Az Országgyűlési Őrség „Szolgálunk hűséggel, becsülettel”
1
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadásával, 22 évvel a rendszerváltozás után 2013. január elsejével megalakul az Országgyűlési Őrség. Ezzel Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, az Országgyűlés - a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaihoz méltón - önállóan gondoskodhat működésének zavartalanságáról és biztonságáról. Az Országgyűlési Őrség felállításával megszűntethető az a demokratikus állami berendezkedésnek és alkotmányos alapelveknek ellentmondó, eddigi gyakorlat, miszerint egy a végrehajtói hatalom (kormány, belügyminisztérium) által felügyelt vagy irányított fegyveres szervezet látja el a törvényhozás védelmét. A testület nem csak megőrzi, de óvja és védi az Országgyűlés rangját, méltóságát. A rábízott személy- és objektumvédelmi, díszelgési és protokolláris feladatokat, a tűz- és rendvédelmi szabályok betartatását, maximális felkészültséggel és elhivatottsággal, magas fokon végzi. Történelmi gyökerek Az Országgyűlési Őrség egy nemes történelmi hagyományokra épülő fegyveres szervezet. Elődje, az éppen 100 esztendeje alakult Képviselőházi Őrség, amely az 1912. december 28.-i eskütételt követően 1913. májusától egészen 1945-ig, a világháború végéig, a karhatalmi feladatokat látta el a parlamentben és ez idő alatt kivívta a politika, oldalaktól független elismerését. Fontos része lett a magyar parlamentarizmus történetének. A Képviselőházi Őrség fegyelmezetten és nagyfokú elhivatottsággal működött, ez alapján a most megalakuló Országgyűlési Őrség büszkeséggel vállalja a jogutódi szerepet. „Szolgálunk hűséggel, becsülettel” A Magyar Országgyűlés fegyveres szolgálata méltóságteljes, nemes feladat, amely a törvényességen és szakmai megfelelésen túl morális szempontból egységes bajtársi közösséget kíván. Hazánk legújabb fegyveres testületének a maga nemében különleges munkáját szilárd törvényi háttér biztosítja. Az Országgyűlési Őrség célja nem más, minthogy a legmagasabb szakmai színvonalon működjön az Országgyűlési képviselők, az Országgyűlés munkatársai legnagyobb megelégedésére, erős, hatékony, professzionális szervezetként a társadalom körében is megbecsültséget, elismertséget vívjon ki.
2
Az Országgyűlési Őrség küldetése, hogy az Országgyűlés elnökének, az Országháznak, az Országgyűlés munkatársait kiszolgáló létesítményeknek és az ott dolgozók védelmét, professzionális, elhivatott állománnyal, a legmodernebb technikai eszközök alkalmazásával, politikai függetlenséggel hajtsa végre, mindvégig szem előtt tartva a választott jelmondatot: „SERVIMUS FIDELITER, HONESTE”, SZOLGÁLUNK HŰSÉGGEL, BECSÜLETTEL. A testület feladatai Az Országgyűlési Őrség a 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezései alapján: a) ellátja a házelnök személyi védelmét, b) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el, c) biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását, d) az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről, e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, f) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal. Az Országgyűlési Őrséget az Országgyűlés elnöke az általa kinevezett parancsnokon keresztül irányítja. A házelnök, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő egyes jogokat átruházhat a háznagyra.
