B. P. r.zls. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette

1 / 47

A 14. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.03.31-04.04.

2014.03.31. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. L.

Információ:

Emberölés bűntette

2014.03.31.

09:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 januárjában Cs. L. vádlottat emberölés kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2008-ban ismerkedett meg élettársával, aki apjával, Id. V. J. sértettel élt egy lakásban Hajdúnánáson. Cs. L. vádlott és a sértett 2008 és 2011 között közösen italoztak. Időközben Cs. L. vádlott elveszítette munkahelyét, így jövedelemmel nem rendelkezett, akárcsak az élettársa. A közüzemi költségeket nem tudták fizetni, ezért 2012 januárjában kikapcsolták a villanyt a házban. 2012 márciusában a sértett újra kapott munkát. A rendszerint ittas állapotban lévő vádlott és id. V. J. sértett között napi szinten szóváltás, veszekedés alakult ki. 2012 nyarán a vádlott és élettársa újra dolgozni kezdtek. 2012 júniusában munka után a vádlott már közepesen ittas állapotban ért haza. Újra szóváltásba keveredett a sértettel, aki nem akarta beengedni a ház udvarára. A vádlott visszament a kocsmába és az esti órákban tért haza, ahol veszekedni kezdtek a sértettel, akit a vádlott a nála lévő rugós késsel gyorsan, négy alkalommal megszúrt. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulóak, életét a gyors, szakszerű orvosi segítségnyújtás mentette meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. P. r.zls.

Bántalmazás hivatalos 2014.03.31. eljárásban bűntette

11:00

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 decemberében B. P. r.zls. vádlottat az ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlott védője a felmentés jogcímének megváltoztatásáért, bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1999-től a Záhony

2 / 47

Információ:

Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedési Osztályán dolgozott, majd 2009-től körzeti megbízott a Tuzséri Körzeti Megbízotti Csoport tagjaként. 2012 februárjában a vádlott és társa Tuzsér községben teljesített szolgálatot. Délelőtt észlelték, hogy I. A. gépkocsijával úgy közlekedik, hogy kanyarodás közben nem használja az irányjelzőt. A rendőrök megállították a férfit, ekkor látták, hogy az autóban gyermek is utazik, aki semmilyen biztonsági eszközzel nem volt ellátva. Az intézkedés közben I. A. észrevette, hogy közmunkás rokonai közelednek, akik kiabálva felelősségre vonták a rendőröket. Ezen felbátorodva I. A. a helyszínt el akarta hagyni, kezét felemelte, ezért az intézkedés akadályozása miatt a vádlott és társa megbilincselte, majd a rendőrautóba ültette. A közmunkások közül B. M. sértett közeledett a rendőrök felé és felszólításra sem állt meg. Mivel olyan közel ért B. P. vádlotthoz, hogy az intézkedést akadályozta, ezért őt a vádlott kis erővel magától eltaszította. B. M. ettől hanyatt esett a háta mögött lévő hókupacon, majd felugrott és elszaladt. B. M. sérülést nem szenvedett. B. M. a törvényes határidőn belül magánindítványt terjesztett elő. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 2014. március 31. hétfő 08.30 2014. április 02. szerda 08.30 Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények B. 86/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. 2014. március 31. 13.00 szakértő meghallgatása 2014. április 02. bizonyítási eljárás befejezése, perbeszédek, 13.00 ítélethirdetés várható! Vádlottak: I. r B. Attila, II. r. D. János, III.r. Sz. Józsefné A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szerint a vádlottak jól ismerik egymást, évek óta szomszédok, közeli ismerősök voltak Hajdúsámson – Sámsonkertben. Mindhárman ugyanannak a kocsmának voltak a törzsvendégei, az ital mindhármuk életének rendszeres szereplője volt. A vádirati tényállás szerint a bűncselekmény sértettje az I.r. vádlott házában szemben lévő elhanyagolt, romos házban lakott, egyedül. Több évet töltött börtönben, ahonnan 2012 júliusában szabadult. A bevonulása előtti időszakban – úgy 4 évvel korábban – terjedt el az a hír, hogy a II.r. vádlott akkor 7 éves kislányát az egyik környékbeli férfi szexuálisan molesztálta. A gyermek barátnőjével hazafelé tartott, amikor az illető mutogatta nekik a nemi szervét. Akkor a kislány a – későbbi - sértett házához vezette édesanyját, mondván, ő volt a mutogató. Az anya igyekezett az apa elől egy ideig elhallgatni a történteket, majd csak akkor mesélte el, miután a L.I. börtönbe vonult. Az asszony ugyanis attól tartott, hogy a férfi elégtételt vesz, ha korábban értesül az esetről. Négy évvel később tehát, 2012. augusztus 10-én munka után a sámsonkerti kocsmában futott össze az I.r. B. Attila, a II.r. D. János és a III.r. Sz. Józsefné. Italozás közben szóba került, hogy L.I. – vagy ahogyan ők egymás között emlegették: a „pedofil” - letöltötte büntetését és újra itthon van. Miután mindenki meglehetősen ittas volt, hazafelé indultak. A III. rendű vádlott azonban egy ismerősével visszafordult és folytatta a kocsmázást, majd fél 12-kor indult ismét haza. Ekkor találkozott össze a II.r. vádlottal, aki egy családi vita után a háza közelében az utcán üldögélt.

3 / 47

Beszélgetésbe elegyedtek és megint szóba került a többéves történet, a két vádlott azt taglalta, hogy valamilyen módon csak számon kellene kérni a II.r. vádlott gyermekét ért régi sérelmet, így eldöntötték, hogy felkeltik az I.r. vádlottat és hárman elmennek L.I.-hez. Ekkor már hajnali egykét órára járt az idő, az elsőrendű vádlottat azonban a vád szerint nem kellett sokáig győzködni. Miután megtudta, hogy a II.r. vádlott már kereste a férfit, aki elbújt előle, felháborodott és nekivágtak az éjszakának. A sértett házán ajtó sem volt, világítás híján öngyújtóval tájékozódtak, végül elbújva találták meg odabent. B. Attila ugyanis egy öntözőcső darabbal folyamatosan ütögette az ablakkereteket, hogy jól megijessze a férfit. „Gyere ki te rohadt k..csög, pedofil” – ordított a vádirat szerint a kislánya miatt felbőszült apa, és ezzel a lendülettel ököllel megütötte és le is fejelte a sértettet. Ruhájánál fogva kihúzták az udvarra, fejét ütötték-rúgták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a III.r. vádlott ekkor ment be az udvarra és ő is bántalmazta a magatehetetlen embert. Mivel azonban észrevette, hogy a férfi eszméletlen, abbahagyta, vízzel fellocsolta, majd a másik két vádlottal együtt távozott. Másnap reggel az I.r. vádlott vette észre, hogy a sértett még mindig az udvaron fekszik, a II.r. vádlotthoz szaladt, de csak annak élettársát találta otthon. A nő felmérve a sértett súlyos állapotát, azonnal riasztotta a mentőt és a rendőrséget. L.I. életveszélyes állapotban került kórházba, az agysérülések és a koponyán belüli vérzések miatt azonban maradandó egészségkárosodást szenvedett. A férfi több hónapot töltött egy ápolási otthonban, ahol tavaly ősszel elhunyt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 2014. március 31. hétfő 09.00 Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette Fk. 438/2013. Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/126. Ítélethirdetés Vádlottak: I. r fk. R. Dávid, II. r. R. Tamás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség az I. r. fk. vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, míg a II. r. vádlottat emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolja. A vádirati tényállás szerint az I. r. fk. vádlottnak II. r. vádlott a sógora. Fk. R. Dávidot lakóhelyén agresszív, kötekedő személynek ismerik, aki gyakran beleköt a gyengébbekbe. A bűncselekmény elkövetésének napján – 2012. szeptember 8-án – az I. r. fk. vádlott körülbelül este nyolc órakor érkezett meg a település sörözőjébe, ahol ismerőseivel italozott. Ezt megelőzően a nap folyamán marihuánás cigarettát szívott. A fiatalember innen záráskor -21 óra 55 perc körül távozott. A sértett fél nyolc tájékán érkezett meg a község másik vendéglátóhelyére, ahol biliárdozott és szeszes italt fogyasztott. Zárórakor – 21 óra 55 perc körül – az italbolt üzemeltetője felajánlotta neki, hogy gépkocsijával a sörözőig elviszi. A sértett tíz óra körül szállt ki az autóból, s elindult hazafelé. Eközben a vádlott lakása irányába tartott. Az I. r. fk. vádlott és a sértett a település tejcsarnoka környékén találkozott össze negyed tizenegy körül. Fk. R. Dávid meglátva a sértettet, tüzet és cigarettát kért tőle, s mivel a férfi ezt megtagadta, indulatos lett. Az árok és a járda közötti szakaszon nekiment a sértettnek és elkezdte bántalmazni: egy ízben ököllel a fején megütötte, a földre került sértett fejét ököllel több ízben nagy erővel megütötte, végül a közeli árokba fordította és távozott a helyszínről. Hazaérve fk. R. Dávid felébresztette testvérét, akivel még X- boksz-oztak, végül mindketten lefeküdtek aludni. Másnap, miután a faluban a sértett halálának híre ment, az I. r. fk. vádlott átment sógora, a II. r. vádlott

4 / 47

házába, akinek elmesélte a történteket. Egy csíkos szatyorban magával vitte a bűncselekmény elkövetése során viselt ruházatát, melyet a vád szerint előzetes megbeszélésüknek megfelelően a II r. vádlott házához közeli nádasban rejtettek el. Miután tartottak attól, hogy a rendőrök a szatyrot megtalálják, két nappal később elhozták a nádasból, a II. r. vádlott házának udvarára vitték, és a ház mögötti gazos területen elégették. A vádirat azt tartalmazza, hogy az 59 éves sértett halála erőszakos úton, traumás shock miatt következett be, melyet bántalmazás okozott. A férfi sérüléseit rövid idő alatt, gyors egymásutánban szenvedte el. Az I. r. fk. vádlott a sértettet legalább négy ízben, nagy erővel, ököllel megütötte a fején, oly módon, hogy eközben a sértett hanyatt feküdt a földön. A bántalmazás és a halál között közvetlen ok-okozati összefüggés van, az áldozat sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét az idejekorán érkező, szakszerű orvosi segítségnyújtással sem lehetett volna megmenteni. Az ügyészség álláspontja szerint az elkövetett bűncselekmény az átlagot lényegesen meghaladóan gátlástalan, durva és brutális volt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 2014. március 31. hétfő 10.00 Felügyelete alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette B. 590/2013 Debreceni Törvényszék – tárgyalás helyszíne: Debreceni Ítélőtábla (Széchenyi u. 24.) fszt.4. Ítélethirdetés Vádlott: T. András A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a 10 éves sértett még 2004 nyarán a vakációból két hetet a vádlott családjánál töltött. A nyaralás harmadik napján, a család szokásainak megfelelően ebéd után aludni tért mindenki. A vádlott a nagyágy egyik szélén feküdt, középen saját, 5 éves lánya, az ágy másik szélén pedig a sértett. Miután a sértett elaludt, T. András az ágy fölött átnyúlva a sértett alsóneműjébe nyúlt és simogatni kezdte. B. felébredt a mozdulatra, de a férfi befogta a száját és még mintegy 10 percen át simogatta a kislányt, száján tartva a másik kezét – áll a vádiratban. A kislány félt a vádlottól, ezért sem ellenkezni nem mert, sem szólni bárkinek is a történtekről. A vádlott feleségének csak annyit mondott, hogy szeretne hazautazni, mivel azonban a vádlott eljátszotta az útiköltségre szánt pénzt, a kislány nem tudott hazamenni. A férfi nem állt le. Másnap este, miután a családtagok elaludtak, újra a kislány alsóneműjébe nyúlt, sőt szájon is csókolta. A molesztálás még két este megismétlődött, utolsó alkalommal azonban a vádlott már nem elégedett meg a kislány intim zónájának simogatásával, kezébe vette a gyermek kezét és 5-10 percen át arra kényszerítette, hogy kezében a gyermek kezét tartva merev nemi szervét simogassa. Olyan erővel tartotta a gyermek kezét – áll a vádiratban -, hogy a kislány nem tudott szabadulni a szorításból. Rákövetkező nap a sértett hazautazott, de továbbra sem mert beavatni senkit a történtekbe. Évekkel később – még általános iskolásként – lelki traumája miatt az iskolai pszichológushoz fordult, neki mondta el az esetet. 2012 őszén szülei előtt véletlenül szólta el magát, az ő hatásukra aztán ekkor feljelentést is tett. A vádhatóság kitér arra, hogy a sértett még most is érzi a cselekmény hatásait: az emlékek felidézése jelenleg is felzaklatja, szégyenérzettel tölti el, a szexualitással kapcsolatban szorong, szexuális élete kiegyensúlyozatlan, az átélt eseményekhez kapcsolódóan rémálmai vannak. A sértett most 20 éves. T. Andrásnak nem ez az első ilyen esete. A Debreceni Járásbíróság 2014 februárjában bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, ezért - nem jogerősen -

