A fordítás arcai 10 Fordítástudományi konferencia

A fordítás arcai 10 Fordítástudományi konferencia Helyszín: Eszterházy Károly Egyetem, Eger, Egészségház u. 4 (B-épület), 305 Időpont: 2016. november 24. 14.00-19.00

Absztraktfüzet

Bakti Mária Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék [email protected] Brit és egyesült államokbeli reáliák magyarul. Kulturális átváltási műveletek Bill Bryson Jegyzetek egy nagy országból című művének magyar fordításában Jelen tanulmányban 72 reália angolról magyarra fordítását vizsgálom Bill Bryson Notes from a Big Country című cikkgyűjteményének magyar fordításában, melynek címe Jegyzetek egy nagy országból, fordító Pék Zoltán. A vizsgálat során a következő kérdésekre keresem a választ: (1) A kötetben szereplő reáliák fordításánál alkalmazott kulturális átváltási műveletekre érvényes-e Klaudy aszimmetria hipotézise, azaz a fordító valóban előnyben részesíti-e a honosító stratégiákat? (2) Milyen kulturális átváltási műveleteket alkalmaz a fordító az úgynevezett összehasonlított (brit és egyesült államokbeli) reáliák esetében, vagyis azokban az esetekben, ahol a FNY-i szerző nyelven belüli honosító stratégiát alkalmaz, azaz az egyik kultúra (egyesült államokbeli) reáliáit úgy magyarázza meg a brit olvasóknak, hogy a reáliát egy brit reáliával hasonlítja össze. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy mind az önállóan álló, mind pedig az összehasonlított egyesült államokbeli és brit reáliák esetében a fordító gyakrabban alkalmazott honosító kulturális átváltási műveleteket, mint idegenítő átváltási műveleteket. Ezek az eredmények alátámasztják Klaudy (2015) kulturális átváltási műveletekre vonatkozó aszimmetria hipotézisét. Csatár Péter Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Német Nyelvészeti Tanszék [email protected] A fordításértékelés dilemmái a fordítóképzésben A fordításértékelésnek a fordítók képzésében betöltött jelentősége vitán felül áll, azonban az értékelő modellek és eljárások sokfélesége arra utal, hogy gyakran tisztázatlan a javasolt eljárás funkciója és helye a képzés adott szegmensében. Előadásom első részében ezért azt világítom meg, hogy a fordítóképzés egyes részterületein milyen értékelési szituációkkal találkozunk, és hogy ezekhez milyen típusú értékelési eljárásokat társíthatunk annak érdekében, hogy elősegítsük a fordítói kompetencia fejlődését. Előadásom második felében példákkal illusztrálva bemutatom, hogy a fordításértékelés fogalmának ezen differenciálása, vagyis alosztályokra történő felosztása milyen előnyökkel járhat az oktató és a hallgató számára. Az előadás zárásaként dilemmákat vetek fel, amelyek egy hosszabb távú fordításértékelési kutatás alapkérdéseit fogalmazzák meg. Farkasné Puklus Márta Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Filológiai Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék [email protected] A bírósági tolmácsolás gyakorlata – miskolci bírák szemszögéből Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a bírósági tolmácsolás iránt mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon. Ilyen témájú kutatásokról gyakran olvashatunk a német (Kadrić 2009, Pöllabauer 2006) és az angol nyelvű (Angelelli 2004, Hale 2004, Jacobsen 2003, Morris 1995) szakirodalomban, magyar kutatások azonban eddig még nem 2

