Magdolna Negyed Program II

Budapest - Józsefváros

Magdolna Negyed Program II. 1. kötet

Akcióterületi Terv

Kiemelt Projektjavaslat Integrált szociális városrehabilitációs program megvalósításáról a 2008-2010 közötti időszakban

1

1 Előlap Tárgy:

A Budapest – Józsefváros Magdolna-negyed, Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út - Baross utca – Koszorú utca által határolt terület integrált szociális városrehabilitációs program a 2008-2010 közötti időszakban,

Akcióterületi Terv / 1.kötet Megbízó:

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, 1082. Baross utca 63-67. Csécsei Béla polgármester

Készítette:

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc. H-1083 Budapest, Práter utca 22. www.rev8.hu

Felelős tervezők:

Alföldi György DLA, vezérigazgató Sárkány Csilla, vezérigazgató helyettes

Horváth Dániel Ifj. Erdősi Sándor

Csatlós Kitti Czeglédy Ákos Takács Sándor Csete Zoltán Kolossa József DLA Szabó Lea

Budapest - Józsefváros, 2008. július 09.

2

Tartalomjegyzék / 1 Kötet 1

Előlap .......................................................................................... 2

2

Stratégiai fejezet............................................................................ 4

3

2.1

Józsefváros, a kerület, rövid helyzetértékelése ........................................... 4

2.2

A városrészek kijelölése....................................................................... 11

2.3

Városi és városrész szintű célkitűzések..................................................... 13

2.4

Illeszkedés a városfejlesztési dokumentumokhoz ........................................ 17

2.5

A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése........................ 21

2.6

Településközi koordináció mechanizmusai................................................. 21

2.7

A stratégia megvalósulásának monitoringja ............................................... 22

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása .......... 23 3.1

4

Alapadatok ...................................................................................... 23

Helyzetelemzés – az akcióterület bemutatása ...................................... 28 4.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése....................................... 28

4.2

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása.............................. 28

4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzői ........................ 35

4.4

Tulajdonviszonyok értékelése ................................................................ 52

4.5

Piaci igények, lehetőségek felmérése ...................................................... 53

3

2 Stratégiai fejezet Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a 161/2007.(IV.10.) sz. határozatával elfogadta Józsefváros 15 éves Kerületfejlesztési Stratégiáját. Mivel Budapest – Józsefváros Magdolna-negyed Program II. pályázati dokumentáció 2007. májusában történő benyújtásakor, illetve 2007. júliusában kiemelt projektjavaslatként történő nevesítésekor az önkormányzat számára nem volt előírás az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elkészítése, alábbiakban a Stratégia ismertetésével párhuzamosan bemutatjuk az Önkormányzat városfejlesztési céljainak megalapozását a javasolt szempontrendszert követve.

2.1 Józsefváros, a kerület, rövid helyzetértékelése 2.1.1 Társadalom > Demográfia Az elmúlt 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy a kerület népessége a budapesti népességhez hasonlóan folyamatosan csökken. Az állandó népesség 1998-2007 között 85.194 főről 71.075 főre csökkent. A lakónépesség száma 1998-ban 84.520 fő volt, amelynek csökkenő tendenciája 2001-ben megtorpant, és azóta 81.000 fős értéken stagnál. A népességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések is nagymértékben hozzájárulnak. A kerület lakósűrűsége 10.376 lakó/km². Az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb Budapest más kerületeinél, az időskorúak aránya (21,9%, 2005) a fővárosi arányokat követi, értéke 2001-től változatlan. > Képzettség-műveltség Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen elmarad a fővárosi átlagtól. Bár 1990-hez képest 2001-re a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fővárosi átlag alatt marad. > Munkanélküliség-foglalkoztatás Az 1998 utáni időszak adatai - 2001-es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Főváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli. A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentős különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a munkanélküliség: 12,6% és 10,9%.

4

> Háztartások helyzete A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával 42.885 háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re 38.073-ra fogyatkozott. A családháztartások száma hasonló tendenciát mutatva 21.827-ről 20-062-re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedően magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti átlagnál jelentősen magasabb.

5

> Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40.264 lakásból állt. 1998 és 2003 között a lakások mennyiségében és minőségében nem történt lényegesebb változás, 2003ban 40.113 lakás tartozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemző 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak.

6

Az állomány alacsony minőségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások mintegy 24% nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fővárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól.

2.1.2 Gazdaság > Kis- és középvállalkozások helyzete A kerületben továbbra is a fővárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentős a külső-józsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentőségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetően jelentős átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megőrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerűsödésen esett át.

7

1998-ban összesen 10 026 vállalkozás működött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt. 1998-ban 3798 egyéni vállalkozás működött a kerületben, 2002ben már csak 3417. 1998 és 2003 között több mint másfélszeresére nőtt a kerületi üzletek száma, 1.857ről 2.830-ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros sajátos, tradicionális adottságainak köszönhető. > Turizmus A kerület turisztikai jelentősége nem elhanyagolható a budapesti kerületek között, igaz turisztikai adottságait nem kellően használja ki. A vonzerőt jelentő attrakciók (műemlékek, intézmények, programok, stb.) területi elhelyezkedése, azaz a turizmus célterületei a kerület belső részén (Palota-negyed), illetve a Nagykörút mentén koncentrálódnak.

8

2.1.3 Környezeti állapot > Épített környezet jellemzői A kerület három jól elkülöníthető zónára osztható az épített környezet minősége és állapota tekintetében. A Belső-Józsefváros (Palotanegyed) mind fővárosi mind kerületi viszonylatban is kiemelkedő építészeti örökség. A 19 század második felétől a századforduló utánig történő beépítés a fővárosra jellemző historizáló, eklektikus épületállomány a negyed meghatározója. Ezek állapota és funkcionális újjáéledése is megfelelő, kerületi viszonylatban nagyon jónak mondható.

A felújított és új épületek a Palotanegyedben (Forrás: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2005)

A Belső-Józsefvárosban jelölte ki a Fővárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Önkormányzattal együttesen a kerület első városrehabilitációs akcióterületét. Ennek a munkának a közvetlen ill. áttételes hatásai már erősen látszanak a területen. A Középső-Józsefváros különlegességét erős heterogenitása adja. A Körutak és a nagyobb útvonalak (Rákóczi út, Népszínház utca, Baross utca, Práter utca) mellett jelentős méretű polgári bérházak állnak, a Körúttól távolodva egyre foghíjasabban, míg a belső területeken változatosan maradtak fenn 1-2 szintes épületek és nagy

9

méretű sűrű beépítésű, rossz lakásokat tartalmazó munkásbérkaszárnyák. Ezen a területen a Corvin Mozi mögött az 1956-os események után jelentős számú új épület készült, főleg az Üllői úton, és itt található az 1970-es évek lakótelepi beépítése a Szigony utca Tömő utca térségében. A kerület a Corvin Mozi mögött ill. a Futó utca mentén a 2000-es évektől jelentős városmegújítási tevékenységet folytatott ennek eredményei már érezhetők. Ugyanakkor a Baross utcától északra elhelyezkedő terület jelenleg a város egyik legleromlottabb része. Az épületek minőségét jellemzi a lakások összetétele is. Az 1 szobás lakások aránya nagyon magas a kerületben. A komfort nélküli lakásokba a lakók utólag építettek zuhanyzót, WC-t. Az épületek állaga folyamatosan romlik, a földszintes lakások kivétel nélkül vizesek hol a talajnedvességtől, hol az elöregedett, ki nem javított vezetékektől, bezárt, dohos pincéktől. A Külső-Józsefváros területén két jelentősebb lakóterület található. A Százados út mentén a leromlott beépítés lebontásra került, és új vegyes funkciójú terület alakult ki, míg a Tisztviselőtelep a kerület egyik legértékesebb része megőrzött épületeivel. Ezek a területek jó környezeti állapotot nyújtanak. Külső-Józsefváros jelentős üzleti fejlesztésekkel (Aréna Plaza, Aréna Irodaház) gazdagodott az elmúlt évben, és ezek jelentős többlet erőket vonzanak térségükbe. A zóna egyik legfontosabb része a Kerepesi temető. A térséget környezeti állapotát meghatározó legproblematikusabb elemek a Ganz és a volt Józsefvárosi Pályaudvar. > Természeti környezet A kerület három zónáját tekintve eltérő a zöldfelületek aránya és állapota. A BelsőJózsefvárosban az egyetemek és a Nemzeti Múzeum kertjei a legnagyobb zöldfelületek, ezek környezeti állapota megfelelő. Emellett több kisebb városi tér oldja a sűrű utca szövetet. Középső-Józsefváros legmeghatározóbb zöldfelülete az Orczy-kert, és a Fűvészkert együttese. A kertek perifériális elhelyezkedése a területen hatásukat csökkenti. Mindkettő környezeti állapotára a fenntartási lemaradás a jellemző. A zónán belül több nagy városi teret – Köztársaság tér, Rákóczi tér, Teleki tér, Mátyás tér, Kálvária tér - találunk melyek közül csak Mátyás tér állapotán érződik az elmúlt évek munkája, a többi felújításra vár. Emellett a lakótelep körül újultak meg zöld felületek – Molnár F. tér, Nap tér, Losonci tér. A területen északi részén fekvő utcákban található néhány fasor a Nagyfuvaros utcában, az Erdélyi utcában vagy a Szerdahelyi utcában. A terület egyes részeinek, különösen a Magdolna-negyednek a városszerkezeti sajátossága, a tömbökbe mélyen benyúló, esetleg a tömbbelsőkben kiteresedő zöldfelületek, udvarok, foghíjak, melyek jelenleg többnyire gondozatlanok, azonban potenciális területei lehetnek a zöldterületi fejlesztéseknek. A Külső-Józsefváros természeti környezetét két domináns elem határozza meg. Az egyik a Tisztviselőtelep kertes, fásított utcás környezete, mely őrzi kiváló környezeti állapotát. A telep remek zöldfolyosót és kapcsolatot biztosít a Népliget és az Orczy kert között. A Kerepesi temető zöldfelülete kerület egyik legjelentősebb zöldfelülete.

10

> Környezeti problémák A kerület környezetei problémái két helyen koncentrálódnak a Külső-Józsefvárosban a Ganz és a volt Józsefvárosi Pályaudvar területén. Ezek felszámolására a területek fejlesztésekor kerülhet sor. A Középső-Józsefvárosban az Orczy kert környezeti revitalizációját tervezi a Fővárosi Önkormányzat, a kertben a volt BKV garázs szennyezett talaja jelenti a problémát.

2.2 A városrészek kijelölése A kerületfejlesztési stratégia javaslatot tett Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre - ún. negyedekre, városrészekre - történő felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek – negyedek – eltérő arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan, integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedei helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei.

11

A fejlődés megvalósításában az itt élő és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitűzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, a társadalmi szereplők, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, a civil és társadalmi szereplők erőteljesebb munkába történő bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történő delegálásával a megvalósításba minél több itt élőt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek – negyedek – identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérő hangulatok erősítése. A javasolt negyedek pontos körül határolása valódi közösséggé történő átalakulása, része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. A sokszínűség miatt az itt élők a saját kerületrészükhöz is erősen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötődés erősítése egyben az egész kerülethez való kötődést is támogatja. A kerület különböző negyedeiben a fejlődést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni támogatni. „Palota negyed”

Múzeum körút – Rákóczi út – József körút – Üllői út

„Népszínháznegyed”

Rákóczi út – Fiumei út – Népszínház utca – József körút

„Csarnok negyed”

József körút – Népszínház utca – Nagyfuvaros utca – Koszorú utca – Baross utca

„Józsefváros központ”

József körút – Baross utca – Leonardo da Vinci utca – Práter utca - Szigony utca – Üllői út

„Magdolna-negyed”

Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca

„Orczy negyed”

Baross utca – Orczy út – Üllői út – Korányi Sándor utca – Illés utca

„Szigony negyed”

Baross utca – Leonardo da Vinci utca – Práter utca Szigony utca – Üllői út – Korányi Sándor utca – Illés utca

„Tisztviselő telep” „Ganz negyed” „Kerepesi negyed”

„Százados úti negyed”

Orczy út – Vajda Péter utca – Könyves Kálmán körút – Üllői út Vajda Péter utca – Orczy út – Fiumei út – Salgótarjáni út – Hungária körút Fiumei út – Baross tér – Thököly út - Verseny utca – Dózsa György út - Kerepesi út Asztalos Sándor utca – Salgótarjáni út Asztalos Sándor utca – Kerepesi út - Hungária körút

12

2.3 Városi és városrész szintű célkitűzések 2.3.1 Kerületi szintű célkitűzések A kerületfejlesztés legfontosabb társadalmi céljainak tekinthető a kerületi életminőség fejlesztése, mindenki számára megfizethető, megfelelő színvonalú lakhatási lehetőség biztosítása. A stratégia a kerületi társadalom bevonásával - a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett - közösségfejlesztésre koncentrált eszközeivel kívánja elérni a kerület népességmegtartó erejének növekedését és a vonzerejének erősödését. A stratégia a kerület gazdasági pozíciójának erősítése érdekében mindent megtesz a gazdasági aktivitás élénkítéséért. Ezért a programok megcélozzák a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését. A stratégia kiemelt szerepet szán az önkormányzati lakásvagyon megújításának és az önkormányzati helyiség-vagyon értékmegőrzésének, melynek bevételei jelentik az alapját a kerületfejlesztési célok megvalósulásának. A kerületfejlesztési stratégia és rehabilitáció legfontosabb környezeti célja, hogy a kerület közterületei és épületei jelentsenek megfelelő környezetet a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, a parkolási lehetőségek kialakítása, vonzó, korszerű és fenntartható lakókörnyezet létrehozása.

2.3.2 Városrész szintű célkitűzések

„Palota negyed”

„Népszínháznegyed”

Adottságainak és gazdasági potenciáljának köszönhetően a negyed képes a folyamatos megújulásra. Így folyamatos közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az önkormányzat a negyed fejlődésének elősegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét. A tömegközlekedés fejlesztésével a negyed adottságai még kedvezőbbé válnak, a folyamatos megújulás lehetősége biztosítva van, így közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az önkormányzat a negyed fejlődésének elősegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét.

13

„Csarnok negyed”

„Józsefváros központ”

„Magdolna-negyed”

„Orczy negyed”

A negyed jelentős fejlődésnek indult, amikor a közbiztonsági problémáitól megszabadult. A negyed ismét keresett városrésszé vált, a terület összes üres telkeit sikerült értékesíteni és megindultak a lakásépítések is. A területen kialakításra kerülő új metróvonal 2 metrómegállóval tovább erősíti a megindult fejlődést. Az önkormányzat a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét. A városrész fejlesztésével kapcsolatban erős az önkormányzati szerepvállalás, az önkormányzati beavatkozások legfontosabb céljai a városrész adottságainak kihasználása mellett a hagyományos központi szerep felerősítése, a terület kerületközponttá alakítása és a városi életminőség javítása. A beavatkozások célja a biztonságos élet és lakókörnyezet kialakítása a területen élő emberek számára, azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek képesek segítséget nyújtani az egyéneknek saját fejlődésükhöz, társadalmi kapcsolataik kiépítéséhez, megteremtve életlehetőségeinek és lakhatási körülményeinek javítását. A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban. Ezért a városmegújítási program egyik legfontosabb céljának a helyi gazdaság erősítését, a foglalkoztatási helyzet javítását tekintjük. A program mind a munkaerő kereslet, mind a munkaerő kínálat pozícióinak javítását célozza. A városnegyed-megújítás végrehajtásának és az eredmények fenntarthatóságának alapfeltétele biztonságos lakókörnyezet kialakítása, Magdolna-negyed megújításának keretében a helyi közbiztonságot javító, bűnmegelőzést szolgáló programokat is el kell indítani. Az önkormányzatnak sikerült elindítania egy fejlődési folyamatot, mely során a kerületnek ezen a részén is megindultak a nagyobb léptékű lakásépítési beruházások, 2003-2004 során mintegy 500 új lakás kerül felépítésre. A társadalmi problémák megoldásához azonban ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendőek, a negyed felemelkedéséhez további lépések szükségesek. A negyed társadalmi-gazdasági problémáinak megszüntetése aktív önkormányzati részvétel nélkül nem lehetséges. Az önkormányzatnak a támogató, szabályozó szerepe mellet meghatározó jelentőségűek a közvetlen fejlesztési lépései is.

