KATOLIKUS MÓDSZERTANI KONFERENCIA február 10

KATOLIKUS MÓDSZERTANI KONFERENCIA 2016. február 10.

Tartalomjegyzék: I.

II.

III. IV. V.

VI.

VII.

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

Tájékoztatási kötelezettség Ellátás igénylése

Adatnyilvántartás Előgondozás

Gondozási szükséglet vizsgálat Jövedelemvizsgálat

Soron kívüli elhelyezés szabályai Megállapodás

Tájékoztatás a korlátozó intézkedésről Térítési díj megállapítása

Intézményi szolgáltatások igénybevétele Az intézményi jogviszony megszűnése

Tartalom:

Módszertani útmutató készült:

 Hatályos jogszabályok és

 szakmai útmutatók alapján. Készítette: Lőrincz Jánosné

módszertani munkatárs 2

Előszó

Néhány évvel ezelőtt átnyújtottunk Önöknek egy kis összefoglaló tájékoztatót az idősek otthonaiban többnyire a felvételi eljárással összefüggésben alkalmazandó dokumentációkról. Jelenlegi kis összefoglalót frissítettük a jelenlegi hatályos jogszabályok figyelembevételével. Az adminisztrációs tevékenységet az 1993. évi III. törvény, valamint szakmai rendeletek is meghatározzák. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy-egy jogszabály előírásának értelmezése nehézségbe ütközik, a szakmai útmutató ebben segítségünkre lehet. Az idősellátás különböző tevékenységi körében alkalmazandó dokumentációk teljes körének bemutatására most nem tudunk vállalkozni. Olykor a dokumentációk többletét is vezetik, probléma, panasz esetén védelmük bizonyítékaként szolgálhat. Arról is szót kell ejteni, hogy ezeket a dokumentációkat különböző hatóságok is ellenőrzik, ezért a pontos, áttekinthető, és lehetőleg naprakész vezetés nem nélkülözhető. Jelenleg a dokumentációs rend egy szeletének összefoglalására törekedtünk. Az idősek otthonaiban alkalmazandó dokumentációkat 12 fejezeten keresztül mutatjuk be, az ellátás igénylésétől a jogviszony megszűnéséig. A segédlet nem csupán az adminisztrációs tevékenység sorrend menetében nyújt útmutatót, hanem e segédlet útmutatójának felhasználásával az intézmény a sajátosságainak megfelelően készíthet egy olyan eljárásrendet, amely résztevékenységekre bontva határozza meg az adminisztrációs feladatokat, és a cselekvési rendet, felelősséget, fejezetekhez tartozó iratmintákat. Ugyanakkor fejezetek elemei a felvételi eljárás ismereteinek megszerzését is támogatja. Mint minden szakmának, így a bentlakásos intézményekben is az ellátás iránti érdeklődéstől, felvételtől, a jogviszony megszűnéséig van elméleti és gyakorlati feladata. Az intézményeknek rendelkeznie kell különféle eljárásokkal, protokollokkal, így ez a dokumentációs rend is ezek közé tartozhat. Reméljük, szándékunk szerint a dokumentációs rendben megfogalmazott ismeretek, jogszabályhelyek bemutatásával az elméleti és gyakorlati hasznosíthatóság az intézményekben tevékenykedő munkatársak számára segítséget jelent. A dokumentációk hatályos jogszabályok, szakmai útmutatók, egyéni tapasztalatok felhasználásával készültek. Lőrincz Jánosné Módszertani munkatárs

3

1.FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS

4

1..

Tájékoztatási kötelezettség

Dokumentáció: A hatályos jogszabályok által előírt kötelezően alkalmazandó dokumentáció az érdeklődés szakaszában nincs. Javasolt: Az intézmény megismerése céljából:  Intézményről készült tájékoztató  Ismertető 1.4.

Jó, ha előre tudjuk, mire számíthatunk!

A hiteles tájékoztatás az ellátást igénylőt hozzásegíti, hogy lehetőségeihez képest a számára legmegfelelőbb idősotthont tudja kiválasztani. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról az intézményi élet szép és árnyékos oldalairól egyaránt szükséges az igénylőt vagy a törvényes képviselőt, hozzátartozót tájékoztatni. A tájékoztatásnak nélkülözhetetlen szerepe van, hiszen a személyes találkozáskor az ellátást igénylő egyéni ápolási-gondozási szükségletei egyéb igényei tisztázódik. Pontosításra kerülhet, az intézmény által biztosított szolgáltatások az igénylő elvárásainak megfelel vagy sem. A tájékoztatási kötelezettséget a jogszabály is előírja, ugyanakkor vannak íratlan szabályok is, amelyek szintén tájékoztatást nyújtanak szóbeli és írásbeli megnyilvánulás nélkül is. 1.2. A szolgáltatás iránt érdeklődők tájékoztatásának módjai, lehetőségei: • Személyes találkozás • Telefonos megkeresés • Sajtó • Média • Honlap • Szórólap stb.. 1.3. Személyes találkozásra felkészülés

Lehetőség szerint a tájékoztatást olyan időpontban biztosítsuk, amikor az ellátást igénylőt a hozzátartozók is el tudják kísérni, amennyiben erre a kérelmezőnek igénye lenne. A tájékoztatást nyújtó személy kijelölése (lehetőség szerint az a személy legyen, aki előgondozást fogja végezni, ha erre igény lesz) Feladat a tájékoztatáshoz szükséges dokumentációk előkészítése, házirend, egyéb tevékenységről szóló bemutató prezentáció, album,.. stb. további tájékoztatási lehetőséget biztosít. 1.4. A tájékoztatás lényege Az elvárások és a kötelezettségek tisztázása nélkül nem jöhet szóba a korrekt szolgáltatás. A tájékoztatás során megtudjuk, hogy az ellátást igénylő mit vár el, mit igényel, mire van szüksége. A lakó elvárásai és szükségletei változó, hiszen pillanatnyi igénye, ha kielégül újabb igény és szükséglet merül fel, ezért nemcsak az ellátás igénylése folyamatában, hanem az intézményi jogviszony fennállásáig a tájékoztatásnak nagy jelentősége van. A hiteles tájékoztatás az eredményes együttműködés alapja.

5

A mi dolgunk nem más, mint a tájékoztatást úgy nyújtani, hogy az érdeklődő, az ellátást igénybevevő egyértelműen megértse, mit kap a térítési díj fejében és azt is tudja, hogy az intézmény felé milyen kötelezettsége van.

Jogszabályhelyek: 1993.III.Szt. 95.§(1.2.3.4.5) 1993.III.Szt. 96.§(1,3 1993.III. Szt.96/A§(1,2) 1993.III.Szt. 94/E.§(3) 1993.III.Szt.106§ 1993.III.Szt. 115(2) 1993.III.Szt. 94/G(1,2,3,4) 1/2000SZCSM r. 101/A§ (1,2,3,4,5,6,7,8)

6

II. FEJEZET AZ ELLÁTÁS IGÉNYLÉSE

7

Az ellátás igénylése

Dokumentációk: 2.1. Kérelem 2.2. Egészségügyi állapotra vonatkozó igazolás 2.3. Jövedelemnyilatkozat 2.4. Vagyonnyilatkozat 2.5. Értesítés (abban az esetben, ha elutasításra kerül) 2.6. Egyéb javaslat Az idősek otthonában nyújtott szolgáltatások iránt érdeklődő személy az általa kiválasztott intézményt meglátogatta, tájékoztatásban részesült, tisztázódott az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre, amit elfogadhatónak tart. Az intézmény megismerte az érdeklődő elvárasait és az ápolási-gondozási szükségletéről is részben tájékozódott. Amennyiben az érdeklődő szeretne, az intézménybe bekerülni az intézmény munkatársa átnyújtja az ellátás igényléséhez szükséges dokumentációkat. Amelynek kitöltéséhez segítséget kap. Majd az átadott nyomtatványok kitöltését követően, az ellátást igénylő a dokumentációkat visszajuttatja az intézménybe. Ekkor az ellátás érdekében a jogszabályban előírt kötelező eljárási folyamat elkezdődik. 2.1. Kérelem 2.1.1. Tájékoztatásokkal kapcsolatos hatályos jogszabályháttér: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. 1993. évi .III. tv. 95.§(1,2,3,4,5) 95. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. (2) A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza • az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást; • az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, • személyes használati tárgyakra, • hozzátartozói nyilatkozatokra, • a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és • más, jogszabályban meghatározott feltételeket. 2.1.2. Az ellátás igénylésének folyamata Kérelem: 2011. január 1-jével megszűnt a kérelem írásbeliséghez való kötöttsége, az ellátás mind szóban, mind formai kötöttségek nélküli írásbeli alakban kérelmezhető, bármilyen forma megfelelő. 1993/III tv. 93. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

8

9/1999 SZCSM 3. §(1) A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. (3) A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. Tartós bentlakásos ellátás 117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben 117. §-ban és a 117/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Szt. 117/B.(1) § szerinti vállalás kivételével - a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot. Az írásbeli kérelem használata esetén az 1993/III. tv. 20.§ előírásait javasolt figyelembe venni. Az ellátás igénylő adatait nyilvántartásba kell venni, az intézményt és az ellátásigénylőt megvédi az esetleges tévedéstől. Akit beír az ellátást igénylő hozzátartozónak és ezt aláírásával igazolja, az intézmény ezt rögzíti, újabb változás bejelentéséig a bejegyzett hozzátartozóval tartja az intézmény a kapcsolatot. Természetes személyazonosító adatokat az 1996.XX. tv.4.§ (4) bekezdése írja elő. Hozzátartozó értesítése, egészségügyi változás, elhalálozás.. stb. esetén azt értesítjük, akit az ellátást igénybe vevő megjelölt, megnevezett. Nem kell valamennyi közeli hozzátartozót, hanem csak az ellátott által megnevezett hozzátartozót kell értesíteni az intézménynek. Szt. 20. § szerinti nyilvántartás felvételekor megnevezett, és a nyilvántartásban (Szt. 20. § (2) bek. e) pont) rögzített hozzátartozót kell értesíteni. A megnevezett és a nyilvántartásban rögzített személy kizárólag a kérelmező törvényes képviselője illetve a kérelmező által megnevezett hozzátartozó lehet, tehát ismerősök a nyilvántartás e részébe nem rögzíthetők. 1993/III. tv. 20. § (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése. 2016. év 1993/III. tv. 20. (2) bek. a pontja kiegészül TAJ számmal a kérelem beadásánál. 2a) A fenntartó a szociális szolgáltatások területi lefedettségének megállapítása érdekében a hónap első napján az általa fenntartott szociális szolgáltatóknál, intézményeknél nyilvántartásban lévő kérelmezők Társadalombiztosítási Azonosító Jelét szociális szolgáltatóként, intézményenként (székhelyenként, telephelyenként) –– minden hónap ötödik napjáig megküldi a szociális hatóságnak. A szociális hatóság a kapott adatokat összeveti a 20/C. § szerinti nyilvántartás adataival, és azokból – az esetleges átfedések kiszűrésével – engedélyesenként, területileg és országosan kiszámolja az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számát, majd a Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket haladéktalanul törli. (3) Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell 2.2. Egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolás: Az ellátás iránti kérelem akár szóbeli, akár írásbeli formában való előterjesztése igénylésekor be kell nyújtani a 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást (Rendelet 3. § (2) bek.) (2) A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést. Az adatlap adattartalma kötelező, kihúzni belőle, tartalmat átalakítani nem lehet!

9

2.3. Jövedelemnyilatkozat: Az ellátás iránti kérelem előterjesztésekor valamennyi személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot (Rendelet 3. § (3) bek.). A nyomtatványon van lehetősége az ellátottnak vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ilyen esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és a vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről szükségtelen, ugyanis a jövedelem vizsgálatára nem kerül sor.(Szt.117/B.§(1),Szt.119/C §. 1993. évi III tv. 117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a Szt. 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a Szt. 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.(Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, el kell végezni) Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni – kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan - a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell. A második táblázat kitöltése szükségtelen. A rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti két táblázat közül tehát kiskorú igénylő esetén kizárólag a második táblázatot, egyéb esetben kizárólag az első táblázatot szükséges kitölteni. Ugyanakkor mindkét táblázat a formanyomtatvány részét képezi, azok egymástól nem választhatók szét. A nyilatkozat aláírásakor továbbra is különös figyelmet kell fordítani az aláírásra való jogosultság vizsgálatára, nagykorú, de korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy esetén a gondnok (illetve az ellátott és a gondnok együttes) aláírása szerepeljen a nyomtatványon. Gondnokság alá helyezésnél különösen fontos az ennek tényéről szóló dokumentum beszerzése az aláírásra való jogosultság vizsgálatához. 2.4 Vagyonnyilatkozat: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén – az 1993. évi III. Tv. 117/B. § szerinti vállalás kivételével – a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. 2.6 Egyéb javaslat (lásd mellékletben)

10

KÉRELEM (Minta – nem kötelező az alkalmazása) 1. Az ellátás igénybe vevő természetes személyazonosító adatai: Családi és utóneve ……………………………….….……………….. Születési családi és utóneve:……………….…………………………… Születési helye, időpontja: ………………………………………… Anyja születési családi és utóneve: ………………………………… Telefonszáma: …………………………………………………… Lakóhelye: ……………………..………...……………………… Tartózkodási hely: ……………….…………………………………… Értesítési cím: ……………….…………………………………… TAJ: ……………………………………………………. 2. A kérelmező által megnevezett hozzátartozó természetes személyazonosító adatai: Családi és utóneve ……………………………….….……………….. Születési családi és utóneve:……………….…………………………… Telefonszáma: …………………………………………………… Lakóhelye: ……………………..………...……………………… Tartózkodási hely: ……………….…………………………………… Értesítési cím: ……………….…………………………………… 3. A kérelmező törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatai: Családi és utóneve ……………………………….….……………….. Születési családi és utóneve:……………….…………………………… Telefonszáma: …………………………………………………… Lakóhelye: ……………………..………...……………………… Tartózkodási hely: ……………….…………………………………… Értesítési cím: ……………….…………………………………… 4. Milyen típusú ellátás igénybevételét kéri Időskorúak gondozóháza (Átmeneti ellátás) Idősek otthona (Ápolást-gondozást nyújtó intézmény)

 

Nyolcvanadik életévét betöltötte és egyedül él

Igen 

Nem

A kérelmező gondnokság alatt áll-e

Igen

Nem

Ha igen; gondnokság foka: ………………………………….. Kérelem kelte:……………..201………………hó…………….nap ………………………………………………….…… Ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása Kérelem átvételének dátuma

.

