AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI

64 (922.) szám.

Budapest IÍM)0. augusztus hó 15

X. Évfolyam

KÖZTELEK KŐZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ ORSZÁGOS M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj : Egész évre 20 korona, félévre 10korona, negyedévre 5 korona.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona, — — —

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. III. országos sörárpavásár. Az ÖMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, a Borsodmegyei Gazd. Egyesülettel, a Miskolczi kereskedelmi és iparkamarával és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével karöltve f. évi augusztus 28 án országos sörárpavásárt rendez Miskolczon. A vásáron résztvenni óhajtó eladó, árpájából a .Borsodvármegyei Gazdasági Egyesület" titkári hivatalának faj és minőségenként 5 kg. mintát s amennyiben az ár^a eladásával a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét" óhajtja megbízni, egyidejűleg ugyanazon mintából 4 kg.-ot a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének" (Budapest, Alkotmány-utcza 31.) is beküldeni tartozik. A minták legkésőbb augusztus hó 25-ig beküldendők. A vásár iránt érdeklődőknek részletes tájékoztatást nyújt és bejelentési iveket küld a Borsodvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala. A Miskolczi Hitéiintézet r.-t. igazgatósága azon kedvezményt nyújtja a termélöknek, hogy a sörárpavásárra bejélentett árpát a vásár napjáig miskolczi termény- s áruraktáraiban fekbér felszámítása nélkül kész beraktározni. Ez ügyben az érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a nevezett intézet igazgatóságához fordulni. A rendező-bizottság.

Segesvári komlóvásár. A földmivelési minisztert évek óta foglalkoztatja egy komlóvásár eszméje, amely tárgyban már több értekezlet is tartatott. A vélemények igen megoszlottak arra nézve, hogy a vásár Budapesten vagy Segesvárott tartassák, mely kétségtelenül egy nagy komlótermelő vidék központja.

ŐSZI

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest (Köztelek), ( l l o l . i t 35. szám, Főszerkesztő ós Madásért felelOs: Forster Géza az OMQB. igazgatója. Felelős szerkesztő: Sziiassy zoltán az omge. szerkesztő-titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Társszerkesztő: Buday Barna az OMGE. titkára. ——

Eddig még mindig a segesvári helyi érdekeltség álláspontja győzött, amennyiben a vásárok Segesvárott tartottak meg. A siker azonban elmaradt. Sem eladók, sem vevők kellő számban nem jelentkeztek. Az előző vásárok nagy hibája volt, hogy hosszú időre, hat hétre terjedtek s illetve szeptember s október havában minden szerdán a segesvári hetivásár alkalmából komlóvásár is tartatott volna a segesvári komlótermelők szövetkezete égisze alatt. Egy vásárnak főkelléke, hogy ott a vevő meghatározott időben lehető sok árut találjon, hogy szükségletét egy helyen, egy időben, tehát csekély fáradsággal és csekély költséggel fedezhesse. A hat hétre nyúló vásár ennek a feltételnek nem felelt meg. Egy nagy sörgyár képviselője nem utazhat le hatszor Segesvárra, hogy ott 50 mm.ként vásárolja össze szükségletét, hanem megvárja, mig a helyi kereskedő jelenti, hogy a szükséges mennyiség nála már készleten fekszik. Üdvös változás történik ezirányban az idén a lapunk más helyén ismertetett segesvári értekezlet határozatából folyólag, amely szerint a komlóvásár három napra, szeptember 18., 19. és 20-ára konczentrálódik. Ez az intézkedés határozottan hozzájárul a vásár sikeréhez, de csak két feltétel teljesülése esetén. Az egyik, hogy az eladók, illetve a komlótermelők maguk is karolják fel ez intézményt s minél több árut jelentsenek be kötelezöleg a vásárra. Kötelezőleg, mert ha az történik, hogy a helyi kereskedelem összevásárolja a komlót előre vagy a termelők, mint ma is, bizalmat-

VETŐMAGSZÜKSÉGLETÜNK

BESZERZÉSE

lanok a vásár intézménye s ugy látszik intézői iránt is s azon terményükkel meg nem jelennek, ugy a vásár sikere örökre diszkreditálva lesz s az a néhány vevő is, aki rászánja magát a leutazásra, másodszor nem lesz kap* ható semmiféle szép ígérettel. A második feltétel, hogy a vevők érdeklődése idejében felkeltessék a komlóvásárra a rendező-bizottság részéről azzal, hogy ott egy kisebb vagy nagyobb mennyiségű komlót okvetlenül találni fognak. Ezért szükséges a kötelező bejelentés, hogy sem a vásárrendezőség, sem pedig a vevőközönség kellemetlen meglepetéseknek ne legyen kitéve. Legnagyobb baj természetesen, hogy a vásárrendezőség megfelelő nagyságú raktárhelyiségekkel nem rendelkezik s igy különösen a kistermelő, aki egész termését egyszerre hozza be a vásárra, abba a kényszerhelyzetbe jut, hogy áruján minden áron túladjon. Igy történt meg egy alkalommal, hogy még a vásár délelőttjén 70—80 frtot ígértek a kereskedők a komló mm.-jáért, már délután a déli összebeszélés alapján csak 40—50 frtot voltak hajlandók fizetni s a megszorult kistermelőktől ez áron tényleg 150 mm. komlót vásároltak össze. A komlótermelők szövetkezetének vala-. mely pénzintézettel karöltve kellene egy raktár-, helyiséget épiteni, a beraktározott árura előleget adni, amint azt a gyapju-akeziokat rendező vállalat teszi. Lehet, hogy a segesvári kisszövetkezet erre nem képes, ám vegye kezébe á dolgot a nagyszebeni szász gazdasági egyesület, vagy az erdélyi gazdasági egyesület, amelyek csodálatosképen a meghívás daczára sem képviseltették magukat a segesvári értekezleten.

VÉGETT

forduljunk, a MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

SZÖVETKEZETÉHEZ

Budapest,

M a i s z á m n a k 20 o l d a l .

V.,

Alkotmány-utcaa

31.

1252 Ezek bizonynyal rendelkeznek azzal az erkölesi erővel, amely egy ily intézmény létesítésénél a bizalom felkeltése coljából feltétlenül szükséges. A vásár sikerének legnagyobb biztosítéka volna azonban, hogyha maga a komlótermelés az eddiginél sokkalta nagyobb méretekben s nagyobb gonddal és szakértelemmel űzetnék. A földmivélési miniszternek van is már erre gondja, amennyiben egy komlótermelési vándor-szaktanári állást szervezett. Felette kívánatos volna azonban, ha a komlótermelésre valósággal predesztinált Erdély erre alkalmas részein minta-komlótermelőtelepek rendeztetnének be s illetve egyes termelők telepei a vándor szaktanár felügyelete alá helyeztetnének, amely telepek bizonynyal kitűnően alkalmasak volnának a demonstráczióra, gyakorlati előadások és tanfolyamok tartására. A termelés kiterjesztése a legfontosabb feladat. Ezen a tételen ugyan sok termelő fog csodálkozni, aki a komló mostani értékesítési viszonyaival sincs megelégedve. Ámde a csodálkozásra annál nincsen ok, aki tudja, hogy a tömegáruk értékesítése a nemzetközi forgalomban mennyivel könnyebb, mint a darabáruké. Mert minek mondható Erdélynek 2000 mmázsát alig megközelítő termelése, amikor am saját komlószükség leiünk 6,500 mm., amikor Anglia bevitele évenként átlag 100,000 mm. Angliából jött is megkeresés, hogy küldjenek mintát az erdélyi komlóból, de nem mertek küldeni, mert egy 10 kocsi rakománynak megfelelő egyminőségü komlót szállítani nem állott módjukban. A minőség kérdése is fontos. Nem csak a termelésre kell nagyobb gondot fordítani, nemcsak a termelést kell kiterjeszteni, hanem nagy mennyiségben egyöntetű kereskedelmi árut előállítani. Ez pedig ugy lehetséges, ha a komló osztályozása és csomagdása egyforma rendszer, ugyanazon szabályok betartásával történik, aminek végrehajtására csakis egy a termelők összeségét felölelő szövetkezet képes. A komlótermelés kiterjesztése s az értékesítés szervezése egy rendkívüli fontossággal bíró kérdés Erdélyre nézve. A komlótermelés kis területen nagy jövedelmet biztosit a termelőnek s amellett sok munkáskezet hasznosan foglalkoztat. A legsilányabb termelési és értékesítési viszonyokat feltételezve, »y kat. hold bruttó jövedelme 200 frtra tehe.., amiből a napszámviszonyok s egyéb terhek változása szerint 80—100 frt a tiszta jövedelem. Igen, de egyesek egyes években 1000 frtot meghaladó jövedelemmel is dicsekesznek. Ahol egy közgazdasági és szocziális szempontból annyira fontos ős áldásos termelési ág ily sikerrel űzhető, ott a boldogulásnak szilárd alapjai vannak lefektetve, a minthogy Erdélynek ép e vidéke ugy a szőlő, mint a komló kultura révén az ország egyik leggazdagabb részei közé fog soroltatni szerencsés klimatikus fekvésénél s napszámviszonyainál fogva. Mindkét kultura felkarolásához a termelőnek jelentékeny befektetésére van szük-

KÖZTELEK,

19QU AUGTSZTUO HO 15

sége s ép ez az ok bizonynyal, hogy a termelés nem a kívánatos méreteket ölti. Nagyon is megfontolandó kérdés tehát, hogy a komló-kulturák létesítését nem volna-e kívánatos vagy inkább lehető a szőlőkölcsönök mintájára, de jobb alapon megkönnyíteni, B. Gy.

NÖVÉNYTERMESZTÉS.

64

|

Ö Ezidőszerint ugyan tartja magát a buza ára, de biztosra vehető, hogy egy-két jó termés mellett ismét csak 6 forintot kaphatunk búzánkért, vagy még annál kevesebbet is. Né várjuk be tehát azon szomorú időt, midőn a bő búzatermés mellett sem vehetjük hasznát fáradozásunknak, hanem idejekorán gondoskodjunk annak módjáról, hogy ne kizárólag a buza termésétől és annak árától függjön egész boldogságunk. Különösen a kisgazdák hagyományos szokása, minél több földet búzával bevetni, tekintet nélkül arra, hogy érdemes e, előnyös-e az erőltetett buzavetés; ezért is nem utolsó sorban á kisgazdáknak szolgáljon ezen igénytelen tanács és útbaigazítás, de bármi nagyterjedelmü gazdaságnak sem lesz ártalmára, ha kisebb-nagyobb kísérletezések által meggyőződést szerez az itt elmondandók helyességéről, egyúttal példával szolgálván a tórnyékbe'i kisbirtokosoknak. Nem is uj dologra óhajtom ezúttal gazdatársaim figyelmét felhívni, csak régismert, de nem igen elterjedt eljárásról lesz szó, és már előre is visszautasítom azon ellenvetést, hogy „egyszer megpróbáltam, de nem érvényesült" ; erre az a válaszom, hogy tízszer próbáltam és tízszer sikerült. De a siker két feltételhez van kötve és pedig a czélszerü eljáráshoz és az okszerű beosztáshoz. Én gazdatársaimnak az árpa kapálását, vagyis népszerűbben mondvaa a kapált árpa termesztését ajánlom ; megjegyzem azonban, hogy nem minden vidék, sem pedig minden talaj alkalmas a „kapált árpa" vetésére. Laza homokban és sekély termőrétegü talajban alig lehet előnyös az árpa kapálása, ellenben kötött talajban nálánál jövedelmezőbbet nem képzelhetek. Az úgynevezett sörárpa-vidékektől eltekintek azért, mert ott egyébként is nagy szerepe jut az árpának, de azért ott sem tartanám fölöslegesnek az árpakapálás kísérletezését ; az idén például aligha aszott volna össze a sörárpa, ha kapáltatott volna, mert igen természetes, hogy sem a gyakori esőzés, sem a tartós meleg és szárazság nem lehet oly hátrányos befolyással a ritkább sorokban vetett „kapált árpára," mint a sűrűn vetettre. Lehető legkedvezőbb eredményt ad a kapált árpa a Tisza és Erdély közti Alföldön, persze a homokos és egyébként is árpavetésre alkalmatlan földek kivélelével. Magától értetődik, hogy a .kapált árpa* is csak akkor adja meg a jó termést, ha a kellő jó munkában részesül; első sorban jó és tiszta vetőmagról kell gondoskodnunk. Legczélszerübb első évben az egész magot valamely nevezetesebb árpatermő-vidékről beszerezni, mint például Nógrád-, Heves-, Hontmegyékből ; tapasztalataim szerint a Hanna árpa legjobban hálálja meg a kápálást. Őszszel a kapásárpának szánt földet mélyen (de nem túlságosan) szántjuk meg egyes ekével. A szántás mélysége a helyi viszonyokhoz alkalmazkodik; mintegy 20 cm. mély szántás teljesen elegendő. Tavaszszal, mihelyt a föld fagya elmúlt, vetőgéppel eszközlendő a vetés olyformán, hogy minden két-két 4 W távolságú vetősor után mintegy

.

|

4V2" |

Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Kapált árpa termesztése.

SZAM.

i C-IK É V F O L Y A M .

12—13" vetetlen marad, hogy ezen vetetlen soron a kapa elférjen. Legegyszerűbb az első kereket kihúzni annyira, hogy egy nyomon járjon a hátsó kerékkel, a két hátsó kerék közti, távot pedig beosztani ugy, hogy a vetett és a kapálandó sorok lehetőleg egyenlőek legyenek. Ha az árpavetés annyira megerősödik, hogy a kapa érintése egykönnyen nem tesz benne kárt, tehát 2—3 hetes korában 12—13" | vetetlen

a W

| «

12—13" |

H

vetetlen g, 4I/í!" g,

a 2

tá- a marad a tá- a marad a tá- ü 2 § § 2 2 és és volság M " volság 10 " volság | 1 kapálandó | | kapálandó | § M

megkapálandó először, ekkor csak a nagy közöket kapáljuk meg, minek czélja tisztán csak a talaj lazítása. 2—3, esetleg 4 héttel utána történik a második kapálás, egyúttal a két bevetett sor közti nagyobb gyomokat kézzel kitépjük, egyéb teendőnk nincsen egészen aratásig. Kikeléskor persze ritkának látszik az ily árpavetés, de mihelyt kalászát kiveti, csak oly sűrűnek látszik, mint a megszokott sürü vetés. Keresztssámra is ad annyit, mint bármely sürü vetés, keresztje azonban 20—50°/o-kal fizet többet a rendesen vetni szokott árpánál; szeme teltebb és puhább, színe ritka esetben sárgás, de sohasem sárgul meg teljesen, ha csak aratás után viharnak, esőzéseknek nincs kitéve. 8 q-nál kevesebbet még akkor sem kaptam, ha a sürü vetés csak 5 q. adott, árban pedig mindig 1—1 koronával többet kaptam a kapált áruért, mint a kapálatlanért. A kapálási munka oly időben foganatosittatik, mikor egyéb mezei munka még nincsen, ezért is az olcsó és elegendő kézierő kapható. Nagyobb gazdaságokban lókapa alkalalmazható. Bár az első pillanatra ugy tetszik, hogy a kétszeri kapálás folytán nagy költséggel jár a kapásárpa termelése, tényleg még sem ugy áll a dolog, sőt kevesebbe kerül, mint ázt a következő számok eléggé világosan mutatják. Kapált , Kapávetőmag

Megjegyzés

4 kor. 8 kor. a kapálthoz 40—50 liter kell, mig a sürü vetéshez 80—

ben vet és keve- _ sebb a vetőeso- * roszlya: kétszeri kapálás

összesen

— 4 kor.

két leány-napszám elég egy hold kapálására (á 1200 •), kétszeri kapálás tehát 4 napszám 80 fillérjével és 80filléra sorok közti gyomirtás ;

13 kor. 15 kor.

Második évben az idegen, újból beszerzett magnak első éve után termése vethető; de minden évben annyi uj mag vetendő, hogy ennek termése elégendő magot adjon a jövő, évi vetésre. Megjegyzem, hogy a kisbirtokosok legczélszerübben ugy cselekednek, ha együttesen szerzik be a vetőmagot, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete utján. Felsorolom még a kapált árpa előnyeit szemben a kapálatlannal: 1. Sohase dül meg, noha kalásza igén hosszura nő. 2. Aratása könnyű, haladós ; 3. Érése nem esik össze a buza, érésével, de a mellett az hőütésnek (megszorulásnak) nincs kitéve.

63. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . 4. Telt szemű, súlyos, rendesen fehér; csak nagyon kedvezőtlen időjárás mellett lesz sárgás, de sohasem annyira, hogy szine miatt tetemesen veszítene árából. 5. A föld laza marad és szántásra alkalmas még szárazság mellett is. 6. Féreg sohasem pusztítja és sohasem keverékes. 7. Sem szárazság, sem sok esőzés nem árt neki egyhamar, 8. és ez igen fontos tényező, hogy oly földben, melyben székes voltánál fogva a tengeri alig terem meg, a kapásárpa kitűnően díszlik. Ha az Alföldön elterjed a kapásárpa termesztése, akkor rövid időn belül az eddig „tiszavidöki"-nek nevezett, minőség szerint második rendű árpa a sörárpa közé soroltatnék és minőség valamint pénzérték dolgában elérhetné a tuldunai vagy felvidéki árpásat. Nem egyszer volt eset rá, hogy a rendes vetésű árpám teljesen megsárgult tisztán csak sűrűsége folytán, míg a kapált árpa fehér maradt; míg a kapált árpát 13 koronán alul sohasem adtam el, a sürüvetésü árpámért néha csak 9 koronát kaptam ; míg a kapált árpa többnyire Fiúmén át ment külföldre, a sűrűn vetett, néha csak a sertéshizlaldába került. Nemcsak a termelő érdekében, hanem közgazdaságilag is nagyobb suly volna fektetendő minél jobb és minél értékesebb árpa előállítására. Hogy mily kiszámíthatatlan előny rejlenék abban, ha árpatermésünknek nagyobb része kivitelre keresett árut képezne, azt mondani sem kell; de közvetve is igen üdvös befolyással volna ez a mezőgazdaság rendszerére, sőt a búzaárakra is. Hogy gázdatársaim méltatják-e ezen szerény sorokat arra, hogy végigolvassák, hiányosságukat és fogyatékosságukat megbocsátják, hanem kísérletet tesznek az árpa kapálásával, ki tudja ? Pedig kétségkivülinek tartom, hogy Szolnok, Csaba, Arad, Kisújszállás, Temesvár stb. mielőbb sörárpát termelő vidéknek tekintenék bel- és külföldi árpakereskedők részéről, ezen nézetemtől nem térek el még akkor sem, ha leghírnevesebb gazdáink gunymosolyát is kellene eltűrnöm. Az efféle — szerintem igen nagy horderejű újítás nálunk nem is szokott terjedni, míg csak maga a miniszter tíem adat példát rá, elrendelvén a kezelése alatt álló kisebb-nagyobb szabású kísérletezést. Siker esetére lemondok a kezdeményezés dicsőségéről; ha a próba be nem válik, tűröm a megszégyenítést. Persze rendkívüli körülmények tekintetbe veendők a kísérletezés eredményének megítélésénél, mert ha teszem a kapásmivelésre vetett árpa tartós szárazság folytán esetleg ki sem kelhet, akkor nem is lesz belőle termés. K. E.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.

A javított magyar-erdélyi szarvasmarha. II.

KÖZTELEK,

1900 AUGUSZTUO H0 11.

s abba zab, árpa s valamely hüvelyesnek lisztjét hinti be, mely így nyelvére ragad, tehát kénytelen megrágni s lenyelni s egy pár nap alatt ugy hozzászokik s annyira megkedveli, hogy a jászolból is szívesen eszi. E mellett kap príma primissima, réti, lóherluczerna- vagy baltaczim-szénát olyat, mely zölden és teljes levélzetével együtt lett a leggondosabban szárítva, esőtől-harmattól óvva és betakarítva (a durvább esetleg kevésbé sikerült takarmányt mindig csak a kinőtt állatok kapják). Ha csak az eső nem szakad, a kis borjuk is folyton a szabadban, az istálló előtti nagy bekerített helyen lesznek tartva. A következő tavaszon, tehát egy éves korban — némelyik 9—10 hónapos korban is — a 16 kilométerre fekvő Csőb község határán levő, jó és tápláló füvet termő és bővizű meredek erdei legelőmre hajtatnak, hol minden fedél nélkül, éjjel nappal, jó és rossz időben legelnek s csupán egyes ős fák alatt találnak némi védelmet az időjárás viszontagságai ellen. Itt és ily körülmények között tartatnak rendesen október elejéig, a midőn szt-demeteri birtokomon, melyen fordákban válíógazdaságot folytatok, a takarmányok kaszálása és szárítása befejeztetett s a téngeritörés is véget ért vagy folyamatban van. Ilyenkor tehát idehajtatnak s legelik a takarmány, tengeri s répatáblákat, de hidegebb idő beálltával éjjel már fedél alatt hálnak. A mily arányban derek és fagyok következtében kevesbedik a harapni való a mezőn s vész a fűnek a tápértéke, azon arányban kapnak este és reggel jó minőségű száraz takarmányt, esetleg erőtakarmánykeveréket is, mely rendesen zab, árpa s valamely hüvelyesből áll. Ezenkívül arról is gondoskodva van, hogy az esetleg előforduló élősdiektől mielőbb megtisztíttassanak s november elejével már rendes vakarás és kefélésben is részesittetnek. A legelési időszak megszűntével a 6 hónapon felüliek minden nap, még havazáskor is, legalább egy-két óráig a szabadban mozgatta'nak; de nemcsak ugy, mint rendesen szokás, hogy egy bekerített helyre kieresztik az állatokat, hol a legtöbbször csak állnak és bámészkodnak; hanem ki lesznek hajtva a mezőre, hol cselédek által folyton hajtatnak. Következő tavaszon kezdődik elölről, vázoltam módon s évről-évre verkliszerüen ismétlődik, 21h éves korukban az üszők, rendesen a tavasziak alá eszközölni szokott őszi mély szántás alkalmával hatosban 4 tehén közé középre fogva, járomba taníttatnak és szántanak addig, mig minden fel nincsen szántva, avagy az eke ki nem fagy a földből — akárhányszor két hónapig is egyfolytában. Ezt nemcsak a tanítás és érzés czéljából tapasztaltam jónak, hanem azért is, mivel ezen korban az üszők, ha nem is .husóriások", de rendesen igen jól tápláltak, a szokatlan és tartós munka által a fölösleges1 zsiradékot elveszítik s igy könynyebben fogamzanak. Őszi szántás végeztével ugyanis nyomban birkához bocsáttatnak ugy hogy 31/2 éves korukban rendesen leellenek. Mig az első borjut felnevelik, lehetőleg kiméltetnek, a mennyiben nagyobb és huzamosabb ideig tartó munkáktól — ha csak lehetséges — megkíméltetnek, de azért minden nap könnyebb munkákra be lesznek fogva, 4—43/2 éves koruktól fogva kivétel nélkül minden gazdasági munkára használtatnak s helyettesitik a jármos ökröket a körülbelül 200 k. holdas gazdaságban, melynek kétharmada meglehetős meredek hegy s , mely gazdaság, mint emlitém, fordákba van osztva, egy talpalatnyi föld parlagon nem hagyatik s minden tábla évenkint 3-szor lesz megszántva — hacsak évelöMiövény nincsen benne. A legnagyobb, a legmegerőltetőbb munka a hegyekre való trágyafuvarozás.

Hogy miként nevelem és edzem én szarvasmarháimat, pár szóval elmondom s minden gazdatársamat a legszívesebben látok szerény házamnál, hogy arról személyesen meg is győződjék. A borjú, mely nem. ritkán a mezőn, a barázdában lát először napvilágot — hol anyja épen húzta az ekét s a casus oly hirtelen következett be, hogy az anyját nem lehetett hazahajtani — az egész tejét kapja, illetve annyit, amennyit ki bír szopni s csak a fölösleg fejetik ki; 6—7 hetes korában már Mindez sok utánjárást és fáradságot — szinte mondhatni erőszakos módon — igényel annyit, hogy sok gazda, ki mindig takarmányhoz szoktattatik, amennyiben a gon- ökörrel dolgozott, ezt el sem tudja képzelni dozó napjában többször kinyitja a borjú száját j s annak ki csak egy kevéssé kényelemszerető,

1253 a tehénneli gazdálkodást nem is ajánlom. De, hogy ily tartás és az erőknek ilyetén gyakorlása mellett az avónóképesség csökkenése következnék be'} azt gy szakértő sem fogja állítani, mert a testet edzőbb módon teheneket felnevelni nem lehet. Mi idézte hát elő a magyar szarvasmarhánál azt a páratlan igavonó képességet és edzettséget, ha nem a legeltetés és általában a sok szabadbani mozqás s igy az igázás is. Mert csak azt nem tételezhetem fel, hogy a szalma, polyva, tengeriszár, szóval az éheztető tartásban vélné bárki is feltalálni azt a bűvös erőt, mely a magyar marhát oly edzetté teszi! Várady ur czikkének egy helyén sejtett ugyan valamit, mikor azt mondja ; „A gyors növekedés következtében az egyes szervek és igy az öszszervezet is lazán épül fel, kevés ellenállási képességgel bir, mig a lassú fejlődés a szervezetnek szilárdságot, edzettséget, kitartásra képesítettségei ad. Igy van ez a szerves lények birodalmában, a természetben mindenütt. A gyorsan növekvő s épen azért laza szövetű füz vagy nyár derékban törik az első szélviharra, mig a lassú fejlodésü, de tömör fáju tölgy büszkén daezol évszázadok viharaival E hasonl.at igen szépen hangzik, mert ügyesen, mondhatnám költői lendülettel van megírva. Elösmerem, hogy ez is, mint egész czikke sok elméleti tudásról tanúskodik ; de bocsánatot kérek, amidőn azt állítom, hogy az elmélet nincsen helyesen alkalmazva s csak arra szolgálhat, hogy egy fiatal gazdát, ki tele van ideálizmussal, de a reálitásról még vajmi kevés fogalma van, lelkesedésre ragadjon s talán helytelen irányba tereljen, de a magamfajta gazdát, ki az írás- és szépirodalomban ugyancsak járatlan, de gazdasági tapasztalatokban megszürkült, nemcsak hidegen hagy; hanem annak kimutatására késztet, hogy a dolog tulajdonképen nem ugy áll, a mint az sok routinnal fel van tüntetve s amint ezt a laikus vagy a puszta elmélet embere hinné. Mert azt az egyet konczedálom ugyan, hogy a tulgyors forczirozott növekedés bizonyos esetekben a szervezet szilárdságának hátrányára van, de azért még nem állitható fel s fogadható el ellentételül azon állítás, hogy „a lassú fejlődés adja a szervezetnek a szilárdságot, edzettséget, kitartásra képesítettséget." A legelő, a mozgatás, igázás, szóval az erők és izmok gyakorlása mind semmi, az okszerű, helyes táplálás pedig kell, hogy elpuhulásra vezessen ? Kisértse csak meg egyszer valaki egynehány rúgott borjut kizárólag posványos helyen termett takarmánynyal tartani, biztosítom, hogy azok fejlődése elég lassú, sőt nagyon is lassú leend: de edzettséget, kitartást, erőt még nagyító üveggel sem fog lehetni felfedezni rajtuk, hanem igenis vékony, gyönge, ugyneveztetett lágy csontot, keskeny, lapos, minden mélység nélküli szánalomra méltó testet. Mert nem találnak a vizenyős helyen termett takarmányban foszfort s meszet. S miért szereti a szarvasmarha annyira a vörösherét s általában a hereféléket és a hüvelyeseket s miért fejlődik ezektől csontban, izomzatban oly hatalmasan ? Bizonyára azért, mert ezek sok foszfort és meszet is tartalmaznak, melyre a szilárd csont és szervezet képződésnél feltétlen szükség van. De éppen azért mert a herefélék s hüvelyesek ilyen alkatrészekkel bírnak, a melyeket sem önmagukból fejlesztenek, de a levegőből nem foghatják fel, mint a légenyt, hanem a földből szívják magukba ; az okszerű gazdának oda vissza kell azokat pótolnia; midőn pedig ezt teszi, nemcsak növényeit menti meg az elcsenevészéstől vagy korai megdüléstől; hanem közvetve állatainak s jelesen növendék állatainak szilárd, tömör, aczélos csontozata, izomzata s szervezetének előállítására feltétlenül megkívántató, kellő

1254 foszfort és meszet tartalmazó takarmányról is gondoskodik. Mi tehát az állatok edzése tekintetében mulasztást nem követünk el; állataink a mikor csak lehet a szabadban tartózkodnak, teheneink állandóan terhes munkát végeznek. Természetszerű takarmányozásban részesítjük őket s csak annyit adunk nekik, a mennyi szervezetük felépítésére szükséges. Nem is olyan gyors a fejlődésük, hogy e miatt legyenek petyhüdtekké s igy megteszünk mindent, hogy ép, egészséges, szilárd szervezetű állatokat neveljünk. Végül meg kell jegyeznem, hogy én ökrök felnevelésével nem foglalkozok, mert bikáimat a folyó évben is 950 korona átlagáron értékesítettem. Teheneimmel azonban kész vagyok bármikor egy két hétig tartó szántásversenyre kelni, négyesbe fogott, régi módon nevelt más magyar tehenekkel s eleve meg vagyok győződve, hogy a nyertes én leszek. Régi szokásoktól eltérni kétségen kivül nem könnyű dolog. A magyar marha tenyésztésénél azonban akaszszuk szegre a régi szokásokat és eljárásokat, mert csak . az általam is követett uj iránynyal menthetjük meg a magyar szarvasmarhát a végenyészettől. Sperkér Ferencz.

Gyárilag készült kévekötelek. (Egy kevésbbé kihasznált magyar iparczikk a mezőgazdaság szolgálatában.) Bizonyára másoknak is ugy, mint nekem, sok gondot szerzett az a nem épen megvetendő kérdés, hogy árpáimat, a hüvelyeseket és pillangósokat, végül a tengeriszárat mibe kötöm be, mert ugy, mint én voltara, igen sok más gazda is azon helyzetben van, hogy rozsot nem termelvén, zsúppal nem rendelkeznek, készen pedig alig, vagy csak drágán és nehezen vehetnek. De ez a gond még nagyobbodott akkor, midőn gazdaságomban a rendszeres téli porcziózást bevezetve, valóban a gazdálkodásnak ezt a megkívántató rendjét tetemesen meg kellett fizetnem abban a sok istrángban, kötőfékben és rudalló kőtélben, amelyeket e czélból cselédeim az elszakadás ör?e alatt elnyüttek azért, hogy a porcziókat parancsom szerint rendesen megköthessék. , Már-már ott állottam, hogy gazdasági üzemem minden rendje ellenére belevágok a rozstermelésbe, csak azért, hogy elegendő zsúppal rendelkezzem, midőn néhány évvel ezelőtt kezembe akadt egy szerény köpenybe burkolt magyar árjegyzék, melyben nagy ámulatomra azt olvastam, hogy egy magyar gyáros magyar kenderből olyan kéveköteleket készit, melyek nemcsak, hogy minden körülmények között nélkülözhetővé teszik a szalmakötelet, hanem tartósságuk és praktikus voltuk mellett azokat még magasan felül is múlják. Az árat ugyan egyelőre nagynak találtam, amennyiben egy ilyen kenderkötél 7/'io krajczárba került, de a két rossz között véleményem szerint a kisebb rosszat vállasztva, azonnal rendeltem egy próbacsomagot az árjegyzékben jelzett gyárostól, Bellán Mátyás bács-csébi k enderáru-gyárából. A csomag megjött és én berendelve az arató-és béresgazdákat, együttesen tanulmányoztuk az uj czikket. Jól tudtam — eléggé ösmervén népünket, — hogy ha aratóim és cselédeim ezt az ujitást „beveszik", akkor a találmány életrevaló. És a mit vártam, — bekövetkezett; aratóim két nap alatt olyan ügyesen kötözték az árpát a „német találmányba', mintha az csak az ő furfangos paraszt eszükben Lgamzott volna meg és jó lélekkel mondhatom, hogy ezen idő óta szerényen meghúzódó iparczikk a vezetésem alatt álló gazdaságok állandó szükségleti czikkét képezi.

KÖZTELEK,

1900. AUGUSZTUS H 0

15.

