ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED Tervpályázati dokumentáció

Kiíró Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1.

Lebonyolító / Kapcsolattartó Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. Dr. Ferenc-Varga Boglárka Fejlesztési projektmenedzser 7621 Pécs, Mária u. 9. Telefon: +36/30/659-02-08 Fax: +36/72/514-810

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Tájékoztató adatok 1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése 1. 2. A tervpályázat tárgya, célja 1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése 1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények) 1. 5. A tervpályázatról történő kizárás okai 1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata 1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése 1. 8. A pályaművek benyújtása 1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele 1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése 1. 11. A pályamunkák díjazása 1. 12. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek

2

1. 13. A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ BESZERZÉSÉNEK HELYE ÉS KÖLTSÉGE

2. Részletes program 2. 1. Tervezési feladat 2. 2. Helyszín adottságai 2. 3. Tervezési program 2. 4. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények 2. 5. Bírálati szempontok 2. 6. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése 3. Mellékletek 3. 1. Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához 3. 2. Adatlap a pályázók adatairól 3. 3. Kötelezettségvállaló nyilatkozat 3. 4. Magyar Építészkamara Tervpályázati Szabályzata 3.5. A Kulturális Negyed Épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja 3.6. Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza 3.7. Forgalomtechnikai tanulmány 3.8. Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban 3.9. Archív fényképek 3.10. A Kulturális Negyed, mint városfejlesztési stratégia c. összefoglaló kötet 3.11. Boríték 3. 11. CD

3

1. Tájékoztató adatok 1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621-Pécs Széchenyi tér 1. 1. 1. 1. A tervpályázat lebonyolítója Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs Mária u. 9 Tel: 72/514-802 Fax: 72/514-810 1. 2. A tervpályázat tárgya, célja Tárgy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. Cél A tervezési feladat megvalósítására legjobban alkalmas tervjavaslat (pályamű) kiválasztása, melynek szerzőjével Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - tervezési szerződést kíván kötni a tervezési terület engedélyezési tervének, valamint kiviteli terv szintű tenderterv elkészítésére. 1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése 1) A tervpályázat jellege: A Kbt. 10. Címe szerinti nyílt tervpályázati eljárás 2) A tervpályázat eljárási formája: Általános tervpályázati eljárás 3) A tervpályázat: Titkos 4) Közösségi értékhatárt meghaladó eljárás 5) A tervpályázat lebonyolítása

4

i)

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény,

ii)

a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29) Kormányrendelet,

iii) a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai öszszegezések mintáiról szóló 2/2006 (I.13.) IM rendelet, iv) a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, v) valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. 6) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú 2004/VIII-tól hatályos melléklete felhasználásával készült. 1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények) 1.4.1.

A tervpályázat résztvevője – pályázó – az a természetes személy lehet:

a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően, elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) akivel szemben a 137/2004. (IV.29) Korm. rendelet 13. § (3) és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn és erről a pályázatban nyilatkozott, d) aki a pályamű szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, e) aki, – ha magyarországi letelepedésű a pályázó, – a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetéskor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációt elkészíti, f)

aki, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációit a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációt elkészíti.

5

A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.1 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát.

1. 4. 2. A tervpályázat résztvevője –a pályázó– az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, a) amely a jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) amely a pályamű szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, d) amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a szerzőkkel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéssel, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, e) amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§-ának (4) bekezdésében foglaltak, illetve a megnevezett szerzőre a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§-ának (3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn, f)

amely által bevonni kívánt magyarországi letelepedésű tervező a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetéskor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázó nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációit a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációt elkészíti,

g) amely, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.2 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát.

6

1. 4. 3. A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13.§ (3) (4) szerinti okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. 1. 4. 4. A jelen tervpályázati dokumentációban meghatározott valamennyi követelmény betartása kötelező!

1. 4. 5. Tervpályázaton egy Pályázó csak egy pályaművel vehet részt. 1. 5. A tervpályázatból történő kizárás oka 1.5.1.

A Bíráló Bizottság

a) a tervpályázatból a pályázat felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályaművet, d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, e) kizárja azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§ (3)-(4) bekezdés értelmében kizáró ok áll fenn, f)

kizárja az 1.4. 1-3. pontokban meghatározott „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat.

1.5.2. Amennyiben a szerzőkkel, illetve a munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt borítékok felbontása után merül fel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 13. § (3) - (4) bekezdés szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsort kell megállapítani. Ebben az esetben a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a részére már kifizetett pályázati díj, illetve megvételért kifizetett ellenérték a kiírónak visszajár. 1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata Tervpályázat meghirdetése:

2007. november 15.

Kiírás árusításának kezdete:

2007. november 15.

Kiírás árusításának vége:

2008. március 10.

7

Helyszíni szemle időpontja:

2007. december 7. 1100

Kérdések postára adásának határideje:

2008. január 4.

Kérdésekre adott válaszok határideje:

2008. január 18.

Pályaművek postára adásának határideje:

2008. március 10.

Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2008. április9-ig Pályaművek nyilvános bemutatása:

2008. május 9-ig

Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2008. június 8-ig 1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése Helyszíni szemle A kiíró 2007. december 7-én, 1100 órai kezdettel helyszíni szemlét tart. Találkozó: Pécs, Zsolnay gyár, északi bejárat A szemlén, a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt együtt megtekintik.

Kérdések

A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban 2008. január 4-én, 2400 óráig postára adott kérdésekkel az 1. 1. 1. alatti címre feladott levélben fordulhatnak a kiíróhoz. Kérdéseket kizárólag postai úton feladott formában fogad el a Kiíró. Az e-mailen és faxon eljutatott kérdéseket Kiíró nem veszi figyelembe.

Válaszok

A határidőben feladott kérdésekre vonatkozó válaszokat a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság 2008. január 18-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi.

8

A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat, figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 16. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra.

A dokumentáció véglegesítése

A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. Hiánypótlás Ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlási lehetőséget nem biztosit. A tervezésénél alkalmazandó irányelvek, hatósági előírások, szabványok, normatívák: Vonatkozó általános magyarországi építéssel kapcsolatos jogszabályok figyelembevétele kötelező.

1. 8. A pályaművek benyújtása A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (3. 1. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A feladó adatait a címzéslap nem tartalmazhatja! A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: 2008. március 10. 2400 A pályaművek benyújtásának címe: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs, Mária u. 9. (kizárólag postai úton történő benyújtás lehetséges!) A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni.

9

A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja.

1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele Bíráló Bizottság Elnöke Dr. Tóth Zoltán

Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke Tervezői jogosultság: É1-02-0241/2006; TT1-02-0241/2007; TR1-020241/2007

Bíráló Bizottsági Tagok Tasnádi Péter

Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere Magyar Építészkamara delegáltja Dél-Dunántúli Építészkamara delegáltja

Szokolai Zsolt

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Hőnich Henrik

Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0055/05

Weiler Árpád

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Pécsi Iroda Tervezői jogosultság: É1-01-4550/04, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

Domonkos Ádám

Építész: tervezői jogosultság: É1-01-0840/05

Kiss Gyula

Építész, tervezői jogosultság: É1-01-1276/05, az OKM delegáltja

Wéber József

Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0019/01, az NFÜ delegáltja

Hegedűs Péter

Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0034/99

Bíráló Bizottsági póttag Bíráló Bizottság szakértői Dr. Illés Judit

Jogi szakértő – hivatalos közbeszerzési tanácsadó

Bagoly Attila

Pécs MJV főépítésze

Mészáros András

EKF Pécs2010 főigazgatója

Gonda Tibor

Pécs MJV Alpolgármestere

dr. Hoppál Péter

Önkormányzati képviselő

Sík László Lajos

Önkormányzati képviselő

Dr. Hárs Éva

művészettörténész

Mattyasovszky- Zsolnay Zsófia

a Zsolnay család leszármazottja

Megfigyelő Európai Közbeszerzési Koordinációs Egység delegáltja

10

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja Farkas László

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.

Sztanics Gábor

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.

A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró vonatkozó jogszabályok [Kbt. 158. § (1)-(3), valamint a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. § (1)-(5)] előírásait betartva határozta meg. 1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok (lásd 1. 3.), valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, bírálati munkájáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételről hozott döntésekről folyamatos jegyzőkönyvet vezet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges. 1. 11. A pályamunkák díjazása A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 23 600 000 - Ft. áll rendelkezésre.

A díj legnagyobb összege: bruttó 12 millió Ft. A díj legkisebb összege: bruttó 1 millió Ft. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 20 % ÁFA-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget szétosztja.

11

A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra és megvételre alkalmasnak. A Bíráló Bizottság csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

1. 12. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek A kiíró kötelezettséget vállal, hogy a Kbt. 125. §-ának (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményes lefolytatását követően, a továbbtervezésre vonatkozó tervezési szerződést a Bíráló Bizottság által I. díjas pályamű szerzőjével megköti. Amennyiben pályázó a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott valamennyi feltételt elfogadja, úgy erről a pályázónak a 3. 3. sz. minta szerint nyilatkoznia kell. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot a 3. 10. sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. Ha a Bíráló Bizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a kiíró a Bíráló Bizottság ajánlása figyelembevételével dönt a továbbtervezési megbízásról. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem számít bele. Továbbtervezésre vonatkozó információk: o

A Kiíró a nyertes pályázóval (a továbbiakban: Tervező), közbeszerzési eljárás lefolytatása után, építési engedélyezési és kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációra kíván tervezési szerződést kötni.

o

A továbbtervezés során Tervező köteles táj- és kerttervező mérnököt a továbbtervezésbe bevonni, valamint a szükséges végzettséggel rendelkező szakági tervezőket bevonni.

o

Az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésének határideje a tervezési szerződés aláírásától számított 90 nap.

o

A kiviteli terv szintű tenderterv dokumentáció elkészítésének határideje az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 nap.

o

Az építési engedélyeztetési eljárás során a hiánypótlás és egyéb szakhatósági észrevételek kézhez vétele után Tervező 15 napon belül köteles a hiánypótlást maradéktalanul elkészíteni.

o

A tervezési feladatok elvégzésére rendelkezésre álló összeg várhatóan bruttó 50 millió Ft.

12

1. 13. A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ BESZERZÉSÉNEK HELYE ÉS KÖLTSÉGE A tervpályázati dokumentációt bruttó 60 000 Ft összegért, munkaidőben (H-P: 800-1200) a Kiíró nevében eljáró Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. árusítja. A dokumentáció kifizetése az ugyanezen címen beszerezhető postai készpénzátutalási csekken való befizetéssel, postai, banki átutalással vagy banki postai befizetéssel történjen. A dokumentáció átvételekor be kell mutatni a befizetést igazoló bizonylatot, feladóvevényt, melyen szerepeljen a közlemény rovatban: „Pécs – Zsolnay tervpályázat”. Számlaszám: 14100017-39320749-01000002. A dokumentáció átvételét a Kiíró nevében hivatalosan eljáró szervezet elismervénnyel igazolja. A dokumentációt igény esetén Kiíró postai úton is megküldi a Pályázónak. A dokumentáció ellenértékének befizetését ebben az esetben is igazolni kell. A pályázati dokumentáció kizárólag magyar nyelven érhető el. A pályázati dokumentáció esetleges fordítási költségei a Pályázót terhelik!

13

2.

Részletes program

2. 1. Tervezési feladat 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. 2006. novemberében Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa, Pécs-2010 projekthez kapcsolódva nagyon nagy szakmai érdeklődésre számot tartó konferencia zajlott. Ezen holland és magyar szakemberek részvételével a Zsolnay Kulturális Negyeddel kapcsolatban olyan stratégiai jelentőségű városfejlesztési gondolatok születtek, melyek 2007. októberében kiadvány formájában közzétételre kerültek. A pályázó feladata, hogy ezen gondolatok mentén foglalkozzon a tervezés tárgyával, hiszen ez megkönnyíti munkáját és nagyobb, szélesebb spektrumú rálátást is biztosít Pécs meghatározó szellemiségű és múltú gyárára. A teljes kiadvány a pályázat mellékletét képező CD-n elérhető!

2. 2. Tervezési program A kiüresedett, leromló ipari épületegyüttes revitalizációjának szükségessége és az új (főként a fiatal generációk kulturális szokásait megjelenítő) kulturális intézmények iránti igény találkozik össze a Zsolnay Kulturális Negyed projektjében. A gyár hagyománya (gazdaság és művészet szimbiózisa) és félig zárt, a városba beékelődő, ám attól el is különülő építészeti tere, épületállományának nagy belső terei és szépsége ideális helyszínt biztosítanak egy kulturális negyed létrehozása számára. Az eddig elkészült részleges felújításokat az évente megpályázott támogatások finanszírozták, de ezekből épphogy csak a legégetőbb feladatokra, kármentésre futotta. A helyszín különleges hangulatú élményt nyújt, amely (a siralmas állapotok ellenére is) mindenkit megérint. Nyilvánvaló, hogy az épületegyüttes puszta megmentése, helyreállítása nem elegendő, a túlélés reális biztosítéka csak egy átfogó revitalizációs- és működési koncepció lehet. Ennek kidolgozása már a felújítási munkákkal párhuzamosan elkezdődött, amelynek lényege: egy nőtt ipartelep tervezett átalakítása kulturális témaparkká.

14

2.3. A Zsolnay Kulturális Negyed rehabilitációja A Zsolnay-gyár nagy, a termeléstől jórészt már elhagyott ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve a műemlék épületek felújításával elindult folyamat. A revitalizáció folytatásaként – az EKF-hez kapcsolódóan megtörténik a gyár területén lévő nagy (tizenötezer négyzetméteres) közpark rekonstrukciója; az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A projekt célja olyan kulturális-művészeti övezet létrehozása a gyár üresen, funkció nélkül maradt épületeiben, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városfejlesztési célokat valósít meg. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmeződik a város modern kori jelképe, a Zsolnay-gyár, újra jelentéssel töltve fel Zsolnay Vilmos egykori gyárjellemzését: „egyaránt otthona a termelő iparnak és a lelket nemesítő művészeteknek”.

Program A Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásával kapcsolatban, ahogyan általában is az ilyen nagyságú projektek esetében, nem fogalmazható meg egyetlen átfogó cél, inkább célok rendszeréről beszélhetünk. A célrendszer elemei többnyire egyenértékűek, sorrendjük felcserélhető: • A Zsolnay-gyár volt, ipari épületegyüttesének felújítása és revitalizációja, kulturális funkciók odatelepítése által. • Új kulturális és művészeti intézmények életre hívása, melyek az aktuális társadalmi és kulturális folyamatokra reagens tudásközpontként működnek. • A projekt Pécs kulturális-művészeti életének, idegenforgalmának új területi egységet jelöl ki, megváltoztatva a város kulturális tereinek hierarchiáját, elősegítve a belváros keleti irányú, új kulturális tengely létrehozásával történő kiterjesztésének városfejlesztési célját. • A Zsolnay-márkanév korszerű átértelmezése a lokális kulturális identifikációban és a város imázsában.

2.4. Átfogó célkitűzések: •

A város és térsége turisztikai forgalmának növekedéséhez szinergikus módon történő hozzájárulás és a turizmusból származó elsődleges és másodlagos bevételek növekedése

•

Sikeres, jelentős látogatottságot biztosító, egymás hatását erősítő kulturális és szórakoztató funkciók koncentrált megjelenése

•

A vendégéjszakák számának növekedése

•

A turizmushoz kötődő foglalkoztatás nagyságának növekedése a projekthez közvetlenül kötődően és csak közvetetten kötődően (externális hatások)

•

A turizmushoz kötődő vállalkozások bevételeinek növekedése projekthez közvetlenül kötődően és csak

15

közvetetten kötődően (externális hatások) •

A város szellemi kapacitásaihoz kötődő kreatív vállalkozások számának és eredményességének növekedése

•

Kreatív vállalkozások számának növekedése közvetlenül

•

A kreatív vállalkozások által foglalkoztatottak számának növekedése

•

A kreatív vállalkozások árbevételének növekedése

•

Az egyetemhez kötődő, spin off és kezdő vállalkozások számának emelkedése

A gazdaságossági (társadalmi-gazdasági hatás) elemzés során a projekt fejlesztési és működési költségeit a revitalizált területeken kialakított új funkciókból adódó társadalmi hasznokkal kell összevetni. A Zsolnay-gyár legfontosabb tradíciója a termelés élő kapcsolata a kortárs képző- és iparművészettel, építészettel. A Zsolnay-sikerek a technológiai újítások mellett a művészi minőségű formatervező munkának voltak köszönhetők. A művészetoktatási funkció megtelepedése a Kulturális Negyedben a művészet és ipar együttműködésének a reneszánszát indíthatja el. A gyár ingatlana városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Keleti végpontja a belváros keleti irányú kiterjesztésével létrehozandó új kulturális tengelynek, amelynek kialakítása a Kulturális Főváros-pályázat fejlesztési koncepciójának egyik legfontosabb eleme. Az ingatlan minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti stb.) e szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A gyár déli területén lehetőség kínálkozik egy autóbusz- és személygépkocsi-parkoló kialakítására (Zsolnay-kapu), amely részben tehermentesítheti az új kulturális tengely és a belváros közlekedését.

