősorban horgászok számára kialakított, horgászbarát szálláshelyeket szeretne. Viszont horgászvezetőt a többség csak egyszer-kétszer venne igénybe. A hajóról való horgászatot látszólag sokan igénylik (csak a válaszadók ötödét nem érdekli), de az erre vágyók fele nem venné rendszeresen igénybe a szolgáltatást. Alternatív horgászati
13
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
lehetőségeket a válaszadók közel harmada nem igényel, másik egyharmad viszont csak akkor venné igénybe, ha a Balatonon az időjárás korlátozza a horgászati lehetőségeket. A válaszadók közel harmada nem ragaszkodik horgászmódszerhez, számukra az eredményesség az egyetlen fokmérő. Jelentős a horgászturisták között a specialisták aránya, közülük kicsit többen módszerre specializálódtak, és a horgásztúráik során is ezt szeretnék alkalmazni. A horgászszezonok közül a többség mindegyiket szeretné kipróbálni, ezért rendszeresen visszajárna, továbbá jelentős az őszi és tavaszi szezont választók aránya. Ez a válaszmegoszlás egyértelműen jelzi, hogy a Balaton elsősorban a profibb horgászturisták célpontja lehet, vagyis valóban lehetséges horgászattal meghosszabbítani a szezont. A horgászturisták véleménye – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – megjeleníti azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek a kereslet szemszögéből jelennek meg a horgászturizmus témakörében. Érzékelhető a fejlesztés igénye, és többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás. Fontos eredménye a kérdőívnek, hogy felhívta a figyelmet a horgászvezetői hálózat illetve a hajóról való horgászat jelenlegi keresleti szintjére. A kérdőív részletes kiértékelése a 2. melléklet 54-71. oldalán olvasható. 10. A kérdőíves lekérdezés legfőbb következtetései A horgászturizmus fejlesztésében érintett legfontosabb 4 csoport (önkormányzatok, horgászegyesületek, helyi horgászok, horgászturisták) megkérdezése alapján a következő helyzetet körvonalazhatjuk: A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges természeti adottságok rendelkezésre állnak, a halállomány összetétele és mennyisége lehetővé teszi a fejlesztések elindítását, de a horgászati terhelés növekedésével fejlesztésre szorul. A horgászturizmus fejlesztésére az igény gyakorlatilag általános, és a megkérdezettek többsége a fejlesztést nagy ívű komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el, és a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítéli. A fejlesztésekben döntő szerepet kell vállalnia a Balaton Fejlesztési Tanácsnak. A jelenlegi állapot legnagyobb hiányossága az infrastruktúrában van, ezen belül elsődleges a parti horgászhelyek hiánya, ezért a fejlesztést döntően ebbe az irányba kell koncentrálni. A megkérdezett csoportok a szezonhosszabbítás lehetőségében látják a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét. A horgászturizmus lehetséges káros hatásait a horgászok és a horgászegyesületek már napjainkban is érzékelik, az ezek enyhítésére szolgáló szabályozás kialakításának feltétlen prioritást kell élveznie. A horgászturizmus a balatoni turizmus jellegéből következően jelenleg egyetlen településen sem tölt be vezető szerepet, jelentőségét az önkormányzatok többsége egyértelműen más turisztikai ágak mögé sorolja. Ugyanakkor a horgászturizmus fejlesztése szempontjából kardinális kérdés, hogy az igények nyáron is jelentkeznek, nem lehet csupán az elő-, és utószezonra horgászturizmust kialakítani. 11. A fejlesztések jogszabályi háttere A horgászturizmus fejlesztéséhez mindenképpen át kell tekinteni a horgászat szabályait. Hazánkban a horgászatot a 2013. évi CII. törvény, a halgazdálkodásról és hal védelméről 14
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
szóló törvény szabályozza. A törvény végrehajtási rendelete a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet. A jogszabályok rendelkeznek a horgászat gyakorlásának feltételeiről, valamint a horgászat szabályairól és a hallal való bánásmódról. A halállomány védelme érdekében tilalmi időszakokat, fogási méretkorlátozásokat határoznak meg, valamint meghatározzák a napi fogható halmennyiséget. A halgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok horgászturizmus szempontjából legfontosabb rendelkezéseit az 1. melléklet 5. fejezetében foglaltuk össze. 12. A horgászturizmus infrastrukturális fejlesztése A balatoni horgászok igényeit egyértelműen a vízhez, a horgászat lehetőségéhez való hozzáférés vezeti. Ennek érdekében szükséges fejleszteni (növelni) a parti horgászhelyeket, de ez a legtöbb területen egyrészt akadályokba ütközik, másrészt a fejlesztéstől nem várható olyan bevétel, ami további fejlesztéseket generálhatna. Ennek megfelelően a parti fejlesztéseket döntően nem új partszakaszok kialakításával, hanem a meglévő területek használati szabályainak az átalakításával kell megtenni. Természetesen a fejlesztési rendszert úgy kell felépíteni, hogy új, horgászható partszakaszok kialakítására is adjon lehetőséget. A kérdőívekhez csatolt vélemények, javaslatok alapján erre a célra alkalmas lehet például Balatonkenese és Balatonfűzfő közötti területen a jelenlegi partéltől mintegy 15-20 méteres távolságban elhelyezkedő, hullámtörő kőszórás. A partél és a kőszórás közötti terület jelenleg zagytározó. A kőszórás jelentős részét a horgászok jelenleg is használják. A fejlesztést célszerű a településen érintett önkormányzatnak és horgászegyesületnek végrehajtani, természetesen pályázaton elnyerhető támogatás segítségével, az üzemeltetést pedig a horgászegyesületnek kell megoldania. A parti horgászati lehetőségek bővítése érdekében meg kell vizsgálni a strandként üzemelő területeket is. Az egyértelmű, hogy a strandszezonban, a strandolás ideje alatt ezeken a területeken tilos horgászni, de mivel a strandok többségén nincs kiépítve az éjszakai fürdés lehetősége, strandszezonban is felmerül az éjszakai horgászat lehetősége, illetve szezonon kívül a strandokon napközben is lehetséges lenne a horgászat. Ehhez gyakorlatilag megfelelő szabályozást (időbelit és térbelit egyaránt) kell csak kialakítani, és azt a strandokon elhelyezni. A szabadstrandokon való horgászat lehetne ingyenes szolgáltatás, míg a rendezett, bekerített fizetőstrandokon valamilyen hozzájáruláshoz célszerű kötni a belépést. Ennek elsődleges rendeltetése az üzemeltetési költségek megtérülése (pl.: szemétszállítás) lenne, de a horgászturisták sokféleségét figyelembe véve szükség van olyan horgászhelyre is, ahol kevesebben vannak, de ezért a kényelemért áldoznak is. A hozzájárulást célszerű nem önállóan (belépőként) beszedni, hanem egy több szolgáltatás igénybevételére is jogosító kedvezménykártya részévé tenni. Ez egyrészt segíti, hogy a településre látogató (horgász)turisták több szolgáltatást is kipróbálva jobban megismerjék a lehetőségeket, és esetleg később visszatérő vendégek legyenek, másrészt fedezetet teremt az önkormányzatnak a strandi horgászattal kapcsolatos költségeire. Mivel a fejlesztés gyakorlatilag alig jár költséggel, önmagában nem célszerű támogatni, más kérdés, ha az önkormányzat egy komplex horgászturisztikai szolgáltatásrendszerbe integrálja. A vízhez való hozzáférést a parti horgászaton kívül a csónakos horgászat fejlesztésével is el lehet érni. Ehhez a legegyszerűbb beruházás sólyapályák építése. Ezek egyrészt a helyi 15
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
horgászok csónaktárolással kapcsolatos gondjait is megoldja, másrészt lehetőséget ad a csónakot hozó horgászturistáknak a csónak gyors és egyszerű vízre tételére. Ezen túl a sólyapályáknak komoly szerepe lehet a halgazdálkodásban és a halőrzésben is, hiszen akár haltelepítési pontokként is használhatóak, akár a halőrzést is segíthetik, mivel a halőri csónakokat is egyszerűen vízre lehetne itt rakni. A sólyapálya kialakítása – főleg, ha haltelepítési pontként is használhatónak kell lennie – már komolyabb beruházást igényel, illetve engedélyezési és tervezési munkának is meg kell előznie. A kialakításhoz a felhasználók alapján az önkormányzatnak, a horgászegyesületnek és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek kellene együttműködnie. A fejlesztést pályázati forrásból is lehetne támogatni, a fenntartást a Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-re bízni. A sólyapályát érdemes olyan területen kialakítani, ahol további fejlesztés is lehetséges. A parti területen szeméttárolónak esetleg WC-nek kell hely. Ha már nagyobb számban érkeznek csónakot magukkal hozó horgászturisták, nem árt egy parkoló. Ha a forgalom elér egy határt, már talán egy büfét is fel lehet állítani. Mindezt azért érdemes előre látni, mert a parton mindennek a kiegészítő fejlesztésnek helyre van szüksége. Kiemelten jó esetben akár egy kisebb horgászkikötőt is ki lehet alakítani a sólyapálya környékén. Lépcsőzetesen, az igények alapján lehet kifejleszteni a rendszert, de a terület szempontjából már az elején látni kell, milyen bővítésre van lehetőség. A későbbi fejleszthetőség alapján a területeket célszerű osztályozni, és előnyben részesíteni a később fejleszthető, bővíthető területeket. Parti területen lehet persze azonnal hullámvédett kikötővel kezdeni a beruházást, de ez többnyire nem célravezető, mert nem határozható meg előre a fizetőképes kereslet. Fontos pályázati lehetőség lehetne viszont a meglévő horgászkikötők korszerűsítése, a férőhelyek bővítése, vagy akár hullámvédelemmel való ellátása. Ez utóbbit mindenképpen úgy célszerű megtervezni, hogy egyben parti horgászhelyként is szolgáljon. Megfontolás kérdése, hogy a horgásztanyák meglévő szálláshelyeinek rekonstrukciójára, felújítására, esetleg férőhelyeinek bővítésére érdemes-e pályázati lehetőséget kialakítani. Ennek előnye lehet, hogy a horgásztanyákon komplex horgászcentrumok alakulhatnának ki, ezeken a helyeken nőne a horgászlétszám illetve a kihasználtság. Ugyanakkor ezáltal ugyan javulna néhány helyen a szolgáltatás minősége, de nem lenne több parti horgászhely, és összességében új szolgáltatásokkal nem bővülne a balatoni horgászturizmus, és a horgászati terhelés sem egyenletesebbé válna, hanem tovább koncentrálódna. Szintén az infrastrukturális fejlesztések közé tartozhat a halállomány fejlesztése, ennek kedvezményezettje a hatályos jogszabályok alapján kizárólag a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. lehet. Amennyiben horgászturisztikai pályázati forrást haltelepítésre is fel lehet majd használni, akkor ennek terhére kizárólag horgászturizmus szempontjából jelentős halfaj, halgazdálkodási terv feletti telepítéséhez szabad támogatást nyújtani. Megfontolandó az alternatív horgászati lehetőségek pályázati forrásból történő fejlesztési lehetősége. A kérdőíves felmérés alapján a helyi horgászok 65%-a, a horgászturisták 70%-a igényli a Balaton mellett az alternatív horgászati lehetőségeket. Ez a jelentős igény a pályázati rendszerbe való beépítés mellett szól, de a bérhorgász tavak gyakorlatilag már most is jó horgászati lehetőségeket nyújtanak, horgász oldalról nézve fejlesztésük nem egyértelműen szükséges, az erre fordítható pénz a Balatonon feltehetően sokkal hatékonyabban, és vonzóbb beruházásokra használható. Ugyanakkor, ha a két horgászati lehetőség összeköthető, például a támogatás fejében ezeken a tavakon bizonyos ideig (3-5 év) kedvezményt biztosítanak a 16
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
balatoni horgászjeggyel rendelkező horgászoknak, a fejlesztés hatékonysága már nem kérdőjelezhető meg. Haltelepítést azonban nem célszerű ezeken a vizeken támogatni. 13. A horgászturizmus szolgáltatás-szervezési háttere és marketingje A horgászturizmus fejlesztése elképzelhetetlen a szolgáltatás-szervezési háttér, illetve a marketing fejlesztése nélkül. Az infrastruktúrához képest ezek jóval kisebb volumenű fejlesztések, ugyanakkor jelentősen általuk válhat önálló, ismert márkává a Balatoni horgászturizmus, és rendkívüli módon segítik az egységes arculat megteremtését és fenntartását. Marketing szempontból talán az a legfontosabb, hogy legyen a balatoni horgászturizmusnak egy jól működő honlapja, amely a horgászati lehetőségeken kívül tartalmazza a horgász számára fontos szolgáltatókat (szállás, jegybizományos, horgászbolt, stb.) továbbá naprakész információkat közöl a haljárásról, vagyis félig-meddig balatoni horgászati hírportálként is működik. Ennek a kialakítását és felfuttatását a horgászturizmus fejlesztésére szánt pénzből központilag kell megoldani. Erre jelenleg a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a legalkalmasabb szervezet, a későbbiekben a feladatot átveheti tőle az egységes balatoni horgászszövetség, ha majd az egyesületek létrehozzák. Szintén az egységes arculatot és a termék (horgászati lehetőségek a Balatonon) márkázását segítené elő, ha a horgászok számára szükséges szolgáltatók (horgásztanya, szállás, csónak, jegybizományos, horgászbolt, stb.) önálló, a balatoni horgászatot népszerűsítő kiadványban kaphatnának helyet. Ennek a megszervezésére is az Ügynökség a legalkalmasabb jelenleg. Nagyon fontos szolgáltatási forma lenne, és az igények között is markánsan megjelenik a horgászbarát szálláshely. Ennek a tartalmát, illetve a minősítés szempontjait és a minősítési rendszerét a 4. melléklet tartalmazza. A minősítéssel kapcsolatos feladatokat az Ügynökségnek kellene ellátni. A szükséges fejlesztéseket a szolgáltatóknak kell végrehajtani. Támogatást a horgászbarát szálláshelyeket bemutató katalógus megjelentetése igényel. Szintén meghatározó szolgáltatás lehet a horgászvezető. A horgászvezető igénybevételével a helyismeret megszerzésére fordítandó idő jelentősen lecsökken, ezáltal már egy rövidebb horgásztúra is eredményes lehet. A horgászvezetői szolgáltatás részletesen az 1. melléklet 8. fejezetében került leírásra. A horgászvezetőket hálózatba kellene tömöríteni, és egységes képzést lenne szükséges bevezetni, hogy a vendég az egész Balatonon egyformán színvonalas szolgáltatást kapjon, illetve ez a teljes rendszer hangsúlyozott piacra jutását is segítené. A horgászvezetőket elsősorban a helyi horgászok közül kell kiválasztani, és némi horgászattal kapcsolatos előnyhöz kell juttatni, melyeket csak addig élvez, amíg horgászvezető. A horgászvezetők képzésére a legalkalmasabb szervezet a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Egyrészt halgazdálkodási szakmai kérdésekben is képes a képzésre, másrészt képes olyan kedvezményrendszer kialakítására és alkalmazására, ami mind a horgászvezetők részére, mind a horgászturisták részére vonzó. Ilyen lehet például a foglalt hely létesítése, vagy akár a behordás tilalmának a felfüggesztése. A horgászvezetők az alaptevékenységük mellett halőrzéshez kapcsolódó információkkal is tudnák segíteni a Társaság munkáját. A horgászvezetői hálózatot lassan, fokozatosan kell felépíteni, mert a kérdőívek alapján nem egyértelmű a folyamatos igény, a válaszadók között magas volt azok aránya, akik csak 17
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
alkalmanként vennék igénybe a szolgáltatást. A horgászvezetői hálózat képzéséhez és fenntartásához a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek eleinte szüksége lehet támogatásra, de hosszabb távon a rendszernek önfenntartóvá kell válnia. A horgászvezetői hálózat működtetése elvileg teljesen egyszerű feladat. Szükséges hozzá egy nyilvántartás, amely név, település (elérhetőség), és horgászmódszerek szerint tartja nyilván a horgászvezetőket, amiből a vendéghorgász kiválaszthatja a számára legoptimálisabbat. Igénybe veszi a szolgáltatást, és közvetlenül a horgászvezetőnek fizeti az ellenértékét. Ez teljesen egyszerűnek tűnik, ez alapján akár magától is kialakulhat (mint ahogy részben ki is alakult) a horgászvezetői szolgáltatás. A központi működtetés előnye, hogy a szolgáltatás egységessé válik, minősége közel azonos lesz. Szintén kiemelhető előny, hogy a horgászvezetők egységes rendszerben társadalmi halőrök is lehetnének, folyamatos információik lennének a vízről, a haljárásról, adatokat, híreket szolgáltathatnának a balatoni horgászturizmus honlapjának. Ezáltal jelentős szerepük lenne a horgászturizmus reklámjában is, és természetesen a saját piacra jutásukat is segítenék. A horgászvezetők kiválasztása során fontos feltétel kell, hogy legyen a feddhetetlen horgászmúlt. A halgazdálkodási hasznosítótól kapott kedvezmények (pl: foglalt hely, behordás), valamint a horgászati terhelés miatt fontos, hogy vendégeikről (és fogásukról) nyilvántartást vezessenek. A szolgáltatáshoz szükségesnek látszik egy kötelező minimális szolgáltatási árat hozzárendelni. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan mindenképpen érdemes méltányolni azon önkormányzatok törekvéseit, akik az átlagosnál többet tesznek a horgászturizmusért, ahol komplex horgászturisztikai szolgáltatásrendszert állítanak fel. (Több horgászbarát szálláshely is minősítésre kerül, sólyapályát építenek, partszakaszokat tesznek komfortossá a horgászok számára, horgászati szolgáltatásra is alkalmas kedvezménykártyát vezetnek be, esetleg egyesületi kikötővel is rendelkeznek, sőt horgászvezető is van a településen.) Őket és a munkájukat érdemes lenne elismerni a „Horgászbarát település” cím odaítélésével, és külön keretből bemutatni őket például egy-egy rövidfilmben, vagy akár további fejlesztésre vagy marketingre forrást biztosítani számukra. Belőlük lehetnének azok a mintaönkormányzatok, ahol a nyári strandszezon kivételével a horgászturizmus lenne az elsődleges. Ők lehetnének a kiemelt példái a horgászturizmus megvalósítható fejlesztésének. Ilyen önkormányzatot mind a déli, mind az északi parton célszerű kiválasztani. 14. A horgászturizmushoz kapcsolódó egyéb lehetőségek Bár a horgászturista elsődleges célja a horgászat, és ritkán vesz igénybe más szolgáltatásokat, a horgászturizmus fejlesztésének elemzéséhez feltétlenül hozzátartozik a kapcsolódó lehetőségek bemutatása. A horgászturizmuson belül érdemes megemlíteni a horgászathoz szervesen hozzátartozó rendezvényeket (1. melléklet 10. fejezet). A rendezvények közül igazán a horgászversenyek emelkednek ki. A versenyek szervezésének szabályait a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2012-ben lefektette. A halgazdálkodási törvényben is lefektetett nagyon fontos követelmény, hogy a horgászversenyen kifogott halak visszakerüljenek a vízbe, a jogszabály csak ebben az esetben biztosít bizonyos szabályenyhítéseket a versenyzők számára. A horgászturizmushoz könnyen kapcsolhatók a halgazdálkodáshoz tartozó rendezvények. Ilyen volt például az elmúlt években kitalált és többször is megrendezett strandhalászat. A 18
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
strandhalászat minden alkalommal egy nagyobb rendezvény egyik programja volt, a strandolók bevonásával a régi, klasszikus halászmódszert, a kerítőháló természetes vízi alkalmazását mutatta be. A hagyományőrzésen túl a résztvevők szórakozásáról is gondoskodott, illetve a hálóval való könnyű halfogás legendáját is eloszlatta. Feltétlenül meg kell még említeni a halgazdálkodás és a halgasztronómia kapcsolatát, valamint az ehhez jól kapcsolható borturizmust. A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy ezek jól erősíthetik egymást. A hallal kapcsolatos gasztronómiai rendezvényeknek jelenleg nagy problémája a halászat hiánya, ez például a tihanyi Gardália látogató létszámát (sokan azért jöttek, hogy gardát egyenek) várhatóan csökkenteni fogja. Ugyanakkor a jogszabályok alapján (élelmiszer-biztonsági előírások) a hiányzó halat nem lehet horgászfogással pótolni. 15. Mintaprojektek Horgászvezetői hálózat kiépítése és fenntartása A horgászvezetői hálózat nemcsak a horgászturizmus szempontjából előnyös, hanem a halgazdálkodáshoz szükséges horgászati információk is összegyűjthetők a horgászvezetőktől, és a halőrzés munkáját is tudják segíteni. Elsősorban ez utóbbi két lehetőség miatt a horgászvezetői hálózat kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat célszerű a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-re bízni. Az egységes horgászvezetői hálózat kialakításának első lépése a szándék ismertetése. Ehhez a Társaság honlapja felhasználható. A jelentkezés feltételének több éves balatoni horgászmúltat célszerű megszabni. Kiemelt feltétel még, hogy a jelentkező ellen nem került halvédelmi bírság kiszabásra. A jelentkezőket ezzel együtt célszerű rostálni a halőrzés információi alapján, illetve célszerű, hogy ajánlást hozzanak az egyesületüktől. Ezen kívül figyelni kell a hálózat egyenletes eloszlására, az első évben egy településről csak egy vezető kerülhessen ki, később, az igények alapján elfogadható a horgászvezetővel már rendelkező településről történő jelentkezés is. A következő lépés az oktatás. Ennek során halgazdálkodási, halbiológiai, halőrzési ismereteket kellene elsajátítaniuk, amiből a végén vizsgát tesznek. Az oktatás önköltséges formában valósulhatna meg, amihez a horgászturisztikai fejlesztések alapjából támogatás lenne igényelhető, személyenként az oktatási díj fele. A kedvezményezett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. lenne, aki így fél áron tudná a jelentkezőknek biztosítani a horgászvezetővé válást. Az oktatás díja személyenként 60.000 Ft, ami magában foglalja az oktatást, a halőri vizsgadíjat, valamint egy egyedi (számozott) horgászvezetői jelvényt. A kérdőíves lekérdezés során felmerült igények alapján első évben támogatottan 25 jelentkezőből válhatna hivatásos horgászvezető, a második évben ismét 25 fő nyerhetne támogatást. Így megvalósulhat a hálózat lépcsőzetes kiépítése. Az 50 fő feletti létszámra csak a fokozott igények jelentkezésekor lehetne támogatást biztosítani. A projekt megnevezése: Horgászvezetők képzése Kedvezményezett: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Támogatási igény: maximum évente 25 fő x 30000.- Ft, azaz 750000.- Ft, összesen 2 év alatt 1500000.- Ft (költségek 50%-a) Monitoring: Horgászvezetőt igénybe vevő horgászok száma évente Időbeli ütemezés: 2015, 2016, (2017.) 19
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A horgászvezetői hálózat fenntartásához szükségesek még marketing eszközök. A projekt megnevezése: Horgászvezetői hálózat hirdetése honlapon, újságban és a Társaság új horgászturisztikai kiadványaiban Kedvezményezett: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Támogatási igény: évi 100000.- Ft, összesen 500000.- Ft (költségek 50%-a) Monitoring: Horgászvezetőt igénybe vevő horgászok száma évente Időbeli ütemezés: 2015-2019. Szükséges még a horgászvezetők továbbképzése, ezt nagyjából kétévente célszerű. Ennek meg kell határozni egy alacsony díjat (10000.- Ft) erre támogatás nem igényelhető. Aki elmulasztja a továbbképzést, kizárásra kerül a hálózatból. A képzésre és a továbbképzésre minden év első negyedévében kell sort keríteni. Horgászbarát szálláshelyek A horgászbarát szálláshelyek belső infrastruktúrájának kialakítása a szolgáltató feladata, ehhez támogatást nem célszerű nyújtani, főleg mert ezek kialakítása nem költségigényes. A külső infrastruktúra adott, esetleges fejlesztése nem ehhez a projekthez tartozik. Az emberi háttér egy része adott, másik része (horgászvezető) más projekthez tartozik. A projekt célja tehát nem a horgászbarát szálláshelyek kialakítása, hanem a minősítésük, illetve a piacra jutásuk elősegítése. A minősítés egységesítéséhez nem a településenkénti minősítést kellene támogatni, hanem felállítani egy központi szervezetet, amely emellett más horgászturisztikai feladatokat is el tud látni. Ezt leginkább a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség keretein belül lehet elképzelni. A projekt megnevezése: Horgászbarát szálláshelyek minősítő szervezetének kialakítása és működtetése Kedvezményezett: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Támogatási igény: 1 fő munkabére és járulékai, 3 évig, évi 2,5 millió Ft, összesen 7,5 millió Ft Monitoring: Horgászbarát szálláshelyek száma Időbeli ütemezés: 2015-2017. A horgászbarát szálláshelyek piacra jutását legjobban egy tematikus, a balatoni horgászattal foglalkozó kiadvány tudja megoldani. A kiadványt kiállításokon, Tourinform irodákban, horgászboltokban lehetne terjeszteni. A projekt megnevezése: Horgászbarát szálláshelyek – tematikus kiadvány Kedvezményezett: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Támogatási igény: kétévente évi 10000 db, összesen 3 millió Ft Monitoring: Horgászbarát szálláshelyeket kihasználtsága Időbeli ütemezés: 2015, 2017, 2019. Közcélú sólyapálya kiépítése A horgászturizmus infrastruktúrájának egyik – a későbbiekben fejleszthető – eleme a sólyapálya. A horgászturizmus szempontjából a sólyapálya elsősorban a Balatonra érkező horgászturisták saját csónakjának a vízre rakására szolgál, de ki tudják használni a helyi horgászok is, és a halgazdálkodó számára is hasznos, akár a haltelepítéseket, akár a halőrzést 20
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
nézzük. A sólyapálya kivitelezését célszerű összefogással megoldani. Az összefogás résztvevői az önkormányzat, a horgászegyesület és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A projekt kedvezményezettje a hármuk által létrehozott konzorcium. A szükséges parti területet az önkormányzat biztosítja. A tervezéshez és engedélyezéshez az egyesület biztosítja az önrészt. A kivitelezéshez a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. biztosítja az önrészt. A projekt megnevezése: Közcélú sólyapálya építése Kedvezményezett: Önkormányzat által vezetett konzorcium Támogatási igény: 1,7 millió Ft (költségek 50%-a) Monitoring: A sólyát igénybe vevő horgászok száma évente Időbeli ütemezés: 2015-2019. A sólyapályához célszerű néhány kiegészítő beruházást is csatolni, például kitáblázni, szemétgyűjtőt elhelyezni, esetleg kézmosási lehetőséget kiépíteni. A projekt megnevezése: Közcélú sólyapálya kiegészítő beruházásai Kedvezményezett: Önkormányzat Támogatási igény: 1 millió Ft (költségek 90%-a) Monitoring: A sólyát igénybe vevő horgászok száma évente Időbeli ütemezés: 2015-2019. Közcélú sólyapályát a parti települések többségén érdemes kialakítani. Óvatos becsléssel mintegy 50 darabra biztosan szükség van. Ezek teljes támogatási igénye 135 millió forint. A sólyapályákat célszerű olyan területen kiépíteni ahol a későbbi nagyobb arányú bővítés (parkoló, büfé, esetleg horgászbolt) is lehetséges. Ilyen jellegű, teljesen kiépített sólyapályából (egyenletes elosztás mellett) 8-10 fejtene ki kedvező hatást. Erre a további fejlesztésre célszerű még 65 millió forintot elkülöníteni. Parti horgászhelyek kialakítása A horgászturizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy minél több, arra alkalmas partszakaszon lehessen horgászni. A horgászathoz a parton általában nem kell külön beruházást eszközölni (kivéve új partszakaszok alkalmassá tétele), elég azt a hátteret megteremteni, a mi a parti horgászat káros hatásait (pl.: szemetelés) kiküszöböli. A szabadstrandok partszakaszai például (természetesen a strandszezonon kívül) tökéletesen alkalmasak erre a célra. A horgászok számára néhány tájékoztató táblával és szemetessel már megfelelnek, ha esetleg mosdó és WC is kiépítésre kerül, akkor már tökéletesek. A projekt megnevezése: Szabadstrand horgászati kiegészítő beruházásai Kedvezményezett: Önkormányzat Támogatási igény: 1,5 millió Ft (költségek 90%-a) Monitoring: A horgászhelyet igénybe vevő horgászok száma évente Időbeli ütemezés: 2015-2019. Ilyen beruházásra gyakorlatilag minden parti településen szükség lenne, a hosszabb partszakasszal rendelkezőkön akár kettőre is. Összesen 50 ilyen fejlesztés javasolható, azaz összesen 75 millió forint szükséges erre a célra.
21
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE MELLÉKLETEK
Mellékletek jegyzéke: 1. A horgászturizmus általános jellemzői 2. A kérdőíves lekérdezés összesítése 2.1. Önkormányzatok kérdőívének összesítése 2.2. Horgászegyesületek kérdőívének összesítése 2.3. Helyi horgászok kérdőívének összesítése 2.4. Horgászturisták kérdőívének összesítése 3. A balatoni horgászturizmus létszámának becslése 4. A horgászbarát szálláshelyek minősítési rendszere 5. Horgászturizmus Operatív Program 6. Források
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. melléklet
A HORGÁSZTURIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1. MELLÉKLET
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. A horgászturizmus meghatározása A horgászturizmus gyakorlatilag egyidős a horgászattal. A régi időkben a horgászok a mostanihoz hasonlóan szintén jártak lakóhelyüktől távolabbi vizekre, mindössze annyi volt a különbség, hogy ezt nem horgászturizmusnak, hanem vándorhorgászatnak hívtuk. Ez egyébként már csak azért is természetes, mert a horgászok jelentős részének a lakóhelyén nincs horgászvíz, tehát egyszerre lettek horgászok és horgászturisták. A horgászturizmus definiálása nem tartozik az egyszerű feladatok közé. A horgászturizmus ugyanis nehezen illeszthető be a turizmus általános definíciójába („A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor.” Michalkó, 2001), hiszen érdekes módon nem minden esetben jellemzője a helyszíni szolgáltatások igénybevétele. Például, ha a horgász úgynevezett „országos engedéllyel” rendelkezik, nem kell a helyszínen engedélyt váltania. Ha egy-két napra érkezik, és sátorozik a vízparton, továbbá a szükségleteit (étel, ital, csali, etetőanyag stb.) hozza magával, akkor sem szállást, sem más szolgáltatást nem vesz igénybe. Mielőtt definiálnánk a horgászturizmust, próbáljuk meg beilleszteni a turisztikai kategóriákba. Az talán egyértelmű, hogy a turizmus két alapvető fajtája közül a horgászturizmus a szabadidős turizmusba sorolható. Ezen belül azonban már nem egyszerű a besorolás, hiszen a horgászturizmus egyszerre üdülő-, aktív és vízi turizmus, sőt még egy kicsit ökoturizmus is, vagyis önmagában nem elkülöníthető turisztikai ágazat. Legfontosabb, sok horgász szemében talán egyetlen feltétele a halban gazdag, jó fogási lehetőségekkel kecsegtető horgászvíz. A horgászturizmus olyan aktív szabadidős tevékenység, amely vízen vagy vízparton történik, egyetlen célja a halfogás, és általában kapcsolódik hozzá helyszíni szolgáltatások igénybevétele. A horgászturizmus tehát nem egy bonyolult turisztikai ág, ha valahol van egy jó fogási lehetőségekkel kecsegtető vízterület, annak a híre gyorsan elterjed a horgászok között, és a horgászturizmus gyakorlatilag spontán ki fog alakulni a területen. A problémát az jelenti, hogyan lehet ebből a helyi lakosságnak bevétele, hogyan fog a horgászturizmus helyben keletkező jövedelmet eredményezni és hogyan válhat a terület turisztikai húzóágazatává.
