ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED Tervpályázati dokumentáció

Kiíró Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1.

Lebonyolító / Kapcsolattartó Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. Dr. Ferenc-Varga Boglárka Fejlesztési projektmenedzser 7621 Pécs, Mária u. 9. Telefon: +36/30/659-02-08 Fax: +36/72/514-810

TARTALOMJEGYZÉK

1.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK.....................................................................................................................4 1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése ......................................................................................4 1. 1. 1. A tervpályázat lebonyolítója......................................................................................................................... 4

1. 2. A tervpályázat tárgya, célja ...........................................................................................................4 1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése............................................5 1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények) .............................5 1. 5. A tervpályázatból történő kizárás oka .........................................................................................7 1.5.1.

A Bíráló Bizottság ................................................................................................................................... 7

1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata............................................................................8 1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése................................................................................................8 1. 8. A pályaművek benyújtása..............................................................................................................9 1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele....................................................................................................10 1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése ......................................................................................11 1. 11. A pályamunkák díjazása ............................................................................................................12 1. 12. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése .............................................12 1. 13. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek ................................................................................13 1. 14. A tervpályázati dokumentáció beszerzésének helye és költsége .......................................14 2.

RÉSZLETES PROGRAM....................................................................................................................15 2.1. Tervezési feladat.........................................................................................................................15 2.2. Tervezési program .....................................................................................................................15 2.3. A Zsolnay Kulturális Negyed rehabilitációja ..........................................................................16 2.4. Átfogó célkitűzések....................................................................................................................16 2.5. A projekt közvetlen céljai ..........................................................................................................17 2.5.1.

Társadalmi hatások............................................................................................................................... 17

2.5.2.

Gazdasági hatások ............................................................................................................................... 18

2.5.3.

Környezeti hatások ............................................................................................................................... 18

2.6. A tervezési feladatokról általában............................................................................................19 2.7. Gyártörténet és épületállomány ...............................................................................................19 2.8. Az építészeti rehabilitáció sajátosságai..................................................................................20 2.8.1.

Városszerkezeti sajátosságok ............................................................................................................... 20

2.8.2.

A terület jelenlegi közlekedési kapcsolatai ............................................................................................. 21

1

2.8.3.

A beavatkozási terület kialakítása - A termelés költöztetése ................................................................... 23

2.8.4.

A termelés jelenlegi helyzete, a költöztetés indokoltsága........................................................................ 24

2.8.5.

Az infrastruktúra helyzete...................................................................................................................... 24

2.8.6.

Az ingatlanok jelenlegi állapota.............................................................................................................. 25

2.8.7.

A felmérés eredményét az alábbiakban foglaljuk össze.......................................................................... 26

2.9. A revitalizációs program ...........................................................................................................29 2.9.1.

Az épületek hasznosíthatósága............................................................................................................. 29

2.9.2.

Tulajdonviszonyok a Zsolnay-ingatlanokon ............................................................................................ 30

2.10. Tervezési feladatok, épületek, területek, funkciók ................................................................33 2.10.1.

Egyetemi Negyed funkciói és épületei.................................................................................................... 34

2.10.2.

Alkotó Negyed funkciói és épületei ........................................................................................................ 42

2.10.3.

Gyermek és Családi Negyed funkciói és épületei................................................................................... 49

2.10.4.

Míves Negyed épületei és funkciói......................................................................................................... 55

2.10.5.

További megújuló épületek, területek..................................................................................................... 62

2.10.6.

Szükséges bontások............................................................................................................................. 63

2.10.7.

Be nem épített területek, zöld felületek rehabilitációja, megújítása, az épületek közötti tér....................... 63

2.10.8.

A műemléki védelem alatt álló kerítés.................................................................................................... 65

2.10.9.

Gépjármű közlekedés, parkolás............................................................................................................. 65

2.10.10. Zsolnay Mauzóleum.............................................................................................................................. 66 2.10.11. A látogatói sétaútvonal.......................................................................................................................... 67

2.11. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények...........................................69 2.11.1.

Tervek .................................................................................................................................................. 69

2.11.2.

Formai előírások ................................................................................................................................... 70

2.12. Bírálati szempontok ...................................................................................................................71 3.

MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................72 3.1. Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához ....................................................................72 3.2. Adatlap a pályázók adatairól.....................................................................................................73 3.3. Kötelezettségvállaló nyilatkozat...............................................................................................75 3.4. Magyar Építészkamara Tervpályázati Szabályzata................................................................76 3.5. A Kulturális Negyed épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja .......................77 3.6. Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza a látogatói útvonal jelölésével .....................78 3.7. Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban................................79 3.8. A Zsolnay Mauzóleum felújításának tervei.............................................................................80 3.9. Költségbecslési adatlap ............................................................................................................88 3.10. Archív fényképek........................................................................................................................89 3.11. Ortofotó........................................................................................................................................90

2

3.12. A Kulturális Negyed mint városfejlesztési stratégia – The Cultural Quarter as an urban development strategy, tanulmány (2007) ..........................................................................................91 3.13. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra látogatói útvonalának terve ............................................92 3.14. Ajánlott irodalom a Zsolnay gyár és család történetéhez....................................................94 3.15. CD .................................................................................................................................................95 3.16. Boríték..........................................................................................................................................96

3

1.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1. 1. A tervpályázat kiírójának megnevezése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621-Pécs Széchenyi tér 1.

1. 1. 1. A tervpályázat lebonyolítója Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs Mária u. 9 Tel: 72/514-802 Fax: 72/514-810

1. 2. A tervpályázat tárgya, célja

Tárgy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. A Zsolnay Kulturális Negyed olyan hely, ahol a Zsolnay család az építészet és a kultúra között a művészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkodtató és költői kapcsolatokat hozott létre egykor és hozhat létre ma az alkotó, az új tartalom, a képi nyelv, hagyományaink, tradícióink architektúrája között. Cél A tervezési feladat megvalósítására legjobban alkalmas tervjavaslat (pályamű) kiválasztása, melynek szerzőjével Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - tervezési szerződést kíván kötni a tervezési terület engedélyezési tervének, valamint kiviteli szintű tenderterv elkészítésére.

4

1. 3. A tervpályázat jellege, a vonatkozó jogszabályok megnevezése

1) A tervpályázat jellege: A Kbt. 10. Címe szerinti nyílt tervpályázati eljárás 2) A tervpályázat eljárási formája: Általános tervpályázati eljárás 3) A tervpályázat: Titkos 4) Közösségi értékhatárt meghaladó eljárás 5) A tervpályázat lebonyolítása i)

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény,

ii)

a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29) Kormányrendelet,

iii) a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai öszszegezések mintáiról szóló 2/2006 (I.13.) IM rendelet, iv) a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, v) valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik. 6) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú 2004/VIII-tól hatályos melléklete (kiírási minta) felhasználásával készült.

1. 4. A tervpályázaton való részvétel feltételei (alkalmassági követelmények)

1.4.1. A tervpályázat résztvevője – pályázó – az a természetes személy lehet: a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) akivel szemben a 137/2004. (IV.29) Korm. rendelet 13. §- ának (3) és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn és erről a pályázatban nyilatkozott, d) aki a pályamű szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, e) aki, – ha magyarországi letelepedésű a pályázó, – a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A párhuzamos tervezésből eredő koc-

5

kázatok következményeit Kiíró vállalja, melynek részletei a későbbiekben megkötendő tervezési szerződésben kerülnek rögzítésre, f)

aki, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli, valamint nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, továbbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációit a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti.

A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.1 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát.

1.4.2. A tervpályázat résztvevője –a pályázó– az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, a) amely a jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, b) amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta és erről a pályázatban nyilatkozott, c) amely a pályamű szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban, a mellékelt adatlapon – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására jogosultak az 1.4.1. pont szerint, d) amely gazdálkodó szervezet a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a felelős építésztervezővel a pályázati feladat továbbtervezésére érvényes szerződéssel, vagy munkaszerződéssel rendelkezik, e) amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§-ának (4) bekezdésében foglaltak, illetve a megnevezett szerzőre a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§-ának (3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak egyike sem áll fenn, f)

amely által bevonni kívánt magyarországi letelepedésű tervező a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz a pályázat eredményhirdetésekor építészeti szakterületen teljes körű tervezési jogosultsággal rendelkezik a 104/2006. (IV.28.) Kormány rendelet szerint, továbbá a pályázó nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti,

g) amely, ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli, valamint nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső országban letelepült pályázó, a tervezési feladat elvégzésére saját országában jogosult és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékba a pályázó elhelyezte, to-

6

vábbá a pályázatban nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén, a szerződés aláírásának időpontjáig a Budapesti Építész Kamaránál regisztráltatja magát, továbbá nyilatkozik arról, hogy megbízás esetén az engedélyezési tervdokumentációt a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül elkészíti és az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázónak a pályázat részeként csatolnia kell az 1.4.2 pontban előírt iratokat, különösen a tervezői névjegyzéki besorolást igazoló okirat másolatát.

1.4.3. A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137/2004. Korm. rendelet 13.§ (3) - (4) szerinti okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek.

1.4.4. A jelen tervpályázati dokumentációban meghatározott valamennyi követelmény betartása kötelező! 1.4.5. Tervpályázaton egy Pályázó csak egy pályaművel vehet részt.

1. 5. A tervpályázatból történő kizárás oka

1.5.1. A Bíráló Bizottság a) a tervpályázatból a pályázat felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után postára adott küldeményt, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályaművet, d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket, e) kizárja azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13.§ (3)-(4) bekezdés értelmében kizáró ok áll fenn, f)

kizárja az 1.4. 1-3. pontokban meghatározott „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat.

7

Amennyiben a szerzőkkel, illetve a munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt borítékok felbontása után merül fel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 13. § (3) - (4) bekezdés szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsort kell megállapítani. Ebben az esetben a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a részére már kifizetett pályázati díj, illetve megvételért kifizetett ellenérték a kiírónak visszajár.

1. 6. A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata

Tervpályázat meghirdetése:

2008. január 03.

Kiírás árusításának kezdete:

2008. január 03.

Kiírás árusításának vége:

2008. április 10. 1200 óra

Helyszíni szemle időpontja:

2008. január 25. 1100

Kérdések postára adásának határideje:

2008. február 08. 2400 óra

Kérdésekre adott válaszok határideje:

2008. február 20.

Pályaművek postára adásának határideje:

2008. április 10. 2400 óra

Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2008. május 10-ig Pályaművek nyilvános bemutatása:

2008. június 09-ig

Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2008. július 09-ig

1. 7. A helyszíni szemle, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati dokumentáció véglegesítése

Helyszíni szemle A kiíró 2008. január 25-én, 1100 órai kezdettel helyszíni szemlét tart. Találkozó: Pécs, Zsolnay gyár (7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.), északi bejárat. A szemlén, a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt együtt megtekintik. Kérdések A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban 2008. február 8-án, 2400 óráig postára adott kérdésekkel az 1. 1. 1. alatti címre feladott levélben fordulhatnak a kiíróhoz. Kérdéseket kizárólag postai úton feladott formában fogad el a Kiíró. Az e-mailen és faxon eljutatott kérdéseket Kiíró nem veszi figyelembe.

8

Válaszok A határidőben feladott kérdésekre vonatkozó válaszokat a kiíró, ill. a nevében eljáró Bíráló Bizottság 2008. február 20-ig megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címekre postán megküldi. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat, figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 16. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra. A dokumentáció véglegesítése A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentációt módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. Hiánypótlás Ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlási lehetőséget nem biztosit. A tervezésénél alkalmazandó irányelvek, hatósági előírások, szabványok, normatívák: Vonatkozó általános magyarországi építéssel és tervezéssel kapcsolatos jogszabályok és szabványok figyelembevétele kötelező.

1. 8. A pályaművek benyújtása

A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (3. 1. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A feladó adatait a címzéslap nem tartalmazhatja! A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: 2008. április 10. 2400

9

A pályaművek benyújtásának címe: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs, Mária u. 9. (kizárólag postai úton történő benyújtás lehetséges!) A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. A Kiíró a beérkezett ajánlatok épségéért és időbeli beérkezéséért nem vállal felelősséget.

1. 9. A Bíráló Bizottság összetétele Bíráló Bizottság Elnöke Építész, tervezői jogosultság: É1-02-0241/2006; TT1-02-0241/2007; TR1Dr. Tóth Zoltán

02-0241/2007 Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke

Bíráló Bizottsági Tagok Tasnádi Péter Horváth András

Bert van Meggelen

Szokolai Zsolt

Hőnich Henrik

Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere Építész, tervezői jogosultság: É1-02-0100/05; TT1-02-0100/01 Magyar Építész Kamara delegáltja Város szociológus, kulturális várostervező (Hollandia) Dél-Dunántúli Építész Kamara delegáltja Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0055/05 Magyar Építőművészek Szövetsége delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-4550/04, okleveles műemlékvédelmi

Weiler Árpád, Szakmai titkár

szakmérnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Pécsi Iroda

Domonkos Ádám Kiss Gyula

Wéber József Hegedűs Péter

Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0840/07 Építész, tervezői jogosultság: É1-01-1276/05 Oktatási és Kulturális Minisztérium delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0019/04 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja Építész, tervezői jogosultság: É1-01-0034/04

Bíráló Bizottsági póttag Klenk Csaba

Építész, tervezői jogosultság: É1-17-0330/03

Bíráló Bizottság szakértői Dr. Illés Judit

Jogi szakértő – hivatalos közbeszerzési tanácsadó

10

Bagoly Attila

Építész, tervezői jogosultság: É2-02-0507/05 Pécs M.J.V. főépítésze

Mészáros András

Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program főigazgatója

Gonda Tibor

Pécs M.J.V. Alpolgármestere

dr. Bretter Zoltán

Önkormányzati képviselő (SZDSZ)

Blaszauer György

Az MDF által delegált szakértő

Sík László Lajos

Önkormányzati képviselő (MSZP)

Dr. Hoppál Péter

Önkormányzati képviselő (FIDESZ MPP)

Csapó István

Pécs M.J.V.Ö. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság tagja

Dr. Hárs Éva

Művészettörténész

Mattyasovszky- Zsolnay Zsófia

Szociológus, a Zsolnay család tagja

G. Detky Rita

Tájépítész, tervezői jogosultság: K1-02-0274

Megfigyelő Európai Közbeszerzési Koordinációs Egység delegáltja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja Farkas László

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.

Sztanics Gábor

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.

A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró vonatkozó jogszabályok [Kbt. 158. § (1)-(3), valamint a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. § (1)-(5)] előírásait betartva határozta meg.

1. 10. A Bíráló Bizottság munkája, döntése

A Bíráló Bizottság a vonatkozó jogszabályok (lásd 1. 3.), valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, bírálati munkájáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételről hozott döntésekről folyamatos jegyzőkönyvet vezet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli valamennyi benyújtott és érvényes pályaművet. A Bíráló Bizottság döntése végleges.

11

1. 11. A pályamunkák díjazása A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 27 000 000 - Ft. áll rendelkezésre. A díj legnagyobb összege: bruttó 12 millió Ft. A díj legkisebb összege: bruttó 1 millió Ft. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét. A díjak és a megvételek 20 % ÁFA-t tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget szétosztja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A Bíráló Bizottság csökkentheti a díjazásra és megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

1. 12. A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése

A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró 2008. május 10–ig a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül kifizeti. A díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit – a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken – a kiíró az eredményhirdetés idejéről és helyéről levélben értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi.

12

A pályázat zárójelentését a kiíró az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül, mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró a beérkezett pályaműveket – figyelemmel a 137/2004. (IV. 29.) Korm.rendelet 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozásra - nyilvánosan, később meghatározott helyen és időpontban mutatja be. A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről az érdeklődőket és a pályázati kiírást kiváltókat a díjazott és megvett pályázat szerzőit, a Bíráló Bizottság tagjait a kiíró, vagy az általa felkért szervezet értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázónak igazolás ellenében adja vissza. A pályázó a pályamű műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. A pályázó a nyilvános bemutatást követő 30 napon belül a kiíró címén igazolás ellenében veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános eredményhirdetést követő 60 napig megőrzi, majd a határidő eltelte után megsemmisíti. Az eredményhirdetés helye: előreláthatólag a Zsolnay Porcelán Manufaktúrában. A tervpályázathoz ki nem adott de tanulmányozható anyagok megtekintésének helye, és módja: Európa Kulturális Fővárosa - 2010, Pécs pályázati anyag: www.pecs2010.hu , www.pecspolus.hu

1. 13. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek

A kiíró kötelezettséget vállal, hogy a Kbt. 125. §-ának (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményes lefolytatását követően, a továbbtervezésre vonatkozó tervezési szerződést a Bíráló Bizottság által I. díjas pályamű szerzőjével megköti. Amennyiben pályázó a tervpályázati kiírásban és a pályázati dokumentációban meghatározott valamennyi feltételt elfogadja, úgy erről a pályázónak a 3. 3. sz. minta szerint nyilatkoznia kell. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot a 3. 16. sz. mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. Ha a Bíráló Bizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a Bíráló Bizottság megnevezi az általa továbbtervezésre javasolt pályaművet, melynek figyelembevételével dönt a Kiíró a továbbtervezési megbízásról. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem számít bele.

13

Továbbtervezésre vonatkozó információk: 

A Kiíró a nyertes pályázóval (a továbbiakban: Tervező), közbeszerzési eljárás lefolytatása után, építési engedélyezési és kiviteli szintű tenderterv dokumentációra kíván tervezési szerződést kötni.



A továbbtervezés során Tervező köteles a szükséges jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket és táj- és kerttervező mérnököt a továbbtervezésbe bevonni.



Az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésének határideje a tervezési szerződés aláírásától számított 90 nap.



A kiviteli szintű tenderterv dokumentáció elkészítésének határideje az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 nap.



Az építési engedélyeztetési eljárás során a hiánypótlás és egyéb szakhatósági észrevételek kézhez vétele után Tervező 15 napon belül köteles a hiánypótlást maradéktalanul elkészíteni.



Kiíró az engedélyezési tervig tartó tervezési fázisokra vonatkozóan a tervezési díj megállapításakor és folyósításakor kötve van az NFÜ-URB-01/2006 számú támogatási szerződés rendelkezéseihez, a továbbtervezés díja a tárgyalásos eljárás során kialkudott tervezési díj melynél a Magyar Építészkamara Díjszámítási szabályzatát tartják szem előtt. Az esetlegesen felmerülő hiányzó forrásokat Pécs MJV Önkormányzata bocsátja rendelkezésre.