5 / 47

halmazati büntetésül 9 év 10 hónap fegyházbüntetésre ítélte. A férfi feleségének unokáját molesztálta, aki testvéreivel együtt került hozzájuk a gyámhivatal döntése nyomán. 2012 őszén a vádlott a nemi szervét az alvó gyermek szájába tette és beleélvezett a - közben felébredő - 12 éves kislány szájába. Ezt követően a latex nadrágját a kislány tiltakozása ellenére lerángatta és a nemi szervét nyalni kezdte. Néhány héttel később közösülni is próbált a kislánnyal. A gyermek félt a vádlottól, így csak 2013 januárjában mert beszélni a történtekről. Ekkor édesapja számon kérte T. Andrást, aki közölte: „Pisti, igen, szerelmes vagyok a lányodba, nem tudom, mit csináljak, össze vagyok zavarodva”. A családi szembesítés után a vádlott törni-zúzni kezdett a házban, úgyhogy kihívták rá a rendőrséget. A vádlott mindvégig tagadott. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.944/2011

terrorcselekmény bűntette

2014.03.31.

9:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2007 februárjától 2009 novemberéig 6 pénzintézetet rabolt ki és több millió forintot zsákmányolt. A rablások helyszínére legtöbbször taxival érkezett, de volt, hogy a II. r. vádlott fuvarozta. Az egyik bankrablás közben, mely a budapesti Flórián téren történt, dulakodni kezdett a biztonsági őrrel, majd kiérkeztek a rendőrök is. Az egyik bankban tartózkodó személyt túszként használva azonban sikerült elmenekülnie. Az ügyészség az I. r. vádlottat, mint visszaesőt 1 rb. állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 5 rb. jelentős értékre jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 3 rb. jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettével, 3 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette elkövetésével vádolja. A II. r. vádlottat pedig, mint visszaesőt 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. jelentős értékre fegyveresen bűnsegédként elkövetett rablás bűntettével, 1 rb. engedély nélküli megszerzéssel elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja. A márciusi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik, de perbeszédek is várhatók. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

6 / 47

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék I. Gábor és társai

Információ:

Hivatali vesztegetés bűntette

2014. március 31.

10.00 nagyterem

Folytatólagos tárgyalás: 04.14. 10.00 kezdéssel! A pécsi egyetemmel összefüggő vesztegetési ügyben folytatódik a bizonyítási eljárás. Folytatólagos tárgyalás. dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

7 / 47

2014.04.01. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. B. + 197 fő

Hivatalos elkövetett bűntette

személy által 2014.04.01. vesztegetés

10:00

HATÁROZAT HIRDETÉS ! Az ügyben elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában a mintegy 200 vádlottat hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság a vádlottak egy részére jelentős tartamú / I.r. vádlott 10 év / szabadságvesztés büntetést szabott ki, többüket pedig bizonyítottság és bűncselekmény hiánya miatt felmentette. Az ügyész minden vádlottra kiterjedően fellebbezett az ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében. A bíróság által megállapított 44 tényállást tartalmazó, 1015 oldalas irat szerint a vádlottak lakásépítési kedvezményeket igényeltek 2005 és 2008 között. Ennek azonban kizárólagos célja a családonként maximálisan folyósítható összeg megszerzése volt, nem pedig az állam által támogatni kívánt lakhatási körülmények javítása. A lakásépítési kedvezményből finanszírozták a telkek vételárát, az ügyvédi munkadíjakat, a hatósági eljárásokat, a valótlan tartalmú költségszámlákat, az ügyintézőknek juttatott összegeket, az építtetőknek a beköltözésről való lemondásért átadott összegeket. A magukat „építési vállalkozónak tartó” III., IV., V. és VI.r. vádlott felkutatta a megyében, mélyszegénységben élő, elsősorban roma származású sokgyermekes családokat és szóban megállapodtak az új lakás felépítéséről. Az építtető személyek 100.000.Ft-ért „eladták” a kedvezményt, illetve a lakással való rendelkezési jogot az „építési vállalkozónak”. A cselekménysorozatban jelentős szerepet töltött be Sz. J. III.r. vádlott, aki kisebbségi önkormányzati képviselőként széleskörű ismeretségi körrel rendelkezett és jártasságot szerzett a hivatalos ügyek intézésében is. Elsősorban ő vette fel a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Pl. Cs. B. I.r. vádlottal, aki a vádbeli cselekmények időpontjában Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Építésügyi és Városfejlesztési Osztályának vezetője volt 2008 szeptemberének végéig, és aki épületenként 50.000.- Ft-ot kapott az építési engedély soron kívüli és törvényi feltételek hiányában történő kiadásáért. Ugyanígy járt el a használatbavételi engedélyek kiadása során is, ott a tényállás egyes eseteiben lakásonként 200.000.- Ft jogtalan vagyoni előnyt fogadott el. L. Zs. II.r. vádlott Tokaj város közigazgatási területén építésügyi igazgatási ügyintézőként segítette a csalások elkövetését. A vádlottak közül többen a lakásépítők „felhajtásában” nyújtottak segítséget a „vállalkozóknak”. B. D. VII. és B. Dné VIII.r. vádlottak tudták, hogy a „vállalkozóknak” nem az a szándéka, hogy az arra jogosultak megfelelő lakóházhoz jussanak, hanem az elsődleges cél, hogy ők kapjanak jogosulatlanul minél több pénzt. K. L. XX.r. és B-B. I. XXI. r vádlottak több esetben olyan lakóépületeket terveztek, amelyek tervezésére nem voltak jogosultak, ezzel megtévesztették megbízóikat. D. Iné XXII., L. G. XXIII., K. L. XXIV. és az időközben elhunyt D. J. vádlott valótlan tartalmú felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat állított ki. K. Gné XXXVII., G. Dné XXXI., Pné B. P.

8 / 47

Információ:

XXIX., Sz. K. XXX., N. Gy. XXXII., XXXIII., Tné K. Á. XXXIV. J. B. XXXV., Z. Jné XXXVI. r. vádlottak az egyik pénzintézet szerencsi illetve tiszaújvárosi fiókjában dolgoztak és segítették a lakásépítési támogatások igénylését oly módon, hogy az építtetők által alacsony összegben megjelölt adatokat szabálytalanul korrigálták, míg az önerőre vonatkozóan kitöltetlen adatokat valótlanul olyan összegben tüntették fel, hogy az építkezés látszólag ne legyen forráshiányos, és az igényelt kedvezmény engedélyezhető legyen. Sz. J. III.r., Ifj. L. J. IV.r., Ifj L. Jné V.r., R Zs. VI.r., B. D. VII.r., B. Dné VIII.r., R. S. IX.r., K. Z. X.r., T. Á. XI.r. vádlottak részben egymás tevékenységéről tudva, egymás között a részfeladatokat felosztva, bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a cselekményeiket, melynek során 43 db ház / 107 db lakás és egy toldalék épület / építésével jogtalanul összesen 497.300.000.-Ft lakásépítési kedvezményt vettek fel. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla fszt. 10-es tárgyaló K. Ede

közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti pere

2014.04.01.

10.00

A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett K, Ede - aki fegyveres rablások és más bűncselekmények miatt jelenleg jogerősen kiszabott 16 év fegyházbüntetését tölti - pert indított a Nemzeti Nyomozó Irodával, a Legfőbb Ügyészséggel, a Fővárosi Törvényszékkel és a Fővárosi Ítélőtáblával szemben, és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követel. 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította K. Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. A megismételt eljárás során A Szegedi Törvényszék ismételten elutasította felperes keresetét, aki a döntés ellen fellebbezett, így került az ügy újból a Szegedi Ítélőtáblára. Az előzményekről 2002. május 9-én kirabolták az Erste Bank móri fiókját, amelynek során nyolc embert öltek meg. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében K. Edét mondta ki bűnösnek. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése a Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben jogerőre emelkedett. K. Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem W. Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, N. László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem K. Ede a móri gyilkos.

9 / 47

Az I. fokú ítéletről A felperes, K. Ede keresetében számos pontban sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket szerinte a rendőrség, illetve az ügyészség, és a bíróságok követtek el az eljárásban. Keresetében többek között azt hangsúlyozta, hogy elfogása után 2002 októberében a Gyorskocsi utcában embertelen körülmények között tartották fogva, és csak 2003 januárjában, jogi képviselőjének panaszára helyezték emberibb körülmények közé. A Venyige utcai bv-intézetben az őrök úgy bántak vele, mintha tényleg ő lett volna a "móri mészáros", ami súlyosan sértette emberi méltóságát. Hivatkozott arra, hogy az I. és a II. fokú ítélet kihirdetése olyan fokú traumát okozott számára, mely egész életére kihat. A büntetőeljárást - álláspontja szerint - az alperesek "koncepciózus" eljárása jellemezte és "eredmény felmutatási kényszer" motiválta. Az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a kártérítési igény akkor lett volna megalapozott, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy alkalmazási hibát követtek volna el, amellyel összefüggésben a felpresnek kára keletkezett. Az ehhez szükséges tényállási elemeket azonban az I., fokú bíróság nem találta bizonyítottnak

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

2014.04.01., 03.

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel,

10 / 47

különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak

11 / 47

a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök

12 / 47

kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


13 / 47

Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013

emberölés

2014.04.01.

9:00

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés – közöttük a vádlott – ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a

14 / 47

polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos – nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013

emberölés

2014.04.01.

9:00

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés – közöttük a vádlott – ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a

15 / 47

munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos – nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel.

16 / 47

A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, I. 97. 5.B.1501/2013

csalás

2014.04.01.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. és a II. r. vádlottak a vádbeli cselekmények elkövetésekor filmproducerként tevékenykedtek. A vádirat szerint a vádlottak elhatározták, hogy 2008-tól angol nyelvű 3D animációs filmek megvalósítására helyezik át filmproduceri tevékenységüket. A vádlottak a filmek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adófizetési kötelezettség csökkentése végett elhatározták azt is, hogy filmgyártásra saját belföldi céget létesítenek, melyhez a saját tulajdonosi érdekeltségükbe tartozó, külföldi székhellyel bejegyzett off-shore cégeken keresztül juttatják a gyártáshoz szükséges forrásokat, majd a filmek forgalmazását és értékesítését is ezen cégeken keresztül végzik. A filmgyártási költségek belföldi elszámolhatósága és így a közvetett filmtámogatás igénybevétele, valamint a fiktív filmgyártási költségekhez kapcsolódóan a filmelőállító cégek ÁFA-fizetési kötelezettségének csökkentése, illetve az ÁFA jogtalan visszaigénylése végett 2008-ban az I. és II. r. vádlottak F. D. és a III. r. vádlott közreműködésével fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek a ténylegesen szintén a vádlottak érdekeltségi körébe tartozó Kft. által gyártott 3D animációs filmek előállítására fiktív vállalkozási szerződéseket kötöttek az F. D. irányítása alatt álló Kft-vel, amely további színlelt szerződéssel a III. r. vádlott által képviselt Kft-t vonta be a gyártásba alvállalkozóként. A filmelőállító cégek az I. r. és II. r. vádlottak révén a túlszámlázott fiktív bizonylatokon felszámolt pénzösszegeket F. D. Kft-jének átutalták, majd azokat F. D. továbbutalta a III. r. vádlott Kft-je részére. Ezeket az összegeket a III. r. vádlott készpénzben felvette és F. D-n keresztül visszajuttatta az I. r. és II. r. vádlottak részére, vagy az I. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó Kft. bankszámlájára a V. r. vádlott ügyvezetőnek utalta tovább. Az I. r. és II. r. vádlottak 2009-től a filmgyártási költségek fiktív cégláncolaton keresztül történő elszámolását a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúllyal a közvetett támogatások szerzésére használta fel, melyre a forrásszerzésben is áthelyezték a hangsúlyt. A fiktív költségelszámolást a közvetett filmtámogatás minél nagyobb mérvű igénybevétele végett az I. r. vádlottal rokoni viszonyban álló a IV. r. vádlott által képviselt Kft-re alapozták. A filmtámogatók által nyújtandó támogatások igénybe vétele végett a IV. r. vádlott túlszámlázott, fiktív filmgyártási költségeket igazoló számlákat bocsátott ki az általa képviselt Kft. nevében az I. r. és II. r. vádlottak érdekeltségébe tartozó filmelőállító cégek felé. A fiktív számlák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál az I. r. és II. r. vádlottak által indított közigazgatási eljárásokban a közvetett

