TURIZMUSMENEDZSMENT Az új turisztikai számbavételi rendszer hatása és alkalmazhatósága Szerző: Vécsei Dalma1 A 2006 tavaszán publikált magyarországi turizmus szatellit számla2 új fejezetet jelent a hazai idegenforgalmi statisztika történetében. A turizmus Magyarország és az egész világ egyik húzóágazata, kedvező gazdasági hatásainak számszerűsítése azonban eddig nem volt megoldott. A hagyományos statisztikák az idegenforgalom egy-egy részjelenségéről, azon belül is elsősorban a reálfolyamatokról adnak képet. Mivel a turizmus a nemzeti számlák szintjén nem jelenik meg önálló ágazatként, ezért a statisztikusok a turizmus összgazdasági hatásának kimutatásához a nemzeti számlákhoz ún. szatellit számlát kapcsolnak. Így számszerűsíthetővé válik az idegenforgalom GDP-ből való részesedése, a foglalkoztatásra gyakorolt és beruházásösztönző hatása, valamint költségvetési kapcsolatai. Mivel a szatellit számla összeállítása hosszú időt vesz igénybe és mutatói erősen aggregáltak, ezért az eredmények elsősorban makroszinten hasznosíthatók. A turizmus szatellit számla módszertanát nemzetközi együttműködés keretében alakították ki, és már több ország első tapasztalatai is rendelkezésre állnak. Ezek közé tartozik Ausztria, ahol az országos mellett már a regionális turizmus szatellit számlák kidolgozása is megkezdődött.
1. A magyarországi idegenforgalmi statisztika jellegzetességei a turizmus szatellit számla bevezetése előtt A turizmus hagyományos számbavételi rendszere, habár több részjelenséget is megfigyel, nem képes az ágazat teljes körű mérésére. Magyarországon – immáron a szatellit számla mellett – az idegenforgalomról rendszeres időközönként elkészülő legfontosabb statisztikák, kimutatások az alábbiak: • a szálláshely-statisztika, • az utazásszervezési tevékenységről szóló statisztika, • a határstatisztika, • az integrált gazdaságstatisztika, • a fizetési mérleg. A kínálati oldalt a szálláshely-statisztika és az utazásszervezési tevékenységről szóló statisztika vizsgálja. A szálláshely-statisztikák közül a legmegbízhatóbbnak a kereskedelmi szálláshelyek havi adatszolgáltatása tekinthető, míg a magánszálláshelyekről készülő kimutatásokra kevésbé lehet támaszkodni, mivel itt feltételezhetően jelentős a vendégelhallgatás aránya. A kereskedelmi
1 A szerző jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem ötödéves hallgatója. Jelen tanulmány a szerzőnek a Budapesti Gazdasági Főiskolán elkészített szakdolgozatán alapul, amely a Magyar Turizmus Zrt. által meghirdetett, „Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2005” c. pályázaton, újszerű témaválasztás kategóriában 2. helyezett lett. Konzulense Dr. Szalók Csilla volt. 2 A magyarországi turizmus szatellit számlák első eredményeit 2006 májusában publikálta a Központi Statisztikai Hivatal. A kiadvány a KSH honlapjáról (www.ksh.hu) letölthető. (A szerk.)
44
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
szálláshelyek jelentéseiből több fontos mutató (szobafoglaltság, átlagár, RevPAR3) is kiszámolható, ami segíthet a vállalkozásoknak saját működésük értékelésében és piaci pozíciójuk meghatározásában. 2003-ban a KSH bevezette az ún. „Szállodai gyorsjelentés”-t is, aminek legfontosabb jellemzője, hogy keretében a megfigyelési körbe bevont szállodák adatait a tárgyidőszak végét követő néhány napon belül feldolgozzák. Az utazásszervezői tevékenységre vonatkozó bejegyzéssel rendelkező gazdasági szervezetek évente szolgáltatnak adatot forgalmukról. A közvetlen internetes foglalások elterjedésével ugyanakkor a szervezett turizmus aránya előreláthatóan csökkeni fog, így az utazásszervezők „megszondázásával” az idegenforgalomnak csak egy egyre zsugorodó szelete lesz feltérképezhető. Magyarországon – a szálláshely-statisztikához hasonlóan – a keresleti oldalt vizsgáló határstatisztika is több évtizedes múltra tekint vissza. Az EU-csatlakozás következtében 2007-től nem valósítható meg az összes határátkelőhelyen az utas- és járműforgalom folyamatos megfigyelése, mivel az EU belső határain csak esetenkénti lesz az ellenőrzés. Ráadásul a határátlépések számának kiértékelésekor óvatosnak kell lenni, hiszen az nem csak turisztikai célból történő mozgásokat tartalmaz (például munkába járás, üzemanyag-vásárlás). A keresleti oldal komplex felmérése a 2003-ban elkezdett új adatfelvételeket megelőzően hiányzott az idegenforgalmi statisztikák köréből. A korábbi években a KSH több kutatást is végzett a külföldiek magyarországi fogyasztási szokásainak és a magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálatára. Időnként a KSH-tól független 3
RevPAR = Revenue per Available Room – Egy kiadható szobára jutó bevétel.
