AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI

X

B u d a p e s t 1900. m á j u s h ó

Évfolyam.

37. (895.) s z á m .

9

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S

KÖZLÖNYE.

M e g j e l e n i k mindem szerdán és s z o m b a t i n . Áa országos magyar gazdasági egyesület tagjai ligya* kapják. Ken UíekBaTeífifizetési flji Egén ( m M korona, féléire 1« korona, negyedévre

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

Vámpolitikánk.

A Gazdasági Egyesületek Országos Ülésnapok a Köztelken. Szövetségének vasárnap tartott rendkivüli 1900. május 9. d. u. 4 ó. Egyesületi nagygyűlése a magyar gazdaközönségnek egész közgazdasági életünk j ö v ö berentanács ülése. dezésére és irányítására elhatározó befo1900. május 10. d. u. 4 óra. Számlyással kell, hogy legyen. A gazdasági vizsgáló-bizottság ülése. egyesületekben tömörült mezőgazdasági közvélemény ritka egyetértelmüséggel és méltósággal nyilatkozott meg, követelvén Nemzetközi fogatos kapálógép- a vámpolitika és ezzel együtt a közgazdaverseny. sági élet irányításában a nemzeti termelés és munka védelmét, amelyet a szabad Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági kereskedelmi doktrínák követése miatt Egyesületele Országos Szövetségénele központja, eddig a forgalom mesterséges növelésének karöltve a Nyitravármegyei gazdasági egyesüáldoztak föl, de amely áldozatot jövőben lettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisznemzeti közgazdaságunk térium támogatásával folyó évi május hó is meghozni, öngyilkosságával volna egyértelmű. végén T ő t m e g y e r e n n e m z e t k ö z i fogatos k a p á l ő g é p v e r s e n y t rendez. A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló gépek. Mindkét csoport részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. Bejelentési határidő május hó 15. A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság.

Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére kisebb földbirtokosok számára, különös tekintettel az 1893 : XXIII. t.-cz. végrehajtására. Ily czim alatt a földmivelésügyi miniszter által kiadott füzetet az OMGE. a hozzáfordulóknak 50 fillér beküldése ellenében, portómentesen megküldi.

Szerkesztöség is kiadóhivatal:

Budapest (Kistelek), tllől-ét 25. szám Ai .fje.ületi I l i i n f«Ittgy«Ut» alatt: rSazerkent«
A nagygyűlés komolysága, a vámügyi bizottság által előterjesztett javaslatok alapossága és kimerítő volta, mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a gazdák nem csak fölismerték kedvezőtlen helyzetük legfőbb baját és ismerik a gyógyítás módját, hanem egyszersmind készek is az alkalmas eszközöket alkalmazásba venni. És bár a gazdák közvéleménye teljesen át van hatva attól, hogy hazánkban a mezőgazdaság boldogulását kell első sorban biztosítani, azonban épen a vámpolitika és az uj vámtarifák kérdésében elfoglalt álláspontja igazolja azt, hogy a társadalom egy osztályától, a közgazdasági élet egyetlen tényezőjétől sincs távolabb pusztán az egyoldalú osztályérdek kielégítésének szándéka, mint épen a gazdáktól, mert ebben az állásfoglalás-

/

M a i számunk 34 oldal.

ban ipari termelésünk érdekeinek megvédelmezésére és kielégítésére a legmesszebb m e n ő vámvédelem követeltetvén, az egyúttal a hazai kereskedelemnek a belföldi forgalom lebonyolítása terén jelentkező feladatai és boldogulása tekintetében is a kellő útbaigazítást és érdekkielégitést megadja. A vámügyi bizottság javaslatának ~ nyilvánosságra jutása után ís alig számbavehető ellenese volt; azt hisszük, hogy a közvéleménynek mostani végleges állásfoglalása még ezeket is lefegyverzi, mert ez az állásfoglalás számol mindazokkal a tényezőkkel, amelyek a hazai összes közgazdasági érdekek kielégítésére hivatvák; de egyúttal számol azokkal az eshetőségekkel is, amelyek a j ö v ö vámpolitikája terén a külföldön beálló változások terén vámpolitikánk irányítására döntö hatást gyakorolhatnak. A magyar gazdák önérzettel és megnyugvással tekinthetik közvéleményük illetékes képviselőjének, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a vámpolitika és a vámtarifák tárgyában nyilvánított magatartását, mely a mezőgazdasági érdekek előtérbe állítása mellett az egész nemzeti közgazdasági élet érdekeinek helyes irányitására törekszik. Vajha az egyetértés, amely ezen határozatok létrejötténél nyilvánult tartós maradna és a határozatok megvalósulását is kitartóan é s eredményesen követelni képes lenne. A nevezetes ülés lefolyását a túloldalon következő részletes ismertetésünk közli.

,

.

„ ^

//r

KÖZTELEK,

740

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének rendkívüli nagygyűlése. s (1900. május 6.) Jelen voltat: gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke elnöklése mellett: Bujanovics Sándor és Zsélénski Róbert gróf .alelnökök, gr. Andrássy Tivadar (Nyitram. g. e.), dr. gr. Almássy Imre (J.-N.-K.-Szolnokm. g. e.), Biró Albert (Csanádm. g. e.), Bolla Mihály (OMGE.), Baross Károly (OMGE.), Buzáth Ferencz (Beregm. g. e.), Boqyay Máté (Zalam. g. e.), Bernát István (OMGE.), Bathó Ferencz, Biró Lajos (Hevesm. g. e.), dr. Csillag Gyula (OMGE.), Czukor Emil (Csongrádm. g. e.), Cserháti Sándor (OMGE.), dr. Darányi Gyula (OMGE.), Fest Lajos (Sárosm. g. e.), Fodor Elek (Szilágym. g. e.), Fromrn Antal (Pestm. g. e.), dr. Forster Aurél (OMGE.), Galgóezy Károly (OMGE.), Geiszt Gyula (Békésm. g. e.), Gruner Lajos (Zalam. g. e.), Géber Kornél, Horváth Jenő (Pozsonym. g. e.), Hunkár Dénes (Veszprőmm. g. e.), Hegedűs József, Hödossy Imre (Sárosm. g. e.), Ivánka Oszkár, Jakábfalvy Kornél (Abauj-Tornam. g. e.), Kun Frigyes (Zemplénm. g. e.), Kodolányi Antal (OMGE.), gr. Károlyi Sándor (OMGE.), Koller István (Zalam. g. e.), Kovács István (Szilágym. g. e.), Kovács Albert (J.-N.-K.- Szolnokm.), gr. Keglevich Gábor (Pestm. g. e.), Kőszeghy Sándor, Kostyán Ferencz (OMGE.), Laehne Hugó (Aradm. g. e.), Lipthay Béla (Sárosm. g. e.), Lejtényi György (OMGE), Levatich László (Barsm. g. e.), Lázár Pál (Mezögazd. Szesztermelők Orsz. Egylete), Lintner Sándor (Veszprémin, g. e.), Marton Andor (Torontálm. g. e.), Mezey Gyula (Nyitram. g. e.), Mátéffy László (Csongrádm. g. e.), Molnár József (Tolnám, g. e.), Máday Izidor (OMGE.), báró Malcomes Jeromos (OMGE.), Nyáry József, Örley Kálmán (Biharm. g. e.), Pietsch Lajos (Hunyadm. g. e.), Pofoszkay Béla (Torontálm. g. e.), de Pottere Brúnó, Perczél Ferencz (Mezögazd. Szövetkezete), Beusz Henrik (OMGE.), Bickl Antal (Debreczeni g. e.), Budnyánszky Titusz (Barsm. g. e.), Bainprecht Antal (Veszprémm. g. e.), Bakovszky István (OMGE.), Schlaueh Nándor (Biharm. g. e.), Serfőző Géza (Pestm. g. e.), gr. Somssich Béla, Sághy Gyula (Pozsonym. g. e.), Szevera Károly (Mezögazd. Szesztermelők Egyesülete), Szemmáry József (Szqlnok-Dobokam. g. e.), Szent-Iványi István (Szilágym. g. e.), Szűcs Zsigmond (Zalam. g. e), Szentiványi Árpád, Szunyogh Szabolcs (Biharm. g. e.), Szentiványi Zoltán, Telegdy József (Biharm.), Tolnay Lajos, Tahy István (Pestm. g. e.), Vértessy Tivadar (Borsodon- g. e.), dr. Veress Sándor (Szilágym. g. e.), Visolyi Akos (Tolnám, g. e.), Wittmann János, Zlinszky István (Békésm. g. e.), Zsoldos Elek (Csongrádm. g. e.), dr. Zsilinszky Endre (Békésm. g. e.), Zaleski Jenő. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula a Szövetség titkára, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok és Sporzon Vilmos s.-titkár. Gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke az alábbi beszéddel nyitotta meg a rendkivüli nagygyűlést: Mélyen tisztelt Nagygyűlés! Amidőn a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlését megnyitom s a megjelent kiküldött urakat üdvözlöm, különösen mai ülésünk egyik fontos tárgyára óhajtón} a megjelentek figyelmét felhívni, mert az utolsó években nem igen képezte ily fontos tárgy, mint a mai, tárgyalásaink alapját. Ugyanis mint méltóztatnak tudni, a földmivelésügyi minisztertől, miután törvényeink szerint 1901-ben a vámtarifa megújítására nézve a magyar és osztrák kormányok közt a tárgyalások meg-' fognak indulni, — azon felhívást kapta a Szövetség, hogy foglalkozva ezen autonom vámtarifára vonatkozólag kívánalmainkkal, azokat május l-ig a kormány-

1900. MÁJÜS

H0 9

nak, illetve a földmivelésügyi minisztériumnak terjeszszük be. Mint méltóztatnak tudni, az OMGE. kebelében s illetve már a mult évi nagygyűlés által egy vámügyi bizottság lett kiküldve ős működik azon czélból, hogy általában e tekintetben egy javaslatot dolgozzon ki; a bizottság egész télen át beható tanácskozásokat folytatolt arra nézve, hogy mily óhajtásokat, mily kívánalmakat nyilvánítson a gazdaközönség nevében ezen munkálatban. Mai rendkivüli nagygyűlésünknek a tárgya tehát a jövő vámpolitika iránya, illetve azon határozati javaslat s indokolás tárgyalása, mely ezzel kapcsolatosan lett kidolgozva s az összes szövetségi tagoknak és kiküldötteknek szétküldetett, hozzámellékelve egyszersmind azon agrár vámtarifa, amely a jövö vámpolitika alakulásánál a mi óhajtásunkat képezheti. A kormánynak lesz természetesen a feladata a mi óhajtásainkat figyelembe venni, azokat tanulmányozni s a jövő vámtarifájában kifejezésre juttatni. Mint látni méltóztatnak, e határozati javaslat főképen azon védelmi irányzat meghonosítására van bazirozva, a melyet egyáltalán a legtöbb európai államban követnek s midőn látjuk, hogy az elzárkózottság elve mindinkább tért foglal s az egyes országok a saját nemzeti munkájuk és termelésük védelmére a legnagyobb erőfeszítéseket teszik, — akkor azt hiszem helyes, ha a mi agrártarifánkban azon nézetből indultunk ki, hogy a külpiaczoknak legalább egyik piaczát, t. i. Ausztria piaczát tudjuk magunknak biztosítani. Bár elismerjük, hogy az ipari érdekek fejlesztése és az iparnak mindinkább való kifejlődése általános és nemzeti érdek, mégis azon nézetben vagyunk, hogy az iparfejlesztés csak lassú módon történhetik és hogyha az agrárvédelem nem adja meg arra az eszközöket, hogy fejlődhessünk és gyarapodhassunk, akkor viszont az iparnak hozandó áldozatokat sem volnánk képesek elviselni, mert kétségtelen, hogyha a mezőgazdaság virul, hogyha anyagi jólétünk emelkedni fog, ipari fogyasztásunk is emelkedni fog s igy rendszeresen fog ezen ága is termelésünknek felvirágozhatni. Mig hogyha mezőgazdaságunk elpusztul, akkor ezen másik irányzat elérése is szerintem illúzió, lehétetlepség. (Helyeslés. Igaz.) Megnyitó beszédemben t. Nagygyűlés erre csak röviden akartam rámutatni s az volna óhajtásom, hogy ép ezen kérdések behatóan beszéltessenek meg, hogy azon munka, amely innen kikerül, mint a gazdaközönségnek egyetlen általános érdekképviseleti testületéből, ugy az ország közvéleményére, mint a kormányra nézve is döntő befolyást gyakorolhasson a leendő tárgyalásoknál. Kérem a t. kiküldött urakat, méltóztassanak e határozati javaslatban lefektetett irányzathoz és a vámtételekhez is hozzászólani, hogy valóban oly munkálat kerüljön ki mai gyűlésünkből, amely legalább a jövő tiz évre nézve alapját képezhesse közgazdasági fejlődésünknek és haladásunknak. {Éljenzés) Ezzel mai rendkivüli nagygyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom. [Éljenzés). A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Hertélendy Ferencz és gróf Keglevich Gábor tagtárs urakat s most felkérem Bubinek Gyula glőadó urat a tárgyalás bevezetésére. Bubinek Gyula előadó: Mélyen t. Szövetségi Nagygyűlés 1 A vámügyi bizottság megbizásából szétküldött munkálat, valamint Elnök ur ő exczellencziája megnyitó beszéde nagyrészben felment attól, hogy a szövetségi nagygyűlés elé terjesztett határozati javaslat keletkezését és szükségességét bővebben indokoljam. Szükségesnek tartom azonban mégis egyes oly momentumokra rámutatni, amelyek tán az indokolásban nem kellő világossággal, nem kellő bőséggel lettek érintve, vagy tán nem is lettek érintve és szükségesnek tartom felemlíteni s

37. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM, illetve tőlem telhetőleg megczáfolni a munkálat megjelenése óta ezzel szemben támasztott ellenTudjuk azt, hogy Magyarországon meglehetős erős közvéleménye van az önálló vámterületnek. Az első kérdés tehát, amely a vámügyi bizottság munkálatánál szembeötlik, hogy tulajdonképen miért ragaszkodik ma is egész következetességgel, az egész határozati javaslaton végig pienőleg a közös vámterülethez? A Szövetség állásfoglalását az OMGE. i. évi állásfoglalása jelzi, amely azután a gazdakongresszusokon is végig vonul s amelynek alapját az képezte, hogyha a kiegyezés az agrárkövetelményekkel számol, hogyha a kiegyezés nyomán oly vámpolitika íéptettetik életbe az uj kereskedelmi szerződésekben, amely az agrár követelményekkel számol, akkor kívánatosnak és szükségesnek tartjuk a közös vámterület további fentartksát. (Helyeslés.) Az önálló vámterület szükségessége és kívánsága mellett t. Nagygyűlés igen sok érvet lehet felhozni. Ámde kérdem, hogyha birálat tárgyává teszszük a mezőgazdaság mai helyzetét, vájjon képesnek itélhető-e arra, hogy az önálló vámterület bevezetésével elsősorban a mezőgazdaságra háruló terheket elviselheti? Az én szerény meggyőződésem szerint nem. Az önálló vámterületnek nincs meg az az alapfeltétele ma, hogy a mezőgazdaság képes legyen a terheket elbírni, melyek első sorban az ő vállaira nehezednek. (Igaz. Ugy van!) De azon remények is igen vérmesek, melyek a magyar ipar fokozottabb fejlődéséhez fűződnek. Mert az ipar keletkezésének két előfeltétele van; az egyik az, hogy meg legyen a kellő emberanyag ugy minőség, mint számban s a másik, föltétel, hogy meglegyen hozzá a kellő tőke. Nos, ha az emberanyag s annak minőségéről van szó, ez ma még—.sajnos — nálunk nincs meg s ahhoz a munkást és magát a vállalkozót is nevelnünk kell. De konstatálnunk kell egy szomorú jelenséget is s éz az, hogy épen azon vidékekről, hol elsősorban volna lehetséges és szükséges az ipar meghonosítása, tömegesen vándorol ki a munkáselem, amelyre épen első sorban kellene, hogy az ipar támaszkodjék. Hogy pedig tőkeszegény ország vagyunk s nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági vállalatokba befektetendő tőkével nem rendelkezünk, az nem szorul bővebb bizonyításra. (Ugy van!) De t. szövetségi nagygyűlés, eltekintve ezen igen fontos indokoktól, van még egy más alapos indok is, amely arra késztette a vámügyi bizottságot, hogy a vámközösség mellett foglaljon állást. A monarch;a vámpolitikája eddig, de maga a kiegyezés is, számtalan terheket hárított épp a magyar mezőgazdaságra, amely mindenkor mostoha gyermeke volt a kiegyezési és a vámpolitikának. Most jutott Magyarország és a monarchia abba a helyzetbe, amikor a nyerstermények legnagyobb részében megszűntünk kiviteli vámterület lenni s igy most jutott a magyar mezőgazdaság is abba a helyzetbe, amidőn a vámvédelem teljes mértékben érvényesülhet a magyar mezőgazdaság érdekében. Nekünk tehát, amidőn látjuk, hogy a mezőgazdaság nagyon is reászorul a vámvédelem segélyére, — elsősorban az lehetett a feladatunk, hogy ezen vámvédelmet lehetőleg kiépítsük s ily módon hosszabb vagy rövidebb időn belül odafejleszszük mezőgazdaságunkat, hogy az önállósulás megrázkódtatását minél kevésbé érezze meg majd. Ha a mezőgazdaság megerősödött, ha a fogyasztás emelkedett, akkor rövidebb, vagy hosszabb idő múlva be fog állani önként az önálló rendelkezés terére való lépés szükséA vámügyi bizottság állásfoglalását birálat tárgyává lehet tenni a szabadkereskedelem, vagy a védvámos irányzat szempontjából. Tudjuk, hogy a legközelebbi múltban a magyar gazdaközönségnek az álláspontja a szabad kereskedelmi irányzat volt. És t. szövet-

37. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAMségi nagygyűlés, abban az időben, midőn ez volt az álláspontja a magyar gazdaközönségnek, ez talán indokolható is volt. Nyerstermelésünknek bő fogyasztási piaczaiul szolgáltak a nyugati államok, mindent jó áron tudtunk eladni, értékesíteni s egyáltalán eszünkbe sem jutott a vámvédelem szükségessége. Ámde a legutóbbi deczenniumban óriásit változott a helyzet képe, amennyiben azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi államok mindegyike következetesen elzárkózik kivitelünk elől, elzárkózik más államok kivitele elől is s minden ország a saját termelése és fogyasztásában igyekszik feltalálni boldogulása alapját. Ezzel a körülménynyel t. Szövetségi Nagygyűlés Magyarországnak is és illetve a monarchiának is számolnia kell s az egyoldaluIag felépített ipari vámok mellett jövőben gondoskodni kell a mezőgazdaság1 hathatós védelméről is, ha azt akarjuk, hogy a nemzetközi versenyben mezőgazdaságunk megállja a helyét s a magyar mezőgazdaság fejlődését a jövőben biztosithassuk. (Helyeslés.) A vámügyi bizottság állásfoglalásának a közlésével szemben igen kevés ellentétes vélemény hangzott el, ezideig legalább, de ami elhangzott is, szükségesnek tartom, hogy arra pár szóval reflektáljak. (HaUjuTcl Halljuk!) A legfontosabb kifogások egyike, hogy a határozati javaslat agrár védvámjai túlságos magasak. Aki azonban a javaslattal kapcsolatos indokolást elolvasta s á ki a táblázatokat felütötte, specziáliter azt a táblázatot, amely a külföldi államok agrárvámjait tartalmazza, az első bepillantás után is meggyőződhetett arról, hogy a védekező államok között a monarchia agrárvámjai a legcsekélyebbek s hogy a monarchia vámvédelme más államokkal szemben védelemnek nem nevezhető és konstatálhatta azt is, hogy a vámügyi bizottság által javasolt vámvédelem nem magasabb, sőt igen sok esetben alacsonyabb, mint a ma védekező államok most érvényben levő védvámjai. Már most számithatunk-e mi arra, hogy ezen mostan védekező államok 1903-ban, a nemzetközi kereskedelmi szerződések megújítása idejében a most létező vámjaikat le fogják szállítani? Erre semmi körülmények között sem számithatunk, sőt amint a jelen viszonyokból következtetni lehet, ugy a kereskedelmi szerződések megújítása előtt feltétlen biztossággal be fog következni az, hogy mindenütt, ahol ma védekeznek, az agrár védelem még fokozatosabb mérvben érvényesül s mindenütt, ahol ma nem védekeznek, legalább oly agrárvédelmet fognak követelni, mint mi ma követelünk. Hogyha nem akarunk abba a ferde helyzetbe jutni, hogy vámjaink alacsonyabbak legyenek, mint a többi védekező államoké, ha nem akarjuk védtelenül kitenni mezőgazdaságunkat a keleti államok versenyének, akkor gondoskodni kell arról, hogy oly védvámokkal bírjunk, mint a nyugati államok. Kifogás alá esett a határozati javaslat azon része is, amely a minimál és maximál tarifa elvét állítja fel. T. Szövetségi Nagygyűlés, ez nálunk egy egészen ,uj eszme s megengedem, hogy a közvéleménybe még nem egészen, ment át. De tulajdonképpen mi különbség van a minimál és maximál és a mostani vámtarifák között? Semmi egyéb, mint az, hogy a minimál vámtarifa mellett teljes megnyugvással lehet arra nézve a gazdaközönség, hogy a szerződéses tárgyalásoknál a minimál vámtarifában megállapított vámvédelem a szerződésekben csökkentetni nem fog. Tapasztalatból tudjuk azt, hogy az eddigi kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknál a kormánynak nem lévén megkötve'a keze, sohasem tudtuk azt, hogy a szerződéses tárgyalásoknál, mily vám fog érvényesülni. S most megállapíthatnék az általános vámtarifa agrár vámtételeit akármily magasan, semmi biztosítékunk sincs arra, de nincs a -törvényhozásnak sem, hogy a mai rendszer

KÖZTELEK,

1900. MÁJUS HO 9.

alapján megállapított vámtételek érvényesittétnek-e ? Egyetlen egy biztosíték arra, hogy a vámvédelem a szerződések által csorbittatni nem fog, ha a minimál és maximál vámtarifarendszert állítjuk fel. S erre annál is inkább szűkség van, mert nekünk nemcsak a mi korín ányunkkar szemben kell védekezni s illetve az általa adható engedményeknek határt szabni, hisz bátran feltételezhetjük ez időszerint, hogy érdekeink a magyar kormány részéről a szerződések megkötésénél nem fognak feláldoztatni. Ezzel számolt is a vámügyi bizottság, de a szerződések megkötése nem a magyar kormánytól függ egyedül, hanem számolnunk kell a közösséggel, számolnunk kell az osztrák közvélemény követelésével és az osztrák kormány befolyásával. Mily hatalmas eszköz lesz a magyar kormány kezében egy minimál vámtarifa, amelyre támaszkodva mindig szembeszállhat ^ az osztrák kormány esetleges követeléseivel. A határozati javaslat követelményeivel szemben felállíttatott az a tétel is, hogy mi sokkal kisebb ország vagyunk, semhogy ily követelésekkel állhassunk elő a nemzetközi konczertben. Hogyha ez a tétel áll,- hogy há forgalmunk csakugyan jelentéktelen a nemzetközi forgalomban, akkor ez annak a bizonyítéka volna, hogy mi a külföldre kevéssé vagyunk ráutalva. S hogyha ez áll, akkor önmagától következik, hogy vámpolitikánkat függetlenebbül rendelhetjük bs, mint az az állam, amely reá van utalva a nemzetközi forgalomra. De csakugyan oly csekély-e a monarchiának a külforgalma? Ha méltóztatnak a munkálat erre vonatkozó adatait összevetni, azt fogják találni, hogy a monarchia külforgalma semmivel sem csekélyebb, mint Oroszországé. S Oroszország mégis teljesen független vámpolitikái követ, a legmerevebben elzárkózik, a nemzetközi forgalom növekedésénél többre becsülvén a hazai termelés és munka védelmét. De t. nagygyűlés, ép azért, mert mi kis állam vagyunk, — elfogadom ezt a tézist — feltétlenül szükséges, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi konczerthez, amely nekünk parancsolólag írja elő, hogy védekezzünk, hacsak nem akarunk a nemzetközi forgalomban nyílt terület maradni. Midőn azt látjuk, hogy az összes államok védekeznek és elzárkóznak, mi nyitott sorompóval álljunk a keleti államok ős tengerentúli államok forgalmával szemben? {Igaz. TJgy van) Felhozatott az is, — még pedig igen illetékes és nyomatékos részről —-hogy ez az állásfoglalás nem egyéb, mint a nagybirtok érdeke. Ennek az argumentumnak eredete németországi; ott a merkantil körök ugyanezen fegyverrel küzdenek az agráriusok ellen, midőn azt mondják, hogy a Bund der Landwirthe működése nem egyéb, mint a nagybirtok érdeke, mert a kisbirtokosnak nincs mit eladni, annak az agrárvámok nem képezik létfelté'elét. Ha az agrár-statisztikát figyelemmel kisérjük, akkor konstatálnunk kell,' hogy Magyarországon igen kevés a törpebirtok s a földbirtok 90%-a oly gazdaságokban oszlik fel, amelyek gabonafeleslegeket terme'nek. De nem szabad figyelmen kivül hagynunk azon körülményt sem, hogy az utóbbi évtizedben a nyerstermények forgalma jelentékenyen átalakult; nem a gabona, nem a nagy tömeg bir ma jelentőséggel a forgalomban, hanem a kisember által termelt termények : tojás, gyümölcs, szőlő, baromfi, ágytoll, stb. A forgalmi statisztika konstatálja, hogy a kisemberek által termelt termények azok, amelyek forgalma a nemzetközi forgalomban mind nagyobb jelentőségre emelkedik. Ha ezzel a ténynyel számolunk, akkor e felelt a kifogás felett bátran napirendre térhetünk, mert ennek semmi egyéb czélja nincs, mint a kívánatos egyetértést megbontani a gazdaközönségben s a fogyasztót szembeálli-

I

tani a termelővel s az inter duos ligitantes elvénél fogva a keletkező differenczia hasznát a spekulácziónak zsebre dugni. (Igaz. Ugy van 1) Felhozatott a határozati javaslattal szemben áz is, hogy sok oly kérdést ölel fel, a melyek nem függnek össze a tárgygyal; többi közt hogy csak kettőt említsek, az egyik a tőzsde kérdése, a másik az idegenek birtokvásárlási joga. Tegyük fel, hogy agrárvámvédelmünk azon mértékben érvényesül a kereskedelmi szerződésekben, amint mi kívánatosnak fogjuk jelezni. Ha azonban a nemzetközi spekuláczió továbbra is ugy virágzik, mint jelenben, akkor be fog következni az, amit sajnosan konstatálhatunk ma is ami szerény agrár vámvédelmünk mellett, hogy az agrár vámvédelem egyáltalán nem, vagy nem a kívánatos mérvben érvényesül. Ha megengedjük, hogy a különböző kedvezmények révén a spekuláczió, kihasználva a kedvező konjunktúrákat, a külföldi gabonát nagy mennyiségben felhalmozhassa, ezáltal épen a czentrális piaczokoa azok deczentrális hatásánál fogva, a gabona áralakulást befolyásolja, akkor bekövetkezik az az állapot, hogy a vámvédelem sohasem fog kellő mértékben érvényesülni, sőt lehet idő, mikor egyáltalán nem érvényesül. S miután a tőzsde nemzetközi intézménynyé fejlődött ki, egyoldalú megoldás volna, hogyha csak egyoldalulag védekeznénk a spekuláczió kinövései ellen. S most van az alkalom arra, hogy felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a szerződéses tárgyalásokkal kapcsolatosan a nemzetközileg felébredt gazdaközvélemény követelésének is eleget téve, biztosítékot szerezzen arra nézve, hogy a tőzsdék nemzetközi megegyezés alapján szabályoztassanak. S e tekintetben vannak is kilátásaink. Nemcsak mi követeljük a tőzsde rekonstrukcióját, de sokkal hatékonyabban követeli az osztrák közvélemény s biztos meggyőződésem, hogy rövid időn belül nem mi, hanem az osztrákok fogják rekonstruálni a mi tőzsdénket is, amint az őrlési engedélyt is nem mi, hanem az osztrákok törölték el.

