A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A balatoni kompközlekedés A Balaton, Magyarország legnagyobb tava mindig itt volt, és amellett, hogy korábban halat és vizet adott, később remek fürdőzési és sportolási lehetőséget biztosított, még el is választott. Bizony, meg volt az árnyoldala is a rengeteg víznek. A két part összekapcsolására vízi átkelőhely alapult a Balaton azon pontján, ahol a legszűkebb a hely: Tihany és Szántód közt.
Már a római korban is volt kompközlekedés. A komp kezdetben egy nagyobb vitorlás hajó volt, amely csupán néhány személy átszállítására volt alkalmas. A komp naponta egyszere járhatott. Azonban nem is lett olyan fontos átkelőhely eleinte, mivel Tihany az ingadozó vízszint miatt gyakran szigetté vált, s a víz apadásával lett csupán ismét félsziget. Így kevésbé volt érdekes a kompközlekedésről beszélni akkoriban.
A rómaiak fontos hadi útvonala az északi parton, közel a vízhez húzódott, így ennek védelme fontos tényezővé vált számukra. Római mérnökök létrehoztak a mai Siófok városának környékén egy olyan csatornarendszert, amely a Balaton vizét képes volt levezetni a Dunába. Ma, a Sió csatorna hasonlóképp működik, levezeti a Balaton vizét a Dunába. Csakhogy akkoriban, bő 2000 évvel ezelőtt egy ilyen csatornarendszer hihetetlen kihívás volt. A csatornával szabályozni kívánták a Balaton vízszintjét, és úgy volt megépítve, hogy amikor a Balaton vízállása elér egy magasságot, akkor egyből beleömlik a csatornába. Azaz nem kellett kezelő személyzet, nem volt nyitható zsilip, hanem egyszerűen a csatorna szája olyan magasra volt építve, hogy amint e szint fölé emelkedett a vízszint, egyből lefolyt a folyamatos lejtésnek köszönhetően. Így biztosítani tudták az egyenletes vízállást, és Tihany nem volt többé sziget, illetve az északi hadi út mindig használhatóvá vált.
A kompközlekedés fejlődésében a következő jelentős lépcső az apátság megalapítása után jelentkezett. Az apátsági birtok jelentős fejlesztéseket tett, hogy maximalizálja a termelést birtokain, és szükségessé vált a termények eladása és kicserélése más terményfélékre, valamint, mivel a tihanyi apátság birtokai nem csupán a félszigeten voltak, így a déli parton lévő birtokok elérése is fontos cél volt. A félsziget csücskén, a kompkikötőtől felfelé haladva a hegyoldalban egy révészfalu alapult Újlak néven a XII-XIII. században. Szántódon, az akkoriban Szántódpuszta néven elterülő hatalmas, sík területen szintén révészfalu alapult. Ekkorra oly módon átalakult a kompközlekedés, hogy már folyamatos felügyeletet igényelt. A komp egy hatalmas, fából épült hajó volt, amely evezők és egy nagy vitorla segítségével tudta
1 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
átjuttatni az embereket gyalog vagy szekéren a túlsó partra. A komp nem járt rendszeresen, csupán akkor, ha fogalom volt. A komp rendszerint Tihany védett öblében pihent, elsősorban az itt lévő, várral védett területek és a túlsó parton dúló török csapatok miatt. Így azonban Tihany felől könnyedén átjuthatott aki akart, viszont a Szántód felől érkező forgalomnak várnia kellett. Aki Szántódról kívánt átjutni, lejelentkezett a révésznél, aki füstjelekkel adta tihanyi társai tudtára az érkező személyt. A füstjelekről: Egy füst: gyalogos érkezett. Két füst: szekér (ökörfogat) érkezett, siessetek, jó sok pénzt ígérő munka jelentkezik. A Szántódpuszta felől felszálló füst könnyen látható volt a tihanyi hegyoldalból, így azonnal indulhattak is át a túlpartra. Erről a kompról pontos kép nincs, azonban szinte változatlan formában megtartották egészen a XX. század elejéig.
