A BALATONI KULTÚRTÁJ ARCAI,

MOME DOKTORI ISKOLA

A

BALATONI

KULTÚRTÁJ

ARCAI,

a kezdetektől a II. világháború utáni újjáépítésekig

POTZNER ÁDÁM TÉMAVEZETŐ: TURÁNYI GÁBOR

2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA

A BALATONI KULTÚRTÁJ ARCAI

Tartalomjegyzék:

A féléves dolgozat elhelyezése a kutatási folyamatban………………………3 A kultúrtáj és annak változásai………………………………………………………..4 A Balaton rövid leírása…………………………………………………………………….5 A balatoni táj a rómaiaktól a reformkorig – az elfeledett vízivilág………..6 2

A reformkor Balatonja…………………………………………………………………..…9 A Balaton az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt ……………………….…13 A második világháború következményei és az újjáépítés…………………..16 Konklúzió…………………………………………………………………………….……….18 Képjegyzék……………………………………………………………………….………….19 Irodalomjegyzék……………………………………………………………………………20

A féléves dolgozat elhelyezése a kutatási folyamatban POTZNER ÁDÁM

TÉMAVEZETŐ: TURÁNYI GÁBOR

2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


Kutatási témám az ideiglenes és szezonális építészet vizsgálata. Minthogy ezen téma tucatnyi területet érint és sző át, célszerűen szűkítettem annak keresztmetszetét olyan irányba, hogy az a leendő mestermunkámmal is kapcsolatban lehessen. Így esett a választásom a Balatonra, mellyel már diplomamunkám1 során közelebbi kapcsolatba kerültem, a kúraszerű nyári fürdőzéseken túl. Azért is a Balaton, mert a reformkor és a századforduló után mintha egy új Balaton-kultusz lenne kialakulóban, minden rárakodott teher ellenére is. A szezonális épületeken belül kiemelt szerepet szánok a fürdőkultúrához tartozó épített környezetnek és tárgyi kultúrának, amelynek gyarapodásához mestermunkámmal, remélhetőleg magam is hozzájárulok egyszer. Témám kutatási folyamatában a következő lehetséges irányok merülnek fel: egyes szezonális épülettípusok kiemelése, elemzése, hazai és külföldi példák, analógiák mentén. A kiemelt típus újragondolása és építészeti megfogalmazása. Konkrét helyszín vizsgálata valamilyen értékkataszter mentén. Az újrafogalmazott tárgy elhelyezése, hozzátervezése az elemzett helyszínhez, szituációhoz. A már említett épített környezet és a tárgyi kultúra jellegzetes háttere a balatoni kultúrtáj, melynek változásairól jelen dolgozatomban szeretnék képet adni. Ez elengedhetetlen bevezető későbbi vizsgálódásaimhoz, hisz a jelenlegi kép ismerete nem kellőképp árulkodik a kontinuitásokról és a tájat befolyásoló rejtett eseményekről.

A kultúrtáj és annak változásai 1

Potzner Ádám: „Ez a tó ha enyém lenne, Minden nap fürödnék benne…” -avagy a Tihanyi félsziget

strandhálózatának akupunktúrás kezelése, annak felvirágoztatására 2008. BME Közép Tanszék

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

3

MOME DOKTORI ISKOLA


A kultúrtáj az ember által átalakított természeti táj, mely regionális identitásának fontos része. Míg az ipari forradalom előtt az ember a meglévő erőforrásokat a természeti táj alapvető szerkezetének figyelembevételével hasznosította, addig a XX. század technikai fejlődésével és intenzív gazdálkodással felborult az egyensúly az emberi tevékenység és a táj ökológiai szerkezete között. A gazdálkodás mellett sok egyéb gazdasági-társadalmi tájalakító folyamat zajlott, melyek okai sokrétűek: értékracionálisak, tradicionálisakak, emocionálisak.2

A komplex folyamat hely-

specifikus működési modelljének a felállítása a szociográfia feladata, melynek segítségével lehetőség nyílik a fenntartható fejlődésre. Jelen dolgozatomban kronologikusan dolgozom fel a Balaton történetét és megpróbálom bemutatni, az adott korban melyek voltak a tájat alakító legmeghatározóbb tényezők. Ez egyben képet ad arról is, miként viszonyultak az tóhoz az idők folyamán. Előtte azonban egy rövid leírás a Balaton változatos morfológiai felépítéséről.

