AZ ÚJ NEMZETI KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉPÜLETEGYÜTTES (MÚZEUMI NEGYED) ELHELYEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT 2013

                                                      AZ ÚJ NEMZETI KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉPÜLETEGYÜTTES   (MÚZEUMI NEGYED)  ELHELYEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT 2013    Műszaki leírás   

 

Tartalom   1. 

Tervezési alapgondolat .................................................................................................................... 3 

2. 

Városszerkezeti‐ és beépítési koncepció ......................................................................................... 3 

3. 

Térrendszer ..................................................................................................................................... 4 

4. 

Zöldfelületi rendszer ........................................................................................................................ 5 

5. 

Közlekedési rendszer ....................................................................................................................... 7 

6. 

Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés .......................................................................................... 8 

7. 

Egyéb innováció, fejlesztési javaslat ................................................................................................ 9 

8. 

Pályázati űrlap ............................................................................................................................... 10 

9. 

Mellékletek .................................................................................................................................... 12 

 

 

 

2   

1. TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT  Heinrich  Nebbien  német  tájépítész  pesti  népkertjét,  a  Városligetet  méltatói  olyan  jeles  parkokhoz  hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a  New  York‐i  Central  Park.  Túlzottan  hízelgő  ez,  ha  a  Liget  mai  arcára  gondolunk.  Nebbien  szándéka  szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak  és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.  A Múzeumi  Negyed elhelyezése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget  történelmi múltját és jelentőségét. Sőt legfőbb támpontunk az 1813‐ban fogant bejárati motívum, –  amely az egykori terv egyedül fennmaradt eleme –  a Rondó. A koncentrikus körökből álló Rondó a  park  egyetlen  geometrikus  formája,  amely  átmenetet  képez  a  szabályos  városi  szövet  és  a  tájképi  park lendületes vonalai között. Funkciója „látni és látszani egyszerre”. Ekvivalens ezzel a művészet és  a  múzeumok  célja  is.  Tehát  a  szuggesztív  Rondó  –  mint  egyedül  fennmaradt  eredeti  elem  –  a  Múzeumi Negyed térbeli, intellektuális, historikus szervezője. A park egykori bejárata újra betöltheti  funkcióját, amely immár a Múzeumi Negyedbe is vezet.  A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell  biztosítania,  mivel  karakterénél  fogva  egy  szabadtér  állandó  változásban  és  fejlődésben  van.  Számtalan  folyamat  alakítja  a  parkot;  gyerekek,  fiatalok,  szülők,  felnőttek  és  idősek  szokásai  és  igényei.  A  parkban  egy  komplex  egyensúly  alakul  ki  a  fizikai,  szociális  és  szellemi  hatások  között,  amely  így  a  város  és  a  táj  kommunikációs  és  interakciós  megélésének  formája.  A  park  mindenki  számára hozzáférhető 0‐99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható  interkultúrális,  generációkat  átfogó  tér.  A  Liget  meglep,  inspirál,  kíváncsivá  tesz,  képez;  továbbá  megváltoztatható  és  idomulni  képes.  A  park  a  természetben  végzett  aktivitások  „gyakorlóhelye”,  közelsége  miatt  a  mindennapokban  is  könnyen  elérhető  és  az  itt  elsajátítható  tudás,  gyakorlat  felhasználható.  Közlekedési  koncepciónk  alapján  a  Városliget  a  jövő  Budapestjének  közlekedési  modellje  lesz:  a  belső  részen  csak  zéró  emissziós  közlekedéssel,  a  határon  nagykapacitású  parkolók  és  kötöttpályás  vonalak jó átszállási kapcsolataival. 

2. VÁROSSZERKEZETI‐ ÉS BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓ  Az építészeti koncepció középpontjában a természeti elemekkel kialakított kapcsolat áll. Ennek oka,  hogy a fejlesztésre kijelölt területen találkozik a természet és az ember alkotta városi környezet. Így  az épületek elhelyezésekor az architektúra és a táj szerves egységének megteremtéséből indultunk  ki, amikor a közgyűjteményi múzeumok tereit rejtő, a Rondó felől transzparens felületű épületrészek  elhelyezéséről döntöttünk, összhangot teremtve a használhatóság és a fenntarthatóság között. A cél  többek  között  egy  olyan  központi  kulturális  találkozási  pont  kialakítása,  ahol  a  természet  és  a  művészet találkozik és rugalmasan reagál a városlakók, és az idelátogató turisták igényeire.   Az építészeti koncepció központi elemei így a Rondó, és az azt körülölelő múzeumi épületek lettek,  melyek homlokzati arculata szinte becsalogatják a térre érkező látogatókat az épületekbe (1. ábra).  Az  épülettestek  változatos  terű  és  atmoszférájú  szekvenciája  az  együttes  bejárása  során  tárul  fel  a  látogatók  előtt.  A  Rondót  számos  gyalogút  szabdalja  fel,  melyek  közül  az  egyik  a  városligeti  történelmi  tengelye.  Ez  a  tengely  –  akárcsak  az  eredeti  tervben  –  a  Városligeti  fasor  meghosszabbítása, ahol a park feltárulásának első motívuma egy épített kapuzat.  3   