Konstatálnunk kell azonban, hogy igen illetékes helyről a vámbizottság állásfoglalásával szemben, még pedig nem is mindig velünk egy nézeten levő oldalról, elismertetett az, hogy ez az állásfoglalás számol az összes érdekelt tényezők tényleges és jogos érdekeivel s illetve nemcsák a mezőgazdaság, nemcsak az ipar, de a kereskedelem jogos érdekeivel is. A különbség a jelenlegi állásfoglalásunk és az eddig követett vámpolitika között tulajdonképen csakis az, hogy ez az állásfoglalás nemcsak a kereskedelem felvirágzását, nemcsak az ipar védelmét kívánja — de a mezőgazdaságét is. S ez a mezőgazdasági védelem az, ami uj és szokatlan nálunk, ami ép ,a szabadkereskedelem elvén felépült eddigi irányzatnak a szemébe ötlik. Ámde, ha a magyar gazdaközönség e követelmény mellett következetesen kitart, ugy a siker reménye kecsegtethet bennünket, mert hatalmas szószólói vannak ez'irányzatnak nemcsak ebben az országban,, de Ausztriában is. Az osztrák gazdaközvélemény teljesen ugyan* azon álláspontot foglalja el mindezen kérdésekben, amelyet a magyar közvélemény. Már most képzelhető-e, hogyha a monarchiának legtekintélyesebb termelési osztálya felállít —. nem egyoldalú követelményeket,— de olyanokat, melyek neki ugyáTnazon mértékű; védelmet biztosítják, 'amelyet az iparnak már eddig is megadott, hogy ezek a követelmények ne érvényesüljenek is a gyakorlatban. De tovább megyek, maguk az osztrák ipari körök, amelyek eddig a magyar agrár követelményekkel sz3mben meglehetős elzárkózók voltak, ujabban határozottan irányt változtattak, sőt a legtekintélyesebb egyesületük a Verein der Oesterreichischen Industriellen állást foglalt a mellett, hogy igenis ő megadja Magyarországnak* a kivánt agrárvédelmet, de követeli Ausztria részére is a szükséges ipari védelmet,

37. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HO 9. A

magyar gazdaközvélemény, amint eddig sem zárkozott el az ipar szükséges védelme elől, ugy nem fog elzárkózni ezen javaslat s ezen nagygyűlés sem, de csak az esetben, hogyha megadatik a mezőgazdaság részére is a szükséges vámvédelem. Mert ha ez a védelem nem érvényesül, hogyha továbbra is kényszeríttetnék meghozni az egyoldalú áldozatokat az iparnak és védtelenül kiszolgáltatnék a mezőgazdasági termelést a nemzetközi versenynek, akkor elsősorban a magyar gazdaközönség követeli az önállósulást, mert akkor inkább a magyar ipar érdekében hozzuk meg az áldozatokat, mint a közösség tnvábbi fentartásáért. (Ugy van! Ugy van!) A nagygyűlés lesz hivatva megvetni azon alapokat mai ál'ásfoglalásával, amelyek irányadók lesznek nemcsak a vámtarifa je'en kidolgozásánál, de messze kihatólag a monarchia jövő vámpolitikájának az alakulásánál is. Attól függ tehát, hogy mily szilárd bázisát építjük fel mai határozatunkkal a jövő vámpolitikájának. Mert én hiszem, hogy azon az alapon, melyet felépítünk, megvetve lábainkat, a feltétlen sikernek nézünk elébe, mert nincs az az ellenvélemény, amelyet az igazság tárházából vett argumentumok halmazával ne tudnánk visszaverni és álláspontunkat igazán megvédeni, különösen akkor, hogyha az egész magyar gazdaközvélemény a nagygyűlés állásfoglalása mellett kitart s megnyilatkozik a jö őben is mindenkor, amikor arra alkalma van. Ajánlom a vámügyi bizottság javaslatát elfogadásra. (Hosszantartó éljenzés és helyeslés.) Gróf Zselénski Róbert: Tisztelt Szövetségi Nagygyűlés! Ritkán volt és lesz alkalma a szövetségi nagygyűlésnek egy tágabb körben közgazdasági, szűkebb körben pedig mezőgazdasági érdekeinket érintő fontosabb kérdésben határozni, mint jelenleg, midőn arról van szó, milyen legyen jövendő vám-és kereskedelmi politikánk a velünk csereviszonyban élő államokkal, továbbá milyen mérvűek legyenek vámjaink. Eddigi vámrendszerünk, melyet évek hosszú'sora óta támadok, abból állott, hogy mindazon czikkek, melyeket a mezőgazdák eladnak, kevés kivétellel, jóval kevesebb vámvédelemben részesülnek nálunk mint akár, Németországban, akár Francziaországban, akár, Olaszországban, tehát olcsóbbak, azon tárgyaknak legnagyobb része pedig, melyeket a gazdák vesznek, tetemesen nagyobb vámvédelemben részesülnek nálunk, mint a fönnemlitett három ország bármelyikében, tehát olcsóbbak. Ezt a vámpolitikát mindazon volt kormánypárti nemzetgazdák, kik a Matlekovics ur által képviselt rendszert támogatták, a szabad kereskedelemnek nevében védték. Hogy azonban ez elnevezés egy tudományos abszurdumnál nem egyéb, fölösleges részletesen bebizonyítanom. Mielőtt tovább mennék, szükségesnek találom kinyilatkoztatni, hogy miután Angolország kivételével, minden ország tudtommal teljesen szakított a szabad kereskedelemmel és miután, már Angliában is egy nagy párt azon fárad, hogy az anyaország gyarmataival egy közös védelem czéljából alakítandó vámuniót létesítsen; a szabad kereskedelmi rendszernek alkalmazása jelenleg még vita tárgyát sem képezheti. Tehát akarva, nem akarva, kereskedelmi rendszerünk jövőben a nemzeti termelés védelme alapján kell hogy álljon, mert ez képezi többé-kevésbé Németország, Olaszország, Oroszország, Oláhország, Szerbia, Törökország, egyszóval minden szomszédunk, azonkívül a legtöbb többi állam kereskedelmi politikájának alapját. Részemről, a kényszerhelyzeten kivül, azért is hajlok az arányos vámvédelem felé, mert a politikai eldaraboltsággal alig egyez-

tethető össze a szabad kereskedelmi rendszer, vámuniók pedig, mint látjuk, nem igen tudnak létrejönni. Rubinek Gyula titkár urnák, nagy szorgalommal és szakismerettel összeállított munkája, a nemzeti termelés védelme alapján, tehát, véleményem szerint, a helyes alapon áll. Ézért vagyok bátor azt az igen tisztelt szövetségi nagygyűlés szives pártfogásába a legmelegebben ajánlani. A nevezett munkában csak a mezőgazdasági termények vámjairól van szó, mert az ipar termékei eddig is meglehetősen magas vámvédelemben részesültek. Ha azonban az_ ipar e védelmet még fokozva látni szeretné, ez" ellen véleményem szerint, az OMGE. részéről semmi kifogás nem fog emeltetni. Megengedem, hogy egy ilyen vámvédelmi rendszer a városi lakosságnak azon részét, melynek érdekköre nem érintkezik a gazdák vagy iparosok érdekkörével, ideiglenesen sújtani fogja. De ezen, reájuk háramló hátrányt azzal lehet jóvá tenni, ha a fokozott vámbevételekkel, vagy azoknak egy részével apasztjuk a városi lakosságot sújtó fogyasztási adók mérvét. Visszatérve tárgyamhoz, hogy csak egy czikkről, a legfontosabbról szóljak, az eddigi 1 frt 50 kros, illetőleg 50 kros buzavám, 3 frtra terveztetik. Ez nem sok, tekintetbe véve, hogy a német buzavám 5, illetőleg 3 márka 50 pfennig, a franczia buzavám 7 frank, mindkét államban pedig, nincsen kizárva, hogy e vámok még emeltetni is fognak. Noha köztudomásu, mégis jónak találom ismételni, hogy egy 3 frtos buzavám annyit jelent nálunk, mint egy, a jelenleginél 2 frt 50 krajczárral magasabb búzaár. Ha tehát az utolsó vám- és kereskedelmi szerződésekben kikötöttünk volna, mint a hogy annak idején követeltem, egy minimális 3 frtos buzavámot, akkor jelenleg búzánkat 8 frt 50 kr. helyett hozzávetőleg 11 frtért adnánk el. Hogy ez az árkülönbözet mit jelent Magyarország és Ausztria gazdáinak, de nemcsak Magyarország és Ausztria gazdáinak, hanem majd oly mérvben e két állam iparosainak, kik a gazdák fokozottak vásárló képességében egy biztos és egyre többet abszorbeáló piaczra tettek volna szert, ezt fölöslegesnek tartom bővebben fejtegetni. Ha sikerül nekünk törvényetittetni egy 3 frtos buzavámot és megszüntetni mindazon visszaéléseket melyekkel az anti-agrár kormányok az agrárvámokat kijátszani engedik, nevezetesen a fedezetlen határidőüzleti játékot, a kikészitési eljárást, a vámhitelezést, a szabadraktározást, a külföldi terményeknek adott tarifakedvezményeket, miután Ausztria-Magyarország már nem exportál búzát, sőt évek óta búzát importál, akkor búzánk okvetlen mindenkor 3 frttal lesz drágább mint búzája annak az export államnak mely vámterületünkhöz legkedvezőbben fekszik tehát jelenleg, mint mondtam, 11 frt lenne nálunk a buza ára. Alig hiszem, hogy legyen gazda, ki ezt ne kivánná. Ehhez, azonban, két dolog szükséges. Először egyhangúlag kell csoportosulni az OMGE. által helyesnek nyilvánított vámpolitika körül és annak megvalósítását egyre szükséges követelni, mert az egyetértésben rejlik az erő meg a siker. Másodszor követelni kell, hogy a vám-és kereskedelmi szerződéseink tárgyalása alkalmából, a nemzeti munka védelmére alapított irány karoltassék föl, a kereskedelemügyi minisztérium részéről, mert ezen minisztérium falain belől fognak, a közel jövőben, a gazdák érdekeiket érintő legfontosabb kérdések eldőlni. Két héttel ezelőtt, a budget tárgyalásakor fölszólaltam a Főrendiházban és egyebek között üdvözöltem a kormányt abból az alkalomból, hogy végre valahára megszüntette az őrlési kedvezményt és kimutattam szükségét annak, hogy a vám- és kereskedelmi szerző-

dések lejártakor mezőgazdasági érdekeinket is védő méltányos vámokat törvényesítsünk. Fejtegetéseimből következett, hogy most már e védvámok teljességükben fognak hatni, ha a vámokat kijátszó faktoroknak működését elhárítjuk, mert megszűntünk búzában, rozsban tengeriben export vámterületet képezni, sőt gyengébb termésű években már meglehetős importra is szorulunk e czikkekben. És ezekre mit válaszolt nekem a kereskedelemügyi miniszter ur. Az őrlési kedvezmény megszüntetésére azt mondta: „Én a magam részéről nem csinálok titkot abból, hogy az őrlési forgalom megszüntetését károsnak tartom", tehát a kereskedelemügyi miniszter ur szerint kár háramlik az országra abból, hogy 1900. jan. 1 je óta az 50 kros szerb és 1 frt 50kros román buzavám érvényesülni kezd, hogy ennek következtében azóta emelkednek is nálunk a gabonaárak, daczára annak, hogy a gabonatőzsdén mindenható, úgynevezett kartell malmok minden lehetőt megtettek arra, hogy lehetetlenné tegyék az árak emelkedését és daczára annak, hogy olyan, a vámokat kijátszó faktorok, mint a vnmhitelezés, szabadraktárak, kedvezményes tarifák és fedezetlen határidőüzleti játék még mindég érvényesitik vámkijátszó befolyásukat. Megengedem, hogy a világpiaczok áremelkedése is tekintetbe veendő, de tagadhatatlanul nagyot használt nekünk gazdáknak az őrlési kedvezmény megszüntetése, az úgynevezett kartellmalmokat pedig egészséges irányba terelte, példa reá a finomlisztexport czéljából nemrég alakult szövetkezet létesülése. Arra a megczáfolhatlan tételemre pedig, hogy az árpától eltekintve, megszűnt AusztriaMagyarország évek óta gabonanemüekben t xport területet képezni, a következőleg nyilatkozott a kereskedelemügyi miniszter ur: „Ne méltóztassék azt hinni, hogy mi bezárt terület vagyunk és leszünk. Ez elő nem fordul, a gabona- és lisztforgalom tekintetében sem. De hogy ma még nem vagyunk, azt már adatokkal bizonyíthatom. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy eltekintve a gabonakiviteltől, mely nem jelentékeny az Osztrák-Magyar Monarkiából — tehát nemcsak Magyarországból — csak lisztben 1895-ben 1.392 000, 1896ban 354,000, 1897-ben 987,000, 1898-ban 771,000 és 1899 ben 1.132,000 mm. vitetett ki" .Tehát jónak látta a kereskedelemügyi miniszter ur nézeteinkkel merőben ellentétes álláspontjának védelmezése szempontjából, a statisztikának csak kiviteli tételeire hivatkozni. Természetes, hogy malmaink exportálnak lisztet külföldre, máskép jogczimük sem lett volna az őrlési kedvezményhez. De ebből még nem következik az, amit a kereskedelemügyi miniszter ur állitolt, hogy Ausztria Magyarország export vámterületet képez gabonanemüekben. Elősorolta mennyi lisztet vittünk ki évenkéntidé daczára ismételt közbenszóló figyelmeztetésemnek, egészen ignorálta, hogy importálunk is lisztet, főkép pedig búzát és ha a behozott mennyiségből levonjuk a kivitt mennyiséget, még mindég többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk, tehát importra szoruló vámterületet képezünk. Miután nagyon fontos, hogy gazdatársaim tisztába jöjjenek ez érdekeinkre fölötte életbe vágó kérdéssel, újra összeállítottam az alábbi rövid kimutatást: Év

Behozatal. Buza tiszt Rozs m é t e r m á

z

Tengeri s a

1897.

j'gg^'ggf

27,296 1.749,676 2.311,906

1898.

f'915'568

33..747 2.285,552 6 651,684

1899.

1 731* 4^4

10>450

206>191

1.649,456

34. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

Év

Buza m é

1897.

281,688

1898. 1899.

29'003

t

Kivitel. Liszt e r

736:805

Rozs m á

:

KÖZTELEK, 1900.