4

A Balaton rövid leírása 2

Dr. Berényi I.: Kultúrtáj-kutatás európai dimenzióban 1. old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


A Balaton a Bakonyhoz tartozó Balatonfelvidék lábánál terül el, északkelet – délnyugat irányban 77 km hosszúságban. Medencéje fiatal képződmény, szakaszos süllyedésekkel kb. 20000 évvel ezelőtt nyerte el mai formáját. Míg délről szelíd lejtésű dombok határolják, keletről agyag-löszfal szakad le a tóra. Az északi partvidék különböző arcait mutatja, eltérő kőzeteitől függően. A vörös homokkő, mészkő, dolomit, bazalt mind más karakterű tájakat hoz létre, növelve a tó bűvkörét. A déli partra egykor jellemző mocsár-világ ma csak a Kis-Balaton környékén lelhető fel. A balatoni táj mai karaktere nagyrészt az emberi beavatkozásnak köszönhető. A fakivágások, mocsárlecsapolások, nádas irtások, partfeltöltések és a szőlőgazdálkodás jelentősen átformálták az egykor vad, tájat. A part természeteshez hasonló állapotát egyedül a Tihanyi-félsziget keleti partja őrzi. Északon az iszapos, míg délen a finomabb homokos part a jellemző. Vízmélysége átlagosan mindössze 3-4 m, déli partja mentén igen sekély. A későbbiekben kerül kifejtésre, hogy az emberi beavatkozás eredményeként a mai vízállásétól mennyire különbözött a Balaton vízszintje, ezáltal az egész tájék képe és annak hasznosítása. Érdekes jelenség a Balaton vízének szabályos, ingaszerű mozgása a „vízlengés”. Ezt főként a nyugati szél okozza, mely ilyenkor Kenesénél a vizet megduzzasztja, Keszthelynél leapasztja. A szél elültével a víz egyensúlyi helyzetet keres, melynek lengési ideje 10-12 óra. 3 Ennek az áramlásnak köszönhető, hogy a tihanyi szorosban nincs iszap lerakodás, így a tónak itt van a legnagyobb 12 m-es mélysége. Vize gyengén alkalikus, magas oxigéntartalma miatt nagy az öntisztító képessége.

A balatoni táj a rómaiaktól a reformkorig – az elfeledett vízivilág

3

Dr. Lipták G. – Dr. Zákonyi F.: Balaton 44. old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

