Mezltazdasd!l ftépöktütdS XVI. tvfolyam, 4~ szám. (GAZDASÁGI NÉPISKOLA) Klskunhalas, 1931. április A GAZDASÁGI SZAKT ANITÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉN,EK HIVAT ALOS~KÓZLÖNYE Etilfizetési dlj: egész évre 8 pengll. Az elOFELELŐS SZERKE&ZTÖ Megjelenik augusztus kivétele!,• el havonta. fizetési és hirdetési dljak a Gazdas6gi Szak Szerkeaztllség és kiadóhivatal: Kir.kunhalaa unltók Orsz4gos EgyesUiete pénzt6rinak Teir• NAGY JÓZSEF BÉLA Gazdasigl NéplskoJa. -Az Egyesület tal) al kevire az 54.135 caekkadmlin kUidendllk. a lapot tagdijuk felében kapj61l. It. lap kiadiliért felel: Nagy József Béla Klakunhalas. Kladótulajdonos. a Gazda&6gl Szaktanítók Orazigoa Egyesülete, Makó.
Az önálló gazdasági népiskolák és az OMGE. Irta : VISSZHANG. megállJapitott nem kell6 avatottságnak? A &Zak.tanitóA~ O. M. G. E. irodalmi és tanügyi szakosztálya Budiapesten a Kijztelek székháza tanácstermében ság, a magas, európai nivón is elsőhelyen álló taf. évi február hó 20.-é.n tarto·tta ülését a SilOkásos nítóság krémjéböl regrutAlódott s onnan van kivikeretek között. E gyülés lefolyásiról rész~es be- lo.gatva, ez vitán felül áll, mert a. gazdasági szakSJZámolót közöl a :.Köztelekc f. évi márciUB 1. száma. tan-itói pályára a multban csak. egyes rendü okA& igen érdekes és értékes vitábó1 nem mehe- levéllel garzdasági pálya iránU szeretet-érző, - a tünk el szó nélkül Buday Barn!l a »Köz!elekc fő taJnitéikép!Zö gazdasági szaktanár, többnyire a földmüvelésügyi miniSztérium szakközegének =. .... ajánszerkesztőjének oraégol ecr61iilettlllk nagyon belásával lehetett csak, ugy a férfiaknak, mint a nők csült tlazteletbeli tagjnak a következő kijelentései mellett: »A külön szaktanitó s gazdasági néplskolá· nek, bejutni. A nőknél ma is ez a helyzet. A férfiaak kft fOI)'atékOSiéta van. Egyik az, hogy a aknál a kikéJ;zés f<M"ditottja a multbani állapotnak, aaktaalt6k a tfilllk elvArt Gnáll6 tev,kenyaérre ma, elsőrendü gazdasági akadémiai oklevéllel, fiaaem elfg avatottak. Itt meg kell jegyecni, hogy a tal gazdák vétetnek fel, szabályszerü fllnitói oklemellett, ga1zdasági szaktanitóképzés is, .ami háboru előtt a vél m~rzésére, oly szigoru felllételek földmüvelésügyi konnány dolga volt,c a kultusz. mintha reijuk egy uradalmi. jószigkorminyzói domfDlul:er kezeibe c:suszott, aki azonban a uaklaal· tátió vá.ma. De nézzük meg e téren a 160 tagból álló stát6k ktpzaére alkalmas lnl'aettel aem radelkezlk. ll másik blba pedlf az, líogy a lnlltaszmtnlsztert tus össze·tételét, melynek fele férfi, fele Jic5. A flra gazdasAli ntpilk·olllk felllgyelete nempontjából fiak között van egy azaz: 1 oly kartárs, aki az aem timogatjAk megfelelő suller6k. Ezzel szem- · egyik mintaszerü iskolánk szervezc5je, megteremtője ben a földmüvelésügyi kormány mezörazdasági volt, a kezdetek kezdetén, Aki ép e reátennettsér uaklskolái kitünő vidéki központolmak kinA~kozaá· génél fogja lett hivatott e pályira. A·ki, minden aak arr.1 a célra, hogy a körzetikbe esö ~razda reátermettsége és hivatottsága dacára, még mindemellett elvégezte a földmüvelesügyi minisztérium •ica nfpbf(·ollkat feJD(Yelelilk ali vegyék.« A fenti kijelentéssel e gyülésen senki sem .,rzállt minden oly tanfolyamát, amely a tanitóság részéről megköze!ithetö volt. Továbbá a férfi kartársak szembe, igy az mint közvélemény megy át lassanközött kb. 40 oly gazdasági szaktanító van, akiket ként a köztudatba. Nézzünk tehé.t legalább mi, az a földmüve1ésügyi minisztérium annak idején a földéNlekeltek, e kijelentések'kel szembe. A felett ne mives iskoláknál két éves ösztöndijaskodás mellett álljunk vitába, hogy a szaktanitók mennyiben ava· képeztetett ki. Kb. 20 oly férfi kartársunk is van, tottak nem csak azért, mert érdekeltek vagyunlt, aki a földmilvelésügyi min.isztéf'ium a háboru alatt hainen1 feltenni a·z országos egyesületünk egyik megszünt komáromi gazdasági tanttóképzOjét vétiszteletbeli tagjáról, hogy ne saját tapasztalatai alapgezte s ma mind jórészben iskola-vezetöi állásban jin állapitsa meg a szaktanitöknek :.a tőlük elvárt le~ egyén. Végül kb. 20 oly férfi kartársunk van, önálló tevékenységre nem nem elég avatottc-ságát. aki vagy a tanitól oklevél megszerzése előtt vagy Tehát e felett a vita helyett inkább keressük annak pedig az után gazdasági akadémiai képesitést az okát, hogy tulajdonképen ki az oka ennek a
'
szerzett. A nök kb.: 80...as létszámából kb. 6-7 kartárs11.6 van olyan, aki tanitónó képesités mellett tanitónők ri:szére a földmivelésügyi mlnisztérium kölönböZő tanfolyamainak elvégzése után, a szaktanitómi pályára való reátermettsége is gyakorlaUlag beig.aJZOlva - meg a meg nem alkotott. kecske,: méti gapr.dasági s~nitónő képző felállitá$11 előtb időben szaktanitónői ~zést nyert. E 6-? kvtá.rsnő kivételével, tehát összes női ~kartársn~ a kecskeméti gazdasági szaktanitönö képzőben vagyts a földmivelésügyi :nünüsztérium intézetében nyertek illetve ma is nyernek gaJZdasági szakképzést. Igen- · igen szomoru dolqg a felsz61alónak, tehát az intézmény életrehivásának S61k évében a:z 8 megálla'tása amely iiiiZ avatottság' mértékét kifogásolja. P1 érdekl6ben nem lett volna sza' . ny fontos mtéZmény . k 8 megfe. bad a földmüvelésügyi ml!UsztérlUIIlM refo --'·ftt keresztill nem vinni, ezt egy em· lelő J:UIVI\GO • l+ feltéve, beröltőn át elnéZni valóságos bün vo ., avatottság« hogy ha a megállapitott :.nem elég . sem· e.~. anndolok'helyt áDó tény! Mert egy perctg arra, hogy a nem elég avatottság a szaktanitó taJ. nitói képességére és müködésére vonatkozik. ~ert, "''-..k, ezt mi.r egyenesen viSSza haa erre VOIIIIIoau.w"" .. kellene utasitanunk, mert ehhez szakszeruség szempontjáMi a paedag6gie1 felkésZültséggel rendelkezO hivatott tényezök jogosultak hozzászölni és birálatot mondani. -. A fentebb idélJett megállapltásunk érdekes ~ze ~ hogy az állittaUk, hogy a gazxlasági szaktanitóképZés a kultuszmintsztértum kezébe csuszott át, eki a7JOnban alkalmas intézettel nem rendelkezik. Ez átlitAsból tény l8lZ, hogy a kultuszmlniszter szektanirendelkezik.• tóképZésre ..alkalmas illt~zettel nem Dy intézetre nincs ls semmi szüksége, mert az tévedés, hogy 8 kultuszminisztérium gazd:asági szaktanítóképzéssel fog:alkoznék, hogy az :.átcsuszott volna a kezébe.« Tévedés az, hogy a kultuszminisztériurn iskolAink tanerőinek gazdasági képzését maga hatáskörébe vette vOlna át, ezt soha sem tette. Csak 1arról gondoskodott, hogy iskolAink férfit;an. erö !nélkül ne PJ.aradjanak s a földrnivelésügyi mlnisztérium által mlndenesetre kitünő képesitést nyujtó labdémiát végzett, elsőreruiü gazdasági képesitessel !rendelkezO ifjaknak lehetövé tette ezt, hogy tanitót, ~góglai képesitést ~ nyerhessenek. Azt hiszem, hogy a paedagógiai képesités lehetövé tétele la kultuszrninlsztérium Jtezébe nem átcsuszott, hanem mindtg erősen ~tt jog, köllelesség volt J\ igazdasági szaktanitó gazdasági képzése mindig a lökimüvelésügyi kormányzat hatáskörében volt, mert u igazán .nem lényeges, hogy valaki mllyen sorrendben szerzi meg ~ét oklevelét. Az ig~ rnindegy, hogy valaki előbb lesz-e tanitó, azután
gazdász, !Vagy megforditva. A ku1tusZI'Ilinisztérium 81Zzal, hogy ma a gazdasági sr.aktanitót ld:nevez6st, két oklevélhez köti és ezek közül egyik 8 gaZdasági akadémia lett, az ,a szaktanitósé.g régi óhajAnák beteljesülése, 1mert e Jret oklevél birtokában joggal állithatja, hogy ö többre képes és hiVllltását betölteni is alkalmasabb, mtnt mások ez övékhez hasonló egy gMldasági pklevelükkel. Mindlg az volt lll!Z erzésem, hogy 8 gazdasági szaktanítói Ily módon IV'8ló kinevezés, l& megoldAs, mely fogyasztja 8IZ éliásnélküli gazdatisztek ezrekre menő számait is, csak elismerést hozhat a kultuszminiszter ur On.agyméltóságának. - Csalódtam! A második hibája lsko'!ái.nkrulk Buday Bama Oméitősiga szerint, 111. szakfelügyelet mal áll8p0ta, mert 64 iskolánk felügyeletéből hiányoznak 8 .szat~'kc, Ill.lOk a •meZOga.zoasAgt SzaK!sl{oitkc vezeT6i.