Tengeri

1,355

188,535

4,474

30,245

6,350 33,694 i.iS;ell 'Behozatali 5'Ihlet. ti Év Buza—liszt Tengeri RmZS á 1897. 1.587,807 1.748,321 2.123,371 1898. 3.174,354 2.281,078 6.621,439 1899. 1.321,183 199,841 1.515,762 É kimutatásból megczáfolhatlanul látható, hogy nemcsak búzában és lisztben, hanem még rozsban és tengeriben is, jó és rossz termésű évben egyaránt, import vámterületet képezünk, tehát a vámoknak, nagyságuk mérvébén teljesen hatniok kell, kivéve, ha részben ki nem játszatnak a már többször emiitett faktorok által. A tárgyalás alatt álló vámjavaslatban, a nemzeti munka védelmén kivül, még egy igen fontos elv foglaltatik. Ugyanis, ha lényeges, a parlamentáris ellenőrzés szempontjából, a maximális és minimális vámtételeken alapuló vámtarifarendszer más országokban, kétszeresen nagy horderejű lesz-e rendszer törvényesítése nálunk, hol két kormány és közös miniszterek, két parlament és egy delegáczió, tehát két faktor helyett öt működik közvetve, közvetlenül közre a kereskedelmi szerződések kötésénél, döntőleg, pedig a közös külügyminiszter. Föl is lett áldozva a múltban a magyar bor, a hármas szövetség egyik tagja Olaszország kedvéért, biztosítva lett Szerbia, Oláhország barátsága 50 kr.-os buza-, illetőleg disznó - vámokkal. Mindég a magyar gazdák, kiket képviseltek, mint láttuk Matlekovics és társai, fizették meg árát a duzzogó szomszédok politikai jóakaratának. {Igaz. Ugy van.) Maximális és minimális autonom vámtarifatételek alapján, az ilyen, kiterjedt érdekeket egy tollvonással megsemmisítő eljárás, ki van zárva. A parlament, vagyis nálunk a parlamentek, miután a közös vámterületről van sző, meg fogják határozni az autonom vámtarifáknak maximális és minimális tételeit, ezeken belől pedig, megkötendi a külügyminiszter az esetleg szőnyegen lévő állammal a szerződést és ezt, beczikkelyezés ezéljából átnyujtandja a parlamenteknek. Mielőtt befejezném fölszólalásomat, szükségesnek tartok két példát idézni, hogy bebizonyítsam mennyire hat fejlödőleg egy a nemzeti munka védelmére alapított kereskedelmi politika. Francziaország évekig búzában importterületet képezett. 7 frankos vámjai annyira serkentették búzatermelését, hogy most, jó termések idejében még fölöslege is van búzában, tehát búzát exportál. Amerika még egy évtizeddel ezelőtt iparterményekben nagymérvű import vámterületet képezett. Jelenleg a majdnem prohibitiv vámpolitikája következtében nemcsak az iparnak számtalan terén találkozunk világszerte az amerikai konkurrencziával, de ez ország annyira és oly rohamosan meggazdagodott, hogy már polgárai a következőkre is képesek. A minap ugyanis olvastam a Standardban, hogy Walker és Mac Cleary urak, egy amerikai tőkepénzesekből álló konzorczium képviseletében, mely szeretné a Szent-Pétervárról Odesszáig tervezett vasút építését elnyerni, útnak indultak, hogy részt vegyenek a mondott vasútépítésnek ajánlati tárgyalásain. Ha sikerül a konzorcziumnak megkapni a vasút építését, melynek költségei hozzávetőleg kilenczven millió dollárra tehetők, akkor nemcsak a fölhasznált anyagnak legnagyobb része amerikai származású lesz, irja az idézett újság, hanem még amerikai munkások is fognak nagy7'169

ÁPRILIS HÖ 28.

mérvben a mondott vasút építésénél fölhasználtatni. Tehát a nemzeti munka védelemének érvényesítése, maximális és minimális tételeken alapuló autonom vámtarifa utján, legyen minden magyar és osztrák gazda és iparos jelszava, mert bármennyire iparkodjanak a tőzsdei körök ós az azokkal rokonszenvező lapok az ellenkezőt bebizonyítani, egy az érdeke, e fölötte fontos kérdésben ugy a magyar embernek, mint az osztráknak, ugy a gazdának mint az iparosnak és ha a magyar és osztrák Matlekovicsék egy a tőzsdei, vagyis nagyobb részt parazita érdekeket képviselő éket akarnak a mezőgazdaság és ipar, Ausztria és Magyarország közé verni abban a reményben, hogy képesek lesznek a tévútra vezethető tényezőket a mezőgazdaság ellen, partikuláris czéljaik érdekében kijátszani, világosítsuk föl érdektársainüat ez eljárás valódi irányáról és ne engedjük meg annak sikerülését. (Zajos éljenzés és taps.) Baross Károly : Tisztelt Nagygyűlés. Röviden egy kérdéshez fogok szólani és ez a buza vámja. — Évtizedeken át a magyar mezőgazdák azon helyzetben voltak, hogy buzájukat annyival olcsóbban voltak kénytelenek eladni, amennyi költségbe került Magyarországból a buza kivitele a közös vámterületen kivül. Őméltósága Zselénski Róbert gróf ur éles és világos statisztikával bebizonyította azt, amit évek óta hangoztatunk, hogy a közös vámterület és Magyarország is megszűnt buzakiviteli állam, buzafelesleget' termelő állam lenni. Amint ezt konstatáljuk t. Nagygyűlés, előtérbe lép azonnal a magyar gazda azon joga, hogy gabonáját épp oly áron adhassa el, mint a franczia és a német gazda. Előtérbe lép pedig ezen joga azért, mert azok a nyugati államok sokkal közelebbről kapják a tengerentúli versenyt, mint mi s amint a mi búzánk nincs kiviteli kényszer alatt hogyha csak kicsit védjük, akkor lesz ára ugy, mint a külföldi búzának van. Nekünk elsősorban a búzát kell védeni s megakadályozni azt, hogy a magyar piaezokra kedvezőbb föltételek mellett jöhessen be idegen buza, mint az a nyugati piaezokra eljuthat. És itt akkor,, amidőn a gabona védelmével foglalkozunk, számításokat kell tenni arra nézve, hogy mi legyen a byza vámja. T. Nagygyűlés, én magasabb vámokat hozok javaslatba, mint amelyekről eddig szó volt. Miért? Azért, mert ha csak annyi vámot állítunk föl mondjuk a keleti országokból be jövő buza ellen, amilyeneket a külföldi országok követelnek, akkor tekintettel arra, hogy a keleti gabona hozzánk sokkal könnyebben, sokkal olcsóbban bejut, mint akármelyik nyugati piaezra, az a buza hozzánk jön át és nem a nyugati piaezokra. Nekünk tehát a legmagasabb nyugati buzavámhoz legalább annyit kell hozzáadni, amennyibe kerül a buza kiviteli költsége Magyarországból a külföldi piaezokra. Ma a nyugati államok legmagasabb vámja pl. Francziaországban 2-80 frt, a mi kiviteli költségünk 70 frt; az én szerény véleményem szerint tehát a magyar gazdaközönség a minimális vámtarifában 4*50 frt vámot joggal megkövetelhet. {Igaz. Ugy van) Mivel előreláthatólag a jövő vámpolitikájában a külföldi államok a mainál magasabb vámokat fognak fölállítani, a maximális tarifát ugy kell megállapítani, hogy a jövő kereskedelmi szerződés és alkuvások esélyeivel számolva, kormányunk az uj helyzetre való tekintettel is megvédhesse a magyar gazdaközönséget. Ezért óhajtandónak tartom, hogy a maximális buzavám 5"50 frtban állapíttassák meg és erre vonatkozólag van szerencsém határozati javaslatomat a következőkben a t. Nagygyűlés elé terjeszteni. „Mondjaiki a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Nagygyűlése, hogy : 1. a mezőgazdasági termények vámját oly magasan kivánja a jövőben megállapítani, hogy azok egyenlőek legyenek a külföldi

743 importáló államok legmagasabb vámja és a Magyarországból a külföldi piaezokra való kiviteli költségekkel; 2. kiválólag a buza vámját, a minimális tarifában 4 frt 50 kr.-nak, a maximális tarifában 5 frt 50 kr.-nak óhajtja." {Helyeslés) Gr. Dessewffy Aurél elnök : Baross tagtárs ur határozati javaslatát talán a részletes tárgyalás alkalmával vitathatná meg a Nagygyűlés. {Helyeslés) S most mielőtt az általános vitát befejeznénk, még Marton Andor urkérszót. Marton Andor: T. Nagygyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a javaslathoz néhány szóval hozzászólhassak. Előrebocsájtom azt, hogy a határozati javaslatot tanulmány tárgyává tettem s elmondhatom azon egyéni meggyőződésemet, hogy a munka minden részében kitűnően van megszerkesztve s oly alapos indokolással ellátva, hogy azért az egész magyar gazdaközönség hálával lehet eltelve ugy a vámügyi bizottság, mint annak előadója Rubinele Gyula iránt. {Igaz. Ugy van!) Bátor vagyok kikijelenteni, hogy általánosságban EZ egész határozati javaslatot elfogadom s néhány megjegyzést a részleteknél fogok tenni. Méltóztassék azonban megengedni, hogy egy megfigyelésem eredményéről számolhassak be a nagygyűlésnek. {Halljuk. Halljuk) -Mikor a javaslat megjelent a szak- és napilapok foglalkoztak ezen kérdéssel, de a legnagyobb felületességgel tették bírálat tárgyává ezen javaslatot, felületességgel azok is, amelyek dicsérőleg s azok is, amelyek gáncsolólag Ítélték meg e munkálatot. Hogy a gáncsoló lapok mily felületesek voltak, kitűnik abból, hogy nem indokolták meg véleményüket s itt felhozom a .Közgazdasági Híradót" {derültség, egy hang: élezlap), mely támadta az egészet a nélkül, hogy érvet tudót volna ellene fölhozni, óva intve a magyar gazdaközönséget, hogy a , Köztelek*-tői óvakodjék, de nem mondja meg, hogy miért. Még többet tudnék fölhozni a lapok közlésének felületességéről, de csak egyre terjeszkedtem ki és ez a „Hazánk", amelynek czikkirója is azt a hibát követte el, hogy ö agrár szempontvette vizsgálat alá a javaslatot s azt mondta, hogy ez az agrárok kívánsága, holott, szerény meggyőződésem szerint s ezt különben előttem gr. Zselénszki is kifejtette, ez a javaslat nemcsak a mezőgazdasági éredekeket védi, de védi az ipart és egyáltalán az egész belföldi termelést. Ép azért azt hiszem, hogy a mai vámközösségi elv alapján jobbat, mint ez a határozati javaslat, véleményem szerint előállítani nem lehet. Áttérve igért megjegyzéseimre, a határozati javaslat azt mondja, hogy a kormánynak a felveendő szerződéses tárgyalásoknál állategészségügyi egyezméryeket Svájczczal, Németországgal és Francziaországgal kell kötnie. Én a kormány kezét ebben megkötni nem tartom helyesnek, mert miért ne kössön a kormány más államokkal, esetleg Angliával is, állategészségügyi egyezményt, ha annak szüksége forog fenn, vagy ha odavaló kivitelünk elé megnyílnak a piaczok. Én nem irnék elő semmiféle követelményt, hanem ezt a kormány belátására biznám. A másik megjegyzésem a vámunióra vonatkozik. • Ez gyönyörű szép elv, de annyira ideális, hogy túlságos ideális voltánál fogva ezzel tulajdonkép foglalkozni szinte felesleges. E helyett azt volnék bátor proponálni, hogy ne egy vámunió eszméje, de a hármas szövetségben lévő nemzetek közötti gazdasági unió kérdése vétessék fel ugy, hogy ez a három ország egymásnak nemcsak hadászati szempontból, de gazdasági tekintetben is szövetséges társa legyen ugy, hogy oda törekedjék mindegyik, hogy egyik a másikat gazdasági tekintetben is nagygyá tehesse. Bátor vagyok végül azt az indítványt előterjeszteni, hogy a Nagygyűlés fejezze ki köszönetét és háláját a vámügyi bizottságnak és ennek jeles előadójának Rubinek Gyulának

744 azon nagyfontosságú és értékes munkáért, amelyet végzett és oly kitűnő indokolással látta el ezen határozati javaslatot. (Helyeslés.) Eudnyánszky Titusz: T. Nagygyűlés. Méltóztassék megengedni, hogy a Barsvármegyei gazd. egyesület nevében, mint annak kiküldöttje kifejezzem, hogy tisztelettel és hálával vetté egyesületünk a szétküldött fontos és nagyterjedelmü munkálatot, amely a magyar gazdaközvélemény s Magyarország gazdasági viszonyainak fölvirágoztatásának a jövendőben leendő biztosítását tűzte ki czéljául. Szóval már kifejeztetett, ez az elismerés és köszönet, nem mulaszthatom el azonban, hogy magam is kifejezzem ezt és kérjem á t. Nagygyűlést, hogy azt jegyzőkönyvbe foglalni méltóztassék. (Helyeslés.) A Barsmegyei gazdasági egyesületnek a felállított vámtételekre egyéb megjegyzése nincs, minthogy a gyapot vámja 4.50 frtról 7 frtra való emeltessék. Indokolja egyesületünk e kérelmét azzal, hogy a nyers gyapot hazai gyapjutermelésünk kárára a gyapjúszövetek készítésénél mindinkább tért foglal s a gyapot bekeverése által Magyarország gyapjutermelésé-l: nek oköztatik kár. Ajánlom a gyapot vámjának 7 frtra való felemelését. (Helyeslés.) Szemere Huba : Előrebocsájtom t Nagygyűlés, hogy nemcsak Pest vármégye, de az egész Magyarország gazdaközönsége részéről meghajtom zászlómat EubineTc Gyula elaborátuma előtt. Oly alaposan és oly helyes szempontokból ítélte meg ez az elebaráfum a kérdést, hogy én megvagyok róla győződve, hogy az egész Magyarország gazdáközönsége egyhangúlag el fogja fogadni azt. De midőn ezen elismerésemet kifejezem, nem birom megtagadni magamtól, hogy fel ne szólaljak egy oly tárgyban, amely előadó fejtegetésének idejét jó részben egészen igénybevette ós ez a külön és közös vámterület kérdése. Én nem tartóm helyesnek és szerencsés résznek azt, amely oly nagyon erősen kiemeli, hogy nekünk közös vámterületen kell élnünk. Lánczy Leó eléggé hivatott egyéniség arra, hogy megkérdezzük tőle, vájjon nagy veszedelemnek tartja-e ha Magyarország külön vámterület elé fog lépni. Magyarországra az előzetes átmeneti időszakot kivéve egyáltalán nem kell attól tartani, hogy veszély rejlik abban, hogyha a külön vámterület inauguráltatik. És én túlhaladott álláspontnak tartom azt, hogy kiemeljük a közös vámterületet mint olyat, amely nélkül Magyaország létfeltétele meg volna rendítve. De ez nem is oly kérdés, amely tőlünk függne, bisz aki a dolgok mélyébe beletekinteni tud, az tudja, hogy ezek a vámügyi kérdések miképpen intéztetnek el. De van nekünk egy hatalmas szövetségesünk, ez pedig Ausztria, — ,az Isten éltesse sokáig, — mert megvagyok róla győződve, hogy rövid idő alatt a külön vámterület terére fogunk lépni. Nem akarom, hogy elmúljék e nap anélkül, hogy e hangnak kifejezés ne adassék, én a magam részéről legkevésbé félek attól, hogy Magyarországban az önálló vámterület valaha létre ne jöjjön. (Helyeslés.) Ez az egyik dolog, a másik pedig amit említeni kívánok, a következő: A szabad kereskedelem időszakának elmultával végre mi is a védvámok álláspontjára lépünk. Én meg vagyok győződve róla, hogy ez ellen még a vezető körök sem fognak nagy akcziót kifejteni, hisz végre is magában a levegőben van ez a kérdés s a helyzet parancsoló kényszere hozza azt, hogy mi többé azt a régi szabad kereskedelmi irányt, amelyet eddig folytattunk, továbbra nem folytathatjuk, mert az a rendszer, a melyet Ausztria-Magyarország eddig folytatott, mindég Magyarország rovására, nem is az a rendszer, amit tulajdonkép a mi kormányaink is keresztül akartak vinni,t Ez a rendszer egy folytonos engedmények rendszere, a szabad kereskedelmi rendszernek a megörökítése vagy folytatása. Mert hiszen csak méltóztassék