A Kiíró vállalja, hogy a szükséges szakvéleményeket (statikai, talajmechanikai, műemléki, művészettörténeti, épületkerámiai, faanyagvédelmi, közmű, forgalomtechnikai, geodéziai és dendrológiai) a szerződéskötés időpontjáig a nyertes rendelkezésére bocsátja, valamint az egyeztetésekbe bevont intézmények, személyek nevét és elérhetőségét megadja.

1. 14. A tervpályázati dokumentáció beszerzésének helye és költsége A tervpályázati dokumentációt bruttó 60 000 Ft összegért, munkaidőben (H-P: 800-1200) a Kiíró nevében eljáró Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. árusítja. A dokumentáció kifizetése az ugyanezen címen beszerezhető postai készpénz-átutalási csekken való befizetéssel, postai, banki átutalással vagy banki postai befizetéssel történjen. A dokumentáció átvételekor be kell mutatni a befizetést igazoló bizonylatot, feladóvevényt, melyen szerepeljen a közlemény rovatban: „Pécs – Zsolnay tervpályázat”. Számlaszám: 14100017-39320749-01000002. (IBAN kód:HU46 1410 0017 3932 0749 0100 0002; SWIFT kód: MAVOHUHB) A dokumentáció átvételét a Kiíró nevében hivatalosan eljáró szervezet elismervénnyel igazolja. A dokumentációt igény esetén Kiíró postai úton is megküldi a Pályázónak. A dokumentáció ellenértékének befizetését ebben az esetben is igazolni kell. A pályázati dokumentáció kizárólag magyar nyelven érhető el. A pályázati dokumentáció esetleges fordítási költségei a Pályázót terhelik!

14

2. RÉSZLETES PROGRAM 2.1. Tervezési feladat 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa. Sikeres pályázatának egyik megfogalmazott célja a kulturális várostervezés és városfejlesztés egy olyan új kultúrpolitika alapján, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, velük segítve elő a város megújhodását és részben gazdasági fejlődését is. Ezen program egyik kulcsprojektje a jelenlegi Zsolnay Gyár megújítása. A Zsolnay név, mint Pécs városának úgymond védjegye új pozícióba kell, hogy kerüljön. Ennek megfelelően a jelenlegi gyár- és épület együttest meg kell újítani. 2006. novemberében Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 projekthez kapcsolódva nagyon nagy szakmai érdeklődésre számot tartó szimpózium zajlott. Ezen holland és magyar szakemberek részvételével a Zsolnay Kulturális Negyeddel kapcsolatban olyan stratégiai jelentőségű városfejlesztési gondolatok születtek, melyek 2007. októberében kiadvány formájában közzétételre kerültek. A pályázó feladata, hogy ezen gondolatok mentén foglalkozzon a tervezés tárgyával, hiszen ez megkönnyíti munkáját és nagyobb, szélesebb spektrumú rálátást biztosít Pécs meghatározó szellemiségű és múltú gyárára. A teljes kiadvány a pályázat mellékletét képező DVD-n elérhető!

2.2. Tervezési program A kiüresedett, leromló ipari épületegyüttes revitalizációjának szükségessége és az új (főként a fiatal generációk kulturális szokásait megjelenítő) kulturális intézmények iránti igény találkozik össze a Zsolnay Kulturális Negyed projektjében. A gyár hagyománya (gazdaság és művészet szimbiózisa) és félig zárt, a városba beékelődő, ám attól el is különülő építészeti tere, épületállományának nagy belső terei és szépsége ideális helyszínt biztosítanak egy kulturális negyed létrehozása számára. Az eddig elkészült részleges felújításokat az évente megpályázott támogatások finanszírozták, de ezekből épphogy csak a legégetőbb feladatokra, kármentésre futotta. A helyszín különleges hangulatú élményt nyújt, amely (a siralmas állapotok ellenére is) mindenkit megérint. Nyilvánvaló, hogy az épületegyüttes puszta megmentése, helyreállítása nem elegendő, a túlélés reális biztosítéka csak egy átfogó revitalizációs- és működési koncepció lehet. Ennek kidolgozása már a felújítási munkákkal párhuzamosan elkezdődött, amelynek lényege: egy nőtt ipartelep tervezett átalakítása kulturális témaparkká.

15

2.3. A Zsolnay Kulturális Negyed rehabilitációja A Zsolnay Gyár nagy, a termeléstől jórészt már elhagyott ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve a műemlék épületek felújításával elindult folyamat. A revitalizáció folytatásaként – az EKF-hez kapcsolódóan megtörténik a gyár területén lévő nagy közpark rekonstrukciója; az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A projekt célja olyan kulturális-művészeti övezet létrehozása a gyár üresen, funkció nélkül maradt épületeiben, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városfejlesztési célokat valósít meg. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmeződik a város modern kori jelképe, a Zsolnay Gyár, újra jelentéssel töltve fel Zsolnay Vilmos egykori gyárjellemzését: „egyaránt otthona a termelő iparnak és a lelket nemesítő művészeteknek”. Program A Zsolnay Kulturális Negyed létrehozásával kapcsolatban, ahogyan általában az ilyen nagyságú projektek esetében, nem fogalmazható meg egyetlen átfogó cél, inkább célok rendszeréről beszélhetünk. A célrendszer elemei többnyire egyenértékűek, sorrendjük felcserélhető: 

A Zsolnay Gyár volt, ipari épületegyüttesének felújítása és revitalizációja, kulturális funkciók odatelepítése által,



Új kulturális és művészeti intézmények életre hívása, melyek az aktuális társadalmi és kulturális folyamatokra reagens tudásközpontként működnek,



A projekt Pécs kulturális-művészeti életének, idegenforgalmának új területi egységet jelöl ki, megváltoztatva a város kulturális tereinek hierarchiáját, elősegítve a belváros keleti irányú, új kulturális tengely létrehozásával történő kiterjesztésének városfejlesztési célját,



A Zsolnay név kerámia gyártásban, építészetben és közéleti szerepvállalásban megalapozott hírnevének, értékrendjének kiterjesztése a Kulturális Negyedre és ezen keresztül a város művészeti életére.

2.4. Átfogó célkitűzések 

A város és térsége turisztikai forgalmának növekedéséhez szinergikus módon történő hozzájárulás és a turizmusból származó elsődleges és másodlagos bevételek növekedése,



Sikeres, jelentős látogatottságot biztosító, egymás hatását erősítő kulturális és szórakoztató funkciók koncentrált megjelenése,



A vendégéjszakák számának növekedése,



A turizmushoz kötődő foglalkoztatás nagyságának növekedése a projekthez közvetlenül kötődően és csak közvetetten kötődően (externális hatások),

16



A turizmushoz kötődő vállalkozások bevételeinek növekedése projekthez közvetlenül kötődően és csak közvetetten kötődően (externális hatások),



A város szellemi kapacitásaihoz kötődő kreatív vállalkozások számának és eredményességének növekedése,



Kreatív vállalkozások számának növekedése közvetlenül,



A kreatív vállalkozások által foglalkoztatottak számának növekedése,



A kreatív vállalkozások árbevételének növekedése,



Az egyetemhez kötődő, spin off és kezdő vállalkozások számának emelkedése.

A Zsolnay Gyár legfontosabb tradíciója a termelés élő kapcsolata a kortárs képző- és iparművészettel, építészettel. A Zsolnay-sikerek a technológiai újítások mellett a művészi minőségű formatervező munkának voltak köszönhetők. A művészetoktatási funkció megtelepedése a Zsolnay Kulturális Negyedben a művészet és ipar együttműködésének a reneszánszát indíthatja el. A gyár ingatlana városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Keleti végpontja a belváros keleti irányú kiterjesztésével létrehozandó új kulturális tengelynek, amelynek kialakítása a Kulturális Főváros-pályázat fejlesztési koncepciójának egyik legfontosabb eleme. Az ingatlan minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti stb.) e szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A gyár déli területén lehetőség kínálkozik egy autóbusz- és személygépkocsi-parkoló kialakítására (Zsolnay-kapu), amely részben tehermentesítheti az új kulturális tengely és a belváros közötti közlekedést.

2.5. A projekt közvetlen céljai 

A Zsolnay-hagyományok megújítása,



A Zsolnay-szellemiséget idéző, a hagyományokat bemutató és a kreativitást segítő intézmények betelepítése,



A Pécsi Tudományegyetemnek a város gazdasági és kulturális életébe történő jobb beágyazódásának elősegítése,



Az egyetemi ifjúság aktívabb bevonása a város kulturális és gazdasági életébe,



A kreatív hozzáadott értéken alapuló vállalkozások és intézmények betelepítése a negyedbe,



Színvonalas turisztikai, vendéglátó és egyéb szolgáltatások betelepítése a negyedbe.

2.5.1. Társadalmi hatások 

Munkahelyteremtés (a projekt által létrehozott munkahelyek száma, egy főre jutó átlagos jövedelem növekedése),

17



A kulturális-műveltségi szint, színvonal emelkedése,



A közösségi élettér növekedése,



A nemzetközi együttműködések intenzívebbé válása,



turisztikai imázs javulása.

2.5.2. 

Gazdasági hatások A termelő - kereskedelmi - szolgáltatási tevékenységek által termelt hozzáadott érték (GVA) növekedése,



Az oktatás, képzés élénkülése,



Az innováció élénkülése,



A projekt által támasztott helyi kereslet növekedése (például látogatók számának, vendégéjszakák számának növekedése, külföldi és belföldi vendégek száma, aránya stb.),



Vagyonhatás (létrehozott új ingatlanvagyon, a meglévő ingatlanok értékváltozása).

2.5.3. Környezeti hatások 

Az épített környezet állapotának változása,



Zöld területek állapotának változása,



Az egyes környezeti elemek állapotának változása (felszín alatti víz, földtani közeg, stb.),



A revitalizált terület nagysága.

18

2.6. A tervezési feladatokról általában A történeti Zsolnay Gyár ingatlanán, a mellékletben kiadott és lehatárolt tervezési területen, az üresen álló, illetve alacsony intenzitással hasznosított, műemléki védettség alatt álló épületegyüttes, park, szilárd burkolatú út és díszudvar, valamint díszkerítés teljes építészeti, kertészeti és funkcionális felújítása. A revitalizációt az is szükségessé teszi, hogy a Zsolnay Gyár különleges helyet foglal el Pécs életében: a város modern kori fejlődésének legfontosabb szimbóluma, a városidentitás alapvető tényezője. A Zsolnay Gyár gazdasági és iparművészeti teljesítménye a város legsikeresebb, hazai és nemzetközi szinten a legtöbb elismerést kivívott, mind a mai napig legismertebb produktuma. Közvetve a város egészére hatással van a gyár hanyatlása és egészére hatással lehet épületegyüttesének felújítása és kulturális jellegű újjászületése. A jelentős költségigényű projekt több pályázatot megjárt, közben folyton alakult, fejlődött, mígnem 2004-ben öszszetalálkozott Pécs EKF pályázatával, amelybe (nem utolsósorban előkészítettségének köszönhetően) beemelve, ennek egyik kulcsprojektjévé lépett elő. Az épületegyüttes tervezett rehabilitációja sajátosságainak feltárásához nélkülözhetetlen az épületállomány megismerése és értékelése, hiszen a jelenlegi, meglehetősen kaotikus épülethalmaz a gyártörténet lenyomata.

2.7. Gyártörténet és épületállomány A Zsolnay-féle kerámia manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította Ignác fia számára 1853-ban. Zsolnay Vilmos Ignác bátyjától 1864-ben megvásárolta, majd 1868-tól korszerű gyárrá fejlesztette az üzemet. Ezzel kezdődött az ipari forradalom-kori sikertörténet. A Zsolnay márka néhány év alatt nemcsak betört az európai piacra, de – technikai-technológiai újításainak köszönhetően – a minőségi és művészi élvonalat is jelentette. Az ő nevéhez kötődik a jellegzetes porcelánfajansz kidolgozása, a szecesszió idején, és azt megelőzően is már tömegesen használt épületkerámia, a fagyálló pirogránit, valamint a speciális redukciós égetéssel készülő eozin-technológia 1893ban. Zsolnay Vilmos az 1868-ban még 6-8 kisebb műhelyépületből álló manufaktúrát felfejlesztve a mostani gyár épületeinek kétharmadát építette haláláig – ezek egy részét azonban átépítették, vagy lebontották időközben. Zsolnay Vilmos halála (1900) után fia, Miklós vette át a gyár vezetését. Keze alatt ért sikerei csúcsára a gyár – amit a gyártelep keleti részén nagyarányú építkezések, fejlesztések is kísértek. Az 1884-ben épült, később, mint csőgyári kemence funkcionáló épület, a mostani főbejárat mellett volt műhely, a Zöld Ház, valamint a mauzóleum bejáratával szemben állott igazgatói lakóépület – ez később a szocialista nagyüzem-bővítésnek esett áldozatul. Ezen kiváló képességű gyártulajdonos tevékenységének köszönhető a szecessziós díszművek világsikere, az építészeti kerámia széleskörű hazai és külföldi felhasználása, nem különben a város életében játszott szerepének máig is látható rekvizitumai: Zsolnay Mauzóleum, Francia emlékmű, a Pécsi Országos Ipartörténeti Kiállítás megrendezése, stb.

19

Miklós 1922-es halála után, az 1948-as államosításig Zsolnay Teréz és következő generációk korszakában a Vilmos örökségét és tehetségét méltón tovább vivő utódok-örökösök dolgoztak ugyan a gyárban, de a sokszor válságos gazdasági környezet, a gazdasági körülmények és a háború nehezítették a talpon maradást. Az államosítás után 5 évre leállt a díszműgyártás, csak szigetelők készültek. Az ’50-es évektől átalakult (felduzzasztott és sokszor igénytelen tömeg) termelés a Zsolnay márkanevet devalválta, de megengedte a speciális technológiák használatát, illetve főiskolát végzett keramikus tervezők alkalmazását is, így alkotásaik ma a műkereskedelem értékes tárgyai. Ezt az időszakot többségükben igénytelen üzemi épületek, átalakítások, toldalékok kísérték. A régi épületek többsége pedig az elmúlt évtizedeket érdemi felújítás nélkül vészelte át. A gyári épületegyüttes tehát nem egyszerre, hanem folyamatosan, szakaszosan épült, mindig az éppen aktuális termelési igényekhez igazodva. Létrejötte három periódusra tagolható, amelyek az épületek minőségét is meghatározták: Az „aranykor” – Zsolnay Vilmos és fia Miklós időszaka 1868-1922 között, A második, lefelé ívelő korszak a gazdasági nehézségek, világháború, Az 1948-as államosítástól a termelés túlpörgetése okozta minőségi válság időszaka. Az utóbbi 15 évben a termelés jelentősen visszaszorult, amely jelenleg is az elavult-amortizálódott épületekben folyik, gazdaságtalan feltételek és körülmények között. A csarnokok, műhelyek nagy része üresen áll. A revitalizáció a gyártás gazdaságossá tételével, az üzemek koncentrációjával, racionalizálásával kezdődhet. A termelés mindhárom ága (a manufakturális jellegű pirogránit, eozin és díszmű, ill. a nagyipari jellegű porcelángyártás) az északkeleti, intenzív beépítésű területre költözik korszerű körülmények közé. Ezzel felszabadulhatnak a gyártelep legértékesebb belső területei a Kulturális Negyed számára. A hasznosítást elsősorban az ipartörténeti-műemléki szempontból legértékesebb épületekben célszerű tervezni, a toldalékok és a műszakilag-építészetileg értéktelenek pedig várhatóan elbonthatók. Az épített Zsolnay örökség legértékesebbjei (épületek, kémények, kerítések és kerámiák) 2001-ben kerültek műemléki védelem alá, 10 éves procedúra eredményeként.

2.8. Az építészeti rehabilitáció sajátosságai 2.8.1. Városszerkezeti sajátosságok A vizsgált projekt terület Pécs városközpontjától keletre, a Budai-külvárosban helyezkedik el. A város fejlődésében természetesen túlnőtte a térséget, a kiterjedt ipari terület mára zárványként maradt meg. A terület tengelyét a forgalmas, négysávos Zsolnay út (6-os út bevezetője) képezi, míg északi határa a Felső-

20

vámház utca, déli határa a pécsváradi vasútvonal. Északról a Mecsek-oldali hagyományos, kisvárosi beépítésű területekkel érintkezik, míg a Zsolnay út mentén jellemzően kereskedelmi-szolgáltató övezetekkel határos. A vasút alapvetően elválasztja a délre fekvő, kisebb részében lakóövezettel, nagyobbrészt zöldterületekből álló zónától. A gyár környezetében kialakult munkás lakónegyedek jellegzetes, zártsorú, földszintes – egyemeletes beépítésű utcái még megtalálhatóak a Felső- és Alsóbalokány (Budai város), illetve a Csillag utca (Budai külváros) és Kisbalokány térségében. A Felsővámház utca polgárosodott, gyári tisztségviselők és iparosok által lakott utcájának képe mára jelentősen átalakult, de a mellékutcákban még érdemes megőrizni - tervszerű támogatással - a sajátos kisvárosias hangulatot, és a területre jellemző kiskereskedelmi, iparos életformát. A térség az EKF fejlesztési elképzelései kapcsán a keleti tengely összefoglaló elnevezést kapta, mely a városközpont ilyen irányú erős kapcsolódásának szándékát jelzi. A 48-as téri egyetemi fejlesztések, a Búza téri várható beruházások, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, és a Balokány liget környékének szabadidős fejlesztései komoly alapot teremtenek a térség fel- és átértékelődésére. A Zsolnay Gyár a belvárosból jelenleg nem közelíthető meg nívós, szerves összeköttetések igénybevételével. A jövőbeli fejlesztések sikeressége érdekében elengedhetetlen lesz, hogy a Balokány liget, a Zsolnay Vilmos út és a Felsővámház utca felhasználásával a Zsolnay Kulturális Negyedet élő módon bekötő, a kialakuló új funkciókhoz illeszkedő kapcsolati tengelyek alakuljanak ki.

2.8.2.

