Horváth Katalin
Az Őrség polihisztora Az Örség keletei kapujában, a csákánydoroszlói templomkertben találhat rá a látogató Csaba József emlékoszlopára.
Csaba József emlékoszlop (Horváth Katalin felvétele)
„Tudós volt! Kiváló, igazi, alázatos, szerény, nagy tudású tudós, aki példaképe lehet a mai fiatal nemzedéknek, akit nemcsak a hazában, hanem annak határain túl is ismertek és ismernek, tiszteltek és tisztelnek. Kiváló volt, mint néprajzkutató, mint nyelvész, mint tudománytörténész, mint bibliográfus és nem utolsósorban, mint madarász. Értékes munkásságát szerényen, csendben, egy eldugott falu magányában végezte nagy szívóssággal, pontossággal, alapossággal és lelkiismeretességgel, mely tulajdonságok csak az igazi tudósok sajátjai. Kerülte a csillogást, a feltűnést, a szereplést, pedig belső értékei, tudása, embersége révén ezekre sem lett volna méltatlan. Szerény ember volt! Jóságos, segítőkész" (HORVÁTH 1964: 69) Egy szomorú őszi napon, 1983. november 26-án hangzottak el Csaba József sírjánál Horváth Ernő, a Savaria Múzeum Természettudományi Osztály vezetőjének gondolatai. Csaba József (eredetileg: Walzel József Sándor) 1903. június 1-jén született, gróf Batthyány Iván szakácsának fiaként. (KUNTÁR 2003: 710) Nagycsákányi segédjegyző és körjegyző volt. Szerény, alázatos ember, aki magát soha nem vallotta tudósnak. Tudományos munkássága bizonyítja, hogy nagy tudású tudós volt. Több tudományterületnek volt olyan kiemelkedő kutatója, hogy méltán nevezhetjük polihisztornak. Kiváló ornitológus, néprajzkutató, tudománytörténész, nyelvész, bibliográfus, botanikus, zoológus, etnobotanikus, etnozoológus és fényképész. Mindezek mellett olyan emberi humánummal rendelkezett, melyben a jóság, a kiemelkedő empátia és segítőkészség, az embertársi tisztelet megingathatatlan pillérként volt jelen egész életében, bár a nélkülözés, lemondás mindennapos volt. Évtizedeken át ápolta, özvegy édesanyját és beteg testvérét, s
minden megtakarított pénzén szakkönyveket vásárolt. Könyvtárát, kéziratait, tanulmányait és fényképhagyatékát - végrendeletének megfelelően - a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi és Néprajzi Osztálya őrzi. A munkámban közölt, Csaba József által készített fényképeket a Savaria Múzeum bocsájtotta rendelkezésemre. A természettudományok iránti érdeklődését Herman Ottó és Chernel István művei keltették fel középiskolás korában. Herman Ottó néprajzi és nyelvészeti írásait is szívesen olvasta. 1922-től lett a Madártani Intézet külső munkatársa. Ornitológusként Vas megye madártani adatait, madarakkal kapcsolatos megfigyeléseit hatvan éven át vezette naplójában. Az Aquila madártani szaklapban húszéves korában jelent meg első kutatási eredménye, s 1926-tól rendszeresen publikálta madárvonulási adatait.1934-ben ismerkedett meg Pável Ágostonnal, aki a fiatal Csaba Józsefet egyik levelében így inspirálta további kutatásra: „Ha minden jegyzőségben csak egy ilyen ember akadna, már csudájára járna a nagyvilág annak, amit mi itt alkotnánk.” (NAGY 2008) Ettől az évtől munkatársa lett a Vasi Szemlének, melyben etnográfiai kutatási eredményeit tette közzé. Kiemelkedően foglakozott tárgyi és szellemi néprajzzal. Kutatásaihoz, gyűjtőmunkájához gazdag fényképanyagot is készített, fényképezőgépét mindenhova magával vitte.
