Budapest - Józsefváros
Magdolna Negyed Program II.
Integrált szociális városrehabilitációs program a 2008-2010 közötti időszakban
1
1.1
Minőségi oktatási program [T1]
1.1.1 Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium felújítása [T1/1] A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium a negyed egyetlen alap- és középfokú oktatást biztosító intézménye, amelyben művészeti és média-eszközökkel kapcsolatos képzés is folyik. Az iskolára, mint úgynevezett befogadó, nyitott intézményre egyre fontosabb szerep hárul a negyedben, hiszen a különböző helyi programok, a művelődés, a kultúra tereinek biztosításával a közvetlen lakókörzet, a negyed ifjúságának, a szüleiknek művelődési bázisává válhat (könyvtár és olvasóterem; számítógépes programlehetőségek – matematika és helyesírás gyakorló, történelem, idegen nyelv, sakk, stb. – az önálló tanuláshoz, gyakorláshoz, felzárkózáshoz; kondicionáló-terem és pingpong terem, klubfoglalkozások, zenehallgatás, zenélés). Az épületfelújítási munkák a Magdolna Negyed Program II. (röviden MNP II.) keretében folytatódnak: az intézmény összes nyílászáróját modern, hőszigetelt, biztonságos szerkezetek váltják fel, az akadálymentes közlekedést pedig rámpák és felvonó biztosítja.
1.1.2 A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium, mint nyitott intézmény programjai [T1/2] Az iskolában szervezett különböző programok célja, hogy a diákok sikeresen elsajátíthassák az önálló tanulás, az önművelés módszereit; a verbális - lexikális tudás helyett gyakorlatias tudást alakítsanak ki, s e tudás terjedjen ki a számítástechnika, a művészeti és média ismeretek világára is. A tervezett programok a következők: tanrenden kívüli hátránykompenzáló oktatás a negyed diákjainak, ismert roma alkotók a különböző művészeti területekre (tánc, zene, festészet, szobrászat) fogékony roma fiatalok számára képzéseket, szakköri foglalkozásokat tartanak, pinceklub kialakítása és működtetése (mint a szabadidő eltöltésére alkalmas sport, művészeti és klubfoglalkozások helyszíne).
1.2
Közösségfejlesztési program [T2]
1.2.1 A Kesztyűgyár Közösségi Ház kulturális, közösségfejlesztési és oktatási programjai [T2/1] A Kesztyűgyár Közösségi Ház rendezvényeinek, közösségi eseményeinek egyik legfontosabb célja, hogy az eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek között közvetítse a megértés, a befogadás képességét és szükségességét. Legfontosabb tervezett programjaink a következők: 1) „KIDPIX –digitális gyerekkor” program A Magdolna Negyed Program I. keretében sikeresen meghonosított „Kidpix - digitális gyerekkor” elnevezésű művészeti és médiaoktatás folytatása és kiterjesztése, valamint további, a gyermekek kreativitására és egyéni képességeinek kibontakoztatására alapuló programok elindítása.
2
2) Drámaoktatás A drámapedagógia a mindennapi élet eseményeinek, műalkotásoknak játékos, „színházi” feldolgozásán keresztül segíthet abban, hogy a helyi fiatalok jobban értsék egymás motivációit, megismerjék az eltérő szociális, kulturális háttérből adódó, ezért különböző viselkedési formákat. 3) Tehetségeket támogató program A negyedben élő, tehetséges fiatalok, szociális hátterük miatt sokkal nehezebben tudnak hozzájutni olyan támogató oktatáshoz, mely elősegítheti képességeik kibontakoztatását. Ezért a közösségi házban tehetséggondozó program kap helyet, amely hátteret biztosít a művészeti vagy valamely szaktárgyi területen kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok számára. 4) Életviteli tanácsadás A problémával küszködő érdeklődőket pszichológus segíti családi, kapcsolati, beilleszkedési gondjaik kezelésében, feldolgozásában, illetve olyan életviteli tanácsokat nyújt a fiataloknak, melyek segítségével e problémák jó eséllyel elkerülhetők. 5) Konfliktuskezelő tréningek A pedagógusok munkáját konfliktuskezelő tréningek és tanácsadás segíti. A negyed fiataljainak speciális helyzetéből adódóan e képzési formát a pedagógusok minél szélesebb körének szükséges biztosítani.