17 / 47

támogatás alapjaként elismerendő közvetlen filmgyártási költségek igazolására szolgáltak. A túlszámlázott fiktív bizonylatokkal igazolt ráfordításokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közvetlen filmgyártási költségként ismerte el, majd az erről kiállított mozgóképszakmai hatósági támogatási igazolások alapján a filmtámogatók folyósították a filmelőállító cégekkel kötött szerződésekben vállalt támogatást. A filmtámogatók a támogatással egyező összegű adókedvezményt három adóéven belül a fizetendő társasági adó összegéből való levonással érvényesíthettek. Az I. r. és a II. r. vádlottak által létrehozott céghálózat működése során az egyes filmekhez kapcsolódóan jogátruházási szerződéseket kötöttek, melyek nem bírtak érdemi tartalommal, azok ténylegesen a vádlottak érdekeltségébe tartozó off-shore cégek felé történő forráskivonáshoz, illetőleg az azoktól történő forrásbevonáshoz teremtették meg a jogcímet, valamint lehetőséget nyújtottak a filmgyártási költségek igazolására kibocsátott fiktív számlákhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség ellenszámlázás révén történő elkerüléséhez. A vád szerint a vádlottak cselekményeikkel hozzávetőlegesen 5 milliárd Ft kárt okoztak a központi költségvetésnek. Az ügyészség különböző mértékben és minőségben elkövetett, különböző bűncselekményeket ró az egyes vádlottak terhére. A vád többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette. A következő tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, fsz. 8. 39.P. 25644/2008

kártérítés

2014.04.01.

8:30

Az I. r. felperes és szülei az I. r. felperes 2007. szeptember 16-i balesete kapcsán indítottak kártérítési pert a H2O Team Kft. I. r. és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet II. r. alperesek ellen. A kereset szerint a felperes 2007. szeptember 16-án éjjel súlyos-életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett, mikor a Császár-Komjádi Uszoda napozó teraszán lévő - a II. r alperes vagyonkezelésében álló, és az I. r. alperes által üzemeltetett - „Fecske terasz” nevű szórakozóhelyen az alacsony korláton ülve - annak megtévesztő kialakítása miatt - kb. 6 méteres magasságból hátrazuhant az alatta lévő területre. Az esés következtében kerekesszékbe kényszerült. Az I. r. felperes a baleset idején nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, és alkoholt is alig fogyasztott. A kereset szerint a baleset annak a következménye, hogy a helyszínt megtévesztően alakították ki, és az alapvető balesetvédelmi előírásokat sem tartották be. A korlát túl alacsony volt, és nem lehetett látni, hogy a mögötte felfüggesztett ponyvák 6 méteres mélységet takarnak. A kereset szerint amennyiben a korlát magassága az előírásoknak megfelelő lett volna, és a hangfogóleplet megfelelően rögzítik, úgy a baleset elkerülhető lett

18 / 47

volna. (A felperesek az ügyben 2007. október 4-én feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozóhatóság azt 2008. május 8-án bűncselekmény hiányában megszüntette. Később az ügyészség elutasította a megszüntető határozat elleni panaszt, mondván a beszerzett adatok alapján baleset történt, az eset nem emberi mulasztás vagy gondatlanság eredményeként következett be, így a sérülések tekintetében senkit nem terhel büntetőjogi felelősség. A felperesek úgy döntöttek, hogy nem élnek a pótmagánvád lehetőségével, annál is inkább, mert céljuk elsődlegesen a felpereseket ért károk érvényesítése.) A felperesek több millió forint vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítését kérik, melyek egy részét havonta fizetendő járadék formájában igénylik. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 19. K.Gy. és társa

Információ:

állatkínzás bűntette

április 1.

10.00

A 44 éves I. r. vádlott és a 39 éves II. r. vádlott házastársak. Közösen tartottak Kaposváron egy kutyát, melynek gondozását teljes mértékben elhanyagolták. A kutya hónapokon át hallójárat-gyulladásban, illetve más ökölnyi méretű daganatokkal járó betegségtől szenvedett, felkelni is alig tudott. Az állatvédők értesítésére helyszínre érkező állatorvos a már mozogni sem tudó kutyát kénytelen volt elaltatni. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. számú tárgyalóterem M. S. I. vádlott és társa

Kiskorú veszélyeztetésének 2014. bűntette április 01.

8.00 óra

Az ügy lényege: A vádlottak – M. S. I. I. r. és M.-né Sz. B. II. r. vádlott – saját háztartásukban nevelték kilenc kiskorú gyermeküket. A vádlottak házassága első gyermekük megszületését követően megromlott, majd 2009. évtől kezdődően rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, melyek döntő részben a gyermekek jelenlétében

19 / 47

zajlottak. Ennek során a vádlottak – ittas állapotban – trágár módon szidalmazták egymást, illetve M. S. I. I. r. vádlott – ugyancsak a gyermekek jelenlétében – rendszeresen tettleg bántalmazta feleségét. Az ittas állapotban lévő M. S. I. I. r. vádlott 2012. április 22. napján a délutáni órákban otthonában megragadta egyik – az akkor 10 éves – kislánya haját, majd pedig a fejét beleverte a falba, melynek következtében a falból kiálló szög felsértette a gyermek fejbőrét. A bántalmazásra amiatt került sor, mert a gyermek enni kért apjától. Az I. rendű vádlott 2012. szeptember 14. napján a délelőtti órákban érkezett haza otthonába, ahol – ugyancsak ittas állapotban – hangosan kiabálni kezdett, a lakás berendezési tárgyait összetörte, megfenyegette feleségét azzal, hogy megöli őt, majd pedig – több kiskorú gyermeke jelenlétében – a szobában kiürítette vizeletét. A vádlottak 2012. december 10. napján – élelem és fűtés nélkül – huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyták otthonukban nyolc kiskorú gyermeküket oly módon, hogy a gyermekek számára nem biztosították az évszaknak megfelelő öltözéket, a gyermekek koszosak és ápolatlanok voltak, a fűtetlen lakásban pedig kosz, emberi vizelet és ürülék volt. Az iskolaköteles gyermekek közül többen nem jártak rendszeresen iskolába, egyik gyermeküknek 247 óra, míg másikuknak 94 óra igazolatlan hiányzása volt a 2011/2012. tanévben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék E. J.

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette

2014. április 1.

9.00

20 / 47

Információ:

A vádlott és a sértett közel 20 éve házastársak, amely kapcsolat az utóbbi néhány évben megromlott. Ennek oka részben abban állt, hogy mindketten rendszeresen fogyasztottak alkoholt és a veszekedések egyre gyakoribbá váltak, amelyek többször is kölcsönös tettlegességig fajultak. 2013. június 9.-én a délelőtti órákban a vádlott és a sértett baráti társasággal ebédet főztek csibráki albérletükben, majd annak elfogyasztása után a vendégek távoztak. A vádlott a nap folyamán alkoholt fogyasztott és 22 óra körüli időben a már közepes fokban ittas férfi és a sértett között szóváltás alakult ki a konyhában. A vádlott és a sértett kölcsönösen bántalmazták egymást, melynek során a vádlott két alkalommal pofon ütötte a sértettet, míg az asszony többször seprűnyéllel rávágott a férje bal alkarjára. A sértett ezt követően kiment a teraszra és rágyújtott, majd a vádlott követte őt és ott a neki háttal álló sértettet egy 9 cm pengehosszúságú késsel egy alkalommal, közepes erővel deréktájon szúrta. A vádlott a történtek után a szobába bement és elaludt. A sértett akkor éjszaka megmutatta a sérülését az ingatlantulajdonos élettársának, aki először segíteni próbált, majd értesítette a rendőrséget. A sértett sérülése 8 napon belül gyógyuló szúrt sérülés volt, azonban ezen a testtájékon, közepes erejű erőbehatás esetén a kialakultnál súlyosabb, azaz 8 napon túl gyógyuló sérülés is létrejöhetett volna. Első tárgyalás. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

21 / 47

2014.04.02. (SZERDA) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 2014. március 31. hétfő 08.30 2014. április 02. szerda 08.30 Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények B. 86/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. 2014. március 31. 13.00 szakértő meghallgatása 2014. április 02. bizonyítási eljárás befejezése, perbeszédek, 13.00 ítélethirdetés várható! Vádlottak: I. r B. Attila, II. r. D. János, III.r. Sz. Józsefné A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szerint a vádlottak jól ismerik egymást, évek óta szomszédok, közeli ismerősök voltak Hajdúsámson – Sámsonkertben. Mindhárman ugyanannak a kocsmának voltak a törzsvendégei, az ital mindhármuk életének rendszeres szereplője volt. A vádirati tényállás szerint a bűncselekmény sértettje az I.r. vádlott házában szemben lévő elhanyagolt, romos házban lakott, egyedül. Több évet töltött börtönben, ahonnan 2012 júliusában szabadult. A bevonulása előtti időszakban – úgy 4 évvel korábban – terjedt el az a hír, hogy a II.r. vádlott akkor 7 éves kislányát az egyik környékbeli férfi szexuálisan molesztálta. A gyermek barátnőjével hazafelé tartott, amikor az illető mutogatta nekik a nemi szervét. Akkor a kislány a – későbbi - sértett házához vezette édesanyját, mondván, ő volt a mutogató. Az anya igyekezett az apa elől egy ideig elhallgatni a történteket, majd csak akkor mesélte el, miután a L.I. börtönbe vonult. Az asszony ugyanis attól tartott, hogy a férfi elégtételt vesz, ha korábban értesül az esetről. Négy évvel később tehát, 2012. augusztus 10-én munka után a sámsonkerti kocsmában futott össze az I.r. B. Attila, a II.r. D. János és a III.r. Sz. Józsefné. Italozás közben szóba került, hogy L.I. – vagy ahogyan ők egymás között emlegették: a „pedofil” - letöltötte büntetését és újra itthon van. Miután mindenki meglehetősen ittas volt, hazafelé indultak. A III. rendű vádlott azonban egy ismerősével visszafordult és folytatta a kocsmázást, majd fél 12-kor indult ismét haza. Ekkor találkozott össze a II.r. vádlottal, aki egy családi vita után a háza közelében az utcán üldögélt. Beszélgetésbe elegyedtek és megint szóba került a többéves történet, a két vádlott azt taglalta, hogy valamilyen módon csak számon kellene kérni a II.r. vádlott gyermekét ért régi sérelmet, így eldöntötték, hogy felkeltik az I.r. vádlottat és hárman elmennek L.I.-hez. Ekkor már hajnali egy-két órára járt az idő, az elsőrendű vádlottat azonban a vád szerint nem kellett sokáig győzködni. Miután megtudta, hogy a II.r. vádlott már kereste a férfit, aki elbújt előle, felháborodott és nekivágtak az éjszakának. A sértett házán ajtó sem volt, világítás híján öngyújtóval tájékozódtak, végül elbújva találták meg odabent. B. Attila ugyanis egy öntözőcső darabbal folyamatosan ütögette az ablakkereteket, hogy jól megijessze a férfit. „Gyere ki te rohadt k..csög, pedofil” – ordított a vádirat szerint a kislánya miatt felbőszült apa, és ezzel a lendülettel ököllel megütötte és le is fejelte a sértettet. Ruhájánál fogva kihúzták az udvarra, fejét ütötték-rúgták. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a III.r. vádlott ekkor ment be az udvarra és ő is bántalmazta a magatehetetlen embert. Mivel azonban észrevette, hogy a férfi eszméletlen, abbahagyta, vízzel fellocsolta, majd a másik két vádlottal együtt távozott. Másnap reggel az I.r. vádlott vette észre, hogy a sértett még mindig az udvaron fekszik, a II.r. vádlotthoz szaladt, de csak annak élettársát találta otthon. A nő felmérve a sértett súlyos állapotát, azonnal riasztotta a mentőt és a rendőrséget. L.I. életveszélyes állapotban került kórházba, az agysérülések és a koponyán belüli vérzések miatt azonban maradandó