A terület jelenlegi közlekedési kapcsolatai

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra épületegyüttese a 6.sz. országos főút pécsi belterületi szakasza mellett, a Zsolnay út – Major utca – Felsővámház utca által határolt telkeken és a főút déli oldalán fekszik. Jelen funkciójában bejárattal rendelkezik az összes határoló utca felől, teherforgalma elsősorban a Zsolnay út felőli kapun bonyolódik. A gyár területét tehát meg lehet közelíteni gépjárművel:



A Zsolnay út felől (bejárat nyílik a déli és az északi területrészre is),



A Felsővámház utca felől üzemi bejárat nyílik a terület keleti végében, valamint megközelíthető innen a műemléki együttes és az ún. „Zöld Ház”,



A Major utca felől bejárat nyílik a pirogránit üzem feletti tömbbelsőbe.

A déli oldali telek (a tervezett Zsolnay Kapu, ma felhagyott üzemi terület, elsősorban autósiskola tanpálya) beékelődik a főút és a bátaszéki vasútvonal közé, emiatt pedig a közúti forgalom csak a Zsolnay út felől hajthat be a területre (a balra nagy ívben befordulás engedélyezett, de a forgalom nagysága miatt igen nehézkes). A 2x2 sávos Zsolnay út szerepe a város forgalmában kelet-nyugati irányú közúti és tömegközlekedési tengely-

21

ként elsődleges, helyi főútvonali szerepe mellett pedig – alternatív útvonal híján – regionális szerepe is jelentős. A Felsővámház utca 2x1 sávos, kétoldalt parkolósávokkal (a Vadász utcai csomópontig). Az utca a Vadász utca folytatásaként a Budai külváros városrész gyűjtőútja és tömegközlekedési útvonala. A Búza téren át a Király utca felé a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed legfontosabb kapcsolatát adhatja. A fentiek alapján a terület közúti megközelíthetősége a kiépített infrastruktúra tekintetében kedvezőnek mondható. Ugyanakkor a 6.sz. főút átvezető szakaszának forgalma érezhető nehézséget jelent, a Zsolnay út ezen szakaszának mértékadó órás forgalma 3300-3400 Ej két irányban (a 2005-ös közlekedés-fejlesztési koncepció vizsgálata1 alapján). Parkolási lehetőség jelenleg elsősorban a gyár területén belül áll rendelkezésre, illetve a Felsővámház utca belső szakaszán a közterületi parkolóhelyeket lehet igénybe venni. A Zsolnay Márkabolt előtt a Felsővámház utcán 810 gépjármű elhelyezésére alkalmas parkoló áll rendelkezésre. A várhatóan az északi oldali épületekbe kerülő kereskedelmi funkciók miatt az igények jelentős növekedésével kell számolni. A Zsolnay Gyár területének tömegközlekedési kapcsolatai a közúthoz hasonlóan szintén jók, autóbusszal megközelíthető mind a négy nagy autóbusz-végállomás irányából (Kertvárosból a 60; Uránvárosból a 2, 2A, 20, 20A, 21; a Főpályaudvarról a 31, 31A, 43 sz. járatokkal; Budai állomásról pedig a 20 és 20A kivételével az összes fent felsorolttal), a Balokány megállóhely kb. 5 perc gyaloglásra található a gyárépülettől. Emellett a Felsővámház utcán járó 27-es és 40-es autóbuszok is megállnak a Major utcánál. A vasúton a városba érkezők a Főpályaudvarnál felsorolt járatokkal közelíthetik meg a Zsolnay Gyár területét. A déli terület emellett saját iparvágánnyal rendelkezik (jelenleg nem használt). A terület gyalogos kapcsolatait két irányból érdemes vizsgálni:



A legközelebbi tömegközlekedési megállóhelyek felől és,



A legnagyobb gyalogosforgalmat keltő belvárosi területek felől.

A Balokány autóbusz megállótól a Zsolnay Gyár épületei (az északi és a déli területrész is) a Zsolnay Vilmos út gyalogjárdáin közelíthetőek meg. A Major utcánál jelzőlámpával ellátott gyalogátkelőhely üzemel, azonban a főúttal párhuzamos járdák (elsősorban a déli oldali) keskenyek, a nagy közúti forgalom miatt így a gyalogosbiztonság és a komfortérzet nem megfelelő. A Major utcai megállóhely felől az északi terület gyalogos kapcsolatai kedvezőek, a déli területhez pedig szintén a gyalogátkelő és a Zsolnay út déli járdája igénybe vételével lehet eljutni.

1

Pécs MJV közlekedésfejlesztési koncepciója 2004-2005 (Pro Urbe Kft. – Kvantitás-Consulting Kft, 2005. szeptember)

22

A belváros irányából a Király utca – Búza tér – Felsővámház utca tengely ad jó, a közúttól elfogadhatóan elkülönülő gyalogos útvonalat. Problémás pont Búza téri csomópont, a Lánc utca – Alsó Havi utca fontos helyi útvonal a belvárost elkerülő forgalom számára. A Zsolnay Kulturális Negyed két területrésze gyalogos kapcsolatokkal nem rendelkezik! A kerékpárosok számára általában bármely irányból találhatóak kedvező alternatív útvonalak, melyeken el tudják kerülni a 6.sz. főutat (ez kerékpározásra alkalmatlan, fokozottan balesetveszélyes). A megközelítési lehetőségeket a tervezett fejlesztések ismeretében értékelve a következő megállapításokat lehet tenni: 

A terület közútról jól megközelíthető,



Tömegközlekedési kapcsolata megoldott,



A Zsolnay útról meg kell tervezni mindkét irányból a behajtási lehetőséget a déli és északi területrészekre. A Zsolnay út szélessége és a szűk beépítés miatt ez, elsősorban a déli parkoló területre, problémás pont,



A déli és északi területrészek gyalogos kapcsolatát biztosítani kell (alul-, vagy felüljáró építésével, a szintbeni keresztezést kerülni kell),



A déli területen és esetleg a Zsolnay-dombnál kialakítható a negyed ellátásához szükséges parkoló terület, előbbi kapacitása a Balokány-liget, és a Pécsi Konferencia és Koncertközpont létesítményeivel öszszefüggésben is figyelembe vehető,



A megmaradó üzemi területek forgalma a Felsővámház utca felőli megközelítéssel várhatóan jól elválasztható a látogatói forgalomtól,



A Felsővámház és a Major utcai kisebb jelentőségű, de jól használható megközelítések differenciált térhasználatokra adnak lehetőséget.

2.8.3. A beavatkozási terület kialakítása - A termelés költöztetése A Zsolnay Kulturális Negyed tervezett területét jelenleg vegyes tulajdonú, részben most is termelő funkciókat szolgáló ingatlanok alkotják. A beruházásnak, a Zsolnay Kulturális Negyed újjáélesztésének első feltétele a termelés megszüntetése a jelenlegi helyszínen, épületekben és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt történő átköltöztetése a Zsolnay Kulturális Negyed keleti felébe a termelés folyamatosságának fenntartása mellett. A Zsolnay Gyár telkeinek jelenlegi együttes területe 67.675 m2. A területen elszórtan működő ipari termelés a terület keleti végében levő, elkülönülő 14.813 m2 nagyságú területre költözik át.

23

A költözést kiváltó okok és feltételek sokrétűek. A költözésnek figyelemmel kell lennie egyrészt a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint az EKF projekt megvalósíthatóságára, másrészt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. (továbbiakban: Manufaktúra) termelési szempontjaira. A termelés a projekt szempontjából azért fontos, mert az ingatlanok felújításához szükséges kerámiákat kizárólag a Manufaktúra tudja biztosítani.

2.8.4. A termelés jelenlegi helyzete, a költöztetés indokoltsága A költözés szempontjából a lényeges akcióterület a Zsolnay Gyár törzsterülete, nem foglalkozunk a Zsolnay Mauzóleummal és a Zöld Házzal ugyanis az épületek Pécs MJV tulajdonában és az ingatlanokban nem folyik termelési tevékenység. (A projekt területe egyébként, mint azt a tulajdonviszonyokat bemutató fejezetben tárgyaljuk több tulajdonos használatában van, a tulajdonviszonyok rendezése hamarosan megtörténik.) A terület a projekt és a költözés szempontjából két részre osztható, az un. „Keleti” egységre, ahová a Manufaktúra termelő tevékenységét koncentrálni kívánja, másrészt a Zsolnay Kulturális Negyed fő megvalósítási egységére.

2.8.5. Az infrastruktúra helyzete A revitalizációba vont ingatlan városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el. Minden tekintetben (közlekedési, építészeti, funkcionális, történeti, stb.) a szűkebb értelemben vett város keleti kapuja. A közműellátottság az akcióterületen az ipari tevékenységnek megfelelő, azaz a tervezett funkciók számára gyakorlatilag a korlátlan ellátottság biztosított. Tüzivíz tároló a gyár három pontján található, cca 200 m3 kapacitással, melyek betáplálást a belső ipari vízvezetékről kapnak. A gyár területén egy saját fúrt kút és 2 db gyűjtőakna is található. A városi ivóvíz 3 betápvezetéken érkezik, ebből egy 3"- os és kettő 2"- os. A kis keresztmetszet ellenére jelenleg a vízellátás bőségesen elegendő. A szennyvíz és a csapadékvíz elvezetés külön van választva. A két kivezetésből az egyik a 27- es épületnél csatlakozik az úttest alatt húzódó gyűjtővezetékbe, a másik pedig a portánál. A Zsolnay Gyárnak egy darab szennyvíztisztítója van, amely a Balokányi árokba engedi a vizet. Ellenőrzése rendszeres, mind a Zsolnay Gyár mind a városi hatóságok részéről. A műemléki rész szennyvíz és vízrendszere elhanyagolt állapotban van, nincs egyetlen, egységes felmérés a területről. A fenntartó részéről javasolt a rendszer teljes bekamerázása, de a legcélravezetőbb megoldás egy teljesen új rendszer kiépítése.

24

A villamos betáplálás két darab transzformátor állomáson keresztül történik. A déli terület trafója gyakorlatilag az egész Zsolnay Negyedet ellátja. Az északi területen lévő trafó a teljes technológia kiszolgálásáért felelős. A gázfogadó a keleti portánál van. Az állandó fűtőértékhez egy külön kiépített szabályozórendszer csatlakozik és a szabályozó után kerül elosztásra a gáz technológiai hálózata. A közüzemi fogyasztóknak külön gázbetáplálása van, ide tartozik a labor, az üzemi konyha és a villamos laboratórium.

2.8.6. Az ingatlanok jelenlegi állapota Az épületegyüttes még mai leromlott állapotában is impozáns, azonban a különböző időkben készült épületek vegyes képet mutatnak. Az államosítást követően elsődlegesen a tömegtermelést preferálták, így az épületek díszítése, a korábbi belső harmónia károkat szenvedett. Az ötletszerű közműfejlesztések szintén nyomot hagytak a gyár területén. Az elmúlt évtizedekben a karbantartás nem vagy alig működött. A megmaradt termelés az elavult, amortizálódott épületekben folyik, rossz és gazdaságtalan infrastrukturális feltételek között. A gyárterület állapotának általános jellemzését a törzsterület keleti tömbjével kezdjük. A leendő termelési terület jelenleg üresen áll, az egykori ipari porcelán gyártása folyt a nagy alapterületű iparcsarnokokban. A nagy fesztávolságú épületek a termelés céljaira könnyen átalakíthatóak lesznek, de szükséges lesz bontási tevékenységek, az infrastruktúra és az utcai homlokzatok felújítása. A Zsolnay Kulturális Negyed egyik célja a területek revitalizációja. Jelenleg a terület tulajdonjogilag három részre osztható. A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. a tulajdonában lévő, műemléki épületeket kívülről felújította. A felújított terület a gyárnegyed legnagyobb egybefüggő műemléki épületegyüttese2. Az ingatlanra a vegyes használat jellemző, döntő többsége bérlemény, a legnagyobb bérlő a Manufaktúra, amely egyrészt irodaként és kiszolgáló létesítményként, másrészt az eozin üzemben folyó termelés céljaira használja a helyiségeket. A terület jelentős része parkosított. A nyugati terület többi része vegyes tulajdonú, a Sikorski ház kivételével a Manufaktúra tulajdonában van. Építészetileg vegyes terület, elszórtan találhatók modern és műemléki ipari épületek a területen. Az ingatlan jelentős része funkciótlan, az ipari tevékenység megszűnésével felhagyott épületekkel és utakkal zsúfolt. A Sikorski házat tulajdonosa a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. kívülről felújította (belülről nem) a többi épület elhanyagolt. Jelenleg a telek délnyugati sarkában folyik a pirogránit gyártása.

A „Zöld Ház” építészetileg szerves részét képezi a Zsolnay Gyár épülettömbjének. Az épület korábban kulturális funkciókat töltött be az államosítás után, először a gyár, majd később a város művelődési házaként. A Zöld Ház a 2

Az EKF pályázat Határtalan városcímet viselő CD mellékletében található tervlapok, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

műemlékkeresője: http://www.koh.hu/kohkereso/Default.aspx?tipus=MUEMLEK

25

’80-as-’90-es években még színházi és könnyűzenei eseményeknek adott helyet. Az épület jelenleg használaton kívül, jelentősen leromlott állapotban van. A terület kezelését a PVV. Rt látja el. Az épület műemléki védettséget élvez. A Gyár területének harmadik része, az ún. déli tömb. A telek a „klasszikus” gyártömbtől délre a Zsolnay Vilmos, a Basamalom utca és a MÁV RT. által kezelt területek által bezárt háromszögben fekszik. A területen műemlék épületek és műemléki környezet egyaránt megtalálható, de döntő többségében felhagyott ipari területekkel tagolt. Az ingatlan udvarán ideiglenes gépjármű rutinpálya működik. Az ingatlant ipari alagút köti össze a Zsolnay Vilmos út alatt a Gyár „Keleti tömbjével”. Az egyik legrosszabb állapotban a Zsolnay Mauzóleum található. A Zsolnay család temetkezési helyét Zsolnay Miklós építtette, akinek jóvoltából szabadkőműves jelképek is felfedezhetők a neoromán stílusú mauzóleumon. A műemléki védettséget élvező Zsolnay Mauzóleum állapota lehangoló, az épületet többször kirabolták, a díszítéseket ellopták. (A terület használatát, kezelését Lovas László a „Városvédő Egyesület és a Zsolnay-család által létrehozott kuratórium elnöke3” végzi). Az ingatlant a Felsővámház utca választja el fizikailag a gyár tömbjétől. A meglévő dokumentumok és a bejárás tapasztalatai alapján értékelésre került a felépítmények műszaki állapota. Az épületeket kategorizálták műemléki védettség és fizikai állapot alapján, a fizikai állapot esetében romos, gyenge, közepes, jó kategóriákba sorolták az épületeket.

2.8.7. A felmérés eredményét az alábbiakban foglaljuk össze ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota Épületek sorszáma

3

Jellege

Jelenlegi státusz Terület (m2)

E2

(fsz+2+padlás)

Nem védett

E8

(fsz+2+padlás)

E9

Állaga

1 961közepes

40%

Védett

513gyenge

30%

(fsz+1+padlás)

Védett

696gyenge

30%

E10

(fsz+1+padlás)

Védett

221gyenge

30%

E11

(fsz+padlás)

Nem védett

106gyenge

25%

E12

(p+f+1+padlás)

Védett

589gyenge

35%

E13

(fsz+1+padlás)

Védett

604közepes

50%

E14

(fsz+1+padlás)

Védett

669közepes

50%

E15

(fsz+1+padlás)

Védett

658gyenge

30%

E16

(fsz+1+padlás)

Nem védett

1 015gyenge

30%

Horváth Ágota: A Zsolnay Mauzóleum, Mesterporta http://www.mesterporta.hu/mp01834.html&d=1

26

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota E17

(fsz+1+padlás)

Védett

778közepes

50%

E18

(a+fsz+1+padlás) Nem védett

1 679gyenge

30%

E19

(fsz+2+padlás)

Védett

1 065közepes

40%

E20

(fsz)

Nem védett

161gyenge

30%

E22

(fsz+2)

Nem védett

2 526jó

65%

E24

(fsz+2+tetőtér)

Védett

1 304közepes

55%

E25

(fsz+2)

Nem védett

1 865gyenge

20%

E26

(fsz+1+padlás)

Védett

1 592gyenge

10%

E27

(fsz+1+padlás)

Nem védett

2 337közepes

40%

E28

(fsz+1+padlás)

Védett

1 658romos

0%

E29

(fsz+padlás)

Nem védett

137romos

0%

E30

(fsz+3+padlás)

Védett

1488közepes

40%

E31

(p+f+1)

Nem védett

713gyenge

30%

E32

(fsz+1+padlás)

Védett

943romos

0%

E33

(as+fsz+1+padlás) Nem védett

3190gyenge

10%

E34

(fsz)

Nem védett

608közepes

55%

E39

(fsz)

Nem védett

144jó

50 - 60 %

E43

(fsz)

Nem védett

E46

(fsz)

Nem védett

E48

(p)

E52

1483közepes - gyenge 45% 78gyenge

15%

Védett

125gyenge

10%

(fsz)

Nem védett

253gyenge

20%

E53

(fsz)

Nem védett

216közepes

40%

E66

(fsz)

Nem védett

4közepes

40%

E71

(fsz)

Nem védett

E72

(fsz)

Nem védett

162romos

0%

E73

(fsz)

Nem védett

459gyenge

30%

E74

(fsz+1)

Nem védett

1 668közepes

50%

E75

(fsz)

Nem védett

72gyenge

20%

E78

(fsz)

Nem védett

885közepes

60%

E80

(fsz)

Nem védett

469gyenge

10%

E82

(fsz+1)

Nem védett

865jó

65%

E83

(fsz)

Nem védett

58gyenge

30%

Díszburkolatok

Nem védett

gyenge

10%

Egyéb zöldterület

Nem védett

gyenge

30%

27

72gyenge

20%

ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED - Felépítmények műszaki állapota Gyári parkok

Nem védett

gyenge

30%

Mauzóleum

Védett

gyenge

30%

Parkoló

Nem védett

gyenge

10%

Utak

Nem védett

gyenge

10%

M-2 víztároló

Nem védett

közepes

60%

M-4 víztároló

Nem védett

jó

80%

M-5 víztároló

Nem védett

jó

60%

M-6 fúrt kút

Nem védett

közepes

45%

Gyűjtőmedence

Nem védett

közepes

60%

1. Táblázat: A Zsolnay Kulturális Negyed épületeinek állapota Forrás: A Zsolnay Örökség Kezelő Kht által rendelkezésre bocsátott felmérés saját kiegészítésekkel.