készültek. Előadásomban a bírósági tolmács szerepéből adódó nehézségekre világítok rá: ismertek-e vajon a bírósági tolmáccsal szembeni elvárások, fordításra vagy tolmácsolásra vane szükség a tárgyalás során? A bírósági tolmácsolás nyelvi és nem nyelvi tényezőit vizsgáló kutatás célja a jogi szakemberek (elsősorban a bírák) tolmáccsal szembeni elvárásainak feltárása és elemzése. A három fő szakaszból álló kutatás első szakaszát mutatom be előadásomban: a bírák számára készített kérdőíves felmérés előkészületeit, illetve a levonható tanulságokat. A Miskolci Törvényszéken dolgozó, harminc bíró által kitöltött kérdőív eredményeit összegezve választ kaphatunk többek között olyan kérdésekre, hogy az adatközlők szerint mi a bírósági tolmács funkciója, hogyan zajlik a tolmács kirendelése, és arra is, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a jelenlegi tolmácsolási gyakorlattal. Huťková, Anita Bél Mátyás Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Fordítástudományi Tanszék [email protected] A fordítás hibriditása, hibriditás a fordításban Beszámolóm kizárólag a szépirodalommal foglalkozik, és a hibriditás kettős érzékeléséről szól. Az első felfogás összefügg a kiindulószöveg hibriditásával, az ún. írói hibriditással, amivel a fordítónak utólagosan kell megbírkóznia. Ez a jelenség ismert és szokványos. A másik egyedi. A hibriditás hangsúlyozásról, kiemeléséről szól (a fordító szempontjából is). Olyan szövegről szól, amelyben a hibriditás a kiindulószöveg invariánsává válik, és a szöveg identitásának alapja. A hibriditás jellemző Esterházy Péter írói stílusára is. Tanulmányomban tehát irodalmi műfordítással foglakozom, magyarról szlovák nyelvre. Elemzésem tárgya Esterházy Péter novellája: Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat (Jednoduchý príbeh čiarka sto strán – šermovacia verzia), Deák Renata fordításában. Röviden megemlítem még Talamon Alfonz prózáját is, amely a hibriditás hasonló jegyeit mutatja, és szlovák változata szintén az említett fordítónő munkája. Kaló Krisztina Eszterházy Károly Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Anglisztika Tanszék [email protected] A fordító mint kultúraközvetítő Szabó Magda Az ajtó című regényének angol és francia fordításában Mint tudjuk, a fordító nemcsak nyelvi közvetítő, hanem az adott kultúrák közötti közvetítő is. Ebből adódóan munkája folyamatos borotvaélen táncolás, hiszen azon a nagyon keskeny határvonalon kell mozognia, ahol a forrásnyelvi kultúra elemeit a lehető legkevesebb veszteséggel a lehető legközelebb tudja hozni a célnyelvi olvasóhoz. A feladat nem könnyű, hiszen minden fordító a legtöbbet szeretné átadni az eredeti szövegből, de mindeközben egy pillanatra sem feledkezhet meg leendő olvasóiról. Mi az, ami lefordítható, mi az, ami nem (igazán)? Mit árul el egy fordítás arról a kultúráról, amelyben az eredeti szöveg született és arról a kultúráról, amely befogadja a fordítást? Milyen nyelvi eszközök, fordítástechnikai megoldások állnak a fordító rendelkezésére kultúraközvetítés terén? Tanulható-e ez a borotvaélen táncolás? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresek választ a címben jelölt magyar szépirodalmi mű két fordításának vizsgálatával.

3

Peterecz Zoltán Eszterházy Károly Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Amerikanisztika Tanszék [email protected] Star Wars mint fordítási galaxis Az angol nyelvű népek monda- és mesevilágában számos alkalommal lehet „beszélő nevű” karakterekkel találkozni, csakúgy, mint a legtöbb nép kultúrájában. Elég csak Hüvelyk Pannára, Hamupipőkére és társaikra gondolni. A modernkori mesék legnépszerűbb és legismertebb megjelenési formája a film, ezen belül is a Hollywood által termelt látványos sikerfilmek. Ezek egyik legjobban ismert sorozata a Csillagok háborúja. Ez az immár hét résszel rendelkező történelmi sikerű mozifilmsorozat is bővelkedik olyan nevekben, amelyek eleve árulkodnak a szereplők tulajdonságairól. Az előadás néhány ilyen név bemutatásával, illetve ezek fordítási kihívásaival foglalkozik. Szép Beáta Eszterházy Károly Egyetem, Pedagógiai Kar, Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézet [email protected] Academic Writing Online – Egy nemzetközi fordítási projekt a felsőoktatás szolgálatában Az Európai Unió Stratégiai Partnerségek programjában 2014–2015 között az Academic Writing Online (AWO) projekt keretében egyedülálló online kurzus valósult meg. A projektgazda eisenstadti Fachhochschule Burgenland vezetésével hat ország konzorciumi partnerei – köztük az Eszterházy Károly Főiskola, később Egyetem képviselői – a felsőoktatási nemzetköziesítési törekvéseket szem előtt tartva egy olyan online kurzust hoztak létre, amely német, angol, cseh, horvát, magyar, szlovák, valamint szlovén nyelveken bárki számára ingyenesen elérhető, és a tudományos dolgozatok írásában nyújt segítséget a hallgatóknak. Ezáltal lehetővé válik, hogy a különböző mobilitási programokban részt vevő hallgatók az intézményüktől – és konzulensüktől – távol, az anyanyelvükön kaphassanak segítséget a szakdolgozatok és egyéb tudományos dolgozatok megírásához. A projektben résztvevő partnerek feladata a német forrásszövegek (főszöveg, gyakorlatok, ábrák, grafikonok, táblázatok, ppt-prezentációk és videók) adaptáló fordítása volt. Az előadás ezt a munkát, valamint az eredményeket mutatja be, miközben kitér a felmerült fordítási nehézségekre, problémákra is. Őrsi Tibor Eszterházy Károly Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Anglisztika Tanszék [email protected] Az Old English Translator webhely használata Az idegen nyelvek tanulásához számos szótár áll rendelkezésünkre: kétnyelvű szótárak és egynyelvű szótárak. A ritkább nyelvek tanulmányozása esetén már korántsem vagyunk ilyen szerencsések. Sok esetben közvetítőnyelvre is szükség van. Az óangol nyelv természetesen nem tanulmányozható a mai angol nyelv ismerete nélkül. Léteznek ugyan óangol-angol szótárak, de ezek nehezen hozzáférhetőek. Angol-óangol szótárak szintén léteznek, de ezek inkább csak korlátozott terjedelmű szószedetnek bizonyultak. Éppen ezért nagy várakozással tekintettem az újonnan létrehozott Old English Translator webhelyre (www.oldenglishtranslator.co.uk). A webhely nagy segítséget jelent az óangol szókincs rekonstruálásához. De mint minden gépi fordítás, nagyon könnyen félrevezethet. Éppen ezért 4