22 / 47

egészségkárosodást szenvedett. A férfi több hónapot töltött egy ápolási otthonban, ahol tavaly ősszel elhunyt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 2014. április 2. szerda 09.00 2014. április 3. csütörtök 09.00 Vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette; hivatali visszaélés bűntette; társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (I.r.) Társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (II.r.) B. 696/2012 Debreceni Ítélőtábla (!!), Széchenyi u. 24. fszt. 2014. április 2. védőbeszéd, 2014. április 3. védőbeszéd befejezése, utolsó szó jogán Vádlottak: Dr. N. Norbert Barna I.r., Dr. K. József Gábor II.r. A Szegedi Nyomozó Ügyészség szerint az elsőrendű vádlott csaknem 20 éve kapta meg bírói kinevezését a Szegedi Városi Bíróságon, később a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnök, később a büntető ügyszak csoportvezető bírója lett, majd 2011-ben néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetőjeként is tevékenykedett. A vádirati tényállás szerint az I.r. vádlott és dr. K.Zoltán ügyvéd egyetemi éveik során kötöttek barátságot, kapcsolatuk pedig jogászi munkájuk során is fennmaradt. A bíró és az ügyvéd „kölcsönösen együttműködtek” abban, hogy az ügyvéd védenceit illetően kedvező bírósági döntések szülessenek. A Szegedi Nyomozó Ügyészség 2009 – 2011 között, nyolc konkrét esetben állapította meg ezt az „együttműködést”. A leggyakoribb az volt, amikor az ügyvéd védence szabadlábra helyezése miatt kereste meg az elsőrendű vádlottat. Ügyfeleinek rokonai ajánlottak fel pénzt arra, ha elintézi, hogy az előzetesben lévő gyanúsított szabadlábra kerülhessen. A felajánlás általában 600.000 és 2.000.000 Ft között mozgott, melyet a rokonok előbb letétbe helyeztek az ügyvédnél. Az ügyvéd – a vádirat szerint – sokszor a bírósági irodájában egyeztetett az elsőrendű vádlottal a konkrét ügyekről, majd a kedvező bírósági döntést követően fele-fele arányban osztották el a „sikerdíjat”. A vádirat azt is tartalmazza, hogy az ügyvéd néha saját magának még több százezer forintot kért el a bíró tudomására hozott összegen felül. Az eljárás legtöbbször a következő volt: az ügyvéd védencének előzetes letartóztatását az akkor még Szegedi Városi Bíróság, ma Szegedi Járásbíróság elrendelte vagy meghosszabbította, a döntés ellen pedig az érintettek fellebbezést nyújtottak be. Az adott ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságra került, ahol az elsőrendű vádlott saját bírói tanácsának szignálta, majd az ügy előadó bírójaként megszövegezte a gyanúsított számára kedvező végzést, amely megszüntette az előzetes letartóztatást és házi őrizetbe helyezte az illetőt. A gyanúsítottak ellen többek között lopás, fegyveresen elkövetett rablás, csalás, orgazdaság, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás miatt indult nyomozás. De nem minden esetben csak a háziőrizet volt a cél. Egy alkalommal az ügyvéd egyik védencét lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönre ítélték, a férfi 2 millió forintot ajánlott a felmentéséért. Dr. N. Norbert Barna az iratokat tanulmányozva azt mondta az ügyvédnek, hogy felmentésre nem lát lehetőséget, legfeljebb azt tudja elérni, hogy az ügyet hatályon kívül helyezzék és új eljárásra kötelezzék az elsőfokú bíróságot. Az ügyészség szerint ez a végzés végül fejenként félmillió forintot ért. Egy másik esetben a Szegedi Városi Bíróság az ügyvéd védenceit csalás bűntette miatt bűnösnek mondta ki és

23 / 47

egyiküket 1 év 10 hónap, másikukat 1 év börtönre ítélte 3 év próbaidőre felfüggesztve. Itt másfél millió Ft volt a felajánlás, ha felmentő ítélet születik másodfokon. Az elsőrendű vádlott azonban arra hívta fel az ügyvéd figyelmét, hogy legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztésre, ill pénzbüntetésre tudja változtatni az ítéletet. A másodfokú döntés ennek szellemében született meg: 1 év 6 hónapra csökkent a szabadságvesztés 4 év próbaidőre felfüggesztve, a másodrendű vádlott esetében pedig 600.000 Ft pénzbüntetésre enyhítették az ítéletet. A határozat meghozatalában előadóbíróként a II.r. vádlott is részt vett, de a döntés az elsőrendű vádlott által meghatározott momentumokat tartalmazta. Ezért a szívességért a vádirat szerint az elsőrendű vádlott végül csak félmillió forintot kapott. A legutolsó "együttműködésükben" szintén háziőrizet volt a cél, egy szövevényes adócsalás miatt folyamatban lévő nyomozás ügyében. N. Norbert a II.r. vádlottnak azt mondta, hogy a nyomozás már befejeződött, így a gyanúsítottak nem tudnak összebeszélni. A másik bíró ebben a hiszemben írta alá a végzést, de sem a nyomozati iratokat, sem a bírósági iratokat nem látta, sőt a döntést úgy hozták meg, hogy tanácsülést sem tartottak benne. A szabadlábra helyezett gyanúsítottat aztán két nappal később újra őrizetbe vették, az általa felajánlott 2 millió forintot pedig megtalálták az ügyvéd lakásában. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 Főiskolai csalás Debrecenben 2014. április 02. szerda 08.00 Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények B.208/2013 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 19. Bizonyítási eljárás folytatása: tanúkihallgatások Vádlottak: I.r. dr .V. Zoltán, II.r. dr.V.Tibor Gábor, III.r. V-F.Mónika A vádirat szerint az I.r. vádlott 2006-tól a Tiszántúli Református Egyházkerület, mint fenntartó kezelésében álló Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője volt. A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így több külső óraadóval szerződtek - többek között V. Tiborral is - szemináriumok megtartására és kollokviumi vizsgáztatásra. Ezt a főiskola – félévente - egészen 2011 nyaráig kötötte meg a II.r. vádlottal. A külső óraadó által megtartott órákról, vizsgáztatásról haladási naplót kellett kiállítani, melynek valóságtartalmáért mind az oktató, mind az intézet vezetője felelt. Az intézet oktatásszervezője ezeket összegyűjtötte, ellenőrizte, a kifizetési engedélyeket elkészítette és a rektor elé terjesztette. A vádirat szerint a II.r. vádlott 2007 januárjától 2010 februárjáig a szerződésekben vállalt óraadói kötelezettségét egyáltalán nem teljesítette, a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül az I.r. vádlott tartotta meg az akkori rektor tudta és beleegyezése nélkül. Az I. és a II.r. vádlottak a haladási naplókat minden esetben kiállították, a teljesítési igazolásokat az I.r. vádlott intézetvezetőként, a II.r. vádlott óraadóként ellenjegyezte. A III.r. vádlott, V-F. Mónika oktatásszervezőként kezelte a haladási naplókat, ő készítette el a benyújtott számlák alapján a kifizetési engedélyeket is és terjesztette a rektor elé. A rektor a kifizetési engedélyeket ellenjegyezte, a pénzt az I. vádlott, illetve az általa megbízott személy vette fel

24 / 47

a főiskola pénztárából. A vád szerint a III.r. vádlott tudta, hogy a haladási naplók valótlan adatokat tartalmaznak. Dr. V. Zoltán a másik két vádlott közreműködésével a rektort jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, mely következtében összesen 1.374.600 forint kárt okozott – áll a vádiratban. 2010. július 1-től az I.r. vádlottat nevezték ki a főiskola rektorává, így az intézmény vagyonának kezeléséért is ő felelt. A II.r. vádlottal 2010 őszén az oktatási tevékenység ellátásáról szóló szerződést az I.r. vádlott, már mint rektor és egyben, mint megbízó írta alá. Az óraadói és vizsgáztatói tevékenységet azonban a továbbiakban is ő maga látta el. Miután az elsőrendű vádlott rektori megbízása után új vezető került a Médiatudományi Intézet élére, a haladási naplót az új vezető részére a III.r. vádlott, mint oktatásszervező nem mutatta be, a teljesítés igazolásából és a kifizetés engedélyezéséből teljes mértékben kihagyták. A vád szerint az I.r vádlott – két társa segítségével - a rá bízott vagyonból 156.000 Ft kárt okozott. A 2010/2011 tanévben újabb két szerződés született. Az I.r. vádlott a főiskola rektoraként szakmai tanácsadói munkával bízta meg a II.r. vádlottat. A két megállapodás szerinti 450.000 és 600.000 forintról kiállított számlákat az I.r. vádlott utalványozását követően a főiskola kifizetette. A vádirat szerint a szerződés mögött valós tanácsadói tevékenység nem állt, így az ügyészség szerint az I.r. vádlott a rá bízott vagyonból 1.050.000 Ft-ot jogtalanul eltulajdonított. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 11. 31.B.997/2012

csalás bűntette

2014.04.02.

09:00

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint: A III. r. vádlott és az I. r. vádlott megállapodtak, hogy Magyarországon őssejt-kezelések végzésére egy gazdasági társaságot hoznak létre közösen, a szükséges laboratóriumot pedig az S. és R. Magánklinika székhelyén alakítják ki. 2007 augusztusában az I. r. vádlott megalapította az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt-t. A társaság cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai az I. r. vádlott, a III. r. vádlott és a IV. r. vádlottak voltak. A vezérigazgatói tisztséget 2009 januárjáig a VI. r. vádlott látta el, akit ezután a VII. r. vádlott váltott. Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak az IRM Magyarország Zrt-t azért hozták létre, hogy annak keretében – társaik közreműködésével – rendszeres vagyoni haszonszerzés végett, ellenszolgáltatás fejében, emberi őssejteket értékesítsenek egészségügyi szolgáltatás gyanánt, jellemzően az orvostudomány aktuális állása szerint gyógyíthatatlan betegségek terápiájaként. A beavatkozás iránt érdeklődőknek a vádlottak az őssejt-terápia eredményességét illetően azt a valótlan tájékoztatást adták, hogy az addig alkalmazott kezelésekhez képest rövid időn, mellékhatások nélkül gyógyulást vagy igen jelentős állapotjavulást fog előidézni, holott ennek semmilyen igazolható ténybeli és tudományos alapja nem volt, ezt azonban a betegek, illetve hozzátartozóik előtt elhallgatták. A III. r. vádlott engedélyezési eljárást kezdeményezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál őssejt kutatás, izolálás, tárolás és felhasználás tárgyában. Az