TURIZMUSMENEDZSMENT piackutató vállalkozások is végrehajtanak idegenforgalmi témájú felméréseket, ezekben az esetekben viszont a pontosság rovására mehet a minta kis mérete. A magyarok utazási szokásairól a Magyar Turizmus Zrt. rendszeresen végez átfogó felméréseket. A vállalati statisztika keretében a tevékenységük szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba és az utazásszervezés ágazatba tartozó szervezetek munkaügyi, teljesítmény- és beruházás adatairól lehet makroszintű információkhoz jutni. Az így nyert adatokból következtetni lehet a „H” nemzetgazdasági ág GDP-hez való hozzájárulására, a tőkeképződésben, illetve a foglalkoztatásban betöltött szerepére, de a kapott eredmények nem egyenlők a turizmus makrogazdasági mutatóival. Az idegenforgalom ugyanis jóval sokrétűbb jelenség, amelynek csak egy része a HORECA4 szektor, vagy akár az utazásszervezés alszektor. Amellett, hogy a turizmus a nemzeti számlákban nem jelenik meg önálló nemzetgazdasági ágként, a helyzetet az is bonyolítja, hogy a legtöbb igénybe vett szolgáltatásra a „kevert” használat jellemző. Így például a vendéglátóhelyeken természetesen nem csak turisták, hanem helyi lakosok is megfordulnak. Ebből kifolyólag problémát jelenthet annak megállapítása, hogy például az árbevétel mekkora része köszönhető a turistáknak, és mekkora a helyi lakosoknak. A nemzetközi idegenforgalom pénzügyi oldalról történő számbavételének egyedüli eszköze – az új, keresleti oldalra koncentráló felvételek beindulása előtt – a fizetési mérleg volt. A fizetési mérlegből lehet kiolvasni a beutazó és kiutazó forgalomhoz kapcsolódó idegenforgalmi bevételek és kiadások alakulását. A turizmuslobbi egyik hagyományosnak mondható fő érve a pozitív idegenforgalmi egyenleg, az ágazat devizabevételeket generáló és a folyó fizetési mérleg passzívumát enyhítő hatása. Mégis a fizetési mérlegben megjelenő idegenforgalmi adatok hosszú ideje a viták kereszttüzében állnak, a számokat visszamenőleg többször is módosították az elmúlt években. A probléma fő oka, hogy a közelmúltig alkalmazott módszertan (a 2004-es évre vonatkozó idegenforgalmi adatokat már az új keresletfelmérés eredményei alapján állították össze) a kötött devizagazdálkodás körülményeire épült, amikor még az MNB engedélyére volt szükség a rezidensek és a nem rezidensek közötti pénzmozgások realizálásához. Az engedélyek alapján megvalósítható volt a fizetési mérleget érintő adatok megbízható gyűjtése, ami a devizaliberalizáció óta már nem mondható el. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon a hagyományos statisztikai számbavételi rendszer elsősorban a reálgazdasági folyamatokat tükrözi. A pénzügyi folyamatok mérése leszűkül egyrészt olyan
részjelenségekre, mint a kereskedelmi szálláshelyek vagy az utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozások árbevételi adatai. Másrészt a fizetési mérleg ugyan a teljes nemzetközi turisztikai forgalmat számba veszi, a banki módszerrel előállított adatok helyessége azonban megkérdőjelezhető. A hagyományos számbavételi módszerek nem tudnak pontos, statisztikailag megalapozott adatokkal szolgálni a turizmus nemzetgazdasági szerepéről sem. Szükséges lenne az is, hogy az idegenforgalmat egy összefüggő rendszer keretein belül tudjuk vizsgálni, valamint, hogy a reál- és pénzügyi folyamatok együttes elemzésére is lehetőség nyíljon.5 Mindehhez segítséget jelenthet a turizmus szatellit számla. Kidolgozásának egyik első lépése a keresleti oldal teljes körű felmérése volt, amely Magyarországon 2003 nyarán indult el „Számokban utazunk” elnevezés alatt. A „Számokban utazunk” adatfelvételei több részterületből állnak. A lakosság külföldi és belföldi turisztikai keresletének felmérésére a KSH kérdezőbiztosai negyedévente mintegy 12 ezer háztartást keresnek fel. A határátkelőkön az országot elhagyó külföldieket (kb. évi 120 000 esetben) és a külföldről hazatérő magyarokat (évente kb. 24 000 főt) „interjúvolják meg”.6
2. A turizmus szatellit számlarendszer felépítése 2.1. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA FOGALMA, ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK CÉLJAI Egy adott ország gazdasági teljesítménye mérésének alapvető eszköze a nemzeti számlák rendszere, amelyet Magyarországon a KSH állít össze az EU/Eurostat módszertana alapján (European System of Accounts 1995), amely összhangban van az ENSZ előírásaival. Vannak azonban olyan ágazatok (ilyen például a turizmus is), amelyek részét képezik a nemzeti számláknak, de nem kerülnek külön kimutatásra. Ezen ágazatok esetében célszerű a szatellit számla elkészítése, amely egy „olyan, a nemzeti számlákhoz néhány fő mutatón keresztül kapcsolódó statisztika, amely alkalmas egyegy gazdaságpolitikai szempontból kiemelt gazdasági jelenség sajátos elszámolására” (Hüttl, 2003). A turizmus szatellit számla összeállításának céljai (Eurostat, 2002): • a turizmus gazdasági szerepéről való pontosabb információk, az adatok hitelessége, a nemzeti számlákkal való konzisztencia, a turizmus időbeli, térbeli (más országokkal, területekkel) és egyéb gazdasági ágazatokkal való összehasonlíthatósága, az adatok rendszeres előállítása, 5
4
HORECA = Hotels, Restaurants and Catering - Szálláshelyek, éttermek és vendéglátás.