2.5. A projekt közvetlen céljai: •

A Zsolnay hagyományok megújítása

•

A Zsolnay szellemiséget idéző, a hagyományokat bemutató és a kreativitást segítő intézmények betelepítése

•

A Pécsi Tudományegyetemnek a város gazdasági és kulturális életébe történő jobb beágyazódásának elősegítése

•

Az egyetemi ifjúság aktívabb bevonása a város kulturális és gazdasági életébe

•

A kreatív hozzáadott értéken alapuló vállalkozások és intézmények betelepítése a negyedbe

•

Színvonalas turisztikai, vendéglátó és egyéb szolgáltatások betelepítése a negyedbe

16

A gazdaságossági (társadalmi-gazdasági hatás) elemzés során a projekt fejlesztési és működési költségeit a revitalizált területeken kialakított új funkciókból adódó társadalmi hasznokkal kell összevetni.

2.5.1. Társadalmi hatások •

munkahelyteremtés (a projekt által létrehozott munkahelyek száma, egy főre jutó átlagos jövedelem növekedése),

•

a kulturális-műveltségi szint, színvonal emelkedése,

•

a közösségi élettér növekedése,

•

a nemzetközi együttműködések intenzívebbé válása,

•

turisztikai imázs javulása, a növekvő idegenforgalom okozta hatások

2.5.2. •

Gazdasági hatások a termelő - kereskedelmi - szolgáltatási tevékenységek által termelt hozzáadott érték (GVA) növekedése,

•

az oktatás, képzés élénkülése,

•

az innováció élénkülése,

•

a projekt által támasztott helyi kereslet növekedése (például látogatók számának, vendégéjszakák számának növekedése, külföldi és belföldi vendégek száma, aránya stb.),

•

2.5.3.

vagyonhatás (létrehozott új ingatlanvagyon, a meglévő ingatlanok értékváltozása).

Környezeti hatások

•

az épített környezet állapotának változása,

•

zöld területek állapotának változása,

•

az egyes környezeti elemek állapotának változása (felszín alatti víz, földtani közeg, stb.),

•

a revitalizált terület nagysága

17

2.6. A tervezési feladatokról általában: A történeti Zsolnay-gyár ingatlanán, a mellékletben kiadott és lehatárolt tervezési területen, az üresen álló, illetve alacsony intenzitással hasznosított, kb. 21 000 m², műemléki védettség alatt álló épületegyüttes, 15 600 m² park, 27 100 m² szilárd burkolatú út és díszudvar, valamint 1000 folyóméter díszkerítés teljes építészeti, kertészeti és funkcionális felújítása. A revitalizációt az is szükségessé teszi, hogy a Zsolnay-gyár különleges helyet foglal el Pécs életében: a város modern kori fejlődésének legfontosabb szimbóluma, a városidentitás alapvető tényezője. A Zsolnay-gyár gazdasági és iparművészeti teljesítménye a város legsikeresebb, hazai és nemzetközi szinten a legtöbb elismerést kivívott, mind a mai napig legismertebb produktuma. Közvetve a város egészére hatással van a gyár hanyatlása és egészére hatással lehet épületegyüttesének felújítása és kulturális jellegű revitalizációja, kvázi újjászületése. A kiüresedett, leromló ipari épületegyüttes revitalizációjának szükségessége és az új (főként a fiatal generációk kulturális szokásait megjelenítő) kulturális intézmények iránti igény találkozik össze a Zsolnay Kulturális Negyed projektjében. A gyár hagyománya (gazdaság és művészet szimbiózisa) és félig zárt, a városba beékelődő, ám attól el is különülő építészeti tere, épületállományának nagy belső terei és szépsége ideális helyszínt biztosítanak egy kulturális negyed létrehozása számára. Az eddig elkészült részleges felújításokat az évente megpályázott támogatások finanszírozták, de ezekből épphogy csak a legégetőbb feladatokra, kármentésre futotta. A helyszín különleges hangulatú élményt nyújt, amely (a siralmas állapotok ellenére is) mindenkit megérint. Nyilvánvaló, hogy az épületegyüttes puszta megmentése, helyreállítása nem elegendő, a túlélés reális biztosítéka csak egy átfogó revitalizációs- és működési koncepció lehet. Ennek kidolgozása már a felújítási munkákkal párhuzamosan elkezdődött, amelynek lényege: egy nőtt ipartelep tervezett átalakítása kulturális témaparkká. A jelentős költségigényű projekt több pályázatot megjárt, közben folyton alakult, fejlődött, mígnem 2005-ben öszszetalálkozott Pécs EKF pályázatával, amelybe (nem utolsósorban előkészítettségének köszönhetően) beemelve, ennek egyik kulcsprojektjévé lépett elő. Az épületegyüttes tervezett rehabilitációja sajátosságainak feltárásához nélkülözhetetlen az épületállomány megismerése és értékelése, hiszen a jelenlegi, meglehetősen kaotikus épülethalmaz a gyártörténet lenyomata.

18

2.7. Gyártörténet és épületállomány Zsolnay Vilmos a családi kőedény-manufaktúrát kivásárolva 1868-ban alapította a gyárat, ezzel kezdődött az ipari forradalom-kori sikertörténet. A Zsolnay márka néhány év alatt nemcsak betört az európai piacra, de – technikai-technológiai újításainak köszönhetően – a minőségi és művészi élvonalat is jelentette. Az ő nevéhez kötődik a jellegzetes porcelán-fayanszon kívül a magastűzű égetés és máz kidolgozása, a szecesszió idején tömegesen használt épületkerámia, a fagyálló pirogránit, valamint a speciális redukciós égetéssel készülő eozin-technológia 1893-ban. Zsolnay Vilmos az 1868-ban még 6-8 kisebb műhelyépületből álló manufaktúrát felfejlesztve a mostani gyár épületeinek kétharmadát építette haláláig – ezek egy részét azonban átépítették, vagy lebontották időközben. Zsolnay Vilmos halála (1900) után fia, Miklós vette át a gyár vezetését. Keze alatt ért sikerei csúcsára a gyár – amit a gyártelep keleti részén nagyarányú építkezések, fejlesztések is kísértek. Az ő idejében készült a déli területen álló csőgyári kemence épülete, a mostani főbejárat mellett volt műhely, a Zöld ház, valamint a mauzóleummal szemben állott igazgatói lakóépület – ez később a szocialista nagyüzem-bővítésnek esett áldozatul. Miklós 1922-es halála után, az 1948-as államosításig Zsolnay Teréz és következő generációk korszakában a Vilmos örökségét és tehetségét méltón tovább vivő fiú hiánya, a sokszor válságos gazdasági környezet és a háború nehezítették a talpon maradást. Az államosítás után hosszú évekre leállt a díszműgyártás, csak szigetelők készültek. Az ’50-es évektől átalakult (felduzzasztott és igénytelen tömeg)termelés nemcsak a Zsolnay márkanevet devalválta, de nem engedte meg a speciális technológiákat sem, így azok hosszú időre feledésbe merültek. Ezt az időszakot többségükben igénytelen üzemi épületek, átalakítások, toldalékok kísérték. A régi épületek többsége pedig az elmúlt évtizedeket érdemi felújítás nélkül vészelte át. A gyári épületegyüttes tehát nem egyszerre, hanem folyamatosan, szakaszosan épült, mindig az éppen aktuális termelési igényekhez igazodva. Létrejötte három periódusra tagolható, amelyek az épületek minőségét is meghatározták: •

Az „aranykor” – Zsolnay Vilmos és fia Miklós időszaka 1868-1922 között,

•

a második, lefelé ívelő korszak a gazdasági nehézségek, világháború,

•

majd az 1948-as államosítástól a termelés túlpörgetése okozta minőségi válság időszaka.

Az utóbbi 15 évben a termelés jelentősen visszaszorult, amely jelenleg is az elavult-amortizálódott épületekben folyik, gazdaságtalan feltételek és körülmények között. A csarnokok, műhelyek nagy része üresen áll. A revitalizáció a gyártás gazdaságossá tételével, az üzemek koncentrációjával, racionalizálásával kezdődhet.

19

A termelés mindhárom ága (a manufakturális jellegű pirogránit, eozin és díszmű, ill. a nagyipari jellegű porcelángyártás) az északkeleti, intenzív beépítésű területre költözik korszerű körülmények közé. Ezzel felszabadulhatnak a gyártelep legértékesebb belső területei a Kulturális Negyed számára. A hasznosítást elsősorban az ipartörténeti-műemléki szempontból legértékesebb épületekben célszerű tervezni, a toldalékok és a műszakilag-építészetileg értéktelenek pedig várhatóan elbonthatók. /Az épített Zsolnay örökség legértékesebbjei (épületek, kémények, kerítések és kerámiák) 2001-ben kerültek műemléki védelem alá, 10 éves procedúra eredményeként.

2.8. Az építészeti rehabilitáció sajátosságai 2.8.1.

Városszerkezeti sajátosságok:

A vizsgált projekt terület Pécs városközpontjától keletre, a Budai-külvárosban helyezkedik el. A város fejlődésében természetesen túlnőtte a térséget, a kiterjedt ipari terület mára zárványként maradt meg. A terület tengelyét a forgalmas, négysávos Zsolnay út (6-os út bevezetője) képezi, míg északi határa a Felsővámház utca, déli határa a pécsváradi vasútvonal. Északról a Mecsek-oldali hagyományos, kisvárosi beépítésű területekkel érintkezik, míg a Zsolnay út mentén jellemzően kereskedelmi-szolgáltató övezetekkel határos. A vasút alapvetően elválasztja a délre fekvő, kisebb részében lakóövezettel, nagyobbrészt zöldterületekből álló zónától. A gyár környezetében kialakult munkás lakónegyedek jellegzetes, zártsorú, földszintes – egyemeletes beépítésű utcái még megtalálhatóak a Felső- és Alsóbalokány (Budai város), illetve a Csillag utca (Budai külváros) és Kisbalokány térségében. A Felsővámház utca polgárosodott, gyári tisztségviselők és iparosok által lakott utcájának képe mára jelentősen átalakult, de a mellékutcákban még érdemes megőrizni - tervszerű támogatással - a sajátos kisvárosias hangulatot, és a területre jellemző kiskereskedelmi, iparos életformát. A térség az EKF fejlesztési elképzelései kapcsán a keleti tengely összefoglaló elnevezést kapta, mely a városközpont ilyen irányú erős kapcsolódásának szándékát jelzi. A 48-as téri egyetemi fejlesztések, a Búza téri várható beruházások, a Konferencia és Koncertterem, a Tudásközpont, és a Balokány liget környékének szabadidős fejlesztései komoly alapot teremtenek a térség fel- és átértékelődésére. A Zsolnay gyár a belvárosból jelenleg nem közelíthető meg nívós, szerves összeköttetések igénybevételével. A jövőbeli fejlesztések sikeressége érdekében elengedhetetlen lesz, hogy a Balokány liget, a Zsolnay Vilmos út és a Felsővámház utca felhasználásával a Negyedet élő módon bekötő, a kialakuló új funkciókhoz illeszkedő kapcsolati tengelyek alakuljanak ki.

20

2.8.2.

A terület jelenlegi közlekedési kapcsolatai:

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra épületegyüttese a 6.sz. országos főút pécsi belterületi szakasza mellett, a Zsolnay út – Major utca – Felsővámház utca által határolt telkeken és a főút déli oldalán fekszik. Jelen funkciójában gépjármű bejárattal rendelkezik az összes határoló utca felől, teherforgalma elsősorban a Zsolnay út felőli kapun bonyolódik. A gyár területét tehát meg lehet közelíteni gépjárművel: •

a Zsolnay út felől (bejárat nyílik a déli és az északi területrészre is);

•

a Felsővámház utca felől üzemi bejárat nyílik a terület keleti végében, valamint megközelíthető innen a műemléki együttes és az ún. „Zöld-ház”;

•

a Major utca felől bejárat nyílik a pyrogránit üzem feletti tömbbelsőbe

A déli oldali telek (a tervezett Zsolnay Kapu, ma felhagyott üzemi terület, elsősorban autósiskola tanpálya) beékelődik a főút és a bátaszéki vasútvonal közé, emiatt pedig a közúti forgalom csak a Zsolnay út felől hajthat be a területre (a balra nagy ívben befordulás engedélyezett, de a forgalom nagysága miatt igen nehézkes). A 2x2 sávos Zsolnay út szerepe a város forgalmában kelet-nyugati irányú közúti és tömegközlekedési tengelyként elsődleges, helyi főútvonali szerepe mellett pedig – alternatív útvonal híján – regionális szerepe is jelentős. A Felsővámház utca 2x1 sávos, kétoldalt parkolósávokkal (a Vadász utcai csomópontig). Az utca a Vadász utca folytatásaként a Budai külváros városrész gyűjtőútja és tömegközlekedési útvonala. A Búza téren át a Király utca felé a belváros és a Zsolnay negyed legfontosabb kapcsolatát adhatja. A fentiek alapján a terület közúti megközelíthetősége a kiépített infrastruktúra tekintetében kedvezőnek mondható. Ugyanakkor a 6.sz. főút átvezető szakaszának forgalma érezhető nehézséget jelent, a Zsolnay út ezen szakaszának mértékadó órás forgalma 3300-3400 Ej két irányban (a 2005-ös közlekedés-fejlesztési koncepció vizsgálata1 alapján). Parkolási lehetőség jelenleg elsősorban a gyár területén belül áll rendelkezésre, illetve a Felsővámház utca belső szakaszán a közterületi parkolóhelyeket lehet igénybe venni. A Zsolnay Márkabolt előtt a Felsővámház utcán 810 gépjármű elhelyezésére alkalmas parkoló áll rendelkezésre. A várhatóan az északi oldali épületekbe kerülő kereskedelmi funkciók miatt az igények jelentős növekedésével kell számolni. A Zsolnay területének tömegközlekedési kapcsolatai a közúthoz hasonlóan szintén jók, autóbusszal megközelíthető mind a négy nagy autóbusz-végállomás irányából (Kertvárosból a 60; Uránvárosból a 2, 2A, 20, 20A, 21; a Főpályaudvarról a 31, 31A, 43 sz. járatokkal; Budai állomásról pedig a 20 és 20A kivételével az összes fent felsorolttal), a Balokány megállóhely kb. 5 perc gyaloglásra található a gyárépülettől. Emellett a Felsővámház utcán járó 27-es és 40-es autóbuszok is megállnak a Major utcánál. A vasúton a városba érkezők a Főpályaudvarnál felsorolt járatokkal közelíthetik meg a Zsolnay területét. A déli 1

Pécs MJV közlekedésfejlesztési koncepciója 2004-2005 (Pro Urbe Kft. – Kvantitás-Consulting Kft, 2005. szeptember)

21

terület emellett saját iparvágánnyal rendelkezik (jelenleg nem használt). A terület gyalogos kapcsolatait két irányból érdemes vizsgálni: •

a legközelebbi tömegközlekedési megállóhelyek felől és

•

a legnagyobb gyalogosforgalmat keltő belvárosi területek felől.