K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS HO 2. venni, hogy a tarifális kedvezmények a határszéli forgalomból eredőleg, a szabad raktár ős az őrlési engedély kedvezményei és a legtöbb kedvezményeket nyújtó vámszerződések is micsoda, ha nem egyéb, mint egy kicsit gyengébb alakban inaugurált szabad kereskedelmi politika. (Egy hang titkos politika.) Igen, titkos, különös akkor, mikor Ausztria-Magyarország és Németország megkötik az egyezményt és későbben az ebből folyó előnyöket mind elveszti a monarchia az által, hogy a legtöbb kedvezményeket nyújtó szerződésekkövetkeztében magunkat tökéleiesen kiszolgáltatjuk. Én tisztelt Nagygyűlés, meg vagyok róla győződve, hogy Magyarország közvéleményét akkor fogjuk helyes irányba terelni, hogyha ezen határozati javaslatot elfogadjuk, és én pusztán csak abból a szempontból szóllaltam fel, hogy a külön vámterület eszméjéről itt szó essék, mert én éppen nem őrü'ök a közös vámterületnek S a külön vámterület, meg vagyok győződve, hogy nem ami erőnkből, de az osztrákok erejéből folyó;lag ugy is be fog hamarosan következni. Ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. iSághy Gyula: Röviden bátor vagyok előttem szóló és a torontálmegyei kiküldött ur fölszólalásaira reflektálni. Magam is helyeslem, hogy ne hansulyozzuk azt, hogy közös, vagy külön vámterület szempontjából alkotjuk meg ezen vámtarifákat; akár az egyik, akár a másik alapra; helyezkedünk, mindkét esetben a magyar termelést hatályosan kell megvédeni és mindkét esetben kielégítő eszközt nyújtani. Kissé aggályom volt Eubinek fölszólalása elején, mikor túlságosan kidomborította a közös vámterületnek a szükségességét, de fölszólalása végén megnyugvást találtam fölszólalásában, mert kidomborította, hogy igenis lehetnek oly körülmények, mikor a külön vámterület mezőgazdasági érdekeink megvédése szempontjából is előnyösebb, mint a közös vámterület. S mondhatom, hogy a múltban követett vámpolitika juttatott oda, hogy a külön vámterületet feltétlenül szükségesnek mondották fölállitani, mert kétségtelen az, hogy az eddig a múltban követett vámpolitika oly hátrányos volt Magyarország mezőgazdasági érdekeire, hogy ezzel szemben a külön vámterület feltétlenül előnyösebb. {Igaz, ugy van) Azért t. Nagygyűlés a vita keretén kivül kell hagyni az egész kérdést, hanem erre való tekintet nélkül teljesen hozzájárulhatunk az előterjesztett határozati javaslathoz. Tisztelt barátunk a Torontálmegyei gazd. egyesület részéről fölhozott két kérdést. A vámunió kérdését,, amelyet ő opportunusnak jelzett és a közép-európai vámuniót hangoz-, tatta. Ez a határozati javaslatban nincs benne, de én azt hiszem, hogy a középeurópai vámunió kevésbbé utópisztikus, mint a hármas szövetség vámuniója. Sokkal nehezebb ezen államokban a vámuniót létrehozni, amelyeknek a tengerentúli versenynyel szemben azonos ős közös érdekeik vannak s amely sokkal kevésbbé lesz utópisztikus. Kérem a t. barátunkat, hogy álljon el e követeléstől és ne bontsuk meg azt a harmóniát, amely köztünk fenforog. Ép igy vagyok az ő állategészségügyre vonatkozó nézetével is; hogyha kizárná a határozati javaslat, hogy nem lehetne a kormánynak állategészségügyi egyezményt kötni egy álammal sem, akkor hozzájárulnék, de mikor az van itt mondva e javaslatban, hogy Németországgal, Svájczczal stb. állategészségügyi egyezmények köttessenek, egy szó sincs arról, hogy a kormány más államokkal is ne köthessen egyezményt. Hisz minden egyes vidéknek lehetnek különleges specziális érdekei az országban, amelyekért küzd azon vidék gazdasági egyesülete, de az egész magyar mezőgazdaság közös érdekei érvényre juttatásánál együttesen és igy összhangban kell működni. Es épen azért a Pozsonyvármegyei gazdasági egyesületnek szintén volnának spe-

35. SZAM.

IO-IK

ÉVFOLYAM.

cziális kívánságai, de ezeket azért sem akarjuk itt fölhozni, mert azok specziális érdekek s az általános érdekek keretén belül megkaphatják a maguk védelmét s azért nemcsak a magam, de a Pozsonymegyei gazd. egylet nevében is teljes csatlakozásomat jelentem ki a határozati javaslathoz. {Helyeslés.) Marton Andor: Sághy képviselő ur szives volt csekélységem által fölhozottakra kiterjeszkedni s én kénytelen vagyok néhány perezre kérni még a Nagygyűlés figyelmét az általános vita bezárása előtt szavaim félremagyarázása czimén. Én ugy fejeztem ki, hogy kívánatos a hármas szövetség vámuniója, de hogy a kötendő szerződések ezekkel az államokkal oly módon kontempláltassanak, hogy azok gazdaságilag ezen országok fölsegitésére és gazdasági megerősödésére vezessenek. Gróf Dessewffy Aurél elnök: Mielőtt az általános vitát bezárnám és a részletekre térnék át, gróf Károlyi Sándor ő excellencziája kiván szólani. {Halljuk! Halljuk !) Gróf Károlyi Sándor : Nem a tárgyhoz kívánok szólani. — Be kell ismerni, hogy-ez a munkálat igen alaposan van elkészítve s ezt meg is kell mondanunk annak, aki ezt csinálta. Mindenki elismeri azt, hogy ez a nagy munka kimerítően és alaposan tárgyalja jövő vámpolitikánkat és ez érzelemtől áthatva indítványozom a Nagygyűlésnek, hogy a munkálat elkészítéséért előadó urnák jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét és háláját. {Helyeslés.) Gr. Dessewffy Aurél elnök: A Nagygyűlés határozatakép kimondhatom, hogy a munkálat elkészítéséért Eubinek Gyula a Szövetség titkárának a Nagygyűlés elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg nyilvánítja.] Most áttérhetünk a részletes tárgyalásra; erre nézve proponálom, hogy pontonként olvastassák fel a javaslat. (Helyeslés.)'] Szövetség titkára röviden jelzi, hogy időközben részint a közgazdasági szakosztályban, részint a végrehajtó-bizottságbán módosításokat szenvedett a javaslat, e módosítások szét vannak osztva a kiküldöttek között. Olvassa a 1—4. pontokat, melyeket a Nagygyűlés változatlanul elfogadott. Az 5. pontot Hertelendy Ferencz az alábbi szöveggel kívánja kiegészíteni. „Az uj vámszerződés kötésénél mindkét fél magára vállalja az amerikai lóhere és luczerna és az amerikai zsiradékok behozatalát a közös vámterületre megnehezíteni, sőt esetleg teljesen meg is szüntetni." Szemere Huba, Sághy Gyula és előadó felszólalása után a szövetségi nagygyűlés az indítványban foglaltakat helyeselvén, azt a vámügyi bizottsághoz utalja azzal, hogy azt a határozati javaslat szövegébe beilleszsze. A 11-ik szakasz a) pontjánál dr. Csillag Gyula indítványára a pont utolsó sorában ^„állami felület alá helyezi" kitétel helyett .állami felügyelet és állandó ellenőrzés alá helyezi* kifejezést vesz be a javaslatba. Gr. Dessewffy Aurél elnök: javaslatba hozza, hogy a buzávám tekintetében Baross Károly által beadott indítvány felett határozzon a Nagygyűlés. Baross^ Károly ugyanis a vámügyi bizottság által megállapított vámtétellel szemben javaslatba hozza, hogy a buza minimál vámja 4.50 frtban, a maximál vám pedig 5.50 frtban állapíttassák meg. Szemere Huba: Igazat ád Baross Károlynajj, hogyha Magyarország búzatermelését mmden oldalról védeni akarja, ezt csak a legmagasabb vámok mellett teheti. Erre vannak példáink, okulhattunk a franczia vámszerződés esetéből, amelynek maximál és minimál vámjai vannak s Francziaország oda jutott, hogy búzából és lisztből belszükségletét fedezte és exportra szorul. Szóló meg van győződve arról, hogy minél magasabb vámtételeket alkalmazunk, annál hamarább fog bekövetkezni az eset, hogy í Magyarország export-állammá' lesz.

35. SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M . Osztja azt a nézetet, hogy esetleges alacsonyabb buzavámok a szerb és román buza bqözönlését fogják előidézni. Szerinte a Baross által javasolt minimál és maximál vámtételek még nem is elég magasak. Gróf Dessewffy Aurél elnök kimondja a nagygyűlés határozataként, hogy Baross Károly indítványát a buza vámtételeinek felemelésére nézve a nagygyűlés egyhangúlag elfogadja, A szövetség titkára előterjeszti a, Barsvármegyei gazd. egyesület indítványát a nyers pamut vámtételének 7 frtra való felemelése tárgyában. A Nagygyűlés a pamut maximál vámját a vámügyi-bizottság által javasolt 4.50 frtos tétel helyett egyhangúlag 7 frtra emeli fel. A vámügyi bizottság által javasolt többi vámtételekhez a Nagygyűlés egyhangúlag hozzájárult. Szemere Huba: a korpa, maláta-csira, olajpogácsa s általában az erőtakarmányok vámtételeinek fölemelését javasolja, mert e takarmánynemüekből nagy kivitelünk van s állattenyésztésünk fejlődése függ attól, hogy minél kevesebb vittessék ki. Előadó fölszólalása után a nagygyűlés a Szemere Huba által fölvetett indítványt a vámügyi bizottságnak adja ki azzal, hogy az összes abraktakarmányokra vonatkozó magasabb vámtételeket állapítson meg. Földmivelők Országos Egyesülete, Bujanovics Sándor : Tisztelt Nagygyűlés! Tán méltóztatnak tudomásával bírni annak, hogy a mai napra van összehiva a Földmivelők Országos Egyesületének megalakulása czéljából is egy gyűlés. Én, aki az összehívó uraknak intenczióját nem ismerem s az ott előterjesztendő alapszabályokat sem ismerem, tartózkodni kívánok ez alkalommal minden bírálattól. De ez a tény maga, hogy a Földmivelők országos egyesületének megalakítása terveztetik kell, hogy gondolkozóba ejtsen kell, hogy arra ösztönözzöm, hogy a magunk részéről szükséges lépéseket megtegyük. Én akként gondolkozom és ugy szeretném látni, hogy minden megyében a gazdasági élet vezetője a megyei gazdasági egylet legyen. (Helyeslés.) Ezt azonban csak akkor lehet teljesen elérni, hogyha nemcsak a birtokos osztály lesz tagja a gazdasági egyesületeknek, hanem ha a megyében, járásokban és kerületekben, továbbá a községekben gazdakörök alakulnak, amelyek a gazdasági egyesülettel összeköttetésben állanak, az irányítást a gazdasági egyesülettől kapják, vele az összeköttetést fentartják. Igy képzelem én, hogy a gazdasági egylet megyéje és a kisember érdekében kifejtheti mindazt a tevékenységét, amire szükség van és ekkor lenne a gazdasági egyesület a megyében a gazdasági ügyek intézője. Az országos földmivelő egyesület, amely a központban megalakul, lehet hogy valami jó is lesz belőle, mindenesetre egy időelőtti valami, mert hiszen a földmivelőknek előbb kint kell' tömörülni, csoportosulni s akkor kell megalakítani az országos szervezetüket, nem pedig a központból kiindulva megalakítani az országos szervezetet, talaj nélkül a levegőben. Én azt hiszem t. Közgyűlés nem helytenül cselekszem, ha inditványnyal bátorkodom fellépni, amely a következő. Megjegyzem mindenek előtt, hogy ezen tárgygyal a Szövetség végrehajtó bizottsága, tegnapi ülésen foglalkozott s amit én elmondandó vagyok, ezt már a választmány tegnap elhatározta s ez a következő : Kéressenek fel ismételten a szövetséges gazdasági egyesületek, hogy igyekezzenek vidékeiken mindenütt, ott, a hol a talaj arra alkalmas, gazdaköröket szervezni, ezek szervezését előmozdítani és irányítani, velük az összeköttetést fentartani. S csak így ha minden gazdasági egyesület a maga megyéjében megteszi azt, amit tehet és a földmivelőket a gazdaköröben