2. A horgászturizmus kialakulása A horgászturizmus kialakulását nem általában érdemes elemezni (hiszen a horgászturizmus – az előző fejezetben leírtak szerint – régóta létezik, gyakorlatilag egyidős a horgászattal), hanem egy konkrét vízterület horgászturizmusának a kialakulását és virágzásának, illetve hanyatlásának az okait célszerű áttekinteni. Magyarországon napjainkban sokféle fejlettségi szinten áll a különböző vízterületek horgászturizmusa. Van olyan, ahol spontán kialakult, de mára egyértelműen hanyatlik, van olyan, ahol annyira virágzik, hogy hónapokra, évekre kell előre a helyet lefoglalni, és van olyan is, ahol folyamatosan beszélnek róla, próbálnak tenni érte, de mégsem alakul ki. Ahhoz, hogy lássuk az okozati összefüggéseket, érdemes elgondolkozni azon, hogy kinek az érdeke a fejlett, jövedelmező horgászturizmus. 1. MELLÉKLET
2
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A keresleti oldalon a horgászok állnak, nekik egyértelműen érdekük, kérdés, hogy tudnak-e tenni érte. Elsőre úgy tűnik, hogy keveset. Jobban megvizsgálva a horgászati szokásokat és a horgászok viselkedését, kimondható, hogy a horgászturizmus felvirágoztatásában már jelentős szerepük lehet. Ha a horgászok is védik a halállományt, ha nem visznek haza minden kifogott halat, ha az orvhorgászok, orvhalászok elleni küzdelemben támogatják a halőrzést, akkor sokat tehetnek a horgászturizmus alapjául szolgáló halállomány fennmaradásáért. Nem áll azonban minden horgász a keresleti oldalon. A helyi horgászok számára a fejlett horgászturizmus rövid távon sokszor jár hátrányokkal, a növekvő horgászlátogatottság miatt régi helyeiket elveszthetik, illetve a több horgász minden esetben jobban terheli a vizet, és megszűnhet a „nyugodt” horgászat, hiszen azonos területen nő meg a létszám. Extrém, bár nem példa nélküli esetben a helyi horgászok akár teljesen ki is szorulhatnak a vízről. Hosszú távon persze a helyi horgászok is realizálhatnak előnyöket, bérbe adhatják helyeiket, működhetnek horgászvezetőként. A kínálati oldalnak már lényegesen több szereplője lehet. A nagy természetes vizeken elkülönül egymástól a halgazdálkodási jog birtokosa (területi engedélyek kiadója) és az idegenforgalmi szolgáltatók (szállás, kikötő stb.). Ha megvizsgáljuk a napi bevételek arányát, akkor azt látjuk, hogy a halgazdálkodási jog birtokosa szinte a legkevésbé érdekelt a horgászturizmus fejlesztésében. A horgászturista napi költségei ugyanis a következőképpen oszlanak meg: Napijegy: 2600 Ft Szállás: 3500 Ft Étkezés: 4000 Ft Csónakbérlés: 4000 Ft (Az adatok a Tisza-tóra jellemző szolgáltatási díjak 2014 nyarán. Két fő horgász egy főre eső költségeit vettem figyelembe, a szállás esetén több szolgáltató árát átlagoltam, az étkezést saját bevásárlású reggelivel és vacsorára étteremben megevett egytálétellel számoltam, a csónak egy főre eső költségébe pedig beleszámoltam a benzint is.) A számok egyértelműen mutatják, hogy a napi költésnek mindössze 18,4%-a a területi engedély, az erre fordított összegnek bármely más szolgáltatás körülbelül a másfélszerese. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 5 év során a napijegy ára emelkedett a legnagyobb arányban, közel 60%-kal, de ennek ellenére is ez a legkisebb tétel a napi költésben. (Tájékoztatásul a 2009 nyarának szolgáltatási árai: napijegy 1650 Ft; szállás 2500 Ft; étkezés 3000 Ft; csónakbérlés 3000 Ft.) Hasonló eredményre jutunk minden nagyobb víz esetében, tehát nyugodtan kimondhatjuk, hogy a halgazdálkodásra jogosult általában alig érdekelt a horgászturizmus fejlesztésében, márpedig a fejlesztés alapjául szolgáló haltelepítések szervezése és finanszírozása az ő kezében van! A halgazdálkodásra jogosultnál kevésbé már csak az önkormányzatok érdekeltek, hiszen náluk csak az adóbevétel (főleg idegenforgalmi adó és iparűzési adó) realizálódik. (Az idegenforgalmi adó 2014-ben Tiszafüreden 350 Ft/fő/éj.) A napi költés nagyobb része a szolgáltatóknál csapódik le, ők viszont általában nem forgatnak vissza a vízterület halállományának a növelésébe. Ez a példa egyértelműen megmutatja a nagy vizek horgászturizmusának a problémáit vagy hanyatlását, és ugyanakkor megmagyarázza, hogy a kis vizeken, ahol esetleg a szolgáltatások 1. MELLÉKLET
3
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
döntő többsége (területi engedély, szállás, csónakbérlés) egy kézben, a tulajdonos kezében van, miért is tud működni a horgászturizmus. A horgászturizmus fejlesztése tehát elsősorban a szolgáltatók érdeke lenne, de megfelelő együttműködések és garanciák híján ők nem a halállományra, hanem a saját szolgáltatásuk színvonalára fognak költeni. Szervezőösszehangoló feladatot elláthatnának az önkormányzatok, de ők a legkevésbé érdekeltek a horgászturizmus fejlesztésében. Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy a nagy vizeken (ahol a halgazdálkodásra jogosult és a szolgáltatók teljesen elkülönülnek) előfordulnak olyan természeti változások, amelyek a halállományt növelik, de az ezen kialakuló horgászturizmus néhány év vagy néhány évtized után hanyatlásnak indul. Ezzel szemben a kisebb vizeken hosszú távon tud fennmaradni és jövedelmet termelni. Megjegyezni kívánom, hogy ez a képlet csak Magyarországra érvényes, ahol történelmi hagyományai vannak az összefogás hiányának. A halgazdálkodásra jogosult, a szolgáltatók és az önkormányzat(ok) összefogásával ugyanis a nagy vizek horgászturizmusa is fenntartható lenne. Erre annál is inkább szükség volna, mert a kisebb vizek általában a békés halakra épülnek fel, a ragadozó halakra alapozó horgászturizmus inkább a nagyobb vizek jellemzője. Ez pedig azt jelenti, hogy a nagy vizek kikopásával a kínálat jelentősen szegényesebbé válik, ez pedig a horgászok elégedetlenségéhez vezet.
3. A horgászturizmus jellegzetességei A horgászturizmus számos jellegzetességgel rendelkezik, a következőkben a teljesség igénye nélkül soroljuk fel a fontosabbakat. Talán szakmai szempontból a legfontosabb jellegzetesség, hogy a horgászturizmus létszáma és jelentősége nagyon nehezen becsülhető. A horgász-idegenforgalom mérésére az idegenforgalmi adóbevételekről készült felmérés nem alkalmas, hiszen a horgászok döntő többsége nem a hivatalos szálláshelyeket választja. A horgászturizmus nagysága a horgászengedélyek eladási adatai alapján sem becsülhető, mert ezek az adatok a helyben élők, vagy az adott horgászvíz vonzáskörzetéből érkezők számát is tartalmazzák. A fejlett horgászturizmusnak fontos elemei a horgászbarát szálláshelyek, a megfelelő színvonalú vendéglátó egységek. Fontos a jó háttér-infrastruktúra, de a vendég inkább a halbőséget fogja választani, mint a kényelmet, gyenge fogási lehetőségekkel. A horgászturizmus jelentősen függ az egyes halfajok korosztályos piramisától is, a horgászok egy része ugyanis egyértelműen rangsorolja a vizeket a kapitális egyedek kifogásának esélye szerint. A horgászturizmus fontos jellemzője, hogy az átlagos utazási távolság aránylag magas, vagyis a horgász a jó fogási lehetőségekért nagy távolságokra is hajlandó utazni. Talán ebből is adódik, hogy a horgászturisták átlagos tartózkodási ideje jóval meghaladja más turistákét, illetve fontos még megjegyezni, hogy a fejlett szolgáltatással rendelkező, kiépített helyeken az átlagos költésük is magas. Ennek ellentmondani látszik, hogy a horgászturista átlagos infrastruktúra-igénye viszonylag alacsony, de ez arra vezethető vissza, hogy a fő cél a halfogás, és a jó fogási lehetőségekért a
1. MELLÉKLET
4
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
horgász bármilyen nélkülözésre képes. Azonos fogási lehetőséggel rendelkező helyek közül már általában inkább a kényelmesebbet választja, bár ez az egyes horgásztól is függ. A horgászturizmus fontos jellegzetessége, hogy más turisztikai ágakhoz képest sokkal jobban függ külső befolyásoló tényezőktől. A horgászt jelentősen befolyásolja az időjárás, a vízjárás, a szél, sőt egyes halfajok horgászatát még a hold járása is. Mindezt célszerű figyelembe venni. Fontos kérdés, hogy a profi horgásznak nehezen adható el más, a horgászathoz nem kapcsolódó termék vagy szolgáltatás, de érdemes figyelembe venni a kapcsolódó ajánlatok kidolgozásakor, hogy a kedvtelési horgász viszont gyakran érkezik családdal, és számára fontos, hogy a család jól érezze magát akkor is, ha már megunta a horgászatot. A horgászturizmus történetének egyik legérdekesebb jellegzetessége, hogy azokon a helyeken, ahol lehetőség nyílt víkendházak, horgásztanyák vételére, és a vízterület jó halfogási lehetőségekkel rendelkezett, a horgászok szívesen telepedtek, telepednek meg. Ez viszont egyértelműen hozzájárul a horgászturizmus hanyatlásához, mert egyrészt a régi visszajáró vendégekből helyi horgászok válnak, másrészt ők egyértelmű konkurenciájává vállnak a régi szolgáltatóknak, mert a baráti körük sem veszi igazán igénybe a szolgáltatásokat, hiszen meglett a helyi kapcsolata, ahol általában megszáll, akivel horgászik stb. Sok esetben a letelepedett horgászturisták szolgáltatóvá is válnak, sajnos jellemzően nem hivatalosan, és ezzel tovább gyorsítják a horgászturizmus hanyatlását.
4. Célcsoport-meghatározás Ha csupán turisztikai szempontból nézzük, a horgászturizmus célcsoportja rendkívül könnyen meghatározhatónak tűnik. A horgászok általában férfiak, fizetőképességük általában az átlag felett van. Korosztály szerint nem csoportosíthatók, minden korosztály megtalálható a gyerekektől a nyugdíjasokig. Horgászati szempontból azonban már számottevő a csoportok száma. A horgászok körében az utóbbi években jelentős differenciálódás ment végbe, és ezt a horgászturisztikai ajánlatok csak részben követték. A két, horgászturizmus szempontjából mindenképpen elkülönítendő, legfontosabb csoport az úgynevezett profi horgászok és a kedvtelési horgászok csoportja. A profi horgászra jellemző a módszer vagy halfaj szerinti specializálódás, igényli a jó fogási lehetőségeket, gyakran kifejezetten a kapitális halakat célozza meg. Döntően egyedül, esetleg kisebb baráti társasággal horgászik. Alternatív programlehetőségeket nem igényel. Horgászatra fordítható anyagi lehetőségei átlagon felüliek. Elsősorban a specialitásának megfelelő halfaj legjobb fogási szezonjában horgászik. Előnyben részesíti a hosszabb, akár 5-10 napos horgásztúrákat. Létszámát tekintve ez a csoport aránylag szűk. A kedvtelési horgász kevésbé specializálódott, módszereit vagy a megcélzott halfajokat gyakran a pillanatnyi lehetőségek szerint választja meg. Nem kizárólagos számára a horgászat, igényli az alternatív programlehetőségeket. Gyakran családdal horgászik. Horgászatra fordítható anyagi lehetőségei korlátozottak. Elsősorban nyáron horgászik, egyegy jobb horgászhelyre akár több rövidebb, 1-2 napos horgászkirándulást is tesz. Létszámát tekintve ez a csoport rendkívül széles, tagjait a megfelelő horgászati lehetőségek könnyen rendszeresen visszatérő vendéggé tehetik. A kedvtelési horgászok csoportján belül jellemzően elkülöníthető az alkalmi horgászok csoportja, ők gyakorlatilag a család nyaralásai során, 1. MELLÉKLET
5
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
szinte kizárólag alkalmi jelleggel horgásznak egy-két napot, célpontválasztásuk során a horgászat nem meghatározó. Ismét más csoportosítás, hogy a horgászturista magyar, vagy külföldről érkezik. Horgászatszervezés és marketing szempontjából elméletileg a magyar horgászok sokkal könnyebben megcélozhatóak, könnyebben megnyerhetőek, de könnyebben el is veszíthetőek. A magyarországi horgászturizmus legfontosabb küldő országai Németország és Ausztria. A német és osztrák horgászok elsősorban a ragadozó halak horgászata iránt érdeklődnek, az előbbi felosztás szerint inkább a profi horgászok jönnek többnapos horgásztúrákra. Elsősorban a fogási lehetőségek alapján rangsorolják a vizeket. Ezeken kívül lehet csoportosítani a horgászokat a kedvenc halfaj szerint, ez alapján a legszélesebb csoportot a pontyhorgászok alkotják. Ugyanígy felmerülhet a kedvenc módszer szerinti csoportosítás is, ezen belül a bojlisok és a pergetőhorgászok emelhetők ki, főleg az átlagosnál jobb fizetőképességük miatt. Csoportosíthatók a horgászok a horgászhellyel szemben támasztott igényeik szerint is, itt alapvetően két csoport alakult ki, az egyik a kiépített, szolgáltatókkal ellátott horgászhelyeket kedveli, a másik sokkal inkább a nomád, kiépítetlen horgászhelyeket részesíti előnyben. Ismét más csoportosítási szempont, hogy vannak, akik szívesen visszajárnak egy-egy vízre, míg mások a fogási eredményektől függetlenül mindig más vizet választanak. Nagyon fontos célcsoportot jelentenek a gyermekek – persze ez nem önálló célcsoport, de igyekezni kell lehetővé tenni, hogy a horgász gyermeke jól érezze magát, horgászhasson és halat is foghasson, hiszen ő a jövő horgászturistája, aki biztosan vissza fog térni a gyermekkori emlékek színhelyére.
5. Jogszabályi háttér Hazánkban a horgászatot a 2013. évi CII. törvény, a halgazdálkodásról és hal védelméről szóló törvény szabályozza. A törvény végrehajtási rendelete a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet. Mind a horgászat, mind a horgászturizmus szempontjából elengedhetetlen a hatályos jogszabályok részletes ismerete! Persze felesleges és kár lenne belefogni a jogszabályok kimerítő ismertetésébe, de néhány kardinális kérdést feltétlenül meg kell említeni, mert akár horgászként, akár horgászturisztikai szolgáltatóként ez mindenkinek érdeke. A legfontosabb, hogy a horgászat mint tevékenység, az ország összes vizén azonos alapfeltételekkel gyakorolható, azaz mindenütt szükséges feltétel az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy és a területi jegy, valamint a horgászat során megfogott halakra érvényesek a hal védelmét célzó korlátozások, és mindenütt tilos alkalmazni a törvény által tiltott eszközöket és módszereket. Rögzíti a törvény a horgászattal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat is: fogási napló: a horgászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány; hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
1. MELLÉKLET
6
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése; horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása; horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve; turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot. A halgazdálkodási vízterületeken élő hal tulajdonjoga a Magyar Államé, a horgász a hal tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával szerezheti meg. A törvény meghatározza a horgászat feltételeit és az ehhez szükséges okmányokkal szemben támasztott követelményeket, illetve ezek kiadási feltételeit. A horgászathoz elsősorban állami horgászjegy szükséges. Az állami horgászjegy a kiváltás évét követő év január 31-ig érvényes, első kiváltásakor a horgásznak igazolnia kell horgászszervezeti tagságát, és horgászvizsgát kell tennie. A következő években a kiváltás feltétele az előző évi állami horgászjegy bemutatása, a fennálló horgászszervezeti tagság, és a fogási napló leadása. Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett (online horgászvizsga), turista állami horgászjegyet válthat, online értékesítési rendszerben. Ehhez nem szükséges horgászegyesületi tagnak lenni, viszont ez a jegytípus nem azonos feltételekkel jogosít fel a horgászatra. A horgászturizmus szempontjából azonban vélhetően mégis előnyös. Az állami horgászjegy díja jelenleg 2000 Ft, 15 éven aluliaknak és 70 éven felülieknek díjmentes. Az állami horgászjegy azonban nem jogosít önmagában horgászatra, szükséges hozzá a vízterület jogosultjának a területi jegye is. Ezt a két okmányt, illetve a területi jegyhez tartozó fogási naplót nevezhetjük a horgászathoz szükséges elsődleges iratoknak vagy halfogásra jogosító okmányoknak. A horgász a halfogásra jogosító iratokat köteles horgászat során magánál tartani, és azt az ellenőrzést végző személynek bemutatni. A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászat megkezdésének napját. A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat a horgász azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A törvény foglalkozik a hal és élőhelyének védelmével. A halállománynak, a vízi életközösségeknek, a vízterületnek mint élőhelynek a védelme nem egyszerű feladat. Ebben mindenkinek van felelőssége, a horgásznak, a vízterület üzemeltetőjének, a horgászturisztikai szolgáltatóknak. Ugyanis a víz és a benne élő halállomány a horgászturizmus alapja, vagyis mindenki közös érdeke, hogy ezt hosszú távon lehessen megőrizni és hasznosítani. A halállomány és a különböző halfajok védelmének több lehetősége van. Egyszer létezik a természetvédelmi oltalom, azaz a teljes naptári évre vonatkozó fogási tilalom. A következő megoldás az időszakos védelem, ez a gazdaságilag jelentős halfajokra faj szerinti tilalmi időt állapít meg, ennek célja, hogy biztosítsák a faj zavartalan szaporodását. Szintén a szaporulat 1. MELLÉKLET
7
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
védelmét szolgálja a méretkorlátozás mint tilalmi rendelkezés. Ennek célja, hogy a gazdasági jelentőséggel bíró halfajok fiatal korosztályait ne fogják meg túl korán. A kétféle korlátozás szinte teljesen átfedésben van, a fajlagos tilalmi idővel védett halfajok közül a sügérnek nincs méretkorlátozása; illetve van méretkorlátozása, de nincs tilalmi ideje a menyhalnak. Ezeken kívül nem kevés olyan halfaj is van, melyet a jogszabályok sem tilalommal, sem méretkorlátozással nem védenek. Ezek, és a teljes halállomány védelmét is szolgálja a horgászok eszközkorlátozása és napi mennyiségi korlátozása. Az eszközkorlátozás szerint a felnőtt horgász egy időben két, egyenként 3 horoggal szerelt horgászkészséget használhat, valamint a már többször említett 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót. A felnőtt horgász naponta a darabszám-korlátozással védett halfajokból összesen 5 darabot foghat, de ebből maximum három lehet egy fajhoz tartozó. Ezen túl foghat még 10 kiló egyéb, darabszámkorlátozással nem védett őshonos halat is. Nem őshonos halakat (pl.: ezüstkárász) korlátlan mennyiségben foghat, sőt ezeket tilos is visszaengednie a vízbe. Ezeknél a korlátozásoknál sok vízen már sokkal szigorúbb korlátozások vannak érvényben, sok helyen például nem lehet elvinni a kifogott halat, hanem vissza kell ereszteni a vízbe. A turista állami horgászjeggyel rendelkező horgász csak egy, legfeljebb 3 horoggal szerelt horgászkészséget használhat. A jogszabály számos további, a horgászatra (és a hallal való bánásmódra!) vonatkozó szabályt tartalmaz még, ezeket általában a helyi horgászrend tartalmazza, a horgászat megkezdése előtt ezt mindenképpen érdemes és szükséges megismerni! 6. Vízterületek, víztípusok A horgászat és a horgászturizmus szükséges – bár önmagában nem elégséges – feltétele a víz. Hazánk felszíni vizekben gazdag ország. Összes állóvizünk együttes területe kb. 93 000 hektár, az ország területének 1%-a. Ehhez jönnek még folyóvizeink, melyek medrének a területe ennek nagyjából a fele, körülbelül 45 000 hektár. Az állóvizek területének majdnem kétharmadát egyedül a Balaton (60 000 hektár) adja, viszont horgászati szempontból ennek csak a töredéke jöhet számításba. A parti horgászok és a csónakos horgászok általában a part menti 50-150 méteres zónában horgásznak, vagyis úgy 2000 hektáron. Így az ország horgászható és horgászott állóvizeinek területe úgy 35 000 hektár körül lehet. Ezt hozzáadva folyóvizeink területéhez, kb. 80 000 hektár horgászható vízfelület adódik, amely jelentős hátteret jelent a horgászturizmus számára. A horgászati szokásokról készített felmérésben a magyar horgászok 51%-a a tavakat jelölte meg kedvenc horgászhelyeként, és további 13% az intenzív kis tavakat választja rendszeresen. Vagyis a horgászok mintegy kétharmada főleg állóvizeken, míg egyharmada folyóvizeken horgászik. A horgászturizmus bázisai eleinte a nagyobb természetes vizek voltak. Az elmúlt 50 év leglátogatottabb vizei a Balaton, Velencei-tó, Ráckevei-Duna-ág, Kiskunsági-öntözőfőcsatorna és a Tisza-tó. Napjainkban a romló fogási lehetőségek, a szűkülő halállomány miatt a horgászturizmus ezeken a nagy horgászvizeken csökkenőben van, helyüket az intenzíven telepített, nagy halállománnyal rendelkező kisebb tavak veszik át. Az elmúlt tíz év leghíresebb, legtöbb horgászt vonzó vizei Háromfa, Merenye, Palotás, Maconka, illetve a kis,
1. MELLÉKLET
8
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
szinte tógazdasági népesítéssel rendelkező tavak, mint például a Préri tó. A régiek közül egyedül a Tisza-tó tartja magát, de az is csak szezonálisan. A napjaink horgászturizmusában vezető szerepet betöltő, kisebb, úgynevezett bérhorgásztavaknak a kialakulása a kilencvenes évek elejére tehető. A kialakítás mintájául a kiemelkedő fogási lehetőségekkel rendelkező egyesületi tavak szolgáltak, de a kialakítás fő mozgatórugója egyértelműen a horgászok egyre markánsabban megjelenő igénye volt. A gyorsuló életvitel egyre kevesebb embernek tette lehetővé, hogy napokat üljön a vízparton kapásra várva, a horgászok jelentős része rövid idő, néha csak egy-két óra alatt akart eredményesen horgászni. Ezt az igényt gyakorlatilag csak a folyamatosan telepített, szinte a tógazdaságokra jellemző halbőséggel rendelkező kisebb tavak tudták kielégíteni. A tavak aránylag kis mérete azért volt lényeges, hogy a partról elérhető dobástávolsággal a vízterület nagyjából lefedhető legyen, ne alakuljon ki nagyobb, meghorgászhatatlan holtsáv, ahova a halak el tudnak menekülni az állandó horgász-nyomás elől. Az időjárás változásainak a halak étvágyára gyakorolt hatásai miatt azonban még így sem lehetett garanciát vállalni a sikeres fogásra. Ezt ellensúlyozandó, a bérhorgász-tavakon hamar kialakult a halárusítás is, hiszen a horgászok egy része kifejezetten igényelte, hogy ne kelljen hal nélkül, üres kézzel hazamennie. Üzemeltetési oldalról a bérhorgásztavaknak három alaptípusa fejlődött ki. Az első típus, ahol aránylag drága a területi engedély (mai árszínvonalon számolva akár 47000 forintos napijegy), de ezért cserébe a kifogott, méretkorlátozással védett halakból 1-3 darab elvihető. Ez tulajdonképpen az elődnek tekinthető kis egyesületi vizek szabályozásának a nyereségérdekelt rendszerbe történő átültetése. A második típus, ahol a napijegy olcsóbb (2-4000 forint), de a kifogott hal csak nagyon korlátozott mennyiségben vihető el, viszont ezen mennyiség felett fogott halat a horgász nagyjából nagykereskedelmi áron megveheti. Ennek a rendszernek a működése tulajdonképpen a „szedd magad” elven alapul, hiszen a horgász legtöbbször a saját maga által fogott, kvótán felüli halakat fizeti ki és viszi el. Ez a változat tulajdonképpen a napi mennyiségi korlátozás szabályának a legális átlépésére ad lehetőséget, és a minden horgászban meglévő zsákmányszerzési ösztön gyorsan divatossá tette. A harmadik típus az úgynevezett rekord-tó, ahol szinte kizárólag kapitális méretű halak vannak, itt a jegyár csak a horgászati lehetőséget tartalmazza, a halakat mind vissza kell ereszteni. Ilyen víz önállóan nem alakult ki, általában a több tóból álló rendszerek egyik tavát telepítették és horgásztatták ily módon. Mivel a horgászok jelentős részének a természetes vizeken alig-alig van lehetősége és esélye kapitális halakat fogni, ez a változat is hamar divatos lett. A rekord-tavak egyik változata a manapság oly divatos bojlis tavak. A gyakorlatban ezek a típusok általában vegyesen fordulnak elő. Kapitális méretű halakat szinte mindenütt próbálnak tartani a vizekben, de például az engedélyárak és az elvihető hal mennyiségének aránya tájegységenként, vizenként, de talán leginkább a törzsközönség fizetőképessége és igényei szerint változhat. A bérhorgásztavaknak a legnagyobb üzemeltetési problémája a megfelelő mennyiségű és minőségű hal beszerzése. A legtöbb ilyen tó mögött nem áll tógazdasági háttér, így általában kitettek a piac hullámzásainak. Még ennél is nagyobb gondot jelent a kapitális halak beszerzése, ezt általában természetes vizekből, halászoktól vagy horgászoktól szerzik be. Ennél a pontnál érdemes kicsit megállni. A bérhorgásztavak egy részének, főként a már 1. MELLÉKLET
9
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
említett bojlis tavaknak a halállománya elsősorban a környező természetes vizekből származik, horgászok fogták ki és adták el őket. Ennek a jelenségnek is komoly hatása van a horgászturizmusra. Amíg ezek a halak a nagy természetes vizekből hiányoznak, és az ottani horgászturizmus lehetőségeit rontják, addig a kis rekord-tavakban a puszta jelenlétük is sok horgász számára vonzó tényező. A nagy, rekordhalak (fekete)kereskedelme a horgászturizmus elmúlt évekbeli történetének jellemző része, amelyet a kis tavak üzemeltetőinek, valamint a horgászok egy részének gazdasági érdeke mozgatott. A horgászturizmus egészére ez jórészt negatívan hatott, az igazi negatív hatásai pedig hosszú távúak, mert a horgászok inkább a kis tavakat választják, ahol sűrűbb a halállomány, biztosabb a fogás, nagyobbak a halak, szemben a nagy természetes vizekkel, ahol valóban megfogyatkoztak a kapitális halak, mert átkerültek a kis tavakba. A dolog pikantériája, hogy a kapitális halak egy ilyen élőhelyváltozásra (áttelepítésre) általában rosszul reagálnak, növekedésük megáll vagy lelassul, esetleg el is hullanak. Ez újabb igényeket gerjeszt (a tó halállományát fenn kell tartani), de a nagy természetes vizekben már nincs elég nagy hal a hatékony fogáshoz, így a kisebb rekord-tavak is nemcsak nyerteseivé, hanem a veszteseivé is válhatnak a haleladási célú horgászatoknak. Ez a folyamat gyakorlatilag néhány éve már elkezdődött… A bérhorgásztavak jövedelmezősége egyébként nem csak a horgásztatásból adódik, jelentős a háttérszolgáltatások szerepe is. Büfé, horgászbolt, csónakbérlés, esetleg szálláslehetőségek szerepelnek az igénybe vehető szolgáltatások között, míg a horgászok és esetleg családjuk komfortérzetét hangulatos szabadtűzi főzési lehetőségekkel, és a gyerekek számára játszótérrel lehet növelni. Persze olyan egység is létezik, ahol vendéglő is van a víz partján, ahol akár a horgász által megfogott halat is azonnal elkészítik. A bérhorgásztavak halállománya változatos, fő haluk a ponty, de szinte minden halfaj megtalálható bennük. A halállományt sűrűn pótolják telepítésekkel. Általában kimondható, hogy ezek a tavak nagyjából ismert halállománnyal működnek, hiszen a kifogott és betelepített halakat faj, tömeg és darabszám szerint is nyilvántartják. A bérhorgásztavak üzemeltetése gyakorlatilag valahol a halkereskedelem, a kis tavakon való halgazdálkodás, és a horgászati szolgáltatás között helyezkedik el, a siker érdekében ezekből a nézőpontokból kell alaposan megismerni a rendszert. A horgászturizmus szempontjából ezeknek a vizeknek a legnagyobb előnye, hogy a teljes szolgáltatási vertikum minden eleme egy kézben, a tulajdonos kezében van, tehát a horgászturizmusban rejlő jövedelmezőség nem oszlik meg több szolgáltató között. Ez azért fontos, mert a horgászturizmus alapja a halbőség és a jó fogási lehetőség, azonban pusztán a horgásztatás nem minden esetben képes fedezni az ezzel kapcsolatos költségeket, a fejlesztésekről nem is beszélve. Viszont, ha a kiegészítő szolgáltatások jövedelme is szolgálhatja a halgazdálkodást, akkor már lényegesen egyszerűbb megélni akár egyetlen tóra alapozott horgászturizmusból. Ennek ellenpéldája a nagy természetes vizek horgászturizmusának a hanyatlása, ahol a szolgáltatók elkülönülnek és nem áldoznak a halállomány fenntartására. A horgászturizmus bázisaként szolgáló vizek között napjainkban jelentős differenciálódás megy végbe. A nagy természetes vizek horgászturizmusa hanyatlik, halállományuk csökken, a kisebb vizek pedig egyre jobban specializálódnak bizonyos módszerekre, egyes halfajokra. Ez azt a problémát hordozza magában, hogy a horgászturizmus egyre inkább a jó fizetőképességű rétegek privilégiuma lesz, mert a kis vizek szolgáltatási színvonalát nem 1. MELLÉKLET
10
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
tudják, illetve a specializálódás miatt nem is akarják megfizetni. Fontos lenne, hogy a nagy természetes vizek esetében is őrizzük meg a halállományt, tartsuk fenn a horgászturizmushoz szükséges hátteret, mert a horgászturizmus fejlesztéséhez a nagy létszámú, de alacsonyabb fizetőképességű horgászokra is szükség van!