A Balokány autóbusz megállótól a Zsolnay épületei (az északi és a déli területrész is) a Zsolnay Vilmos út gyalogjárdáin közelíthetőek meg. A Major utcánál jelzőlámpával ellátott gyalogátkelőhely üzemel, azonban a főúttal párhuzamos járdák (elsősorban a déli oldali) keskenyek, a nagy közúti forgalom miatt így a gyalogosbiztonság és a komfortérzet nem megfelelő. A Major utcai megállóhely felől az északi terület gyalogos kapcsolatai kedvezőek, a déli területhez pedig szintén a gyalogátkelő és a Zsolnay út déli járdája igénybe vételével lehet eljutni. A belváros irányából a Király utca – Búza tér – Felsővámház utca tengely ad jó, a közúttól elfogadhatóan elkülönülő gyalogos útvonalat. Problémás pont Búza téri csomópont, a Lánc utca – Alsó Havi utca fontos helyi útvonal a belvárost elkerülő forgalom számára. A Zsolnay negyed két területrésze gyalogos kapcsolatokkal nem rendelkezik! A kerékpárosok számára általában bármely irányból találhatóak kedvező alternatív útvonalak, melyeken el tudják kerülni a 6.sz. főutat (ez kerékpározásra alkalmatlan, fokozottan balesetveszélyes). A megközelítési lehetőségeket a tervezett fejlesztések ismeretében értékelve a következő megállapításokat lehet tenni: •

a terület közútról jól megközelíthető;

•

tömegközlekedési kapcsolata megoldott;

•

a Zsolnay útról meg kell tervezni mindkét irányból a behajtási lehetőséget a déli és északi területrészekre. A Zsolnay út szélessége és a szűk beépítés miatt ez, elsősorban a déli parkoló területre, problémás pontnak tűnik;

•

a déli és északi területrészek gyalogos kapcsolatát biztosítani kell (alul-, vagy felüljáró építésével, a szintbeni keresztezést kerülni kell);

•

a déli területen és esetleg a Zsolnay-dombnál kialakítható a negyed ellátásához szükséges parkoló terület, előbbi kapacitása a Balokány-liget, és a PKK létesítményeivel összefüggésben is figyelembe vehető;

•

a megmaradó üzemi területek forgalma a Felsővámház utca felőli megközelítéssel várhatóan jól elválasztható a látogatói forgalomtól;

•

a Felsővámház és a Major utcai kisebb jelentőségű, de jól használható megközelítések differenciált térhasználatokra adnak lehetőséget.

22

2.8.3.

A beavatkozási terület kialakítása - A termelés költöztetése:

A Zsolnay Kulturális Negyed tervezett területét jelenleg vegyes tulajdonú, részben most is termelő funkciókat szolgáló ingatlanok alkotják. A beruházásnak, a ZsKN revitalizációjának első feltétele a termelés megszüntetése a jelenlegi helyszínen, épületekben és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt történő átköltöztetése a negyed keleti felébe a termelés folyamatosságának fenntartása mellett. Zsolnay gyár telkeinek jelenlegi együttes területe 67.675 m², melyen összesen 46.800 m² összesített alapterületű épület áll. A területen elszórtan működő ipari termelés a terület keleti végében levő elkülönülő 14.813 m² nagyságú területrészen álló kb. 9.600 m² összesített alapterületű épületegyüttesbe költözik át. A költözést kiváltó okok és feltételek sokrétűek. A költözésnek figyelemmel kell lennie egyrészt a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint az EKF projekt megvalósíthatóságára, másrészt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. (továbbiakban: Manufaktúra) termelési szempontjaira. A termelés a projekt szempontjából azért fontos, mert az ingatlanok felújításához szükséges kerámiákat kizárólag a Manufaktúra tudja biztosítani. A termelés jelenlegi helyzete, a költöztetés indokoltsága A költözés szempontjából a lényeges akcióterület a Zsolnay Gyár törzsterülete, nem foglalkozunk a Zsolnay Mauzóleummal és a „DoZso”-val, ugyanis az épületek Pécs MJV tulajdonában és az ingatlanokban nem folyik termelési tevékenység. (A projekt területe egyébként, mint azt a tulajdonviszonyokat bemutató fejezetben tárgyaljuk több tulajdonos használatában van, a tulajdonviszonyok rendezése hamarosan megtörténik.) A terület a projekt és a költözés szempontjából két részre osztható, az un. „Keleti” egységre, ahová a Manufaktúra termelő tevékenységét koncentrálni kívánja, másrészt a Zsolnay Kulturális Negyed fő megvalósítási egységére.

2.8.4.

Az infrastruktúra helyzete:

A revitalizációba vont ingatlan városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti, stb.) a szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A közműellátottság az akcióterületen az ipari tevékenységnek megfelelő, azaz a tervezett funkciók számára gyakorlatilag a korlátlan ellátottság biztosított. Tüzivíz tároló a gyár három pontján található, cca 200 m3 kapacitással, melyek betáplálást a belső ipari vízvezetékről kapnak. A gyár területén egy saját fúrt kút és 2 db gyűjtőakna is található. A városi ivóvíz 3 betápvezetéken érkezik, ebből egy 3"- os és kettő 2"- os. A kis keresztmetszet ellenére jelenleg a vízellátás bőségesen elegendő. A szennyvíz és a csapadékvíz elvezetés külön van választva. A két kivezetésből az egyik a 27- es épületnél

23

csatlakozik az úttest alatt húzódó gyűjtővezetékbe, a másik pedig a portánál. A Zsolnay gyárnak van egy darab szennyvíztisztítója, amely a Balokányi árokba engedi a vizet. Ellenőrzése rendszeres, mind a Zsolnay gyár mind a városi hatóságok részéről. A műemléki rész szennyvíz és vízrendszere elhanyagolt állapotban van, nincs egyetlen, egységes felmérés a területről. A fenntartó részéről javasolt a rendszer teljes bekamerázása, de a legcélravezetőbb megoldás egy teljesen új rendszer kiépítése. A villamos betáplálás két darab transzformátor állomáson keresztül történik. A déli terület trafója gyakorlatilag az egész Zsolnay Negyedet ellátja. Az északi területen lévő trafó a teljes technológia kiszolgálásáért felelős. A gázfogadó a keleti portánál van. Az állandó fűtőértékhez egy külön kiépített szabályozórendszer csatlakozik és a szabályozó után kerül elosztásra a gáz technológiai hálózata. A közüzemi fogyasztóknak külön gázbetáplálása van, ide tartozik a labor, az üzemi konyha és a villamos laboratórium.

2.8.5.

Az ingatlanok jelenlegi állapota:

Az épületegyüttes még mai leromlott állapotában is impozáns, azonban a különböző időkben készült épületek vegyes képet mutatnak. Az államosítást követően elsődlegesen a tömegtermelést preferálták, így az épületek díszítése, a korábbi belső harmónia károkat szenvedett. Az ötletszerű közműfejlesztések szintén nyomot hagytak a gyár területén. Az elmúlt évtizedekben a karbantartás nem vagy alig működött. A megmaradt termelés az elavult, amortizálódott épületekben folyik, rossz és gazdaságtalan infrastrukturális feltételek között. A gyárterület állapotának általános jellemzését a törzsterület keleti tömbjével kezdjük. A leendő termelési terület jelenleg üresen áll, az egykori ipari porcelán gyártása folyt a nagy alapterületű iparcsarnokokban. A nagy fesztávolságú épületek a termelés céljaira könnyen átalakíthatóak lesznek, de szükséges lesz bontási tevékenységek, az infrastruktúra és az utcai homlokzatok felújítása. A Zsolnay Kulturális Negyed egyik célja a területek revitalizációja. Jelenleg a terület tulajdonjogilag három részre osztható. A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. a tulajdonában lévő, műemléki épületeket kívülről felújította. A felújított terület a gyárnegyed legnagyobb egybefüggő műemléki épületegyüttese2. Az ingatlanra a vegyes használat jellemző, döntő többsége bérlemény, a legnagyobb bérlő a Manufaktúra, amely egyrészt irodaként és kiszolgáló létesítményként, másrészt az eozin üzemben folyó termelés céljaira használja a helyiségeket. A terület jelentős része parkosított. A nyugati terület többi része vegyes tulajdonú, a Sikorski ház kivételével a Manufaktúra tulajdonában van. Építészetileg vegyes terület, elszórtan találhatók modern és műemléki ipari épületek a területen. Az ingatlan 2

Az EKF pályázat Határtalan városcímet viselő CD mellékletében található tervlapok, Kulturális Örökségvé-

delmi Hivatal műemlékkeresője: http://www.koh.hu/kohkereso/Default.aspx?tipus=MUEMLEK

24

jelentős része funkciótlan, az ipari tevékenység megszűnésével felhagyott épületekkel és utakkal zsúfolt. A Sikorski házat tulajdonosa a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. kívülről felújította (belülről nem) a többi épület elhanyagolt. Jelenleg a telek délnyugati sarkában folyik a pirogránit gyártása.

A „Zöld Ház” építészetileg szerves részét képezi a Zsolnay Gyár épülettömbjének. Az épület korábban kulturális funkciókat töltött be az államosítás után, először a gyár, majd később a város művelődési házaként (DoZSó). A Dozsó a ’80-as-’90-es években még színházi és könnyűzenei eseményeknek adott helyet. Az épület jelenleg használaton kívül, jelentősen leromlott állapotban van. A terület kezelését a PVV. Rt látja el. Az épület műemléki védettséget élvez A Gyárnegyed harmadik része, az ún. déli tömb. A telek a „klasszikus” gyártömbtől délre a Zsolnay Vilmos, a Basamalom utca és a MÁV RT. által kezelt területek által bezárt háromszögben fekszik. A területen műemlékek és műemléki környezet egyaránt megtalálható, de döntő többségében felhagyott ipari területekkel tagolt. Az ingatlan udvarán ideiglenes gépjármű rutinpálya működik. Az ingatlant Ipari alagút köti össze a Zsolnay Vilmos utca alatt a gyárnegyed „Keleti tömbjével”. Az egyik legrosszabb állapotban a Zsolnay Mauzóleum található. A Zsolnay család temetkezési helyét Zsolnay Miklós építtette, akinek jóvoltából szabadkőműves jelképek is felfedezhetők a neoromán stílusú mauzóleumon. A műemléki védettséget élvező Zsolnay Mauzóleum állapota kritikán aluli, az épületet többször kirabolták, a díszítéseket ellopták (A terület használatát, kezelését Lovas László a „Városvédő Egyesület és a Zsolnay-család által létrehozott kuratórium elnöke3” végzi). Az ingatlant a Felsővámház utca választja el fizikailag a gyár tömbjétől. A meglévő dokumentumok és a bejárás tapasztalatai alapján értékelésre került a felépítmények műszaki állapota. Az épületeket kategorizálták műemléki védettség és fizikai állapot alapján, a fizikai állapot esetében romos, gyenge, közepes, jó kategóriákba sorolták az épületeket.

2.8.6.

A felmérés eredményét az alábbiakban foglaljuk össze:. ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota

Épületek sorszáma

3

Jellege

Jelenlegi státusz Terület (m2)

Állaga

E2

(fsz+2+padlás)

Nem védett

1 973 közepes

40%

E5

(as+fsz+2)

Nem védett

2 741 gyenge

35%

E6

(fsz+1)

Nem védett

2 823 jó-közepes

60%

Horváth Ágota: A Zsolnay Mauzóleum, Mesterporta http://www.mesterporta.hu/mp01834.html&d=1

25

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota Épületek sorszáma

Jellege

Jelenlegi státusz Terület (m2)

E7

(fsz+1)

Nem védett

E8

(fsz+2+padlás)

E9

Állaga

2 203 közepes

45%

Védett

462 gyenge

30%

(fsz+1+padlás)

Védett

710 gyenge

30%

E10

(fsz+1+padlás)

Védett

214 gyenge

30%

E11

(fsz+padlás)

Nem védett

199 gyenge

25%

E12

(p+f+1+padlás)

Védett

595 gyenge

35%

E13

(fsz+1+padlás)

Védett

526 közepes

50%

E14

(fsz+1+padlás)

Védett

627 közepes

50%

E15

Védett

821 gyenge

30%

E16

Nem védett

861 gyenge

30%

Védett

491 közepes

50%

E17

(fsz+1+padlás)

E18 E19

(fsz+2+padlás)

E20

Nem védett

1 700 gyenge

30%

Védett

1 204 közepes

40%

161 gyenge

30%

Nem védett

E22

(fsz+2)

Nem védett

2 591 jó

65%

E24

(fsz+2+tetőtér)

Védett

1 288 közepes

55%

E25

(fsz+2)

Nem védett

1 890 gyenge

20%

E26

(fsz+1+padlás)

Védett

1 543 gyenge

10%

E27

(fsz+1+padlás)

Nem védett

2 324 közepes

40%

E28

(fsz+1+padlás)

Védett

1 657 romos

0%

E29

(fsz+padlás)

Nem védett

138 romos

0%

E30

(fsz+3+padlás)

Védett

2 822 közepes

40%

E31

(p+f+1)

Nem védett

760 gyenge

30%

E32

(fsz+1+padlás)

Védett

908 romos

0%

E33

(as+fsz+1+padlás) Nem védett

3 230 gyenge

10%

E34

(fsz)

Nem védett

600 közepes

55%

E39

(fsz)

Nem védett

264 jó

50 - 60 %

E43

(fsz)

Nem védett

1 955 közepes - gyenge 45%

E45

(p+as+1)

Nem védett

2 656 közepes

E46 E48 E52

Nem védett (p)

50%

80 gyenge

15%

Védett

385 gyenge

10%

Nem védett

243 gyenge

20%

26

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota Épületek sorszáma

Jellege

Jelenlegi státusz Terület (m2)

Állaga

E53

(fsz)

Nem védett

173 közepes

40%

E55

(fsz)

Nem védett

55 gyenge

10%

Nem védett

72 gyenge

20%

E71 E72

(fsz)

E73 E74

(fsz+1)

E75

Nem védett

romos

0%

Nem védett

446 gyenge

30%

Nem védett

1 600 közepes

50%

Nem védett

72 gyenge

20%

E78

(fsz+1)

Nem védett

528 közepes

60%

E80

(fsz)

Nem védett

450 gyenge

10%

E81

(fsz)

Nem védett

15 gyenge

30%

E82

Nem védett

E83

(fsz)

880 jó

65%

Nem védett

28 gyenge

30%

Díszburkolatok

Nem védett

gyenge

10%

Egyéb zöldterület

Nem védett

gyenge

30%

Gyári parkok

Nem védett

gyenge

30%

Mauzóleum

Védett

gyenge

30%

Parkoló

Nem védett

gyenge

10%

Utak

Nem védett

gyenge

10%

M-2 víztároló

Nem védett

közepes

60%

M-4 víztároló

Nem védett

jó

80%

M-5 víztároló

Nem védett

jó

60%

M-6 fúrt kút

Nem védett

közepes

45%

Gyűjtőmedence

Nem védett

közepes

60%

1. Táblázat: A Zsolnay Kulturális Negyed épületeinek állapota Forrás: A Zsolnay Örökség Kezelő Kht által rendelkezésre bocsátott felmérés saját kiegészítésekkel.

Az átfogó építészeti rekonstrukció szempontjából a gyártelep sajátosságai egyedisége: •

Az ipari forradalom korában épült gyártelepek általában szikár, puritán, gyakran rideg hangulatúak, amelyekre a monumentalitás és nagyméretű csarnokok jellemzők. A Zsolnay gyár ettől merőben eltérő szel-

27

lemiséget áraszt. A hosszú idő alatt létrejött, fecskefészek-szerűen egymásra rakódott rétegekből kialakult épületszövet nem képvisel egységes stílust és sok helyütt nem is emlékeztet ipari épületre, gyárra. •

A gazdag díszítésű épületegyüttes valójában csak „melléktermék”, ugyanis a kerámiák nem ezekhez a házakhoz készültek, hanem az ország, a Monarchia területére, Európa- és világszerte készített épületkerámiák prototípusaival-maradékaival vannak díszítve, testet öltött referenciaként. Valójában tehát a gombhoz igazították a kabátot. Ebből is következik a sajátos, eklektikus összkép, amelyet az első periódusban emelt épületek mutatnak.

•

A sajátos mikroklímához szorosan hozzátartozik a környezet: a területet díszes magas kerítés övezi, különleges egyedi hangulatát a gondozott park és a kerámiákkal gazdagon díszített angolkert, sőt teniszpálya is fokozták. Ennek elsődleges oka, hogy nemcsak a műhelyek vezető munkásai, de maga a Zsolnay család is a gyár területén lakott.

•

Sajátossága ezen kívül, hogy a tervezett revitalizációhoz alkalmasint bontások szükségesek: a gyártelep zsúfolt, túlépült – az utóbbi 60 évben készült igénytelen épületek többsége ez idő alatt szinte nullára amortizálódott.

•

Elsősorban nem az épületek építészettörténeti jelentősége, hanem a gyártelep együttese képvisel kuriózum-értékű speciális helyi, hangulati értéket. A cél ennek megőrzése, ill. visszaállítása.