Az épületegyüttes központi térének, a Rondónak a fő megközelítési iránya a Hősök tere felől történik,  a  múzeum  épülettömegének  megnyitásával,  mely  kapuként  fogadja  a  múzeumi  látogatót.  Éppen  ezért a Műcsarnok irányából az épület figyelemfelkeltő hatása fontos szerephez jut.   További  kiemelt  aspektus,  hogy  az  épületegyüttes  maximális  magassága  megegyezzen  a  Városligeti  fasorig a Műcsarnok legmagasabb pontjával. Így a Hősök tere felőli látványból nem magasodik ki és  nem nyomja el a Műcsarnok épületét (2. ábra).   Az új épületegyüttesnek alkalmazkodnia kell a Városliget zöld szövetéhez, azzal egységet kell alkotni  és  nem  uralkodhat  el  a  park  megjelenésén,  funkcióján,  zöldfelületi  aktivitásán.  Ennek  okán  az  új  beépítés  jelentős  része  a  föld  alatt  terjeszkedik.  A  Városligeti  fasor  és  Damjanich  utca  közötti  szakaszon  a  tömegek  részben  gyepes  rézsűbe  illesztése  azzal  jár,  hogy  a  felszín  jelentős  része  beépítetlen  marad,  így  az  épületek  impozáns  léptéke  ellenére  viszonylag  kevéssé  invazív  módon  avatkozik be a környezetbe.  A  múzeumok  belső  homlokzatának  integráns  ugyanakkor  karakteres  jellegét  a  rámpaként  használt  előtető  adja.  Ennek  segítségével  juthatunk  fel  a  Műcsarnokhoz  közelebb  helyezkedő  múzeumok  tetején  található  nyilvános  közparkhoz.  A  rámpa  a  Dózsa  György  út  irányából  több  helyről  is  megközelíthető. Egyik ilyen pontja a Műcsarnok mögötti főkapu mellett található.   Fontos szempont volt, hogy a Rondó belső intim terét minél csendesebbé tegyük, ezért az épületeket  úgy helyeztük el, hogy a Dózsa György út zaja minél jobban kizárásra kerüljön.   Az  épületegyüttest  úgy  alakítottuk  ki,  hogy  minél  egyszerűbben  megközelíthető  legyen  a  jelenlegi  tömegközlekedési  struktúrával,  így  a  személyautó‐közlekedés  minimálisra  csökkenthető,  hogy  a  lehető legkevésbé terhelje a környezetet.   Az  ökologikus  működést  segíti  elő  a  zöldtető,  az  esővízgyűjtés  és  a  napelemek  használata.  Az  energiafogyasztás  önellátásában  kulcsszerepet  játszik  a  Városligeti  tó  vizének  az  épület  hűtésére‐ fűtésére való felhasználása. (3. ábra)  A  zöldtető,  amely  kitűnő  hőszigetelőként  működik  az  alatta  elhelyezett  helyiségek  számára:  nyáron  hűvösen tartja őket, és az esővíz hasznosításában és visszatartásában is fontos szerepet játszik.  Az  épületek  zárt,  egyszerű  formái,  az  anyaghasználat  és  a  szerkezetek  egyaránt  az  energiafelhasználás csökkentését szolgálják.  A  korlátozott  terjeszkedési  lehetőségek,  a  régebbi  épületek  iránti  tisztelet,  valamint  a  környezeti  szempontok  mind  hozzájárultak,  hogy  az  új  komplexum  valóban  környezetbarát  módon  működhessen. 

