Jelentés. Magdolna Negyed Program I. Budapest - Józsefváros. Jelenlegi állásáról és monitoring vizsgálatáról. Projektidőszak:

Jelentés Budapest - Józsefváros

Magdolna Negyed Program I. Jelenlegi állásáról és monitoring vizsgálatáról

Projektidőszak: 2005.10.15.-2007.12.15.

Előlap Tárgy:

A Budapest – Józsefváros, Magdolna Negyed Program I., szociális városrehabilitációs integrált modellkísérleti program beszámolója és monitoring jelentése, a 2005.10.15-2007.12.15. projektidőszakra.

Megbízó:

Budapest Főváros Önkormányzata, 1052. Városház utca 9-11.; Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, 1082. Baross utca 63-67.

Készítette:

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. H-1083 Budapest, Práter utca 22. www.rev8.hu

Felelős tervezők:

Alföldi György DLA, vezérigazgató Sárkány Csilla, vezérigazgató helyettes

Jelentés:

Horváth Dániel, projekt vezető Ifj. Erdősi Sándor, kutatási program vezető Czeglédy Ákos , projekt menedzser Csatlós Kitti, projekt asszisztens

Monitoring :

Ifj. Erdősi Sándor kutatási program vezető

Budapest - Józsefváros, 2007. december 10.

2

Előlap................................................................................................2 1

Vezetői összefoglaló .......................................................................5

2

Bérlői Bevonással történő Épületfelújítás Alprogram ...............................7

3

4

5

2.1

Az alprogram leírása ............................................................................ 7

2.2

Az alprogram célja ............................................................................... 7

2.3

Az alprogram megvalósítása................................................................ 7

2.4

Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei ................................... 18

Innovatív oktatási alprogram ........................................................... 20

3.1

Az alprogram leírása .......................................................................... 20

3.2

Az alprogram célja ............................................................................. 20

3.3

Az alprogram megvalósítása.............................................................. 20

3.4


Innovatív foglalkoztatási alprogram .................................................. 27

4.1

A program rövid bemutatása .............................................................. 27

4.2

A terület sajátosságai......................................................................... 27

4.3


4.4

Innovatív Foglalkozatási alprogram megvalósítása ........................... 28

4.5

Eredményelvárás ............................................................................... 31

Bűnmegelőzési alprogram............................................................... 31

6 Közösségfejlesztés alprogram - közösségépítés, alprogramok integrációjának biztosítása........................................................................................ 33

7

6.1


6.2


6.3


6.4


Mátyás tér felújítása / GreenKeys ..................................................... 38

7.1


7.2


3

7.3


7.4


8 Közösségi létesítmény kialakítása alprogram - Közösségi ház a Mátyás tér 15 épületben ........................................................................................ 43

8.1


8.2


8.3


8.4


9 Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése alprogram helyiségbiztosítás............................................................................... 44

9.1


9.2


9.3


9.4


10

A monitoring-rendszer jelentése ................................................... 47

10.1

Bevezetés .......................................................................................... 47

10.2

Az MNP területének társadalmi változásai......................................... 47

10.3

Az MNP végrehajtásának értékelése ................................................. 55

4

1 Vezetői összefoglaló A Józsefváros több mint tíz éve folyamatosan küzd a kerület felemelkedéséért. A kerületi önkormányzat felismerte, hogy csak akkor tudja problémáit megoldani, város megújítási elképzeléseit megvalósítani és ezek eredményét hosszú távon megőrizni, ha partnereket keres és talál a társadalom és a gazdaság szereplői között. Az önkormányzati városrehabilitációs projektek és fejlesztések legfontosabb közös jellemzője az „együttműködés”. A megindult munkáknak már látszanak az eredményei. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy igazi partnerekre talált az önkormányzat a városrehabilitációhoz. A másik fontos eleme az elért eredményeknek, hogy kialakult egy igazi városmegújító társaság, a Rév8 Zrt, mely már külföldön is jegyzett programok kitalálására és képviseletére képes. A harmadik fontos siker elem a „15 éves Kerületfejlesztési Stratégia” mely hosszú távra fogalmazza meg a kerület az eltérő adottságú részeinek együttes fejlesztését, a hátrányok ledolgozásának módját. Az eredmények mellett, a kerület egyes negyedei között továbbra is jelentős különbségek vannak, és ezek a társadalmi – gazdasági - környezeti különbségek még mindig nőnek. Kimondható, hogy a Magdolna Negyed fővároson belüli kedvező elhelyezkedése ellenére az épített környezetéből fakadó adottságai, korábbi gazdasági szerepének leértékelődése, történeti, társadalmi fejlődésének negatív alakulása miatt Budapest – vélhetően – legnagyobb összefüggő krízisterületévé alakult át, így talán a főváros legnehezebb sorsú része. 2005-ben ezért döntött arról a kerület, hogy elindít egy a negyedre kifejlesztett, integrált városmegújítási programot (Magdolna Negyed Program I; továbbiakban „MNP I”). Ez a szociális városrehabilitációs kísérleti program elnyerte a Fővárosi Önkormányzat jelentős mértékű támogatását is. A társadalmi, gazdasági és környezeti célokat megvalósító regenerációs programban 1 a társadalom fejlesztési célok alkotják a beavatkozások fő gerincét. A 2005 októbere óta megvalósuló MNP I. programnak több ponton is sikerült áttörést hoznia a korábbi városrehabilitációs szemlélettel szemben. A program közvetlen hatása még csak mikro-szinten érzékelhető, azokban a bérházakban, ahol a közös munka elkezdődött. Az eredmények létrehozását elősegítő elemek: az integrált megközelítés; a lakók közvetlen részvételének biztosítása a tervezésben megvalósításban; az integrációt megvalósító szervezet létrehozása; a programban együttműködő civil hálózat; a bizalom kiépítése az ott lakókban. A modell program tapasztalatai alapján került kialakításra a Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program II., hiszen továbbra is magán hordozza a negyed a 1

Az Európai Unióban az ilyen típusú integrált programok megnevezése

5

leszakadó városrészek társadalmi feszültségeit. Csak a már megkezdett integrált megközelítéssel, lehet lépésről-lépésre biztosítani a hosszú távú bizalom kiépülését, a társadalmi szövet összevarrását. A társadalomépítő lépések - itt lakók életminőségének javítása, munkahelyteremtés, oktatás kiterjesztése az interkulturális kapcsolatépítésre, civil szervezetek támogatása - adják az alapját az elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságának. Az MNP I alprogramjai:

I. Kísérleti jellegű alprogramok 1.

Bérlői Bevonással történő Épületfelújítás Alprogram

2.

Innovatív oktatási alprogram

3.

Innovatív foglalkoztatási alprogram

4.

Bűnmegelőzési alprogram

5.

Közösségfejlesztés alprogram integrációjának biztosítása

-

közösségépítés,

alprogramok

II. Nem kísérleti jellegű alprogramok 6.

Mátyás tér felújítása / GreenKeys

7.

Közösségi létesítmény kialakítása alprogram - Közösségi ház a Mátyás tér 15 épületben

8.

Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése alprogram helyiségbiztosítás

Az MNP I megvalósítására Budapest Fővárosi és Budapest Józsefvárosi Önkormányzat között megkötött támogatási szerződés értelmében a 2005-2008. közötti időszakban 821 millió Ft. használható fel, melyből 131 millió Ft kerületi önrész mellett a Fővárosi Önkormányzat 690 millió Ft vissza nem térítendő támogatást biztosít. A programhoz az elmúlt két év alatt további többlettámogatásokat nyertünk, az Interreg IIIB Cadses (2005) programra az Európai Uniótól - állami kiegészítő támogatással együtt - 54.688€-ot. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottságától nyertünk, a Polgármesteri Hivatallal együtt 10.000 eFtot, míg az ASTUTE projekt keretében az Európai Uniótól 3.000 eFt-ot. Ez összesen mintegy 27 millió Forint többlet támogatás. 2007. november 31-ig tehát Magdolna Negyed Program I. megvalósítására - 2005-ben: 55.000.000 Ft., 2006-ban: 38.455.466 Ft., 2007-ben: 257.477.029 Ft. – összesen 351 millió forintot fordítottunk.

6

2 Bérlői Bevonással történő Épületfelújítás Alprogram 2.1 Az alprogram leírása A Bérlői Bevonással történő Épületfelújítás Alprogramban (továbbiakban: „BBÉP”) azok a házak vesznek részt, amelyekben a bérlők partnerek a közös együttgondolkodásban, a tervezésben, a megvalósításban és az eredmények fenntartásában. Az alprogramban az épületek felújítási és korszerűsítési munkái mellett azonos hangsúllyal szerepelnek a közösségfejlesztési és foglalkoztatási célú beavatkozások. 2005-2008 időszakban a program 4 ház számára biztosít lehetőséget. A megvalósítási költség házanként - lakásszámtól függően - 50-100 millió Ft.

2.2 Az alprogram célja A bérlőknek a felújítási folyamatba történő bevonásának rövid távú célja a közvetlen lakókörnyezet iránt felelősséget érző kvázi-társasházi közösségek kialakítása, ezáltal hosszútávon fenntartható bérházak létrehozása.

2.3 Az alprogram megvalósítása 2.3.1 Kapcsolatfelvétel Az alprogram első negyedéve során több csatornán keresztül tájékoztattuk a helyi lakosságot a program lehetőségeiről, a részvétel feltételeiről. A program lényeges eleme, hogy a megvalósításhoz olyan aktív lakóközösségeket vártunk, akik a felhívást követően saját maguk határozzák el a programhoz való csatlakozást, és keresték fel társaságunkat. 2005. október 14-15-én a Mátyás téren megtartott programindító lakossági rendezvényen kezdte meg társaságunk az épületfelújítási program felhívását 100%-ban önkormányzati tulajdonú bérházak számára. Megkezdtük a programismertető ún. „SZÜRKE” füzet lakossági terjesztését és már néhány aktív ház képviselője kézhez kaphatta azt a szándéknyilatkozatnak megfelelő ívet, melynek 50%+1főnél nagyobb arányban történő Programindító rendezvény a Mátyás téren

7

kitöltésével és társaságunk részére történő eljuttatásával egy adott lakóközösség jelezhette részvételi szándékát. Ezen kívül a programot bemutató füzeteket eljuttattuk minden a Magdolna negyedben található önkormányzati bérház lakóinak, a helyi újságban, ügyfélszolgálati irodánkon és honlapunkon is közzétettük felhívásunkat. A 100%-ban önkormányzati tulajdonú bérházak lakóinak több ütemben történő tájékoztatása eredményeként 2006. I. negyedévében 4 ház bérlői közössége jelezte részvételi szándékát a BBÉP keretében megvalósuló, közösségi részvételen alapuló megújítási programba. A jelentkező házaknál – Dankó u. 7., Dankó u. 17., Magdolna u. 20., Szigetvári u. 4. – 2006. márciusig előzetes helyszíni bejárást tartottunk.

2.3.2 Kezdődő együttműködés 2006. II. negyedéve során megkezdődött a közvetlen együttműködés a résztvevő házakkal. Ennek keretében a Szigetvári u. 4 sz. alatti épület lakóközösségével 2006. május 11. és 2006. május 31-én, a Magdolna u. 20. sz. alatti épület közösségével 2006. május 22. és 2006. június 29én, a Dankó u. 17-ben 2006. június 22-én, valamint a Dankó u. 7-ben 2006. június 27-én tartottunk Lakossági találkozó a Magdolna utca 20-ban lakossági találkozókat. A találkozók alkalmával részletesebb felvilágosítást adtunk a program részleteiről – kitérve az MNP-re –, a bérlői bevonás lényegéről és céljáról. Felmértük a házak egyedi, a közösségek számára legfontosabb, a lakókörülményekkel összefüggő problémáit, igényeit. Ezek összegyűjtése mellett meghatároztuk a megújítási folyamat prioritásait. Minden alkalom után emlékeztető, jegyzőkönyv vagy szövegestáblázatos összefoglaló készült, melyet minden lakó kézhez kapott. Kiválasztásra kerültek a házak kapcsolattartó személyei, akiket a lakóközösségek választottak meg. A lefektetett alapkövek mentén megkezdődött az épületek építészeti, statikai, és épületgépészeti felmérése. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a 190/2006.(V.11.) sz. határozata alapján 2006. május 11-én Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft. és Rév8 között aláírásra került a Magdolna Negyed Program megvalósítása érdekében az az együttműködési megállapodás, melyben Felek meghatározták a Feladatmeghatározás szerinti feladatok konkrét megosztását. A következő hónapok során, a lakóközösségekkel közösen kidolgozásra kerülő középtávú épületfelújítási program előkészítésével párhuzamosan, a házak rövidtávú

8

együttműködési megállapodások keretében ütemtervet fogadtak el, az elkövetkező negyedév legsürgetőbb, a lakóközösség aktív részvételével megvalósítható feladataira vonatkozóan. Az így lefektetett ütemtervnek megfelelően 2006. júniusában indult meg az a felújítási folyamat, mely első körben azokat a kisfelújítási munkálatokat tartalmazta, melyek a bérlők bevonásával valósultak meg és nem igényeltek szakipari ismereteket, felújítási terveket, engedélyeket (pl.: pince-, padlás-, udvarlomtalanítás, stb.). Rév8 a hétvégenkénti közösségi munkák előkészítéseként egyeztetést tart a lakókkal, vagy az adott bérházban lakógyűlés (lásd fent megnevezett időpontokban), vagy a kapcsolattartók útján Rév8 irodájában egyeztetés formájában. Rév8 ennek során felméri a részt vevők létszámát, és ennek megfelelően a szükséges munkaeszközigényt (pl.: kesztyű, lapát, zsák, talicska, konténer, stb.), amit a munkálatok előtt a helyszínre szállít, a közösségi megbízott útján elzárattat. Rév8 munkatársai minden közösségi munkán – attól függetlenül, hogy hétvégére, illetve hétköznapra esik - jelen vannak. A társaság munkatársainak munkákban való aktív részvételének nem pusztán a munka felügyelete, vezetése, illetve ellenőrzése a célja; a bizalom megszerzéséhez vezető úton ez a lépés bizonyul a legsikeresebbnek.

2.3.3 Dankó utca 7. 2006. III. negyedévben augusztus 31-én tartottunk lakossági fórumot. A harmadik negyedév során a bérlőkkel történt folyamatos egyeztetés alapján a Dankó u. 7. sz. alatti házban a pincehelyiségek teljes lomtalanításával megkezdődött a felújítás.

Pincelomtalanítás közösségi összefogással a Dankó utca 7-ben

Három egymást követő hétvégén, 2006. augusztus 26-án, szeptember 2-án és szeptember 9-én összesen 9db 10m3-es konténer megtöltésével a teljes pince kiürítésre került. Az egész napos munkálatokban 10 lakás bérlői vettek részt, ami a teljes közösség kb. 80%-át jelenti(!). Szintén 2006. III. negyedévében készült el az épület gépészeti és statikai szakvéleménye, valamint építészeti felmérése. 2006. IV. negyedéve során 2006. október 12-én, és október 14-én zajlott le lakossági találkozó. 2006. év végén a lakók összefogásában valósult meg az ingatlan udvarának

9

rendbetétele. A zöldudvar kialakítása részeként Rév8 és a Zöld Fiatalok Egyesület (ZÖFI) munkatársai 2006. november 20, 28-án és december 1-én keresték fel az épület családjait interjúzás céljából. A házban a lakók által kiválasztott új postaládák lettek felhelyezve. A Dankó utca 7-ben egy 2007. január 9-én megtartott lakossági találkozóval kezdtük meg az új évet. Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 398/2007.(VII.04.) sz. határozatával elfogadta az épület 2008. december 31-ig tartó Épületfelújítási Tervét, és fedezetéül jóváhagyta az erre a célra előirányzott 65 millió Ft-ot. 2007. I. félévének meghatározó felújítási tevékenysége volt az udvarzöldítés, melyet Rév8 a ZÖFI együttműködésben hajtotta végre. Az udvarrekonstrukció a közösségi részvétellel zajló épületfelújítási program integráns részévé vált. Az Élő Udvar két mintaprojektje az „Egy élhetőbb és biztonságosabb Magdolna-negyedért” projekt keretében a Dankó utca 7. és Szigetvári utca 4. épületekben valósult meg. A projekt célja, hogy az épületfelújításban együttműködő házak belső udvarának zöldítésén keresztül hozzájáruljunk a bérházak lakóinak életminőség javításához, illetve a kertépítésen keresztül segítsük az öntevékeny lakóközösségek kialakulását. A Dankó utca 7-ben 2006. október 12-én került megrendezésre az első közösségi tervezés. Az információgyűjtés, egyben ötletbörze, célja a vázlattervek elkészítéséhez nélkülözhetetlen sarokpontok felállítása volt. Az első ötletek alapján elkészült koncepciót 2006. november 14-én vitattuk meg újra. November, december folyamán a ZÖFI munkatársai végig látogatták a ház lakóit, a személyes kapcsolatok

kialakítása és az egyéni elképzelések mélyebb megismerése céljából. A végleges terveket 2007. február 21-én az Erdélyi utcai iskola padsorai között tartott közösségi tervezés során készítettük el. A fizikai közösségi munkák az udvarrekonstrukciót kísérő gépészeti megújítással párhuzamosan folytak. Az udvar mérete, valamint kedvezőtlen adottságai miatt két hétvégén kizárólag tereprendezés folyt a lakók, hazai és külföldi zöld aktivisták és természetesen Rév8 és ZÖFI munkatársainak részvételével; 2007. március 11., március 24-25., március 31. és április 1-én már a termőföld behordásával és az első

10

növények elültetésével folytatódtak a munkálatok. A ház Élő Udvara 2007. május 1213-én egy kétnapos ültetéssel készült el teljesen

Közösségi udvarzöldítés a Dankó utca 7-ben

A közösségi részvétellel megújult belső udvar, a Szigetvári utca 4. szám alatt kialakított udvarral közösen 2007. május 16-án egy ünnepség keretében lett átadva, ahol a Polgármester Úr, Alpolgármester Asszony, a Főváros és Kerületi Önkormányzat képviselői, mellett a Minisztérium, szakmai szervezetek, valamint a média munkatársai is jelentős számban képviseltették magukat. A projektről olvashatnak.

részletesen

a

www.rev8.hu,

www.bunmegelozes.hu

oldalakon

Az udvarrekonstrukción kívül a ház ebben a félévben lett felszerelve kaputelefonnalhálózattal, valamint megerősítésre és átalakításra került a kapu, akadálymentes kapubejáró került kialakításra. Az együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan 2007. június 6., és 13-án, került megrendezésre lakossági találkozó. 2007. III. negyedévében megkezdődtek a hátsó, földszintes épületszárny födém-megerősítési munkálatai. 2007. utolsó heteiben megújul az épület elektromos hálózata.