Az átfogó építészeti rekonstrukció szempontjából a gyártelep sajátosságai egyedisége:



Az ipari forradalom korában épült gyártelepek általában szikár, puritán, gyakran rideg hangulatúak, amelyekre a monumentalitás és nagyméretű csarnokok jellemzők. A Zsolnay Gyár ettől merőben eltérő szellemiséget áraszt. A hosszú idő alatt létrejött, fecskefészek-szerűen egymásra rakódott rétegekből kialakult épületszövet nem képvisel egységes stílust és sok helyütt nem is emlékeztet ipari épületre, gyárra.



A gazdag díszítésű épületegyüttes ornamentikáját valójában a megrendelőknek gyártott mintadarabok prototípusai képezik, amelyek eredeti darabjait a gyár a Monarchiába és Európa-szerte szállította. Ebből is következik a sajátos, eklektikus összkép, amelyet az első periódusban emelt épületek mutatnak.



A sajátos mikroklímához szorosan hozzátartozik a környezet: a területet díszes magas kerítés övezi, különleges egyedi hangulatát a gondozott park és a kerámiákkal gazdagon díszített angolkert, sőt teniszpálya is fokozták. Ennek elsődleges oka, hogy nemcsak a műhelyek vezető munkásai, de maga a Zsolnay család is a gyár területén lakott.



Sajátossága ezen kívül, hogy a tervezett revitalizációhoz alkalmasint bontások szükségesek: a gyártelep zsúfolt, túlépült – az utóbbi 60 évben készült igénytelen épületek többsége ez idő alatt szinte nullára amortizálódott.



Elsősorban nem az épületek építészettörténeti jelentősége, hanem a gyártelep együttese képvisel kuriózum-értékű speciális helyi, hangulati értéket. A cél ennek megőrzése, ill. visszaállítása.

28

2.9. A revitalizációs program Mint a Zsolnayak idejében, a Zsolnay Kulturális Negyed alapvető eleme a több lábon állás, mint a fenntarthatóság biztosítéka. Kiemelt szerepet kapnak a jelentős közönség- és idegenforgalmat is vonzó közfunkciók, ehhez kapcsolódva a vendéglátás és kereskedelmi hasznosítás dominál. A tervezett átalakítás során az eredeti funkció nem szűnik meg, hanem a kulturális témapark szerves részeként látnivalót is kínál. A rehabilitáció egyik meghatározó eleme a környezet helyreállítása, amelynek közterületként való használatát javasoljuk. Ehhez hozzátartozik többek között a Zsolnay Mauzóleum bekapcsolása is a sétaútvonalak rendszerébe, csakúgy, mint a szerves kapcsolat kialakítása a déli résszel, hiszen az egész terület egy egységet fog alkotni.

2.9.1. Az épületek hasznosíthatósága Gazdasági szempontból természetesen a hasznosíthatóság súlypontja az, hogy milyen funkciócsoport tudja biztosítani az örökség rentábilis megtartását, a központi kérdést az jelenti, hogy egy megadott funkciócsoportnak az épületállomány hogyan feleltethető meg. A meglévő épületállományt a következő csoportokba sorolható:



Eszmei és műszaki érték nélküli – bontandók,



Műszaki értékkel rendelkezők – eseti döntés kérdése,



Az örökséget képező, eszmei értékkel rendelkező épületek.

A csoportok közötti határok TERMÉSZETESEN nem élesek, sőt előfordul, hogy ma egynek látszó épület valójában mindhárom csoportba tartozó résszel rendelkezik. Az eddigi tervezési munkák, kisebb-nagyobb felújítások során elsődleges szempont volt az egyes épületek külsőbelső értékeinek és adottságainak megtartása, kibontása, ezért nem engedhető meg, hogy az új funkció ezek hatását gyengítse. A revitalizáció ilyen szemléletű megközelítését és kezelését a KÖH kezdeményezte egységes, átfogó védelem is segíti.

29

2.9.2. Tulajdonviszonyok a Zsolnay-ingatlanokon Tulajdoni viszonyok az ingatlanokon (2007. augusztus 1.) Az érintett ingatlan

Hrsz.

Terület

Tulajdon

m2

jellege

Közvetlen tulajdonos

Közvetett tulajdonos

Zsolnay Mauzóleum 40167

2.870kizárólagos Pécs M.J. Város

u.a.

Zöld Ház

3.904kizárólagos Pécs M.J. Város

u.a.

8.890kizárólagos Zsolnay Örökség KHT

Pécs M.J.V.

40504

Zsolnay Gyár műem- 13501 1/3 lék

99,7%

Zsolnay Gyár terme- 40504/5*

23.361osztatlan

lés-műemlék

közös

Major utcai ingatlanok 40484 40485 Zsolnay Gyár

40511

Zsolnay Örökség KHT

Pécs M.J.V.-

Zsolnay Manufaktúra Zrt.

99,7%-99,3%

368 kizárólagos Zsolnay Manufaktúra Zrt.

Pécs M.J.V.

238

99,3%

7.485kizárólagos Zsolnay Manufaktúra Zrt.

Pécs M.J.V. 99,3%

Déli terület

20255 1/2

416osztatlan közös

13503 2/3 Zsolnay Kulturális

Zsolnay Manufaktúra Zrt.

Pécs M.J.V.

Pécs M.J. Város

99,3%-100,0%

5.330kizárólagos Pécs M.J. Város

u.a.

52.862

Negyed terület Zsolnay Gyár terme- 40504/6*

14.813kizárólagos Zsolnay Manufaktúra Zrt.

lés

Pécs M.J.V. 99,3%

Gyári terület

14.813

Összes terület

67.675

* Telekalakítás folyamatban 2007. márciusában a Zsolnay Gyárban tartott helyszíni bejárás alkalmával az épület állományt szemrevételezés útján kategóriákba sorolták aszerint, hogy a későbbiekben milyen szinten szükséges foglalkozni építészeti szempontból az épületekkel, illetve milyen szintű felmérési dokumentációt szükséges készíteni a továbbtervezés előtt. Az alábbiak szerint a KÖH irodája útmutatásai szerint a következő kategóriákat kerültek meghatározásra:

30

1. kategória: A teljes felmérést, feltárást, dokumentálást igénylő épületek, ahol esetleg a bontás során még értékes Zsolnay-kerámiák, építőanyagok is előkerülhetnek. 2. kategória: Azok a XX. század második felében épült épületek, melyek egyértelműen bontásra kerülhetnek, mivel értéket nem képviselnek, ezért minimális dokumentálást igényelnek. 3. kategória: Azok a XX. század második felében épült értéktelen épületek, melyek egyértelműen bontásra kerülhetnek, mert az értékes épületállomány minőségét rontják, viszont a bontást megelőzően, a műemlék épület állagmegóvásának és funkcionális továbbműködésének megoldásait dokumentálni kell. 4. kategória: Az előző három kategóriába nem sorolható épületek, melyek dokumentálása egyedi elbírálást igényel.

Épület száma

Besorolás

Jelenlegi státusz

1.

2.

3.

E1 Porta

Nem védett

E2

Nem védett

x

E8

Védett

x

E9

Védett

x

E10

Védett

x

E11

Nem védett

x

E12

Védett

x

E13

Védett

x

E14

Védett

x

E15

Védett

x

E16

Nem védett

E17

Védett

E18

Nem védett

E19

Védett

E20

Nem védett

E22

Nem védett

E24

Védett

E25

Nem védett

E26

Védett

E27

Nem védett

E28

Védett!!!

4. x

x x x x x x x x x x x

31

E29

Nem védett

x

E30

Védett

x

E31

Nem védett

x

E32 agy

Védett

x

E33 agy

Nem védett

x

E34 agy

Nem védett

E39 agy

Nem védett

x

E43 agy

Nem védett

x

E46 agy

Nem védett

x

x

E48

Védett

E52

Nem védett

x

E53 agy

Nem védett

x

E66 babaház

Nem védett

E71

Nem védett

E72 agy

Nem védett

E73

Nem védett

x

E74 agy

Nem védett

x

E75

Nem védett

x

E77

Nem védett

x

E78

Nem védett

E80

Nem védett

E81 agy

Nem védett

x

E82 agy

Nem védett

x

E83 agy

Nem védett

x

Veszélyes a .tár

Nem védett

x

Veszélyes a .tár

Nem védett

x

Felvonulási ép.

Nem védett

x

Kémények

x

x x x

x x

Védett

x

Déli ter. Kapu

Nem védett

x

Garázs

Nem védett

x

32

2.10.

Tervezési feladatok, épületek, területek, funkciók

A tervezési feladatok könnyebb átláthatósága és értelmezhetősége végett, célszerűnek látszik egy-egy funkció halmazt valamilyen módon egy-egy épület csoporthoz kötni. Ennek megfelelően a bekerülő funkció függvényében a terület négy nagy egységre tagolható: 1. Egyetemi Negyed, 2. Alkotó Negyed, 3. Gyermek és Családi Negyed, 4. Míves Negyed. Általános elv, ha az egyes épületek, épületcsoportok az adott funkcióval nem kerülnek teljes mértékben hasznosításra, akkor a fennmaradó területekre a pályázó javasolhat hasznosítási módot. Továbbá a tervezésnél a pályázó vegye figyelembe, hogy ahol a program a szükséges kiszolgáló funkciókkal (közlekedő területek, szociális helyiségek, épületgépészeti terek) nem számol, ott ezek betervezése is a pályázó feladata. Ez természetesen a kialakuló koncepció függvényében alakul majd ki, de területi igénnyel bír. A fennmaradó területek felújítását – amennyiben nem kerülnek elbontásra – a tervező úgy tervezze meg, hogy azok a későbbiekben rugalmasan, bármilyen funkció betöltésére alkalmasak legyenek. Különösen fontos, hogy a tervezés során a program az irányadó, az ettől való eltérés bírálat tárgya lesz. Az eltérést a műleírásban indokolni kell!

33

2.10.1. Egyetemi Negyed funkciói és épületei Egyetemi Negyed épületei: É 2-25-32-33-34-74 Az épületek rövid leírása: Az É2 – 25 jelű, az északi területet délről határoló (jelenleg központi öltöző-szociális blokk, ill. használaton kívüli) épületek. A déli terület saroképülete (E32 – É33) igényes megjelenésű nyerstégla homlokzatú, két-, ill. háromszintes, hossz-főfalas ipari épület, védett kamrás csőégető sómázas kemencékkel és a kissé megdőlt kéménnyel. Nagyobb arányú bontást a földszintes toldalékok jelenthetnek. A mellette álló épületek (E34 - 74) műszaki állapota megfelelő, sorsuk a hasznosítástól függ. É32, É33-as épületek: Az É32-es épület hasznos alapterülete:

földszint: 416 m2 emelet: 528 m2 összesen: 944 m2

Az É33-as épület hasznos alapterülete:

alagsor: 847 m2 földszint: 1284 m2 emelet: 1060 m2 összesen: 3191 m2

Totál: 4135 m2 Fennmaradó: 617 m2 Tervezett funkció: PTE Művészeti Kar Vizuális Művészeti Intézet, Mediális Művészetek Intézete Tervezési program: Az alábbi funkciók elhelyezését szükséges biztosítani, azzal a lehetőséggel, hogy a tervező teljes szabadságot élvez a helyiségek elhelyezésének tekintetében. Cél, hogy a tervezési programnak az épületcsoport maradéktalanul megfeleljen, és alkalmassá váljon a jövőbeni funkciójának betöltésére. A 33-as épület keleti homlokzata elé épített, mára már meglehetősen leromlott állapotú, sok helyütt használhatatlanná vált hozzáépítést el lehet bontani, elősegítve ezzel, hogy a műemléki értéket képviselő épület homlokzata felszabaduljon. Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

galéria - kiállítótér

1

150

150

installációs raktár

1

40

40

34

archív raktár

1

75

75

35 fős számítógépes oktatóterem

1

80

80

vizuális média informatika labor

2

40

80

média műhely

1

50

50

vizuális média labor

4

15

60

vágószoba

3

8

24

zenei informatika labor

4

35

140

szobrász műterem mobil falrendszerrel

4

180

720

tervezőgrafikai műterem

2

50

100

sokszorosító grafikai műterem

2

60

120

fotólabor

1

50

50

festő műterem mobil falrendszerrel

8

80

640

textil műterem

1

60

60

festő anyagraktár

1

40

40

vendég műterem mobil falrendszerrel

1

60

60

50 fős elméleti tanterem

1

100

100

rajzterem – anatómia, tárgy és térábrázolás

1

100

100

dékáni szoba

1

20

20

dékáni titkárság

1

30

30

20 fős tárgyaló

1

50

50

gazdasági iroda

1

15

15

zenei intézet igazgatói iroda

1

30

30

vizuális intézet igazgatói iroda

1

30

30

média intézeti igazgatói iroda

1

30

30

ügyféliroda

1

40

40

szolgáltatói adminisztráció

1

25

25

irattár

1

15

15

informatikus, szerverszoba

1

20

20

teakonyha

1

10

10

3 fős tanári szoba

3

18

54

25 fős elméleti tanterem

2

60

120

könyvtár (fonótéka, folyóirat-olvasó, raktár)

1

340

340

összes terület

3518 m2

35

További tervezési feladat, a 48-as térről induló, a Balokány Ligeten átmenő gyalogos látogatói sétaútvonalat az épületek valamelyikén keresztül átvezetni. Ezen látogatói útvonal kapcsolódjon a Zsolnay Kulturális Negyeden áthaladó sétautakhoz. Ennek kialakítása és főbb tervezési irányelvei később kerülnek tárgyalásra. Ennek megoldása a tervező feladata, természetszerűleg figyelemmel kell lennie a funkciókra, a műemléki épületre és a környezetbe való minél jobb beágyazásra. É34, É74-as épületek: Az É34-es épület hasznos alapterülete:

Az É74-as épület hasznos alapterülete:

földszint:

608 m2

összesen:

608 m2

földszint:

788 m2

emelet:

880 m2

összesen:

1668 m2

Totál: 2276 m2 Fennmaradó: 516 m2 Tervezett funkció: PTE Művészeti Kar Szobrászat Tanszék, Hallgatói Rendezvény Központ Tervezési program: Az alábbi funkciók elhelyezését szükséges biztosítani, azzal a lehetőséggel, hogy a tervező teljes szabadságot élvez a helyiségek elhelyezésének tekintetében. Cél, hogy a tervezési programnak az épületcsoport maradéktalanul megfeleljen és alkalmassá váljon a jövőben funkciójának betöltésére. Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

hallgatói rendezvény központ

1

500

500

bronz öntöde

1

210

210

kőszobrász műhely

1

210

210

gipsz műhely

1

140

140

szobrászati anyagraktár

1

50

50

szociális és kiszolgáló helyiségek

1

50

50

1

400

400

1

200

200

közös hallgatói munkahelyek és kapcsolódó raktárak Összekötő épületszárny, közlekedő összes terület

1760 m2

36

További tervezési feladat: Az É 72-vel jelzett épület fizikai és építészeti adottságai olyanok, amik megfontolás tárgyává teszik annak elbontását. A tervező feladata, hogy az É 33-as és 34-es épületeket egy új épülettel öszszekösse. Ennek kialakításában a tervező szabad kezet kap. Törekedni kell az attraktivitásra, a multifunkcionális használhatóságra és a műemlékekhez történő illeszkedésre. Az épület területe ne haladja meg a 200 m 2-t, mivel az indokolatlanul magas költségeket indukálna és megnehezítené fenntartását. É 22-es épület: Az É22-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

226 m2

földszint:

621 m2

I. emelet:

847 m2

II. emelet:

832 m2

összesen:

2526 m2

Totál: 2526 m2 Fennmaradó: 96 m2 Tervezett funkció: PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézete, „Menza-étterem”- konyhával és raktárakkal Tervezési program: A tervezés általános szempontjai: Mivel a zenei képzés épületében meglehetősen „hangos” tevékenységek kapnak helyet, nagyon fontos ezek egymástól, illetve a környezettől történő elválasztása. Az É 22-es épület szerkezetéből adódóan nagy flexibilitással bír. Ennek következtében a tervező feladata az egyes funkciók elhelyezésében. Ezen az épületen belül kell elhelyezni egy kb. 400 hallgató, oktató és látogató étkezését biztosítani tudó éttermet olyan módon, hogy a fogyasztó tér mobil válaszfallal ketté osztható legyen, úgy, hogy két párhuzamos rendezvény esetén a konyha mindkettőt ki tudja szolgálni. Az étkezési helyet úgy kell elhelyezni, hogy az ezzel járó mozgás, zajos tevékenység illetve a még talán ennél is fontosabb szellőzés, a lehető legkisebb mértékben zavarja a Zsolnay Kulturális Negyed többi funkcióját. A tervezőnek figyelemmel kell lennie az É 22-es és É 2-es épületet összekötő hídra is. Ezen szerkezet megújítása a tervező dolga, hisz a hallgatók közlekedését is nagyban elősegíti. Átépítése a tervező koncepciójához legyen illeszkedő. Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

hangszeres terem

12

20

240

gyakorló terem

4

20

80

rézfúvós terem

2

30

60

magánének terem

2

25

50

37

két zongorás terem

3

40

120

karvezetés terem

3

35

105

ütő terem + kapcsolódó raktár

1

50

50

próbaterem

1

100

100

50 fős elméleti terem

1

100

100

20 fős elméleti terem

2

50

100

hangszerraktár

1

50

50

zenekari próbaterem (300 fh. + z. dobogó)

1

400

400

szék-, kotta, dobogótároló

1

40

40

öltözők, zuhanyzók nemek szerinti bontásban

2

30

60

közös tanári szoba

1

25

25

3 fős tanári szoba

5

20

100

étterem

1

300

300

400 adagos konyha

1

50

50

kiszolgáló helyiségek, öltözők, raktárak

1

200

200

gépészeti helyiségek

2

100

200

összes terület

2430m2

É2-es épület: Az É 2-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

48 m2

földszint:

772 m2

I. emelet:

589 m2

II. emelet:

553 m2

összesen:

1962 m2

Totál: 1962 m2 Fennmaradó: 207 m2 Tervezett funkció: PTE Művészeti Kar Képzőművészeti Doktori Iskola, Kerámia Oktatási és Kutatási Műhely Tervezési program: A tervezés általános szempontjai: Az épületben kap helyet a festő és kerámia képzés doktori iskolája, valamint kapcsolódó terei. Az épület alagsori részén található egykori kerámia masszakeverő vasbeton szerkezete csak meglehetősen korlátozott használatot biztosít, így a tervező döntése hogy ezt adottságként kezeli-e vagy elbontja.