További információ: www.itthon.hu. A KSH “Számokban utazunk” című felméréséről további információ olvasható a KSH honlapján: www.ksh.hu.
6
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
45
TURIZMUSMENEDZSMENT • a turizmus elismertségének növelése, • a turizmus szerkezetének átláthatóbbá tétele, • információ a vállalkozásoknak, különös tekintettel a KKV szektorra, • eszköz a gazdaságpolitika, a régiók és a desztinációk döntéshozásában, • a turizmussal kapcsolatos kutatások segítése. Ahogyan a nemzeti számlák rendszere, úgy a turizmus szatellit számlarendszer is nemzetközi együttműködés keretében került kidolgozásra. A munkában olyan szervezetek vettek (vesznek) részt, mint a UNWTO, az OECD és a Eurostat. A közös munka egyik fontos végeredményének tekinthető, hogy az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2000ben jóváhagyta a turizmus szatellit számla ajánlott módszertanát („Tourism Satellite Account: Recommended Methodological Framework”). Érdemes kihangsúlyozni, hogy nemzetközi szinten csak a módszertani keretek felvázolása történt meg, amelyet minden kivitelező ország rugalmasan adaptálhat a saját igényei és lehetőségei szerint. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően az egyes országok ugyanazon módszertani alapokat, definíciókat és osztályozásokat használhatják a saját turizmus szatellit számlájuk kidolgozása során, így lehetőség nyílik a kapott eredmények országok (adott esetben régiók) közötti összehasonlítására. 2.2. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA KERESLETI ÉS KÍNÁLATI OLDALÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE A turizmus szatellit számla vonatkozásában a turizmust a UNWTO definíciójának megfelelően mint olyan személyek tevékenységeit kell értelmezni, akik szokásos környezetüktől eltérő helyre utaznak szabadidős, üzleti vagy egyéb célból, és ott kevesebb, mint egy évet töltenek el. További kritérium, hogy tevékenységük nem jár a meglátogatott területről származó keresettel. A turizmus szatellit számla tehát nemcsak a legalább egy vendégéjszakát eltöltő turistákat veszi számba, hanem az egynapos látogatókat is. Ha körül szeretnénk írni a turizmust mint jelenséget, a látogatótól, azaz a keresleti oldalról kell kiindulnunk. Minden olyan áru és szolgáltatás, amelyet a látogató (vagy a látogató részére valaki más) megvesz, részét képezi a turizmusnak. Éppen abban rejlik az idegenforgalom mérésének egyik fő nehézsége, hogy nem lehet egységes egészként kezelni, hiszen több ágazat különböző termékei és szolgáltatásai kerülnek a turisták által elfogyasztásra. A turizmus szatellit számla ráadásul nem csak az út alatt vásárolt javakat és szolgáltatásokat veszi figyelembe, hanem az út előtt, illetve után vásároltakat
46
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
is, amennyiben azok az utazáshoz kötődnek. Mindebből egyértelmű, hogy elképzelhetetlen a szatellit számla összeállítása a keresleti oldal alapos ismerete nélkül. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy amennyiben a turizmus teljes gazdasági hatását szeretnénk kimutatni, úgy nem szűkíthetjük le a turisztikai keresletet a látogatók végső, pénzben kifejezett fogyasztási kiadásaira. A teljes keresleti oldal a következőkből áll: • a látogatók végső fogyasztási kiadásai, ezen belül pénzügyi és nem pénzügyi tranzakciók (tehát például második otthonok használata is), • üzleti utak, amelyek közül a belföldiek a nemzeti számlákban termelő felhasználásként kerülnek elszámolásra, • az államháztartás végső fogyasztási kiadásai egy részt olyan közösségi fogyasztású javakra, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (például közbiztonság), másrészt