Az idős kutató fényképezőgépével (1983)
Fényképfelvételeit kutatási, gyűjtési területein készítette, elsősorban szülőfaluja, Csákánydoroszló és közvetlen környékén, a Rába völgyének csákánydoroszlói, ivánci szakasza, az Őrség és Vendvidék területe, Magyarszombatfa és Velemér, a magyarországi szlovén falvak, Nárai és a vele szomszédos horvát falvak, a Felső-Őrség magyar lakta közösségei. Etnográfusként a termesztett növények betakarításának, feldolgozásának módjaival is foglalkozott.
A len magjának kiverése lapickával (Csaba József felvétele)
Kenderszárítás (Csaba József felvétele)
Kerékrépa csírázás (Csaba József felvétele)
Gazdag fényképhagyatékának különleges részét képezi az őrségi emberek használati tárgyait, valamint a gerencsérek, kópickötők, vesszőfonó kézművesek munkásságát bemutató felvételek.
Gerencsérek (Csaba József felvétele)
Vesszőből font dobvarsa (Csaba József felvétele)
Kópicok (Csaba József felvétele)
Érdeklődésének középpontjában volt az Őrség és a Vendvidék népi méhészkedése is. A méhészetről szóló publikációit az Ethnographia folyóiratban közölte. Életének utolsó éveiben kezdett el foglalkozni az Őrség temetkezési szokásaival, fejfáival.
Magyarbükkösdi pusztai temető (Csaba József felvétele)
Tudománytörténészként nagy hangsúlyt fektetett a jeles vasi természettudósok emlékének megőrzésére. Kiemelten foglakozott Almásy György (CSABA 1967: 590) Dabasi Fromm Géza (CSABA 1971: 138), Chernel István és Molnár Lajos (CSABA, PÁTKAI 1964: 92) tudományos munkásságával. Szenvedélyesen tanulmányozta a környék növény- és állatfajait. Behatóan foglalkozott a Rába és a Kerka halfaunájával, az Őrség emlős állataival és védett növényfajaival. Etnobotanikában és etnozoológiában is jártas volt. Írásait rangos szakfolyóiratokban, a Nimród Vadászújság, a Természet, a Vasi Szemle, valamint a Természet és Társadalom hasábjain tette közzé. Foglalkozott a népi gyógyászatban alkalmazott növényekkel, s a népi ételek vonatkozásában az ehető gombafajokkal. Tudományos igényességgel tárta fel, korának jelentős gazdasági és mézelő növényeként is ismert, hajdina termesztésének és felhasználásának módjait. Kiváló ökológus mivoltát igazolja, hogy a XVI. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra beküldött pályamunkájában, mely 1936-tól 1968-ig gyűjtött hajdina-termesztéssel kapcsolatos tapasztalatai, megfigyelései és leírásai, fényképfelvételei összegzéseként készült, már megemlíti a klímaváltozást. „Vidékünkön arra következtethetünk, hogy a beállott klímaváltozás a fő oka annak, hogy Vas megye területén a hajdina újabban nem hoz magot, vagy ha igen, akkor csak annyit, hogy legtöbbször a vetőmag sem térül meg.” (CSABA 1968) Harminc év tapasztalata alapján a termesztett növények termésátlagai alapján, az ökológiai változások tükrében feltárta, igazolta a klímaváltozás tényét. Élete során mindvégig nyomon követte a az őrségi ember tájhasználatának változását, az erdő- és rétgazdálkodás vonatkozásában éppúgy, mint a szántók és vizes élőhelyek során. A rozstermesztés lecsökkenésének következménye a hajdinatermesztés csökkenése is, mivel a hajdinát a rozs aratása utáni tarlóba ültették. (CSABA 1973:) Csaba József a Magyar Clusiuskutató Munkabizottsági tag lett. Carolus Clusius (1526- 1609) a XVI. század legjelentősebb németalföldi botanikusa, polihisztora volt. A természettudományok első hazai mecénása, Batthyány III. Boldizsár (1537/8–1590) humanista műveltségű németújvári főúr, törökverő hadvezér hívására érkezett Pannónia területére. Clusius beutazta Nyugat- Pannónia és Horváth- Szlavónország területét, ahova botanikai útjaira gyakran elkísérte Beythe István (1532–1612) botanikus, református lelkész.