Pedig hát nem is német találmány 1 Magyar ész szülte, magyar anyag adta, tősgyökeres magyar ezikk ez és talán épen ez az oka annak, hogy a magyar gazdák körében mindeddig nem birta méltó hélyét elfoglalni. Csak hiába, mi magyarok nem értünk a dobveréshez, nem a reklámcsináláshoz! Ami az ősiséghez ragazkodó, természetes eszű magyar gazdáinkat nem tudjuk ugy meggyőzni uj * czikkünk helyes, szükséges pótló voltáról, hogy &z, mint praktikus tárgy azonnal „meghódítaná a világot". Ennek részben oka talán a magyar gyáros maga is, mert nem bir minket eléggé meggyőzni találmánya helyes voltáról és a magyar fogyasztóközönséggel szemben táplált bizonyos szkepticzizmussal eltelve, nem mer hinni találmánya megérdemelt felkaroltatásában. De oka ennek a magyar fogyasztó, itt specziel a magyar gazda is, mert megszokta hinni, hogy a mi magyar, az eo ipso ross?, tehát nem használható, nem bizalomra méltó; nekünk csak a német, az idegen kell, mert arról tudjuk (?), hogy az biztosan jó. Pedig ha csak némi fáradságot venne magának legalább csak kicsiben kipróbálni az ilyen magyar czikket, bizony mondom, hamar jutna azon meggyőződésre, hogy nemcsak az a jó, ami, idegen, hanem, hogy hála Istennek vannak olyan magyar czikkek is, melyek nemcsak, hogy kiállják az annyira feldicsért, felreklamirozott, külföldi áruval a versenyt, de sok ízben, sok tekintetben azt magasan tul is szárnyalják. Lássuk csak a most felhozott esetet! Ez a bácsmegyei alig ismert gyáros már ugy tudom 5—6 év óta küzd találmányával, melyet pedig azok, a kik eddig használták, kivétel nélkül dicsértek nemcsak, hanem a magyar és külföldi szaklapok („Kőztelek*, „Gazdasági Lapok", „W. Landw. Zeitung") is elismerésre méltatták; ugy tudom már kiállítási dijakat is nyert vele s azért ma, öt év múlva, még ott vagyunk vele, hogy még külön is kell felhívnunk reá gazdatársaink figyelmét. Magam voltam tanuja a legutóbbi szegedi országos gazdasági kiállításon, hogy ez a gyáros szerény sátrában meghúzódva, hogy ugy mondjam, melaneholikus bánattal nézte a szomszéd sátrat, melyben egy ugylátszik idegenből ideszakadt, — de mindenesetre utánzó gyáros ugyanazon árukat nagy hűhóval mutogatta áruit a járókelőknek s hogy lármájával nagy csődületet szerzett, mutatja az is, hogy magam is lépre mentem s bámulva csodáltam azt, amit az innenső sátorban nemcsak talán jobb minőségben láttam, de már évek óta használtam is. Ilyen erejű kérem alásan a reklám! De lássuk most már, mi ez a nem eléggé méltatott találmány. A gyárilag készült kévekötél egy jó kenderből fonott, mégfelelő hosszúságú kötél, melynek egyik végén egy kis négyszögletes fagomb van elhelyezve azon czélból, hogy a kéve megkötésénél a hurok ezen megköthető legyen olyképen, hogy egy. szeri megrántásával a kéve szétesik; enélkül azonban az magától fel nem bomlik. Amilyen praktikus tehát, olyan egyszerű is. Ami az árát illeti, az első szempillantásra bizony elég drága : 7/'io krajczár, vagyis valamivel kevesebb, mint másfél fillér. De ha kissé bonczolni kezdjük a dolgot, csakhamar belátjuk, hogy ez az ár legkevésbbé sincsen „felhajtva". Mert ugyanis számos kísérletnél kiderült (melyeket eddig nemcsak maguk a praktikus gazdák eszközölték, de hazánk legelső szakemberei is), hogy egy ilyen kötél, daczára azon nyuzásnak, melynek a kéve kötésénél, annak felbontásánál; a táblán; szekéren és cséplőgépen egyaránt, majd esetleg még őszszel a tengeriszár felkötésénél és végül netán még a téli porcziózásnál is (ámbár e czélra más, erősebb és hosszabb, de ugyanilyen szerkezetű kötelek kerülnek) van

64. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . kitéve, mégis a helyes kezelésnél évekig, — de legalább 5—6 évig kitart. Vegyük fel tehát, hogy csak öt évig tart ki, akkor egy évre esik az árából másféltized krajczár, vagyis háromtized fillérnyi elenyésző csekélység és megmenekültünk a zsupkészités, — esetleg annak beszerzése, hazahozata költségétől ; de meg a kötélkészités nagy munkájától is, melyet ugyan rendszerint az aratók végzik; de a melynek elestével az aratóktól másféle konczessziókat nyerhetünk, a mi igy aratás alatt nem valami csekélység. Igaz, a magyar gazda szempontjából, legnagyobb baja az, hogy nagyobb összeget kell befektetnünk megszerzéséhez egyszerre, mint ahhoz egyáltalán szokva vagyunk a zsup vételénél, vagy fonógéppel való kőtélkészitésnél; de ha csak valamit adunk arra a mezőgazdasági tantételre, hogy befektetés nélkül nincsen jövedelem, hamar rájövünk, hogy ez is könnyen elhárítható akadály. Való tény, hogy sokkal nehezebb kiadni egyszerre 100 koronát, mint öt év alatt évenkint husz koronát s hogy igy nagy nehézségbe ütközik egyszerre néhány ezer (nem is beszélve a százezrekről) ilyen kévekötelet beszerezni; de hát nem is kell azt tennünk, hanem oszszuk fel a nagy summát gazdaságosan és vegyük meg öt év alatt azt, a mit egyszerre nem bírunk s még igy is nyerünk. Mert hogy nyerünk, az bizonyos! Nyerünk nemcsak a már feljebb emiitett okoknál fogva, hanem nyerünk vele más irányban is. Ha ugyanis ilyen köteleket nemcsak árpáink és egyébb kévézendő terményeink felkötésénél használunk, hanem azokat összes terményeinknél is alkalmazzuk, a szalmakötélnél felmerült igen nagy szem veszteség igen nagy hányadát takarítjuk meg vele s bátran kimondhatjuk, hogy már ezen hányad megtakarításával a kenderkötél kifizeti önmagát. Általános szokás ugyanis, hogy a búzát, rozsot és zabot a földön magából a termésből kitépett gabonából sodrott kötélbe kötjük. Ha most már felveszszük azt a veszteséget, mely az ilyen kitépés, egymáshoz ütögetés, tisztítás, sodrás és kötés által ezen kalászokból veszendőbe megy, — azt csak egy százalékban felvéve, egy 8 métermázsás termés mellett, az már kitesz magyar holdankint 8 ki'ogramm szemet, átlag 14 filléres ár mellett ez kitesz 1-12 koronát, öt év alatt 5'60 koronát. Ha most magyar holdankint felveszünk 270 darab kötélszüliségletet (15 kereszt á 18 kéve), ez kitesz á 14 fillér: 378 koronát; marad tehát még magyar holdankint 1"80 korona nem megvetendő tiszta haszon. Ezen kiszámítás alapján mindenki meggyőződhetik arról, milyen áldást képeznek az ipari'ag előállított kévekötők s hogy hasznosabbaknak bizonyultak akár magából a terményből, — akár tiszta zsúpból készült, — akár pedig kötélfonógéppel csinált szalmaköteleknél s hogy minden gazda önmagát gazdagítja, ha ezen köteleket gazdaságába, — ha nem egyszerre, hát fokozatosan bevezeti; mert a mai pénzszükes időben, a mostan szokásos rossz termések mellett nagyon is számottevő tényező a holdankinti 1 82 koronányi olyan haszon, melyet eddig nem élveztünk. Hála Istennek, az ujitás terjed, kivált a nagy uradalmaknál, melyek mindenkor leghamarább belátják, mi az üdvös és hasznos reájuk nézve s ma már vannak olyan uradalmak is, melyek összterményük felkötése végett milliónyi ilyen kenderkévekötőt szereztek b e ; — de mégsem terjed ez a józan és boldogító találmány olyan verv-vel, a milyennel annak kitűnő és feljebb leirt sajátságai mellett történnie kellene. Vannak ugyan e téren már külföldi termékek is, ilyenek, vagy ehhez hasonlók; — de ezek semmivel sem jobbak és olcsóbbak a magyar, józan és erőteljes ipar készítette termékeknél s most mikor az egész országon futótűzként szaladt végig a jelszó a magyar

64. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. ipar pártolása érdekében; mi is avval fejezzük be ezen, gazdatársaink érdekének szolgálni akaró szerény czikkünket, hogy „támogassuk a hazai ipart!" Chriastélyi Béla.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 330. kérdés. Szántóföldből hogyan lehet a perjét legsikeresebben kipusztítani? ^ ^ 331. kérdés. Az árpakaláha etethető-e? vagy nem és ha etethető, miféle módon? G. S. 332. Kérdés. Összes baromflm kezd vakulni és emiatt pusztulni. Szíveskedjenek ezen baj ellen valamit javasolni és azt velem tudatni, mi okozza a vakulást ? J- J333. kérdés. Párolt burgonyával helyettesítve a nyers burgonyát, a gőbölyhizlaíásnál mily előnyöket nyerünk? Mutat-e fel a gyakorlat nagyobb felrakást, esetleg kisebb mennyiség adagolása mellett is? Mily mennyiség találtatott legmegfelelőbbnek a különböző időszakokban ? H. Qy.

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTUS HO 15 is a baromfiudvarra, hamar elterjed ott a betegség. Valószínű, hogy kisebb sérüléseken és bőrhorzsolásokon át történik a fertőzés. A baromfihimlő igen hasonlít külső jelekben a baromfidifteritiszhez s a különbség e két betegség között az, a baromfihimlő fellépésekor a bőrön is igen szembeötlő elváltozások vannak, amelyek azonban a betegség lefolyása közben lényeges eltéréseket mutatnak. Kezdetben apró, legfeljebb mákszemnyi, vagy kölesnagyságu, hólyagszerü kiemelkedések támadnak ez említett testrészeknek megfelelőleg a bőrön, amelyek sárgás-szürkék vagy vöröses szinüek, zsiros kinézésűek, illetőleg gyöngyház-fényüeíc, tömöttek és bőrből könnyen kifejthetők. Később a felületükön barnás-szürke, vagy szennyes-vörös, száraz pörkök keletkeznek, amelyek egyenetlenné, dudorzatossá teszik a szemö'csalaku daganatok kinézését.

Többnyire elszórtan, de néha nagyobb csopo1 tokban láthatók a bőrön s az elősorolt testrészeken kivül előfordulnak még a fülkagylókon, sőt elterjednek a tollas bőrrészekre is, a nyakra, a hasra, a czombok külső felületére, ennélfogva ajánlom, tessék a baromfit e helyeken jól megvizsgálni s ha e külső jelek mutatkoznak, biztos lehet abban, hogy baromfihimlővel van dolga. A testrészeken található kinövések borsó-, bab-, sőt cseresznyenagyságuak s alakjuk a málnához hasonlít. Minél régiebbek, annál jobban elvarasodnak s dudorosottá válik felületük. Ha az il/en beszáradott kölsejü pörköt Perjeirtás. [Felelet a 330. sz. kérdésre) A taraezkos perje legbiztosabb irtása követ- leszakítjuk, alatta szemcsés vörös és vérző kező módon "történik. A gabona learatása bőrrészlet látható. Kérdésttevőnél a baromfiak szeme van után, a perjés tarlót a lehető legseJcélyebben felszántjuk. Ezen munkára száraz, meleg időt megtámadva, valószínű tehát, hogy a fekélyes baj a nyálkás hártyák utján elterjedt a szekell választani, az eredmény akkor a legbiztosabb. A mint a sekélyen lebukott tarló is- mekre is. mét kizöldül, akkor hajtassunk rá birkákat s Sokszor a betegek, ha el nem hullanak legeltessük le a fejlődő zöld hajtásokat. Ha gyógyulás után megvakulnak, mert a szemhéjak birkáink nincsenek, akkor erősen fogatoltas- szélein keletkezett kisebb-nagyobb daganatok, sunk vagy pedig adjunk egy ujolagos igen sekély amelyek gyöngysorszerüen sorakoznak a szemtarlóhántást. Ezen eljárást ismételni kell annyi- héj szélén, a bőrről a szemhéjak belső felüszor, ahányszor a tarló kizöldülése megkívánja. letét beborító kötőhártyára átterjedve gyullaÖszszel előhántókkal felszerélt Sack-ekékkel dást okoznak, ennek következtében genyes, hántassuk meg mélyen a földet s tavaszszal nyálkás izzadmány jön létre, amely a szemzölden levágandó takarmánynövényeket vessünk héjak szélein sárgás pörökké beszáradva, azobeléje. Ezen eljárás rendszeres alkalmazásával kat összetapasztja s nyomást gyakorol a szemlegbiztosabban szabadulunk meg a perjétől. golyóra. A szemrés elzáródása folytán a folyton szaporodó izzadmány nem ürülhetvén Ky. Árpapolyva (árpakaláha) etetése. (Felelet ki, a szemhéjak alatt felhalmozódik és ily a 331. sz. kérdésre.) Az árpapolyva több táp- módon a megbetegedett szem. helyén egy anyagot tartalmaz s könnyebben emészthető folyton növekedő, félgömbszerűen kiemelkedő duzzanat támad, amely a szem környékére is mint a rozspolyva, de miután nagyon éides, átterjedve, diónagyságot is elérhet. A felülete nem szívesen eszi a marha, mert a tokiászok a száját kibélelő nyálkahártyába fúródnak s az ilyen duzzanatnak rendesen kifekélyesedil, arra kényszeritik az állatot, hogy evés után majd pedig barna-vörös pörkök keletkeznek nyelve segélyével távolítsa el azokat. Ellenben rajta. Később az összegyülémlett izzadmányha az árpapolyvát áztatás, leforrázás, füllesztés nak nyomása az egész szemgolyót tönkre teszi. Súlyos esetekben a betegség általános jelei: stb. által megpuhítjuk, akkor nemcsak a á betegek bágyadtak, étvágytalanok, lesovámarha, de a ló és sertés is szereti. nyodnak, néha bélhurutban is szenvednek s Baromfiak fertőző hámdaganata. [Felelet ha a szájüreg és a légcső felső része is mega 332. sz. kérdésre) A kérdésben leirt haromfibetegszik, akkor sipoló légzés és orrfolyás betegség minden valószínűség szerint fertőző vehető észre. hámdaganat vagy a mint ezen betegséget sok A betegség lefolyása rendesen lassú s helyen nevezik, a baromfihimlő. Ezen a baromfiak, — de különösen a 4—5 hétig, sőt tovább is elhuzódhatik. Általátyúkok bőrén előforduló betegség gyakran ban véve jó indulatu betegségnek mondható, amennyibén olyankor, ha csak kisebb bőrrészfordul elő különösen oly helyeken, ahol a baromfiakra, nevezetesen az óljának tisztán- letekben lép fel és a nyálkáshártyára át nem tartására és azok ivóvizére kevés gondot terjed, gyógykezelés nélkül is meggyógyulhat. Sokszor mégis halálos kimenelü, mert a fordítanak. Tessék a megbetegedett vagy az elhullott beteg a légcső-gj uladás következtében megfúl, vagy pedig a szájnak megbetegedése folyállatot jól megvizsgálni s akkor láthatók lesznek a fejnek kevéssé tollas részein, a tán nem képes az állat megfelelően tápláltaréjon, az állalalti lebernyéken, a szájzug kozni, lassankint teljesen kimerülve egészen lesoványodik s úgyszólván végelgyengülésben táján, az orrnyilások körül ós a czombok belső felületén is szemölcsalaku kis daganatok, pusztul el. A fertőző hámdaganatok gyógykezelése amelyekkel egy időben néha a nyálkahártyákon rendesen sikerrel jár, ha a szájban és gégében difteriás gyuladás is észlelhető. A baromfiak fertőző hámdaganata ren- nincs nagyobb kiterjedésű difteriás gyuladás. Már a gliczerinnel való ecsetelés is elegendő desei^ járványosán lép fel s egyszerre nagyszámú megbetegedést okoz, mivel igen ragályos a sejtparaziták elpusztítására, mert vizet vonz el, a paraziták összezsugorodnak. Tisztán természetű s ha csak egy ilyen beíeg terül

Felelet.