11

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez

I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) Név (születési név): Születési hely, idő: Lakóhely: Társadalombiztosítási Azonosító Jel:

1. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás és nappali ellátás (idős, fogyatékos, demens személyek részére) igénybevétele esetén (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az 1.1. pontot nem kell kitölteni): 1.1. önellátásra vonatkozó megállapítások:

önellátásra képes  részben képes  segítséggel képes  1.2. szenved-e krónikus betegségben:

1.3. fogyatékosság típusa (hallássérült, látássérült, mozgássérült, értelmi sérült) és mértéke: 1.4. rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges-e:

1.5. gyógyszerek adagolásának ellenőrzése szükséges-e:  1.6. szenvedett-e fertőző betegségben 6 hónapon belül:  1.7. egyéb megjegyzések:

2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozóan igazolom, hogy egészségi állapota alapján a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása indokolt  nem indokolt 

3. Átmeneti elhelyezés (az éjjeli menedékhely kivételével), ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmények, lakóotthon esetén 3.1. esettörténet (előzmények az egészségi állapotra vonatkozóan): 3.2. teljes diagnózis (részletes felsorolással, BNO kóddal): 3.3. prognózis (várható állapotváltozás): 3.4. ápolási-gondozási igények: 3.5. speciális diétára szorul-e:

3.6. szenvedélybetegségben szenved-e:

3.7. pszichiátriai megbetegedésben szenved-e:

3.8. fogyatékosságban szenved-e (típusa, mértéke):

3.9. idősotthoni ellátás esetén demenciában szenved-e:

3.10. gyógyszerszedés gyakorisága, várható időtartama (pl. végleges, időleges stb.), valamint az igénybevétel időpontjában szedett gyógyszerek köre:

4. A háziorvos (kezelőorvos) egyéb megjegyzései:

Dátum: Orvos aláírása: (szükség esetén külön melléklet csatolható az igazoláshoz)

P. H.

12

II. JÖVEDELEMNYILATKOZAT Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok: Név: ……………………………………………………………………… Születési név: …………………………………………………………………….. Anyja neve: ……………………………………………………………………… Születési hely, idő: ……………………………………………………………………… Lakóhely: ………………………………………………………………………… Tartózkodási hely: ………………………………………………………………………. (itt azt a lakcímet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): Az 1993. évi III. törvény 117/B. §-a szerint a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy vállalja-e (a rovat kitöltése nem minősül tényleges vállalásnak):  igen - ebben az esetben a jövedelemnyilatkozat további részét és a „III. Vagyonnyilatkozat” nyomtatványt nem kell kitölteni,  nem Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó jövedelmi adatok:

Nettó összege

A jövedelem típusa

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

Önkormányzat és állami foglalkoztatási szervek által folyósított ellátások Egyéb jövedelem

Összes jövedelem

Kiskorú igénybe vevő esetén a családban élőkre vonatkozó (nettó) jövedelmi adatok: (kizárólag kiskorú kérelmező esetén szükséges kitölteni) A család létszáma: ................ fő

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Az ellátást igénybe vevő kiskorú

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

Önkormányzat és állami foglalkoztatási szervek által folyósított ellátások

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

A közeli hozzátartozók Rokoni neve, születési ideje kapcsolat 1) 2) 3) 4) 5)

ÖSSZESEN:

(szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők)Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az eljárás során történő felhasználásához Dátum:

az ellátást

igénybe vevő

(törvényes képviselő) aláírása

13

Egyéb jövedelem

III. VAGYONNYILATKOZAT (tartós bentlakásos intézményi ellátás kérelmezése esetén kell kitölteni) 1. A nyilatkozóra vonatkozó személyes adatok: Név: ………………………………………………………………….. Születési név: ………………………………………………………………….. Anyja neve: ………………………………………………………………….. Születési hely, idő: ………………………………………………………….. …….. Lakóhely: …………………………………………………………………… Tartózkodási hely: ………………………………………………………………….. (itt azt a lakcímet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): A nyilatkozó vagyona: 2. Pénzvagyon 1. A nyilatkozó rendelkezésére álló készpénz összege: ……………………………………….. Ft 2. Bankszámlán/fizetési számlán rendelkezésre álló összeg, ideértve a bankszámlán/fizetési számlán lekötött betéteket és a betétszerződés alapján rendelkezésre álló összeget is: …………………………… Ft A számlavezető pénzintézet neve, címe: 3. Takarékbetét-szerződés alapján rendelkezésre álló összeg: ………………………………………… Ft A betétszámlát vezető pénzintézet neve, címe: Rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén a „3. Ingatlanvagyon” pontot nem kell kitölteni! 3. Ingatlanvagyon 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon címe: 2 2 helyrajzi száma: , a lakás alapterülete: ........ m , a telek alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen/nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon címe: 2 2 helyrajzi száma: …………, az üdülő alapterülete: ........ m , a telek alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ................................ címe: 2 helyrajzi száma: …………, alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft

4. Termőföldtulajdon megnevezése: ....................................................................... címe: helyrajzi száma: …………, alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 2

14

5. 18 hónapon belül ingyenesen átruházott ingatlan címe helyrajzi száma: ……......, alapterülete .......... m , tulajdoni hányad ........, az átruházás ideje ........... év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 2

6. Ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jog: A kapcsolódó ingatlan megnevezése .......................... ………………………….címe: helyrajzi száma: ………………………………. A vagyoni értékű jog megnevezése: haszonélvezeti , használati , lakáshasználati , haszonbérleti , bérleti , jelzálogjog , egyéb . Ingatlan becsült forgalmi értéke: ………………………Ft

földhasználati ,

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak az eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Dátum:………………………..

………………………………

……………………………………………

Az ellátást igénybevevő aláírása / törvényes képviselő aláírása Megjegyzés: Ha a nyilatkozó vagy kiskorú igénybe vevő esetén családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

15

Személyi térítési díj megállapításánál (III. Vagyonnyilatkozatnál figyelembe veendő információ) Szt .117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének c) 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. (2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének b) 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. (3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. (4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. (5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, –– a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. (6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. (7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

16

NYILATKOZAT Az intézményi elhelyezés körülményeinek megismeréséről és a kapott tájékoztatásról (Minta – nem kötelező az alkalmazása) Ellátást igénybevevő: Családi és utóneve:………………………………….……………………… Születési családi és utóneve: Anyja neve:

………………….……………………….

………………………………………….…………….……

Születési helye, és ideje: …………………………………..…………….... Az alábbiakról a tájékoztatást megkaptam: Szt. 95. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. (2) A tájékoztatás tartalmazza a) az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást; b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokat személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket. (3) Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt. (4) A jegyző a (3) bekezdés szerinti megkeresésre tájékoztatást ad a) a jogosult tartózkodási helyéről; b) a beköltözés elmaradásának indokairól; c) az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról. (5) Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről. Egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését. Fent nevezett kijelentem, hogy az intézményi elhelyezés körülményeiről és feltételeiről körültekintő és kielégítő tájékoztatást kaptam. Kelt: ……… , ……………év……………..hó…………nap ………………………………………………… Ellátást igénybevevő / Törvényes képviselő /hozzátartozó

17

III. FEJEZET ADATNYILVÁNTARTÁS

18

3. Adatnyilvántartás

Dokumentáció:  Az ellátást igénylőkről és igénybe vevőkről nyilvántartás A kérelem és a hozzátartozó mellékletek beérkezését követően az ellátást igénylő adatait nyilvántartásba kell venni. 3.1. Nyilvántartás vezetése Meghatározásra került, hogy mely adatokat kell vezetni az ellátást igénylőről és melyeket az igénybevevőről. A nyilvántartási rendszerben az ellátást igénylőkről szűkített adattartalmú nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartásra épül rá a már ellátásban részesülők nyilvántartása kibővített adattartalommal. Így nem kell párhuzamosan több nyilvántartást vezetni. Az Szt. 20. § -a szerinti nyilvántartás tehát két részből áll: Szt. 20. § (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt –– érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele, b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja, g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és h) az előgondozás lefolytatásának időpontja, ha annak elvégzése kötelező. (4) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal: a) b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok,

19

d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e. (8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető. (9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.

3.2. Személyes adatok védelme 1992. LXIII tv. Sokszor nem is gondolunk arra, hogy ügyfeleink (ellátást igénybevevők, munkatársak, szerződő partnereink) adatainak kezelése, adataiknak továbbítása adatvédelmi jogokat sérthet. A személyes adatok védelme megilleti az érintetteket, de a kötelező nyilvántartások alkalmazása megkerülhetetlen az intézményekben. A személyes adatokkal végzett egyes műveletek meghatározása, adatok feldolgozásával, védelmével kapcsolatos tevékenységek eljárását szabályzatban javasolt rögzíteni.

20

Szolgáltatásra vonatkozó igény bejelentése, igénylésekor. 1993.évi III. törvény 20.§(1) (2) bekezdés alapján Nyilvántartási sorszám: 1. Kérelmező természetes személyazonosító adatai 1996. évi XX. tv. 4.§ (4) alapján Társadalombiztosítási Azonosító jele:

Családi és utóneve: Születési

családi

utóneve: Születési helye, ideje:

és

Anyja születési családi és utóneve: Telefonszáma: Lakóhelye:

Tartózkodási helye: Értesítési címe:

A kérelmező állampolgársága:

A kérelmező bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása: A szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat: A kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat: Családi és utóneve:

2. A kérelmező törvényes képviselője

Születési utóneve:

családi

és

Telefonszáma: Lakóhelye:

Tartózkodási helye: Értesítési címe:

Családi és utóneve: 3. Kérelmező megnevezett hozzátartozója

Születési

családi

utóneve: Telefonszáma:

és

Lakóhelye:

Tartózkodási helye: Értesítési címe: A kérelem előterjesztésének időpontja

A beutaló határozat megküldésének időpontja Soron kívüli ellátásra vonatkozó igény:

Előgondozás lefolytatásának időpontja,ha annak elvégzése kötelező:

21

A szolgáltatás megkezdésekor 1993.évi III. törvény 20.§ (4) bekezdés alapján Az ellátás megkezdésének dátuma: dátuma: Az ellátás megszűnésének

módja: oka:

A jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok különösen:

Szociális rászorultság fennállása:

A rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok

Bentlakásos ellátás esetén, a elhelyezésre vonatkozó döntés:

soron

kívüli

A férőhely elfoglalásának időpontja: Közgyógyellátásban részesül-e: Egyéb megjegyzés:

22

IV. FEJEZET ELŐGONDOZÁS

23

4. Előgondozás

Dokumentáció:  2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlap 4.1. Bevezetés, az eljárásrend célja A bentlakásos intézményi ellátást igénybe vevők vonatkozásában az igénybevételi eljárás szerves részeként került szabályozásra az előgondozás, melynek kötelezettségét, illetőleg módját a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SZCSM rendelet 4.§ 9.§-a tartalmazza. 4.2. Az előgondozás 9/1999. SzCsM 4. §(1) Az előgondozás keretében az egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik • az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, • egészségi állapotáról, • szociális helyzetéről a megfelelő, • személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, • továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. (2). Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. 5. § (1) Az előgondozás célja a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása.

6. § (1)      

Az előgondozást végző személy az előgondozás során a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg,

24



az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.

(2) Az előgondozást végző személy az (1) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. (3) Az előgondozást végző személy megállapításait a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.

4.3 A tapasztalatok rögzítése A helyszíni látogatásokon tapasztaltakat az előgondozási adatlapon rögzítjük. Az adatlapok jogszabályban rögzített, célzott kérdéssort tartalmaznak, amit fontos, hogy az adatokat felvevő megfelelő körültekintéssel és kellő részletességgel válaszoljon meg annak érdekében, hogy a dokumentumot elolvasó, de az illető személyt nem ismerő dolgozó is jól hasznosítható képet kapjon az igénylő állapotáról. Természetesen az adatlapon rögzítetteken kívül lehetőség van mindazon információk lejegyzésére, ami a szakember megítélése szerint befolyással bír a későbbiek során (akár beilleszkedés segítése, kapcsolattartás, akár egyéb segítségnyújtás, stb). Az adatlapokat minden esetben az előgondozást lefolytató szakembernek vagy szakembereknek dátummal és aláírásukkal kell ellátniuk. A dokumentumok az igénybevételi eljárás részéként az egyéb dokumentációval együtt a személyi anyagban iktatott módon kerül megőrzésre.

25

2. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez

1. 2.

3.

4. 5.

6.

7. 8.

9.

ELŐGONDOZÁSI ADATLAP Felvétel helye, ideje: Az ellátást igénybe vevő adatai: a) név: b) lakcím: c) családi helyzete: d) családi állapota: e) iskolai végzettsége*: f) foglalkozása*: Lakáskörülményre vonatkozó adatok: a) lakás tulajdoni jellege*: b) lakókörnyezet minősége: c) lakás állapota: Családi körülményekre vonatkozó adatok: a) legközelebbi hozzátartozói (elérhetőség, cím, telefonszám): b) közös háztartásban élő gondoskodásra szoruló hozzátartozó*: Szociális helyzetére vonatkozó adatok: Részesült-e az igénybevételt megelőző 6 hónapon belül egyéb ellátásban? Ha igen, a megfelelő aláhúzandó: a) nappali ellátásban, b) étkeztetésben, c) házi segítségnyújtásban, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, e) otthonápolásban, f) támogató szolgáltatásban, g) családsegítésben, h) pszichiátriai betegek közösségi ellátásában, i) szenvedélybetegek közösségi ellátásában, j) pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásban, k) átmeneti otthoni elhelyezésben. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény: a) mozgásképesség: b) érzelmi állapot: c) segédeszköz használata: d) szenzoros funkciók (hallás, látás, szaglás, ízérzés): e) magatartás, kommunikációs készség: Cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll-e? a) ha igen, gondnok neve, címe: b) a gondnokság típusa: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló rendeletben előírt kapcsolatfelvétel ideje, módja*: a) a szociális ellátást biztosító személlyel, intézménnyel: b) települési önkormányzattal: c) háziorvossal, kezelőorvossal: d) gyámhivatallal: e) törvényes képviselővel, hozzátartozóval: Az elhelyezéssel kapcsolatos adatok: a) a beköltözéséhez segítség szükséges-e (ha igen, milyen típusú): b) milyen tárgyakat kíván magával vinni beköltözéskor: c) az igénybe vevőnek a beköltözés időpontjára vonatkozó nyilatkozata: d) a beköltözéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: e) milyen segítségnyújtást igényel az intézményben: f) elhelyezéssel kapcsolatos kérése:

26

10.