1.2.2 Közösségfejlesztési programok [T2/2] A helyi közösséget mozgósító rendezvények célja az, hogy kialakítsa és erősítse a negyed lakosai közötti párbeszédet, a felmerülő problémák megbeszélését és közös rendezését. 1) Magdolna Negyed Napok A kerületi szinten megrendezett József napi rendezvénysorozat „kistestvéreként”, 2009 május végétől minden évben megrendezésre kerül a Magdolna Negyed Napok elnevezésű színes kulturális- és sportrendezvényeket tartalmazó, többnapos eseménysorozat. 2) Szomszédsági és civil tanács működtetése A negyed lakóinak önszervező erejévé válhat az úgynevezett szomszédsági tanács, amely szervezi és lebonyolítja a közösséget, vagy annak egy részét érintő problémák megvitatását, a helyi közösségi rendezvényeket, valamint segítséget nyújt a Magdolna Negyed Program II. bemutatásában és a negyed lakóinak programba történő bevonásában. 3) Sport programok A legnépszerűbb sportágakban (pl.: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, tánc, stb.) évente lebonyolításra kerülő területi Magdolna Kupa sportversenyek célja, hogy oldódjon a negyed fiataljainak elszigeteltsége. A sport révén, a helyi tehetségeknek teret adva az általános iskola és gimnázium bekapcsolódhat az iskolai sport vérkeringésébe.
3
4) Program Alap létrehozása A Kesztyűgyár Közösségi Házban, illetve a Mátyás téren megrendezésre kerülő, a helyben lakók igényeihez, a felmerülő szükségleteihez igazodó kisebb közösségi, kulturális programok megszervezését és lebonyolítását a Program Alap támogatja (pl. Mátyás téri esték, délutáni foglalkozások, tanácsadás a téren, stb.).
1.2.3 Homok utcai Közösségi célú Sportudvar kialakítása [T2/3] A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziummal szomszédos telken, a Kesztyűgyár Közösségi Ház közvetlen közelében, a Homok utca 7. szám alatt közösségi sportudvar kerül kialakításra.
1.3
Szociális és bűnmegelőzési program [T3]
1.3.1 Áldozattá válást csökkentő prevenciós programok [T3/1] (a) Bűnmegelőzési tanórák felső tagozatos tanulók számára A rendőrség, az áldozatok és elkövetők védelmével foglalkozó szervezetek szakemberei osztályfőnöki órákon bemutatják, „megszemélyesítsék” intézményüket, kialakítják azt a minimális tájékozottságot és bizalmat a diákokban, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók szükség esetén keressék fel és vegyék igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve merjék ajánlani rászoruló rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek. (b) Resztoratív-technikákat alkalmazó szabadidős foglalkozások magatartási problémákkal küszködő, illetve peremhelyzetű tanulók részére A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban, mint bázisintézményben, valamint a kerület további három iskolájában a különösen „problémás osztályokkal” közösségépítőkonfliktuskezelő technikát alkalmazó csoportfoglalkozások keretében dolgoznak a szakemberek. (c) Bűnmegelőzés és konfliktuskezelés az iskolában - előadások pedagógusok számára Az együttműködésben résztvevő józsefvárosi általános iskolák tantestületei, valamint az önként jelentkező tanárok szakmai tréningen vesznek részt, amely felkészíti őket arra, hogy iskolájukban alkalmazni tudják a konfliktuskezelés resztoratív technikáját. (d) Galéria-építés rászoruló családok gyermekei, fiataljai számára A kamaszok, a fiatalok számára nélkülözhetetlen lakáson belüli intimszféra kialakítását akadályozza a lakások kis mérete (az egyszobás lakások aránya 55% a negyedben). A lakáson belüli galéria kialakításához nyújtott anyagi és szakmai támogatás segíti a családtagok, a fiatalok lakáson belüli egyéni életterének kialakítását, ezáltal csökkenti az otthontól való hétköznapi távollét egyik motivációját.