Carolus Clusius (1526–1609) arcképe Philippe Galle Imagines L. Doctorum virorum, etc. című művében (Antwerpen, 1587)
Pannónia flórájának első, tudományos leírása Clusius érdeme. 1583-ban az antwerpeni Plantin nyomdájában készült ez a pannóniai flóramű, Rariorum aliquot Stirpium, per Pannoniam, Austriam, & vicinas quasdam Provincias observatarum Historia (Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása) címmel (CLUSIUS 1583) A közel nyolcszáz oldalas könyvhöz gyűjtelékes kötetként illesztve található a Stirpium nomenclator Pannonicus latin-magyar növénynévjegyzék 358 fametszettel díszítet leírást tartalmaz a könyv, mely az első magyar flóramű. Közép-európai vonatkozásban is az első botanikai munka, amely egy terület flóráját mutatja be. A történelmi Magyarország területén fellelhető 314 fajt ismertet növényábrázolásokkal együtt. (BALOGH 2010)
Clusius és Beythe István latin-magyar növénynévjegyzéke Németújváron őrzött példányának címoldala, 1583 (fénykép: Móricz Péter)
Csaba József etnobotanikai kutatásai közül kiemelkedő tudománytörténeti jelentőségű az a tanulmánya, melyben feltárja, hogy Carolus Clusius munkáiban található növényfajok még
most is megtalálhatók a nyugat- magyarországi peremvidéken. Ugyanakkor a Vas megyei népnyelvben Clusius 1583-ban kiadott németújvári Nomenclatorában leírt magyar növényfajok többsége most is jelen van. (CSABA 1973: 597) Többek között a "Luch fenyőfa” (Picea abies L),” a Jauor fa” (Acer campestre L.), „Apro buytoryan”(Agrimonia eupatoria L.), „egör fa” (Alnus glutinosa L.), „ tik hur” (Stellaria media L.), „ feyer malua” (Rubus idaeus L.), „farkas alma” (Aristolochia clematitis L.), „ ezör io fiu” (Dictamnus albus L.), „Kéchke rago fa” (Euonymus europaeus L.), „epöry” (Fragaria vesca L.), „pöye” (Convolvulus arvensis L.), „kijgyo hagyma” (Allium scorodoprasum),” Kesereu fiu” (Persicaria bistorta L.), „sárga liliom” (Hemerocallis lilio-asphodelus), „vörös fenyő” (Larix decidua), „ zenz Gyorgy veraga” (Muscari racemosum), „zederij fa” (Morus nigra), „ vizi Tök” (Nuphar lutea L.), „ haydina” (Fagopyrum esculentum) „Köröztös fenyo” (Picea excelsa L.), „Reköttye fa” (Salix cinerea L), „ bozza fa” (Sambucus nigra L.), „ bors fiu”(Polygonum hydropiper L.), „ Kakuk fiu” (Thymus caespititius L.), „ Kákich”(Taraxacum officinale), „ Berkinye fa" (Sorbus domestica L.). (CSABA 1973: 597) Csaba József botanikai munkásságában szintén kiemelkedő értékként van jelen, hogy behatóan foglalkozott az erdei tulipán (Tulipa sylvestris L.) Csákánydoroszló környéki előfordulásával. A Batthyány- kastély és az országút mellett két kis telepét ismerteti ennek a növényfajnak, feltüntetve a terület pontos kiterjedését és a hagymák darabszámát. (CSABA 1939: 347) Vas megye területéről senki nem közölt elvadult erdei tulipánnal kapcsolatos adatot. Csaba József Clusius virághonosító „útvonalára” gondolt a növényfaj megjelenése miatt, mivel Clusius, a ”tulpománia elindítója” , több virágot honosított meg. Csaba József 1936-ban részletes fenológiai adatokat közölt Nagycsákány környéki élőhelyek 110 növényfajáról. (CSABA 1936: 94) Etnobotanikával élete során mindvégig foglalkozott a növényfajok népies neveinek vonatkozásában (CSABA 1936: 217) kutató munkájának eredményeit folyamatosan publikálta. (CSABA 1973: 123) Több tudományos társaságnak