11.

g) életvitele, jellemző szokásai*: h) szabadidő eltöltésének módja*: i) kapcsolatteremtő képessége: j) látogatók várható száma, látogatás gyakorisága: k) saját ruházattal rendelkezik-e: l) esetleges eltávozásra vonatkozó igénye: m) hitéleti tevékenység gyakorlására vonatkozó igény*: n) az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: Az előgondozást végző személy összegző véleménye: a) az elhelyezés sürgősségére vonatkozó indok: b) javasolható-e az intézményi amennyiben nem, ennek oka: c) más szolgáltatás, ellátás ennek oka:

felvétel: kezdeményezése:

Egyéb megjegyzések az igénybe vevővel kapcsolatban:

Az előgondozást végző személy neve, aláírása * nem kötelező kitölteni”

27

(nem kötelező, de tartalmi segítségnek szántuk) 2016. Név: Előgondozás napja:

(2. számú melléklet a 9/1999. XI.24. SzCsM rendelethez) ELŐGONDOZÁSI ADATLAP

2. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez A sötét részek részek kitöltése a 9/1999. SZCSM rendelet szerint kötelező. 1. Felvétel helye, ideje:

2. Az ellátást igénybe vevő adatai: a) név:

b) lakcím:

Családi és utóneve:………………………………………………... Születési családi utóneve:………………………………………….

és

c) családi helyzete: d) családi állapota:

e) iskolai végzettsége: (nem kötelező) f) foglalkozása: (nem kötelező) 3. Lakáskörülményre vonatkozó adatok: a) lakás tulajdoni jellege: (nem kötelező)

hajadon 

nőtlen 

férjezett 

saját tulajdonában levő családi ház



saját tulajdonában levő öröklakás



elvált



család tulajdonában lévő családi ház  család tulajdonában lévő öröklakás



tartási szerződés alapján



önkormányzati bérlemény



albérlet



szükséglakás



egyéb……………….…………………….. 

28

b) lakókörnyezet minősége:

összkomfortos



komfortos



komfort nélküli



egyéb……………….……………………..  c) lakás állapota: Megfelelő Lakás

nehezítik



megfelelő, a

de

közlekedést;

nem a

szolgáltatások elérhetők A

lakás

komfort

akadálymentesített,

nélküli,

napi

életvitelhez

egyedi

fűtésű,



infrastruktúrája hiányos, a napi életvitelt nehezíti A

lakásban

állaga,

nincs

állapota

vezetékes

szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos



nem

Albérletben/társbérletben vizes,

nem

tudja

lakhatása,

elvégezni,

lakik,

fűthető;

való ellátása rossz, hiányos Szívességi

egyedi,

lakáshasználó

a

vagy

a

környék

vagy

„hajléktalan-közeli”

bántalmazzák, fenyegetik 4. Családi körülményekre vonatkozó adatok:

villany,

tüzelő

nélküli,

fűtés

vagy a

rendszeresen

rossz,

víz



egyéb……………….……………………..

nincs

a

a

lépcsők

szükséges környék a

lakás

behordását

lakás

környék

komfort

szolgáltatásokkal 

megoldva

állapotban  

a) legközelebbi hozzátartozói (elérhetőség, cím, telefonszám): Kapcsolat jellege: (a) pontra vonatkozó

házastárs



gyermek



élettárs unoka

testvér rokon

   

egyéb……………….…………

29

a

van;

b) közös háztartásban élő gondoskodásra szoruló hozzátartozó: (nem kötelező)

5. Szociális helyzetére vonatkozó adatok: Részesült-e az igénybevételt megelőző 6 hónapon belül egyéb ellátásban? Ha igen, a megfelelő aláhúzandó

6. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény:

a) nappali ellátásban



b) étkeztetésben



c) házi segítségnyújtásban



d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban



e) otthonápolásban



f)



támogató szolgáltatásban

g) családsegítésben



h) pszichiátriai betegek közösségi ellátásában



i)

szenvedélybetegek közösségi ellátásában



j)

pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásában 

k) átmeneti otthoni elhelyezésben



a) mozgásképesség: b) érzelmi állapot:

c) segédeszköz használata: Ha igen, milyen:

nem



igen



……………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………...

30

d) szenzoros funkciók: (hallás)

normális



teljesen süket



csökkent hallás



nagyothalló



Kapcsolattartást, ügyintézést, önellátást nehezíti



Hallókészülék használatára szorul



Halláscsökkenése

nagyfokú,

hallókészülékkel

is

Halláscsökkenése

nagyfokú,

hallókészüléket

nem

számára a kommunikáció



vagy nem hajlandó használni (látás)



normális



csökkent látó



rövid látó



távol látó



színtévesztő



vak



Önellátást, önkiszolgálást akadályozza, nehezíti



nehéz tud

Átlagos fényviszonyok mellett még jól tájékozódik  Átlagos

fényviszonyok

mellett

személyeket, tárgyakat nehezen ismer fel Segítséggel

képes

hangról ismer fel

tájékozódni,

rosszul

személyeket



Látáscsökkenése miatt önellátásra nem képes (szaglás)

jó



tompult



szagokat megkülönböztetni nem tud



tájékozódik, főleg





31

csak

(ízérzés)

e) magatartás, kommunikációs készség: magatartás:

kommunikációs készség:

jó



tompult



ízeket megkülönböztetni nem tud



modoros



modortalan



nyugodt



elutasító



szorong



félénk



nyugtalan



csendes



adekvát



inadekvát



együttműködő



Jó kontaktus készség. Beszélgetésbe könnyen bevonható, beszéde

koherens

(összefüggő),

folyékony.

Beszédértése és kifejező készsége jó.



Kissé lassabban, körülményesebben fejezi ki magát, de beszédmegértése

és

kifejező

készsége

Nehézségek lehetnek esetleg hallásprobléma miatt.

megfelelő. 

Beszéde kevésbé folyékony, kisebb elakadások, kifejezési nehézségek (szókeresési, felidézési problémák)



Egyszerűbb mondatokkal fejezi ki magát és kifejező készsége

érzékelhetően rosszabb (fogalmak, kifejezések használata bizonytalanabb.) Beszédmegértése megtartott.



Beszélgetésbe már nem tud bekapcsolódni. Beszédmegértése egyszerű

információkra,

utasításokra

korlátozódik.

Figyelme ingadozó. Szavakban, tőmondatokban fejezi ki magát, beszéde alakilag, nyelvileg sem teljesen korrekt.



Beszédmegértése és kifejező készsége jelentősen romlott. Beszéde inkoherens (összefüggéstelen), nem követhető.

32



Beszéde

teljesen

kommunikálni.

Tájékozódás:*

leépült,

inkoherens,

nem

lehet 

vele

Térben Biztosan tájékozódik környezetében. Önállóan közlekedik, és idegen helyen is képes elboldogulni.



Megszokott környezetében biztosan mozog, idegen közegben bizonytalan. Közvetlen



lakókörnyezetében

megfelelően

tágabb környezetben segítséget igényel.

tájékozódik, 

de

Lakókörnyezetén belül is eltéved, irányításra, segítségre szorul.  Teljesen dezorientált, nem tudja, hol van.



Időben Időben teljesen orientált



Dátum kapcsán pontatlan, de év, hónap, évszak, napszak megjelölése megfelelő



Év, évszak, hónap napszak megjelölésében bizonytalan  Időben dezorientált, de tevékenységi ritmusa némileg még megőrzött (felébredés, étkezési idők stb.)



Teljes dezorientáció (teljes tájékozottság hiánya)



33

Felügyeleti igény:*

Nincs



(Személyi segítő jelenlétének

Időnként rövid időtartamú felügyeletre szorul



Esetenként hosszabb időtartamú felügyeletre szorul



Gyakran szorul felügyeletre



Megfelelő



Bizonytalan



Pénzhasználathoz állandó segítséget igényel



Pénzzel nem tud bánni, teljes segítséget igényel



Normális



Elalvási probléma



Átalvási probléma



Többszöri felébredés



Egyéb



Egészségügyi ellátási igény:

Nincs



(Orvosi ellenőrzés, gondozás,

Időnként orvosi ellenőrzésre szorul



szükségessége)

Pénzkezelés:*

Alvás:*

………………………………………………………………………

rehabilitáció, valamint ápolási feladatok szükségessége)

Életfunkciók időszakos ellenőrzésére, esetenként injekciózásra, fájdalomcsillapításra szorul



Időszakosan folyamatos egészségügyi ellátásra, gondozásra, rehabilitációra, életfunkciók ellenőrzésére szorul Állandó

egészségügyi

megfigyelésre szorul Terápia-követés:* (Gyógyszer

Megfelelő helyes

alkalmazása, orvos által előírt teendők követése)

ellátásra,

folyamatos



gondozásra 

és



Gyógyszereit szedi, orvosi utasításokra figyelmeztetni kell  Gyógyszereit szedi, a terápiát felügyelet mellett alkalmazza



Gyógyszerelésben és terápiában gyakori segítséget igényel



Gyógyszerelésben és terápiában állandó segítséget igényel



Nem tudja, vagy nem akarja beszedni a gyógyszereket és alkalmazni a terápiát



34

Táplálkozás:*

Nyelés: Jó

Étvágy: Jó Étel, ital elfogyasztása:*

elkészítése,



Nehezített



Aspirál





Rossz



Változó



Megfelelő



Kisebb segítségre szorul



Ételkészítéshez időnként segítséget igényel



Állandó segítséget igényel az elkészítéséhez, ételeit önállóan elfogyasztja



Teljes segítséget igényel ételei elkészítéséhez



Segítségre lehet szüksége étkezésében



Teljes segítséget igényel ételkészítéshez, állandó vagy teljes segítséget az elfogyasztáshoz Étrend:*

Normál



Cukros



Pépes



Tejmentes



Epés



Egyéb





………………………………… Rendszeresen alkoholt:*

fogyaszt-e

Dohányzik-e:*

igen



nem



igen



nem



Önellátási képesség:* Étkezés:*

Önálló étkezés az evőeszközök megfelelő használatával.  Önálló

étkezés

az

evőeszközök

használatának

kisebb

nehézséggel (kézremegés, enyhe koordinációs zavar vagy egyéb nehézség).



Az étkezéshez segítség szükséges (hús felvágása, víz kitöltése,

35

stb.)

Tisztálkodás:*

az evőeszközök használata nem megfelelő



Önállóan nem tud étkezni, teljes segítséget igényel



Önállóan és rendszeresen fürdik, mosakodik



Kisebb

Önállóan

tisztálkodási

tisztálkodik,

problémák

(rendszeresség,

esetleg

kisebb

(pl. kádba be és kiszállásnál stb.)

gondosság)

segítséget



igényel

Képes önállóan tisztálkodni, de folyamatos jelenlétet, irányítást igényel



A tisztálkodás jelentős és folyamatos segítés mellett/ egyszerűbb

tisztálkodási műveletek önálló végzése irányítással, ösztönzéssel történik.



Nem tud önállóan tisztálkodni. Mosdatni, fürdetni kell, de ennek

Öltözködés:*

során egyszerű utasítást végrehajt , kooperál.



Teljes gondozásra szorul és nem együttműködő.



Teljesen

önállóan

öltözködik.

Ruháját

az

évszaknak

és

alkalomnak megfelelően saját ízlése szerint maga választja ki.  Önállóan öltözködik, de ruházata nem mindig megfelelő



Kisebb

bekötése,

nehézségekkel

megfelelő gombolkozás, nehézséget okoz.)

önmaga

öltözködik

kapcsok, harisnya,

(cipő

felvétele



olykor

Ruhák adekvát kiválasztása nehézséget okoz, öltözködésben irányításra, kisebb segítségre szorul.



Önállóan nem tud öltözni. Folyamatos segítésre szorul, de az öltözködése során aktívan segít.



Fel kell öltöztetni, de öltöztetése közben passzívan együttműködik (pl. felszólításra felemeli karját, bedugja a fejét az ing vagy pulóver nyílásába stb.)



Öltözködése során nem kooperál, teljes segítséget igényel



36

WC használat:*

Önálló WC

használat

szobatisztaság kapcsán.

segítség

nélkül.

Nincs

probléma

a



Enyhe mértékű szórványos inkontinencia problémák. Probléma esetén önmaga megtisztálkodik, ruhát vált.



Rendszeres inkontinencia probléma, de a helyzetet igyekszik megfelelően kezelni. Visszatérő

figyelmeztetni



szobatisztasági kell.

segítségre szorul.

problémák.

Probléma

esetén

WC a

használatára

tisztálkodásnál 

Fokozott figyelmet követel. WC használatban segítségre szorul. (irányításon túl segítés a vetkőzésben, öltözésben.) Probléma esetén tisztálkodásban, átöltözésben hangsúlyos segítség.



Állandó pelenkázásra szorul. Tisztába tevésnél kooperál.  Teljesen gondozásra szorul. Nem kooperál. Mindennapi eszközhasználat:*

Telefonhasználat: egyedül  Házon képes



Bevásárlás: képes

Főzés: képes

Mosás: képes

nem képes



kívüli

közlekedés:



segítséget igényel





nem képes



segítséget igényel





nem képes



segítséget igényel



Háztartási képes

segítséggel



munka:



nem képes



segítséget igényel





nem képes



segítséget igényel



Gyógyszerbevétel: egyedül 

Pénzkezelés: egyedül 

segítséggel



segítséggel



37

Háztartás eszközei:*

7. Cselekvőképességet gondnokság alatt áll-e?

érintő

Használatuk megfelelő



Háztartási eszközeit eseti segítséggel használja



Háztartási eszközeit folyamatos segítséggel használja



Háztartási eszközeit segítséggel sem képes használni



Eszközökkel nem tud bánni, teljes segítséget igényel



igen



nem



a) ha igen, gondnok neve, címe:

b) a gondnokság típusa (kizáró, korlátozó, felülvizsgálandó, végleges…egyéb):

8. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló rendeletben előírt kapcsolatfelvétel ideje, módja: (nem kötelező) a) a szociális ellátást biztosító személlyel, intézménnyel:

kizáró



korlátozó



felülvizsgálandó



végleges



egyéb:

b) települési önkormányzattal:

c) háziorvossal, kezelőorvossal: d) gyámhivatallal:

e) törvényes képviselővel, hozzátartozóval: 9. Az elhelyezéssel kapcsolatos adatok: a) a beköltözéséhez segítség szükséges-e (ha igen, milyen típusú): b) milyen tárgyakat kíván magával vinni beköltözéskor: c) az igénybe vevőnek a beköltözés időpontjára vonatkozó nyilatkozata:

38

d) a beköltözéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: e) milyen segítségnyújtást igényel az intézményben: f) elhelyezéssel kapcsolatos kérése: g) életvitele, jellemző szokásai: (nem kötelező) h) szabadidő eltöltésének módja: (nem kötelező) i) kapcsolatteremtő képessége: j) látogatók várható látogatás gyakorisága:

száma,

k) saját ruházattal rendelkezik-e:

l) esetleges eltávozásra vonatkozó igénye: m) hitéleti tevékenység gyakorlására vonatkozó igény: (nem kötelező) n) az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: 10. Az előgondozást végző személy összegző véleménye: a) az elhelyezés sürgősségére vonatkozó indok: b) javasolható-e az intézményi felvétel: amennyiben nem, ennek oka: c) más szolgáltatás, ellátás kezdeményezése: ennek oka:

11. Egyéb megjegyzések az igénybe vevővel kapcsolatban: Előgondozást végző személy neve aláírása…………………………………………… Összegző vélemény

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… Javaslat………………………………..