K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS HO 2. egyesíteni fogja, akkor lesz a gazdasági egyesület á gazdasági élet irányitója a megyében. Indítványozom, hogy méltóztassék ezt határozatiig kimondani azzal, hogy a gazdasági egyesületek megkerestessenek ezen községi s vidéki gazdakörök szervezésére. (Helyeslés.) Sághy Gyula: A Bujanovics Sándor ur által előterjesztett indítványt a legmelegebben ajánlom elfogadásra, mert meggyőződésem, hogy Magyarország érdekeit ugy tudjuk hathatósan megvédelmezni, hogyha nem parallel, de összhangzatos akcziók indíttatnak meg. Én ugy képzelem a földmivelő gazdakörök alakítását, hogy az harmonikus összmüködésben legyen a megyei egylettel s viszont, hogyha országos szervezet létesül, illetve szüksége mutatkozik egy központi szervezet felállításának, akkor szükséges, hogy az harmonikusan az OMGE.-vel működhessen. Ez együttműködés nélkül nem képzelhetem, hogy ily két nagy országos tényező sikerrel működhessen, épen azért mivel az OMGE. és a Szövetség feladatának megfelel, nincs létjogosultsága egy külön országos szervezetnek. Szívvel-lélekkel ajánlom Bujanovics Sándor indítványát elfogadásra. Horváth Jenő: 0 méltósága Bujanovics alelnök ur indítványára vonatkozólag van szerencsém egy bejelentést tenni. A Pozsonymegyei Gazdasági Egylet ezzel a kívánsággal már számolt és igyekszik odahatni, hogy a vármegye térületén minél több gazdakör állíttassák fel, sőt már idáig tényleges eredménynyel is számolhatunk be; vármegyénk területén a közelmúltban öt gazdakör állíttatott fel, melyek szerves kapcsolatban vannak a megyei egylettel. Nem végzek felesleges munkát, ha elmondom a módot és utat, amelyet egyesületünk tövet e tekintetben. Midőn egyesületünk egy gazdakört megalakított, mitdazon előnyöket és jogokat kiterjeszti annak tagjaira, melyeket egyesületi tagjaink élveznek s igy a gazdakör mint testület és annak minden tagja is tagja a gazdasági egyesületnek az egyleti tagdíj egynegyedeérl. A gazdakör választmányában képviselve van a gazdasági egylet titkára hivatalból ugy, hogy a gazdakör működése folytonosan az egylet megfigyelése alatt áll, ez adja a működés irányát a gazdakörnek s minthogy a gazdasági egyletek tagjai a Gazdasági Egyletek Országos Szövetségének, egyúttal a mi vármegyénk gazdakörei tagjai az OMGE.-nek is. (Helyeslés) Gróf Keglevich Gábor: Mint a Pestvármegyei gazdasági egylet kiküldöttje az előttem felszólalók abbeli nézetéhez járulok hozzá, hogy ha egyáltalán azt akarjuk, hogy a magyar gazdák tömörüljenek, erkölcsi kötességünk oda működni a vidéken, hogy gazdakörök létesüljenek, mert ezek csoportosulásában látom az erőt, amely nemcsak képes az együttérzés lehetőségét központosítani a magyar gazdánál, hanem azt az erőt, amelylyel'fel kellett volna már rég lépni. A Pestmegyei g. e. e téren mozog másfél év óta s minden községben, ahol alkalom van, létesít egy ily gazdakört szervi kapcsolatban gazdasági egyesületünkkel. Ezen körök nem theoretikus működésre vannak bazirozva, hanem oly működésre, amelynek a kör tagjai hasznát látják. Mi oly gazdaköröket létesítünk, amely a kisgazdákat összpontosítja annyiból, hogy terményeit értékesiti és igy a körnek tagjait sok felesleges időtől kiméli meg, amit az eladása a terményeinek igénybevenne. Ha a földmives látja az érdekét, amely őt a körhöz köti, ő ahhoz is áll. Mindezeket azon szempontból mondom, mert mint méltóztatik tudni, ma van egy összejövetel, mely a földmivelők országos egyesületét van hivatva létesíteni. Én csak alapszabályokból ismerem ezen egyletet s nem tudom pozitive, hogy mily meggyőződésre jöjjek s miután hozzám fordultak és egyenes embernek tartom magam, megkérdeztem, vájjon antagonistája-e ez az országos egyesületnek, vagy ekvivalense akar-e lenni, midőn alapszabályaiban felhozza, hogy oly orgánumot akar létesíteni, amely a minisz-

700

tériumnak szakvéleményező közege is lehessen. Én eddig ugy tudom, hogy az OMGE. áll Magyarország gazdasági egyesületei élén és a mi Szövetségünk méltányolja az érdekét a legkisebb birtoknak is. Ép ezen szempontból örömmel üdvözlöm a felhozottakat és kérem az összes egyesületeket, hogy saját hatáskörükben lehetőleg oda törekedjenek, hogy minél hamarább, minél több s minden községben gazdakörök létesüljenek, amelyek a magyar gazdák érdekeit fogják felölelni. (Helyeslés.) Kodolányi Antal: Szükségét érzem annak, hogy felszólaljak, mert én voltam az első, aki Magyarországon a gazdakörök alakítását a 70-es évek elején Erdélyben megpendítettem abban a gyűlésben, amely akkor az „Erdélyi gazdák vándorgyűlése" czimen szerepelt. Akkor sajnos, nem volt eredménye és most lelkemet örömmel tölti el az a nyilatkozat, amely itt elhangzott, hogy a megyei gazdasági egyesületek erre a térre léptek, mert ez az egyetlen mód a kisgazdát belevonni a gazdasági egyesületek működési körébe. (Ugy van! Igaz!) Még egy dolgot kívánok feleml'teni, módját kellene találni annak, hogy a Szövetség karöltve a magyar gazdaszövetséggel, ejtse módját annak, hogy itt a központban egy népies nyelven megjelenő szaklap jöjjön létre, amely a gazdaköröket istápolná, s összekötné a központtal a vidéki gazdasági egyesülettel ugy, hogy útbaigazítója és felvilágosítója lenne a földmives népn ek s szószólója lenne azon ügyeknek, amelyek megtestesitése érdekében áll az illető vidéknek. Laehne Hugó : Az alelnök ur Őméltósága által tett javaslat ugy értelmezendő, hogy a gazdakörök a gazdasági egyesületekkel hozassanak kapcsolatba. Sághy Gyula t, tagtárs ur azt mondta, hogy a „Földmivelők Országos Egyesülete'' hozassék kapcsolatba az , OMGE "-vei. A „Földmivelők Országos Egyesületé "-re semmiféle szükség nincs ; a szervezkedő gyűlésen azt hangoztatták, hogy azért szervezkednek mert a kisbirtokosok szakértelmét csak ők lesznek hivatva fejleszteni. Kérdezem, hogy kik azok, akik a földmives szakértelmét fejlesztenék, talán Kristóífy képviselő ur, vagy Szőnyi biztosító igazgató ur fogja fejleszteni ? Én azt hiszem, hogy a vi 'éki gazdasági egyletek titkárjai, tagjai, a földbirtokos osztály és gazdatiszti kar az, amely hivatva van a kisbirtokos szakértelmét fejleszteni. Kívánatosnak tartom, hogy egy gazdaköri alapszabály dolgoztassák ki és a gazdakörök kapcsolatba hozassanak az egyletekkel s ugy az alapszabályok, mint e kérdés megvitatása végett egy bizottság küldessék ki. Sághy Gyula a félreértés elkerülése végett megjegyzi, hogy pártolja Bujanovics Sándor indítványát. Gróf Dessewffy Aurél elnök a nagygyűlés határozatakép kimondja, hogy a Szövetség átiratot intéz a gazd. egyesületekhez s felkéri őket arra, hogy igyekezzenek odahatni, hogy vezetésük alatt minél több gazdakör létesíttessék. A szegedi mezőgazdasági kiállítás igazgatóságának jelentése. A Szövetség titkára: A Szövetség végrehajtó-bizottsága azon jelentést terjeszti be, hogy a kiállítás igazgatósága miután a kiállítás ügyeit lebonyolította és csak csekély ügyek vannak még függőben, működését befejezte. Ezen bejelentéssel kapcsolatosan azon javaslattal járul a szövetségi Nagygyűlés elé, hogy tekintettel arra, hogy a Szövetségnek kiváló proprammpontját képezi a vidéki gazdasági egyesületekkel karöltve az ország különbövő részein hosszabb, vagy rövidebb időközönként országos mezőgazdasági kiállításokat rendezni, s hogy az első kezdeményezés, a szegedi, minden oldalról elismerést és határozott sikereket mutatott fel, ugy magának az érdekelt városnak és vidéknek, valamint a

KÖZTELEK,

746 Szövetségnek és a kiállításban részvett gazd. egyesületeknek, határozottan erkölcsi és tán a gazdaközönségnek anyagi előnyére is szolgált: javasolja a végrehajtó-bizottság a nagygyűlésnek, hogy hatalmazza fel az elnökséget arra, hogy puhatolódzék az egyes vidéki városoknál, miszerint melyik volna hajlandó nagyobb áldozatot hozni ezen jövendő második kiállítás érdekében s valamint melyik vidéke volna az országnak legalkalmasabb, ily kiállítás rendezésére. Jelzi szóló, hogy már most is örvendetes érdeklődés konstatálható, több város kérdést intézett e tekintetben már a Szövetségnél, hogy magának a legközelebb rendezendő országos mezőgazdasági kiállítást biztosítsa. A kiállítás 1902-ben volna megtartandó s igy három évi időköz volna az előmunkálatok végzésére. Az elnökség az őszi rendes közgyűlésen tenne ez irányban előterjesztést. A Szövetségi Nagygyűlés a kiállításról szó'ó jelentést tudomásul veszi és az elnökséget megbízza a jövő kiállítás helye tekintetében teendő intézkedésekre. Hertelendy Ferencz: Tisztelt Nagygyűlés! A magam és az ország minden Vidékéről összejött gazd. egyesületek kiküldöttei nevében kedves kötelességet teljesítek akkor, midőn kifejezést akarok adni a hálának és elismerésnek, amivel tartozunk a Szövetség elnöke gróf Dessewffi) Aurél Ő nagyméltóságának, aki szakszerű vezetése és munkálkodásával ezen fontos kérdések irányításánál a gazdaközönséget hálára kötelezte. (Hosszas éljenzés.) Köszönettel tartozunk egyúttal gr. Zsdénszki Róbert ur Ö méltóságának is, aki nagyfontosságú közgazdasági munkásságával mint az agrár eszmék bátor harezosa a gazdaközönség érdekeiért kitartóan küzd. (.Éljenzés.) Gr. Desseívffy Aurél elnök azzal zárja be a Nagygyűlést, hogy ez a nagy munka, amelyet a mai tárgyalás ratifikált, megteremje azon gyümölcsöket, amelyet várunk attól mezőgazdasági és közgazdasági fölvirágzásunk érdekében. A Szövetségi Nagygyűlés határozata a jövő vámpolitikája és az uj vámtarifa revíziója tekintetében. 1. A Németország és Ausztria-Magyarország által kezdeményezett s 1892-ben életbelépett tarifális kereskedelmi szerződések a monarchia és Magyarország gazdasági fejlődésére, de különösen mezőgazdaságába hátrányosan hatottak. 2. A tarifális kereskedelmi szerződések káros kihatását növelte a monarchiánk által követett vámpolitika, a mely a mezőgazdasági termelés fokozottabb védelmének szükségességével nem számolt s a hazai termelés a monarchia piaczain is kénytelen volt a keleti és a tengerentúli államok nyersterményeivel versenyezni. 3. Ezen tapasztalatok meggyőztek arról, hogy, főleg miután a védvámos irányzat világszerte erősbödik, át kell térnünk a nyerstermelés tényleges hatályos védelmére, a mely nem kizárólag a kereskedelmi forgalom emelkedésére, hanem a hazai munka és termelés hathatós védelmére, a hazai fogyasztás emelésére és a hazai termelés részére való biztosítására helyez súlyt.

1900. MÁJUS HO 2.

b) a kereskedelmi szerződésekben legalább Magyarországra nézve kiköttessék, hogy a szerződő másik fél területén működő kereskedelmi és biztosító társaságok, pénzintézetek nálunk földbirtokot tulajdonul meg nem szerezhetnek a jelzálogintézeték kivételével, ha a vétel bekebelezett követeléseik behajtására irányul; szövetkezetek egyáltalán nem is működhetnek, idegen honpolgárok pedig a viszonosság elvén teljes jogvédelemben részesülnek ugyan, de földbirtokszerzésük bizonyos mértékben korlátozandó. e) Németországgal, Svájczczal és Francziaországgal állategészségügyi egyezmények köttessenek, amelyek állatkivitelünket tényleg lehetővé is teszik; d) állati és növényi betegségek behurczolásának veszélye esetén a behozatal és átvitel időlegesen korlátozható, sőt beszüntethető legyen. 6. A jövőben követendő kereskedelmi szerződéseknél mellőzendőnek tartjuk : a) a legtöbb kedvezmény elvének mai értelemben való alkalmazását ugy, hogy a legtöbb kedvezmény minden egyes kereskedelmi szerződésben külön megnevezett termények vámtételeinél nyerjen csak alkalmazást, mig a külön meg nem nevezett termények behozatalánál az egyik államnak adott vámengedmény csakis legalább egyenértékű vámengedmény ellenében terjesztessék ki egy másik államra ; b) határforgalmi kedvezmények ürügye alatt bármely államnak oly, a vámvédelmet csökkentő vámkedvemények engedélyezését, mint a minőt ma az olasz bor és a szerb gabona-, bor- és állatbehozatal élvez; c) a külföldi áruk és terményeknek a vámvédelmet megkerülő vámmentes raktározását, mely csakis tranzitóáruknál és terményeknél átrakodás czéljából s igy rövid, csakis az átrakodás munkájára szükséges időre engedélyezhető; d) állategészségügyi egyezmények kötését a keleti államokkal s illetve ugy állategészségügyi, mint kiviteli érdekeink szempontjából szükségesnek tartjuk a keleti államok állatbehozatalának betiltását.