7. Tisza-tó Érdemes példaként megvizsgálni egy olyan vizet, ahol létezik és működik a horgászturizmus, és ami alappéldája a horgászturizmus felfutásának és hanyatlásának is. A Tisza-tó térségében az egyik legnagyobb létszámú csoportot évtizedeken keresztül a horgász-idegenforgalom jelentette. Ez napjainkra jelentősen megváltozott, hiszen a halállomány csökkenése, a fogások elmaradása miatt a Tisza-tó egyre kevésbé vonzó a horgászoknak, de a víz híre, hírneve még mindig sok horgászt vonz. A Tisza-tavi horgászturizmus kialakulása a nyolcvanas évek második felére tehető. Az 1978ban beállított duzzasztási szint nyomán (Kisköre-felsőn mért 700 cm) a tározó halállománya hihetetlen növekedésnek indult, és a nyolcvanas évek első felében már létrejött az a halbőség, mely az évtized második felétől belföldről és külföldről egyaránt vonzotta a horgászokat. A halbőségen kívül az is jelentős vonzerővel szolgált, hogy a tilalmakból adódó rövid holtszezon kivételével minden évszakban lehetett eredményesen horgászni. Ugyanakkor már az első időszakban is problémát jelentett, hogy a horgászatot az időjárási és vízjárási helyzet nagymértékben befolyásolta. A kikötők és más szolgáltatások ebben az időszakban alakultak ki, gyakorlatilag a tömegesen megjelenő horgászok nyomására. Itt előbb volt a horgász, és az igényei nyomán alakult ki a szolgáltatói háttér. A horgászturizmus igényeinek megfelelő háttér az 1990-es évek második felére alakult ki teljesen, modern, jó színvonalon működő kikötők, szálláshelyek, horgászboltok, és vendéglátó egységek várják a horgászokat. A Tisza-tó lehetőséget ad mind a teljesen nomád, vízparti, egyszerű táborhelyet igénylő réteg, mind a magas színvonalú szolgáltatásokat igénylő réteg kiszolgálására is. A szűk keresztmetszet a halállomány helyzete. Az elmúlt közel két évtized tendenciája egyértelműen az idelátogató horgászok létszámának a csökkenését mutatja, és ennek az elsődleges oka a fogási lehetőségek beszűkülése. A tározótérben lejátszódó kedvezőtlen változások, az elnövényesedés, a szaporodó korlátozások, a halászati joggal kapcsolatos majd’ 10 évig húzódó vita annak ellenére riasztó tényezők, hogy a szolgáltatók száma és az általuk kínált színvonal, valamint a regionális marketing jelentősen nőtt. Az elmúlt években a turizmus átrendeződése figyelhető meg, a horgászok helyét egyre inkább a csónakázók, és a más vízi sportokat űzők veszik át. A jelenlegi szabályozatlan helyzetben konfliktusok alakulnak ki a horgászok és más vízhasználók között, és ez viszont újabb horgászokat riaszthat el a Tisza-tótól. A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges lenne a halállomány növelése, a vészesen lecsökkent ívóhelyek rekonstrukciója, a halak élőhelyének védelme, a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklése, és a jelenlegi állapot javítása, vagy legalább fenntartása. Ugyanakkor horgász-szempontból nézve szükségesek a közlekedést, a tájékozódást, a kulturált és színvonalas horgászati lehetőségek kialakítását segítő intézkedések és beruházások. Ennek érdekében olyan összetett, akár többszereplős rendszert kellene létrehozni, amely komplexen 1. MELLÉKLET
11
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
kezeli a problémákat, és előre meghatározott prioritások mentén képes a Tisza-tó halállományának és horgászati lehetőségeinek a fejlesztésére. A fejlesztés legfontosabb kérdése, hogy a Tisza-tó horgászturizmusából (és egyéb turizmusából) jelentős jövedelmeket realizáló szervezetek és vállalkozók mikor ismerik fel, hogy jövedelmükből vissza kellene forgatni a Tisza-tó fenntartására, a turizmus hátteréül szolgáló fejlesztésekre és beruházásokra, mert az egész rendszer működőképességét a Tisza-tó biztosítja.
8. A horgászturizmus speciális szolgáltatója: a horgászvezető A fejlett horgászturizmus igényeinek megfelelő szolgáltatói háttér, a jó színvonalon működő kikötők, szálláshelyek, horgászboltok és vendéglátó egységek a horgász szempontjából csak az érem egyik oldalát jelentik. Ugyanis ahogy vízre száll, már csak a saját tudásában vagy a horgászboltban kapott információkban bízhat, vagyis a számára legfontosabb kérdésben (halfogás) marad egyedül. Jelenleg Magyarországon sehol nincs egyenletes színvonalú hálózata a bérelhető horgászvezetőknek, pedig a világ más részein ez virágzó szolgáltatás, sőt vannak olyan helyek is, ahol csak megfelelő előképzettségű vezető kíséretében lehet horgászni. Ez segítséget jelent a horgásznak is, és nagymértékben csökkenti a horgászturizmus környezetromboló, környezetterhelő hatásait. A horgászvezetői hálózat kialakítása emellett más egyéb előnnyel is járhat, a vezetők például segíthetik a halőrök munkáját, illetve lehetőséget teremtenek egy új jegytípus kiadására. A horgászturizmusban elsősorban a csónakos horgászok igénylik a horgászvezetőket. A csónakos horgász mint kategória, nemcsak a horgászmódszerek szempontjából meghatározó, hanem a horgászokon belül ez a fizetőképesebb réteg. Számukra fontos kérdés, hogy ne a halak és a horgászhely keresésével töltsék el horgászatra fordítható idejüket, hanem inkább horgászni szeretnének. Ennek érdekében anyagi áldozatra is hajlandók, szívesen megfizetik a horgászvezető szolgáltatásait. A horgászvezető természetesen nem csak a helyismeretét adja el, vezeti a csónakot, tanácsokat ad a felszerelés összeállításában, beszerzi a csalit, figyelmeztet az időjárás változásainak helyi sajátosságaira. A horgászvezető azonban nem terem magától, részletes ismeretekre van szüksége, ezek egy részét feltehetően tapasztalati úton – a horgászmúltjából adódóan – beszerezte, más kérdések tekintetében azonban oktatásra, esetleg évenkénti továbbképzésre van, lehet szüksége. A képzés során elsősorban a horgászati ismeretekre kell koncentrálni, hiszen a horgászvezető nem válogathat a vendégek között, egyformán kell értenie minden horgászmódszerhez. Rendelkeznie kell alapfokú hidrobiológiai, halgazdálkodási ismeretekkel, halőrzési ismeretekkel, hajózási ismeretekkel, valamint alapszinten beszélnie kell németül, hiszen Magyarországra érkező külföldi horgászok jelentős része német nyelvterületről érkezik. A horgászvezetőket elsősorban a helyi horgászok közül kell kiválasztani, és némi horgászattal kapcsolatos előnyhöz kell juttatni, melyeket csak addig élvez, amíg horgászvezető. Ilyen előny lehet például, ha a horgászvezető számára engedélyezetté válik egy vagy két jelölt hely létesítése.
1. MELLÉKLET
12
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Az egységes színvonalú horgászvezetés érdekében célszerű a regisztrált horgászvezetői hálózat kialakítása, és igazolvánnyal való ellátása. Az egységes szervezett képzés, és továbbképzés a későbbiekben garanciát jelent az egységes szolgáltatásra, és lehetővé teszi a teljes rendszer hangsúlyozott piacra jutását. Az idegenforgalom szereplőin (a vendégeken) kívül a halgazdálkodási hasznosító számára is előnyös lehet a horgászvezetői hálózat kialakítása. Közvetlen előny, hogy a horgászvezetők támogatják és segítik a halőrök munkáját. A halőrökön kívül folyamatosan járják a vizet, egyegy vízminőségi vagy más jellegű problémáról a hasznosító hamarabb tudomást szerezhet. Ezt a tájékoztatásihalvédelmi jelentési rendszert a horgászvezető számára kötelezővé kell tenni, az engedélyével felel ennek betartásáért. További előny, hogy a képzést és a továbbképzéseket egyértelműen költségtérítéses formában kell megszervezni. Az engedélyét csak az tarthatja meg, aki részt vesz a továbbképzéseken. Felmerülhet a kérdés, hogy hajlandó-e fizetni ezért az a horgász, aki horgászvezetővé szeretne válni. A válasz igen. Egyrészt megjelenik például a jelölt hely előnye, amin saját maga is horgászhat, másrészt anyagi bevételhez jut a vezetésért, hiszen a vendég megfizeti a szolgáltatást. A képzés és a továbbképzés a halgazdálkodási hasznosító számára bevételt jelent, illetve olyan, a horgászok felé irányuló szolgáltatást teremt ezzel, amely mindenki számára előnyös. A horgászvezetői rendszer megteremtése lehetőséget teremt az úgynevezett sportjegy bevezetésére is. Manapság egyre nő azon horgászok száma, akik nem akarnak halat elvinni a vízterületről, és egyre inkább reklamálják a kis vizeken a közelmúltban létrehozott, olcsóbb sportjegyet, amely csak horgászatra jogosít, a hal elvitelére nem. A nagy vizeken ennek a bevezetése és korlátozások nélküli árusítása mindenképpen problémás lehet, hiszen ismerve a magyar horgászok egy részének a mentalitását, az olcsóbb sportjegyet váltanák ki, és lehetőségeik szerint igyekeznének elvinni a halat – jelentős kárt okozva ezzel. Ha azonban a sportjegyet csak azok válthatnák ki, akik horgászvezetővel vannak a vízen, akkor elég szoros ellenőrzés alatt lennének. A horgászvezető viszont ismét csak az engedélyeivel (horgász-, valamint horgászvezetői) felel a szabályok teljes betartásáért. Ez pedig a vendégek egy része számára is vonzóbbá teszi a horgászvezető felfogadását. Mindent összevetve a szervezett horgászvezetői hálózat kialakítása előnyös minden résztvevő számára, és jelentősen előremozdíthatja egy vízterület horgászturizmusát is.
9. Reklám és marketing A horgászturizmus működésének fontos eleme a reklám és a marketing. Napjainkban, amikor már magánszemélyeknek is saját honlapjuk van, ez nem lehet(ne) probléma. Azonban ezen a téren láthatóan és érezhetően jelentősek a hiányosságok. A nagy vizek esetén a fő problémát a szolgáltatók együttműködésének a hiánya okozza, közös kampányokról, közös termékfejlesztésről alig hallani. A kisebb vizek esetében jobb a helyzet. A reklámozás egy vízterület indítása során és felfuttatása során bír kiemelkedő jelentőséggel, a későbbiekben a híreket a horgászok már szájról szájra adják. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a marketingtevékenységet teljesen
1. MELLÉKLET
13
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
abba lehet hagyni, de jelentősen lehet mérsékelni az ilyen jellegű kiadásokat, és gyakorlatilag a halállomány fenntartására fordítani ezt a pénzt. Induláskor a legegyszerűbbek a direkt reklámok, ezek lehetnek hirdetések, plakátok, szórólapok. Ennél valamivel hatékonyabb a „study-tour” jellegű horgásztatás, ennek keretében a helyi és országos horgászsajtó híresebb szakíróit, a térség véleményformáló szereppel bíró horgászait, esetleg a potenciálisan horgászokat fogadó környékbeli szállásadókat célszerű vendégül látni. Szintén hatékony reklámnak számít a különböző horgászversenyek szervezése, illetve valamelyik országos versenysorozat egyik színhelyeként való megjelenés. Kiváló üzleti fogás folyamatosan nyilvántartani a rekordlistás halakat, és időről időre beküldeni őket valamelyik horgászújság rekordlistájára. Ezen kívül jelentős szerepe lehet egy-két horgászcikk-kiskereskedővel és -nagykereskedővel történő együttműködésnek. A hatékony reklámozásra további lehetőségek is kínálkoznak, de talán ezek a legjelentősebbek. Félig-meddig marketingjellege van a fajlagos tilalmi időszakok hiányának is. Amennyiben például egy bérhorgásztó szomszédságában olyan víz vagy vizek találhatóak, ahol a fajlagos tilalom betartása alól nem lehet felmentést kapni, a tilalom hiánya, azaz a folyamatos horgászati és halfogási lehetőség várhatóan jelentős számú horgászt csábíthat át a tilalmi időszakokban.
10. Rendezvényszervezés a horgászturizmusban A horgászattal kapcsolatos rendezvények négy nagy csoportba foglalhatók. Az első csoportba a szervezeti rendezvények tartoznak, ezek a horgászegyesületek működéséhez kapcsolódnak. Klasszikusan ugyan nem tartoznak a horgászturisztikai rendezvények körébe, azonban mindenképpen érdemes megemlíteni őket, hiszen a horgászszervezetek működési szabályaiból adódóan itt születnek a halgazdálkodást, illetve adott esetben a horgászturizmust befolyásoló döntések. A második csoportba a horgászversenyek tartoznak. Ezek már jelentős mértékben lehetnek horgászturisztikai rendezvények, hiszen egy-egy nevesebb versenyre – vagy verseny előtti terepszemlére, edzésre – az ország minden részéből érkezhetnek a horgászok. A harmadik csoportba soroltam a különböző horgászati kiállításokat és vásárokat, amelyek szintén országos vonzerőt jelentenek, azonban turisztikai szempontból mégis kisebb a jelentőségük, hiszen a látogatók többsége egyetlen napra, vagy csak néhány órára érkezik, céljuk többnyire kizárólag a kiállítás megtekintése, turisztikai szolgáltatást nem, vagy alig vesznek igénybe. A negyedik csoportba soroltam a halászléfőző-versenyeket, mert horgászturisztikai jelentőségük, valamint a horgászturizmusra gyakorolt hatásuk egyaránt elenyésző. Ezek hagyományosan a halászok, halgazdálkodók rendezvényei, amiért mégis megemlítem őket, az az a tény, hogy az utóbbi években egy-egy horgászegyesület is indít csapatot ezeken a versenyeken. Horgászturisztikai szempontból tehát a horgászversenyek rendezésének kérdéskörét lehet és kell alaposabb elemzésnek alávetni.
1. MELLÉKLET
14
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A horgászversenyek valamikor elsősorban horgászszervezetek rendezvényei voltak, mára sok esetben inkább a szervezők profitorientált rendezvényei. A változás sajnos nem járt a színvonal emelkedésével, sőt… Sajnos jelenleg bárki rendezhet horgászversenyeket, semmilyen végzettség vagy akkreditáció nem kell a versenyszervezéshez. Talán ez a legfontosabb, amin a közeljövőben változtatni kellene, hiszen sok esetben alacsonyan kvalifikált, képzetlen emberek próbálják gyakorolni a rendezvényszervezést – több-kevesebb sikerrel. Ahhoz, hogy a horgászversenyek igazi horgászturisztikai eseményekké váljanak, elengedhetetlennek látszik, hogy egyrészt rendezvényszervezési, másrészt halgazdálkodási szempontból magasabban képzett szakemberek vegyék át a versenyek szervezését. Fontos lenne, hogy az egyes vízterületek kezelői beszálljanak ebbe a piacba, meghatározzák a versenyszervezés feltételrendszerét (például ki lehet versenyszervező), és ezáltal minél inkább segítsék az egységes színvonal kialakulását. Ellenkező esetben továbbra is a nevezési díjakból megélni akaró ügyeskedők játszótere lesz a versenyszervezés. A versenyek másik fontos szempontja, hogy általános szabályrendszert kell létrehozni, a versenyeket is célszerű például a színvonaluk szerint akkreditálni, és hivatalos rangot csak elismert verseny kaphasson. Ebben például jelentős szerepe lehetne az egyes horgászmódszerek szakági szervezeteinek.
11. A horgászturizmus kockázatai, problémái Számos más kedvező hatása ellenére hatalmas halegészségügyi kockázat is rejlik a horgászturizmusban. Korunk halgazdálkodásának egyik legfenyegetőbb problémája a koi herpeszvírus (KHV) terjedése. A megbetegedés mind Magyarországon, mind a környező országokban előfordult már. Bár elsősorban az intenzív telepeket és a tógazdaságokat veszélyezteti, természetesvízi előfordulása sem kizárt, sőt kisebb horgásztavon már volt is rá példa. A koi herpeszvírusról aránylag keveset tudunk, terjedéséről az adatok ellentmondóak. Nem tudjuk pontosan, meddig élet- és fertőzőképes gazdaszervezet nélkül, vagyis terjed-e pusztán a víz mint közeg által. A kockázatot pedig pont ez jelenti! A horgászok körében nem jellemző a horgászeszközök (pl.: merítőszákok, haltartószákok) fertőtlenítése két horgászat között, így bármelyik hazai vízből (egyes tógazdaságokban is folyik horgásztatás!), akár egy másik európai országból is átkerülhet a vírus, például egy vizesen szállított szák segítségével. És mindez természetesen nem csak a KHV-re, hanem bármely ellenállóbb, nagyobb virulenciával rendelkező kórokozóra igaz. Emellett a másik vízen, az ottani vízzel bekevert, beáztatott etetőanyag átszállítása is előfordul, ez kevésbé ellenálló kórokozók bejutását is lehetővé teszi. Szintén jelentős probléma a vízpartok szemetessége. Ezt sokan kizárólag a horgászoknak tulajdonítják, ismert olyan kezdeményezés is, amikor egy partszakasz önkormányzata felvetette a horgászat teljes tiltását a szemetelés miatt. Nem akarom feltétel nélkül megvédeni a horgászokat, mert tény, hogy sokan vannak, akik szemetelnek. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szemetelés a turizmus más ágainál is probléma, gondoljunk csak az erdei turistautak környékére. A horgász szemetelése azért meghatározó, mert könnyen tipizálható, a jellegzetes alkotórészek miatt. Etetőanyagot, csalisdobozt, és még sok tárgyat kizárólag a 1. MELLÉKLET
15
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
horgász hagy ott a vízparton, és innentől nagyon könnyű és egyszerű az egész szeméthalomért felelőssé tenni. Pedig általában a turista szemetel, de a kólásdoboz, a szendvics csomagolása, a műanyag palack nem tipizálható szemét. Általában ezért lesz az egész szeméthalom a horgászok felelőssége, mert az ő szemetük felismerhető. A szeméten kívül a horgászturizmusnak természetesen van egy jelentős terhelő hatása a környezetre, ennek szemmel is jól látható példája, amikor a jobb fogás reményében a horgász új helyet alakít ki magának, ahol kivágja a növényzetet vagy megbontja a partvédelmet. De általános terhelő hatása is van, akár a teljes környezetre, akár konkrétan a halállományra. Ezeket érdemes előre feltérképezni, és megfelelő szabályozással elejét venni. Ugyanis a horgászturizmus – más turisztikai ágakhoz hasonlóan – képes a természeti környezetet úgy átalakítani, hogy néhány éven belül már pont a saját maga által létrehozott új, kevésbé kedvező, kevésbé kellemes, kevésbé nyugodt, kevésbé vadregényes stb. környezet miatt pártol el és megy másfelé. Ennek megakadályozása és a fenntartható horgászturizmus kialakítása a fejlesztések egyik alapja! A horgászturizmus jelentős problémája még a helyi horgászok és a horgászturisták ellenérdekeltsége. Bármely vízen a horgászok létszámának emelkedése gondokat okozhat, egyrészt a fogási lehetőségek változása (csökkenése!), másrészt a horgászhelyek terhelése miatt. A folyamat vesztesei sokszor a helyi horgászok, ők érzik kiszorítva magukat, amikor kedvenc horgászhelyüket rendszeresen elfoglalja egy „idegen”, és esetleg még halat is kevesebbet fognak. A kevesebb hal látszólag ellentmondásos, hiszen a helyi horgászoknak nagyobb a helyismerete, és ez általában több fogást eredményez. Ugyanakkor a halállományra nehezedő nyomás egyértelműen nő (több a horgász), vagyis hosszabb távon ugyanaz a zsákmány oszlik többfelé. Ráadásul általános tapasztalat, hogy a vendéghorgász felszerelése általában valamivel jobb, mint a helyi horgászé (ennek oka a jobb jövedelmi helyzet – értelemszerűen a magasabb fizetőképességű réteg válik hamarabb és jellemzőbben horgászturistává), és a modernebb felszerelés sokszor válik az eredményes halfogás fő tényezőjévé. Ezek miatt sok helyen alakultak és alakulnak ki ellentétek a helyi horgászok és a vendéghorgászok között. Ezeket megfelelő halgazdálkodással és a horgászhelyek kialakításával valamennyire lehet ellensúlyozni, de igazából csak a horgászturizmus olyan fejlesztése hozhatja el a békét, amely a helyi horgászokat a horgászturizmus valamilyen haszonélvezőjévé teszi.
12. A horgászturizmust befolyásoló természeti tényezők Mint a természethez kapcsolódó turisztikai ágak általában, a horgászturizmus is jelentősen kitett a természetben zajló változásoknak, a természeti környezetnek. A különböző hatások jelentősen befolyásolhatják, és a legtöbb esetben befolyásolják a horgászturizmusban résztvevők komfortérzetét. A legfontosabb természeti hatás maga az időjárás. A különböző időjárási jelenségek hatásai jelentősen befolyásolják a horgászati lehetőségeket. A szél, pontosabban a szél által keltett erős hullámverés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a csónakos horgászatot, de sok esetben a parti horgászatra is negatív hatással van. A többi időjárási jelenség közül még az esőnek, a ködnek, sőt még az erős napsütésnek is lehetnek negatív hatásai. 1. MELLÉKLET
16
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Az időjárás jellege és változékonysága elsősorban a rövid, egy-két napra érkező vendég választását befolyásolja fokozottan. A folyóvizeken hasonlóan negatív hatással van a horgászturizmusra az árvizek kialakulása. Az áradások hatására bezavarosodó víz több halfaj fogását is szinte lehetetlenné teszi, bár olyan is van (harcsa), ahol a zavaros víz jelenti a főszezont. Az árhullámok kialakulása és levonulása hosszabb időre, akár hetekre is elrettentheti a turistákat. Az árvizek hatása nem csupán közvetlen, és nem csak az árhullám levonulása idejére korlátozódik. Az árhullámok által lerakott hordalék még hosszabb ideig, akár hetekig is zavarja a partra érkező vendégeket, akár a víz felől, akár a part felől érkeznek. Az áradások ez utóbbi hatásának a tompításáért a szolgáltatók is sokat tehetnek a frekventált területek karbantartásával. Több vízterületen (például kiemelten a Tisza-tavon), a vízi hínárnövényzet és a sulyom terjedése, vegetációjának nagysága jelentkezik akadályozó tényezőként, hiszen lehetetlenné teszi bizonyos területek látogatását. A tárgyalt kategóriák közül a horgászturizmus a halállomány méretének, illetve a halállomány változásainak is kitett. Kis mennyiségű, vagy jelentősen csökkenő méretű, vagy a horgász szempontjából kedvezőtlen összetételű halállomány nem teszi lehetővé a horgászturizmus kialakulását. Feltétlenül fontos megemlíteni még egy természeti tényezőt, amely a vízi és vízparti turizmus valamennyi résztvevőjére negatív hatással lehet. Minden vízparti környezetben megjelenik a szúnyog, mint a turizmust, és a helyben lakók komfortérzetét egyaránt jelentősen befolyásoló probléma. A szúnyog gyérítése összefogást igénylő feladat, mely egyértelműen előfeltételét jelenti a turisztikai kínálat eladásának. A természeti rendszerek sok szempontból az ember felett állnak, jelentős megváltoztatásuk nem lehet cél, hiszen minden beavatkozás az ellen az állapot ellen hat, amely vonzó lehet a turista számára. Minden beavatkozás megtervezésénél szem előtt kell tartani az ökológiai érdekeket is, nem szabad csupán gazdasági érdekek alapján dönteni a természeti rendszerekkel kapcsolatosan.
13. A horgászturizmus fejlesztési lehetőségei A horgászturizmus fejlesztési lehetőségeinek elemzése során először is célszerű szétválasztani a nagy, természetes vizeket a kis, intenzív vizektől. Ez utóbbiakon a horgászturizmus virágzik, és turisztikai szempontból alig szorul fejlesztésre. (Az más kérdés, hogy halgazdálkodási szakmai szempontból az üzemeltetők jelentős része alulképzett, és a vizek egy része borotvaélen táncol a túltelepítések és más szakmai hibák miatt, és bármikor beüthet egy komoly halpusztulás. Emellett a tulajdoni viszonyok és a szolgáltatási szerkezet alapján ezeknek a rendszereknek a fejlesztését döntően megoldják a tulajdonosok, mindenféle segítség nélkül.) A fejlesztési lehetőségeket a nagy vizek szempontjából lehet és kell vizsgálni. Az első és legfontosabb kérdés az összefogás megteremtése az érdekeltek és a kínálati oldal szereplői között. Ha ez nem történik meg, egyszerűen nem lesz mit fejleszteni, mert a horgászturizmus lassan elhal, vagy ki sem alakul.
1. MELLÉKLET
17
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A horgászturizmus fejlesztése során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a horgászok többsége módszer és/vagy halfaj szerint specializálódott, és ezen kívül meghatározott igényei vannak a szolgáltatások és a horgászati lehetőségek színvonalával kapcsolatosan. Egy vízterület horgászturizmusának fejlesztéséhez pontosan kell ismerni a horgászok igényeit, fizetőképességét, kedvelt horgászmódszereit, valamint a víz halállományából adódó lehetőségeket, illetve az eltartóképességét. Sok helyen követik el azt a hibát, hogy általában próbálják fejleszteni a horgászturizmust, nem pedig a horgászok igényei és a vízterület adottságai szerint. A horgászturizmus fejlesztésének egyik legfontosabb lépcsője a horgászvezetők képzése. A horgászturizmus fejlődése során elsősorban a csónakos horgászok igénylik a horgászvezetőket. Az egységes szervezett képzés és továbbképzés egyrészt garanciát jelent az egységes szolgáltatásra, másrészt lehetővé teszi a teljes rendszer hangsúlyozott piacra jutását. A horgászvezetőket elsősorban a helyi horgászok közül kell kiválasztani, és némi horgászattal kapcsolatos előnyhöz kell juttatni, melyeket csak addig élvez, amíg horgászvezető. Szintén fontos állomás a horgászbarát horgászrend kialakítása. A horgászturizmus hátterében betartható és betartatható horgászrendnek kell állnia. Azokat a problémás, vagy speciális helyi szokásjogok által szabályozott kérdéseket, amelyek ellentétesek a horgászrend rendelkezéseivel, és ráadásul esélyegyenlőtlenséget alakítanak ki a helyi és a vendéghorgászok között, valahogy meg kell oldani. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a horgászrend ne csak horgászbarát legyen, hanem védje és tartsa fenn a halállományt, és vegye figyelembe a vízterület ökológiai jellemzőit is. Nem egyszerű feladat, sőt szinte lehetetlen olyan horgászrendet kialakítani, amely minden horgász igényét kielégíti, de ugyanakkor megóvja a halállományt a horgászati túlkapásoktól és ökológiai szempontból is hasznos. Ilyenkor a hosszabb távú érdeket, a vízterület ökológiai szempontjait és a halállomány fenntarthatóságát kell elsősorban figyelembe venni, mert inkább lassabban alakuljon ki a horgászturizmus és alacsonyabb szinten tovább fennmaradjon, minthogy egy gyors felívelést egy gyors hanyatlás kövessen. A horgászturizmus fejlesztésének hátterében fontos feladat az alternatív horgászati lehetőségek kialakítása. A nagy természetes vizeket időről időre érhetik olyan, főleg időjárásból, vízállásból eredő kedvezőtlen hatások, melyek hosszabb-rövidebb időre korlátozzák a horgászati lehetőségeket. Ezen időszakokban a horgászokat célszerű átirányítani más, közeli vizekre. Lehetséges és érdemes a fejlesztési irányokat oly módon meghatározni, hogy a horgász ne tilalmak közé szoruljon, hanem lehetőséget kapjon az egyéni igényei szerint horgászni. Ehhez azonban feltétlenül szükséges meghatározni és betartani az egyes területek horgászeltartóképességét, és megfelelő intézkedésekkel minimálisra csökkenteni az itt táborozó, horgászó, közlekedő horgászok környezetterhelését. Összességében a horgászturizmus egy olyan turisztikai forma, amelyre van, lenne igény, de ehhez az érdekeltek és a szakemberek összefogása szükséges. Ha ez nem történik meg, horgászturizmus akkor is lesz, de a jótékony, előnyös hatásait senki sem fogja érezni.