A XX. század elején elindult a fejlődés. 1927-ben, a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. Budapesti telephelyén megtervezték és legyártották a KOMP I. nevű motoros hajót, amelyet darabokban szállítottak le a Balatonig. Balatonfüreden, a Balatoni Hajózási RT hajóépítő műhelyében (Balatonfüredi Hajógyár) állították össze és nyerte el végleges formáját. Ez egy 110 lóerős motoros komp volt, amely kb. 8 személyautó egy időben való átszállítására volt képes. A mai kompokhoz képest különlegessége, hogy a híd középen, a hajótest középpontjában állt. A motor szintén a hajótest közepén helyezkedett el, kihajtással és kormányzással mindkét végére. A kormánylapátot egy stift tartotta, és indulás előtt a stiftet kihúzták, átvitték a hajó túlsó végébe (értelemszerűen abba, amely induláskor immár a hajó fara lett) és ott benyomták a stiftet. Így biztosították, hogy mindig a komp fara legyen a meghajtott és kormányzott oldal.
2 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A világháború nem volt kegyes hozzá. 1944-ben a hazafelé vonuló német katonák felrobbantották és elsüllyesztették, és csupán 1946-ban sikerült kiemelni, és ismét helyreállítani. Végül a növekvő forgalom miatt 1958-ban kiszélesítették, így újabb 2 személyautó befogadására képessé vált, valamint egy erősebb, 176 lóerős Ganz motort szereltek be.
A rendelkezésre álló adatok:
Készítésének
ideje:
3 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
1927
Hossza:
20
m
Készítésének
helye:
Budapest
Szélessége:
4 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
9,32
m
Hajó
későbbi neve:
-
Oldalmagassága:
2,94
m
Balatonra
kerülésének időpontja:
5 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
1929
Merülése:
-
Korszerűsítés
ideje:
1945
Főgépek
típusa:
6 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
benzinmotor
Balatonról
Dunára áthelyezve:
-
Főgépek
teljesítménye:
50
LE
7 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Selejtezés
időpontja:
1967
Maximális
sebessége:
-
Szállítható
maximális utasszám:
60
fő
8 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Egyéb
érdekesség:
8-10
autó
(A táblázatban található műszaki adatok a hajó 1938-as állapotát tükrözik.)
A pártvezetés felismerte 1960-ban a növekvő utasforgalmat . A következő ötéves tervbe belevette a KOMP I. átadását Balatonboglár részére, hogy Balatonboglár és Révfülöp közt ingázzon, valamint helyére egy új, nagyobb komp építését tervezte. Így a 40 tonnás KOMP I-et felválthatta a 60 tonnás KOMP II, amely építésére a pártvezetés 13 millió Forintot különített el. Végül a KOMP I. 1966-ban selejtezésre került, és eladták a Vasas Sport Klubnak.
9 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A KOMP II. 1961-ben a Balatonfüredi Hajógyárban épült meg. 2X200 lóerős motorjaival és 35 méteres testével már akár az Ikarusz autóbuszokat is elbírta, így megfelelt a párt és az utazók igényeinek. 1969-ben felvette a Kisfaludy Sándor nevet, és máig ezen a néven szeli a vizet. Az eredeti, 60 tonnás komp 1985-ben korszerűsítésre, átépítésre került. A hajótest jelentősebb változtatása nélkül a teherbírásának emelését érték el. Máig az egyedüli komp, amelynek a test közepén, hídként fut át a kormányállás.