2.9. A revitalizációs program Mint a Zsolnayak idejében, a kulturális negyed alapvető eleme a több lábon állás, mint a fenntarthatóság biztosítéka. Kiemelt szerepet kapnak a jelentős közönség- és idegenforgalmat is vonzó közfunkciók, ehhez kapcsolódva a vendéglátás és kereskedelmi hasznosítás dominál. A tervezett átalakítás során az eredeti funkció nem szűnik meg, hanem a kulturális témapark szerves részeként látnivalót is kínál. A rehabilitáció egyik meghatározó eleme a környezet helyreállítása, melynek pszeudo-közterületként való használatát javasoljuk – melyhez hozzátartozik többek között a mauzóleum bekapcsolása is a sétaútvonalak rendszerébe, csakúgy, mint a szerves kapcsolat kialakítása a déli területtel, hiszen az egész terület egy egységet fog alkotni.

28

2.9.1. Funkciók Gazdasági szempontból természetesen a hasznosíthatóság súlypontja az, hogy milyen funkciócsoport tudja biztosítani az örökség rentábilis megtartását, a központi kérdést az jelenti, hogy egy megadott funkciócsoportnak az épületállomány hogyan feleltethető meg.

A meglévő épületállományt a következő csoportokba sorolható: •

eszmei és műszaki érték nélküli – bontandók

•

műszaki értékkel rendelkezők – eseti döntés kérdése

•

az örökséget képező, eszmei értékkel rendelkező épületek

A csoportok közötti határok TERMÉSZETESEN nem élesek, sőt előfordul, hogy ma egynek látszó épület valójában mindhárom csoportba tartozó résszel rendelkezik. Az eddigi tervezési munkák, kisebb-nagyobb felújítások során elsődleges szempont volt az egyes épületek külsőbelső értékeinek és adottságainak megtartása, kibontása, ezért nem engedhető meg, hogy az új funkció ezek hatását gyengítse. A megvalósíthatósági tanulmányban jelzett funkciók a projekt fejlődésével együtt finomodnak, változhatnak. A revitalizáció ilyen szemléletű megközelítését és kezelését a KÖH kezdeményezte egységes, átfogó védelem is segíti.

2.9.2. Tulajdonviszonyok a Zsolnay ingatlanokon Az érintett in-

Hrsz.

Terület

Tulajdon

m²

jellege

40167

2.870

kizárólagos

Pécs M.J. Város

u.a.

Zöld Ház

40504/1

3.904

kizárólagos

Pécs M.J. Város

u.a.

Zsolnay Gyár

40504/3

8.890

kizárólagos

Zsolnay Örökség KHT

Pécs M.J.V.

gatlan Zsolnay Mauzó-

Közvetlen tulajdonos

Közvetett tulajdonos

leum

műemlék Zsolnay Gyár

99,7% 40504/4

38.160

termelés Zsolnay Gyár

40511/1

7.485

osztatlan

Zsolnay Örökség KHT

Pécs M.J.V.-

közös

Zsolnay Manufaktúra Zrt.

99,7%-99,3%

kizárólagos

Zsolnay Manufaktúra Zrt.

Pécs M.J.V. 99,3%

Déli terület

40511/2

416

osztatlan

Zsolnay Manufaktúra Zrt.

Pécs M.J.V.

29

40511/3 Összes terület

5.330

közös

Pécs M.J. Város

99,3%-100,0%

kizárólagos

Pécs M.J. Város

u.a.

66.639

2007. márciusában a Zsolnay Gyárban tartott helyszíni bejárás alkalmával az épület állományt szemrevételezés útján kategóriákba sorolták aszerint, hogy a későbbiekben milyen szinten szükséges foglalkozni építészeti szempontból az épületekkel, illetve milyen szintű felmérési dokumentációt szükséges készíteni a továbbtervezés előtt. Az alábbiak szerint a KÖH irodája útmutatásai szerint a következő kategóriákat kerültek meghatározásra:

1. kategória: A teljes felmérést, feltárást, dokumentálást igénylő épületek, ahol esetleg a bontás során még értékes Zsolnay-kerámiák, építőanyagok is előkerülhetnek. 2. kategória: Azok a XX. század második felében épült épületek, melyek egyértelműen bontásra kerülhetnek, mivel értéket nem képviselnek, ezért minimális dokumentálást igényelnek. 3. kategória: Azok a XX. század második felében épült értéktelen épületek, melyek egyértelműen bontásra kerülhetnek, mert az értékes épületállomány minőségét rontják, viszont a bontást megelőzően, a műemlék épület állagmegóvásának és funkcionális továbbműködésének megoldásait dokumentálni kell. 4. kategória: Az előző három kategóriába nem sorolható épületek, melyek dokumentálása egyedi elbírálást igényel.

Épület száma E1 Porta E2 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16

Jelenlegi státusz Nem védett Nem védett Védett Védett Védett Nem védett Védett Védett Védett Védett Nem védett

I.

Besorolás II. III.

IV. x

x x X X x x x x x x

30

E17 E18 E19 E20 E22 E24 E25 E26 E27 E28 E29 E30 E31 E32 agy E33 agy E34 agy E39 agy E43 agy E46 agy E48 E52 E53 agy E66 babaház E71 E72 agy E73 E74 agy E75 E77 E78 E80 E81 agy E82 agy E83 agy Veszélyes a .tár Veszélyes a .tár Felvonulási ép. Kémények Déli ter. Kapu Garázs

Védett Nem védett Védett Nem védett Nem védett Védett Nem védett Védett Nem védett Védett!!! Nem védett Védett Nem védett Védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Nem védett Védett Nem védett Nem védett

x x x x x x x X x x x X x x x x x x x x x x x x x x x X x x x x x x x x x X X x

31

2.10. Tervezési feladatok, épületek, területek, funkciók A tervezési feladatok könnyebb átláthatósága és értelmezhetősége végett, célszerűnek látszik egy-egy funkció halmazt valamilyen módon egy-egy épület csoporthoz kötni. Ennek megfelelően a bekerülő funkció függvényében a terület négy nagy egységre tagolható. 1. Egyetemi Negyed 2. Alkotó Negyed 3. Gyermek és Családi Negyed 4. Míves Negyed Általános elv, ha az egyes épületek, épületcsoportok az adott funkcióval nem kerülnek teljes mértékben hasznosításra, akkor a fennmaradó területekre a pályázó javasolhat hasznosítási módot. Továbbá a tervezésnél a pályázó vegye figyelembe, hogy a funkciók meghatározásakor a program közlekedő területekkel nem számol. Ez természetesen a kialakuló koncepció függvényében alakul majd ki, de területi igénnyel bír.

2.10.1. Egyetemi Negyed funkciói és épületei Egyetemi épületek: É 25-2-32-34-33-74

Az épületek rövid leírása: Az É2-25 jelű, az északi területet délről határoló (jelenleg központi öltöző-szociális blokk, ill. használaton kívüli) épületek. A déli terület saroképülete (E32 –, É33) igényes megjelenésű nyerstégla homlokzatú, két-, ill. háromszintes, hossz-főfalas ipari épület, védett kamrás csőégető sómázas kemencékkel és a kissé megdőlt kéménnyel. Nagyobb arányú bontást a földszintes toldalékok jelenthetnek. A mellette álló épületek (E34-74) műszaki állapota megfelelő, sorsuk a hasznosítástól függ. Tervezett funkció: PTE művészeti kara számára átalakított épületek

É32, É33-as épületek:

Tervezési program: Az alábbi funkciók elhelyezését szükséges biztosítani, azzal a lehetőséggel, hogy a tervező teljes szabadságot élvez a helyiségek elhelyezésének tekintetében. Cél, hogy a tervezési programnak az épületcsoport maradéktalanul megfeleljen, és alkalmassá váljon a jövőben funkciójának betöltésére. A 33-as épület keleti homlokzata elé

32

épített, mára már meglehetősen leromlott állapotú, sok helyütt használhatatlanná vált hozzáépítést el lehet bontani, elősegítve ezzel, hogy a műemléki értéket képviselő épület homlokzata felszabaduljon. Tervezett funkció: Művészeti Kar Vizuális Művészeti Intézet, Mediális Művészetek Intézete Az É32-es épület hasznos alapterülete:

földszint: 416 m2 emelet: 529 m2 összesen: 945 m2

Az É33-as épület hasznos alapterülete:

alagsor: 847 m2 földszint: 1278 m2 emelet: 1060 m2 összesen: 3185 m2

Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

galéria - kiállítótér

1

150

150

installációs raktár

1

40

40

archív raktár

1

75

75

35 fős számítógépes oktatóterem

1

80

80

vizuális média informatika labor

2

40

80

média műhely

1

50

50

vizuális média labor

4

15

60

vágószoba

3

8

24

zenei informatika labor

4

35

140

szobrász műterem mobil falrendszerrel

4

180

720

tervezőgrafikai műterem

2

50

100

sokszorosító grafikai műterem

2

60

120

fotólabor

1

50

50

festő műterem mobil falrendszerrel

8

80

640

textil műterem

1

60

60

festő anyagraktár

1

40

40

vendég műterem mobil falrendszerrel

1

60

60

50 fős elméleti tanterem

1

100

100

rajzterem – anatómia, tárgy és térábrázolás

1

100

100

dékáni szoba

1

20

20

dékáni titkárság

1

30

30

20 fős tárgyaló

1

50

50

33

gazdasági iroda

1

15

15

zenei intézet igazgatói iroda

1

30

30

vizuális intézet igazgatói iroda

1

30

30

média intézeti igazgatói iroda

1

30

30

ügyféliroda

1

40

40

szolgáltatói adminisztráció

1

25

25

irattár

1

15

15

informatikus, szerverszoba

1

20

20

teakonyha

1

10

10

3 fős tanári szoba

3

18

54

25 fős elméleti tanterem

2

60

120

könyvtár (fonótéka, folyóirat-olvasó, raktár)

1

340

340

összes terület

3528 m2

A fenti helyiséglista nem tartalmazza a közlekedő területeket, a mellékhelyiségeket és a gépészeti, valamint a kiszolgáló helyiségeket. Ezek elhelyezése is a tervező feladata. További tervezési feladat, a 48-as térről induló, a Balokány Ligeten átmenő gyalogos látogatói sétaútvonalat az épületek valamelyikén keresztül átvezetni. Ezen látogatói útvonal kapcsolódjon a Zsolnay Kulturális Negyeden áthaladó sétaút-utakhoz. Ennek kialakítása és főbb tervezési irányelvei később kerülnek tárgyalásra. Ennek megoldásában a tervező szabad kezet kap, de természetszerűleg figyelemmel kell lennie a funkciókra, a műemléki épületre és a környezetbe való minél jobb beágyazásra.

É34, É74-as épületek: Tervezési program: Az alábbi funkciók elhelyezését szükséges biztosítani, azzal a lehetőséggel, hogy a tervező teljes szabadságot élvez a helyiségek elhelyezésének tekintetében. Cél, hogy a tervezési programnak az épületcsoport maradéktalanul megfeleljen és alkalmassá váljon a jövőben funkciójának betöltésére. Tervezett funkció: Művészeti Kar Szobrászat Tanszék, Hallgatói Rendezvény Központ Az É34-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

552 m2

Az É74-as épület hasznos alapterülete:

földszint:

845 m2

emelet:

880 m2

összesen:

2277m2

34

Helyiségei: darabszáma 1

m2/db (kb.) 500

össz. terület 500

bronz öntöde

1

210

210

kőszobrász műhely

1

210

210

gipsz műhely

1

140

140

szobrászati anyagraktár

1

50

50

szociális és kiszolgáló helyiségek

1

50

50

1

400

400

helyiség neve hallgatói rendezvény központ

közös hallgatói munkahelyek és kapcsolódó raktárak összes terület

1560 m2

A fenti helyiséglista nem tartalmazza a közlekedő területeket, a mellékhelyiségeket és a gépészeti, valamint a kiszolgáló helyiségeket. Ezek elhelyezése is a tervező feladata. További tervezési feladat: Az É 72-vel jelzett épület fizikai és építészeti adottságai olyanok, amik megfontolás tárgyává teszik annak elbontását. A tervező feladata, hogy az É 33-as és 34-es épületeket egy új épülettel öszszekösse. Ennek kialakításában a tervező szabad kezet kap. Törekedni kell az attraktivitásra, a multifunkcionális használhatóságra és a műemlékekhez történő illeszkedésre. Az épület területe ne haladja meg a 200 m2-t, mivel az indokolatlanul magas költségeket indukálna és megnehezítené fenntartását.

É22-es épület:

Tervezési program: Tervezett funkció: Művészeti Kar Zeneművészeti Intézete, Menza-étterem konyhával és raktárakkal Az É22-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

552 m2

földszint:

552 m2

I. emelet:

846 m2

II. emelet:

831 m2

összesen:

2527m2

A tervezés általános szempontjai: Mivel a zenei képzés épületében meglehetősen „hangos” tevékenységek kapnak helyet, nagyon fontos ezek egymástól, illetve a környezettől történő elválasztása. Az É 22-es épület szerkezetéből adódóan nagy flexibilitással bír. Ennek következtében a tervező is szabad kezet kap az egyes funkciók elhelyezésében. Mivel ebben az épületben kap helyet majd a kb.: 850-900 adagos konyha és menza, mely a negyed használóit, az egyetemistákat, oktatókat stb. is kiszolgálja, az épületen belül úgy kell telepíteni, hogy az ezzel járó mozgás, zajos tevékenység illetve a még talán ennél is fontosabb szellőzés, a lehető legkisebb mértékben zavarja a negyed többi funkcióját.

35

A tervezőnek figyelemmel kell lennie az É 22-es és É 2-es épületet összekötő hídra is. Ezen szerkezet elbontása nem lenne célszerű gondolat, megújítása sokkal inkább. Sőt elmondható, hogy az egyes hallgatók közlekedését is nagyban segíti. Átépítése a tervező koncepciójához legyen illeszkedő. Helyiségei: darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

hangszeres terem

12

20

240

gyakorló terem

4

20

80

rézfúvós terem

2

30

60

magánének terem

2

25

50

két zongorás terem

3

40

120

karvezetés terem

3

35

105

ütő terem + kapcsolódó raktár

1

50

50

próbaterem

1

100

100

50 fős elméleti terem

1

100

100

20 fős elméleti terem

2

50

100

hangszerraktár

1

50

50

zenekari próbaterem (300 fh. + z. dobogó)

1

400

400

szék-, kotta, dobogótároló

1

40

40

öltözők, zuhanyzók nemek szerinti bontásban

2

30

60

közös tanári szoba

1

25

25

3 fős tanári szoba

5

20

100

étterem

1

300

300

900 adagos konyha

1

50

50

kiszolgáló helyiségek, öltözők, raktárak

1

200

200

helyiség neve

gépészeti helyiségek összes terület

2230m2

É2-es épület:

Tervezési program: Tervezett funkció: Művészeti Kar Képzőművészeti Doktori Iskola, Kerámia Oktatási és Kutatási Műhely Az É22-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

57 m2

földszint:

893 m2

36

I. emelet:

588 m2

II. emelet:

567 m2

összesen:

2105m2

A tervezés általános szempontjai: Az épületben kap helyet a festő és kerámia képzés doktori iskolája, valamint a kapcsolódó terei. Az épület alagsori részén található egykori kerámia massza keverő vasbeton szerkezete csak meglehetősen korlátozott használatot biztosít, így a tervező feladata, hogy ezt adottságként kezeli-e vagy elbontja. Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Doktori Iskola doktori iroda

1

40

40

DLA műterem

11

45

495

anyagraktár

2

40

80

Kerámia Oktatási és Kutatási Műhely gipsz műterem

1

60

60

kemence terem

1

50

50

anyagraktár

1

60

60

labor

1

50

50

tárgyraktár

1

90

90

öntőműhely

1

40

40

massza előkészítés

1

30

30

bemutatóterem

1

100

100

tanári szoba

1

50

50

műterem mobil falakkal

1

240

240

elméleti terem

1

120

120

teakonyha, pihenő

1

20

20

szakkönyvtári helyiség

1

30

30

épületigazgatási irodák

1

200

200

összes terület

1755 m2

A kerámia műterem speciális igények szerint alakítandó ki, cél a megfelelő műtermi alkotó környezet megteremtése. A kemencetérben szükséges lesz légelszívó, légcserélő beépítésére illetve erős áram csatlakoztatására. A laborban az előzőeken túl légelszívó berendezést, valamint kompresszort is el kell helyezni.