volt a tagja. A Magyar Clusius- kutató Munkabizottságnak, a Magyar- Finn Társaságnak, a Magyar Madártani Egyesületnek, a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Néprokonsági Egyesületnek, az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Szakosztályának, a Vas megyei Környezet- és Természetvédelmi Munkabizottságnak, a körmendi Magyar- Finn Baráti Körnek. Tudományos munkásságát több kitüntetéssel ismerték el.1944-ben a Magyar Ornitológusok Szövetsége Herman Ottó- díszérmét, 1967-ben Sebestyén Gyula Emlékérmet kapott a Magyar Néprajzi Társaságtól és Széchenyi István kitüntető plakettet a Népfront Országos Titkárságától. A Művelődési Miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazta 1980-ban. Csaba Józsefnek köszönhető azoknak az egyedülálló tevékenységeknek, folklór adatoknak és néphagyományoknak a leírása, fényképekkel történő megjelenítése, melyek csak az Őrség és Vend-vidék népéhez köthetők. Ilyen például a rigászás, rönkhúzás és a purálás. Bár gyermeke nem volt, a környezeti nevelés terén is kiemelkedő tevékenységet végzett. Ornitológiai ismeretekre tanította természetjárás során a Csákánydoroszló érdeklődő gyermekeit. Méltán vette fel 2003-.ban a Csákánydoroszlói Általános Iskola Csaba József
nevét. Nyugdíjasként 1963-tól a kőszegi Jurisich Múzeumban és a szombathelyi Savaria Múzeumban tudományos munkatársként több éven át dolgozott. Életében megjelent publikációinak száma 203, s halálakor 25 kézirata, tanulmánya maradt kiadásra várva, illetve annak folyamatában. Halála után végakaratának megfelelően könyvtárát és szellemi hagyatékát a szombathelyi Savaria Múzeum őrzi. 2012-ben kutatómunkám részeként vizsgálatot végeztem Vas megye gimnáziumaiban, melyben az Őrséggel kapcsolatos ismereteket mértem fel az érettségi előtt álló diákok körében. Szomorú tény, hogy 351 tanuló közül mindössze 28 hallott csak Csaba Józsefről. Mindez igazolja, hogy a gimnáziumi korosztállyal foglalkozó szaktanárok felelőssége óriási a természettudományos szemléletformálásban, a kutatómunka iránti tisztelet kialakításában, szellemi és kulturális örökségeink megőrzésében és tovább adásában. Ezúton köszönöm a Savaria Múzeumnak, hogy munkám elkészítéséhez engedélyezte a hagyaték néhány fényképének közzétételét. Irodalom: 1. CSABA József: Rozmaring a vasi népéletben. In: Vasi Szemle, 1974. 38. évf. 1. sz. p. 118- 124. 2. CSABA József: Clusius. In: Vasi Szemle, 1939.év. II. kötet. p. 69- 74. 3. CSABA József: A hajdina termesztése és felhasználása Vas megyében. In: Savaria, A Vas megyei Múzeumok értesítője 7–8. köt. 1973–1974. p. 207–215. 4. CSABA József: Magyar ethnobotanikai adatok Clusius műveiben. In: Vasi Szemle, 1973. 27. évf. 4. sz. p. 595–599. 5. CSABA József: Dr. Dabasi Fromm Géza emlékezete (1871–1945). In: Vasi Szemle, 1971. 25. évf.1. sz. p. 135–141. . 6.
CSABA József: Almásy György dr. (1867–1933) In: Vasi Szemle, 1967. 21.évf. 4. sz. p. 588–592. .
7. CSABA József: Népies állat- és növénynevek Nagycsákányból. In: Vasi Szemle, 1936. 3. évf. 2. köt. p. 217–218. 8. CSABA József: Gombafélék gyűjtése és felhasználása a vendeknél. In: Ethnographia, 1945. 1–4. sz. p. 70–72. 9. CSABA József: Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban. In: Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 5–6. köt. 1971–1972. p. 245–262. 10.