14

„Orczy negyed”

„Szigony negyed”

„Tisztviselő telep”

Az önkormányzati beavatkozások legfőbb célja a térség társadalmi-környezeti helyzetének javításán keresztül a szegénység oldása, a megindult negatív fejlődési spirál megállítása, megfordítása, valamint a leszakadás mielőbbi megállítása és a térség felzárkóztatása a kerület több részéhet, ezáltal a többi negyed felé való átjárás-költözés lehetőségének biztosítása. A térség identitását legerősebben meghatározó elem az Orczy kert, amely méretét tekintve a Főváros egyik legjelentősebb parkja lehetne. Azonban az elmúlt 50 év során leromlott állapotnak és a rendezetlen tulajdonviszonyok következtében a park még a lokális szerepét sem képes betölteni. A területtel kapcsolatos önkormányzati beavatkozások legfontosabb feladata a környezet minőségi fejlesztése és ezen keresztül a lakótelep vonzó-megtartó képességének erősítése. A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelt jelentősséggel bír a Szigony utcánál található országos jelentőségű tudományos intézmények miatt. Ezek területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A fejlesztések legfőbb célja, hogy a terület tudományos szerepének erősítésével, további tudományos jellegű intézmények területre vonzásával és létesítésével egy országos jelentőségű tudományos központ (Tudásközpont) kerüljön kialakításra, az intézmények, az önkormányzat, és szakmai befektetők szoros együttműködésével. A terület fejlődését a magas magántulajdoni arányoknak köszönhetően leginkább a magánszféra határozza meg. Az önkormányzat ezen a területen szabályozó, támogató szerepet tölt be, melyek során a negyed környezeti minőségének megőrzése, fejlesztése, és a helyi identitás erősítése a cél. A Tisztviselő teleppel kapcsolatban az önkormányzati fejlesztési lépések, közvetett módon a szomszédos területek fejlesztésén keresztül jelennek meg. A városrész fejlődése szempontjából ugyanis meghatározó jelentőségű, hogy a Ganz és az Orczy negyed határoló területeinek negatív hatásai ne szivárogjanak át a Tisztviselő telepre.

15

A Ganz Mávag és a Józsefvárosi Pu. területének kedvező

„Ganz negyed”

„Kerepesi negyed”

„Százados úti negyed”

városszerkezeti pozíciója miatt a már megjelent tercier szektorbeli felhasználása tovább fog erősödni. A terület kisebb-nagyobb elemekből álló, sokszereplős vállalkozási zónává alakul át, ahol az egységes fejlesztési törekvések csak nagy erőfeszítések árán valósíthatók meg. Az érintett Önkormányzatok az egyes jelentős tulajdonosokkal közösen fejlesztési társaságokat, partnerségeket hozzon létre, amelyek célja a vázolt folyamatok irányításában való együttműködésben. A terület átalakítása során célszerű az un. 24 órás funkcionális összetételre törekedni, főleg lakás, kereskedelmi, szolgáltató és munkahelyi felhasználásra. A Keleti Pályaudvar jelentőségének, elővárosi szerepének növelése fontos feladat a MÁV részéről. Ezt segíti elő a területen új elemként megjelenő Baross téri metrómegálló bővülés, mely tovább erősíti a terület és a Keleti Pályaudvar kapcsolatát a Főváros többi részével. Az Ügető átépítése évek óta húzódik. A terület francia tulajdonosa a tervek szerint az Ügető területén egy bevásárló központot épít fel, mely áttételes pozitív hatást fejt ki környezetére. A területen található intézmények, ipari területek, és a lakások nagyobb része is magán vagy állami tulajdonban van. A térség fejlődése ezért a leginkább a magántulajdonosoktól függ. Az önkormányzat szerepe a terület fejlődésében elsősorban a megindult folyamatok támogatása és a kedvező szabályozási feltételek megteremtése. A negyed fejlődését meghatározza, hogy a fekvésének (nagyrészt vasútvonalak határolják) köszönhetően nem rendelkezik igazi kapcsolattal a józsefvárosi szövettel. A Hungária és a Kerepesi út ugyanakkor jelentős fejlesztő erőket vonz a területre. A pályaudvarok közelsége és a Hungária körút logisztikai szerepének növekedése, pedig kedvező feltételeket jelent az ipari, gazdasági funkciók erősödésének. A sportpályák megújítása, kerületi életbe történő bevonásuk egy fontos kapcsolódási pontja a terület fejlődésének. Magántulajdon dominanciája miatt a térség fejlődését döntően a magánszféra fejlesztési lépései határozzák meg. Az önkormányzatnak a területen elsősorban támogatási, szabályozási feladatai vannak.

16

2.4 Illeszkedés a városfejlesztési dokumentumokhoz 2.4.1 Kerületi dokumentumok > Józsefvárosi fejlesztési dokumentumok Józsefváros fejlődése az 1996-ban készített fejlesztési dokumentum óta töretlenül egy irányba halad, alkalmazkodva az állandóan változó gazdasági és társadalmi folyamatokhoz. Ebben a dokumentumban már megfogalmazódott, hogy a legfőbb cél a kerület gazdasági és társadalmi helyzetében végbemenő romlási folyamat megállítása. A célokat elsősorban a rehabilitációval összekapcsolt területfejlesztéssel, valamint a leszakadó réteg felzárkóztatása érdekében történő oktatás-nevelés fejlesztésével kívánta elérni. 1998-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Rehabilitációs Stratégiát1, mely alapvető célként határozta meg a kerület gyorsuló leromlásának és pozíció vesztésének megállítását, és a rehabilitáció súlypontjának áthelyezését a Középső-Józsefvárosba. A stratégia megfogalmazta a legfontosabb lépéseket és eszközöket is . A 2001-ben elfogadott Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció, a kerület egészének fogalmazta meg a céljait: a kerület státusának emelését, a városias lakóterület hagyományos értékeinek megerősítését, hangsúlyosan új, nagyvárosias életminőség létrehozását. A koncepció nagyrészt a leromlott lakásállomány megújítása, az oktatási intézményi rendszer fejlesztése, a széleskörű ellátó és támogatási rendszer kialakítása, valamint a szolgáltató szektor erősítése köré épült. A 2005-ben fogadta el Józsefváros a „15 éves kerületfejlesztési stratégiáját”, amely funkcionális, időbeli és térbeli szerkezetbe szervezetten, már negyedek szerint határozta meg Józsefváros fejlesztési programja. Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre – negyedre került felosztásra. A stratégia lényeges megállapítása volt, hogy Józsefvárosban az 1998 óta eltelt időszak legmeghatározóbb eredménye a kerület vonzerejének jelentős növekedése. A kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítés területén. Fontos mutató a hagyományosan erős kiskereskedelem jelentőségének tovább erősödése is. Azonban az eredmények mellett tovább erősödött a különbség a kerület különböző részei között, a társadalmi problémák jellemzően két területi egységben az Orczy negyedben és a Magdolna-negyedben sűrűsödnek össze. A 15 éves Kerületfejlesztési stratégia megteremti a fejlesztési tevékenységek térbeli és időbeli kontinuitásának, a kerület és az egyes kerületrészek integrált fejlesztésének lehetőségeit, melybe tökéletesen illeszkednek az MNP I. eddigi és tervezett, valamint az MNP II. tervezett lépései, továbbá a változó körülmények, a felgyülemlett tapasztalatok figyelembe vételével kijelöli az MNP III. koncepcióját is.

1

Józsefvárosi Rehabilitációs Stratégia, 1998, Rév8 Zrt / Teampannon Kft

17

Józsefváros fejlesztési rendeletet fogadott el 2007-ben mellyel megteremtette az intézményes kereteit az összehangolt fejlesztési tevékenységeknek. Ebben a rendeletben a már meglévő elemek mellé sorakoztatott fel további fontos lépéseket. Az Önkormányzat a kerület fejlesztése, a területfejlesztéshez szükséges területek lehatárolása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez szükséges vagyonelemek elkülönítése, a közérdekű területfejlesztéshez szükséges jogi eszközök biztosítása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez kapcsolódó vagyonhasznosításból származó bevételek kizárólagos fejlesztési célra történő felhasználása, a vagyonnal való hátrányos gazdálkodás megakadályozása céljából rendeletet- Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 9/2007.(II.19.) ök. sz. rendelete Józsefváros fejlesztéséről (2007) - alkotott (továbbiakban: Fejlesztési Rendelet, „FR”). A dokumentum célja Józsefváros fejlődésének hosszú távú biztosítása, az egyes területi és ágazati rendelkezések és intézkedések közötti szinkronitás és azok egymásra épülésének biztosítása, továbbá a „Józsefváros Kerületfejlesztési Koncepció’2007” dokumentum alapján az önkormányzati rendeletek közötti összhang biztosítása, a kerületfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások meghatározása, a városrehabilitációs és fejlesztési területek kijelölése. A rendelet további célja, az általa meghatározott speciális intézkedések, az Önkormányzat vagyonára vonatkozó helyi szabályozás elsődlegesen az önkormányzati vagyon fejlesztési célkitűzésekkel összhangban álló megtartását, gyarapítását szolgálja, és ezen célkitűzéseket az Önkormányzat megfelelő vagyonkezelő szervezet létrehozásával valósítsa meg. A rendelet kimondja, hogy az önkormányzati vagyon hasznosításából, elidegenítéséből származó bevétel működési célokra nem használható fel, a bevételeket elkülönítetten kell kimutatni (ún. vagyongazdálkodási keret), az önkormányzat költségvetési rendeletében céltartalékként kell kezelni. 2007-ben a kerület a „Fejlesztési Rendeletében” megerősítette a 2005-ben elindított munkák folytatását, és a kerület újabb egységeinek a megújítását kezdte meg. 2007ben döntött arról a Józsefvárosi Önkormányzat, hogy az Erzsébetvárosi Önkormányzattal együttesen megkezdik Kiskörút és a Nagykörút közé eső kiemelkedő építészeti – kulturális értékű területegységeik összehangolt értékőrző felújítását. („Európa Belvárosa - Budapest, Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, Budapest belvárosának kiterjesztése, városrehabilitációja”2) Az elfogadott, egymásra épülő kerületi fejlesztési dokumentumok, folyamatosan leszögezik a kerület elhatározott szándékát a sokszínűség megőrzésére, és az ebből fakadó előnyök tudatos kiaknázására. Tovább területegységek fejlesztési előkészítése zajlik, mint például a Józsefvárosi pályaudvar és a Ganz gyár területén a barnamezős rehabilitáció megindítása.

2

Európa Belvárosa – Budapest, Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, 2007, Rév8

18

> Józsefváros Kerületi Építési Szabályzata (2008) 2008-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Építési Szabályzatot (JÓKÉSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális előzményekre épül. A JÓKÉSZ az MNP II. Megvalósíthatósági Tanulmányának készítésével párhuzamosan került módosításra, és a Kerületfejlesztési Koncepcióban foglaltak kerültek átvezetésre.

2.4.2 Regionális dokumentumok A Közép-Magyarországi Régió Operatív Program (továbbiakban KMROP) megállapításainak megfelelően a kerület az esélyegyenlőség és a szociális ellátó intézmények tekintetében kiemelt figyelmet érdemel, hiszen régió várostérségeinek társadalmi problémái jelenleg alapvetően a fizikailag is leromlott, régi építésű városi szövet egyes zárványaiban, és néhány sűrű beépítésű lakótelepi részen koncentrálódnak. Az utóbbi térségben a társadalmi válság jelei még csak előre vetíthetők, míg az előbbiben már a komoly leromlás jelei mutatkoznak. A KMROP horizontális politikai szempontjai közül számos megfeleltethető az MNP II. céljainak. Többek között a romák társadalmi integrációjának elősegítése tekintetében a regionális operatív program kiemelt figyelmet fordít a társadalmi, gazdasági szegregáció felszámolására, a pozitív diszkriminációra, a kulturális identitás megőrzésére és az egyenlő hozzáférés biztosítására a komplexitás és az integráció elve mentén. Az oktatási szegregáció csökkentése, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében kulcsszerep hárul az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikára, amelynek révén e szempontokat meghatározott kritériumok alapján minden oktatási célú beruházás kapcsán érvényesíteni kell. A problémás belvárosi területeken – amelyek a régióban jellemzően Budapest belvárosi gyűrűjét körülölelő (Nagykörúton kívül eső részek, illetve a barnamezőbe ékelődött) városrészekben (pl.: Magdolna-negyed) találhatók a pesti oldalon – szintén egyszerre jelentkeznek súlyos fizikai –alacsony komfortfokozatú lakás vagy a komfort teljes hiánya, kis alapterület – és a szociális problémák. Ez utóbbiak közül kiemelendő a munkanélküliség, az egy főre jutó fiatalkorú eltartottak magas aránya, a közterületi deviáns viselkedés elterjedtsége illetve a gettósodás folyamatát előrevetítő egyéb jellemzők. A program nagy mértékben javítja a közszolgáltatások elérhetőségét, minőségi javítását, az alapellátást biztosító intézmények integrált fejlesztése, mikrotérségi, multifunkcionális centrumok kialakítása által. Az integrált központok legalapvetőbb (egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, kulturális stb.) szolgáltatásait a mikrotérség lakossági szükségleteinek függvényében határoztuk meg. Akcióterületünk Budapest legszínesebb kulturális hagyományait őrzi, jelenleg Budapest tipikus multikulturális negyede, melynek megőrzése és vonzóvá tétele a program lényeges célja.

19

A kerületrész társadalmi összetételéből, a hátrányos helyzetű csoportok kimagasló arányából adódóan a Magdolna-negyed társadalmi szövetének, a lefelé tartó szegénységi spirál megállításának célja szorosan illeszkedik az operatív program települési területek megújítása prioritási tengelyhez. Tekintettel a városrész fizikai környezetének rendkívüli leromlottságára programunk a modellkísérleti program megvalósításának tapasztalataira, és a további aktív lakóközösségekre építve kívánja folytatni és lehetőség szerint kibővíteni a fizikai környezet megújulását közvetlenül leginkább érintő bérlői bevonással történő épületfelújítási és közterületi, valamint a társadalmi megújulást elősegítő innovatív oktatási, foglalkoztatási és bűnmegelőzési programokat, teljes mértékben illeszkedve a KMOP integrált, szociális típusú rehabilitációs intézkedéséhez.

2.4.3 Fővárosi dokumentumok A főváros fejlesztési koncepciója – Budapest Városfejlesztési Koncepció - kiemelt szerepet szán a közterületek megújításának a városrehabilitációs akcióprogramok keretei között, ahol a közterület-rehabilitáció a városi környezet, életminőség javításának egyik leghatékonyabb eszköze. A kerület által megfogalmazott fejlesztések Józsefváros életminőségének javítását kívánja elérni, mely a Budapest Városfejlesztési Koncepciójának is fontos eleme. A kerület közterületeinek leromlott állapota, a megújuló utcaszakaszon 2006-2008 között várható fejlesztések (Közösségi Ház, Iskola, lakóberuházás) által teremtett megújított épített környezet, a megújuló Mátyás tér, valamint utóbbiak által várhatóan jelentkező nagyobb gyalogos forgalom miatt jelen fejlesztés lefedi a koncepcióban meghatározott célokat. Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, a Podmaniczky Program (2006. évi felülvizsgálat) a városfejlesztés három alapvető érték között határozza meg a „szolidarítás, méltányosság értékét a leszakadó társadalmi csoportok és egyes városi területek támogatása, fokozatos felzárkózása, a szélsőségekből adódó feszültségek mérséklése annak érdekében, hogy a város fejlődését minél többen sikerként éljék meg. A program nagytávlatú jövőképében szerepel a belső kerületek komplex rehabilitációja minden esetben a gazdasági, környezeti, közterületi, szociális szempontok tudatos alkalmazásával. Kiemelt városfejlesztési térség, a Keleti–kapu projekttérsége foglalja magában a város egyik legproblematikusabb, ugyanakkor komoly potenciállal rendelkező térségét, Középső-Józsefváros végletekig leromlott lakóterületeit. Ennek a térségnek a lakóterületi megújítás kiemelt projektje a Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs modellje. A társadalmi kirekesztés elleni intézkedések, része az intézmények, közterületek és tömegközlekedés akadálymentesítései programja, az oktatás egyenlőtlenségének csökkentése, a lemaradó városrészek iskoláinak kiemelt támogatása.