5

MOME DOKTORI ISKOLA


A balatoni kultúrtájat a reformkor végéig két tényező alakította alapvetően: az tó aktuális vízszintje, valamint a szőlőgazdálkodás. A Balaton vízszintjét már a rómaiak előtti kor embere is szabályozta az ún. „római sáncoknak” nevezett töltésekkel, földművekkel. Mintegy 1000 éven át tartották a Balaton 106 m A.f. vízállását (a következőkben mindig Adriai magasságot értek), amelynél kialakult a Balaton hidrológiai egyensúlya. A rómaiak evvel a vízállással találkoztak, azonban a mocsaras vidék katonapolitikai okokból nem volt megfelelő, ezért Galerius császár átvágatta a Mária-majori földgátat és megépítette a foki-zsilipet, 4 amivel a tó vízállását 2 méterrel szállította alább. Ezáltal az addig ellenőrizhetetlen mocsárvilág szelídebbé vált. A Balaton északi partján felvirágoztatták a szőlőtermesztést. A szőlőültetvények lényegesen befolyásolták az addig erdők és láprétek által meghatározott képet. A népvándorlás korában a Balaton vízszintje újból növekedett és a honfoglaló magyarok 107,0 m körüli vízállással találkoztak. Az Árpád kori királyok alatt a Balatont elsősorban halászfalvaikról említik. A tó vízszintje tovább emelkedett, a Tihanyi félsziget már ekkor is sziget, a mongolok közeledtének hírére az apátság 1235 körül rendbehozatta a Mária-majori földgátat és a tó vízét néhány év alatt egészen 112,0 m-ig duzzasztotta5, mely mai 104,9 m-es átlagnál mintegy 7 méterrel magasabb! Az abnormálisan magas vízszint, ingadozásokkal ugyan, de egészen a török megszállás végéig tartott. Ez előidézte a tó eliszaposodásának felgyorsulását. A környék élete és gazdagsági rendje igazodott a kialakult állapothoz. Malmok épültek, és az addig lápos vidéken „varázslatos” vízi világ alakult ki, ahol az ott lakók pákász-halász életet éltek. Tihany évszázadokon keresztül sziget volt, Szigligethez és Fonyódhoz hasonlóan. Ma már igen nehéz elképzelni ezt a világot. A Fonyód és Balatonkeresztúr közötti öböl volt az egyik legnagyobb. Ennek tekintélyes részét foglalta el a 22eze holdas Nagyberek nádasvilág, mely egészen Somogyvárig elnyúlt. „A bereki tenger sűrű, fekete iszapvíz volt, amelyet nádtengerek, megbújó szigetek, a szigetek között szabályos nádfolyosók tagoltak. A lápszigetek élénkzöld pázsittakaróin virult a vízitök és liliom, s élte háborítatlan világát a kócsag, a daru, a hattyú, a vadlúd, a réce, a szárcsa, a vadpulyka, a túzok, a gém és a sirály. S persze a vízekben hemzsegett a hal….A túrzások löszös homokját felverték a bivalycsordák és a szarvasmarha gulyák vonulásai, akiket felúsztattak a szigetekre, a beregi pásztorok pedig kis hajóikon 4

Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 55.old.

5

Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 64.old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

6

MOME DOKTORI ISKOLA


követték őket.…A füzes, nyárfás, kákás, szittyós vízpart lankásan simult a parti dombokhoz, amelyből hegyszerűen magasodik ki az Adria feletti, 170 m-es Kapuvárhegy.”

6

7 1.ábra

A török hódoltság alatt a Balaton mindkét oldali partvonalát nagy messzeségbe benyúló mocsarak uralták. 7 A felduzzasztott Sió a vele kapcsolatban álló Kapossal és Sárvízzel hatalmas területeket mocsarasított el. Az elmocsarasodásban szerepet játszottak a Balaton természetes lecsapoló árkainak eltömődései is, ill. a természetes lefolyásokra épült malmok, ám a vízállás tartós rendezésére még a török kiűzése után is csak lassan került sor. A mocsarak sok problémát okoztak, az évszázados megszokásból azonban nehéz volt kimozdítani a nagybirtokosokat (akik később az egész Balaton lecsapolásában is láttak fantáziát). Rendszeresen 1763-ban kezdtek el foglalkozni a Balaton vízviszonyai rendezésének műszaki vonatkozásaival. A nagyszabású vízszabályozási munkálatokat nagyrészt állami megrendelésre hajtották végre, ám a Balatonnal szomszédos földesurak, főleg a Festeticsek is képzett

6 7

Bakay K.: Feltárul a múlt? 105. old. Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 90.old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