39

V. FEJEZET GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET VIZSGÁLAT

40

5. Gondozási szükséglet vizsgálat végzése

Dokumentációk:  Egyéb körülményt alátámasztó dokumentációk vagy  3. számú értékelő adatlap (külön mellékletként) Új: értékelőlap: 2015. dec.03.tól hatályos. Az idősek tartós bentlakásos intézménybe történő felvételt megelőző gondozási szükséglet vizsgálat az azt korábban jogszabályi kijelölés alapján elvégző Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban ORSZI) kompetenciájából átkerült az intézményvezető feladatkörébe. 5.1. A gondozási szükséglet vizsgálatát lefolytató szakemberek kompetenciája Sem a kerettörvény, sem pedig a végrehajtási rendeletek arra vonatkozóan nem írnak elő szabályt, hogy a vizsgálatot milyen végzettséggel rendelkező szakember folytathatja le. Azt viszont a jogszabály nevesíti, hogy „az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát” [1993. évi III. tv. 68/A.§. (1,2,3,4)bek.]. Ebből kiindulva fontos annak eldöntése, hogy milyen végzettségű szakembert bíz meg a vezető ezzel a feladattal és azt milyen módon rögzíti. Az előgondozás lefolytatásával együtt kell a gondozási szükséglet vizsgálatot is elvégezni. Ha nem az intézményvezető maga vizsgálja a gondozási szükségletet, akkor arra mást is felhatalmazhat, azonban ebben az esetben írásban javasolt rögzíteni a megbízás tényét. Szt .68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.. (2) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. (3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. (4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Szt. 68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a) az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe, b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

41

5.2. A vizsgálat lefolytatásának módja Akár szóban, akár írásban történik az ellátásra vonatkozó kérelem előterjesztése, tájékoztatni szükséges az igénylőt arról, hogy a felvételre a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megléte, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények fennállása esetén van mód. 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4 3. § (1) Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy a 4. § szerinti igazolásokat. 5 (2) A gondozási szükséglet vizsgálata és a vizsgálat eredményének igazolása a 3. számú melléklet szerinti értékelő adatlapon történik. Az értékelő adatlap másolati példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének. 6 (3) Az értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik. (2) Az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti 4 órát meghaladó gondozási szükséglet III. fokozat esetén áll fenn. 4. § (1) Az Szt. 68/A. §-ának (3) bekezdése szerinti, gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: 10 a) a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak; b) az ellátást igénylő egyedül él, és 11 ba) nyolcvanadik életévét betöltötte, vagy bb) hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy bc) hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy 12 bd) a bc) pont szerinti eseten kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak, be) I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy 13 bf) munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit azérvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak. 14 (2) Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. Az (1) bekezdés bb) alpontja esetében a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja. 15 (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti igazolások beszerzésében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló miniszteri rendelet szerinti előgondozást végző személy segítséget nyújt az ellátást igénylőnek. 16 (4) Az (1) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén a gondozási szükséglet mértékét nem kell a 3. számú melléklet szerinti értékelő adatlap alapján vizsgálni, azonban a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények fennállását az adatlapon jelölni kell. 17 5. § A gondozási szükséglet vizsgálata eredményének felülvizsgálatára irányuló kérelemhez 6. mellékelni kell a kitöltött értékelő adatlap másolati példányát. A 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3. melléklete szerinti értékelő adatlap alapján részterületek

42

vizsgálata történik. Fenti területeken megjelenő gondozási igényt a intézményvezető,( vagy szakértő), (orvos) pontozza, az összesítést követően abban az esetben áll fenn a 4 órát meghaladó gondozási szükséglet, ha az összesített pontok száma a 40-56 pontot meghaladja. III. fokozat Teljes ellátásra szoruló! 5.3. A gondozási szükséglet mértékének dokumentálása Az értékelő adatlap másolati példányát a vizsgálatot követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének. A dokumentum eredeti példányát a személyes anyagban célszerű a könnyebb visszakövethetőség érdekében kezelni. 5.4. Elutasítás, jogorvoslat Ha az értékelő adatlap összesített pontszáma nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket és az intézményi elhelyezést megalapozó egyéb jogszabályban rögzített körülmények sem állnak fenn, az intézményvezető az „tájékoztatja az igénylőt arról, hogy a szükséges feltételek hiányában nem áll módjában az elhelyezést biztosítani. Egyúttal tájékoztatást szükséges adnia arról is, hogy törli a kérelmét a nyilvántartásból [Szt. 20.§.(9)], egyúttal informálja arról, hogy amennyiben igényli, a házi segítségnyújtás keretében kérheti a szociális ellátás ezen alapszolgáltatási formájának biztosítását. Abban az esetben, ha az igénylő, vagy törvényes képviselője nem ért egyet a gondozási szükséglet megállapított mértékével, lehetősége van jogorvoslatra, nevezetesen a gondozási szükséglet felülvizsgálatát kérni a fenntartótól. Fontos annak ismerete és gyakorlati alkalmazása, hogy másik idősek otthonába történő elhelyezés esetén az eljárást meg kell ismételni, kivéve, ha annak igényét ORSZI szakvéleménnyel támasztja alá a kérelmet előterjesztő. Akár ORSZI által kiadott szakvélemény, akár az intézményvezető által kiadott igazolás alapozza meg az intézményi elhelyezést, mindkét dokumentum érvényessége határozatlan időtartamra szól, ebből következően értelemszerűen felülvizsgálata nem szükséges.(Amennyiben más otthonba kíván elhelyezést nyerni az ellátást igénybevevő és intézményvezetői igazolással került elhelyezésre akkor az új otthon ellátása esetében az intézményvezetői igazolást meg kell ismételni, míg az ORSZI által kiadott szakvéleményt nem az határozatlan idejű.)

43

3. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez Értékelő adatlap Személyes adatok………………………………………………………………… Név:……………………………………………………………………………….. Születési hely, idő:………………………………………………………………… Lakcím:----------------------------------------------------------------------------------------Törvényes képviselőjének neve, elérhetősége: Mérőtábla

23

Tevékenység, funkció

Térbeli-időbeni tájékozódás

Helyzetnek megfelelő viselkedés

Étkezés

Értékeljen 0-4 pont között Intézmény- Háziorvos (a pontérték a szükséges vezető segítség mértékével emelkedik) 0: mindig, mindenkor X térben, időben, személyeket illetően tájékozott 1: esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul 2: részleges segítségre, tájékoztatásra szorul 3: gyakran tájékozatlan 4: térben-időben tájékozatlan 0: mindig, mindenkor a X helyzetnek megfelelően viselkedik 1: esetenként bonyolultabb helyzetekben segítségre szorul 2: gyakran az adott helyzetnek nem megfelelően viselkedik 3: nem megfelelő viselkedése gyakran kellemetlenséget okoz, reakciója nem kiszámítható viselkedési kockázat 4: nem képes az adott helyzetnek megfelelően viselkedni 0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik 2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel

X

44

Öltözködés

3: felszolgálás és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel 4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához

0: nem igényel segítséget 1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel 2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában 4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul

X

0: önálló WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban ellenőrizni kell 2: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban segíteni kell 3: segítséget igényel WC

X

Tisztálkodás 0: szükségleteit felmérve (személyi higiéné önállóan végzi biztosítása) 1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud 3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes WC használat

X

45

Kontinencia

Kommunikáció Képes-e megfogalmazni, elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki

Terápiakövetés Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése

használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez 4: segítséggel sem képes WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére 0: vizeletét, székletét tartani képes 1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait 2: pelenka cserében, öltözködésben és vagy higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel 3: rendszeres segítséget igényel pelenka cserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 4: inkontinens, teljes ellátásra szorul 0: kifejezőkészsége, beszédértése jó 1: kommunikációban időszakosan segítségre szorul 2: beszédértése, érthetősége megromlott 3: kommunikációra csak segédeszközzel vagy csak metakommunikációra képes 4: kommunikációra nem képes

X

X

0: az orvos utasításait, X előírt gyógyszeres terápiát betartja 1: gyógyszerelésben segítséget igényel, utasításokat betartja 2: elrendelt terápiát tartja, segítséggel tudja tartani az utasításokat 3: elrendelt terápiát,

46

utasításokat ellenőrzés mellett tartja 4: gyógyszer bevétele csak gondozói ellenőrzéssel

Helyzetváltoztatás 0: önállóan 1: önállóan, segédeszköz használatával 2: esetenként segítséggel 3: gyakran segítséggel 4: nem képes Helyváltoztatás

Életvezetési képesség (felügyelet igénye)

Látás

0: önállóan 1: segédeszköz önálló használatával 2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 4: nem képes

0: önállóan X 1: esetenkénti tanácsadás, részfeladatra betanítható 2: személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul 3: személyes szükségletei ellátásában gyakran vagy rendszeresen segítségre szorul, belátási képessége hiányzik 4: állandó 24 órás felügyelet

0: jól lát, szemüveg használata nélkül 1: jól lát, szemüveg használatával 2: szemüveg használatára szorul, de elutasítja azt 3: szemüveg használatával sem kielégítő a látása (pl.

X

X

X

47

hályog, 4: nem lát

Hallás

érbetegség)

0: jól hall, átlagos hangerő mellett 1: átlagos hangerő mellett időnkénti hallásproblémái vannak 2: hallókészülék használatára szorul 3: van hallókészüléke, de nem képes használni vagy elutasítja 4: nem hall

Fokozat:

X

Intézményvezető és az orvos által adott összes pontszám

Értékelés

Fokozat Értékelés

Pontszám Jellemzők

0.

Tevékenységeit elvégzi

0-19

I.

Egyes 20-34 tevékenységekben segítségre szoruló

II.

Részleges 35-39 segítségre szoruló

III.

Teljes szoruló

ellátásra 40-56

Az irányadó gondozási szükséglet: 0-19: 1 órát el nem érő 20-24 pont: napi 1 óra 25-30 pont: napi 2 óra 31-34 pont: napi 3 óra 35-39 pont: napi 4 óra 40 ponttól: napi 4 órát meghaladó

Az egyén a vizsgált tevékenységeket el tudja végezni. A szolgáltatás a szociális és egészségi állapot szinten tartására korlátozódik.

Az egyén egyes tevékenységekben hetente többször segítségre szorul vagy figyelmet, irányítást igényel. Az egyén bizonyos tevékenységek elvégzésében napi rendszeres segítségre szorul vagy napi szintű kontrollt igényel.

Az egyén teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel.

48

Az igénylő napi gondozási szükséglete : 1 órát el nem érő 1 óra 2 óra 3 óra 4 óra 4 órát meghaladó vagy a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. § (1) bekezdés ............... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények állnak fenn. 25 A vizsgálat eredménye alapján fennálló napi gondozási szükséglet szerint : - szociális segítés - szociális segítés a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális 2

rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3/A. § (1) bekezdés b) pont .........alpontja szerinti egyéb körülmény alapján - személyi gondozás - idősotthoni elhelyezés nyújtható Dátum: .................................................................. ………………………………. intézményvezető/szakértő .................................................................. orvos

A gondozási szükséglet felülvizsgálatát az intézmény fenntartójától lehet kérni.

Felülvizsgálat 26 Az igénylő napi gondozási szükséglete : 1 órát el nem érő 1 óra 2 óra 3 óra 4 óra 4 órát meghaladó vagy a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. § (1) bekezdés ............... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények állnak fenn 27 A vizsgálat eredménye alapján fennálló napi gondozási szükséglet szerint : - szociális segítés - szociális segítés a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3/A. § (1) bekezdés b) pont .........alpontja szerinti egyéb körülmény alapján - személyi gondozás - idősotthoni elhelyezés nyújtható Dátum: .................................................................. fenntartó képviselője ..................................................................

……………………………………………. orvos

49

Tájékoztató a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Gszr.) 3. számú mellékletének módosításáról Az idősek szociális biztonságának megteremtése és garantálása felelőssége a családnak és a társadalomnak egyaránt. A gondoskodás az idősekről a társadalom számára nem teher, ugyanakkor kötelesség, és egyben befektetés is. A kormány időskori stratégiája aktív, egészséges időskort céloz, azonban fel kell készülni az elöregedés folyamatára. A kormányzat arra törekszik a szociális ellátórendszer átalakításánál, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott odafigyelést, segítséget, ápolást és gondozást. Ehhez szükséges, hogy a rendelkezésre álló források célzottabban és hatékonyabban érjék el a valóban segítségre szorulókat. A házi segítségnyújtás szolgáltatás átalakítása is ezen célok megvalósítását szolgálja. A jogosultsági feltételek változtatását a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése indokolta, erősítve az állami szerepvállalást a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező személyek irányába. Az átalakításra oly módon kerül sor, hogy a házi segítségnyújtás keretében két szolgáltatási altípus kerül megkülönböztetésre a nyújtott tevékenységek mentén. A szociális segítés és a személyi gondozás körébe tartozó tevékenységek elválnak egymástól, amely hatékonyabb és az igénylő szükséglete alapján célzottabb szolgáltatásnyújtást tesz lehetővé, ez által biztosítja, hogy az igénybevevők szükségleteihez illeszkedő szolgáltatásnyújtás történjen, továbbá minél tovább az otthonukban maradhassanak a segítségre szoruló személyek. A házi segítségnyújtás átalakításával összefüggésben az intézményvezetőknek felül kell vizsgálniuk a házi segítségnyújtásban részesülők szükségletét, és az új kategóriák szerint meg kell határozniuk, hogy szociális segítésre vagy személyi gondozásra van szükségük; másfelől a fenntartóknak rögzíteniük kell a megállapított pontszámot és gondozási óraszámot az igénybevevői nyilvántartásban. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében jelen tájékoztató segítséget nyújt a Gszr. 3. számú melléklet szerinti értékelő lap kitöltéséhez. A módosítást az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (IX.30.) EMMI rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2015. évi 185. számában 2015. november 30-án került kihirdetésre, hatályos 2015. december 03-tól.