1.3.2 Közterületi szociális / drogmunka [T3/2] Több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek un. betoppanó szolgálatot (drop in központ) hoznak létre és működtetnek a kirekesztett társadalmi csoportok tagjai számára. Szolgáltatásaik: egyéni, személyre szabott gondozás, csoportterápia, a kliensek megfelelő ellátásába történő közvetítése. A program keretében kerül kialakításra a csellengő fiatalok
4
számára felügyelt éjszakai sporttevékenységeket biztosító egység („éjszakai ping-pong terem”) is. Egy másik partnerszervezet utcai megkereső munka keretében keres kapcsolatot a negyed drogfogyasztó, szenvedélybeteg fiataljaival, törekszik a velük való személyes kapcsolatteremtésre.
1.3.3 „Szomszédsági rendőr / gondnoki” rendszerének kialakítása [T3/3] A szomszédsági rendőr a városrészben gyalogos szolgálatot teljesít. Szakmai tudása, helyismerete, szociális és kommunikációs tudása és gyakorlata segítségével képes arra, hogy a negyed különböző korú, státuszú lakóival, az ott dolgozókkal jó kapcsolatot alakítson ki, problémáikat megismerje, és akár segítséget is nyújtson a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben (információközvetítés). A segítő, szolgáltató munka mellett természetesen minden olyan esetben, amikor rendőri intézkedésre van szükség, teljesíti hivatása kötelezettségeit. A program képzett szomszédsági rendőröket alkalmaz másfél éven keresztül, akik tevékenységüket, tapasztalataikat folyamatosan rögzítik és rendszeres jelentésekben foglalják össze. A közbiztonságot erősítő szomszédsági rendőrök központja a Dankó utca 16. szám alatt lesz.
1.3.4 Az antiszociális és a negyedbe bevándorló családok gondozása [T3/4] A program az antiszociális viselkedésű, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető személyek/családok és a bevándorlók célcsoportjainak legalább egyikébe beletartozó 10 család célzott gondozását tűzi ki feladatául. A szükségleteknek megfelelően a program foglalkozik az asszonyok családösszetartó, családfenntartói funkcióinak erősítésével, közös anya - gyermek foglalkozások biztosításával, a pártfogolt és/vagy börtönviselt családtagok családba, közösségbe, társadalomba történő beilleszkedésének elősegítésével, a „bevándorlók” beilleszkedési problémáinak leküzdésével.
1.3.5 Biztonságos kapu, biztonságos közterület [T3/5] A negyedben számos olyan lakóház található, amelyeknek a kapui zárhatatlanok, kapualjai kivilágítatlanok, a kaputelefonok pedig tönkrementek. A nyitott kapuk következtében a ház lakói (és a járókelők) ki vannak téve annak, hogy a negyedben jellemző bűncselekmények áldozataivá váljanak a kapualjban, a ház udvarán, lépcsőházban és a lakásaikban. A program tartalma 10 lakóépület jelenleg nyitott kapuinak, zárainak megerősítése, cseréje, megfelelő világítás, kaputelefon-rendszer kiépítése. A program fontos eleme az épületeken belüli, s az illetéktelenek (hajléktalanok, drogfogyasztók) számára vonzó helyek kitakarítása, rendbetétele, zárhatóvá tétele. Biztonságos ajtó- és ablakzárak felszerelésének támogatása alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak és más rászorulóknak: az alapvető lakásbiztonsági felszerelések kialakításának támogatása a rászorulók, ismételten áldozattá váló emberek, családok számára. A Dankó utca, és különösen a hajléktalan ellátó szervezet épületének környéke közbiztonsági szempontból a városrész egyik gócpontjának tekinthető. A szabálysértések, a bűncselekmények elkövetése, és ezáltal a bűnözéstől való félelem is részben a közterületen várakozó hajléktalan emberek jelenlétéhez köthető. A közterület rendjének, biztonságának megerősítése érdekében a Dankó utcában képzett és gyakorlattal
5
rendelkező szociális munkások utcai szociális munkát végeznek, elsősorban a kritikusnak tekinthető napszakokban.