3. TÉRRENDSZER  Az  építészeti  koncepció  központi  eleme  a  Rondó,  a  köré  szerveződő  múzeumi  épületegyüttessel.  A  tervezett  Múzeumi  Negyed  így  a  jelenlegi  múzeumok  szerves  folytatásaként,  a  Műcsarnok  lábánál  helyezkedik  el.  Az  új  beépítést  úgy  alakítottuk  ki,  hogy  a  Múzeumi  Negyed  minél  kevésbé  gátolja  a  Városliget és a környező városi szövet vizuális és gyalogos kapcsolatát. Ezért az épületek egy része a  térszint alatt helyezkedik el, és csak a karakteres épülettömegek jelennek meg a felszín felett.  

4   

Az  egyes  múzeumok  közötti  átjárhatóságot  az  épületen  belül  a  térszint  alatt  található  fogadóterek  összekötésével biztosítottuk, míg a tér szintjén az árkádsoros előtető nyújt erre lehetőséget.  Az  így  kialakult  tervezési  koncepció  lehetővé  tette,  hogy  a  térszint  felett  az  épületek  egy  csigavonalban  idomulhassanak  a  Rondóhoz,  melyet  az  épülettömegbe  szervesen  illeszkedő  Zene  Házának  szabadtéri  színpada  zár  (4.  ábra).  A  múzeumok  külön‐külön  értelmezhető  egységekként  jelennek  meg,  amelyek  összességében  közös  tömegként  érvényesülnek.  A  turisztikailag  leginkább  frekventált  területen  helyezkedik  el  –  három  nagyjából  egyforma  tömegre  bontva  –  az  Új  Nemzeti  Galéria,  a  Ludwig  Múzeum  és  a  Kortárs  Művészeti  Múzeum.  Ezek  tetején  hidakkal  összekötött  közpark jön létre. A körív beépítés következő eleme a Néprajzi Múzeum, mely a Dózsa György út felől  vidéki parasztházak tömegére asszociál. Végső elemként a Magyar Építészeti Múzeum, a Fotógráfiai  Múzeum  és  a  Zene  Háza  együttes  épülete  zárja  a  sort  (5.  ábra).  A  belső  homlokzatsor  egységes  jellegét az épületeket összefogó, járható előtető adja. Az épülettömegeket gyalogos tengelyek szelik  át, melyek bekötési pontok a városi tömegközlekedésbe, valamint a városligeti történelmi tengelybe.  A  múzeumok  elhelyezése  során  fontos  szempont  volt  azok  építési  ütemezhetősége  is.  Így  első  ütemben  az  Új  Nemzeti  Galéria,  a  Ludwig  Múzeum  és  a  Kortárs  Művészeti  Múzeum  közös  épülete  épülne.  Második  ütemben  a  Néprajzi  Múzeum,  míg  harmadik,  végső  ütemben  a  Magyar  Építészeti  Múzeum, a Fotógráfiai Múzeum és a Zene Háza épületegyüttese kerülne megépítésre (6. ábra).  Jelenleg  a  Petőfi  Csarnok  emeleti  szintjén  lévő  Repüléstörténeti  Múzeumot  a  Közlekedési  Múzeum  épületébe javasoljuk integrálni, annak emeleti bővítésével. A Városliget ezen területére helyeztük el a  Gyermek és Ifjúsági Tudás‐ és Élményközpontot is, ahol megújul a Kresz‐pálya, és új vizes játszótér  jön létre.   Az  Olof  Palme  Ház  kibővítésével  ikonikus  megjelenésű  turisztikai  információs  központot  javasolunk  kialakítani, amely mellett kilátó épül (7. ábra). 

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER  A  park  felújítása  során  alapvető  szempont  volt,  hogy  a  zöldfelület  szabadon  és  sokrétűen  használható, tehát multifunkcionális legyen; egyidejűleg sok használati érdeklődés jelenhessen meg.  A szabadtéri használatokat úgy csoportosítottuk, hogy a különféle korosztályok, társadalmi csoportok  integráltan használhassák azokat. A különféle funkciók elhelyezésének alapja, hogy a parkon belül jó  eloszlási  arány  alakuljon  ki,  ám  az  egyes  használatok  ne  hassanak  zavarólag  egymásra.  A  parkban  jelenleg is számos használati funkció lelhető fel, ezeket csoportosítottuk, összevontuk, így jöttek létre  a  többgenerációs  játszó‐  és  sportfelületek.  Az  aktív  tevékenységeken  túl  megjelennek  egyéb  használatok is, mint a kommunikáció és az interakció is (nézelődés, megfigyelés, beszélgetés, közös  időtöltések, aktivitások). Kiemelt szempontnak tartottuk továbbá a Liget Brand létrejöttét, amelyet a  minőségi szolgáltatások, a fenntartás, a gazdag, állandó programkínálat és az egységes berendezési  tárgyak  megjelenése  szavatol.  A  brand‐hez  kapcsolódóan  egységes  büfé,  árusítóhely  és  illemhely,  valamint  emblémás  utcabútor‐családot  alakítottunk  ki.  A  brand‐et  erősíti  a  Liget‐márkás  termékek  árusítása is (bögre, esernyő, kulcstartó stb.).  A  Hősök  tere  a  gépjárműforgalom  kizárásával  immár  szabadon  használható  és  képes  méltó  megjelenésben  betölteni  a  fővárosi  emblematikus  területének  szerepét.  A  Kós  Károly  sétány  egy  gyalogos turisztikai tengellyé válik, amely számtalan turisztikai attrakciót képes nyújtani. A földalatti  nyomvonalán  hidat  alakítottunk,  amely  által  egy  Ligetet  jól  körbejárható  sétány  jön  létre,  így  egy  5   