38

Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Doktori Iskola doktori iroda

1

40

40

DLA műterem

11

45

495

anyagraktár

2

40

80

Kerámia Oktatási és Kutatási Műhely gipsz műterem

1

60

60

kemence terem

1

50

50

anyagraktár

1

60

60

labor

1

50

50

tárgyraktár

1

90

90

öntőműhely

1

40

40

massza előkészítés

1

30

30

bemutatóterem

1

100

100

tanári szoba

1

50

50

műterem mobil falakkal

1

240

240

elméleti terem

1

120

120

teakonyha, pihenő

1

20

20

szakkönyvtári helyiség

1

30

30

épületigazgatási irodák

1

200

200

összes terület

1755 m2

A kerámia műterem speciális igények szerint alakítandó ki, cél a megfelelő műtermi alkotó környezet megteremtése. A kemencetérben szükség lesz légelszívó, légcserélő beépítésére illetve erős áram csatlakoztatására. A laborban az előzőeken túl légelszívó berendezést, valamint kompresszort is el kell helyezni. É25-ös épület: Az É25-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

251 m2

földszint:

555 m2

I. emelet:

536 m2

II. emelet:

523 m2

összesen:

1865m2

39

Totál:1865 m2 Fennmaradó: 5 m2 Tervezett funkció: PTE Kommunikáció – és Médiatudományi Tanszék (KMT), Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium (FVKSz) Tervezési program: A Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék (KMT), a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium (FVKSz) a PTE oktatásán belül rendkívüli jelentőséggel bír. Az eddigi működési feltételeit a Zsolnay Kulturális Negyeden belül tovább tudja javítani, illetve a vizuális kultúra szélesítésében az ország egyik legjelentősebb, ezen képzési formát meghonosító intézete lesz. Az oktatáshoz szükséges infrastrukturális igényt az alábbi táblázat tartalmazza: Helyiségei: KMT

FVKSz

közös

Összesen

Oktatás

570 m2

Szemináriumi terem 2 x 50 m2 1 x 80 m2 50 m2 (30 fős termek) Könyv-, dokumentum- és 100 m2 médiumtár Számítógépes laborató- 20 munkagépes, 60 m2 20 munkagépes, 60 riumok m2 Előadóterem 120 m2 (rendezvényekre átalakítható) Oktatói szobák

230 m2

Főállásúak

160 m2

8 főállású oktató 5 x 20 m2 Félállásúak 4 félállású oktató 2 x 20 m2 Óraadói szobák 1 oktatói szoba 20 m2 PhD, demonstrátori szo- 2 x 20 m2 bák tárgyaló

4 főállású oktató 3 x 20 m2

100 m2 120 m2 120 m2 370 m2

40 m2 60 m2

4 óraadó 2 x 20 m2 2 x 20 m2

80 m2 30 m2

Titkárságok

30 m2 80 m2

Graduális tanszéki titkár- 20 m2 ság Levelezős képzés titkár- 20 m2 ság Kiszolgáló helységek

20 m2

40 m2

20 m2

40 m2 390 m2 2 x 30m2

60 m2 40 m2

vendégszoba

4 x 25 m2

100 m2

ruhatár

20 m2

20 m2

Mosdó, WC Teakonyha, étkező

20

m2

20

m2

40

Büfé, étkező

40 m2

40 m2

Közösségi terek (pihenő, olvasó) Gyakorlati műhelyek, stúdiók Televíziós stúdió

100 m2

100 m2

160 m2

160 m2

Gyakorló stúdió

80 m2

80 m2

Rádió-, hangstúdió

2 x 30 m2

60 m2

Utómunka szobák (műszaki szobák) Raktárok (műszaki, kellék, díszlet) Vizesblokk

6 x 10 m2

60 m2

80 m2

80 m2

20 m2

20 m2

Pihenő, tárgyaló

20 m2

20 m2

480 m2

Összesen:

1860 m2

41

2.10.2. Alkotó Negyed funkciói és épületei Alkotó Negyed épületei: É 24-26-27-28-29-78 É 26-27-28-29-78 épületek (a volt pirogránit üzem épületei) Az épületek rövid leírása: Talán a legszebb ipari együttes a gyár területén, ezentúl a körkemencék és sómázas kemence védett ipartörténeti emlék, a legnagyobb, kerámiadíszes ún. „cifra kémény” is kínálhatja a hasznosítás irányát. Nagyarányú bontások indokoltak például az erősen leromlott állagú értéktelen hozzáépítések esetében, a kétszintes műhely-raktár épület sorsát a hasznosítás/szükséglet befolyásolja. A tervező feladata, hogy az általa fontosnak ítélet épületeket, építményeket megtartsa, vagy részben-egészben elbontsa. (Racionálisan végiggondolva kb. 700 m2 bontással lehet számolni.) Cél mindenek felett, hogy az itt betelepítendő funkciók minél jobban együtt éljenek, egymás működését a lehető legjobban segítsék és a Zsolnay Kulturális Negyedhez méltó minőségű tereket, életérzést megőrizzék, vagy éppen fokozzák. Az épületcsoport által körülzárt udvar intimitása, zártsága építészeti eszközökkel tovább erősítendő, annak megszüntetése hibás lenne, így a területi igények, még ha nem is töltik fel maradéktalanul a rendelkezésre álló területeket, a „felesleget” nem kell feltétlenül elbontani, felújítva a később odakerülő funkciókat gyakorlatilag megújulva várhatják. A körülzárt udvart úgy kell megtervezni, hogy alkalmas legyen kisebb szabadtéri rendezvények megrendezésére, performanszok megtartására, a betelepülő söröző teraszának legyen benne hely, segítse elő az „élettel” való megtöltést. A tér burkolatához a tervező használja fel a helyben lévő majdnem évszázados korú burkolatokat, leselejtezve a már nem használhatókat. Röviden: legyen olyan ez a terület, amely a pirogránit üzemhez méltó környezetet alakít ki, és minden tekintetben illeszkedik az ipari épületek együtteséhez. A tervező úgy helyezze el a megadott funkciókat, hogy azok a lehető legoptimálisabb használatot tegyék lehetővé. Amennyiben a megadott helyiségprogram nem töltené ki maradéktalanul a rendelkezésre álló tereket, úgy azt is meg kell tervezni, olyan módon, hogy a későbbiekben az tetszőlegesen hasznosítható lehessen! Az É26-os épület hasznos alapterülete:

földszint:

817 m2

emelet:

776 m2

összesen:

1593 m2

42

Az É27-es épület hasznos alapterülete:

Az É28-as épület hasznos alapterülete:

Az É29-es épület hasznos alapterülete:

Az É78-as épület hasznos alapterülete:

földszint:

1522 m2

emelet:

815 m2

összesen:

2337 m2

földszint:

710 m2

emelet:

948 m2

összesen:

1658 m2

földszint:

137 m2

összesen:

137 m2

földszint:

885 m2

összesen:

885 m2

Totál: 6610 m2 Fennmaradó: 1999 m2, melyből várhatóan 700 m2 elbontásra kerül. Tervezett funkció: Ifjúsági alkotó és rendezvény tér, Ifjúsági Központ, Kortárs Művészeti Központ, Művészeti alkotóház, Európai Roma Kulturális Központ, kapcsolódó vendéglátóhely Tervezési program: Pécsi Ifjúsági Központ Cél olyan interaktív közösségi tér/ek megvalósítása, amelyben az idegenforgalom, a kultúra, együttes megjelenítésével, azok egymásra hatásával multifunkcionális szolgáltató rendszer működik, amely egyaránt kiszolgálja a város ifjúságának kulturális és szórakoztató igényeit, valamint az idegenforgalmat. A cél a látogatói központból kiinduló, az élő-alkotó kultúra látványeszközeivel gazdagított idegenforgalmi attrakciók, és a kreatív ipar fiatal tehetségeinek helyet adó inkubátortér attraktív egységbe fűzésével, olyan egyedülálló szolgáltató rendszer létrehozása, amely az érdekeltek széles körű együttműködését teszi lehetővé. Egy-egy szolgáltatás tartalmát az adott szubkultúrában dolgozó-és alkotó személyek, közösségek, civilszervezetek bevonásával kívánjuk kialakítani. Így szerepet kapnának programunkban a városban élő és dolgozó alkotó értelmiségiek, fiatal művészek és azok közösségei. A projekt befogadó típusú lenne abban a tekintetben is, hogy a város által támogatott – s jelenleg a Pécsi ifjúsági Központ keretein kívül, a városban szétszórtan működő - amatőr művészeti együttesek (Ércbányász Koncert Fúvószenekar, Fekete Gyémánt Bányász Koncert Fúvószenekar stb.) számára is próba és fellépési lehetőséget, otthont biztosítana. Fontos feladat, hogy ezen terület alkalmasint zárható is legyen.

43

A célszerű térkialakításban két alaptípussal kell számolni: A működtető és a szolgáltatói háttérhez kapcsolódó, valamint a befogadó terek. A kialakítandó terek jellege szerint: 

Speciális tevékenységformákat kiszolgáló terek,



Többcélú közösségi terek,



Funkcionális (működtetéshez kapcsolódó) terek.

A speciális tevékenységformákat kiszolgáló terek 1. A „bejárat” közelében helyezhető el a kor egyre fokozódó igényét kiszolgálva a szintén bevételt termelő „Internet és kreatív játékterem”. A működéséhez legalább 20 internet hozzáférési hely kialakítása szükséges és az érdekelt termelő és forgalmazó vállalatok bevonásával megvalósítható kreatív játékok elhelyezéséhez további mintegy 30-50 m2 alapterület. Legyen kiszolgálás a vendéglátó hely felől ebben a térben. Helyigénye: kb.: 150 m2 2. 4-5 tantermes, oktatástechnikai eszközökkel felszerelt helyiséggel „Kreatív fejlesztő Központot” kell kialakítani, ahol minden korosztály bevonásával specifikus képzési programok indulhatnának, s egyúttal megoldható lenne a közművelődési szakemberek idegenforgalmi átképzése-továbbképzése is. Bevételt termelő egységként működhetne. A multifunkcionalitás jegyében itt megvalósíthatók lennének az ismeretterjesztés különböző formái is. Helyigénye: kb.: 200 m2 3. A „Diákszínházi Centrum” produkciói a másutt vázolt többfunkciós terekben elhelyezhetők, gazdagíthatja az idegenforgalmi választékot, elősegíti a város színházi kultúrájának fejlesztését, neveli a profi színházak utánpótlását, fejleszti az egyes korosztályi csoportokban részt vevők kifejezőkészségét, ezáltal a társadalmi életbe való bekapcsolódásának esélyét. A Diákszínházi Centrum magában foglalja az IH-diákszínpadi csoportjait, musical műhelyét, moderntánc színpadi produkcióit és együttműködik – odatelepülése esetén – a Bóbita Bábszínházzal, így a színpadi alkotóművészet valamennyi ágát, így a báb, a meseszínház, a diákszínházi kötelező irodalom megjelenítését, a zenés színházat, a mozgásszínházat egyaránt felöleli. Helyigénye: kb.: 400 m2 1.

Műhelyek:

Képzőművész műhely kreatív foglalkozások számára. Helyigénye: kb.80-90 m2

44

Zenekari műhely az Ifjúsági Központban helyet kapó művészeti együttesek számára: Helyigénye: kb.80 m2 Ehhez kapcsolódó raktár hangszerek, kották kottatartók stb. részére. Helyigénye: 25-30m2 2 db táncműhely, amelyek nem próbatermek, mert a próbákat a színházteremhez kapcsolódó próbatermekben tartják. Úgy kell megtervezni, hogy az egyik a néptánc, a másik a moderntánc csoportok részére használható infrastruktúrával rendelkezzen. Helyigénye: 2 x kb. 50 m2 = kb.100m2 Funkcionális (működtetéshez kapcsolódó) terek 

Irodai háttér, korszerű felszereléssel, internet és multimédiás kapcsolattal 15-20 fő szakember elhelyezésére. Helyigénye: kb.: 180 m2



Technikai helyiségek (technikusok, takarítószemélyzet, karbantartók stb. elhelyezésére), távlatban kb. 15-20 fővel kell számolni. Helyigénye: kb.: 40 m2



Tárgyalótermek 6 illetve 20 főre az irodarészhez kapcsolódó elhelyezéssel Helyigénye: kb.: 30 m2



Raktárak (technikai, karbantartási eszközök stb.), több elkülöníthető helyiségben kb. 200 m2 alapterületen. Helyigénye: kb.: 200 m2

Vendéglátó hely A vendéglátóhely funkciója főként a Zsolnay Kulturális Negyedben tanuló egyetemisták, hallgatók, művészek, látogatók kiszolgálása. Az étterem-„kocsma” egész nap nyitva lesz, esténként pedig közösségi helyként is működik. Ennek elhelyezése az É 29-es épületben javasolt, de valószínűleg ennek területe nem lesz elegendő a funkció teljes ellátására. Úgy kell kialakítani, hogy legyen kapcsolata a 78-as épülettel, hiszen ennek használói is igénybe veszik szolgáltatásait.

45

Helyiségei: Vendéglátó hely funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

1

200

200

vendéglátó hely összesen

200 m2

Kortárs Művészeti Központ Feladata, hogy a régióban és a városban élő-működő kortárs művészek számára megjelenési és alkotási lehetőséget biztosítson. Alapvetően kettős funkcióval bír. Egyrészt állandó helyiségekkel rendelkezik, melyek a programszervezést, ügyintézést, adminisztrációt szolgálják, másrészt a Központ működése révén a nagyobb, közös használatú kiállító, zenei és bemutató tereket veszi igénybe. A Pécsi Ifjúsági Központtal összehangoltan működik, lényegében önálló intézményként, de helyiségei a közös használatú terek igénybevételével képzelhetők el. Helyiségei: Kortárs Művészeti Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

igazgatói szoba

1

26

26

4 fős iroda

2

40

80

nyomdai helyiség

1

15

15

meeting room

1

40

40

mosdó

2

10

20

társalgó

1

50

50

mosdók

2

10

20

raktár

1

60

60

műterem

10

60

600

összesen:

911 m2

Művészeti alkotóház Az épületrészben ösztöndíjas művész-hallgatók kapnak helyet, ahol féléves vagy éves tanulmányaikat tölthetik el. Alkotó műteremként működik.

46

Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

50

1000

rezidens alkotóház rezidensek elhelyezésére alkalmas műterem, az Ifjúsági Központ által üzemeltetett kreatív

20

alkotóhelyek, melyek szükség esetén egybenyithatóak vagy szekcionálhatók

1000 m2

összesen

Európai Roma Kulturális Központ

A városban és a régióban élő kisebbségek, fogyatékkel élők számára létrehozott központ, közösségi ház funkcióját betöltő helyiségek csoportja. Helyiségei: Tolerancia Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

információs tér

1

40

40

irodák

6

20

120

közösségi helyiség

1

80

80

előadó terem, színházterem

1

300

300

szakkönyvtár

1

200

200

galéria, kiállítás

1

150

150

múzeum

1

110

110

összesen

1000 m2

47

É 24-es épület (Sikorski műteremház) Az épület rövid leírása: A mostani épület magját képező műhely 1883-ban épült, majd valószínűleg nem egységes terv alapján, hanem több lépcsőben átalakítva-bővítve az idősebb Zsolnay lány, Júlia és építész férje, Sikorski Tádé lakó- és műteremháza volt. Az 50-es évektől gyári óvoda, sportöltöző és műhelyek. Jelentősebb átalakítások a földszinten behúzott közbenső födémmel egyidejűleg készülhettek, egyéb helyeken az eredeti/korábbi állapot megmaradt. A részleges homlokzat-felújítás és kertrendezés során készült a díszes pirogránit főbejárati előlépcső rekonstrukciója. Bontás a hasznosíthatóság érdekében szükséges utólagosan épített-átalakított szerkezetekre korlátozódhat. É 24-es épület hasznos alapterülete: 1304 m2 Totál: 1304 m2 Fennmaradó: 804 m2 Tervezett funkció: Zsolnay Design Központ Tervezési program: Az épület hallatlan művészettörténeti és kulturális értéket képvisel. Ezért hasznosítása kiemelt kell, hogy legyen. A tervezett funkció szerint európai hírű, és nemzetközileg elismert művészek dolgozhatnak majd itt meghatározott ideig. Az ő nyugodt alkotótevékenységüket fogja az épület minden eszközzel szolgálni. Ezért szükség lesz műterem, alkotóhely, valamint szállás biztosítására. A művészek által alkotott tárgyak zsűrizésre kerülnek, illetve a későbbiekben a Zsolnay márka fejlesztésében is részt vehetnek, akár sorozatgyártás formájában is. Mivel az épület műemléki értéket képvisel az alább felsorolt funkciók az épület adottságainak függvényében alakíthatók ki. A megadott területek csak iránymutató jellegűek. Helyiségei: Zsolnay Design Központ funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

műtermek

1

85

85

lakótér

1

60

60

kiállítótér

1

80

80

anyagraktár

1

50

50

közösségi helyiség

1

120

120

műtárgyraktár

1

50

50

egyéb kiszolgáló helyiségek

1

55

55

összesen:

500 m2

48

2.10.3. Gyermek és Családi Negyed funkciói és épületei É 30-as épület (a Zöld Ház) Az épület rövid leírása: Zsolnay Miklós 1912-ben építette a család lakóházának, felső szintjén Mattyasovszky Zsolnay László műtermet alakított ki benne. Az 50-es években hozzátoldott nagyteremmel előbb munkásotthonként, majd városi kultúrházként használták, kb. 10 éve üresen áll, lepusztult, tönkrement. Jellegzetes tetőzetén és gazdag kerámia díszítésű homlokzatain kívül, belső megjelenése (kerámiaszegélyű falépcső, mennyezeti ornamentika, ajtókeretezések) kisebb átalakításokkal, de döntően eredeti állapotában maradt. Kívül-belül erősen elhanyagolt állapotban van. É 30-as épület hasznos alapterülete: 1488 m2 Totál: 1488 m2 Fennmaradó: nincs fennmaradó terület Tervezett funkció: Bóbita Bábszínház Tervezési program: 1. Nagyterem (nézőtér, színpad, zsinórpadlás) és a hozzátartozó fény- és hangvezérlő A bábszínház speciális működéséből eredően a nézőtér mérete, alakja, esetleges mobilitása döntően befolyásolja a közönség műélvezetét és az előadások technikai lehetőségeit. Az emberek többségében elavult sztereotípiák élnek a bábszínházról: paraván, kesztyűs bábok…, így nem csoda, ha sokakban megkérdőjeleződik egy korszerű színházépület létrehozása ehhez a „gyermeteg játékhoz”. A mai bábművészet sokkal összetettebb és látványosabb, mint a fent vázolt, elemeiben természetesen tovább élő bábszínházi hagyomány. A bábszínházi előadások nagy része "illúziószínház", gondosan tervezett díszletekkel, bábokkal, fényekkel, csodákkal, az élettelen anyagból élőt varázsló, háttérbe rejtett bábszínészekkel, mozgatókkal. A különböző technikák (marionett, kesztyűs, pálcás, bunraku, árny, maszkos, óriásbábos stb.) és különböző bábméretek együttes alkalmazásának figyelembevétele jelentős színháztervezői, belső építészi feladat, kihívás. Az ideálisnak nevezhető bábszínház főbb nagytermi paraméterei: -

160 - 220 férőhely,

-

Hosszúkás, téglalap alakú nézőtér,

-

Enyhén emelkedő széksorok (esetleg mobil nézőtér),

49

-

Gyermek és felnőtt méretre állítható vagy kiegészíthető székek (pl. Kolibri Színház),

-

Korszerű technikával, takarásokkal ellátott színpad, állítható magasságú és mobil elemekből álló színpad és színpadtechnika.