25 / 47

Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT TUKEB) a kérelmet és a későbbiekben benyújtott kiegészített, módosított kérelmeket is elutasította. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, ezért a klinikai szintű kutatások támogatása igen fontos feladat, ugyanakkor éppen a szakmai és etikai kérdések vitatottsága miatt csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek szakmailag, jogilag és etikailag egyaránt jól megalapozottak. A kérelemmel kapcsolatban azonban mindhárom területen súlyos aggályok merültek fel, amelyek miatt az engedély nem volt megadható. 2007 októberében az ETT TUKEB a III. r. vádlott kérelmére kizárólag az in vitro vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre adott engedélyt, bármilyen egyéb klinikai alkalmazásra nem. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete 2007 márciusában – a III. r. vádlott kérelmére – működési engedélyt adott a S. és R. Magánklinika részére szövet- és sejtbanki tevékenységre, valamint átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés szakmákra. Az ÁNTSZ ezt az engedélyt 2007 szeptemberében az IRM Magyarország Zrt. részére is megadta. 2007 decemberében az ÁNTSZ határozatát hivatalból úgy módosította, hogy abból a „Szervezeti egységben végezni kívánt egészségügyi szolgáltatás: átültetési célú őssejt gyűjtés, beleértve az embrionális őssejtet is, gyógykezelés céljából” szövegrészt törölte. A kezelésekhez szükséges embrionális őssejtek beszerzése érdekében a III. r. vádlott együttműködési megállapodást kötött 4 kórházzal, az intézmények szülészeti osztályain elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortumok biztosítására. A terápiás felhasználás engedélyezését célzó beadványok többszöri elutasítása ellenére az I. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a II. r. és az V. r. vádlottak tevékenységére alapozva 2007 júliusától megkezdték az őssejt kezeléseket. Elhatározásuk megvalósításában a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak a rájuk kiosztott feladatok végrehajtásával működtek közre. A vád szerint valamennyi vádlott tudatában volt annak, hogy a hosszabb távra tervezett, vagyoni haszonszerzésre irányuló, lényegében emberi sejtek árucikként történő értékesítésében megnyilvánuló tevékenységre a jogszabály által meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkeznek, és tudták azt is, hogy az őssejt-kezelés iránt érdeklődő betegeknek a terápia eredményességét illetően általuk adott, a gyógyulás, avagy igen jelentős állapotjavulás ígéretével kecsegtető tájékoztatás valótlan, mivel az ígért eredményt semmilyen módon nem tudják garantálni, sőt annak elérését az orvostudomány jelenlegi állása szerint még valószínűsíteni sem lehet, az esetleges mellékhatások és azok következményei pedig ismeretlenek. Az IRM M Zrt. működésével kapcsolatos kérdésekben a döntést az I.r. vádlott hozta meg és adott a társaság tevékenységére vonatkozó utasításokat a VI. r. és a VII. vádlottnak. A kezelésekkel kapcsolatos kérdésekben az I. r. helyett és nevében eljárva a IV .r. vádlott, a VI.r. valamint később a VII. r. vádlottal egyeztetve vett részt a tevékenység szervezésében, később a napi üzletmenetre és a gazdasági társaság érdekében végrehajtandó feladatokra nézve is utasításokkal látta el. Az I. r. vádlott, a IV. r. vádlott a III. r. vádlottal együtt arra törekedtek ismeretségük felhasználásával, hogy az engedélyeket megkapják és fizetőképes, befolyásos személyeket toborozzanak. A VI. r. vádlott az I. r. vádlott irányítása alatt a kezelések szervezését, az azokból

26 / 47

származó bevételek elosztását végezte. A VII.r. vádlott társai utasítása alapján a társaság működéséhez és a kezelések lebonyolításához szükséges logisztikai feladatokat hajtotta végre. A III.r. vádlott a laboratórium működtetését, a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, szakszemélyzetet és a kezelések helyszínét biztosította. A IX. r. vádlott a III.r. vádlott irányítása alatt a beavatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket, azok ellenértékét egyeztette, melyről rendszeresen be is számolt a VI.r. vádlottnak is. Emellett közreműködött az őssejt szuszpenzió beadásában is az V.r. vádlottal közösen. Az egészségügyi szolgáltatók a S. és R. Magánklinika Kft-vel kötött megállapodások alapján 2007. július 13-tól 2008. október 21-ig összesen 272 abortumot biztosítottak, amelyekből az V. r. vádlott legalább 155 dózist állított elő. Az ügyészség a vádlottakat 21 rb. társtettesként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:



emberölés

2014.04.02., 04.

08:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2010. július 23-án 14 óra 15 perc körüli időben az általa vezetett gépkocsival ittasan és kábítószertől befolyásolt bódult állapotban közlekedett Budapesten, a Thököly úton, a Róna utca felől a Nagy Lajos király útja irányába. A Bosnyák térhez érve a vádlott a jelzőlámpa piros fényjelzése ellenére nagy sebességgel áthaladt a Nagy Lajos király útja és Thököly út kereszteződésén. A szabályszegést két rendőr észlelte, akik a gépkocsijukkal a vádlott kocsija után indultak, majd a Csömöri út és Miskolci út kereszteződésében mellé hajtottak és a vádlottat felszólították, hogy álljon félre közúti ellenőrzés céljából. A vádlott erre közölte, hogy: „Kapjatok el, ha tudtok!”, majd - a rendőrök elől menekülve - számos közlekedési szabályt megsértett, a közlekedésben részt vevő civil és rendőr gépjárművezetők, utasok, gyalogosok, illetve a járműve hátsó ülésén helyet foglaló élettársa életét és testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, több járművet megrongált. A vádlottat a Thököly úton már több rendőrautó üldözte. A vádlott ezt követően a gépkocsijával kisodródott és nekiütközött egy kerítésnek. A vádlottat üldöző egyik rendőrautó ekkor elzárta a menekülés útját. Ezen szolgálati gépkocsiban foglalt helyet a sértett rendőr zászlós. A vádlottat üldöző másik szolgálati gépjármű a vádlott hátrafelé történő menekülését zárta el. A sértett rendőr zászlós a szolgálati személygépkocsijából kiszállt és meg akarta kerülni a vádlott gépkocsiját. A vádlott észlelte, hogy a vele szemben intézkedésre készülő sértett rendőr zászlós

27 / 47

közvetlenül a személygépkocsija mögött halad, ennek ellenére nagy sebességgel tolatni kezdett. A vádlott a tolatás közben a sértett rendőr zászlóst elütötte, aki az egyensúlyát veszítve az úttestre zuhant. A vádlott ezt követően ráhajtott az úttesten hanyatt fekvő sértettre. A tolatást követően, a vádlott hirtelen gyorsítással elhagyta a helyszínt. Az egyik intézkedő rendőr a szolgálati maroklőfegyverével a helyszínt elhagyó vádlott által vezetett személygépkocsi bal első kerekére több célzott lövést adott le, de így sem sikerült azt megállítani. A vádlott tolatás közben tudatában volt annak, hogy az általa végrehajtott közlekedési manőver a járműve mögött tartózkodó rendőr halálát is okozhatja. A sértett rendőr zászlós a helyszínen elhunyt. A továbbra is menekülő vádlottat ezt követően a rendőrség tovább üldözte, ennek során, a vádlott többször szándékosan neki kormányozta a gépkocsiját a szolgálati gépjárműveknek, ezzel vészfékezésre kényszerítve az őt üldöző hivatalos személyeket és a közlekedésben részt vevő civil személyeket. Végül a vádlottat a gépjárműve meghibásodása miatt sikerült a Gubacsi úton megállítani és feltartóztatni. A vádlottal szemben hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettén túl, hivatalos személy elleni erőszak bűntette, közúti veszélyeztetés bűntette, segítségnyújtás elmulasztásának bűntette, rongálás vétsége és ittas, egyben bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyben az áprilisi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. em. 118. Cs.L.

Információ:

emberölés

április 2.

8.30

A 23 éve vádlott 2012. október 28-án szóváltásba keveredett élettársával, a sértettel. Köztük az esti órákban dulakodás alakult ki, melynek végén a vádlott a sértettet egy műanyag kötéllel megfojtotta, majd annak holttestét az udvari illemhelybe dobta. Első tárgyalás. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

28 / 47

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló P.T. J. és 23 társa

csalás bűntette és más bcs.

2014. április 2.

08.30

A vádirati tényállás lényege az, hogy három gyógyszertárakat üzemeltető cég a 2008-2010. években jelentős számban fiktív vényeket számoltak el a TB (E alap) terhére. A vények fiktivitása azt jelentette, hogy az azokon felírt speciális, igen drága, tehát magas támogatás tartalmú kötszereket a betegek nem váltották ki, nem kapták meg, vagyis a kötszer receptek mögött nem történt „gazdasági esemény”. A vények után elszámolt támogatást a patikákat üzemeltető cégek kivétel nélkül megkapták, képviselőik a bankszámlákról készpénzben felvették az összegeket. A patikákat üzemeltető cégek a kötszerek beszerzését úgyszintén fiktív számlákkal igazolták. A beszerzést igazoló fiktív számlákat ténylegesen nem működő társaságok nevében „képviselőik” állították ki. A számlagyárak megalapításában ügyvéd működött közre. A patikákat üzemeltető, és a fiktív vényeket elszámoló gazdasági társaságok – akik egyéb iránt valós gazdasági tevékenységet is folytattak – a vényeket közvetítők útján szerezték be a kötszer-rendelő orvosoktól. A közvetítők korábban orvos-látogatókként működtek, tehát kiterjedt orvosi ismeretséggel rendelkeztek. A vád szerint a támogatott, drága kötszereket szabálytalanul – a betegek személyes adataival visszaélve, a betegek tudta nélkül felíró orvosok tisztában voltak azzal, hogy csalásban vesznek részt. A fiktív receptek felírására „dömpingszerűen”, egy-egy napokon jelentős mennyiségben került sor, ezeket két közvetítő juttatta el a miskolci, mohácsi és szajki székhelyű vállalkozásokhoz. A 24 fős elkövetői kör a fenti módszerrel, a hamis vények elszámolásával az érintett két év tekintetében milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek. Folytatólagos tárgyalás – bizonyítás felvétele Információ:

Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

29 / 47

2014.04.03. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla J. K.

Információ:

Lopás bűntette

2014.04.03.

10:00

Az elsőfokon eljárt Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 2011 decemberében J. K. vádlottat 2 rb. lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 1 évi börtönre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a vádlottnak B. A. sérelmére elkövetett cselekményét lopás vétségének minősítette és a börtönbüntetés időtartamát 7 hónapra enyhítette. A bíróság megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott megkérte egy jó ismerősét arra, hogy utánfutós gépkocsijával 2010 szeptemberében B. A. sértett Kenézlőn lévő tanyájának udvaráról segítsen neki elszállítani a sértett tulajdonát képező járműalkatrészeket 279.080.- Ft értékben. Ugyanekkor elszállították G. M. sértett tulajdonát képező 520.000.- Ft értékű alkatrészeket is. A vádlott ezek egy részét a nagyhalászi hulladékértékesítő telepen leadta, melyért a felvásárló 58.900.- Ft-ot fizetett ki. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem K.G. és társai emberölés bűntette

2014. április 3.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. Az I.r. és a III.r. vádlott élettársak voltak, míg a IV.r. vádlott a III.r. vádlott lánya. A II.r. vádlott pedig a III.r. vádlott másik leányának barátja volt. Az I.r. és a III.r. vádlottaknak a 2012. év első felére súlyos anyagi gondjaik lettek, így elhatározták, hogy pénzt szereznek valahonnan. A IV.r. vádlott korábban megismerkedett a Pécs területén ismert, valutaváltással foglalkozó sértettel, akinek kertvárosi lakásán takarítónői munkát végzett, illetve a sértettel szexuális kapcsolatot is létesített. A IV.r.