1.3.6 „Élhető Dankó utca” - Biztonságos Magdolna-negyedért Szakmai Munkacsoport [T3/6] A munkacsoportban a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel foglalkozó helyi rendőrségi szakemberek és az önkormányzati intézmények érintett képviselői dolgoznak együtt. A munkacsoport tevékenysége során végrehajtja, végrehajtatja a meghatározott stratégiát, cselekvési tervet, elemzi, értékeli azok eredményeit, esetleges sikertelen elemeit. A munkacsoport egyik fő feladata, hogy a Dankó utcában koncentrálódó városrehabilitációs beavatkozásokat közbiztonsági, bűnmegelőzési szempontból értékelje és összehangolja, a szükséges beavatkozásokat javasolja és végrehajtsa („Élhető Dankó utca”).
1.4
Épületek megújítása a lakóközösségek részvételével program [K1]
1.4.1
Önkormányzati tulajdonú bérházak megújítása a lakók bevonásával, a közösség szervezésének lebonyolításával [K1/1]
Lakhatás: Az épületek egy részének rossz lakhatási körülményeiért a túlzott zsúfoltság a felelős, ezért a felújítás során, természetesen az épület értékeit megőrizve közösségi terek, vagy „zöldfelületek” kerülnek kialakításra. Épületgépészeti hálózatok: A legfontosabb feladat az épületek gépészeti rendszereinek teljes felújítása, legtöbbször ez a vezetékek teljes cseréjét jelenti. Az elhasználódott vezetékek üzemeltetése jelentős többlet költséget jelent az önkormányzatnak és a lakóknak is. Jelentős környezeti károk is keletkeznek, hiszen az épületek tartószerkezeteit károsító és a lakhatatlanságig is nedves lakásokért felelős falvizesedés oka is az elkorrodált vezetékek. A balesetveszélyes és sokszor életveszélyes elektromos hálózatok, a teherbírásuk határára érkezett gázhálózatok, és a lakók életét az állandó csőtörésekkel és szivárgásokkal megkeserítő víz,- csatorna gerinchálózatok teljes cseréjét kell megvalósítani. Az udvarok felújítása során az egyre emelkedő vízdíjjal miatt a vízzel való takarékoskodás megoldására, ciszterna elhelyezése a kifolyó esővíz újra hasznosíthatósága érdekében, a környezeti fenntarthatóság egyik elemeként. Épületszerkezeti elemek: Az épületekben jelentős tartószerkezeti problémák is találhatók. A függő folyosók, a lépcsők, a tetők rossz állapotúak, sok helyen életveszélyesek. Lényeges feladat az épületek energia megtakarítását eredményező beruházások végrehajtása: nyílászárók cseréje, hátsó-oldalsó tűzfalak hőszigetelése, kémények felújítása, lehetőség szerint napelemek elhelyezése. Udvarok: Az úgynevezett „Zöld Udvarok” kialakítása a belső udvarok zölddé tételén keresztül hozzájárul a lakók életminőségének javításához, valamint a kertépítésen keresztül segít az öntevékeny lakóközösségek létrejöttéhez. A rekonstrukció az udvar átalakításának esztétikai jelentőségén túl, további gyakorlati haszonnal is jár, hiszen közismert, hogy a területen elhelyezkedő régi épületek földszinti lakóinak életét leginkább lakásaik vizesedése keseríti meg. Az udvarrekonstrukció folyamatának fontos része a vizesedés megszüntetése. Így a lakások utólagos szigetelési munkálataira is mód nyílik.