2600  m  hosszú  futópálya  alakul  ki,  amely  akár  kocogásra,  akár  kerékpározásra  is  használható.  A  Gundel Károly úton és az Állatkerti körúton kizárólag a troli közlekedhet, ezáltal az állatkert mellett  széles gyalogos sétány alakulhat ki. Angyalföld és a Liget közötti gyalogos kapcsolatot a vasút felett  átívelő  gyalogos  híd  biztosítja,  amelyről  kiváló  rálátás  nyílik  az  állatkertre  és  a  budai  hegyekre.  A  csónakázótó  partján  lévő  napozóteraszok  felújításra  kerülnek.  A  parkban  a  korábbi  tervek  alapján  patakot  és  több  vízfelületet  is  terveztünk,  amelyek  biológiailag  aktív  felületek.  A  patak  a  botanikus  kertből indul, és a csónakázótóba torkollik, a tó déli részét megnagyobbítottuk és gyepes leülőteraszt  hoztunk  létre.  A  csónakázótótól  keletre  közösségi  kertet  hoztunk  létre,  amely  elősegíti  a  Liget  és  annak tisztasága, ápoltsága iránti közös felelősség kialakulását.   A  PeCsa  elbontásával  újra  létrejöhet  a  Nebbien  tervében  is  szereplő,  Városligeti  fasor  és  Erzsébet  királyné  útja  közötti  vizuális  tengely.  A  tengely  középén  egy  nagyméretű,  rendezvények  számára  is  helyt  adó  rét  kerül.  Ebben  a  tengelyben  korábban  fasorral  övezett  út  vezetett,  amelyről  Nebbien  a  következőképpen ír: „a tűrhetetlen fasor, amely itt a szabad természet minden stílusát csúfolja, arra  kényszerít minket, hogy azt eltüntessük onnan”. A Liget egyik jelenlegi legnagyobb hátránya a szabad,  rugalmasan használható gyepfelületek hiánya, amelyet ebben a tengelyben mindenképpen érdemes  biztosítani,  sőt  több,  kisebb  rétet  is  szükséges  kialakítani  a  parkban.  A  tengely  nyugati  végében  található  a  Rondó  a  Múzeumi  Negyed  kapuként  feltáruló  parkbejáratával.  A  Rondótól  keletre,  az  egykori  vendéglő  helyén  kerül  kialakításra  a  turisztikai  célú  gasztronómiai  szolgáltatóhely.  A  gasztronómiai  terasz  és  a  csónakázótó  közé  kilátó‐hőlégballon  kerül  turisztikai  attrakcióként,  amelyről  más  szemszögből  is  megcsodálható  a  Liget  és  környéke.  A  Közlekedési  Múzeum  és  az  Ifjúsági Tudás‐ és Élményközpont mellé kerül egy jelentős játszótér és felújításra kerül a Kresz‐pálya.  A  játszótér  központi  eleme  egy  tó  és  patak,  amelyek  maguk  is  interaktív  játszóeszközök.  A  játszó‐ tavon  kötélen  húzható  tutaj  úszik,  a  patak  vizének  energiájával  pedig  reteszekkel,  kormányozással  ismerkedhetnek meg a gyerekek.   Az  Olof  Palme  ház  a  Liget  információs  és  turisztikai  központjává  válik.  Itt  indulnak  a  parkba  szervezett  események  (pl.  Botanikai  és  ornitológiai  séta  a  Ligetben,  Tai  Chi  a  Nagyréten,  vagy  Babakocsis kismamatorna a Királydombnál), itt vásárolhatók meg a Liget Brand‐hez kötődő szuvenír  tárgyak, valamint az épület és a mellé épülő kilátó kiállításoknak is helyet biztosít. Az Ajtósi Dürer sor  mentén  egy  botanikus  kert  kerül  kialakításra,  amely  egyben  oktatási  szerepet  is  betölt.  Ez  a  Liget  legcsendesebb, elvonulásra alkalmas része, amely a kismamák, nyugdíjasok, elcsendesedésre vágyók,  vakok és gyengénlátók kedvelt helyévé válhat.  A korábbi focipályák mellé, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkánál kerülnek kialakításra a  sportpályák. A sport és játszóhely centralizált, így egy épületben megoldható a minőségi szolgáltatást  nyújtó öltöző, büfé és edzőterem kialakítása. A játszó, fitnesz és sportterületen a gyermek–fiatal–idős  korosztály közötti sokrétű találkozásra is lehetőség nyílik, hiszen a játszótér és a fitnesztér közelsége  lényegében elkerülhetetlenné teszi a korosztályok, a szociális és társadalmi rétegek találkozását. Így a  környezetük alakításában aktívan részt vevő gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket rávezetjük, hogy  tetteikért és egymásért felelősséget vállaljanak. A gyermekek és fiatalok saját lábukon, önállóan állva  megtanulják, hogy önmagukat és  tetteiket  megbecsüljék, és önállóan legyenek képesek  döntéseket  hozni.  Az  Ajtósi  Dürer  sor  elején  hoztuk  létre  az  öko‐  és  bolhapiacot,  amely  ezen  a  helyen  jó  megközelíthetőséggel  rendelkezik  és  ez  a  funkció  jól  illeszkedik  a  nagyvárosi  forgataghoz.  A  Dózsa  6   