20

A város kettészakadásának megakadályozása, és a végletesen leromlott városi szlömök kialakulásának megelőzése érdekében fogadta el a program a gondoskodó város prioritását, melynek programelemei: szociális városrehabilitációs kísérleti projektje, hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációja. A szociális városrehabilitációs programok szerepelnek Budapest középtávon legfontosabb fejlesztéseit magában foglaló Magprogramban is, mint „zászlóshajó projekt”.

2.5 A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Az Önkormányzat 2007-ben a Fejlesztési Rendeletében a korábbi döntéseken alapulva jelölt ki a helyi városrehabilitációs és fejlesztési területeit, melyek megvalósítását, illetve esetenként csak előkészítését a 2007-2013 közötti időszakra irányozza elő. Fejlesztési terület

Városfejlesztési program

Palota negyed

Európa Belvárosa Program

Népszínház negyed

Népszínház utca Komplex közterületi rekonstrukció

Csarnok negyed

Bacsó B. utca közterület rekonstrukció

Józsefváros központ

Corvin Sétány Program, Horváth Mihály tér plébánia templom és környezetének megújítása

Szigony negyed

Szigony tér rekonstrukció

Magdolna-negyed

Magdolna-negyed Program I. és II., rekonstrukció

Orczy negyed

Orczy Negyed Program, Orczy kert fejlesztési program

Ganz negyed

Ganz Negyed Program

Teleki tér piac

2.6 Településközi koordináció mechanizmusai A kerületfejlesztés egy hosszú távú folyamat, melyet a stratégia és a Fejlesztési Rendelet vezényel. A megfogalmazott megvalósítási eszközök – átfogó és részletes programok – biztosítják az időben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodást. A stratégia funkcionális (pl. lakásprogram, társadalomfejlesztési program) térbeli (negyedek) és időbeli (már futó programok, tervezett programok és még igényelt programok) szerkezetbe rendezi a beavatkozásokat, azért hogy a szerkezet biztosítsa a leghatékonyabb megvalósítást és a többlet előnyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását.

21

A fejlődés megvalósításában az itt élő és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitűzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, a társadalmi szereplők, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, a civil és társadalmi szereplők erőteljesebb munkába történő bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történő delegálásával a megvalósításba minél több itt élőt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek – negyedek – identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérő hangulatok erősítése. A javasolt negyedek pontos körül határolása valódi közösséggé történő átalakulása, része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. A sokszínűség miatt az itt élők a saját kerületrészükhöz is erősen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötődés erősítése egyben az egész kerülethez való kötődést is támogatja. A kerület különböző negyedeiben a fejlődést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni támogatni. A kerületfejlesztési dokumentumok kialakításakor, elfogadása előtt vertikális (országos, regionális, fővárosi) és horizontális (társkerületek, civilek, helyi intézmények, vállalkozók, beruházók) egyeztetésre került sor és ezek eredményei beépítésre került a dokumentumokba. Emellett a kerület 4 fő fejlesztési programjában közvetlenül is együtt dolgozik a sokszereplős városfejlesztési térben (MNP I. – főváros, civilek, lakók, intézmények; MNP II. – kormányzati, regionális szintekkel és civilekkel, lakókkal, intézményekkel; Corvin Sétány Program - főváros, befektető, tudományos intézmények; Európa Belvárosa Program – társ kerületek, főváros, részönkormányzat, lakók, civilek).

2.7 A stratégia megvalósulásának monitoringja A stratégia időről időre történő előreléptetésekor (1996>1998>2001>2005>2007) kerül megvizsgálásra, hogy a kitűzött célok és az eltelt idő alatt megtörtént eredmények milyen viszonyban vannak. Ekkor kerül mindig megújításra a program épülve a vizsgálatokra. A MNP I. programba pedig már részletes társadalmi vizsgálatokra épülő éves monitoring épült be.

22

3 A településfejlesztési jogosultság igazolása

akcióterület

kijelölése,

3.1 Alapadatok Józsefváros:

Állandó lakosság: 71.075 fő (2007.), Terület: 685 ha

Magdolna-negyed:

Állandó lakosság: 10.571 fő (2007.), Terület: 34 ha Lakásszám: 5.564 db (KSH, 2001.)

Az alapadatok bemutatásakor először a ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja (1. komponens: városrehabilitáció) pályázat pályázati kiírása által definiált, a terület kiválasztást meghatározó indikátorok értékeit mutatjuk be az első táblázatban, majd a következő, táblázatban a Megyei Jogú Városok (MJV) számára, a szociális városrehabilitációs célú beavatkozások akcióterületeinek kiválasztásához alkalmazott indikátorok, mutatók értékeit mutatjuk be. A Magdolna-negyed mindkét kiválasztási kritérium-rendszer követelményeinek eleget tesz. A MJV akcióterületi indikátorai közül mind az öt, a hagyományos építésű városi területekre értelmezett indikátort teljesíti. A városrész alapadatai (ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja pályázat) Kritérium

Mutató

adat

forrás

I. Tartós munkanélküliség magas szintje

A regisztrált munkanélküliek aránya

6,2%

Fővárosi Munkaügyi központ

A tartós munkanélküliek aránya

2,8%

Fővárosi Munkaügyi központ

Jövedelempótló részesülők aránya

támogatásban

0,8%

Helyi nyilvántartása

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya

59,7%

KSH 2001. évi népszámlálás

II. Alacsony gazdasági aktivitás

Az 1000 lakosra vállalkozások száma

III. Szegénység és kirekesztés magas szintje

IV. Nagyszámú nemzetiségi és kisebbségi csoportok

jutó

egyéni

n.a.

önkormányzat

-

Ipari és építőipari foglalkoztatásúak aránya

17,7%


Rendszeres szociális részesülők aránya

segélyben

70 fő

Helyi önkormányzat nyilvántartása

100 lakosra jutó személygépkocsik száma

15 db

Helyi önkormányzat nyilvántartása

A 100 száma

eltartottak

60 fő


Félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások lakások aránya

37,2%


családra

jutó

A roma népesség aránya

30%

Józsefvárosi Roma Önkormányzat nyilatkozata

23

V. Alacsony iskolázottság

0-7 osztályos iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a 15-x évesek körében

10,2%


Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x évesek körében

9,4%


VI. Magas kriminalitás, rossz közbiztonság

1000 lakosra bűncselekmények száma

VII. Erősen leromlott környezet

A beépített területek aránya

jutó

2001Budapesti VIII. kerületi ben 206, Rendőrkapitányság 2002nyilatkozata alapján ben 157; 2003ban 154*

Az 1 főre jutó közterületi gondozott zöldfelület aránya 88,2%


VIII. Kedvezőtlen 60-x éves népesség aránya demográfiai helyzet

1919 előtt épített lakások aránya

18,6%


0-14 éves népesség aránya

17,4%


Összefoglaló tábla az akcióterület lehatárolásához szükséges indikátorokról (a Megyei Jogú Városok számára, a Hagyományos építésű városi területek szociális városrehabilitációs célú beavatkozások akcióterületeinek kiválasztásához alkalmazott indikátorok) Indikátor típusa

Határérték

Érték az MNben

Adatforrás

ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben

minimum 28%

38.4%

Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben

maximum 10%

9,4%


ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.)

való

megfeleléshez

a

Alacsony presztízsű minimum 30% foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)

38,4%


A gazdaságilag nem népesség aránya

59,7%

Adatforrás: 2001-es

aktív minimum 65% az

KSH,

24

akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben

Népszámlálás adatok

MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az minimum 9% akcióterületen magas volt 2001ben

való

megfeleléshez

a

12,6%


4,2%


Számítás: munkanélküliek száma / Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek + foglalkoztatottak száma

minimum 3%

SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Önkormányzati lakások aránya akcióterületen időszakban)

minimum 9%

tulajdonú minimum 20% magas az (jelen

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.)

A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5szerese a városi (Budapesten kerületi) átlagnak

12,8%


35,9%

Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat

1,10


Számítás: rendszeres szociális támogatás darabszáma a

25

városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007ben a 2005-2006-2007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest

A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi (Budapesten kerületi) átlagnak

n.a.

ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban

Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) való

megfeleléshez

-


a

A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben

minimum 25%

36,1%


Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben

minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban

57,9%


A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas

azon

lakóépületekben

-

Adatforrás:

26

található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályázat szempontjából, ha 1982. dec. 31-e előtt épültek, illetve 1983. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982. dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte.

önkormányzati nyilatkozat

27

4 Helyzetelemzés – az akcióterület bemutatása 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 2008-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Építési Szabályzatot (JÓKÉSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális előzményekre épül. A JÓKÉSZ az MNP II. Megvalósíthatósági Tanulmányának készítésével párhuzamosan került módosításra, és a Kerületfejlesztési Koncepcióban foglaltak kerületek átvezetésre. A szabályozási terv illeszkedik az akcióterületi programhoz, a lassú és belső változásokra épülő programot támogatja, és nem szolgálja a gyors csak a külső erőkre épülő változásokat.

4.2 Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása A Józsefvárosban 10 éve zajlik tudatos kerületfejlesztési-városrehabilitációs munka, jelenleg a kerület négy részén. a)

a Belső-Józsefvárosban – a Palota negyedben 1997-től kisebb megszakításokkal folynak a munkák

b) a Közepső-Józsefvárosban a Corvin Mozi mögötti területen, az un. Corvin Sétány Program 2000-2013 közötti időszakban zajlik a megújítás c)

a Közepső-Józsefvárosban a Futó utca és környékén, 1999-től zajlanak a munkák várhatóan 2008-ban elkészül a 4 tömb fejlesztése

d)

a Közepső-Józsefvárosban a Magdolna-negyedben, 2005-től 2008 a Magdolnanegyed Program I. keretei között zajlanak a munkák, 2007-2009-es időszakban a elindult a Magdolna-negyed Program II.

4.2.1 1997-1999 A Józsefvárosban a városrehabilitációs munkák Rév8 Zrt.3 (akkor még Rt.) szervezésében a kerület két részén indultak meg 1998-ban, a Fővárosi Önkormányzattal közösen kijelölt két akcióterületen4.

3

Rév8 Zrt, a továbbiakban Rév8

4

1 sz. városrehabilitációs akcióterület: Mikszáth K. tér - Krúdy Gy. utca – Lőrinc pap tér – Mária utca – Baross utca – Szentkirályi utca által határolt terület; 2 sz. akcióterület: Baross utca – Leonardo da Vinci utca – Práter utca – Szigony utca – Tömő utca – Balassa utca – Apáthy utca – Szigony utca – Üllői út – József körút által határolt terület.

28

Belső-Józsefvárosi városrehabilitáció Projekt időtartama A projekt értéke (bruttó eFt)

1997 - 2001 1 200 000

Kerületi önkormányzati beruházás (bruttó eFt)

500 000

Támogatások (fővárosi) (bruttó eFt)

500 000

Társasházi és kis befektetői beruházások, (bruttó eFt)

200 000

A projekt bonyolítója A projekt céljai

A projekt eredményei

Rév8 A tömbrehabilitáció beindítása a Józsefvárosban célja a projektnek. A felújított önkormányzati épületek a kapcsolódó közterületek, a megújult társasházak hatására megindul a kerület arculat változása. 10 megújult önkormányzati lakóház, 50 új lakás a tetőterekben, megújult közterületek, 2 megújult társasház

A projekt résztvevői

Józsefvárosi Önkormányzat, a lakók, a társasházak, kis befektetők

A projekt támogatói

Fővárosi Önkormányzat

A projekt hatásai

A terület fogadó képessé tudott válni, a piaci folyamatoknak, új kereskedelmi és vendéglátóhelyek alakultak ki, megindult a terület funkció váltása, és új lakásépítkezések alakultak ki a közvetlen környezetben.

4.2.2 2000-2007 A Középső - Józsefvárosban 2000-től indult meg a korábban épületekre koncentráló rehabilitáció helyett a városrész méretű, komplex városmegújítás. Ennek hatásait 2002-től lehet érezni a területen. Ezen időszak alatt a kerületben, de főleg a Középső-Józsefvárosban 3500 új lakás épült fel. A Józsefvárosi önkormányzat projektjeinek és fejlesztéseinek közös legfontosabb jellemzője az „együttműködés”. A kerületi önkormányzat 1998-ban felismerte, hogy csak akkor tudja problémáit megoldani, fejlesztési elképzeléseit megvalósítani és ezek eredményét hosszú távon megőrizni, ha partnereket keres és talál a társadalom és a gazdaság szereplői között. Ezért valamennyi program tekinthető partnerségi programnak.

29

Közepső-Józsefváros / Corvin Sétány Program Projekt időtartama A projekt értéke (bruttó eFt) Kerületi önkormányzati beruházás (bruttó eFt) Támogatások (fővárosi, kormányzati) (bruttó eFt) Befektetői beruházás (bruttó eFt) A projekt bonyolítója A projekt céljai


2000 - 2013 147 000 000 14 000 000 3 000 000 130 000 000 Rév8 Az önkormányzat befektető partnerével, sikeres hosszú távú együttműködésben újítsa meg a területet. A folyamat legyen tiszta és mindenki számára átlátható, valamint az itt lakók, és az innen elköltözők járjanak jobban, mint a projekt előtt. Kulturális elemekkel átszőtt új városrész a Józsefvárosban 22 hektáros megújult terület, 3 ha közterület, 1 ha új közterület, új infrastruktúra hálózattal, 48 megújuló lakóépület, közel 500 db megújult v. új önkormányzati lakás a kerületben.


Corvin Rt (Futureál), Józsefvárosi Önkormányzat, Rév8, közműszolgáltatók, az itt élők


Fővárosi Önkormányzat, Kormány

A projekt hatásai

Alapvetően megváltozott kerületi „imázs”, a projekt területén kívül ingatlan felértékelődés, a kerületbe irányuló beköltözési kedv megerősödése

Középső-Józsefváros / Futó utca Projekt időtartama A projekt értéke (bruttó eFt)

1999 - 2007 5 000 000

Kerületi önkormányzat beruházás (bruttó eFt)

500 000

Támogatások (Európai Unió, fővárosi, kormányzati) (bruttó eFt)

500 000

Befektetői beruházások (bruttó eFt) A projekt bonyolítója A projekt céljai

4 000 000 Rév8 A kerület felhagyott központi részének újra pozicionálása, az üres telkeken lakóházak építése, a közterület megújítással a kereskedelmi hagyományok visszahozása, és új élet beindítása

30


700 új vagy megújult lakás, megújult közterület, kiskereskedelem élénkítő program, Futó utca Szomszédság Egyesület


Józsefvárosi Önkormányzat, Rév8, befektetők, az itt élők, és az itt dolgozó kiskereskedők, kisvállalkozók


Fővárosi Önkormányzat, Európai Unió, Magyar Kormány,

A projekt hatásai

A közterületi funkciók beindulása, a közterület gondoskodásba vétele, a hosszú távú fenntarthatóság elemeinek kialakulása

Középső-Józsefváros / Magdolna-negyed Program I. (MNP I.) Projekt időtartama

2005 - 2008

A projekt értéke (bruttó eFt)

850 000

Kerületi önkormányzat ber.(br eFt)

120 000

Támogatások (Európai Unió, fővárosi, kormányzati) (bruttó eFt)

730 000

A projekt bonyolítója

Rév8

A projekt céljai

megállítani az itt lakók egyre súlyosabb társadalmi leszakadását, az egyre fokozódó szegregációt, folyamatosan csökkenteni a családokban felhalmozódott és generációkon keresztül öröklődő hátrányokat, elősegíteni a szegénységi spirálból történő kitörést, a társadalomból való kirekesztettség megszűntetését

A projekt tervezett eredményei

A leromlott épített környezet megújításának, és az egyedi arculatú, vonzó városi közterület kialakításának segítségével valósítja meg a projekt egyik fő célját a negyed társadalmi kohéziójának erősítését. A másik fő célt a negyed lakhatóvá tételének támogatását, az új közösségi – kulturális szociális hely létrehozásával (a volt „kesztyűgyár” épületének felújításával) éri el annak érdekében, hogy a városrész képes legyen befogadni és hosszútávon biztonságos otthont nyújtani a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegeket, generációkat.