6
Társadalmi Program: A felújítandó házakban a műszaki problémák mellett a lakók közti feszültségek, a szocializációs különbségekből adódó konfliktusok jelentik a legnagyobb problémát. Társadalmi Program a közösségek kialakulását segíti, ezáltal a konfliktusok elkerülését, illetve kezelését. A kommunikációs lehetőségek megteremtésével, a lakóközösség segítségével, áttételesen egy másik cél - a felújítások hosszú távú fenntartása, megóvása - is megvalósítható. A program leglényegesebb eleme az úgynevezett lakossági fórumok rendszere, mely a felújítás teljes folyamatát végigkíséri. Ezeken a fórumokon az esedékes műszaki, felújításhoz kapcsolódó kérdéseken túl, a lakóközösséget érintő szociális, együttélési kérdések is megvitatásra kerülnek. A projekt keretében a felújításba bevonandó bérházak listája: Dankó utca 16., Dankó 20., Dankó utca 30., Dankó utca 33/A., Dobozi utca 17., Dobozi utca 19., Kisfuvaros 8., Lujza utca 14., Magdolna utca 44., Nagyfuvaros u.2/B., Szerdahelyi utca Szerdahelyi utca 13., Dankó utca 7., Erdélyi utca 4., Karácsony S. u. 22., Szigetvári 4..
utca utca 12., utca
1.4.2 Társasházi épületek megújítása [K1/2] A program lehetőséget biztosít arra, hogy a megtakarítással rendelkező társasházak elvégeztessék egy, vagy több épületszerkezeti elem felújítását, a közös tulajdonban lévő területek és gépészeti rendszerek megújítását. A lakóházak felújítási munkálatainak elősegítése, az élhetőbb lakókörnyezet kialakítása növeli a negyed népességmegtartó erejét. A programban az alábbi társasházak vesznek rész: Dobozi u. 43., Mátyás tér 4., Mátyás tér 12., Szerdahelyi u. 16., Baross u. 124., Mátyás tér 14., Nagyfuvaros u. 20.
1.5 1.5.1
Közterület-rehabilitációs program [K2] Mátyás tér és kapcsolódó közterületek rehabilitációja [K2/1]
Mátyás tér déli és nyugati oldalának forgalom-átszervezése, nyilvános illemhely és csőszház kialakítása, Tavaszmező utca Mátyás tér – Koszorú utcai csomópont közterület-rehabilitációja [K2/1/1] A Magdolna Negyed Program I. meghatározó fejlesztése volt a Mátyás tér közösségi részvétellel történő megújítása. A tér funkcióváltása az MNP II. keretében megvalósuló forgalmi átszervezéssel valósul meg. A gépkocsi forgalom súlypontja a tér déli és nyugati oldalára helyeződik át, a Szerdahelyi és Nagyfuvaros utca meghosszabbítását jelentő útszakaszok kétirányúvá tételével. A tér keleti és északi oldalán megszűnik az átmenő forgalom, ezzel a lakosság által igénybe vehető közösségi tér kitágul. Az MNP II. további lényeges elemekkel teszi teljessé a megújult parkrészt, hiszen a program keretében kerül elhelyezésre a nyilvános illemhely a Dankó utca felöli oldalon; zárt építmény segíti a parkőr munkáját az Erdélyi utcai oldalon. A közterület-rehabilitáció a Mátyás tértől nyugati irányba való folytatása is megkezdődik, a Tavaszmező utca Mátyás tér és Koszorú utca közötti szakasza átépül és sétáló utca jelleget ölt.
7
Az Erdélyi utca Homok utca és a Mátyás tér közötti szakaszának és a Mátyástér északi és keleti oldalának sétáló utcává alakítása [K2/1/2] A forgalomcsillapított Erdélyi utca és Mátyás tér illeszkedik az új közösségi funkciókhoz, a nyitott iskolához, a Kesztyűgyár Közösségi Házhoz. A közterület megújításának eredményeként nagyobb zöldfelület jön létre, a gyalogosok pedig nagyobb teret használhatnak szabadon, a megszűnő átmenő gépkocsi forgalom következtében biztonságosabbá válik a közösségi terek közötti közterület.