30 / 47

vádlott beszámolt az I.r. és a III.r. vádlottaknak a sértettnél végzett takarítói munkájáról és arról, hogy a férfi egyedül él és sok pénze van. Az anyagi gondok megoldása végett a vádlottak – a II.r. vádlottat is bevonva – elhatározták, hogy az idős sértettől fognak pénzt szerezni. 2012. május 28-án este a sértett házához mentek. Tervük szerint a IV.r. vádlott előre ment volna és amikor a sértett beengedi őt a lépcsőházba az I.r. és a II.r. vádlottak is bemennek, majd ott várakoznak. Rövid idő múlva a III.r. vádlott felhívja a lányát, akitől megtudja, hogy a sértett egyedül van-e és ha igen, akkor ő is bemegy a lépcsőházba, majd a sértett lakásához érve két társával együtt behatolnak a lakásba, ahol a sértettet a náluk lévő elektromos sokkolóval elkábítják, majd a sértett pénzét felkutatják és távoznak. A vádlottak a tervük szerint bejutottak a lépcsőházba, azonban amikor a III. r. vádlott ment fel a lakáshoz a sértett kinyitotta az ajtót, észrevette az I.r. és II.r. vádlottat és be akarta csukni az ajtót. Azért, hogy ezt megakadályozzák az I.r. vádlott a sértettnek ugrott, megpróbálta az elektromos sokkolóval elkábítani őt, ami azonban nem sikerült, így dulakodni kezdtek. A dulakodásnak az vetett véget, hogy az I.r. vádlott elővette magával hozott nagy méretű tőrkését és azt a sértett felé emelte. Ezt követően a vádlottak bementek a lakás nagyszobájába a sértettel, majd a IV.r. vádlottat a III.r. vádlott leküldte a lakásból a kint várakozó gépkocsijukba. Ezután a III.r. vádlott is kiment a nagyszobából és az ajtót becsukta maga után. A benn maradt vádlottak pénz után kezdtek kutatni, miközben a sértett felszólításuknak eleget téve az ágyon feküdt. A sértett egy alkalommal váratlanul felkelt az ágyból és az I.r. vádlottnak ugrott, hogy elvegye tőle a kést, ez azonban nem sikerült és a vádlott néhány alkalommal hastájékon megszúrta a sértettet, majd mindketten bántalmazni kezdték a férfit viperával, kalapáccsal és késsel. A dulakodás akkor maradt abba, amikor a már ismét az ágyra került sértett felhagyott a védekezéssel. A III.r. vádlott ekkor benézett a szobába, észlelte a rendetlenséget, illetve az ágyon fekvő sértett véres ruházatát, majd becsukta az ajtót és az előszobában várakozott. Az I.r. és a II.r. vádlottak tovább kutattak a szobában, a III.r. vádlott már nem akart vissza menni a szobába, ezért több alkalommal felhívta a II.r. vádlottat, hogy mikor mennek már. Az I.r. és a II.r. vádlott egy idő után a lakás másik szobájában is kutatást végeztek, majd egy bőröndbe, illetve a magukkal vitt hátizsákba pakolták a talált tárgyakat és azzal a III.r. vádlott lement a gépkocsihoz. Az I.r. és a II.r. vádlott továbbra is a lakásban maradt, ami során észlelték, hogy a sértett meghalt. Ezt követően matricákkal különböző tárgyakat ragasztottak a falra, majd először a II.r., utána az I.r. vádlott is távozott a lakásból, aki a bejárati ajtót résnyire nyitva hagyta. A vádlottak a következő nap Miskolctapolcára utaztak, majd néhány nap után Pécsre visszatértek. A III.r. vádlott az eltulajdonított pénzt (összesen legalább 5.473.533 forint értékben) egyenlő arányban elosztotta maguk között. A sértett holttestét a rendőrök fedezték fel, miután szomszédja észlelve a nyitott ajtót, illetve rajta a vérgyanús szennyeződést értesítette őket.

31 / 47

A Pécsi Törvényszék az I.r. és II.r. vádlottat bűnösnek találta nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és magánlaksértés bűntettében, mint társtetteseket, ezért őket életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I.r. vádlott 35, a II.r. vádlott 30 év után bocsátható feltételes szabadságra. A III.r. és a IV.r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta felfegyverkezve, csoportosan, jelentős értékre elkövetett rablás bűntettében és magánlaksértés bűntettében mint társtetteseket, ezért a III.r. vádlottat 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, míg a IV.r. vádlottat 5 év fiatalkorúak börtönére és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész az I.r. és a II.r. vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása, míg a III.r. és a IV.r. vádlott tekintetében hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az I.r. vádlott felmentés, a II.r. vádlott enyhítés, a III.r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, a IV.r. vádlott felmentés, míg az I.r., a II.r. és a IV.r. vádlottak védői elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, a III.r. vádlott védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 2014. április 2. szerda 09.00 2014. április 3. csütörtök 09.00 Vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette; hivatali visszaélés bűntette; társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (I.r.) Társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (II.r.) B. 696/2012 Debreceni Ítélőtábla (!!), Széchenyi u. 24. fszt. 2014. április 2. védőbeszéd, 2014. április 3. védőbeszéd befejezése, utolsó szó jogán Vádlottak: Dr. N. Norbert Barna I.r., Dr. K. József Gábor II.r. A Szegedi Nyomozó Ügyészség szerint az elsőrendű vádlott csaknem 20 éve kapta meg bírói kinevezését a Szegedi Városi Bíróságon, később a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnök, később a büntető ügyszak csoportvezető bírója lett, majd 2011-ben néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetőjeként is tevékenykedett. A vádirati tényállás szerint az I.r. vádlott és dr. K.Zoltán ügyvéd egyetemi éveik során kötöttek barátságot, kapcsolatuk pedig jogászi munkájuk során is fennmaradt. A bíró és az ügyvéd „kölcsönösen együttműködtek” abban, hogy az ügyvéd védenceit illetően kedvező bírósági döntések szülessenek. A Szegedi Nyomozó Ügyészség 2009 – 2011 között, nyolc konkrét esetben állapította meg ezt az „együttműködést”. A leggyakoribb az volt, amikor az ügyvéd védence szabadlábra helyezése miatt kereste meg az elsőrendű vádlottat. Ügyfeleinek rokonai ajánlottak fel pénzt arra, ha elintézi, hogy

32 / 47

az előzetesben lévő gyanúsított szabadlábra kerülhessen. A felajánlás általában 600.000 és 2.000.000 Ft között mozgott, melyet a rokonok előbb letétbe helyeztek az ügyvédnél. Az ügyvéd – a vádirat szerint – sokszor a bírósági irodájában egyeztetett az elsőrendű vádlottal a konkrét ügyekről, majd a kedvező bírósági döntést követően fele-fele arányban osztották el a „sikerdíjat”. A vádirat azt is tartalmazza, hogy az ügyvéd néha saját magának még több százezer forintot kért el a bíró tudomására hozott összegen felül. Az eljárás legtöbbször a következő volt: az ügyvéd védencének előzetes letartóztatását az akkor még Szegedi Városi Bíróság, ma Szegedi Járásbíróság elrendelte vagy meghosszabbította, a döntés ellen pedig az érintettek fellebbezést nyújtottak be. Az adott ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságra került, ahol az elsőrendű vádlott saját bírói tanácsának szignálta, majd az ügy előadó bírójaként megszövegezte a gyanúsított számára kedvező végzést, amely megszüntette az előzetes letartóztatást és házi őrizetbe helyezte az illetőt. A gyanúsítottak ellen többek között lopás, fegyveresen elkövetett rablás, csalás, orgazdaság, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás miatt indult nyomozás. De nem minden esetben csak a háziőrizet volt a cél. Egy alkalommal az ügyvéd egyik védencét lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönre ítélték, a férfi 2 millió forintot ajánlott a felmentéséért. Dr. N. Norbert Barna az iratokat tanulmányozva azt mondta az ügyvédnek, hogy felmentésre nem lát lehetőséget, legfeljebb azt tudja elérni, hogy az ügyet hatályon kívül helyezzék és új eljárásra kötelezzék az elsőfokú bíróságot. Az ügyészség szerint ez a végzés végül fejenként félmillió forintot ért. Egy másik esetben a Szegedi Városi Bíróság az ügyvéd védenceit csalás bűntette miatt bűnösnek mondta ki és egyiküket 1 év 10 hónap, másikukat 1 év börtönre ítélte 3 év próbaidőre felfüggesztve. Itt másfél millió Ft volt a felajánlás, ha felmentő ítélet születik másodfokon. Az elsőrendű vádlott azonban arra hívta fel az ügyvéd figyelmét, hogy legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztésre, ill pénzbüntetésre tudja változtatni az ítéletet. A másodfokú döntés ennek szellemében született meg: 1 év 6 hónapra csökkent a szabadságvesztés 4 év próbaidőre felfüggesztve, a másodrendű vádlott esetében pedig 600.000 Ft pénzbüntetésre enyhítették az ítéletet. A határozat meghozatalában előadóbíróként a II.r. vádlott is részt vett, de a döntés az elsőrendű vádlott által meghatározott momentumokat tartalmazta. Ezért a szívességért a vádirat szerint az elsőrendű vádlott végül csak félmillió forintot kapott. A legutolsó "együttműködésükben" szintén háziőrizet volt a cél, egy szövevényes adócsalás miatt folyamatban lévő nyomozás ügyében. N. Norbert a II.r. vádlottnak azt mondta, hogy a nyomozás már befejeződött, így a gyanúsítottak nem tudnak összebeszélni. A másik bíró ebben a hiszemben írta alá a végzést, de sem a nyomozati iratokat, sem a bírósági iratokat nem látta, sőt a döntést úgy hozták meg, hogy tanácsülést sem tartottak benne. A szabadlábra helyezett gyanúsítottat aztán két nappal később újra őrizetbe vették, az általa felajánlott 2 millió forintot pedig megtalálták az ügyvéd lakásában. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 Bedrogozva az óvodában - másodfokon 2014. április 3. csütörtök 08.30 Hivatalos személy elleni erőszak bűntette Bf. 35/2013 Debreceni Törvényszék (Széchenyi u. 9.) I/104.

33 / 47

Ítélethirdetés Vádlott: Cz. Győző 2012. október 25-én pártfogó felügyelet elrendelése mellett első fokon 2 év, 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Püspökladányi Járásbíróság azt a férfit, aki még 2011. január 14-én reggel kábítószer hatása alatt bement Püspökladány egyik óvodájába. A bírósági eljárás során kiderült: a debreceni férfi egy buliba érkezett Püspökladányba, ahol marihuánát és szintetikus drogokat is fogyasztott. Reggel az utcán egy nagypapa nyomába szegődött, aki óvodába vitte az unokáját és egészen az intézményig követte őket. A vádlott azt hallucinálta, hogy az ő gyermeke is abba az óvodába jár. Előbb az óvónők, majd a karbantartók próbálták elküldeni, de ő lecövekelt egy csoportszoba előtt. Az óvónők rázárták az ajtót a bent lévő gyerekekre, közben hívták a rendőrséget. Két egyenruhás érkezett a helyszínre, ők ekkorra már az udvaron találtak rá a vádlottra, akit megpróbáltak igazoltatni. A férfi azonban egy biciklijét kitoló szülőre igyekezett ráirányítani a figyelmet – „biciklitolvaj”. Megpróbált visszamenekülni az épületbe, de nagy nehezen falhoz állították. Cz. Győző azonban folyamatosan ellenállt, míg végül kiszabadult a rendőrök fogásából és kirohant az utcára. A vádlott éveken át küzdősportra járt és kézilabdázott, ettől függetlenül a tanúk is alig akartak hinni a szemüknek, amikor az udvaron a rendőrök elől menekülve helyből átugrotta az óvoda másfél méteres kerítését. A rendőrök előbb autóval, majd gyalogszerrel mentek utána és ismét megpróbálták elfogni. A vádirat tartalmazza azt is, hogy a rendőrök a vádlott ellenállása miatt egy önvédelmi fogással kényszerítették földre, megbilincselni viszont nem tudták, mert folyamatosan rúgott, egyik kezét pedig maga alá szorította. Intézkedés közben megszerezte az egyik járőr gáz spray-jét és közvetlenül arcon fújta az egyik rendőrt. Miután az egyenruhások még előtte erősítést kértek, újabb négy rendőr érkezett a helyszínre. Végül a bedrogozott férfit hatan tudták úgy lefogni, hogy megbilincseljék. A gázspray-vel arcon fújt rendőr 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette

2014.04.01., 03.

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget

34 / 47

szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása

35 / 47

következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati

36 / 47

jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett

37 / 47

szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:



emberölés

2014.04.03.

8:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: Az I. r. vádlott 1998. február 11. napját megelőzően ismeretlen személytől megbízást kapott a sértett, a Vico cégcsoport elnökének megölésére. Az I. r. vádlott a megbízást elfogadta és a végrehajtás megszervezésébe és előkészítésébe a II. r. vádlottat és J. H-t is bevonta. Az I. és II. r. vádlottak az emberölés végrehajtása érdekében ismeretlen személytől lőfegyvert, lőszereket és hangtompítót szereztek be. Feltérképezték a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat. A vádlottak, valamint J. H. 1998. február 11-én megjelentek a Vico székház közelében és a gépjárműben várakoztak a sértettre. A gépjárművet a II. r. vádlott vezette, mellette az I. r. vádlott, míg a hátsó ülésen J. H. foglalt helyet. Amikor a sértett elindult a Vico székházból gépkocsival követték. A feltorlódott forgalmat kihasználva az I. r. vádlott magához vette a már betárazott, hangtompítóval felszerelt géppisztolyt, kiszállt a járműből és a sértett gépkocsijához ment. Miután az I. r. vádlott kiszállt a kocsiból, a II. r. vádlott azzal szabálytalanul megfordult és elhajtott. Az I. r. vádlott a sértett gépkocsijának jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövést adott le a vezetőülésen ülő F. J sértettre, aki ennek következtében életét vesztette. A lövések leadását követően az I. r. vádlott a lőfegyvert a járdán parkoló egyik gépjármű alá dobta, majd elmenekült. Sapkáját, kabátját, valamint a kesztyűjét egy kapualjban levette és hátrahagyta, majd a társai által történő könnyebb észlelhetősége érdekében egy feltűnő narancssárga színű dzsekit viselve futott tovább. A közelben várakozott a gépjárművel a II. r. vádlott, valamint J. H.. Az I. r. vádlott beszállt a kocsiba és társaival együtt elmenekültek. Az ügyészség a vádlottakat előre kitervelten – a II. r. vádlott esetében bűnsegédként – elkövetett emberölés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével vádolja. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152

38 / 47

Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, fsz. 82. 34.P.21639/2011

kártérítés

2014.04.03.

9:00

A felperesek az iszapkatasztrófa kapcsán indítottak kártérítési pert az alperes ellen. A keresetlevél szerint 2010. október 4-én az alperes által használt ajkai zagytározó gátja átszakadt minek következtében Kolontár és Devecser nagy részét elöntötte a lúgos kémhatású vörösiszap. Az I. r. felperes a tragédia bekövetkezésekor a devecseri otthonában tartózkodott és mozgáskorlátozott feleségét (II. r. felperes) igyekezett az elárasztott házból kimenteni. Ennek következtében a testfelülete 2029 %-a lúgos maródást szenvedett. A felperesek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a vörösiszap-katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg kártérítés jogcímén az I. r., II. r., III. r. és IV. r. felpereseknek (I. r. és II. r. felperesek gyermekei) összesen 7.870.000.- Ft-ot. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, fsz. 82. 34.P.22985/2011

kártérítés

2014.04.03.

8:30

Felperes az iszapkatasztrófa kapcsán indított kártérítési pert az alperes ellen. Keresetében 23 135 000 forint vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kéri kötelezni az alperest, továbbá az ideiglenes elhelyezés bizonytalansága miatt naponta felmerülő többletköltség, valamint további nem vagyoni kára átalányjellegű megtérítéseként 2010. október 4-től a lakóháza ellenértékének kifizetéséig napi 10 000 forintot kér. Ideiglenes intézkedésként pedig a bíróságtól 11 millió forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. felperes keresete szerint a vörösiszap-áradat beborította devecseri otthonukat; az épület lakhatatlanná vált, ingóságaik megsemmisültek, használhatatlanná váltak. Megsemmisült több köbméter felhasogatott fa, elpusztult két kutyája és három macskája. Feleségével, 9 kiskorú gyermekével és egy általa eltartott további személlyel ismerősöknél laknak. Mivel a teste érintkezett a maró anyaggal, testfelületének 36%-a megégett, s emiatt kórházban is kezelték. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152

39 / 47

Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, fsz. 82. 34.P.21895/2011

kártérítés

2014.04.03.

10:00

A felperesek a vörösiszap katasztrófa kapcsán indítottak pert az alperes ellen. A felperesek keresete szerint a gátszakadás következtében az otthonukat a vörösiszap teljesen elöntötte. A katasztrófa napján az I., III. és IV. r. felperesek tartózkodtak otthon, ők az életveszély elől a tetőre menekültek. A II. r. felperes a katasztrófa hírére hazasietett, de ekkor már akkora volt a vörösiszap-áradat, hogy ő is menekülni kényszerült. Menekülés közben a maró anyag mind a négyüknek égési sérülést okozott. A katasztrófát követően a család albérletbe költözött. A felperesek kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a vörösiszap-katasztrófa által az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg a részükre összesen 21.843.620. Ft nem vagyoni kártérítést. Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott K.A. és társa

ügy kerítés bűntette és időpont 2014. április más 3. 10-30 óra bűncselekmények

Másodfokon folytatódik a bordélyházat üzemeltető apának és fiának pere 2013. szeptember 24. napján hirdettek ítéletet a Kiskunhalasi Járásbíróságon abban a büntetőügyben, melynek tárgyát – többek között – bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette képezi. A vádirat lényege szerint az I.r. és a II.r. vádlottak /apa és fia/ 2009 nyarától kezdődően, rendszeres haszonszerzésre törekedve fiatal nőket szereztek meg abból a célból, hogy ők a Kiskunhalas környéki 53. számú út mentén anyagi ellenszolgáltatás fejében közösüljenek, illetve fajtalankodjanak. Az I.r. vádlott 4, a II.r. vádlott pedig 1 nőt „futtatott”, akiktől a prostitúcióból származó bevételek jelentős részét elvették és saját céljaikra fordították. Az I.r. vádlott mindezen túlmenően egy ingatlanban bordélyházat alakított ki, ahol a prostituáltak tevékenységét irányította. Őt ezért bordélyház

40 / 47

fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettével, valamint 4 rb kerítés bűntettével, társát pedig kerítés bűntettével vádolják. A bíróság az I.r. Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat kerítés bűntette miatt - mint különös visszaesőt - 2 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra, míg a II.r. vádlottat kitartottság bűntette miatt 8 hónap börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. a fellebbezések miatt - másodfokon a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 131. tárgyaló vádlott L.Zs.

ügy csalás bűntette stb.

időpont 2013. április 3. 8-30 óra

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek tárgya kuruzslás és csalás. A vádirat lényege szerint a vádlott 2009. évtől 2011. évig – illetve egy sértett esetében már 2007. évtől kezdődően – a vele ismerősi, baráti viszonyban álló több személy bizalmát kihasználva, tőlük hamis indokokra hivatkozással kért és kapott különböző összegű, összességében több milliós nagyságrendű készpénzt, az esetek többségében bankszámlájára történt átutalással, míg néhány esetben személyes átadással. A vádlott ezen időszakban semmilyen legális jövedelemmel nem rendelkezett, megélhetését ezen sértettek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből – cselekményeit rendszeres haszonszerzésre törekedve megvalósítva – biztosította. Néhai Z. Gy. I-né sértettet a vádlott 1995-ben ismerte meg, öt éven keresztül állt baráti kapcsolatban a sértett egyik lányával, majd szakításukat követően a sértett és a vádlott továbbra is tartotta egymással a kapcsolatot – a vádbeli időszakban már csak kizárólag telefonon keresztül, mivel a vádlott valótlanul arra hivatkozott a sértettnek, hogy külföldön tartózkodik, holott Budapesten élt -. A vádlott hosszú évek során teljességgel a sértett bizalmába férkőzött. A sértett magánéletének legbizalmasabb részleteibe is beavatta a vádlottat, így amikor nála 2009. májusában mellrák betegséget diagnosztizáltak, a vádlottal ezt is megosztotta. A vádlott és a sértett ezt követően napi szinten telefonos kapcsolatban álltak egymással, így a vádlott folyamatosan értesült a sértettől betegsége aktuális állásáról, arról, hogy mikor, melyik egészségügyi intézménybe megy, mik a vizsgálati eredményei, kezelőorvosai számára konkrétan milyen gyógyszereket, illetve terápiát írtak elő. A vádlott ezen telefonbeszélgetéseik alkalmával eleinte különböző – többnyire az általa e témában az interneten olvasottakat megosztva a sértettel – különböző életviteli, táplálkozási tanácsokat adott. A néhai sértett betegsége súlyosságának tudatában kereste gyógyulásának lehetőségeit, ezt kihasználva a vádlott az alábbiakat hitette el vele:

41 / 47

A vádlott azt állította néhai sértettnek, hogy rendszeresen jár külföldre, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba, ennek során neves orvosokkal került ismerősi viszonyba. Állítása szerint az egyik USA-ban élő professzor egy olyan őssejt terápiát dolgozott ki, mely a rákgyógyítás jelenlegi legkorszerűbb – de még csak kísérleti stádiumban lévő – módszere, ugyanakkor a jelenleg Magyarországon alkalmazott gyógymódok gyógyulást nem hoznának a sértett számára. A vádlott elmondása szerint ezen terápia lényege, hogy újszülöttek köldökzsinór véréből kinyert anyagot befecskendezéses eljárással juttatnak a rákos szervezetbe, mely anyag felszívódását különböző kapszula alakban előállított gyógyhatású készítmények segítik. A vádlott ezt követően elhitette a sértettel, hogy ezen – tetemes pénzösszegekbe kerülő és e mellett jelentős vámmal is terhelt -gyógyszereket ő külföldi kapcsolatai révén be tudja szerezni a sértettnek, aki azoknak az előírtak szerinti alkalmazása mellett száz százalékosan fel fog épülni. Néhai sértett a vádlott ezen – minden valós alapot nélkülöző – állításaiban bízva, betegsége 2009. májusában történt diagnosztizálását követően a szakorvosok által előírt gyógykezeléseket – különösen az ebben a stádiumban leghatékonyabbnak bizonyuló kemoterápiás kezelést – nem vette fel, más esetben csak késve, illetve a terápiát egy-két kezelés után abbahagyva vette csak fel. A vádlott 2009. nyarától 2011. májusáig terjedő időszakban több esetben küldött postai úton – feladóként nem létező, általa orvosnak mondott személyek nevét feltüntetve – a sértett részére valótlan hivatkozásai szerint őssejtet tartalmazó, illetve az őssejt szervezetbe való beépülését elősegítő kapszulákat, melyek általa hivatkozott ellenértékét, illetve „vámoltatásának” a díját kifizettette a sértettel. Mind e mellett a néhai sértettel azt is elhitette, hogy az általa beszerzett és külföldről küldött készítményeknek a sértett szervezetére gyakorolt hatását műholdon keresztül folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, erre hivatkozással folyamatosan tájékoztatta a sértettet arról, hogy „az őssejtek száma” az előírt gyógyszerek és a sértett által a vádlott tanácsai alapján elfogyasztott ételek hatására mikor, hogyan módosult. Diagnózist állított fel a sértett vérnyomásáról, vérsüllyedéséről, gyomor nyálkahártyájának, agyműködésének állapotáról, pontosan előírta továbbá számára a postai úton küldött, gyógyszernek mondott kapszulák pontos adagolását. A vádlott a súlyos betegséggel küzdő és e betegségéből felgyógyulni kívánó néhai sértett bizalmát és ezen elesett állapotát teljességgel kihasználva konkrétan az alábbi összegekkel károsította meg a néhai sértettet. Néhai sértett a vádlott bankszámlájára összesen 32.078.000 Ft összeget fizetett be – több részletben. A vádlott által a néhai sértett részére postai úton megküldött készítmények valójában sem őssejtet, sem gyógyszer hatóanyagot nem tartalmaztak, azok a kereskedelmi forgalomban néhány ezer forint ellenértékért beszerezhető étrend-kiegészítők voltak. A sértett a szakorvosok által előírt kezeléseket a vádlott valótlan ígéreteinek, rábeszélésének hatására nem vette fel, miután ekkorra már teljességgel a vádlott befolyása alá került. A vádlott által küldött - a vádlott állításától eltérően semmiféle rákellenes hatóanyagot nem

42 / 47

tartalmazó – készítmények ugyanakkor a megfelelő kezeléseket nem helyettesítették, az előírt gyógyszeres és kemoterápiás kezelések elmaradása a sértett betegség túlélési esélyét nagymértékben rontotta. A sértettnél daganatos betegsége a vádlott magatartásának következtében gyors progressziót mutatott, holott amennyiben a betegsége 2009. májusában történt felismerését követően a szakorvosok által számára előírt – az alkalmazható terápiák közül az orvostudomány jelenlegi állása szerint ezen stádiumban leghatékonyabbnak tartott – kezeléseket kellő időben és kellő rendszerességgel felvette volna, azok elutasítása helyett, úgy klasszikus antiosztrogén terápia esetén túlélési esélye 64 %, míg kombinált kezelés esetén 88 % lett volna. A sértett egészségi állapota a jelen vádpontbeli cselekmény tárgyában megindult büntetőeljárás során fokozatosan rosszabbodott, majd végül 2011. július 10. napján elhalálozott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában. Az ügyészség a vádlottal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Határozathozatal még nem lesz. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő


Bíróság KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁSBÍRÓSÁG vádlott F.A.