Józsefvárosi Önkormányzat, Fővárosi Önkormányzat, Rév8, az itt élők, és az itt dolgozó kiskereskedők, kisvállalkozók


Európai Unió, Magyar Kormány

31

4.2.3 Az MNP I. eredményei

a) Társadalomfejlesztés programjai > Közösségi ház létrehozása A Mátyás tér 15. alatti, évek óta üresen álló kesztyűgyár átalakításával született meg egy olyan komplexum, amely helyet tud biztosítani alternatív kulturális és oktatási programoknak, közösségi helyet biztosít a környéken élő lakóknak, fiataloknak a) Családsegítés és tanácsadás megerősítése b) Fiatalok sajátos problémáit kezelő szervezetek megerősítése c) A kirekesztettség csökkentése a nyitott programok segítségével d) városrehabilitációs menedzsment iroda

> Magdolna-negyed Szomszédság A Magdolna-negyed Szomszédsági Tanács az a civil szervezet, amely a negyedben élő és/vagy dolgozó, a városrész arculatának, életének alakulásába beleszólni kívánó, azért tenni akaró embereket, szervezeteket tömöríti. A Tanács megalakításának és működésének célja, hogy a városrész regenerációs folyamat lakossági civil szervezeteként partnerként működjön együtt a rehabilitációs folyamat lebonyolításával megbízott szervezettel.

> Új szemléletű Erdélyi utcai „nyitott” iskola Az Erdélyi Utcai Általános Iskola és Gimnázium megújítása nem csak az oktatási alprogram, hanem az egész Magdolna-negyed Program meghatározó eleme, hiszen a gyermekek későbbi boldogulásához elengedhetetlen egy minőségi képzést adó, továbbtanulási lehetőségeket is nyújtó, a felnőtt képzést is szem előtt tartó, nyitott rendszerű oktatási intézmény. Az intézményfejlesztés keretében az általános iskola a Dugonics utcai Dugonics András Gimnáziummal került összevonásra. Az intézményátszervezés elsődleges hatása, hogy oldja a jelenleg szinte 100%-ban roma tanulók képzését felvállaló általános iskola elszigeteltségét, továbbá lehetőséget teremt a negyedben élő hátrányos helyzetű fiataloknak (és a felnőtteknek is), hogy akár az általános iskolai tanulmányaikat közvetlenül folytatva érettségit szerezzenek, amely sok szakma betöltésének elengedhetetlen feltétele. 2006 szeptemberében megkezdődött a Kidpix „Digitális Gyerekkor” kreatív művészeti oktatási program, Soós Kata vezetésével, és a Svéd Nagykövetség, és a Svéd Intézet által közösen támogatott svéd mintájú „Ravasz Róka” oktatási modellprogram négy civil szervezet összefogásában.

> Bűnmegelőzési program A Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésének keretében

és a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság megalakult a Biztonságos Magdolna-negyedért

32

Szakmai Munkacsoport, amely az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a rendőrség szakembereiből áll, mindazokból, akik közvetlenül vagy közvetve érintettek a helyi közbiztonság, a bűnmegelőzés problémakörében. A negyed közbiztonsági helyzetéről statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése, célzott háttérelemzések elkészítése és a munkacsoport vitái alapján átfogó elemzés készült5. Az elemzés alapján elkészült a negyed közbiztonsági stratégiájának tervezete, amelynek megvalósítására a Magdolna II. program Szociális és bűnmegelőzési alprogramja (T3) nyújthat lehetőséget. Idén (és 2005-ben is) reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés készült a városrészben, amelyben viktimizációs blokk kutatta a bűncselekmények áldozataivá vált háztartások legfontosabb jellemzőit (ld. 3.3.3 Közbiztonság helyzete fejezet). Az Önkormányzat és Rév8 10 millió HUF támogatást nyert az IRM Országos Bűnmegelőzési Bizottságától a negyed biztonságosabbá tételére. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Gyermekvédelmi Irodájával, a Zöld Fiatalok civil szervezettel és a Nap Klub Alapítvánnyal közösen dolgoztuk ki és valósítottuk meg. E munka keretében készítette el a Nap Klub Alapítvány a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel kapcsolatos közösségi felmérését is. A vizsgálatban a negyedben lakói az egyik legfontosabb problémaként a zárható kapuk hiányát jelezték, ezért a kapuk biztonságosabbá tételére, védelmére vonatkozó terv került kialakításra.

> CivilHáló A Magdolna-negyed Program sikerének nélkülözhetetlen feltétele a civil szervezetek széles körének bevonása. A programhoz illeszkedő tevékenységet végző szervezetek irányába tett lépések eredményeként közel 20 civil szervezet jelezte együttműködési szándékát. Az Önkormányzat pályázaton biztosított 6 civil szervezetnek kedvezményes helyiséget, annak érdekében, hogy a területen telepedjenek le. A program keretében számos kiemelkedő közösségi rendezvényre került sor. Társadalmi vitafórumokon kívül, az elmúlt nyár kiemelkedő eseménye a Mátyás téren megtartott Józsefvárosi Egészségnap volt. Megrendezésre került a Magdolna Karácsony, Udvaravató ünnep, sőt közös Gyermeknapi rendezvényre is sor került.

b) Gazdaságfejlesztés programjai > Támogatott kiskereskedelem – kisvállalkozás fejlesztési program Az önkormányzati tulajdonú üresen álló helyiségekből össze állt egy portfoliót, amely inkubátorház módján tud működni. A helyiségeket az önkormányzat meghirdeti a helyi vállalkozók részére, akik azokat az első években kedvezményesen bérlik, majd a tevékenységük felfutásával párhuzamosan képesek megfizetni a magasabb bérleti díjakat is. 5

A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006-ban, Helyzetelemzés, Tervezet!, kézirat, a helyzetelemzést készítette: ifj. Erdősi Sándor, 2007. augusztus

33

> Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása A területen élő hátrányos helyzetű, illetve roma népesség foglalkoztatási helyzetének javítása célcsoport-specifikus, munkaerőpiaci és szociális szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel, képzéssel, foglalkoztatással. E program az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kikísérletezett, bevált módszerek helyi alkalmazását valósítja meg. A program megvalósításában együttműködés jön létre a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Kht-val és a Roma Önkormányzattal. Az MNP I. keretében megtörténtek az első kísérleti gyakorlati lépései, tartós munkanélküliek szociális célú foglalkoztatási projektekben az Oltalom Karitatív Egyesület és a Roma Parlament bevonásával.

c) Környezet-megújítás programjai > Bérlői bevonással történő épületfelújítás A programban azok a bérházak vesznek részt, amelyek bérlői vállalják, hogy együttműködnek a ház felújítási munkálataiban a tervezéstől és a megvalósításig. Első lépésben egy komplex fizikai és társadalmi felmérés készült a résztvevő házakban, mely során nem csak mi, hanem a bérlők is tájékoztatást kapnak a ház állapotáról. A lakóközösséggel közösen kerültek kialakításra a két éves Épületfelújítási Programok. A kísérleti program szervezői folyamatosan tartják a kapcsolatot az egyes bérházak lakóival. Tájékoztatást nyújtanak azokról a lehetőségekről, melyek a ház felújításával kapcsolatban szóba kerülhetnek, szakmai tapasztalatukkal segítséget adnak a ház lakói számára a döntések meghozatalához. Természetesen a bérlőknek arra is lehetőségük van, hogy lakóközösségi képviselőt, esetleg a lakók összességét képviselő „bizottságot” jelöljenek ki az önkormányzat illetékeseivel folytatott tárgyalásokra. A kezdeményezés újszerűsége leginkább a felújítás folyamán mutatkozik meg. A bérház lakói - az önkormányzattal kötött megállapodásnak megfelelően - ekkor tudják előzetes vállalásaikat megvalósítani. Lehetőség nyílik olyan, szaktudást nem igénylő munkák elvégzésére, melyek az épület használhatóságát, az ott lakók kényelmét szolgálják. Fel lehet szabadítani és rendbe hozni, ezáltal újra a lakóközösség szolgálatába állítani az elhanyagolt pincerészeket, padlásokat, a gyakran riasztó kapualjakat festéssel szebbé, elfogadhatóbbá lehet tenni. Kidolgozásra kerültek azok a módszerek, amelyek segítségével a törvények által engedélyezett kereteken belül magánszemélyek (bérlők) is részt vehetnek a felújítási, karbantartási munkákban. Kisebb munkákat sok esetben a bérlők is elvégeznének térítés ellenében, ami lehet pl. bérleti díjjóváírás, lakbérhátralék mérséklés, anyagköltségek elszámolása.

34

A 2006-ban megkeresett önkormányzati bérházak közül 6 ház lakóközössége jelentkezett a programba való részvételre. A hat ház közül a Dankó u. 7., Erdélyi u. 4., Karácsony Sándor u. 22., és a Szigetvári u. 4. sz. házban kezdődtek meg a ház megújítási munkálatai. Kezdeti munkálatokként számos lakossági találkozóval kísérve a négy házban 2006. június és december között hétvégenként a pincét és más közös helyiségeket takarították ki a ház lakói.

> GreenKeys projekt – A Mátyás tér megújítása Az MNP-n belül a közterület-fejlesztés első akcióterülete a Mátyás tér. A program célja egy olyan közösségi „Hely” kialakítása, mely hozzájárul a szomszédság népességmegtartó erejének növeléséhez, az életminőség javításához. A tér már megindított megújítása önmagában még nem biztosította az itt élők részére a sokoldalú használatot. A felújítás célzott folytatásában a helyi közösség bevonásával lehetett csak kialakítani azt a közösségi teret, mely egy időben képes különböző társadalmi csoportok számára találkozási hellyé válni, amelyet a lakosság sajátjának érez. 2006-ban a tér tervezési folyamata zajlott. Lakossági találkozókon – ezek között a téren szabadtéri találkozón is - vitattuk meg a tér a terveit, a kivitelezésnél felhasználásra kerülő anyagokat, és közösen döntöttünk a felmerülő kérdésekben. A tervezés első fázisában az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársainak segítségével a lakók igényeit és véleményét kérdőívek segítségével ismertük meg. A lakóknak a tér fejlesztésére vonatkozó terveinek, ötleteinek felmérése, megismerése több lépésben zajlott. Első lépésként a tájékoztatást követően felmértük a szomszédságnak a Mátyás térrel szemben megfogalmazott legfontosabb igényeit, mely a tervezés előkészítési szakaszának legfontosabb pontja volt. Hat lakossági találkozót szerveztünk. A tervezést a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben hajtottuk végre. 2006. év végén megkezdődtek a kivitelezési munkálatok, az Erdélyi utcai Iskolában tanárok, diákok, egyetemisták, civilek és lakók részvételével a tér új utcabútorai – az un. ülődombok - készültek el, ezzel párhuzamosan kialakultak a tér új szerkezeti elemei. November végén megindult a tér beruházásának első üteme, ennek keretében szerkezetépítési munkák zajlottak, és zajlanak.

4.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzői 4.3.1 Az akcióterület elhelyezkedése és kialakulása < Elhelyezkedés > A negyed Józsefváros és egyben a főváros földrajzi középpontja közelében, a történelmi belvárostól keleti irányban, a Nagykörút és a Hungária körgyűrű által határolt második övben foglal helyet.

35

Szűkebb települési környezete Középső-Józsefváros. Ennek a nagyobb egységnek északi részén, a Baross utca és a Népszínház utca által közrefogott területen, a Nagyfuvaros utcától és a Mátyás tértől északra helyezkedik el a területet északról határoló Fiumei útig. A negyed Józsefvároson belül is külvárosi szerepet tölt be, leszakadva a Palotanegyedtől, és a Nagykörút, Űllői út, Rákóczi út, mint fejlődési tengelyektől. A negyed legerősebb városszerkezeti kapcsolata hagyományosan a Teleki térhez és a Józsefvárosi Pályaudvarhoz kötődik. A Nagyfuvaros utca - Mátyás tér - Dankó utca a negyedet átszelő átmenő forgalom útvonala, célforgalom az intézmények és munkahelyek hiányában a negyeden belül nincs, csak az övező utcákban, tereken.

36

Az elmúlt évtizedekben megindult szegregációs folyamat, az itt lakók társadalmi leszakadása, a negyed gazdasági erejének hanyatlása tovább erősíti Magdolna-negyed a leszakadását és a távolódását a szomszédos negyedektől. Józsefváros 11 negyede közül a társadalmi és környezeti problémákkal egyik legjobban terhelt negyede a Magdolna-negyed. Magdolna-negyed akcióterület határai: Budapest, VIII. kerület, Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca. < Kialakulás > A Magdolna-negyed és környező területe csak a XVIII. században kezdett beépülni. A kerületrész akkori városszerkezeti pozícióját természetföldrajzi adottságai határozták meg. A negyedet tágabban magában foglaló településszerkezeti egység kelet felé emelkedő tengerszint feletti magasság mellett - nyugati határát a Rákos árok, keleti irányból a városárok (Stadtgraben, a mai Fiumei út), északi oldalát a városmagot az Alfölddel összekötő országút (mai Rákóczi út), délről pedig a városrészből a kőbányákhoz és mezőgazdasági területekhez vezető út (mai Baross utca) képezte. A terület beépülése a mai Baross utca vonalától indult meg és haladt észak felé. Belső-Józsefváros északi kerületrészének két markánsan elkülönülő városszerkezeti egysége alakult ki, amit az északi területek meghatározó, vásártartó funkciója determinált. A mai Népszínház utca mentén húzható meg az a képzeletbeli vonal, amely városszerkezeti karakterek szempontjából élesen kettéosztja a városrészt. Az utca állathajtó funkciója hosszú ideig a beépítés határát jelentette. A Magdolna-negyed a Népszínház utcától délre eső városszerkezeti egységben foglal helyet. Az északinál mintegy száz évvel korábbi beépülés a mai Baross utca és Népszínház utca közötti szerkezeti egységben is több ütemben következett be. A Mátyás tér és Teleki tér közötti, a városhatárig (Fiumei út) húzódó, magasan fekvő terület beépülése következett be a legkésőbb, kevéssel előzte meg az északabbra fekvő városrész beépülését. A hagyományos szőlő-, zöldség-, gyümölcstermő vidék sajátos óriás, tagolatlan, és szabálytalan tömböket közrefogó széles utakkal, szabálytalan terekkel, keskeny és rendkívül hosszú parcellákkal. A Magdolna-negyed fejlődése szempontjából jelentős hatással bírt az 1838. évi árvíz, mely az addig épült, elsősorban vályog épületek végét hozta. Az újjáépítés megőrizte az eredeti utcaszerkezetet. Az épületek ekkor már kő, ill. vegyes falazattal készültek, de továbbra is többségében földszintesként, hiszen a rendezési terv továbbra is engedélyezte a külső területek falusias beépítését. A mai Erdélyi utca Mátyás tér – Koszorú utca – Baross utca által határolt területet továbbra is rendkívül gyér beépítés jellemzett. A Kiegyezés időszakára bontakozott ki az utcafrontok teljes beépülése, az udvarok körbeépítése illetve kisebb szintráépítések. Helyenként már megjelentek az első udvarház jellegű, igényesebb magasabb építészeti minőséget hordozó, többszintes épületek.