2.3.4 Erdélyi utca 4. 2006. negyedik negyedévében új házként az Erdélyi utca 4. sz. alatti épület lakóközösségével kezdődött meg az együttműködés. A többi házhoz hasonlóan itt is összegeztük a házak lakóközösségének legfontosabb, a lakókörülményeikkel

11

összefüggő problémáit, igényeit. Ezek összegzése mellett meghatároztuk azokat a munkálatokat, amelyek a lakóközösség aktív részvételével 2006. év során még megvalósítható. A házban 2006. október 18-án tartottunk szervezett keretek között lakossági találkozót.

A közös helyiségek lomtalanítása az Erdélyi utca 4-ben

Jelen házban a pincehelyiségek teljes lomtalanításával kezdődött meg a felújítás. Két hétvégén, 2006. november 18-án és december 2-án összesen 7db 10m3-es konténer megtöltésével a teljes pince kiürítésre került. Az egész napos munkálatokban 9 lakás bérlői vettek részt, ami a teljes közösség kb. 60%-át jelenti. Megkezdődött az épület építészeti, statikai és épületgépészeti felmérése. A statikai szakvélemény 2007. I. negyedévében készült el. Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 398/2007.(VII.04.) sz. határozatával elfogadta az Erdélyi utca 4. sz. alatti épület 2008. december 31-ig tartó Épületfelújítási Tervét, és fedezetéül jóváhagyta az erre a célra előirányzott 70 millió Forintot. 2007. II. negyedévében a részben a bérlők munkájával felújításra került a ház kapuja. Kiépítésre került az épület kaputelefon-rendszere. A III. negyedév folyamán megújult a ház gázhálózata, ezt követően társaságunk lebontotta az épület udvarán álló romos, egykori műhelyépületet. Az év utolsó hónapjában a lépcsőházi nyílászárók cseréjével teljesülnek az együttműködési megállapodásban vállalt idei munkálatok.

12

2.3.5 Karácsony Sándor utca 22. Az épület képviselőivel 2006. májusában kezdődtek meg az egyeztetések, az időközben beérkezett szándéknyilatkozatok alapján. 2006. III. negyedévében a Szigetvári u. 4., és Dankó u. 7. épületek mellé harmadikként a Karácsony Sándor u. 22. sz. alatti épület kapcsolódott be a megújítási folyamatba, miután a Dankó utca 17. szám alatti ház lakói 2006. júliusában visszaléptek a programtól.

A közös helyiségek lomtalanítása a Karácsony Sándor utca 22-ben

Az újonnan belépő ház esetében az első két ház példáján kezdődött meg az együttműködés. A III. negyedév során megindult az a felújítási folyamat, mely első körben azokat a kisfelújítási munkálatokat tartalmazza, melyek a bérlők bevonásával kerülnek megvalósításra. Első lakossági megbeszéléseinket 2006. július 25-én, 2006. augusztus 31-én tartottuk a ház udvarán. 2006. július és augusztus során elkészült az együttműködésben részt vevő ház építészeti felmérése. A Karácsony Sándor utca 22ben egymást követő három hétvégén, 2006. szeptember 9-én, 16-án, valamint 30-án összesen 11db 10m3-es konténernyi lom került elhordásra. A bérházban a 29db lakásból 24db lakást laknak. A közösségi munkákban a bérlők kétharmada vett részt. 2006. III. negyedévében készült el az épület gépészeti és statikai szakvéleménye. 2006. szeptemberében elkezdődött a Karácsony Sándor u. 22. sz. alatti épület társadalmi felmérése. 2006. IV. negyedévében egy vadonatúj kapu került beépítésre, biztonsági, elektromos mágneszárral. A házban az előző negyedév végén kiválasztott új postaládák fel lettek helyezve. Az épület társadalmi felmérése december 22-én zárult le. A házban 2006. október 16-án, és november 15-én tartottunk lakossági megbeszéléseket. Budapest Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 50/2007.(II.15.) sz. határozatával elfogadta a Karácsony Sándor u. 22. ház 2008 december 31-ig tartó Épületfelújítási Tervét, az ahhoz kapcsolódó, Rév8 és a bérlői közösség között megkötött Együttműködési megállapodást és a felújítások fedezetéül jóváhagyta az erre a célra előirányzott 80 millió Forintot.

13

A házban 2007. január 24-én, február 6-án, február 15-én, február 21-én, március 29én, április 4-én, május 9., június 4-én tartottunk lakossági megbeszéléseket. 2007. június 18-án kezdődött meg az udvar megújítása. A többi házzal ellentétben, itt a lakók összefogásával lett feltörve az udvart borító betonfelület, és egy méter magasságban a teljes belső homlokzat hosszában le lett verve a vakolat. 2007. július és augusztus folyamán folytatódott vállalkozók bevonásával az udvar alatti gépészeti és burkolási munka, ciszterna került beépítésre. Fejlesztésre került a kaputelefonhálózat. Az együttműködési megállapodásban meghatározott felújítási ütemtervet 2007. IV. negyedévében Rév8 a lakóközösség kezdeményezésére módosította. Az előkészített elektromos-hálózati rekonstrukció, és a víz-, és csatornahálózat megújítása 2008. I. negyedévére lett halasztva. 2007. IV. negyedévében befejeződött az udvar zöldítése, közösségi zöldítés keretében a lakók három napos munka keretében végezték el a talajcserét a kialakított zöldfelületi részeken, és ültették el a mintegy 150 növényt. 2007. novemberében befejeződött a nyílászárók cseréje. Kompenzációs munkálatként azok a lakások lettek új nyílászárókkal felszerelve, ahol a bérlők részt vettek a korábbi egy év közösségi munkálataiban, illetve szociális szempontból indokolt. Társaságunk a lakossági kapcsolattartók által vezetett feljegyzések, valamint saját jelenléti íveink, jegyzőkönyveink alapján a szociális szempontokat figyelembe véve összeállította azt a kompenzációs listát, melyet a ház elé terjesztett, és a közgyűlés megvitatott, majd tételesen elfogadott. 2007. utolsó hónapjában megkezdődött a ház alagsori kishelyiségének közösségi célra történő átalakítása, klubhelyiség kialakítása bérlői összefogással. Megtörtént a lakásokon belüli fűtési rendszerek felülvizsgálata.

2.3.6 Szigetvári utca 4. A közösségi munkák sorában elsőként, 2006. második negyedéve során a Szigetvári u. 4. sz. alatti házban megkezdődött a felújítás, 2006. június 10-én és 2006. június 24én összesen 10 konténernyi (100m3) szemét elhordásával megkezdődött a pincehelyiségek teljes kitakarítása. A munkákat – miként a jövőben is – lakossági fórum előzte meg, ahol kitűzésre került a közösségi munka konkrét dátuma, tekintettel a lehető legmagasabb részvételi arányra, és a bérlőkkel történt folyamatos egyeztetés alapján Rév8 beszerezte a szükséges szerszámokat (zsák, konténer, lapát, fejsze, stb.), munkaruházatot (kesztyű, maszk, stb.). 2006. július és augusztus során elkészült az együttműködésben részt vevő ház építészeti felmérése. A Szigetvári utcai együttműködő házban a pincetakarítást követően a befalazott pinceablakok megnyitásra kerültek, majd az utcai nyílások új nyílászáróval lettek felszerelve. A bejárati kapu megújításra, megerősítésre került, új elektromos mágneszárral lett felszerelve. A lakók kiválasztották az új postaládákat, melyek felrakására 2006. október elején kerül sor.

14

Lomtalanítás a Szigetvári utca 4-ben

A harmadik negyedév során a Szigetvári u. 4 sz. alatti épület lakóközösségével 2006. augusztus 30-án, 2006. szeptember 21-én tartottunk szervezett keretek között lakossági találkozókat. 2006. III. negyedév során elkészült a ház gépészeti és statikai szakvéleménye A negyedik negyedév során a bérlőkkel történt folyamatos egyeztetés alapján a következő munkákat végeztük el: •

Az együttműködő házban az előző negyedév végén kiválasztott új postaládák kerültek felhelyezésre 2006. október elején. A földszinti vizesedés-elhárítási munkák előkészítéseként 2006. október 6-án a kapualj, 2006. november 18-án és 25-én az udvar vakolatleverése történt meg közösségi összefogással.

•

2006. november 20-21. az összes földszinti lakás részletes állapotfelmérést végeztük el. November 30. és december 10. között a betonburkolat feltörésével, árkolással, és 2m mélyen felületszivárgó lemezek felhelyezésével kezdődött meg a komplett udvarrekonstrukció.

•

December második felében kezdődött el az udvar visszaburkolása, az udvarrekonstrukció első ütemének záró munkájaként, melynek várható befejezése 2007. január eleje. 2006. utolsó napjaiban kezdtük meg a kaputelefon felszerelését, az átadás szerződés szerinti határideje 2007. január 19.

•

2006. negyedik negyedéve során az együttműködés keretében a Szigetvári u. 4 sz. alatti épület lakóközösségével 2006. október 11-én, október 17-én, október 26án, november 13-án tartottunk szervezett lakossági találkozókat.

Budapest Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 50/2007.(II.15.) sz. határozatával elfogadta a Szigetvári utca 4. 2008 december 31-ig tartó Épületfelújítási Tervét, az ahhoz kapcsolódóan, Rév8 és a bérlői közösség között megkötött Együttműködési megállapodást és a felújítások fedezetéül jóváhagyta az erre a célra előirányzott 100 millió Forintot. Az első félév folyamán aláírásra kerültek a bérlői közösségek és Rév8 közötti Együttműködési megállapodások, mellyel megteremtődött az MNP lebonyolító

15

szervezet és a közösség közötti napi kapcsolat intézményesülése. A megállapodások részletesen tartalmazzák a közösség és Rév8 feladatait, kötelezettségeit, a kapcsolattartás formáit, a felújítási folyamat részleteit. Külön egységként kezeljük az épületben megvalósított Élő Udvar projektet, amely az „Egy élhetőbb és biztonságosabb Magdolna-negyedért” című projekt keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával valósult meg. 2007. I. félévének meghatározó felújítási tevékenysége volt az udvarzöldítés, melyet Rév8 a Zöld Fiatalok Egyesülettel (ZÖFI) együttműködésben hajtotta végre. Az udvarrekonstrukció a közösségi részvétellel zajló épületfelújítási program integráns részévé vált. A projekt konkrét célja, hogy a bérlők bevonásával történő épületfelújításban együttműködő házak belső udvarának zöldítésén keresztül hozzájáruljunk a bérházak lakóinak életminőség javításához, illetve a kertépítésen keresztül segítsük az öntevékeny lakóközösségek kialakulását. Az Élő Udvar egyik akcióterülete a Szigetvári utca 4. épülete volt. A Szigetvári utca 4-ben október 17-én került megrendezésre a közösségi tervezés. A házban az udvaron 3 órás találkozók alkalmával megbeszélést folytattunk a lakók udvarra vonatkozó elképzeléseiről. Az információgyűjtés, egyben ötletbörze, célja a vázlattervek elkészítéséhez nélkülözhetetlen sarokpontok felállítása volt. Az első ötletek alapján elkészült koncepciót a közösséggel 2006. november 13-án vitattuk meg újra. A téli időszak alatt 2006. november és december folyamán a ZÖFI munkatársai felkeresték a ház lakóit, a személyes kapcsolatok kialakítása és az egyéni elképzelések mélyebb megismerése céljából. A végleges terveket a 2007. február 28-án tartott közösségi tervezés során készítettük el.

Átalakulás alatt és után a Szigetvári utca 4. udvara

A fizikai közösségi munkák az udvarrekonstrukciót kísérő gépészeti megújítással párhuzamosan, ütemezetten kezdődtek meg 2007. március folyamán. A vállalkozók által elvégzett udvarfeltörést és közmű-rekonstrukciót követően a lakók munkájának köszönhetően 2007. április 20-22-én készült el teljesen az udvar.

16

A közösségi részvétellel megújult belső udvarok 2007. május 16-án egy ünnepség keretében lettek átadva, ahol a Polgármester Úr, Alpolgármester Asszony, a Főváros és Kerületi Önkormányzat képviselői mellett a Minisztérium, szakmai szervezetek, valamint a média munkatársai is jelentős számban képviseltették magukat. (A projektről részletesen a www.rev8.hu, www.bunmegelozes.hu oldalakon olvashatnak). Az épületben az udvarzöldítés mellett 2007. májusában befejeződött az udvar alatti víz- és csatornahálózat rekonstrukciója is. 2007. szeptemberében megvalósult a gázhálózat mérőórákig történő teljes megújítása. 2007. utolsó negyedévében megvalósul a víz-, és csatornahálózat teljes megújítása is. Ennek keretében lakáson belüli beavatkozásokra is sor kerül. Kompenzációs és szociális szempontokat figyelembe véve többlet helyreállítási munkák, komfortfokozat növelését célzó munkák is megvalósulnak.

2.3.7 További házak Dankó utca 17.: a Dankó u. 17. sz. alatt található épület a negyed hagyományos beépítésének egyik legjellemzőbb példája. A ház képviselői harmadikként gyűjtötték össze a programban való induláshoz szükséges aláírásokat. 2006. június 22-én, augusztus 2-án tartottunk szervezett keretek között lakossági találkozót, miután a ház lakói kifejezték a programban való részvételi szándékukat. A ház 2006. év elejétől társasházi alapító okirattal rendelkezett. Mivel az MNP keretében megújuló épületek esetében a bérlemények a felújítást követő 5 évig elidegenítési tilalom alá esnek, a bérlők a részletes tájékoztatást követően a társasházzá történő alakulás mellett tették le voksukat, és írásban vonták vissza részvételi szándékukat; ezzel párhuzamosan az Önkormányzatnál kezdeményezték a bérlemények elidegeníthetőségét. Homok utca 7.: A Homok u. 7. sz. alatti épület egy 15 lakással rendelkező épület. Lakóival 2006. májusában kezdődtek meg az egyeztetések, az időközben beérkezett szándéknyilatkozatok alapján. Mivel jelentkezésük idején a programban megvolt az a négy ház, melyek megújítása biztosítható volt a program anyagi keretéből, tartalék házként szerepelt az épület. Miután a Magdolna u. 20. lakóival 2006. június végén megszakadt az együttműködés felvettük a kapcsolatot a ház kapcsolattartóival. 2006. július 27-én tartottunk lakossági találkozót. Mivel a bérlők tájékoztatása és a rendelkezésünkre álló adatok alapján tudomásunk volt arról, hogy az épületnek komoly statikai jellegű problémái vannak, az együttműködést attól tettük függővé, hogy a frissen elvégzett szakvéleményeink milyen eredményre jutnak. Az épület felmérései 2006. III. negyedévére készült el, melyek alapján azt a döntést hoztuk, hogy az épület MNPI-ben való részvételére nincs lehetőség, a ház sorsát más forrásból kell rendezni. Az ingatlan funkcióváltás céljából, iskolai sportudvar kialakításának programjával szerepel a Magdolna Negyed Program II. kiemelt projektjavaslatban.

17

Magdolna utca 20.: A Magdolna u. 20. szám alatti épület egy 60 lakásos monumentális épület, a negyed arculatának meghatározó épülete. A lakók negyedikként jelentkeztek a programba. A bérlőkkel három lakossági találkozót (2006. május 22., 2006. június 22., június 29.) követően az együttműködés - az együttműködést tanúsító lakók arányának rendkívül kis aránya miatt – határozatlan időre, azaz mindaddig felfüggesztésre került, amíg a bérlők nagyobb arányban nem támogatják a program előrehaladását. A ház a lakossági megbeszéléseken nagy számban vett részt (20-30fő), azonban a program előrehaladásának részletes feltételeinek megismerését követően mindössze 5 család állt ki a program megkezdése és végig vitele mellett. Így nem teremtődtek meg a program sikeres megvalósításának feltételei.

2.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei 2.4.1 Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer (BBFR) létrehozása Rév8 a bérlői közösségekkel kezdetben kibontakozó együttműködés tapasztalatait felhasználva állította fel 2006. nyarára azt az épületfelújítási programot, melynek gyakorlati megvalósítása 2008. december 31-i határidővel felelősséggel teljesíthető. A rendszer apró lépésekből építkező folyamatot takar, ahol mindenek előtt a felújítási munkák fizikai teljesítése helyett, a bérlők aktív szerepvállalását tekintjük elsődleges prioritásnak. A BBFR tartalmazza a házak programban való részvételének feltételeit, a megújítás fizikai és társadalmi lépéseit, valamint a későbbi működtetésre vonatkozó feladatokat. A BBFR alapkövei közül a következőket emeljük ki: •

a programba érintett épületek bérleményei a megújulást követő 5 évben nem elidegeníthetők;

•

a program csak akkor működik, ha a bérlők többsége partner a program megvalósításában – ez vonatkozik az egyes felújítási lépésekre is;

•

minden munkafázis a lakók támogató döntését követően kezdődik el

•

a program törekszik a bérlők munkába történő bevonásába, az ellentételezés elsősorban kompenzációs rendszer mentén történik;

A BBFR, mint a közösségi részvételen alapuló épületmegújítás keretfeltételeit biztosító rendszer egyedi programokká a bérházakkal megkötött Együttműködési Megállapodásokban öltött testet.

18

2.4.2 4db önkormányzati megkötése

bérházzal

Együttműködési

Megállapodás

A nagyobb együttműködő házakkal, azaz a Karácsony Sándor utca 22. és Szigetvári utca 4. sz. alatti házakkal 2006. szeptember és 2007. január, míg a kisebbekkel, azaz a Dankó utca 7. és Erdélyi utca 4. házakkal 2007. március és május között számos egyeztetést követően dolgozta ki társaságunk azt az együttműködési megállapodást, mely rögzíti az Önkormányzat nevében eljáró Rév8 és a bérlői közösségek együttműködésének részleteit, a szerződő Felek feladatait és kötelezettségeit 2008. december 31-ig. A megállapodások előbbiek esetében 2007. február 15-én, utóbbiak esetében 2007. június 4-én lettek aláírva. A megállapodásokat az adott épület bérlőinek legalább 50%-a +1 főnek kellett aláírnia ahhoz, hogy érvényes legyen. A házak megválasztották a közös képviselőiket (3fő/ház) és meghatároztuk a közösségi döntések menetét. A megállapodások tartalmazzák az összes épületfelújítási lépést, Rév8 és a bérlők feladatait, kötelezettségeit, különös tekintettel azokra a munkákra, melyekben a bérlők aktív szerepet vállalnak és azért kompenzációban részesülnek.