közill kerülnének ki, lllkik támogatnák a kultuszmi.us,ztérlumot. í Mielőtt e kérdésben szerény vé!eményt monda.nánk, szükséges a következő tényt megállapitaDi, hogy ez a jelenlegi 64 - bár elég nehezen s.za.porodó iskola - nem az Iskolák egy faj&, hanem elválaszthatatlan szerves része annak az iskolának IIIIIDelyet iköte!ezö ismétlő-oktatásnak neveznek, me}ynek egyik tipusa .több mint 2000, széjjel az országban IVÁ:J'ja, hogy mikor rendelkezik a magyar közoktatás oly anyagi ~r6vel, hogy a mindemapi isko)a keretéből kis?.akadva, mtnt önálló gazdasági népisk~ a gazdasági népoktatás erősebb bástyája legyen, mint ma. Ezek az ugynevezett g'Rdasqt tové.bbképZÖ iskolák azonban ill leendő AlJarnpolgárral 6'Zetllben egy-ugyananozn intézmények és tén~leg egyikből a másikba bármikor átlépbet, mert a !kettő az ő szempontjából, egyik· a másiktól csak abban különbözik, hogy az önálló gazdaségi népiskolában magasabb képesitéssel és igy több gazdasági tudással rende:kező tanerők tanitanak és megfelelőbb gyakOf"ló területtel rendelkeznek, és oktatási idő, mely nyári félévben mlndkét tipusnál egyforma, de 111. téli félév 5 hónapjAban az önálló gazdasági népisikolé.ban :nem 6, hanem 7, beU óra. "Ez a 2, heti Pra az, iiU1li tulaidonkép az, amely érzékelhető a )tanuló előtt és aki érzi ls azt Ez az évi S0-86 óra, lllmi bizonyos fölényt nyujt az öné.Hó iskoláknak ill gazdasági továbbképző isko!ák felett. Ez ls~ kolák ;mindkét tipusának felügyelete mlnden vitán felül áll -.- hogy egy kézbe kell legyen, me.rt ennek ~álasztása egy ujabb kétfejüséget okozna az álliami ~gazgatásban. Tehát több ezer lsko~ szakfelügyeletéről ,van szó, nemcsa·k az 64 iskolánkról, melyek (llövendékei nemcsak fiuk, hanem 60 százalékig leányo·k. Ha ezeket az iskolákat a mezögazdasági szakiskolák felügyelete alá osztanák be, ugy tflZOk hiVIII.té.suk .teljesitésével fel kellene, hogy
J hagyjanak, de valjon mit csinálnának ~ leányoktatás-
SI8il, i8!1Dihez igazán nem értenének? Ami 54 iskolánk 35 éves rnult után, mint más életképes intézmény r- a me.zögudasági szakiskoláknál 1s ezt láthatjuk .- lll'l8ga termeli ki az ö emberei. köréből !ll szakfelügyeletét. Nálunk is a kettős képesités :ujabban a kettős oklevél jogosttja fel arra status\Dlk ptgjait, ·hogy tanfelügyelői iskola-látogatói min&égben, ~nt a kir. tanfelügyelői hivatal, e közigazgatási ~zerv, törvényben gyölrerezö jogán, látogassa meg - szakszerüségi vé:eményt nyilvánit· son .- a továbbképző, gazdasági néplskolákról. Ami az 54 iskola már meglevő szakfelügyeletét illéti, 81Dnak megfelelő, önálló kifejlesztésére, arra van nekünk elég jó követésre alkalmas példánk, a kul~ ttiS'ztárCIIl keretében, a győgypaeda:gógiai. intézetek s.zakszerü felügyelete. Ezek az intézetek európai hirre 1tettek szert, ooha a szakminésztériwn, neveze-
Mit
•
IS
tesen: lll népjóléti minisztérium nen. támogatja öket - szakfelügyeiettel. Talán más jóval annál inkább. Hivatkozik Buday Barna öméltósága indokolásában [ll.rra is, hogy a szakfelügyelet kérdésében tényleg voU már egyslzer megegyezés az önálló g.armasági népiskolákra vonatkozó!ag a két minisztérium között. De ugyebár ez 1908-ban volt, ami· kor még iskolálnk a k~etek~lrezdietén voltak, kezdő 21-22 éves egyének kezében, de . már azóta intézményünk kinötte a gyermekcipőit keserves tapasztalatok árán megtanult önállóan jáirni és kötve hiszi statuszunk, hogy ő el ne tudná látni sáját ig.c\Zgatá.sát. Különben a mai állapot is megegyezilk a hivatkozott 1908. évi Apponyi törvényjavaslat in~ tencióival is, mely azt is mondja, hogy kellő tais pasztalattal, szo.lgálattal rendelkező szaktanító megbizható az önálló gazdasági népiSkolák szakfelügyeletével. .
szerettünk volna még hallani? lrta K-6.
Az OMGE irodalmi és oktatásügyi szakosztá· lyáinak f. évi febr. 21-én tartott ütésén ami isko· láinkat, stAtusurikat érdekelte, ami azokról elhang· ZJOtt, az reánk mind csak kellemetlen és bántó volt. Feltételezzük azonban azt, hogy ez mind minden - sértöszándéknélküli, a helyzet nem ismeréséből fakadó bántalom volt csupán. - Mert mi az in· tézményünkért, a közért évtizedeken magWtkra ha~ gyatva, emberfeletti küzde~embe felőrölve, beleőszül ve dolgoztunk és ezek dacára kellett haNanunk igen sokunknak e fájó krit1kát, amely ott elhangwtt. Valjon, mikor e kritikát az alátámasztó tények alapján a helyszínen összegyüjtettek, az illető gyüj, tök egyideüleg nem hallottak e sulyos probliémák· ról is, amelyek ez intézmény fejlődésének akadályai? Nem hallottuk ..e ez intézmény munkásait ért sulyos megnem érdemelt elbánásról is? Mert nem lett volna szabad az illetőnek arról a mérle~l elfeledkezni, amelyiknek u'gyebár két serpenyője Vllln? A su·lyokkal szemben értéket is kellett volna adni. A mérleg nyelve csak mutatja az igazságos mérést, ha a mérleg nyelvét helyre billentetjük Aláirjuk, hogy az OM.GE e szakosztálya hivatott minden gazdasági oktatást figyelni - legyen az e hazában bárki kezében - de azt is aláirjlllk, ami fő, talán főbb hivatott ls ezeket az intézményeket támogatni! Az OMGE hirdeti, hogy ö nem társadalmi osztályképvlselet, igy még kevésbé lehet tehát bármily magas állami hivatal elgondolásának vágyainak egyszerü szócsöve. űneki hivatása ma·
gaslllltán csak egy elologgal kell törődni és ez az, hogy az általa kritizált intézmény, amelyet a. köz tar~ e1, mennyiben felel meg hivatásának és ha ne· bézségeket lát előtte, azokat az utból segit eltolni és ugy az intézményt is, mint munkásait is min• den vonatkozásban segíti. A kellemetlen kritika mellett jól esett volna hal'lani többek között azt a status sérelmet, amit a gazdasági szaktanitóság elszenvedett. Szerettük volna, ha szóvátétetik s egyidejüleg rnint a szakosztály kivánsága ls, elhangzik az is, hogy a gazdasági szaktanitóság részére azonos elbánáSi mód kéretik a korm6nytól, mint a milyen a földmüvelésügyi minisztériwn alsó szako!ttatási. minden státusában van. Hangsulyozva, hogy ezt bánto megkülönböztetés nélkül, mint ahogy ott, egyenlő elbánásban részesüil az 6 gymn. és tanintézeti (6 meg S évi) vagy 8 gymn. és akadémiai (8 meg 3 évi). Ugy nálunk is a régebbi (4 meg 4 meg 2 év alatti), vagy a nőknél (4 meg 5 meg 2 év alatti), vagy a férfiaknál ujabban (8 meg S meg t év alatti) megsze('(:zhetó képesitésüek egyerilö elbánásban ré· szesitendők.
Hisz nálunk is a két siélső képesilés köiött csak ugy két év különbség van, mint a tanin~!é~Zell és akadémiai képesités között. Sőt az egyenlő el· bánás elve és módja kiterjesztendő volna arra a néhány egyénre is, akik még mint :.alapitók« kerültek a tanítói oklevéllel és időszaki tanfolyamok· kal e pályára, az egyenlő elbánással, az egyenlő munka végzésénP.k megbecsü1ését bizonyltva. Ami·
.
müködésének hivatésa, sőt kötelessége azt azonnál ·észre venni és teljes erejével, erkölcsi sulyAval ut lerombolni. Mi, ily cselekedetet vé.runk u OM:GE-töl. Jól esett volna, hogy S'Zóvitételett volna az 18, hogy a niiképen a földmlve1ésilgyi niiniszterium gazdasági szaktanltónőinek 6s · a szaildskolik tanerői nek is tanári cimük van, ugy a kultus.zminisztértum szaktanítóinak is e eim végre megadassék szintén, a:a egyenlO elbánés elvéb<Sl kifolyólag. örömmel hallottUk volna, ha az is megéllapittatik, hogy az önélló gazdasAgi szaktanltók mun'kateljesitménye sokkal nehezebb, képesitésük paedlagógiai szempontból szakszerübb, többoldalubb, mint 111 földmlvelésügyi alsóbbfoko szaktanítási Intézményeké lehet. Smrettük volna az elismerés hangját hal:Lanl arról, hogy 'tskoléinkn61 a tanerOk két kltünő oklevél alapjén müködnek, gamas.égi és paedagógiai formái teljes képesité3 birtokAban vanllillk, aml nem mondható el minden szakoktat.ésügyl intézmény oktatóiról Sajnos, mi még támogatlist az Omgé-ben Sl>ha sem kaptunk, kriUkAt, olyat, amit nem tettünk ki az ablakba, annél többet, talAn tul sokat is! Pedig, hogy menn.yire szükséges volna, kellesle és érdemes lenne a t6.mogatésunk és megbocsijtás sz.émunkra azér~, mert a kultusz kormé.nyzat resortj,Aban dolgozunk, alétimasztjuk azzal, hogy a köteJe2Jl1 oktatlis alapjén a nemzet többségének gyermekeinek gazdaségi oktatésa a ml kezünkbe van letéve. Nagy szó ez! Nagynak kellene lenni az Omge elótt is, még nagyobbnak, mint mi elOttünk. Mi, igazAn nem tudunk lényeget látni abban, hogy a gazdaségi oktatlis melyik mlniszterium kezében van. Ez igazán sem nem első, de nem is második, hanem sokadik kérdés ami szemünkben.
kép a földmüvelésügyi szakoktatánAl is i&mert~nk egy kivAló tanirt, - lehet, hogy mtr nyugdi)ba van - aki földmives iSkola elvégZés& ut6ni, tanintézeti végbilonyitvánnyal ksült be a szaktanitésügyi sté.tusba, anélkül, hogy öt ezért külön elbé.bánésban réSzeaitették volna .. Szerettük volna, ba az OMGE szalroszté.lya ez alkalommal, hogy ép oly szerel!ettel emelte volna fel szavát ·stétusunk fizetési osztáilyokba való núkénti beosztésAért mint a földmivelésügyi minisztérium szakoktatásénak m·unkásaiért annak idején megllel~.