1255 azonban nem használtatik, hanem kreolinnal vagy karbolsavval és pedig oly módon, hogy tiszta víznek és gliezerinnek egyenlő arányban való keveréséhez 1—2% kreolin vagy karbolsavat adunk s ezen keverékkel naponta beecseteljük a bőrnek és nyálkahártyának megbetegedett részeit. Ha a pörkök könnyen elválaszthatók, akkor czélszerü azokat eltávolítani s csak azután ecsetelni be a fekélyes helyeket. Azonkívül természetesen gondoskodni kell a baromfiak tartózkodására szolgáló helyiség megfelelő kitakarításáról és fertőtlenítéséről is, mert ezek nélkül egyetletlen ragályos betegség éllen sem lehet sikeresen küzdeni. Hreblay Emil. Párolt (gőzölt) burgonya etetése hizómarhával. (Felelet a 333. sz. kérdésre.) A marha számára meglehetősen kétes értékűnek tartjuk a burgonya párlását. Sokan ugyan azt hiszik, hogy miután a párlás következtében a burgonya sejtjei fölfakadnak, az emésztési nedvek könnyebben szivárognak a sejtekben foglalt tápanyagokhoz s igy biztosabban emésztik meg azokat; de a tapasztalás azt mutatja, hogy a marha a nyers burgonyát rendszerint ép oly jól emészti meg, mint a pároltat, föltéve, hogy elegendő szecskával keverve etetjük azt. Ha azonban a párlásnak mégis némi előnyt akarunk tulajdonítani, legföljebb csak akkor mutatkozik az, midőn nagyon sok burgonyát etetünk, .vagy midőn a burgonya jéghideg, mert a párolt burgonyával meleg takarmányt juttatva a hízóknak, kevesebb hőt kell nekik előállitaniok, hogy a takarmányt a gyomorban megmelegítsék. De ezt a két esetet, valamint azt a harmadikat kivéve, midőn romlott, pl. rothadó burgonyát etetünk, nem ajánljuk a párlást a hizómarha számára. Persze egészen más viszonyok forognak fönn a sertésnél, mert a sertés határozottabban jobban értékesiti a pároltvagy főtt burgonyát, mint a nyerset. A hizómarhával 1000 kg. élősúlyra legföljebb 40—50 kg. párolt burgonyát czélszerü etetni; vannak azonban hizlalók, kik 75 kg.-ig is mennek vele, de ha a marha ily sok burgonyát huzamoson kénytelen enni, a kor hasmenést, sőt néha mosléksömörszerü 1t ütést kap hátsó lábvégein. A párolt burgon-a etetési módját illetőleg megemlítjük, hogy "azt szétzúzzuk, de nem annyira, hogy kásává változzék át s most szalmaszecskával s a hízók konczentrált takarmányával s kevés sóval összekeverve langyosan etetjük, utána pedig szénát adunk az állatoknak. Párolt burgonya etetése alkalmával ügyelnünk kell arra, hogy a jászlak tisztán tartassanak s hogy a fajászlók időnkint bemeszelte^sanek, mert a jászolhoz tapadó burgonyarészecskék hamar savanyodnak. Ugyancsak ezért nem tanácsos több napra való burgonyát egyszerre párolni, hanem naponkint legalábbis egyszer, pl. délelőtt kell a déli, estéli s másnap reggeli etetésre szükséges burgonyát párolni. Cselkó.

TEGYESEK. Mai sziaaHsk tartalma: Az OMGE. közleményei. Segesvári komlóvásár. Gyárilag készült kévekötelek. Növénytermesztés. Kapált árpa termesztése.... Állattenyésztés. A javított magyar-erdélyi szarvasmarha. Le Jélízeferén*. Vegyesek. _ ... Kereskedelem, tőzsde

Oldal ... _ 1251 ... 1 -'51 ... Iü54 ... 1252 1253 1255 1-5'. 1256

•www- •

11 KÖZTELEK, 1900 AUGUSZTUS HO 15 A magyar kir. földtani intézet mnzeuma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg.

64 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM.

amely ma minden sörgyár részéről a magyar komlóval szemben tapasztalható. A várható gabonaforgalom könnyebb lebonyolitliatása érdekében tett intézkedések. A kereskedelmi miniszter julius 4-én kelt rendeletével intézkedett, hogy a f. é. julius A m. kir. mezőgazdasági muzenm gyűjteménye hó 25. napjától kezdve visszavonásig a Fiúméba, a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megvalamint a vámkülföldre rendelt gabonaszállittekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napok mányok és őrlemények soron kivül továbbitkivételével: tassanak, továbbá ugyancsak fenti naptól fogva naponkint d. e. 9 érától d. u. 1 éráig. a magyar belforgalomban és a magyar-oszHétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum trák forgalomban a kocsirakományi teheráru felvételére és szállítási határidejére nézve az A muzeum látogatása ingyenes. üzletszabályzat 55. §. 3 pontja alkalmaztasA legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a sák (vagyis a feladó részéről nyilatkozat állíKerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező- tandó ki, melynélfogva ez beleegyezik, hogy a szállítási határidő a tényleges elszállítást köutcza sarkán van. vető éjféltől számíttatik). Végre, hogy az áruk ki- és berakodására megállapított díjszabási Személyi liir. Szilassy Zoltán, az OMGE. rakodási idő, 12 nappali óra helyett 9 re szerkesztő-titkárja f. hó 15-ikén négy heti szállitassék le. tanulmányútra Dél-Francziaországba s onnét Ezen utolsó rendelkezés sérti és érzékePárisba utazik. Távollétében Buday Barna nyen károsítja gazdatársaink érdekeit, kőszén, OMGE. titkár helyettesíti. műtrágya, szén, répa stb. czikk az, amelyet a Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. szállító felek maguk tartoznak a vasúti kocsikminiszter Steller Béla bernátfalvi lakost Abaujból ki- illetve berakatni. A legtöbb földbirtok Torna vármegye kassai járására nézve a nem fekszik a vasútállomás mentén és legtöbb gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. földbirtokos nem lakik azon a helyén vagy Segesvári komlóvásár ügyében a föld- községben, hol vasúti állomás létezik. — mivelési miniszter megbízásából Nagy-Küküllő Az ily birtokosok azután valamely küldemény vármegye alispánja Somogyi István f. hó megérkezéséről postán értesíttetnek. Az érte13-ra Segesvárra értekezletet hívott egybe, sítés megtörténtét követő 2 óra elteltével amelyen a kereskedelmi miniszter képviseleté- kezdődik a kirakodási határidő első órája. Az ben Rambovszky min. titkár, a földmivelési értesítés talán még a feladó helyen bever és miniszter képviseletében Bartók Géza állatt- már letelt a kirakodásra engedélyezett 9 naptenyésztési felügyelő, az OMGE. képviseletében -pali óra; a földbirtokos fizeti a kocsibirBubinek Gyula ügyvezető-titkár jelent meg. ságot. Kevés rekompenzáczió nem intézkedés, Bészt vettek még az értekezleten : gróf Bethlen mely szerint, hogy a földbirtokos lehetőérezze a rakodási Bálint, báró Kemény Gábor, Issekutz Győző, leg csekély mérvben Csérer Lajos komlócermelési szaktanár és több határidő leszállításának terhét, megbízás alapján termelő. A termelők érdeklődése élénknek nem hatalmazza fel az állomást saját költségére és mondható, mert noha közel százan hivattak meg, veszélyére az áruit a kocsiból kirakni. Figyelalig 6-an jelentek meg az értekezleten. mébe ajánljuk ezt gazdatársainknak, de nem Az értekezlet legfontosabb határozatai, hogy a hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy nem minden komlóvásár szeptember hó 18., 19., 20-án állomáson lehet a szállító fél „költsége és rendeztessék, annak költségei fedezésére a veszélyére" az áruikat a kocsiból kirakatni, földmivelési minisztertől 600 frt segély kéres- mivel köztudomásu dolog, hogy a legtöbb esetsék s hogy annak sikere érdekében vasúti ben az ily árukat nagyon is megszokták dézsszállítási kedvezmények kéressenek olykép, málni. A fél hiába megy panaszra, paragrafuhogy minden Segesvárra, vagy Segesvárról sokkal elutasítják jogos követelésével, mint számtalanszor tapasztaltuk. feladott bármely mennyiségű komlóküldemény, — sajnos — vagy Erdély bármely állomásánál feladott s Nem ilyféle intézkedéseket várunk, melyek alkalmazott egy koesirakományt s legalább 20 mm.-át ki- által a vasutintézet részéről tevő komlóküldemény, amennyiben akár hazai, munkaerők előtt tág tere nyittatik meg a körök akár külföldi sörgyár czimére adatik fel, szállí- visszaéléseknek, hanem az intéző tási kedvezményben részesittessék. A komló- részéről való méltányos elbírálást akkor, ha a vásár alkalmával komló-díjazás is fog tar- fél hibáján kivül nem volt képes kirakatni tatni s e czélra a földmivelési miniszter kére- áruját a vasúti szabályzatban előirt határidő tik fel dijak adományozására. Bubinek Gyula alatt. indítványára elhatározza felkérni az érteA budapesti m. kir. állatorvosi főkezlet a földmivelési minisztert, hogy az állami birtokok egyikén gazdasági vagy iskolán a beiratkozások az 1900/901. tanipari sörgyárat létesítsen, vagy valamely gazd. évben szeptember hó 1—8-ig bezárólag fognak tanintézettel kapcsolatban, amely nemcsak megtartatni. Szeptember hó 8—15 ig a beirata már tervbe vett serfőzök gyakorlati okta- kozást írásbeli kérvényre a tanártestület, ezen tására is alkalmas objektumul szolgálna, de időn tul pedig október 15-ig a földmivelésügyi egyúttal évek során át összehasonlító kísérle- m. kir. miniszter engedélyezi. Felvételi feltéteket fojtathatna a magyar komlóval, hogy telek: betöltött 16 év, a gymnasium vagy végleg tisztázódjék a magyar komló értékének reáliskola VII. osztályának sikeres elvégzését a kérdése s megtörjön az az idegenkedés, vagy a kereskedelmi érettségi vizsga sikeres letételét igazoló bizonyítvány. Az állatorvosi

M a u t l i n e x * ajánl:

Ö d ö n

legjntányosalbb áron:

valódi bajor tarlórépamagot biborherét szöszös bükkönyt

i

tanfolyam négy évig tart, a beiratási dij 4 korona, a tandíj félévenként 30 korona. Tandíjmentesség vagy állami ösztöndíj elnyeréséért benyujtándó kérvények iskolai bizonyítvány h'teles másolata szegénységi és erkölcsi bizonyítvány csatolása mellett a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz czimezve a beiratkozás alkalmával a főiskola rektori hivatalában adandók be. Országos tenyészállatvásár Szeniczen, Nyitramegyében. A tenyészállatokat vásárolni akaró gazdaközönségnek ezúton is tudomására hozza a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület, hogy Szeniczen, folyó évi október hó l én hétfőn országos tenyészállatvásárt rendez. Nincs Magyarországon olyan vidék, a hol szebb piros-tarka marhát tenyésztenének, mint Szenicz vidékén, épen ezért kitűnő alkalom lesz e vásár üszők és tehenek beszerzésére. Ezen alkalommal a tenyésztők között buzdításul 490 korona állami dij fog. kiosztatni. Elhalasztott lóverseny. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által Szatmáron rendezendő lóverseny f. évi szeptember hó 16-áról a katonai hadgyakorlatok miatt szeptember 30-ára halasztatott el.

NYILTTÉR.*)

Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde (Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Az időjárás e hét kezdetével még borús és esős volt. Csapadék gyakrabban, habár csak rövid időre állott be gyenge légáramlatokkal kapcsolatosan, ez azonban a hőmérsékletre erősebb hatással volt és így habár később derült lett az égboltozat, az egész hét folyamán csak mérsékelten volt meleg. A kapásnövényeknek az időjárás igen kedvezett és a tengeri szépen

os. és kir. udvari szállitó magkereskedése

BUDAPESTEN, vesz:

minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b napi

őszi bükkönyt őszi borsót

áron m i n d e n f é l e gazdasági magot,

j e l e n l e g főképen:

káposztarepczét pohánkát kölest stb.

biborherét szöszös bükkönyt őszi bükkönyt

őszi borsót káposztarepczét tavaszi repczét kölest stb.

63. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. trális holdankint. A piaczra kerülő minőségek továbbra is sárgásak, ellenben rozs inkább kielégítő. Árpa igen különböző minőségű. Mig a déli vasút és az északi megyék egy részének gyenge minőségű eredménye van, a Tiszavidéken ez kielégítő és határozottan jó minőségek fordulnak elő. Zab csak gyengén közepesen fizet és az eddig a piaczra került minőségek nem igen kielégítők.

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTUS HO 11. Napi jelentés a gabonafizletről.

1900 augusztus U A külföldi lanyha jelentések nem jó talajra találtak a mai tőzsdén. 15.64 K. indult meg az októberi buza és gyengébb kinálat mellett mereven tartották magúkat a határidők, midőn 15.70-ig megszilárdult a buza. Azután ismét 15.62-ig ellanyhult, hogy a déli A külföldi piaczok üzletmenete továbbra is kor- tőzsdén 14 záruljon. A legszilárdabban még az októberi buza tartotta magát és jó 20 fillért nyert árban látolt. A terméseredmény felőli aggodalmak, melyek ugy, hogy ma már 10.98—11 is jegyzett. egyedül volnának képesek az üzletre szilárditólag hatni, sehol sem mutatkoznak, fogyasztás és spekuKészáruban a malmok részbeni jóllakottsága és láczió ennélfogva tartózkodó és az áralakulás minden a most beköszöntő ünnepnapok miatt — mely idő különös változás nélkül maradt. Amerikában az elő- alatt tömegesebb áru halmozódik fel a pályaudvaron fordult váriácziók egyenlegkint kb. 2 centnyi emelkedést — lanyha volt az irányzat, a malmok csakis 5 —10-ig tüntetnek fel. A kiviteli kereslet némileg jobb volt, a alacsonyabb árak mellett vásároltak és a forgalomba látható készletek a „Bradsteets" becslése szerint azon- hozott áruból kb. 280C0 m. búzát vásároltak később ban 1,776,000 bushel emelkedést mutatnak fel, Angliá- már változatlan árak mellett. ban gyenge forgalom volt nyomott árak mellett. A Felmondás ma nem volt; kb. 26000 mm. búzát franczia piaczok a saját terméseredményről érkező hirek és az időjárás szerint igazodnak. Ezek ugy lát- fuvaroztak ma Budapestre. szik nem elégítenek ki, amennyiben Nemetországban Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik: az eladási viszonyok továbbra is nehézkesek, az értékEladatott: viszonyok azonban alig változtak. Nálunk a hangulat különösen kenyérmagvakban szilárd volt. A kereslet élénken alakult és a többi gabonaczikkekben is kisebb-nagyobb árjavulás konstatálható. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza szilárd hangulatban indult. A malmok jó keresletet lanusitottak és egyaránt készségesen vásárolták a kinált ó- és ujbuza tételeket. Minthogy pedig a kinálat is, különösen szállítási áruban, nagyobb terjedelmet öltött, a forgalom is élénken alakult és a hangulat is emelkedő irányt követett. Később a kereslet némileg csökkent, az áralakulásban is kisebb visszaesés állott be, a mult héthez viszonyítva egyenlegként azonban mégis körülbelül 30 fillér javulás mutatkozik, mi mellett az összforgalom 220,000 mm. rug. Prompt áruban a hozatalok állandóan aránylag gyengék maradnak és e héten összesen 109,000 mm. tett ki. Rozs a hét kezdetével elszállítási czélokra jó keresletre talált és árában körülbelül 15—20 f. emelkedhetett, budapesti paritásban 13.85 K.-ig fizettek. Később azonban ellanyhulás állott be; a kereslet alábbhagyott és az árak is körülbelül 10-15 f. csökkentek, mig a hét vége felé újból kiviteli kereslet mutatkozott, a forgalom megélénkült és a hét elején fenállott teljes árak voltak ismét elérhetők. A fogyasztás alig vett részt az üzleten. Minőség szerint budapesti paritásra 13.50—13.90 K. jegyzünk készpénzfizetéssel. Nyiri származékok kinálat hijján csak kevéssé voltak forgalomban és ugyancsak 15 f. magasabbak Debreczen paritásában 12.40 K.-ig fizettek. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) hazai áruban csak kevés kerül a piaczra és teljes multheti árakon, gyárosoknál 11-40—60, hizlalóknál 12.— K.-ig készpénzfizetéssel volt elhelyezhető. Szerb árpa 20 F. magasabb árakat ért el, annál inkább, mert a ki lálat gyenge volt és helyben elvámolva 11.2?—30 K. fizettek 3 hóra. Állomásokon átvéve az üzlet élénken fejlődött és a hangulat szilárdan alakult, ügyfiumei,mint délnémet relácziókban nagyobb tételek keltek el, egyrészt belföldi exportőrjeink, másrészt piaczunkon megjelent külföldi árpavevőknél és különösen tiszavidéki áru részesült jőfigyelemben,ahonnan a minőségek ez idén nagyobbára igen kielégítők. Eme származéku merkantiláruért 11.50—12.50, jobb minőségekért 13.50, finom áruért 14.50 K.-ig fizettek. Felvidéki árpákban gyenge volt a forgalom és merkantiláru 13.5U—14.5 , jobb minőségű 15.50,finom16.—17.— K.-ig ért el. A budapécsi vonal éppúgy a délivasut mentén is élénk üzlet fejlődött és merkantiláru 12.40—12.80, jobb 14.—, finom 15.— K.-ig ért el. Zab csak mérsékelten érkezik és jobb érdeklődés mellett árában 25—30 f. javult. Az elkelt kb. 5000 mm.-ért szin és tisztaság szerint 10-60—11-50 K. fizettek. Uj zabban a hozatalok ugyancsak még korlátoltak és a minőségek is nagyobbára gyengék. Minőség szerint uj árut 10 80 K.-ig jegyzünk helyben. Tengeri nagyobbára Kőbánya részére kötések ellenében 10 fillér ráfizetéssel cseréltetett. A felmondások — szállítási anyag hiányában — korlátoltak. Olajmagvak: Káposztarepcze (hazai áru) csak gyengén volt forgalomban és emelkedő irányt követett. Helyben 27 K. jegyzünk, Román aprószemü repczéből kb. 2500 mm. kelt el helyben 26-60 K. kalkulálva. A hét végével 30 f. több volna elérhető, a követelések azonban 27-20—27-50 K.-ra emeltettek fel. Káposztarepcze augusztusra szilárd: a hét folyamán 28 K -ig emelkedett és 27-6Ó—27-80 K. zárul. Hüvelyesek: Bab, ó üzlettelen. Uj áruban a kinálat csekély. Az árak inkább névlegesen következőleg alakulnak: aprószemü triőrt bab Gyöngyös 16-—, Félegyházán 16-50, gömbölyübab Baja, Mohács, Zombór 15-50, barnabab Kalocsán 13 40—, Nagy-Károly 12-80 korona Cassa.