50

Új értékelő lap bevezetése A házi segítségnyújtásban ellátottak gondozási szükségletének felülvizsgálatakor, valamint 2015. év december hónap 03. napjától kezdeményezett igénybevételi eljárások során a házi segítségnyújtás vagy idősek otthona igénybe vétele esetében gondozási szükséglet vizsgálatához az új értékelő lapot kell használni. Házi segítségnyújtás esetén szakmai célunk annak megállapítása, hogy az ellátott/igénylő jogosult-e házi segítségnyújtás szolgáltatásra és ezen belül számára a szociális segítés vagy a személyi gondozás biztosítása indokolt-e. Idősek otthona esetén szakmai célunk annak megállapítása, hogy az igénylő jogosult-e az idősotthoni ellátásra. Fontos, hogy az új értékelő lap, az eddigitől eltérően arra ad választ - a kitöltését követően -, hogy egyes funkciók és tevékenységek végzésében, gyakorlásában az egyén mennyire tud önálló lenni és milyen szintű beavatkozást igényel akár saját otthonában, akár intézményi ellátásban. Külön kérdéssé vált a házi segítségnyújtás szolgáltatás differenciálásával, hogy az igénylőnek mire van szüksége házi segítségnyújtás keretében, a szociális segítésen és/vagy személyes gondozáson belül, továbbá az igényekre a szolgáltató milyen választ tud adni: kivel, milyen módon, formában, gyakorisággal tudja kielégíteni a felmerülő szükségleteket. Ezekben a kérdésekben a szolgáltató és az igénylő közösen hozza meg a döntést, melyet a jogi szabályozásnak megfelelőn írásos megállapodásban rögzítenek. Feladatok 1) Az intézményvezetőknek legkésőbb 2015. december 31-ig felül kell vizsgálniuk a házi segítségnyújtásban részesülők szükségletét az új értékelő lap alapján. Amennyiben határidőig a felülvizsgálat nem fejeződik be, akkor a Gszr. szabályai szerint 2016. január 15-éig a 2015. december 31-én hatályos szabályok szerint megállapított gondozási szükséglet igazolja a 2015. december 31-én házi segítségnyújtásban részesülő személyek jogosultságát. 2) Az intézményvezetők 2015. december 03-tól házi segítségnyújtás vagy idősek otthona igénylése esetén a gondozási szükséglet vizsgálatot az új értékelő lap alapján végzik. Megjegyzés:

A házi segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységadminisztrációs kötelezettség ugyanakkor csak 2016. január 1-jétől változik, ezen időponttól kell tölteni az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. számú melléklete szerinti „Tevékenységnapló a házi segítségnyújtáshoz” nevű új dokumentációt. 2015. december 31-ig az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. számú melléklete szerinti „Gondozási napló házi segítségnyújtáshoz” nevű dokumentációt kell vezetni.

51

Kitöltési útmutató A Gszr. 3. számú melléklete szerinti értékelő lap formája és tartalma nem változtatható meg. Az értékelő lapot 1 eredeti és szükség szerint 1 vagy 2 másolati példányban kell elkészíteni. Az értékelő adatlap másolati példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és/vagy törvényes képviselőjének. Kiinduló pont: az igénylő/ellátott aktuális állapotát, helyzetét, készségeit figyelembe véve szükséges a tevékenységek, funkciók értékelése 0-4 ponttal úgy, hogy a pontérték a szükséges segítség (segédeszköz használata; gondozó jelenléte vagy ellenőrzése; gondozó szóbeli vagy fizikai beavatkozása, gondozóval közösen végzett rész vagy teljes tevékenység) mértékével emelkedjen. Célszerű aláhúzni a több tagmondatból álló részeknél, hogy melyik miatt adta az értékelő azt a bizonyos pontot, ha szükségét érzi külön írásos magyarázattal is indokolhatja döntését. A kitöltési útmutató az értékelő tábla minden egyes tevékenység, funkció sorát külön mutatja be, részletes információt adva az egyes pontértékhez tartozó tartalom megértéséhez, elősegítve ezzel a korrekt pontozást. Térbeli-időbeni tájékozódás

0: mindig, mindenkor térben, időben, személyeket illetően tájékozott 1: esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul 2: részleges segítségre, tájékoztatásra szorul 3: gyakran tájékozatlan 4: térben-időben tájékozatlan

Ezt a funkciót az igénylő háziorvosa pontozza, az intézményvezetőnek nincs teendője. Helyzetnek megfelelő viselkedés

0: mindig, mindenkor a helyzetnek megfelelően viselkedik 1: esetenként bonyolultabb helyzetekben segítségre szorul 2: gyakran az adott helyzetnek nem megfelelően viselkedik 3: nem megfelelő viselkedése gyakran kellemetlenséget okoz, reakciója nem kiszámítható - viselkedési kockázat 4: nem képes az adott helyzetnek megfelelően viselkedni

Ezt a funkciót az igénylő háziorvosa pontozza, az intézményvezetőnek nincs teendője. Étkezés

0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik 2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel 3: felszolgálás és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel 4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához

A tevékenység vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén az étkezés folyamatának szakaszaiban mennyire önálló. A pontérték a fizikai vagy szóbeli gondozói segítés mértékével együtt növekszik.

52

Az étkezés folyamatának szakaszai:  előkészítés (melegítés, tálalás),  fogyasztás,  befejezés (mosogatás, csomagolás-tárolás, elpakolás). 0 pont, ha az egyén önállóan végzi az étkezést, tehát nem szükséges számára az ételt előkészíteni, melegíteni, kitálalni, az étkezést segíteni fizikai módon vagy szóbeli figyelmeztetéssel. 1 pont, ha az egyén felszolgálást igényel, tehát az ételt előkészíteni, melegíteni, kitálalni kell az evéshez, de nem igényel segítést fizikai módon vagy szóbeli figyelmeztetéseket az evéshez, segítségre szorul az élelmiszer beszerzésében 2 pont, ha az egyén az ételt önállóan, felszolgálással fogyasztja, de a mosogatáshoz, az ételhigiéniához (csomagolás, hűtés, tárolás) fizikai segítséget igényel; vagy az evőeszközök tisztítására azért nem képes, mert lakásának fizikai adottsága nem teszi lehetővé a mosogatást, például: nincs folyóvíz a házban; nincs mosogató a konyhában; nincs meleg víz a házban; nem tud vizet melegíteni a mosogatáshoz, mert a vízmelegítéshez használatos edény túl nagy és nem tudja megemelni, majd kitölteni a mosogatásra használt másik edénybe a meleg vizet. 3 pont, ha a napi táplálék- és folyadékfelvételt a gondozónak ösztönöznie kell és ellenőrizni az étkezés teljes folyamatát, valamint ha szükséges, fizikailag beavatkozni az étel, ital elfogyasztásába. 4 pont, ha az egyén gondozói jelenlétet, fizikai, szóbeli támogatást igényel a napi táplálékés folyadékfelvétele során, az egyes résztevékenységeket saját testi, lelki funkciói miatt nem tudja teljesíteni. Például: remeg a keze és kilötyögteti a levest; nem tudja felvágni a hússzeletet; elfelejti megrágni vagy lenyelni a falat ételt. Öltözködés

0: nem igényel segítséget 1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel 2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában 4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul

A tevékenység vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén öltözködése mennyire önálló. 0 pont, ha az egyén önállóan végzi az öltözködést, tehát nem szükséges számára a ruhadarabokat kiválasztani, az öltözködést segíteni fizikai módon vagy szóbeli kéréssel, figyelmeztetéssel. 1 pont, ha az egyén önállóan végzi az öltözködést, de egyes alkalmakhoz illő ruhadarabok kiválasztása gondot okoz: mennyire tiszta a ruhadarab, amit fel akar venni; megfelelő-e az évszaknak, az aktuális időjárásnak a választott ruha, stb., segítségre szorul a ruházatának tisztántartásában. 2 pont, ha az egyén önállóan végzi az öltözködést, de az apró, finom mozgások zavara miatti 53

elakadás esetén a gondozónak be kell avatkoznia az öltözködésbe, például: blúzt begombolni, zipzárt felhúzni, övet bekapcsolni, cipőt bekötni, stb. 3 pont, ha az egyén mentális vagy fizikai állapota miatt kontrollálni kell az öltözködését, figyelmeztetni mit, mikor vegyen fel, de konkrét gondozói beavatkozásra csak egyes ruhadarabok felvételénél szorul. Például: nem tud egyedül belebújni pulóverbe, mert karjait nehezen emeli fel; zokni, harisnya húzásához nem tud lehajolni, stb. 4 pont, ha az egyént napi szinten, illetve naponta többször kell segíteni abban, hogy mit vegyen fel, rá is kell adni a ruhadarabokat, és naponta többször figyelmeztetni kell az időjárásnak, napszaknak megfelelő ruhaviseletre vagy egészségi állapota miatt speciális ruhanemű viselésére. Tisztálkodás (személyi higiéné biztosítása)

0: szükségleteit felmérve önállóan végzi 1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud 3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes

A tevékenység vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén a tisztálkodás folyamatának szakaszaiban mennyire önálló. A pontérték a fizikai vagy szóbeli gondozói segítés mértékével együtt növekszik. A tisztálkodás folyamatának szakaszai:  előkészület (szükséges meleg víz, megfelelő hőfokú helyiség, tisztálkodó szerek, törülköző, tisztálkodás utáni ruházat, tárgyi segédeszközök fürdéshez, mosdáshoz rendelkezésre álljanak; vetkőzés),  fürdés, mosdás vagy fürdetés, mosdatás,  befejezés (törülközés, bőrápolás, szükség esetén körömvágás, felöltözés). 0 pont, ha az egyén önállóan végzi a tisztálkodást, nem szükséges számára a tárgyi, gondozói segítség vagy nem kell figyelmeztetni ruházata tisztaságára, vagy kérni a tisztálkodás folyamatában egyes tevékenységek elvégzésére. 1 pont, ha az egyén a tisztálkodást rendszeres időközönként, önként, saját maga végzi, de lakásának fizikai adottságai nem teszik lehetővé a tisztálkodást: nincs folyóvíz a házban; nincs fürdőszoba a házban; nincs meleg víz a házban; melegíteni kell a vizet a tisztálkodáshoz, vagy fel kell fűteni a helyiséget a mosakodáshoz, segítségre szorul a tisztálkodószerek, tisztálkodó eszközök beszerzésében. A gondozói figyelem a tisztálkodás folyamata alatt nem szükséges. 2 pont, ha az egyén a tisztálkodást rendszeres időközönként, önként végzi, de szüksége van arra, hogy bizonyos résztevékenységekben segítsék. Például: a tusolóban már nem tud megállni, ezért egy műanyag széket kell betenni és azon ülve meg tudja magát mosni; fürdőkádba fürdető székbe kell besegíteni, és ilyen módon már tud fürdeni; vetkőzésnél, törülközésnél, öltözésnél szorul fizikai támogatásra. A gondozói figyelem a tisztálkodás folyamata alatt végig szükséges. 3 pont, ha az egyént a napi tisztálkodásra figyelmeztetni kell, de azt követően gondozói segítséggel hajlandó fürdeni, mosakodni; vagy félelem, szorongás miatt a tisztálkodáshoz a 54

gondozó részéről minden alkalommal jelenlét és aktív fizikai támogatás szükséges. 4 pont, ha az egyén mentális állapota miatt nem képes ennek a szükségletnek a felismerésére vagy nem képes önmaga elvégezni a tisztálkodás folyamatát, például: végtagbénulás, stb. WC használat

0: önálló WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban ellenőrizni kell 2: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban segíteni kell 3: segítséget igényel WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez 4: segítséggel sem képes WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére

A tevékenység vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén WC használata mennyire önálló. 0 pont, ha az egyén önállóan használja a WC-t, ki tud menni az erre a célra használatos helyiségbe házon belül vagy kívül; nem szükséges számára gondozói segítség az öltözködésben és a higiénés feladatok elvégzésében sem. 1 pont, ha az egyén önállóan használja a WC-t, ki tud menni az erre a célra használatos helyiségbe házon belül vagy kívül, de szükséges számára a gondozói ellenőrzés, például megfelelő tisztaságú-e az alsóneműje; a WC-t használat után, hogyan hagyja maga után, stb. figyelmeztetni kell ezekre, amiket aztán önmaga megold. 2 pont, ha az egyén önállóan használja a WC-t, ki tud menni az erre a célra használatos helyiségbe házon belül vagy kívül, de szükséges számára eseti gondozói segítség, például vetkőzésnél, öltözésnél, intim testrészek higiénikusan tartásában, a WC tisztántartásánál, stb. 3 pont, ha a WC használatához rendszeres fizikai segítséget igényel (oda- és vissza kell kísérni, ráültetni, ellenőrizni). A WC-t segédeszközökkel tudja használni (magasító, kapaszkodó). Eseti gondozói segítség szükséges vetkőzésnél, öltözésnél vagy az intim testrészek higiénikusan tartásában. 4 pont, ha az egyén nem képes fizikai vagy mentális képességei miatt a WC használatra. Nem normál WC-t, hanem ágytálat, pelenkát, stb. használ erre a célra.