37

A városegyesítést követően a beépítést szabályozó előírások már bérházas beépítésű területként jelölték meg az érintett területet. Megkezdődött a terület felértékelődése, tömegesen épülnek polgári bérházak, illetve a szegényebb, vidékről beköltözők számára a munkásbérkaszárnyák. A dinamikus városépítés lendülete az 1870-es évek végén kiépült József körúton túli területekre is kiterjed, azonban az általunk vizsgált terület radikális átalakulását nem volt képes elérni. A Magdolnanegyed területe a század végére beépül, a Teleki téri vásártér helyét pedig zsibárusházak, piac, majd park veszi át. A mai értelemben vett Magdolna-negyed városszerkezete egységesnek nevezhető. A történeti fejlődés a Józsefváros belső részének északi területén négy jól elkülöníthető, egy-egy városfejlődési szakaszra utaló szerkezeti egységet eredményezett, melynek egyike a teljes negyedet magában foglalja. Közel szabályos, hosszú és keskeny tömbök jellemzik a negyedet, amelytől csak a Mátyás tértől északra fekvő háromszögletű terület (Nagyfuvaros u. – Népszínház u. – Erdélyi u.) tér el, itt érintkezik egymással Belső-Józsefváros négy történeti-szerkezeti egysége. A Mátyás tér a Népszínház utca és Baross utca közti kerületrész központi funkciót ellátó tere. A városszerkezetileg kis méretű tér elhelyezkedése a környező városszövet többnyire nőtt jellege ellenére jól tervezett. A városszerkezet funkcionális kiegyensúlyozottságát tovább erősíti, hogy a Mátyás tér sarkaiból kiágazó valamennyi utca a legközelebbi térhez vezet. A Magdolna-negyed legjellemzőbb identifikációt hordozó szerkezeti eleme a Mátyás tér a sarkokból kiágazó utcák vizuális lezárását jelentő ún. „beálló sarkok” miatt is jellegzetes.

38

A Népszínház utca a Középső-Józsefváros északi területén nem csak markáns városszerkezeti, hanem éles városképi, beépítési határt is képez. A beépítés ezen városrészben rendkívül differenciált. A Népszínház utcától, illetve a Mátyás tértől távolodva egy szabálytalanabb beépítés jellemző. A Magdolna-negyed az egyetlen összefüggő kerületrész, ahol egyes helyeken a földszintes beépítés túlsúlya jellemző (Dankó u. – Lujza u. közötti terület). A Magdolna-negyed belső részének földszintes, egyemeletes jellegének átalakulása, a 19-20. század fordulójának építési lendülete az 1910-es években megakadt. Ennek egyik szerves oka a beépítés számára kedvezőtlen telekstruktúra (keskeny, hosszúkás telkek). A negyed városképének jellemző pontjai a Baross utca Koszorú utcán túli részének rendezetlensége, illetve a Mátyás tér, mint helyi központ funkcióját ellátó térnek szaggatott beépítése. A két világháború közötti időszak a stagnálás jegyében telt. Igaz a városrészre továbbra is bérházas övezeti besorolás vonatkozott, ez már korántsem párosult az azt megelőző időszak fejlődésének lendületével. Ennek lanyhuló építési lehetőségeknek következménye, a Magdolna-negyed területének hiányzó be-, és átépítése. Megemlítendő a II. világháborút megelőző gazdasági konjunktúra, mely a negyed néhány pontján az eddigiektől némileg eltérő, modern felfogásban, sávos beépítést eredményezett. A II. világháborút követően a bérházakat és az üzleteket államosították. Az anyagi források apadása nem hogy új építkezéseket, de még a meglévő házak felújítását sem tette lehetővé. Ennek következtében a II. világháborút követően a pusztulás korszaka jellemezte a Magdolna-negyedet. A körúton kívüli városrész nagy részét értéktelennek minősítették, és teljes bontásra ítélték. Az állam a Magdolna-negyed területére és a szomszédos Népszínház utca – Baross utca közötti területekre nagyszabású lakótelep építést irányzott elő. Lakótelep végül nem valósult meg a negyedben, azonban a területre vonatkozó építési tilalom alapvetően hozzá járult a városrész elsorvasztásához. Az 1950-es évektől jellemzővé vált a földszintes épültek bontása, melyet segített az az 1955. évi döntés, mely számos épületet töröltetett a műemléki státuszú építmények listájáról. A városrész korabeli pezsgését, fejlődését biztosító vendéglátó egységek (intézmények), üzletek, kisüzemek, helyi kispolgári szervezetek, valamint az aktív vallásgyakorlás helyéül szolgáló intézmények megszűntek, és helyüket raktárak, lerakatok, nem vagy alulhasznosított, esetenként befalazott épületek vették át, mely 180 fokos fordulatot jelentett a városrész életében. A két világháború közötti időszaktól jellemző egyértelmű pusztulási folyamatban, az 1970-es évektől némi változás következett be. Bontások és telekösszevonások, majd a foghíjtelkeken az 1970-es évektől kezdődően néhány intézményi és ipari beruházás valósult meg (Auróra utcai rendelő; Tolnai Lajos utcai iskolák; Dankó utcai ACSI üzemi épület). Ezek az új beépítések azonban olyan durva módon bontották meg a meglévő városszerkezetet és városképet, hogy többnyire ma is zárványt képeznek a negyed testében.

39

4.3.2 Funkcionális helyzet A területen található 270 ingatlan 75%-a lakóépület, többségében társasház. A területen jelenleg 34 üres, beépítetlen telek, 18 önálló intézmény, és 14 raktár, üzemi épület található. A lakóépületek földszintjén működő kisvállalkozások többsége kiskereskedelemmel foglalkozik, de megtalálhatók a helyi igényeket ellátó kisiparosok, szolgáltatók, A földszintes épületekben raktárak, szerelő műhelyek működnek. Kerületi, vagy fővárosi szintű szolgáltatást ellátó vállalkozás, a Lira és Lant könyvterjesztő központi elosztó raktára, az elmúlt években telepedett le. Az utóbbi években folyamatosan bővíti kapacitásait. A negyedre jellemző sajátos szolgáltatás, kisvállalkozás, kisipar az elmúlt 50 évben nem alakult ki. A Népszínház utcán kívül a Karácsony Sándor utcára és a Nagyfuvaros utcára jellemző az élénkebb, forgalmasabb kereskedelmi élet. A Teleki tér környékén a városi piac hatása érződik. A többi utcában bezárt üzletek, egy-két talponálló, élelmiszer bolt található. Az intézmények között jelentős számú szociális ellátást, szociális segélyezést, hajléktalan ellátást működtető intézmény található. (Oltalom Karitatív Egyesült, Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat, Magyar Vöröskereszt, Menhely Alapítvány, Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, stb.). A negyedben három óvoda, egy általános iskola és gimnázium, és egy főiskola működik. Kulturális intézmény, helyi közösségi funkciót ellátó szervezet az MNP I. keretében telepedett le (Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat) a területen.

40

4.3.3 Demográfiai helyzet A negyed állandó népessége 2007-ben 10.571 fő. A negyed 34 hektárnyi területén a népsűrűség 31.091 fő/km2, ami a kerületi érték háromszorosa (10.376fő/km2). A Népszámlálás adatai szerint (2001) a Magdolna-negyedben él a kerületi lakónépesség 15%-a, a háztartások 14%-a. A népesség korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti arányokhoz hasonlóan a kerületben is magas az időskorúak aránya, ugyanakkor az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb a többi kerületnél. A negyed korösszetétele ennél is fiatalabb képet mutat. A Magdolna-negyed területén a 60 évesnél idősebb népesség aránya mindössze 17,5% (2007, JOK OUO). A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával 42 885 háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re 38 073-ra fogyatkozott. A családháztartások száma hasonló tendenciát mutatva 21827-ről 20 062-re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedően magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti aránynál jelentősen magasabb. A Magdolna-negyedben az egyszemélyes háztartások aránya a valamivel alacsonyabb, mint a kerületi adat (39%), viszont az öt vagy annál több tagú háztartások aránya magasabb a kerületi és a fővárosi arányoknál, 6,1%.

4.3.4 Iskolázottság Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen elmarad a fővárosi átlagtól. Bár 1990-hez képest 2001-re a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fővárosi átlag alatt marad. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai Területi egység Magdolna-negyed

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma

Felsőfokú végzettségűek Felsőfokú aránya az összes végzettségűek aránya lakosságon belül a 25+ lakosságon belül

809

6,7%

9,8%

Józsefváros

11 202

13,7%

19,2%

Budapest

320 899

18,0%

24,9%

(forrás: KSH, 2001.)

Józsefváros területi egységei között jelentős különbségek figyelhetők meg az iskolai végzettség arányait illetően. Míg a Tisztviselő telep és a Palotanegyed lakói körében kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, 33,1% és 29,2% - amely a fővárosi átlagot is meghaladja -, addig a kerületen belül is legkedvezőtlenebb helyzetű Magdolna-negyedben ez az arány csak 9,8% - a budapesti érték 40%-a.

41

A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők alacsony aránya mellett súlyos probléma, hogy a legalacsonyabb - általános - iskolai végzettséget sem megszerzők aránya jelentős a Magdolna városrészben. A 0-7 osztályos iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a 15 év feletti népesség körében meghaladja a 10%-ot.

4.3.5 Közbiztonság helyzete Józsefváros közbiztonsági helyzete az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult, amely alapvetően a rendőrség bűnüldöző, bűnmegelőző tevékenységének és az önkormányzat és a kerületi rendőrkapitányság együttműködésével kialakított Komplex Közterületi Rendszer fokozatos kiépítésének köszönhető. A rendszer kulcselemei: a térfigyelő kamerarendszer, az önálló kerületi közterület-felügyelői szolgálat és a kerületőrség. Az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) elmúlt öt évre vonatkozó adatai alapján Józsefváros fővároson belüli helyzetével kapcsolatban az alábbi megállapításokat tehetjük: •

Józsefváros 2002-2006 között a kerületek rangsorában a magas cselekményszámmal rendelkező kerületek (felső harmad/tercilis) közé tartozik, s e csoportnak a végén helyezkedik el.

•

Ha az összes ismertté vált bűncselekmény közül csak az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények százezer lakosra jutó számának alakulását vizsgáljuk, a következőket tapasztaljuk: Józsefváros 2003 óta minden évben a kerületi rangsor második helyén áll, azaz fővárosi szinten is nagyon magas az erőszakos bűncselekmények aránya a kerületben. Hozzá kell tennünk, hogy a 2003-at követő három év adatai alapján az erőszakos cselekmények arányszáma csökkenő tendenciát mutat.

•

Ha az ismertté vált vagyon elleni (nem erőszakos) bűncselekmények százezer lakosra jutó számát tekintjük 2002 és 2006 között, azt láthatjuk, hogy a cselekmények száma - az erőszakos cselekmények trendjével ellentétben 2004-2005-ben növekedett, s 2006-ban csökkent. Így Józsefváros a kerületek rangsorában a harmadik helyet foglalta el 2006-ban, lényegében „holtversenyben” a IX. és a XIII. kerülettel.

•

Az erőszakos cselekmények arányszámának csökkenő tendenciája és a vagyon elleni cselekmények arányszámának növekvő tendenciája eredőjeként az erőszakos cselekmények aránya kevesebb, mint egy tizedére csökkent a vagyon elleni cselekmények számának.

A ERÜBS fenti adatainak értékelésekor figyelembe kell venni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a latenciában maradó bűncselekményeket és, mivel a számbavétel a nyomozati eljárás befejezéséhez kötődik, ezért időben késnek az elkövetés időpontjához képest. Nyolc kiemelt bűncselekmény kapcsán indított ügyek száma alapján úgy tűnik, hogy 2006. I. félévében a Magdolna-negyedben jobb volt a helyzet, mint a kerület többi

42

részében: az 1000 lakosra jutó nyomozáselrendelések (ügyek) száma a kerület más negyedeiben 22, a negyedben pedig csupán 16 volt. Az egyes cselekményeket tekintve viszont három, személy elleni erőszakos bűncselekménytípus esetében rosszabb a városrész mutatója, mint a kerület egyéb területeié, ezek a cselekmények konkrétan a rablás, a garázdaság és testi sértés. Az erőszakos bűncselekmények magas negyedbeli arányának nyilvánvaló következménye, hogy a negyed jelentősen hozzájárul a kerület magas erőszakos bűncselekményekre vonatkozó arányszámának kialakulásához. Hozzá kell tennünk, hogy a fenti adatok nem tartalmazzák a Teleki téri piac és a park területét, viszont az itt elkövetett szabálysértések és bűncselekmények száma és jellege alapján nyilvánvaló, hogy a Teleki tér a városrész egyik bűnügyi gócpontja („hot spot-ja”). A negyedben igen magas a „latenciában maradó” cselekmények száma, rendőrségi tapasztalatok szerint ezek elsősorban a lopások, a garázdaság, a testi sértés, a hajléktalan szálló területén elkövetett cselekmények, az önkényes lakásfoglaláshoz kapcsolódó ügyek és a családon belüli erőszak bűnügyei. Egy 2005-ben végzett kérdőíves vizsgálat szerint az itt élő emberek (háztartásfők) a köztisztaság, valamint a közbiztonság, a bűnözés kérdéskörét tekintik a legnagyobb problémának. Utóbbi témakörben a válaszadók közül többen hangsúlyozták, hogy komoly problémát jelent az itt élők, itt megfordulók antiszociális viselkedése, és a kábítószer fogyasztás. Az idén megismételt adatfelvétel előzetes adatai szerint az elmúlt egy évben a negyed háztartásainak egy tizede vált valamilyen bűncselekmény áldozatává. A bűncselekmények döntő többségét a Magdolna-negyedben követték el, s ezek a cselekmények elsősorban rablások, lopások és szándékos testi sértések voltak. A háztartásfők 60%-a nyilatkozott úgy, hogy van olyan terület otthona környékén, ahol sötétedés után fél egyedül járni. A háztartásfők harmada viszont azt is elmondta, hogy nappal is van olyan terület otthona közelében, ahol fél egyedül járni. A negyed közterületeinek problémáit jellemző adat, hogy a Józsefvárosi Közterületfelügyelet leggyakrabban közterületi szeszfogyasztás szabálysértés miatt tett feljelentést a városrészben. Ami azért sem csoda, mert a negyed bővelkedik szeszesitalt árusító kereskedelmi egységekben. A városrészben élő gyermekek veszélyeztetettségére utal, hogy a védelembe vételi célból indított kerületi eljárások harmadát itt kezdeményezi a polgármesteri hivatal illetékes irodája.

4.3.6 Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40 264 lakásból állt. 1998 és 2003 között a lakások mennyiségében és minőségében nem történt lényegesebb változás, 2003ban 40 113 lakás tartozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemző 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak.

43

A kerületi lakásállományra a magas önkormányzati tulajdoni arány mellett a leromlott műszaki állapot és a korszerűtlen összetétel a jellemző, mely az elmúlt évtizedekben felhalmozódó felújítások elmaradásának a következménye. A lakások jelentős része - a 2001-es felmérés szerint a fele – 1900 előtt épült, ezek nagy része felújításra szorul. Az állomány alacsony minőségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások mintegy 24%-a nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fővárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól. Lakások összetétele Területi egység

Önk.-i lakások aránya

Nem komfortos lakások aránya

Magdolna-negyed

42,0%

37,3%

Józsefváros

26,6%

23,5%

Budapest

8,5%

9,8%

(forrás: KSH, 2001.)

Az önkormányzati lakásállomány még a kerületi átlagnál is lényegesen rosszabb képet mutat. Az elmúlt évtized(ek) gazdálkodása következtében 2004-ben az önkormányzati tulajdonban maradt lakások nagy része igen alacsony minőségű, a 8300 lakás két harmada (66%) kis alapterületű, egyszobás lakás, 62%-a pedig nem komfortos lakás. Józsefváros területi egységei közötti különbségek a lakások esetében is megfigyelhetőek. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a nem komfortos lakások (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakások) aránya a Magdolna, az Orczy és a Ganz negyedben volt kiemelkedően magas. A Magdolna-negyeden belül a nem komfortos lakások aránya közel négyszer magasabb, mint a fővárosi átlag. Ezekben a negyedekben az önkormányzati tulajdoni arány is jelentősen meghaladta a kerületi átlagot.

4.3.7 Lakosság jövedelmi és vagyoni helyzete Józsefváros Budapest egyik legrosszabb helyzetben lévő, súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal átszőtt kerülete. A kerületen belül a krízisjelenségek különösen az Orczy és a Magdolna-negyedekben sűrűsödnek. A Népszámlálás 2001-es adatai szerint a negyed tömbjeiben található lakások 42%-a önkormányzati tulajdonú, míg a kerületben ez az arány 27% volt. A bérlői háztartások Magdolna városrészben történő koncentrációjából tehát az alacsonyabb jövedelmű háztartások koncentrációja is következik. A lakosság jövedelmi helyzetének kritikus voltát támasztja alá, hogy a negyed minden 1.000 lakosa közül 70 fő rendszeres szociális támogatásban részesül. E támogatások jogosultsági kritériumai egyebek mellett az öregségi nyugdíjminimum százalékos értékéhez kötöttek, amely jelenleg 23.200 Ft.