Uj-buza: Tiszavidéki :

ICO mm. 81 kg K. 16-30 8 hóra 150 100 . 80 , „ 16-10 100 . 79® , . 16-10 100 „ 79 , , 16-10 400 . 80 . 100 „ 785 „ „ 16-— 100 . 765 . „ 15-80 100 . 79' , 100 , 795 , » 16 — 100 . 79 , „ 16 — 200 . 78 . . 16.— 100 » 79 „ „ 15-70 200 , 79 ,- „ 16.— 500 » 79 . 100 79 » , 15-90 300 . 79 . „ 1590 300 uím. 78 kg K. 15-90 100 j a . 79 „ K. 15 90 3 hóra ICO » 784 t „ 15-80 100 » 78 , „ 15-20 100 . 79 . „ 15-70 100 . 79 . , 15-80 100 . 79 . . 15.80 100 . 795 , . 15-70 778 „ „ 15.70 200 100 » 778 . » 15'45 100 ,, 778 . , 15.50 . 775 „ „ 15 60 100 200 . 775 „ . 15-50 200 .> 775 „ „ 15.60 200 . 77 , „ 15-60 150 . 77 . „ 15.tO 200 , 763 , , 15-30 200 . 76 . , 15-20 » » Gyomai : 1000 . 80 „ , 16.— Karczagi : 500 ním. 80 „ K. 16-25 3 hóra Pestvidéki: 15-70 » » 300 » 80 , 200 ., 80 . 15-40 300 „ 795 . „ 15.60 200 , 79 „ „ 15-70 785 „ „ 15.50 900 103 , 78 , „ 15-50 am. 77 K. 15-50 3 hóra 100 E 200 . 778 „ , 15-70 100 . 728 . „ 15-50 200 , 78' . „ 15.40 200 . 775 , . 15-45 100 .. 765 M „ 15-45 1840 . 778 . , 16-05 100 , 775 , . 15-50 100 » 77 „ 15-50 100 iam. 765 , K. 15-40 3 hóra 100 , 76 . , 15-40 100 . 765 p , 15-40 100 . 76 „ „ 15.30 765 M „ 15-10 100 100 . 76 . 200 inm. 755 kg K. 15-30 » » F.-magyarorsz.: 100 . 795 . „ 16-— 200 . 77 „ „ 15-— >• » Kalocsai: 2100 mtm. 76 kg K. 15-65 3 hóra 300 ,. 755 „ „ 15.40 2100 .. 755 . , 15-40 » 11 x 100 Bihari: , 765 „ „ 15.10 » » Fthérmegyevidéki:600 , 78 . , 1560 500 . 77 , , 1S.40 500 . 76 „ „ 15.40 765 615 „ 15*50 mm. 73 kg. K. 14-80 3 hóra 580 1 Árpában változatlan árak :mellett az; irányza kellemes; vevők kissé tartózkodók, me rt a bécs hetivásár eredménye nem elégítette ki őket. Takarmányárpa, szintén lanyha és 11-60—12K. érhető elérte, mig finom árpaért 15—16-70 K. Rozsban szintén változatlan az irányzat, a forgalom valamivel élénkebb és már a déli órákban

,„

1257 ismét 14 K.fizettekbudapesti paritásban jó minőségű áruért. Tengeri iránt élénkebb érdeklődés mellett a kinálat nagyon megcsappant, helyben 12-70 és a legtöbb állomáson 12-20 K. fizetnek. Zab szilárd jó kínálat mellett 10-60-11.20 K. jegyzünk. Határidők egy órai zárlat Buza októberre 1900. 15 66- 63 áprilisra 1901. 16.41—48 Tengeri aug.-ra 1900. 12.80—82 . májusra 1901. 9.92—94 Rozs októberre 1900. 14.28—30 Zab októberre , 10.92—96

Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet gyér volt és nagyobb tételekben csak nyersszesz és élesztőszesz kelt el azonnali szállításra, mig ellenben későbbi szállításra gyér a vételkedv, mert vevők olcsóbb árakat remélnek. Elkeltfinomítottszesz adózva nagyban 116.50—117.50 K., adózatlanul 46.50-47.50 K. Élesztőszesz 47—48 K. adózatlanul kelt szabadraktárra szállítva. Adózott nyersszesz és denaturált szeszben a vételkedv kielégítő volt és több tétel szilárd áron kelt el. Vidékifínomitógyárakrészéről finomított szesz adózva 115-50 K. volt ajánlva és néhány tétel ez áron ab felsőmagyarországi állomás el is kelt Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt azonnali szállításra gyéren ajánlottak és nagyobb üzlet alig létesült. Néhány kisebb tétel 39.50 K. kelt el. A kontingens nyartizen dr.i jbuaapetten 40'50— 41-— korona. bicii jetyiís 44-40—44 60 korona, koniingíui ifensseixéri. Prágai jegyzés 113. 114.— korona adózott él 40. .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 19-50 •— korona kiviteli szeszért 90% hektoliterje. Kivitelre e hétnek elején néhány tétel finomított szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyeznek". Losoncz, Temesvár V> K. drágábban. Budapesti zdrlatirak $ Mtem Finomított izeu 116-50—117-50 korona, élesztőszesz 117' 118-— K., ^yeroszesz adózva 114 50—115-50 korona, nyersszess aiózaílaü" foxkontingens) —• —•— korona, denaturált «ZSM 36 50-^7'— korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva kéazpánzfize>6i mellett értendők.

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1903. aug. 9-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: Szám: 0 1 2 3 4 5 6 7 7Vi Ár K.: 26 60 25.20 23.80 22.40 21.80 20.2018.4015 2014.— buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba korona

11.40

• 8.80

8.80

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek' részére. Budapest, 1900. aug. 9. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Búzaliszt: Szám: 0 1 2 3 4 5 6 7 Ár K.: 26.40 25.20 23.80 22.50 21.90 20.50 18.90 15.50 Takarmányliszt Korpa 7Vi 8 F. G. Ár .-kor.: 14.80 11.30 8.60 9.-

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet üzteti jelentése. 1900. aug. 11. A hét elejéről kiadott kedvező üzleti jelentésünket a hét második felére is egész terjedelmében fen-

1258 tartjuk. A vajüzlet már állandóan, kedvező jelleget öltött ; az árak 10 fillérrel emelkedtek. A íojáspiacz rendkívül élénk lefolyású volt s miután a hozatalok a keresletet nem fedezték, 1—2 koronával magasabb árakat értünk el. A husüzlet, Valamint a vadüzlet fokozott vidéki rendelések következtében nagyobb mérveket öltött. A baromfivásár a megcsökkent hozatalok folytán nem volt élénk, de miután kereslet sem igen mutatkozott, az árakban változás nem fordult elő. A gyümölcspiacz ugy a pénteki hetivásáros napon, mint az ezt követő szombaton — vasárnapra történt elővételek folytán — mozgalmas volt, tekintetteLazonban arra, hogy ugy vasúton, mint hajón rendkívül sok áru érkezett, az árak valamivel olcsóbbodtak. Jegyzünk: prima tojásért 59 60, másodrendűért 56—58 koronát eredeti ládánként. Prima teavajért 2M0—2'30, fözővajért 1"50—1-80 koronát kg.-ként. Turó elhanyagolva 16—20 kor. 100 kgonként. Szarvas 80, őz 150—160 filér kilónként, fogoly 260—300, fürj 80—90 fillér páronként. Élőcsirke 1-30—2, kacsa 2-60—4'60, sovány lud 2-20—2-40 korona párja Gyümölcs : őszi baraczk minőség szerint 50—60, szilva 6—16, szőlő 60—90 korona 100 kgként. Sárga dinnye közönséges 60.-80, görög dinnye 40—60 kor. százanként. Turkesztán 50—60 fillér kilónként. Rétesalma. 16—30, ringló 24—30, körte 30—40 fillér kilónként. Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott élelmiczikkekről. Budapest, 1900. aug. 13-ról. Hng és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű 108—116, II. r. 102—108, III. r. 96—102, eleje I.r. 100—104,11. r. 94—100, III. r. 88—94, borjúhús 1 q. hítulja I. r. 126—132, Ö. r. 120-126, eleje I. r 108—112, II. r. 104—108, bárány 1 darab hátulja , eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 80—88, II. r. 76—80, eleje I. r. 70—76, II. r. 60—70, sertéshús 1 q. szalonnával budapesti 100—104, vidéki , szalonna nélkül budapesti 92—108, vidéki , sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való — , füstölt budapesti I. r. , vidéki II. r. 1 q. 120—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 6.00—8.00, tisztított I. r. 1 kg. 1.60—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.04—1.50, osont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 2-08—2.10, csont nélkül 0. 0.—, kolbász 1 kg. nyers 1.00—1.20, füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. , sózott 104—108, füstölt 108—112, sertészsír 1 q. hordóval 112—114, hordó nélkül budapesti I. r. 108—110, szalámi 1 kg. belföldi 260—320, prágai —*—•— korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 1.00—1.30, tyúk belföldi I. r. 2.10—2.40, kappan hizott I. r. 0.00—0.00, sovány 0. 0.—, rucza hizott I. r. 3. 4.60, sovány belföldi 1.80—2.60, liba fiatal újdonság —. .—, lud hizott I. r. 8.00—10.60, sovány belföldi 4. 6.—, pulyka hizott I. r. 0. 0.—, sovány belföldi 5. 6.— korona. — b) Tisztított: csirke I. r. 1 drb 1.00—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.40—1.50, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 0.00—0.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.60, 1 kg. 1.10—1.16, lud hizott 1 kg. 1.14—1.20, 1 drb 3.60—5.50, magló 1 kg. , 1 drb , pulyka hizott 1 kg. 0.00—0.00J 1 drb , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj 1 kg. 2.00-2.60, nagy 1 drb 0.70—1.40, ludzsir 1 kg. 1.20—1.60 korona. Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.40—2.20, csuka 0.00— 0.00, ponty dunai nagy 1.40—2.20, máma 1. 1.20. süllő balatoni , czompó 1.30—1.60, pisztráng nagy —. .—, kecsege 3.00—4.—, angolna , apró kevert 0.50—0.60. Lazacz rajnai 1 kg. —. .—

KÖZTELEK,

1900. AUGUSZTUS HÓ 11

000.00, rózsa 1 q. 4. 4.40, fekete retek kicsiny 100 drb 1.00—1.50, ugorka 100 drb savanyítani való 0.50 — 0.70, savanyitott 1.10—1.40, nagy salátának 1. 1.60, paradicsom érett 1 q. 6.00—12.00, belföldi 00. 00.—, zöld paprika 100 drb 0.14-0.60, tök főzni való 100 drb 4. 8.—, zöldborsó hüvelyes 1 q. 12 00—14.00, kifejtett 24.00—28.00, zöldbab hüvelyes 1 q. 18. 24.—, kifejtett —.——.—, karfiol 100 drb 12.00—16.00, torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00—34.00, spárga 1 kg. 0. 0.— korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. 16. 24.—, rétesbe való 16.00—24.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. 26. 32.—, közönséges kevert körte 1 q. 16.00—24.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. 24. -30;—, nem magvaváló vörös 1 q. 12.-—-20.—, ringló nemes I. r. 1 q. —. .—, baraczk kajszin 1 q. 40. 60.—, őszi 1 q. —.—, magvaváló 1 q. 30. 50.—, nem magvaváló 1 q. 50. 60.—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. 62. 64.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —.00— 00, apró szemű 1 q. —.00 .CO, eper (szamócza) 1 kg. —. —.—, málna 1 kg. 0.40—0.60, szeder 1 liter 0.30—0.40, görög dinnye nagy I. r. 10 drb 5"—16-—, kicsiny 100 drb 20. 50.—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb 22. 50.—, II. r. 100 darab 15. 22,—, dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény hc-ju I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 5.00—8.00, pugliai 100 drb 0.00-.0.00, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.40—4.—, füge hordós 1 q. 32.00—36.00, koszorú 1 q. 42.00—46.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—84.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—120.00, szőlő passatutti 1 q. , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —. í— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 160.00—200.00, II. r. 1 q. 140.00—160.00, mák 1 q. 30.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q-. —, .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 48.00— 52.00, bor fehér .asztali palaczkokban 1 hl. —. .—, vörös bor 1 hl. —. .—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona. Badaperti talsamfeyváisÉr. (iX. karMeí Messteíatetft, 1900. aug. 14 & székasíövárosi vftstrigugatősftf Ssíeafése s .Köttetek" résséra). Felhozatott a gsokotí AttéxefcHn 148 «ekér réti tzécft, 101 szakér axvhts, 30 szekér sinpsialsia, 7 .szekér alomsza-íma, 0 szaW'' •»• afayssad®*. 0 a t o tengeriszár. 13 székéi eg -S> akarmiay (zabosbükköny, stb.) 400 -Mk sttoda, & íorgilos élénk te* fil.-ben <j-ként a 'Cvstkuok: féli nem 360- 580, rtuhar 420-540, ;r»pgstóaa 260—320, aiomssmSma 220—260, űgyáö :skarw.üEy — ióbere . tak&saánytslssa , 100 kéve teageriss. tatsernt 500-500 Hfjc , SS8ÍHS8ÜÜ1 OBks 360—400, »zéa* . ai , zafoosbttkköny 480—560 össsss •oly 453,000 kg.

Állatvásárok.

63 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. ango! keresztezés —, eladatott — db, romániai -, durvaszőrü — db. Birkavásár meglehetős élénk volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü42—47.— K. páronkint, 47—50 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint,feljavított juhok 33--40-— K. páronkint, 43- 746 K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, : K-ig 100 kl. kiverő juhok 22—25 K.-ig páronkint. élős. sz., bárány — K., kecske 33-5Ű K. páronkint, anyajuhok 1—•_ K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai 26—28 K. páronkint, —

Bécsi TágÓJuarhavásár, 1900. ang. hó 13-án (Vass Jenő tudósítása a ,Köztélek" részére.) összes felhajtás 5310 db. Ebből magyar 3801 db, galicziai 343 darab, bukovinai 239, német 927 db, hizott 3687 db, legelő 1623 db, fiatal db. ökör db, bika 797 db, tehén 470 db, bivaly 303 db. A felhajtás a mult hetinél valamivel kisebb volt és kedvező hangulat mellett az árak mmázsánként * koronával emelkedtek; Árak: prima magyar 72—76-— (78-—), szekunda í—71, tertia 58—64. Galicziai prima 72" 78-— _ —szekunda 66—71, tertia 60—65. Német orima 76-82-— (84 ), szekunda 69—75, tertia 63-68. Legelőmarha : szerb és magyar 50-—62-—. rosszabb minőségű 50-62-—. Bika és tehén 48—72 ( ) é* bivaly 4252 —. Az össz es eladások, élősúlyban, kilogrammonként, fillérekben.' Bécs! sertésvásár. 1900. aug. 14 én. (Schleífelder és társai bizományi czég távirati jelentése a .KSKtelek* részére). Felhajtás: 3509 lengyel, 6686 magyar, összesen 10195 drb. A vásár vontatott volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 86-88 fillér, kivételesen —fillér,közepei 72-85 fillér, könnyű fillér, süldő 68—90 fillér. Bécsi szurómarhavásár. 1900. aug. 9-én. Felhozatott: 3356 borjú, 1059 élő sertés, 692 kizsigerelt sertés, 2Q3 kizsigerelt juh, 82 bárány. Az üzlet valamennyi áruban élénk volt. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 80—102, prima 104—112. primissima 114—120 ( ), élő borjú 70 - 84, prima 86—96 .( ), primissima 98—106 (—)', íiata! sertés 68-88, kizsigerelt sertés, nehéz 92—104, hizó sertés, süldő 92-108 ( ), kizsigerelt juh 68—90 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (—) korona. ^ Bécsi juhvásár. 1900. aug. hó -9-én. Felhajtás Miután több vidéki, különösen csehországi vevő a mai vásárra, az üzlet a nagyobb felhajtás daczára nem lanyhult el. árak: juh 46—53 kiv. — per kiló fillérekben, raczka 40'——44'~ per kiló.