továbbra is szükség van a hagyományos nyelvtörténeti szótárak egyidejű használatára is. Előadásomban konkrét példák segítségével (pl. a ’szép’ szemantikai mező, vagy egyes francia eredetű madárnevek által kiszorított óangol madárnevek ismertetésén keresztül mutatom be az Old English Translator felhasználási lehetőségeit. Veresné Valentinyi Klára Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet [email protected] Blattolt szövegek kiválasztása, előkészítése és értékelése Mind a magyarországi, mind a külföldi fordító- és tolmácsképző intézmények alkalmazzák a képzésben, a záróvizsgán a blattolást mint pedagógiai módszert az egyes fordítói és tolmácskészségek fejlesztésére és értékelésre, ám ennek ellenére a blattolás elméleti és gyakorlati módszertanáról gyakorlatilag nincsen irodalom, eltekintve attól a néhány konferencia-előadástól, rövid cikktől, amely magyarországi és külföldi fordítástudományi szaklapokban jelent meg, valamint attól, hogy néhány szerző a tolmácsolásoktatás módszertanával foglalkozó könyvében érintőlegesen megemlíti a blattolást is. Ezért előadásomban ezekre a forrásokra, saját gyakorlati tapasztalatomra, valamint kutatási eredményeimre támaszkodva a következő kérdéseket vizsgálom: (1) Milyen szövegeket kell a gyakorlatban ténylegesen blattolni? (2) Milyen szövegeket válasszunk a blattolás gyakorlásához a szövegértés és szövegprodukció nehézségeiből kiindulva? (3) Hogyan gradáljuk a szövegeket a képzés kezdeti és későbbi szakaszában a pragmatikai, kulturális, nyelvi és szövegspecifikus jellemzők alapján? (4) Hogyan készítsük elő a blattolási feladatot és a szöveget? (5) Milyen módszerekkel oktassuk a blattolást? (6) Hogyan értékeljük a blattolást a tartalom, a nyelv és az előadásmód alapján? (7) Milyen technikákkal oktatható a blattolás? Reichmann Angelika Eszterházy Károly Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Anglisztika Tanszék [email protected] Koma, bitang, kaláka – Reáliák angolra fordításáról egy etnográfiai szakszöveg kontextusában Hesz Ágnes Márta Élők, holtak, adósságok (L’Harmattan, 2012) című, gyimesi csángókról szóló etnográfiai kötetének készülő angol fordítása szolgáltatja az előadás apropóját és anyagát. A szöveg jellegéből adódóan nemcsak reáliák gazdag tárháza, hanem ezeket gyakran a magyar olvasó számára is idegenül ható tájszóval nevezi meg, majd magyarázza. A fordítónak kényes egyensúlyt kell találnia a reáliák fordításakor használatos alapelvek és bevett lexikai átváltási műveletek gyakorlata, valamint a műfaj egyik alapvető funkciója, egy idegen kultúra mint idegen tudományos igényű bemutatása között. Az előadás a fordítói gyakorlat alapján konkrét példákon keresztül mutat be ezen egymás ellen ható követelmények – a célnyelvi kultúra sajátosságainak figyelembe vétele, az olvasási és értelmezési folyamat gördülékenységének biztosítása a célnyelvi olvasó számára, az ennek érdekében alkalmazott általánosító fordítások vagy éppen kihagyások, és az idegen kultúra sajátosságainak lexikai szinten is tükröződő bemutatása – által szült lehetséges fordítói megoldásokat.

5

Vermes Albert Eszterházy Károly Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Anglisztika Tanszék [email protected] Fordítóképzés Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban Előadásomban azt vizsgálom, miként jellemezhető a fordítóképzés helyzete Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban. A fordító- és tolmácsképző programok számát illetően Magyarországon kielégítőnek tűnik a helyzet, ugyanakkor a munkaerőpiaci igényekhez képest az Egyesült Államokban a szükségesnél valószínűleg jóval kevesebb helyen képeznek fordítókat. A különböző intézmények által kínált programok között a magyarországinál jóval nagyobb strukturális és tartalmi különbségek figyelhetők meg az Amerikai Egyesült Államokban, mivel a képzési és kimeneti követelmények központi szabályozásának hiányában az intézmények nagyobb autonómiát élveznek. Az oktatott nyelvek kínálatát nyilvánvalóan a gazdasági-társadalmi igények határozzák meg elsősorban. Az Egyesült Államokban egyértelműen a spanyol nyelvű fordító- és tolmácsképzések dominálnak, emellett a franciát, a németet, az oroszt is számos programban oktatják, és egyre nagyobb szerepet kap a kínai, az arab, a japán nyelv is. Magyarországon az angol és a német a legfontosabb idegen nyelv, mellettük néhány programban megjelenik a francia, az orosz, az olasz és a spanyol, míg az összes többi nyelv marginális szerepre van kárhoztatva – e tekintetben tehát volna még tennivaló.

6