Kép a KOMP II-ről:
Kisfaludy Sándor néven:
Rajz a hajótestről:
10 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Táblázat az építéskori adatairól:
Épült:
1961, Balatonfüredi Hajógyár
Legnagyobb hossz:
35,54 m
Hossz a függélyek között:
32,37 m
11 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Legnagyobb szélesség:
10,70 m
Szélesség a főbordán:
10,50 m
Oldalmagasság:
2,80 m
Legnagyobb merülés:
1,25 m
Vízkiszorítás:
218-304 t
Főgép típus:
2xLang 6LD200S
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
Holtvizi sebesség:
15 km/h
Befogadó képesség:
375 fő
Főgépcsere
1975
Főgép típus:
2xSKL 6 NVD 26-A2
Főgép teljesítmény:
2x210 (750rpm) LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3
Holtvizi sebesség:
14 csomó
12 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Átépítve
1985, Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyár RT
130 t teherbírásra átépítve
13 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A balatoni közlekedés tovább hízott, és további kompok építésére volt szükség. A KOMP III. építése 1964-ben, az MHD Balatonfüredi Gyáregységében történt. Elődjéhez a KOMP II-höz hasonlóan 35 méter hosszú, 60 tonnás kompként készült. Ez is kereszthidas hajóhíddal készült. 1966-ban a Kossuth Lajos nevet kapta. 1987-ben került sor az átépítésre, ahol ezt a kompot öt méterrel megtoldották, így ez máig 40 méteres hosszával büszkélkedik a Balatonon. A híd addig az utazók felett, keresztben helyezkedett el, ám átépítéskor féloldalasra építették, így több helyet és szabadságot hagyva az utazóknak.
Rajz az átépítés előtti állapotról:
14 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Rajz az átépítés utáni állapotról:
15 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
És maga az átépítés közbeni állapot, jól látszik a betoldott rész a test közepén:
16 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Épült:
1964, MHD Balatonfüredi Gyáregysége
Legnagyobb hossz:
35,54 m
Hossz a függélyek között:
32,37 m
Legnagyobb szélesség:
10,69 m
Szélesség a főbordán:
10,50 m
Oldalmagasság:
2,80 m
Legnagyobb merülés:
1,25 m
17 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Főgép típus:
2xLang 6LD200S
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
Holtvizi sebesség:
15 km/h
Főgépcsere
1975
Vízkiszorítás:
218-304 t
Főgép típus:
2xSKL 6 NVD 26-A2
Főgép teljesítmény:
2x210 (750rpm) LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3
Holtvizi sebesség:
14 km/h
Befogadó képesség:
375 fő
Átépítve
1987, Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Balatonfüredi H
130 t teherbírás, hajótest meghosszabbítása, felépítmény egy oldalra kerül Legnagyobb hossz:
41,24 m
Hossz a függélyek között:
38,07 m
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Főgépcsere
2006
Főgép típus:
2xCaterpillar
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
18 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A KOMP IV. építése 1968-ban, a Balatonfüredi Hajógyárban történt. Egy évvel építése után, 1969-ben a Széchenyi István nevet kapta, és a KOMP III (Kossuth Lajos)-hoz hasonlóképp átépítették 1988-ban a Balatonfüredi Hajógyárban.
Széchenyi István néven:
Épült:
1968, MHD Balatonfüredi Gyáregys
Legnagyobb hossz:
35,54 m
Hossz a függélyek között:
32,37 m
19 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Legnagyobb szélesség:
10,69 m
Szélesség a főbordán:
10,50 m
Oldalmagasság:
2,80 m
Legnagyobb merülés:
1,25 m
Vízkiszorítás:
218-304 t
Főgép típus:
2 x Lang 6LD200S
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
Főgépcsere
1975, MHD Balatonfüredi Gyáregysége
Főgép típus:
2xSKL 6 NVD 26-A2
Főgép teljesítmény:
2x210 (750rpm) LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3
Holtvizi sebesség:
14 km/h
Befogadó képesség:
375 fő
Átépítve
1988, Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyár RT
130t teherbírás, hajótest meghosszabbítva, felépítmény egy oldalra került Legnagyobb hossz:
41,24 m
Hossz a függélyek között:
38,07 m
20 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Főgép teljesítmény:
2x210 LE
Főgépcsere
2007, Balatoni Hajózási Rt Hajójavító
Főgép típus:
2 x Cummins
Főgép teljesítmény:
2x200 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
A meghosszabbított hajókon kezdetben 4 autósáv volt, így összesen 33 személyautó fért el a fedélzeten. Ezt később átalakították 3 sávosra, így csak 24 személyautó fér el a fedélzeten. Ennek a csökkentésnek az az előnye, hogy nem szükséges az utasokat az autókból kiszállítani, mivel veszély esetén a kompon is elhagyhatók az autók. A 4 sávos rendszernél beszállás előtt csak a sofőr maradhatott az autóban, de a sűrű autók miatt nem ő tudta elhagyni az autót. Ez a megoldás lassította a forgalmat, mert mind a beszállítási, mind a kiszállítási oldalon tovább álltak az autók az utasok ki-be szállítása miatt.