Jól esett volna, ba szövátétetett volna nemcsak rendfokozés, hanem a földmivelésügyi miniszterium alsóbu szakoktatési intézeteinél müködő ta~nerök terményjárandóségaillillk reánk való kiterjes~ is szóvététlerett volna az egyenlő elbánás elve alapján, kikellene, hogy járjon nekünk is, mint a hasonló mtm.kakört betöltő lillami Usztvise161mek. Nem akarjuk hinni, hogy ezek minda.zért maradtlak el, mert. nem a földmivelésilgyi korményzat felügyelete alatt müködünk. Mert nem alrarjuk hinni azt, hogy-ezért lettünk mostoba gyermekek, mert nem a földmivelésiigyi miniszteritml rezortjé.ba. tartozunk. Hisszük, hogy magasabb érdekek kell, hogy vezéreljék a~ OMGE-t! Hisszük, hogy ezek mind csak a véletlenül történtek igy és nem méskép, mondj-* meg 6szlntén véletlenül és nem egész jól! Az éliami közigazgatlis más-más resortjé.ban dolgozók közé nem lehet az igazságtalanság malterével anyagi és erkölcsi válasZfalakat épitleni, ha ha ilyent alakit ki a kegyeUen élet, az erre hivatott független, erkölcsi testületek kÖZvéleményt iTányitó
--·1 l l
GERGEI.Y•FÉLE
Ko L uM B u 8 KELTETŐ- ÉS
SZABADALMAZOTT
NEVELŐGÉPEK
LÁMPAMÉLKŰLI MELEGVIZfŰTÉ88EL, VALAMINT LÁMPA• ÉS MELEGVIZfŰTÉ88EL 50,
too,
200, 300, ~. 600 és 800 toJ4s befoganók~·~~tcn2 és 1930 évl modelll - A gyakorlatban fényesen
P:::::~zamra berendezett,::.:::,;::~:::::::
.:::.:~~~merOlevil
1 bev4lt,
Ólak, baromflteay••::.k
LegJobb to)ókból sz4rmazó fehér amerikai leghorn• tyukok. Te~yéaztoJ4s és naposcsibe elad4s· Csapó• fészek·ellent'lrzés és tOrzskt'lnyvezés. Az 61lom4ny vérvizsgillat alapJ4n fehérhaamené.. mentes.
Amerikai boxes•termelisre berendezett mih•uet, faJméz és csemege lépesméz· V41aszbélyeg ellenében dl)ta1an szakoktat4s.
GERGELY BÉLA BUDATÉTÉNY
EZELOTT: KAPOLNA•UTCA 85. SZ. (PEST MEGYE)
VASUTI ÁLLOMÁS :
BUDAFOK MAV.
erGtakarminyok·
MOST
Utca ••v•nok meg· v61toztal6aa folytAn
SÁNDOR8 UTCA 3 •
Mert a nemzet szemponti,ából az a ~ényeg, hogy tanitásunk megfelel-e e leendő nép gyennekének s azt megtanitja-e ugy gazdálkodni, hogy Us birtokának ne csak robo:tosa, hanem boldog élveIJC5je is legyen. A köz szempontjából étJ a. nép érdekéből igazán mindegy, hogy az állam a gazdasági tudására melyik zsebéből adja a reáva:lót.
e.
Az OMGE-ben ily gondolkozás, ily hangnemben való beszéd és tett többet érne mint a lekicsinylő bántalmak egész özöne. Avagy az egymást meg nem értés átka még mindig befeliegZi a magyar eget még akkor is, ha az összefogás hoZ'lá is meg a szebb és jobb magyar jövőt?! Jó Isren! A ka,napéperek dacára is, hozd el a szebb magyar jövőt!
Gazdaköri
előadás.
Irta : ZIMMER FERENC. Tisztelt Hallgatóság! Legutóbb arról beszélgettünk, hogy miként iehetnök gazdálkodásunskat jövedelmezöbbé, milyen anyagi előnyök kel járna a konyhakertészet-, gyümölcskertészkedés és a mezögazdasági kettös termelés fokozottabb felkarolása. Mindannyiok józan belátására biztam, hogy adott viszonyaik közt, anyagi erejükhöz képest, miböl m.ennyit valósitsanak meg. Meg vagyok gyözödve, hogy fejtegetéseim nem tévesztették el hatásukat. Aminthogy szivesen látom azt is, hogy az állami mintate!epen tett látogatásunk óta, a méneskari állatorvos ur tanulságos e!öadása után, mind gyakrabban fordulnak meg gazdabarátaim lovaikkal a fedeztető helyiségben. Kivánom, hogy ez alkalommal se legyenék szavaim a pusztába kiáltóé. Mult elöadásomból, az idö rövidsége miatt, el kellett hagynom a haszonállatok tenyésztésére vonatkozó mondanivalóimat. Ezuttal tehát ezt szeretném mindannyiok legmelegebb figyelmébe ajánlani. Illö, hogy erről is beszélgessünk, hiszen az állattenyésztés a gazdálkodásunknak olyan fontos kiegészitöje, amely nélkül okszerü, céltudato5 gazdálkodás el sem képzelhető. epen ezért nem hagyhatom 11zó nélkül azt a szomoro. valóságot sem, amit e:ég gyakran láthattunk mostanában, hogy a. sulyos anyagi gondokkal küzködő gazdatársunk e gondterhes napokban értékes és nehezen pótolhat1 törzsjószágainak eladásával iparkodott könnyíteni válságos helyzetén. Hogy az ebből származó kár milyen sulyasan érinti a~: országos érdekeket is, arról talán fe:es!eges beszélni. Ugyanekkor az a. remény is vigasztalhat, hogy a gazdasági krizisen az elmult téllel átestünk s az éLet terhe is enyhülni fog. Visszatérve beszélgetésünk elejtett fonalához, állithatom, hogy eredményes növénytermelést ál'ati erö és e!egendö trágyamennyiség hiányában nem üzhetünk. A közmondás is azt tartja, hogy ahol trágya van, ott kenyérben liincs hiány. Számitásba kelJ azonkivül vennünk, hogy a gazda állatait még a mai nehéz viszonyok közt is elfogadható áron értékesitheti. Nem kell irón a számitáshoz, vonjunk párhuzamot az állatértékes.ités és a me~:ögazda .liági termények árviszonyai közt. Azonnal tiszta képet nyerünk arról, hogy az állatlenyésztés jövedelmezősége mlatt »em hanyagolható el. en természetesen a szaktudással üzött, állattenyésztésre gondolok, nem pedig arra a tengődésre, amilyen sorsban sinylödik a jószág igen sok gazdánál, mert vagy nem szivesen tér el a. megszokott hibás tenyésztési eljárástól, vagy nincs birtokában az
állattenyésztéshez szükséges ismereteknek. Ezért tehát elsősorban azokat az általános irányelveket ismertetem meg hallgatóimmal, melyek betartásával, ha nem is máról-holnapra, <W rövid idö multán állattenyésztését jövedelmezőbbé teheti, továbbá megemlitem még azokat lll szempontokat, melyeknek szem előtt tartásával értékesebbé teheti lll sertéstenyésztést és baromfitartást. Manapság már e!engedhetetlen kelléke az állattartásnak a takarmánytermesztés. Mindazonáltal téves volna azt hinni, hogy takarmánytermelésre csak azért lebet szükség, hogy abból állataink trágyát készitseulk Nem bizony. Célunk elsősorban az lehet, hogy a tak~mán,yt ~lyan jószággal etessük fel, amely azt jól értékesiti, azaz ál~~ a t~löeröt állatainkban fönntartjuk, illetve gyare.pltjuk. Hogy nem mindenik állat értékesiti egyformán a fogyasztott takarmányt, arra példaképen egyik gazdatársunk ké.t tehenét ho.zom fel, m.alyek közül az egyik elléstöl-dlésig átlag 6 hter tejet ad naponként, mig a másik csak bol"jas korában ad tejet, de késöbb csak annyit, amennyivel a bol"jut fenn tudja tartani, 30 heti tejelés után pedig elapaszt; ~tt ~d a kettő ugyanannyi takarmányt fogyasztott. Egy1k ád év1 800 l. tejet, a másik 1800 litert. A tej literjét 20 fillérjével számítva (nálunk), egyik 160 P é~kü tejet adott, mig a másik 360 P-t jövedelmellett. Pedig hát nem ritka az olyan tehén sem, amely 2000 1. söt 3000 lileren felül is tejel. Az ilyen magas tejhozaroot azonban csak c~tudatos ~yészanyagkiválasztás mel.lett érhetjük el. Ehhez azonban hozzáértésre van szükség, mert ha a terinelés felfokozását tulzásba visszük egyoldaluan, ugy ez a szervezet ellenállóképességének rovására fog mennl. Mlndannyiunk elött Ismert t6ny, az, hogy tenyészállataink ~ tulajdonságaikat átöröklik. Allatainknak ezen tulajdonságát, mint egyedüli képességet, a céltudatos tenyésztés szolgálatába állithatjuk. Az egyes fajtáknál a
A szeabalmi
--·
ö~ló
cazdasárt aépiakoliaál kap-
ható szép mirabolán szilva vadcsemete 100 drb.·kéUt 2.50 P-ért, két éves gledicsia csemete
100 drb.·kéJlt 2 P-ért. Cserébe is kaphatók a csemeték ugyanannyi vadalma, vadkörte, vagy sa.jmeggy csemetéért.