2.4.3 4db önkormányzati bérház Együttműködési Megállapodás szerinti felújításának megindítása a kísérlet finanszírozási keretei között Az Együttműködési Megállapodás alapján a felújítási folyamat az 1.3. pontban foglaltak szerint valósul meg.

2.4.4 Az Együttműködési Megállapodás lakóközösség foglalkoztatása

keretei

közötti

a

bérlői

Társaságunk a közbeszerzési törvény által adott keretek között törekszik lehetőséget teremt a bérlők foglalkoztatására. Az MNPI során kísérleti jelleggel folynak próbálkozások arra, hogy munkalehetőséget teremtsünk a lakók számára. Az eltelt 2 év alatt alkalmaztunk házban lakó vállalkozót, szerződtünk olyan kivitelezővel, aki lehetőséget adott az ott lakóknak, hogy nála dolgozhassanak. Legkedvezőbb tapasztalataink a kompenzációs ellentételezéssel járó munkavégzéssel vannak.

19

3 Innovatív oktatási alprogram 3.1 Az alprogram leírása Az oktatási program az Erdélyi utcai Általános Iskola fejlesztési programját tartalmazza. Az iskola gimnáziummal történő összevonásán felül tanárképző és gyermek programok beindítása szerepel a programban. A tanárképző program során a leendő tanárok sajátítják el a multimédiás oktatáshoz alapvetően szükséges tudást és tanulják meg azokat a kiegészítő technikákat, amelyekre a jövőben elengedhetetlenül szükségük lesz. Kiscsoportos foglalkozás-sorozat elindítása: ennek keretében a diákok könnyen, játszva, tanulva, szórakozva sajátíthatják el a kreativitás, a csoportmunka, az önfegyelem alapszabályait. Emellett könnyen megszerezhetnek olyan praktikus technikai tudást is, amelynek a gyakorlati életben is haszna van (pl.: számítógép és internet használat, videotechnikák).

3.2 Az alprogram célja Az oktatási programok rövidtávú célja az iskoláról kialakult negatív kép megváltoztatása, az intézmény szegregáltságának oldása, vonzó oktatási intézmény kialakítása, az immár általános iskola és gimnázium oktatási programjának fejlesztésével, az intézmény nyitottságának megteremtésével. Hosszútávú cél a negyed iskolázottsági színvonalának emelése, versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételek kialakítása.

3.3 Az alprogram megvalósítása 3.3.1 Szervezeti átalakulás, új oktatási programok Az Erdélyi utcai Általános Iskola megújítása nem csak az oktatási alprogram, hanem az egész Magdolna-negyed szociális rehabilitációjának meghatározó eleme, hiszen a gyermekek későbbi boldogulásához elengedhetetlen egy minőségi képzést adó, továbbtanulási lehetőségeket is nyújtó, a felnőtt képzést is szem előtt tartó, nyitott rendszerű oktatási intézmény. Az intézményfejlesztés keretében az általános iskola a Dugonics utcai Dugonics András Gimnáziummal került összevonásra. Az intézmény-összevonás elsődleges hatása, hogy oldja a jelenleg szinte 100%-ban roma tanulók képzését felvállaló általános iskola elszigeteltségét. Emellett lehetőséget teremt a negyedben élő hátrányos helyzetű fiataloknak (és a felnőtteknek is), hogy akár az általános iskolai tanulmányaikat közvetlenül folytatva érettségit szerezzenek, amely sok szakma betöltésének elengedhetetlen feltétele.

20

Az újjáalakult iskola - mely művészeti képzést is nyújtó oktatási intézményként a negyed múltjára is épít - megnyitása és működése hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz a szemléletbeli változáshoz, amely a tanulás, a munka értelmének, hasznosságának felértékelődéséhez vezethet. Az iskola egyike azon kevés budapesti intézménynek, amely lehetőséget ad a felnőttek általános iskolai képzésére, és nappali tagozatos rendészeti szakképzést is végez. A középiskolás korosztály iskolába történő beköltözése fokozza azt az igényt, hogy az iskola nyisson a környék lakossága felé, programjaival egyre inkább „nyitott iskola” jelleggel működjön, valamint új keresletet teremt a megnyíló Közösségi Ház programjai iránt. 2006 I. negyedévben az Iskola elkészítette az új intézmény arculati programját. Rév8 elkészítette az intézmény épületének felmérési tervdokumentációját. Az Iskola Rév8 közreműködésével megállapodott az épület új hasznosítási lehetőségeiről. A szervezetek elfogadták az épület alkalmassá tételéhez szükséges első ütemű karbantartási, felújítási terv. 2006. tavaszán az Erdélyi utcai Általános Iskola épületének pincéje a korábbi munkacsoporti értekezleteken történt megállapodás értelmében teljesen kiürítésre került és a jövőbeli hasznosítási elképzelések terepévé vált. 2006. március hónapban Soós Kata képzőművész elkészítette az Iskola tanulóit és pedagógusait egyaránt érintő „Digitális gyerekkor” oktatási programjának tervdokumentációját. Budapest Józsefváros Önkormányzata és a Rév8 2006. április 24-én a Svéd Nagykövetség támogatásával a „Svédületes! Svéd-magyar randevúk” és az MNP keretében az ún. Ravasz Róka-projekt oktatási modellprogram témájában szervezett egy bemutató előadást az Erdélyi utcai iskolában, melyen a kerület minden általános iskolai oktatási intézménye képviseltette magát. A program következő eseményére 2006. június 13-án a Corvin Budapest Filmpalotában került sor, ahol az oktatási programról egy dokumentumfilm került levetítésre. A bemutatók eredményeként többszöri egyeztetést követően 2006. szeptemberében az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnáziumban délutáni foglalkozásként elindult a Ravasz Róka oktatási projekt kísérleti csoportja.

A Ravasz Róka projekt bemutató előadása

21

2006. szeptember 1-jén az Erdélyi utcai iskola immár 8+4 osztályos Általános Iskola és Gimnáziumként kezdte meg működését és az MNP részeként két délutáni kiegészítő oktatási program vette kezdetét az Iskolában. A MNP oktatást érintő programjainak koordinálásra egy „tutor” tanár lett kinevezve az iskola részéről. Az elkészült oktatási tervnek megfelelően Soós Kata vezetésével megkezdődött a „Kidpix digitális gyermekkor” művészeti oktatási program. Heti 1x4 óra terjedelemben pedagógus, 1x2 óra terjedelemben gyermekképzés folyt. A programban 18 diák és 20 pedagógus vett részt. Az elsősorban számítástechnikai eszközökkel történő képzés által támasztott magasabb szintű technikai igények miatt megkezdődött, és október elején fejeződött be az oktatási intézmény gépparkjának fejlesztése, kiegészítése szintén az MNP keretében.

3.3.2 Kidpix - gyermekképzés A megvalósított programok jellegüket tekintve kétféle csoportra bonthatóak. Egyrészt egy olyan programcsomagra, amely a vizuális művészetek azon spektrumát választotta kiindulásul, melyek az újmédiák által kínált lehetőségeket használta az alkotásban és azokra reflektált. Másrészt egy olyan programsorozat, amely a drámapedagógia alapjaira épülő foglalkozássorból állt, mely ugyanezen multimédiás eszközöket a drámajátékba beépítve alkalmazta. A programban a 2006-2007. tanévben a 3. és 4. osztályos diákok vettek részt, 16 tanuló, 3 csoportban, heti egy alkalommal, két órában dolgoztak együtt drámapedagógussal, képzőművészekkel illetve a napközis pedagógusukkal. Az egyes alkalmak három tematikus részre bonttattak, az első részben a felvetett téma manuális megoldásával, a másodikban a dramatikus feldolgozásával és a harmadikban pedig a digitális megoldással dolgoztunk. A drámajátékban mindenki részt vett, kis csoportban (kb.: 5 fő egy játékban), ezalatt a többiek az alkotáson dolgoztak. A foglalkozások témái közt szerepelt maszk készítés, papírszereplők reklámfilmekbe, maszkos képregény készítés, lakásdesign –lakberendezés, számítógépes graffiti, portrék, feliratok alkotása stb. A Kidpix gyermekprogram a 2007-2008. tanévben is folytatódott, úgy hogy az iskola pedagógusai fokozatosan átveszik a képzés vezetését, és a program gazdái külső szakmai segítséget nyújtanak a megvalósításhoz. Az aktuális tanévben havi 16 alkalommal folynak gyermekfoglalkozások, továbbá havonta 4 tanárképző foglalkozásra nyílik lehetőség.

3.3.3 Kidpix - tanárképzés Az iskola adott otthont annak a 128 órás tanárképző programnak, melynek keretében az iskola tanárai elsajátíthatták a multimédiás oktatáshoz alapvetően szükséges tudást és megtanulhatták azokat a kiegészítő technikákat, melyekre a jövőben elengedhetetlenül szükségük lesz. A tanárok számára kialakított digitális-művészeti

22

képzés multimédiás alapismeretekből, videótechnikából, számítógép és internet használatából, valamint a vizuális oktatás mediális technikákhoz kapcsolódó módszertanának megismeréséből állt. A pedagógusok csapata mára nagyobb biztonsággal használja a számítógépet, fényképezőgépet, és a társaság fele pedig a komolyabb felkészültséget igénylő grafikai programokban is jártasságot szerzett. Minden pedagógus készített egy prezentációt egy iskolai eseményről illetve videón és fotón feldolgoztak egy-egy általuk választott témát. Készültek vizuális segédanyagok egy-egy órához illetve magyarázó segédanyagok például a könyvtár használatához. A programok eszközigénye nagyjából azonos volt. Az átjárás mind a technika folyamatos elsajátítása révén, mind a tematikai alap karaktere révén biztosított volt. Tehát aki az egyik programban előrehaladt, hasonlóan haladt a másikban is. A csapat számára nagyon fontosak és eredményesek voltak a drámatechnikára épülő órák, melyek során olyan módszereket ismerhettek meg, amiket a délelőtti szakórákon sikerrel tudtak alkalmazni. Részt vettek egy konfliktuskezelést tárgyaló 5x4 órás foglalkozás sorozaton, mely a visszajelzések alapján nagyon eredményesnek bizonyult. A pedagógusok a mesék dramatikus feldolgozását az iskolai óráikon is megtették és a „Roma Nap” valamint az iskolai nyílt nap keretében egyes elemeit bemutatták. A multimédiás technikákat az iskolai órákon túl a kirándulásokon, farsangon használták, és nagy sikert arattak felvételeikkel, prezentációikkal. A program végén közösen állítottuk össze egy-egy gyerekcsoport számára a következő foglalkozások munkatervét. A pedagógusok a hospitálások során elsajátíthattak olyan vizuális pedagógiai módszereket a gyakorlatban, melyeket különböző művészetpedagógiai műhelyekben ismerhettek meg. Jártak a Jövő Háza Jövő Iskolájában, ahol a digitális technikák legújabb felhasználási lehetőségeit tanulmányozták, a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti műhelyben, ahol képzőművész pedagógusok kreativitást fejlesztő alkotói programjában vettek részt. Múzeumpedagógiai módszereket tanultak a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógiai csoportjával való közös munkájuk során illetve a projekt módszer egy-egy példáját gyakorolták a Rogers Iskolában. A pedagógusok és a Kidpix közös pályázatot készítettek, melynek köszönhetően nem csak a pedagógusok, de a gyerekek is ellátogattak egy-két foglalkozásra a fent említett műhelyekbe. záltal a Kidpix-ben dolgozó harmadikos és negyedikes gyerekeken kívül a gimnáziumi osztályok és a felső tagozatosok is kipróbálhatták magukat a vizuális alkotóműhelyekben, megismerték a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét, betekintettek a Magyar Nemzeti Galéria kulisszái mögé és részt vettek Mars utazáson a Jövő Házában.

3.3.4 Ravasz Róka Program Szintén 2006. szeptemberében indult el a svéd gyökerekre visszavezethető Ravasz Róka oktatási modellprogram, mely heti 2x2órában jelentett tartalmas elfoglaltságot az iskola alsó tagozatos diákjai számára. A program négy civil szervezet összefogása

23

keretében valósult meg. A programban a 2006/20007-es tanévben 20 diák vett részt. A projekt a gyermekek nyelvi fejlesztését tűzte ki alapcélul, melynek során az aktív kétnyelvűség fontos szerepet kapott. A projekt az olvasás- és írástanulást élvezetessé és szórakoztatóvá teszi, hogy a gyermekek saját olvasmányélményeiknek köszönhetően a későbbiekben is aktív olvasók maradjanak. Az olvasás tanításának leghatásosabb módja, ha több oldalról, többféleképpen közelítik meg. A gyermekek érdeklődése nő az olvasás iránt, ha a tanár felolvas nekik, együtt olvas velük, majd lehetőséget kapnak az önálló olvasásra. Közös meséket és történeteket írtak, melyeket aztán újra és újra elolvashattak együtt. Közösen dolgoztak a mesék szövegével, pl. szavakat és betűket kerestek. Néhány történetből ún. nagy-könyvet készítettek, melyet a gyerekek nagy lelkesedéssel olvasnak csoportosan és önállóan is. Minden nap lehetőséget kaptak a gyerekek, hogy szabadon elmeséljenek valamit, ami foglalkoztatja őket. Így elérhető, hogy meg merjenek szólalni mások előtt és megtanulják előre végiggondolni a mondanivalójukat. Beszédkészségük fejlesztése érdekében egy szabadon választhatott képről is beszélnek. Utóbbi program jellegéből adódóan hangsúlyosabban épít a könyvtárakkal történő együttműködésre, ezért 2006. novemberében a projektet megvalósító civil szervezetekkel közösen felvettük a kapcsolatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárával. A sikeres megbeszélés eredményeként a szervezetek megállapodást kötöttek a programban való együttműködésre. Havonta egyszer a gyerekek felkeresték a könyvtárat, ahol a könyvtáros beszámolt azokról a könyvekről, melyeket utána az osztály kikölcsönzött. A tanárok minden nap felolvastak ezekből a könyvekből.

3.3.5 Egyéb készségfejlesztő programok A Mátyás tér megújításának programjához kapcsolódóan az iskola adott otthont 2006. december 1-2-án annak a műhelymunkának, ahol közösségi részvétellel, az iskola támogatásával (tanárok, diákok, egyetemisták, civil szervezetek és néhány lakó), közösségi munka keretében készültek el a tér új utcabútorait, az ún. ülődombokat, melyek 2007. tavaszán kerültek kihelyezésre a Mátyás téren. A 2007/2008 -as tanévre történő beiskolázáshoz kapcsolódóan 2007 áprilisában került megrendezésre a jövendő elsősöket és szüleiket megcélzó nyílt nap, melynek keretében a gyermekeket és kísérőiket az iskola egyedi programjait bemutató órái, kézműves foglalkozások, nyitott számítógépes terem, izgalmas játékok várták.

24

3.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei 3.4.1 A „digitális gyerekkor” program szervesen beépül az iskola művészeti nevelési programjába, segíti a hátrányos helyzetű gyerekek képességeinek kibontakozását A kidpix program elmúlt tanévben történő megvalósítása bizonyítja, hogy az iskola nevelési programjához jól kapcsolódik. A program 2006/2007. tanévben lemorzsolódás nélkül futott végig. A kedvező visszajelzések a program folytatásának szükségességét támasztják alá. Az iskola beszámolója alapján mondhatjuk, hogy azok a sikerek és eredmények, melyek a program során elérhetővé váltak a tanulók számára, nagy mértékben, pozitív irányba befolyásolták a hagyományos iskolai tantárgyakban elért eredményeket. A programban résztvevő gyerekeknek sokat fejlődött a koncentrációs képességük, hallási figyelmük, kifejezőkészségük, szókincsük. Könnyebben érnek el sikereket önálló munkavégzés során. A csoportmunka révén csökkent az agresszió a csapatban és ez nagymértékben segíti az iskola pedagógusainak munkáját az iskolai tanórákon. A mediális eszközök, melyek a technikai alapját adták a multimédiás alkotóprogramoknak fontos szereplőkké váltak az iskola életében. Mivel olyan virtuális világgal jelentenek közvetlen kapcsolatot, mint a filmek, a televízió közvetítette világ, azok jelenségeinek elemzésére a gyakorlat révén is lehetőség adódott. A digitális kommunikációs eszközök szabad hozzáférést biztosítottak olyan információkhoz és tudáshoz, ami előzőleg a technikai felkészültség vagy a szükséges ismeretek hiányában nem volt elérhető számukra. A folyamat során azt a frusztrációt, ami a hátrányos helyzetű gyerekekben gyakran alakult ki a „drága”, tőlük elzárt, általuk nem használható „mesedobozok”, computerek láttán, azzal sikerült oldani, hogy minden héten szabadon használhatták az iskola rendelkezésére álló eszközöket az alkotásuk megvalósításához: számítógépeket, fényképezőgépeket, videókamerát, nyomtatót. A legnagyobb érdeklődés a kamerázás irányában mutatkozott. Ami komoly segítség a gyerekek számára az önkép kialakításában. Ezen programok bevezetése az iskolában, mint a tanórákat kiegészítő foglalkozások, hozzájárultak ahhoz, hogy az iskola a szemükben többé ne az állandó számonkérések és megmérettetések színhelye legyen, hanem egy kreatívan használható terep, ahol adott esetben a diákok elképzelései alakítják az eseményeket és a produktum, a munka eredménye mindenki számára látható. A gyerekek az elkészült munkákat hazavitték, de megnézhették azok dokumentációit a weboldalon illetve a folyosón ki is állítottuk azokat.