természetbeni társadalmi juttatásokra, amelyek egyénileg kerülnek elfogyasztásra (például egy szociális alapon működő üdülő központi támogatása), • beruházások (például egy szálloda felépítése). Az áruknak és szolgáltatásoknak az a része, amely iránt a keresletet nem a rezidensek generálják, exportnak tekintendő. A turizmus kínálati oldalához azok az ágazatok tartoznak, amelyek a turisztikai keresletet kielégítik. A turizmus szatellit számlában azok az ágazatok jelennek meg, amelyek a turistákkal közvetlen kapcsolatban állnak. Ebből következik, hogy amennyiben a turizmus tovagyűrűző hatásaira is kíváncsiak vagyunk, össze kell kapcsolnunk a szatellit számlát az ágazatok közötti relációkat modellező input-output táblákkal. A kettő együttes használatával lehetővé válik a turizmus beszállítói kapcsolatokon keresztüli, termelési multiplikátor hatásának feltárása, amely megmutatja, hogy egységnyi turisztikai kereslet hogyan hat a gazdaság bruttó kibocsátására. A turizmus szatellit számlában az ágazatok, valamint az általuk kibocsátott termékek és szolgáltatások az idegenforgalommal való kapcsolat szorossága szerint a következő bontásban jelennek meg: • specifikus termékek és szolgáltatások, amelyet tovább bontanak turizmusra jellemzőkre és kapcsolódókra, • nem specifikus termékek és szolgáltatások. A „turizmusra jellemző” kategóriába csak szolgáltatások tartoznak, míg a „kapcsolódó” és „nem specifikus” csoportban termékek és szolgáltatások is szerepelnek. Míg a turizmusra jellemző (az idegenforgalomhoz legszorosabban kapcsolódó) szolgáltatásokat a nemzetközi módszertan tételesen felsorolja, a kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások vonatkozásában
TURIZMUSMENEDZSMENT az egyes kivitelező országokra bízza, hogy azok között mely tevékenységeket mutatja ki. Az egyes tevékenységek bruttó hozzáadott értékét úgy kaphatjuk meg, ha a bruttó kibocsátásukból levonjuk a termelő felhasználást. (A látogatók által elfogyasztott javak egy része származhat importból, ami nem képezi részét a hazai értéktermelésnek.) A turizmus hatásait vizsgálva azonban azt szeretnénk tudni, hogy az előállított új érték mekkora része köszönhető a látogatóknak. Ez pedig elvezet a keresleti és kínálati oldal összekapcsolásához: az egyes tevékenységek bruttó kibocsátásából és hozzáadott értékéből a turizmus olyan arányban részesedik, amilyen arányban az egyes tevékenységek árui és szolgáltatásai a látogatók által elfogyasztásra kerülnek. A keresleti oldal feltérképezése után tudjuk meg, hogy a látogatók az egyes termékek és szolgáltatások iránt mekkora igényt támasztanak, amelyet összevetve az adott tevékenység összkínálatával megkapjuk a turizmus részesedését a kibocsátásból. 2.3. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA FELÉPÍTÉSE A UNWTO által kiadott Tourism Satellite Account: The Conceptual Framework (1999) a turizmus szatellit számlát tíz táblára osztja. Az 1-6. táblák a látogatók fogyasztási keresletét és az azt kielégítő kínálati oldalt mutatják be, a 7. a foglalkoztatást, a 8. a tőkeképződést (beruházásokat), a 9. az államháztartás végső fogyasztási kiadásait közösségi fogyasztású javakra, a 10. pedig néhány naturális mérőszámot. A legkimunkáltabbnak az 1-6. táblák tekinthetők, amelyek segítségével kimutatható, hogy a látogatók fogyasztása a tárgyidőszakban közvetlenül mennyi hozzáadott értéket generált a nemzetgazdaságban. (A 3. tábla ilyen szempontból „kakukktojásnak” tekinthető, mivel az a hazai nemzetgazdaságban új értéket nem generáló kiutazásokat mutatja be.) Ezeknek a tábláknak a kidolgozására a Eurostat is elkészítette a kézikönyvét (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts, 2002).