6 kivánatos jó tulajdonságok hozzávetőleg mér
B
kü1söröl
is feli.smerhetők. Tudni kell tehát B kü1ső tulajdonságokból
a be1s6kre következtetni. Későbbi elöadásaink egyikén szó kerül még erről, Vásárlásnál a fajtatulajdohságokra nagy gondot is fordítsunk. Könnyen beszerezhető, céljainknak megflelelő, viszonyaink közé legjobban illö és piaci keresletnek örvendő állatokat tartsunk. Tenyészanyagunk kiválasztásával és megfelelő tartással elérhetjük, hogy a jó tulajdooságok egyenesen átöröklődnek az utódokra. A borjWlál p6ldául helyes tartás és megfelelő gondozás mellett 1 éves korig a külsö és belsö átörökithetö tulajdonságok kifejlődnek, a sertés 6 hónapos korára éri e) ezt a fejlettségi fokot. Előfordul viszont az is, hogy ha a fajtiszta állatot keresztezefflel pároztatjuk, valamelyik öseinek kivállatos vagy káros tulajdonságát mint visszaütést, magán viseli. AsZI&Iint, hogy mely tulajdonságokban üt vissza az ösére állatunk, változik az értékük is. Dl& nemcsak az anyaállat kiválasztása kiván nagy körül!ekintést, hanem nagy sulyt kell helyezni az apaállat kivá· lasztására különösen, rnert pl, egy-egy csődör után évenként &0-60 esikóra számithatu.nk. Rossz apaállat leront~ hatja az egész község állományának értékét. Apaállat' vásárlásánál inkább jobb árat adjWlk, semmint értékt.e!en utódokat kapjunk. Azt mondtam az elóbb, hogy célunknak megfelelöen válasszuk meg a jószágot. Legyünk figyelemmel földjelnkre, a takarmányra, az értékesítés lebetöségeire, a legelőre és természetesen a vásárláshoz rendelke.lésünkre álló tökére. Ennek megfelelöen válasszuk ki az igáslovat, a jó tejelő tehenet, vagy a zsirsertést. Ha egy fajtából származó állatokat pároztatunk tenyésztésünkben, ugy beltenyésztést üzünk, amilyen pl. a febérszörü magyar marha, vagy a mangalica sertés tisztá vérü tenyésztése. Ha pedig másbÖllilan szerezzük be az azonosfajtaiju apaállatot, ugy az ezzel való pároztatással rirfrissitést viszünk be tenyészetünkbe, Arnikor különbözö fajta állatokat pároztatunk egymással, pl. pirostarka 1ebeaet magyar bikával, vagy mangalicát Lincoln sertéssel, akkor keresztezés áll be a tenyésztésben. A tenyészállatok azármazását és jó tulajdonságaikat törzskönyvbe (pedigree) jegyzik be. Ha törzskönyvvezett apaállatot szerzünk be, ugy kisebb a tenyésztési eredményben való csalódás esbetösége, mert nagyon fontos, hogy tenyészetünkben bibátlan egészséges állatok legyenek. Ne legyen rossz azemQ, csonthibás, pókos, hólyagos, duzzadt izületü csuklóju, tüdő, sziv beteg, hörgös, patahibás, rossz állásu Mlat. Amiként az apaállattól elvárjuk:, hogy. viselje magán a bimjelleget, középérett legyen; ugyanugy elvárjuk az anyaál.latt61, hogy a nöstényje!leg már külsejéröl is leolvasbató tegyen: kisebb fej, finomabb bör, öblös mély törzs, oszlopos lábak, szé'!es far, egyenletes eloszlásu szörözet, arányos test, bimjelleg nélkül,
Ami pedig a pánJ.ztat4st illeti, gyakorlatból tudjut mindannyian, hogy mi előnye va'n a kézbö} való pároztatásnak a vadpárzással szemben. A bika sokszor napokig kiséri a folyató tehenet a: ,gulyában és rontja ~át. A rühelő kocának a kanhoz való v&IJetésével pedig a fiadz6s idejét szabályozhatjuk:. UradaJ.maknáJ a gulyatenyésztést üzik. Itt csoportban történik a párzás. Me.rt Uyen nagyfon· tassággal bir a tenyésztésben az apaállat szerepe, azért érthető, hogy az. apaállatot kiválasztásánál az állami fel. ügyelet is szerephez jut. A rokontenyésztés (vérfertőzés) elkerülése rniatt a b~t 3 ~ utáo, a kant 2 év után cseréljük fel. Az eredményes párz4st követi a fogamzás és az állatfajonként változó vemhes idö. A vemhesség némiJe8 észrevehető a fogamzás után bizonyos idö mulva az állat magatartásán, fele idön tul pedig nehézkesebbé válik, háta kissé meghajlik, a has megnövekszik (jobboldal) és az állat tögyelni kezd. Elléskor a szülöut nyillisa megduzzad, a faroktö pedig behorpad. Elléskor a marhánál gyakran válik szükségessé a beavatkozás, főként a rosszul gondozottnál - lónál ritkábban van erre szükség. A vemhes állat jó bánásmódot és bóséges takarmányozást kiván, hogy jó erőben maradjon. A napi háromszori etetés elengedhetetlen; előbb több szálas és kevert · takarmányt etetünk kevesebb abrakkal, késöbb fokozatosan több abrak félét adunk. Ellés előtt ismét keve9ebb abrakot kap. Friss ivóvizre, tiszta vályura, kellő almozúra és föként a tisztaságra állandóan legyen gondunk. Az ellés nehézkességét legtöbbször a rendellenes fek. vés okozza, mely esetben ajánlatos állatorvost hívni. Ha ellés után pár óra mulva az áUat pokla ebnent, tisztogassuk meg a nemzöszerveket, az ujsszülött köldökét, ha vére.znék, selyemszállal kössük el és a bélszurkot tisztlt6 feccstejet itassuk vele. Az anyát pedig langyos korpúmoslékkal itassuk: meg. A borjut nevelhetjük a maga természetes utján, de nevelbetjük mesterségesen ls. Sokan az utóbbit tartják jobbnak. A borju rninden 7 kg. élősulyára átlag 1 liter langyos tejet számíthatunk táplálékul. Ha a szop6s állat nem jutna elegendő tejhez, azt a fakó szörö2:etéröl, éles bátáról, nyugtalanságáról észrevehetjük. Az &n]át a azoptatás ideje alatt jobban takarmányozzuk, több répét, kukoricadarát, azonkivül nyáron zöld takarmányt szecskázva, darával keverve sózva adunk és gyakrabban itatunk. A tőgyet langyos viz:iel mosogatjuk és szárazra töröljük. A borju az elsö héten naponta &-ször, a második héte111 naponként 4-szer, a harmadik héttól naponta háromszor, egy hónapos kora után pedig aMyiszor szoptatjuk:, ahány· szor fejjük a tehen·et. Mondhatnók azt is, hogy annyi hónapig szopjon az ujszülött, ahány évig tartott az anya növekedése. Igy a kanca 6 hónapos kor41g. A szop6s
r
Az Orszácos Mezficazdasácl Koncreszszusl Klálllfásra vald készOIIdisben na feledkezzetek mea szaainyes könyv- és eytllfeményfáronkróll
1 borjut 3 hét után gyenge réti szénával, kevés darál!t zabbal kinélgatjuk, ivóvizet napo·nta adunk és három hónapos korában fokozatosan elválasztjuk. Egy éves koráig - mint mondottam - azután is jól furtjuk, Két éves. korban már közepes legelövel is beéri. Alacsony jászol mellett a gyakort hajlás erősiti a hátat. Gyakorlott tenyésztők azt mondják, annyi ideig tartsuk jó abrakon a borjut, amennyi Ideig tejen volt, A legelőn majd a jobb helyet jelöljük ki számukra, ha elegendő eleséget nem találnáMk, a legolcsóbb tartást jelentő legelőn, ugy pótoljuk jászolból. Azon legyünk, hogy téli istállózáshoz jó erőbe kerüljenek. Ogyeljünk azonkivül a növendék állatok patáinak helyes növésére, időközönként hozzuk rendbe. Ilyen gondozás mellett módunk lesz az utódokban a kivánatos jó tulajdonságokat is elöállitani, A méntelepen hallottakhoz pedig csak annyit kivánok füzni, hogy a lótenyésztési keriiietek tenyészirányának megállapításánál is a talaj- és takarmányviszonyokat veszik elsősorban figyelembe, amellett hogy tekintettel vannak a vidéken jól tenyésző fajtákra is. Az istálló legyen elegendő nagy és magas, tiszta, szellöztethetö, tágas férőhely, száraz alapzat, megfelelő ajtókkal és ablakokkal ellátva. A követ~zökben a sertés- és baromfitenyésztés egy· két fontosabb kérdéséről emlékezem meg röviden. A busés zsírsertéstenyésztés jövedelmezöbb hozama fölött sok vita folyik. Gyakran esik szó arról, hogy maradjunk-e a bevált ma.ng-aJica zsirsertésnél, avagy térjünk-e át a bustermelő fajták tenyésztésére? Tagadhatatlan, hogy a nagy városok piacai11 a bussertés nagyobb keresletnek örvend. Például a budapesti sertésvásáron is a zsírsertés élősu lyáért 1.20-1.40 pengöt fizetnek, mig ugyanekkor a süldő bussertés kg.-ja 1.60-1.70 pengő. Vannak, akik azt tart· ják, hogy a zsírtermelő sertés fajtáknak nincs jövöjü,k; a kisgazda viszont sok esetben n
azt többé nem pótolhatjuk. Tenyésztésre csak olyan koca alól hagyjunk malacot, mely alól lega!ább 6 drb. fejlett jó malac nevelődött fel, környéken Lincoln keresztezésü mangali~ Láttam cákat, Ezek rendszerint nagyobbak, szaporábbak, de eg'yuttal igényesebbek is. Ha már most arra a kérdésre kclllene felelni, eszerint melyik fajta mel!ett törjünk pálcát, azt mondhatnók: a helyi viszonyokhoz képest azt, amelyik legjobb keresletnek örvend, Ha az értékesilés lehetőség-é megvan s ha a legelő sem kiváló, kiséreljük meg a bussertés!, mert hiszen a sertésanyag tulnyomó része kisgazda kezén van s törekedniök kell szaporább, nagyobb testü, hizékony jószág előállitására. A baromfitenyésztésben főként a téli magas tojáshozamra törekedjünk, mert a téli tojástermelés nyujtja e. tiszta hasznot. A1. évi 120-130 letojt tojásból legalább 30-35 drb. essen a téli tojó idöszakra, a töbobi az eliöállitási költséget fedezi. A téli tojástermelést befolyásolja az 61, az etetés és a tojók leiszármazása. Az ól világos, szellőztethető, védett, mérsékelt hömérsékletii, állandóan tisztántartott tartózkodási helyül szalgáljon a baromfinak. Sötét, piszkos ólban nem tojnak jól, A folytonos kapargáJással végzett izommunka e~gedhetetlen számukra. A már elmondott tenyésztési elvek nagyjában a baromfitenyésztésre is vonatkoztathatók. Költetéshez -szabályos alaku, egyenletes vastag héju és nagyságu 14 napnál nem idősebb tojást használjunk. Nyugodtan ülö, jó erőben levő, szelid kotlóst válasszunk. Az apró baromfi takarmányozása és gondozása is nagy gondot igényel. Ha az itt elmondottakat a mult előadásomban hallottakkal kiegészítve gazdálkodásunkba átvisszük, ugy biztosan hiszem, hogy állattenyésztésünk nemcsak a magunk boldogulását segíti elő, hanem nemzetgazdasági szempontból is értékes munkát végeztünk, l Kívánom, hogy ugy legyen!
a
-
.R Szeged-alsóközpoatl gazdasági iskolánál fajtiszta és szép kDiemn tO bóaapo• pekingi gácsérok
vannak eladók, á 8 pengös árban.
POLÓNYIJH:.A.NÓ ny. máv. fOfeiUgyeiO érdekes és értékes rnüvét
"A magyar parlagi baromfi védelme" cirnü rnunkát az önálló gazdasági népiskoláknak és azok tanerőinek előállitási áron 4 peng6 50 fill~r~r"t bérmentve küldi meg. - Megrendelhető a szerzőnél : Budapest V. Kossuth L11jos-tér 14:
A magyar Alföld-kérdés egyik sürgósen megoldandó föladata még az alföldi ~gazda• világ baromfitenyésztési i\gye IS. Országos hiba a ml klvál6 magyar parlagi baromfinknak megrontása mlndenféle kOlföldi kultúrfajtákkal. Irta, PÁKOZDY LÁSZLÓ ny. törv. hatósági 61latorvos, a Hódmez6vás6rhelyi Haszonbaromfitenyésztók Szövetkezetének ügyv. elnöke
l '~
Az Alföld probl~mái között az agrár termelésiválság sürgős és tisztázandó kérdéSei közé tarto.zik a baromfiteaynztái iráyzat és az ezzel szorosan össZefüggö lajtakérdél DJIIIYópoJitta jutt.ttáu 1a. JI: lajtakérdés tudományos kisérletek és gyakor.ati tapaszta!ati megfigyelések alapján tisztárottnak tekinthető. Ezek szerint a Dunamedence és hegyvidékeinek éghajlata alatt is díszlenek a külföldi származésu tyukfajták, ha igényeiknek megfelelő zárt Udvarokban vagy feny~sztelepeken tartatnak és megfelelő takarmányozásban is részesülnek. De a falusi és tanyai szabadtenyészetekben csak keresz~zési célra hasznostthatók. Mert tisztavérben az élelmeZésökre forditott gazdasági termelvényeinket sem bus, sem tojás alakjában vissza nem téritik a fogyasztási piacokon elérhető árak meliJett. Eghajletunk és gazdasági viszonyaink között néhány év -alatt degenerálódnak a sr.abadtenyészetekben. El-söpri őket a mechanizált üzemektől eltérő természetes élebnód kérlelhetetlensége. A baromfitenyésztési Irányzat - nemzetgazda&ági szempontból - három irányu célkitüzéssel biztosithatja a jövedelme.zöségét: a) az egyoldalu 'bus vagy tojá.s termelés céljára kitenyésztett tyukféleségek termelésével; b) kettős hozamu bus és tojás termelésre egyformán alkalmas tyuk és egyéb szárnyasok tenyésztésével és termelésével; c) a sport-tenyésztéssei is lehet jövedelmet biztositani. De eme tenyésztési irányzatnál tökéletes szakismeret mellett még jó hirnév és a megbizhatóság is szükséges előfeltétele a jövedelmezöségnek. Téves az a nézet, hogy sporlszerüen csak a ltülföldi . tyukfélesége:kkel érdemes fog'La11koznf, érdemes arra minden szárnyas fajta; rá sem 'fizet az a :tenyészt-6, aki kérlelhetetlen kritikával piac-érett korban (6-8 hét) már eltávolitja a legkisebb külemi hibában leledz6 álllatokat a hibátlanok közül ~ csak arokat hagyja meg, amelyek kiállitási pél~ dányoknak igérkeznek. A legszebb és legnemeSebb
··.