mérnököket foglalkoztattak. A lecsapolás gondolata azért talált táptalajra, mert a hódoltság alatt elmocsarasodott területek és a hódoltság területén a mezőgazdaság középkori állapotokra való visszasüllyedése miatt gabonahiány lépett fel, és új megművelhető területekre volt szüksége az országnak. A 1790-es években fellángolt francia háborúk és a serfőző üzemek által támasztott kereslet a kenyérmagvak árát felsrófolta. A gabonakonjuktúra rendszeres erdőírtásokat hozott magával.8 Ekkor vágták ki a balatonfelvidéki erdők nagy részét. A tó vízszintjét a beavatkozásoknak köszönhetően a XVIII. század második felére a hódoltság kori 112,5 m-ről fokozatosan 109 m-re sikerült csökkenteni, mely egészen a XIX. sz közepéig fennállt. Alapvető változáshoz azonban a Siót kellett szabályozni, ehhez el kellett pusztítani a Sióra, Kaposra és Sárvízre települt egész malmok sorát. A szép jövedelmet hozó malmok tulajdonosai és a csapolni vágyók közti indulatokkal teli harcok eredménye a folyamat évtízedekig tartó lassú megvalósulása lett. A Sió szabályozása és a zsilip a reformkor után, csak 1863-ban került avatásra. Ekkor a Balaton beállt a rómaiakéhoz hasonló 105,75 m-es szintre (mai normális szintje 104,75m).

8

A reformkor Balatonja 8

Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 99. old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


A reformkorban alakult ki az első Balaton-kultusz, amely nemzetközi és hazai tendenciák együttes eredménye. Az európai gondolkodásban a XVVIII. század végén megjelent a természet utáni vágyakozás, mely az ipari forradalom és a fölvilágosodás nyomán változott a természetszemlélet eredménye. A természet már nem csupán az ősközeg mely körülvesz minket, hanem erőt ad, gyógyít és gyönyörködtet is, ezért tiszteletet érdemel.9

A természetet már-már vallásos piedesztálra emelték, a

fürdőkultúra intézménye - gyógyító hatásával – pedig kiszolgálta ezt a rajongást. Az érzelmesség áramlata is ekkor köszöntött be, a belső út megélése mellett divat lett az utazás is, bár ezt csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. Ekkor kezdett elkialakulni a mai értelemben vett szabadidő, a polgárosulás következményeként.10

9

2. ábra Brodszky Sándor: Kilátás a Balatonra 1851.

Az 1820-as években megélénkül a fürdőélet hazánkban, Bártfa, Pöstyén, Mehádia (később Herkulesfürdő), Buziás, Stubnya, Bajmóc, Szalatnya és Parád mellett már Füred is előkelő helyet foglal el látogatottságban. A reformkorban a Balatonhoz utazás egyet jelentett Füred felkeresésével, mely gyógyvízével az egyetlen fürdőhely volt a tó körül. 9

Kósa L.: Fürdőélet a Monarchiában 11. old.

10

Kósa L.: Fürdőélet a Monarchiában 21. old.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