25

3.4.2 Az intézmények összefogott tevékenysége nyomán a „digitális gyerekkor” program ismertté válik a kerületben és Budapesten, az iskoláról kialakult kedvezőtlen kép átalakul Az MNP keretében rendezett szakmai rendezvények révén az Erdélyi utcai iskolában kibontakozó kiegészítő oktatási programok általános ismertségre tettek szert a kerület oktatási intézményei körében. Mivel a rendezvényekre, vitákra nem csak a helyi szereplők kaptak meghívást, hanem „külső” szakemberek, sőt külföldiek (Birgitta Alleklev és Lisbeth Lindvall) is a programok ismertsége túllép a kerület határain. A Ravasz Róka Program módszereit a 2007/2008. tanévben a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskola is átvette. Az iskoláról alkotott kép változásáról megállapításokat tenni két év leteltével csak óvatosan lehet, az adatokból sem utalhatunk tendenciákra. Az iskola nyitottabbá válása azonban minden bizonnyal szerepet játszik abban, hogy az első osztályba beiratkozottak létszáma az elmúlt tanévhez képest nőtt.

3.4.3 Az óvodák tevékenysége hatására többlet eszközök birtokában könnyebben tudnak megfelelni az iskolák elvárásainak Az iskola kiegészítő programjai révén törekedtünk az óvodákkal való kapcsolatok bővítésére – pl.: kisiskolások felolvasásaival -, melyet a jövőben még intenzívebben tervezzük tenni.

26

4 Innovatív foglalkoztatási alprogram 4.1 A program rövid bemutatása A Magdolna Negyed Budapest, Józsefváros egyik leghátrányosabb helyzetű területe. A negyed egy összefüggő krízisterület, mind gazdasági, közbiztonsági és szociális szempont tekintetében is. Gazdasági szempontból az egyik legsúlyosabb gondja az alacsony képzettség, a magas munkanélküliség, és az alkalmi munkákból élők magas aránya. A negyed önfenntartó képessége minimális, mely a környéken élők alacsony foglalkoztatottságából adódik. Mindez arra vezethető vissza, hogy az alkalmi munkából élők, a munkanélküliek nem megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek semmilyen képzettséggel. Továbbá az analfabétizmus nem csak az idősebb korosztály körében magas, hanem a tizenévesek között is jelentős ennek aránya. Tizenévesen, viselkedési problémáik miatt magántanulóvá vált gyerekek magas hányada nem fejezi be kötelező alapfokú tanulmányait, így megfelelő szakmát sem tudnak szerezni. Szakképesítés hiányában tartós munkaviszony létesítése szinte teljesen lehetetlen, melynek következtében a folyamatos jövedelemszerzés is akadályokba ütközik. Az innovatív foglalkoztatási alprogram több részről próbálja elérni a negyed gazdasági aktivitásnak növekedését. Felnőttképzési programok szervezésével, valamint felzárkóztató képzések tartásával, továbbá a negyedben található üresen álló önkormányzati helyiségek inkubációs helyiségként való hasznosításával szeretnénk a területen fokozni a kisvállalkozói tevékenység élénkítését. Romák foglalkoztatásának javítása, beintegrálása a gazdasági életbe.

4.2 A terület sajátosságai Mint az előzetes megvalósíthatósági tanulmányból már látható volt a Magdolna Negyed foglalkoztatási helyzete rendkívül kedvezőtlen, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya 60%, a foglalkoztatottak száma 35,2% volt 2001-ben, 2,7%-kal alacsonyabb, mint a kerületi átlag. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna negyedben a legmagasabb a munkanélküliség: a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,6%, mely pontosan a duplája a fővárosi értéknek. A negyedben a regisztrált munkanélküliek aránya 6,2%, a tartós munkanélküliek aránya pedig 2,8%. A Józsefvárosi iskolázottságot tekintve a negyed terültén magas az általános iskolát sem végzettek koncentrációja és kritikusan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. A 15 évesnél idősebb népesség körében 10%-ot meghaladó (10,2%) az általános iskolát be nem fejezettek aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éves és annál idősebb korúak körében nem éri el a 10% (9,4%), így jelentősen alatta marad a 15%-os küszöbértéknek.

27

4.3

Az alprogram célja

Az MNP hosszú távú gazdasági célja: a terület gazdasági pozíciójának erősítése, a gazdasági aktivitás élénkítése. A foglalkoztatási és képzési programok megcélozzák a terület

jövedelemtermelő

és

önfenntartó

képességének

javítását,

a

helyi

munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését.

4.4

Innovatív Foglalkozatási alprogram megvalósítása

3.4.1 Roma helyzet a Magdolna Negyedben A munkaerő-piaci helyzetet tekintve a kerületben is a roma népesség a leghátrányosabb helyzetű csoport. A kerületi roma kisvállalkozásokra jellemző, hogy jelentős részük alacsony hatékonysággal működik, nem rendelkezik a versenyképességhez szükséges szellemi kapacitással, ismerettel és tudásanyaggal. A vállalkozók közül csak nagyon kevesen ismerik a pályázati lehetőségeiket, és még kevesebben alkalmasak arra, hogy sikeres közbeszerzési pályázatot nyújtsanak be. A hátrányos helyzethez az is hozzájárul, hogy a roma vállalkozások társadalmi elfogadottsága elég alacsony a kerületen belül is. 2007. szeptemberében aláírásra került egy keretmegállapodás a Rév8 és a Józsefvárosi Roma Szolgálat, melynek célja, hogy a közös együttműködéssel elérjünk minél több Magdolna Negyed béli lakost. A Magdolna Negyed Területén igen magas számban élnek romák, akiknek túlnyomó többsége munkanélküli. Ez egyértelműen a szakképzetlenség, valamint a nem megfelelő szakképzetség következménye. A hátrányos helyzetűek visszaintegrálása a gazdaságba elkezdődött. Az épületfelújítás, valamint a köztéri rehabilitációk kapcsán lehetőségük nyílt és nyílik építőipari munkákba, valamint a ház felújítása kapcsán adódó tevékenységekbe való bekapcsolódásra és így jövedelemszerzésre. A lakók bevonása a munkálatokba első sorban kísérleti jelleggel történt. Bérlők bevonásával történő épületfelújítás (BBÉ) kitűnő lehetőséget biztosított arra, hogy az érintett rétegek bekapcsolódjanak a ház megújításával kapcsolatos tevékenységekbe. A kezdetekkor nem rendelkeztünk megfelelő tapasztalattal azt illetően, hogy melyik a legmegfelelőbb motiváció azon személyek újbóli foglalkoztatására, akik évek óta munkanélküliek. Az elkezdődő felújításba eleinte szívesen kapcsolódtak be a lakók, például a Szigetvári utca 4. szám alatti épület falának szigetelését a házban lakó egyik vállalkozó végezte, aki a ház más lakóját is alkalmazta a szigetelés során. Továbbá a BBÉ kapcsán olyan vállalkozókat próbáltunk a felújításba bevonni, akik lehetőséget biztosítottak a lakók számára a munkálatokba való bekapcsolódásra jövedelem ellenében.

28

Erre jó példa a Karácsony Sándor utca 22. számú ház, ahol a vállalkozó a ház egyik roma lakóját foglalkoztatta az épen aktuális munkálatok kapcsán. A BBÉ folyamán több alaklommal történt meg a lakók bevonása a felújítási tevékenységekbe. Ilyen volt például a pincetakarítás, az udvart borító beton feltörése és elhordása, az udvar rendberakása. Ezen munkálatok esetében a részvevők nem kaptak pénzbeli juttatást, hanem a későbbiek folyamán részesültek kompenzációba. Ez a kompenzáció minden ház esetében másként alakult, a munkafolyamat ütemétől függően. A Karácsony Sándor u. 22. esetében a közösségi munkákban szerepet vállalók kompenzálásként nyílászáró cserét kaptak, míg ugyanez a kompenzáció a Szigetvári utca 4. esetében gáz, valamint a víz és csatornahálózat felújítást követő helyreállításokra koncentrált, valamint az életveszélyes gázkészülékek cseréjére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy abban az esetben, mikor nem pénzbeli kompenzációról van szó, akkor sokkal kisebb a feszültség a lakók között, és ez sokkal kevesebb konfliktust szül. Továbbá a konfliktusok elkerülése érdekében sokkal kevésbé szívesen kapcsolódnak be olyan munkafolyamatokba, melyért pénzbeli juttatást jár, de azokat a tevékenységeket szívesen végzik, melyért meghatározott kompenzációt. A megfigyelések alapján ebből a juttatási formából sokkal kevesebb konfliktust adódik, így ez közkedveltebb. A lakók maguk szorgalmazták ezt a térítési formát. Továbbá a nem pénzbeli kompenzáció összege magasabb, mind ugyanazon tevékenységért kapott pénzbeli juttatás. Valamint a nem pénzbeli jutatatást célzottan tudjuk nyújtani, ezek a kompenzációk úgy lettek meghatározva, hogy a legszükségesebb helyre kerüljenek és olyan dolgok legyenek belőle finanszírozva, amire más esetben nem fordítanának a lakók.

3.4.2 Üres helyiségek inkubátor-ház típusú hasznosításának megindítása A program céljára 5 darab üresen álló önkormányzati tulajdonban lévő helyiség került kijelölésre, melyek a következők: Utca Dobozi Dobozi Homok Erdélyi Szerdahelyi

Házsz. 27 27 8-10 10 11

Em/a Fsz. PE. PE. Fsz. A.FSZ.3.

m2 373 319 63 49,00 35,00

elhelyezkedés fsz. utcai utcai pince utcai pince fsz. utcai fsz. utcai

A helyiségeket Budapest Józsefváros Önkormányzata a program megvalósításának céljából a Rév8 rendelkezésére bocsátotta és 2007. október 24.-i képviselő-testületi ülésén jóváhagyta. Ezt követően a helyiségek bejárása megtörtén, és a fent megnevezett helyiségek műszaki felmérése folyamatosan történik. A felmérések befejezését követően, megkezdődik a pályázat kiírása innovatív kisvállalkozók számára. Mindeközben elindul a helyiségek felújítása, átalakítása, valamint

29

alapszintű felszerelése, hogy a sikeres pályázók 2008 folyamán birtokba vehessék a helyiséget, és vállalkozásuk számára megfelelően berendezhessék. Az inkubációs helyiségek kialakításával próbálunk a negyed területére vonzani innovatív vállalkozásokat, melyek nagymértékben segíthetik a terület önfenntartó képességének növekedését. A sikerese vállalkozások élénkítik a környék gazdaságát, mindamellett természetesen, hogy potenciális munkahelyet is teremtenek.

3.4.3 Felnőttképzés, munkahely-közvetítés és tanácsadás A képzési programok összeállításához első lépésben meg kell ismerni, hogy milyen tudás és munkatapasztalatokkal rendelkeznek a Magdolna negyedben élők, és megtudni, hogy milyen terveik vannak saját jövőjüket illetően. Ennek első lépéseként történt meg a lakosság körében egy kérdőíves felmérés, melynek kiértékelése folyamatban van. A program eredményessége szempontjából ismerni kell, a Budapesti munkaerő-piaci keresletet. Melyek azok az iparágak, szakterületek, amelyek hosszútávon tudnak munkát biztosítani, munkaerő felszívó hatásuk tartósan fennmarad. Ezen adatok összeállításában a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal működünk együtt. Ezen információk ismeretében lehet összeállítani a célcsoport részére olyan képzési programokat, amely a szaktudás megszerzése mellett tartalmaz egy felzárkóztatási oktatási csomagot, készség és képességfejlesztő programokat, önismereti és kommunikációs tréningeket. Többek között a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal létrejött egy együttműködési keret megállapodásunk, mely jelen pillanatba egy jó strukturált, közös cél érdekben tevékenykedő munkacsoport felállításán dolgozik. A komplex oktatási program képes megfelelő tudáshátteret, és alkalmazkodó képességet biztosítani a főleg alkalmi munkákból élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára, hogy hosszútávon is megtartható, magasabb jövedelmet biztosító munkát találjanak, és bent maradjanak a munkaerőpiacon. A komplex oktatási programot több oktatási és szakképzési intézmény együttműködésével valósítható meg. A képzési programok kapcsán arra törekszünk, hagy a tanfolyamok mindenki számára elérhetőek legyenek. Ehhez szükséges a jól előkészített kommunikáció mellett a többlépcsős oktatás is. A negyedre jellemző az alacsony iskolázottság és nem ritka a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettség sem. A nyolc osztályos bizonyítvány megléte nélkül nem lehetséges szakképzésben való részvételre. Ezért a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium biztosítani kívánja a 8 osztályos felzárkózató képzést. A felnőttek számára tartott felzárkóztató oktatások az első lépés a későbbi szakképzési rendszerben való részvételnek.

30

4.5 Eredményelvárás A Magdolna Negyed Program célja a negyed területén lakók önfenntartó képességének növelése, mindezt az analfabétizmus csökkentésével és a munkaerőpiac számára megfelelő munkaerő képzésével szeretnénk elérni. Továbbá kisvállalkozások fellendítésével. Az MNP I. folyamán 5 db inkubációs helyiség kerül átadásra innovatív kisvállalkozók számára, akiknél nem csak az a célunk, hogy elindítsák tevékenységüket a negyed területén, hanem hosszú távon is részt vegyenek a terület gazdasági életében és megvessék lábukat a környéken. Ennek érdekében az első pár évben támogatást kapnak, mely a kedvezményes bérleti díjjakban mutatkozik majd meg, mindamellett, hogy megpályázott és elnyert helyiséget tevékenységükhöz igazítva alakítjuk ki. Partnerség kialakításában a kiűzött célok teljesültek, hiszen a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi központ mellett, több, a foglalkoztatásért, képzésért tevékenykedni kívánó szervezet a támogatásáról biztosított a Magdolna Negyed Programot. Roma lakosság integrálása a gazdaságba megkezdődött. Az Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium felnőttek számára tartott alapfokú felzárkóztató képzésein egyre többen vesznek részt, mely az első lépése egy, a munkaerőpiac számára is megfelelő szakképzésben való részvételnek.

5 Bűnmegelőzési alprogram A Bűnmegelőzési alprogram keretében a Józsefvárosi Önkormányzat és a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság együttműködési megállapodása alapján a Biztonságos Magdolna-negyedért Szakmai Munkacsoport 2006-ban került megalakításra2. A munkacsoport 2006-2007-ben négy ülést tartott, az üléseken átlagosan 17 szakember vett részt. A csoportban résztvevő rendőrségi, szociális és egyéb területeken dolgozó szakértők munkája hozzájárult ahhoz, hogy 2007 szeptemberére elkészült a 2

A munkacsoportba az alábbi szervezetek vezetői kaptak meghívást: Erdélyi utcai Általános

Iskola és Gimnázium, Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat, Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat - Védőnői Szolgálat, Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat, Józsefváros Közbiztonságáért Szolgáltató Kht., Józsefvárosi Közterület-felügyelet, Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft., Koszorú Napközi Otthonos Óvoda, Napsugár Napközi Otthonos Óvoda, Őszirózsa Gondozó Szolgálat, illetve a Corvin Projekt Iroda, Gyámhivatal, Gyermekvédelmi Osztály, Lakásügyi Osztály, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Osztály, Szabálysértési Osztály, Szociális Osztály, és a Vagyonkezelési Osztály.

31

Magdolna-negyed közbiztonsági helyzetének elemzése és a stratégia tervezete. A helyzetelemzés a Rév8 honlapján olvasható, a stratégia véglegesítése folyamatban van. A stratégia elemeinek döntő többsége beépült az MNP II-be, így ezek a programok az Európai Unió által finanszírozott kiemelt projekt keretében 2010-ig megvalósulhatnak. A munkacsoport lehetőséget nyújtott arra, hogy a résztvevők betekintést kapjanak más szakterületek nézőpontjába, tevékenységébe, annak aktuális problémáiba. A formális és informális információcsere a megbeszéléseken és az ülések után is folytatódott. A munkacsoport egyes tagjai háttérelemzések készítésével járultak hozzá a helyzetkép kidolgozásához és konkrét javaslatokat, ötleteket vetettek fel a stratégia kialakításához. A stratégia tervezeteinek megvitatása, a szakmai és megvalósíthatósági kontroll is hasznos volt a programkészítés időszakában. Viszont a hazai országos és helyi bűnmegelőzési politika mostoha kezelése, gazdátlansága, a helyi szintű intézményesítettség hiánya, a közvetlen és közvetett bűnmegelőzési eszközök, modellek ismeretlensége, valamint az érdekelt helyi szereplők túlterheltsége, egy részének motiválatlansága, alacsony kooperációs kézsége nehezítette a munkát. A tervezett vezetői tréning megszervezésére eddig nem került sor, szakmai továbbképzésre igen, 4 általános iskolai gyermekvédelmi felelős vett részt a resztoratív-technikákat bemutató nemzetközi konferencián. E módszer alkalmazásával kortárs-segítő, magatartásproblémás és peremhelyzetű gyerekek számára csoportfoglalkozások, valamint pedagógus továbbképzés kezdődik a MNP II. program keretében. Az alprogram keretében három „közbiztonsági kampány” kerül megrendezésre. A „kampányok” közül az első szervezése folyik, amelynek keretében áldozatok és elkövetők képviseletével foglalkozó non-profit szervezetek képviselői beszélgetnek a Magdolna-negyedben élő felső tagozatos diákokkal osztályfőnöki órák keretében. E projekt várhatóan kb. 150 felső tagozatos diákot ér majd el a Magdolna-negyedben, illetve Józsefvárosban. A további „kampányok” – terveink szerint – az idős emberek otthoni biztonságával és a megújított Mátyás tér állapotának megóvásával foglalkozik majd.

32

6 Közösségfejlesztés alprogram közösségépítés, alprogramok integrációjának biztosítása 6.1 Az alprogram leírása Az MNP minden eleme – közvetve vagy közvetlenül – közösségfejlesztési célokat szolgál, eszközöket, lehetőséget nyújtva a városrész közösségi-társadalmi életének újjáalakításához. A Magdolna-negyed Szomszédsági Tanács az a civil szervezet, amely a negyedben élő és/vagy dolgozó, a városrész arculatának, életének alakulásába beleszólni kívánó, azért tenni akaró embereket, szervezeteket tömöríti. A Tanács megalakításának és működésének célja, hogy a városrész regenerációs folyamat lakossági civil szervezeteként partnerként működjön együtt a rehabilitációs folyamat lebonyolításával megbízott szervezettel. E szervezet létrehozása többéves folyamat, melynek során ki kell alakítani a megfelelő szervezeti felépítést, beleértve a cigány kisebbség és a negyedben működő civil szervezetek képviseletét, a tagságnak meg kell találni az alkalmas vezetőket, s kidolgozni az együttműködés formáit. A szomszédsági tanács és a területen dolgozó vagy ott dolgozni szándékozó civil szervezetek által kezdeményezett, a szociális város-rehabilitációs program célrendszerébe illeszkedő projektjeinek megvalósítását támogatni kell.