Helyigénye: 307 m2 2. Kamaraterem és a hozzátartozó fény- és hangvezérlő helyiség Az intimebb tér a bábszínházban is nagy jelentőséggel bír. A gyermekek bevonására, a közvetlenebb játékmódra ad lehetőséget a 80-100 férőhelyes kamaraterem. Bizonyos bábtechnikák is csak ilyen térben élnek meg, ilyen helyre alkalmazhatók. A kamarateremben nagyon fontos a mobilitás! Sem a nézőtér, sem a színpad nem lehet beépített, megváltoztathatatlan. Helyigénye: kb.: 120 m2 3. Próbatermek – foglalkoztató szobák A Zöld Házban két ilyen terem lehetne, mely megnövelné az egész intézmény hatékonyságát, mobilitását. Az egyik terem elsősorban „drámapedagógiai” és „zene-tánc-mozgás” programokat fogadna, míg a másik – kisebb terem – mesekuckóként a legkisebbeknek – 0-3 éveseknek – nyújtana programlehetőségeket (meseolvasás, mesefilm-, diafilmnézés, stb.). Helyigénye: drámapedagógiai terem: kb.: 40 m2 mesekuckó:

kb.: 20 m2

4. Öltözők 4 öltöző kialakítása lesz szükséges a hozzájuk tartozó zuhanyzóval, WC-vel. 6-8 bábszínész dolgozik jelenleg a Bóbitában, de gondolnunk kell a vendégelőadások, fesztiválok nagyobb létszámú társulataira is. Helyigénye: kb.: 4*15 m2 = 60 m2 5. Műszaki, díszítői, ügyelői szoba. Kialakítandó a bábszínház műszaki dolgozóinak - 5 fő részére - öltöző, tároló helyiség. Fontos, hogy ez is a színpad közelében legyen, hiszen itt tárolnak olyan szerszámokat, anyagokat, melyek előadás közben felmerülő problémák megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Helyigénye: kb.: 18 m2

50

6. Irodák Legalább 4 irodahelyiség szükséges: 1 igazgatói, 1 szervezési, 1 gazdasági és 1 rendezői-tervezői szoba. Helyigénye: kb.: 60 m2 7. Műhelyek A bábszínházban készül minden díszlet, kellék, báb és jelmez a legkülönfélébb anyagok felhasználásával, így a műhelyek mérete döntő fontosságú. - Női műhely (varroda, finommunka, formázás) Helyigénye: kb.: 35 m2 - Férfi műhely (fém- és famunka, festés) Helyigénye: kb.: 80 m2. Egy nagy térből - tűzvédelem szempontjából - 2 műhelyt célszerű kialakítani a fém- és a famegmunkálásra. Az elhelyezésnél fontos szempont, hogy egymás mellett legyenek a műhelyek, viszont a játékterektől lehetőleg távol. 8. Raktárak A.) Varrodai raktár. (textilek, rövidárú, szivacs) Helyigénye kb.: 10 m2, B.) Fém- és faraktár. Helyigénye: kb.: 50 m2, C.) Báb- és jelmezraktár. (40 év gyűjteménye) Helyigénye: kb.: 120 m2, D.) Díszletraktár. Helyigénye: kb.: 44 m2, E.) Vegyi raktár. (tisztítószerek, festékek) Helyigénye:kb.: 10 m2, F.) Fény- és hangtechnikai tár. Helyigénye: kb.: 15 m2, G.) A repertoáron levő előadások raktára. (Színpad melletti helyiség.) Helyigénye: kb.: 15 m2. Összes helyigénye: 264 m2 A Zöld Ház kupolájában kell kialakítani egy, a bábszínház báb-díszlet-jelmez gyűjteményéből álló Bábmúzeumot. Tájékoztatásul: a jelenlegi bábszínházban már létezik bábmúzeum az előcsarnokunkban és a nézőtér alatti vitrinekben. A Zöld Ház kupolájában kialakítandó Bábmúzeumhoz kapcsolódna a műteremlakás interaktív kézműves programja.

51

9. Fogadótér, előcsarnok Helyigénye: kb.: 100 m2 10. Pénztár Helyigénye: kb.: 6 m2 11. Ruhatár Az előcsarnok része, önkiszolgáló jelleggel. Helyigénye: kb.: 20 m2 12. Mosdók Előcsarnokból nyílik egy férfi és egy női, valamint a színpad mellett egy társulati mosdó – zuhanyzó. Helyigénye: kb.: 2* 15 m2= 30 m2 13. Konyha és társalgó A tervező feladata egy konyhaként – társalgóként használható közösségi tér kialakítása is, ahol beszélgetni lehet, ahol a próbák és előadások sikerei és problémái felszínre kerülnek. Helyigénye: kb.: 40 m2 14. Vendéglakás (szoba, fürdőszoba, WC, főzőfülke) Évadonként 60-80 napot, éjszakát töltenek vendégrendezők, tervezők Pécsett. Helyigénye: kb.: 60 m2 15. Szabadtéri színpad - játszótér A nyári üzemeléshez elengedhetetlenül szükséges. (Nyári táborok, hétvégi matiné előadások, fesztiválok.) A bejáratnál elhelyezett bábos játszótér önmagában is vonzó program lehet családi programok szervezésére. Helyigénye: kb.: 250 m2 É 31-73-as – épületek Az É31-es épület hasznos alapterülete:

alagsor:

139 m2

földszint:

416 m2

I. emelet:

146 m2

II. emelet:

12 m2

összesen:

713 m2

52

Az É73-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

459 m2

összesen:

459 m2

Totál: 1172m2 Fennmaradó: nincs fennmaradó terület, hozzáépítés szükséges Tervezett funkció: Tudományos és Technikai Kiállítás – „Csodák Palotája”, Természettudományi Múzeum Tervezési program: Az egykori szigetelő-vizsgáló labor-épület igazából az egyetlen, a Zsolnayak utáni időszakból, amely építészeti értéket is képvisel – nagytermes közfunkcióra alkalmas. A tervek szerint ebben az épületegyüttesben kap helyet nagy közönségvonzó funkcióval rendelkező attraktív tudományos és technikai kiállítás. A kiállítás jellege hasonló a budapesti „Csodák Palotája” kiállításához. Ezen funkció mellett fontos, hogy a gyakorlatban már bevált, születésnapi party-k, és más gyermek rendezvények megtartására alkalmas termet is alakítson ki a tervező. A kiállító térben interaktív, a látogatók számára kipróbálható szerkezetek kerülnek elhelyezésre, melyek főleg a fiatalabb korosztály igényeit szolgálják ki, de természetesen attraktivitással kell, hogy szolgáljon a felnőtt látogatók számára is. A Zsolnay Kulturális Negyed ezen épületeinek esetében bővítésre is szükség lesz. Különös tekintettel arra, hogy ebben az épületben kap helyet a Természettudományi Múzeum kiállítása is, de ezen bemutató külön bejárattal kell, hogy rendelkezzen. A tervezés tekintetében a tervező feladata a hozzáépítés kialakítása. A 31-es és 73-as épületek nem műemlékek, így a hozzáépítés módját várhatóan csak kevés tényező befolyásolja. Cél egy olyan kompozíció, épületegyüttes létrehozása, megformálása, amely a belső tartalmat képes megjeleníteni, vonzó célpontja lesz a látogatói útvonalaknak. Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

kiállító tér

1

1200

1200

ruhatár

1

20

20

fogadótér

1

100

100

üzlet

1

50

50

mosdók

2

10

20

iroda

4

20

80

igazgatás

1

35

35

gépészeti tér

1

200

200

30 fős oktatóterem

2

50

100

53

raktár

2

50

100

személyzeti öltözők + szociális helyiségek

2

20

40

rendezvény terem

1

80

80

Természettudományi Múzeum Kiállítása

1

400

400

összes terület

2425 m2

Az egykori teniszpálya területe, annak újrahasznosítása (É80) A térképen ez a terület biztosítja a park és a Családi Negyed használói számára a legfőbb attrakciót és vonzerőt. A Zsolnay család egykori teniszpályája a lelátóval együtt különleges értéket képvisel, ám a korábbi formájában már nehéz lenne hasznosítani. Azonban a funkció, melyet biztosíthat, megfontolás tárgyává teszi használatát. A tervező feladata, hogy ezen a területen olyan, az idősebb és fiatalabb generáció számára használható pályát, játékterületet hozzon létre, amely a szabadidő hasznos eltöltését teszi lehetővé, ugyanakkor a közösséghez tartozás lehetőségét is biztosítja. A teniszpálya területe teljes egészében hasznosítandó tehát, mégpedig olyan módon, hogy az egymás mellett helyet kapó pályák, funkciók játékterületek egymást ne zavarják. Mindezek mellett olyan sportok űzésére alkalmas pályát-pályákat kell létrehozni, melyek jól illeszthetőek a Zsolnay Kulturális Negyedbe, illetve az idősebb generáció számára is vonzóak lehetnek (pl.: pétanque). Totál: 468 m2

54

2.10.4. Míves Negyed épületei és funkciói A Míves Negyed épületei: E 8-9-10-11-12-13-14-15–16–17–18–19-48 A központi épületek: (E 13-14-16-17-18-19) Az épületek rövid leírása: A szóban forgó épületek a gyár magját képező legrégebbi épületek. Itt lakott Zsolnay Vilmos és családja. Eredetileg három különálló házból állt, amelyek a család igényeit követve többször átalakítva-bővítve végül összeépültek a műhelyépületekkel (E16-18-22) is. Ennek köszönheti mai zegzugos, labirintus-szerű elrendezését. Az államosítás utáni átalakításoknak az egykori családi ebédlő is áldozatul esett. A kistárgyalót a bécsi Hotel Krantz (Kupka és Olgermeister, 1897) éttermébe készített sokszögű, türkizmázas csempéi és aranyozott rozettái díszítik. Az üzemterületen is nagyszámú védett beltéri kerámia található a helyiségekben. Az együttes nyugati homlokzata részlegesen felújításra került az utóbbi években. Az É13-es épület hasznos alapterülete:

Az É14-as épület hasznos alapterülete:

Az É16-os épület hasznos alapterülete:

Az É17-es épület hasznos alapterülete:

Az É18-as épület hasznos alapterülete:

földszint:

273 m2

1. emelet:

331 m2

összesen:

604 m2

földszint:

356 m2

1. emelet:

313 m2

összesen:

669 m2

földszint:

378 m2

1. emelet:

344 m2

2. emelet:

294 m2

összesen:

1016 m2

földszint:

419 m2

1. emelet:

360 m2

összesen:

779 m2

alagsor:

174 m2

földszint:

531 m2

1. emelet:

490 m2

55

Az É19-es épület hasznos alapterülete:

2. emelet:

485 m2

összesen:

1680 m2

alagsor:

22 m2

földszint:

381 m2

1. emelet:

344 m2

2. emelet:

318 m2

összesen:

1065 m2

Totál: 5813 m2 Fennmaradó: 2001 m2 Tervezett funkciók: Gyugyi László Gyűjteményének kiállítása, szecessziós kávéház - étterem, bérbe adható rendezvényhelyszín, Zsolnay manufaktúra bemutatótere, család- és gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás, rezidens szállások, Kreatív Inkubátorház és Vállalkozói tér. Tervezési program: Gyugyi László magángyűjteményének kiállítása Ez a kiállítás mutatja be a méltán világhírű, több művészeti szakkönyvben feldolgozott magángyűjteményt. A kiállítás anyaga a gyűjtő felajánlása alapján meghatározott tartalommal kerül berendezésre. Biztosítani szükséges az összes technikai, klimatizációs és prezentációs feltételt, lehetőséget, amely alkalmassá teszi a kiállítást arra, hogy nemzetközileg is fontos, vonzó célpont legyen. Célszerű úgy elhelyezni a gyűjteményt, hogy az szervesen kapcsolódjon a Család- és Gyártörténeti kiállításhoz. Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Gyugyi László magángyűjteményének kiállítása bemutatótér

1

összesen

500

500 500 m2

Zsolnay manufaktúra bemutatótere Ebben az épületrészben kerül bemutatásra a jelenleg is kapható Zsolnay termékek bemutatóhelye, illetve az ehhez kapcsolódó üzlet. A két funkció nem válik el erősen egymástól, sőt inkább egységet alkotva egymást erősítik.

56

Ezért azt úgy kell kialakítani, hogy a látogatók számára érdekes kiállítás legyen, másrészt növelje a vásárlási kedvet, kapcsolódjon a látogatói útvonalhoz. Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Zsolnay manufaktúra bemutatótere Zsolnay manufaktúra bemutatótere

1

300

összesen

300 300 m2

Család- és Gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás, időszakos kiállítótér Ez a kiállítás mutatja be a család történetét, a kis fazekas műhelytől a világhírű gyár kialakulásáig. Itt kap helyet az eddig még sehol sem látott épületkerámiai bemutató is. Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Család- és Gyártörténeti bemutató, épületkerámia kiállítás, időszakos kiállítótér állandó kiállítótér

1

400

400

időszakos kiállítótér

1

200

200

összesen

600 m2

Rezidens szállások Az itt kialakítandó szállások várhatóan vendég-előadóművészek, rezidens oktatók számára kerülnek bérbeadásra. Kisebb, garzon-szerű lakóegységeket kell elhelyezni, önálló bejárattal 0-24 óráig megközelítési lehetőséggel. Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

40

800

Rezidens oktatók szállásai apartman-lakás

20

összesen

800 m2

57

Zsolnay szecessziós kávézó – étterem (Eozin Art Caffé) Az épületcsoportban helyet kap egy kb.: 300 m2 alapterületű, szecessziós Zsolnay kerámiákkal burkolt, vagy azok felhasználásával kialakított emelt szintű, igényes kávéház és étterem. A kávézó - éttermet úgy kell kialakítani, hogy a meglévő zegzugos épületcsoporton belül a lehetőségekhez képest nagy, egybefüggő terület jöjjön létre, ahol nyugodt, kényelmes körülmények között kávézhatnak, étkezhetnek az odalátogató vendégek. Épp ezért feladat a pályázó számára, hogy azt a látogató sétaútvonalba illessze. Az étteremből legyen átjáró a kiállítások felé, valamint rendelkezzen kapcsolattal a terasszal is. A területhez rendezvények megtartására alkalmas, kb. 200 m2-es termet kell biztosítani. Célszerűnek látszik, ha a kávézó-éttermet úgy helyezi el a pályázó, hogy a teraszáról kilátás nyíljon a felújított parkra, és az igényes épületegyüttesre. Helyiségei: funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

Zsolnay szecessziós kávézó - étterem fogyasztó tér

1

250

250

kulturális rendezvény terem

1

200

200

kiszolgáló konyha és kapcsolódó területei

1

70

70

látogatói vizesblokkok

2

15

30

összesen

550 m2

Kreatív inkubátorház Az előzőektől jól elkülönülve kerül kialakításra a Kreatív Inkubátorház. A kreatív ipart, a fiatal művészeket és más alkotó formátumokat, az idegenforgalomhoz kapcsolódó kereskedelmi és gyorskiszolgáló vendéglátó egységeket tartalmazó „Keratív Inkubátorház”, amely megoldaná a fiatal művészeti alkotók és speciális iparágakat űző kezdő kreatív vállalkozások elhelyezési gondjait.

A városban és a régióban élő és tanuló művészek, kreatív vállalkozók számára nyújt lehetőséget vállalkozásuk beindításához és piacra jutásuk megkönnyítéséhez. Az intézmény célja, hogy tevékenységének eredményeként e fiatal réteg helyben jusson munkához, és csökkenjen az elvándorlás mértéke. Az Inkubátorház térítésmentesen, illetve elérhető áron kínál alkotó- és működési teret a kiválasztott kezdő vállalkozásoknak, másrészt különféle eszközök használatának biztosításával, illetve üzleti tanácsadással segíti a vállalkozások beindulását. Az Inkubátorház szolgáltatásait a regisztrált tagok vehetik igénybe. Az egyes programokra pályázat útján lehet jelentkezni. Minden program határozott, általában 1-3 éves időtartamra szól.

58

Alapszolgáltatások: -

Tréning központ,

-

Üzleti tanácsadás, mentor program,

-

Irodai és kommunikációs eszközökkel felszerelt irodák,

-

Felszerelt alkotó műhelyek,

-

Digitális média központ,

-

Kisebb filmstúdió,

-

Hangstúdiók.

Helyiségei: Kreatív Inkubátorház funkció-helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

anyagmegmunkáló műhely

2

55

110

igazgatói szoba

1

26

26

internet szoba

1

26

26

4 fős iroda

1

52

52

kis szakkönyvtár

1

52

52

irodahelyiség kezdő vállalkozások számára

5

26

130

multimédia szoba

2

26

52

nyomdai helyiség

1

26

26

meeting room

1

26

26

hangstúdió

1

26

26

TV stúdió

1

26

26

mosdó

2

10

20

galériás műteremlakás

3

60

180

társalgó

1

30

30

irodahelyiségek kezdő vállalkozások számára

10

26

260

mosdók

2

10

20

összesen:

1062 m2

A fennmaradó területek felújítását – amennyiben nem kerülnek elbontásra – a tervező úgy tervezze meg, hogy azok a későbbiekben bármilyen kreatív ipari vállalkozói funkció betöltésére alkalmasak legyenek (pl. design központ, animációs stúdió). Fontos szempont a terek kialakításánál a mobilizálhatóság, az esetleges egymásba nyithatóság is.