Néhány szó vízéről és annak használatáról. Füred savanyú (szénsavas), egyébként földes-meszes vize elsősorban a keringési zavarokban, szívbetegségekben és idegbetegségekben szenvedőknek javallott. Egyaránt alkalmazzák fürdő- és ivókúra formájában. Mindkét kúra fajta lényege a rendszeresség. A szénsavas fürdő hőfoktól függően tehermentesíti a szívet vagy éppen munkára serkenti. 11 Vízét gyakran itták Füreden birka savóval vagy éppen borral. Ekkoriban a tavi fürdőzés nem dívott és különcködésnek számított. Az első hat, deszkafülkéből álló fürdőházat 1822-ben Füreden építették. A hidegfürdőzés elterjedésével, a vízre épített fürdőépítmények gombamód szaporodtak a Balatonon, fontos karakterelemet képezve. Az első hidegfürdők egyszemélyes fakabinok voltak, melyeket a füredi nádasba helyeztek el. Hosszú deszkahíd vezetett a szobácskákhoz, melyeknek része volt a 3x3 méteres vízbe eresztett kosár. Minden kabin tóra néző oldala nyitott volt (!), szabad kilátással Somogy tornyaira. A fürdőházak sora után megjelentek a nyílt vízre telepített közösfürdők is, melyekből közvetlenül a Balatonba lehetett menni, avval a kikötéssel, hogy a férfiaknak a hölgyek fürdőházai felé úszni tilos. Érdemes megjegyezni a fürdőzés szó jelentését, mely akkoriban magába foglalta a testedzést, gyógykúrát, pihenést és szórakozást is. A fürdőélet XIX. században virágzó kulturális-társadalmi jelensége életmóddá vált, melynek rendje koreográfiát nyújtott a nap minden percére. Lássuk a füredi élet napirendjének kissé hosszú, de érzékletes leírását az Életképek c. folyóiratból, 1844-ből: „Korán, 6 órakor, felharsog a sétatérről a zene; nők, férfiak a savanyú kúthoz sietnek a kékruhás hajdúktól szilajon méregetett habzó poharakat foghegyen kiürítve, a tarka vendégsereggé csoportosultak e közben vagy zajongva lábalják fel s alá a sétatért, vagy kengyelfutói kimért léptekkel némán hajtanak el egymás mellett ..().. Kilenc órakor halk magányukba vonulnak a sétatér virágai; a zene elnémul s a sétány csend ülte kietlen puszta, egész délutáni 5 óráig. Ez idő alatt – közös társalgási terem12 nem lévén – kiki ahogyan tudja, öli életemésztő unalmát. Tíz óra tájon a fürdőt használó betegek meleg, vagy a Balaton tükrébe épített egyes és közös hideg fürdőbe sietnek s innen megtérve, ebédideig öltözéssel vívódnak; a nem fürdőket pedig kávéházba kergeti az unalom, hosszú ásítgatás mellett újságot olvasni, passét vagy egyebet játszani. A ki 11

Dr. Mirgay S. – Dr. Fröhlich L.: Fürdőkezelők és masszőrök tankönyve 122. old.

12

később ezt a funkciót tölti be a kurszalon

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

10

MOME DOKTORI ISKOLA


mindezekhez nem ért, szobájába vonul, ásít, pipázik, lefekszik, olvas, alszik, felkel, leül és ismét ásít… Végre megkondul a vigasztaló konyhaharang; magános férfiak a közétterembe sereglenek ..().. Ebéd után ismét úgy foly a mulatság, s ugy tolják az időt, mint előtte: ülés, lefekvés, alvás, felkelés, kártya, nyújtódzás, ásítás és ismét ásítás... De üt a megváltás órája. Valahára öt óra tájon ismét megzendül a sétatéren a hanga és a kefélkőzés s öltönyök rendbeszedésén átesvén, kesztyűt húzogatva férfi s nő idesiet, s a mulatság közakarattal – besötétülésig – ismételtetik. Ez időközben a fogatokat, t.i. kinek van. egyszer-kétszer a sétatér körül megjáratják, hogy e nagy boldogságot minél többet irigyelhessék… Alkonyatig az itteni mulatságoknak minden faja végig próbáltatván, ekkor már a nő- s férfisereg vegyesen a táncz- és egyúttal éterembe gyül; de szilárdul őrízkednek itt is az összeismerkedhetéstől, és zenekísérettel pengetik a kés villát s kergetik az ekkor szinte őrülésig zaklatott vastag krétájú pincéreket ..().. azalatt az egyiptomi sötétségbe burkolt sétatérről a savanyúvizes üvegeket távol vidékre töltögetők kaczagtató handabandája és az Arácsról ekorra bevándorló renden túl nyájas s ismerkedni kész szépek roppant serege űzik el az ott merengeni találó vendégeket…” A leírásból érzékelhető hogy a nyugalomra vágyóknak nem feltétlenül Füred volt a legideálisabb.