É25-ös épület:

37

Tervezési program: Tervezett funkció: Kommunikáció – és Médiatudományi Tanszék (KMT), Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium (FVKSz) Az É25-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

253 m2

földszint:

555 m2

I. emelet:

536 m2

II. emelet:

523 m2

összesen:

Oktatás Szemináriumi terem (30 fős termek) Könyv-, dokumentumés médiumtár Számítógépes laboratóriumok Előadóterem (rendezvényekre átalakítható) Oktatói szobák Főállásúak

1867m2

KMT

FVKSz

közös

2 x 50 m2

1 x 80 m2

50 m2

Összesen 570 m2 230 m2

100 m2

100 m2

20 munkagépes, 60 m2

8 főállású oktató 5 x 20 m2 Félállásúak 4 félállású oktató 2 x 20 m2 Óraadói szobák 1 oktatói szoba 20 m2 PhD, demonstrátori 2 x 20 m2 szobák tárgyaló Titkárságok Graduális tanszéki 20 m2 titkárság Levelezős képzés 20 m2 titkárság Kiszolgáló helységek Mosdó, WC Teakonyha, étkező 20 m2 vendégszoba ruhatár Büfé, étkező Közösségi terek (pihenő, olvasó) Gyakorlati műhelyek, stúdiók Televíziós stúdió

20 munkagépes, 60 m2

120 m2 120 m2

120 m2 370 m2 160 m2

4 főállású oktató 3 x 20 m2

40 m2 4 óraadó 2 x 20 m2 2 x 20 m2

60 m2 80 m2 30 m2

20 m2

30 m2 80 m2 40 m2

20 m2

40 m2 3 x 2 (férfi-női) x 15 m2

20 m2 m2

4 x 25 20 m2 40 m2 100 m2

360 m2 60 m2 40 m2 100 m2 20 m2 40 m2 100 m2 480 m2

160 m2

160 m2

38

Gyakorló stúdió Rádió-, hangstúdió Utómunka szobák (műszaki szobák) Raktárok (műszaki, kellék, díszlet) Vizesblokk Pihenő, tárgyaló Összesen:

80 m2 2 x 30 m2 6 x 10 m2

80 m2 60 m2 60 m2

80 m2

80 m2

20 m2 20 m2

20 m2 20 m2 1860 m2

39

2.10.2. Alkotó Negyed funkciói és épületei A VOLT PIROGRÁNIT ÜZEM (É26-27-28-29-78) Az épületek rövid leírása: Talán a legszebb ipari együttes a gyár területén, ezen túl a körkemencék és sómázas kemence védett ipartörténeti emlék, a legnagyobb, kerámiadíszes ún. „cifra kémény” is kínálhatja a hasznosítás irányát. Nagyarányú bontások indokoltak például az erősen leromlott állagú értéktelen hozzáépítések esetében, a kétszintes műhely-raktár épület sorsát a hasznosítás/szükséglet befolyásolja. A tervező feladata, hogy az általa fontosnak ítélet épületeket, építményeket megtartsa, vagy részben-egészben elbontsa. (Racionálisan végiggondolva kb. 700 m2 bontással lehet számolni.) Cél mindenek felett, hogy az itt betelepítendő funkciók minél jobban együtt éljenek, egymás működését a lehető legjobban segítsék és a Zsolnay Kulturális Negyedhez méltó minőségű tereket, életérzést megőrizzék, vagy éppen fokozzák. Az épületcsoport által körülzárt udvar intimitása, zártsága építészeti eszközökkel tovább erősítendő, annak megszüntetése hibás lenne, így a területi igények, még ha nem is töltik fel maradéktalanul a rendelkezésre álló területeket, a „felesleget” nem kell feltétlenül elbontani, felújítva a később odakerülő funkciókat gyakorlatilag megújulva várhatják. A körülzárt udvart úgy kell megtervezni, hogy alkalmas legyen kisebb szabadtéri rendezvények megrendezésére, performanszok megtartására, a betelepülő söröző teraszának legyen benne hely, segítse elő az „élettel” való megtöltést. A tér burkolatához a tervező használja fel a helyben lévő majdnem évszázados korú burkolatokat, nyilván leselejtezve a már nem használhatókat. Röviden: legyen olyan ez a terület, amely a pyrogránit üzemhez méltó környezetet alakít ki, és minden tekintetben illeszkedik az ipari épületek együtteséhez. A tervező szabadon megválaszthatja, hogy a megadott funkciókat mely épületbe helyezi el, azonban néhány funkció esetében egyes területek, épületek megfelelőbbek az adott funkcióra. (Pl.: az E27-es jelű épület az inkubátor ház funkciójának alkalmasabb, mint bármely másik.)

Tervezett funkció: Ifjúsági alkotó és rendezvény tér, Ifjúsági Központ, Művészeti alkotóház, Zsolnay Design Központ, Dizájn Centrum, Roma Kultúrtörténeti és Tolerancia Központ, kapcsolódó vendéglátóhely, Az É26-os épület hasznos alapterülete:

Az É27-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

816 m2

emelet:

776 m2

összesen:

1592 m2

földszint:

1522 m2

emelet:

815 m2

40

Az É28-as épület hasznos alapterülete:

Az É29-es épület hasznos alapterülete:

Az É78-as épület hasznos alapterülete:

összesen:

2337 m2

földszint:

710 m2

emelet:

948 m2

összesen:

1658 m2

földszint:

137 m2

összesen:

137 m2

földszint:

885 m2

összesen:

885 m2

mindösszesen: 6613 m2

Pécsi Ifjúsági Központ Cél olyan interaktív közösségi tér/ek megvalósítása, amelyben az idegenforgalom, a kultúra, együttes megjelenítésével, azok egymásra hatásával multifunkcionális szolgáltató rendszer működik, amely egyaránt kiszolgálja a város ifjúságának kulturális és szórakoztató igényeit és az idegenforgalmat. Látogatói központból kiinduló, az élő-alkotó kultúra látványeszközeivel gazdagított idegenforgalmi attrakciók, a kreatív ipar fiatal tehetségeinek helyet adó inkubátortér attraktív egységbe fűzésével, egyedülálló szolgáltató rendszer létrehozása az érdekeltek széles körű együttműködésével. Egy-egy szolgáltatás tartalmát az adott szubkultúrában dolgozó-és alkotó személyek, közösségek, civilszervezetek bevonásával kívánjuk kialakítani. Így szerepet kapnának programunkban a városban élő és dolgozó alkotó értelmiségiek, fiatal művészek és azok közösségei. A projekt befogadó típusú lenne abban a tekintetben is, hogy a város által támogatott – s jelenleg a Pécsi ifjúsági központ keretein kívül, a városban szétszórtan működő - amatőr művészeti együttesek (Ércbányász Koncert

41

Fúvószenekar, Fekete Gyémánt Bányász Koncert Fúvószenekar stb.) számára is próba és fellépési lehetőséget, otthont biztosítana. Fontos feladat, hogy ezen terület alkalmasint zárható is legyen.

A célszerű térkialakításban két alaptípussal kell számolni: A működtető és a szolgáltatói háttérhez kapcsolódó, valamint a befogadó terek. A kialakítandó terek jellege szerint: •

speciális tevékenységformákat kiszolgáló terek

•

többcélú közösségi terek

•

funkcionális (működtetéshez kapcsolódó) terek

A speciális tevékenységformákat kiszolgáló terek 1. A „bejárat” közelében helyezhető el a kor egyre fokozódó igényét kiszolgálva a szintén bevételt termelő „Internet és kreatív játékterem”. A működéséhez legalább 20 internet hozzáférési hely kialakítása szükséges és az érdekelt termelő és forgalmazó vállalatok bevonásával megvalósítható kreatív játékok elhelyezéséhez további mintegy 30-50 m² alapterület. Legyen kiszolgálás a vendéglátó hely felől ebben a térben. Helyigénye: kb.: 150 m2

2. Célszerűnek látszik egy 4-5 tantermes, oktatástechnikai eszközökkel felszerelt helyiséggel „Kreatív fejlesztő Központot” kialakítani, ahol minden korosztály bevonásával specifikus képzési programok indulhatnának, s egyúttal megoldható lenne a közművelődési szakemberek idegenforgalmi átképzése-továbbképzése is. Bevételt termelő egységként működhetne. A multifunkcionalitás jegyében itt megvalósíthatók lennének az ismeretterjesztés különböző formái is. Helyigénye: kb.: 200 m2

3. A „Diákszínházi Centrum” produkciói a másutt vázolt többfunkciós terekben elhelyezhetők, gazdagíthatja az idegenforgalmi választékot, elősegíti a város színházi kultúrájának fejlesztését, neveli a profi színházak utánpótlását, fejleszti az egyes korosztályi csoportokban részt vevők kifejezőkészségét, ezáltal a társadalmi életbe való bekapcsolódásának esélyét. A Diákszínházi Centrum magában foglalja az IH-diákszínpadi csoportjait, musical műhelyét, moderntánc színpadi produkcióit és együttműködik – odatelepülése esetén – a Bóbita Bábszínházzal,

42

így a színpadi alkotóművészet valamennyi ágát, így a báb, a meseszínház, a diákszínházi kötelező irodalom megjelenítését, a zenés színházat, a mozgásszínházat egyaránt felöleli. Helyigénye: kb.: 400 m2 3.

Képzőművészeti terek:

Képzőművész műhely kreatív foglalkozások számára. Helyigénye: kb.80-90 m2 Zenekari műhely az Ifjúsági Központban helyet kapó művészeti együttesek számára: Helyigénye: kb.80 m2 + ehhez kapcsolódó raktár hangszerek, kották kottatartók stb. részére.25-30m2 2 db táncműhely

2 x kb. 50 m2 alapterületen,

ami nem próbaterem, mert a próbákat a színházteremhez kapcsolódó próbatermekben tartják. Úgy kell megtervezni, hogy az egyik a néptánc, a másik a moderntánc csoportok részére használható infrastruktúrával rendelkezzen.

Funkcionális (működtetéshez kapcsolódó) terek •

Irodai háttér, korszerű felszereléssel, internet és multimédiás kapcsolattal 15-20 fő szakember elhelyezésére. Helyigénye: kb.: 180 m2

•

Technikai helyiségek (technikusok, takarítószemélyzet, karbantartók stb. elhelyezésére) Távlatban kb. 15-20 fővel kell számolni. Helyigénye: kb.: 40 m2

•

Tárgyalótermek 6 illetve 20 főre az irodarészhez kapcsolódó elhelyezéssel Helyigénye: kb.: 30 m2

•

Raktárak (technikai, karbantartási eszközök stb.) Több elkülöníthető helyiségben kb. 200 m² alapterületen. Helyigénye: kb.: 200 m2

43

Vendéglátó hely A vendéglátóhely funkciója főként a ZSKN-ben tanuló egyetemisták, hallgatók, művészek, látogatók kiszolgálása. Az étterem-„kocsma” egész nap nyitva lesz, esténként pedig közösségi helyként is működik. Ideális esetben legjobb helye talán az É 29-es épületben lesz, de valószínűleg ennek területe nem lesz elegendő a funkció teljes ellátására. Úgy kell kialakítani, hogy legyen kapcsolata a 78-as épülettel, hiszen ennek használói is igénybe veszik szolgáltatásait.

Vendéglátó hely funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

1

200

200

vendéglátó hely összesen

200 m2

Kortárs Művészeti Központ Feladata a régióban és a városban élő-működő kortár művészek számára megjelenési és alkotási lehetőséget biztosítson. Alapvetően kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt állandó helyiségekkel rendelkezik, melyek a programszervezést, ügyintézést, adminisztrációt szolgálják, másrészt a Központ működése révén a nagyobb, közös használatú kiállító, zenei és bemutató tereket veszi igénybe. A Pécsi Ifjúsági Központtal összehangoltan működik, lényegében önálló intézményként, de helyiségei a közös használatú terek igénybevételével képzelhetők el.

Kortárs Művészeti Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

igazgatói szoba

1

26

26

4 fős iroda

2

40

80

nyomdai helyiség

1

15

15

meeting room

1

40

40

mosdó

2

10

20

társalgó

1

50

50

mosdók

2

10

20

raktár

1

60

60

összesen:

311m2

44

Rezidens alkotóház Az épületrészben ösztöndíjas művész-hallgatók kapnak helyet, ahol féléves v. éves tanulmányaikat tölthetik el. Alkotó műteremként működik. Helyiségei - funkciói: funkció-helyiség neve

darabszáma rezidens alkotóház

rezidensek elhelyezésére alkalmas műterem, az Ifjúsági Központ által üzemeltetett kreatív alkotóhelyek, melyek szükség esetén egybenyithatóak vagy szekcionálhatók

20

m2/db (kb.)

össz. terület

50

1000

összesen

1000 m2

Roma Kultúrtörténeti és Tolerancia Központ A városban és a régióban élő kisebbségek számára létrehozott központ, közösségi ház funkcióját betöltő helyiségek csoportja. Tolerancia Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

információs tér

1

40

40

irodák

6

20

120

közösségi helyiség

1

80

80

előadó terem, színházterem

1

300

300

szakkönyvtár

1

200

200

galéria, kiállítás

1

150

150

múzeum

1

110

110

összesen

1000 m2

Zsolnay Design Központ- Sikorski műteremház (E24) Az épület rövid leírása:

45

A mostani épület magját képező műhely 1883-ban épült, majd valószínűleg nem egységes terv alapján, hanem több lépcsőben átalakítva-bővítve az idősebb Zsolnay lány, Júlia és építész férje, Sikorski Tádé lakó- és műteremháza volt. Az 50-es évektől gyári óvoda, sportöltöző és műhelyek. Jelentősebb átalakítások a földszinten behúzott közbenső födémmel egyidejűleg készülhettek, egyéb helyeken az eredeti/korábbi állapot megmaradt. A részleges homlokzat-felújítás és kertrendezés során készült a díszes pirogránit főbejárati előlépcső rekonstrukciója. Bontás a hasznosíthatóság érdekében szükséges utólagosan épített-átalakított szerkezetekre korlátozódhat.

Tervezett funkció:. Zsolnay Design Központ v. Pannon Filharmonikusok székháza Tervezési program: Az épület hallatlan művészettörténeti és kulturális értéket képvisel. Ezért hasznosítása kiemelt kell, hogy legyen. A tervezett funkció szerint európai hírű, és nemzetközileg elismert művészek dolgozhatnak majd itt meghatározott ideig. Az ő nyugodt alkotótevékenységüket fogja az épület minden eszközzel szolgálni. Ezért szükség lesz műterem, alkotóhely, valamint szállás biztosítására. A művészek által alkotott tárgyak zsűrizésre kerülnek, illetve a későbbiekben a Zsolnay márka termékfejlesztésében is részt vehetnek, akár sorozatgyártás formájában is. Mivel az épület műemléki értéket képvisel az alább felsorolt funkciók az épület adottságainak függvényében alakíthatók ki. A megadott területek csak iránymutató jellegűek. Helyiségei:

Zsolnay Design Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

műtermek

1

85

85

lakótér

1

60

60

kiállítótér

1

80

80

anyagraktár

1

50

50

közösségi helyiség

1

120

120

műtárgyraktár

1

50

50

egyéb kiszolgáló helyiségek

1

55

55

összesen:

500 m2

46

Dizájn Centrum

Project célja: A dizájn integrálása a mindennapi tárgyi kultúra eszköztárába, a régió vállalkozásainak versenyképességének segítése, XXI. századi Dizájn Centrum létrehozására. Közép-Európa és a Mediterráneum határán élve, fel kell vállalni azt a tradíciót, amit e kultúra és földrajzi elhelyezkedés jelent. Városunkból indult Brauer Marcell, Zsolnay Vilmos, Victor Vasarely (itt mint grafikus tervezõ) a magyar iparművészet legmeghatározóbb alakjai. A világhírű Zsolnay Porcelán Manufaktúra városunk kultúráját, identitását, gazdaságát, családok százainak személyes sorsát határozta és határozza meg több mint 150 éve. Brauer szellemisége beépült a XX. századi modern művészet egyetemes értékei közé. Munkásságuk azt bizonyítja, hogy Pécs szellemisége globális értékeket hordoz, mely kiváló kiindulási alap és hiteles helyszín egy XXI. századi dizájn központ létrehozására. Nincs még egy közép-európai város ilyen iparművészeti hagyományokkal, mely alapja és generálója lehet egy új fellendülésnek. A dizájn és a gazdaság A dizájn a termékeink hozzáadott értékékének egyre növekvő részét alkotja, alapvető feladata, hogy biztosítsa a funkciót, az optimalitást, integrálja a kutatás eredményeit, a megjelenéssel segítse a piaci sikerességet, az eladhatóságot. Ezáltal a fogyasztói társadalmak gazdaságának motorjává vált. Meghatározó szerepe van a versenyképesség javításában, nagyban segíti az iparkultúrát, munkahelyek teremtését. A kreatív ipar, az új évezred egyik legnagyobb hatású vizuális kifejezési módja, a társadalmi tudat komolyformálója A központ feladata a dizájn népszerűsítése, a társadalom megismertetése jelentőségével, értékeivel. Segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, a társadalom érzékenységét a környezetkultúra iránt. Éppen a fent leírtak miatt az alkotó negyedben ezen funkció kiválóan illeszthető, ezen funkció köré a kiíró egy központot kíván létrehozni.