59

Az északi épületek – Kéz-Művész utca (É 8-9-10-11-12-15-48) Az épületek rövid leírása: Műhelyeknek és munkáslakásoknak épült egytraktusú, aprócellás helyiségek láncolata alkotja az épületsort. Közösségi funkcióra nem alkalmas, inkább bérbe adható irodák, kereskedelemi üzletek alakíthatók ki. Az 1930-as években lakássá alakították a növekvő család számára, ekkor készülhetett a tető megemelésével az emeleti szint és a terasz-toldalék a lépcsővel. A volt díszműraktár (E12) építése – a régi épület átalakításával – az 1880-as évek végére valószínűsíthető. A homlokzati díszítések „eredetije” az Equitable Biztosítótársaság palotáján (Bécs, Andreas Streit, 1890) ma is látható. A torony és az átjáró felújítása 2004-ben készült el. Az É12-os épület hasznos alapterülete:

Az É8-as épület hasznos alapterülete:

Az É9-es épület hasznos alapterülete:

Az É10-es épület hasznos alapterülete:

Az É11-es épület hasznos alapterülete:

Az É15-ös épület hasznos alapterülete:

alagsor:

169 m2

földszint:

201 m2

1. emelet:

186 m2

2. emelet:

33 m2

összesen:

589 m2

földszint:

171 m2

1. emelet:

170 m2

2. emelet:

172 m2

összesen:

513 m2

alagsor:

8 m2

földszint:

323 m2

1. emelet:

366 m2

összesen:

697 m2

földszint:

110 m2

1. emelet:

111 m2

összesen:

221 m2

földszint:

106 m2

összesen:

106 m2

földszint:

270 m2

1. emelet:

245 m2

60

Az É 48-as épület hasznos alapterülete:

2. emelet:

143 m2

összesen:

658 m2

földszint:

125 m2

összesen:

125 m2

Totál: 2909 m2 Fennmaradó: nincs fennmaradó terület Tervezett funkció: Bérelhető irodák, üzletek, vendéglátás Tervezési program: Ezen épületek - szerkezetükből adódóan – irodák, üzletek kialakítására alkalmasak. A tervező feladata, hogy a megjelölt épületeket úgy újítsa meg, hogy a földszinten kerüljenek kialakításra elegáns megjelenéssel bíró üzlet helyiségek, s az emeleten az irodák. Az É48-as épület a hozzá csatlakozó üvegházzal együtt és az E 12-es épület alagsora vendéglátóhely kialakítására legyen alkalmas. Fontos szempont a tervezésnél, hogy a terek esetlegesen egybenyithatóak, rugalmasan alakíthatóak legyenek.

61

2.10.5. További megújuló épületek, területek É-82-es épület: Az É82-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

804 m2

I. emelet:

61 m2

összesen:

865 m2

Totál: 865 m2 Tervezett funkció: Időszakos rendezvénytér, többcélú közösségi tér Tervezési program: Az épület évek óta kihasználatlanul, üresen áll. Ezért minősége erősen leromlott, teljes építészeti, gépészeti megújításra szorul. A későbbiekben időszakos nagyszabású rendezvények megtartására alkalmas hellyé kell válnia. (Max. 1500 fő (álló) befogadására alkalmas könnyűzenei koncertcsarnok és multifunkcionális szórakoztató tér, hang és fénytechnikával, 4 db öltözővel.) Legyen biztosított mobil színpad és nézőtér kialakításának lehetősége is, annak érdekében, hogy a tér több funkcióra is használható legyen (pl. kiállítás, koncert, tánc és színházi előadások). Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a nagy átmenő forgalommal bíró 6-os sz. főút mentén fekvő épület hangszigetelését is meg kell oldani. Cél egy olyan épület létrehozása, amely „ürességével” alkalmas mindenféle rendezvény befogadására. Fontos, hogy az épület karbantartása olcsó legyen, könnyű legyen egy-egy nagyobb rendezvény után kitakarítani, stb. Az ipari csarnok olyan épület lesz, amelyben ipari padló és más, az ipari épületekben megszokott szerkezet és anyag elfogadható felületet és minőséget jelent. É-39-es épület: Az É39-es épület hasznos alapterülete:

földszint:

145 m2

összesen:

145 m2

Totál: 145 m2 Fennmaradó: nincs fennmaradó terület Tervezett funkció: Látogatóközpont Tervezési program: Az É 39-es épületben kap helyet a Látogatóközpont. Ennek feladata Zsolnay Kulturális Negyedbe érkező látogatók információval történő ellátása, segítése. Ebben az épületben kap helyet egy nagyobb forgalomra tervezett vizes blokk is melyben mozgáskorlátozottak számára kialakított mosdót is el kell helyezni.

62

A tervező adjon javaslatot a Zsolnay Gyárhoz kötődő információk modern és teljes, egységes arculatú megjelenítésére (mely díszítés hová készült, hol az eredetije, stb). Helyiségei: helyiség neve

darabszáma

m2/db (kb.)

össz. terület

információs tér

1

115

115

vizesblokkok

2

15

30

összes terület

145 m2

2.10.6. Szükséges bontások A következő épületek értéket nem képviselnek, műszaki állapotuk erősen leromlott,így azok elbontásával újabb zöld felületek alakíthatók ki, a park a helyükön bővül: É 20, 43, 46, 52, 53, 66, 71, 75, 83. Totál: 2399 m2

2.10.7. Be nem épített területek, zöld felületek rehabilitációja, megújítása, az épületek közötti tér A gyárbelsőt alkotó park épített elemeit a gyár termékei alkotják. A park alatt pincerendszer található, melynek helyreállítása szintén szükséges. A területen további pincék is vannak, melyek hasznosítása szintén megfontolandó. Különösen érdekes lehet a télikert közelében lévő borospince, illetve a légópince. A park növényzete felújításra szorul. A parkrendszer rekreációs elemei lepusztultak. A Zsolnay család teniszpályája helyén raktár áll, a Zsolnay Vilmos által építtetett ma is működő üvegház kis kapacitással működik, romos állapotban van. A parki teaház életveszélyes állapotban van. A területről a pályázati anyag mellékleteként dendrológiai felmérés készült. A terület meglévő fás növényzete globálisan jó állapotúnak mondható, néhány szép egzóta, illetve koros példány gazdagítja az együttest. Tervezett funkció: Park, rekreációs terület, a HELY Tervezési program: Ez az a tervezési elem, amely a legnagyobb szabadságot biztosítja tervező számára. A feladat egy olyan, zárható közpark létrehozása, mely több mint park, kevesebb, mint gyárudvar, biztosítja a félrevonulás helyeit, ugyanakkor több száz ember befogadására is alkalmasnak kell lennie. A terület különösen értékes növényi állománya fokozott figyelmet érdemel, megőrzendő érték.

63

A Zsolnay Kulturális Negyed fekvése, tájba illeszkedése kedvező, Pécs déli kitettségű lejtőjén, az uralkodó északi - északnyugati széltől védetten terül el. A területen belül kb. 10-12 m a magasságkülönbség, amelyet az eredeti beépítésnél több esetben ki is használtak. A kert az eredeti felszín formáját követve támfalak, rézsűk, lépcsők harmonikus rendszerével szolgálja a magasságkülönbség áthidalását. Ez a felszíni harmónia nem jellemző a Zöld Ház környezetére, ami az ott lévő melléképületeknek vízszintes „placcot” biztosítva a park finom tagolásával nem tart kapcsolatot. Mivel a pályázati kiírás értelmében az É20, 43, 46, 52, 53, 66, 71, 75 és É 83-as számú épületek elbonthatók, területükkel a park növelhető, az új parkrész kialakításánál javasoljuk a régi kertrészhez kacsolódva annak tagolási ritmusát figyelembe venni. A tereprendezés tervezése során az esztétikai szempontok érvényesítése mellett a felszíni vízelvezetés biztosítását is meg kell oldani. A növényanyag vonatkozásában a remek kitettség lehetővé teszi szubmediterrán fajok megjelenését, a már meglévő füge mellett megfontolandó gránátalma, ciprus, babér és egyéb melegigényes növény megjelenítése is. Az É48-as épület alatt állt egykori teniszpálya lelátója és a – sokat kertészkedő – Zsolnay Vilmos üvegháza, nagyméretű boltíves pincével, amely hasznosításra vár (a tervezett funkciót lásd előbb). A parkban két pálya volt, nyugati oldalán a borostyán alatt kerámiaburkolatú támfal ülőpaddal (ennek köszönhetően úszta meg a széthordást). A tervező feladata a komplex gondolkodás, a művészettörténetileg értékes épületállomány az értékes növényzet, a látogatói útvonalak együttes figyelembevétele. Sok esetben a mai utak alatt húzódnak a régi gyár útvonalai. Ezek olykor 100 évnél is idősebbek. Feladat, hogy ezen utak aszfaltburkolatát ne adottságként kezelje a tervező, hanem „ásson a mélyükre”, mert gyakran a gyár kerámia burkolatú útjait egyszerűen leaszfaltozták, és alatta a mai napig az értékes anyag változatlan formában megtalálható. Feladat ezen anyag megmenthető részeinek újrahasznosítása, az új utak ezen kerámiákkal történő burkolása, tulajdonképpen az értékek újrahasznosítása. A kertben található szobrok, kaspók, kerámiák és kerttechnikai tárgyak elhelyezését – áthelyezését is jól át kell gondolni a tervezőnek. A kerti berendezéseket (pad, kerti szemétgyűjtő, lámpatestek, eligazító táblák, stb.) ajánlatos együttesként, azonos stílusban megtervezni. A Zöld Házhoz csatlakozó parkrészben célszerű a gyerekek igényeihez igazodó, ha nem is játszó, de „szaladgáló” kertet létesíteni. Az Alkotó Negyed nagy „átriumának” tervezésénél a szabadtéri rendezvényekre való alkalmasság mellett gondolni lehet a növénnyel való installálásra is. Itt érdemes gondolni a homlokzatot nem károsító, megfelelő támrendszerre futtatott kúszónövények telepítésére. A Zsolnay Vilmos úttól délre eső területen tervezett parkolót szükséges előnevelt fákkal intenzíven fásítani.

64

A kiíró célja ezzel az, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed ne „csak” épületek együttese legyen, hanem egy olyan, a gyár történetéhez méltó unikális érték jöjjön létre, amely hosszútávon iránymutató lehet az országban és nemzetközi tekintetben egyaránt. A Zsolnay Kulturális Negyed tulajdonképpeni „lelke” lesz a kert, ezért törekedni kell a minél sokrétűbb kihasználhatóságra, akár egész évben. Nyújtson lehetőséget a nyári melegben kellemes kikapcsolódásra, időtöltésre, a város lakóinak, hiszen Pécsett a közparkok száma elenyészően kevés, de az odajáró egyetemisták, turisták számára is legyen felemelő élmény egy padon szemlélődve eltölteni néhány órát pihenéssel, nívós kikapcsolódással. Cél tehát egy olyan szellemi kisugárzással rendelkező HELY megalkotása, amiért az ember vállalja, hogy akár több órát is utazik, csakhogy részesüljön belőle. A tervező feladata, hogy megoldja a látogatók bejutását a Major utca irányából is. A bejáratot az utca kanyarulatánál kell kialakítani, amely alkalmas a gyalogosforgalom bejuttatására, illetve korlátozottan a Zsolnay Kulturális Negyed árufeltöltésére is.

2.10.8. A műemléki védelem alatt álló kerítés A Zsolnay Gyár egyik jellegzetes, építészetileg az egész negyednek sajátos arculatot adó elme az ingatlant védő kerítés. A kerítés díszes elemeit a gyár termékei alkotják, míg a masszivitást biztosító tömeget a helyi „vágott mészkő” alkotja. A kerítés mintegy jelképe a magyar szecesszió historikus és orientalista vonulatának a két egymástól stílusidegen, de mégis funkcionálisan egy egységet képviselő építőelem használatával. Tervezett funkció: kerítés Tervezési program: A kerítés statikai és műszaki állapota egyaránt megújításért kiált. Feladat a meglévő, műemlékileg védett térfal megfelelő megújítása, védelme, és teljes rekonstrukciója.

2.10.9. Gépjármű közlekedés, parkolás Tervezett funkció: ideiglenes megállók, parkolók Tervezési program: Az egyik feladat a Bóbita Bábszínház gépjárművel történő megközelítésének biztosítása. Mivel a központi parkolók, autóbusz parkolók elhelyezése meglehetősen távoli a bábszínháztól, szükséges olyan parkoló-megálló helyek kialakítása a Felsővámház utca mentén, amelyek a kisgyermekes látogatók számára használhatóak.

65

Számolni kell azzal is, hogy iskolai buszos csoportok is gyakran felkeresik a bábszínházat. Ebben az esetben az autóbusz az utcában meg kell, hogy álljon, a gyermekek leszállnak róla, majd a jármű a déli terület központi parkolójában fog várakozni. Legalább 2 autóbusznak elegendő öblöt kell kialakítani erre a célra. A Bóbita Bábszínház dolgozói részére a kerítésen belül, ellenőrzött parkolókat kell létesíteni kb. 10 autó számára. További fontos feladat a parkolás megoldása a tervezési területen. A gépjárművel érkező látogatók számára kb. 120 férőhelyes személygépkocsi parkolót szükséges kialakítani. A parkolót a Zsolnay Kulturális Negyed 6-os úttól délre eső területén kell kialakítani. Az É43-as és É53 épületek elbontásával a felszabaduló területek alkalmasak lesznek a parkoló funkció betöltésére. Az É39-es épületben kialakítandó Látogatóközpont a parkolóból érkező vendégek és gyalogos látogatók eligazítását, a látogatói útvonalra történő rávezetését kell, hogy segítse. A központi parkolót úgy kell kialakítani, hogy az a vonatkozó szabványoknak megfeleljen, illetve a gyalogosok forgalmát ne zavarja. További parkolók kialakítására lesz lehetőség a Zsolnay Mauzóleumtól keletre található zöldterület igénybevételével. Ennek megtervezése nem a pályázó feladata. A funkcióból adódó parkoló-igény várhatóan itt kielégíthető lesz. A látogatókat szállító autóbuszok parkolására is itt lesz lehetőség, várhatóan majd 20 autóbusz kap itt helyet. A Zsolnay Vilmos út forgalmában túlterhelt, így onnan egyik irányból sem lesz lehetőség balra nagy ívben történő bekanyarodásra. A Zsolnay Kulturális Negyedbe, de főleg a parkolóba való bejutást ennek figyelembe vételével szükséges megoldani. A Zsolnay Kulturális Negyed egyéb területein nem lesz a látogatók számára parkolási lehetőség. Az egyes intézményekhez való eljutást biztosítani kell. Az ott dolgozók számára minimális parkoló számot kell biztosítani. Az ő bejutásuk az északi kapun, illetve az északi terület déli bejáratán történhet. A gépkocsival való bejutás csak ellenőrzött formában képzelhető el. Ennek megoldása tervezési feladat. A gépjárművel történő közlekedést a teljes Zsolnay Kulturális Negyedben biztosítani kell, mivel a tűzoltóautó, mentő és egyéb járművek számára való bejutás elengedhetetlen.

2.10.10. Zsolnay Mauzóleum Itt nyugszik az 1900-ban elhunyt Zsolnay Vilmos, a család több tagjával együtt. A Zsolnay szellemiség és tradíciók esszenciáját, a pirogránittal és eozinnal díszített kétszintes sírépítményt Sikorski Tádé tervezte. Az utóbbi 60 év során magas védőkerítését elbontották, az épületet kifosztották és megrongálták, az egykor pirogránit oroszlánokkal szegélyezett felvezető sétányt széthordták. A gyáralapító emlékéhez méltatlan állapotok mielőbbi megszüntetése a megújulás jelképe lehet.

66

Tervezési program: A tervező kiemelt feladata, hogy a jelenleg elszigetelt épületet és parkját a Zsolnay Kulturális Negyed részévé tegye, abba bekapcsolja, a látogatói útvonalakat olyan módon vezesse, hogy a Mauzóleum megközelítése ne ütközzön különösebb akadályba, legyen méltó az itt nyugvó alkotó szellemiségéhez, a kegyeleti szempontokat is vegye figyelembe, hiszen a turisztikai vonzerőn túl a mauzóleum sírhely! A tervezőnek nem feladata az épület terveinek elkészítése, hiszen a kerítéssel együtt már érvényes építési engedéllyel rendelkezik. (A Zsolnay Mauzóleum felújításának terveit a tervező mellékletben megkapja). A feladatot a kapcsolat megteremtése jelenti a Felsővámház utcán keresztül. Ennek megoldása tekintetében a tervező szabad kezet kap.

2.10.11. A látogatói sétaútvonal A Zsolnay Kulturális Negyed látogatói nagy számban várhatóan az újonnan épülő Pécs Konferencia- és Koncert Központ, illetve a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületei és parkjai között haladó, az Universitas utca vonalát követő, abból kiinduló látogatói sétaútvonalat igénybe véve jutnak el a Zsolnay Kulturális Negyedbe. Az útvonal az E32-33-s épületek környékén éri el a Zsolnay Kulturális Negyedet. A pályázó egyik feladata, hogy ezt a csatlakozást megtervezze, a látogatók számára akadálymentes de ellenőrzött közlekedést és bejutást biztosítson. A látogatói útvonal a teljes Zsolnay Kulturális Negyeden áthalad. A teljes útvonalat, útvonal rendszert úgy kell megtervezni, hogy az azon végig haladók a Zsolnay Kulturális Negyed minden, attrakciót kínáló területére, pontjára el tudjanak jutni, az útvonal mentén, vagy esetleg rajta elhelyezett információk egyértelműen jelezzék, hogy melyik irányban mi található. Mivel a jelenleg leaszfaltozott utak alatt nagy mennyiségű értékes burkolat fekszik, javasoljuk ezen anyagok újrahasznosítását. Az útvonal vezetését a kiíró az alábbiak szerint javasolja (de más lehetőség is elképzelhető, ha az jól „működik”): A déli területre alapvetően kétféleképpen érkeznek a látogatók. A gépkocsival illetve autóbusszal érkezők, valamint a gyalogosok is ezt az útvonalat veszik igénybe, tehát mindkét esetben tudni kell kapcsolódni erre a gyalogos tengelyre. Az útvonalat az északi területre át kell vezetni. Ennek módja a tervező koncepciójától függ, tehát nincs megkötés a kialakításával kapcsolatban. Ugyanakkor a két területet a föld alatt összekötni technikai nehézségekbe ütközhet, mivel a munkálatok idejére a 6-os út teljes forgalmát el kell terelni hosszabb időre, így a város közlekedése, illetve annak állapota tarthatatlan káoszhoz vezetne.