1. MELLÉKLET
18
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
2. melléklet
A kérdőíves lekérdezés összesítése
2. MELLÉKLET
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. Bevezetés A balatoni horgászturizmussal kapcsolatos igények és vélemények pontosabb megismeréséhez az érintettek kérdőíves lekérdezését választottuk. Az idő rövidsége miatt (a tanulmány elkészítésére 6 hét állt rendelkezésre) rövid, csak a főbb kérdéseket tartalmazó kérdőíveket küldtünk ki augusztus 11-12-én, a visszaküldésre a megkérdezettek augusztus 18-i határidőt kaptak. A megkérdezettek köre a következő volt: Önkormányzatok Horgászegyesületek Horgászok Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A tanulmány vázlatának összeállítása során felmerült még az idegenforgalmi szolgáltatók lekérdezése is, de ez végül több ok miatt is elvetésre került. A legfontosabb ezek közül, hogy jelenleg a Balatonon nincsenek jelentős számban elsősorban horgászturizmusban érdekelt szolgáltatók, illetve nem ismert ezen szolgáltatók elérhetősége, mert nincs katalogizálva a szolgáltatás (pl.: szállás) a turisztikai ágak alapján. Ebből adódóan az eredmény aligha lett volna reprezentatív, továbbá a rendkívül rövid idő nem tette lehetővé a horgászturisztikát prioritással kezelő szolgáltatók felderítését. A későbbiekben – a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó intézkedések pontos tervezése során célszerű ezt a kérdőívet is elkészíteni és kiküldeni, majd kiértékelni. Ugyanakkor mégsem hiányzik a teljesen a szolgáltatói vélemény a tanulmányból, mert a horgászegyesületek egy része rendelkezik horgászturisztikai szolgáltatással, és ezt a kérdőívük megszerkesztésekor figyelembe is vettük. A kutatás egyes kérdéseinek pontosításához célszerű lett volna néhány autentikus véleménnyel rendelkező szereplő személyes megkérdezése is, erre azonban az idő nem adott lehetőséget, a későbbiekben ezt is célszerű pótolni.
2. MELLÉKLET
2
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
2. Önkormányzatok kérdőívének összesítése A kérdőív augusztus 11-én került kiküldésre a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség által, minden partszakasszal rendelkező önkormányzat részére. Somogy megyében 15, Veszprém megyében 22, Zala megyében 4 (összesen 41), önkormányzat kapta meg a kérdőívet. Mindössze 16 válasz (az északi partról 7, a déliről 9) érkezett. A kérdések egy részére a megkérdezettek több választ is megjelöltek, az összesítés során ezeket is figyelembe vettük. Számos kérdéshez fűztek kiegészítéseket, ezeket csoportosítva beépítettük az értékelésbe. A kiegészítéseket minimális stilizálás és szerkesztés után, szinte szó szerint adjuk közre. A kiértékelésben minden kérdést újra leírunk, a válaszlehetőségek közötti válaszok megoszlását diagramon ábrázoljuk. Ezután kerülnek felsorolásra a kiegészítések, és ezt követi egy rövid összefoglaló értékelés. 1. Melyik állítással ért egyet legjobban? a. A horgászturizmust nem kell fejleszteni, így is sok a horgász b. A jelenlegi helyzet megfelelő, fejlesztés nem szükséges c. A horgászturizmus fejlődéséhez csak kisebb változtatások szükségesek d. A horgászturizmust komoly, átfogó beruházásokkal lehet csak fejleszteni Ha a „d.” állítást választotta, kérjük, néhány mondatban írja le javaslatait, elképzeléseit: ……………………………………………………………………………
Melyik állítással ért egyet legjobban?
19% A horgászturizmus fejlődéséhez csak kisebb változtatások szükségesek
81%
A horgászturizmust komoly, átfogó beruházásokkal lehet csak fejleszteni
Az átfogó beruházásokkal kapcsolatos vélemények: A tó Natura 2000 terület, - a halakkal együtt állami tulajdonban van. A tervszerű, ellenőrzött és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tógazdai hatáskörébe tartozó fenntartható halgazdálkodásra változatlanul szükség van. Ennek része a balatoni halászok és a kutatóintézet sok évtizedes munkája. Az EU halászati támogatásainak ide jutó részét halgazdálkodási fejlesztésekre kellene fordítani. Az egyes települési önkormányzatok közigazgatási területén túlmutató módon, a Balaton egész vízgyűjtő rendszerére kiterjedő környezetgazdálkodási vízgazdálkodási program része lehet a fenntartható halgazdálkodás. Célszerűbb kapcsoltan egyéb turisztikai célú fejlesztésekkel. 2. MELLÉKLET
3
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Csónakkikötők, szálláshelyek átfogó szabályozásának kidolgozása. Alapvető feladat lenne a horgászkikötők létesítésének, illetve bővítésének segítése rövid határidőn belül. Horgászcsónak kikötők számának növelése, a meglévők kulturáltságának javítása, haltelepítés fokozása Horgászkikötők építése, a horgászattal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, a halállomány folyamatos szinten tartása. Megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni (esővédett horgászhelyek, rendezett partszakasz közvilágítással, hulladékgyűjtéssel, parkolók, horgászjegy-árusítás kiterjesztése, információnyújtás, kiadványok) A horgászturizmus fejlesztéséhez elsősorban a horgászlehetőségeket kell fejleszteni. A horgászás céljaira használható balatoni partszakokat bővíteni szükséges. Horgászkikötők létesítésének szabályozása, egész pontosan a lehetőség megadása. Csónakbérlési lehetőség, parti horgász stégek létesítése. Mindkét fél számára megfelelő jogszabályi előírásokkal engedélyezni a csónakkikötők fennmaradását, működését; Kellő mennyiségű és fajtájú hal szaporítása, telepítése a Balatonba; A turizmus fejlődésének megfelelő infrastruktúra fejlesztése a településeken. Az egyes települések adottságainak megfelelő, non-profit horgászturisztikai programokat ebben az összefüggésben lehetne megvalósítani. Ez elsősorban a fogadási feltételek fejlesztésével valósítható meg. Mivel az önkormányzatok alaptevékenysége nem terjed ki a horgászatra, a (lehetőleg) 100 %-os támogatással megvalósítható fejlesztések fenntartását, üzemeltetését a horgászegyesületekre bízhatják (kishajó kikötők, horgászházak, vízrendezéssel összefüggésben kialakítandó új halastavak). A megélhetési horgász (netán „rapsic") tevékenysége a bűnüldözés (állami) hatáskörébe tartozik. A tóparti települések együttesen fogadják a szezonális (horgász) turistákat, de legalább ekkora jelentősége van a horgászat általános (a tilalmi időszakon kívüli) rekreációs értékének. Elsősorban fontosnak gondolnám a települések vízterületeinek meghatározását, melyet követően meg lehet(ne) határozni azon területre a kiadható halászati engedélyek számát akár szakmailag felkészült szakemberek számára, akik a horgászattal is foglalkoznának, felügyelnék a vízterületet …stb. Horgásztatás, horgász csónakkölcsönzés, horgászfelszerelés kölcsönzése, esetleg a Balaton tilalmi időszakában a háttér halastavak, és intenzív vizek bekapcsolása. A horgászturizmus, kulturáltan és eredményesen csak akkor fog működik, ha a horgászati jog a települési önkormányzatok kezébe kerül. A haltelepítésért és a szakmai felügyeletért a helyi közösségek fizetnek. Az infrastruktúra egy része már alkalmas a horgászat kiszolgálására, de ehhez kapcsolódóan csónakkikötőket kell építeni, lehetőséget kell biztosítani csónakok bérlésére. (Ma az a helyzet, sajnos, hogy a horgászok többsége kulturálatlan módon viselkedik az önkormányzat meg kénytelen takarítani utánuk, fizetni meg nem akar senki.)
2. MELLÉKLET
4
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Az önkormányzatok döntő többsége komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el a horgászturizmus fejlesztését, de minden önkormányzatról elmondható, hogy a fejlesztések pártján áll, ugyanis az első két válaszlehetőséget senki sem választotta. Nagyon markánsan jelenik meg a vélemények között az infrastrukturális fejlesztés szükségessége (csónakkikötők, horgászható partszakaszok). 2. A horgászturizmus fejlesztése elsősorban kinek a feladata? a. Balaton Fejlesztési Tanács b. Önkormányzatok c. Horgászegyesületek, horgász szervezetek d. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. e. Idegenforgalmi, horgászturisztikai szolgáltatók f. Egyéb szervezeté: ………………………………………..…….............
Az egyéb szervezetek: Mivel a tó a magyar államé, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként működtetett szakmai szervezeté lenne a fejlesztés feladata, aminek vezetésében a települési önkormányzatok és a tóparti horgászegyesületek is helyet kaphatnak. A pályázatokat ennek megfelelően a Balaton Fejlesztési Tanács bírálhatná el. Komoly fejlesztést csak összefogással lehetne elérni, ezért úgy gondolom, hogy mind az állami szektornak, mind a települések önkormányzatainak és mind a civilszervezeteknek az összefogására, együttműködésére szükség van. Az összefogást és az együttműködést tartsa kézbe a Balaton Fejlesztési Tanács. A kormányzat, ezen belül a mezőgazdasági tárca. A kérdést inkább így tenném fel: a horgászturizmus kialakításának lehetősége elsősorban kinek a feladata? A horgászturizmus létrehozásának lehetősége a 2. MELLÉKLET
5
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
törvény és rendeletalkotók kezében van. Ha lesz lehetőség a turizmus létrehozására, úgy beszélhetünk majd annak fejlesztéséről. Ezek után sorakoztathatjuk fel az egyéb– a-e pontok alatti – szervezeteket. Összegzés: Erre a kérdésre kiegyenlített a válaszok megoszlása, összességében a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik az önkormányzatok. Ezzel együtt az első helyet a Balaton Fejlesztési Tanács szerezte meg, meglepő viszont a horgászszervezetek alacsony aránya. 3. A horgászturizmus fejlődésének legnagyobb gátja: a. Halállomány összetétele, mennyisége b. Parti horgászhelyek hiánya c. Csónakkikötők hiánya d. Helyi horgászok ellenérdekeltsége e. Egyéb: ……………………………………………………………………
A horgászturizmus fejlődésének legnagyobb gátja:
17%
Halállomány összetétele, mennyisége
7%
Parti horgászhelyek hiánya 41% 35%
Csónakkikötők hiánya Egyéb
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): Mivel a tulajdonos a Magyar Állam, neki kell eldöntenie, hogy kire bízza a tó (mint vagyon) és a vízgyűjtő fenntartható fejlesztését. A tó és a környezete ökológiai-ökonómiai egység. Csak hosszabb távon és egy megújuló környezetgazdálkodás részeként lehet eredményes a horgászturizmus fejlesztése, ezért javasoljuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gesztorságát. A településekre vonatkozó, elavult TNM rendeletek, valamint a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet Infrastruktúra és forrás hiánya. Szabályozatlanság, esetlegesség, a témának nincs gazdája. Fizetőképes kereslet hiánya.
2. MELLÉKLET
6
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Ennél a kérdésnél is markánsan kirajzolódik az infrastrukturális háttér hiánya, összesen 76% ezt tartja a legnagyobb problémának. A halállomány összetételét és mennyiségét nem érzik problémásnak az önkormányzatok, a fizetőképes kereslet hiánya azonban olyan felvetés, ami mindenképpen elgondolkoztató, azonban ennek jelenleg a kínálat problémája (infrastrukturális háttér hiánya) is lehet az oka. A helyi horgászok ellenérdekeltségét viszont nem érzik fontos kérdésnek, pedig ez mindenütt kísérője a horgászturizmusnak. 4. Érdemes-e a Balatonon fejleszteni a horgászturizmust? a. Nem, mert ha lesz rá komoly igény, magától fejlődik b. Csak részlegesen, kisszámú az a réteg, aki igénybe veszi c. Igen, mert a helyi horgászok számára is előnyösek a fejlesztések d. Igen, mert a szezonhosszabbítás egyik fő tényezője lehet e. Egyéb vélemény: …………………………………………………….
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemény („e” pont): Mindenfajta turizmust érdemes fejleszteni, a horgászturizmus feltétele: az egészséges tó, és hal. Összegzés: Az önkormányzatok döntő többsége a szezonhosszabbítás szolgálatába állítaná a horgászturizmust, emellett láthatóan a helyi horgászok érdekeit is figyelik. Nem hisznek viszont az igények gerjesztette fejlődésben (szolgáltatói fejlesztések), és ez jelentősen összecseng egyrészt az első kérdésre adott válaszokkal (döntően komoly, átfogó beruházásokkal kell a horgászturizmust fejleszteni), illetve kicsit ellentétes azzal, hogy a második kérdésben a szolgáltatóknak a kiegyenlített eredménnyel együtt 2. MELLÉKLET
7
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
is jelentős szerepet szánnának. Alacsony arányban, de megjelenik az a félelem, hogy kis létszámú réteg veszi majd igénybe a szolgáltatásokat. 5. Hogyan kellene a horgászturizmust fejleszteni a Balatonon? a. Átfogó, egységes balatoni fejlesztésre van szükség b. Hasonló adottságú települések részvételével részleges fejlesztések kellenek c. Településeken belüli fejlesztésekre van szükség, a kereslet alapján d. Egyéb javaslat: …………………………………………………………..
Hogyan kellene a horgászturizmust fejleszteni a Balatonon? Átfogó, egységes balatoni fejlesztésre van szükség
5%
35% 55%
5%
Hasonló adottságú települések részvételével részleges fejlesztések kellenek Településeken belüli fejlesztésekre van szükség, a kereslet alapján Egyéb javaslat
A kérdéshez megfogalmazott egyéb javaslat („d” pont): a vízgyűjtő rendszerre kiterjedő, átfogó, egységes balatoni fejlesztésre van szükség. Összegzés: Az önkormányzatok döntő többsége az átfogó, egységes fejlesztést javasolja – gyakorlatilag az egyéb javaslat is ezt tartalmazza, azzal a kiegészítéssel, hogy a teljes vízgyűjtő legyen a célterület. Szintén jó eredményt ért el a településeken belüli, kereslet szerinti fejlesztés. Ebből következően olyan egységes fejlesztés igénye fogalmazódott meg, amely lebontható településeken belüli részegységekre, amelyből az adott települések kiválaszthatják a náluk megjelenő keresletnek legjobban megfelelő elemeket. 6. Vannak-e káros hatásai, hátrányai a horgászturizmusnak? a. Csak hátrányai vannak b. Döntően azok vannak, így a fejlesztést nagyon meg kell fontolni c. Természetesen vannak, de megfelelő szabályozással ez kiküszöbölhető d. Vannak, de elenyészőek az előnyökhöz képest e. Nincsenek 2. MELLÉKLET
8
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Az önkormányzatok fele már előre látja a szabályozás szükségességét, azonban aggasztó, hogy 38% nem számít hátrányokra. Félő, hogy egy fellendülő horgászturizmus szabályozatlansága folytán kialakuló hátrányok esetleg elveszik a kedvüket a további fejlesztésektől. Előremutató viszont, hogy az első két válaszlehetőségre egyetlen szavazat sem jött, vagyis a válaszadók közül senki sem értékeli elsősorban hátrányosnak a horgászturizmust. 7. Mekkora a horgászturizmus jelentősége a településen? a. Nincs jelentősége, más turisztikai ágak sokkal fontosabbak b. Két-három más turisztikai ággal egyenrangúan tölt be vezető szerepet c. Ez a legfontosabb turisztikai ága a településünknek
2. MELLÉKLET
9
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A horgászturizmus a balatoni turizmus jellegéből következően sehol sem tölt vezető szerepet, az önkormányzatok többsége egyértelműen más turisztikai ágak mögé sorolja a horgászturizmus jelentőségét. Más turisztikai ágakkal együttesen (pl.: borturizmus) viszont kölcsönösen erősíthetik egymás jelentőségét. 8. Az Önök települése horgászturisztikai adottságok terén a balatoni települések átlagához képest milyen adottságokkal rendelkezik? a. Sokkal jobb adottságokkal rendelkezik b. Valamivel jobb adottságokkal rendelkezik c. Valamivel rosszabb adottságokkal rendelkezik d. Sokkal rosszabb adottságokkal rendelkezik e. Nincs a településnek horgászturisztikai jelentősége
Összegzés: A horgászturisztikai adottságok tekintetében csak kevesen tartják a településüket rosszabb adottságúnak, a települések többségét a válaszadók jobb adottságúnak tartják. Az előző kérdéssel összevetve fontos megemlíteni, hogy senki sem érezte úgy, hogy nincs a településének horgászturisztikai jelentősége, még akkor sem, ha más turisztikai ágakhoz képest ez a jelentőség háttérbe szorulhat. 9. Éves szinten mennyire becsüli a településen legalább két vendégéjszakát eltöltő horgászok arányát a teljes vendéglétszámhoz képest? a. 1 % alatt b. 1-5 % között c. 6-10 % között d. 10 % felett, kb.: …… %
2. MELLÉKLET
10
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A kérdésre adathiány miatt egy önkormányzat nem válaszolt, a válaszadók többségénél a horgászturizmus aránya 5% alatt marad, egyetlen településen haladja meg a 10%-ot (12-15%). Az alacsony arány nem meglepő, hiszen a háttér-infrastruktúra hiánya miatt kevésbé vonzó cél a Balaton a horgászoknak, kérdés, hogy a fejlesztések versenyképessé tudják-e tenni. Viszont a vendéghorgászok számának becslésére szükségesnek látszik valamilyen egységes módszer bevezetése. 10. A település partszakaszának mekkora részén lehet horgászni? a. Nincs a településnek horgászható partszakasza b. A partszakasz töredékén c. A partszakasz kb. 10 %-án d. A partszakasz több mint 10 %-án, kb.: …… %
2. MELLÉKLET
11
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A parti horgászati lehetőségek korlátait jól mutatja, hogy válaszadó települések közel ötödének nincs horgászható partszakasza, és ugyanennyi településen csak a partszakasz töredékén lehet horgászni. 37% estében viszont több mint 10% az arány, bár közülük egy megjegyezte, hogy ez a szabad strandokat is magában foglalja, így nyáron fokozott konfliktusforrást jelent a fürdőzők és a horgászok között. 11. Hány, horgászok által is használható kikötő van a településen? A válaszok alapján átlagosan 1,7 horgászok által is használható kikötő jut egy településre. A válaszadók közül egyetlen önkormányzat területén nincs horgászok által is használható kikötő, a legtöbb pedig 4 ilyen kikötő. A válaszadók felének egyetlen ilyen kikötője van. Ez is azt mutatja, hogy szükséges a kikötők kategorizálása és a horgászkikötők számának bővítése. 12. Összesen hány csónakhellyel rendelkeznek a település kikötői? A csónakhelyek száma településenként átlagosan 57. Egy önkormányzat adathiány miatt nem válaszolt a kérdésre, az összes csónakhely a válaszadó 15 településen 855. Természetesen ezeket elsősorban a helyi horgászok használják, de elvileg a horgász vendégek számára is elérhetőek lehetnek. A horgászturizmus arányait figyelembe véve településenként átlagosan 20-25 férőhellyel kellene bővíteni a kikötőket. Ez persze arra a problémára nem megoldás, hogy ezek a férőhelyek nem elsősorban horgászkikötőkben vannak. 13. Segítené-e horgászbarát szálláshelyek kialakítását az önkormányzat? a. Nem, mert nincs ilyenekre kereslet b. Nem, mert nincs rá lehetőség c. Igen, de csak ha anyagi támogatást nem kérnek d. Igen, minden eszközzel, mert ezek vonzanák a horgászokat
2. MELLÉKLET
12
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Bár egyetlen válaszadó sem utasította el a támogatást, ezzel együtt nagyon magas az anyagi támogatás nélküli segítséget választók aránya (80%). Ez a horgászbarát szálláshelyek fejlesztését a szolgáltatókra bízza. Ehhez szükséges megteremteni és egységesen bevezetni a horgászbarát szálláshelyek minősítési rendszerét. Három válaszadó volt, aki minden eszközzel támogatná az ilyen szálláshelyek kialakítását. 14. Támogatná-e az önkormányzat kedvezményekkel horgászturisztikai fejlesztéseit? a. Nem, mert erre nincs szükség b. Elviekben igen, de nincs rá lehetőség c. Igen, nagyon fontosnak tartjuk
a
vállalkozók
Összegzés: Mindenképpen kedvező, hogy senki nem utasította el a kedvezménynyújtás tényét, egyetlen önkormányzat viszont feltételhez kötötte, csak horgászegyesületek számára nyújtana kedvezményeket. A válaszadók felénél nincs lehetőség kedvezmények nyújtására, kérdés, hogy egy átfogó fejlesztés láttán megpróbálják-e megteremteni, vagy a források szűk volta semmilyen vállalkozói kedvezmény rendszert nem tesz lehetővé. 15. Engedélyezné-e a horgászatot a strandokon? a. Nem, mert: …………………………………………………………………. b. Nyáron a strandszezonban egyáltalán nem, a strandszezonon kívül igen c. Nyáron a strandszezonban csak éjszaka, a strandszezonon kívül igen d. Igen, korlátozások nélkül, mert: …………………………………………… e. Egyéb vélemény: …………………………………………………………....
2. MELLÉKLET
13
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A „nem” válaszhoz megfogalmazott indokok: Mindegyik zavarja a másikat. Nyáron a strand a fürdőzőké. A beszakadt szerelékek veszélyesek a fürdőzőkre. Összegzés: Korlátozások nélkül senki sem engedélyezné a strandokon a horgászatot, és a felsoroltaktól eltérő véleményt („e” válaszlehetőség) sem fogalmaztak meg a válaszadók. Az elutasító válaszok közül igazán csak egy zárja ki a strandszezonon kívüli horgászatot, amelyet egyébként a válaszadók 62%-a támogat. A strandok szezonon kívüli horgászhellyé válása a szezonhosszabbítás szempontjából jó lehetőség. A válaszadók közel ötöde attól sem zárkózik el, hogy éjszaka a strandszezonban is lehessen horgászni. 16. Van-e olyan parti területe, ahol tervezi nagyobb léptékű horgászturisztikai beruházás (horgásztanya, kikötő) létrehozását? a. Nincs ilyen parti terület b. Igen, van és tervezzük c. Igen, már folyamatban van a munka
2. MELLÉKLET
14
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A válaszokhoz megfogalmazott indokok: a. – jelenleg a 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet nem ad rá lehetőséget! b. – ha megfelelő pályázatot írnak ki. b. – Kikötők megépítése, természetesen az engedélyek megszerzése után. c. – Engedélyes kikötő megépítése Összegzés: A válaszadók harmadának nincs lehetősége vízparti fejlesztésre, közülük egy indokolta a jogszabályi háttér korlátozásával a válaszát. A válaszadók fele tervezi a beruházást, két helyen pedig már folyamatban is van. A többség tehát szeretné kihasználni a horgászturizmusban rejlő előnyöket. 17. Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? a. Nem tudom, nincs ötletem b. Véleményem szerint ez nem megvalósítható c. Elképzelésem, javaslatom a következő: ………………………………………..
Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében?
44%
Nem tudom, nincs ötletem
56% Elképzelés, javaslat
A „c” válaszhoz megfogalmazott javaslatok: Ez legyen a horgászegyesületek, horgász szervezetek, valamint a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. feladata. 2. MELLÉKLET
15
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a horgászegyesületek közös tárgyalásai alapján. A horgászegyesületek által felügyelt halászatok révén, melynek eredményét értékesíteni lehetne a parti települések halsütödéiben, illetve halboltjaiban. Persze az ár is meghatározó. Akármilyen koncepció is kerül kidolgozásra, mindenképpen célszerű lenne az önkormányzatokat is bevonni. Helyi halászati lehetőségek, és legális települési halpiacok. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. foglalkozna a halgazdálkodás szakmai részével, felvásárlással is. A települési önkormányzatok a területükhöz tartozó vízfelületükre megkapnák a horgászati jogot. A horgászturizmus bevételével (jegy, egyéb bevételek) gazdálkodna, többek között ebből fizetné a haltelepítést az infrastruktúrafejlesztést, üzemeltetést. A jelenlegi horgászegyesületek nem alkalmasak erre a feladatra, mert a jegyértékesítésen kívül egyéb feladatellátásban nem érdekeltek. A Balaton parti önkormányzatok kapják meg a halászati jogot a településekkel szomszédos vízterületeken. A horgász az általa fogott halat értékesíthesse. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt forgalmazhatná a balatoni halat. A horgászoktól a fogási napló alapján megvásárolhatnák a vendéglősök vagy a piacon a vevő bejegyezné a napló mellékletében mikor mennyit vásárolt.
Összegzés: Mindenképpen kedvező, hogy egyetlen válaszadó sem tartja megoldhatatlannak a problémát. Ugyanakkor a válaszadók közel felének nincs javaslata. A javaslatok egy része pedig nincs összhangban a jelenleg hatályos jogszabályokkal (pl.: a horgász haleladása). Egyéb észrevétele, javaslata, ötlete a horgászturizmus fejlesztésével kapcsolatosan:
A balatoni horgászturizmust fejlesztéséhez horgászturizmus szükséges. Jelenleg a tényleges kialakítás lehetőségét a Balaton partvonal-szabályozását előíró, hatályos: 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet és a 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet nagyrészt befolyásolja, gátolja. Valamennyi településen hiányzik az a partszakasz szabályzás, melyre horgászturizmust lehetne építeni, kialakítani. A rendelet kizárólag a strandolást, a kempingezést, és a vitorlás kikötők létesítését támogatja. Új, átgondolt, a településekkel egyeztetett TNM rendeleteket kell létrehozni, mely egyensúlyban tartja a települések ilyen irányú „szükségleteit”. A települések és a rendeletalkotók között szükséges olyan párbeszéd, amelyben nem csak a partszakaszra „rajzolják” rá a jelkulcsokat, hanem a csatlakozó partszakasz lehetőségeit ismerve, szabályozott körülmények között megteremthetők a turizmus kiszolgáló egységei is. (Vendéglátás, szálláshelyek, csónaktárolók stb.) A jelenlegi
2. MELLÉKLET
16
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
helyzetben nem beszélhetünk horgászturizmusról, csak horgászatról a Balatonon és annak partján. Így a fenti kérdőív egyes kérdései jelen esetben értelmetlenek. Fel kell oldani a jelenlegi feszültséget a horgászturizmus szereplői között, meg kell értetni mindenkivel, hogy a horgászturizmus mindenkinek érdeke kell, hogy legyen, és egymásban ne a konkurenciát, de a partnert lássák. Ugyanakkor szigorítani szükséges az orvhalászatot, amely még ma is vélhetően komoly károkat okoz az ágazatnak. A Balaton parton olyan partszakaszokat kellene kijelölni, melyeket a nyári szezonban is zavartalanul használhatnának a horgászok. Esetleg újra el kéne gondolkodni azon, hogy újra bevezessék az egy hónapos, április 20-tól május 20-ig tartó általános horgászati tilalmat. A halgazdálkodás szükséges a Balatonon, de a különféle „szakmai” érvekre való hivatkozással végzett halászat kiiktatandó. Több nemes halat, pl. süllőt, csukát, kősüllőt, pontyot, harcsát kellene telepíteni a Balatonba, mert a horgászélmény a legjobb reklám. A horgászjegy árusítást is központi irányítással kellene megoldani, annak érdekében, hogy a nap legnagyobb részében lehessen vásárolni azt (7-19 óra között). A települések által fenntartott bércsónak kikötők és horgászhelyek jelentősen kinyújtanák a szezont, így a helyi adóbevételek növekedésével fenntartható lenne a horgászati célú tevékenység. Horgász területi jegyek eladásának egyszerűbbé tétele; Gyermek horgászjegyek nem csak éves szintű vásárlása (havi, 10 napos, napi); Fokozott ellenőrzés; Gyermek horgásztáborok szervezése; Reklám-marketing
Összefoglalás Az önkormányzati vélemény – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – jól mutat rá mindazokra a problémákra, amelyek az önkormányzatok szemszögéből jelennek meg a horgászturizmus témakörében. Érzékelhető, hogy a fejlesztés lehetőségének az alapfeltételeit sem érzi minden önkormányzat biztosítottnak, de a többség ennek ellenére próbálkozik, hogy a szezonhosszabbításhoz felhasználja a horgászturizmusban rejlő lehetőségeket. Többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás – viszont ez ellentétesnek látszik (az egységes kezelés szempontjából) azzal a többek által is megfogalmazott törekvéssel, hogy a Balaton halgazdálkodási jogát osszák fel a parti önkormányzatok között (mindenki a területéhez tartozó vízfelületre kapná meg). A véleménykülönbségek ellenére az önkormányzatoknak jelentős lehet a szerepe a balatoni horgászturizmus felvirágoztatásában, de ehhez meg kell találni azt a lehetőséget, hogy a horgászturizmusnak az előnyeit is élvezzék, illetve valamilyen bevételhez is jussanak általa.
2. MELLÉKLET
17
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. Horgászegyesületek kérdőívének összesítése A kérdőív augusztus 11-12-én került kiküldésre 42 Balaton parti székhellyel vagy tanyával rendelkező horgászegyesület, valamint a Balatonon érdekelt 4 horgászszövetség részére. Becslések alapján közel hetven horgászegyesület érdekelt közvetlenül a Balatonon, de elérhető, működő címe a fent említett 42-nek volt. Mindössze 15 válasz (az északi partról 10, a déliről 5) érkezett. A válaszadó egyesületek összesen 6426 horgász képviseletét látják el, a legnagyobbnak 1996 tagja, a legkisebbnek 40 tagja van. Az északi és a déli part közötti arány a taglétszám ismeretében kiegyenlítődött, az északi parti egyesületek összes taglétszáma 2760 fő, míg a déli partiaké 3666 fő. Az egyesületek között vannak patinás, régen alapított szervezetek (8 egyesület több mint 50 éves), és vannak a közelmúltban létrejöttek (a legfiatalabbat 2011-ben alapították). A kérdések egy részére a megkérdezettek több választ is megjelöltek, az összesítés során ezeket is figyelembe vettük. Számos kérdéshez fűztek kiegészítéseket, ezeket csoportosítva beépítettük az értékelésbe. A kiegészítéseket minimális stilizálás és szerkesztés után, szinte szó szerint adjuk közre. A kiértékelésben minden kérdést újra leírunk, a válaszlehetőségek közötti válaszok megoszlását diagramon ábrázoljuk. Ezután kerülnek felsorolásra a kiegészítések, és ezt követi egy rövid összefoglaló értékelés. 1. Az egyesület tagságának összetétele: a. Kizárólag helyi és térségbeli horgászok b. Elsősorban helyi és térségbeli horgászok c. Elsősorban üdülőtulajdonosok d. Kizárólag üdülőtulajdonosok e. Egyéb: …………………………………………………
Összegzés: Az egyesületek tagsága jellemzően a helyi és térségbeli horgászokból áll, de kisebb arányban megjelennek az üdülőtulajdonosok, illetve az „egyéb” minden esetben országos tagságot takar. A tagság összetétele egyértelműen jelzi, hogy az egyesületek tagjai között is vannak olyan horgászok, akik turistának számítanak, vagyis az egyesületek tagságának egy része is érintett a horgászturisztikai fejlesztésekben. 2. MELLÉKLET
18
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
2. Melyik állítással ért egyet legjobban? a. A horgászturizmust nem kell fejleszteni, így is sok a horgász b. A jelenlegi helyzet megfelelő, fejlesztés nem szükséges c. A horgászturizmus fejlődéséhez csak kisebb változtatások szükségesek d. A horgászturizmust komoly, átfogó beruházásokkal lehet csak fejleszteni Ha a „d.” állítást választotta, kérjük, néhány mondatban írja le javaslatait, elképzeléseit: ……………………………………………………………………………
Az átfogó beruházásokkal kapcsolatos vélemények: Meg kell teremteni a horgászturizmus feltételeit: csónakkikötők, horgászati lehetőségek (stégek, horgászhelyek kialakítása). Horgászhelyek létrehozása, a partszakaszok részleges megnyitása a horgászok számára. Szabad vízterület biztosítása, infrastruktúra kiépítése. Önkormányzatok ne gátolják a horgászt a vízhez jutáshoz (nyári időszak). A vízpart visszaszerzése, a lekerített területek megnyitása magánterületeken is. Kishajókikötők fejlesztése állami támogatással. Csónakkikötők és parti horgászhelyek létesítése és megközelítésük könnyű kényelmes volta. A parti horgászatot lehetővé tenni, csónakkikötők építése. Kialakított horgászhelyek, esetleges kísérő, helyismerettel rendelkező horgászok, szálláshelyek. Horgásztanyák létrehozásához támogatás nyújtása. Balatoni szálláshelyek bővítése, csoportos horgásztatás. Célirányos támogatásokkal. Balatoni Érdekképviseletet kötelezően létrehozni (a Mohoszt messze elzavarni!). Nem megfelelő a horgászható partszakaszok mennyisége, kevés a csónakkikötő, az orvhorgászatot, orvhalászatot kordában kell tartani, több halőri tevékenység lenne indokolt.