35. SZAM. IO-IK É V F O L Y A M . tarifális autonomia fentartandó. A fontosabb termelésünket védő minimál vámtarifa mellett egy lehetőleg nagy vámtételeket tartalmazó és az egész behozatali forgalomra kiterjedő általános vámtarifa volna kidolgozandó, amely a kereskedelmi szerződések kötésénél alkudozások alapját képezné. 9. A vámtarifa külön magasabb vámmal terhelje az idegen vámterületeken át felénk irányuló forgalmat, hogy közvetlen összeköttetéseinket gyarapitsuk. 10. Az uj vámtarifával kapcsolatosan uj; a régi törvényeket és rendeleteket hatályon kivül helyező vámtörvény alkotandó, amely szintén számol a hazai termelés védelme szükségességével s ez alapon: a) a kikészitési eljárást mezőgazdasági terményeknél ejtse el s bgyéb nyers termények és félgyártmányoknál is csak annyiban engedélyezze, amennyiben iparunk ezirányu szükségletét a monarchia termelése nem födözi; vagy remélhetőleg nem is fedezheti; b) a vámhitelezést általában, de különösen mezőgazdasági termények behozatalánál föltétlenül szüntesse be. 11. Az 1903-ig megújítandó vám- és kereskedelmi szövetségről szóló egyezményben kölcsönös megállapodás alapján kötelezné magát,a két kormány arra, hogy: a) a kartelek működését közös elveken nyugvó törvényhozási szabályozással állami fölügyelet ós állandó ellenőrzés alá helyezi; b) Közös megegyezés létesítendő, hogy ha akár Ausztria, akár Magyarország kormánya a közös vámterületre valamely élő állat, vagy növény, vagy ezek terményei behozatalát ragadós betegség behurczolásának veszélye, vagy egyébként kártékony anyagoknak, vagy hamisítványoknak behozatalát vagy átvitelét betiltani szükségesnek tartja, akkor a másik fél kormánya ehhez hozzájárulni tartozik; c) a tranzitáló forgalmat nem részesitik nagyobb szállítási kedvezményben, mint belföldi termények kivitelét s nyersterménykivitelünknek közvetlen tarifákat biztosítanak;

7. A kereskedelmi szerződéses tárgyalások megindításával egyidejűleg nemzetközi megállapodás létesítését kívánatosnak tartjuk a következő kérdésekben:

ct) a gabonatőzsdének a spekulácziót kizáró szabályozásában akkor is megegyeznek, ha esetleg nemzetközi megegyezés alapján annak szabályozása nem volna kivihető; ,

a) a nemzetközi forgalomban fontosabb államok vámtarifái rendszerének egyenlő alapokon való kidolgozása tekintetében;

e) az amerikai lóhere- és luczernamag és az amerikai zsiradékok behozatalát eltiltják. 12. Ha Ausztriával legkésőbb 1902-ig nem sikerülne egy olyan vámtarifában megállapodni s általában a kereskedelmi szerződések kötésénél és a vámkezelésnél egy uj vámpolitikai irányzat követésót biztosítani, a mely

b) a tengerentúli államok versenyének korlátozása czéljából a középeurópai államok között egy vámunió létesítése s illetve a tengerentúli és keleti államok versenyével szemben differencziális vámok fölállítása tekintetében; c) a nemzetközi spekulácziónak a gabonaárak alakítására gyakorolt káros befolyásának megszüntetése czéljából, a gabonatőzsdék egyöntetű szabályozása tekintetében oly alapon, hogy a fedezetlen határidőüzlet eltiltassék. 8. kereskedelmi viszonyaink rendezésének alapját a vámtarifa képezvén, ebben a hazai munka és termelés védelmét ugy véljük érvényesíteni, ha gondos tanulmányozás után és az érdekelt termelési körök meghallgatásával, mindazon ipari czikkekre és mezőgazdasági termékekre, melyek termelése és részükre a hazai fogyasztás föltétlen biztosítása kiváló fontossággal bir, a vámtarifában minimál vámtételek állapittatnak meg, amelyek a kereskedelmi szerződési tárgyalások alkalmával le nem szállíthatók s amelyek a külföldi versenyt az illető terményekben hazai piaczainktól távol tartják. A minimális vámtarifa mezőgazdasági vámtételei közül azokra nézve, amelyeket a velünk szerződő nyugati

4. Miután mai kereskedelmi szerződéseink e követelménynek meg nem felelnek, össszes kereskedelmi szerződéseink 1903-ra fölmondandók. 5. A kereskedelmi szerződések kötését a jövőben is kívánatosnak tartjuk, a következő elvek szem előtt tartásával : a) a kereskedelmi szerződések rövid lejárattal köttessenek; , államok velünk

szemben meg nem kötnek, a

a) különösen a magyar mezőgazdasági termelésnek fokozottabb védelmet biztosit, a mely b) az idegen versenyt e terményekben hazai s illetve a monarchia piaczairól kizárja s a mely c) a monarchia gazdasági érdekeinek istápolását nem az ipar és mezőgazdaság érdekeinek a kereskedelmi forgalom növekedésért való kölcsönös föláldozásában, hanem ezen termelési érdekek kölcsönös és eredményes védelmében találja: ugy az 1907. évben a vám- és kereskedelmi szövetség megújítását Magyarország részéről mellőzendőnek tartjuk s illetve előnyösebbnek, ha nemzetközi kereskedelmünket és forgalmunkat 1907-től kezdődőleg Ausztriától függetlenül, önálló alapon rendezzük az egyes államokkal, a miből folyólag 1903. évet követőleg, az 1899. évi XXX. t.-cz. rendelkezésének megfelelőleg, uj kereskedelmi szerződések a gazdasági közösség alapján csakis 1907-ig köthetők.

KÖZTELEK,

34. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

1900.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma:

A termény vagy állat s vám főcsoport száma

III. Füge friss ._ Füge aszalva i_ Aszuszőlő, mazsola... Datolya ~ Gesztenye — ... Mandula héjban ... , héj nélkül Czitrom .... Narancs .... VI. Tengeri, köles, tatárka Árpa — Zab __ u.. Buza ... ... — Rozs Maláta __, ... ... ... Hüvelyesek Liszt mindennemű Rizs háptolt VII. Friss asztali s z ő l ő Burgonya, ozukorrépa Friss főzelék áltálában Friss gyümölcs Főzelék ős gyümölcs aszalva... — Szilva aszalva ... ... Dió és mogyoró j Repcze Mák Egyéb olajos magvak Luezerna, lóhere Fümagvak Katáng, nyers... ... ... Élőnövények Vágott virág... Komló ... VIII. Ökör ... Tehén.. ; ... Bika Fiatal marha .., .'.. — Borjú ... Juh Bárány jjí, _ Sertés 90 kg.-on alul... „ „ „ fölül... Malacz Ló és csikó — ... „ kétéves korig IX. Baromfi élő leölt ... ... Vad ; Édesvízi hal és rák — Tengeri hal . X. Tojás ... Méz Állati bőrök és szőrök Ágytoll '. XI. Vaj friss, sózott, olvasztott Disznózsír, szalonna, ludzsir : Állati s növényi faggyú XII. Növényi olajok ... XIII. Sör hordókban ... „ palaczkokban Bor hordókban , palaczkokban ... Bormust, borczefre ... Gyümölcsbor és must Pezsgőbor Konyak, gyümölcspál. XIV. Hus friss „ földolgozott... Sajt ... XVI. Pamut nyers XXIII. Len, kenderfonál Jutta ... _T. ... ... ...

747

ÁPRILIS HÖ 28.

Javasolt uj agrártételeb. s z t r á k - M a g y a r Mo

- t - t

friT kr. vm.

frt kr. frt kr. 3 — 1 — —

—

—

—

1 1

50 50

_ _

? 2 10

75 — -

— 1 2

_

—

— 50

—

Az OMGE. közleményei. ... ... _ Yegyesek. Kereskedelem, tőzsde — frt 5

kr. —

12

—

vm.

—

25

1

50

2

50

— —

75 75,

2 4 3

50 — —

3 6 4

75 — 50

20

— gQ

30 2

15 10

— —

20 . — 15 —

20

—

5

—

7

100

—

150

15

—

£2

50

15

—

22

50

—

,2 1

— —

1

50 — 50

—

1

vm

50

|| JU

—

—

—.

—

—

— *) 5 kilogrammos csomagokban.

50

vm 20

io

—

3 1 —

50 50

2 50 — — — — —. — ' —

3 — 10.

30 —

1 1 — —

—

50 50 — 10

6V —

vm

3 ' 2)

—

Vm

—

—

4 5

—

—

30

— — —

20 — vm

10 —

— —

_

15 jg

— j 2) 5 kilogrammos' csomagokban.

— —

6 7

—. 50

— — —

150 30 45

— — —

—

— _ — — 40 ~t-

20 20 6 20 50 76

16

22 —

— _ —

' 3 20 Lj. — — — — — —

—

—

20 . 40 20 100 20 30

50 50

Oldal — 739 — — 747 749—7Ö0

Kinevezés és czimadományozás. Ö felsége a király a földmivelésügyi m. kir. miniszter előterjesztőére dr. Lányai Ferencz osztálytanácsosi czimmel felruházott miniszteri titkárt osztálytanácsossá kinevezte, Lovas Sándor osztálytanácsosi czimmel felruházott műszaki tanácsosnak az osztálytanácsosi jelleget díjmentesen, Radisics György és Dulravszky Róbert miniszteri titkároknak az osztálytanácsosi czimet díjmentesen, dr. Kakuesy György miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári, Kollerffy Koller Mihály miniszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkári czimet adományozta. Mjegyzes. Fáber János m. kir. gazdatiszt, eljegyezte Scheffer Gizellát Mezőhegyesen. Halálozás. Guha Frigyes m. kir. váczi 6. honvédhuszárezredbeli e. é. önkéntes, f. évi május hó 3-án, 24 éves korában elhunyt. Hült tetemei f. hó, 5-én helyeztettek a kőbányai uj temetőben örök nyugalomra. Gazdasági cselédek biztosítása. Ismertettük már a gazdasági munkások biztosítására vonatkozó törvényjavaslat- tervezetet és annak üdvös intenczióit is kellőleg méltattuk. Mielőtt Darányi miniszter ezt a törvényjavaslat- tervezetet az országgyűlés elé terjesztené; annak előzetes megvitatása czéljából értekezletet hivott egybe. Az értekezlet lefolyása arról győz meg, hogy maguk az anyagi hozzájárulásra kötelezett földirtokosok is örömmel fogadják a törvényjavaslatot s csupán azon elvi skrupulust emelték, hogy a munkaadók hozzájárulása ne a földadó emelése alakjában történjék, mert a földadó emelése semmiféle jogezimen el nem fogadható. Darányi miniszternek az értekezletet megnyitó beszédjéből alábbiakat közöljük. , Talán előbb is napirendre hozhattam volna ezen ügyet, de mindaddig, amig a szociális izgatások le nem csillapultak, nem tartottam volna helyén levőnek, rn^rt még látszatát is kerülni akartam annak, mint hogyha az állam, vagy a társadalom bármilyen jogtalan presziónak engedne. Egyik lényeges rendelkezése ezen törvényjavaslati tervezetnek az, amely a munkaadót, a birtokost és pedig kötelezőleg bizonyos hozzájárulásra szorítja. Miután a birtokos eddig sem hagyta minden nélkül az a megnyomorodott munkást és segített rajta, mindenesetre kisebb lesz jövőben a teher, hogyha az általában megoszlik, hogyha a baleset-koczkázatot nem egymaga! az illető birtokos kénytelen viselni, hanem lesz egy alap, amelyből az ily kiadások fedezhetők lesznek. Nem emelhetem ki eléggé, hogy mennyire fontos a magyar gazdasági cseléd megbecsülése. Minden gazda előtt ismert tényre utalok, ha azt mondom, hogy a magyar gazdasági cselédekben, azok családi érzelmeiben a magyar faj szaporodásának és gyarapodásának egyik legfőbb tényezőjét birjuk. A kik súlyt helyeznek arra, hogy a magyar faj fennmaradjon és ebben az országban századok múlva is itt lehessen, azoknak a magyar gazdasági cselédosztály kérdését kicsinyelni nem szabad, azoknak a magyar cselődosztály kérdéseivel gyökeresen kell foglalkozniok. Nekem erős reményem van, ismerve a birtokos osztály nemes gondolkozását, ismerve másfelől a magyar munkásnépnek — hogy ha az nincs félrevezetve — józan értelmét és tiszta felfogását, hogy ez az ügy fejlődni fog és igazolni fogja várakozásainkat." A miniszter megnyitója 'után Dessewffy Aurél gróf szólalt f e l : A szóban levő törvénytervezet lánczszeme annak a szocziálpolitikai törvényhozási akcziónak, melyet a munkaadók . és a munkások jogviszonyainak szabályozásával

KÖZTELEK, Osztrák-Magyar

1

A termény vagy állat

1900. MÁJUS H ö 9

Monarchia

l í J e g y z

s vám főcsoport száma v á m t é t e l frt kr. XXIV. Gyapjú piszkos, mosott és zsírtalanított, gyapjuhulladék és mesterséges gyapjú ... XXV. Selyemgubó és nyers selyem L. Szölőtörköly és borseprő

frt kr.

sa

frt

kr.

5 o

frt

kr.

frt

kr.

„

vm

—

—

—

—

15

—

22

50

„ „

vm vm

— —

— —

— —-

— —

20 4

— •—

30 6

— —

a miniszter elkezdett és melylyel az országot hálára kötelezte. Az ő meggyőződésé is, hogy az állam semleges nem maradhat, ellenkezőleg e kormánynak a javaslattal elő kellett állani. Csak a községi pótadók bázisát szeretné mellőzni, abból a princzipiális elvéből kifolyólag, hogy a földadót emelni nem lehet. Egyébként azt hiszi, hogy a mennyiben az intézményt a legnemesebb emberszeretet sugalta, igazgatásában a szövetkezetek nagyon jó szolgálatot tehetnek. Károlyi Sándor gróf nagy figyelemmel hallgatott ^beszédben fejtegeti, hogy a humanisztikus intézmény kerete helyesen megválasztatott. Ugyanis nem teszi ez intézményt kényszerré. Idővel a fejlődés törvénye odafejleszti az intézményt mindenütt, hogy kényszer - biztosítás lesz belőle. Ott ahol a biztosítás nem kötelező, pl. Francziaországban, ahol a földmivelő osztálynak értelmiségét eltagadni nem lehet, itt is csak a népnek 10 százaléka biztosit. Lehetővé kell tenni, hogy az intézmény részesei lehessenek a kisgazdák is. Hogy eddig a biztosítás nem népszerű, azt nagyrészben a mai agenturában találja. Legjobb ágensek a szövetkezetek. És ő szintén ezeket tartja igénybe veendőknek az - intézmény népszerűsítésénél és vezetésénél. Ha ez a tényező nem lenne bevonható, van még egy hivatott tényező: a magyar gazdák biztosító szövetkezete. Ennek expoziturái is helyesen vinnék sikerre az ügyet. Helyesli, hogy a birtokosok is hozzájáruljanak az intézményhez. Helyesli azt is, hogy állam részéről gyámolittassék. Kívánatosnak tartja, hogy ha a tervezett intézmény megvalósul — a gazdák egyletet alkossanak és kötelezzék magukat arra, hogy cselédeikeit az uj intézménynél biztosítani fogják, és csak olyan cselédet fogadnak fel, aki'az uj intézménynek tagja. Reiszig Ede szerint meg lehetne oldani a törvényjavaslatban az éves cselédek nyugdíjaztatását akként is, hogy a gazda fizesse be cselédei helyett a 10 kr. heti befizetéseket, de a befizetések cseléd változtatáskor uj cselédeire átruházhatók legyenek. Kristóffy József a földadóra fektetett hozzájárulási módot helyesnek látja. Scitovszky János helyesli a kezdeményezést, azt is, hogy a birtokosok hozzájáruljanak az intézményhez, de talán nem az adóztatás tervezeti formáját kellene elfogadni, hanem azt, hogy a birtokosok is tagjai legyenek az intézménynek s tagdíjjal legyenek kötelesek azt támogatni. Dr. Bartóky József miniszteri osztálytanácsos, előadó : konstatálta, hogy az értekezlet helyesli azt, hogy a munkaadók a megfelelő hozzájárulással köteleztessenek, csupán a megterhelés nek javaslatában tervezett módja, t. i. a földadó degyed százalékának kivetése ellen volt észrevétel. Tehát a hozzájárulás más módját ajánlja, azt nevezetesen, hogy minden gazda köteleztessék, minden gazdasági cselédje után egy vagy két körona évi hozzájárulás megfizetésére. E hozzájárulás fejében aztán minden gazdasági cseléd baleset esetére biztosítva volna. Ezzel a móddal elkerülhetők, a földadó szerinti hozzájárulás kivetésénél felmerülhető aránytalanságok s egyben a baleset elleni