3. Alkalmazási lehetőségek 3.1. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁTÓL MINT MAKROSZINTŰ ESZKÖZTŐL VÁRHATÓ ELŐNYÖK A szatellit számla hasznos eszköznek bizonyulhat a turizmus makroszintű tervezési folyamatában. Az új módszertan és a hagyományos statisztikák együttes alkalmazásával részletes elemzést lehet készíteni az idegenforgalom bázis időszaki alakulásáról, ez alapján – egzakt számok formájában is – ki lehet tűzni a jövőbeni célokat, és nyomon lehet követni a
tervszámok alakulását. A célok elérése érdekében eszközölt ráfordítások és az elért eredmények összevetésével akár költség-haszon elemzések készítése is elképzelhető. A szatellit számla foglalkoztatási modulja segítségével feltérképezhető az ágazatban dolgozók száma és megoszlása különböző jellemzők szerint. A jelenlegi munkaerő-struktúra és a turisztikai kereslet alakulásának összevetésével lehetővé válik a munkaerőigény előrejelzése, valamint az emberi erőforrás képzésének megalapozott tervezése. A turizmus gazdaságba való beágyazódásának jobb megismerése által a turisztikai beruházások gazdaságélénkítő hatásáról is több információ fog rendelkezésre állni. A turizmus szatellit számla összeállításához elengedhetetlen a keresleti oldal alapos megismerése. Az így összegyűjtött adatok önmagukban is a turisztikai marketing fontos információ-forrásaivá válhatnak. A költési szerkezet feltérképezése a turisták igényeinek megismerésében és ezáltal a kínálat fejlesztési irányvonalainak meghatározásában segít. A külföldi látogatókat érintő felmérések alapján küldőpiaconként is következtetni lehet az egyes nemzetek utazási és fogyasztási szokásaira, amely a nemzeti turisztikai marketingmunkában is felhasználható információ. (Például annak eldöntéseben, hogy a külföldi vásárokon való megjelenéskor melyik kínálati elemre helyezzük a hangsúlyt.) A keresletről való pontosabb ismeretek Magyarország versenyképességének meghatározásához, illetve pozicionálásához is eszközt jelentenek. Ebben a vonatkozásban fontos mutatószám például az egy főre jutó költés vagy az átlagos tartózkodási idő. Eddig is voltak ilyen jellegű adataink a fizetési mérlegből, illetve a szálláshelystatisztikából, de az új felmérés által szolgáltatott adatok – mivel a látogatók közvetlen megkérdezésén alapulnak – olyan tényezőket is figyelembe vesznek, amelyeket a korábbi statisztikák nem. Így például lefedik azokat a turistákat is, akik olyan szálláshelyek szolgáltatásait veszik igénybe, ahol vélhetően magas a vendégelhallgatás aránya, illetve akik második otthonokban vagy rokonoknál/barátoknál szállnak meg. A szatellit számla által produkált eredmények az idegenforgalom lobbizási pozícióját is erősíthetik. A turizmus sokszor hangzik el varázsszóként, amikor terület- és vidékfejlesztésről, az országimázs javításáról vagy akár a fizetési mérleg deficitjének csökkentéséről esik szó. A pozitív hatások minél teljesebb kibontakozásához arra lenne szükség, hogy az idegenforgalmat a legmagasabb döntéshozói szinten is stratégiai fontosságú területként kezeljék, és a támogatások kiszámítható biztosításával lehetővé tegyék a hosszú távú tervezést és a koncepcionális fejlesztést.
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
47
TURIZMUSMENEDZSMENT Nemcsak a GDP-hez való hozzájárulás, de a foglalkoztatásban betöltött szerep, illetve a költségvetési kapcsolatok feltérképezése után az idegenforgalom nettó költségvetési egyenlege is várhatóan mind olyan sarokszámok lesznek, amelyek jobb érdekérvényesítő pozíciót biztosítanak a turizmus számára. A turizmus megítélése pedig nem csak a fő politikai-gazdasági döntéshozók körében javulhat, hanem a lakosság, illetve a többi, az idegenforgalomban közvetlenül vagy közvetetten érintett ágazat szemében is, amennyiben nyilvánvalóvá válik a számukra, hogy mennyi előnyük származik a turizmusból. (Itt is meg lehet említeni például az ágazat munkahelyteremtő képességét, illetve a gazdaságba tovagyűrűző, a többi ágazat számára is keresletet teremtő hatását.) A szatellit számla alkalmazhatóságának ugyanakkor korlátai is vannak. A turizmus tervezhetőségét, a folyamatok előrejelzését nehezíti, hogy az ágazat nagy mértékben függ olyan rajta kívül álló tényezőktől, mint a terrorizmus, a háborúk, a járványok, a természeti katasztrófák vagy akár a fő küldőpiacok gazdasági helyzete és azzal összefüggésben az ottani lakosság diszkrecionális jövedelmének alakulása. Továbbá nem csak a turizmusnak van tovagyűrűző hatása a nemzetgazdaságba, hanem a nemzetgazdaság is hatással van a turizmusra. Így például a kamatok nagysága befolyásolja a turisztikai fejlesztések volumenét, a konjunkturális ingadozások pedig a vállalkozások üzleti utakra szánt kiadásait. Ebben a vonatkozásban a kritikus pont a külső tényezők és azok hatásainak megjósolhatósága. A turizmus szatellit számla tervezésre-előrejelzésre való felhasználása szempontjából hátrány az időtényező is. Mivel a számla összeállítása aprólékos munkát igényel, ezért a tárgyévi előzetes adatok valószínűleg csak valamikor a következő év végén fognak rendelkezésre állni. (A végleges eredmények pedig a végleges GDP-számítások után.) Mindez a – szatellit számlában is tükröződő – változásokhoz való gyors alkalmazkodást nehezíti. 