2. MELLÉKLET
19
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A BHG halászaiból elektromos meghajtású csónakokkal bérhorgásztató csapatokat kellene szervezni. Mind a vállalat, mind a halászok jól járnának.
Összegzés: Szinte az összes horgászegyesület komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el a horgászturizmus fejlesztését, a kisebb változtatásokra alig, az első két válaszlehetőségre pedig nem érkezett szavazat. Nagyon markánsan jelenik meg a vélemények között az infrastrukturális fejlesztés szükségessége (csónakkikötők, horgászható partszakaszok). 3. A horgászturizmus fejlesztése elsősorban kinek a feladata? a. Balaton Fejlesztési Tanács b. Önkormányzatok c. Horgászegyesületek, horgász szervezetek d. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. e. Idegenforgalmi, horgászturisztikai szolgáltatók f. Egyéb szervezeté: ………………………………………..…….............
Az egyéb szervezet: Földművelésügyi Minisztérium Összegzés: Erre a kérdésre nagyjából kiegyenlített a válaszok megoszlása, többen kiemelték, hogy a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik. A Balaton Fejlesztési Tanács és az önkormányzatok együttesen ugyanannyi szavazatot kapott, mint a másik négy szereplő, ráadásul szinte fele-fele arányban. Alig kaptak 2. MELLÉKLET
20
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
kevesebbet a szolgáltatók, jól érzik az egyesületek, hogy nekik feladatuk és kulcsszerepük lenne a fejlesztésben. Az sem meglepő, hogy saját magukra kis mértékben szavaztak csak – ennek vélhetően a szűkre szabott anyagi lehetőségek állnak a hátterében. 4. A horgászturizmus fejlődésének legnagyobb gátja: a. Halállomány összetétele, mennyisége b. Parti horgászhelyek hiánya c. Csónakkikötők hiánya d. Helyi horgászok ellenérdekeltsége e. Egyéb: ……………………………………………………………………
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): A csónakkikötők egységes kezelésbe vonása a vitorláskikötőkkel. Így a kikötői illeték, ill. bérleti költségek 2000%-os emelkedése. (Pl. területbérlet 25 Ft/m2-ről 495 Ft/m2-re; a kikötő engedélyezési költsége 42000 Ft-ról 1500000 Ft-ra emelkedése stb.) Nem tesznek különbséget a városközpontokban lévő összkomfortos vitorláskikötők és a nádasokkal övezett, külterületi, komfort nélküli sekély vizű kikötők között. Nem veszik figyelembe, hogy itt a csónakosok többsége nyugdíjas, akiktől 10 évre előre szedik be a kikötői engedélyhosszabbítási díjat. Nem garantált, hogy az egészségük, ill. az életük megengedi-e a10 éves horgászatot. Pénzhiány, bürokrácia (kikötő létesítése), fürdőturizmus ellenérdekeltsége. Összegzés: Ennél a kérdésnél is markánsan kirajzolódik az infrastrukturális háttér hiánya, összesen 75% ezt tartja a legnagyobb problémának. A halállomány összetételét és mennyiségét nem érzik problémásnak az egyesületek, és ez nagy szó! A helyi horgászok ellenérdekeltségét nem érzik fontos kérdésnek, pedig ez mindenütt kísérője a horgászturizmusnak. Ugyanakkor a fürdőturizmus ellenérdekeltségét 2. MELLÉKLET
21
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
megfogalmazták – lehet, hogy azért, mert az már meglévő probléma. A kikötő létesítésével kapcsolatos bürokrácia és a kikötők kategorizálása mindenképpen elgondolkoztató felvetés. 5. Érdemes-e a Balatonon fejleszteni a horgászturizmust? a. Nem, mert ha lesz rá komoly igény, magától fejlődik b. Csak részlegesen, kisszámú az a réteg, aki igénybe veszi c. Igen, mert a helyi horgászok számára is előnyösek a fejlesztések d. Igen, mert a szezonhosszabbítás egyik fő tényezője lehet e. Egyéb vélemény: …………………………………………………….
Összegzés: Az egyesületek meglepően magas arányban a szezonhosszabbításban látják a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, annak ellenére, hogy nem fűződik közvetlen érdekük a szezonhosszabbításhoz. Egyértelműen fontosak számukra a helyi horgászok érdekei. Nem érkezett szavazat viszont az igények gerjesztette fejlődésre (szolgáltatói fejlesztések), és ez jelentősen összecseng egyrészt az második kérdésre adott válaszokkal (döntően komoly, átfogó beruházásokkal kell a horgászturizmust fejleszteni), illetve kicsit ellentétes azzal, hogy a harmadik kérdésben a szolgáltatóknak is jelentős szerepet szánnának. Attól, hogy kis létszámú réteg veszi majd igénybe a szolgáltatásokat, egyáltalán nem tartanak. 6. Hogyan kellene a horgászturizmust fejleszteni a Balatonon? a. Átfogó, egységes balatoni fejlesztésre van szükség b. Hasonló adottságú települések részvételével részleges fejlesztések kellenek c. Településeken belüli fejlesztésekre van szükség, a kereslet alapján d. Egyéb javaslat: …………………………………………………………..
2. MELLÉKLET
22
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A kérdéshez megfogalmazott egyéb javaslat („d” pont): Jogalkotói szinten egységes fejlesztési koncepcióra van szükség a helyi adottságokra optimalizálva a megoldásokat. Összegzés: Az egyesületek döntő többsége az átfogó, egységes fejlesztést javasolja – gyakorlatilag az egyéb javaslat is ezt tartalmazza, azzal a kiegészítéssel, hogy a helyi adottságra kell optimalizálni a fejlesztéseket. A településeken belüli, kereslet szerinti fejlesztésben kevesen hisznek, és a hasonló adottságú településeket csoportban kezelő részleges fejlesztésben még kevesebben. 7. Vannak-e káros hatásai, hátrányai a horgászturizmusnak? a. Csak hátrányai vannak b. Döntően azok vannak, így a fejlesztést nagyon meg kell fontolni c. Természetesen vannak, de megfelelő szabályozással ez kiküszöbölhető d. Vannak, de elenyészőek az előnyökhöz képest e. Nincsenek
2. MELLÉKLET
23
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Az egyesületek majdnem fele jelentéktelen hátrányokra számít, 13% pedig nem számít hátrányokra. Mindössze 40% látja előre a szabályozás szükségességét. Fontos viszont, hogy az első két válaszlehetőségre egyetlen szavazat sem jött, vagyis a válaszadók közül senki sem értékeli elsősorban hátrányosnak a horgászturizmust. 8. Mennyire tartja fontosnak az egyesület a horgászturizmus fejlesztését? a. Számunkra nem fontos, a saját tagjainkkal kell törődnünk b. Nem fontos, mert nincs bevételünk belőle c. Az egyesületnek mindegy, de a településnek fontos lehet d. Fontos, mert bevételt jelent az egyesületnek
Összegzés: A horgászturizmus fejlesztése a válaszadó egyesületek többségének (60%) mindegy, ez az arány egyértelműen összecseng azzal, amikor az egyesületek az 5. kérdésben elsősorban a szezonhosszabbításban látták a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, annak ellenére, hogy nem fűződik közvetlen érdekük hozzá. Jelentős azonban az a 40% is, aki viszont egyértelműen bevételt remél tőle, ők feltehetően rendelkeznek már valamilyen horgászturisztikai szolgáltatással. 9. Engedélyezné-e a horgászatot a strandokon? a. Nem, mert: …………………………………………………………………. b. Nyáron a strandszezonban egyáltalán nem, a strandszezonon kívül igen c. Nyáron a strandszezonban csak éjszaka, a strandszezonon kívül igen d. Igen, korlátozások nélkül, mert: …………………………………………… e. Egyéb vélemény: …………………………………………………………....
2. MELLÉKLET
24
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A „nem” válaszhoz megfogalmazott indok: A beszakadt szerelékek sérüléseket okozhatnak. A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemény („e” pont): Este 20 órától reggel 8 óráig. Teljes tiltást csak akkor lehetne bevezetni, ha felszabadítanák a tó teljes területén mindenhol az 5-10 méteres parti sávot. Kijelölt szakaszok szükségesek, ahol nappal is lehet horgászni. Összegzés: A strandok szezonon kívüli horgászhellyé válása a szezonhosszabbítás szempontjából is jó lehetőség, ezt a válaszadók 81%-a támogatja. A válaszadók többsége (69%) még a strandszezonban is engedélyezné az éjszakai horgászatot. Korlátozások nélkül viszont senki sem engedélyezné a strandokon a horgászatot. 10. Részt venne-e egy egységes balatomi érdekvédelmi munkájában? a. Igen, feltételek nélkül b. Igen, de csak komoly feltételekkel c. Nem, mert semmi előnyünk nem származik belőle d. Nem, mert hátrányunk származhat belőle
2. MELLÉKLET
horgász
szervezet
25
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A válaszadók harmada annyira fontosnak ítéli az egységes balatoni érdekvédelmi horgász szervezet létrehozását, hogy feltételek nélkül részt venne a munkájában, a többség (talán tapasztalatok alapján) feltételekhez köti a részvételt. Elutasítás nem született, tehát a horgászegyesületekben megvan az igény egy egységes balatoni érdekvédelmi horgász szervezet létrehozására. 11. Az egyesület rendelkezik-e valamilyen horgászturisztikai szolgáltatással? a. Nem b. Még nem, de már tervezzük vagy folyamatban van a kivitelezés c. Igen, horgásztanyánk van, ahol szállást adunk d. Igen, kikötőnk van és horgászcsónakokat adunk bérbe e. Igen, szállást és csónakot is adunk bérbe f. Egyéb: …………………………………………………………….
Egyéb szolgáltatás („f” pont): Csónakhelyet adunk bérbe. Összegzés: A válaszadók alig több mint felének jelenleg még nincs horgászturisztikai szolgáltatása, de közülük is néhányan már tervezik. Az egyesületek majdnem felének van valamilyen szolgáltatása, komplexebb szolgáltatást (szállás és csónak) valamivel több, mint negyedük nyújt. A meglévő szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése általában sokkal könnyebben, egyszerűbben valósítható meg, mint létrehozni egy szolgáltatást. 2. MELLÉKLET
26
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
12. Éves szinten hány vendéghorgász veszi igénybe az egyesület szolgáltatásait? a. 1-5 között b. 5-15 között c. 15-50 d. 50 felett, kb.: ………………………
Az 50 fő feletti vendéglétszám („d” pont): 2-300 fő 150 fő 300 fő Összegzés: Erre a kérdésre értelemszerűen az egyesületek azon része válaszolt csak, akinek van valamilyen szolgáltatása (11. kérdés) Az egyesületek 27%-ának jelenleg is jól működő, évi 150-300 fő vendéget fogadó horgászturisztikai szolgáltatása van. A többség (46%) azonban alig 5-15 vendéget fogad évente. Ezen kívül a 15-50 vendéget fogadó egyesületek aránya sem elhanyagolható (18%). Ez azt is jelentheti, hogy az egyesületek nem reklámozzák a szolgáltatásaikat, és alacsony kihasználtsággal üzemeltetik. Ezen célzott, marketingeszközökre fordítható támogatásokkal lehet segíteni. Illetve felmerül a kérdés, hogy mekkora igény jelentkezik a szolgáltatásokra, milyen okokra vezethető vissza a vendéglétszám ekkora szórása? 13. Milyen állapotban van az egyesület horgászturisztikai szolgáltatása? a. Új vagy a közelmúltban felújított b. Megfelelő, karbantartott c. Működő, de felújításra szorul d. Nem működő
2. MELLÉKLET
27
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Erre a kérdésre is csak az egyesületek azon része válaszolt, akinek van valamilyen szolgáltatása (11. kérdés) Az elmúlt időszakban a válaszadó egyesületek nem ruháztak be horgászturisztikai szolgáltatásba, hiszen új vagy a közelmúltban felújított szolgáltatása senkinek nincs. A megfelelő, karbantartott szolgáltatások aránya magas, a felújításra váróké elfogadható. Kérdés, hogy akik itt nem működőnek adták meg a szolgáltatásukat, hogyan fogadnak mégis vendéget? Vagy esetleg valahol ez az oka az alacsony vendégszámnak? Ezt sürgősen érdemes felmérni, illetve mindenképpen súlyt kell fordítani az egységes színvonal kialakítására. 14. Történt-e horgászati lehetőségeket javító beruházás a településen az elmúlt 5 évben? a. Nem b. Igen, önerőből oldottuk meg a fejlesztést c. Igen, az önkormányzat támogatásával d. Igen, állami és/vagy Uniós támogatással
2. MELLÉKLET
28
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Meglepő, de ugyanakkor előremutató, hogy a horgászegyesületek szerint a települések alig egynegyedén nem történt horgászati lehetőségeket javító beruházás az elmúlt 5 évben. Az már jelentősen árnyalja ezt a képet, hogy ahol történt, ott többségében az egyesületek finanszírozták a saját, horgászati lehetőségeket javító beruházásaikat. Önkormányzati támogatással a válaszadók 15%-a tudott beruházni, állami és/vagy Uniós támogatást csak 8% tudott igénybe venni. Pedig a horgászati lehetőségek javítása elsősorban a helyi horgászok számára kedvező. 15. Véleménye szerint szükség van-e horgászvezetőkre, mint szolgáltatókra? a. Nincs b. Igen, a vendéghorgászoknak célszerű c. A csónakos vendéghorgászoknak először kötelezővé tenném d. Nem tudom, majd az igények alapján kiderül
Összegzés: A többség hasznosnak tartja a horgászvezetőket, 13% kötelezővé is tenné a csónakos vendéghorgászoknak. A válaszadó horgászegyesületek jelentős aránya a keresleti viszonyok alapján döntené el a kérdést. Mindössze 12% véli úgy, hogy erre a szolgáltatási formára nincs szükség. 16. Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? a. Nem tudom, nincs ötletem b. Véleményem szerint ez nem megvalósítható c. Elképzelésem, javaslatom a következő: ………………………………………..
2. MELLÉKLET
29
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében?
13%
Nem tudom, nincs ötletem
27%
Véleményem szerint ez nem megvalósítható
60% Van elképzelésem
A „c” válaszhoz megfogalmazott javaslatok: Szelektív halászatot javaslom, pl. busa, angolna Kifejezetten szelektív halászat, társadalmi szervezetek tényleges ellenőrzésével. A halgazdálkodásra szükség van (telepítés, fajtafenntartás) de legyen független a bevételtől. Véleményem szerint ez nem megvalósítható horgász-halász konfliktus nélkül. Lehetőséget kellene szervezett formában adni a horgászoknak korlátozott mennyiségű hal értékesítésére. Engedélyváltás, arra a célra, hogy a horgász a fogott halat eladhassa. A horgász hivatalos kereskedőnek értékesíthetne halat komoly korlátokkal (pl.: tonhalhorgászat az USA-ban). A régi időknek megfelelően, ha a települések vállalják, halászati hal kiadással, vagy egyéb ellátási módon (pl. a HALKER által). A jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint amikor még télen is halásztak a Balatonban. A fogási eredményeimen látszik, hogy bent maradt a hal a Balatonban, és ez azt igazolja, hogy eddig sem a horgászok nyúlták le a tó halállományát. Ameddig nincs megfelelő halállomány, addig nem lehet eredményes horgászatról beszélni. Összegzés: A válaszadó horgászegyesületek több mint negyede (27%) tartja megoldhatatlannak a problémát. Csak a válaszadók kis arányának (13%) nincs javaslata. A javaslatok egy része pedig nincs összhangban a jelenleg hatályos jogszabályokkal (pl.: a horgász haleladása).
2. MELLÉKLET
30
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Egyéb észrevétele, javaslata, ötlete a horgászturizmus fejlesztésével kapcsolatosan:
Feltétlen fontos, hogy minden érdekelt a saját területén ismerje fel és tegyen is a horgászturizmus fejlesztéséért. Egyesületünk a lehetőségeihez képest saját erőből is sokat tett 2008 óta. A támogatásokat csak célirányosan és ellenőrzötten szabad kiadni a tenni akarók részére. Horgászturizmus csak akkor lesz eredményes, ha megfelelő mennyiségű hal van a Balatonban és adottak az egyéb feltételek, melyek szükségesek a horgászturisták ellátásához. A horgász oda megy szívesen horgászni, ahol halat fog, jól érzi magát. A halfogás lehetőségét kell javítani komplexen, ami magában foglalja a hal mennyiségét, összetételét, és a kifogásának lehetőségét is, minden ehhez tartozó infrastruktúrával együtt. Horgászegyesületek szemléleti változása, nyitás külföldi horgászegyesületek felé, és mint a települések, szövetségre lépnének egymással. Cserehorgászat is szóba jöhet. (Pl. hozzám 1350 km-ről járnak horgászni és jómagam is elmegyek hozzájuk.) Szükség lenne törvénymódosításra, a hatósági hozzáállás drasztikus módosítására. A csónakkikötőkben csónak-, illetve kishajó-bérlési lehetőség biztosítása. A kempingeknek is fejleszteni kellene a horgászturizmus érdekében. (Külföldi és gyermek) horgászjegyek megszerzése, a Balatonon áldatlan állapotok vannak a jegyhez jutáshoz. Horgászboltok nem árulhatnak, fejlettebb államokban a lehetőség percek alatt megváltható, nálunk sorbaállás van. Szák program átalakítása felülvizsgálata.
Összefoglalás A horgászegyesületi vélemény – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – megjeleníti azokat a véleményeket, amelyek az egyesületek szemszögéből jellemzik a horgászturizmus témakörét. Érzékelhető, hogy a fejlesztést a legtöbben szívesen engednék át a többi szereplőnek, ez az anyagi erejük ismeretében elfogadható. Többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás – erre vélhetően egy egységes horgász érdekvédelmi szervezet lenne a legalkalmasabb. Érdekes módon az egyesületek egy része nem látja, hogy ezt saját maguknak kell létrehozniuk! A horgászegyesületeknek fontos lehet a szerepe a balatoni horgászturizmus felvirágoztatásában, és szükségszerűen nem csak szolgáltatóként, hanem érdekvédelmi szervezetként is. Emellett kiemelkedően kell foglalkozniuk a horgászok szemléletének a módosításával (modernizálásával). Nem tartozik közvetlenül a horgászturizmushoz, de az egyesületeknek a gyerekhorgászokért is felelősséget kell vállalniuk, mert belőlük lesznek a jövő horgászai.
2. MELLÉKLET
31
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
4. Helyi horgászok kérdőívének összesítése A horgászoknak szóló kérdőív augusztus 11-12-én került kiküldésre Balatonon érdekelt – ott többé-kevésbé rendszeresen megjelenő – horgászok számára. A teljes létszám, hogy hány emberhez jutott el a kérdőív, nem ismert, mert mindenkinek azzal a kéréssel lett kiküldve, hogy továbbítsa az ismerőseinek is. Ezen kívül a kérdőívet megkapták a horgászegyesületek is, hogy továbbítsák a horgászaik számára. Az eredeti terv szerint a horgászok kérdőívét egyben akartuk feldolgozni, de az előzetes értékelés alapján célszerű volt, hogy külön értékeljük a helyi horgászok és az igazi horgászturisták véleményét. A helyi horgászok közül összesen 59 fő küldte vissza a kérdőívet, a következőkben az ő válaszaikat értékeljük. A kérdések egy részére a megkérdezettek több választ is megjelöltek, az összesítés során ezeket is figyelembe vettük. Számos kérdéshez fűztek kiegészítéseket, ezeket csoportosítva beépítettük az értékelésbe. A kiegészítéseket minimális stilizálás és szerkesztés után, szinte szó szerint adjuk közre. A kiértékelésben minden kérdést újra leírunk, a válaszlehetőségek közötti válaszok megoszlását diagramon ábrázoljuk. Ezután kerülnek felsorolásra a kiegészítések, és ezt követi egy rövid összefoglaló értékelés. A kérdőív elején néhány személyes adatot kértünk, amelyek kizárólag az életkorra, valamint arra korlátozódtak, hogy a válaszadó mióta horgászik. A válaszadó horgászok átlagéletkora 49 év, és átlagosan 32 éve horgásznak. A kor megoszlására jellemző, hogy a legfiatalabb válaszadó is 16 éves volt (a legidősebb 76). Horgászni a döntő többség még gyerekkorában kezdett, mindössze négy fő rendelkezik 10 év alatti horgászmúlttal. 50 éve, vagy annál régebben 13 fő horgászik a visszaküldők közül. Eszerint, bár a mintavétel véletlenszerű volt, döntően nagy tapasztalattal rendelkező horgászok küldték vissza a kérdőíveket. A kérdőív következő szakaszában a horgászati szokások felől érdeklődtünk. 1. Átlagosan hány napot horgászik évente? A válaszadók 73 napot horgásznak átlagosan évente, húszan horgásznak 100 vagy annál több napot (250 a legtöbb). 20 vagy annál kevesebb napot 7 fő horgászik (a legkevesebb 5). A rendelkezésre álló adatok alapján (balatoni fogási napló 2012 és 2013) a horgászok átlagosan kb. 20 napot horgásznak évente – országos összehasonlító adat az idei állami fogási napló alapján 2015-ben lesz először. 2. Fogási naplója alapján hány napot horgászott eddig az idei évben? A válaszadók eddig átlagosan 37 napot horgásztak. A legtöbb 145 nap, de 50 nap felett 17 fő horgászott, a 10 napot, vagy kevesebbet horgászók száma 6 fő, a legkevesebb horgászó mindössze 1 napot horgászott idén. Egy adott év horgásznapjai és az átlagos évi horgásznapok között egy-egy horgász esetében nagyon nehéz összefüggést találni, mert a szabadidő, mint fő tényező évről évre is jelentősen megváltozhat. Ugyanakkor látható, hogy az év felét (a tilalmak miatt a horgászatilag gyengébb felét) magunk mögött tudva, az idei horgásznapok száma is nagyjából a fele az átlagosnak. 2. MELLÉKLET
32
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. Melyik település partszakaszán horgászik általában?
Összegzés: A válaszadók megoszlása a két terület között nagyjából fele-fele, vagyis egyik part sem felülreprezentált a mintában. 4. Hogyan horgászik elsősorban? a. Partról b. Csónakból a parti zónában c. Nyílt vízen d. Mindenütt
Összegzés: A megkérdezett helyi horgászok többsége, majdnem fele elsősorban partról horgászik. A csónakból horgászók aránya (38%) nem sokkal marad el ettől. A válaszadók alig több mint tizede nem a hely szerint választ horgászhelyet, igyekszik mindenütt horgászni. A megkérdezett helyi horgászok körében viszont rendkívül alacsony a nyílt vízen (vitorlásról) horgászók aránya. Ezzel együtt a kiegyenlített arányok jellemzik a helyi horgászok horgászhely választását. 2. MELLÉKLET
33
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
5. Átlagosan mennyi halat fog évente? a. 0-10 kg b. 10-20 kg c. 20-50 kg d. 50-100 kg e. 100 kg felett
Összegzés: Az adatok jól mutatják, hogy a helyi horgászok egyrészt a helyismeret, másrészt a horgászatra fordítható több idő (a helyben lakó akár hétköznap este is ki tud menni) miatt jóval több halat fognak az átlaghorgásznál (az országos átlag kb. 20 kg). Ebben a mintában a 20 kg-ot meghaladó fogások a válaszadók több mint háromnegyedére jellemzők. 6. Fogási naplója alapján mennyi halat fogott eddig az idei évben? A válaszadók átlagosan 30 kg halat fogtak. A legtöbb halat fogó 150 kg halat fogott, de néhányan a fogási naplójuk alapján idén még nem fogtak halat. Ez látszólag ellentmond az előző kérdésre adott válaszoknak, és a 30 kg is elég kevés az éves átlaghoz képest, de a fogási naplóba csak a kifogott és elvitt halakat kell bejegyezni, és ezért az egyre nagyobb számban megjelenő C&R horgászok jelentősen torzítják ezt az adatot. Azt, hogy a megfogott halak jelentős részét visszaengedik, és így nem szerepelnek a fogási naplóban, egyébként többen hozzá is fűzték a kérdéshez. 7. Milyen módszerrel horgászik elsősorban? a. Finom felszereléssel úszóval (pl: match) b. Átlagos úszós felszereléssel (pl: nyíltvízi úszós pontyozás) c. Erős úszós felszereléssel (Pl: nádi pontyozás) d. Könnyű felszereléssel fenéken (pl: feeder) e. Hagyományos fenekezés f. Bojlizás g. Pergetés 2. MELLÉKLET
34
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
h. Egyéb: …………………….
Összegzés: A válaszlehetőségek közül három módszer emelkedik ki igazán. A hagyományos fenekezés (25%), a pergetés (20%), és a finom felszereléssel való úszózás (17%). Magasabb még az erős felszereléssel való úszózás, ez többnyire az északi parton divatos nádi pontyozást takarja. Ezek közül a pergetés és a nádi pontyozás, amihez jellemzőbben csónakot használnak, a többi elsősorban parti módszer. A hagyományos fenekezés, az országos átlaghoz hasonlóan ebben a körben is a legelterjedtebb módszer. A bojlizás aránya (6%) viszont kicsit alacsonyabb a vártnál. A déli part egyik jellemző módszere, az átlagos úszós felszereléssel való horgászat szintén alacsony arányban (9%) szerepel, ez akár a horgászati szokások átrendeződésére is utalhat. Ezzel együtt az adatok kiegyenlített a magyar horgászati szokásoknak nagyjából megfelelő megoszlást mutatnak a módszerek között, talán egyedül a pergetés túlreprezentált kissé. 8. Milyen halra horgászik elsősorban? a. Ponty b. Keszegfélék c. Süllő d. Balin e. Angolna f. Egyéb: …………………….