György  út  déli  felére  helyeztük  át  az  Ötvenhatos  Emlékművet,  amely  továbbra  is  az  egykori  Felvonulási téren változatlan megjelenéssel szolgálhat emlékhelyül.  A  Múzeumi  Negyed  épületeinek  telepítése  során  a  meglévő  értékes  fák  és  a  Rondó  formai  elhelyezkedése volt meghatározó. A negyed mintegy körülöleli a Rondót, ezáltal intim belső tér jön  létre, amely egyaránt alkalmas kültéri kiállítások és rendezvények szervezésére (8. ábra). A megfelelő  vizuális  és  gyalogos  kapcsolatokat  az  épülettömegek  áttörései  biztosítják.  Az  építészeti  tömeg  összetartozását  hangsúlyozza  a  tetőre  felkúszó  rámpa,  amely  térben  változatos  használattal  és  látványokkal  szolgál.  A  zöldtetők  maguk  is  kiváló  lehetőséget  teremtenek  rendezvények,  fogadások  rendezésére.  A  Rondóban  egy  nagyméretű  szökőkút  jelöli  ki  az  együttes  középpontját,  orientációt  nyújtva a látogatók számára.  

5. KÖZLEKEDÉSI RENDSZER  Fő  cél  a  Városliget  megszabadítása  a  motorizált  átmenőforgalomtól.  A  Kós  Károly  sétány  lezárása  komoly  kapacitás‐kiesést  nem  jelent  a  város  közlekedési  rendszerében,  viszont  tehermentesíti  a  Városligeten túl az Andrássy utat és azon keresztül a Deák teret. A forgalom egy része várhatóan a  Hungária  körútra,  az  Ajtósi  Dürer  fasorra  illetve  a  Vágány  utcára  terelődik,  ezek  környezeti  érzékenysége azonban össze sem hasonlítható az előbbiekével.  A  Városligetben  található  Magyarország  két  leglátogatottabb  közgyűjteménye:  a  Fővárosi  Állat‐  és  Növénykert illetve a Szépművészeti Múzeum. Előbbi 1 millió, utóbbi félmillió látgatót fogad évente.  Csak ez a két intézmény egy nyári hétvégén gyakran 1800‐2000 férőhelyes parkolási igényt generál,  amiről nem lehet nem tudomást venni. A Városliget belső úthálózata a parkolási igényeknek csupán  töredékét  tudja  biztosítani,  ezért  a  legésszerűbb  megoldás  száműzni  mindenfajta  motorizált  közlekedést  a  park  területéről.  (Természetesen  kivételekre  mindig  szükség  van  –  pl.  mozgáskorlátozottak, árufeltöltés, kommunális járművek –, de taxik esetében legfeljebb a Széchenyi  fürdő és a Gundel Étterem megközelítésén javasolt, áthajtási lehetőség nélkül).   A  parkolási  igényeket  a  Városliget  határán  elhelyezett  nagykapacitású  parkolási  létesítményekkel  lehet megoldani, amelyeknél kulcskérdés, hogy gyaloglási távolságon (300‐500 m) belül legyen egyes  célpontokhoz, illetve jó átszállási kapcsolatot adjon a tömegközlekedési eszközökre. Tervünkben négy  ilyen létesítményre tettünk javaslatot: két mélygarázsra a Dózsa György úton, egyik a múzeumok, a  másik  a  park  megközelítéséhez;  egy‐  vagy  kétszintes  parkolótálcára  a  Vágány  utcába  az  Állatkert  részére  és  egy  parkolóházra  a  Kacsoh  Pongrác  csomóponthoz  a  Széchenyi  Fürdő  és  a  Fővárosi  Nagycirkusz  elérése  érdekében.  Utóbbi  szimbolikus  épület  is  egyben,  hiszen  megépülésével  a  csomópontrendszer  rámpái  a  Kós  Károly  sétány  helyett  egyenesen  a  parkolóházat  tölthetik,  ahol  a  tágan  értelmezett  belváros  új  kapuja  alakulhat  ki.  Épp  ezért  érdemes  ide  telepíteni  turistabusz‐ parkolót,  emellett  fontos,  hogy  a  létesítmény  közvetlenül  csatlakozzon  a  millenniumi  földalatti  új  Hungária  körúti  megállójához,  hiszen  akkor  a  pesti  világörökségi  terület  szinte  bármely  pontja  elérhető negyed órán belül.  A  Városliget  belső  közlekedésében  nagy  szerepet  szánunk  a  kerékpárnak,  hiszen  a  gépkocsik  kitiltásával biztonságban, zöld környezetben, sík vidéken lehet kerekezni, ami ideális a gyerekek és az  idősek  számára  is.  Emiatt  a  budapesti  bérkerékpár‐rendszer  mielőbb  kiterjesztendő  a  Városliget  egészére, amelyből érthetetlen módon pont olyan létesítmény maradt ki, mint a Széchenyi‐fürdő. A 

7   

Bubi‐rendszer  mellett  természetesen  kamerával  őrzött,  lehetőség  szerint  fedett  kerékpártárolók  kiépítése is fontos, ahogy az átszállási csomópontba telepített B+R rendszerek sem mellőzhetők.  Tömegközlekedés fejlesztése  A Városliget megközelíthetőségének kulcsa a vasút fejlesztésében rejlik. A vasút eddig csak gátolta a  Ligetbe  jutást,  itt  az  ideje  hogy  az  eddigi  hátrányból  előnyt  kovácsoljunk!  A  tervezett  Városliget  és  Hungária körút vasúti megállóhelyek sokat segítenek ebben, előbbinél azonban alapvető fontosságú  a  jó  kijárati  lehetőség  kiépítése  a  peronok  egyik  végén  a  Mexikói  úti  MillFAV  végállomásra,  míg  a  másikon az Erzsébet királyné útra. A Hungária körúti vasúti megállóhelyet pedig a tervezett Hermina  út – Mohács utca gyalogos felüljárórendszerbe kell bekötni.  A fentieken túl új „Állatkert vasúti megálló” létesítését javasoljuk az Állatkert és a Vágány utcai P+R  létesítmény közé, egyik végén kijárattal a Dózsa György úti trolikhoz, a másikon a közvetlenül az  Állatkertbe vezető gyalogoshídhoz. 

6. FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS  Elsődleges  szempont  egy  zéró  emissziós  épületegyüttes  tervezése  volt.  Az  ökologikus  működés  középpontjában  a  zöldtető  alkalmazása,  az  esővíz  hasznosítása  és  a  napelemek,  hőszivattyúk  használata áll.   “Nem  minden  logikával  ellentétes,  ha  egy  város  tetőfelületei  kihasználatlanul,  csak  a  palák  és  csillagok  párbeszédének  vannak  fenntartva?”1  Éppen  ezért  a  múzeumok  tetejére  zöldtető  került,  amely  kitűnő  hőszigetelőként  működik  az  alatta  elhelyezett  helyiségek  számára:  nyáron  hűvösen  tartja őket, és az esővíz elvezetésében is fontos szerepet játszik, egyben közparkként és kilátóként is  funkcionál.   A tetőfelületről és burkolatokról lefolyó esővizet szűrés és betározás után a WC‐k öblítésére, tisztítás  és takarítási célokra, valamint zöldfelületek öntözésére, vízmedencék vízutánpótlására használhatjuk.  Ezeken  a tényeken  túl  az  esővíz‐hasznosítás  segít  csökkenteni  a  csatorna  terheltségét  nagy  mennyiségű csapadék lehullásakor vagy a hóolvadások alkalmával, mivel zárt medencékbe gyűlik, és  visszatartásra  kerül  a  csapadék.  Az  esővíz‐hasznosító  rendszert  elszivárogtatással  kombinálva  egy  ökológiailag optimális megoldás jön létre.  Az energiafogyasztás önellátásában kulcsszerepet játszik a Városligeti tó vizének hőszivattyúzással az  épület  hűtésére‐fűtésére  való  felhasználása,  amely  természetes  úton  melegíti  fel  a  külső  levegőt,  mielőtt bejutna az épületbe. Ezzel a megoldással télen az épület besegít a Városligeti korcsolyapálya  hűtésébe,  mentesítve  a  műjégpálya  energiafogyasztásának  jelentős  részét.  Nyáron  az  épületek  felülethűtést kapnak, megfelelően temperálva az épületek belső tereit, kellemesebbé téve, mint ha  mesterséges klímát használnánk. Előbbihez nagymértékben hozzájárulnak az épület környezetében a  föld alá fektetett csövekből bejövő talajhőmérsékletű levegő. A fűtéshez szükséges meleg vizet és az  elektromos  áramot  kogenerátorok  segítségével  állítjuk  elő,  de  lényeges  szerepet  játszik  az  épülettömegek tájolása és terepre helyezése is, ahol a megfelelő benapozás szempontjait első helyen  vettük  figyelembe.  Másodlagos  fűtésként  az  elhasznált  levegő  energiájának  visszanyerésével  hősszivattyún keresztül történik.                                                               

1

 Le Corbusier, 1924 

8   

Az  energiaszükséglet  ellátására  rásegít  a  tetőn  elhelyezett,  közel  1000  m2  alapterületű  napelem  egység. Ez az épületek energiaellátásának nagyobb részét megoldja, segítve a házat a zéró emissziós  ház megvalósulásába.  A  terület  ökológiai  lábnyomának  csökkentése  érdekében  növeltük  a  biológiailag  aktív  felületeket,  minimalizáltuk  a  közlekedési  igényt  a  tömegközlekedés  előtérbe  helyezésével,  csökkentettük  az  energia‐ és vízhasználatot.  Az  épületek  zárt,  egyszerű  formái,  az  anyaghasználat  és  a  szerkezetek  egyaránt  az  energiafelhasználás csökkentését szolgálják. 