3.2. A TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLA HASZNOSÍTHATÓSÁGA MIKROSZINTEN A SZÁLLODÁK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL A szállodáknak, mint minden gazdálkodó szervezetnek, piaci információkra van szükségük a sikeres működéshez. A versenyben elfoglalt hely meghatározásához, az elmúlt időszak eredményeinek értékeléséhez, a jövőbeni fejlesztési irányok kidolgozásához stb. egyaránt ismerni kell a keresletet (a vendégek igényeit, szokásait) és a kínálatot (a versenytársakat). A szükséges adatokhoz a szállodák több forrásból juthatnak hozzá, mindegyik forrásból más-más jellegű és mélységű információt lehet kinyerni. A KSH kiadványai
48
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
általában összevontabb adatokat tartalmaznak és sokszor a tárgyidőszakhoz képest jelentős késéssel jelennek meg. A KSH kimutatásainak előnye ugyanakkor a megbízhatóság, illetve a megfigyelési kör nagyarányú lefedése. Az információ-szolgáltatásban a szakmai szövetségek is szerephez juthatnak. Korábban a Magyar Szállodaszövetség Fehér Könyve összegezte a szakmai szervezet tagszállodái körében végzett felmérések eredményeit, azonban a kiadvány néhány éve már nem jelenik meg. A szállodák egyéni igényeik kielégítésére piackutató cégeket is megbízhatnak különböző kutatások kivitelezésével, illetve saját maguk is készíthetnek felméréseket, például a vendégeik körében végzett kérdőívezéssel. A szállodacsoportok és -láncok esetében fontos szerephez juthat a központi információ-gyűjtés és -elosztás. Több tanácsadó cég is figyelemmel kíséri a piacot, így például a Horwath Consulting, amelynek azonban 2002-ben jelent meg utoljára a magyar szállodaipart bemutató publikációja. Ez az anyag kitért a szállodák gazdálkodási jellemzőire is. A szállodák egymás megkérdezésével is információhoz jutnak, ez jelenleg elsősorban Budapesten a négy- és ötcsillagos házak között valósul meg. A napi adatcsere az előző éji foglaltságra és az átlagárra terjed ki. Ami az információ-szerzés gyakoriságát illeti, a fentiekből is látható, hogy a szállodák sűrű rendszerességgel, adott esetben naponta igyekeznek képet nyerni a piacról. Ezzel szemben a szatellit számla vélhetően éves rendszerességgel és a bemutatott időszakhoz képest jelentős időbeli eltolódással fog meg jelenni. Másrészt például egy négycsillagos budapesti háznak nem az összes többi azonos kategóriájú budapesti szállodához érdemes magát mérnie, hanem célszerű kiválasztania azt a négy-öt fontosabb versenytársát (az elhelyezkedés, a szolgáltatások, a vendégkör stb. szempontjából), amelyek a közvetlen piaci környezetét jelentik. A szállodáknak tehát sokszor olyan részletezettségű adatokra van szükségük, amelyek előállítása nem oldható meg a központi adatszolgáltatás keretében. Így megállapítható, hogy a szállodák szempontjából korlátozottak az aggregált adatokat tartalmazó szatellit számla felhasználásának a lehetőségei. A szatellit számla előbb említett jellemzői miatt a szűkebb körű alkalmazhatóság a turisztikai vállalkozásokra általában is igaz. A szatellit számlán keresztül kimutatott makroadatok (GDP-ből való részesedés, foglalkoztatottság stb.) elsősorban közvetett hatást gyakorolhatnak az egyes szállodákra. Méghozzá azáltal, hogy kedvezőbb lobbizási pozícióba hozzák a turizmus ágazatot, amiből természetesen a vállalkozások is profitálnak. Közvetlenül hasznosíthatóak ugyanakkor az új keresletfelmérés eredményei. Egy ilyen átfogó kutatás költség-, munka- és időigényénél fogva csak „központilag”
TURIZMUSMENEDZSMENT valósítható meg, eredményei viszont több szinten is felhasználhatók. A szállodák képet kaphatnak a vendégkörükbe tartozó nemzetek, illetve vendégtípusok (szabadidős, üzleti) utazási szokásairól, motivációiról (például üdülés, falusi turizmus, körutazás, városnézés, gyógykezeltetés, egészségmegőrzés, konferencia, kongresszus, üzleti út, vásár, kulturális rendezvény, sportesemény, vallási okok stb.), költési hajlandóságáról és kiadási szerkezetéről. Amennyiben más fogadó országokról is rendelkezésre állnak ilyen jellegű adatok, érdekes összehasonlításokra is lehetőség nyílik. (Például elméletileg össze lehet vetni, hogy mennyit költ átlagosan egy német turista szálláshely-szolgáltatásra Magyarországon, illetve Ausztriában.) Így a Magyarországon működő szállodák a nemzetközi versenyképességük meghatározásához is segítséget kaphatnak. Mindez természetesen az adatokhoz való hozzáférés függvénye is.