2. MELLÉKLET
35
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A magyar horgászati szokásokat tükrözve a válaszadók is a pontyot jelölték elsődleges célhalként. A süllő második helye egyrészt a Balaton jellegzetességéből, másrészt az előző kérdésben látható eredményből (a pergetés a magas aránya) is következik. Ugyanebből következik, hogy a balin és a süllő együtt (41%) megelőzi a pontyot. Az egyéb halak között elsősorban a kisebb ragadozók sügér, kősüllő jelennek meg, de említésre került a harcsa és a csuka, valamint az amur is. Alacsony viszont az angolna aránya (1%), de ez a hal lassan el is fogy a Balatonból. A békés halak összességében több szavazatot kaptak, mint a ragadozók, ezt a fejlesztések során célszerű figyelembe venni. 9. Jelölje az Önre legjellemzőbb megállapítást: a. Helyi horgász vagyok, elsősorban a Balatonon horgászom b. Helyi horgász vagyok, de gyakran járok más vizekre is c. Nem vagyok helyi horgász, de a Balatonon horgászom a legtöbbet d. Vándorhorgász vagyok, de rendszeresen horgászom a Balatonon e. Néha, alkalmanként horgászom a Balatonon f. Évente maximum egyszer horgászom a Balatonon
2. MELLÉKLET
36
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A válaszok megoszlása tökéletesen jellemző a válaszadó csoportra (helyi horgászok) a megkérdezett kör több mint háromnegyede elsősorban a Balatonon horgászik. A „Helyi horgász vagyok, de gyakran járok más vizekre is” válaszok magas aránya (22%) jelzi, hogy a helyi horgászok is rendelkeznek horgászturisztikai tapasztalatokkal, ami a későbbiekben, a szolgáltatási rendszerek kialakításakor, előnyös lehet. 10. Melyik állítással ért egyet legjobban? a. A horgászturizmust nem kell fejleszteni, így is sok a horgász b. A jelenlegi helyzet megfelelő, fejlesztés nem szükséges c. A horgászturizmus fejlődéséhez csak kisebb változtatások szükségesek d. A horgászturizmust komoly, átfogó beruházásokkal lehet csak fejleszteni Ha a „d.” állítást választotta, kérjük, néhány mondatban írja le javaslatait, elképzeléseit: ……………………………………………………………………………
Az átfogó beruházásokkal kapcsolatos vélemények („d” pont): Partszakaszok szabaddá tétele a horgászok számára. Infrastruktúra fejlesztése. Még szigorúbb halőrzés. Csónakkikötési lehetőségek javítása. Horgásztatás a helyet ismerő „profik” vezetésével. Már kiépített bejárókat bővíteni, önkormányzat tulajdonában lévő, alig használt elavult strandot pályázat útján horgászteleppé nyilvánítani és ez bevételi forrást is jelentene. Csónakkikötő építés, megfelelő horgászcsónak-bérlési lehetőség, horgásztatás helyismeretekkel rendelkezőkkel, ill. komplett szolgáltatás, mint szállás, ellátás, csónak, vitorlás, horgászjegy vásárlás akár internetről is. Külföldi horgásznak egyszerűsített engedély idegen nyelven, horgászturizmus kiajánlás külföldre, speciális horgászatok a Balaton környéki tavakra, fontos az idegen nyelv, és a horgászat nyelve. A horgászturistának csak örülni, halat fogni és fizetni kell. A horgászathoz való hozzájutás feltételeinek egyszerűsítése. 2. MELLÉKLET
37
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A halállomány felfejlesztése a 70-es évek szintjére. Ivóhelyek létrehozása, védelme. Komoly horgászturizmushoz egyetlen feltétel sem áll rendelkezésre a Balaton. Elsősorban a parti infrastruktúra fejlesztése fontos. A horgászkikötők rendbetétele, csónaktárolás, bérlés. Közvetlen szállás, horgásztanyák kialakítása. Erre ráépülő komplex szolgáltatási hálózat kialakítása. Leszűkült horgászhelyek, helyi korlátozások bevezetése, Sió-csatorna horgászhelyeinek teljes hiánya. Infrastruktúra fejlesztése, a horgásznak legyen WC, tisztálkodási, étkezési, parkolási lehetősége. Marketing tevékenység kiterjesztése külföldre. A balatoni hal „becsületének” visszaállítása. Partszakaszok bővítése, parkoló, mellékhelyiség. Horgászcsónak elhelyezési lehetőség biztosítása az eddigieknél sokkal több lehetőséggel, nem kell hozzá százmilliós kikötő létesítés. A fürdési szezon (júniusaugusztus) hónapjaiban a parti horgászat szinte lehetetlen. Engedélyezni kell 5 LE-ig a robbanómotor használatát a csónakos horgászathoz, mert az elektromos meghajtás nagyon macerás (akkumulátorok súlya, töltési lehetősége). Az utóbbi időben már szinte minden vízi jármű robbanómotorral közlekedik, csak a horgászoknak TILOS. Címszavakban: halőrzés, horgászhelyek, kikötők kérdésköre, fogható halak. Halállomány, hozzáférés a parthoz, csónakbérlés. Normál csónakkikötők létrehozása, mert az északi oldalon alig van lehetőség parti horgászatra, így minimális a horgászturizmus, inkább csak a helyiek horgásznak csónakból. A meglévő csónakkikötők zöme tákolmány. Csak elnézik, hogy vannak. A nádat normálisan minden évben kezelni kellene, mert így csak mindig bosszúságot okoz. Fejleszteni kell a partról való horgászatot nyári szezonban. Horgászatra kijelölt partszakaszok, bérelhető horgászállások, egyesületek és/vagy önkormányzatok által a tagok számára ingyen, tagdíjért és turisták számára bérleti díjért fenntartott stégek (főként parti bejárós, de szabadon álló stégek is.). Mivel a parti helyek korlátozottak, a stégek telepítését meg kell könnyíteni, olcsóbbá kell tenni. Új csónakkikötők építése, ösztönözni kell a meglévő kikötővel rendelkező horgászegyesületeket, hogy tartsanak bérelhető horgászcsónakot is. Ha egy horgászember jön a családjával a Balatonra nyaralni, biztos, hogy hoz horgászfelszerelést. Ha az itt eltöltött idő alatt van lehetősége horgászni, a horgászat alatt kellemes tapasztalatokat szerez, és halat is sikerül fognia, (amit valószínűleg visszaenged a vízbe,) nagy eséllyel visszatér a Balatonhoz. Ő és családja, nem kevés pénzt hagy a régióban. Ha az itt eltöltött idő alatt nem fog halat, vagy kellemetlen tapasztalatokkal megy haza (nincs horgászásra alkalmas hely), elgondolkozik arról, hogy legközelebb visszatérjen-e. Ismert probléma, hogy nemcsak az idelátogató nyaralóknak, de a helyi horgászoknak is nagy nehézséget okoz a part mentén horgászhelyet találni. Beépített partszakaszok, összefüggő nádasok, zárt kikötők, strandok. Maradna a csónakos horgászati lehetőség, ha lenne elegendő csónakkikötő. Mivel ez sincs, gondolkodjunk el, hogy van-e értelme a 2. MELLÉKLET
38
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
horgászturizmus fejlesztésének. Az önkormányzatoknak egyik bevételi forrása a turizmus. Nekik is hozzá kellene járulniuk a horgászturizmus fejlesztéséhez. Építhetnének csónakkikötőket, mólókat, és biztonságos horgászstégeket, hozzájárulhatnának a még hatékonyabb haltelepítéshez. Horgászkikötők, csónakkikötők fejlesztése, horgászathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (szállások, éttermek, stb.), haltelepítés, idegenhonos halfajok szelektív halászata. Turizmushoz kevés a parti horgászhely, védelem a nagyobb halaknak, például 8kgnál nagyobb halakat akár vissza is lehetne engedni. Partszakaszok szabaddá tétele (szezonon kívül strandok), kikötőfejlesztések, csónakbérlési lehetőségek, szállások, esetleges komplett horgásztanyák fejlesztése, marketing fejlesztése, horgászkísérők képzése, halőri szervezet erősítése (állami halőrszervezet felállítása). Kishajó-kikötők fejlesztése. Élőhely-fejlesztés, ívóhely-rekonstrukció, tápanyag-utánpótlás. Az egyesületek célirányos támogatásával. A horgászturizmus fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a magyar horgászkultúra fejlesztése. Elsősorban abba kellene pénzt fektetni, hogy a gyerekeket egész kis kortól a környezet védelmére, és az élővilág szeretetére neveljük! Az olyan gyerekekből ugyanolyan vacak horgász lesz, akinek az apja, nagyapja arra tanítja, hogy minden halat verjünk kupán, a csontis dobozt, üres etetőanyagos zacskót meg dobjuk a vízbe, nádasba! Az ilyenek ne is jöjjenek a Balatonra horgászturizmus címszó alatt, mert így is van belőlük elég! És ez nem zárja ki a hal elvitelét, csak lehetne épp ésszel is csinálni a dolgot! Szóval én ebbe fektetnék pénzt elsősorban, mellette pedig rengeteg szabály van, amin módosítani kellene! Ha ez megtörténne, és még nagyobb eséllyel foghatna a vendéghorgász kapitális halakat, akkor jönnének a horgászok maguktól is, minél többen! Megfelelő hozzáértő szakemberekre kéne már bízni a balatoni horgászat sorsát, nem csak beszélni róla évek óta. Erőteljesebb halőrzés, több szabad horgászhely kijelölése. Olcsó, partközeli szállások kialakítása napijegy vásárlási és csónakbérlési lehetőséggel. Legyen 0-24 órás illemhelyiség-használat, nyári szezonban legyen egy időkorlát létrehozva, hogy mikor lehet horgászni és fürdeni a strandokon. Illemhelyek létesítése /nem csupán nyári szezonban/, horgászati börzék rendezése a holtszezonban, igényes horgászhelyek (akár lakhatással) létesítése, esetleg szervezeti horgásztatás, versenyek. Egyszerűsíteni a horgászjegy vásárlását. Vízparti parkolók, mosdók telepítése, vízpart akadálymentes megközelíthetősége. A horgászati lehetőségeket és az igényeket komolyan kellene fejleszteni. A vendéghorgászok zöme jelenleg igen kivetett módon, gyakran az egyéb turisták számára is zavaró módon tud csak letelepedni a víz mellé. Pl. az egyik leghosszabb szabad partrészen, a tihanyi parti útnál a horgászok a teljes sétáló részt lefoglalják,
2. MELLÉKLET
39
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
illetve bevetéskor a szerelék a közútra belóg. Talán az egyik fejleszthető parti rész a Kenese és Fűzfő közötti, vasutat védő párhuzamkövezés területe lenne, amely közelében parkoló létesítése is szükséges. Más területeken szerintem a parti horgászatot nem könnyű fejleszteni a jelenlegi beépítettség és tulajdonosi struktúra mellett. Néhány kemping nyerhető talán meg e célra. Természetes partszakaszok bevonása, alkalmassá tétele pedig semmiképpen se javasolható. A csónakos horgászat lehet fejleszthető elsősorban, ha pl. a kisebb horgászkikötőkben is lenne kötelezően pár, ésszerű feltételekkel bérelhető csónak és tájékoztató tábla az elérhető horgászati lehetőségekről. Hasonlóan érdemes lenne felmérni, van-e számottevő igény hozott csónakok számára sólyák létesítésére. Pl. adott kikötő környékén érdemes-e a nádban horgászni, hol van a közelben törésvonal, akadó stb. Nyilvánvalóan a horgászható halállomány is fejleszthető még valamilyen mértékben, illetve a telepítések hatékonysága is javítható. A halászatra jogosult vízkezelők „horgászbarátabb” hozzáállása, kulturált horgászhelyek, netán tisztálkodási és illemhelyek kialakítása, megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő kihelyezése, járművel való megközelíthetőség kialakítása, kulturált halászati ellenőrzés biztosítása. Összegzés: A válaszadó horgászok döntő többsége komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el a horgászturizmus fejlesztését, de a kisebb változtatásokra érkező javaslatok (27%), azt is jelzik, hogy a nomád környezetet kedvelő horgászoknak nem mindig vonzó a magasan civilizált környezet. A helyi horgászok egy részének a horgászturizmushoz való hozzáállását jól mutatja a „A horgászturizmust nem kell fejleszteni, így is sok a horgász” válaszlehetőséget jelölő 7%. Az ellenérzés később a vélemények között is megjelenik. Nagyon markánsan jelenik meg a vélemények között az infrastrukturális fejlesztés szükségessége (csónakkikötők, horgászható partszakaszok). A vélemények mennyisége és hangvétele jól mutatja, hogy sokat várnak a helyi horgászok is a horgászturisztikai fejlesztésektől, bár néhányan szkeptikusak (Komoly horgászturizmushoz egyetlen feltétel sem áll rendelkezésre a Balaton.) (Gondolkodjunk el, hogy van-e értelme a horgászturizmus fejlesztésének.) Itt is megjelenik a csónakmotor használatának az engedélyezésére vonatkozó igény (Engedélyezni kell 5 LE-ig a robbanó motor használatát a csónakos horgászathoz.), de ez inkább azt mutatja, hogy minden horgászattal kapcsolatos probléma megoldását a horgászturizmustól várják. Erre utal a „A halállomány felfejlesztése a 70-es évek szintjére” javaslat is, ami a jelenlegi vízminőség és tápanyagszint mellett gyakorlatilag lehetetlen. 11. A horgászturizmus fejlesztése elsősorban kinek a feladata? a. Balaton Fejlesztési Tanács b. Önkormányzatok c. Horgászegyesületek, horgász szervezetek d. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. e. Idegenforgalmi, horgászturisztikai szolgáltatók 2. MELLÉKLET
40
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
f. Egyéb szervezeté: ………………………………………..…….............
Az egyéb szervezetekre tett javaslatok („f” pont): A felsoroltak összefogásával! Ez egy átfogó kérdés, amiben mindenkinek részt kellene vállalni! Mindenkié! Állami hozzájárulás Az államnak Ez Magyarország feladata lenne, összefogással. Elsősorban: Földművelésügyi Minisztérium! Akiknek ebből bevételük származik! Elsősorban a horgászszervezetek feladata, nekik kellene tudni, mik az igényeik és ezek birtokában lehetne egyeztetni, ötletelni és más szervezetek, hatóságok együttműködését és anyagi támogatását kérni, remélni. Nem gondolom, hogy teljes körűen külső intézményeknek kellene kitalálni és megvalósítani, hogy mi jó a horgászoknak. Számos szervezetnek feladata a megvalósítást támogatni, esetleg kivitelezni, de csak ha már van kinek és tudjuk, hogy mit. Nagyszabású sikeres fejlesztés alapfeltétele a horgászati szervezetek összefogása, egységes álláspontjának kialakulása. Kisebb fejlesztések történhetnek e nélkül is, amennyiben valaki üzleti lehetőséget lát pl. kempingjének, kikötőjének szakosításában, vagy éppen hajós horgásztatás folytatásában. Ezek a Balaton mérete miatt azonban a teljes képet tekintve apró lépések. Szükséges egy új, önálló szervezet, mely komplett Balatoni fejlesztésekkel foglalkozik és egy kézben csoportosul az a sok feladat, jogkör, ami jelenleg akár 10-15 szervezet kezében van (legyen szó idegenforgalomról, hajózásról, halgazdálkodásról, ökológiai programról és minden másról, ami a Balatonnal 2. MELLÉKLET
41
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
kapcsolatos). Amíg nincs valódi gazdája a Balatonnak, addig nem lehet semmilyen területen átfogó fejlesztéseket indítani. Összegzés: Erre a kérdésre nagyjából kiegyenlített a válaszok megoszlása, azt többen is kiemelték, hogy a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik. A Balaton Fejlesztési Tanács és az önkormányzatok kicsit kiemelkednek a többi közül, láthatóan a horgászok jelentős része tőlük várja a megoldást. A szolgáltatók, és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gyakorlatilag egyforma szavazatokat kapott. Az feltűnő, de valamilyen szinten érthető (a kiküldés módszere miatt a kitöltők egy része egyesületi vezető), hogy a horgászszervezetekre kevesebben testálnák a fejlesztéseket. 12. A horgászturizmus fejlődésének legnagyobb gátja: a. Halállomány összetétele, mennyisége b. Parti horgászhelyek hiánya c. Csónakkikötők hiánya d. Helyi horgászok ellenérdekeltsége e. Egyéb: ……………………………………………………………………
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): Csónakkölcsönzés hiánya. „b.” és „c.” pontban jelöltek, hozzá jön az infrastruktúra teljes vertikuma. Olcsó szállások hiánya (szezonon kívül a legtöbb vendégfogadó hely zárva van, a szezonban pedig a drága). Szerintem ezeket nem lehet szétválasztani. A kielégítő tájékoztató anyagok hiánya, melynek segítségével a vendéghorgászok a parton (horgászható helyek) eligazodhatnának – jelen helyzetben a legkedvezőbb egy weblap lenne. Alternatív horgászhelyek (tavak) csekély száma. 2. MELLÉKLET
42
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Az önkormányzatok horgászokhoz való hozzáállása. A pénzhiány és a bürokrácia… Ne lehessen a Balatonból a halat kilopni. A horgászok szélesebb körű összefogásának hiánya. Irigység, kapzsiság, önös érdekek.
Összegzés: Az infrastrukturális háttér hiányát, összesen 62% tartja a legnagyobb problémának. Ezen belül is elsődleges a parti horgászhelyek hiánya (40%). A halállomány összetételét és mennyiségét csak 21% érzi problémának. A helyi horgászok ellenérdekeltségére (9%) adott szavazatok jelzik, hogy a helyi horgászok tisztában vannak a problémával, de ez elenyésző az infrastruktúra hiányosságaihoz képest. Azt is érdemes még figyelembe venni, hogy az infrastruktúra fejlesztésének a helyi horgászok csoportja lesz a legnagyobb haszonélvezője. 13. Érdemes-e a Balatonon fejleszteni a horgászturizmust? a. Nem, mert ha lesz rá komoly igény, magától fejlődik b. Csak részlegesen, kisszámú az a réteg, aki igénybe veszi c. Igen, mert a helyi horgászok számára is előnyösek a fejlesztések d. Igen, mert a szezonhosszabbítás egyik fő tényezője lehet e. Egyéb vélemény: …………………………………………………….
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): A halállomány kezelése nélkül kidobott pénz! Csak úgy érdemes, ha komplex szolgáltatást nyújtanak a horgászok számára megfizethető áron. Előnyös a nemzetgazdaságnak is. Igen, hogy mindenki igényeit kielégítsük, ezáltal nagyobb lesz az érdeklődés a balatoni horgászás iránt, több lesz a bevétele és még nagyobb fejlesztéseket lehet indítani. 2. MELLÉKLET
43
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Biztos, hogy érdemes, hiszen a rengeteg maszek tó ezt bizonyítja, hogy van komoly kereslet a változatosságra. Ehhez figyelemre érdemes célterületeket és halakat kell útikalauz-szerűen tálalni, táborhellyel és csónakokkal. Pl. kedvező elhelyezkedésű kisebb kempingek szakosodhatnának kifejezetten ilyen célra. A jelenleg idelátogató horgászok zöme örülhet, ha valahová le tud ülni a parton és ott próbál jellemzően fenekezve halat fogni, eléggé hajléktalan életmódot idéző körülmények között, mólókon és strandokon. Helyeket, célszerű horgászati módokat és halfajokat kell nekik ajánlani, hogy aktívan választhassanak, a tó mely szakaszára menjenek nyaralni, ha kicsit jobb feltételek mellett és eredményesebben akarnak horgászni. Néhány vitorlás talán már most is végez nyíltvízi horgásztatást. Ez biztos, hogy fejleszthető, hiszen a hatékony süllőzés lehetősége a legtöbb hazai horgász számára alig elérhető. Ahhoz, hogy ez ténylegesen és érzékelhető módon működjön, jó vezetőkre van szükség, megbízható fogást adó helyekre (mesterséges akadók) illetve a hosszabb távú fenntarthatósághoz a nagytestű süllőállományt is védeni/biztosítani kell (pl. 3 kg felett elviteli korlátozás ezen nagyhatékonyságú túrákon, legalább a hűvösebb szezonban).
Összegzés: A megkérdezett helyi horgászok több mint fele a szezonhosszabbításban látja a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, annak ellenére, hogy közvetlen érdeke nem fűződik hozzá. Teljesen érthetően markánsan megjelennek a csoport saját érdekei is (a helyi horgászok számára is előnyösek a fejlesztések: 35%). Attól, hogy kis létszámú réteg veszi majd igénybe a szolgáltatásokat, gyakorlatilag nem tartanak (3%). Mindössze 1% szavazott az igények gerjesztette fejlődésre (szolgáltatói fejlesztések), és ez jelentősen összecseng a 10. kérdésre adott válaszokkal (döntően komoly, átfogó beruházásokkal kell a horgászturizmust fejleszteni). Az egyéb vélemények ezúttal nem elsősorban új szempontokat vetnek fel, hanem inkább alátámasztják, indokolják a válaszokat. 14. Ha Ön horgászni érkezik a Balatonra, milyen szállást igényel? a. A vízparton szeretnék sátorozni b. Horgásztanya c. Horgászbarát szálláshely (elsősorban horgászoknak fejlesztett szálláshely, amely rendelkezik például aktuális horgászati információkkal, etetett hellyel, halpucolóval, horgászvezetővel, csónakhasználattal, stb.) d. Bármilyen szálláshely, ahonnan gyalog is ki lehet menni a partra horgászni e. Családbarát szálláshely, mert nem a horgászat a legfontosabb f. Nincsenek kifejezett igényeim a szállással kapcsolatosan g. Egyéb: …………………………………………………………… Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 24 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is. 2. MELLÉKLET
44
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Egyéb szálláshelyek („g” pont): A csónakban alszom. Lehetővé tenni, hogy a partról is megközelíthető legyen a víz. Pl.: Keszthely után csak Vonyarcon lehet a zagykazettán horgászni (mindennemű szociális háttér nélkül: nincs ivóvíz, WC, esőbeálló stb.), majd a Györöki hajókikötőn, aztán Edericsen. A jegyeladótól csak azt ne kérdezze az idegen: „Hol lehet horgászni?” Ez a probléma is a zagykazetták jogi rendezetlenségét veti fel! Összegzés: A válaszadók fele választana horgászbarát szálláshelyeket. Kiemelhetően megjelenik még a vízparti sátorozás igénye (13%). A többi lehetőség iránti igények gyakorlatilag kiegyenlítettek. A szállás és horgászhely kis távolságára vonatkozó igény a legkevésbé meghatározó (4%). Az egyéb lehetőségek sorában a csónak, mint alvóhely, érdekes felvetés – horgászatilag ugyan érthető, de több napra azért nem váltja ki a szálláshelyet. A másik vélemény gyakorlatilag nem ehhez a kérdéshez tartozik – de a kitöltő valamiért ide írta, ezért feltüntettük. 15. Igénybe venné-e helyismerettel rendelkező, képzett horgászvezető segítségét? a. Nem b. Egyszer-kétszer, azután már én is ismerni fogom a helyeket c. Rendszeresen, mert segíti az eredményes horgászatot 2. MELLÉKLET
45
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 20 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is.
Összegzés: A válaszadó helyi horgászok 30%-a (teljesen érthetően) nem venne igénybe horgászvezetőt. Nem kevés azok aránya, akik csak eleinte vennék igénybe a vezetőt, és később önállóan jelennének meg a megismert helyeken (40%). A válaszadók majdnem harmada viszont annak ellenére is rendszeresen igénybe venné a horgászvezetőket, hogy helyi, helyismerettel rendelkező horgászok. 16. Szeretne-e nyílt vízen, hajóról horgászni? a. Nem b. Egyszer-kétszer kipróbálnám c. Igen, rendszeresen mennék Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 23 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is.
Összegzés: A helyi horgászok között markánsnak tűnik a hajóról való horgászatra az igény (mindössze 17% utasítja el), a válaszadók kicsit több mint harmada (35%) csak 2. MELLÉKLET
46
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
kipróbálni szeretné a lehetőséget. Érdekes, hogy helyi horgászok majdnem fele rendszeresen menne. Vélhetően a hajóról való süllőzés régi legendáinak, nagy fogásainak a híre vonzza őket – kérdés, hogy ez a kereslet hosszabb távon fizetőképesnek bizonyul-e? 17. Igényel-e a Balaton mellett alternatív horgászati lehetőséget? a. Nem, mert kifejezetten a Balatonon szeretnék horgászni b. Csak akkor, ha nincs túl messze c. Csak akkor, ha ott is horgászhatok a kedvenc módszeremmel d. Igen, de csak rossz idő (pl. viharos szél) esetén e. Igen, akkor is szívesen elmegyek, ha a Balatonon is lehetne horgászni Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 26 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is.
Összegzés: Az alternatív horgászhelyeket a válaszadók közel kicsit több mint harmada (35%) egyáltalán nem igényli, hasonló, bár valamivel kevesebb (27%) azok aránya, akik csak rossz idő esetén igénylik, amikor a Balatonon nem tudnak horgászni. 23% viszont bármikor szívesen megy. Az alternatív horgászati lehetőség megítélésében a többségnek nem a távolság a meghatározó. Összességében a válaszadó helyi horgászok 65%-át is érdeklik az alternatív horgászati lehetőségek, emiatt meg kell fontolni a fejlesztésüket. 18. Milyen horgászati lehetőséget választana? a. Halfajra szeretnék specializálódni (pl: süllőznék az őszi szezonban) 2. MELLÉKLET
47
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE b. c. d. e.
2014
Módszerre szeretnék specializálódni (pl: bojlizás, pergetés, nádi horgászat) Bármilyen parti horgászmódszer Bármilyen csónakos horgászmódszer Mindegy, csak eredményes legyen a horgászat
Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 26 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is.
Összegzés: A válaszadók 23%-a nem ragaszkodik horgászmódszerhez, számukra az eredményesség az egyetlen fokmérő. Jelentős a specialisták aránya (42%), közülük kicsit többen halfajra specializálódtak. A „bármilyen csónakos horgászmódszer” közel a dupláját kapta, mint a „bármilyen parti horgászmódszer” – kérdés, hogy ez a vágyakat, igényeket fejezi ki, vagy a helyi horgászok válaszait befolyásolta, hogy nagyon is tisztában vannak a parti helyek számával! 19. Mikor menne szívesen horgászni a Balatonra? a. Ősszel és/vagy tavasszal, amikor kevesebben vannak b. Nyáron, mert elsősorban családdal mennénk c. Rendszeresen visszajárnék, hogy minden szezont kipróbáljak d. Télen (lékhorgászni) Megjegyzés: Ezt a kérdést a helyi horgászok közül csak 24 válaszolta meg – a kérdés elsősorban a vendéghorgászok véleményére volt kíváncsi – de közöljük a helyi horgászok véleményét is.
2. MELLÉKLET
48
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A helyi horgászok döntő többsége rendszeresen, vagy a horgászatilag jobb (őszi és tavaszi) szezonban jönne. A válaszok feltételezhetően elsősorban a helyi horgászok meglévő horgászati szokásait tükrözik. 20. Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? a. Nem tudom, nincs ötletem b. Véleményem szerint ez nem megvalósítható c. Elképzelésem, javaslatom a következő: ………………………………………..
Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? Nem tudom, nincs ötletem
20%
63%
17%
Véleményem szerint ez nem megvalósítható Van elképzelésem
2. MELLÉKLET
49
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A „c” válaszhoz megfogalmazott javaslatok: A jelenlegi halgazdálkodó eleget tud tenni a feladatnak, a halászat újraindítása max. szigorú kvóták között lenne lehetséges. Az elmúlt években zajlott halgazdálkodással megegyezően, kiegészítve a hatékonyabb busahalászat fejlesztésével. Véleményem szerint ez egy hozzáértő szakemberekkel rendelkező felelős szervezet irányításával valósulhatna meg. Nem szabad szétszabdalni a balatoni önkormányzatok között. A Halgazdálkodási Zrt. Balaton körül 4-5 helyen létesített halboltjában. Szorosabb együttműködést az egyesületek és a BHNp Zrt. között. Állami feladatként, szigorú ellenőrzés mellett, állami (vagy önkormányzati szövetségi) szervezetben végzett szelektív és/vagy gyérítő halászat, növelt mennyiségű haltelepítés mellett. Állított hálós halászat megszüntetése, eseti húzóhálós halászat bevezetése. A törvények szigorú betartásával ezek megfelelően működhetnének együtt is, az elszaporodó halfajok halászattal történő szabályzása. Húzóhálós halászat, ellenőrzött halászok munka közben, akár a halászat idején, nagyon erős kontroll és kvóta. Balatoni keszeget és gardát az éttermek és halsütők számára a tóból célszerű kifogni, hiszen számottevő turisztikai értéke van egy ilyen szolgáltatásnak. Ráadásul évi 50-80 tonna keszeg kifogása a tó halállománya szempontjából lényegtelen hatás. Más halfaj kifogása ugyanakkor nem javasolt a horgászat mellett, így pl. süllő és ponty ellátását tógazdaságokból kell biztosítani. Egy, kis volumenű keszeghalászatra szakosodott halászegység fenntartása akár turisztikai program része is lehet. Ezt csak a halászati kezelő teheti meg, alternatíva nincs. Állami vezetés alá tartozó cég, mely komoly támogatásokat kap, elsősorban halőrzésre, az orvhalászat, orvhorgászat felszámolására. Ezzel párhuzamosan szintén állami támogatásból komoly busaszelekció, 2-3 év alatt drasztikus állománycsökkentés. Ha ezek megvalósulnak, akkor meglátásom szerint a Balaton további 2-3 év alatt megmutatja, mekkora az a halmennyiség, amit képes eltartani. Ezzel már ki lehet számolni, hogy mi az a kvóta, amit halászattal úgy ki lehet venni értékesítési célra, hogy közben a horgászok a jelenleginél jobb fogásokkal büszkélkedhessenek és a horgászturizmus töretlenül fejlődhessen. Folyamatos, de a halállomány területi és faj szerinti összetételét, mennyiségét figyelembe vevő haltelepítés. - Az ehhez szükséges, szakemberek által irányított folyamatos felmérés. - Busa gyérítése. - A halőrzés fejlesztése úgy személyi (mennyiségi és minőségi), mint technikai oldalról. - Ívási időben a balatoni akadók, a fogassüllők ívási helyeinek fokozott védelme. - A fentieket szolgáló jogszabályi háttér létrehozása.
2. MELLÉKLET
50
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A halászat mértéktartó legyen és tényleg csak a Balaton térségét akarja ellátni, ne pedig a hipermarketeket. A BHNp Zrt. felelősségi és eljárásbeli szerepének növelése, a BFT, önkormányzatok, TDM-szervezetek aktív részvétele, egyszemélyi felelős kinevezése, aki kellő politikai támogatással és megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezik a szükséges fejlesztések végrehajtásához. A halászatot továbbra sem engedélyezném, legalább addig, amíg a tó halállománya helyrejön. Akkor megvizsgálható lenne, hogy valamilyen módon balatoni halat lehessen árulni a térségben. Az önkormányzatokat és a horgászszövetségeket mindenképpen be kellene vonni a munkába. Nem kell balatoni halat árulni, a turisták úgysem tudják megkülönböztetni. A Balaton természetes halszaporulata az utóbbi időben (10-15 év) nagyon lecsökkent, a halállomány néhány tápanyagban dúsabb térségre koncentrálódott, csak a telepítések árán biztosítható a halállomány csökkenésének mérséklése. Az orvhalászat további üldözése szükséges. Bevezetném a horgászok által kifogható halak mennyiségi korlátozását. A balatoni fürdőzés víztisztasága nem összeegyeztethető a balatoni kereskedelmi haltenyésztéssel. A gasztro-lobbi eddig is megoldotta a balatoni hal ellátását!!! Amit az elmúlt évtizedekben tönkretettek (tudatosan), azt már nehéz lesz visszaállítani. A jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint amikor még télen is halásztak a Balatonban. A fogási eredményeimen látszik, hogy bent maradt a hal a Balatonban, és ez azt igazolja, hogy eddig sem a horgászok nyúlták le a tó halállományát. Horgászegyesületek, horgászszervezetek, önkormányzatok, a Halgazdálkodási Zrt. és az idegenforgalmi szolgáltatók közös felelősségvállalásával lenne elképzelhető. A horgászoktól a fogott hal legálisan megvehető legyen. Szelektív horgászatok partvonalon (busa, angolna). Megfelelő halmennyiség és infrastruktúra. Haltelepítés növelése, több parti horgászhely kialakítása, bizonyítható legyen a telepítés mennyisége. Tüzet a vízzel nem lehet egyelőre összehozni, ismerjük a várható eredményt.
Összegzés: A válaszadók kevesebb mint ötöde (17%) szerint nem megvalósítható a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, 20% nem tudja, nincs ötlete. A helyzetet a többieknél jobban ismerő helyi horgászok majdnem kétharmada tett javaslatot. Ezek többsége a megfelelően ellenőrzött, kvótákat alkalmazó szelektív halászatban látja a megoldást. Természetesen felmerült a horgászok haleladása is, annak ellenére, hogy ennek jogszabályi akadályai vannak. Szélsőséges, de nem minden alapot nélkülöző az a javaslat, miszerint „Nem kell balatoni halat árulni, a turisták úgysem tudják megkülönböztetni.” Persze ez nem megoldás a problémára.