6.2 Az alprogram célja A negyed szétesett társadalmi szövetének összekötése, az emberek közötti elveszett bizalom kiépítése, a félelem megszűntetése a negyed újraélesztésének, regenerációjának elindítása során kitűzött cél.

6.3 Az alprogram megvalósítása Az MNP megvalósítása elején elkészült egy adatbázis a Magdolna-negyedben található civil szervezetre és szociális intézményekre vonatkozóan. 2006. I. negyedévében a Józsefváros Újság egymást követő két számában, Zrt és JÖK honlapján közzétettünk egy felhívást azon a negyedben található illetve oda letelepedni szándékozó civil szervezetek számára, akik az MNP-ben szívesen együttműködnének. A felhívás célja minél szélesebb civil együttműködés kialakítása az MNP keretei közé illesztve, a későbbiekben megalapítandó Magdolna Szomszédsági

33

Tanács céljából. Emellett felmérést végeztünk azon civil szervezetek körében, melyek tevékenységük ellátásához helyiségigénnyel rendelkeznek. Közel 10 olyan civil szervezet jelezte részvételi szándékát, együttműködési hajlandóságát, mely eddig nem a szomszédság területén folytatta szociális tevékenységét (pl: Kistigris Alapítvány, Kapocs Egyesület, Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, Hulladék Munkacsoport, stb.), illetve egyéb közhasznú szakmai tevékenységét (pl.: Rügyecskék Alapítvány, Zöld Ifjúsági Egyesület, Energiaklub, stb.). Közösségi rendezvényként Rév8 a Főépítészi Irodával közösen 2006. május 10-én lakossági találkozót tartottunk az Erdélyi utcai Általános Iskolában a készülő Kerületi Szabályozási Terv Magdolna-negyed területére eső tömbjeinek (254., 255.) tervismertetése témájában. A program keretében 2006. június 25-én a Koszorú Napközi Otthonos Óvodában a Zöld Fiatalok Egyesületnek köszönhetően - segítségükkel - 40m2 gyepszőnyeg került beültetésre. 2006. szeptember 14-én, az Erdélyi utcai Általános Iskolában az „Építészeti értékek védelme a Magdolna-negyedben” című társadalmi vita keretében került megrendezésre egy lakossági fórum. Tekintettel arra, hogy az MNP különböző alprogramjai keretében megtartott korábbi lakossági találkozók állandó témája volt az épületek jövőbeni sorsa, értékvédelme (pl.: a Józsefvárosi Önkormányzat Főépítészi Irodája és Rév8 által közösen 2006. 05.10-én a Kerületi Szabályozási Terv Magdolna-negyedet érintő munkarészeivel kapcsolatban megtartott találkozó). A vita aktualitását adta az is, hogy az alprogramok közül több is szoros összefüggésben van az épületek hasznosíthatósága szempontjából az építészeti védelem kérdéseivel, gondoljunk csak a civilek által kezdeményezett és a program kidolgozói által is kezdetektől támogatott nyitott műhely koncepcióval, melynek fontosságát a vitán jelenlévők is megerősítettek. 2006. szeptember 16-án a Mátyás téren megtartott Józsefvárosi Egészségnap 2006. egész napos rendezvénye, ami az MNP-vel együttműködésben került megrendezésre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Józsefvárosi Intézete és Rév8 közös szervezésében. A kerületben harmadik alkalommal megrendezett esemény az eddigiektől eltérően a Magdolna-negyed szívében a Mátyás téren és az Erdélyi utcai iskola környezetében várta a látogatókat, ahol a megszokott szűrővizsgálatok mellett a Magdolna-negyed Programmal ismerkedhettek az érdeklődők. A mintegy 22db sátor között megtalálható volt a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányságának (KBP), a Családsegítő Szolgálatnak (KBP, KFP), a Gyermekvédelmi Osztálynak (KBP) és Rév8 pavilonja is, ahol mindenki részletes felvilágosítást kaphatott a városrész fejlesztésével kapcsolatban. A Közösségfejlesztés Alprogram kiemelt eseménye volt ebben a negyedévben a 2006. december 18-án az Önkormányzat házasságkötő termében megrendezett évzáró,

34

évértékelő karácsonyi rendezvény, melyen közel 40 lakó mellett a Polgármester Úr, önkormányzati képviselők, illetve a Józsefvárosi és a Fővárosi Önkormányzat és Zrt. munkatársai vettek részt. Az állófogadás, az évértékelés mellett bemutatásra és kiosztásra kerültek az MNP keretében 2006. évben elvégzett munkálatokat megörökítő tablók, és egyéb ajándéktárgyak. 2007. április 20-21.: Mátyás téri aszfaltfestés történt meg. A kétnapos rendezvényen az Erdélyi utcai iskola tanulói, és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói kihelyezték a 2006. decemberében szintén közösségi munkában elkészült ülődombokat a téren, és a kreatív foglalkozásként különböző mintákkal színesítették az újonnan kialakított aszfaltfelületet. 2007. május 16-án került sor az Udvaravató rendezvényre – az Élő udvarok ünnepélyes átadására. A bűnmegelőzési mintaprojekt ünnepélyes zárásaként került megrendezésre a Dankó utca 7. szám alatti épület megújult udvarán az avató ünnepség. Az Élő Udvar projektben érintett két ház lakói mellett, a Budapest Fővárosi és Józsefvárosi Önkormányzat részéről, szakmai szervezetek, valamint a támogató Minisztérium részéről is szép számmal vettek részt a rendezvényen. A munkálatokat felelevenítő vetítés mellett angol művészek performance előadással szórakoztatták a megjelenteket. A Magdolna Gyermeknapra 2007. május 25-én került sor Gyermeknap alkalmából Rév8 a Nap Klub Alapítvánnyal közösen a négy együttműködő ház kezdeményezését felkarolva rendezett gyermeknapi eseményt a Szigetvári u. 4. sz. alatt, a megújult környezetben. Gyermekfoglalkozás mellett a helyi családok előadásai jelentették a csúcspontot a jó hangulatú rendezvénye. 2007. május 15-23.: Magdolna Negyed Helytörténeti Kiállítása. A bűnmegelőzési vándorkiállítással párhuzamosan került lebonyolításra a Történetek Józsefváros Magdolna-negyedről pályázat és kiállítás. A tevékenység célja, hogy a Magdolnanegyed területén található lakóközösségek a saját történetük feldolgozása, bemutatása által jobban megismerjék lakókörnyezetüket, és egyúttal egymást is. A nagyvárosi környezetben a helyi lakosok interperszonális kapcsolatai csak igen szűk körre korlátozódnak. A negyedben jellemző az emberek elzárkózása, a kapcsolatfelvételi próbálkozások hiánya. Az itt élők gyakran saját lakótársaikat is alig ismerik, lakókörnyezetükről, annak történetéről pedig szinte semmiféle információval nem rendelkeznek. A kapcsolatok és ismeretek hiánya gátat szab a közösségi kezdeményezések kialakulásának is. A negyedről, annak lakóiról szóló tájékoztatás, kiállítás megbonthatja ezeket a gátakat, segítségével kialakíthatjuk a Magdolna – negyedhez kapcsolódó identitást. Sokakban most tudatosult először, hogy a városrészt melyben élnek Magdolna – negyednek nevezik. A kiállítás szervezésének kezdetekor felhívást tettünk közzé a legkülönbözőbb csatornákon a bérházi lakóközösségek számára. A tevékenység keretében képes, szöveges, esetenként filmes illusztrációkat kértünk. A történeti feldolgozást Rév8

35

munkatársainak bevonásával, szakmai irányításával végeztük el. A társaság nyújtott technikai segítséget is az illusztrációk elkészítésében. Az anyag összeállításában elsősorban azok a lakóközösségek vettek részt, melyekkel a Magdolna Negyed Programon belül folyamatos az együttműködésünk (Szigetvári u. 4., Karácsony S. u. 22., Dankó u. 7., Erdélyi u. 4. bérházak, valamint Mátyás tér 14. sz. társasház lakói). Ugyanakkor szép számmal kaptunk visszajelzést egyéb bérlői közösségektől és társasházaktól is. Már a kezdeteknél látszott, hogy elsősorban a visszaemlékezésekre épülő kép,- és hanganyag fogja adni a kiállítás gerincét, hiszen interjúalanyokat igen sok lakóközösségben lehetett találni, ugyanakkor kordokumentációnak tekinthető – a negyedre vonatkozó - archív személyes fotókat csak kevesen őriztek. A helytörténeti bemutatató kialakításakor szerencsére támaszkodhattunk olyan – a korábbi hasonló jellegű rendezvényünkre megszerzett – képanyagokra, melyeket a hivatalos archívumok bocsátottak rendelkezésünkre. Ugyanakkor jelen pályázat rendkívül hasznos volt a Magdolna-negyed történetének feltárása szempontjából, hiszen keretében lehetőség nyílott a hivatalos forrásokon kívüli – személyes emlék és élményanyagokra épülő – kordokumentumok rögzítésére. Interjúk elsősorban azokkal a – főleg idősebb – helyi lakosokkal készültek, akik hosszú évtizedek óta a kerületben élnek. A hanganyagokat gyakran lakótársaik rögzítették, míg a videó-felvételek elkészítését és azok utómunkálatait Rév8 . munkatársai végezték el. A bemutatóhely kialakításakor célunk az volt, hogy felkeltsük az érdeklődést és a helyi lakosok számára minél természetesebb legyen a belépés. Ezért a negyed egyik leglátogatottabb pontján, a Mátyás tér közvetlen szomszédságában az Erdélyi u. 4. szám alatti épület utcára nyíló, kis – pillanatnyilag üresen álló - üzlethelyiségében nyitottuk meg azt. Az előtte elhaladók a nyitott ajtón keresztül közvetlenül betekinthettek a kiállítótérbe ahol a ’60-as évekbeli enteriőr adta keretét és hátterét a filmanyagnak. A falak mentén pedig a negyedről az elmúlt közel száz esztendőben készült fotográfiák sorakoztak, tablónként tematikusan feldolgozva a negyed múltjának jellegzetes képeit. 2007. július 27-e és augusztus 5-e között a Művészetek völgye rendezvénysorozat keretében meghívottként mutatkozhattunk be. Programjaink bemutatására a rendezők a pulai tűzoltószertárt bocsátották rendelkezésünkre. Így lehetőségünk nyílt ismételten bemutatni és egy szélesebb közönséggel megismertetni a Magdolna – negyed helytörténeti kiállítás anyagát. 2007. utolsó negyedévében a programban együttműködő négy ház egyre szorosabb kapcsolatát felkarolva megkezdődött egy civil érdekvédő, közösségfejlesztési célú egyesület felállítása Magdolna Házak Egyesület néven. Ezzel olyan szervezet születhet meg, amely túlmutat a Magdolna Negyed Programon, növeli a program eredményeinek fenntarthatósági esélyeit, és nem utolsó sorban intézményes keretek közé kerül a házak együttműködése.

36

6.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei 6.4.1 Józsefváros Magdolna-negyed Szomszédsági Tanács megalakulása A Szomszédsági Tanács megalakulása az MNPI végső eredménye lehet. Rév8 feladata az MNPI keretében elsősorban a Tanács létrehozásához szükséges feltételek kialakítása; olyanok, mint például a civil szervezetek letelepítése, a házak közösségeinek erősítése, az aktív lakók felkutatása, stb. Az alapításhoz szükséges előfeltételek kialakítása 2008. I. negyedévére befejeződik. A Magdolna Házak Egyesület mindenképpen az első fontos lépések egyike lehet a Tanács felállításához vezető úton.

6.4.2 Civil akcióterv kidolgozása A Nap Klub Alapítvány bevonásával megkezdődött az akcióterv kidolgozása.

6.4.3 Tájékoztatással egybekötött közösségfejlesztő, helyi rendezvények szervezése

közösségépítő

Az alprogramok megvalósításának bemutatása szerint teljesült az eredményelvárás.

6.4.4 Egységesített közösségfejlesztési tevékenység Jelenleg nem releváns. A civil szervezeteknek működésüket 2008-tól a Rév8-val kötött együttműködési megállapodások szerint, az MNP-vel összhangban kell végezniük. Ettől beszélhetünk egységes közösségfejlesztési tevékenységről.

37

7 Mátyás tér felújítása / GreenKeys 7.1 Az alprogram leírása A Közterületi Alprogram (továbbiakban: „KTP”) első ütemben a Mátyás tér közösségi részvételen alapuló megújítását foglalja magában. Rév8 ezzel a munkával vesz részt az Európai Unió áltat támogatott Interreg IIIB GreenKeys (Urban Green as a Key for Sustainable Cities) projektben is, melyben vállalt kötelezettségek és feladatok az MNPI vállalt feladatokat egészítik ki.

7.2 Az alprogram célja A közterület-megújítás átfogó célja egyrészt a városi környezet javítása, a nagyvárosi életkörülmények javítása a zöldterület-fejlesztés eszközeivel. Másrészt a Mátyás tér közösségi funkciókkal való megtöltésével egy új típusú találkozási hely kialakítása, hosszútávon a participáció révén a lakókörnyezetéért felelős lakóközösség kialakulásának ösztönzése. Célunk és feladatunk a Mátyás térből egy olyan zöldterület kialakítása, melyet a helyi társadalom (szomszédság) magáénak érez, és valódi funkciójának eleget téve a lakosok különböző célra használatba veszik. A lakosság tevékeny bevonására építő zöldterület-fejlesztést kívánunk megvalósítani, ahol társaságunk biztosítja a szakmai hátteret, kidolgozza az alapkoncepciót, viszont hosszú távon az egyes lépések során épít a lakosság, civilek, intézmények közvetlen szerepvállalására a tervezéstől a kivitelezésig. Társaságunk a projekt keretében együttműködik az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (MTA FKI) és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének (BCE TTT) munkatársaival. A GreenKeys projekt eredményeként a tervek szerint készül egy kézikönyv (CDmelléklettel), amely az integrált szemléletű zöldterület-fejlesztés gyakorlati tapasztalatait tartalmazza és hathatós segítséget nyújt a városi zöldterülettervezéssel, fejlesztéssel és fenntartással foglalkozó szakemberek számára.

7.3 Az alprogram megvalósítása 7.3.1 A tervezés előkészítése Rév8 a Mátyás tér megújítási programjának kommunikációját 2005. október hónapban kezdte meg. Tájékoztató füzet, színes brossúra készült, melyekkel a 2005. október 14-15-én megrendezett programindító rendezvényen találkozhattak a látogatók. Az I. negyedév folyamán több intézményben helyeztük el a füzeteket, emellett a Mátyás tér közvetlen környékén a postaládákban is elhelyeztünk.

38

Személyes tájékoztatást először szintén a 2005. október 14-15-ei rendezvény keretében nyújtottunk. A tér megújítási szándékának ismertetése volt részbeni célja a 2006. február 2-án és 2006. március 16-án a Mátyás tér megújítása témájában megtartott lakossági találkozónak.

Lakossági találkozó a Mátyás térről

A lakóknak a tér fejlesztésére vonatkozó terveinek, ötleteinek felmérése, megismerése több lépésben zajlott. Első lépésként a tájékoztatást követően felmértük a szomszédságnak a Mátyás térrel szemben megfogalmazott legfontosabb igényeit, mely a tervezés-előkészítés legfontosabb pontja volt. 2005. októbernovember hónap és 2006. február-március hónap folyamán kérdőívek segítségével mértük fel a lakók elképzeléseit, véleményeit és igényeit. A kérdőíveket kiértékeltük, ennek eredménye a tervezési program fontos elemét képezi. A tervezés előkészítő szakaszában a szakmai együttműködés részeként a kérdőívek elkészítésében a MTA FKI vett részt. A lakók terveinek, ötleteinek a tervezési folyamatban történő illesztése érdekében kiemelt fontosságú volt a megújítással kapcsolatban megtartott két lakossági találkozó, melyeken mintegy 80-100 fő vett részt. Minden egyes találkozóval kapcsolatban a Józsefváros Újságban tettünk közzé felhívást. Személyes találkozóink és kérdőíveink a lakók munkában való részvételi szándékának felmérésében is fontos szerepet játszottak. Felméréseink eredményeként megállapítható volt, hogy a megkérdezettek 80%-a szívesen vállalna közösségi munkát mind a kialakítás, mind pedig akár a működtetés, fenntartás során.

7.3.2 Tervezési folyamat 2006. márciusában Rév8 együttműködési megállapodást írt alá a Corvinus Egyetemmel a tervezés és kivitelezés folyamán szükséges közös munkavégzésről. 2006. március hónapban a beérkezett lakossági észrevételek felhasználásával mintatervek készültek három különböző koncepció mentén. A vázlattervek a 2006. március 16-i lakossági és szakmai találkozón kerültek bemutatásra és véleményezésre.

39

A tervezést társaságunk a BCE TTT-vel folyamatos konzultáció mentén végezte hallgatók bevonásával, akik levéltári háttérkutatással, helyszíni bejárásokkal tette színesebbé a tervezési szakaszt. A szomszédsággal az előző időszakban megvitatott vázlattervek alapján 2006. május 13-ára elkészült az a végleges egyeztetési tervkoncepció, melyet egy szabadtéri rendezvény keretében mutattunk be a lakók számára. A prezentációt makettel tettük gazdagabbá, továbbá az eseményen jelenlévők javaslatot tehettek a kivitelezésnél használandó anyagokra.

2006. nyarán társaságunk részt vállalt egy nemzetközi építészeti workshop szervezésében és lebonyolításában, melynek egyik célterülete a Mátyás tér volt, annak építészeti karakterével, a határoló ingatlanok hasznosítási lehetőségeivel, funkcióváltási alternatíváival foglalkozott. 2006. III. negyedévében befejeződött a Mátyás tér részvételi típusú tervezési periódusa. 2006. július 25-én történt tervegyeztetés a Józsefvárosi Önkormányzat Főépítészi Irodája, Vagyonkezelési, valamint Építésigazgatási Osztálya és Rév8. részvételével, miután 2006. szeptemberére készült el a kiviteli terv. 2006. szeptemberében a Mátyás téren tartott Józsefvárosi Egészségnap keretében mutattuk be a látványterveket az érdeklődőknek.