7. EGYÉB INNOVÁCIÓ, FEJLESZTÉSI JAVASLAT  A  kerékpározás  mellett  a  Városliget  a  gyaloglás,  a  sétálás  ideális  helyszíne.  Sajnos  a  vasút  a  parkot  pont  a  fő  lakóterületek  felől  elzárja,  ezért  a  Hermina  és  Mohács  utcákat  össze  kell  kapcsolni.  Az  összekötés  nem  csak  a  vasút  miatt  kerül  mindenképp  külön  szintre,  hanem  amiatt  is,  hogy  az  állatkerti  terület  a  Vidámparkot  be  tudja  kebelezni.  Egy  gyalogos‐kerékpáros  felüljáró‐rendszer  épülne,  valóságos  zöld  híddal  összekötve  a  Ligetet  Angyalfölddel,  illetve  a  vasúti  deltával,  amely  az  Állatkert  tartalék‐területe  lehet, ha a tervezett vasúti forgalomirányító központ mégsem ott épülne  meg. A felüljáró a Városliget igazi attrakciója lenne, hiszen egyik végén a Nyugatiba igyekvő vonatok  figyelhetők  meg,  a  másik  végén  pedig  a  lábunk  alatt  futkározó  afrikai  állatok  –  nincs  ennél  jobb  kedvcsináló a Közlekedési Múzeumba illetve az állatkertbe igyekvőknek.  A  Városliget  belső  közlekedése  kapcsán  már  szót  ejtettünk  a  kerékpározásról,  de  fontos  kifejteni,  hogy Budapest kerékpárút‐hálózatának is kitüntetett területe ez a térség. A Hungária körút rendkívül  nagy  forgalma  miatt  sosem  lesz  alkalmas  kerékpáros  főhálózati  elemnek,  ezért  fontos,  hogy  a  vele  párhuzamos Hermina utca – Mohács utca nyomvonal épüljön ki a vasút különszintű keresztezésével.  Ugyanilyen  fontos,  hiánypótló  gyűrűs  elem  a  Dózsa  György  út  kiépítése.  A  Sztálin‐szobor  ledöntése  után  58  évvel  eljött  az  idő,  hogy  a  Jászai  Mari  tér  felé  tartó  trolik  is  visszakerüljenek  a  helyükre,  a  Dózsa György útra, méghozzá ez együttes haladást lehetővé tevő (4,25 m széles) busz‐kerékpársávba  (és annak is itt az ideje, hogy a 70‐es troliból végre 56‐os legyen...). Sugárirányú hálózati elemek közül  az  Andrássy  tengely  meghosszabbítása  a  cél  a  Mexikói  útig,  illetve  az  az  Erzsébet  királyné  tengely  fejlesztése új aluljáró építésével a vasút alatt.  A Városliget és Zugló kapcsolatának javítása érdekében új, trolival és kerékpárral is járható aluljáró  építése  indokolt  a  vasúti  töltés  átsajtolásával  az  Erzsébet  királyné  útjának  tengelyében.  Ennek  eredményeképp a 72‐es troli útja egyszerűsíthető, a 70‐es troli a 82‐essel összeköthető.  A  Városliget  és  Angyalföld  kapcsolatának  fejlesztése  érdekében  pedig  az  1‐es  villamos  Kacsoh  Pongrác úti megállójánál új állomást kell építeni a Kisföldalattira való közvetlen átszállás érdekében.   