Helyiségei:

Design Centrum funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

"Hangár" változtatható funkcióval pl.: kiállítótér, prezentációs vetítő, konferencia terem, fotó műterem

1

180

180

Makett készítő műhely, szerszámos

1

20

20

Étkező, konyha

1

20

20

47

Kávézó

1

100

100

Recepció, mosdók

1

15

15

Szerver szoba

1

15

15

Dekorációs műhely, digitális nyomda

1

20

20

Tárgyaló:

1

30

30

Archívum

1

10

10

Mosdók, öltözők

2

30

60

1

85

85

Iroda

4

15

60

Raktár

2

10

20

Variálható, számítógépes munkacsoportok kialakítására alkalmas tervezői tér:

összesen:

635 m2

2.10.3. Gyermek és Családi Negyed funkciói és épületei

A Zöld Ház (E30) Az épület rövid leírása: Zsolnay Miklós 1912-ben építette a család lakóházának, felső szintjén saját műtermével. Az 50-es években hozzátoldott nagyteremmel előbb munkásotthonként, majd városi kultúrházként használták, kb. 10 éve üresen áll, lepusztult, tönkrement. Jellegzetes tetőzetén és gazdag kerámia díszítésű homlokzatain kívül belső megjelenése (kerámiaszegélyű falépcső, mennyezeti ornamentika, ajtókeretezések) kisebb átalakításokkal, de döntően eredeti állapotában maradt. Kívül-belül erősen elhanyagolt állapotban van. Tervezett funkció: Bóbita Bábszínház Tervezési program:

1. Nagyterem (nézőtér, színpad, zsinórpadlás) és a hozzátartozó fény- és hangvezérlő A bábszínház speciális működéséből eredően a nézőtér mérete, alakja, esetleges mobilitása döntően befolyásolja a közönség műélvezetét és az előadások technikai lehetőségeit. Az emberek többségében elavult sztereotípiák élnek a bábszínházról: paraván, kesztyűs bábok, prüntyögés…, így nem csoda, ha sokakban felmerül minek egy korszerű színházépület ehhez a gyermeteg játékhoz. A mai bábművészet sokkal össze-

48

tettebb és látványosabb, mint a fent vázolt, elemeiben természetesen tovább élő bábszínházi hagyomány. A bábszínházi előadások nagy része "illúziószínház", gondosan tervezett díszletekkel, bábokkal, fényekkel, csodákkal, az élettelen anyagból élőt varázsló, háttérbe rejtett bábszínészekkel, mozgatókkal. A különböző technikák (marionett, kesztyűs, pálcás, bunraku, árny, maszkos, óriásbábos stb.) és különböző bábméretek együttes alkalmazásának figyelembevétele jelentős színháztervezői, belső építészi feladat, kihívás. Az ideálisnak nevezhető bábszínház főbb nagytermi paraméterei: -

160 - 220 férőhely

-

hosszúkás, téglalap alakú nézőtér

-

enyhén emelkedő széksorok (esetleg mobil nézőtér)

-

gyermek és felnőtt méretre állítható vagy kiegészíthető székek (pl. Kolibri Színház)

-

korszerű technikával, takarásokkal ellátott színpad, állítható magasságú és mobil elemekből álló színpad és színpadtechnika.

2. Kamaraterem és a hozzátartozó fény- és hangvezérlő helyiség Az intimebb tér a bábszínházban is nagy jelentőséggel bír. A gyermekek bevonására, a közvetlenebb játékmódra ad lehetőséget a 80-100 férőhelyes kamaraterem. A nézőszám a tér kialakításának függvénye! Bizonyos bábtechnikák is csak ilyen térben élnek meg, ilyen helyre alkalmazhatók. A kamarateremben nagyon fontos a mobilitás! Sem a nézőtér, sem a színpad nem lehet beépített, megváltoztathatatlan.

3. Próbatermek – foglalkoztató szobák A Zöld Házban két ilyen terem lehetne, mely megnövelné az egész intézmény hatékonyságát, mobilitását. A Zöld Házban az egyik terem elsősorban „drámapedagógiai” és „zene-tánc-mozgás” programokat fogadna, míg a másik – kisebb terem – mesekuckóként a legkisebbeknek – 0-3 éveseknek – nyújtana programlehetőségeket (meseolvasás, mesefilm-, diafilmnézés, stb.) 4. Öltözők 4 öltöző kialakítása lesz szükséges a hozzájuk tartozó zuhanyzóval, WC-vel. 6-8 bábszínész dolgozik jelenleg a Bóbitában, de gondolnunk kell a vendégelőadások, fesztiválok nagyobb létszámú társulataira is.

5. Műszaki, díszítői, ügyelői szoba.

49

A bábszínház műszaki dolgozóinak - 5 fő - öltözője, tárolóhelyisége. Fontos, hogy ez is a színpad közelében legyen, hiszen itt tartanak olyan szerszámokat, anyagokat, melyek előadás közben felmerülő problémák megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Helyigénye: kb.: 18 m2

6. Irodák Legalább 4 irodahelyiség: 1 igazgatói, 1 szervezési, 1 gazdasági és 1 rendezői-tervezői szoba szükséges. Az összes iroda helyigénye kb.: 60 m2

7. Műhelyek A bábszínházban készül minden díszlet, kellék, báb és jelmez a legkülönfélébb anyagok felhasználásával, így a műhelyek mérete döntő fontosságú. -

Női műhely (varroda, finommunka, formázás)

Helyigénye: kb.: 35 m -

Férfi műhely (fém- és famunka, festés)

Helyigénye kb.: 80 m2 Szerencsés lenne egy nagy térből - tűzvédelem szempontjából - 2 műhelyt kialakítani a fém- és a famegmunkálásra. Az elhelyezésnél fontos szempont, hogy egymás mellett legyenek a műhelyek, viszont a játékterektől lehetőleg távol.

8. Raktárak A.) Varrodai raktár. (textilek, rövidárú, szivacs) Helyigénye kb.: 10 m2. B.) Fém- és faraktár. Helyigénye: kb.: 50 m2. C.) Báb és jelmezraktár. (40 év gyűjteménye) Helyigénye: kb.: 120 m2. D.) Díszletraktár. Helyigénye: kb.: 44 m2. E.) Vegyi raktár. (tisztítószerek, festékek) Helyigénye:kb.: 10 m2. F.) Fény- és hangtechnikai tár. Helyigénye: kb.: 15 m2. G.) A repertoáron levő előadások raktára. (Színpad melletti helyiség.) Helyigénye: kb.: 15 m2.

50

A bábszínház báb-díszlet-jelmez gyűjteménye nagy kincs, melyet szeretnénk a nagyközönségnek is megmutatni. Tájékoztatásul: a jelenlegi bábszínházban már létezik bábmúzeum az előcsarnokunkban és a nézőtér alatti vitrinekben. A képzőművészeti alkotásokat, tervezői munkákat, bábokat bemutató kiállítások megteremtése feladata kell, hogy legyen az új bábszínháznak! A Zöld Ház kupolájában elképzelhető egy állandó BÁBMÚZEUM. Ehhez kapcsolódna a műteremlakás interaktív kézműves programja. 9. Fogadótér, előcsarnok Helyigénye: kb.: 100 m2 10. Pénztár Helyigénye: kb.: 6 m2 11. Ruhatár Az előcsarnok része, önkiszolgáló jelleggel. Helyigénye: kb.: 20 m2

12. Mosdók Előcsarnokból nyílik egy férfi és egy női, valamint a színpad mellett egy társulati mosdó – zuhanyzó. 13. Konyha és társalgó Nagy szavakat használva azt is mondhatnánk, hogy a színház lelke. Egy alkotói műhelymunkában nagyon fontos, hogy legyen olyan hely, ahol beszélgetni lehet, ahol a próbák és előadások sikerei és problémái felszínre kerülnek. Helyigénye összesen: kb.: 40 m2 14. Vendéglakás (szoba, fürdőszoba, WC, főzőfülke) Évadonként 60-80 napot, éjszakát töltenek vendégrendezők, tervezők Pécsett. A kialakított vendéglakás több százezer forint megtakarítást jelentett a Bóbitának. A tervezendő vendéglakás helyigénye: kb.: 60 m2 15. Szabadtéri színpad - játszótér

51

A nyári üzemeléshez elengedhetetlenül szükséges. (Nyári táborok, hétvégi matiné előadások, fesztiválok.) A bejáratnál elhelyezett bábos játszótér önmagában is vonzó program lehet családi programok szervezésére

É31-73-as – épületek Az egykori szigetelő-vizsgáló labor-épület igazából az egyetlen, a Zsolnayak utáni időszakból, amely építészeti értéket is képvisel – nagytermes közfunkcióra alkalmas. A tervek szerint ebben az épület együttesben kap helyet nagy közönségvonzó funkcióval rendelkező attraktív tudományos és technikai kiállítás. A kiállítás jellege hasonló a budapesti „Csodák Palotája” kiállításához. Ezen funkció mellett fontos, hogy a gyakorlatban már bevált, születésnapi party-k, és más gyermek rendezvények megtartására alkalmas termet is alakítson ki a tervező.A kiállító térben interaktív, a látogatók számára kipróbálható szerkezetek kerülnek elhelyezésre, melyek főleg a fiatalabb korosztály igényeit szolgálják ki, de természetesen attraktivitással kell, hogy szolgáljon a felnőtt látogatók számára is. A Kulturális Negyed azon épületeiről beszélünk, amelyek esetében bővítésre is szükség lesz. Különösen fontos mindez, mivel eben az épületben kap helyet a Természettudományi Múzeum Kiállítása is, de ezen bemutató külön bejárattal kell, hogy rendelkezzen. A tervezés tekintetében a tervező szabadon formálhatja a hozzáépítés tömegét. A 31-es és 73-as épületek nem műemlékek, így a hozzáépítés módját várhatóan csak kevés tényező befolyásolja. Cél egy olyan kompozíció, épületegyüttes létrehozása, megformálása, amely a belső tartalmat képes megjeleníteni, vonzó célpontja lesz a látogatói útvonalaknak.

Tervezési program: Tervezett funkció: Tudományos és Technikai Kiállítás – „Csodák Palotája”, Természettudományi Múzeum Az É31-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

148 m2

földszint:

424 m2

I. emelet:

167 m2

II. emelet:

13 m2

összesen:

Az É73-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

753m2

459 m2

összesen:

459m2

mindösszesen:

1212m2

Helyiségei:

52

helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

kiállító tér

1

1200

1200

ruhatár

1

20

20

fogadótér

1

100

100

üzlet

1

50

50

mosdók

2

10

20

iroda

4

20

80

igazgatás

1

35

35

gépészeti tér

1

200

200

30 fős oktatóterem

2

50

100

raktár

2

50

100

személyzeti öltözők + szociális helyiségek

2

20

40

rendezvény terem

1

80

80

Természettudományi Múzeum Kiállítása

1

400

400

összes terület

2425 m2

A fenti területek a közlekedő területeket nem tartalmazzák.

Az egykori teniszpálya területe, annak újrahasznosítása (É80) A térképen ez a terület biztosítja a park és a Családi Negyed használói számára a legfőbb attrakciót és vonzerőt. A Zsolnay család egykori teniszpályája a lelátóval együtt különleges értéket képvisel, ám a korábbi formájában már nehéz lenne hasznosítani. Viszont a funkció, melyet biztosíthat, megfontolás tárgyává teszi használatát. A tervező feladata, hogy ezen a területen olyan, az idősebb és fiatalabb generáció számára használható pályát, játékterületet hozzon létre, amely a szabadidő hasznos eltöltését teszi lehetővé, ugyanakkor a közösséghez tartozás lehetőségét is biztosítja. A teniszpálya területe teljes egészében hasznosítandó tehát, mégpedig olyan módon, hogy az egymás mellett helyet kapó pályák, funkciók játékterületek egymást ne zavarják. Mindezek mellett olyan sportok űzésére alkalmas pályát-pályákat kell létrehozni, melyek jól illeszthetőek a Zsolnay Kulturális Negyedbe, illetve az idősebb generáció számára is vonzóak lehetnek. (pl.: pétanque)

2.10.4. Kéz-művész negyed épületei és funkciói A központi épületek: (E-12-13-14-15-16-17-18-19) Az épületek rövid leírása:

53

A gyár magját képező legrégebbi épületek. Itt lakott Zsolnay Vilmos és családja. Eredetileg három különálló házból állt, amelyek a család igényeit követve többször átalakítva-bővítve végül összeépültek a műhelyépületekkel (E16-18-22) is. Ennek köszönheti mai zegzugos, labirintus-szerű elrendezését. Az államosítás utáni átalakításoknak az egykori családi ebédlő is áldozatul esett. A kistárgyalót a bécsi Hotel Krantz (Kupka és Olgermeister, 1897) éttermébe készített sokszögű, türkizmázas csempéi és aranyozott rozettái díszítik. Az üzemterületen is nagyszámú védett beltéri kerámia található a helyiségekben. Az együttes nyugati homlokzata részlegesen felújításra került az utóbbi években. Tervezett funkciók: Gyugyi László Gyűjteményének kiállítása, Baest Arts animációs stúdió, Szecessziós kávéház - étterem, bérbe adható rendezvényhelyszín, Zsolnay márkabolt és bemutató terem, család- és gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás, rezidens szállások, Kreatív Inkubátorház és Vállalkozói tér. Az É12-os épület hasznos alapterülete:

Az É13-es épület hasznos alapterülete:

Az É14-as épület hasznos alapterülete:

Az É15-es épület hasznos alapterülete:

Az É16-os épület hasznos alapterülete:

alagsor:

169 m2

földszint:

197 m2

1. emelet:

186 m2

2. emelet:

33 m2

összesen:

585 m2

földszint:

277 m2

1. emelet:

330 m2

összesen:

607 m2

földszint:

355 m2

1. emelet:

324 m2

összesen:

679 m2

földszint:

262 m2

1. emelet:

245 m2

2. emelet:

142 m2

összesen:

650 m2

földszint:

377 m2

1. emelet:

292 m2

2. emelet:

294 m2

összesen:

964 m2

54

Az É17-es épület hasznos alapterülete:

Az É18-as épület hasznos alapterülete:

Az É19-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

417 m2

1. emelet:

367 m2

összesen:

784 m2

alagsor:

178 m2

földszint:

530 m2

1. emelet:

583 m2

2. emelet:

495 m2

összesen:

1783 m2

földszint:

364 m2

1. emelet:

315 m2

2. emelet:

318 m2

összesen:

998 m2

mindösszesen: 7050 m2

Tervezési program: Gyugyi László magángyűjteményének kiállítása Ez a kiállítás mutatja be a méltán világhírű, több művészeti szakkönyvben feldolgozott magángyűjteményt. A kiállítás anyaga a gyűjtő felajánlása alapján meghatározott tartalommal kerül berendezésre. Biztosítani szükséges az összes technikai, klimatizációs és prezentációs feltételt, lehetőséget, amely alkalmassá teszi a kiállítást arra, hogy nemzetközileg is fontos, vonzó célpont legyen. funkció-helyiség neve darabszáma m2/db (kb.) Gyugyi László magángyűjteményének kiállítása bemutatótér összesen

1

500

össz. terület 500 500 m2

Zsolnay termékek bemutatóhelye, Zsolnay márkabolt Ebben az épületrészben kerül bemutatásra a jelenleg is kapható Zsolnay termékek bemutatóhelye, illetve az ehhez kapcsolódó üzlet. A két funkció nem válik el erősen egymástól, sőt inkább egységet alkotva egymást erősítik. Ezért azt úgy kell kialakítani, hogy a látogatók számára érdekes kiállítás legyen, másrészt növelje a vásárlási kedvet, kapcsolódjon a látogatói útvonalhoz.