44

A rendszeres szociális támogatások különböző típusaiban részesülő személyek, illetve háztartások adatainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a negyed lakossága minden ilyen támogatási formában felülreprezentált, azaz magasabb arányban részesül ezekből a támogatásokból, mint azt a lakosság aránya indokolná. Az akcióterület lakosságának vagyoni helyzetét jól jellemzi, hogy a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma igen alacsony, mindössze 15 darab. Különösen hátrányos helyzetben van a negyed népességének 30%-át kitevő roma lakosság. A terület halmozottan hátrányos helyzetét a lakáshelyzetet bemutató adatok is alátámasztják.

4.3.8 Foglalkoztatás és munkaerő-piaci helyzet A kerületben elvégzett korábbi társadalomkutatások is azt mutatják, hogy az itt élő lakosság jövedelmi pozíciója és foglalkoztatottsági helyzete gyengébb a budapesti átlagnál. Józsefváros helyzetének relatív gyengüléséhez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek folyamatos leszakadása is hozzájárult. A 2001-es adatok szerint 100 józsefvárosi háztartásra 208 személy és 83 foglalkoztatott jutott, a háztartások 3,8%-ában fordult elő legalább egy munkanélküli, ez az arány a budapesti kerületek között Józsefvárosban volt a legmagasabb, a fővárosi átlag csak 2,4% volt. Az 1998 utáni időszak adatai - 2001-es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Főváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli. A Magdolnanegyedben a gazdaságilag aktív népesség aránya a legalacsonyabb, 40%.

4.3.9 Munkanélküliség aránya A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentős különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna-negyedben a legmagasabb a munkanélküliség: a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,6%, mely pontosan a duplája a fővárosi értéknek. A negyedben a regisztrált munkanélküliek aránya 6,2%, a tartós munkanélküliek aránya pedig 2,8%. Gazdasági aktivitás Területi egység

Népességszám

Gazdaságilag aktív népesség

Munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva

Magdolna-negyed

12 068

40,3%

12,6%

Józsefváros

81 787

43,0 %

8,8%

1 777 921

44,8 %

6,3%

Budapest (forrás: KSH, 2001.)

45

4.3.10 Kis és középvállalkozások helyzete A kerületben - csakúgy, mint a többi belvárosi kerületekben - az ipar szerepe jelentősen csökkent. Ennek ellenére a kerületben továbbra is a fővárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentős a külső-józsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentőségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetően jelentős átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megőrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerűsödésen esett át. Józsefváros hagyományos területe volt - még a 1960-70-es években is – a kisiparos és kiskereskedelmi tevékenységeknek. A szolgáltató iparban végbemenő szerkezetváltás megszüntette a gazdasági alapját ezeknek a vállalkozásoknak. A vállalkozások területén a rendszerváltás hatására indult el újból a vállalkozások számának erőteljes növekedése, mely ugyanakkor a 90-es évek végére jelentősen le is lassult. 1998-ban összesen 10 026 vállalkozás működött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt. 1998-ban 3798 egyéni vállalkozás működött a kerületben, 2002-ben már csak 3417.

4.3.11 Kiskereskedelem < Állapot > A bevásárló- és kereskedelmi központok térnyerése ellenére az elmúlt években erősödött a kiskereskedelem szerepe a kerületben. Ezt jelzi a kiskereskedelmi üzletek számának nagymértékű növekedése. 1998 és 2003 között több mint másfélszeresére nőtt a kerületi üzletek száma, 1857-ről 2830-ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros kedvező adottságainak, belvárosi fekvésének köszönhető. Kiskereskedelmi egységek számának változása 1998

1999

2000

2001

2002

2003

1 857

1 968

2 545

2 702

2 825

2 830

Az üzlethelyiségek elhelyezkedését és kihasználtságát részletes vizsgálataink alapján a mellékelt térképek mutatják. Az üzletek jelentős része Belső- és KözépsőJózsefvárosban a forgalmasabb útvonalak, csomópontok mentén helyezkedik el.

4.3.12 Épített környezet állapota A Magdolna-negyed Budapest egyik legrosszabb helyzetű és alacsony presztízsű része, mely ettől függetlenül gazdag mind szerkezetét, társadalmi és történelmi tradícióit, mind pedig épületeinek, utcáinak értékei alapján. A városrészben megtalálható az

46

eklektika, a szecesszió és a háború előtti modern építészet kimagasló értéket képviselő és perifériális jellegű művei. Az eklektika Középső-Józsefvárosnak, így a Magdolna-negyednek is meghatározója. A szecessziós stílusú épületek dominanciája azonban a negyeddel ellentétben Pesten kevésbé meghatározó városképi elem. A városnegyed különlegességét, más városrészektől eltérő jellegét, sajátos hangulatát a polgári bérházak világától teljesen különböző beépítésének köszönheti. Egyrészt a negyed gazdálkodói-iparos korszakából fennmaradt, földszintes és 1 emeletes lakóházainak nagy száma, kisvárosias beépítésű és hangulatú utcáinak, utcaszakaszainak jelenléte, mely más városnegyedekben vagy ki sem alakult, vagy mára végképp eltűnt, esetleg ép most tűnik el. Ezek a kisebb méretű, késő klasszicista/romantikus/koraeklektikus eredetű, olykor már átalakított, korai lakóházak az adott kor szerényebb, sokszor provinciálisabb megjelenései ugyan, de azon túl, hogy a városfejlődésnek egy adott korszakát még hitelesen képviselik, alacsonyabb, gyakran műhelyépületekkel és belső kertekkel is rendelkező beépítéseikkel, sajátos és bensőséges életlehetőséget jelentenek a nagyvárosi élet keretein belül. A Magdolna-negyed sajátos építészeti emlékeit jelentik egyrészt a lakóházzal összeépített vagy a lakóház udvarából megközelíthető, döntően a századfordulón épített gyárak, vagy műhelyépületek. Ezek mindig igen érdekes, összetett beépítést jelentenek, hiszen különböző korok egymásra, vagy egymás mellé épülése jellemzi többségüket. Ragyogó lehetőséget jelentenek munkahelyteremtésre, kulturális, művészeti vagy iparos jellegű használatra egyaránt.

Másrészt a külvárosi paloták, udvarházak, kisvárosias karakterű, magasföldszintes és emeletes, korai vállalkozók és kisebb vidéki birtokosok tekintélyes polgárházai,

47

melyek minden esetben tágas, nagyméretű (négyzetes) telken, istállókkalműhelyekkel körbeépített udvarral, vagy kerttel, általában kevés és jó lakással, széles kocsibehajtóval, kétoldali feljáróval, üvegezett verandával, különleges építészeti részletekkel épültek meg.. A városrész jellemzője a munkásbérkaszárnyák nagy száma és változatos formája, mely minden problematikájuk ellenére a város és különösen a Józsefváros történetének, egyben karakterének meghatározó jelensége. A városnegyed karakteres további védendő adottságai közé tartoznak az itt gyakran előforduló, máshol ritka: - utcateresedések, eltolt útkereszteződések, T-alakú utcatalálkozások, különleges hegyes és tompaszögű utcasarkok, - tágas, olykor kisebb oázis jellegű belső kertek, nagy zöldterületek, - épen megmaradt régi portálok/üzletek/műhelyek/üzletberendezések, máig fennmaradt mesterségek (asztalos, bútorkészítő, kárpitos, hangszerkészítő, lakatos, sírkőfaragó stb.), - a háború előtti idők gazdag társadalmi életének maradványai: volt mozi, kabaré, templom, kávéház, vendéglő, klub, bálterem ma sokszor raktárnak használt vagy bezárt, de még mindig megmaradt értékes terei,

48

De ez a városnegyed a ma még nem védett olyan egyedi értékek sorával is rendelkezik, melyek a fővárosban egyedül csak itt találhatók. Ezek közé tartozik például: - a régi idők jeleként a mai napig is a Mátyás tér - Koszorú utca sarkán álló Pléh Krisztus.

4.3.13 Épületállomány helyzete Józsefvárosnak ez az északi területe a városfejlődés sokszínűségét, a történeti városok fellendülését, stagnálását, majd otthagyását és mindezek jellemző negatív eredményeit, de egyben különleges értékeit egyaránt hordozza. A pusztuló építészeti, városképi, zöldterületi értékek, az üres telkek, telephelyek nagyszámú jelenléte, az értéken alul használt területek és épületek sokasága a terület jelentős részére jellemző. A városrész főútvonalaira – Baross utca, Népszínház utca, Nagyfuvaros utca - a nagyvárosias beépítés jellemző, 4-5 emeletes, századforduló körül épült bérházakkal. A mögöttük lévő utcákban általában a múlt század közepéről itt maradt földszintes házak váltják egymást a múlt század második felében épült 2-3 emeletes, eklektikus bérházakkal, egy-egy üres telekkel, telephellyel. A Mátyás tér és a Teleki tér közötti terület telekosztását, utca és térrendszerét az egykori majorsági földek határozták meg. A széles utcákkal határolt nagy méterű tömböket keskeny, nagymélységű telkek osztják fel. A mély telkeken a földszintes beépítés, a 3 emeletes bérházak váltják egymást. Az utcai emeletes front mögött sok esetben földszintes udvari szárnyak találhatók. A mély telkeken lakások és üzemi épületek, műhelyek vegyesen helyezkednek el. Az épületek 90%-a háború előtt épült, megépítésüket követően alig néhányat újítottak fel. A negyed egyik legértékesebb épülete az ún. Zsibárusház mutatja a változás hatását. Az egykori zsidó kereskedőház földszinti üzletei bezárva, bedeszkázva, vagy szükséglakásokká vannak átalakítva. Az épületek minőségét jellemzi a lakások összetétele is. Az 1 szobás lakások aránya a itt a legmagasabb a kerületben, eléri a 70%-t. A komfort nélküli lakásokba a lakók utólag építettek zuhanyzót, WC-t. Az épületek állaga folyamatosan romlik, a földszintes lakások kivétel nélkül vizesek hol a talajnedvességtől, hol az elöregedett, ki nem javított vezetékektől, bezárt, dohos pincéktől. A házakra szinte kivétel nélkül a teljes elhanyagoltság jellemző, a nincs nyoma a javításoknak, a gondozásnak. Az elmúlt időszakban a foghíjakon elindult új építések (Dankó utca, Koszorú utca) ma még éles kontrasztként jelennek meg a romos, omladozó házak között, ugyanakkor jövő fejlődésének a reményét is felvillantják.

49

4.3.14 Természeti környezet állapota A zöldfelület-fejlesztés célja a városi zöldszövet átstrukturálásával arányaiban bővített, minőségében megújított összefüggő zöldterületek kialakítása. A zöldfelület bővítést az amúgy heterogén szerkezetű városrészben indokolja egyrészt az intenzív beépítésű területek lazítása, ott a zöldterületi mutatók javítása, másrészt a kedvezőbb zöldfelü1et ellátottságú területeken, amelyeket többnyire szlömös, egymástól kerítéssel zárt telekbelsők alkotnak ott pedig lehetőség nyílik e kertek összenyitásával jobb benapozású, szellősebb, áttekinthetőbb, "idealizált" természetimikrotáji környezet megteremtésére. A zöldfelületek revitalizációja során egészséges, a fajra jellemző habitusú, jó konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása a szándékunk. Így biológiailag aktívabban együttdolgozó, a mikroklímán túl nagyobb eséllyel a városi antropogén mezoklímára is kedvezőbb hatású, komfortérzetet keltő zöldfelület létesíthető. Legalább az új fasorok kialakítása során és a nagyobb közparkokban az automata öntözőrendszer kiépítése elengedhetetlen. A zöldfelületek tervezésénél fontos, hogy az esővizet a lehullás helyén hasznosítsák. A városrész híres- és hírhedt parkokat rejt (pl.: Teleki tér, Kálvária tér). E nevezetes helyek ma többnyire ócska, kopott parkok, ahol a zöldfelület nem zöld. Sok a beteg, csonkolt, csúcsszáradt, herbicid-károsult, száradásnak indult fa. A kertarchitektúrák szegényesek, a szilárd burkolatok túlméretezettek és jószerivel mindenünnen hiányzik a díszítő vízfelület és az ivókút. A Magdolna-negyed központi terének tekinthető Mátyás tér hosszú időn keresztül degradált és devasztált felületként tett szert kevésbé jó hírnevére. Kültéri, extenzív parkok kopott növényei jellemezték. A városrész életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a terület zöldfelületi rendszerének megújítása. Ennek keretében történt meg az MNP I. keretében a tér zöldfelületének komplex megújítása. A további fejlesztések célja, a tér környezetének funkcióihoz illeszkedően a közösségi tér térbeli kiterjesztése, valódi találkozási hely kialakítása.

4.3.15 A környezeti károk bemutatása és feltárása A Magdolna-negyed területén komolynak tekinthető környezet károk nem azonosíthatók. Lokális problémák adódhatnak az egyes kisipari telkek átépítése kapcsán.

4.3.16 A közlekedés helyzete A terület jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik (Fiumei út, Baross utca, Népszínház utca). A területen áthaladó Szerdahelyi utca, Dankó utca és a Karácsony Sándor utca kétirányú forgalmat, míg a többi utca egyirányú forgalmat bonyolít. A Népszínház utca – Dobozi utca vonalon villamos, a Nagyfuvaros utca – Mátyás tér – Szerdahelyi utca – Karácsony Sándor utca vonalon busz közlekedik.

50

A terület határán készül a 4-es metró mely tovább javítja a tömegközlekedés helyzetét. A területre irányuló gépkocsi forgalom jelenlegi méréseink alapján még nem jelentős, inkább a peremeken haladó átmenő forgalom a jelentős.

4.3.17 A közműhálózat helyzete < Vízellátás > A VIII. kerület vízellátása a pesti ún. alap zónáról történik. Nagyátmérőjű hálózat a vizsgált területen a Nagyfuvaros utca - Mátyás tér - Dankó utca vonalon (DN 500 öv.), a Fiumei úton (DN 500 öv.) és a Baross utcán (DN 500 öv., DN 600 öv.) található. Ezek mellet üzemel a zömmel DN 100-150 átmérőjű, főként öntöttvas csőből álló hálózat. < Csatornázás > A kerület a Ferencvárosi szivattyútelep vízgyűjtő területéhez tartozik. A csatornahálózat egyesített rendszerű, itt a szennyvizet és a csapadékvizet azonos szelvényben vezetik el. A vizsgált területet érintő főgyűjtők a Nagykörúti főgyűjtő és a Karácsony Sándor utcán áthaladó 296/296P/b főgyűjtő. A Nagykörúti főgyűjtő, mely a tervezési terület vízelvezetését biztosítja, a századforduló körül épült, mely 364/364 P1+b méretű párizsi szelvényű. A terület magassági viszonyai B.105,0 – 112,0 m között változik. < Gázellátás > A vizsgált területen a Fővárosi Gázművek Rt. nyilvántartása szerint a 3. sz. térképmellékletben ábrázolt nagyközép, közép és kisnyomású gázvezetékek találhatók, utcák szerinti felsorolásban, átmérővel, anyaggal. < Villamosenergia ellátás > A kerület villamos energiával ellátott terület. A kerületben 2 db 120 kV-os kábel halad keresztül. Az egyik, a Csarnok tér - Népliget II. megnevezésű 120 kV-os kábel cseréje jelenleg folyamatban van. A meglévő olajszigetelésű kábel helyett műanyag szigetelésű kábel kerül elhelyezésre.