 

9   

8. PÁLYÁZATI ŰRLAP     

Ö Összesítés     teervezési terü ület  b beépített terü ület  b beépítési mutató  zöldfelület teerülete  zöldfelületi m mutató  K Kivágott fák  P Pótolt fák  b burkolt felüleet  P Parkoló szám m 

     

Ú Új Nemzeti G Galéria     b bruttó szintteerület  b bruttó beépíttett terület  szintszám  éépítmény maagasság  p parkolószám 

     

M Magyar Néprrajzi Múzeum m     b bruttó szintteerület  b bruttó beépíttett terület  szintszám  éépítmény maagasság  p parkolószám 

     

M Magyar Építéészeti Múzeu um     b bruttó szintteerület  b bruttó beépíttett terület  szintszám  éépítmény maagasság  p parkolószám 

     

összeesen 

   meglévvő   9822 050  566 175  5,72  5811 912  5 9,25  4662,00  3433 964  11 970  2 0,00  1 5,00 

összeesen  szem mélygépkocsi  busz kerékkpár       

      m2  m2  %  m2  %  db  db  m2  db  db  db 

   te ervezett 982 050 76 296 7,77 642 518 65,43

     

   te ervezett 40 000 5 143 5 16 315 90

      m2 2  m2 2 

   te ervezett 21 000 6 971 5 12 176 40

      m2 2  m2 2 

   te ervezett 6 800 981 5 16 47 15

      m2 2  m2 2 

Látoggatói  Dolgoozói       

     

Látoggatói  Dolgoozói 

Látoggatói  Dolgoozói 

     

     

132,00 339 532 2 850 40 420

      m2 2  % m2 2  % dm m2 db b  m2 2  db b  db b  db b 

m db b  db b 

m db b  db b 

m db b  db b 

10   

Magyar Fotográfiai Múzeum     bruttó szintterület  bruttó beépített terület  szintszám  építmény magasság  parkolószám 

Zene Háza     bruttó szintterület  bruttó beépített terület  szintszám  építmény magasság  parkolószám 

     

     

     

Látogatói  Dolgozói       

Látogatói  Dolgozói 

     

     

   tervezett 6 200 939 5 16 40 15

      m2  m2 

   tervezett 6 800 962 5 16 45 20

      m2  m2 

m  db  db 

m  db  db 

   

 

11   

9. MELLÉKLETEK   

  1. ábra ‐ A A Múzeumi Neggyed fő bejárati tengelye 

 

  2. ábra ‐ A A Múzeumi Neggyed és a Műcsarnok viszonyaa 

    12   

  3. ábra ‐ Fenntarthatóságg 

     

  4. ábra – SSüllyesztett külltéri koncerttérr 

 

13   

  5. ábra ‐ M Múzeumok elhe elyezkedése 

  6. ábra ‐ Ü Ütemezhetőségg 

 

14   

  7. ábra ‐ O Olof Palme ház és kilátó 

 

  4. ábra – ÉÉrtékes fák meggőrzése 

15