55

funkció-helyiség neve darabszáma m2/db (kb.) Zsolnay termékek bemutatóhelye, Zsolnay márkabolt bemutatótér, márkabolt

1

össz. terület

300

300

összesen

300 m2

Család- és Gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás Ez a kiállítás mutatja be a család történetét, a kis fazekas műhelytől a világhírű gyár kialakulásáig. Itt kap helyet az eddig még sehol sem látott épületkerámiai bemutató is. össz. terület funkció-helyiség neve darabszáma m2/db (kb.) Család- és Gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás bemutatótér

1

400

400

összesen

400 m2

Rezidens oktatók szállásai Az itt kialakítandó szállások várhatóan a PTE oktatói számára kerülnek bérbeadásra. A rezidens oktatók itt töltik éves, féléves vagy rövidebb oktatási periódusukat. Kisebb, garzon-szerű lakóegységeket kell elhelyezni, önálló bejárattal 0-24 óráig megközelítési lehetőséggel. funkció-helyiség neve

darabszáma m2/db (kb.) Rezidens oktatók szállásai

apartman-lakás

20

össz. terület

40

800

összesen

800 m2

Zsolnay szecessziós kávézó – étterem (Eozin Art Caffé) Az épületcsoportban helyet kap egy kb.: 300 m2 alapterületű, szecessziós Zsolnay kerámiákkal burkolt, vagy azok felhasználásával kialakított emelt szintű, igényes kávéház és étterem. A kávézó - éttermet úgy kell kialakítani, hogy a meglévő zegzugos épületcsoporton belül a lehetőségekhez képest nagy, egybefüggő területet jöjjön létre, ahol nyugodt, kényelmes körülmények között kávézhatnak, étkezhetnek az oda látogató vendégek. Épp ezért feladat a pályázó számára, hogy azt a látogató sétaútvonalba illessze. Az étteremből legyen átjáró a kiállítások felé, valamint a színvonalat emeli, ha terasz kapcsolattal is rendelkezik. A területhez rendezvények megtartására alkalmas, kb. 200 m2-es termet kell biztosítani. Célszerűnek látszik, ha a kávézó-éttermet úgy helyezi el a pályázó, hogy a teraszáról kilátás nyíljon a felújított parkra, és az igényes épületegyüttesre. funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

56

Zsolnay szecessziós kávézó - étterem fogyasztó tér

1

250

250

rendezvény terem

1

200

200

kiszolgáló konyha és kapcsolódó területei

1

70

70

látogatói vizesblokkok

2

15

30

összesen

550 m2

É-18 Studio Baest Arts animációs filmstúdió funkció-helyiség neve darabszáma m2/db (kb.) Studio Baest Arts animációs filmstúdió

össz. terület

Recepció

1

100

100

tárgyaló

2

50

100

Szerverszoba

1

50

50

Raktár

1

40

40

Irattár/Archiváló

1

40

40

Vágószoba 1

1

50

50

Ügyvezető, Pénzügyi Igazgató szoba

2

30

60

Irodai munkahely 20 fő (10 nm/fő)

1

200

200

Konyha/Étkező

1

100

100

Mellékhelyiségek (férfi, női, zuhanyzó)

2

30

60

Digitális munkahely 80 fő (7 m2/fő)

1

560

560

Vetitőterem

1

150

150

Vágószoba 2

1

50

50

Teakonyha

1

25

25

Mellékhelyiségek (férfi, női, zuhanyzó)

2

30

60

57

Digitális munkahely 90 fő (7 m2/fő)

1

670

670

Főgyártásvezető, Főrendező, Művészeti vezető, Technikai rendező szoba (30

4

30

120

Teakonyha

1

25

25

Mellékhelyiségek (férfi, női, zuhanyzó)

2

30

60

összesen

2520 m2

További funkció: Az előzőektől jól elkülönülve kerül kialakításra a Kreatív Inkubátor tér A kreatív ipart, a fiatal művészeket és más alkotó formátumokat, az idegenforgalomhoz kapcsolódó kereskedelmi és gyorskiszolgáló vendéglátó egységeket tartalmazó „Keratív Inkubátortér”, amely idegenforgalmi attrakcióvá alakítva, bevétel-orientált módon megoldaná a fiatal művészeti alkotók és speciális iparágakat űző kisiparosok elhelyezési gondjait. A városban és a régióban élő és tanuló művészek, kreatív vállalkozók számára nyújt lehetőséget vállalkozásuk beindításához és piacra jutásuk megkönnyítéséhez. Az intézmény célja, hogy tevékenységének eredményeként e fiatal réteg helyben jusson munkához, és csökkenjen az elvándorlás mértéke. Az Inkubátor ház térítésmentesen, illetve elérhető áron kínál alkotó- és működési teret a kiválasztott kezdő vállalkozásoknak, másrészt különféle eszközök használatának biztosításával, illetve üzleti tanácsadással segíti a vállalkozások beindulását. Az Inkubátor ház szolgáltatásait a regisztrált tagok vehetik igénybe. Az egyes programokra pályázat útján lehet jelentkezni. Minden program határozott, általában 1-3 éves időtartamra szól. Alapszolgáltatások: - tréning központ - irodai és kommunikációs eszközökkel felszerelt irodák - felszerelt alkotó műhelyek - digitális média központ - kisebb filmstúdió - hangstúdiók Helyiségei (közlekedők nélkül): Kreatív Inkubátor tér funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

anyagmegmunkáló műhely

2

55

110

igazgatói szoba

1

26

26

internet szoba

1

26

26

4 fős iroda

1

52

52

kis szakkönyvtár

1

52

52

58

irodahelyiség kezdő vállalkozások számára

5

26

130

multimédia szoba

2

26

52

nyomdai helyiség

1

26

26

meeting room

1

26

26

hangstúdió

1

26

26

TV stúdió

1

26

26

mosdó

2

10

20

galériás műteremlakás

3

60

180

társalgó

1

30

30

10

26

260

2

10

20

irodahelyiségek kezdő vállalkozások számára mosdók összesen:

1062 m2

É-18 Kreatív Inkubátorház és vállalkozói tér Ezen épületben kapnak helyet vállalkozások számára kialakított, bérbe adható irodák és műhelyek. Az épület területe: 964 m2 A tervező teljesen szabad kezet kap a kb.: 50 m2-es vállalkozói egységek kialakításának tekintetében. Természetesen figyelemmel kell lennie a műemléki adottságokra is, illetve az épületek szerkezeti rendszerére. Kb.: 12-15 egységet szükséges megtervezni úgy, hogy hozzájuk közösségi terület is kapcsolódjon, valamint gondolni kell a szükséges számú vizesblokk kialakítására is.

Az északi épületek – Kéz-Művész utca (É8-9-10-11-15) Műhelyeknek és munkáslakásoknak épült egytraktusú, aprócellás helyiségek láncolata alkotja az épületsort. Közösségi funkcióra nem alkalmas, inkább bérbe adható irodák, kereskedelem, üzletek alakíthatók ki. A volt díszműraktár (E12) Közvetett források alapján – régi épület átalakításával – építése az 1880-as évek végére valószínűsíthető. 1930-as években lakássá alakították a növekvő család számára, ekkor készülhetett a tető megemelésével az emeleti szint és a terasz-toldalék a lépcsővel.

59

A homlokzati díszítések „eredetije” az Equitable Biztosítótársaság palotáján (Bécs, Andreas Streit, 1890) ma is láthatók. A torony és az átjáró felújítása 2004-ben készült el.

Tervezési program:

Tervezett funkció: Bérelhető irodák és üzletek Az É8-as épület hasznos alapterülete:

Az É9-es épület hasznos alapterülete:

Az É10-es épület hasznos alapterülete:

Az É11-es épület hasznos alapterülete:

Az É15-ös épület hasznos alapterülete:

földszint:

234 m2

1. emelet:

108 m2

2. emelet:

172 m2

összesen:

514 m2

földszint:

254 m2

1. emelet:

429 m2

összesen:

683 m2

földszint:

107 m2

1. emelet:

111 m2

összesen:

218 m2

földszint:

109 m2

összesen:

109 m2

földszint:

262 m2

1. emelet:

245 m2

2. emelet:

142 m2

összesen:

650 m2

Az alábbi funkciók elhelyezését szükséges biztosítani, azzal a lehetőséggel, hogy a tervező teljes szabadságot élvez a helyiségek elhelyezésének tekintetében. Cél, hogy a tervezési programnak az épületcsoport maradéktalanul megfeleljen és alkalmassá váljon a jövőben funkciójának betöltésére. Helyiségei: darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

üzlet

10

30

300

iroda

20

30

600

helyiség neve

60

technikai helyiségek (gépészet)

1

100

100

szociális helyiségek

2

15

30

összes terület 1030 m2 A fenti helyiséglista nem tartalmazza a közlekedő területeket. Ezek elhelyezése is a tervező feladata.

2.10.5. További megújuló épületek, területek É-82-es épület: Tervezési program: Tervezett funkció: Időszakos rendezvénytér, többcélú közösségi tér Az É82-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

734 m2

I. emelet:

61 m2

összesen:

795m2

Az épület évek óta kihasználatlanul, üresen áll. Ezért minősége erősen leromlott, teljes építészeti, gépészeti megújításra szorul. A későbbiekben időszakos nagy szabású rendezvények megtartására alkalmas hellyé kell válnia. (Max. 1500 fő (álló) befogadására alkalmas könnyűzenei koncertcsarnok és multifunkcionális szórakoztató tér, hang és fénytechnikával, 4 db öltözővel.) Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a nagy átmenő forgalommal bíró 6-os sz. főút mentén fekvő épület hangszigetelését is meg kell oldani. Cél egy olyan épület létrehozása, amely kvázi „ürességével” alkalmas mindenféle rendezvény befogadására. Fontos, hogy az épület karbantartása olcsó legyen, könnyű legyen egy-egy nagyobb rendezvény után kitakarítani, stb. Az ipari csarnok olyan épület lesz, amelyben ipari padló és más, az ipari épületekben megszokott szerkezet és anyag elfogadható felületet és minőséget jelent. É-39-es épület Tervezési program: Tervezett funkció: Látogatói központ Az É39-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

131 m2

összesen:

131m2

Az E 39-es épületben kap helyet a látogató központ. Ennek feladata Negyedbe érkező látogatók információval történő ellátása, segítése. Ebben az épületben kap helyet egy nagyobb forgalomra tervezett vizes blokk is melyben mozgáskorlátozottak számára kialakított mosdót is el kell helyezni. helyiség neve információs tér

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

1

100

100

61

vizesblokkok

2

15

30

összes terület 130 m2 2.10.6. Szükséges bontások: A következő épületek értéket nem képviselnek, műszaki állapotuk erősen leromlott,így azok elbontásával újabb zöld felületek alakíthatók ki, a park a helyükön bővül: É 20, 52, 71, 75, 53 2.10.7. Be nem épített területek, zöld felületek rehabilitációja, megújítása, az épületek közötti tér A gyárbelsőt alkotó park épített elemeit a gyár termékei alkotják. A park alatt pincerendszer található, melynek helyreállítása szintén szükséges. Területen egyébként további pincék is vannak, melyek hasznosítását érdemes végiggondolni. Különösen érdekes lehet a télikert közelében lévő borospince, illetve a légópince. A park növényzete felújításra szorul. A parkrendszer rekreációs elemei pusztulásnak lettek kitéve. A Zsolnay család teniszpályája helyén raktár áll, a Zsolnay Vilmos által építtetett ma is működő üvegház kis kapacitással működik, romos állapotban van. A parki teaház életveszélyes állapotban van.

Tervezett funkció: Park, rekreációs terület, a HELY Tervezési program: Talán ez az a tervezési elem, amely a legnagyobb szabadságot biztosítja tervező számára. A feladat egy olyan, zárható közpark létrehozása, mely több mint park, kevesebb, mint gyárudvar, biztosítja a félrevonulás helyeit, ugyanakkor több száz ember befogadására is alkalmasnak kell lennie. A terület különösen értékes növényi állománya fokozott figyelmet érdemel, megőrzendő érték. A 48-as épület alatt állt egykori teniszpálya lelátója és a – sokat kertészkedő – Zsolnay Vilmos üvegháza, nagyméretű boltíves pincével, amely hasznosításra vár. A parkban két pálya volt, nyugati oldalán a borostyán alatt kerámiaburkolatú támfal ülőpaddal (ennek köszönhetően úszta meg a széthordást) A tervező feladata a komplex gondolkodás, a művészettörténetileg értékes épületállomány az értékes növényzet, a látogatói útvonalak együttes figyelembevétele. Sok esetben a mai utak alatt húzódnak a régi gyár útvonalai. Ezek sok esetben 100 évnél is idősebbek. Feladat, hogy ezen utak aszfaltburkolatát ne adottságként kezelje a tervező, hanem „ásson a mélyükre” mert sokszor a gyár kerámia burkolatú útjait egyszerűen leaszfaltozták, és alatta a mai napig az értékes anyag változatlan formában megtalálható. Feladat ezen anyag megmenthető részeinek újrahasznosítása, az új utak ezen kerámiákkal történő burkolása, tulajdonképpen az értékek újrahasznosítása. Ezzel a kiíró azt szeretné elérni, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed ne „csak” épületek együttese legyen, hanem egy olyan, a gyár történetéhez méltó, Pécs, mint egyetemi város rangját emelő unikális érték jöjjön létre, mely hosszútávon iránymutató lehet az országban és nemzetközi tekintetben egyaránt.

62

A Zsolnay Kulturális Negyed tulajdonképpeni „lelke” lesz a kert, ezért törekedni kell a minél sokrétűbb kihasználhatóságra, akár egész évben. Nyújtson lehetőséget a nyári melegben kellemes kikapcsolódásra, időtöltésre, a város lakóinak, hiszen Pécsett a közparkok száma elenyészően kevés, de az odajáró egyetemisták, turisták számára is legyen felemelő élmény egy padon szemlélődve eltölteni néhány órát pihenéssel, nívós kikapcsolódással. Cél tehát egy olyan szellemi kisugárzással rendelkező HELY megalkotása, amiért az ember vállalja, hogy akár több órát is utazik, csakhogy részesüljön belőle. A tervező feladata, hogy megoldja a látogatók bejutását a Major utca irányából is. Az utca kanyarulatánál értelmes dolognak tűnik bejáratot kialakítani, amely alkalmas a gyalogosforgalom bejuttatására, illetve korlátozottan a Negyed árufeltöltésére is.

2.10.8. A műemléki védelem alatt álló kerítés: A Zsolnay Gyár egyik jellegzetes, építészetileg az egész negyednek sajátos arculatot adó elme az ingatlant védő kerítés. A kerítés díszes elemeit a gyár termékei alkotják, míg a masszivitást biztosító tömeget a helyi „vágott mészkő” alkotja. A kerítés mintegy jelképe a magyar szecesszió historikus és orientalista vonulatának a két egymástól stílusidegen, de mégis funkcionálisan egy egységet képviselő építőelem használatával.

Tervezett funkció: kerítés Tervezési program: A kerítés statikai és műszaki állapota egyaránt megújításért kiált. Feladat a meglévő, műemlékileg védett térfal megfelelő megújítása, védelme, és teljes rekonstrukciója.

2.10.9. A Felsővámház utca gyalogos közlekedésre alkalmas felületeinek megújítása, gépjármű közlekedés Tervezett funkció: Gyalogos sétaút, parkolók, ideiglenes megállók. Tervezési program: Tervezési feladat a ZSKN kiemelt gyalogos megközelítésének megtervezése, a Király utca gyalogos forgalmának a Kulturális negyedbe történő vezetése. A tervező feladata olyan, burkolatában és anyaghasználatában is méltó járófelület, sétány kialakítása, mely felvezeti a látogatót, és felkészíti a rá váró élmény befogadására, ugyanakkor kellemes és kényelmes közlekedést biztosít.

63

Feladat továbbá a Bóbita Bábszínház gépjárművel történő megközelítésének biztosítása. Mivel a központi parkolók, autóbusz parkolók elhelyezése meglehetősen távoli a bábszínháztól, szükséges olyan parkoló-megálló helyek kialakítása a Felsővámház utca mentén, amelyek a kisgyermekes látogatók számára használhatóak. Számolni kell azzal is, hogy iskolai buszos csoportok is gyakran felkeresik a bábszínházat. Ebben az esetben az autóbusz az utcában meg kell, hogy álljon, a gyermekek leszállnak róla, majd a jármű a déli terület központi parkolójában fog várakozni. Legalább 2 autóbusznak elegendő öblöt kell kialakítani erre a célra. A Bóbita Bábszínház dolgozói részére a kerítésen belül, ellenőrzött parkolókat kell kialakítani kb. 10 autó számára. A parkolást később bővebben tárgyaljuk.