55

Kontinencia

0: vizeletét, székletét tartani képes 1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait 2: pelenka cserében, öltözködésben és vagy higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel 3: rendszeres segítséget igényel pelenka cserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 4: inkontinens, teljes ellátásra szorul

A funkció vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén vizelettartásában, széklettartásában mennyire önálló. 0 pont, ha az egyénnek nincs problémája a vizelet- és széklettartással. 1 pont, ha az egyénnek van problémája a vizelet- és széklettartással, de önmaga cseréli az inkontinencia segédeszközöket (betét, pelenka, stb.) és tartja higiénikusan intim testrészeit. Esetenként segítségre szorul az inkontinencia segédeszközök beszerzésében, és alkalmanként ráhatás szükséges a tisztálkodáshoz vagy ruhaváltásához. 2 pont, ha az egyénnek van problémája a vizelet- és széklettartással, és folyamatosan figyelmeztetni kell inkontinencia segédeszközök cseréjére. 3 pont, ha az egyénnek van problémája a vizelet- és széklettartással, ellenőrizni szükséges a cserét vagy a helyes használatot, vagy időnként ellenőrizni az egyén egészségi állapotát (különös tekintettel a bőrfelületek épségére) betegség megelőzése céljából. 4 pont, ha az egyénnek van problémája a vizelet- és széklettartással, és az inkontinencia segédeszközök cseréjéhez, használatához gondozói segítséget igényel. Kommunikáció Képes-e megfogalmazni, elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki

0: kifejezőkészsége, beszédértése jó 1: kommunikációban időszakosan segítségre szorul 2: beszédértése, érthetősége megromlott 3: kommunikációra csak segédeszközzel metakommunikációra képes 4: kommunikációra nem képes

vagy

A funkció vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén képes-e kommunikációra, mellyel igényeit megfogalmazza, és a külvilág ingereire reagál.

csak

olyan

0 pont, ha az egyén meg tudja szóban vagy írásban fogalmazni gondolatait, igényeit, panaszát. 1 pont, ha az egyén bizonyos helyzetekben nem tudja megfogalmazni helyesen, pontosan, konkrétan igényeit, panaszát. 2 pont, ha az egyén az átlagosnál visszahúzódóbban, gátlásosabban kommunikál és/vagy nehezebben érti meg a másik fél mondanivalóját, és az ő megfogalmazása is nehezen érthető; vagy, ha az íráshoz szükséges eszközt fizikailag nehezen használja (pl. keze merev, ízületei duzzadtak). 3 pont, ha az egyén szóbeli vagy írásos kommunikációja fizikai vagy szellemi állapota miatt 56

gátolt, nehezen fejezi ki magát vagy félreérthetően, hibásan kommunikál. 4 pont, ha az egyén szóbeli kommunikációja zavaros, közlése összefüggéstelen, és ezzel együtt íráskészsége is megromlott. Terápiakövetés Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése

0: az orvos utasításait, előírt gyógyszeres terápiát betartja 1: gyógyszerelésben segítséget igényel, utasításokat betartja 2: elrendelt terápiát tartja, segítséggel tudja tartani az utasításokat 3: elrendelt terápiát, utasításokat ellenőrzés mellett tartja 4: gyógyszer bevétele csak gondozói ellenőrzéssel

Ezt a funkciót az igénylő háziorvosa pontozza, az intézményvezetőnek nincs teendője. Helyzetváltoztatás

0: önállóan 1: önállóan, segédeszköz használatával 2: esetenként segítséggel 3: gyakran segítséggel 4: nem képes

A funkció vizsgálatának helyzetváltoztatásra.

célja:

megállapítani,

hogy

az

egyén

képes-e

a

0 pont, ha az egyén álló, ülő, fekvő helyzetét segédeszköz nélkül meg is akarja és tudja változtatni. 1 pont, ha az egyén álló, ülő, fekvő helyzetét tárgyi segédeszközzel (székkarfa, ágytámla, falhoz rögzített kapaszkodó, korlát, stb.) és szóbeli irányítással meg tudja változtatni, segítségre szorul a segédeszközök beszerzésében. 2 pont, ha az egyén álló, ülő, fekvő helyzetét meg tudja változtatni a gondozó szóbeli támogatásával, időnként fizikai segítséget is igényel. 3 pont, ha az egyén álló, ülő, fekvő helyzetét tárgyi segédeszközzel és a gondozó fizikai segítségével együttesen tudja megváltoztatni. 4 pont, ha az egyén ülő vagy fekvő testhelyzetét betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt a gondozó fizikai segítségével és szóbeli támogatásával tudja megváltoztatni. vagy erre egyáltalán nem képes. Helyváltoztatás

0: önállóan 1: segédeszköz önálló használatával 2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 4: nem képes

A funkció vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén képes-e a helyváltoztatásra. 0 pont, ha az egyén helyzetét segédeszköz nélkül meg akarja és tudja változtatni lakáson belül vagy kívül. 57

1 pont, ha az egyén helyzetét segédeszközzel önállóan (rámpa, bot, korlát, kapaszkodó, járókeret, kerekesszék, stb.) meg tudja változtatni lakáson belül, lakáson kívül kíséréssel, segítségre szorul a segédeszközök beszerzésében. 2 pont, ha az egyén segédeszközös helyváltoztatásához időnként egyéb fizikai segítséget (kapaszkodás, időnkénti leülés, kísérés) igényel (például teherbírásának csökkenése miatt, vagy biztonságérzetének növelése érdekében stb.). 3 pont, ha az egyén lakáson belüli vagy kívüli segédeszközös helyváltoztatásához gyakran fizikai, gondozói segítséget is igényel (például lakásának fizikai kialakítása gátolja a segédeszközös helyváltoztatást: kerekesszékes, de az nem fér ki az ajtón, vagy a küszöbökön nem tud átmenni, stb.). 4 pont, ha az egyén helyét segédeszközökkel és a gondozó fizikai, szóbeli támogatásával meg tudja változtatni lakáson belül, de lakáson kívüli helyváltoztatásra fizikai vagy lelki korlátai miatt nem képes Vagy semmilyen formában nem képes helyváltoztatásra. Életvezetési képesség (felügyelet igénye)

0: önállóan 1: esetenkénti tanácsadás, részfeladatra betanítható 2: személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul 3: személyes szükségletei ellátásában gyakran vagy rendszeresen segítségre szorul, belátási képessége hiányzik 4: állandó 24 órás felügyelet

Ezt a funkciót az igénylő háziorvosa pontozza, az intézményvezetőnek nincs teendője. Látás

0: jól lát, szemüveg használata nélkül 1: jól lát, szemüveg használatával 2: szemüveg használatára szorul, de elutasítja azt 3: szemüveg használatával sem kielégítő a látása (pl: hályog, érbetegség) 4: nem lát

A funkció vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén látása mennyiben segíti önállóságát. 0 pont, ha az egyén látása problémamentes, napszaktól és fényviszonyoktól függően jól lát. 1 pont, ha az egyén látása szemüveg vagy kontaktlencse használatával problémamentes, napszaktól és fényviszonyoktól függően jól lát, vagy ha segítségre szorul a szemüveg vagy kontaktlencse beszerzésében. 2 pont, ha az egyén látása problémás, de ő szubjektív vagy egyéb okok (pl. jövedelmi helyzete) miatt elutasítja a szemüveg vagy kontaktlencse használatát. 3 pont, ha az egyénnek diagnosztizált szembetegsége van, ezért szemüveggel sem lát jól. 4 pont, ha az egyén látása olyan szinten megromlott, hogy a fényviszonyokat sem érzékeli vagy betegség, baleset miatt a látásfunkciója teljes mértékben megszűnt. 58

Hallás

0: jól hall, átlagos hangerő mellett 1: átlagos hangerő mellett időnkénti hallásproblémái vannak 2: hallókészülék használatára szorul 3: van hallókészüléke, de nem képes használni vagy elutasítja 4: nem hall

A funkció vizsgálatának célja: megállapítani, hogy az egyén hallása mennyire segíti önállóságát. 0 pont, ha az egyén jól hallja az átlagos hangerővel körülötte folyó beszélgetést.

1 pont, ha az egyén hallja az átlagos hangerővel körülötte folyó beszélgetést, de többszöri tagolt elmondás vagy emeltebb hangerő szükséges ahhoz, hogy a hozzá intézett szavakat megértse. 2 pont, ha az egyén hallását hallókészülék segíti; vagy siket, de szájról olvasva megérti, amit mondanak neki.

3 pont, ha az egyén hallása problémás, de ő szubjektív vagy egyéb okok (pl. jövedelmi helyzete) miatt elutasítja a hallókészülék használatát; vagy az egyén hallása problémás, de a hallókészüléket fizikai vagy szellemi korlátai miatt nem képes használni. 4 pont, ha az egyén hallása olyan szinten megromlott, hogy hallókészülékkel sem hallja az emelt hangerővel kimondott és hozzá intézett szavakat.

A Tájékoztató nem minősül a hatóság állásfoglalásának, jogi iránymutatásának, egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti. A Tájékoztatóban szereplő példák kizárólag a megértést segítik és nem minősülnek jogszabállyal egyenértékű iránymutatásnak, illetve a szolgáltatás nyújtása során kötelezően végzendő tevékenységnek. A Tájékoztató az EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának közreműködésével és jóváhagyásával készült el. Budapest, 2015. december „07. ”

59

VI. FEJEZET JÖVEDELEMVIZSGÁLAT

60

6. Jövedelemvizsgálat

Dokumentáció:  Jövedelemnyilatkozat  Vagyonnyilatkozat 6.1. A személyest gondoskodást nyújtó szociális ellátás (szolgáltatás) megkezdését megelőzően a (szolgáltató )intézmény vezetője végzi el a „jövedelemvizsgálatot”. 1993.évi III. tv. a továbbiakban: Szt.119/C.§(1,) 2011.évtől -től lehetőség van a jövedelem és vagyon vizsgálat lefolytatásának mellőzésre. Jövedelem és vagyon vizsgálat mellőzése A kérelem benyújtása előtt fel kell hívni a figyelmét az igénylőnek, vagy a térítési díjat fizetőnek arra, hogy nem köteles nyilatkozni a jövedelmi és vagyoni helyzetéről. Ebben az esetben a kérelem nyomtatványon jelölni kell, hogy nem kívánja a jövedelem és vagyon vizsgálat lefolytatását, mert külön nyilatkozatban önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, és ezt aláírásával igazolja. Tájékoztatjuk, hogy ez által semmivel nem kerül előnyösebb helyzetbe, mint akinél lefolytatjuk a vizsgálatot. (Szt. 117/B.§) (1) Továbbá felhívjuk a figyelmét, hogy ez a kötelezettség vállalás az aláírás napjától 29/1993.Kr. 2/A§ (1) Az Szt. 117/B. §-a (1) szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Így a kérelem nyomtatvány további részeinek a kitöltése szükségtelen, ugyanis a jövedelem vizsgálatára nem kerül sor. (Szt. 117/B.§(1)) 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2/A.§ (1)( a továbbiakban R.) Szükséges nyomtatvány: 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete 6.2 Mikor kell elvégezni a jövedelem és vagyon vizsgálatot az ápolást gondozást nyújtó idősek otthonaiban? Szt. 117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a Szt 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot el kell végezni!

61

(2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a Szt . 117. §-ban, valamint a Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

6.3. Jövedelemvizsgálat előírásaival kapcsolatos hatályos jogszabályháttér:     

Jövedelemvizsgálat: Szt.119.C§ ( 1,) 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3. § (3,4 ) bek Jövedelemhányad: Szt. 117.§(2,3,4,5,6,7,) Jövedelemvizsgálat mellőzése: Szt. 117/B.§ (1), 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2/A.§ (1) Jövedelemvizsgálathoz melléklet: (jövedelemnyilatkozat és a vagyonnyilatkozat) (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3. § (1) 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozat és a melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozat. Térítési díj nyilvántartási törzslap 29/1993. (II. 17.) Korm. rend. 3- a. sz. melléklet

62

II. JÖVEDELEMNYILATKOZAT Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok: Név: ……………………………………………………………………… Születési név: …………………………………………………………………….. Anyja neve: ……………………………………………………………………… Születési hely, idő: ……………………………………………………………………… Lakóhely: ………………………………………………………………………… Tartózkodási hely: ………………………………………………………………………. (itt azt a lakcímet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): Az 1993. évi III. törvény 117/B. §-a szerint a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy vállalja-e (a rovat kitöltése nem minősül tényleges vállalásnak):  igen - ebben az esetben a jövedelemnyilatkozat további részét és a „III. Vagyonnyilatkozat” nyomtatványt nem kell kitölteni,  nem Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó jövedelmi adatok:

Nettó összege

A jövedelem típusa

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

Önkormányzat és állami foglalkoztatási szervek által folyósított ellátások Egyéb jövedelem

Összes jövedelem

Kiskorú igénybe vevő esetén a családban élőkre vonatkozó (nettó) jövedelmi adatok: (kizárólag kiskorú kérelmező esetén szükséges kitölteni) A család létszáma: ................ fő

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Az ellátást igénybe vevő kiskorú

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

Önkormányzat és állami foglalkoztatási szervek által folyósított ellátások

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

A közeli hozzátartozók Rokoni neve, születési ideje kapcsolat 1) 2) 3) 4) 5)

ÖSSZESEN:

(szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők)Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az eljárás során történő felhasználásához Dátum:

az ellátást

igénybe vevő

(törvényes képviselő) aláírása

63

Egyéb jövedelem

III. VAGYONNYILATKOZAT (tartós bentlakásos intézményi ellátás kérelmezése esetén kell kitölteni) 1. A nyilatkozóra vonatkozó személyes adatok: Név: ………………………………………………………………….. Születési név: ………………………………………………………………….. Anyja neve: ………………………………………………………………….. Születési hely, idő: ………………………………………………………….. …….. Lakóhely: …………………………………………………………………… Tartózkodási hely: ………………………………………………………………….. (itt azt a lakcímet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): A nyilatkozó vagyona: 2. Pénzvagyon 1. A nyilatkozó rendelkezésére álló készpénz összege: ……………………………………….. Ft 2. Bankszámlán/fizetési számlán rendelkezésre álló összeg, ideértve a bankszámlán/fizetési számlán lekötött betéteket és a betétszerződés alapján rendelkezésre álló összeget is: …………………………… Ft A számlavezető pénzintézet neve, címe: 3. Takarékbetét-szerződés alapján rendelkezésre álló összeg: ………………………………………… Ft A betétszámlát vezető pénzintézet neve, címe: Rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén a „3. Ingatlanvagyon” pontot nem kell kitölteni! 3. Ingatlanvagyon 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon címe: 2 2 helyrajzi száma: , a lakás alapterülete: ........ m , a telek alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen/nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon címe: 2 2 helyrajzi száma: …………, az üdülő alapterülete: ........ m , a telek alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ................................ címe: 2 helyrajzi száma: …………, alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft

4. Termőföldtulajdon megnevezése: ....................................................................... címe: helyrajzi száma: …………, alapterülete: ........ m , tulajdoni hányad: .........., a szerzés ideje: ............ év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 2

64

5. 18 hónapon belül ingyenesen átruházott ingatlan címe helyrajzi száma: ……......, alapterülete .......... m , tulajdoni hányad ........, az átruházás ideje ........... év Becsült forgalmi érték: ………………………Ft 2

6. Ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jog: A kapcsolódó ingatlan megnevezése .......................... ………………………….címe: helyrajzi száma: ………………………………. A vagyoni értékű jog megnevezése: haszonélvezeti , használati , lakáshasználati , haszonbérleti , bérleti , jelzálogjog , egyéb . Ingatlan becsült forgalmi értéke: ………………………Ft

földhasználati ,

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak az eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Dátum:………………………..