Budapesti siurómarhavásár. 1900. aug. hó 10-én, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 1005 db, eladatott 1005 db, galicziai drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 72 db, eladatott 72 drb, élő bárány — db, eladatott — drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske — drb, eladatott — drb. bizonyult Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.18—0.20 Borjuvásár élénk volt. lefölözött 0.12—0.12, tejfel 0.56—0.60, teavaj 1 kg. árak a következők: Élő borjuk: belföldi 1.70—2.40, főző darabos 1.00—1.70, szedett , olvasztott , margarin I. rendű -, II. r. koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56- — 88-— koronáig súlyra, galicziai , tehéntúró I. r. 0.16—0.30, juhturó 0.90—1.00, koronáig, kivételesen 92 koronáig drbonkint, — kor.-ig, , kiv. — liptói 0.80—1.28, juhsajt üO—1.00, ementáli belföldi —• Seriéi-trágya. kiv. koronáig súlyra, tiroli — — koronáig 1.60—1.60, grói belföldi 1.00—1.30 korona. m e l y t e l j e s e n légszáraz, bíizmenkiv. — koronáig drbonkint, koronáig Liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q. — , kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, tes, kézzel szórható, 50 kgos zsákenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.27—0.27, barna koronáig, kiv. koronáig drbkint, 46—54 , 0.22—0.22, rozs 0.22—0.23 korona. k o k b a n szállíttatik. koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 P S T A z á l l a m i szőlőszeti t e l e p e k koronáig, kiv. koronáig súlyra, külföldi 34.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00- 24.00, belföldi koronáig, kiv. koronáig ben, a l e g e l ő k e l ő b b szőlőgazdasákoptatott 26.00—30.00, külföldi héjas 20.00—22.00, galicziai súlyra, tiroli — — koronáig, kiv. koronáig g o k b a n s i k e r e s e n bevezettetett. bab fehér apró 12.00—18.00, nagy 14.00-20.00, szines drbonkint, bécsi koronáig, kiv. —— koronáig 12.00—20.00 korona. súlyra, növendék koronáig, kiv. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.60—4.80, alföldi koronáig drbonkint, élö bárány —; •— koronáig (1440 drb) 58. 60.—, erdélyi (1440 drb) 53.- 56.—, péronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. szerb (1440 drb) •—, apró (1680 drb) -, meszes tojás — korona. Zöldség. Sárgarépa 100 kőt. 0.00—0.00,1. r. 1 q. 00.00—00.00, petrezselyem ujd. 100 köt. 0.00—0.00, I. r. Budapesti júhvásár. 1900. augusztus 13-án, (A 1 q. 00.00—00.00, zeller I. r. 100 drb 1.00- 2.40, karatrágya.száritő-gyár lábé I. r. 100 drb i.50—1.80, vöröshagyma ujd. belföldi székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 100 töt. , érett makói 1 q. 8.00-12.00, fok- jelentése a „ Köztelek' részére). hagyma I. r. 1 q. 15. 26.—, czékla 1 r. 100 drb Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 452 darab, t.50—2.20, II. r. 1. 1.50, fejeskápos^ta I. r. 100 drb eladatott 452 drb, feljavított juhok 266 drb, eladatott 8.00-12.00, kelkáposzta I. r. 100 darab 1.60—2.40, 266 drb, kisorolt kosok drb, eladatott — darab, vöröskáposzta I. r. 100 drb 8.00—10.00, fejes saláta kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb, iU8 Budapest, V. ker. 1. r. 100 drb 2. 2.40, kötött saláta 100 drb 0. 0.-, eladatott — db, kecske 27, eladatott 27 db, boszniai burgonya 1 vaggon sárga 000.0— 000.0, fehér 000.00— —, eladatott — db, szerbiai 392, eladatott 392 db.

Leghatásosabb

specsiális

szülőtrágyának

a szárított kőbányai ^

Kimerítő prospektus ingyen és bérmentve.

Bosányi Endre és társa,

SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM.

23736/900.

KÖZTELEK, 1600. AUGUSZTUS HO 15

Yetőbuza.

számhoz.

Bérleti hirdetmény, A magyar vallásalap tulajdonát képező, Esztergomvármegye

Pilis-Maróth

községének

határában

fekvő,

jelenleg házilagosan kezelt földbirtokból 297-nráy

hold

A számtalan hozzám érkezett megrendelések személyes elintézésére képtelen levén, ez uton tudatom, hogy v e t ő b ú z á i m kizárólagos eladásával: „ S t e i n e r Albert S o p r o n " - i czéget biztam meg, honnét kívánatra kalászés mag-minták is küldetnek.

=

az alulírott minisztérium IX., ügyosztályában

1900 évi szeptember hó 25-én

—

Sárga szakálos és barna tar-buzaim úgy mint 8 év óta —

=

az idén is teljesen r o z s d a m e n -

tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1901. évi október

teseknek, a dülésnek és ködnek ellentállóképeseknek és

hó 1-töl 1913. évi szeptember 30-ig terjedő

igen k o r á n é r ö k n e k bizonyultak és az ország minden részében az illető hazai fajtákat holdanként 4 0 0 — 5 0 0 k g m . terméstöbblettel felülmúlták.

12 é v r e haszonbérbe fog adatni. A z egykoronás bélyeggel versenytárgyalási

feltéte-

lekben megállapított bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtákkal ellátott ajánlatok a fent jelzett nap déli 12 órájáig az alólirott minisztérium segédhivatalának igaz-

1 0 0 k g r . l a . v e t ő m a g á r a 2 4 k o r o n a a v e v ő zsákjaiban ólomzárommal ellátva B e r z e n c z e állomásra szállítva.

Dr. Steiner L e ó

1249

P t a . - P e r d ó c z u. p. Somogy-Berzencze.

gatóságánál nyújtandók be. A részletes bérleti és versenytárgyalási feltételek a

E l a d ó

fenti igazgatóságnál, a közalapítványi főtisztségnél VágSellyén és a közalapítványi ispánságnál Pilis-Maróthon tekinthetők meg. Budapesten, 1900. év május havában.

60 db. 2—3 éves kisjenől vészen átment

A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumtól.

szőke fajú

tenyészkocza.

1276

Bővebb értesítést ad c z e r e d i

uradalmi

intézősége

Czered

Nógrádmegye vasútállomás Ajnácskő.

1274

l

l

ü

ü

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET

E l s ő

gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság

Budapest, V., BCárpát-utcza 9. Vasútállomás: B u d a p e s t — L i p ó t v á r o s .

Gyárilag = mosott

előnyös áron értékesíthető; ajánljuk tehát a bárányok gyapját tekintet nélkél a mennyiségre

zsiros (szennyes) állapotban lenyíratni és g y a p j u m o s ó g y á r u n k b a küldeni Csomagoló zsákot kölcsönkép díjmentesen rendelkezésre bocsátunk. A z igazgatóság.

felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

VÁLLALAT

kiadásában a következő

gazdasági könyvek jelentek meg: Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 Cserháti Sándor Talajismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok —.80 Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 2.60 Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet 2.60 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1. Dr. Baross János Idegenek birtokbeszerzése 3.

3.— 1.—

3.— 3.— 3.— 3.— 2.40 6.— .— .—

Megrendelések az

OFSZ,

Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához

Budapest, IX., Ü l l ő i - u t 25. s z á m

(Köztelek)

intézendők. A műveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.

megrendelés

1260

KÖZTELEK, 1900. A1GUSZTUSHÓ11,

56351/1900. számhoz.

63. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. Cs. és kir. közös hadügyministerium.

Ajánlat. 1900. évi 1520/13. oszt. számhoz. A cs. és kir. közös hadügyministerium a mellékelt kimutatásban felsorolt, börböl készült ruházati és felszerelési czikkeket, melyek az 1901. évi rendes szükségletből a magyar

ipar

részére

fentartott

hányad

74 részét képezik, kisiparosoknál szándékozik beszerezni. A szállításban résztvevőkre n é z v e a következő határozmányok szolgáljanak zsinórmértékül: 1. A szállításában csak a magyar korona országainak területén lakó és az illető ipar gyakorlására iparhatósági igazolványnyal jogosított mesterek vehetnek részt. 2. Minden ily kisiparos szabad választása szerint akár önállón, akár mint valamely kisiparos szövetkezet tagja vehet rész a szállításban. A z első esetben az alább látható A) minta szerint szerkesztett ajánlatot maga tartozik benyújtani. Azon kisiparosok, kik a szállítás eszközlése czéljából szövetkezetet alkotnak, kötelesek mindenekelőtt egy meghatalmazottat választani, azután a jelzett minta értelmében szerkesztett ajánlatot az általa képvisel}; kisiparosok névjegyzéke kíséretében tartozik beküldeni. E névjegyzék mintája B) alatt egyidejűleg csatoltatik. A szövetkezet tagjainak, valamint az átaluk választott meghatalmazottnak egy és ugyanazon kereskedelmi és iparkamara területén kell lakniok. Ha valakit ugy a czipész, mint a szíjgyártó és egyéb mesterek szövetkezetei is meghatalmazottként jelölnek ki, ekkor az illető ugy a ezipész, mint a többi mesterek nevében a megbízók névjegyzékének csatolása mellett külön-külön ajánlatot tartozik benyújtani. 3. A z ajánlatokhoz illetőleg a névjegyzékhez melléklendő az illető iparág önálló gyakorlására való jogosultságot tanúsító igazolvány, melyet oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóságnál, más helyeken pedig a kqzségi elöljáróságnál kell beszerezni. Ajánlatok (névjegyzékek), melyek ezen igazolványt nem tartalmazzák, figyelembe nem vétetnek. 4. Azon kisiparosok, kik egy szövetkezet tagjai, egyidejűleg mint magánosok nem pályázhatnak. Úgyszintén egy kisiparos sem lehet egyidejűleg két vagy több szövetkezetnek tagja. 5. A z 1 koronás bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1900. évi október hó 31-én déli 12 óráig azon kereskedelmi és iparkamaránál nyújtandók be, melynek területén a kisiparosok (vagy a szövetkezeti meghatalmazott) laknak. Elkésve érkezett, vagy táviratilag tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. 6. Próbaminták felmutatása és óvadék letétele nem kívántatik. 7. E g y szállítási részlet pénzértéke a szállításra pályázó kisiparosok összes számának a kiirt szállítási mennyiséghez való arányától fog függni. A lábbeliekre a m. kir. kereskedelemügyi minister, kinek a közös hadügyminister ur a jelen szállítás szétosztását átengedte, fentartja magának, hogy az egyes kisiparosok (szövetkezetek) által szállítandó lábbeliek nemét és nagysági osztályait a megrendelésnél maga állapítsa meg, minélfogva a lábbeliek neme (czipő, könnyű czipő, fél csizma dragonyos- és huszárcsizma) és méretnagyság az ajánlatban nem jelölendő meg. Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlattevőknek fog odaitéltetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilynemű lábbelit szállítani akarnak. A szállítások odaítélésénél a kisiparosok állandó vagy alkalmi jellegű szövetkezetei az ugyanazon helyről egyénenként pályázó kisiparosokkal szemben előnyben fognak részesülni. 8. A szállítandó czikkeket a szállításban részes kisiparosok saját(illetőleg a szövetkezet által a tagok közös számlájára berendezett) műhelyükben tartoznak előállítani. Az odaítélt szállítást más személynek átengedni — akár díjért, akár díjtalanul — tilos és ha megtörténnék, ugy az illető czikkek nem fognak átvétetni. 9. A z árviszonyok tekintetében a mellékelt jegyzék szolgál tájékozásul, ezeknél magasabb árak nem engedélyezhetők. 10. A megrendelt czikkek beszállítási helye és a beszállítás határideje a szállítás odaítélése alkalmával, mely lehetőleg 1901. évi január hóban megtörténik, fog közöltetni. A beszállítási határidők 1901. évi május hó 1-je és julius hó 31-ike közti időszakra fognak esni. A beszállítás lehető megkönnyítése czéljából oly szállítók érdekében, kik a budapesti 2. számú ruharaktártól nagyon messze eső helységben laknak, a lehetőség szerint közel fekvő átvételi állomások fognak berendeztetni. A ruharaktárhoz (illetve külső átvételi állomás esetén a „ruhaátvételi bizottsághoz -ben" czimzett küldemények részére a kisiparosokat, ha a szállított czik-

kek mint mintaszerűek tényleg átvétettek, megilleti a katonai vasúti díjszabás és pedig visszatérítés utján. 11. A beszállított czikkeknek ugy az anyag minősége, valamint az alak, a méretek (a lábbelieknél az illető méretnagyság ugy belső, mint külső méretei), nemkülönben suly és kiállítás tekintetében a budapesti 2. számú katonai ruharaktárban található s legutóbb jóváhagyott kincstári mintákkal teljesen egyezőknek kell lenniök. Ezen minták, úgymint a hozzájuk tartozó leírások és rajzok, a lábbeliekhez a szabási minták (patron) is az emiitett katonai ruharaktárban megtekinthetők, illetve pénzért megszerezhetők. A töltény háti böröndhöz való nádlemezanyag betéteket illetőleg, külön is felhivatik a pályázók figyelme a jegyzékben foglalt idevonatkozó megjegyzésre. Ha valamely község czipész iparosai a katonai lábbeliek mintaszerű előállítása felől közelebbi tájékozást óhajtanak szerezni, jogukban áll e czélból egy maguk közül kiválasztott mestert a budapesti 2. számú katonai ruharaktárba küldeni, hol is az illetőnek az e részben szükséges utmutatásokat meg fogják adni. 12. Gépek használata megengedtetik. Azonban a lábbelieknek mindenesetre teljesen varrottaknak kell lenniök. A talpvarráshoz tűzdelő gépek nem használhatók. Ha a lábbeliek sarkai vas szegekkel (Nagel) vagy vas szegecsekkel (Stifté) erősíttetnek meg, ugy azok hegyeinek a betéttalpbélésen nem szabad áthatolni; továbbá az összes czinezett szögecseknek (Canule-Stifte) a betéttalpbélésen át kell hatolniok s az utóbbi fölött jól lehajlítva lenniök. A betéttalpbélésnek nem szabad elválnia, nem szabad éles és felhajlitott szélekkel bírnia, s minőségre a mintával legalább is egyeznie kell. Rézcsavarökat nem szabad a sarkak odaerősitésére használni. 13. A beszállítandó lábbiek megvizsgálása tekintetében megjegyeztetik, hogy mindenekelőtt a czipők belső minősége fog megvizsgáltatni és pedig kémpróba utján minden egyes szállítási részletből, az átvevő tiszt szabad választása szerint, kijelölendő egy százaléknak (de legalább kettő (2) darabnak) felfejtése által. Ha e kémpróba alkalmával semmi kifogás nem merült fel, akkor az egész szállítmány részlet megvizsgálása következik, a midőn is a lábbeliek többé nem fejtetnek fel. Ha a kémpróba alkalmával a belső minőséget illetőleg oly hiányok merülnek fel, melyek a megvizsgált darabok mintaszerütlenségét kétségtelenné teszik, ugy az egész szállítmány-részlet azonnal visszautasittatik. Ha pedig a kémpróba alkalmával a megvizsgált czikkek mintaszerüsége tekintetében kétség merülne fel, az esetben a kémpróba utján eszközölt vizsgálat két, — a körülményekhez képest három százalékra (de legalább négy (4) hat (6) darabra) terjesztetik ki. A kémpróba alkalmával megsérült czikkek, ha a vizsgálat a visszautasításokra alapot szolgáltató kifogást nem eredményezett, a kincstár költségén újból helyreállíttatnak. Különben pedig e czikkek felfejtett állapotban szállítónak visszaadatnak anélkül, hogy annak ebből folyólag kártalanításra igénye volna. Felszerelési- és lószerszámczikkek darabonként vizsgáltatnak meg. 14. Azon czikkek, melyek a vizsgálat alkalmával mintaszerűeknek nem találtattak, vagy melyek csak a megállapított szállitási határidőig nem szállíttattak be, nem fognak átvétetni. 15. A z esetben, ha a kisiparos (szövetkezet) a czikkek visszautasítását megokoltnak nem találja, jogosítva van a pártatlan bizottság kirendelését kérni. Az ide vonatkozó folyamodvány legkésőbb a visszautasítástól számitoti 14 nap alatt azon területi hadtestparancsnoksághoz nyújtandó be, melynek területén az a katonai ruharaktár (átvételi hely) van, mely a czikkeket visszautasította. Kifogásolt czikkek, melyekre nézve a szállitó azonnal ki nem jelenti, hogy pártatlan bizottság összehívásától eltekint, az átvevő közegek által zár alá helyezendők és a szállítónak csak ezen nyilatkozattétele után, vagy ha az illető az említett idő alatt a pártatlan bizottságot nem kérte, kiszolgáltatandók. A pártatlan bizottság, melynek megalakítása iránt az említett területi hadtestparancsnokság tartozik intézkedni, áll a csapállomány egy törzstisztjéből, mint elnökből, a csapatállomány két százedosából (kapitányból), egy katonai hadbiztossági tisztviselőből és három polgári szakértőből, kik közül egyet a szállitó, egyet az átvevő katonai ruharaktár

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTU S HÓ 4.