2. MELLÉKLET
51
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Egyéb észrevétele, javaslata, ötlete a horgászturizmus fejlesztésével kapcsolatosan:
Azonnal álljunk neki, és csináljuk szervezetten és egyénileg is. Még nem késő!! Most már nem csak beszélni kéne róla. Már a fél világ a mi töketlenségünkön röhög. NINCS A BALATONNAK GAZDÁJA, de úgy látom, hogy nem is lesz... A túlszaporodott halállomány lehalászása, ebből profit termelése. Árusítani (pl. busa), a partszakasz lekerített részeit elbontani vagy horgászoknak bejutási lehetőséget biztosítani, konfliktusok, veszekedések nélkül. Az orvhorgászokat teljesen kiszorítani, bejelentéseket díjazni pénz vagy szolgáltatás formájában (pl. ingyen területi jegy egy érvényesült bejelentés után). Anonimitást biztosítani. Ebben a kérdésben is legyen az illetékes miniszter olyan határozott, mint a halászat leállításában, tehát ők vegyék keményen kézbe a fejlesztést. Pl: A koncepcióról a helyi ismerettel rendelkező, gyakorlatban ténykedő felelős embereket megkérdezni még jóváhagyás előtt. Sokkal szigorúbb halőrzés kell. A vendéglátóhelyeket is vizsgálni kellene, mert jelenleg is árulnak „feketén” vásárolt balatoni halat. (Ezt kamerák előtt is elmondták többször.) Még mindig nagy üzlet a nagytestű pontyok eladása. Éves, havi, heti elvihető halmennyiséget kellene meghatározni mind nemes, és egyéb hal tekintetében. 10 centivel feljebb vinni a csuka, süllő, ponty, balin mérethatárát, a sügérnél alsó határt kellene megállapítani, és ha lenne minden nemeshalnál egy maximális kifogható méret is, az sokat segítene. Én a napi kvótát is levinném 2+1 nemesre és 5 kiló egyéb halra. Ha ez megtörténne, 5 éven belül olyan halállomány alakulhatna ki a Balatonon, hogy azok a horgászok, akik igazán a horgászat öröméért, és nem a húsért járnak csak le, jönnének dögivel, és akkor nőne a bevétel is. Ebből profitálhatnának a jegyeladók, horgászboltosok, vendéglősök, strandok, önkormányzatok. Mert a magyar horgászok nagy része úgy nyaral, hogy viszi a családot is. Kevés a meghorgászható partszakasz. A horgász halat akar fogni, ezt kell kiszolgálni. A Velencei-tónál kiválóan működnek a kiépített csónakkikötők a környezetvédelem figyelembevételével. Jóval egyszerűbben lehetne ellenőrizni a napi fogásokat. Naponta korlátozni kellene a napi kifogható halmennyiségeket. A jelenlegi napi kvóta ráutaló magatartást tanúsít a halak értékesítésére. Nem hiszem, hogy valaki naponta el tudna fogyasztani több kiló halat, még akkor sem, ha mélyhűtőbe teszi. Pl.: jól beetetett helyen fog éves szinten, átlagosan 50 horgászott napot figyelembe véve 20x5 kg ponty, = 100 kg, 20x3 kg keszeg =60 kg, 20x5 kg süllő=100 kg stb., stb. 50 horgászott napból csak 20 alkalommal van fogás. A kempingeknek is fejleszteni kellene a horgászturizmus érdekében. Újabban azt hallani a szakemberektől, hogy éheznek a balatoni halak. (Ilyenkor hol vannak az állatvédők?) Az éhes hal legyengül, nem szaporodik, elpusztul, a horgásznak marad az üres víz, elmaradnak a horgászturisták. Javaslat: ki kell dolgozni a halak etetésének a módját.
2. MELLÉKLET
52
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
A sporthorgászat támogatásával (pl.: sportjegy) növelhető lenne a ,,vándorhorgászok száma”, illetve a balintelepítés a halfajra való megnövekedett igény miatt. Intenzívebb reklámok, gasztronómiai bővebb tájékoztatás, elkészítési módok stb. Média nagyobb körű bevonása. A parti horgászathoz kevés a hely. Az elkerített részeket fel kell bontani, tudtommal törvény szabályozza, hogy természetes vizek mentén több métert el kell hagyni a kerítéssel. Akadálymentes parthasználat és a jogtalan elkerítések megszüntetése, mozgáskorlátozottak is tudjanak eljutni a horgászhelyek bármelyikére! Infrastruktúra növelése, kulturált környezet, megfelelő horgászhelyek kialakítása, családbarát szálláshelyek, horgászrendeletek, szabályok egyszerűsítése, sporthorgászatra ösztönzés, sűrűbb ellenőrzés. Az elhíresült „zagykazetták” helyzetét sem tudják, vagy nem akarják megoldani, lehet itt rendszerváltás, kormányok, miniszterek stb. jönnek, mennek. Ez a tehetetlenség bennem pesszimizmust szül, mert egy komoly fejlesztésben talán ez lenne az egyik legkönnyebben megoldható feladat. Nálunk hiába lenne pénzünk fejlesztésre, ha nincs szabad terület. Megjegyzés: az általam megfogott hal kb. fele nem került be a fogási naplóba, ugyanis visszahelyeztem a vízbe, de vannak külföldiek, hazaiak, akik szintén visszahelyezik, sőt egyre több ún. sporthorgász jelenlétét tapasztalom, sajnos vannak azonban az ellenoldalon is szép számmal. Előbb konszolidált és elfogadható árakkal (állami Horgászjegy, területi engedélyek) kellene felfejleszteni a horgászturizmust, azután megkísérelni abból profitálni az államnak vagy érintett intézményeinek, az önkormányzatoknak. A Balaton halállományát oly mértékben feltölteni, hogy adjon legalább fogási élményt a horgásznak. Ellenben jóval keményebben fellépni a rabsicokkal és a húshorgászokkal szemben, politikai hovatartozástól, baráti kapcsolatoktól függetlenül nem csupán ejnye-ejnye büntetés, hanem valóban vegye el a kedvét a jogellenes cselekedettől, az eszközei (a vízi járművet is beleértve) elkobzása mellett. Ne hallgassák meg róla a horgászokat, mert a horgászok 80 százaléka irigy!
Összefoglalás A helyi horgászok véleménye – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – nem csupán a horgászturizmus, hanem a jelenlegi horgászati lehetőségekkel kapcsolatos problémakörök feltárására is alkalmas volt. Ismerik és kimondják az elmúlt időszakok problémáit! Érzékelhető a fejlesztés igénye, és többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás. A válaszadók körében nem domináns a halászatellenesség.
2. MELLÉKLET
53
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
5. Horgászturisták kérdőívének összesítése A horgászoknak szóló kérdőív augusztus 11-12-én került kiküldésre Balatonon érdekelt – ott többé-kevésbé rendszeresen megjelenő – horgászok számára. A teljes létszám, hogy hány emberhez jutott el a kérdőív, nem ismert, mert mindenkinek azzal a kéréssel lett kiküldve, hogy továbbítsa az ismerőseinek is. Ezen kívül a kérdőívet megkapták a horgászegyesületek is, hogy továbbítsák a horgászaik számára. Az eredeti terv szerint a horgászok kérdőívét egyben akartuk feldolgozni, de az előzetes értékelés alapján célszerű volt, hogy külön értékeljük a helyi horgászok és az igazi horgászturisták véleményét. Olyan horgászok, akik a Balaton vonatkozásában horgászturistának számítanak, összesen 23 fő küldte vissza a kérdőívet, a következőkben az ő válaszaikat értékeljük. A kérdések egy részére a megkérdezettek több választ is megjelöltek, az összesítés során ezeket is figyelembe vettük. Számos kérdéshez fűztek kiegészítéseket, ezeket csoportosítva beépítettük az értékelésbe. A kiegészítéseket minimális stilizálás és szerkesztés után, szinte szó szerint adjuk közre. A kiértékelésben minden kérdést újra leírunk, a válaszlehetőségek közötti válaszok megoszlását diagramon ábrázoljuk. Ezután kerülnek felsorolásra a kiegészítések, és ezt követi egy rövid összefoglaló értékelés. A kérdőív elején néhány személyes adatot kértünk, amelyek kizárólag az életkorra, valamint arra korlátozódtak, hogy a válaszadó mióta horgászik. A válaszadó horgászturisták átlagéletkora 49 év, és átlagosan 34 éve horgásznak. A kor megoszlására jellemző, hogy a legfiatalabb válaszadó is 27 éves volt (a legidősebb 69). Horgászni a döntő többség még gyerekkorában kezdett, mindössze egy fő rendelkezett 10 év alatti horgászmúlttal (9 év). Eszerint, bár a mintavétel véletlenszerű volt, döntően nagy tapasztalattal rendelkező horgászok küldték vissza a kérdőíveket. A kérdőív következő szakaszában a horgászati szokások felől érdeklődtünk. 1. Átlagosan hány napot horgászik évente? A válaszadók 49 napot horgásznak átlagosan évente, öten horgásznak 100 vagy annál több napot (150 a legtöbb). 20 vagy annál kevesebb napot 7 fő horgászik (a legkevesebb 15). A rendelkezésre álló adatok alapján (balatoni fogási napló 2012 és 2013) a horgászok átlagosan kb. 20 napot horgásznak évente – országos összehasonlító adat az idei állami fogási napló alapján 2015-ben lesz először. 2. Fogási naplója alapján hány napot horgászott eddig az idei évben? A válaszadók eddig átlagosan 24 napot horgásztak. A legtöbb 100 nap, de 50 nap felett 4 fő horgászott, a 10 napot, vagy kevesebbet horgászók száma 11 fő, a legkevesebb horgászó mindössze 2 napot horgászott idén. Egy adott év horgásznapjai és az átlagos évi horgásznapok között egy-egy horgász esetében nagyon nehéz összefüggést találni, mert a szabadidő, mint fő tényező évről évre is jelentősen megváltozhat. Ugyanakkor látható, hogy az év felét (a tilalmak miatt a horgászatilag gyengébb felét) magunk mögött tudva, az idei horgásznapok száma is nagyjából a fele az átlagosnak. 2. MELLÉKLET
54
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. Melyik település partszakaszán horgászik általában?
Összegzés: Ez a kérdés már jelentősebben szétválasztotta a válaszadó horgászturistákat. Az alacsony mintaszám ellenére – más tapasztalatok alapján is – kimondható, hogy az északi part kedveltebb célnak tűnik a Balatonra látogató horgászok szemében. 4. Hogyan horgászik elsősorban? a. Partról b. Csónakból a parti zónában c. Nyílt vízen d. Mindenütt
Összegzés: A megkérdezett horgászok többsége elsősorban csónakból (40%) horgászik (a parti zónában és nyílt vízen együtt), de ettől alig marad el a parti horgászok száma. A válaszadók kicsit több mint ötöde pedig nem a hely szerint választ horgászhelyet, igyekszik mindenütt horgászni. Nem szabad azonban eltekinteni attól, hogy az adatokat a horgászhelyek száma is befolyásolhatja. A 3. kérdés alapján a 2. MELLÉKLET
55
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
megkérdezettek elsősorban az északi parton horgásznak, ahol kevesebb a parti horgászhely, így előfordulhat, hogy nem szokásaik, hanem a lehetőségeik szerint választottak horgászhelyet. Ezzel együtt a kiegyenlített arányok jellemzik a horgászturistákat. 5. Átlagosan mennyi halat fog évente? a. 0-10 kg b. 10-20 kg c. 20-50 kg d. 50-100 kg e. 100 kg felett
Összegzés: Az adatok jól mutatják, hogy a horgászturisták átlagosan felkészültebbek, és így több halat is fognak az átlaghorgásznál (az országos átlag kb. 20 kg). Ebben a mintában a 20 kg-ot meghaladó fogások a válaszadók több mint kétharmadára jellemzők. 6. Fogási naplója alapján mennyi halat fogott eddig az idei évben? A válaszadók átlagosan 18 kg halat fogtak. A legtöbb halat fogó 71 kg halat fogott, de többen vannak, akik a fogási naplójuk alapján idén még nem fogtak halat. Ez látszólag ellentmond az előző kérdésre adott válaszoknak, és a 18 kg is nagyon kevés az éves átlaghoz képest, de a fogási naplóba csak a kifogott és elvitt halakat kell bejegyezni, és ezért az egyre nagyobb számban megjelenő C&R horgászok jelentősen torzítják ezt az adatot. Azt, hogy a megfogott halak jelentős részét visszaengedik, és így nem szerepelnek a fogási naplóban, egyébként többen hozzá is fűzték a kérdéshez. 7. Milyen módszerrel horgászik elsősorban? a. Finom felszereléssel úszóval (pl: match) b. Átlagos úszós felszereléssel (pl: nyíltvízi úszós pontyozás) c. Erős úszós felszereléssel (Pl: nádi pontyozás) 2. MELLÉKLET
56
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE d. e. f. g. h.
2014
Könnyű felszereléssel fenéken (pl: feeder) Hagyományos fenekezés Bojlizás Pergetés Egyéb: …………………….
Összegzés: A válaszlehetőségek közül négy módszer emelkedik ki igazán. A pergetés (26%), a finom felszereléssel való úszózás (22%), a hagyományos fenekezés (20%), és a könnyű felszereléssel történő fenekezés (17%). Ezek közül a pergetés az egyetlen, amihez jellemzőbben csónakot használnak, a többi elsősorban parti módszer. Meglepő a bojlizás alacsony aránya, illetve a Balatonon jellemző nádi pontyozás érzékelhetően jelenik meg a módszerek között. A hagyományos fenekezés, bár országos átlagban talán a legelterjedtebb módszer, egyértelműen hátrébb szorult az eredményesebb finom felszereléssel való úszózás, és az egyre divatosabb – és horgászturistaként nagyon egyszerű (egy bot, egy táska) – pergetés mögött. 8. Milyen halra horgászik elsősorban? a. Ponty b. Keszegfélék c. Süllő d. Balin e. Angolna f. Egyéb: …………………….
2. MELLÉKLET
57
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A magyar horgászati szokásokat tükrözve a válaszadók is a pontyot jelölték elsődleges célhalként. A süllő második helye egyrészt a Balaton jellegzetességéből, másrészt az előző kérdésben látható eredményből (a pergetés a legnépszerűbb módszer a válaszadók körében) is következik. Ugyanebből következik, hogy a balin és a süllő együtt (33%) szinte utoléri a pontyot. Az egyéb halak között meghatározó a harcsa, de megjelenik még a csuka és az amur is. A békés halak összességében több szavazatot kaptak, mint a ragadozók, ezt a fejlesztések során célszerű figyelembe venni. 9. Jelölje az Önre legjellemzőbb megállapítást: a. Helyi horgász vagyok, elsősorban a Balatonon horgászom b. Helyi horgász vagyok, de gyakran járok más vizekre is c. Nem vagyok helyi horgász, de a Balatonon horgászom a legtöbbet d. Vándorhorgász vagyok, de rendszeresen horgászom a Balatonon e. Néha, alkalmanként horgászom a Balatonon f. Évente maximum egyszer horgászom a Balatonon
Jelölje az Önre legjellemzőbb megállapítást Nem vagyok helyi horgász, de a Balatonon horgászom a legtöbbet
9% 26%
Vándorhorgász vagyok, de rendszeresen horgászom a Balatonon 4% 61%
2. MELLÉKLET
Néha, alkalmanként horgászom a Balatonon Évente maximum egyszer horgászom a Balatonon
58
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A válaszok megoszlása tökéletesen jellemző a válaszadó csoportra (horgászturisták). Ezzel együtt a „Nem vagyok helyi horgász, de elsősorban a Balatonon horgászom” magas aránya (26%) jelzi a Balaton átlagon felüli horgászati vonzerejét. Ennek kicsit ellentmondani látszik, hogy a „Vándorhorgász vagyok, de rendszeresen horgászom a Balatonon” csupán 4%-ot kapott, de ennek okát a horgászati lehetőségek korlátaiban kell keresni. Ugyanakkor ez azt is jelzi, hogy a meglévő törzsközönségen felül van még kiaknázható célcsoport, aki megfelelő fejlesztések után vélhetően szívesen jön a Balatonra horgászni. 10. Melyik állítással ért egyet legjobban? a. A horgászturizmust nem kell fejleszteni, így is sok a horgász b. A jelenlegi helyzet megfelelő, fejlesztés nem szükséges c. A horgászturizmus fejlődéséhez csak kisebb változtatások szükségesek d. A horgászturizmust komoly, átfogó beruházásokkal lehet csak fejleszteni Ha a „d.” állítást választotta, kérjük, néhány mondatban írja le javaslatait, elképzeléseit: ……………………………………………………………………………
Az átfogó beruházásokkal kapcsolatos vélemények: Parti horgászhelyek kialakítása, csónakkikötők kialakítása, viharjelzés ésszerűsítése, pontosítása (további körzetekre osztása a viharjelzésnek). Parti horgászatra alkalmas partszakaszokat kell kialakítani, vagy felszabadítani, megfelelő infrastruktúrával – parkolási lehetőség, lakókocsi leállítás lehetőség, WC, stb. – Pl. röhej, hogy a tihanyi gödrösnél több kilométeren keresztül nem lehet szabályosan leállni, és nem csak a horgásznak. Egyébiránt túl tiszta a víz, sovány a fogási lehetőség partról. Napijegy váltása nehézkes, kevés, vagy nincs rá lehetőség mondjuk hajnalban. Nem gondolom, hogy fel kellene szántani a vízpartokat, de parkolót, táborozó területet, nem lezárt illegális stégeket, horgászhelyeket kellene egyre több sporthorgászat céljára felszabadítani, kialakítani. Ha van hol parkolni, sátrat verni, tisztálkodni, akkor a többit eddig is megoldottuk. Nem mindenki számára 2. MELLÉKLET
59
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
tervezhető az előre egy évvel, hónapokkal eltervezett horgászat kivitelezése, pláne nem a borsos napi-, hetijegy árakon. Átlagember Duna-deltai, Ebro-i horgásztúrára évekig gyűjtöget. Lenne még itthon is mit felderíteni, nem természetvédelmi területkárosításra gondolok. A part megközelítésének lehetősége korlátozott jelenleg, ez talán a legnagyobb probléma. Ahol eredményesen lehet horgászni, pl. mólók, ott zsúfoltság van. Mivel jelenleg kevés helyen lehet nyugodtan, kényelmesen horgászni, ezért máshová mennek a horgászturisták. A horgászturisták részére kialakított területeken nem kell komoly beruházásokat végrehajtani, mert ez megdrágítja az elérhetőséget. Ha tisztálkodási lehetőség van, és a csónakot vízre lehet tenni, és partról is kényelmesen lehet horgászni, akkor a többi feltételt (sátor, főzés stb.) a horgászok megteremtik, illetve eleve rendelkezésükre áll. Ezeket a hozzáférési lehetőségeket egész évben fenn kell tartani. Csónakkikötők létesítése, horgászható partszakaszok hosszának növelése. A parton kiépített horgászhelyek szükségesek. A horgászoknak több horgásztanyát kell építeni, ahol kulturáltan lehet horgászni a partról és csónakból. Meg kell oldani a személygépkocsi parkolási lehetőséget. Rendszeresen, átgondolt haltelepítés szükséges. A „rabsicokat” nagyobb erővel kell „üldözni” - ehhez biztosítani kell a feltételeket. Több horgászható partszakasz, csónakbérlés lehetősége. Csónakkikötők építése. Hullámtörőgátas horgászati célú csónaktároló helyek (így a parti horgászat lehetőség is jelentősen bővülne) építése jelentős számban. A horgászható partszakaszok jelentős növelése, ahol biztosítható a folyamatos horgászat. Csónakkikötők építésének engedélyezése, az eljárás lényeges egyszerűsítése mellett. A parti horgászhelyek és a csónakkikötők közelében parkolók létesítése. A horgászat dokumentálásának lényeges egyszerűsítése, párhuzamos naplóvezetések megszüntetése. Parti horgászhelyek kialakítása. Parkolóhely biztosítása a horgászok számára (Pl. Tihany alsó út). Hínárszedés. Horgászrendezvények, versenyek, balatoni horgászat népszerűsítése. Utánpótlás nevelés (gyerekprogramok, gyerekversenyek). Vendéghorgászok számára elérhető felszerelés kölcsönzés (csónak, motor). Még több halőri ellenőrzés. Rendezni kell a csónakkikötők helyzetét, az egyesületek tudjanak horgászturisztikai szolgáltatásokat végezni. Horgászinfrastruktúra-fejlesztés (szabad partszakasz, szabad csónak, stb.). Olcsó szállás szükséges a pecásoknak. A horgászturizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő kiszolgáló létesítmények megléte (csónakkikötők, szálláshelyek, halpucoló helyek, kiépített horgászhelyek) és kiegészítő szolgáltatások (horgásztúra-vezetés, online jegyforgalmazás fejlesztése, stb.). Szigorúbb ellenőrzés, tartások számának növelése, mennyiségi korlátozás szigorítása, C&R horgászat támogatása, népszerűsítése.
2. MELLÉKLET
60
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Bővebb információ célzottan a horgászoknak, horgászatra kijelölt helyek, horgászesemények, versenyek, főzőverseny stb.
Összegzés: A válaszadó horgászturisták többsége komoly, átfogó beruházásokkal képzeli el a horgászturizmus fejlesztését, de a kisebb változtatásokra érkező javaslatok (27%), azt is jelzik, hogy a nomád környezetet kedvelő horgászoknak nem mindig vonzó a magasan civilizált környezet. Az első két válaszlehetőségre nem érkezett szavazat. Nagyon markánsan jelenik meg a vélemények között az infrastrukturális fejlesztés szükségessége (csónakkikötők, horgászható partszakaszok). 11. A horgászturizmus fejlesztése elsősorban kinek a feladata? a. Balaton Fejlesztési Tanács b. Önkormányzatok c. Horgászegyesületek, horgász szervezetek d. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. e. Idegenforgalmi, horgászturisztikai szolgáltatók f. Egyéb szervezeté: ………………………………………..…….............
Az egyéb szervezet: Magyar Állam Összegzés: Erre a kérdésre szinte teljesen kiegyenlített a válaszok megoszlása, azt többen is kiemelték, hogy a fejlesztést a szereplők közös, összefogással megoldandó feladatának ítélik. A Balaton Fejlesztési Tanács, az önkormányzatok, a szolgáltatók, és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gyakorlatilag egyforma szavazatokat kapott. Ezzel együtt jelzésértékű, hogy a horgászturisták elsősorban a horgászszervezetektől remélik a fejlesztéseket. 2. MELLÉKLET
61
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
12. A horgászturizmus fejlődésének legnagyobb gátja: a. Halállomány összetétele, mennyisége b. Parti horgászhelyek hiánya c. Csónakkikötők hiánya d. Helyi horgászok ellenérdekeltsége e. Egyéb: ……………………………………………………………………
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): Döntéshozók érdektelensége, forráshiány, helyi önkormányzatok és horgászegyesületek érdekellentéte. Lezárt horgászstégek nem használhatóak. A helyi, vagyis éves jeggyel rendelkező horgászok okozzák a legtöbb kárt a halállományban és a természetben. A vitorlásokról süllőket, partról pontyokat kitermelő rabsicok helyben laknak, és mindnek rendben vannak a papírjai. A természetet pedig elsősorban a nádasok irtásával károsítják, a stégek, és jelölt helyek kialakítása folytán. (Például meg lehet nézni Fűzfőn a horgászegyesület környékén: a tagok mindegyikének van „saját helye”, melyet a nádas 10-20 m2-nyi területének kiirtásával alakított ki. És ha idegen próbál ott horgászni, azonnal megjelenik valaki, és elküldi. Minket az elnök is elküldött, pedig a kikötőjükben tartottuk a csónakunkat azon a héten, amikor Balatonfűzfőn nyaraltunk.) Összefogás, pénz. Összegzés: Az infrastrukturális háttér hiányát, összesen 59% tartja a legnagyobb problémának. Ezen belül is elsődleges a parti horgászhelyek hiánya (44%). A halállomány összetételét és mennyiségét mindössze 14% érzi problémának. Megjelenik viszont a helyi horgászok ellenérdekeltsége (17%), amit ez a csoport feltehetően a bőrén is érez!
2. MELLÉKLET
62
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
13. Érdemes-e a Balatonon fejleszteni a horgászturizmust? a. Nem, mert ha lesz rá komoly igény, magától fejlődik b. Csak részlegesen, kisszámú az a réteg, aki igénybe veszi c. Igen, mert a helyi horgászok számára is előnyösek a fejlesztések d. Igen, mert a szezonhosszabbítás egyik fő tényezője lehet e. Egyéb vélemény: …………………………………………………….
A kérdéshez megfogalmazott egyéb vélemények („e” pont): Téli horgászlehetőségek. Mindenképp, jó adottságokkal rendelkező vízterület. A régió turizmusát is jelentősen tudná befolyásolni az esetlegesen megnövekedett vendéghorgász szám. A balatoni óriásponty-állomány megvédésével, annak nemzetközi reklámjával sok külföldi bojlist lehetne idecsalni, ilyen természetes víz, ekkora pontyokkal nincs másik Európában. Ha kellő nemzetközi reklámot kapna, és meglenne az infrastruktúra hozzá (horgászbarát szálláshelyek), horgászállások építése, biztonságos, legális partközeli parkolók, sátorozási lehetőség, halpucoló, bográcshely, stb… Ez most szinte teljesen hiányzik… Nincs vélemény. Bővül a kínált program. Összegzés: A megkérdezett horgászturisták magas arányban a szezonhosszabbításban látják a horgászturizmus legnagyobb jelentőségét, de fontosak számukra a helyi horgászok érdekei. Nem érkezett szavazat az igények gerjesztette fejlődésre (szolgáltatói fejlesztések), és ez jelentősen összecseng a 10. kérdésre adott válaszokkal (döntően komoly, átfogó beruházásokkal kell a horgászturizmust fejleszteni). Attól, hogy kis létszámú réteg veszi majd igénybe a szolgáltatásokat, alig tartanak (11%).
2. MELLÉKLET
63
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
14. Ha Ön horgászni érkezik a Balatonra, milyen szállást igényel? a. A vízparton szeretnék sátorozni b. Horgásztanya c. Horgászbarát szálláshely (elsősorban horgászoknak fejlesztett szálláshely, amely rendelkezik például aktuális horgászati információkkal, etetett hellyel, halpucolóval, horgászvezetővel, csónakhasználattal, stb.) d. Bármilyen szálláshely, ahonnan gyalog is ki lehet menni a partra horgászni e. Családbarát szálláshely, mert nem a horgászat a legfontosabb f. Nincsenek kifejezett igényeim a szállással kapcsolatosan g. Egyéb: ……………………………………………………………
Összegzés: A válaszadók több mit fele választana horgászbarát szálláshelyeket. Jóval kisebb arányban, de megjelenik még a sátorozás és a horgásztanya iránti igény. A többi lehetőség iránti igény nem igazán meghatározó. 15. Igénybe venné-e helyismerettel rendelkező, képzett horgászvezető segítségét? a. Nem b. Egyszer-kétszer, azután már én is ismerni fogom a helyeket c. Rendszeresen, mert segíti az eredményes horgászatot
2. MELLÉKLET
64
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: Mindössze 10% gondolja úgy, hogy nincs szükség horgászvezetőkre. A horgászvezetői rendszer hosszabb távú fenntartása szempontjából viszont aggasztóan magas azok aránya, akik csak eleinte vennék igénybe a vezetőt, és később önállóan jelennének meg a megismert helyeken (55%). Kicsit több mint a válaszadók harmada viszont rendszeresen igényelné a horgászvezetőket. Ezek alapján a horgászvezetői hálózatot óvatosan és fokozatosan kell felépíteni, nehogy túlkínálat jelentkezzen. 16. Szeretne-e nyílt vízen, hajóról horgászni? a. Nem b. Egyszer-kétszer kipróbálnám c. Igen, rendszeresen mennék
Összegzés: Bár első ránézésre markánsnak tűnik a hajóról való horgászatra az igény (mindössze 19% utasítja el), a helyzet hasonló, mint a horgászvezetők esetében, a válaszadók közel fele (43%) csak kipróbálni szeretné a lehetőséget. A fejlesztést ebben az esetben is lépcsőzetesen kell felépíteni, nehogy túlkínálat jelentkezzen. 2. MELLÉKLET
65
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
17. Igényel-e a Balaton mellett alternatív horgászati lehetőséget? a. Nem, mert kifejezetten a Balatonon szeretnék horgászni b. Csak akkor, ha nincs túl messze c. Csak akkor, ha ott is horgászhatok a kedvenc módszeremmel d. Igen, de csak rossz idő (pl. viharos szél) esetén e. Igen, akkor is szívesen elmegyek, ha a Balatonon is lehetne horgászni
Összegzés: Az alternatív horgászhelyeket a válaszadók közel harmada (30%) egyáltalán nem igényli, hasonló, bár kicsit magasabb (35%) azok aránya, akik csak rossz idő esetén igénylik, amikor a Balatonon nem tudnak horgászni. 20% viszont bármikor szívesen megy. Az alternatív horgászati lehetőség megítélésében a többségnek nem a távolság, vagy az alkalmazható módszer a meghatározó. Összességében a válaszadók 70%-át érdeklik az alternatív horgászati lehetőségek, emiatt meg kell fontolni a fejlesztésüket, mert kiegészítő vonzerőt jelentenek. 18. Milyen horgászati lehetőséget választana? a. Halfajra szeretnék specializálódni (pl: süllőznék az őszi szezonban) b. Módszerre szeretnék specializálódni (pl: bojlizás, pergetés, nádi horgászat) c. Bármilyen parti horgászmódszer d. Bármilyen csónakos horgászmódszer e. Mindegy, csak eredményes legyen a horgászat
2. MELLÉKLET
66
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A válaszadók közel harmada (30%) nem ragaszkodik horgászmódszerhez, számukra az eredményesség az egyetlen fokmérő. Ez viszont a háttérben felveti a horgászeszközök bérlési lehetőségének a megvizsgálását. Érdekes, hogy a „bármilyen parti horgászmódszer” mennyivel több szavazatot kapott, mint a „bármilyen csónakos horgászmódszer”. Ez azt jelzi, hogy a parti fejlesztésekre nagyobb az igény, és ez összecseng a 12. kérdésre adott válaszokkal. Ahogy várható volt, jelentős a horgászturisták között a specialisták aránya (39%), közülük kicsit többen módszerre specializálódtak, és a horgásztúráik során is ezt szeretnék alkalmazni. 19. Mikor menne szívesen horgászni a Balatonra? a. Ősszel és/vagy tavasszal, amikor kevesebben vannak b. Nyáron, mert elsősorban családdal mennénk c. Rendszeresen visszajárnék, hogy minden szezont kipróbáljak d. Télen (lékhorgászni)
2. MELLÉKLET
67
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összegzés: A válaszadók fele rendszeresen jönne, valamivel több, mint harmaduk (36%) inkább csak elő- és utószezonban. Ez az igény megalapozottá teszi a horgászturizmus szezonhosszabbításra való alkalmasságát. Meglepően kevesen szeretnének horgászni a családi nyaralás során – ez ellentmond az általános tapasztalatoknak, és talán abból adódik, hogy a kérdőívek inkább a profi horgászokhoz jutottak el. A lékhorgászat alacsony arányában annak a specialitásai és az esetlegessége is benne van. 20. Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? a. Nem tudom, nincs ötletem b. Véleményem szerint ez nem megvalósítható c. Elképzelésem, javaslatom a következő: ………………………………………..