11

3.ábra A balatonfüredi kikötő a „Kisfaludy” gőzössel 1850 táján (Szeremley M. kőrajza)

Füred ekkoriban valóságos országos központ volt, az újjászülető nemzet vezető közjogi és irodalmi vezéralakjai itt vitatták meg terveiket, Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi éppúgy megfordult itt, mint Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy vagy éppen

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


Vörösmarty. A hazafiság tüze izzóan lobogott, nem egy reformországgyűlés javaslata itt született meg. 1831-ben megépült a dunántúl első kőszínháza. A későbbi kerektemplomhoz hasonlóan ez is klasszicista stílusban épült, mely egész Füredre jellemző volt. 1845-ben megindult a Kisfaludy gőzös menetrendszerinti járata, így a Budáról érkezőknek csak Keneséig kellett hajtatniuk. A reformkor végén megindul a Balaton menti mocsarak lecsapolásának hoasszas folyamata. Füred mellett Keszthely és Tihany említésre méltó, ám déli partja még mindig halászfalvakkal tűzdelt nádrengeteg. A Monarchia alatt a filoxéra járvány, az infrastruktúra fejlődésével és a hideg fürdő elterjedésével, néhány évtized alatt jelentőset változik az addigi táj.

12

4. ábra A balatonfüredi színház 1850 táján (Libay L. rajza, Alt R. metszete)

A Balaton az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt A magyarországi fürdőkultúra a millenium idején érte el csúcspontját, ekkor tombolt a reformkor után a „második Balaton-kultusz”. Ezt azonban már nem az újra felfedezett természet hazai gyöngyszemének kisugárzása hozta létre, hanem tudatos

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


marketing tevékenység. Ekkor már nem csak Füredet azonosítják a Balatonnal, hanem egy sor új fürdőtelepet is. De mik azok a folymatok, melyek ily robbanásszerű változásokat idéztek elő? A Balaton mentén lakó embereknek alapvetően halászatból, nádkitermelésből, állattenyésztésből és szőlőgazdálkodásból éltek. 1874-ben magyarországon is felbukkant a filoxéra járvány, mely a szőlőállomány 50-60%-ét elpusztította. Részint újratelepítették a vidéket ellenállóbb fajtákkal, azonban sokan csődöt jelentettek, területeiket vállalkozók vásárolták fel. Az addig kompániákban dolgozó halászcsoportosulások bérlői rendszerben dolgoztak. Ezt szövetkezet, majd a Balaton Halászati Rt. magalakulása követte, amikor a halászember bérmunkássá degradálódott, a csónakok helyét gőzösök vették át. A fogást a bécsi és a budapesti halpiacon értékesítették, abszurd módon a Balatonra friss hal nem jutott. A vasúthálózat bővülése nagy hatással volt a déli part átalakulására. 1861-ben elkészült a Buda-Trieszt vonal. A vasúttervezők nem gondoltak a majdani fürdőéletre, a legrövidebb utat jelölték ki, mely a víztükörhöz igen közel vágta át a különböző méretű mocsarakat. Az így keletkezett holt öblöket évtizedek alatt csapolták le. A Siózsilip megépítése és a hidegfürdőzés elterjedése mind abba az irányba mutatott, hogy ne Füred legyen az egyetlen balatoni fürdőhely. Siófokon létesült az első „gyógyfürdő”, melynek homokját a tengeri fövenyekhez hasonlították. Civil kezdeményezésű egyesületek sora alakult, melyek balatoni fürdőtelepek létrehozását tűzték zászlajukra. A Balaton új fürdőtelepeinek létrejöttére jellemző a települési előzmény hiánya. Az északi parton a filoxéra, a déli parton a vasút készítette elő a megfelelő helyet az addig szőlőültetvényes és mocsaras rétes területeken. Az anyaközségek mind, a víztől nem veszélyeztetett magaslatokon helyezkedtek el, így az új telepek csak a XX. század folyamán nőttek össze az eredeti falvakkal. Az északi parton az első világháborúig csak Almádiban alakult ki jelentősebb fürdőélet, míg délen, Siófok után sorra nőttek ki az új telepek. A nádirtás után, Földváron, Szárszón, Szemesen, Lellén, Bogláron, Fonyódon, Keresztúron, Balatonberényben szorgalmasan építették a villákat és szállodákat, fásították a kopár, poros partokat. Minthogy a Balatonnak tengeri fürdőhelyektől kellett a nagyérdeműt elcsábítania, a fürdőéletet szervező egyesületek tudományosan megalapozatlan tényekkel hirdették a magyar tengert.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

13

MOME DOKTORI ISKOLA


Valóságos tengeri fürdőnek nevezték a Balatont, melynek sós vize az egykori Pannon tenger maradéka, máshol hígított savanyúvízként reklámozták azt.