7.3.3 Kivitelezés A Mátyás tér megújításának I. üteme 2006. decemberében kezdődött el (kivitelező: Garden Kft.). Ennek keretében december első két hétvégéjén készültek el a tér megújult arculatát meghatározó, újrahasznosított alapanyagokból előállított ún. ülődombok, 27db. A közösségi munkára az Erdélyi utcai iskolában került sor, ahol az iskola gyermekcsoportjain kívül a BCE hallgatói, illetve civil szervezetek (pl.: HUMUSZ) is részt vettek, mintegy 50 fő. Az első ütem kiviteli munkái 2007. április 16-án fejeződtek be. Ennek keretében kialakult a tér új struktúrája, az új gyalogos ívekkel, és a központi térrel. A lakossági véleményeket, a fenntarthatóságot, a jövőbeli közösségi programlehetőségeket és a

40

közbiztonsági szempontokat figyelembe véve aszfaltburkolatot kaptak az új felületek. Az új térstruktúrához lett igazítva a meglévő növényállomány, melyet átültetésekkel oldottunk meg. 2007. április 20-21-én egy kétnapos közösségi rendezvény keretében kerültek ki a térre az utcabútorok szerepét betöltő ülődombok, melyek a tapasztalatok szerint sikerrel működnek. A decemberi iskolai munkákhoz hasonlóan gyerekek, tanulók, hallgatók részvételével aszfaltfestéssel tettük barátságosabbá az aszfaltfelületet. Az első ütem alatt két lakossági találkozót tartottunk (2007. február 6. - Erdélyi utcai iskola, 2007. február 15. – Mátyás tér 14. társasház), ahol a kivitelezés során felmerült lakossági észrevételek megbeszélése zajlott. A kivitelezés második üteme 2007. szeptemberében kezdődött el (Kivitelező: Tündérkert ’97 Kft.). A második ütem során valósultak meg azok a kulcs beavatkozások, melyek megvalósításáról az előzetes lakossági felmérések, megbeszélések során konszenzus alakult ki: pl.: nagyobb, korszerűbb játszótér; kerítéssel körbekerített park; több zöldfelület, több növény; őrzés; jobb közvilágítás. 2007. október 27-én és november 10-én közösségi növényültetési programot szerveztünk, ahol több ezer növényt a szép számmal megjelent lakók közreműködésével ültettünk el. A programon részt vettek a helyi önkormányzat képviselői, civil szervezetek (Nap Klub Alapítvány) és a BCE hallgatói is.

A kivitelezés 2007. december közepén befejeződött. A II. ütem folyamán 2007. október 26-án tartottunk közösségi megbeszélést a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat Mátyás tér 14. sz. alatt található helyiségében. Az MNPII keretében kerül sor a kivitelezés harmadik, és egyben záró ütemére. A közterület-fejlesztés súlypontja már a parkon kívüli részre tevődik (többek között forgalomátszervezés, a tér két oldalán forgalomcsillapított útszakasz kialakítása). A park területét a közösségi illemhely és csőszépítmény kialakítása érinti majd 2008-ban.

7.3.4 Nemzetközi együttműködés A GreenKeys-projekt kezdő eseménye a 2005. július 13-15 Drezdában megrendezett Kick-Off-Meeting volt. A három napos intenzív munka során bemutatkoztak a projektben résztvevő városok, szervezetek, és lefektetésre kerültek a projekt előrehaladását meghatározó mérföldkövek (ütemterv, munkafolyamat, stb.).

41

Társaságunk képviselte Budapestet a 2006. április 10-12. Volosban megrendezett 2. GreenKeys workshopon, melynek kiemelt témája a zöldterület-fejlesztés gazdasági vonatkozása volt, megismerkedhettünk a görög mintaprojektekkel. A projekt szempontjából lényeges esemény volt a 2006. szeptemberi ljubljanai workshop, ahol a munkában a projektben érintett összes szervezet mellett neves külső szakértők is részt vettek, és tanácsokkal látták el a mintaprojekteket. Az ülések témája a városi zöld stratégiák megvalósítása körül forgott. A három napos rendezvény keretében bebizonyosodott, hogy az évenkénti találkozók, és az online kapcsolattartás nem pótolja a személyes, face-to-face párbeszédet. Éles viták bontakoztak ki, amely a projekten belül minden eddiginél hasznosabb workshopot eredményezett. A személyes kommunikáció és a hatékonyabb munkavégzés érdekében 2006. novemberében döntés született arról, hogy a magyar partnerek mintaértékű projektje miatt előre el nem tervezett, ún. extra workshop kerüljön megrendezésre Budapesten. Józsefváros 2007. április 17-20. között nemzetközi konferenciának adott otthont a Mátyás tér megújítását támogató GreenKeys projekt keretében. Társaságunk a magyar partnerszervezettel, az MTA FKI-vel közösen szervezett konferenciát, amely egyben a projekt kezdete óta sorozatban megrendezésre kerülő negyedik workshop volt. A megbeszélések központi témája a városi zöldstratégiák fejlesztése és a közösségi részvétel jelentősége volt. Érdemesnek tartjuk kiemelni, hogy egy előre be nem tervezett eseményről van szó. A konferencia megrendezésének lehetősége a vezető partnerek elismeréseként értékelhető, amely a lakosság bevonásán alapuló Mátyás téri közterület-fejlesztés során valósul meg. Az Európai Unió 9 országából 40 fő vett részt az eseményen. Budapesten mutatkozott be a projektbe utólag csatlakozó anconai szakértői csapat. A sorrendben 5. workshopnak a délkelet-lengyelországi Sanok adott otthont 2007. szeptember 12-14. között. A megbeszélések elsősorban a zöldterületek menedzsmentjével, fenntartásukkal foglalkoztak. A partnerszervezetek megállapodtak abban, hogy a projekt záró rendezvényére 2006. április 14-19-án Szófiában kerül sor. 2007. november 28-30. között újra Budapest adott otthont a GreenKeys vezetőtestületének munkaülésére. Az értekezletet kiegészítve társaságunk bemutatta a befejezés előtt álló mintaprojektet, és részt vett a következő Interreg IVB projektjavaslatot előkészítő megbeszélésen. A józsefvárosi tapasztalatok alapján a magyar partnerek felkérést kaptak a vezetőtestülettől arra, hogy a szófiai konferencián egy önálló témát vezessenek.

7.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei Társaságunk FEM szerinti konkrét feladatának, vagyis a Mátyás tér közösségi részvétellel történő megújításának eleget tett.

42

8 Közösségi létesítmény kialakítása alprogram - Közösségi ház a Mátyás tér 15 épületben 8.1 Az alprogram leírása Az MNP társadalmi-gazdasági céljainak megvalósításához szükséges a társadalmi kohézió erősítése, a különböző társadalmi csoportok közös aktivitását segítő programok és annak helyet biztosító terek, intézmények megerősítése. A Közösségi Ház létrehozása az első lépés ahhoz, hogy a negyedben élő embereket meg lehessen szólítani és ezáltal lehetőséget biztosítani számukra, hogy bekapcsolódhassanak a rehabilitációs folyamatba. A Mátyás tér 15. szám alatti, évek óta üresen álló kesztyűgyár átalakításával létre lehet hozni egy olyan komplexumot, amely helyet tud biztosítani alternatív kulturális és oktatási programoknak, közösségi helyet biztosít a környéken élő lakóknak, fiataloknak.

8.2 Az alprogram célja A tevékenység rövid távú célja egy az alábbi funkciókkal felruházott közösségi intézmény kialakítása, egyrészt lehetőséget teremteni ahhoz, hogy az itt élők még inkább bekapcsolódhassanak a rehabilitációs folyamatba, másrészt esélyt adni az itt élőknek a változtatáshoz, mind a saját sorsuk, mind a környezetük tekintetében, hogy valódi részesei legyenek városrész megújításának:

ifjúsági tanácsadás és segítségnyújtás

vizuális oktatás és képzés

kulturális és szabadidős elfoglaltságok szervezése

a rehabilitáció szervezése

civil önszerveződések támogatása

Hosszú távú célunk, a társadalmi integráció elősegítése.

8.3 Az alprogram megvalósítása A Kesztyűgyár – Közösségi Ház épületének kialakítása folyamatba van. A műszaki átadás és az intézmény működésének megindítása 2008. márciusában várható. Jelenleg az intézményi program kidolgozása zajlik.

8.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei Az épület kialakítása a Rév8 által elkészített koncepció és építészeti tervek szerint 2008. I. negyedévében befejeződik. A Közösségi Háztól elvárt erőteljes közösségi szerep, és annak hatásai csak későbbi időpontban mérhető, jelenleg nem releváns.

43

9 Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése alprogram helyiségbiztosítás Az MNP első időszakában még Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezéseként szereplő alprogram nevét, a program célját jobban tükröző Civil Háló Program elnevezés váltotta 2006 szeptemberében.

9.1 Az alprogram leírása A városrészben koncentrálódnak a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő emberek, szenvedélybetegek. Ellátásuk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a területen megfelelő számban és szakmai színvonalon működjenek a velük foglalkozó civil szervezetek. Ezért a programban szerepel a területen lévő önkormányzati tulajdonú üresen álló helyiségek bérbeadása olyan civil szervezetek számára, akik támogatott feladatokat látnak el, illetve akik tevékenységükkel szervesen kapcsolódnak az MNP tevékenységeihez, ezzel is erősítve a közösségi tevékenységeket a negyedben.

9.2 Az alprogram célja Az üresen álló önkormányzati helyiségek hasznosításával erős, helyi civil hálózat kialakítása, általa a szociális szolgáltatások javítása és a társadalmi kohézió erősítése.

9.3 Az alprogram megvalósítása A program keretében 2006. I. negyedéve során felkutattuk a negyedben megtelepedni szándékozó civil szervezeteket, felhívást tettünk közzé interneten, és a helyi médián keresztül és megkezdtük a jelentkező szervezetek potenciális helyiségigényének, elvárásainak feltérképezését. A program 2006. II. negyedévében napi kapcsolatot alakítottunk ki a negyedben megtelepedni és az MNP megvalósításában együttműködni szándékozó civil szervezetekkel. Továbbra is egyeztettünk azokkal a szervezetekkel, melyek a negyedbe történő megtelepedést fontolgatják. 2006. II-III. negyedéve során a vagyonkezelő szervezettek közösen összeállítottuk az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek egységes listáját, és elvégeztük a helyiségek szemléjét, beazonosítását, továbbá elkészítettük a helyiségek részletes műszaki felmérését, osztályozását.

44

Részletes adatlapot dolgoztunk ki a civil szervezetek minél szélesebb körű megismerése céljából, melyet 2006. augusztus hónap folyamán minden együttműködő szervezetnek ki kellett töltenie. Budapest Józsefváros Önkormányzatának Tulajdonosi Bizottsága 1005/2006 (IX.13.)számon elvi hozzájárulását adta a MNP-ben résztvevő civil szervezeteknek ajánlható helyiségek pályázati úton történő bérbeadásához. 2006. szeptember 22-én Zrt. pályázatot hirdetett az MNP-ben résztvevő civil szervezetek számára az alább felsorolt, a Tulajdonosi Bizottság által engedélyezett helyiségek bérlésével kapcsolatosan. A pályázatok elbírálására 2006. október 19-én kerül sor, ezt követően került javaslatként az Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága elé. Helyiség Baross u. 112. fsz. 3.

Hrsz.

m2

Szervezet

35491/A/38

193

Erdélyi u. 4. fsz. 1.

35087/A/0

30

Murophral-Testvérem Cigány Magyar Társadalmi Kulturális Egyesület

Karácsony S. u. 20.

35449/A

50

HINTS-Művészeti Egyesület

Karácsony S. u. 22. A

35450/A

103

Nap Klub Alapítvány és Karácsony Sándor Közalapítvány

Karácsony S. u. 22. B

35450/B

106

Zöld Fiatalok Egyesület

35293/A/17-19

187

Oltalom Karitatív Egyesület

Magdolna u. 14. fsz. 3-4-5.

Szigony Alapítvány

Ezt követően tárgyalásos úton megkezdődött a civil szervezetekkel való egyeztetés az ingatlanok leendő hasznosításával kapcsolatban, melynek megtárgyalása a bérleti szerződés előkészítéséhez, az MNP-ben rendelkezésre álló támogatás felhasználása, valamint a végleges használatba vétel miatt vált szükségessé. A javaslat az Önkormányzat Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé került. A Bizottság 720/2007.(07.10.) sz. határozatával jóváhagyta a helyiségcsomagot, a szervezetek Rév8-vel egyeztetett felújítási kötelezettsége mellett, 5 éves bérleti időtartamra úgy, hogy a szervezetek a havi hozzájárulás összegét a Rév8 és JVK Kft által igazolt, bérbeadót terhelő felújítási célú kiadásból leírhatják. A szervezetek 2007 II. negyedéve során Rév8-vel közösen elkészítették a helyiségek felújításának dokumentációját és költségvetését, melyet 2007 augusztusában véleményezésre megküldtünk JVK Kft. számára. A felújítások műszaki tartalmát és költségvetését JVK Kft. tartalmilag és összegszerűen is elfogadta. Józsefváros Önkormányzata a Magdolna Negyed Programban együttműködő civil szervezetekkel a bérleti szerződéseket megkötötte. A helyiségek felújítása 2007. IV. negyedévében megkezdődött.

45

9.4 Az alprogram FEM szerinti elvárt eredményei 9.4.1 Jelenleg üresen álló, hasznosítás nélküli helyiségek támogatott közhasznú szociális szervezetek számára történő átadása Józsefváros Önkormányzata a civil szervezetekkel a bérleti szerződéseket megkötötte Rév8-vel egyeztetett felújítási kötelezettsége mellett, 5 éves bérleti időtartamra úgy, hogy a szervezetek a havi hozzájárulás összegét a Rév8 és JVK Kft által igazolt, bérbeadót terhelő felújítási célú kiadásból leírhatják.

9.4.2 Sérült, és hátrányos helyzetű lakosok segítése A szervezetek közül székhely-, illetve telephely szerint új szervezetként csak a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat kezdte meg működését (2007. február 28.). A negyedben működő, tevékenységét bővítő szervezetként csatlakozott az Oltalom Karitatív Egyesület. Az MNP különböző alprogramjaihoz csatlakozó, de telephelyet csak ezután az MNP keretében létesítő szervezetként működik a Zöld Fiatalok Egyesület, Nap Klub Alapítvány, Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért és a Muro-Phral Testvérem Cigány – Magyar Társadalmi – Kulturális Egyesület.

46

10 A monitoring-rendszer jelentése 10.1

Bevezetés

A Magdolna Negyed Program területén végbemenő társadalmi változásokat és a program végrehajtását értékelő Szakmai Monitoring Rendszer kialakításra került, adatokkal és információkkal való feltöltése folyamatosan zajlik. A társadalmi változásokat jelző mutatók döntően a következő adatforrásokból származnak: 2001. évi Népszámlálás, a KSH éves adatsorai, a Józsefvárosi Önkormányzat, annak intézményei és a Polgármesteri Hivatal irodáinak adatszolgáltatása, valamint a 2005ben 3 és 2007 október végén elkészült, 500 háztartásra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel eredményei. Az MNP végrehajtásának értékelése a Rév8. munkatársai által elvégzett tevékenységek dokumentációján alapul, amely esetenként kiegészül a program szereplőivel készített interjúkkal.

10.2 Az MNP területének társadalmi változásai A 2001. évi Népszámlálás adatai szerint a Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca – Mátyás tér – Nagyfuvaros utca által határolt Magdolna-negyedben Józsefváros lakónépességének 15%-a, összesen 12 ezer ember él. A városrész lakosságának korösszetétele valamivel fiatalabb, mint Józsefvárosé, a 0-14 évesek aránya néhány százalékkal magasabb, a 60 éves és annál idősebbek aránya néhány százalékkal alacsonyabb városrészben, mint a kerület egészében. A gazdaságilag aktív népesség aránya a lakónépességhez viszonyítva alacsonyabb (Józsefváros 43%, Magdolna-negyed 40%), a - KSH által vizsgált – munkanélküliség viszont magasabb a negyedben, mint a kerület egészében (Józsefváros 9%, Magdolna-negyed 13%). A társadalmi változások nyomon követésére elsősorban a 2005-ben és 2007-ben készített kérdőíves adatfelvételek nyújtanak lehetőséget. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatok általában csak hosszabb távon változnak, mutatószámaik értékeinek alakulását a külső makrogazdasági és össztársadalmi hatások jelentős mértékben befolyásolják, ezért a Magdolna-negyed Program kísérleti 4 éves időszaka ezeknek a mutatóknak az alakulására csekély hatást gyakorolhat. A társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelt és kiemelésre méltó jelenségeit az alábbiakban foglaljuk össze. A 2007. évi kérdőív adatai előzetes adatok, a további adatellenőrzések során módosulhatnak, ezért a bemutatott tendenciák is tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

3

Készült az Igazságügyi Minisztérium és a Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával, a

támogatási szerződés száma: 1315/2004/OBMB.

47

10.2.1

A negyed lakóinak iskolázottsága

A Magdolna-negyed lakóinak gazdasági és társadalmi problémái és a városrész hanyatlásának talán legfontosabb oka az alacsony iskolai végzettségű társadalmi csoportok magas koncentrációja. Felméréseink alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a negyedben élő lakosság legmagasabb iskolai végzettségének mutatói 2007-ben is lényegében változatlanok. A 15-60 évesek két ötöde legfeljebb nyolc általánossal rendelkezik (39%). A 18-60 évesek hasonló aránya rendelkezik legalább érettségivel (38%), s a 25-60 évesek között 9% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (1. táblázat). 1. táblázat A negyed lakóinak iskolai végzettségét bemutató mutatók 2005 és 2007-ben 0-7 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya a 1560 évesek körében A 0-8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya a 15-60 évesek körében Az (legalább) érettségivel rendelkezők aránya a 18-60 évesek körében Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-60 évesek körében

2005 6,1%

2007 3,7%

39,0%

35,0%

37,3% 7,1%

37,7% 9,4%

Forrás: Magdolna Negyed Kérdőíves Vizsgálat 2005, 2007 (továbbiakban MNKV 2005, 2007)

10.2.2

Szociális ellátórendszer igénybevétele

A Népjóléti Osztály és a Gyermekvédelmi Iroda adatai szerint a rendszeres szociális támogatásban részesülők aránya minden támogatási formában magasabb, mint amit a negyed lakónépességének aránya indokolna (a kerület rendszeres szociális támogatásaiban részesülő lakosainak 18-36%-a él a Magdolnában). E felülreprezentáltság nyilvánvalóan abból adódik, hogy a városrész lakosságának jövedelmi, vagyoni helyzete rosszabb, mint a kerület más városrészeié. A 2004. évi és a 2007. év eleji adatok összevetése alapján különösen szembetűnő, hogy míg 2004-ben a lakásfenntartási támogatásban részesülő kerületi háztartások csupán 5%-a élt a Magdolnában, ez az arány 2007-re 18%-ra nőtt, nyilvánvalóan a támogatási rendszer - akkori - kedvező változásának következtében. Jegyezzük meg azt is, hogy minden harmadik adósságcsökkentéshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartás 2007 év elején a Magdolna-negyedben lakott (36%). Hasonlóan magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok aránya a negyedben, a kerületi támogatottak 29%-a él itt.