(illetőleg az a hadtest hadbiztossága, melynek területén az illető átvételi hely van) és egyet a területi hadtestparancsnokság megkeresésére a kereskedelmi és iparkamara küld ki. A pártatlan bizottság az eléje terjesztett czikkek mintaszerüsége fölött (11. és 12. pont) határoz; minélfogva oly czikkek, melyek a kincstári mintáknak és leírásoknak minden részben meg nem felelnek, a pártatlan bizottság által sem vehetők át semmiféle feltétel alatt. Az összes bizottsági tagok többségének a czikkek elfogadása vagy visszautasítása iránt hozott határozata olyan végleges döntésnek tekintendő, mely ellen sem közigazgatási, sem birói uton egyik félnek sincs további felszólamlási joga. A pártatlan bizottság költségeit az esetben, ha bizottság elé hozott összes czikkek meg nem felelőknek nyilváníttattak, szállító, ha ellenben az összes czikkek átvétettek, a katonai kincstár viseli. Ha a bírálat tárgyát képező czikkeknek csak egy része nyilvánittatik meg nem felelőnek, az esetben a szállító a pártatlan bizottság költségeit csupán oly arányban viseli, a mily irányban áll a visszautasított czikkek szállítási értéke a beszállított öszszes czikkek szállítási értékéhez. Bécs, 1900. julius hó 27-én.

J e g y z é k a -szállítandó

czikkekről,

valamint a

szállítási

árakról. Egység-ár Á czikkek száma és megn ev ezése í r kor.) ill. 1066 1548 244?, 3062 3474 399C 2890 2270 1110 306

bakancs a

5 6 7 8 9 !Ö 11 12 13 5 76

640 ~8 könnyű czipő a ~9 ÍÖ 11 12 13 ~3l7 5 .6 "124
894 877 T678 434

ft

5Í

13

10 53 10 30 ÍÖ 26 10 16 "9 91 9 96 "9 63 ~9 59 "9 48 7 71 7 59 '7 57 7 47 ~7 37 7,35 "7 16 7 10 a 1\ 06 6C 14 08 •ej 13 95 13 86 13 78 ^ ÜO 13 24 13 21 13 04 Í2 97 12 93 18 16 a 17 97 17 88 17 80 Í7 20 17 18

fl

szóval korona tiz tiz tiz tiz kilencz kilencz kilencz kilencz kilencz hét hét hét hét hét , hót hét hét hét tizennégy tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenhárom tizenkettő tizenkettő tizennyolcz tizenhét tizenhét tizenhét tizenhét

tizenhét tizenhét 16 94 tizenhat 16 89 tizenhat 18 42 tizennyolcz Í8 29 tizennyolcz Í8 21 tizennyolcz 18 12 tizennyolcz 17 44 tizenhét 17 41 tizenhét 17 24| tizenhét 17 27 tizenhét 17 13 tizenhét

fillér ötvenhárom harmincz huszonhat tizenhat \ kilenczvenegy fcilenczvenhat hatvanhárom ötvenkilencz negyvennyolcz hetvenegy ötvenkilencz ötvenhét negyvenhét harminczhét harminczöt tizenhat tiz hót nyoicz kilenczvenöt nyolczvanhat ihetvennyolcz huszonnégy huszonegy négy kilenczvenhét kilencvenhárom tiz kilenczvenhét nyolczvannyolc nyolcvan husz tizennyolcz — kilenczvennégy nyolcvankilenc negyvenkettő huszonkilencz huszonegy tizenkettő negyvennégy negyvenegy huszonégy huszonhét tizenhárom

1261 Egység-ár

A czi íkkeik száma és megnevezése la kor. fill. 2700 nadrágszíj* 39 3020 tartószij készüá l lék és háti bőS :2 röndtü nélkül* 11 01 30 egészségügyi csapatoknak... 9 81 I I 175 műszaki csapatoknak ... ... 10 63 szőrméi3 borjubőr hátibőrönd utász szerszám11 08 hordók részére** 99 szerszámbőröndtartószij készülék és háti bő27 röndtü nélkül** 86 szerszám bőrönd tartó_2 Jí szij készülék 61 2666 hátibőrönd tartószij ké1 szülék 2 75 60 háti bőrönd tartószij két szülékhez való bőrhüvely — 24 Tf! hátibőrönd zsákhoz való 1 bőrhüvely 21 3123 6 97 tölténybőrönd**

szóval korona —

19 269 112

fillér harminczkilenc

tizenegy

darai

61. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

egy

kilencz

nyolczvanegy

tiz

hatvanhárom

tizenegy

nyoicz

hét

huszonhét 6/io

kettő

hatvanegy hetvenöt

kettő - _

;

•

huszonegy kilencvenhét harmincz kettő

hat 32 nyoicz iratbőrönd** '_„ tartalékiőszer « 03 16 83 tizenhat táskával tartalékiőszer la-2 táska nélkül ... 15 10 tizenöt gyalogsági derékszíj kapocs nélkül (mostanig derékszíj kapocs nélkül 98 1888. évi m.) ..

nyolcvanhárom tiz

kilencvennyolc

21

derékszíj az egészségügyi csapatoknak (mos07 tanig derékszijcsattal... 4386 az ismétlő puska 43 szuronyához _,. 228 a gyalogsági 05 -bd 53 kardhoz 301 1>> az utászkardhoz nem lovasitottak 54 részére 172 az utászkardhoz lovasitottak ré62 szére ... 249 bőrhorc csukor a gyalogsági derékszijhoz ... - 11 lovassági derékszij ka447 03 rabélycsatlék nélkül ... 1 09 ... 71 3925 •ű puskaszij szij ismétlő karabély413 hoz ... ... 1 38 köpenyszij 2 csat da5590 rabbal ... 24 .. 45"5 em. kszí 15 H l köpenyszijT5.5mJiHí — 19 516 gyalogsági tölténytáska 5158 8 mm. töltényhez tölténytartó nélkül _2 55 lovassági tölténytáska 958 8 mm. töltényhez .... ... _1 01 forgópisztolytok hord120 szijjal ... 3 29 forgó pisztolytok hord26 2 12 szij nélkül lovassági kardkötő ... 1 73 (189 lovassági kaidmar k ol at516 szij ... ... 69 vasait dobszij tartó makóval dobverő hüvely nélkül ... 2 12 i H9 dob-vállszij ... — 67 "279 felső heveder 3 40|

_

_

egy

_

huszonnégy

'

hét negyvenhárom ötvenhárom

öttvennégy

egy

^

hatvankettő

_

tizenegy

zr

kilencz hetvenegy

—

huszonnégy tizenöt tizenkilencz

harmincnyolc

egy

kettő

ötvenöt

egy három

huszonkilencz

kettő

tizenkettő hetvenhárom

egy

_

kettő — három

hatvankilencz

tizenkettő hatvanbhét negyven

KÖZTKLEK 1900. AUGUSZTUS HÓ 11.

1262

A czikkek száma és meg nevezése

•rimok-

378 1410 .0 636 t 413 585 619 490 •a. 1883 951 722 894

894 "310 1 7 2 rű OS

TÜ

129 17 "430 120 120 120 69

*

korona

kettő

— egy egy kettő

—

kettő

kilenczvennyolc

egy kettő kettő

; •

_

—

(S 23

1900. (Vezeték- és keresztnév olvashatóan írva).

Hogy N. N . ur ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (szíjgyártó stb.) mester, bizonyitom.f ( P . H.)

Hatósági aláírás.

* A felszerelési és lószerszám czikkekre ajánlatot tevők „a^mindennemü mennyiségű és méretnagyságu lábbelit" szavakat elhagyják és e helyett azon czikkek nemét és mennyi-, ségét jelölik meg, melyet szállítani szándékoznak. * * E tétel csak azon kisiparosok ajánlatába veendő fel, kik esetleg a könnyű czipök szállítására is vállalkoznak. * * * E tétel csak azon ajánlatokba veendő fel, melyeket szövetkezetek meghatalmazottai nyújtanak be. f É fajta igazolást csupán az egyenként ajánlatot tevők ajánlatai tartalmazhatnak. Szövetkezeteknél az igazolás a szövetkezeti tagok jegyzékére vezetendő a B ) minta szerint. Egyébként ajánlatok pontos szerkesztését illetőleg lásd a hirdetmény 2. pontját.

nyolczvan

kettő egy

nyolcz hetvenkilencz három husz

_

- 45

megerősítő szíj sátorbal ta bőrtok

Kelt

— — ~~~

,r

_

táska

fillér

kilenczvennégy huszonkilencz nyplcvanhárom kilencvenhárom huszonkilencz tizennyolcz hatvanhárom negyvenöt hatvannégy hetvennégy

eey egy

_

bárdsákány álbieke)

S

alsó hevedercsaték 2 94 nélkül . . . alsó heveder csatlék — 1 29 1 83 kantárfej ... - - 93 csikófék 1 29 feszítő zabla . csikózabla . . . — 1 18 kengyelszíj — —2 63 első — 45 miflusij 4- 64 oldal hátulsó közép — 74 kötőfék kötőfékszár nél2 98 kül*** kötő fékhez való kötőfékszár (rugós kamócsat és tövis nélkül ... 1 08 szügyszerszám . 2 79 patkótáska tartószijjal _2 03 főzőedény hordszij 1888. évi m „ ... — 20 lovassági főzőedényhordszij 80 műszaki csapat főzőedényéhez való hord... szij 37 szakaszlámpa bőrtok... 2 40 1 47 gyalogsági ásó bőrtok bőrtok gyalogság részére ... 74

kiknek nevében az ajánlatot benyújtom, idecsatolom.***

szóval

tor. m

63. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

A z o n kisiparosok nevét tartalmazó jegyzéket (jegyzékeket)*

Egység-ár

B ) xxi i n t a . Jegyzéke

harminczhét negyven negyvenhét

azon

hetvennégy

mazták arra, hogy

negyvenöt

évi julius hő 27-én 1520/13. oszt. szám

_.-i* czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) kisiparosok-

nak, kik N. N .

_'„ urat (név, lakás, foglalkozás) felhatala közös

hadügyminisztérium

által 1900.

alatt kibocsátott ár-

lejtési hirdetménynyel kiirt szállítás elnyerése czéljából nevük-

II

huszonhárom

* E czikkből a szükséglet 5 % - a az 1. 95°/o-a a 2. méretnagyságban lesz előállítandó. * * A z 1888. évi mintájú szőrmés borjubőr hátibőrönd, a tölténybőrönd, a szerszámbörönd, az utász szerszámhordóknak való borjubőr hátiböröndhöz és az iratbőröndhöz szükséges nádlemez-anyagot a kisiparosok a szállításra illetékes ruharaktárban az alábbi önköltségi árakban tartoznak beszerezni; a szőrmés borjubőr háti bőröndhöz 1888. évi M., vagy az utász szerszámhordók háti böröndhöz 74 fillér, töltényböröndhöz 1 korona 052/io fillér, iratböröndhöz 3 korona 08 fillér és szerszámböröndhöz 546/io fillér. Olyan hátibőröndök, melyekhez a nád-lemezanyag másutt S n e m a ruharaktárból szereztetik be, n e m fognak átvétetni.

ben ajánlatot nyújtson be, a vonatkozó megrendelést elfogadja, a megrendelt

czikkek

beszállítását

eszközölje

és a kereseti

A kisiparosok vezeték-és keresztneve

* * * E czikknek a fele az 1., fele a 2. méretnagyságban lesz előállítandó.

utcza

házszám

sajátkezű aláírása

stb.

A ) minta.

N. N . * * meghatalmazott.

A tekintetes kereskedelmi és iparkamarának

Hogy a fenti jegyzékben megnevezett

4 * * * egyén

ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) mester, igazolom. Ajánlat. _N.

Kelt

-i lakos (ország,

vármegye, helység,

(P. H.)

utcza, házszám) ezennel kijelentem, hogy mindennemű, meny-

1900.

hó

n.

Hatósági aláírás.

* Ha valamely szövetkezet több helységbeli kisiparosokat foglal magában, ugy minden egyes helység kisiparosai külön jegyzékbe foglalandók. * * Ha a meghatalmazott szintén kisiparos és szintén alatt kelt hirdetménynyel közzétett árakon, e hirdetmény határozmányainak értelmében, melyeket teljesen ismerek és me- óhajt egy szállítási részletet elnyerni, ugy neve v a jegyzékbe és pedig az első helyre szintén felveendő. lyeknek magamat teljesen alávetem, szállítani hajlandó vagyok. * * * Itt a j e g y z é k b e n felsorolt kisiparosok száma teendő ki. Könnyű czipök** szállítását ugyanazon feltételek mellett Egyébként a j e g y z é k helyes szerkesztésére nézve lásd a nyiségü és méretnagyságu*

lábbelit

térium által 1900. évi julius hó

szintén elvállalom.

a közös

27-én

hadügyminisz-

1520/13.

oszt.

szám

hirdetmény 2 . p o n t j á t

64. SZÁM. 1Q-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1900. AUGUSZTUS HÓ 15

1263

SzőlötermésünRet augusztus fíóőan legjobban fenyegeti

a lisztharmat (Oidium) Tessék tehát ellene védekezni! A lisztharmat egyetlen feltétlenül biztos, tartós hatású, olcsó és a borra kártékony hatásnélküli ellenszere

I p t r a dr. Aschenbrandt-féle H É Z K É N P O R . TW8 Ezen por finoman a fürtökre fujtatva, nemcsak mentesiti a szőlőt az oidium megtámadásától\ hanem a már megtámadott bogyókat is (a repedtek kivételével) meggyógyitja, a baj tovább terjedését azonnal beszünteti és perzseléseket pedig mint a közönséges kénpor nem okoz. A rézkénpor a mellett ugy a fürtök, mint a vessző érését lényegesen elömozditja, s igy az arra forditott költség még az esetben is megtérül, ha a lisztharmat a szőlőt amúgy is elkerülte volna. Ez ellen pedig egy szőlőtulajdonos sincs biztosítva, mert nemcsak a homoki, de a hegyi szőlőkben is fellépett már országszerte a lisztharmat. Előzzük meg a bajt\ porozzuk be haladéktalanul szőleinket! A r é z k é n p o r megrendelhető:

a „BORÁSZATI LAPOK" kiadóhivatalában BUDAPEST, (Üllői-út 25.) irala»cii».t

aMagyar

Mezőgazdák

Szövetkezeténél\

Budapest, V., Alkotmány-u.

31

és a vidéki megbízottaknál.

A rézkénpor áras S ÍO 50

kgos z s á k o k b a n & kg. „ „ a „ _ „ „ h „

Kellő készletről nyiségben azonnal

_

...