. !~
i ~
.
gj)
szórakozások egyike a sport-baromfiteny~sztés. Dlsze és koronája ez ennek a termelési ágnak. Mert az egyes fajták külemileg legkiválóbb egyedei egyszersmind hasznositési szempontból is értékes élIaldk szoktak lenni. Eme tenyésztési irányzatot azonban esak intelligens és tanulni vágyó szakembereknek merjük ajánlani. Az egyoldalu termelési célra kitenyésztett tyukféleségek :esak mechanizált üzemekben, zárt udvarokban vagy tenyésztelepeken termelbelök haszonnal. De ott is csak akkor, hogyha az üzemvezetési kialkuláció lll helyi piaci árakat és az "éftékesitisi lehetőségeket veszi a jövedelem alapjául. Fogyasztási gócpontokhoz közeledő körzetekben ésszerübb az egyoldalu termelés, mint a kettősho 2lllmu baromfitenyésztés. VislJOnt ill fogyasztási gócpontoktól távo!eső falusi és tanyai gazdaságokban, ahol csak meBéküzemként vezethető be a baromfitenyésztés, az egyoldalu termelési irányzat teljesen kizárja a jövedelmezőséget. Mert a távo115iágok arányában emelkednek az értékesítéssel járó fuvarköltségek és a piacozással jAró munkaveszteség is a termelési költségek rovására számolandó el. Az értékesítés kérdése az östermelés intézményes megszervezése, termelőszövetkezetek Iétesités6 nél-kül, különösen a hivatásos kereskedelem kikapcsolására irányuló csucsintézmények életrekeltésével meg nem oldható! A rermelószövetlrezeteket tehát l~nt, a falvakban és a tanyai központok, olvasóvagy gazdakörök átszervezésével és továbbfejlesztésével kell megkezdeni. Mert eme intézmények nem annyira kulturhá.zak, mint inkább a malom alatti politikum és a kortéZia gyakorlati iskolái, melyeket -,... ..-· _- . ·· ====ro• ~ :Gyflmölesfa vaclcaemeték, dablia és chrysanthemum, r IJÖkeres dutviayok, elöbajtott eam1a a 1 taeloiUl gamók, kBIGaléle virAIPaUDtü
=~~;.~~aszi
szállitásra a KlauJaill611 Galdaalgl
9 a feltörekvő politikusok és demagógok us:ródeszká· nak s1.0ktak felhasználni. Ahol még az agrár érdekekkel ellentétes és nem· zetközileg megszervezett közgazdasági intézmények el nem söpörték gróf Károlyi Sándor llikot6sait, a Hangya és 8 Hitelszövetkezeti alakulatokat, ottan eJJeknek a szerveknek a védőszárnyai alatt kell ki· épiteni a termelószövetkezeteket
nyunkból és iermelvényeikb& belátható ldc'Jn belül nem :tudunk annyit termelnf, mlnt amennyit azok· ból a !kivitell kereskedelem haszonnal értékesi1eni nem tudna a killföldön. Ezt a termelési igazatot sem lehet meslerséges irányzatokkal a gazdasági élét törvénysJJerüségeinek utjáról eltéríteni és a keresiet és klnálat követke.z. ményeit kikerülni. Nem a többtermelés jelszavával kell a nemzet 'legmegbizhatóbb elemeit félreve.zétni, hanem az ősugar által kitermelt vllágmérka jellegü haszonbaromfiakból olcsón, sokat és minőségileg minél jobbat termelni engedni a paarasztokna.k! Mert ~~dnak, ha a termelés fötényezOit - a termelési célra alkalmas tOkét és a munka lehetősé· gét - el nem vonjék mesterséges esZközökkel tőlük. Minden levágott magyar kakas fejét nem tudja kárpótolni 10 leghorn élő Jrakas, de semmiféle kultur-kak&s sem! Ki fog eZért késöbb felelni!? A bünbak keresése nem segit ki bennünket a gazdasági válságból. Három ·évvel ezelOtt, illillikor rámutattam B •Pesti Hiriapc hasábjain az elhibá· zott .tenyésztési lrányzatra, akkor sem a bünbak keresése volt a célunk, hanem a semmibe vett, az állam mostoha gyermekének, a magyar parasztnak és ezeréves tyukjának az igazsága adta kezembe a tollat. Akkor Horácius szavaival végeztem lrásomat: :.Sl fractus lllabatur orbis, lmpavfdum ferlent ruinae.c (S még ha az egész világ leomlik és ö&Z· dül fs, Emelt :fejére hullanak a romok ...), figyelmeztetvén azokat, akiknek vagyonát azóta eltemette a divattyukok tenyésztése. Es most azzal vég zem, hogy:
Az &termelés, köztük a nem mechanizált baromfitenyésztés jövedelmezősége az általános gazda~ azakismere1ek intenzitásától függ leginkább. Alsófoku gazdasági oktatésügyünk elhanyagolása, nem a jelen, Iumern a mult büne. Ez az oka annak, hogy a többtennelés je~zava alatt megindult szabadoktatási irányzatok katasztrófélisan kimélyítették a falvak és a tanyavilág gazdasági vá'ságát. Jawlás ezen a té· ren csak az esetben várható, hogyha a falusi és a tanyai ismétlö-iskolákat átszervezik a tanonc-iskOlák mintájára, gazdasági iskolákká. A szabadoktatáscik tárgyait tudományos intézmények és tarsadalmi szervezetek ellenőrzése alá kell helyezni. Mert a közel· multban a többterme!és jelszava mögött rejlő bank· kereskedelmi és gyáripari érdekek suggerá!ásával végzetesen befolyásolták a jóhiszemü és a ko,rral haladni akaró óstermelöket. Olyan gépek és feJsze. relések beszerzésére ösztönözték a kisgazdákat is, hogy készpénzzel történt vásárlás mellett a birtok jövedebnezóségét semmivé, hitelbe vésárlással és a hitel megvonésával pedig földnélküli proletárokká tették a falvak és 8 tanyavilág százait és ezreit. A baromfitenyésztéssei kapcsolatos többterme· lési irányzat mögött ls fajta-érdekek huzódtak meg, olyan tyukfajtáké, amelyeket a falusi és a tanyai gaz· daságokben haszonnal termelni nem :Jehet Mert Je. származott ivadékaikat az exportörök Vi.Sszautasitják. Telve vannak velök a külföld összes piaeal. ~s azok· Ne b6atid a magyart, ·ba ma,yar vaol llert kal versenyezni nem tudnak. Ellenben a hazai ég· a magyar fr.aldft.al ll lebet &'Gfrotét J6rata&. kehajlat és gazdasági viszonyaink által természe- resztre ls leb-et feszltelll, de lskArl6t BOru 6I bBates uton egyéni fajtává kialakult hazai tyukállomá· bOdat ll6lldU - merOIDI: tolat
e
Bármiféle tanszer, taneszköz és Iaboratoriumi • felszerelés a legjobb minőségben és legméltányosabb áron
,
Fill es Bartuska laboratoriumi felszerelési-, üvegtechnikai cikkek- és tanszergyárában •
szerezhetö bel
Budapest, 1., Bertalan-u. 26
JO
Hazafias szempontok a baromfitenyésztésben. Irta : POLÓNYI MANÓ. A nemzetek életében, annak agrikulturális törek- rektorokkal igyekezett a mieinket fokozatosan fel:. véseiben is látjuk mlként válik ki egyik-másik gaz- javitani, amiáltal kezdetleges vámkülföMi bevételedasági ágazatban egy speciálls fejlemény, amely már · inket sikerült 20 mil!lrió P-ről 1913. év végéig 96.6 P-re hatványozni. Azóta ujabbi 18 esztendő mult első kifejlődésében magára vonja a termelő különös figyeimét s általa másakét is, hogy azt a ren- el, a magyar parlag;ak husminösége miben sem vá!desnél nagyobb figye!emmel ;kel[ kisérni s különös tooott, a természet szabad öle a maga gazdagon gondozásban részesíteni, hogy az abban szunnyadó teritett asztalával ma is rendelkezésünkre álli s ha de már is felkinálkoZá belértéket mindinkább kifej- ma is, mint annak előtte exportőreink hizll8:1dáiba Jes.zteni és közhasznositani lehessen. Amidön pedig s a külföld igényeinek megfelelöen kikészitve piközismertté kezd válni, hogy azon agnkuaurális fej- acra kerül, a legkapósabb cikket képezi. A csepplemény hazai éghaj118tt és talaji (biotop)) jellegze- vérkeresztezéssei .testsulyban, husminöségben s a totességének befolyása a~att aiakult ki egy bizonyos jáshéj pigmentá!á6ban az exportőrök kivánalmainak speciálitássá, a nemzet azt keblére veszi, sajátjának megfele!ően feljavított magyar parlagiaik mi kivánni 'lekinU, nemzeti kincscsé nyilvánítja Egyik-másik valót sem hagytak fenn. A magyar parlagiak ketilyen nemzeti speci:l:itás ·kialakulásához hol évtize- tős hoza.musága volt a döntő s óvakodtak attól, dek, hol hosszabb-rövidebb időszakok szükségesek hogy a tojáskozamot, a bushozam rovására fokozs vannak specialitások, amélyek évszázad·okon ke- zák, amennyiben a köztenyésztésben a tavaszi kelresztül nem csak fennállanak, de az idők folyamán tetések, a csirkeszaporitást szolgáták, ezek gyorsmég jobban finomulnak és még értékállóbbaká vál- növése, gyo'I'S ioUasodása s ugyanolyan piacérettnak. Ilyen speciélitás pl. minálunk a Tokaj hegyalja sége lebegett a ,tenyésztök szeme előtt s megeléaszu bora, amelynek világhire közismeert s fejedel- elégedtek a többi időszakon át elért tojáseredménymek, meg Crösusoknak bájitalul szolgál. Kormány- nyel, ami nekik quasi ingy~nszerzemény volt. Köz· felé zatunk milliókat áldoz a h~~yalja rekonstruá!ásár~, ben a Kétassoony-nap közti idöszakban ősz hogy ezt a nemzeti kincset a jövő számára is át- U:jból csirkét szapolitottak s ezeket is jól értékesimentse ezt ugyancsak hazafias szempontból tart- tették. Hogy a tojáshozam ekként nem állhatott ja elengedhetetlen szükségességnek. Szöllészetünk arányban amazzal sem mennyiségi:eg, sem térfogacsemegefajtái a mult évben arattak diadalt a várn- tilag, az nagyon t·ermészetes, hisz egészen más renkülföldön s öregbitették ebbeli bevételeinket és hí- deltetésük vo!t és van a magyar parlagiaknak sperünket, a kecskeméti kajszi barack, a körösi meggy, a makói hagyma, a szegedi rózsapaprika, a balatoni fogas világutját járja s ezekhez hasonló még számos különlegesség ékesiti nemzeti rátartásunl(at. E:vszázados multra tekint vissza egyik-másik ilyen agrikulturális fejlemény, mint a nemzet verejtékes munkájának, fáradozásának és áldozatkészségének gyümölcse. Biza~om az ősi erényben növelte, serken~: . tette amknak a vidékeknek és tájaknak népét, hogy ,' egész lelkével ápolja, szeretetével melengesse, izmainak megfeszitésével szolgálja apáról-fiura, nemzedékröl-nemzedékre magyar röghöz nőtt eme k:ncseit. K·ormányzataink bölcs e!őrelátással őrködtek núndenkoron a felett, hogy eme fejlemé-nyek bet~rtéke továbbra fejlesztessék s ha előrenem látott lkörulmények zavaróleg hatottak közre, a kért erkölcsi s anyagi alátá:masztá>sal sohasem fu:tarltadtak. Költsége!öirányzataikban a nemz~ti és hazafias szempontra hivatkozással ezekre mindig fed~zetet tudtak találni s ugyanezek a szempontok vezérelték honatyáinkat is, amidön azokat eisösorba'l'l szavazták meg. Annál érthetet:enebb rejtély előttem, miért nem nyilvánul meg ez a jóakarat s atyai gondoskodás az ezer éves multra visszatekintő magy;u házi szárnyasaink rránt ugy k.:>rmányzatunk, mint ~.e/Z-Ó~/.eliéiele/t,. ' honatyáink részéről!? A vtágháboru e~ötti időpon .??~ /uz.vi, r~2lelak., • ': tig dédelgetett;ei voitak a magyar parlaglak a DaSINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. 1 • rányi-érának s már akkoriban Európaszert~ a magyar házi szárnyas dominá'.ta a várnkülföldi helvflákUzlet aa. ora•z.,.g mln• zetet, s számolva az észa·knyugati államok iinom~l den nagyobb viarosaiban tabb igényeivel, az értékesi~si szervek egyidejü meghallgatásával, idöszakonként olyan helyidegen kor·
r=-=~-:-~ '•
l
.