A Baross Gábor nevű komp épült legkésőbb, 1976-ban. Már építéskor ezt a nevet kapta. A tervezésekor az előző három, már meglévő komp terveit módosították, tökéletesítették. Így ez már építésekor 40 méter hosszú, korszerű, féloldalas felépítményű komp volt, oldalt található
21 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
híddal. Emiatt későbbi átépítése nem volt már szükséges.
Épült:
1976, MHD Balatonfüredi Gyáregysé
Legnagyobb hossz:
41,30 m
Hossz a függélyek között:
39,50 m
Szélesség a főbordán:
10,50 m
Fixpont magasság:
6,15 m
Oldalmagasság:
2,80 m
Legnagyobb merülés:
1,25 m
Főgép típus:
2 db SKL 6 NVD 26A-2 dieselmotor
Főgép teljesítmény:
2 x 230 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
Főgépcsere
2008
Főgépcsere és felújítás Főgép típus:
2 db Caterpillar
Főgép teljesítmény:
2 x 230 LE
Hajtómű típusa:
Voith-Schneider propeller
22 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
A Baross Gábor komp rajza:
23 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Az utolsó oldalon egy kis öszefoglaló várja az eddig olvasottakról!
Egy kis összefoglalás a jelenleg járó négy kompról:
Építés
éve
Komp
neve
Eredeti
forma
24 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Átépített
forma
Utóbbi
évek átalakításai
1961
Kisfaludy Sándor, ex
Komp II.
35m-es, kétoldalas
féloldalas, közepen
Fedélzet felújítás
lévő híddal
2007-ben
1964
Kossuth Lajos, ex. Komp
III.
25 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
35m-es, kétoldalas
40m-es, féloldalas
Motor csere
(Caterpillar), fedélzet felújítás 2005-ben
1968
Széchenyi István, ex.
Komp IV.
35m-es, kétoldalas
40m-es, féloldalas
Motor (Cummins) és VSP 2007-ben
csere, fedélzet felújítás
1976
Baross Gábor
40m-es, féloldalas
26 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
- (nem lett átépítve)
Motorcsere (Caterpillar)
2008-ban
A kompokra festett reklámok
Év
Kisfaludy
27 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Kossuth
Széchenyi
Baross
2002
- (fehér)
- (fehér)
- (fehér)
Pannon
Praktikum (naracs)
28 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
2003
Haribo (kék)
Bacardi
Breezer (sárga)
Gösser
(zöld)
Pannon
Praktikum (sárga)
2004
Haribo (kék)
Bacardi
Breezer (sárga)
Gösser
(zöld)
29 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Djuice
(lila)
2005
Haribo (kék)
Szatmári
Gösser
Djuice
Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete)
(zöld)
(lila)
2006
-
(kék-fehér)
Szatmári
Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete)
Engel&Völkers
- Balaton Forever (fehér-piros-sárga)
30 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Hellomoto (kékeszöld)
2007
- (fehér)
Szatmári
Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete)
Kukorica
Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok
Hellomoto
(zöld - piros - drapp)
(kékeszöld)
2008
- (fehér)
Balaton
Yacht, Balaton Golf Balatonudvari, Audi (fehér-kék)
31 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Kukorica
Hellomoto
Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok
(zöld - piros - drapp)
(sötétfekete)
2009
Finlandia
Balaton
Kukorica
Hellomoto
vodka (fehér-világoskék)
Yacht, Balaton Golf Balatonudvari, Audi (fehér-kék)
Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok
(zöld - piros - drapp)
(sötétfekete)
32 / 33
A balatoni kompközlekedés története Írta: Végh János 2011. január 30. vasárnap, 17:51
Forrás: www.balatonihajok.hu, www.hajoregiszter.hu, www.hajokanno.hu
33 / 33