5 6 fillér. 56 53

gondoskodva van s igy a por bármely menyszállítható.

1264

1

K Ö Z T E L E K , 1900. AUGUSZTUS HO 11.

Pályázati hirdetmény.

63. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

Sladó öRörtinó.

Az árvái uradalomnál

gerend-Uereszturi

annak betöltése czéljából ezennel pályázat hirdette tik. Ezen állással 1200 korona évi készpénzfizetés, ezenkívül szabad lakás és fűtés, 2 fejős tehén tej használata, 490 kilo rozs, 240 kilo árpa természetben, továbbá 350 • - ö l burgonya, 144 É - ö l len, 233 • öl káposztaföldés 333 É-őlnyi kert haszonélvezete jár. Pályázni kívánók felhívatnak, hogy a szabályszerűen felszerelt kérvényeikét, melyekben a helyhez kötött és 'kezeléséhez megkívántató képesítettségüket, a szeszégetésben és gőzeséplésben való jártasságukat igazoló bizonylatokon kivül a kifogástalan erkölcsi magaviseletükről szóló bizonyítványok is becsatolandók,

Neményi

Az uradalmi igazgatóság.

Lapunk bekötési

táblája

1 fwt 8 6 k r é F t (portómesteiee)

kapható kiadóhivatalunkban.

Posnansky és Strelitz Budapest^ V I . , P o d m a n i c z k y - u . 27. Gyár : E r a s é b e t f á l v a .

legjobb Minőségben, jutányos árak mellett.

eladó

ur

Közelebbi felvilágosítással szívesen szolgál

József

intéző

H a d r é v , u. p. G e r e n d , E r d é l y .

A diószeghi öriás-buza ő

é v i utántermését

(hozama

a f. évben

15 q. kat.

holdanként) ajánljuk vetőmagul

100 kg.-ként 18 koronáért Macs állomásra, vevő zsákjaiban szállítva:

Uradanii intézőNég, 36

Macs per Rebreczen.

Magy. kir. Államvasutak. 113277/900: szám. 'C/H.

HIRDETMÉNY. (osztrák-magyar és felsőszilézía-osztrák-magyar' kőszénforgalonj 2. (II.) füzet). A bánréve-dobsinai vonal felépítményének megerősítése folytán, ezen vonalon 10 tonnánál nagyobb raksulyu teherkocsik teljes raksúlyig megterhelve közlekedhetnek. E szerint az 1897. évi szeptember ho 1-től érvényes kivételes díjszabások 2. -(II.) füzeteiben 17—27. oldalain foglalt kimutatásokban Alsó-Sájo, Bettlér, Dobsina, Gombaszög, Horka, Pelsöcz, Rozsnyó és Tornaija állomások az ezeknél kitüntetett 18 tonna bruttosuly-számmal együtt törlendők. A csetnekvölgyi és murányvölgyi h. é. vásutakra való átmenetre Pelsöes mint átmeneti állomás 20 tonna brutt'ósulylyal veendő fel. Budapest, 1900. julius havában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is. Utánnyomás nem dijaztatik.

tornaeszközök, függő-ágyak és mindennemű hálók

ipartelepe.

k, z s á k o k , ruhateritő kötelek fehér kenderből,

dohányzsinegek

R kiváló minőségben, és rebzslnórok, V kendertömlők és hevederek. I Valódi angol lawn-tennls, football és I halászati készletek gyári raktára

ISEFFER

ANTAL

B u d a p e s t , (Központi városház épület) Károly-utcza I., bolt szám 12. Gondos kiszolgálat. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

H O T T E R F . J . R. "gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, X1I/2., Schönbrunnerstrasse 182. Holter-fele Absorbinol - i/i palaczk frt «.—, V« palaczk frt 3.50. Eltávolít mindennemű kinövést és zsíros teattapadékot, a nélkül, hogy a sz6rt tönkre tenné. Erősíti a megtámadott és gyenge inakat, eltávolít és tönkre tesz minden csomót az izmokon és megóv minden gyulladástól ; különösen bevált epebajnál, csülökdaganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, natoknál, a hol Ilyenek fellépnek. A térdek remegését megszünteti és meggyógyítja a zuzódásokat.

Elemér

Gazdasági kötéláruk,

Ajánlanak:

Aszfalt, Fedapapiríemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Creolin-t stb.

gazdaságában

45 drb r|2 éves, 55 drb 2% éves elsőrendű erdélyi ökörtinó.

f. ó. a\a.g*usöt\a.s Ició 3 1 - i g az árvái uradalom igazgatóságához (Árva Váralján) nyújtsák be. A felfogadandó egyén a szeszfőzési idény befejeztével; ; a gazdaságnál felügyelői minőségben segédkezni tartozik. A z állomás minél előbb, legkésőbb azonban f. évi november hó 1-én foglalandó; el. A felfogadandó egyén egyélőíé csak egy évre szegődtetik, mely végleges kineveztetése esetén a nyugdíjigény megállapításánál figyelembe fog vétetni. Árva-Váralján, 1'900. augusztus 8.

Bornemisza

Méltóságos báró

ur szeszfőzői álomás ireÉsle jirá,

H O T T K R

wmm

EOTTEE-FBLE TEAINING-FLÜID 1 palaczk 1 frt 20 kr. Az inakat és izmokat a magas öreg korig állandó erőben és frissen fenntartja, az állatot a bedörzsölések után a legnagyobb fáradalmakra és vontatásra képesiti. A tuleröltetés következményeiné!, bénulás, szaggatás és merevedésnél meglepS sikerrel alEOTTEE I. ÉS n. SZ. DIS2NÓP0EA 1 kiló 1 frt 20 kr. Legjobb étrendi szer a disznók étvágyá-

IiEINHAAS

E.

Freiberg—Sachsen. L e g r é g i b b speciális gyár t e l j e s szeszgyárak berendezésére, elvállal a leghíresebb magyar gépgyárak és eszközgyárak társaságában mezőgazdasági szeszgyárak t e l j e s b e r e n d e zését az uj contingens törvény értelmében m i n d e n á l l a m i k e d v e z m é n y f e n n t a r t á s a mellett. Magyarországon eddig 34, gyárat építettünk, ezek között 1899-ben a következő berendezéseket: a magyar Ibenczés-rend központi intézősége Szent-Márton Győr mellett (ezen szeszgyárban 7 hl. napi termelés mellett hivatalos adatok szerint — lásd lapunk 49—50. számát — 57-75 kgr. gőz használtatott el 5"5szeres elgőzölés mellett tokodi barna szén felhasználásáról.) Weisz Izidor, Dénesmajor. Strasser Henrik, Inám, Elek Lipót, Nagy-Kanizsa. Auspitz Pál, Pa.-Vas. Mellev Dávid gazd. Tót-Vázsony stb.

I

61 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1900. AUGUSZTUS HÓ 15

1265

KIS HIRDETÉSEK

Csak mezőgazdák és & szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban és irban.

Csak oly levelekre válj szolunk, m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s l e T é l b é l y e g e t v a g v l e v e l e z ő l a p o t Uflltlenék. Gazd. tanintézetet, BRTdLTEHDŐ ÁLLÁS. iskolát, szőlészeti és kertészeti szakeséplőgépkezelői tánBotos ispán,

Ozim Szabó Géza, Puss

den mezőgazdasági ágban'jártas, felvételre kerestetik. Évi 801? liter , buza,'">300 Uter^zí' 400 liter árpa, és^világUás!°D^ánlatok^ Sata-

t'k

lFBlto

ban leendő belépésre; ki ügyes, megbizható, számoló, a magyar és német nyelvet szóban és Írásban, a tót nyelvet legalább

nokmegyében, Baik és Ehrert-

A békés-megyei amber végén több végzett tí felügyelők, magtár-gazdák ugy közép birtokokra «ánlhaGazdatiszt,

f ban,'' ugy*a ''kül-^tatVbei gazdaságban, állattenyésztés,

ALLATOK,

) hl. tengeri 730 liter 1 áponta • liter bor, 20°/( erti bevételből. Folyamod'

zonyitványok 1-jére, esetlf keres.-Liosák Báj, u. p. Tol

ÁLLÁST KERESŐK,

Valamennyi gabonafajták eladásához

Wős Kertész,

Mükertész,

megjelölésévelaz óságához kéretigatőság csakis

Gazdatiszt, WMen, 28 éves, izr. val] több é»i gyakorlattal bir, novemberire esí«e "ílőb állását óhajtja Változtatni. ( Debreczeni gazdasági tanintézetet légzett

A Kende Elemér-féle szatmármegyei birtokon lévő ménes feloszlatása folytán az alábbi j lovak f. évi augusztus hó 19-én délelőtt 10 órakor Csekében, a „ Tibortanyán" tartandó önkéntes árverésen el fognak adatni. Úgymint:

9 3 3 2 5 4 7 3

drb „ „ „ „ „ „ „

anyakancza csikóval idős kancza 3 és 1 /a éves kancza 3 és J /2 „ herélt 2 és 1 /2 „ kancza 2 és Va „ herélt 1 és 1 /a „ kancza 1 és Va „ herélt

Cseke község vasúti állomása: Beregszász vagy Buday Zsigmond tiszttartó Csekében.

legágyak6 koraii^atását,'kálés belföldi virágtenyésztést és blzonyitványnyál^legnegyobb 19 éves s^gédkertész^fiáva^f! é. október 1-jére állást keres. Szives megkeresést kér. B. J. főkertész, Tápió-Szt.-Mártonba.

Gépész lakatos, JVagyobb birtok önálló kezelését elvállalomfixfizétésvagy részése-

Önálló, 16 évi gyakorlattal b r. galmas, 37 éves, izr. n ágában, úgymint t

s hajlandó birtokot

Kezelőtiszti állást keres elméletileg és nagyobb uradalmakból szerzett, gyakorlatilag képzett, 32 éves, Usit^foly^ó tv végére^ Az állat.

Eredeti Rambouillet kosok 167

ELADUNK és

bölcsön adunk

nj és egyszer használt vliTAKARÓ

PONYVÁKAT,

a legmagasabb vásári árakon ajánlkozik

mindenféle nagyságban, nj

WIEN .136,3 Börse v. landw. Producten. - Legjobb referencziák.

ZSÁKOT

Gustav

Brum

Lóárverés.

Magasabb igényeknek megPuszta-Csőszi felelő, szakképzett gazdaságunkban, vasútállomáskér Kovács György Béla, CsákVárpalota 60 drb kondorszőrii miükertész, tornya, Ujvári-ntcza 93. s z ^ 40 éves, ezüstérmes ést díszok- magyar anyaáertés eladó. Vé1235 levele^ Kertépítészet, paikiro- szen átmentek. Állást Keres p sre W ^ ™

tény tökepénzes bérlő, .vagy pedig átvesz nagyobb birtokkezelést biztos évifizetés-ellenében. Ajánlatok német nyelven „Morvaországi";jél alatta kiadóhivatalba kéretnek.' Í3C0

TEÜMÉSÍY

repezeponyvákat

Tej!

Tej!

melynek sikeres eredményét VII., Pombach-u. 13.

1203

Tetví k'öSsönSyak "m^Uett

KOHN ÉS STEIN zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béia-u. 5. Tanulókat a'jövő tanévre teljes ellá elfogad nyugalmazott gi tiszt Budapesten, Nagy-' Kitűnő minő' ségü

FÜZCStelepről kosárfonáítóV ;^Htalgositissal szóljál Nagymajori ^bérgazdaság, posta: OhM^"

továbbá Szentjánosnapi rozs, Őszi borsó, Őszi b ü k k ö n y , Szöszös Itfikköny, Káposztarepcze, • jutányosán kapható

HALDEK

Budapest, Károly-körut

Hirdetmény. Áruforgalom egyrészt í. Ausztria és Magyarország, másrészt Németország, ;; Luxemburg! Belgium és Németalföld' között. (II. pótlék életbeléptetése a dijr szabás I. rész B) szaka" szához.) r " ' A feritaievezet't nemzetközi díjszabás 189.9. évi január hó 1-től érvényes I. rász iB. szakaszához , f. évi'augusztus hó l-jével a ír. pótlék lép életbe. Ezen pótlék a tartalomjegyzék, az általáuos djjszitbásí határozmányok, az áru osztályozás, a német rés luxemburgi vasutak mellékilleték díjszabásába 4)etíisoros jegyzék, módosítását és, kiegészítését, valamint az I. pótlék helyesbítését tartalmazza. A" födíjszabás és az • I. pótlékkal szemben beálló változások és kiegészítések akümiyebn áttekinthetőség 'czéljából # jellel vannak észrevehetőbbekké téve. . A. iSeanyíben ezen Vp.ótlék által dijfelemelések vagy megszorítások állanak bé, ezek csak 1900. évi augusztus hó 15-től érvé-

Biborheremag *

R e p c z e , árpa,

b u z a

stb. a r a t á s r a

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

A pótlék a részes vasutak igazgatóságainál megszerezhető. " .. Budapest, 1900. jun, hó. A magy. kir. államvasutak igazgatósága egyúttal' a • részes, Vasutak hevében is. (rtámiydiiiás nem dijazt.)

gróf Herberstein Albert uradalmi jgazgatóságáril Strilek, Morvaország. s

mesterséges borok

300 drb^ ^

répa és' dohánytermelésekben szinten gaygatdaaság adiinS" Jellemessé"' tevékeny" műítját elsőrendű bizonyítványok és dánffy 8UNagy^lk]ód, ^BSzMny" rot'erencziák igazolják. Czim a Nágy-lklód. -1228

készítésének

izóMlrsíi

iióló 1331. éri XII. tönéijciikk, a végrehajtására vonatkozó

használva a gazda 100 keresztnél biztosan 6 koronát megtakarít buza kötéllel szemben. miniszteri rendelet, magyarázatokkal el- 1. szám ezre 14 korona 2. szám ezre 12 látva, egy füzetben. hfrnevM gíófl^rádalomtóíf'lS 3. szám ezre 10 Ara bérmentes küldessél VEGYESEK. 5 mi'nden ájába^'elméle'ne^'éf a palánkai vasúthoz szálA káptalanra! lítva. Tessék prospektust ti'szf jéíonlegi 'áKálát nősülés bérgazd aságban, u. p. Oevecser. és gazd. kötéláru árjegyvégett óhajtja változtatni. Cím 50 mm. szép biborheremag zéket kérni. á kiadóhivatalban. 1278 eladó á 60 koronáért. 1297 Intézői októberi vagy újévi belépésre,' keszthelyi 'gSdasági'iuté/'etet

Birtok eladás. Umármegyében, • a Fölsőrnos m&itéu,' tózel Szat'egy őlrbofdas k?tünő°buza^ icze, lóhere, árpa és tengeri g-azdasági éptilet____ kézből eladó 96. e teher. Közvetítők kizárva. Gsak komoly vevők vétetnek fia-jelembe. Czim a kiadóhivatalban^

Xéffy éves befogni való tinó, 48 drb eladó,

PPfPPPf^fPPI

forgalomba hozatalának tilalmáról szóló

TörvényMagyarázó jegyzetek kel ellátta: Dr. LÓNYAY FteftÉNCZ.

Á r a 80 kr.

KÖZTELEK, 1900. AUGUSZTUS HÓ

11

63

SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

GÓZMIVELÉS. mély r í g t l t z f t s t szöl8-telepítésekhez. WOLFF

ERNŐ,

BÜDAPESMELMVŐLD,

Eladó tenyészkanok. 5

d r b 2% éves kan eladó.

tenyész-

Az ajánlatok az 1900. évi szeptember hó 5-ig beterjesztendő, a bána

I l i ^ T s73.,szám, K Í II.aemelet l S40.sa' a ^ i í ' s a K

Bővebb felvilágosítással szolgál

JfLlaí^lás^. ^©arOíElGö tiszttartó Egy és több vasú egyetemes aczólekólm és

talajiiiiielő

eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü / Eperjet, \ f 1898. oktíber\ |l—3. legelei dijl 5 állam arany/

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

B á c h e r

R u d o l f

cs. és kir. kizárólagos ekegyára BUDAPEST, V I . k e r . , Nagymező-utcasa 68. sz.

Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s

Zsigmond.

UnicumBrill egyetemes s o r h a v o t ő g ó p sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában

a legjobb hírnévnek és a legnagyobb Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az

első helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

M

^

W

J

l

^

W

Mf G a * VI UI VG a l a i» a « Br

-

-

n

_

F 6V r* GV D M H V€ aZi

cs. é » k i r . szab. kizárólagos vetőgépgyára

v | k e r

_ NBudapest, a g y m e z ö - u t c z a 68.

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek).

§ |