3
A testület intézkedési jogkörei, eszközei Az Országgyűlési Őrségre – az Országgyűlési törvény rendelkezésein túl - a rendvédelmi szervekre vonatkozó törvények (rendőrségről, honvédségről szóló törvény) vonatkoznak. Tagjai a vonatkozó jogszabályok szigorú betartására kötelezettek a fegyverhasználat tekintetében is. Ezt eskütétellel fogadják meg. A felvételt nyert őrök rendelkeznek fegyverviselésre és - használatra feljogosító vizsgával. Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. Tekintettel arra, hogy az őrök a Rendőrség állományából kerültek kiválasztásra, az általános képzés során megkapták azt a felkészítést, amely feljogosítja őket testi kényszer alkalmazására, a bilincs vagy a rendőrbot használatára és fegyverhasználatra is. Az Országgyűlési Őrség minden egyes tagjának a Rendőrségnél alkalmazott éves fizikai és pszichológiai felmérésen kellett megfelelni. Az állomány Az Országgyűlési Őrség a törvényekben meghatározott feladatait olyan tagokkal tudja és kívánja teljesíteni, akik magukénak érzik a demokratikus értékeket, törvénytisztelők, a testülethez lojálisak és azonosulnak annak céljával. Színvonalas munkavégzésükkel, emberi értékeikkel erősítik a belső egységet, feddhetetlen életvitelükkel hozzájárulnak az Országgyűlési Őrség pozitív megítéléséhez, a szervezet iránti bizalom kiépítéséhez, jó hírnevének kialakulásához és fenntartásához. Az Országgyűlési Őrség létszáma 349 fő. Az állomány kiválasztása pályázat útján történt. A beadott jelentkezések száma 1186 volt. Az Országgyűlési Őrséget nagyobb részt ugyanazok alkotják, akik korábban az őrzés-védelmi feladatokat a Köztársasági Őrezred, majd a Készenléti Rendőrség, a tűzvédelmi feladatokat pedig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság keretein belül látták el.
4
Az egyenruha Az új egyenruha kialakításánál fontos szempont volt az a törvényi előírás, miszerint jól megkülönböztethető legyen az egyéb fegyveres szervezetek öltözetétől. Megtervezésekor odafigyeltek arra, hogy az őrszolgálat során kényelmes, komfortos, biztonságos viselet legyen. Az országgyűlési őrnek egy modern, a mai kornak megfelelő, ugyanakkor díszítésében a történelmi hagyományokat is követő megjelenést biztosítson, amely a Ház rangját, méltóságát erősíti. Az állomány tagjai kétféle egyenruhát kapnak: Az első a szolgálati öltözet. Ebben kell az őrszolgálati feladatokat ellátni. Az őrök téli viselete bélelt esőálló ruházat, a nyári egy könnyedebb, szellősebb modell.
A felsőruházat alapszíne a palack zöld. Az úgynevezett parlamenti bordó paszpol mind a nadrágon, mind a felsőruházaton megjelenik.
5
A második a társasági öltözet. Magas, nyakig gombolású a zubbony, melynek a paroliján található a rendfokozati jelzés.
6
Az aranyozott vállfődísz használatának történelmi hagyományai vannak.
A férfiaknál az ún. „babmérő” sapka formája a magyar hagyományokat követi.
7
A ruházatot egységesen aranyszínű gombok díszítik, melyen a Szent Korona látható. A nadrág mindkét viseletnél fekete, bordó paszpollal.
A felhasznált anyagok a legkorszerűbb és legmodernebb technológiát képviselik. Külön nyári és téli bakancs egészíti ki az öltözetet. Többfunkciós esőkabát is tartozik a felszereléshez, mely vízhatlan, de légáteresztő, és négy rétegű aláöltözést tesz lehetővé.
Az Őrség szolgálati igazolványa és jelvénye is egyedi kialakítású. A sorszámozott jelvényt a szolgálati öltözeten kell hordani.
8
Az Országgyűlési Őrség gazdálkodása, költségei Az Országgyűlési Őrség önállóan működő központi költségvetési szerv, amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait az Országgyűlés Hivatala látja el. Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez. A testület tervezett költségvetése 2,3 milliárd forint. A létszámra a státusokat és a hozzájuk tartozó bérkeretet az Országgyűlés Hivatalának az Országház védelmét 2012. december 31.-ig biztosító Belügyminisztérium adja át. Az Országgyűlési Őrség megalakulásával összefüggő költségek nagyrészét a ruházat elkészítésének és az irodák kialakításának egyszeri kiadása jelenti.
Az Országgyűlési Őrség teljes állománya a jogelőd testület megalakulásának századik évfordulóján, 2012. december 28.-án 17 órakor az Országház Kupolatermében díszünnepségen teszi le a hivatali esküt.
Országgyűlés Sajtószolgálta 2012. december
9