5.ábra Siófoki külön-fürdők - képeslap

14

Egy tucat új fürdőtelep keletkezett és a tavat elárasztották a cölöpökre épített fürdőházak. Az ácsmesterség eme sajátos válfaja keresett foglalkozás volt a tó körül. Egyik legékesebb példája 1866-ban Füreden épült fel. A háromrészes, terjedelmes fatornyos épület egészen 1944-es pusztulásáig a város egyik jelképe volt. Érdemes megemlíteni még a keszthelyi „szigetfürdő” kör alakú fa építményét és a siófoki Magyar Tenger Fürdőházat, melyet ősszel síneken egyszerűen a partra gördítettek. Míg a tó középületei klasszicizáló és romantikus stílusban épültek, addig a villaépítészet az alpesi fürdőhelyek fachwerkes, tornácos házait idézte.

1888-ban

létrejött a Balatoni Gőzhajózási Rt., melynek fél tucat csavargőzöse váltotta fel a nagy lapátkerekes Faludyt. A gőzösök mellett a jachtok látványa megszokott lett a tavon. A századforduló fürdőhelyei a városi ember mindennemű igényét megpróbálta kielégíteni, evvel is távolabb kerülve a természet, csend és nyugalom kínálta hatásoktól. A siófoki fürdőtelep száz éves szolgáltatás csomagja ma is elképesztő: födött tekepálya, croquet, lawn-tennis ground, vadászat, halászat, csónakázás, yacht, vívás, lovaglás, kerékpárpálya, stb…

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


A gazdag kínálat egyre több embert csábított a Balatonhoz, és gyorsan elkezdtek nőni azok a településcsírák, melyek a második világháború utáni szociálturizmus mértéktelen növekedésével és a magánépítkezések nem megfelelő szabályozásával, a tó túlépítéséhez vezetett.

15

6. ábra Keszthely-fürdő napfürdő-fedélzet - képeslap

A második világháború következményei és az újjáépítés A Monarchia felbomlásával és trianoni békediktátummal Magyarországot komoly lelki trauma és infrastrukturális kár érte. A Balatont közvetlen kár nem érte, a háború következményei és a gazdasági világválság ugyan visszavetette az addigi fejlődés

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


tempóját, fürdőtelepei azonban tovább nőttek. A Balaton két háború közötti építészeténél Kotsis Ivánt munkásságát érdemes megemlíteni.

7. ábra Két háború közötti villa tervek

16

8.ábra Strandfürdő Balatonföldvár - képeslap

A második világháború már jóval nagyobb pusztítást végzett a part menti front átvonulásával. A háború utáni politikai berendezkedés teljesen megváltoztatta az addigi tulajdonosi viszonyokat. Államosították az addig magán és egyházi kézben lévő gyógyfürdő helyeket és beszüntették az addig oly jól működő civil alapítású egyesületeket, szövetségeket. A kor politikai rezsimje nagy hangsúlyt fektettet a szociálturizmusra, amely nagyarányú kapacitásbővítést igényelt. Egyes fürdőhelyeket tömegturizmusra jelöltek ki és ennek alapján nagyarányú szállodafejlesztési

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


beruházásokba kezdtek. Az átfogó munkákat az 1958-ban alakult Balatoni Intéző Bizottság felügyelte és hajtotta végre. Bár léptékükben és telepítésükben gyakran agresszív, tájidegen megoldásokkal szolgálták ki a tömeges igényeket, egységes modern stílusban újult meg a Balaton számos települése és kialakult meghatározó idegenforgalmi karaktere. A nagyobb együttesekhez kapcsolódóan igen színvonalas pavilonszerű középületek születtek.