4.3.18 Közterület A terület külső megjelenésében kulcsfontosságú szerep jut a közterületeknek. Az itt élő és a várhatóan ide költöző lakosság igényei és városképi szempontok alapján a jelenlegi elhanyagolt, lepusztult állapotok sürgős beavatkozást igényelnek. A terület egyetlen közparkja a Nagyfuvaros utca mellett lévő Mátyás tér. A meglévő utcák burkolata aszfalt ill. nagykockakő. Állapotuk a többszöri közműépítés, javítás valamint az elmaradt felújítások miatt igen rossz, átépítésük több helyen indokolt. A felszíni víz elvezetése víznyelőkkel van megoldva, ezek az útépítésekkel egy időben felújítandók. A közterületekhez tartozó közvilágítási hálózat az egész területet lefedi, bár műszaki állapotuk hagy némi kívánni valót. Kizárólag átfeszítéses rendszerű, ami vagy az épületek homlokzatán vagy a járdában elhelyezett oszlopokon keresztül került felfüggesztésre, ez alól kivételt képez a megújított Mátyás tér, ahol kandeláberek biztosítják a közvilágítást.

51

4.4 Tulajdonviszonyok értékelése Az alfejezetben bemutatásra kerül a fejlesztéssel érintett összes ingatlan tulajdoni helyzete, a tulajdonviszonyok rendezésére tett eddigi, valamint a tervezett lépések. Budapest Józsefváros Önkormányzata a 191/2006.(V.11.) sz. határozatában döntött a Magdolna-negyed területén hosszú távon tartósan önkormányzati tulajdonban tartandó ingatlanokról, mely lista tartalmazza az épületfelújítási programban szereplő önkormányzati tulajdonú épületeket is (lásd. 4.kötet). Ez az önkormányzat azon szándékát tükrözi, mely szerint a támogatás felhasználásával járó 5 éves elidegenítési tilalomnál hosszabb ideig önkormányzati tulajdonban kívánja tartani a határozatban szereplő ingatlanokat. Hasonló döntés vonatkozik a negyed területén található önkormányzati tulajdonú helyiségekre is. Az akcióterületen található önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása – ezen belül pl.: helyiségek hasznosítása; épületek elidegenítése - az MNP I. 2005. évi elindulása óta Rév8 Zrt., mint a negyed fejlesztéséért felelős, részben vagyongazdálkodó feladatokat ellátó szervezet véleményezésével történik. Az Önkormányzat az általa elfogadott eljárásrend szerint ezzel törekszik hosszú távon biztosítani az önkormányzati tulajdon integrált fejlesztésének lehetőségét.

52

Az épületek felújítási programja 16db 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületet, és 7db társasházi tulajdonú épületet érint. A társasházakban az alábbi önkormányzati tulajdoni hányad található (2007): Dobozi 43. (10,23%), Mátyás tér 4. (13,55%), Mátyás tér 12. (27,57%), Szerdahelyi u. 16. (25,94%), Baross u. 124. (16,96%), Mátyás tér 14. (16,28%), Nagyfuvaros u. 20. (49,41%). A közterület-fejlesztési program kizárólag 100%-ban önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozik, ez igaz mind a közterületekre (Erdélyi utca, Tavaszmező utca, Mátyás tér), mind pedig a Dankó utca 18. sz. alatt található foghíjtelekre. A szolgáltatásbővítő célú helyiségprogram keretében 6 darab önkormányzati tulajdonú helyiségek kerülnek felhasználásra kedvezményes bérleti feltételek révén. Oktatási program keretében a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium önkormányzati tulajdonú épületének nyílászáró rekonstrukciójára és akadálymenetesítésére kerül sor. A Közösségfejlesztési program keretében funkcióváltás eredményeként a Homok utca 7. sz. alatti 100%-ban önkormányzati tulajdonú ingatlan kerül átalakításra Közösségi célú sportudvarrá. A Homok utca 7. esetében az önkormányzat a 637/2007.(X.11.) sz. határozatával hozzájárult az ingatlan funkcióváltásához, szabadidőudvarként történő hasznosításhoz, a KSZT-ben történő átvezetéshez. A közterületek esetében a Dankó utca 18. és Dankó utca 20. sz. alatti ingatlan hátsó része telekegyesítésre kerül. Az új telek tartós önkormányzati tulajdonban tartása a módosításra kerülő KSZT-ben közterületre történő átminősítéssel biztosított.

4.5 Piaci igények, lehetőségek felmérése 4.5.1 Kereslet-kínálat elemzés A negyed fejlesztésének szükségletét a lakásmobilitási jellemzők és az azokat befolyásoló tényezők bemutatásán keresztül ismertetjük. Tesszük mindezt azért, mert a terület ingatlanpiaci helyzete, a lakások iránt megnyilvánuló kereslet jó indikátora a negyed pozíciójának. (1) A lakásmobilitás jellemzői A Magdolna-negyed a hazai – és egyre inkább a határon túli - migráció egyik célterülete volt az elmúlt évtizedekben. Egy 2005-ben készített reprezentatív kérdőíves vizsgálat6 adatai szerint a Magdolnában élő háztartásfők (vagy házastársaik) negyede született józsefvárosi (24%), fele született budapesti (53%), több mint két ötödük viszont nem a fővárosban született (42%).

6

Magdolnán a helyzet I. A józsefvárosi Magdolna-negyed és Orczy-negyed lakosságának helyzete és egyes kérdésekkel kapcsolatos véleménye, Az empirikus adatfelvétel az Igazságügyi Minisztérium és a Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával készült 2005. áprilisában. Készítette: ifj. Erdősi Sándor, 2006 május

53

Az előző lakás területi elhelyezkedését tekintve nyilvánvalóan javul a helyzet, de a háztartásfők 61%-a nem Józsefvárosból, 19%-a pedig még csak nem is Budapestről költözött jelenlegi lakásába. A háztartásfők több mint fele 1990 óta él jelenlegi lakásában (57%), ötöde pedig 1976-1990 óta (20%). Az általános képzettségi színvonal emelkedésének hatására a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásfők aránya a területen tartózkodás figyelembe vett periódusai függvényében 63%-ról 43%-ra csökkent (ábra). A kedvező változás ellenére az elmúlt 15 évet figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy öt háztartásfő közül kettőnek legfeljebb csak 8 általánosa van. E ténynek egyik legfontosabb oka valószínűleg az, hogy az alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelmű háztartások számára a területen található kisméretű, jelentős arányban alacsony komfortfokozatú és rossz műszaki állapotban lévő (bér)lakások érhetők el elsősorban. A képzettségi skála másik végpontján található felsőfokú végzettséggel rendelkező háztartásfők arányszámai sokkal alacsonyabbak, a legmagasabb értéke is csak 13% volt (az 1946-1960 óta itt élő háztartások között 13% a felsőfokú végzettségűek aránya). Az arány az elmúlt 30 évben nőtt, de még az elmúlt 15 évben beköltöző családok háztartásfőit figyelembe véve sem érte el a 10%-ot (8%). A legfeljebb 8 általánossal és a felsőfokú végzettséggel aránya a területen tartózkodás kezdetének periódusai szerint

rendelkezők

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1900-1945

1946-1960

1961-1975

max. 8 általános

1976-1990

1991-2005

bef. főiskola, egyetem

54

A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásfők elsősorban önkormányzati bérlakásokban, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők tulajdoni lakásokban laknak. A 1991-2005 óta a negyedben lakó, önkormányzati bérlő háztartásfők 58%-nak van legfeljebb 8 általánosa, és csupán 1%-nak felsőfokú végzettsége. Az ebben a periódusban „költöző”, saját tulajdonban élő háztartásfők 30%-nak van legfeljebb 8 általánosa, viszont 14%-nak főiskolai vagy egyetemi végzettsége van. Milyen mértékű lehet az 1990 óta a Magdolna és Orczy negyedbe költözött családoknál a lefelé irányuló lakástranzakció? Ha - szigorú feltételrendszert alkotva csak azokat fogadjuk el lefelé mobil háztartásoknak, akik saját bevallásuk szerint kényszer miatt költöztek el előző lakásukból és alacsonyabb komfortfokozatú és / vagy lényegesen kisebb lakásba költöztek, azt tapasztaljuk, hogy az 1990 óta beköltöző háztartások között ez az arány a két negyedben összesen 7% (Orczy 6%, Magdolna 7%). Ez a mozgás többségében alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözést jelentett. Az 1990-ben vagy azt követően kényszer hatására költözők ötöde említette a költözés kényszerű okaként a partnerkapcsolata felbomlását, válását (20%), hetede azt, hogy kicsi vagy rossz elrendezésű volt az előző lakása (13%), anyagi okot vagy magas rezsiköltséget vagy díjhátralék felhalmozását tizedük említett (11%). (2) A lakással, lakókörnyezettel való elégedettség jellemzői A 2005-ben megkérdezett háztartásfők több mint fele volt elégedett lakóhelyével, lakáskörülményeivel (58%). A lakástulajdon e tekintetben szignifikáns eltérést hozott, hiszen a saját tulajdonban lakók 69%-a, viszont az önkormányzati bérlők csupán 42%a volt elégedett lakáskörülményeivel7. Ebből az összefüggésből már feltételezhető az a kapcsolat, hogy a magasabb jövedelműek inkább elégedettebbek lakóhelyükkel és lakáskörülményeikkel, mint az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élő megkérdezettek8. A Magdolna és Orczy negyedek lakói között azonban lényeges eltérést nem találtunk. Miért nem elégedett (lakóhelyével, lakáskörülményeivel)? (maximum 5 választ lehetett adni) Ok i. a környékkel való elégedetlenség ii. a ház lakóival való elégedetlenség iii. a ház műszaki állapotával elégedetlenség iv. kis alapterületű a lakás v. nem komfortos a lakás vi. zajos

7 8

való

Orczy 32,9% 27,3% 22,4%

Magdolna 37,0% 24,6% 22,7%

Összesen 35,2% 25,8% 22,6%

19,3% 13,0% 11,8%

24,2% 13,7% 12,3%

22,0% 13,4% 12,1%

p<0,00 p<0,00

55

Az elégedetlenség indoklására 5 okot említhettek a lakóhelyükkel, lakáskörülményeikkel elégedetlen válaszadók. A 372 nyilatkozó összesen 809 indokot sorolt fel, amelyeket kategóriákba soroltunk. A legfontosabb válaszkategóriák a válaszadók (n=372) arányában a következők voltak (táblázat): (3) Költözési szándékok A 2005-ben végzett felmérés szerint a megkérdezettek fele nem akar elköltözni a két városrészből (50%). Közel ötödük azonban 1-2 éven belül szeretne elköltözni jelenlegi lakásából (18%), 3-5 éven belül pedig további 2%. Költözne, de nincs lehetősége rá a válaszadók tizedének (11%), s csak később (5 éven túl) változtatna lakást 16%-uk. Az önkormányzati bérlakásban élők helyzetére hívja fel a figyelmet, hogy közülük többen szeretnének költözni, mint a tulajdonosok közül. A bérlakásban élők 22%-a „sürgősen”, azaz 1-2 éven belül költözne, saját tulajdon esetében ez az arány 14%. A bérlők további 17%-a is mobillá válna, ha volna rá lehetősége, ez a saját tulajdonnál csak 7%. (4) A környék legfontosabb problémái A Magdolnában élő megkérdezettek szerint lakóhelyük környékének problémái9 közül kiemelkedik a közbiztonság és a köztisztaság kérdésköre, ezeket a válaszadók (közel) fele említette (táblázat). A két téma vezető szerepében nincs igazi meglepetés, hiszen a városok, városrészek lakosainak elégedettségét mérő vizsgálatok általában szintén hasonló eredményre vezetnek. A kulcstémák között összességében nincs nagy különbség, a tágan értelmezett közbiztonságot, amelybe itt beleértettük az antiszociális viselkedést, a kábítószerfogyasztást és a prostitúciót is, 4%-kal jelölték többen, mint a köztisztaságot. A további problémacsoportok említési arányai messze elmaradnak a fentiektől, mivel csupán a válaszadók 10-13%-a jelölte ezeket a legfontosabb problémák közé (házak, lakások állapota; cigányok; hajléktalanok és a szálló). A közbiztonság erősítése érdekében tett intézkedések ellenére tehát a negyedben élő emberek többsége - a válaszadók 51%-a - úgy véli, hogy ez a terület továbbra is a legfontosabb problémák közé sorolandó. E kérdéskörhöz tartozó probléma a negyedben élők vagy átmenetileg ott tartózkodók egy részének antiszociális viselkedése is. A szakirodalomban használt gyűjtőfogalom alatt negyedünkben is a válaszadók által említett viselkedésformákat értjük, azaz a részegek közterületi jelenlétét, a rongálást, a járókelők zaklatását, egyes házak lakóinak nappali és éjszakai hangoskodását, veszekedését, verekedését, randalírozását10.

9

A konkrét kérdés a következő volt: „Mi a három legfontosabb probléma a környéken?” Az angol szakirodalom az utcai prostitúciót és a drogfogyasztást is az antiszociális viselkedés közé (is) sorolja, mi ezt– jelentősége miatt – külön említettük meg. 10

56

E viselkedésformákat a válaszadók tizede (12%) említette a környék három legfontosabb problémája között. A közbiztonsági helyzet megítéléséhez kapcsolódik, hogy a negyed egyes utcáiban, tömbjeiben súlyos, a lakókat irritáló, esetleg fenyegető problémát jelent a kábítószer fogyasztása és terjesztése, valamint a prostitúció is. E kérdéseket a válaszadók 6, illetve 5%-a érezte fontos problémának. A bűncselekmények áldozatává válásának kockázata valós. A 2005-ben végzett kérdőíves vizsgálat adatai szerint 2003 január és 2005 április között, tehát két év négy hónap alatt a háztartások 15%-a vált valamilyen bűncselekmény áldozatává (ld. következő fejezet). A lakók egy részének szeme láttára hajtanak végre a negyedben bűncselekményeket (drogkereskedelem), amelynek látványa is félelemkeltő lehet, de előfordul, hogy az önkéntelen szemlélőt is áldozattá válással fenyegeti (gondoljunk a kábítószer megvásárlásához szükséges pénz megszerzésére). A negyedben élő, ott megforduló emberek egy részének puszta jelenléte, illetve antiszociális viselkedése is bizonytalanságérzést, fenyegetettséget, félelmet kelthet bennük. A negyed közterületein, üres telkein és egyes házak udvarain található szemét, kosz, lom, az ezzel gyakran együtt járó bűz nagyon zavarja az itt élő embereket. Nem csoda, hogy a válaszadók közel fele (47%) a három legfontosabb probléma közé sorolta a hanyatló városrészek, slum-ok ezen alapvető jellegzetességét. E kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy a kutya és esetenként az emberi ürülék szintén hozzájárul a közterületek elhanyagoltságához, e tényt a válaszadók 6%-a említette. A tulajdoni lakásban élők közül a köztisztaság kérdését többen tartották problémának (51%), mint az önkormányzati bérlakásban lakók (35%). Általában jellemző volt a lakásprivatizációra, hogy a jobb (nagyobb, komfortosabb, stb.) bérlakásokat a jobb státuszú bérlők vásárolták meg. A volt bérlők és az új tulajdonosok magasabb státusza és „tulajdonosi tudata” mintha magasabb szintű környezeti igényekkel és cselekvéssel járna együtt, hiszen a megalakult társasházak, minden nehézség ellenére hozzáfogtak szűk környezetük, azaz házuk, udvaruk rendbehozatalához. Az igényesség valószínűleg a ház kapuján túlra is kiterjed, csak itt sem a cselekvés módjai, sem annak partnerei és – főként – az eredmények megőrzésének biztosítékai nem láthatók. A házak állapotát a válaszadók 11%-a, a lakások állapotát 2%-uk említette, mint a legfontosabb problémák egyikét. Utóbbi tétel a lakásokra utalt, de lehetséges, hogy válaszadóink itt szintén a házakra gondoltak, ezért a két kategóriát összevonva is közöljük a 17. táblázatban (13%). A válaszadók 10%-a konkrétan a cigányok jelenlétét, számát, arányát, viselkedését, illetve velük kapcsolatos problémákat (is) megemlítette a környék három legfontosabb problémája között. A negyedben tartózkodó, illetve ott elszállásolt hajléktalanok látványa, életmódja, viselkedése a válaszadók szintén 10%-nak jelent olyan problémát, amelyet a legfontosabbak közé tartozónak ítélt. E probléma – hasonlóan a kábítószer és a prostitúció kérdéséhez – a negyed egyes részeit fokozottan érinti (Dankó utca, Mátyás tér, Teleki tér).