67

Az északi területre érve az útvonal haladjon el minden fontosabb helyszín mellett, a látogatót vigye végig az épületek között, legyen ez az útvonal egyfajta utazás a látogató számára a múltból a jelenbe. Az út adjon lehetőséget a megújuló parkban történő pihenőhelyek felkeresésére is. A Zsolnay Kulturális Negyedből vezessen át ezen út a termelés területére. Az ide látogatók szabályozott formában, csak bizonyos időszakokban kereshetik fel az üzem területét. Itt megismerkedhetnek a porcelán termékek gyártásával, illetve magával a gyártás technológiával. Az üzem területéről pedig legyen lehetőség a Zsolnay Mauzóleum felkeresésére is. A látogatói útvonal így viszont keresztezi a Felsővámház utca forgalmát. A pályázó feladata, hogy erre megoldást találjon, úgy hogy egyik útvonal se zavarja a másik forgalmát. Az útvonalat úgy kell kialakítani ezen a szakaszon, hogy méltó módon vezesse a látogatót a szakrális területre. A pályázónak gondolnia kell arra is, hogy az üzem területén keresztül nem lesz mindig átjárás a Mauzóleum irányába. Viszont ekkor is biztosítani szükséges az átjárást a Zsolnay Kulturális Negyed, illetve a Mauzóleum között. Erre várhatóan az északi bejáraton keresztül lesz lehetőség. Ennek megoldása a pályázó feladata. Összességében tehát egy olyan kulturális – séta útvonalat kell kialakítani, amely összeköti az egymástól elvágott területeket, a látogató számára élményt nyújt, valamint összefűzi az épületek, parkok és funkciók együttesét.

68

2.11.

Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények

2.11.1. Tervek 

Környezetalakítási, térrendezési javaslat: a kiadott térképi kivágaton jelölt területet (lásd 3.5. melléklet) M=1:1000 méretarányban egy rajzon kell elkészíteni, feltüntetve a javasolt közlekedési rendszert, forgalomtechnikai megoldásokat, a további parkolási lehetőségek feltárásával.



M=1:500-as méretarányú helyszínrajz a teljes tervezési területről, melynek tartalmaznia kell a tereprendezési, kertépítészeti terveit 0,5 m-es szintvonalakkal ábrázolva, valamint a tervezett és magmaradó növények konszignációját. Ezen terven ábrázolni kell az épületek tetőidomait, valamint jelezni szükséges a bejáratok helyét.



M=1:500-as méretarányban egy vezérszinti alaprajzon ábrázolni kell az összes épület bejárati szintjének alaprajzát az épületek környezetének ábrázolásával.



M=1:500-as léptékben, a kiadott mellékletben található, épületcsoportok szerinti dokumentálás szükséges. Ezek tartalmazzák minden eltérő szint alaprajzát, az épületekhez kiadott metszeteket a tervezett átalakításokkal, az esetleges hozzáépítéseket, vagy bontásokat. A Pályázó feladata, hogy az É 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19-es épületeket tartalmazó épületcsoport tervét M 1:200-as léptékben készítse el.



Minden egyes funkciócsoport helyiséglistáját az adott alaprajz mellett fel kell tüntetni és azt összesíteni is szükséges.



Homlokzati rajzokat nem szükséges benyújtani, de fotómontázs illetve látványterv segítségével ábrázolni kell az elvégzett átalakításokat, módosításokat.



A Felsővámház utcai kerítés felújításának tervét M=1:200-as léptékben.



Látványtervek: a megértéshez szükséges mennyiségű látványtervet kell készíteni tetszőleges technikával olyan módon, hogy az segítse a koncepció, az építészeti gondolat megértését. Törekedni kell az egyértelmű ábrázolásra, kerülni kell minden felesleges, pusztán a látványra törekvő ábrázolási módot.



Minden, a pályázó által beadott tablót tartalmazó, A/3-as méretű füzet.



Műleírás: A műleírásban A4 vagy A3 formátumú összefűzött lapokon le kell írni és indokolni a terv koncepcióját, továbbá minden olyan információt, amely a terv megértéséhez szükséges. A műleíráshoz a megértést segítő rajzok is csatolhatók. A műleírásnak tartalmaznia kell: - A terület kertépítészeti megoldásait, - A megtartott és új elemet, a megoldások indoklását, - A megvalósítás költségbecslését, - A rajzokról le nem olvasható adatokat.

69

2.11.2. Formai előírások 

A terveket maximum 10 db 100 x 70 cm-es, vagy erre a méretre hajtott, merev, felkasírozott vagy felfeszített lapokon kell benyújtani. Ehhez lehet függesztési tervet mellékelni. Tekercsben pályázatot benyújtani nem lehet. A tervek elkészítésére minden jól értelmezhető rajz vagy ábrázolás technikát alkalmazni lehet. A látványterveket tetszőleges technikával lehet benyújtani.



A rajzi pályamű CD-n mentett változata PDF formátumban (a CD-t a mellékeltként kiadott zárt borítékban kell benyújtani).



A műszaki leírás maximum 20 gépelt oldal lehet (Arial Narrow, 11pt, 1-es sorközzel nézve), amelynek a szakági munkarészekre is ki kell terjednie.



A 3. 9. sz. mellékletként kiadott költségbecslés adatlapot a műleírás végéhez kell fűzni.



Az önálló munkarészeken fel kell tüntetni a rajz sorszámát (tervlapszám / összlapszám), megnevezését, jól értelmezhető jelmagyarázatot és az alábbi feliratot: „Zsolnay Kulturális Negyed” tervpályázat

Egyéb követelmények



Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia.



Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie.



A teljes pályázati anyag CD-n is benyújtandó. Az anyagokat PDF formátumban kérjük.



A pályázatot zárt csomagolásban a mellékelt (3. 1. sz. melléklet) címzéslappal ellátva, az 1. 8 pontban leírtak szerint kell postázni legkésőbb az 1. 8. pontban megadott időpontig. A csomagban külön zárt bo-

rítékban (a 3. 16 . sz. mellékletként kiadott borítékot kötelező alkalmazni) el kell helyezni: 1. kitöltött adatlapot a pályamű szerző(i)jének adataival, illetve a díjazás vagy megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésével (3. 2. sz. melléklet), 2. a továbbtervezés feltételeinek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot (3. 3. sz. melléklet), 3. a pályázati anyagot tartalmazó CD-t.



A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen,

70

a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja. 

A pályázat kidolgozását az esetleges továbbtervezés miatt számítógépes feldolgozással kérjük.



A pályaművet magyar nyelven kell elkészíteni.

2.12.

Bírálati szempontok

A Bíráló Bizottság a pályaművek elbírálásakor a következő szempontokat fogja érvényesíteni:



A város győztes EKF pályázatában megfogalmazott műemléki, eszmei rekonstrukció minél magasabb szintű megvalósulása,



A meglévő karakterek, értékek megőrzése,



A meglévő környezet adottságainak figyelembe vétele,



A Zsolnay névhez méltó épületegyüttes és közpark kialakítása,



A funkcionális megfelelés a programnak,



A terv megvalósíthatósága és gazdaságossága.

71

3. MELLÉKLETEK 3.1. Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához Itt levágandó! -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fa: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. 7621-Pécs, Mária u. 9.

Tartalom: Pályázat

„Pécs – Zsolnay Kulturális Negyed”

Címzett: Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. H-7621 Pécs Mária u. 9.

„Kizárólag a tervpályázati eljárás során bontható fel!”

72

3.2. Adatlap a pályázók adatairól A) Természetes személy pályázó esetén

Név

Cím

(szakképesítés)

(munkahely)

Adószám

Vezető tervező(k):

Szakági tervező(k):

Munkatárs(ak):

73

Terv. jog. eng. száma

A pályadíjból %-os részesedés

Aláírás

B) Cég nevében benyújtott pályázat esetén

A pályázó cég megne-

Címe:

vezése: Adószáma:

Bankszámla száma:

A pályadíjból %-os részesedés: A pályamű alkotói Neve (szakképesítése)

Tervezői jogosultsági szám

Aláírás

Vezető tervező(k):

Szakági tervező(k):

Munkatárs(ak):

Megjegyzés: Amennyiben a fenti táblázatban jelöltnél több pályázó részesedik a pályázati díjban, akkor további, azonos adatlapokat kell használni! Figyelem! Az adatlapot a Tervpályázati csomagban külön zárt borítékban kell elhelyezni!

74

3.3. Kötelezettségvállaló nyilatkozat Kötelezettségvállaló nyilatkozat Alulírott, mint a ……………………………………………….. pályázó (a továbbiakban: pályázó) cégjegyzésre jogosult képviselője úgy nyilatkozom, hogy tisztában vagyok vele és tudomással bírok arról, hogy a Kiíró a Bíráló Bizottság által legjobbnak minősített pályamű benyújtójával a továbbtervezésre - közbeszerzési eljárás lefolytatását követően és a jelen tervpályázati eljárás dokumentációjában meghatározott feltételekkel - tervezési szerződést kíván kötni. A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a pályázó visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy ajánlattételre való felhívás esetén a kiíró által a továbbtervezés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, majd az eljárás eredményes lezárultát követően, a továbbtervezésre (a tervezési feladat további feldolgozására) vonatkozó tervezési szerződést – a Kiíró által a jelen tervpályázat során megadott feltételekkel – megköti/nem köti meg és a továbbtervezési feladatok teljesítését vállalja/ nem vállalja *, valamint ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal a tervezési szerződés aláírásának időpontjában rendelkezni fog/nem fog rendelkezni *. A pályázó ugyancsak visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy a tervezési szerződés megkötésétől számított 90 napon belül az engedélyezési tervdokumentációt elkészíti, továbbá vállalja, hogy az engedélyezési tervdokumentációnak az építésügyi hatóság részére történő benyújtásától számított 90 napon belül a kiviteli szintű tenderterv dokumentációt elkészíti. A pályázó visszavonhatatlanul kijelenti, hogy ha a továbbtervezés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban mégsem tesz ajánlatot, vagy a tervezési szerződést neki felróható okból mégsem köti meg, a pályázó erre az esetre a jelen nyilatkozat aláírásával egyidejűleg és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a továbbtervezést a Kiíró vagy az általa megbízott más személy,– korlátozás és feltétel nélkül - elvégezhesse és ezért a hozzájárulásért a Kiírótól vagy a továbbtervezést elvégző személytől semminemű ellenszolgáltatást nem igényel.

Dátum: …………………………………….. ……………………………………………. Pályázó cégszerű aláírása * nem kívánt rész törlendő

75

3.4. Magyar Építészkamara Tervpályázati Szabályzata

76

3.5. A Kulturális Negyed épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja

77

3.6. Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza a látogatói útvonal jelölésével

78

3.7. Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban

79

3.8. A Zsolnay Mauzóleum felújításának tervei

80

81

82

83

84

85

86

87

3.9. Költségbecslési adatlap Munka megnevezése

mennyiség

nettó ár (Ft)

Földmunkák (m3) Alépítményi munkák (m2 v. m3) Szerkezetépítés (m2 v. m3) Szakipar, befejező munkák: Belsőépítészet (m2) Berendezés, bútorozás: Gépészet Épületinformatika, biztonságtechnika Műemlék rekonstrukció Tereprendezés-kertépítészet (m2, db, m3) Összesen Bruttó bekerülési költség összesen:

Igény esetén a táblázat további sorokkal bővíthető!

88

ÁFA

3.10.

Archív fényképek

89

3.11.

Ortofotó

90

3.12.

A Kulturális Negyed mint városfejlesztési stratégia – The Cultural Quarter as an urban

development strategy, tanulmány (2007)

91

3.13.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra látogatói útvonalának terve

A porcelán és eosin gyártás nagy érdeklődésre számíthat a városba látogató vendégek és turisták részéről, ezért a gyár lehetőséget biztosít szervezett, idegenvezető által vezetett látogatásra. Az üzemlátogatás a Zsolnay Kulturális Negyedből nyíló bejárati ajtótól indul és végighalad a porcelán nyersgyártás, eozingyártás, és dekorálás útvonalon. Porcelán nyersgyártás Nyersgyártó műhely megtekintése során a vendégek megismerhetik a porcelán formázás különféle fajtáit, ezek az öntés, beformázás, és izosztatikus sajtolás.



Öntési technológia bonyolultabb alakú vagy üreges öblös áruk készítésére szolgál. Leggyakrabban kannák, levesestálak, sótartók, díszműporcelánok, és figurák készítésére használják. A folyékony porcelánmasszát gipszformába öntik. A gipszforma hajszálcsövessége a beöntött masszaiszapból vizet von el, ezzel egyidejűleg a gipszforma falára massza rakódik le, mely bőrszerű réteget képez. Ha az iszapfelesleget leöntjük a lerakódott réteg a formában marad és az öntött tárgy anyagát alkotja. A formából kivett bőrkemény árut igen gondosan kell kezelni, hogy eredeti alakjukat megtartsák. Az öntött árukat bőrkeményen ragasztják, vagy áttöréseket készítenek és szárazon tisztítják.



Beformázási technológiánál beformázógép segítségévet történik a gyártás. A megfelelően előkészített masszadarabot a gép korongjára felrakott gipszforma üregébe helyezik. A korong forgása közben belenyomják a fűtött formázó fejet és ez bepréseli a masszát a gipszformába és kialakul a tárgy. A tárgyat gipszformával együtt az úgynevezett körasztalos szárítóba helyezik lefelé borítva és alulról meleg levegőt fújnak bele. Az áru száradás után kivehető. Így készíthetők csészék, bögrék és más hasonló jellegű tárgyak.



Izosztatikus sajtolással alacsony nedvességtartalmú finomszemcsés sajtolóporból nagy tömörségű terméket lehet előállítani. Így készülhetnek tányérok, tálak. A termékek tüköroldalát acél szerszám, míg a láboldalát megfelelő rugalmasságú és mechanikai tulajdonságú gumiforma alakítja ki. A két szerszám közti teret sajtoló porral töltik meg, majd a gumimembránt sajtoló folyadékkal megnyomják és összepréseli a port tányérformává. Az áru utána a lekészítő asztalra kerül.

Eosin gyártás Az eosin üzemlátogatása során a vendégek megismerhetik a nyersgyártást és dekorálást. A kézi dekorált termékek az eosin üzem csúcstermékei közé tartoznak rendkívül nagy színgazdagságával és művészi értékével. A nyersgyártás jelenleg kizárólag öntési eljárással készül hasonlóan porcelánöntéshez, de alapanyaga más. Dekorálás során az alapmázas égetés után a dekorációt felviszik az adott vázára. Először a segédvonalakat viszik fel. Utána lyuggatott pauszról szénnel átsatírozzák a mintát, majd tussal áthúzzák, s saját kontúrokkal kiegé-

92

szítik. Ezután következik a dekormázak felvitele. Dekormázas égetés után történik az eosin festék felvitele. Végül dekorégetés és a lemosás következik. Dekoráló üzem Jellegzetes Zsolnay dísztárgyak, vázák, étkészletek dekorálása látható. A mázaségetett felületre kézi festéssel viszik fel a színes mintákat. Utána magastüzű égetés következik. Ezután az aranyozás felvitele szintén kézi munkával történik. A tárgy újabb égetés után nyeri el végleges formáját. Az üzemlátogatásra vonatkozó kitételek Az üzemet csak szervezett módon idegenvezető segítségével látogathatják a turisták. Látogatás csak munkanapokon, 9-13 óra között lehetséges. A látogatók száma naponta nem haladhatja meg 250 főt, a termelés akadályozása miatt.

93

3.14. 

Ajánlott irodalom a Zsolnay gyár és család történetéhez Csenkey Éva - Gyugyi László - Hárs Éva: Zsolnay a nagyvilágból, Gyugyi László gyűjteménye, Helikon, 2006



Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák, Helikon, 2000



Gerelyes Ibolya - Kovács Orsolya: Egy ismeretlen orientalista - Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteménye, Janus Pannonius Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum, 1999



Hárs Éva (Szerk.): Zsolnay, Janus Pannonius Múzeum Művészeti Kiadványai 61. sz.



Hárs Éva: Zsolnay Pécs, Helikon Kiadó, 1996



Kovács Orsolya (Szerk.): Zsolnay Kerámia kiállítás, Janus Pannonius Múzeum, 1999



Kovács Orsolya: Felfedezett életművek - Sikorski Tádé és Apáti Abt Sándor tervezői munkássága a Zsolnay gyárban, Janus Pannonius Múzeum, 2000



Mattyasovszky Zsolnay Tamás – Dr. Vécsey Esther – Vízi László: Zsolnay épületkerámiák Budapesten, Nemzeti Tankönyvkiadó



Szirtes Gábor és Vargha Dezső (Szerk.): Angstertől Zsolnayig - Ipartörténeti tanulmányok, Pannónia Könyvek



Zsolnay Teréz és M. Zsolnay Margit 1863-1948 és Sikota Győző 1848-1973: Zsolnay - A gyár és a család története, Corvina Kiadó, 1980

94

3.15.

CD

CD tartalma: 

Tervpályázati kiírás



Adatlap a pályázók adatairól



A Magyar Építészkamara tervpályázati szabályzata



A Kulturális Negyed épületeinek és parkjának felmérési dokumentációja



Az áttelepített gyártás vezérszinti alaprajza



Tervezési terület és a környezet alaptérképe pln, dwg formátumban



Zsolnay Mauzóleum felújításának tervei



Költségbecslési adatlap



Archív fényképek



Ortofotó



A Zsolnay Porcelánmanufaktúra látogatói útvonalának terve



A Kulturális Negyed mint városfejlesztési stratégia – The Cultural Quarter as an urban development startegy, tanulmány, 2007



Ajánlott irodalom a Zsolnay gyár és család történetéhez

95

3.16.

Boríték

96