17 9. ábra Új szálloda a tihanyi rév mellett - képeslap

A BIB átfogóan próbálta irányítani a Balaton folymatait, mégsem tudta megakadályozni a következő évtizedek hibás lépéseit: a meggondolatlan nádas irtásokat, a természetes partok kiépítését. A vízek eutrofizálása13

és a helyi

ellenségekkel nem rendelkező angolna és amúr betelepítése katasztrofális hatást okozott a Balaton vízi élővilágában. Az ellenőrizetlen partfeltöltések és az alacsony műszaki és esztétikai szinten megépült sok tízezer csatornázatlan hétvégi ház a tó ökológiáját és a kultúrtáj harmóniáját is megbontotta. A fusi építkezések és az amortizáció szomorú éveinek elemzése azonban egy másik dolgozat témája lehetne, a Balaton mai arcának és állapotának feltérképezésével együtt.

Konklúzió: Az ember az idők folyamán meglepő mértékben formálta át az általam is szeretett balatoni tájat. Nyomon követhettük, milyen érdekek, történések mentén alakult ki a balatoni kultúrtáj, maihoz hasonló képe. Az érdekek egyre elvtelenebbek,

13

Dr. Entz B.: Változó Balaton

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


pénzorientáltabbak lettek, ami egyben szemellenzőt is adott a döntéshozóknak. Ennek eredménye a jelen, amikor az értékek újra felfedezésére és az erre épülő értékracionális döntéssorozatra van szükség. Ember tervez, Isten végez. Közben valaki meg angolnát telepít… Potzner Ádám 2011.01.10

18

10. ábra Siófok – plakát az 1930-as évekből

Képjegyzék:

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


1. A Balaton legnagyobb kiterjedése idejében – László Gábor és Cholnoky Jenő vázlata - Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 63. old. 2. Brodszky Sándor: Kilátás a Balatonra 1851 – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 3.A balatonfüredi kikötő a „Kisfaludy” gőzössel 1850 táján (Szeremley M. kőrajza) Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 143. old. 4. A balatonfüredi színház 1850 táján (Libay L. rajza, Alt R. metszete) - Dr. Bendefy L. – Dr. V. Nagy I.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai 137. old. 5.Siófoki külön-fürdők – képeslap 6. Keszthely-fürdő napfürdő-fedélzet – képeslap 7. Két háború közötti villa tervek 8.Strandfürdő Balatonföldvár – képeslap 9. Új szálloda a tihanyi rév mellett - képeslap 10. Siófok – plakát az 1930-as évekből – Országos Széchenyi Könyvtár

19

Irodalomjegyzék:

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

MOME DOKTORI ISKOLA


Alexander Ch. - Ishikawa S. - Silverstein M.: A Pattern Language, New York, Oxford University Press, 1977. Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja, Budapest, Panoráma Könyvkiadó 1984. Bakay Kornél: Feltárul a múlt? Múzsák Közművelődési kiadó, Budapest, 1989. Dr. Bendefy László – Dr. V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1969. Dr. Berényi István: Kultúrtáj-kutatás európai dimenzióban , Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. Dr. Darnay-Dornyay Béla - Dr. Zákonyi Ferenc: Balaton útikalauz, Budapest, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1957. Dr. Entz Béla: Változó Balaton, Budapest, Natura Kiadó, 1983. Illyés Gyula – Reismann János: Balaton, Corvina Kiadó, 1962. Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában, Budapest, Holnap Kiadó, 1999. Dr. Lipták Gábor – Dr. Zákonyi Ferenc: Balaton útikönyv, Budapest, Panoráma Kiadó, 1963. Dr. Mirgay Sándor – Dr. Fröhlich Lóránt: Fürdőkezelők és masszőrök tankönyve, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1974. Somogyi György: Balaton gyógy- és tengerfürdő, Dorog, Novoprint Rt.,1998.

POTZNER ÁDÁM


2010-11 ŐSZ

20

A BALATONI KULTÚRTÁJ ARCAI,

Recommend Documents