4. Egy gyakorlati példa: az osztrák turizmus szatellit számla 4.1. AZ OSZTRÁK SZATELLIT SZÁMLA ÖSSZEÁLLÍTÁSA Ausztria a világ vezető turisztikai desztinációi közé tartozik, ahol az idegenforgalom a gazdaság egyik húzóágazatának számít. Az osztrák turizmus szatellit számla 2001-ben került publikálásra, a legelső év, amelyről az új adatok rendelkezésre állnak, az 1999-es. A turizmus szatellit számla összeállításához nagyon nagy adatbázisra van szükség. Ezért bizonyos információkat más célra készült statisztikákból kell kinyerni különböző módszerekkel, illetve a közvetlenül a turizmushoz kapcsolódó felmérések esetében is szükség van időnként becslés alkalmazására. (A látogatókat nem lehet túl hosszú kérdőívekkel terhelni, illetve néhány szükséges adatot – például, hogy az utazási csomag ára hogyan oszlott meg az egyes szolgáltatások között – nem is tudnának megadni.) A becslések ugyan a pontatlanság veszélyét hordozzák magukban, de a hatalmas adatigény miatt más megoldás nemigen képzelhető el. Ezzel a problémával Ausztriában is szembesültek, ahol régebbi statisztikákat és más országok kutatási eredményeit is felhasználták. Így többek között a második otthonokra vonatkozó turisztikai fogyasztást a nemzeti számlák, illetve az 1981-es népszámlálás eredményei alapján becsülték meg. De megemlíthető az is, hogy a külföldiek egynapos útjaira vonatkozó adatok elsődleges forrásaiként az Ausztriával szomszédos országok fizetési mérlegeit használták fel. Az egyes szomszédos országokból származó idegenforgalmi bevételek egynapos látogatók és turisták közötti megoszlását pedig minden országra (kivéve Németországot) az olasz vendégeknél tapasztalt arányok alapján számolták ki.
A költési szerkezet megállapításában a Gästebefragung Österreich (Osztrák Vendégfelmérés), majd az annak szerepét átvevő Tourismusmonitor Austria (a vendégek megkérdezésén alapuló és folyamatosan frissülő számítógépes adatbázis), valamint a DWIF (Német Idegenforgalmi Gazdaságtudományi Intézet) felmérései nyújtanak segítséget. Látható, hogy a turizmus szatellit számla összeállításának mikéntje és egyben a kapott eredmények pontossága függ a helyi statisztikai rendszertől, az adatok rendelkezésre állásától, ami országonként változik. Ausztriában elsőként a szatellit számla „magját” állították össze, amelynek segítségével ki lehet mutatni, hogy a hazai turisztikai kereslet közvetlenül mennyi hozzáadott értéket generál. A turizmus szatellit számla egyik fő hozadékának az idegenforgalom GDP-hez való hozzájárulásának kimutatását tartják. Ausztria esetében 2001-ben a turizmus direkt hozzáadott értéke 13,566 milliárd eurót tett ki, ami 6,4%-os részesedést jelent a GDP-ből. A belföldi üzleti utak kizárása, és az így kapott eredmények input-output multiplikátorokkal való felszorzása után a turizmus hozzáadott értéke 2001-ben 20,164 milliárd eurót tett ki. Ez 9,5%-os részesedést jelent a GDP-ből (Laimer; Smeral, 2003). 4.2. EDDIGI TAPASZTALATOK Dr. Peter Laimer, a Statistik Austria munkatársa az alábbi információkkal szolgált az osztrák turizmus szatellit számlával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról. A turizmus szatellit számla leginkább egy olyan makroökonómiai eszköznek tekinthető, amelynek segítségével hiteles számokkal is bizonyítást nyerhet az idegenforgalom jelentősége. A kapott eredmények fényében remélhető, hogy a turizmus politikai súlya is nőni fog. Ennek érdekében a számadatokat (elsősorban a GDP-ből való részesedést) a BMWA (Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium), a WKO (Osztrák Gazdasági Kamara) és az osztrák nemzeti marketingszervezet, az Österreich Werbung különböző rendezvényein prezentálják. A gazdaságpolitikai hasznosíthatóság mellett felmerül a kérdés, vajon a vállalkozások milyen előnyöket várnak az új módszertan bevezetésétől. Dr. Laimer szerint az ő körükben eddig nem keltett nagy visszhangot a szatellit számla publikálása, aminek vélhető oka, hogy a számla számadatai a makroszintre vonatkoznak, tehát túlságosan is összevont jellegűek ahhoz, hogy egy vállalkozás a saját szűkebb piaci környezetéről információhoz jusson belőlük. A szatellit számla kapcsán a következő fő problématerületeket határolták körül: • az adatok beszerzése körüli nehézségek (a számla összeállításához igen széles adatbázisra van szükség),
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
49
TURIZMUSMENEDZSMENT • az aprólékos elemzések szükségessége (az adatok például sokszor nem állnak rendelkezésre a szükséges részletezettségben, így az összevont adatokból kiindulva kell őket kikalkulálni), • a széles nyilvánosság körében a módszer érthetőségének nehézségei. Ausztriában felkérés alapján összeállítják az egyes tartományok turizmus szatellit számláját is. Ennek hátterében az állhat, hogy az osztrák tartományok történelmi múlttal rendelkező, sok szempontból önálló területi egységek és az EU is szorgalmazza a regionalizációt. Továbbá maga a turizmus is regionális jelenségnek tekinthető, hiszen a turisták általában nem egy egész országot, hanem egy kisebb területi egységet választanak desztinációként. Elsőként Bécs és Felső-Ausztria szatellit számlája készült el.