2.10.10. Zsolnay mauzóleum Itt nyugszik az 1900-ban elhunyt Zsolnay Vilmos, a család több tagjával együtt. A Zsolnay szellemiség és tradícók esszenciája a pirogránittal és eozinnal díszített kétszintes sírépítményt Sikorski Tádé tervezte. Az utóbbi 60 év során magas védőkerítését elbontották, az épületet kifosztották és megrongálták, az egykor pirogránit oroszlánokkal szegélyezett felvezető sétányt széthordták. A gyáralapító emlékéhez méltatlan állapotok mielőbbi megszüntetése a megújulás jelképe lehet.

Tervezési program: A tervező kiemelt feladata, hogy a jelenleg elszigetelt épületet és parkját a Zsolnay Kulturális Negyed részévé tegye, abba bekapcsolja, a látogatói útvonalakat olyan módon vezesse, hogy a mauzóleum megközelítése ne ütközzön különösebb akadályba, legyen méltó az itt nyugvó alkotó szellemiségéhez, a kegyeleti szempontokat is vegye figyelembe, hiszen a turisztikai vonzerőn túl a mauzóleum sírhely! A tervezőnek nem feladata, az épület terveinek elkészítése, hiszen a kerítéssel együtt már érvényes építési engedéllyel rendelkezik, sokkal inkább a kapcsolat megoldása a Felsővámház utcán keresztül. Ennek megoldása tekintetében a tervező szabad kezet kap.

64

2.10.11. A látogatói sétaútvonal A Zsolnay Kulturális Negyed látogatói nagy számban várhatóan az újonnan épülő Konferencia- és Koncert Központ, illetve Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületei és parkjai között haladó, az Universitas utca vonalát követő, abból kiinduló látogatói sétaútvonalat igénybe véve jutnak el a Negyedbe. Az útvonal az E32-33-s épületek környékén éri el a Kulturális Negyedet. A pályázó egyik feladata, hogy ezt a csatlakozást megtervezze, a látogatók számára akadálymentes de ellenőrzött közlekedést és bejutást biztosítson. A látogatói útvonal a teljes Zsolnay negyeden áthalad. A teljes útvonalat,- útvonal rendszert úgy kell megtervezni, hogy az azon végig haladók a Kulturális Negyed minden, attrakciót kínáló területére, pontjára el tudjanak jutni, az útvonal mentén,vagy esetleg rajta elhelyezett információk egyértelműen jelezzék, hogy melyik irányban mi található. Mivel a jelenleg leaszfaltozott utak alatt nagy mennyiségű értékes burkolat fekszik, javasoljuk ezen anyagok újrahasznosítását. Az útvonal vezetését a kiíró az alábbiak szerint véli praktikusnak kialakítani, de más lehetőség is elképzelhető, ha az jól „működik”: A déli területre alapvetően két féle képpen érkeznek a látogatók. A gépkocsival illetve autóbusszal érkezők, vagy a gyalogosok is ezt az útvonalat veszik igénybe, tehát mindkét esetben tudni kell kapcsolódni erre a gyalogos tengelyre. Az útvonalat az északi területre át kell vezetni. Ennek módja a tervező koncepciójától függ, tehát nincs megkötés a kialakításával kapcsolatban. Ugyanakkor a két területet a föld alatt öszzekötni technikai nehézségekbe ütközhet, mivel a munkálatok idejére a 6-os út teljes forgalmát el kell terelni hosszabb időre, így a város közlekedése, illetve annak állapota tarthatatlan káoszhoz vezetne. Ettől eltekintve a kiíró azt várja apályázótól, hogy ezen összeköttetés a déli és északi rész között legyen minél attraktívabb, ötletesebb, sőt a jövőben ez a városképet is befolyásoló építmény, szerkezet Pécs új szimbóluma lehet. Az északi területre érve az útvonal haladjon el minden fontosabb helyszín mellett, a látogatót vigye végig az épületek között, legyen ez az útvonal egyfajta utazás a látogató számára a múltból a jelenbe. Az út adjon lehetőséget a megújuló parkban történő pihenőhelyek felkeresésére is. A Kulturális Negyedből vezessen át ezen út a termelés területére. Az ide látogatók szabályozott formában, csak bizonyos időszakokban kereshetik fel az üzem területét. Itt megismerkedhetnek a porcelán termékek gyártásával, illetve magával a gyártás technológiával. Az üzem területéről pedig legyen lehetőség a Zsolnay Mauzóleum felkeresésére is. A látogatói útvonal így viszont keresztezi a Felsővámház utca forgalmát. A pályázó feladata, hogy erre megoldást találjon, úgy hogy egyik útvonal se zavarja a másik forgalmát. Az útvonalat úgy kell kialakítani ezen a szakaszon, hogy méltó módon vezesse a turistát a szakrális területre. A pályázónak gondolnia kell arra is, hogy az üzem területén keresztül nem lesz mindig átjárás a mauzóleum irányába. Viszont ekkor is biztosítani szükséges az átjárást a Kulturális Negyed illetve a Mauzóleum Között. Erre várhatóan az északi bejáraton keresztül lesz lehetőség. Ennek megoldása a pályázó feladata.

65

Összességében tehát egy olyan kulturális – séta útvonalat kell kialakítani, amely összeköti az egymástól elvágott területeket, a látogató számára élményt nyújt, valamint összefűzi az épületek, parkok és funkciók együttesét.

2.10.12. Parkolás Röviden a parkolási koncepcióról: Az érkező látogatók számára kb. 150 férőhelyes személygépkocsi és 20 autóbusz parkolót szükséges kialakítani. A parkoló számára a terület 6-os úttól délre eső területe lesz alkalmas. Az É43-as és 53 épületek elbontásával a felszabaduló területek alkalmasak lesznek a parkoló funkció betöltésére. Az É39-es épületben kialakítandó látogató központ a parkolóból érkező vendégek és gyalogos látogatók eligazítását, a látogatói útvonalra történő rávezetését kell, hogy segítse. A központi parkolót úgy kell kialakítani, hogy az a vonatkozó szabványoknak megfeleljen, illetve a gyalogosok forgalmát ne zavarja. A ZsKN egyéb területein nem lesz a látogatók számára parkolási lehetőség. Az egyes intézményekhez való eljutást biztosítani kell. Az ott dolgozók számára minimális parkolószámot kell biztosítani. Az ő bejutásuk az északi kapun illetve asz északi terület déli bejáratán lesz biztosított. A gépkocsival történő bejutás csak ellenőrzött formában képzelhető el. Ennek megoldása tervezési feladat. A gépjárművel történő közlekedést a teljes Kulturális Negyedben biztosítani kell, mivel a tűzoltóautó, mentő és egyéb járművek számára való bejutás nélkülözhetetlen. További feladat, hogy a kiadott helyszínrajzi mellékleten a tervező keressen alternatív parkolási lehetőséget, jelöljön meg olyan területeket, amelyek alkalmasak lennének 3-400 autó elhelyezésére és a Kulturális Negyed ezen helyszínekről könnyen megközelíthető lesz.

2.11. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények 2. 11. 1. Tervek o

Környezetalakítási, térrendezési javaslat: a kiadott térképi kivágaton jelölt területet (lásd 3.5. melléklet) M=1:1000 méretarányban egy rajzon kell elkészíteni, feltüntetve a javasolt közlekedési rendszert, forgalomtechnikai megoldásokat, a további parkolási lehetőségek feltárásával.

o

M=1:500-as méretarányú helyszínrajz a teljes tervezési területről, melynek tartalmaznia kell a kertészeti tereprendezési, tájépítészeti tervei is.

o

M=1:200-as léptékben, a kiadott mellékletben található, épületcsoportok szerinti dokumentálás szükséges. Ezek tartalmazzák minden eltérő szint alaprajzát, az épületekhez kiadott metszeteket a tervezett átalakításokkal, az esetleges hozzáépítéseket, vagy bontásokat.

66

o

Homlokzati rajzokat nem szükséges benyújtani, de fotómontázs illetve látványterv segítségével ábrázolni kell az elvégzett átalakításokat, módosításokat.

o

A Felsővámház utcai kerítés felújításának tervét M=1:200-as léptékben.

o

Látványtervek: a megértéshez szükséges mennyiségű látványtervet kell készíteni tetszőleges technikával olyan módon, hogy az segítse a koncepció, az építészeti gondolat megértését. Törekedni kell az egyértelmű ábrázolásra, kerülni kell minden felesleges, pusztán a látványra törekvő ábrázolási módot.

o

Műleírás: A műleírásban A4 vagy A3 formátumú összefűzött lapokon le kell írni és indokolni a terv koncepcióját, továbbá minden olyan információt, amely a terv megértéséhez szükséges. A műleíráshoz a megértést segítő rajzok is csatolhatók. A műleírásnak tartalmaznia kell: - A burkolati, zöldterület rendezési és kertészeti megoldás leírását, - A megtartott és új elemet, a megoldások indoklását, - A megvalósítás költségbecslését, - A rajzokról le nem olvasható adatokat, - A szabályozási tervtől való eltérés szükségességét és indoklását.

2. 11. 2. Formai előírások o A terveket maximum 10 db 100 x 70 cm-es, vagy erre a méretre hajtott, merev, felkasírozott vagy felfeszített lapokon kell benyújtani. Ehhez lehet függesztési tervet mellékelni. Tekercsben pályázatot benyújtani nem lehet. A tervek elkészítésére minden jól értelmezhető rajz vagy ábrázolás technikát alkalmazni lehet. A látványterveket tetszőleges technikával lehet benyújtani. o A rajzi pályamű CD-n mentett változata PDF formátumban (a CD-t a mellékeltként kiadott zárt borítékban kell benyújtani). o A 3. 4. sz. mellékletként kiadott költségbecslés adatlapot a műleírás végéhez kell fűzni. o A műszaki leírás maximum 20 gépelt oldal lehet (Arial Narrow, 11pt, 1-es sorközzel nézve), amelynek a szakági munkarészekre is ki kell terjednie. o Az önálló munkarészeken fel kell tüntetni a rajz sorszámát (tervlapszám / összlapszám), megnevezését, jól értelmezhető jelmagyarázatot és az alábbi feliratot: „Zsolnay Kulturális Negyed” tervpályázat Egyéb követelmények

67

o

Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia.

o

Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie.

o

A teljes pályázati anyag CD-n is benyújtandó. Az anyagokat PDF formátumban kérjük.

o

A pályázatot zárt csomagolásban a mellékelt (3. 1. sz. melléklet) címzéslappal ellátva, az 1. 8 pontban leírtak szerint kell postázni legkésőbb az 1. 8. pontban megadott időpontig. A csomagban külön zárt borítékban (a 3. 10 . sz. mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) el kell helyezni: 1. kitöltött adatlapot a pályamű szerző(i)jének adataival, illetve a díjazás vagy megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésével (3. 2. sz. melléklet), 2. a továbbtervezés feltételeinek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot (3. 3. sz. melléklet) 3. a pályázati anyagot tartalmazó CD-t

o A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja. o A pályázat kidolgozását az esetleges továbbtervezés miatt számítógépes feldolgozással kérjük. o A pályaművet magyar nyelven kell elkészíteni.

2. 12. Bírálati szempontok A Bíráló Bizottság a pályaművek elbírálásakor a következő szempontokat fogja érvényesíteni: o A város győztes EKF pályázatában megfogalmazott műemléki, eszmei rekonstrukció minél mgasabb szintű megvalósulása o

A meglévő karakterek, értékek megőrzése;

o A meglévő környezet adottságainak figyelembe vétele; o A Zsolnay névhez méltó épületegyüttes és közpark kialakítása o A teljes körű funkcionális megfelelés a programnak o A terv megvalósíthatósága és gazdaságossága. 2. 13. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése

68

A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró 2008. április 9–ig a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül kifizeti. A díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit – a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken – a kiíró az eredményhirdetés idejéről és helyéről levélben értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a kiíró az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül, mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró a beérkezett pályaműveket – figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozásra - nyilvánosan, később meghatározott helyen és időpontban mutatja be. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázat szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak igazolás ellenében adja vissza. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. A pályázó a nyilvános bemutatást követő 30 napon belül a kiíró címén igazolás ellenében veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános eredményhirdetést követő 60 nap eltelte után megsemmisíti. Az eredményhirdetés helye: előreláthatólag Pécs Expo Center

A tervpályázathoz ki nem adott de tanulmányozható anyagok megtekintésének helye, és módja: Európa Kulturális Fővárosa - 2010, Pécs pályázati anyag: www.pecs2010.hu , www.pecspolus.hu

69

3. Mellékletek 3. 1. Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához Itt levágandó! -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fa: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs, Mária u. 9. Tartalom: Pályázat

„Pécs – Zsolnay Kulturális Negyed”

Címzett: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs Mária u. 9. 7621

„Kizárólag a tervpályázati eljárás során bontható fel!”

70

3. 2. Adatlap a pályázók adatairól A) Természetes személy pályázó esetén

Név

Cím

(szakképesítés)

(munkahely)

Adószám

Terv. jog. eng. száma

A pályadíjból %-os

Aláírás

részesedés

Vezető tervező(k):

Szakági tervező(k):

Munkatárs(ak):

71

B) Cég nevében benyújtott pályázat esetén A pályázó cég meg-

Címe:

nevezése: Adószáma:

Bankszámla száma:

A pályadíjból %-os részesedés: A pályamű alkotói Neve (szakképesítése)

Tervezői jogosultsági szám

Aláírás

Vezető tervező(k):

Szakági tervező(k):

Munkatárs(ak):

Megjegyzés: Amennyiben a fenti táblázatban jelöltnél több pályázó részesedik a pályázati díjban, akkor további, azonos adatlapokat kell használni! Figyelem! Az adatlapot a Tervpályázati csomagban külön zárt borítékban kell elhelyezni!

72

3. 3. Kötelezettségvállaló nyilatkozat Kötelezettségvállaló nyilatkozat Alulírott, mint a ……………………………………………….. pályázó (a továbbiakban: pályázó) cégjegyzésre jogosult képviselője úgy nyilatkozom, hogy tisztában vagyok vele és tudomással bírok arról, hogy a Kiíró a Bíráló Bizottság által legjobbnak minősített pályamű benyújtójával a továbbtervezésre - közbeszerzési eljárás lefolytatását követően és a jelen tervpályázati eljárás dokumentációjában meghatározott feltételekkel - tervezési szerződést kíván kötni. A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a pályázó visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy ajánlattételre való felhívás esetén a kiíró által a továbbtervezés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, majd az eljárás eredményes lezárultát követően, a továbbtervezésre (a tervezési feladat további feldolgozására) vonatkozó tervezési szerződést – a Kiíró által a jelen tervpályázat során megadott feltételekkel – megköti/nem köti meg és a továbbtervezési feladatok teljesítését vállalja/ nem vállalja *, valamint ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal a tervezési szerződés aláírásának időpontjában rendelkezni fog/nem fog rendelkezni *. A pályázó ugyancsak visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül az engedélyezési tervdokumentációt elkészíti, továbbá vállalja, hogy az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli terv szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázó visszavonhatatlanul kijelenti, hogy ha a továbbtervezés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban mégsem tesz ajánlatot, vagy a tervezési szerződést neki felróható okból mégsem köti meg, a pályázó erre az esetre a jelen nyilatkozat aláírásával egyidejűleg és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a továbbtervezést a Kiíró vagy az általa megbízott más személy,– korlátozás és feltétel nélkül - elvégezhesse és ezért a hozzájárulásért a Kiírótól vagy a továbbtervezést elvégző személytől semminemű ellenszolgáltatást nem igényel.

Dátum: …………………………………….. ……………………………………………. Pályázó cégszerű aláírása * nem kívánt rész törlendő

73

3. 4. Magyar Építészkamara Tervpályázati Szabályzata

74

3. 5. A Kulturális Negyed Épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja

75

3. 6. Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza

76

3. 7. Forgalomtechnikai tanulmány

77

•

3. 8. Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban

78

•

3. 9. Archív fényképek

79

3. 9. Ortofotó

80

3. 10. Boríték

81

3. 11. CD CD tartalma: • •

Tervpályázati kiírás Adatlap a pályázók adatairól

•

A Magyar Építészkamara tervpályázati szabályzata

•

A Kulturális Negyed épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja

•

Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza

•

Forgalomtechnikai tanulmány

•

Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban

•

Archív fényképek

•

Ortofotó

82