Milyen szervezeti, felelősségi konstrukcióban valósulhatna meg a horgászturizmus szempontjaira is tekintettel levő, a helyi balatoni horgászok számára elfogadható, a halászatot is magában foglaló halgazdálkodás, amely azt is eredményezné, hogy legálisan lehessen balatoni halat kapni a Balaton térségében? Nem tudom, nincs ötletem 33%
34% Véleményem szerint ez nem megvalósítható
Van elképzelésem, javaslatom 33%
A „c” válaszhoz megfogalmazott javaslatok: Halgazdálkodás/Horgászat összekötve gazdasági alapon (nem nonprofit). Fokozott ellenőrzés (pl. műhold), komoly büntetések az orvhalászatért. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. elmúlt években követett modellje jó volt. A működés átlátható volt (GPS járműkövetés, szigorú dokumentálás, 2. MELLÉKLET
68
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
nyilvánosság, stb.), a horgászok többsége elfogadta. Lehetetlen olyan megoldást találni, ami mindenkinek tetszik, többségi vélemény alapján kell dönteni. A halgazdálkodáshoz nem értek, de az is nevetséges, hogy a hekk balatoni hal lett, tiszai keszeget ettem valamelyik nap Balatonfűzfőn. Ha a halászat láthatóan, nyilvánosan és ellenőrzötten és eszközökkel zajlana, gondolom, azt kellene folytatni vendéglátás nívója miatt is! Ki lehetne jelölni a területet, ahol halászni lehet, és máshol pedig nem. Ezek a területek változhatnak, de előre láthatóan, a nyilvánosság számára is. Halászhajó csak világosban lehessen a vízen. A hajón legyenek webkamerák. Aki halászhajót működtet, fizessen előre jelentős óvadékot. Ha megsértik a helyre, időre vonatkozó előírást, vagy ha a webkamera nem működik, iszonyatosan büntessék meg a csibészeket. A balatoni halászat szabályozott körülmények közötti fenntartása biztosíthatja csak a régió halellátását. Csak a halgazdálkodásra jogosult szervezet, az érintett önkormányzatok és a turisztikáért felelős szervezetek tényleges (pl. gazdasági) együttműködésével. A tavat csak állományszabályozó céllal, szoros társadalmi kontroll alatt halásznám, a kereskedelmi célú halat a tóhoz közeli akvakultúrákban állítanám elő. Tudom, hogy ez nem ugyanaz, mintha balatoni halat árulnának, de szerintem ez vállalható kompromisszum. Profitorientáltságot kizáró, szigorúan ellenőrzött, akár külső cég által. Kissé prekoncepciózus a kérdés, de a prekoncepcióval egyetértésben egy állami tulajdonú nonprofit szervezet szigorúan szakmai alapon, az érdekeltek folyamatos bevonásával (általuk felügyelt módon?) történő feladatgyakorlását látom a leginkább célravezetőnek. Pontos számok ismeretében lehetne dönteni. A képlet viszonylag egyszerű: Balatonból évi halászható mennyiség (ami nem veszélyezteti az utánpótlást, a fauna összetételét, ill. a horgászok számára lényeges „van hal” szintet ne fenyegesse), mínusz a balatoni halsütödék igénye (gondolom előző évekből van statisztika). Illetve kérdés, hogy mi éri meg jobban a balatoni vízkezelőknek? - Balatoni jegyekből befolyt összegből gazdálkodni, - Vagy a halászatból (már ha egy kasszába megy a bevétel, ha nem, akkor majd jön a szkander, hogy ki az erősebb, vagy kinek nagyobb a befolyása) BHN ZRT szelektív halászat, busa, keszeg, igénynek megfelelően süllő, ponty főleg, halsütők, éttermek ellátása, intenzívebb telepítés, szigorú ellenőrzés, árkontroll, nyomott árak. Nincs ötletem, csak azt tudom, minek kellene megfelelni: 1. legyen fogható hal a tóban, 2. legyen szelektív halászat az angolna, a busa kitakarítása érdekében 3. meg kell oldani, hogy a balatoni fogas az balatoni legyen a balatoni vendéglőkben. Rövidtávon, elsősorban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. üzemeltetésében lévő tógazdaságokra alapozottan, valamint a kis-balatoni
2. MELLÉKLET
69
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
halászfogásra alapozottan. Középtávon szükséges újragondolni a Balaton horgászati célú halgazdálkodásának, az invazív, idegenhonos halfajok szelektív halászatának, valamint a balatoni hallal történő legális ellátás összefüggéseit. Visszaállítani a ponty, mint fő célhal ívóhelyeit, föveny a kő helyett. Szigorítani a vitorlások horgászati szokásait, több ellenőrzés. Sokan engedély nélkül rabolják a halat.
Összegzés: Gyakorlatilag teljesen kiegyenlítettek a vélemények. A válaszadók harmadának nincs javaslata, harmada szerint nem megvalósítható a halászatot is magába foglaló halgazdálkodás. A javaslatot tévő egyharmad viszont többségében a megfelelően ellenőrzött, kvótákat alkalmazó szelektív halászatban látja a megoldást.
Egyéb észrevétele, javaslata, ötlete a horgászturizmus fejlesztésével kapcsolatosan:
Nem várható, hogy bármilyen ötlet vagy javaslat mellé mindenki odaálljon, egy hangos (véleményének sokszor gátlástalanul hangot adó) kisebbség ma bármilyen jó ötletet, kezdeményezést meg tud fúrni, ha ellentétes az érdekeivel. Olyan horgászrend kell, amely horgászbarát, és ugyanakkor megvédi, megóvja a halállományt a kapzsi húshorgászoktól. A 2012-ben bevezetett Balatoni horgászrend ilyen volt… Kardinális kérdés a halállományt (főleg a süllőt!) tizedelő, a horgászatból élő réteg leszorítása a Balatonról. Ha ilyen helyeken, ahol jók a horgászati lehetőségek és az infrastruktúra is megvan, de van még benne bőven kapacitás, akkor ezeket a lehetőségeket járnám körbe. Itt már csak a horgász meg turizmus hiánycikk. Az ellenőri munka fejlesztése a halállomány védelme és a horgászok szabálykövető magatartásának biztosítása érdekében, horgásztanfolyamok, táborok szervezése az „utánpótlás nevelés” biztosítására. Halállomány növelése, horgásztatók (akár vitorlás) nyilvántartása és szigorú ellenőrzése vízen és behajózáskor. Pergető horgászat népszerűsítése C&R módszer alkalmazása mellett, csónakbérlési lehetőségek, szakképzett horgászvezetővel. Végre legyen, szervezett formában, központi irányítással, állami pénzzel, teljes vertikum szállás, vendéglátás, program, információ, infrastruktúra. Először is a Balatont, mint egységes (!) régiót, (földrajzi egység, stb.) kellene kezelni, mert ma három megyéhez, nem tudom mennyi járáshoz tartozik. Ha ez megvan, kellene egy egységes koncepció a tó egészére, megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztva, a végrehajtásért felelősökkel. Ha ez a döntés megszületett, akkor léphetünk tovább a balatoni horgászturizmus irányába. És ennek a koncepciónak kellene a halászat kérdését is kezelnie.
2. MELLÉKLET
70
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Összefoglalás A horgászturisták véleménye – bár a válaszadók száma alapján nem egyértelműen reprezentatív a Balaton egészére – megjeleníti azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek a kereslet szemszögéből jelennek meg a horgászturizmus témakörében. Érzékelhető a fejlesztés igénye, és többen is megfogalmazták, hogy a fejlesztés egyik kulcsa az összefogás. Fontos eredménye a kérdőívnek, hogy felhívta a figyelmet a horgászvezetői hálózat illetve a hajóról való horgászat jelenlegi keresleti szintjére.
2. MELLÉKLET
71
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. melléklet
A balatoni horgászturizmus létszámának becslése
3. MELLÉKLET
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. Bevezetés A balatoni horgászturizmus fejlesztésének a legfontosabb sarokpontja a Balatonon érdekelt horgászok, ezen belül elsősorban a Balatonra látogató horgászturisták, a fejlesztés célcsoportjának a létszáma. Ennek megállapítása azonban nem egyszerű, sőt a Balaton teljes horgászlétszáma sem becsülhető egykönnyen. Magyarország teljes horgászlétszáma viszonylag egyszerűen meghatározható, a Magyar Országos Horgász Szövetség taglétszáma alapján. Eszerint 2013. december 31-én 289.627 horgász volt Magyarországon, aki a Szövetséghez tartozó valamelyik horgászegyesület tagja. Természetesen vannak a MOHOSZ-on kívüli horgászegyesületek is, azonban ezen egyesületek összes tagjának a száma már nem pontosan ismert, de töredéke a MOHOSZ taglétszámának. Ezen kívül az idei évben bevezetett állami turista horgászjegyet váltók számát sem tudjuk még, de ez maximum ezres nagyságrend. A pontatlanságokkal együtt nem sokat tévedünk, ha a magyar horgászok létszámát kerekítve 320 ezerre becsüljük. Sokkal nehezebb egy adott víz horgászlétszámának a becslése, ugyanis erre alig van adat. A vizek többségén többféle területi jegy van forgalomban, és változó, hogy ezen a jegytípusok száma mögött hány ember van. Éves jegyet például évente egyet vesz a horgász, de nem lehet pontosan tudni, hogy más jegytípusokból egy emberhez mennyi kötődik, hány napijegyet vagy hetijegyet vesz valaki. A horgászturizmus nagysága a különféle horgászengedélyek eladási statisztikái alapján pedig még rosszabbul becsülhető, mert ezek az adatok a helyben élők, vagy a Balaton közvetlen vonzáskörzetéből érkezők számát is tartalmazzák, tehát az ebből számítható horgászlétszám nem csak az idegenforgalmat mutatja. Ennek ellenére feltétlenül szükséges a horgászlétszám és ezen belül a horgászturizmus létszámának, illetve a tendenciájának a becslése. Szerencsére a Balaton esetében kicsit könnyebb a helyzet. Egyrészt, mert a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek évtizedekre visszanyúló jegyforgalmi statisztikái vannak, amiből a létszám ugyan nem becsülhető, de nagyjából mutatja változások tendenciáját. Másrészt, mert a 2012-ben bevezetett Balatoni Fogási Napló (amiből a területi engedélyük, engedélyeik mellé a balatoni horgászok egyet kaptak) az utóbbi két évre elég pontos becslést tesz lehetővé. 2. A horgászlétszám hosszabb távú változásai a Balatonon A Társaság statisztikái a jegyforgalmat mindig pontosan nyilvántartották. Ezek alapján megállapítható, hogy hány darab fogyott el összesen egy adott jegytípusból, de nem tudjuk, hogy ezeket összesen hány horgász vásárolta meg. Ahogy már az előbb említettük, az éves jegyekből – annak a kis létszámú rétegnek a kivételével, aki pl. elhagyja és újat vesz – a horgászok évente egyet vesznek. De az éves jegyeken kívül több időszaki (10 napos, 3 napos, 1 napos) jegytípus is forgalomban van, nem is beszélve az évekkel ezelőtti jegytípusokról (pl.: heti, kétnapos, stb.). Vagyis a jegyforgalmi statisztika a horgászlétszám megállapítására aligha alkalmas, de hosszabb távon jól mutatja a horgászlétszám változásának a tendenciáit. Logikusan ugyanis a nagyobb darabszámhoz több horgász is tartozik, még ha a pontos arányokat nem is tudjuk. Ez alapján nézzük először az évtizedekre vonatkozó trendet.
3. MELLÉKLET
2
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Horgászlétszám becsült alakulása a Balatonon 1960-2010 120 000
80 000
Horgászlétszám
40 000
0 1960
1970
1980
1990
2000
2010
Az ábra jól mutatja, hogy a jegyforgalom (az adott év minden jegytípusának összes darabszáma) hogyan változott. Ha elfogadjuk, hogy a horgászlétszám hasonló görbe mentén változott, akkor gyorsuló felfutás után az elmúlt évtized jelentős visszaesést hozott. 1960 és 2000 között a balatoni horgászlétszám gyakorlatilag 10 évente megduplázódott. (Ezt alátámasztják az országos adatok is, az országos horgászlétszám is hasonlóan, sőt intenzívebben nőtt: 1960 – 51811 fő, 1970 – 92783 fő, 1980 – 239646 fő.) Ezt a növekedést a Balaton nem tudta megfelelő, folyamatosan egyenletes zsákmánnyal kiszolgálni, és ez is oka lehetett az utolsó mért évtized visszaesésének. Ehhez viszont érdemes az utóbbi majd’ 20 év adatait évi bontásban áttekinteni. Horgászlétszám becsült alakulása a Balatonon 1995-2013 150000
100000
Horgászlétszám
50000
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
A grafikon ezúttal is minden jegytípus összes darabszámát mutatja, a jegyek mögött álló horgászlétszám változása feltehetően trendjében nagyon hasonló. A ’90-es évek végének felfutása után a következő évtized első éveiben a horgászlétszám hirtelen jelentősen csökken. Ebben a horgászati lehetőségek beszűkülése is közrejátszik, a rendkívül kevés csapadék következtében a Balatonon alacsony vízállás alakul ki (2002 szeptemberében az átlagvízszint néhány napig mindössze 40 cm, a 110 helyett). Az évtized második felében az adatok a horgászlétszám lassú csökkenését mutatják. Emellett mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt 10 évben a Balaton vízminősége jelentősen javult, ezzel párhuzamosan az eltartóképessége lecsökkent, és a halállomány számára ez a változás nem volt kedvező, vagyis a halállomány is csökkent – ez is közrejátszhatott a horgászlétszám csökkenésében. A jegyforgalomból látszó tendenciák tehát a balatoni horgászlétszám csökkenését mutatják. 3. MELLÉKLET
3
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
3. Az elmúlt két év horgászlétszáma a Balatonon 2012-ben került bevezetésre a Balatoni Fogási Napló. Akkor egyedülálló módon a napló alkalmas volt a horgászlétszám elég pontos mérésére is. Ennek elsődleges oka a Balaton horgászati terhelésének a vizsgálata volt, és ehhez legalább közelítőleg ismerni kellett a valós horgászlétszámot. Ebből az igényből adódóan a naplóból a horgászoknak elvileg egyet kellett kapniuk, akármilyen és akármennyi területi engedélyt váltottak. (Aki éves jegyet váltott, annak is egy naplója volt, aki több napijegyet váltott, annak is.) Az elveket a gyakorlat természetesen kicsit torzította (volt, aki elhagyta, volt, akinél betelt, ők természetesen kaptak újat), de a balatoni horgászok döntő többségének egy naplója volt, ezáltal 2012-ben és 2013-ban először lehetővé vált egy vízterület, a Balaton horgászlétszámának elég pontos becslése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy az elmúlt két évben évente kb. 40000 horgász horgászott a Balatonon. A becslés természetesen kerekítést is tartalmaz, a két évet összehasonlítva enyhe növekedés tapasztalható, amely egyébként a második grafikonon is látható. 4. A horgászturizmus létszámának a becslése a Balatonon A balatoni horgászturisták pontos létszámát ugyan még mindig nem tudjuk pontosan, de a meglévő és fellelhető adatokból hozzávetőlegesen kiszámolhatjuk. A MOHOSZ statisztikái alapján az átlagos magyar horgászegyesületnek kb. 250 tagja van. A saját kérdőíves felmérés szerint egy balatoni horgászegyesületnek kb. 400 tagja van. A nagy vizek partján általában több a horgász az átlagosnál, de ennyivel talán nem, ezt támasztja alá, hogy a déli part két legnagyobb taglétszámú egyesülete benne van a mintában, tehát a balatoni átlag felfelé torzít. Ez alapján feltételezhetjük, hogy az átlagos balatoni horgászegyesületben kb. 300-350 tag van. A Balaton környékén az ismereteink szerint mintegy hatvan horgászegyesület működik, ez 18000-21000 helyi horgászt jelent. Eszerint a becsült 40 ezres horgászlétszámnak kb. a fele turista, vagyis nagyságrendileg mintegy 20000 ember. 5. Összefoglalás A balatoni horgászlétszám az elmúlt években egy lassú csökkenő trend mellett gyakorlatilag stagnált. Ha a horgászturisták aránya a teljes létszámban évente nagyjából hasonló, akkor erre is igaz az előző megállapítás, tehát a horgászturisták létszáma is gyakorlatilag stagnál. A horgászatra jellemző trendek miatt (a jó fogási lehetőségek híre emeli a horgászlétszámot) a 2013. év kiemelkedő balatoni fogási eredményei (628 tonna horgászfogás) alapján 2014-ben várhatóan a horgászlétszám enyhe emelkedésére lehet számítani. Az elmúlt két év alapján napjainkban a Balatonon nagyjából 20 ezer horgász jelenik meg turistaként évente, ezek között van, aki csak egyetlen napot horgászik, de van, aki több napot marad, vagy többször is visszatér.
3. MELLÉKLET
4
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
4. melléklet
A horgászbarát szálláshelyek minősítési rendszere
4. MELLÉKLET
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
1. Bevezetés A kérdőívek feldolgozása során kiderült, hogy a válaszadók viszonylag magas arányban igényelnék a horgászbarát szálláshelyeket. Ilyen szálláshelyek most is léteznek, de sem a valós számuk nem ismert, sem a szolgáltatás tartalma nincs pontosan meghatározva. Továbbá nincs olyan minősítési rendszer, amely alapján meghatározható lenne, hogy az ilyen szálláshelyeknek milyen szolgáltatásokkal kell rendelkezni, illetve ezek alapján milyen minőségi kategóriába (osztályba) sorolhatók. A következőkben megvizsgáljuk ezt a kérdést, továbbá javaslatot teszünk egy minősítési rendszerre. 2. A horgászbarát szálláshely jellemzői A szálláshelyekkel szemben támasztott általános „vendégigényen” túl a horgászbarát szálláshelynek több különböző kritériumnak, elsősorban a horgászok elvárásainak kell megfelelni. Ezek az elvárások a horgászattal, mint elsődleges céllal kapcsolatosak, és a horgászok speciális igényeit kell kielégíteniük. Az elvárásokat csoportosíthatjuk belső (szálláshelyen belüli) és külső (horgászati lehetőségekhez, horgászhelyhez kapcsolódó) infrastruktúrára, valamint létezik egy harmadik tényező is, az emberi háttér, aki segítséget tud nyújtani a vendéghorgásznak. A belső infrastruktúra körébe magának a szállásnak felszereltsége tartozik, amely figyelembe veszi a horgász jellemző tevékenységeit és az ezekhez tartozó igényeket: Haltisztítási lehetőség. A sikeres horgászat eredményeképpen megfogott halat a horgász (legalábbis a horgászok többsége) szeretné kulturált módon megpucolni, ehhez az udvaron kialakított, folyóvizes halpucoló helyet célszerű létesíteni. Mélyhűtő a fogott zsákmány lefagyasztására. A horgászok sok esetben haza is vinnének a kifogott zsákmányból, ennek biztonságos tárolásához elengedhetetlen egy mélyhűtő. Szabadtéri főzési, sütési lehetőség. Egy hosszabb horgásztúra jellemző része, hogy a fogott zsákmányt (vagy annak egy részét) elkészítik és megeszik. Ezt a nyaralás során a horgászok többsége szabadtéren szereti kivitelezni, ez az igény főleg azok esetében jelenik meg markánsan, akiknek otthon erre nincs lehetőségük. Tároló helyiség. A horgászfelszerelés nem kevés eszközből és kiegészítőből áll, ehhez jön még a horgászruházat, a csali, és még sorolhatnánk. Mindezek tárolásához nem csak a terjedelmük miatt célszerű egy külön helyiség, hanem a csalit és etetőanyagokat a horgászok sem szívesen viszik be a szállásra, egyéb eszközökről, például a vizes, halszagú szákokról nem is beszélve. Akkumulátortöltésre alkalmas hely. Az elektromos csónakmotorokhoz tartozó akkumulátorok töltése általában problémás, a szállásadók egy része – érthetően – nem is engedi, hogy a szobába vigyék tölteni a horgászok az akkumulátort. Két horgászat közben viszont szükséges lehet az akku feltöltése, erre megfelelő helyet célszerű kialakítani. (Ez a szempont természetesen csak a csónakból horgászóknak fontos)
4. MELLÉKLET
2
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Belső (udvari) parkolási lehetőség. A horgászat egyik legkényelmetlenebb pontja az állandó pakolás (kocsiba, csónakba ki-be), a felszerelés egy részét így a horgász előszeretettel hagyná a kocsijában, amennyiben az nem az utcán parkol. A külső infrastruktúra körébe sorolható összetevők az eredményes halfogást segítő, illetve a horgászathoz szükséges háttér tevékenységeket egyszerűsítő tényezők. Ezek egy része külső (földrajzi) adottság, más része viszont a szolgáltatón múlik. Ezek között már van komoly beruházást igénylő eszköz is (saját csónak, stég), de van egyszerűen megoldható elem is (csali beszerzés, területi jegy árusítás). A szálláshely horgászhelytől való távolsága. Nem mindegy, hogy milyen távolságra van a szállás a potenciális horgászhelyektől. A kérdőívek alapján az látszik, hogy jelentős az a réteg, aki a könnyen, akár gyalog is elérhető, parti horgászhelyeket igényli. A csónakból horgászóknak viszont az fontos, hogy kocsival gyorsan és könnyen elérhető távolságban kikötő legyen. A szálláshoz tartozó (esetleg etetett) horgászhely. A horgászhelyek korlátozott száma különösen jelentőssé teszi ezt a szempontot. Fix, a szálláshoz tartozó horgászhely esetében a vendég biztos lehet benne, hogy szabad horgászhely várja, nem kell senkivel vitatkoznia, illetve saját kedve szerint mehet horgászni, nem kell azzal is törődnie, hogy korábban menjen, hogy találjon szabad helyet. Mindenképpen kedvező plusz, ha a hely rendszeresen etetve is van, mert ez növeli a békéshalak fogási esélyét, bár ez csak a békéshalra horgászóknak szempont, de kérdőíves felmérés alapján ők vannak többen. Szálláshoz tartozó csónak, vagy csónakbérlési lehetőség. Több horgászmódszerhez meghatározó, néha elengedhetetlen kellék a csónak. Jelentősen emeli a szálláshely színvonalát, ha nem kell külön foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert a szálláshoz csónak is „tartozik”, vagy a szállásadó magára vállalja a csónak leszervezését, lefoglalását. A legközelebbi horgászbolt távolsága. A horgászat során az eszközök egy része folyamatos megújításra, beszerzésre szorul, ehhez jól jön egy közeli horgászbolt. Etetőanyagok, csalik beszerzése. Az etetőanyagok, csalik beszerzése színvonalemelő, plusz szolgáltatás, kiemelten fontos az őszi süllőhorgászok esetében. Területi jegy árusítás. Kényelmi szolgáltatás, a horgásznak így nem kell jegybizományost keresnie, a szállásadónál tudja megvenni a területi jegyet. Ehhez a szállásadónak kell szerződést kötni a területi jegyek forgalmazójával. Az emberi háttér talán a legfontosabb, leghasznosabb segítség az eredményes halfogáshoz. A legjobban felszerelt szálláshely sem válik igazán horgászbaráttá, ha a vendégnek magának kell kitapasztalnia a haljárást, a mederviszonyokat, magának kell horgászhelyet és halat keresni. A legtöbb horgászturista rövidebb időre érkezik, minthogy ezt megtehesse. Naprakész horgászati információk. Hatalmas előny, ha a szállásadó, vagy a szálláson dolgozó személy maga is horgász, és rendelkezik olyan tudással, tapasztalattal, mellyel a vendég kérdéseire válaszolni tud, illetve a hozzá eljutó horgászhírek alapján akár helyet, akár módszert tud ajánlani.
4. MELLÉKLET
3
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
Képzett, tapasztalt horgászvezető. A horgászvezető az információn túl alapos helyismerettel is rendelkezik, kíséri a horgászt, segíti akár a felszerelés összeállításában is. Jelentős előnye még, hogy az időjárás okozta veszélyhelyzeteket is előre látja a tapasztalata miatt (vihar kialakulása) így sok kellemetlenségtől óvhatja meg a vendéget, sőt megelőzheti esetleges balesetek kialakulását. Nyelvismeret. A külföldi horgászok számára különösen fontos, hogy a szálláson dolgozók, illetve a horgászvezetők beszéljenek idegen nyelve(ke)t is, a Balaton esetében a legfontosabbak az angol, német és az orosz nyelv. 3. A horgászbarát szálláshely minősítési szempontjai Az előzőekben felsorolt jellemzők alapján összeállítható a horgászbarát szálláshely minősítéséhez szükséges szempontrendszer és pontozás.
Belső infrastruktúrára adható maximális pontszám 10, a megszerzendő minimum 6 pont. Ha a minősítést kérő ebben a részben minimum 6 pontot nem ér el, nem minősíthető! Külső infrastruktúrára adható maximális pontszám 10, a megszerzendő minimum 6 pont. Ha a minősítést kérő ebben a részben minimum 6 pontot nem ér el, nem minősíthető! Az emberi háttérre adható maximális pontszám 7, a megszerzendő minimum 2 pont. Ha a minősítést kérő ebben a részben minimum 2 pontot nem ér el, nem minősíthető! A horgászvezető – ahogy a táblázat mutatja – duplán számít, azaz 4 pontot ér! Az elérhető maximális pontszám 27 pont.
4. MELLÉKLET
4
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
4. A horgászbarát szálláshely minősítése A pontozás alapján elért pont alapján a „Minősítő Szervezet” minősíti a szálláshelyet: 14 pont alatt 14-17 pont 18-22 pont 23-27 pont
a szálláshely nem minősíthető horgászbaráttá III. osztályú horgászbaráttá minősíthető II. osztályú horgászbaráttá minősíthető I. osztályú horgászbaráttá minősíthető
Az egyes szempontrendszerek esetében azért lett minimum pont kialakítva, hogy egy alapszintet minden szálláshely érjen el, és jelentős hiányosságok esetén ne lehessen minősíteni. Például: Adott egy horgászvezető, aki helyben lakik, és beszél németül Természetesen rendelkezik minden információval. Ezzel a harmadik (emberi háttér) szempontrendszerből megkapja a maximális 7 pontot. A szálláshely jó földrajzi elhelyezkedése segítségével a területi jegy árusításon kívül a második (külső infrastruktúra) szempontrendszerét minden fejlesztés nélkül maximálisan teljesíti, erre kap 9 pontot. Ha az első (belső infrastruktúra) szempontrendszerből egyetlen pontot sem szerez, a minimumkorlát nélkül, 16 ponttal megkaphatná a III. osztályú minősítést, és ha be lehet állni kocsival az udvarba (2 pont), akár II. osztályú minősítést is kaphat (18 ponttal), elsősorban a szálláshely elhelyezkedéséből adódóan, anélkül, hogy a belső infrastruktúra szempontrendszerének fontosabb kritériumait teljesítette volna. A szempontrendszerenként meghatározott minimumkorlát ezt akadályozza meg. A minősített horgászbarát szállásokat a falusi turizmushoz hasonlóan célszerű egyedi, a jellegre utaló emblémával ellátni. Lehetne, mondjuk 1-2-3 halas a minősítés (az egy a legalacsonyabb, a három a legmagasabb kategóriát jelentené), amit kötelezően ki is kellene tenni a házra. A minősített horgászbarát szálláshelyek piacra jutását tematikus katalógussal lehetne segíteni. A minősítési rendszer bevezetése előtt döntést igényel, hogy ki legyen a „Minősítő Szervezet”, véleményünk szerint az egységes, összehasonlításra alkalmas minőség érdekében ezt a Balaton körül egy szervezetnek kellene ellátni, regisztrációs díj ellenében. A horgászbarát szálláshelyek minősítésével, a rendszer fenntartásával foglalkozó szervezetet meg kell határozni, a szállásadók közös piacra jutását, és ennek feltételeit ki kell alakítani.
4. MELLÉKLET
5
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
5. melléklet Horgászturizmus Operatív Program
Cél:
A minőségi horgászturisztikai szolgáltatások infrastrukturális hátterének megteremtése, a régióba látogató horgászok számának növelése. A balatoni horgászok érdekeit képviselő, modern érdekvédelmi szövetség létrehozása.
Tartalom:
Horgászok vízre és vízpartra jutási lehetőségének fejlesztése, parti létesítmények, csónakkölcsönzők létrehozása Olyan kikötők, sólyapontok és csónaktároló helyek kialakítása, amely lehetőséget ad a csónakok mindennapos kiemelésére (sólyázására), illetve szárazföldi tárolására, a kikötők részeként csónakkölcsönzők kialakítása Parti horgászhelyek kialakítása, ahol áramvételi lehetőség, parkolók, szociális kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése szükséges. (hasonló infrastruktúra szükséges a csónakkikötőknél, kölcsönző helyeken is) Horgászok számára kedvező, de a Balaton ökológiai helyzetének megfelelő halállomány kialakítása Egységes horgászati marketing és tájékoztatási rendszer a Balaton egészére Központi horgászati honlap Horgászbarát szálláshelyek minősítési rendszerének kialakítása
1 mrd Ft – GINOP 6
Forrás:
önkormányzatok, vállalkozások, horgász egyesületek, halgazdálkodásra jogosult (Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) Központi honlap: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség K. Np. Kft. Egységes balatoni horgász szövetség (jelenleg még nincs!)
Kedvezményezetti kör:
Célcsoport:
horgászok
Monitoring mutatók:
Sólyapályák száma (db) Horgászkikötők száma (db) Horgászható partszakaszok mennyiségének növekedése (m) Horgászfogás növekedése (kg) Balatoni Horgászportál létrejötte
Lebonyolítás módja:
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak szolgáltatás-szervezési és marketing elemei infrastrukturális beruházási elemei (pl. kikötő fejlesztések és korszerűsítések)
Időbeli ütemezés:
2014-2020
5. MELLÉKLET
1
A BALATONI HORGÁSZTURIZMUS FEJLESZTÉSE
2014
6. melléklet
A tanulmányhoz felhasznált adatok és idézetek forrásai:
A
www.balatonihal.hu www.balatonregion.hu www.bli.okologia.mta.hu www.hakinapok.haki.hu www.mohosz.hu
tanulmányhoz
segítségükért
szükséges
ezúton
is
saját
szeretnénk
kutatás
elkészítéséhez
köszönetet
mondani
nyújtott minden
önkormányzatnak, horgászegyesületnek és horgásznak, aki kitöltötte és visszaküldte a kérdőívünket, segítve ezzel a munkánkat.
6. MELLÉKLET
1