5. Összegzés A hagyományos turisztikai számbavételi rendszer hiányosságai Magyarország esetében is indokolttá tették a turizmus szatellit számla kidolgozását. Az új módszertan bevezetése természetesen nem teszi feleslegessé a korábbi statisztikákat, hiszen egyrészt maga is felhasználja azokat, másrészt azokkal együtt tud a korábbinál átfogóbb és mélyebb képet mutatni Magyarország idegenforgalmáról. A szatellit számlához elengedhetetlen új keresletoldali felmérések első eredményei már a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek. A kapott adatok alátámasztják azt a feltevést, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek jelentős hányada elkerüli a központi számbavételt. Mivel a külföldiek kérdőívében az igénybe vett szállás típusára, illetve a felkeresett régiókra is rákérdeznek, elvileg kiderülhet, hogy hova „tűnnek” a hivatalos nyilvántartásokban nem szereplő látogatók. Az új keresletfelmérés eredményeit a Magyar Nemzeti Bank is felhasználja, a 2004. évi fizetési mérleg idegenforgalomra vonatkozó sorainak összeállítása már azok alapján történt. A magyarországi szatellit számla publikálásától a kereslet jobb megismerése mellett számos további előny várható, inkább makro-, mint mikroszinten. Az új módszer segítséget nyújthat a tervezéshez, így a különböző fejlesztési koncepciók elkészítéséhez, illetve a kivitelezés során a folyamatok nyomon követéséhez. A számla segítségével tisztább képet kaphatunk a turizmus gazdaságba való beágyazódásáról, a többi ágazattal, illetve a költségvetéssel való kapcsolatáról. Bizonyítást nyerhet az idegenforgalomnak a turisztikai szakma által régóta hangoztatott gazdasági jelentősége (például a közel 10%-os GDP-részesedés), ezáltal javulhat az ágazat lobbizási pozíciója mind a politikai-gazdasági döntéshozók, mind pedig a lakosság körében. Ugyanakkor kritikus pontként értékelhető az új statisztika összeállításának adat- és időigényessége, bizonyos esetekben a becslések elkerülhetetlensége, a keresletfelmérés
50
TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
költségessége. A statisztika ráadásul jelentős mértékben a látogatók személyes megkérdezésén alapul, ami szintén a pontosság rovására megy, különösen azért, mert sokan nem szívesen nyilatkoznak anyagi kiadásaikról, illetve a felejtés veszélye is nagy. Az EU-csatlakozás kapcsán a határon történő felmérések kivitelezése is problémássá válik. Az új módszer eredményeinek közvetlen hasznosíthatósága a vállalkozások szempontjából korlátozott. Ennek két fő oka az adatok aggregált volta és az időbeli eltolódás a vizsgált időszak és a számla várható elkészülése között. Az osztrák példa a számbavétel többirányú alkalmazási lehetőségét bizonyítja. Itt egyebek közt a politikai-gazdasági döntéshozók meggyőzéséhez, a lakosság hozzáállásának javításához és Bécs turizmusfejlesztési stratégiájának kidolgozásához használták/használják fel a kapott eredményeket. Az új számbavételi rendszer előnyeként feltétlenül meg kell említeni az egységes nemzetközi módszertant és ezáltal a kapott eredmények országok közötti összehasonlíthatóságát. A turizmus ugyanis amellett, hogy regionális jelenség, egyben globális is, a fontos küldőországokban tapasztalható gazdasági fellendülés, a légi közlekedés olcsóbbá válása, illetve egy háború, járvány vagy terrortámadás idegenforgalomra kifejtett hatása sokszor több nemzetgazdaságot is érint. A szatellit számla segíthet annak az összehasonlításában, hogy az országokon átívelő tendenciák hogyan jelennek meg az egyes államok idegenforgalmában. Továbbá támpontot nyújthat a nemzetközi versenyképesség vizsgálatához is.
Felhasznált irodalom EUROSTAT 2002. European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (Final draft, Version 1.0) GKI GAZDASÁGKUTATÓ RT. 2004. A turizmus makrogazdasági szerepe, pp. 76. HÜTTL A. 2003. A gazdasági mérés történetéről (Adatok, elmélet, gazdaságpolitika) - Közgazdasági Szemle L. évf. 1. sz., pp. 181. HÜTTL A.; PROBÁLD Á. A szatellit számla szerepe a turizmus nemzetgazdasági szerepének meghatározásában - Turizmus Bulletin IV. évf. 1. sz., pp. 8-13. Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu LAIMER, P.; SMERAL, E. (Statistik Austria and WIFO) 2002. A Tourism Satellite Account for Austria 1999-2003 (The Economics, Methodology and Results) LAIMER, P.; SMERAL, E. (Statistik Austria und WIFO) 2003. Ein Tourismus-Satellitenkonto für Österreich (Aktualisierung 2003) PROBÁLD Á. 2001. Az idegenforgalmi statisztikai rendszer és a fejlesztés követelményei - Gazdaság és Statisztika XIII. évf. 6. sz., pp. 68-77. WTO 1999. Tourism Satellite Account (TSA): The Conceptual Framework