48

2. táblázat A Magdolna-negyedben élő, rendszeres szociális támogatásokban részesülő háztartások aránya a kerület összes támogatott háztartásához viszonyítva, valamint az ebből számított lokációs indexek

ápolási díj lakásfenntartási támogatás (lft.) adósságcsökkentéshez kapcsolódó lft. rendszeres szociális segély >rszs-ből aktív korú nem foglalkoztatott >rszs-ből 67%-os munkaképességet vesztettek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A kerület összes támogatottja közül hány százalék él a Magdolnanegyedben? 2004 2007 21,4% 22,4% 5,4% 18,4%

Lokációs index

2004 1,45 0,37

2007 1,52 1,25

na. 22,6%

35,5% 24,5%

na. 1,53

2,40 1,66

21,9%

24,3%

1,48

1,65

27,0%

26,2%

1,83

1,78

na.

29,4%

na.

1,99

Forrás: Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szociális Osztály A 2. táblázatban bemutatjuk a fent részletezett adatokat, valamint az un. lokációs indexeket, amelyek azt jelzik, hogy az egyes rendszeres támogatási típusokban hányszorosa a negyedben élő támogatottak aránya annak, amit a negyed lakónépességének kerületbeli aránya indokolna 4 . 2007-ben – a lakásfenntartási támogatás indexének kivételével – minden index másfélszer magasabb támogatottsági igénybevételt jelez, mint azt a lakónépesség aránya indokolná. Legalább egy munkanélküli családtag a háztartások tizedében fordul elő (11%), s ez az arány úgy tűnik nem változott a vizsgált két esztendőben (a családtagokat a kérdezett minősítette munkanélkülinek).

10.2.3

Lakáshelyzet, díjhátralékosság

Az önkormányzati lakások aránya a negyedben budapesti és józsefvárosi viszonylatban is kiemelkedően magas. Az utolsó Népszámlálás időpontjában a fővárosban a lakások 9%-a, a kerületben 27%-a, a városrészben pedig 42%-a volt önkormányzati tulajdonú lakás. Ez az arány a Magdolnában az elmúlt években valamivel csökkent, a 2007. évi felmérés adatai szerint a lakások 38%-a van a Józsefvárosi Önkormányzati tulajdonában.

4

A lokációs indexek számításánál a lakónépességgel számoltunk. A kerület lakónépességének

14,8%-a él a Magdolna-negyedben. A háztartások aránya 14,1%, ennek használata esetén lokációs index értékei valamivel magasabbak volnának.

49

A Népszámlálás adatai szerint a negyed lakásállományának 63%-a volt komfortos vagy összkomfortos lakás. Ez az arány az idei felmérésünk szerint már 79%, s e növekedéshez döntően az – engedéllyel vagy anélkül elvégzett – utólagos, sok esetben nem szabályosan kialakított komfortosítások járultak hozzá. Tegyük hozzá, hogy a lakáson belüli fürdőszoba (zuhanyozó) és wc létezésére vonatkozó konkrét kérdések még ennél is magasabb arányt jeleznek (1. ábra). 1. ábra A nem komfortos lakások aránya a komfortfokozat besorolása, illetve a fürdőszoba, wc létezésére vonatkozó kérdések alapján 2005 és 2007-ben

14,0% 2007 21,0%

nem komfortos lakások: van-e fürdőszoba/w c a lakásban? nem komfortos lakások: komfortfokozat besorolása

22,2% 2005 27,6%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Forrás: MNKV 2005, 2007

Megállapítható tehát, hogy az alapvető komfortigények, azaz a lakáson belüli fürdőszoba (zuhanyozó) és wc megvalósítása érdekében folyamatosan beruháznak a negyed lakói és ennek hatására a lakásállomány komfortfokozata jelentős mértékben javult az elmúlt években. Más kérdés, hogy az utólagos komfortosítások egy része milyen minőségű és milyen további műszaki problémákat okozhat majd a lakásokban, lakóépületekben. A túlzsúfolt lakások arányának vizsgálatához két mutatót alkalmaztunk. Egyrészt kiszámítottuk azt az Európai Unióban is alkalmazott mutatót, amely akkor tekint egy lakást túlzsúfoltnak, ha egy szobában egynél több ember él. Megdöbbentő adat, hogy e mutató szerint 2007-ben a Magdolna lakásainak 40%-a túlzsúfoltnak tekinthető, s ez az arány több mint kétszerese az ezredfordulón mért magyarországi aránynak (18%). Szigorúbb feltételt alkalmaz a KSH túlzsúfoltsági mutatója, ebben az esetben „szűk” a lakás, ha két lakónál több jut egy lakószobára. A negyed lakásainak 14%-a e kritérium szerint is túlzsúfolt, jelentősen meghaladva a 2003-ban mért országos arányt (10% alatt).

50

Figyelemre méltó, hogy a saját bevallása, ismeretei szerint díjhátralékkal rendelkező háztartások aránya jelentősen növekedett 2005-2007 között. Korábbi vizsgálatunk szerint a negyedben lakók 10%-nak volt lakáskiadásokkal kapcsolatos tartozása, az idén ez az arány 17%. Ki kell emelnünk, hogy a saját tulajdonú lakásban lakó és díjhátralékot felhalmozó háztartások aránya jelentősen növekedett, s meghaladja ezen háztartások 10%-át (12%). Az önkormányzati tulajdonú lakásokban élők közül minden ötödik vallott (tudott) rezsitartozásról (21%).

10.2.4

Lakásmobilitás

Óvatos optimizmusra adhat okot, hogy a negyedből sürgősen (1-2 éven belül) elköltözni szándékozók aránya mind az önkormányzati, mind a saját tulajdonú lakásokban lakók körében csökkent. 2005-ben minden ötödik válaszadó szeretett volna 1-2 éven belül elköltözni (20%), 2007-ben ez az arány 11%-ra csökkent. Talán feltételezhetjük, hogy e változás indokai között a Magdolna-negyed Program megkezdése, eredményei is szerepet játszanak. A negyed ingatlanpiaci tendenciáival kapcsolatosan annyit mondhatunk, hogy 2004hez képest 2006-ban valamivel kevesebben költöztek a városrészbe új építésű vagy használt lakás vásárlása, illetve lakáscsere útján (teljes éveket figyelembe véve a lakásállomány 3%-ba költöztek be ily módon 2004-ben, és 1%-ba 2006-ban).

10.2.5

Bűncselekmények áldozatává válása (viktimizáció)

A negyedbeli háztartások több mint egytizede (12%) vált valamilyen bűncselekmény áldozatává az elmúlt egy évben. Ez korábbi mérésünkhöz képest az áldozattá válás, a viktimizáció növekedését jelzi. A 2007-es mérés során válaszadóink által felidézett bűncselekmények 85-%-át a Magdolna-negyedben, további 13%-át Józsefvárosban követték el. Feljelentést az esetek felében tettek az áldozatok a rendőrségen (52%).

10.2.6

A Magdolna Negyed Program ismertsége, fogadtatása

A Magdolna-negyed megújítási programjáról a 2007-ben megkérdezett háztartásfők 45%-a szerzett tudomást, ez az arány 2005-ben valamivel magasabb volt. Azoktól a válaszadóktól, akik hallottak a programról azt is megkérdeztük, hogy részt vennéneke a program további részleteit kialakító megbeszéléseken, illetve részt vennének-e valamilyen munkával a program megvalósításában. A programmegbeszéléseken részt venni szándékozók aránya 2005-höz képest nem változott, a válaszadók fele jönne el ilyen megbeszélésekre (50%). Örvendetes azonban, hogy a munkával is részt venni szándékozók aránya növekedett (2005: 25%, 2007: 43%). A MNP megvalósításának bármilyen nyomával, elemével személy szerint a válaszadók 29%-a találkozott. Az MNP egyes programelemeinek konkrét ismertére vonatkozó

51

válaszok megoszlását a 3. táblázat mutatja be. A felsorolt alprogramok ismertsége – csak a spontán említéseket figyelembe véve – nagyon alacsony, az 5%-os ismertséget a bérlők épületfelújításokban való részvétele (7%) és a 10%-os küszöböt meghaladó, a Mátyás tér átalakítására vonatkozó programunk lépte át (17%). A rákérdezésre adott válaszokat is figyelembe véve a sorrend nem változik, legkevésbé az iskolai szabadidős programokról tudtak a válaszadók (17%) és leginkább a Mátyás tér felújításáról hallottak, tapasztalták meg személyesen (45%). Annak ellenére, hogy az eredménnyel nem lehetünk elégedettek, hozzá kell tennünk, hogy a vizsgálatban mért programok többsége - lényegében a Mátyás teret kivéve -, nyilvánvalóan csak egy bizonyos lakossági csoportot érint közvetlenül, nevezetesen az iskoláskorú gyermekek szüleit, illetve a bérlőbevonásos épületfelújításban résztvevő 4 önkormányzati lakóépületet. 3. táblázat A MNP egyes programelemeinek ismertsége Tudomása szerint mit tartalmaz ez a program: …? az Erdélyi utcai Általános Iskolában szabadidős gyermekprogramok indultak? az Erdélyi utcai Általános Iskola gimnáziummal bővült? néhány önkormányzati bérház udvarán belső kerteket alakítanak ki? volt, ahol a bérlők összefogtak és kitakarították a pincét? néhány bérházban a bérlők is részt vesznek az épületek rendbetételében? átalakítják a Mátyás teret?

spontán említés 2,3%

hallott 14,8%

nem összesen hallott 82,9% 100,0%

4,0%

21,1%

74,9%

100,0%

2,9%

19,5%

77,6%

100,0%

4,6%

20,4%

74,9%

100,0%

6,9%

22,2%

70,9%

100,0%

16,7%

27,9%

55,4%

100,0%

Forrás: MNKV 2007 A fenti programelemekkel kapcsolatban a válaszadók 80%-a mondott véleményt (4. táblázat). E vélemények – első, gyors – kategorizálása alapján azt mondhatjuk, hogy a válaszadók valamivel több, mint felének (54%) kedvező a véleménye, de ebbe beleértjük a kritikus megjegyzéseket is tevők kis hányadát (2%), valamint a pozitív véleménnyel rendelkező, de a megvalósításban és/vagy az eredményekben kételkedők csoportját is (14%). Hét százalék fejezte ki kételkedését a megvalósítás sikerében, az eredményességben anélkül, hogy a programokkal kapcsolatban állást foglalt volna. Egyértelműen kedvezőtlen volt a felsorolt programok megítélése a válaszadók 15%-a körében, akik e lépéseket értelmetlennek, nem elegendőnek, pénzkidobásnak, látszatintézkedésnek, stb. tartották.

52

4. táblázat Az MNP egyes programelemeiről alkotott vélemények kedvező kedvező, kritikával kedvező, a megvalósítás, eredmény bizonytalanságának jelzésével csak a megvalósítás, az eredmény bizonytalanságának jelzése kedvezőtlen nem érdekli egyéb összesen

n 148 7

% 37,5% 1,8%

57

14,4%

27 61

6,8% 15,4% 8,1% 15,9% 100,0%

32 63 395

Forrás: MNKV 2007

10.2.7

A negyed jövőjével kapcsolatos várakozások

A negyed várható fejlődésével vagy hanyatlásával kapcsolatban a változások –általunk megkérdezett - főbb dimenziói mentén (köztisztaság, a házak állapota, közbiztonság, a közterületek állapota) meglepően egyenletes volt a válaszok megoszlása. Amint az a 2. ábrán látható a válaszadók kb. harmadára volt jellemző az egyes területeken történő pozitív változások, további egy-egy harmadára pedig a változatlanság, illetve a helyzet rosszabbodásának várható feltételezése. 2. ábra A környék helyzetével kapcsolatos várakozások megoszlása Véleménye szerint 5 év múlva itt a környéken jobb, ugyanolyan vagy rosszabb lesz:...? a közterületek állapota? a közbiztonság helyzete? a házak állapota? a köztisztaság helyzete? 0%

20%

40%

60%

80%

100%

a köztisztaság helyzete?

a házak állapota?

a közbiztonság helyzete?

a közterületek állapota?

rosszabb

32,0%

35,6%

33,9%

33,9%

ugyanolyan

32,9%

33,0%

35,7%

33,9%

jobb

35,1%

31,4%

30,5%

32,1%

Forrás: MNKV 2007

53

Mindez a jelen állapotok ismeretében azt jelenti, hogy a válaszadók két harmada nem vár és csupán egy harmada vár pozitív változásokat a negyed életében az elkövetkezendő 5 évben. A saját tulajdonú lakásokban élők általában valamivel magasabb arányban jeleztek pozitív várakozásokat a következő évek változásai kapcsán, azonban kedvezőbb megítélést jelző és szignifikáns eltérést csak a közbiztonság jövőbeli helyzete és a közterületek várható állapota tekintetében találtunk esetükben. A válaszadók két harmadának véleménye szerint az elkövetkezendő években a Magdolna-negyedbe az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek fognak beköltözni (5. táblázat). E kérdésben szignifikáns módon különbözött a bérlakásban és a saját tulajdonú lakásban élők véleménye. Ugyan a tulajdoni lakások lakóinak többsége is inkább az alacsonyabb jövedelműek beköltözését jövendölte (60%), azonban az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú bérlők több mint háromnegyede vélekedett így (78%). Ne feledjük, hogy a két megkérdezett csoport jelenlegi státusza és térbeli elhelyezkedése is különbözik, így a két „osztály” tagjai ugyanazon a válaszkategórián nem feltétlenül értik ugyanazt (átlagosnál alacsonyabb jövedelműek). 5. táblázat A Magdolna-negyedbe beköltözők jövedelmi helyzetével kapcsolatos várakozások Véleménye szerint az elkövetkezendő önkormány- saját években kik fognak inkább a zati tulajdon Magdolna-negyedbe költözni: …? az átlagosnál magasabb jövedelműek 0,0% 3,8% az átlagos jövedelműek 15,2% 23,9% az átlagosnál alacsonyabb 77,5% 59,6% jövedelműek ezek is, azok is 7,3% 12,7% összesen 100,0% 100,0% n 178 213

más magántulajdona, egyéb 0,0% 29,1% 60,0% 10,9% 100,0% 55

összesen 1,8% 21,1% 66,8% 10,3% 100,0% 446

Forrás: MNKV 2007

Végezetül egy a fenti témától eltérő, de figyelemre méltó eredmény, hogy a magát „romának, cigánynak”, illetve a „félig romának, cigánynak, félig nem” valló háztartásfők együttes aránya két év alatt jelentősen növekedett (2005: 19%, 2007: 30%). Kézenfekvő magyarázatnak látszik a romák negyedbeli arányának növekedése, de e változás kialakulásához hozzájárulhat, hogy esetleg az idei kérdezés során többen vállalták fel etnikai hovatartozásukat, mint a két évvel ezelőtti kutatás résztvevői. E kérdésre is a további elemzések adhatnak majd választ. A fentiekben bemutatott tájékoztató adatok alapján úgy tűnik, hogy a városrész egyes negatív gazdasági és társadalmi folyamatai változatlanok, ami nem meglepő, hiszen a háztartások, különösen a hátrányos helyzetű háztartások helyzetét, kilátásait, viselkedését befolyásoló makrogazdasági és társadalmi környezet továbbra

54

is nagyon kedvezőtlen. A Magdolna-negyed Program eredményei pedig csak hosszabb távon tudják kifejteni kedvező hatásukat. A programok gyakorlati megvalósítása kapcsán közvetlenül érzékelhető, a lakossági véleményvizsgálatok egyes előzetes eredményei alapján pedig feltételezhető, hogy a MNP megkezdése kedvező fogadtatásra talált az itt élők jelentős részének körében. A társadalmi változások vizsgálatával kapcsolatos, városrészre vonatkozó adatok előállítása során problémát jelentett, hogy a negyedre vonatkozó adatok csak az adatbázisok utca, házszám szerinti leválogatásával állíthatók elő, amely igen időigényes feladat. Ennél súlyosabb problémát jelent egyes, nem önkormányzati adatszolgáltatók információátadástól - különböző hivatkozásokkal - történő elzárkózása, amely fontos mutatók előállítását teszi lehetetlenné.

10.3 Az MNP végrehajtásának értékelése A MNP végrehajtásának értékelését a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 375/2006. (09.14.) sz. határozata által elfogadott monitoring-rendszer már értékelhető eredményelvárásai és mérési pontjainak, indikátorainak adatai alapján mutatjuk be.

10.3.1

Bérlői bevonással történő épületfelújítási alprogram

A Bérlői bevonással történő épületfelújítási alprogrammal kapcsolatos felhívás közzétételét követően 10 ház – néhány - lakója jelezte a program iránti érdeklődését. Ezek közül a házak közül végül 6, tisztán önkormányzati tulajdonban lévő bérház nyújtott be szándéknyilatkozatot a programban való részvétellel kapcsolatban. A többi ház vagy társasház volt 5 , s ezek nem vehettek részt a programban, vagy a többi lakó közömbössége, ellenállása hiúsította meg a csatlakozást. A részvétel feltételeinek tisztázását követően 4 bérház lakóival kezdődött meg a közös munka 6 , ezekkel a házakkal az együttműködés azóta is folyamatos (Karácsony S. u. 22., Szigetvári u. 4., Dankó u. 7., Erdélyi u. 4.). Az együttműködő bérházakban összesen 101 lakás található, amelyekben jelenleg 198 személy lakik. 5

Sem a magántulajdonú lakásokat tartalmazó társasházak, sem a társasházzá alakított, de

tisztán önkormányzati tulajdonban lévő házak nem vehettek részt a programban. 6

A 90 lakásos Magdolna 20. lakói közül, két lakossági találkozó után kb. 10 lakó lett volna

hajlandó résztvenni a programban, s ezen bérlők kb. a fele vett volna részt a közösségi munkában. A Dankó 17. alatti önkormányzati bérházat az önkormányzat már társasházzá alakította. A programban való részvétel azonban bizonytalanná tette a lakások megvásárlásának lehetőségét. Ezért a lakók úgy döntöttek, hogy inkább nem vesznek részt a programban. Komoly tárgyalások folytak a Homok utca 7. szám lakóival is, azonban a ház statikai állapota miatt az épületet le kell bontani.