CSABA József: Csákánydoroszló halfaunája. In: Vasi Szemle, 1940. 7.évf. 7–8. köt. p. 417–424.
11. CSABA József: A vendek népi méhészkedéséről. In: Ethnográphia–Népélet, 1948. 59. évf. 1–4. sz. p. 125–128. 12. CSABA József: Adatok a felsőőrségi magyarok népi méhészkedéséhez. In: Ethnographia, 1968. 79. évf.1. sz. p. 105–112. 13. CSABA József: Adatok a Vendvidék népi méhészkedéséhez. In: Ethnographia, 1971. 82. évf.1. sz. p. 70–73. 14. CSABA József: Az Őrségiek és a vasi szlovénok népi méhészkedéséről. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1983. 9.évf. 2. sz. p.16–22. 15. CSABA József: A hajdina termesztése és felhasználása Vas megyében. In: Savaria, A Vas megyei Múzeumok értesítője 7–8. köt. 1973–1974. p. 207–215. 16. CSABA József: A felsőőri magyar református temető régi fejfái. In: Vasi Szemle, 1968. 22. évf.4. sz. p. 620–622.
17. CSABA József–PÁTKAI Imre: Molnár Lajos madárgyűjteménye. In: Savaria, a Vas Megyei Múzeumok értesítője, 1964. 2. köt. p. 85–99. 18. HORVÁTH Ernő: Gyászbeszéd Csaba József sírjánál. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1984. 1. sz. p. 69. 19. KUNTÁR Lajos: Adalékok Csaba József utóéletéhez és portréjához. In: Vasi Szemle, 2003. 57. évf. 6. sz. p. 701- 712. 20. CSABA József: Elvadulva virító erdei tulipán Vas megyében. – Vasi Szemle, 1939. 6. évf. 5-6. sz. p. 347–348. CSABA J. (1973): Magyar ethnobotanikai adatok Clusius műveiben. – Vasi Szemle, 27. évf. 4. sz. p. 595–599. CSABA J. & HORVÁTH E. (1973): Carolus Clusius az irodalomban. – Vasi Szemle, 27. évf. 4. sz. p. 609–621. 21. Emlékezés a humanista Chernel Istvánra halála 50. évfordulóján. In: Vasi Szemle, 1972. 26.évf. 1. sz. p. 140–144. 22. CLUSIUS, C. (1583): Rariorum aliquot Stirpium, per Pannoniam, Austriam, & vicinas quasdam Provincias observatarum Historia, Quatour libris expressa: ad Rudolphum II. Imp. Ernestum, Matthiam, Maximilianum, Austriae Archiduces, &c. – Antverpiae, ex officina Christophori Plantini, M.D.LXXXIII. In-8º, 8 + 766 + 7 pp. –Facsimile ed.: GUGLIA, O. (1965), Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz. 23. CLUSIUS, C. [B/EYTHE/, S.] (1583): Stirpium Nomenclator Pannonicus. – Impressum Nemetuywarini per Ioannem Manlium Anno M.D.LXXXIII. In-8º. – Facsimile ed.: GUGLIA, O. (1973c), E. Moravitz, Oberwart. 24. CLUSIUS, C. (1584): Stirpium Nomenclator Pannonicus. – Antverpiae, Ex officina Christophori Plantini, M.D.LXXXIIII. In-8o, p.16 (In appendix ad Rariorum aliquot Stirpium.) – Nov. ampl. ed. (C. CLUSIUS& S. BEITHEUS 1583, 1584) in: CZVITTINGER (1711), p. 50–65. – Facsimile ed.: GUGLIA, O. (1965), Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz. Internetes források: 25. BALOGH Lajos: Carolus Clusius (1526- 1609) élete és munkássága (A nagy flamand tudós és magyar barátai emlékének). In: Vasi Szemle, 2010. LIV. évf. 4. sz. (2012. 12.6) http://www.vasiszemle.tonline.hu/2010/04/tartalom.htm 26. NAGY Zoltán: Csaba József ornitológus, néprajzkutató élete és munkássága. In: Vasi Szemle, 2008. 62. évf. 6. sz.(2012. 12.6.) http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/nagy.htm