………………………………

……………………………………………

Az ellátást igénybevevő aláírása / törvényes képviselő aláírása

Megjegyzés: Ha a nyilatkozó vagy kiskorú igénybe vevő esetén családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

65

VII. FEJEZET SORON KÍVÜLI ELHELYEZÉS SZABÁLYAI

66

7. Soron kívüli elhelyezés

Dokumentáció: Ellátást igénylők és igénybe vevők nyilvántartása 1993. évi III. tv. 20. § (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján nyilvántartásba veszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény. 7.1. A soron kívüli elhelyezés szabályai A soron kívüli elhelyezés szabályairól az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról (továbbiakban Szt.), a 9/1999. SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről rendelkezik.. Az intézményvezető az Szt. 20.§ (2) értelmében az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. A soron kívüli elhelyezés igényéről az intézményvezető dönt az Szt. 94/B. §(2). alapján. Az igénylő a szolgáltatás kérelmezésekor jelzi a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényét. Az intézményvezető a döntés előtt megvizsgálja a soron kívüli elhelyezés indokoltságát. Döntését rögzíti a személyi nyilvántartásban (Szt. 20.§ (4) d) pont). A soron kívüli elhelyezés megalapozottságát a 9/1999. SzCsM r. 15-16.§ szabályozza. 9/1999 SZCSM 15. § (1) Állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel működtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő  önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,  a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,  szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,  kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. (2) A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. 9/1999. SzCsM 16. § (1) Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. (2) Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. (3) Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. (4) Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel … Szt 92/K§ (5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg c) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását.

67

.

VIII. FEJEZET MEGÁLLAPODÁS

68

8. Megállapodás

Dokumentáció: Megállapodási szerződés 8.1. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt írásban kell megállapodást kötni A megállapodásra vonatkozó korábbi 1993. évi III. tv 94/B.§ ((2) bekezdései és a 94/D.§ szabályai egységesítésre kerültek, így megszűnt a szektorok közötti indokolatlan különbségtétel, és a megállapodások tartalma egységessé vált. Jelenleg az Szt. 94/C. §-a tartalmazza a megállapodás megkötésének kötelezettségét és a megállapodás kötelező tartalmi elemeit, valamennyi fenntartó és szolgáltatás esetén (a 94/C.§ (2) bekezdésében foglalt kivételekkel). Szt. 94/B. §. (2) Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá – több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén – az igények teljesítésének sorrendjéről. Szt. 94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt b) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. (2 (3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár, d) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, e) továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, f) belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt g) megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat, g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. Szt. 94/D. § Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A megállapodás kötelező tartalmi elemei: Megállapodás megkötésekor továbbra is különös figyelmet kell fordítani az aláírásra való jogosultság vizsgálatára, tehát arra, hogy, nagykorú, de korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy esetén a gondnok (illetve az ellátott és a gondnok együttes) aláírása szerepeljen a megállapodáson. Mivel nincs gyakorlati jelentősége annak a korábbi előírásnak, amely az intézményvezető köteles a megkötött megállapodást a fenntartó részére megküldeni, e kötelezettség törlésre került az Szt-ből. Amennyiben ellenőrzés vagy egyéb ok szükségessé teszi, a fenntartó természetesen bekérheti a megállapodásokat.

69

8.2 Általános Ismeretek Az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 5/A. (2) a,b,c,) pontja szerint a szakmai programhoz mellékelni szükséges a megállapodás tervezetét. Állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője), egyházi és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. Általános szabályok • A szerződés a felek egybehangzó és kölcsönös akaratának kifejtésével jön létre. • A szerződésben a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben kell, hogy megállapodjanak. • A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. • A feleknek a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. • A megállapodás megkötését jogszabály teszi kötelezővé. • A szerződés jogi értelemben két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata. • A szerződés tárgya a szociális intézmény által nyújtott teljes körű ellátás, amelyért az ellátásra jogosult vagy más kötelezett a megállapodásban meghatározott összegű személyi térítési díjat köteles fizetni. • A szerződéses jogviszony relatív szerkezetű, amely mellérendelt, meghatározott alanyok között áll fenn. • A megállapodást a szerint kell végrehajtani, ahogy a felek rögzítették és attól csak közös akarattal lehet eltérni, így tartalma egyoldalúan nem módosítható. E főszabály alapján szerződést csak a felek egybehangzó akaratnyilatkozata alapján lehet módosítani. A megállapodásnak vannak törvény által előírt tartalmi követelményei (Szt. 94/C.§ (3)( a-g) A szerződési szabadág elve alapján azonban a felek ezen felül is szabályozhatják egymás közti viszonyukat minden olyan kérdésben, amelyet valamelyik szerződő fél lényegesnek minősít. Érvényességi kellék, hogy ezt jogszabályi előírás ne tiltsa, illetőleg azt másképp ne szabályozza. A törvény kógens rendelkezéseivel ellentétes szerződés semmis, ahhoz joghatás nem fűződik. Fontos valamennyi intézményi dokumentum tartalmi elemeit összehangolni a hatályos jogszabályi előírásokat figyelembe véve. A szerződés módosítása Ha a jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

70

NYILATKOZAT Az intézményi elhelyezés körülményeinek megismeréséről a kapott tájékoztatásról (Minta – nem kötelező az alkalmazása) Ellátást igénybevevő: Családi és utóneve:………………………………….……………………… Születési családi és utóneve: Anyja neve:

………………….……………………….

………………………………………….…………….……

Születési helye, és ideje: …………………………………..…………….... Az alábbiakról a tájékoztatást megkaptam: Szt.96. § (1) Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; c) a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról; e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; f) az intézmény házirendjéről; g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről. h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. (2 Szt 96.§ (3) A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles a) nyilatkozni az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról; b) köteles adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz; c) nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Fent nevezett kijelentem, hogy az intézménybe való felvételkor körültekintő és kielégítő tájékoztatást kaptam. Szt.96§(3 bek) a,b,c pontjaiban leírtakat tudomásul veszem. Kelt: ……………..…… , ……………év……………..hó……………nap ………………………………………………… Ellátást igénybevevő / Törvényes képviselő

Hozzátartozó

71

IX. FEJEZET TÁJÉKOZTATÁS A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSRŐL

72

9. Korlátozó intézkedés

Dokumentáció:  6. számú melléklet – Adatlap  Betétlap  Írásos tájékoztatás 9.1. Tájékoztatás korlátozó intézkedésről 1993.III. Szt. 94/G(1,2,3,4,) 1/2000 SZCSM rendelet 101/A.§(1,2,3,4,5,6,7,8) SZt. 94/G. § (1) Az Eütv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi bentlakásos intézményben az Eütv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel. (2) Az Eütv. 192. §-a alkalmazása során az Eütv. szerinti kezelőorvos feladatait az intézmény orvosa látja el, valamint a korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. (3) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt. (4) A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. 9.1.1. Korlátozó intézkedés elrendelése 1/2000 SZCSM 101/A. § (1) A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek bentlakásos intézményében, ha az ellátott személy veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (2) A korlátozó intézkedés alkalmazásáról a szolgáltatást nyújtó részletes eljárásrendet alakít ki a házirendben, amelynek tartalmaznia kell  az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait,  a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartamot,  a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályait,  a korlátozás feloldásának szabályait,  a panaszjog gyakorlásának részletes szabályait. (3) Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén - ide nem értve a pszichés megnyugtatást - a 6. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.

73

(4) Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét  a szervezeti és működési szabályzat korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól,  az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén,  az ellátottjogi képviselő, illetve az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről,  a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól. (5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatót az ellátott, törvényes képviselője és az intézmény vezetője aláírják. (6) Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. (7) Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell  a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról,  a korlátozó intézkedés feloldásáról. (8) A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.

9.1.2. Kiadva a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya által (Forrás) A korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályok módosítása egyértelmű jogalkalmazást tesz lehetővé. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése szerint nem volt egyértelmű a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény viszonya. Ennek feloldása érdekében a jogbizonytalanságot okozó rendelkezések pontosításra kerültek, nem érintve a korlátozó intézkedés eddigi szakmai szabályrendszerét. A módosítással kikerültek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott kérdéskörök. (Szt. 94/G. §)

74

6. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez ADATLAP

Korlátozó intézkedés elrendeléséhez

Az ellátott neve:

……………………………………………………….

Születési idő: ………………………………………………………. A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: év: ........ hó: ......................... nap: ....... óra: ....... perc: ...... A korlátozó intézkedés formája és leírása: A) fizikai: szabad mozgás korlátozása:

………………………………………………………………

fokozott ellenőrzés:

…………………………………………………………..

B) kémiai: adása, i.m., i.v. Az elrendelő neve: beosztása: – orvos……………………………………………………………… – vezető ápoló ………………………………………………………………………………………………………. Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: év: ........ hó: ........................ nap: ....... óra: ....... perc: ...... Az elrendelés rövid indokolása: …………………………………………………………………………………………………………………… …………….. ……………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………. A korlátozó intézkedés feloldása: ...................................... A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................. Neve: .................................................................... beosztása: ................. Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év: .... hó: ................. nap: ....... óra: ....... perc: ...... További intézkedés: szükséges – nem szükséges ................................................................... intézményvezető aláírása

................................................................... intézmény orvosának aláírása

75

BETÉTLAP

A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához Név: ………………………………………………………………….. Születési idő: ………………………………………………………………. Szobaszám: ……………………………………………………………………… Diagnózis: ……………………………………………………………………………. Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: 1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése: ……………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………….. 2. Korlátozás folyamata, eredménye:

Ápolási diagnózis

3. Eseménynapló:

Dátum, idő

Ápolási cél

Ápolási feladatok

Ápolási eredmény

Esemény leírása

Aláírás

Aláírás

4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal…………………………………………………………………………………………….. 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… 6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva:…………………………………………………………. ................................................................... intézményvezető aláírása

................................................................... intézmény orvosának aláírása

A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) aláírása:

76

NYILATKOZAT Korlátozó intézkedéssel kapcsolatos teljes körű intézményvezetői tájékoztatás nyújtásáról Minta – alkalmazása nem kötelező A korlátozó intézkedés alkalmazásáról szóló jogszabályok (1993.évi III. tv 94/G § (1-4), valamint 1/2000 SZCSM r. 101/A (1-8) előírásai szerint tájékoztatásban részesültem: Ellátást igénybevevő: Családi és utóneve:………………………….……………………… Születési családi és utóneve:..…………….………………………. Anyja neve:

………………………………………….…………….……

Születési helye, és ideje: ……………………………..…………….... Törvényes képviselő, az ellátást igénybe vevő által megnevezett hozzátartozó (Szt.20.§ 2/e bek.) Családi és utóneve:…………………………….……………………… Születési családi és utóneve:…………….………………………. Lakcíme (értesítési címe):………………………………………………… Elérhetősége:……………………………………………………………… A nyilatkozatban megerősítem/-jük, hogy az intézményvezető felvételkor tájékoztatott az alábbiakról: Szt.94/G. § (1) Az Eü. tv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi bentlakásos intézményben az Eü. tv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni. Valamint tájékoztatott a következőkről: • a szervezeti és működési szabályzat, korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól, • az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, • az ellátottjogi képviselő, illetve az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről, • a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól. Dátum:………………………… ……………………………….………………… Ellátást igénybevevő / Törvényes képviselője ……….………………………………... Hozzátartozó

……………………………………. Igazgató

77

X. FEJEZET TÉRÍTÉSI DÍJ

78

10. Térítési díj megállapítása

Dokumentáció:  Térítési díj nyilvántartó törzslap  Térítési díj megállapítása  Gondozási és élelmezési napok nyilvántartása 10.1. Amit a Térítési díjról tudni kell A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (Szt. 114. § (1). E törvény meghatározza azoknak a körét, akik kötelesek a Térítési díjat megfizetni. (kötelezettek köre Szt. 114.§(2,3) Az intézményi és a személyi térítési díj fogalma Fontos figyelni arra, hogy az „intézményi térítési díj”fogalma nem azonos fogalom a „személyi térítési díjjal”. 10.2. A fenntartó feladata az intézményi térítési díj megállapítása Az intézményi térítési díj Szt. 115. § (1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani. (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét (3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. (4)Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, , b) egyházi és nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. (5) A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. (6) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési b) kötelezettségének nem tud eleget tenni; c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben

79

d) növekedett. (7) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja. (8) A személyi térítési díj felülvizsgálata során a (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Belépési hozzájárulás Szt. 117/C. §(1) Tartós bentlakásos intézmény esetén – a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhelyszámának 50%-át nem haladhatja meg. (2) A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg. (3) A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg. (4) Ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől. (5) Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve – ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének. (6) A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja. . 7 119. § (1) A személyi térítési díjat (2) Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. (3) A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a fenntartó kérelme alapján – határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. 119/A. § (1) Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem kérhető. Előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségei. 119/A§ (2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.

80

Emeltszintű elhelyezés td. Szt. 140/W. § A 2015. január 1-jét követően megüresedő emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó dönthet arról is, hogy az emelt szintű férőhelyre nem egyszeri hozzájárulást, hanem helyette belépési hozzájárulást állapít meg. Ebben az esetben a belépési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A belépési hozzájárulás alkalmazása egyébként nem érinti a férőhely minősítését, így különösen nem változtatja meg a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatás mértékét. 2006.évi CXVII tv. Emeltszint 38. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2007. január 1-jén lép hatályba. 3 (2) 4 (3)–(10) 5 (11) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése alapján 2008. január 1-jétől új emelt szintű intézményre, illetve férőhelybővítés esetén új emelt szintű férőhelyre nem lehet működési engedélyt kiadni. Ezt az időpontot követően az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve az emelt szintű férőhelyekre a 2007. december 31-én hatályos, 39. § (2) bekezdése szerinti szabályokat a továbbiakban is kell alkalmazni. 6 (12)–(13) Szolgáltatási önköltség Elemeit 2011. január 1-től a jogszabály nem határozza meg, azt a fenntartó a ráfordítások teljes körét figyelembe véve állapíthatja meg, beletérve a személyi, dologi kiadásokat, meglévő gépjármű esetén annak költségeit. Felújítás, beruházás fejlesztés esetén arányosan kell elszámolni a költségeket, továbbá alkalmazni az amortizáció szabályait. A szolgáltatási önköltséget akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat állapít meg. 10.3. Az intézményvezető feladata a személyi térítési díj megállapítása A személyi térítési díj Az a díj, amelyet az ellátott ténylegesen megfizet egy általa igénybe vett személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásért (pl. idősek otthonában lakó) melynek összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (Szt.115.§(2) 2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. (4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a) állami fenntartó esetén a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető, A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézményvezető konkrét összegben forintra kerekítve állapítja meg az ellátás megkezdésétől számított 30 napon belül a kötelezett jövedelmi viszonyai alapján, melyről beköltözés előtt írásban tájékoztatja. (Szt.115.§(2).