l l
l
··-· .........
ll eiélis nemreti szempontunkból kMteU szemszögböl ányos etetés mellett. Megfigyelésem szerint AnglfinéZve ,mint ra !DIIlgytestü, kés& fejlődő, későn tol· ból személyesen homtt, több tojóversenyt nyert Jasodó, kés&l piacérett idegen fajtáknak, főleg ami· egyedek utódai (ooleheste.r 1926, wembley 1928) Idedön azokat a rojáshozam forszírozása szempontjá- haza Magyarorszé.gon, gazdék kezén még sem ból, ra magyar parlagiakkal eltlentétesen kell tal:t$'· tojt, viszont az iSmeretlen helyrőt származó és a mányoznl s különféle drága menükkel traktálnl. Az· vásárhelyi to·jásból Angliában keltetett tyukok iva· óta azonban a •tudományos vilé.g nagyot haladt. dékai megközelltették az évi 200 drbt, helyes tartás SZakkönyveimben, sajtóközleményeimben reámutat- és takarmányozás mellettc. Ehhez hasonló számta118m azokra a 1ermészetrajzi jelenségekre s ezeket lan hazai példra soralrozik s igy a gyakorlatbajn mé.soldalról is megerősitették ugyancsak neves szak. is beigazolódo·tt a tudiooná.nyos kutatás felderit:ése. férfiak. Nevezeresen megdőlt a.z a hiedelem, hogy A Darányi-éra ennek a hazafias szempontból a szárnyasok tojóképessége átörökitö faj~el:egze is inSpirált igazságnak felismerésében folytatta Je tesség; ellenben megállapitás t nyert, hogy az nem akcióját s 16 éven át arra nem forditott annyit, egyes fajté.knak veleszü!etett s utódaira is átruházó mint mostani ko.rmá.nyzatunk 1 év alatt s mégf8 faj ijellegzetlesség, hanem egy olyan termelői kész· . sikerrel állta a sarat. Mi okból irtják ki évenie lég, a·mely minden fajtában, igy parlagiakban is mind fokozatosábban a magyar kakasokat, ~elyek megvan s ép ugy fokozható, stabilizálható vagy tulajdonképpeni alapját képezték és képezik vllégc:sO"kkenthető, aszerint, amint az annrak megfelelöen hirü baro·mflhusq.nknak, s amelyek tisztavérben nekezeltetik. J:;gykor minden kulturfajta parlagi volt mesitett példányait e!Oz.ö kormányzatunk hazai kors csak az emberek értelmisége tette egyiket-másikat rektorok gyanánt a köztenyésztésben oly eredményeazzá ramivé lett. Egyszóval megé.lliapitást nyert, sen felhasznU. Miért nem teszi vizsgálódás vagy lria tojókészség egy nem stabilizált feltételes sérletezés té.rgyáv6, mennyiben fe!elnek meg a gyafejlemény, u. n. termelő ikészség, amelyet a sze. korlatban a tudományos szakvilág felfedezései, hi· rint lehet fejleszteni, éllandósitani, csökkenteni vagy szen van ezen célra elég intézménye s mé.r 1-2 egészben megszüntJetn.i, amint IB:Z emberi akarat, a év &aatti eredményből saját maga iS meggy6Zödhetik, kell ötudással s szakértelemmel azt irényitani óhajtja. mely oldalon van az igazság. Megszámlálhatatlan eset s példa tanusitja ezt. Igy - A baromfitenyésztésben is meg kell nyilvén\dlegutóbbi szakkönyvemben »A magyar parlagi bania ama hazafias nemzeti szempontnak, amely • romfi védelme« eimmel, annak I. része XX-ik fe. ezer éves multra visszateldntó házi szárnyasainirat jezetében a 112-ik oldalon S p. aJatUbran •A :magyar állatfo.rgabni r. t. igazgatója« Klein Jenő Hód· joggal meginetl, ehhez sokkal több jussa van, mlnt a bevezetésben felsorolt más agrikulturális ~i'lemé mezövésé.rhely, nyilatkozik. »Helyes ta~rmányo~ nyeinknak, amelyek valamennyten együttvéve sem és kellő gondozis mellett minden tyuk JObban toJik, mint elhanyagolt, piszkos udvaron és helytele~, hi- érik fel baromfitermékeink várnkülföldi bevételeit
so-at
bogf
HIREK. S..mtlyl bit.
A Miniszter Ur Onagyméltósé.ga a mezöturi önálló gazdasági népl.skolához Nagy Lenke gazdasági suktanitónőt rendelte ki Ideiglenes szolgálattételre. K6ayv-
ts gytQtem!uyttr feJieutése.
A székesfehérvári ön6lló gazdasági népiskolában el" helyezett G. Sz. O. E. Könyv· és Gyüjteménytára részére Berr.e:dter Béla megb. könyvtáros még a mult év folyamán tikérte a cinkotai m. kir. ál!ami tanitóképző intézet klv616 vezetőjét, Tabódy Ida alapitványi hölgy, igazgatónöt, hogy kézimunka mlnta-rajzokat adomá.nyozni sziveskedjék. A mlntarajzokl Zala Mária rajztanárnő ve~JBtése m~.~ett elkészültek s most kapta meg azokat KönyV'· és GyuJW· ménytárunk. A mintarajmk nem csak értékes és hasznos szalgálatot lesznek hivatva végezni a női kézimunkaoktatás terén, de magas müvészl becsük folytán 6llandó djszei. Jesznek könyvtárlermünknek és ki6llitásainknak. ~ oktató intézmények köZÖS együttmüködését Ily szép példá· val elösegitö adományáért az Igazgatónő Oméitóságának Egyesületünk nevében Bernekker Béla mondott köszönetet.
Abtdlluúok. A Székesfehérvári Gazdakör folyó évi március h6 tO-én Székes IBbér. 6 ott SZIIl'VILSII18Iha teoyész611at klállitá.sl és bikavásárt rendezett, meJre a székesfehérvári ön6116 gazda$6gi népiskola 4 drb. .szarvasmarhát nevezett be. Ezekböl 1 drb. lleb6a, 1 4tibl. 2 éve> Ü1~, 1 drb. 7 hóaapos üsz6 az I. dijat, 1 drb. egy éves bika pedig a ID. dijat nyerte el, A d:lja és jutalmak ünnepélyes kio6zt6sa márc. 16-én történt s el. alkalommal nagy érdeklődés ny.ilri· nult meg az iskola kivoáló szarvasmarha tenyészanyag,a •rAnt, Felblvúl Szaretettel ajáNom kartársaim figyelmébe azon gyüjtemény számára Igen alkalmas és tetslJ&tös, felü). gömbölyded, alul talpas és dugóval e:látható 1 és fél elJiter nagyságu fiolákat, melyeket egy turi üveges készftte1ne részünkre egyik üvenYárral, méltányos áron, ha legalább pár száz darabot megrendelnénk, hoey a modelt érdemes legfen neki elöállitanl. . Megrendelni szándékolt mennyl.ség közlését az iskolánk elmére kérem, azuün az árakat 1s megadja.
ma.r-
..............
12 TIDifolyamok SHbelt~J'VÚ'Oil.
A székes!ehél"V'ári önálló gazdasági népiskoláliál a folyó tanévben a következő tanfolya!IIDkat rendiezték: fafaragó, kere-, seprü·, kosárkötő és szalmafonó-tanfolyamokat a fiWtövendékek részére, - raffia-feldolgozó, sza. bász-varrászati, géphímző és három háztartási tanfolyamot a leányok részére. A tanfolyamokat szép számmal látogatták nemcsak az intézst tanulót, die a serdülő földmives tiuk és leányok egyaránt. Készült 130 d.rb. különféle faeszköz, 320 di'b. különfé!e füzvesszökosár, kas stb., 36 drb. szalmakosár, 140 drb. cirokseprü, 120 drb. különféle kele, 28 cfrb. raffiarnunka, 81 drb. szabász-varrászati és 45 dl'b. géphímzett készítmény. A tanfolyamok átlag 6 hétig tartottak s azokat meglátogatta Shvoy Lajos püspök lll' Oexcellentiája, wlamint több érdeklödö szülö és kis-
eazda. Raptillot u,ert
a mez6tu4 gazdaúel aépilkola.