57

„Mi a három legfontosabb probléma a környéken?” (a Magdolna-negyed adatai) probléma közbiztonság, bűnözés összesen Ebből: antiszociális viselkedés kábítószer fogyasztók prostitúció Köztisztaság összesen Ebből: kutya ürülék (emberi is) Házak, lakások állapota összesen Ebből: a házak állapota a lakások állapota cigányok hajléktalanok és szálló a környéken élő emberek zaj nincs probléma Válaszadók összesen, fő*

%, válaszadók 50,6%

fő 228

11,5% 5,5% 4,7% 46,8%

52 25 21 211

6,2% 12,6%

28 57

11,3% 2,0% 10,4% 10,0% 5,5% 4,2% 12,4% -

51 9 47 45 25 19 56 451

* Több válasz is lehetett, az összeg így több mint 100%.

A válaszadók 12%-a úgy vélte, hogy lakóhelyének környéken nincs probléma. E válaszok adódhattak a lakóház kedvező elhelyezkedéséből (pl. Népszínház vagy Baross utca), vagy az életvitelből („állandó” munka), a megszokásból adódó „érzéketlenségből”, apátiából is. A negyedben készített interjúink során találkoztunk olyan emberekkel, akik annak örülnek, hogy egyáltalán képesek voltak megkapaszkodni és felszínen maradni az elmúlt évtizedek egyéni, gazdasági és szociális krízisei alatt. Közülük többen úgy vélekednek, hogy mivel itt nem bántja őket senki, elégedettek a környékkel. A fenti eredmények közül csupán arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a negyedben élők lakóhelyük, lakáskörülményeik, a környék problémáival kapcsolatban elsődlegesen az ott élő emberek (egy részének) viselkedésével, a társadalmi kapcsolatokkal és - az ebből is következő – elhanyagolt lakókörnyezettel szemben fogalmazták meg kifogásaikat. A lakások, épületek műszaki állapotával kapcsolatos problémák mintha másodlagosak volnának. A terület fejlesztésének stratégiája azért sem korlátozódhat csupán az épületállomány felújítására, mert – ha az itt élők nem költöznek el – a fennálló gazdasági és társadalmi viszonyok nagyon gyorsan „amortizálnák” az elért eredményeket. A pusztán műszaki beavatkozások fenntarthatóságát is csak a társadalmi programok következetes végrehajtása biztosíthatja.

58

4.5.2 Ingatlanpiaci helyzet < Használt lakások >

Használt társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m2) Budapesten 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 I. 178 228 240 270 301 313 368 II. 201 254 246 305 322 335 383 III. 124 165 169 211 245 255 315 IV. 101 130 144 162 195 203 203 V. 176 211 219 255 298 310 380 VI. 133 149 168 209 276 287 304 VII. 110 135 150 185 216 225 241 VIII. 98 115 126 164 197 205 213 IX. 116 152 165 215 257 267 275 X. 94 118 129 149 204 212 219 XI. 132 187 183 227 256 266 313 XII. 193 244 262 291 308 320 363 XIII. 121 168 176 232 257 267 286 XIV. 123 156 172 200 234 243 257 XV. 104 130 135 157 187 194 208 XVI. 109 129 163 183 233 242 255 XVII. 94 136 135 171 205 213 220 XVIII. 97 131 140 170 199 207 236 XIX. 95 134 152 190 192 200 210 XX. 92 116 123 157 192 200 217 XXI. 92 122 125 150 165 172 218 XXII. 91 152 150 186 202 210 248 XXIII. 92 117 98 142 166 173 183 Bp. 129 162 170 215 240 250 283 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum, Megjegyzés: Tényleges kötési árak

Használt társasházi lakások éves árváltozása (előző év %-ában) Budapesten I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

2001 28 26 33 29 20 12 23 17 31 26 42 26 39

2002 5 -3 2 11 4 13 11 10 9 9 -2 7 5

2003 13 24 25 13 16 24 23 30 30 16 24 11 32

2004 11 6 16 20 17 32 17 20 20 37 13 6 11

2005 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

2006 18 14 24 0 23 6 7 4 3 3 18 13 7

2001-06 107 91 154 101 116 129 119 117 137 133 137 88 136

59

XIV. 27 10 16 17 4 6 109 XV. 25 4 16 19 4 7 100 XVI. 18 26 12 27 4 5 134 XVII. 45 -1 27 20 4 3 134 XVIII. 35 7 21 17 4 14 143 XIX. 41 13 25 1 4 5 121 XX. 26 6 28 22 4 9 136 XXI. 33 2 20 10 4 27 137 XXII. 67 -1 24 9 4 18 173 XXIII. 27 -16 45 17 4 6 99 Bp. 26 5 26 12 4 13 119 Forrás: KSH (Illetékhivatal), Ingatlan.net, Otthon Centrum, Megjegyzés: Tényleges kötési árak

35 30 25 20

VIII.

15

Bp.

10 5 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

< Új építésű lakások > Új társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m2) Budapesten I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

2000 360 320 235 200 n.a. 220 185 155 230 195 245 370 225

2001 440 410 310 240 n.a. 280 230 190 255 220 280 450 255

2002 500 460 340 255 n.a. 310 265 225 270 240 310 480 290

2003 560 520 360 270 n.a. 350 295 265 295 265 335 550 300

2004 605 560 375 290 750 375 330 285 320 280 355 600 315

2005 650 560 405 300 800 390 380 290 330 290 365 600 310

2006 690 620 420 290 n.a. 360 370 295 350 275 405 600 335

60

XIV. 230 255 295 330 340 XV. 190 230 255 260 270 XVI. 225 250 275 305 315 XVII. 185 220 225 245 260 XVIII. 180 210 240 265 290 XIX. 175 205 230 260 265 XX. 180 220 240 265 280 XXI. 160 190 210 235 260 XXII. 200 230 250 275 315 XXIII. 185 215 220 245 260 Bp. 220 263 290 320 361 Forrás: Otthon Centrum, N.a. = nem épült új lakás az adott évben

330 280 315 265 305 270 280 280 340 250 373

340 300 305 240 280 260 275 265 340 n.a. 363

Új társasházi lakások négyzetméterára (ezer Ft/m2) kiemelve VII, VIII, IX

2000 185 155 230

VII. VIII. IX.

2001 230 190 255

2002 265 225 270

2003 295 265 295

2004 330 285 320

2005 380 290 330

2006 370 295 350

Jelenleg értékesítés alatt álló lakásprojektek a VIII. kerületben (Belső-Józsefváros nélkül) Cím

Projekt neve

(Tervezett) átadás

Baross u. 135. Ciprus u. 8. Ciprus u. 8. Diószeghy u. Dobozi u. 41. Dugonics u. 4-6. Dugonics u. 2/b Fecske u. 17-23. Fecske u. 17-23. Futó u. 4. Futó u.-Nap u. Futó u.-Práter u. Jázmin u. 16. József u. Kiss József u. 7. Kis Stáció u. 7. Kis Stáció u.Kisfaludy u. Koszorú u. 8-10.

Orczy Fórum Ciprus Ház (I./A) Ciprus Ház (I./D) Bokréta Ház Pikkolo Apartman Füvészkert Lakópark II. Füvészkert Lakópark III. City Center Park I. City Center Park II. Cordia Fontana Ház Jázmin Ház József Ház Gyémánt Ház -

2006. IV. né. 2007. IV. né. 2007. IV. né. 2006. II. né. 2008. II. né. 2005. I. né. 2007. III. né. 2007. IV. né. 2007. IV. né. 2006. IV. né. 2007. III. né. 2008. III. né. 2007. II. né. 2007. II. né. 2007. IV. né. 2007. III. né.

160 127 135 97 109 164 25 78 70 20 24 230 174 52 20 20

Ebből eladott 2007. januárig 140 52 32 91 4 163 5 62 47 15 19 n.a. 71 26 6 15

Mária Ház

2007. III. né.

89

26

290-375

-

2006. IV. né.

40

23

272-293

Lakás szám

m2 árak (ezer Ft) 271-367 275-320 275-320 277-306 265-330 280-300 309-329 270-től n.a. 310-320 317-345 ~360 250-315 n.a. 306-314 310-330

61

Kőris u. Kőris Udvarház Kun u.-Alföldi u. Erkel Ház Lujza u. Lujza u. 7. Magdolna Ház Salétrom u. 7. Rákóczi Udvar Residence Szerdahelyi u. 4Mátyás Udvar 8. Üllői út 68. Víg u. 11-13. Szent András Ház Forrás: Otthon Centrum

2005. II. né. 2007. IV. né. 2007. IV. né. 2006. II. né. 2007. IV. né.

100 271 18 30 63

83 251 n.a. 15 5

250-322 267-300 n.a. 249-293 286-356

2007. III. né.

186

83

243-tól

2006. IV. né. 2006. I. né.

11 236

9 225

280-300 n.a.

< Építési telkek > Társasház-építésre alkalmas telek tranzakciók a VIII. kerületben

Dugonics u. Erdélyi u. Hock János u. Magdolna u. Sárkány u. Baross u. Fecske u. Futó u. Futó u. Baross u. Kálvária u. Kálvária u. Kisfaludy u. Diószeghy u. József u. Koszorú u. Koszorú u. Lujza u. Magdolna u. Kisfuvaros u. Kisfuvaros u. Kis Stáció u. Víg u. Kálvária u. Forrás: Otthon Centrum

Tranzakció éve 2000 2001 2001 2001 2001 2002 2002 2002 2002 2003 2003 2003 2003 2004 2004 2004 2004 2004 2004 2005 2005 2005 2005 2006

Nettó telekár nettó építhető területre vetítve (Ft/m2) 13 500 12 500 31 148 24 211 19 355 22 581 26 667 14 013 27 692 42 254 18 000 19 200 23 750 28 571 25 600 27 778 24 706 21 293 23 636 47 200 37 838 62 222 52 571 35 417

62

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Társasházi fejlesztésre alkalmas telkek jellemző ára (2005. II. félév) Terület

I., II. és XII. kerület belső része VI. és VII. kerület Nagykörúton belüli része VI. és VII. kerület Nagykörúton kívüli része XI. kerület egykori rozsdaövezete IX. kerület rehabilitációs területe XIII. kerület angyalföldi része XIV. kerület VIII. kerület rehabilitációs területe X. kerület Forrás: Otthon Centrum

Nettó telekár nettó eladható lakás-négyzetméterre vetítve (Ft) 70-120.000 80-130.000

Ártendencia az előző félévhez képest

60-80.000 30-45.000 40-60.000 35-50.000 30-70.000 30-45.000 15-25.000

-

Társasházi fejlesztésre alkalmas telkek jellemző ára (2006. I. félév) Terület

I., II. és XII. kerület belső része VI. és VII. kerület Nagykörúton belüli része VI. és VII. kerület Nagykörúton kívüli része XI. kerület egykori rozsdaövezete IX. kerület rehabilitációs területe



70-100.000 35-45.000 40-60.000

-

63

XIII. kerület angyalföldi része XIV. kerület VIII. kerület rehabilitációs területe X. kerület Forrás: Otthon Centrum

40-50.000 40-80.000 40-55.000 20-30.000

Társasházi fejlesztésre alkalmas telkek jellemző ára (2006. II. félév) Terület

I., II. és XII. kerület belső része VI. és VII. kerület Nagykörúton belüli része VI. és VII. kerület Nagykörúton kívüli része XI. kerület egykori rozsdaövezete IX. kerület rehabilitációs területe XIII. kerület angyalföldi része XIV. kerület VIII. kerület rehabilitációs területe X. kerület Forrás: Otthon Centrum



70-110.000 30-50.000 40-60.000 40-50.000 40-80.000 45-65.000 20-30.000

-

2000 és 2006 között a VIII. kerületi használt lakás árak összességében a fővárosi átlagnak megfelelő mértékben nőttek. Az áremelkedés volumene leginkább az V. és a VII. kerületivel mérhető össze. A kerületben 2002 és 2005 között rendre magasabb ütemű volt az áremelkedés, mint a főváros egészében. A legnagyobb arányú áremelkedés 2003-ban és 2004-ben ment végbe, ami részben magyarázható az általános piaci trendekkel, ugyanakkor nagy szerepe lehetett benne annak, hogy a Corvin-Sétány Program ekkor került fókuszba szélesebb rétegek számára, valamint, hogy megjelentek az első új társasházi beruházások is. Az új lakásprojektek megjelenése egy adott terület használt lakás áraira egyértelműen emelő hatással van. Míg a főváros átlagában, 2000 és 2006 között 65%kal emelkedtek az újlakás-árak, addig a VIII. kerületben ez az arány 90%-os volt. (Említettük ugyanakkor, hogy szemben a használt lakásokkal, az újépítésű piaci szegmensben nem feltétlenül kell / lehet ilyen arányosítást vizsgálni, hiszen az ár adatbázis néhány, gyakran igen eltérő lakásprojekt összegzése.) A kerület újlakás-árai fokozatosan zárkóznak fel a fővárosi átlaghoz. 2000-ben még 42% volt a különbség, 2006-ban pedig már csak 23%. Mivel a közvetlenül a Corvin Sétány Program keretében megépülő beruházások még nincsenek benne ebben az adatbázisban (hiszen az első házak átadása csak 2007-2008 folyamán várható), a következő években tovább csökkenhet a budapesti és a józsefvárosi átlagár közötti különbség. Igaz ez annak ellenére, hogy a pesti belváros központi kerületeiben (V., VI. és VII.) továbbra is igen meredek áremelkedés várható.

64

A 2000 és 2002 közötti látványosan meredek áremelkedés a kerületben annak a jele volt, hogy a beruházók már ekkor elkezdték beárazni projektjeikbe a még csak tervekben létező Corvin-Szigony projekt hatását. Az ezt követő mérséklődés egyrészt a fővárosi trendeknek megfelelő folyamatot mutat, másrészt pedig a helyi (VIII. kerületi) árszint „normalizálódását”. Újabb meredekebb felfutásra – mint azt fent említettük – a rehabilitációs projekt keretében megvalósuló első lakóházak átadása és a közterület rendezése után lehet számítani. A lakásprojekteket bemutató táblázatból jól látszik, hogy a 2007-es vagy azutáni átadású projekteknél a fejlesztők jócskán 300 ezer, sőt gyakran 350 ezer Ft/m2 árszint fölött árazták be projektjeiket. A társasházi fejlesztésekre alkalmas építési telkek ára évről évre folyamatos, s az átlagot meghaladó emelkedést mutat a kerületben. Ez köszönhető egyrészt a központi elhelyezkedésnek, s a Corvin Sétány program hatása – illetve az ehhez kapcsolódó piaci várakozás – erre csak ráerősít. A 2004-ről 2005-re látható meredek árszint emelkedés oka az volt, hogy addigra elfogytak a jó adottságú VI. és VII. kerületi telkek, s a fejlesztői érdeklődés így „jobb híján” a VIII. kerületi foghíjak felé fordult. Várakozásaink szerint, a jelenleg kb. 50 ezer Ft/m2-es (nettó fejleszthető területre jutó nettó) átlagos telekár várhatóan már idén 70-80 ezer Ft/m2-es szintig emelkedhet a Corvin Sétány közelében. A leghátrányosabb helyzetű Magdolna-negyedben is mutatkoznak a következetes városmegújítási lépések eredményei. A negyedben 2000-ben építette az önkormányzat két új, összesen 73 lakásos szociális bérházat kormányzati támogatás felhasználásával. 2002-ben indult meg az első lakáscélú magánfejlesztés (Magdolna utca), melynek sikere miatt a beruházó a szomszédos telken is megkezdte lakásépítési projektjét, melyet 2004-ben fejezett be. A terület iránti bizalom erősödését jelezte, hogy 2001-től megjelentek azok a befektetők, akik a jelentős kockázat ellenére elképzelhetőnek tartották, hogy lakásépítési projektbe fogjanak a területen. Az első beruházást követően a negyedben további ingatlanfejlesztési projekt indult el, van köztük sikeres, de vannak projektek, ahol az építkezés az értékesítés megtorpanása miatt leállt.

65

Magdolna Negyed Program II

Recommend Documents