55

Az épületfelújítási rendszer részvételi szabályainak, a megvalósítás lépéseinek, a szereplők kötelezettségeinek, felelősségének meghatározása megtörtént, s a házakkal kötött együttműködési megállapodásokban rögzítésre került. A házak szervezeti és működési szabályzatainak kidolgozása jelenleg zajlik, e normák tovább pontosítják majd a lakók egymás közötti és a Rév8.-vel folytatott együttműködés kereteit. Az SZMSZ kidolgozásának megkezdését az indokolta, hogy mind a bérlők házuk ügyeiben hozott döntései, mind a Rév8 tevékenysége, valamint a házak és a cég közötti együttműködés mechanizmusa is folyamatosan viták tárgyát képezte, mind a lakók egymás közötti, mind a lakók és a Rév8 közötti megbeszéléseken. A cég és a házak közötti kapcsolattartás gördülékenyebbé és egyértelműbbé tétele érdekében a kapcsolattartók céges hálózati telefont kaptak (ezekkel csak a Rév8 munkatársait hívhatják), valamint minden házban négypéldányos „Építési napló” szolgál a ház felújításával kapcsolatos műszaki és közösségi kérdések, problémák rögzítésére, kommunikálására. Egy épületben elkészült a bérlői háztartásokkal készített interjúkon alapuló, azok gazdasági-társadalmi helyzetét bemutató elemzés, amelynek tapasztalatai a további házak vizsgálata, a házakkal végzett közös munka és különösen a közösségfejlesztés, konfliktuskezelés területén kerülnek hasznosításra. A felújítási program tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos lakóközösségi megbeszéléseken - a jelenléti ívek tanúsága szerint - a négy házban összesen átlagosan 43 lakó vett részt, ez házanként átlagosan 9-14 lakót jelent. A résztvevők száma a bérlők (lakott bérlakások) teljes számára vetítve 47%-os részvételi arányt jelent, mivel azonban egy-egy lakást sokszor több lakó is képviselt a lakógyűléseken, más lakásokat viszont egy sem, a részvételi hányadról pontosabb képet nyújt az átlagos részvétel és a lakók összes számának aránya. A négy házat együtt tekintve tehát átlagosan a lakók ötöde (22%) vett részt a lakossági találkozókon. Már itt jegyezzük meg, hogy ez az arány házanként jelentősen, 15-43% között ingadozik. Az alprogramban résztvevő épületeken elvégzett javítás, karbantartás, felújítás teljes értéke összesen mintegy 50 millió forint volt 2007 október végéig (a bérköltség és az építészeti felmérések költségei nélkül). A vállalkozók által végzett felújítások során lakók alkalmi vagy rendszeres foglalkoztatására eddig nem került sor. Azoknak a munkanapoknak a számát összegezve, amikor a négy ház valamelyikében legalább egy lakó a ház érdekében közösségi munkát végzett, azt tapasztaltuk, hogy a program megkezdése óta a négy ház lakóközösségének tagjai összesen 41,5 napot dolgoztak a házak rendbetételével, felújításával kapcsolatosan. Ezek a munkálatok a következők voltak: pince-, padlástakarítás, a betonozott udvar feltörése, vakolatleverés, sittkihordás, termőföld, járdakő behordása, rácsok felszerelése, korlátfestés, növényültetés, kertészkedés. A házakban összesen átlagosan 37 fő vett részt a munkálatokban, ez házanként – átlagosan – 8-10 lakót jelent. A munkában résztvevők átlagos száma az összes bérlőszámra vetítve 41%-os volt, az összes lakóra vetítve pedig 19%-os és házanként 10-38% között ingadozott. Tegyük hozzá, hogy a bérlők által elvégzett közösségi munkaalkalmak száma és értéke meghaladta az

56

előzetes várakozásokat, több ház esetében a korlátot az munkalehetőségek adták, nem pedig a lakók részvételi hajlandósága.

elvégezhető

A közösségi megbeszéléseken valamivel magasabb volt a lakók részvételi aránya (22%), mint a társadalmi munka alkalmain (19%). Ez nem meglepő, hiszen a megbeszéléseken olyanok is megjelentek, akik a ház érdekében végzett társadalmi munkákban nem tudtak (pl. idősek, betegek), vagy nem akartak résztvenni. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a megbeszéléseken és a munkában résztvevők „magja” lényegében ugyanazokból a lakókból állt. Mind a megbeszélések, mind a társadalmi munka kapcsán érvényes az az összefüggés, hogy a résztvevők száma a házak lakás-, illetve lakószámával fordítottan arányos (ábra). Mindez tehát azt jelenti, hogy a kisebb lakásszámú házak lakói mind a részvétel, mind a fizikai munka tekintetében aktívabbak voltak, mint a többlakásos házak. E tény összecseng a társasházak tulajdonosai között megfigyelt tapasztalatokkal, nevezetesen a kisebb házak lakói jobban kooperálnak egymással a ház közös ügyeiben, míg a nagyobbak esetében ez sokkal nehezebb, sokszor akár teljesen lehetetlen. A közösségi megbeszéléseken és a társadalmi munkában való részvétellel kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra, hogy ezek a közösségi rendezvények általában hétköznap munkaidő után (lakógyűlések) vagy hétvégén (társadalmi munkák) kerültek lebonyolításra. A résztvevők szabadidejükben vettek részt ezeken a rendezvényeken, részvételi lehetőségüket, hajlandóságukat viszont munkavégzésük időbeosztása is befolyásolta (hétvégi, délutáni, éjszakai munkavégzés). 3. ábra Lakószámok, valamint a közösségi megbeszéléseken és a társadalmi munkában való részvétel aránya az egyes házak lakóinak számához viszonyítva

Közösségi megbeszélések 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Közösségi munkák

45% 40%

lakók száma

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Sz4

K22

E4

D7

átlagos részvételi arány a lakók számára vetítve: közösségi megbeszélések

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

45% 40% 35% 30%

lakók száma

25% 20% 15% 10% 5%

átlagos részvételi arány a lakók számára vetítve: közösségi munkák

0% Sz4

K22

E4

D7

A lakóközösségek összesen kb. 2000 munkaórát dolgoztak házaikért, amelynek becsült piaci értéke kb. 2 millió forint. A napokban mért munkaalkalmak számát

57

szoroztuk meg a résztvevők átlagos számával, egy napot pedig 6 munkaórával kalkuláltunk. A piaci érték számításánál nettó 500 forintos segédmunkás órabérrel számoltunk, hozzáadva a munkavállalói és munkaadói járulékokat és közterheket. Mindezekkel együtt a kalkulált teljes órabérköltség 1000 forint/óra.

10.3.2

Innovatív oktatási alprogram

Az Innovatív oktatási alprogram keretében folyó „Digitális gyerekkor (KIDPIX)” tanárképző programon a kezdő és a haladó csoportban összesen 19 tanár végzett a 2006/07-es tanévben (a végzett pedagógusok száma meghaladja az eredményelvárás 10 fős célértékét). A kiscsoportos gyermek foglalkozás-sorozat - a magatartási problémák elkerülése érdekében - 3 csoportban, 16 tanuló részvételével zajlott a 2006/07 tanévben 7 . A 16 diák közül 13 gyermek a Magdolna-negyedben lakik, további három pedig Józsefváros más városrészeiben. A gyermekek (szüleik) társadalmi összetételére vonatkozóan jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, azonban az a tény, hogy ők mindannyian a roma diákok, az Erdélyi utcai iskolában tanulnak és döntő többségük a Magdolna városrészben él, valószínűsíti, hogy hátrányos helyzetű családok tagjai. A „Digitális gyerekkor” program a 2007/08-as tanévben is délutáni foglalkozások keretében folytatódik. A tanárképző program ebben az évben konzultációs órákat jelent havi hat órában, amelyeken a pedagógusok az előre megadott témák önálló feldolgozásához kapnak segítséget. A jelenleg IV-V. osztályba járó, tavaly végzett gyermekcsoport folytatja a kurzust, jelenleg 18 fős létszámmal. Az elmúlt tanévben a „Ravasz róka” elnevezésű, svédországi bevándorlók gyermekei számára kidolgozott olvasás-oktatási program az idén már harmadik osztályos résztvevői alkotják a másik, kezdő gyermekcsoportot. A gyermekfoglalkozásokon idén már az iskola tanárai is tartanak majd órákat. A tanári képzés során átadott módszertan a tréningen résztvevő tanárok segítségével, pedagógiai tevékenységükön keresztül épül be az iskola nevelési programjába. Az iskola nevelési programjának a „Digitális gyerekkor” program nem része, ezért az alsó és felső tagozatos tanulók tantervében sem szerepel, ugyanis a nevelési program és a foglalkozások programjai nem kerültek egyeztetésre. A rendelkezésre álló adatok, információk szerint a negyed óvodáinak és az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium etnikai szegregáltsága nem csökkent. Ezt az eredményt azonban jelenleg nem szabad a MNP rövidtávú eredményelvárásaival szembesíteni, hiszen a nevelési-oktatási intézmények szegregációjának csökkenése még kedvező társadalmi-gazdasági körülmények között is csak hosszú távon, 10-15 éves időszak alatt várható. 7

A „Digitális gyerekkor” programban való részvétel „kiváltságot” jelent, a foglalkozáson

rendszeresen verekedőket átmenetileg kitiltják, s csak később kapcsolódhatnak be újra a munkába.

58

A 2006/07 tanévre az általános iskola első osztályába a 6 gyermek, a gimnáziumba 60 gyermek (felnőtt) iratkozott be. Az idei tanévben a beiratkozott első osztályos tanulók száma 10 fő (jelenleg 11 fő), illetve 48 fő a gimnáziumban. A beiratkozások száma tehát az általános iskolában növekedett, a gimnáziumban csökkent (ábra). 4. ábra Az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnáziumba a 2006/07. évi, ill. a 2007/08. évi tanévre beiratkozott tanulók száma

70 gimnázium; 60

60 50

gimnázium; 48

40 30 20 10

általános iskola; 6

általános iskola; 10

0 2006/07 tanév első osztályába beiratkozott tanulók száma

2007/08 tanév első osztályába beiratkozott tanulók száma

Idén az általános iskolában végzett tanulók száma 33%-kal csökkent az előző év végzőseinek számához képest. Tavaly és az idén is minden tanuló továbbtanult az iskola befejezését követően. A középfokú oktatási intézmények választásának szerkezete jelentősen átalakult a tavalyi évhez képest. A 2005/06 tanévben végzettek kétharmada szakmunkásképzőben tanult tovább, az idei végzősök fele viszont gimnáziumban folytatta tanulmányait. 6. táblázat Az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnáziumba általános iskolájában végzett tanulók száma és a továbbtanulók által választott intézmény típusa végzett tanulók száma továbbtanuló gyerekek száma ebből: szakmunkás, szakiskola (szakmunkásképző) szakközépiskola gimnázium

2005/06 tanév 21 21 14 6 1

2006/07 tanév 14 14 3 4 7

A negyed óvodáinak szülői klubjaiban tervezett, a Magdolna Negyed Programról szóló tájékoztatók eddig nem kerültek megrendezésre.

59

10.3.3

Innovatív foglalkoztatási alprogram

Az Innovatív foglalkoztatási alprogram keretében, a vállalkozói inkubációs program végrehajtása érdekében öt önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló helyiség került kiválasztásra a Magdolna-negyed területén (Dobozi u. 27. (2 helyiség), Homok u. 8-10., Erdélyi u. 10., Szerdahelyi u. 11.). A helyiségek bejárása megtörtént, a műszaki felmérések folyamatban vannak. A helyiségfelmérések befejezését követően kerül kihirdetésre az innovatív kisvállalkozók számára kiírt pályázat, amelynek győztesei kedvezményes helyiségbérleti feltételek mellett foghatnak hozzá vállalkozásuk fejlesztésébe. A pályázattal párhuzamosan a helyiségek felújítása, átalakítása, valamint alapszintű felszerelése zajlik annak érdekében, hogy a sikeres pályázók 2008 folyamán birtokba vehessék a helyiséget, és vállalkozásuk számára megfelelően berendezhessék. A felnőttképzés, munkahely-közvetítés és tanácsadás kialakítása érdekében a KözépMagyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a Rév8 között együttműködés jött létre, amelynek célja, hogy a Magdolna-negyed lakói számára megtaláljuk a megfelelő szakképzési, oktatási formákat, továbbá sikeres szakvizsga után az elhelyezkedés lehetőségét is biztosítsuk számukra. A 2007. októberében befejezett kérdőíves vizsgálat külön blokkban foglalkozott az aktív háztartásfők és házastársuk (élettársuk) képzettségi és munkaerőpiaci helyzetével. Reményeink szerint a kutatás eredményei hozzájárulnak a foglalkoztatási program végrehajtásához.

10.3.4

Bűnmegelőzési alprogram

A Bűnmegelőzési alprogram keretében a Biztonságos Magdolna-negyedért Szakmai Munkacsoport 2006-ban került megalakításra. A munkacsoport 2006-2007-ben négy ülést tartott, az üléseken átlagosan 17 szakember vett részt. Az alprogram keretében elkészült a városrész közbiztonsági helyzetének elemzése és a stratégia tervezete, amelynek véglegesítése folyamatban van. A stratégia elemeinek döntő többsége beépült az MNP II-be, így ezek a programok az Európai Unió által finanszírozott kiemelt projekt keretében 2010-ig megvalósulhatnak. A tervezett három közbiztonsági kampány közül az első a megvalósítás szakaszában van, e projekt várhatóan kb. 150 felső tagozatos diákot ér majd el a Magdolna-negyedben, illetve Józsefvárosban.

10.3.5

Közösségfejlesztési alprogram

A Közösségfejlesztési alprogram keretében - az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által támogatott bűnmegelőzési pályázat forrásaival kiegészülve - a Szomszédsági tanács megalakítása megkezdődött. A bérlői bevonással történő épületfelújítási programban résztvevő 4 ház lakóközössége kezdeményezte a "Magdolna Házak" Lakóközösség szervező, Érdekvédelmi és Szabadidős Egyesület megalakítását, a civil

60

szervezet bejegyzése megtörtént. E non-profit szervezet lehet az egyik, már intézményesített bázisa a leendő Szomszédsági tanácsnak, amelyhez a MNP II. végrehajtása során várhatóan további 12 felújításra kerülő bérház aktív, a közösségért tenni akaró lakói csatlakoznak majd.

10.3.6

Közterületi alprogram - Mátyás tér felújítása / Greenkeys

A Mátyás tér megújításának megvalósítása során a Rév8. vállalt feladata az volt, hogy a környéken élőket a tervezés folyamatába bevonja, igényeiket a tervekben megjelenítse és a lakókat – bizonyos munkálatok végrehajtása során – a megújításban való részvételre ösztönözze, bevonja. A kb. 5000 nm-es Mátyás tér 2005-2007 között végrehajtott átalakítása során, a tér terveinek kialakítása és gyakorlati megvalósítása kapcsán 7 lakossági megbeszélés került megrendezésre, amelyeken átlagosan 20 fő vett részt. A lakók észrevételeit, igényeit a lehetőségek figyelembe vételével a tervekbe beépítettük (kerítés, nyilvános wc, őrzés, kutyasétáltató, a tér dombjainak magassága, stb.). Az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium diákjai és a környéken lakó emberek 3 alkalommal összesen 6 nap (27 óra) munkával vettek részt a megújítás kivitelezésében. A „helyi önkéntesek” ülődombokat készítettek és helyeztek ki, aszfaltot festettek (az iskola diákjai), kertészkedtek, virágot ültettek. A közösségi munkaalkalmakon kb. 75 ember vett részt, az általuk elvégzett társadalmi munka összértéke mintegy 300 ezer forint. A piaci érték meghatározásakor a résztvevők becsült számát alkalmanként 4 órás munkaidővel és a korábban alkalmazott 1000 forintos segédmunkás órabérrel (bruttó bér az összes közteherrel és járulékkal együtt) szoroztuk meg. A lakók bevonásával kapcsolatban elmondható, hogy a környék lakóinak csak kis hányada vett rész a megbeszéléseken, annak ellenére, hogy több lehetőséget is biztosítottunk a részvételre, és minden egyes alkalommal külön plakátokat, a meghívókat raktunk ki a negyed házaiba. A lakók közvetlen részvétele a tér felújítási munkáiba – növénykiültetés – a vártnál eredményesebben sikerült. A lakók jelezték, hogy a park fenntartásában is szívesen részt vennének. A tér felújítása a terveknek megfelelően ebben az évben befejeződik.

10.3.7

Közösségi ház a Mátyás tér 15-ben alprogram

A mátyás téri Közösségi ház kivitelezése a vállalkozóval kötött szerződés szerint halad, a megnyitása 2008. tavaszán várható. A Közösségi ház nyitása – a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt – az eredeti tervekhez képest fél évet csúszik.

61

10.3.8 Civil Háló alprogram - Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése A Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése alprogram keretében eddig öt non-profit szervezet kapott kedvezményes feltételek mellett helyiséget a városrészben (Muro Phral Cigány-Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesület, Zöld Fiatalok, Nap Klub Alapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért). A bérleti szerződéseket megkötötték, a helyiségek felújítása, illetve a munkálatok előkészítése megkezdődött (Erdélyi u. 4, Karácsony S. u. 22. (2 helyiség), Baross u. 122., Magdolna u. 14.). A program eredményeként a jelenleg használaton kívüli helyiségeket olyan civil szervezetek fogják használni, akik vállalták, hogy együttműködnek a Magdolna Negyed Program megvalósításában és aktívan részt vesznek a közösségfejlesztési és szociális programokban.

62

Jelentés. Magdolna Negyed Program I. Budapest - Józsefváros. Jelenlegi állásáról és monitoring vizsgálatáról. Projektidőszak:

Recommend Documents