Hann.inckét évig volt közös hajlékban megtürt az iskola, egy Pet6~1 korabeli csárdaépületben, níig a M~ter Ul' Onagyméltós4ga tavaly egy nemes gesztussal heg nem szüntette a s.iralmas állapotot A sulyos anyag,! gonddal küzdö iskolafenntartó várost SO.OOO pengövei segitette meg a Minisztérium a.z épitkezésben, melyhez & város téglát, cserepet adván, épitett három tantermet, háztartási konyhát, kamrát, szertárt, irodát és igazgatói lakást magáb!IJl foglaló szép épületet. Egy régi épületet mosókonyhává, fáskamrákká átalakitott; mellékhelyiségeket ujonnan, betonjárdákat, téglakerítést és kapukat építtetett. Az iskolát modern butorzattal és teljes háztartási ok-
tatási felszereléssel mintaszerüen ellátta. Az építkezés tégla és cserép értékével eJYütt 47.816 P, a butorzat konyhabutorokkal, munkatermt felszerelésset és 4 személyes vaslábu keményfa padokkal 6.087 p há&tal'tási konyhai felszerelése 358 P, ÖSSme&en 54.211 ~göt képvisel a m.odemül felszereJt uj iskola. Téli t&Dfolyamoll a mez6tul'l razclaúcl aéplakolüu. Az uj építkezés módot adott az iskolának hivatúa teljes betöltésére. A tervbe vett tanfolyamokból a fiuk kefekötő tanfolyama már korábban be!ejezödött, melyen 40 tanuló 400 darab különféle kefét kötött 9 szép eredménnyel sajátitotta el a kefekötést Február hónapban gyümölcstermelési és faápolási tanfolyamot tartott az igazgató, gyakorlati ber®tatássel, 70-80 állandó hallgató részére. A tanfolyarnon résztvett 18 munkásember ,i.s, kik a lakosság gyümölcsfá~t az igazgató dijtalan utasitása alapján megnyes,ik, permetezik. Már eddig 1500 darab fa gondozására kértek munkást és utbalgazitást. Végére járnak a Csepel-gyár varrógépeivel beállitott géphímző tanfolyamok is, melyeken Nagy Lenke gazdlisági szaktanítónő és a gyár egy oktatónője vezetésével 19 leány növendék, 7 felnőtt gazdalány és 17 urinö sajátitotta el a géphimzést.
•
lskola:itogatisok bejeleldésére
nyomtatott levelezö-lapok kaphatók Bernekker Bélánál, Székesfehérvár, drb.-ként 2 fJllérért. (Ara postabélyegekben beküldhetö).
HIVATALOS KOZLEMÉNYEK. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Min.isztertöl. 88-4-2040-1931. szám.
61-1931. sz. Az önálló gazdasági iskola tekintetes igazgatóságának
Igazgató Urat Jász-Nagykun-Szolnok várm. iskolánkivüli népmüve!ési bizottságának e!öterjesztésére a 132.243 -W. b. 1922. szám alatt kelt vkm. ren.de!et alapján JászNagykunr-Szolnok várm. Iskolánkivüli népmüve!ési bizottsága tagjává az 1931. évi januir hó 1-töl az 1933. évi december hó 31-ig terjedő 3 éves népmüvelési idöszak tal'tamára kinevezem. Egyben felkérem Igazgató Urat, hogy a megnevezett bizottságat munkájában min6l hathatósabban sziveskedjék támogatn!. ... Budapest, 1931. évi február hó 17-én..
Fegyvernek. Fenti szám alatt beterjesztett jelentéséböl' örömmel értesültem, hogy az iskola az elmult évben. mily szép eredményt ért el s nyilvános kiállításkor iS mily szép eredménnyel vett részt. Fogadja ezért Igazgató ur, valamint a taniJestület tagjai is őszinte elismerésemet s munkálkodjanak továbbra is hasonló buzgalommal és sikerrel. Szolnok, 1931. március 13.
A mlniszter helyett:
Hivatal
főnök
helyett:
Ptd:ty s. k.
r. Kovies Jus s. k.
államtitkár.
kir. tanfelüKyelö.
13 J6sz-Nagykun-Smlnok vármegyei iskolánkivüli n6pmüve' l~gyl bimttsár- S1J0Inok. Szám: 811-teSt. '
Nagysáeos
ben el6rt fAradhatatlan, eredményes munkájáért elisme~ s6vel és köszönetével tüntetle ki Igazgató unt, valamint arról ts, hogy u lnté7.et: több országos 15 kiállitáson li aJka1ommal nyert elsO dijakat, érmeket, okeveleket. Fogadja Igazgató Ur Bi1JOttságunk gratulátióját mlnd· két ritka, megtisztelO kltüntet.ésekért, Hazafias üdvözJ6ssel
Kádár Kálmán gazdasági iskolai la'azgató IV'llak
Smlnok, 1931. január
st.
Fegyvernek. (P. H.)
Titkáru.nknak 1931. évi január hó 15-én tett hivatalos látogatásából kifolyólag örömmel értesültünk arról, hogy V. K. Minister Ur őnagyméltósága ugy a-. ezetése alatt mezőpzdasági iskolánál, valamint iskolánkivüli tevékenységé-
Yi* SzaJiunirJ La)os s. k.
Blhary lstv._ s. k. ügyv. ein. kir. tant.
várm. népm. titkár.
GAZDÁLKODÁS. • Itt az UJ buzapályázat. Az utóbbi 10 évben számos panasz hangzott el, hOifY hogy buzatermésünk fejlesztése helytelen irányban történt. A nemesilés munkája csak a mennyiségre terjed ki. A minóségi termelésre nem forditottak elegendő gondot, ami miatt a magyar buza értékesttése egyre nehezebbé vált. A Pesti Na{.ltó pályázatainak az a célja, hogy 800.000 magyar kisgazda figyeimét hivja fel a buzanemesilés helyes irányára, hogy bevonva ebbe a munkába ezrek és ezrek figyeimét és szorgalmát, visszaszerezzük az európai pracon azt a rangot és tekintélyt, amelyet a magyar buza hosszu idOn át kiérdemdt. Idei buzapályázat feltételei a következök: T.tszteletdij ezuttal ls a Sebestyén Arnold~mlékserleg lesz, amelyre most js csak a mezőgazdasági iskolák pályázhatnak, A tavalyi dijat a Fegyverneki m. kir. állami Mezögazdasági Iskola nyerte és a serleg, amely az intézet legszebb emléket közé van besorozva·, az egymást követő tanuló generációknak hirdeti a rávésett jelszavakat: A magyar buzáért 1 A .magyar népért! A magyar földért! Második f&iijra országosan lehet pályáznl. Ez a dlj 200 pengöt tesz kl s az a célja, hogy kiterjessze a magyar aemes buza termelését az országnak arra alkalmas összes 1erületelre. Harmadik dij ttz: aranykalász-gyürüból áll, az orszái bármely buzatenne!Oje bárhoMan pályAzhat. A következO dijakat nem országosan, hanem kamarai területenként tüúk kl. Ebbe a csoportba tartozik 5, egyenként 100 pengOs tlszteletdij, amelyból minden mezö· gazdasági kamal'll területére egyet-egyet fognak megállapltani és kiosztani. Husz dJj, amely egyenként 50 pengőt képvisel, lesz • következő dijcsoport, amibfil mlnden kamara területére
•-• diJ
jut. Végill
•o aranykalász-eyürül
tilznek Iri, núnden ka·
mara területére 8-8 gyürüt. A fent már felsorolt pályadijakon kivül az idén be akarják vonni a buzanemesilés iránti érd.eklödésbe magukat a községeket is. Ebböl a célból tüzik ki az alábbi dijakat, amikre tehát a községek elöljáróságai révén Lehet pályázn.t. Ezekh.e.z a pályázatokhoz a következő felszerelés kell: Az e!öljáróság kezdeményezésére megalakitott falusi buzat»rál6 bizottságokba fel kell kérni ~szvételre a felekezetek papjait, a jegyzöt, a birót, a tanttót és a gazdasági bizottságok ottani képviselőit. Ez a bizottság sz6. többséggel állapítja meg, hogy a községnek ki a legderekabb, legjobb slkerü buzatermelő kisgazdája? Ennek a jövő évi terméséből aratási jellegü kosz:orut, vagy koronát kell fonni. Ezt azérí: kérik ebben a formában, mert a küldemény igy a falu gazdasági törekvéseinek koszorujé.* és koronáját s2limbolizálja. Ugyancsak beküldiendö az illelO buzafajta kicsépelt szemeib& legalább 5 kiló. A kQI-
Eladó 2 drb. alig haszn.ált Gergely-féle petróleum lám-
pls 400-as
kelfef6cép üzemképes állapotban átadva darabonként 350 P-ért. Mindegyik géphez lngyen adok egy fürészporkályhát a keltető helyiség fütésére. Ezenkivül eliadó egy drb. emyős müanya 70 P-ért. Kiskunhalas, Bem-ucca 7.
XERESZTBS JOZSEF
14 4eményhez, am~yet ugy kell csomagohü, hogy össze ne törjön a szállitásban, csatolni kell a községi birálóbizott· ság vezetőinek aláirásával ellátott bimzonyitványt. Ebben azt is jelezni kell, hogy a pályázatra ajánlott kisgazdának esetleg a hasonló buzát termelő töb'l:.6 községbeli kisgaz. déknak mekkora az elsörendü feleslege a jövö év·i ter· mésböl? : Mdnden község csak egy koszoruval és a hozzá csatolandó magküldeménnyel vehet r~szt s az igy beérkező koszorukat és buzamintákat vidéki buzakiállítási köruton, -ugy mint az idén - az egész országnak be fogják mu~~·
l
I. 25 község közt elosztva, 125 gazda részére fognak egyenkint 75 kiló szuperfoszfátot és ugyanott 75 gazda részére 43 kiló mésznitrogént elosztás céljából rendelke· zésre bocsátani, a pályanyertes kisgazda nevére küldve, aki az elöljárósággal lllJ6gegyezve fogja kijelölni, hogy a
küldött mütrágyán mely öt gazdatársával osztozik? E dij·
csoportunk értéke 3000 pengő. II. öt sze!ektor rostát osztanak szét kamarai kerü· letenként, a Hofherr-Schrantz-Ciayton-Schutt!eworth rt. kitünö gyártmányából szál:litva és a helyszinén szakszerü utasítással átadva. A szelektorok fajsuly szerint osztályaz. zák a vetőmagot ötfelé. E dijcsop·ortnak értéke 4860 P. A pályázat határideje Julius 15-ike, de a pályázatokat már julius 6-tól kezdve be lehet küldeni a melegebb talafu vidékekről.