ügy felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete és zsarolás bűntettének kísérlete

időpont 2014. április 3. 8-30 óra

Kezdődik az anyját és nagynénjét megtámadó férfi tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott a Kiskunfélegyházán, egy hat lakásból álló közös udvarban lakik az egyik házrészben. Egy másik házrészben lakik a vádlott édesanyja, - az egyik sértett - három kiskorú gyermekével együtt. Szintén az udvarban lakik még a vádlott nagynénje – az ügy másik sértettje - is a gyermekeivel. A többi lakrészben is a vádlott rokonai élnek. A vádlott alkoholizáló életmódja miatt korábban is rendszeresen összetűzésbe került a rokonaival, agresszív magatartása, hangoskodása miatt az udvarban lakók mind tartottak tőle. A vádlott 2012. november 05. napján 21 óra körüli időben ittas állapotban felkereste édesanyját annak lakrészében és indulatosan kérte tőle a véleménye szerint neki járó árvaellátás összegét, 50.000. Ft-ot. Ekkor a sértetten kívül a legnagyobb lánya is otthon tartózkodott. A vádlott felkapott a konyhapultról egy húsfogó villát és azzal fenyegette meg a sértettet, hogy megöli, ha nem adja oda neki a pénzt. A vádlott cselekményével csak akkor hagyott fel, mikor a sértett lánya, közéjük állt. Ekkor a vádlott a húsfogó villával beledöfött a falba olyan erővel, hogy az

43 / 47

kettétört. Mikor a sértett közölte, hogy nem tud pénzt adni, a vádlott elkapta a nyakát és szorítani kezdte, közben azt mondta, hogy elég lesz neki 5.000. Ft. is, de adjon neki valamennyit. Ezt követően a vádlott a húga nyakát is megfogta és megszorította, de nevezett el tudta lökni a vádlottat magától, majd ezt követően édesanyjával együtt átmenekültek a szomszéd házrészben lakó testvéréhez. Pár perccel később a vádlott egy bozótvágó késsel a kezében megjelent a nagynénje lakásában és azzal hadonászva most már nemcsak édesanyjától, hanem nagynénjétől is követelte, hogy adjon neki pénzt, különben megöli. A vádlottat a sértettek kituszkolták a lakásból. A vádlott ekkor dühében többször is belerúgott, illetve a bozótvágó késsel beleszúrt a bejárati ajtóba, olyan erővel, hogy a késsel átszakította az ajtó műanyag lapját. Ezt követően a vádlott felhagyott cselekményével és bement a saját lakrészébe. A vádlott azzal a cselekményével, hogy édesanyja nyakát megfogta és megszorította, nem okozott a sértettnek látható sérülést. A vádlott azzal a cselekményével, hogy nagynénje nyakát megfogta és megszorította a jobb nyaktőben kb. ujjbegynyi bőralatti bevérzést okozott, melynek büntetőjogi gyógytartama 8 napon belüli, súlyosabb sérülés keletkezése orvosszakértői szempontból nem volt várható. A vádlott azzal a cselekményével, hogy a bejárati ajtót a késsel megrongálta 8.000. Ft. kárt okozott. elfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő


SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem S. Ágoston és 11 Üzletszerűen elkövetett 2014. 8.30 társa – ún. „Tiszai csalás bűntette és más április 03. óra árvíz utáni bűncselekmények fertőtlenítés ügye” Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak – az irányításuk alatt álló „BS” Alfa Kereskedelmi Bt. nevében eljárva – a 2006. év folyamán a Tiszán levonuló árvíz utáni helyzetet kihasználva a VI.r. vádlott, mint a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesének közreműködésével Csongrád megye területén levő Tisza-menti települési önkormányzatok eljáró képviselőit rábírták arra, hogy az árhullám levonulását követően az ártér fertőtlenítési munkáinak elvégzésével bízzák meg a „BS” Alfa Bt-t. Ezen fertőtlenítési munkák elvégzésére nem volt szükség, azokat a „BS” Alfa Bt. nem, vagy nem szakszerűen végezte el, ahhoz személyi, vagy tárgyi feltételekkel nem is rendelkezett. Az I. és a II.r. vádlottak a „BS” Alfa Bt. képviselőiként felkerestek 14 önkormányzatot és velük átlagosan 32 Ft/m2 áfás megbízási áron, 1-294 hektár közötti területek fertőtlenítésére megbízási szerződéseket kötöttek. Az

44 / 47

önkormányzatok a fentiek szerinti téves tudatállapotban a fertőtlenítési munkák elvégzéséhez összesen csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis major alapból, melyből csaknem 58 millió forintot utaltak át, míg Tiszasziget saját költségvetéséből további 16,5 millió forintot, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki a „BS” Alfa Bt. részére. A „BS” Alfa Bt. a fertőtlenítési munkák elvégzésének igazolására valós gazdasági eseményt nélkülöző, fiktív alvállalkozói szerződéseket kötött a IIIV.r., illetve a VII-XII.r. vádlottak irányítása alatt álló társaságokkal, melyek tevékenységi körébe 2006. év után került bejegyzésre a szennyeződésmentesítés. Az I. és II.r. vádlottak fenti cselekményéről és szándékáról tudva B. Zoltán IV.r. vádlott rábírt egy további személyt (aki nem volt tisztában a vádlottak valódi szándékával) arra, hogy alapítson egy szennyeződésmentesítéssel foglalkozó betéti társaságot, mely szakszerűtlenül, de elvégzett olyan munkarészeket, mellyel a vádlottak az önkormányzatok képviselőinek tévedését fenn tudták tartani. B. Ignác V.r. vádlott a XII.r. vádlottat bírta rá arra, hogy betéti társaságának tevékenységi körében szerepeltesse a szennyeződésmentesítést, mely szintén fiktív számlákkal igazolt teljesítést a vádlottak részére. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

45 / 47

2014.04.04. (PÉNTEK) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK 2014. április 4. péntek 11.30 Személyhez fűződő jogok megsértése P. 21359/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. fszt. 14. Ítélethirdetés Személyhez fűződő jogok megsértése miatti polgári jogi igényekkel kapcsolatos pert indított a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Az alperesek között egy hajdú-bihari kistelepülés cigány kisebbségi önkormányzatának vezetője mellett több sajtóorgánum, ill. kiadó is szerepel. A felperes szerint 2013 szeptemberében az alperesek a kisebbségi önkormányzati vezető nyilatkozatára építve valótlan állításokat tettek közzé, amelyekkel hátrányosan befolyásolták a Jobbik Magyarországért Mozgalom társadalmi megítélését. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, I. 97. 10.B.1038/2012

emberölés

2014.04.02., 04.

08:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a vádlott 2010. július 23-án 14 óra 15 perc körüli időben az általa vezetett gépkocsival ittasan és kábítószertől befolyásolt bódult állapotban közlekedett Budapesten, a Thököly úton, a Róna utca felől a Nagy Lajos király útja irányába. A Bosnyák térhez érve a vádlott a jelzőlámpa piros fényjelzése ellenére nagy sebességgel áthaladt a Nagy Lajos király útja és Thököly út kereszteződésén. A szabályszegést két rendőr észlelte, akik a gépkocsijukkal a vádlott kocsija után indultak, majd a Csömöri út és Miskolci út kereszteződésében mellé hajtottak és a vádlottat felszólították, hogy álljon félre közúti ellenőrzés céljából. A vádlott erre közölte, hogy: „Kapjatok el, ha tudtok!”, majd - a rendőrök elől menekülve - számos közlekedési szabályt megsértett, a közlekedésben részt vevő civil és rendőr gépjárművezetők, utasok, gyalogosok, illetve a járműve hátsó ülésén helyet foglaló élettársa életét és testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, több járművet megrongált. A vádlottat a Thököly úton már több rendőrautó üldözte. A vádlott ezt követően a gépkocsijával kisodródott és nekiütközött egy kerítésnek. A vádlottat üldöző egyik rendőrautó ekkor elzárta a menekülés útját. Ezen szolgálati gépkocsiban foglalt helyet a sértett rendőr zászlós. A vádlottat üldöző másik szolgálati gépjármű a vádlott hátrafelé történő menekülését zárta el.

46 / 47

A sértett rendőr zászlós a szolgálati személygépkocsijából kiszállt és meg akarta kerülni a vádlott gépkocsiját. A vádlott észlelte, hogy a vele szemben intézkedésre készülő sértett rendőr zászlós közvetlenül a személygépkocsija mögött halad, ennek ellenére nagy sebességgel tolatni kezdett. A vádlott a tolatás közben a sértett rendőr zászlóst elütötte, aki az egyensúlyát veszítve az úttestre zuhant. A vádlott ezt követően ráhajtott az úttesten hanyatt fekvő sértettre. A tolatást követően, a vádlott hirtelen gyorsítással elhagyta a helyszínt. Az egyik intézkedő rendőr a szolgálati maroklőfegyverével a helyszínt elhagyó vádlott által vezetett személygépkocsi bal első kerekére több célzott lövést adott le, de így sem sikerült azt megállítani. A vádlott tolatás közben tudatában volt annak, hogy az általa végrehajtott közlekedési manőver a járműve mögött tartózkodó rendőr halálát is okozhatja. A sértett rendőr zászlós a helyszínen elhunyt. A továbbra is menekülő vádlottat ezt követően a rendőrség tovább üldözte, ennek során, a vádlott többször szándékosan neki kormányozta a gépkocsiját a szolgálati gépjárműveknek, ezzel vészfékezésre kényszerítve az őt üldöző hivatalos személyeket és a közlekedésben részt vevő civil személyeket. Végül a vádlottat a gépjárműve meghibásodása miatt sikerült a Gubacsi úton megállítani és feltartóztatni. A vádlottal szemben hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettén túl, hivatalos személy elleni erőszak bűntette, közúti veszélyeztetés bűntette, segítségnyújtás elmulasztásának bűntette, rongálás vétsége és ittas, egyben bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyben az áprilisi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Fővárosi Törvényszék, fsz. 80. 6.B.1307/2013

hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette

2014.04.04.

8:30

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzője, valamint a II. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzői referense önkormányzati eljárások meggyorsítása, illetve kedvező döntések meghozatala végett pénzt fogadott el (1 millió, illetve 2 millió Ft) a IV. r. és a III. r. vádlottaktól. A vád szerint a V. r. vádlott egy önkormányzati hatósági eljárás meggyorsítása érdekében kérte a II. r. vádlott közbenjárását, aki a soron kívüli ügyintézés miatt kérte a VI. r. vádlott közreműködését. A sikeres közbenjárásért az V. r. vádlott állást szerzett a VI. r. vádlott fiának. A VII. r. vádlott egy önkormányzati eljárás gyorsabb és „zökkenőmentesebb”

47 / 47

ügyintézése érdekében felajánlott T-né Sz. I. hatósági ügyintéző részére egy grillsütőt. Az ügyintéző ezt határozottan visszautasította. a VII. r. vádlott a II. r. vádlottat kérte meg, hogy adja át T-né Sz. I. részére a felajánlott grillsütőt. A hatósági ügyintéző azonban annak ellenére sem volt hajlandó átvenni azt, hogy a II. r. vádlott erre megpróbálta rábeszélni. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság lefoglalta egy biztonsági kamera felvételeit a IV. r. vádlott által képviselt Kft-től, mivel egy súlyos testi sértés miatt indult büntetőügyben a kamera a bűncselekményt rögzítette. A IV. r. vádlott kérésére – a III. r. vádlott hozzájárulásával – a VIII. r. vádlott meghamisította a biztonsági kamera felvételeit úgy, hogy a felvételen látható személyek ne legyenek felismerhetőek. Az ügyészség az I. r. vádlottat vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, a II. r. vádlottat hivatalos személy által fontosabb ügyekben hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, 2 rb. hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a III. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, bűnsegédként büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, a IV. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, az V. r. vádlottat 2 rb. kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a VI. r. vádlottat vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, a VII. r. vádlottat hivatali vesztegetés bűntettével, a VIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


B. P. r.zls. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette

Recommend Documents