1.5.2
Dankó utcai Szomszédsági Szabadidőudvar, Dankó utca közterület fenntartása hajléktalanokkal közösen [K2/2]
A Dankó u. 18. sz. alatti telek összevonásra kerül a Dankó u. 20. sz. alatti épület mögötti üres, elhanyagolt telekrésszel. A telekrendezést követően kialakult új telken körülkerített sportpálya kerül kialakításra egy nyilvános WC-t is magába foglaló pavilonnal együtt. A szabadidő udvar fenntartása az Oltalom Karitatív Egyesület, a Wesley János Lelkészképző Főiskola, a józsefvárosi közterület-felügyelet és a környékbeli lakók bevonásával közösen történik. A megújuló udvar fenntartása megerősített közterületi szociális munkával történik, melyet a Főiskola, mint az ország legnagyobb szociális munkás képző intézménye vállalt.
1.6 Gazdasági program [G] A negyed egyik legsúlyosabb gondja az alacsony iskolai végzettség, a szakképzetlenség, a magas munkanélküliség, és az alkalmi munkákból élők magas aránya. Az itt élő hátrányos helyzetű, illetve roma népesség foglalkoztatási helyzetének javítása célcsoport-specifikus, munkaerőpiaci és szociális szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel, képzéssel, foglalkoztatással oldható meg.
1.6.1 Képzési programok az újra elhelyezkedés elősegítéséhez [G1] A képzési programok a Magdolna-negyed területén élő hátrányos helyzetű, nem megfelelő szakképzettséggel, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, felnőtt korú lakosságot célozzák meg, akik főként alkalmi munkából élnek, vagy hosszabb ideje munkanélküliek. A képzési program elemei: •
az általános iskola 8 osztályának elvégzését lehetővé tevő felzárkóztató képzés,
•
a szakképzések beindítását megelőző felzárkóztató tanfolyam,
•
négy, rövid idő alatt elvégezhető szakképzési tanfolyam,
•
a résztvevők lemorzsolódását gátló, a munkaerőpiaci beilleszkedést támogató tanácsadás,
•
a nők munkába tanácsadással,
•
munkába állással, elhelyezkedéssel kapcsolatos tanácsadás tanulóink, illetve a munkakeresők számára. A tanácsadást szakemberek és a mentorok segítik.
állást
segítő
tanácsadási
és
képzési
program
életviteli
8
•
Folyamatos munkaközvetítés és mentori tanácsadás a Kesztyűgyár Közösségi Házban.
1.6.2 Szolgáltatásbővítési programok [G2] A negyedben 5 üresen álló helyiség kerül kiválasztásra, melyekben új, a lakók igényeit és a közösség érdekeit kielégítő szolgáltatások alakíthatók ki. A helyiségekben olyan szolgáltatók kapnak letelepedési lehetőséget, akik az adott területen még nem működő tevékenységet kívánnak nyújtani, például fodrász, kozmetikus, cipész, lakatos, restaurátor, asztalos, illetve azok, akik üzletüket fejleszteni akarják, de a bővítés finanszírozásához nem rendelkeznek elegendő tőkével. A helyiségekre a szolgáltatóknak pályázniuk kell, s a nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a negyedben élő lakók számára megfelelő és megfizethető szolgáltatásokat nyújtanak. A szakmai tudás megszerzéséhez a foglalkoztatási programban résztvevők számára szakmai gyakorló terepet kell biztosítaniuk. Józsefvárosban, és azon belül is különösen a Magdolna-negyedben a lakosság egészségügyi állapota az egyik legrosszabb Budapesten. A lakók egészségi helyzetének javításában, az egészséges életmód kialakításában a területi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz) tud segíteni, amely a program keretében vállalta, hogy rendszeres szűréseket, felvilágosító programokat és egyéni tanácsadást szervez a negyedben. A szervezet székhelye a Magdolna-negyedben van, az itt található helyiségek felújításával új ügyfélfogadó, a nővérek számára személyes tanácsadó helyiségek és oktatási terem kerül kialakításra az MNP II. keretében.
9