81

Térítési díj befizetése és ellenőrzése 29/1993 31.§ Kr (1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha e rendelet, az önkormányzat rendelete vagy a megállapodás másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. (2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (3 A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – az Szt. 119. § (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a 3. számú melléklet szerinti hátralékról. (4) A Kormány az Szt. 119. §-a (3) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságnak az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (5) A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. 10.4. Térítési díj nyilvántartása A fizetendő személyi térítési díj összegét, nyilván kell tartani, a térítési díjnyilvántartó törzslapon az alábbiak szerint: fel kell tüntetni a havi jövedelmet, (nyugdíj, v. más rendszeres jövedelem) a pénzvagyont, vagyis a betétkönyvben lévő pénzt terhelő összeget, az ingatlan és jelzálog terhelés összegét, és a havi személyi térítési díj összegét. A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a hátralékot a 3. számú melléklet szerinti törzslapon kell nyilvántartani. Az Szt. 68/B. §-a és 117/B. §-a szerinti esetben nem kell vezetni a 3. számú melléklet szerinti törzslapot. 29/1993 Kr.19. § A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a folyó évi hátralékot a 3. számú melléklet szerinti törzslapon kell nyilvántartani.

82

10.5. Figyelembe ajánlott hatályos jogszabályháttér •

A személyi térítési díjról az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatni kell az ellátást igénylőt 1993.évi III.tv. 115.§(2) • Jövedelemvizsgálat szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően 1993.évi III. tv. 119/C §(1) • Jövedelemvizsgálat térítési díj felülvizsgálatkor 1993.évi III. tv. 119/C §(2) • Térítési díj megfizetésére kötelezett 1993.évi III. tv. 114.§(1-3) • Személyi térítési díj megállapítására vonatkozó szabályok 1993.évi III. tv. 115.§( 1-9) 29/1993. Korm. rendelet 2.§(1) 29/1993.Korm.rendelet 2/A.§(2) 29/1993.Korm.rendelet 3§ (1,2,3,4,) • Szolgáltatási önköltség számítása 1993.évi .III.tv. 115.§(1, 9,) • Intézményi térítési díj összegéről tájékoztatás 29/1993.Korm.rendelet 4.§(1,2,3,4, 5,) • Személyi térítési díj megfizetése 29/1993Korm. rendelet 5.§(1,2,3,4) •

Személyi térítési díj megállapításához jövedelemhányad 1993.évi III. tv 117.§(1,2,3, 4,5,6,7 )

szükséges

jövedelemből

megállapítható

• Jelentős pénzvagyon 1993.évi III. tv 117.§(6,) • Jelentős ingatlanvagyon 1993.évi III. tv 117.§(7,) • Személyi térítési díj megállapítása, felülvizsgálat 29/1993.Korm. rendelet 3.§(1,2,) 29/1993.Korm. rendelet 7.§(1,2,) 1993.évi III.tv. 117.§(1,2,3,4,5,6,7,) • Személyi térítési díj meghatározásánál nem vehető figyelembe 29/1993.Korm. rendelet 26.§(1,2) • Tartási, öröklési szerződés esetében fizetendő térítési díj 29/1993 Korm. rendelet 2.§(3) • Alapfeladatba nem tartozó szolgáltatásokért eseti díj kérése 29/1993.Korm. rendelet 2.§(5) • Intézményi térítési díj megfizetése annak időtartama 29/1993. Korm. rendelet 2/A.§(1) 1993.évi III.tv. 117/B.§

83

•

Térítési díjat, ha a jogosult nem tudja megfizetni tartásra köteles hozzátartozó fizetési kötelezettségének megállapítása 29/1993. Korm. rendelet 18.§(1,2,3) • Az intézményi ellátást, ha nem mindennap veszi igénybe az ellátott a térítési díjfizetés 29/1993. Korm. rendelet 16.§ 29/1993. Korm. rendelet 28.§(1,2,3,4,5,) (távollét) • Térítési díj nyilvántartására 29/1993. Korm. rendelet 19.§ 29/1993.Korm rendelet 3. számú melléklet Térítési díjnyilvántartási törzslap • Gondozási és élelmezési napokról nyilvántartás 29/1993 Korm. rendelet 21.§(2) 4. számú melléklet • Költőpénz biztosítása, összege 1993.évi III.tv. 117/A.§(1,2,) • Térítési díj csökkentése, ha az étkezést nem veszi igénybe az ellátott 29/1993.Korm. rendelet 29.§(3) • Térítési díj befizetése ellenőrzése, jelzálog bejegyzés 29/1993. Korm. rendelet 31.§(1,2,3,4,5,) • Jelzálog bejegyzés 1993.évi III.tv. 119.§(2,3) 29/1993. Korm. rendelet 31.§,3,) • Személyi térítési díj összegének vitatása esetében jogorvoslat 1993.évi III. tv. 115.§(4,5) •

Emelt színvonalú ellátás esetén intézményi térítési díj számítása Szt.140W

•

Egyszeri hozzájárulás, térítési díj pótlék összege 2006. évi CXVII. törvény 38-41.§

• •

Ellátotti igény kielégítésének költség térítése (jogszabályban meghaladó, előírt feltételeken túli igény) 1993.évi III. tv 119/A.§(2)       

Mindenkori intézményi térítési díj fizetése Szt. 117/B§ (1) Intézmény térítési díj egy részének megfizetése Szt. 117/B§(2) Belépési hozzájárulás Szt .117/C §(1) További térítés nem kérhető: Szt .119/A § (1)

84

3. számú melléklet a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez Térítési díj nyilvántartási törzslapja

Az ellátott neve:

Megállapodás, beutaló határozat száma és kelte: Az ellátás igénybevételének kezdő napja:

Az ellátás igénybevételének utolsó napja: Az intézményi térítési díj:

…. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft …. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft …. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj:

…. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft …. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft …. év …………….. hó … napjától napi: ............................ Ft, bentlakásos intézmény esetén havi: .......................... Ft A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján tartási vagy öröklési szerződés szerint fizetendő térítési díj napi összege: .............................. havi összege: ....................................................................... A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján a fizetésre kötelezett neve: Lakcíme, egyéb elérhetősége:

85

A) Befizetett térítési díj tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén forint Év, hónap 2.... I.

Havi rendszeres jövedelem

Az ingatlant Havi személyi Befizetés A pénzvagyont terhelő jelzálog térítési díj 1 napló terhelő összeg 1 kelte összege összege száma

összege

Jegyzet

2.... II.

2.... III.

2.... IV. 2.... V.

2.... VI.

2.... VII.

2.... VIII. 2.... IX. 2.... X.

2.... XI.

2.... XII.

Éves hátralék: B) Befizetett térítési díj átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás esetén Forint

Év, hónap

Havi jövedelem

2.... I.

rendszeres Havi személyi összege

térítési

díj

Befizetés kelte

napló száma

összege

2.... II.

2.... III.

2.... IV. 2.... V.

2.... VI.

2.... VII.

2.... VIII. 2.... IX. 2.... X.

2.... XI.

2.... XII.

Éves hátralék:

86

Jegyzet

4. számú melléklet a 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelethez

Hónap

Ellátásra jogosultak (gond. száma)

száma napok

Közülük távollévők száma Kórházban

Szabadságon

Élelmezési Engedély napok nélkül száma

Megjegyzés

Sorszám

NYILVÁNTARTÁS a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról 20... évben

Kitöltési utasítás: - A nyilvántartás az év első napjától (ahol év közben indul az ellátás, ott az indulás napjától) 1-es sorszámmal kezdődően naponta kell vezetni, ha változás nincs, akkor is. - Az ellátásra jogosultak számában azokat az ellátottakat is fel kell tüntetni, akik távol vannak, de beutalásuk (felvételük) nem szűnt meg, a férőhelyüket a távollét ideje alatt is fenn kell tartani. A gondozási napok száma, az ellátásra jogosultak száma és a betöltött férőhelyek száma azonos tartalommal bíró fogalmak, így összegük megegyezik. - Az ellátottak átlaglétszámát egy adott időszakban megkapjuk, ha a gondozási napok számát elosztjuk az adott időszak napjainak számával. - Az élelmezési napok számának a napi konyhaanyag-elszámolásban szereplő adatokkal egyeznie kell.

87

XI. FEJEZET INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

88

11. Intézményi szolgáltatások igénybevétele

Dokumentációk. jogszabály által kötelezően előírt: • Gyógyszerfelhasználás (1/2000 SzCsM rendelet 9. sz. melléklete) • Sorszámozott eseménynapló (átadó füzet) • Alapgyógyszerlista • Egyéni gondozási terv (1/2000 SzCsM r. 9. §) • Egészségügyi személyi lap (3510-170 raktári egészségügyi lap)

11.1. Az intézményi elhelyezést követően a szolgáltatások igénybevétele (egészségügyi ellátás, mentálhigiénés ellátás, …..) 1993. évi III. törvény 106. § A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról, b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről. Értesítés formája nem előírt. Javasolt egészségügynél vezetett átadó füzetben rögzíteni a tájékoztatás időpontját, egyéb lényeges tudnivalót. 11.2. Egészségügyi ellátás 1/2000 SZCSM r. 50. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. (2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő: a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b) orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban, c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével ennek körében különösen ca) a személyi higiéné biztosításáról, cb) a gyógyszerezésről, cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, d) szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról, g) gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. 1/2000 SzCsM r. 51. § (1) Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását a 9. számú melléklet szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni, amelyet az ellátás nyújtásának kezdetekor, majd a nyilvántartó lapon szereplő adatokban bekövetkező változások esetén kell kitölteni.

89

(2) A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról és a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. 52. § (1) Az intézménynek készleten kell tartania a (2) bekezdés szerinti gyógyszercsoportokból az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget (a továbbiakban: eseti gyógyszerkészlet). A rendszeres gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolója, illetve ennek hiányában az intézményvezető javaslata alapján, ennek során figyelembe kell venni az ellátást igénybevevők egészségi állapotát. Az alapgyógyszerkészlet gyógyszereit az ellátottaknak térítésmentesen (a személyi térítési díj terhére) - ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is - kell biztosítani. Ha az igénybevevő másik bentlakásos intézménybe költözik, akkor egészségügyi adatait kérés nélkül továbbítják a fogadó intézménynek. 11.3. Az egyéni gondozási terv 1/2000 SZCSM r. . § (1 Gondozási tervet kell készíteni a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, ide nem értve az idősotthoni ellátásban részesülő gondozási szükséglettel nem rendelkező személyt . átmeneti ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe, (2) A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. 1/2000 SZCSM r 9. § (1) Az egyéni gondozási terv tartalmazza  az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,  az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,  az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.

1/2000 SZCSM r..8. § (1) A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről tartós bentlakásos, illetve átmeneti intézményi ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője gondoskodik. (2) A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. (3) A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt (pl. orvos, gyógypedagógus, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember). (4) A gondozási terv orvos szakmai kérdéseiről az intézmény orvosa pontos és részletes tájékoztatást nyújt az ellátást igénybe vevő részére Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.

90

Egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap 9. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez Az orvos által felírt gyógyszer* Ellátott neve

Térítésmentes

Térítésköteles

Napi adagszám

Rendelésének időpontja

Kiadásának időpontja

A térítés ellenében felírt gyógyszer díja

Megjegyzés

*: Külön jelezve, hogy rendszeresen,R vagy eseti jelleggel E került felírásra a gyógyszer.

Dátum ...........................................................................................................

………………………………

Intézményvezető

ellátott

91

A gyógyszer ellátott részére történő adagolásának időtartama (tól-ig)

1/2000 SzCsM rendelet 9. § szerint EGYÉNI GONDOZÁSI TERV (Minta) Név:………………………………. Születési név.:……………………………………………………………. Részleg/Szoba:…………………………… Gondozásba vétel: …………………

Ellátási forma

Gondozási Eredmény problémák/ Gondozási Teljesítés Módszerek Ellenőrizte célok ideje (értékelés) Feladatok

Fizikai ellátás Egészségügyi ellátás Mentális gondozás Foglalkoztatás Érdekvédelem Szociális ügyintézés Dátum: ……………………….. ……………………………… Orvos

……………………………… Főnővér

……………………………………….. Ellátott/Törvényes képviselő

……………………………………….. Mentálhigiénés

92

1/2000 SzCsM rendelet 53. § szerint Egészségügyi törzslap (Minta)

Sorszám: rendelőintézet, szakrendelés, körzeti orvos bélyegzője Beteg neve:…………………………………………………………………… Szül. év: …………………………… TAJ száma: Foglalkozása: …………………………………………………………………….. ……………………………….… Lakása: ………………………………………………………………………… … Kórelőzmény, Kórisme, Kórlefolyás, Gyógykezelések:

A. 3510-170 r. sz.

93

XII. FEJEZET INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

94

12. Intézményi jogviszony megszűnése

Dokumentációk:  Ellátottak nyilvántartásából törlés  Egyéb dokumentáció a megszűnésre vonatkozóan 12.1 Jogviszony megszüntetésre kerül Az intézményi jogviszony megszűnik • az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, • a jogosult halálával, • a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Költségvetési törvény III. Kiegészítő szabályok 1. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot. 2. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. 12.2 Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik, • ha a 94/C. § szerinti megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja. •

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.

•

Szt .102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj- tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. (2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot – ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is – a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. (3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja

• • •

•

95

• • •

alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. (4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról. (5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.

Szt. 103. § Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét • a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; • b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; • c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. 12.3. Dokumentáció Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén: A korábbi szabályok szerint az intézményvezetőnek gondoskodnia kellett elhalálozás esetén az elhunyt törvényes képviselőjének, valamint közeli hozzátartozóinak értesítéséről. E rendelkezés pontosításra került annak érdekében, hogy ne valamennyi közeli hozzátartozót, hanem csak az ellátott által megnevezett hozzátartozót kelljen értesítenie az intézménynek. Tehát nincs szükség az elhunyt valamennyi hozzátartozójának felkutatására, az elhalálozásról a törvényes képviselő mellett az ellátott által az Szt. 20. § szerinti nyilvántartás felvételekor megnevezett, és a nyilvántartásban (Szt. 20. § (2) bek. e) pont) rögzített hozzátartozót kell értesíteni. 1993. évi III. törvény 20. § (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe.

96