Ugy, mint az utó!}bi években, jövőre is megfele~ számu diplomát fognak a díjnyertesek és az egyébként érdemesek között szétosztani. Nemsokára el fog készülni részletes pályázati feltétel, amelyet mindazok megkapnak majd, akiket a verseny érdekel, Addig is esetröl-esetre rendszerint a héti vasár· napi mezögazdasági mellékleten fognak beszámolni a pályázat elökészületeiröl és fejleményeiröl.
Iskoláink a budapesti or~zágos sági kiállitáson. A nagyméltóságu vallás· és közoktatásügyi mi· Disztérium az idén is lehetövé tetre azt, hogy isko·· láink részt vehessenek a március hó 20-25-én Budapesten megtartott országos versenygazdasági ki· .atllitéson. Mint a multban, ugy az idén is, a házüpari cso· portban kaptunk helyet. Kiállitásunk gazdag anyaga három fülkében volt elhelyezve. Egyik füLke tömve volt szebbnél szebb, értékesebbn.él-értékeseb!.J női ké· zimunkákkal, a másik meg háztartási készitmé· nyekkel, a harmadikban pedig a 12-15 éves fiuk háziipari munkái kerültek bemutatásra. örömmel állapíthatjuk meg, hogy iskaláink már kinöttek a három fülkéböl, mert az annyira zsufolt volt mindegyik, hogy oda már több anyag el sem férhetett volna s igy mint tudjuk, a bejelentett anyagnak felét sem tudtuk ki!állitaani, a helyszük volta miatt. Igy kiállitásunk jobban csak demonstra· tiv jellegü volt, mert nem tudott teljesen hü ké· pet nyujtani arról a feléitékelhetetlen nagy mun· káról, mely iskoláinkban folyik. Ennek bemutatása a szegedi kongresszusra vár. A baromfikiállitáson nyert ujabb diial{ szintén iskaláink fejlődésképességél .igazolják. Fehér leghornnal a ceglédi iskola két első díjat, a derecskei éS Slleghalmi iskola egy-egy első, a csongrádi iskola egy második, a jászberényi iskola pedig egy harmadik díjat nyert. Nemesitett mauar kend•ermagossal a debreceni II. sz. is\{ola egy második díjat nyert. Fehér wyandotteval a ceglédi iskola egy negyedik díjat nyert. Rhode Island reddel a csanádpalotai . islwla egy harmadik, a kiskunfélegyh,ázai iskola egy harmadik, a makói iskola egy harmadik, a szél{esfehér· vllri iskola pedig egy negyedik díjat nyert.
mezőgazda
Pekingi kacsával a szegedi-alsóközponti iskola első . és egy második díjat nyert. Nemesitett mauar parlagi Juddal a fegyverneki iskola egy második dijat nyert. Emeacieni x magyar laddal az abonyi iskola egy második, a jászberényi iskola egy harmadik di· )at nyert. Emeleni Juddal a slll!ged-alsóközponti iskola egy második díjat nyert. Nemealtett fehér mauar pulykAval a kiskunfélegyház.ai iskola egy harmadik díjat nyert. Bro.nzpulyk6val a székesfehérvári iskola egy első és két második díjat nyert. egy
SzerkesztlSi üzenetek. Lapunk olvasóinak és maakatáriablak boldogs6gteljes, vidám busvéti Üllilepeket klviDDDk.
küldjük
l n g y e n és bérmentesitve meg b á r k i n ek Z O L L E R :
.,A modern s z a l m a k a p t á r" cimú könyvét 3 napos tanulmányozáara. Megtartása eaetén a könyv ára : 2.- pangl Aki
tőkebefektetés
nélkül akar méhéazetre berendezl(edni, annak e könyv nélkülözhetetlen.
15
•
TakarDlá.nyoka;t b~rJDen'tve &zá.Uit;juk l
•
R. kat. Mezögazdaságl Iskola BaromDielepe Gyöngyös (Heves megye) A baromfitenyésztés csak f~hérjetakarmányok etetése mellett lehet jövedelmező. Mivel az egyes gazdaságoknak sem alkalmas készülékük nincs a keveréktanulmányok elkészitésére, sem nem tud• ják a keverék készítéséhez szükséges anyagokat olcsón beszerezni és sokszor nem is tudják elkészíteni megfelelóen, elhatároztuk, hogy olcsó áron s feltétlenül megbizható minőségben baromfitakarmányokat hozunk forgalomba.
PloJDbá.lt; z&á.kokban forg-a.loJDb& hozunk:
1. TalJes takarlinykBYeréket. .A. telje•
2. Erltakarminykellréket.
t;aka.rJDá.nykever~k
3. Csontllsztat.
't&r'talJD&;
Carnarina husliszt. TilpilrtyUiiszt. Halllszt. Vérliszt. Csontliszt. Szeljadara. Napraforgó. magpogácaa. Tilgmagpogácsa. Szénaavas mész. Faazénpor. Éles meaott kvaro. Jódkill• Konyhasct Kénpor. Buzadara. ArpadarL Zabdara. Tengeridara.
Az erőtakarmánykeverékben a buza•, árpa•, zab•, tengeridara és korpa kivételével min• den van. E clarákat egyes telepeken is belekavarhatják az erótakarmányba. 50 kg. er61akarmtfnyho:z kell 100 kg. ily dara ls korpa. Hogy Cl ttfuolsdg a szdllittftndl ne drdgit.on, a 11 a 1 u l i l u 11 a r d i j a t magunkra 11dllaljuk s áraink ab vevő vasutállomásáig értendők. Egy mázsa teljes takarmánykeverék 30 pengő, egy mázsa erőtakarmánykeverék 41! pengő a megrendelő vasutállomására szállitva. A zsákokért darabonként 80 fillért számitunk. Szállítás utánvéttel, vagy az összeg előzetes bekül• dése mellett. Ab Gyöngyös 2 P.•vel olcsóbb 1 q csontliszt ab Gyöngyös 35 P. Csibék ré• szére külön összeállításu takarmányke\'eréket készítünk ugyanilyen árak mellett. Baromfitelepünkről ajánljuk: leghornkakasokat darabonként 10 pengőért, rhode iriand kakasokat 12 pengőért, pekingi gdesirokat ls toi6kat, óriási tojáshozamu khoki tojókal dara• bonként 20 pengőért. Németorsztfyb6l toidsb6l importdll, teljesen idegen vérü khaki gácsérokat 10 pengőért darabonként. Csomagolásért darabonként 50 tiliért számitunk fel. Cslncsila-, ha11anna• ll uast•nyulak darabja 8 P. Szép tenyészállatok. Magyarország legnagyobb keltető központja épül telepünkön - Csibéink életerősek, szépen fejlettek. Birkeltefid csak vérvizsgált telepekról vállalunk. Bérkeltetési dij tojásonként 10 fillér, amit a tojások küldésével egyszerre kell beküldeni. Külön díj a kikell csibék után nem fizetendő. Kacsatojások keltetését nem vállaljuk. -Naposcsibe csaknem korlátlan mennyiségben jegyezhető: március végig 80 fillér, áprilisban 60 fillér, májusban 50 fillér, junlusban 40 fillér darabonként. Csomagolás önköltségi áron. Előzetes lekötéseknél a vételér 25 százaléka fizetendő. Enélkül a kötés reánk nP.m kötelező. Nagyobb vételnél engedmlny. Leghorn és rhode te~ylsztojdsok . darabonként 40 fillérért. Khaki és pekingi tojások darabonként 80 fillérért. 100 pengős tojás vé• telnél a tojásokat alkalmazottunk vasuton, teljesen ingyen szállítja a megrendelőhőz. 90 sz6zalé• kos csiraképességi garanciát vállalunk. Araink olcsók, mert mindent vagóntételben szerzünk be és nem a haszonért dolgozunk, hanem a szakszerü baromfitenyésztés propagálásáért Tessék számolni s akkor bebizonyul, hogy nem lehet otthon néhány mázsás bus• és halliszt beszerzese mellett a takarmányokat árainkért előállitani. Faiskola termékek. Bokorrózsák drb•ként 50f. Pöszmétecsemeték 100 drb•ként 35 P, 1000 drb. 300 P.
, ......................... l l6
~
l • l •
•
•· 111• kir. valllls• 6s k6zoktalüsUarl 111lnlsz1er flr 884-05-7811930. sz. rende!el6vel, CHivalalos K6zr6nv 1930 Jun. 1) az 1930-31. tanAvra klzllr61a9o•an enged61Ve1:elt
ÖNÁLLÓ GAZDASÁGI NEPISKOLAI TANKÖNYVEK • tanévtől
Az 6nllili6 sa.zdas4trf néplakoJák az idei kezdve már saját különleges tankönyvüket adhatják fiu• és leánytanulóik kezébe. Gondos előkészitéli után megjelent a gazdaJjági népiskolai szakpedagógusok uj tankönyvének
1. Gazdaleányok köny~;6
l l l •
•
l
l •
l ll •
két kötete
Űazdafiuk
könyve
EJslJ rész
EJslJ rész
a gazdasági népiskolák l. leányosztálya számára Szerkesztette
a gazdasági népiskolák I. fiuosztálya számára Szerkesztette
GÉHER LAJOS
GÉHER LAJOS
gazd. népisk. Igazgató, szakfe1Qgyel6
gar:d. néplsk· Igazgató, szakfelngyelo
Engedélyezve 884-0!J--76-1930. VlCM. sz rendelettel. Az els6o&ztd[J106 lt6tetek munkatdrsai:
Bora Jgnic De4k Katalin GyOrfy Géza . Vitéz Gyulay lstv4n
K4polnay József Nagy Jözsef Béla Nagy Károly Obingemé Czirmes ln!n
IdAzelek a hivatalos blrlllalb61 :
P4payné Fekete Julia Plgnlc:r.ky Ferenc Rácz S4ndor Sebők S4ndor
·
"A tanköny szelleme hazafias, a jöv6t meglapozó. Mély valláserkölcsi nevelést túz ki célul, ennek szolgálatában áll és fontos hivatást teljesít." "Tudomány, módszer, elóadás és terjedelem tekintetében az iskola követelményeíenk megfelel. Az iskola tantervét és utasításait betartja. Az eddig megjelent ily arányu tanköny• veknél sokkalta jobb és megfelelőbb."
,A könyv
neme~ alkalm;,~;
ut;:;:·•
klnyvaorozata 6vrl'll·6ve fokozato11n eg61zOI kl; 11 1910-31 tanévben tehét 1 ll. 61 lll. o1ztély véltozatlanul az alébb feleorolt önéll6 gazdaaégl néplakolal lllnyveket ha1znélj1: ABONYIN~ KERESZTURY MARGIT : Olvas6• i1 tankönyv a- le6nyiskol6k II. és III.) osztálya számára. (Eng. sz. 6.3,986!1928. UJLAKI VILMOS-VARGA MÁRTON: Olva16• é1 tánkönyv a fiuiskolák II. és IIJ. osztAtya számára. (Eng. sz. 61,4.38j1928.)
Tankönyvjegyzék, árjegyzék, bevt:zetés céljából kivánt tiszteletpéldányok megkntdését a•lveakedJ•k bizalommaltankllnyv-oazt~lyunkt611evelez61apon kémi •
.F R A N K L I N - T A R S U L A T magyar irodalmi intézet
B 11 d a p es t,
IV.~
E g y e t e In -u t c a 4.
l