kötelező biztosítást megvalósíthatnánk. Gróf Zselénski Róbert: Bárha a munkaadók megterhelésének az a módja, a mit az előadó most javasolt, a munkaadóktól nagyobb hozzájárulást követel, mint az eddig tervezett 1/á°/o-nyi földadó, szóló mégis örömmel elfogadja aat azért, mert szerencsésebbnek tartja ezt a módot, mely a földadót nem érinti s azért, mert azzal a baleset elleni kötelező biztosítás megvalósítható. Gróf Pallavicini Ede szintén hozzájárul az előadó javaslatához s azt, noha tényleg több terhet hárít a birtokosra, helyesli és elfogadja. Hasonló helyesléssel nyilatkozott : Lukács György, Justh Ferencz, Szily Pongrácz, Kristóffy József, Lévai Lajos, Scitovszlcy János, Bubinek Gyula, dr. Kohner Adolf. Darányi földmivelésügyi miniszter konstatálta, hogy a munkaadók hozzájárulásának javasolt módját az értekezlet egyértelmüleg helyesli és igy a javasolt mód elfogadásával eleve kizárunk mindent, ami az uj intézmény czéljával ellentétben volna. A földtani intézet megnyitása. Földtani intézetünk a Stefánia-utón (a Víztorony mellett) pompás uj hajlékot kapott. Magyaros jellegben épült s díszített monumentális uj palotája 2000 négyszögöl kiterjedésű területen áll, ugy, hogy ez már a legmodernebb berendezést biztosítja az intézet gazdag s tudományos becsére nézve is nagyértékü gyűjteményeinek. Az uj palotát a földtani intézet részére e hó 7-ikén adta át Darányi földmivelésügyi miniszter, nagy és diszes közönség jelenlétében, melynek soraiban a kormány majdnem teljes számban részt vett s a közélet sok kitűnősége volt jelen; képviseltetéséről az OMGE. is gondoskodott. A megnyitás üanépély a palota előcsarnokában folyt le, ahol Böckh János osztálytanácsos, a Földtani Intézet igazgatója, szép beszéd kísérletében, amelyben kiemelt^, hogy az intézet létrejövetele különösen Darányi miniszter jó indulatának, továbbá Budapest székesfőváros és Semsey Andor bőkezűségének köszönhető, átnyújtotta Darányi miniszternek az intézet leírását tartalmazó ismeretést gyöngyörü diszkötésben. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter következőleg válaszolt: A törvényhozás áldozatkészsége emelt a Földtani Intézetnek egy fényes N palotát. De hálásan kell megemlékeznem Budapest székesfőváros közönségéről, amely e területet, amelyen állunk, ingyen adta rendelkezésemre és ez által ujabb jelét adta annak, amit régóta tudunk, hogy mindenkor kész áldozni kultúrintézményeink fejlesztése és felvirágoztatása érdekében. És különös hálával kell megemlékeznem ezen intézet nagylelkű meczénásáról és tiszteletbeli igazgatójáról, Semsey Andor ur ő méltóságáról, aki egymaga százezer koronával járult ez épület emeléséhez és aki azonfelül ugy muzeumunkat, mint annak felszerelését gazdagon gyarapította. Nyerje ő jutalmát ezen intézet virágzásában és emelkedésében. Igazán felemelő látni azt, hogy vannak férfiak, akik nemcsak legjobb szellemi erejüket szentelik egy ügynek, hanem akik azt is megmutatják, hogy a Gondviselés által adott vagyont hogy kell bölcsen, okosan

37. SZAM. 10-ik É V F O L Y A M . és nemesen felhasználni. A Földtani Intézetnek már a neve is mutatja, hogy az a magyar földdel foglalkozik. És azt hiszem, annak idején a törvényhozás bölcsessége azért utalta ez intézetet a földmive'ési tárcza keretébe, hogy az intézet -működésének első gyakorlati hasznát a magyar gazda mindenkor megérezze és meglássa. Ezért, azt hiszem, ez intézetnek két oszlopa lehet: az egyik az a tudományos magas színvonal, amelyen ma áll és amelyen azt hiszem, a jövőben is fog állani, a másik pedig az a gyakorlati érzék, amely ez intézetet ugy vezeti, hogy abból hazánk gazdaságának mindenkor előnye legyen. T. uraim! Hogyha a nehéz gazdasági viszooyokközt rendületlen hitünk van az ország jövője, az» ország jövendő anyagi fejlődése és felvirágzása iránt, ezen hitünknek egyik forrása az, hogy a magyar földben még sok kihasználatlan erő van, hogy a magyar földben még sok rejtett kincs van, amely emelkedésünknek ujabb tényezőjét képezheti. Adja Isten, hogy ezen virágzásnak, ezen emelkedésnek ez intézet mindenkor egyik tényezője legyen. Ezen hitben ős ezen reménynyel az intézetet jelen otthonában megnyitottnak nyilvánítom. A földmivelésügyi miniszter ezután a vendégekkel együtt megtekintette az épület helységeit és berendezését.

A drezdai motorgyár részvény-társaság tekintettel az óriási forgalomra, a melyet hazánkban elér, üzletét Budapestre is áthelyezte és itt azt a modern igényeknek megfelelően Teréz-körut 41. sz. alatt berendezte. Az „Anker" élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben április 18-án tkrtotta XLI. rendes közgyűlését Prokesch-Osten Antal gróf elnöklésével. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1899. évben 10,273 ajánlat nyújtatott be 55.464,661 korona 36 fillér tőkére és 55,934 korona 24 fillér járadékra és 8130 szerződés 44.180,377 korona 75 fillér tőkére és 44.6.04 korona 84 fillér járadékra létesíttetett. Az év végén érvényben volt 86,838 biztosítási szerződés 500.166,109 korona 76 fillér tőkére és 297,231 korona 56 fillér járadékra. Az 1899. évben halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti és járadékbiztosításokért 3.628,746 korona 26 fillér, á nyereményrészesüléssel kötött haláleseti biztositások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból és az üzleti nyeteségből a társaság által adott összeg hozzászámitásával 5.610.041 korona 32 fillér, a nem garantirozott túlélést csoportok alapjaiból 3.011,385 korona 86 fillér, összesen 12.250,173 korona 44 fillér, mig a tartalék szabályszerű emelésére 13.139,822. korona 48 fillér fordíttatott. A biztosítottak előnye kitűnik abból, hogy az osztalék-terv szerinti haláleseti és vegyes biztosítási módozat szerint biztosítottak az évi díjnak 25 százalékát, a B osztályterv szerint — vegyes és takarékpénztári biztositások — biztosítottak az összes az Í894—1899. években fizetett dijaknak 3 százalékát, (vagyis egy évi díjnak 18 százalékát az 1894-ben, 15 százalékát az 1895-ben, 12 százalékát az 1896-ban és 9 százalékát az 1897-ben . kötött biztositások után) kapjAk nyeremény-osztalék gyanánt, mely ugy a társaság magyarországi vezérképviselőségénél, valamint az összes ügynökségeknél a társaság utalványa ellen készpénzben fölvehető. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint áll: 42,005.879 korona 60 fillér, a tőke- és járadékbiztosítások díjtartalékaiból, (biztosítási alapok, 74,807.500 korona 93fillér,a garantirozott túlélési csoportok alapjaiból 1.429,449 korona 50 fillér, összesen 118.242,830 korona 02fillér,továbbá a részvénytőkéből 2.000,000 korona és a tőketartalék, különtartalék, és az 1899. évi nyereségből átutalt 6.411,364 korona 36 fillér, összesen 126.654,176 korona 36 fiilér. A társaság összes vagyona 13 4.094,678 korona 56 fillér, melyből magyar értékpapírokban, ingatlanokban és jelzálogkölcsönökben Magyarországban 24.000.000 korona van elhelyezve. A részvényeseknek kamat és felülosztalék gyanánt 400,000 korona fizetettik ki, a nyereményrészesüléssel halátesetre és vegyes biztositások szerint biztosítottak osztalékalapjának gyarapítására 240,000 korona utal^atik és a rendkívüli tartalékok emelésére 330,000 korona fordittatik. Az 1899. évben a nyereményrészesüléssel biztosítottaknak és a fölszámolás alá került garantirozott túlélési csoportbiztosítások tagjainak 785,481 korona 08fillérfizettetett ki nyeremény osztalék gyanánt. Az elhunyt Hoyos József gróf ur ő exczelencziája és Pontzen T.vadar ur igazgatótanácsosok helyébe Ludwigstorff Antal báró ur ő nagyméltósága és Mauthner Miksa ur, az urakházának tagja és az alsó-ausztriai kereskedelmi és iparkamara elnöke, igazgatótanácsosi állásaikban megerősíttetnek. Az 1899. évi részvényszelvény a társaság pénztárainál Bécsben és Budapesten ez évi április 19-től kezdve 200 koronával váltatik be.

37. SZAM. 10 I K

ÉVFOLYAM.

NYILTTER*)

KÖZTELEK, 1900. MÁJUS H O

9

749

jegyzünk. Jó minőségű sörárpa állomásokon átvéve Szeszüzlet. alig kerül forgalomba. (Minden 100 kgonként. szgyiri képviselő Sttzs. (Gfoldpnger Gtbor B ZS Zab jó kinálat és mérsékelt kereslet mellett jk. csendes maradt és az árak alig változtak. Szin és íudósitása.) tisztaság szerint 10.30—10.60,- finom minőségű árut A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet 10.70—11.20 koronáig jegyzünk helyben 103 kilogram- kielégítő volt és a jó vételkedv folytán a szeszárak monként. . változatlanul szilárdan zárulnak. Érdeklődés főleg Tengeri kezdetben némi ráfizetéssel ulóbb „si- nyersszesz és élesztőszesz iránt nyilvánult, mely és mán", de állandóan jó kereslet mellett, kötések ellené- czikkekben nagyobb tételek kerültek forgalomba. Elkelt ben cseréltetett. Eladatlan áru alig érkezik. Állomáso- finomított szesz nagyban adózva 116-50—117-50 K., kon átvéve megfelelő kinálat hijján csak gyengé\ a adózatlanul szabadraktárra 46-50—47-50 K. Élesztőszesz Az árak szilárdak és emelkedők voltak, a adózva 117-50 K„ adózatlanul 47"50 K. kelt. Az adózatAz Országos Magyar Gazd. Egyesület forgalom. hét vége felé azonban némileg csendesebbek. Buda- lan nyersszesz ára 50 fillérrel emelkedett. pesti paritásra 11.30—11.40 koronáig fizettek. Vidéki finomitógyárak altal finomított szesz vámügyi bizottságának megbízásából Olajmagvak: Káposztarepczében (effektív áru) e adózva 144 K., adózatlanul 44 K. volt ajánlva ab héten sem volt forgalom ; névleg 24—25 K. jegyzünk állomás és több tétel zárulva is lett. irta: helyben. Káposztarepczében augusztusra mérsékelt az Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersérdeklődés, kedvezőtlen jelentésekre kezdetben szilárdan szeszt gyéren kínáltak és miután a kereset élénk, a 25.90 K.-ig jegyzeit, utóbb azonban ismét csendesebb piaczra került kisebb tételek 50 fillérrel drágábban keltek. és ma 25*50:—70 koronán zárul. A mellékczikkekben finomított szesz 44 K. volt ajánlva ab az 0 . M. G. E. ügyvezető titkárja. jelentéktelen a forgalom; vadrepcze 12—13 K , gomborka Kontingens 21—23 K., lenmag 26—28, prima áru 32 koronát is állomás adó nélkül. N a g y kvart alak 320 lap. A kontingens nyersísesx ára Budapesten 37-50— ér el névleg helyben. Hüvelyesek : Babban e héten alig volt érdeklődés, 38— korona. — ^ ^ Á r a 10 k o r o n a . . —• Üéc»»" jegyiég 39 80—40 20 korona, kontingeng a kinálat is korlátolt és az árak inkáb b csökkenőek. mveiíSMeízért, Törpebab Gyöngyösön 17.—, Félegyházán 17, gömbölyű Megrendelhető a Prágai jegyzés 113-VS-113-V4 korona adózott és Mohácson 14 50, Zombor-Baján 14.50, barnabab Kalo8 csán 14.50, tarkabab Nagy-Károlyon 10.—. Kendermag 39i/4—39 /8 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 19-50—20-— korona kiviteli szeszért helyben 21, 21.50 koronáig jegyez. Bükköny 12—13 K. Muharmag 13-50—14-50 koronát jegyez helybeli 90% hektoliterje. paritásra, minden 100 kilogrammonként. Kivitelre e hétne elején néhány tétel finomított szeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyezMap! jelentés a gabonaüzletről. nek, Losoncz, N.-Tapolcsány 50fillérreldrágábban. Budapesti gabonatőzsde. Budapesti zarlatárak * Hiten: Finomított »ssi 1900 május 8 116 50-117-50 korona, éíesztőszaaz 116 50 -117-50 K., (Outtmann és Wáhl budapesti terményA külföldi piaczok kivétel nélkül olcsóbb jegyzéseket küldtek és jó termést helyeznek kilátásba; nyurtszesz adózva 114 50-115-50 korona, ayaisszess bizományi czég jelentése.) korona, dan&turált a Commercial Telegramm Bureaux szerint a „visible aűói&tlM> (exkontingens) — mez 37 37 50 korona. Kontingens ayersssesi liOO. május hó 5-én. supply" : ,. — korona. Búzában Az időjárás e héten változó volt, túlnyomóan Az árak 10.000 literfokonkéat hordó céiktU bérazonban esős és borús maradt. Többszöri erős zivatarok mentve üadapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfisemellett majdnem az egész országra ' kiterjedő bőséges lés üssllaü értandők. csapadék volt, mi mellett a hőmérséklet azonban magas Heremagvak ólomzárolása. *) mardt. A vetések állását illetőleg a buzavetésekről kevesebbet panaszkodtak és a bekövetkezett meleg esők 18.137,000 21.917,000 22.065,000 24.99.3,000 14.061,000 Budapest, 1900. május 6-án. jótékony hatással voltak. A visszamaradt vegetáczió tehát végeredményben a látható készletek búzában szemlátomást javul és csak kívánatos volna, ha egyenA budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló álloletes meleg idő következnék be. A vízállás némileg 2.646,000 és tengeriben 3.780,000 busel-lel' csökkentek. más az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó emelkedett. Külföldön az időjárás eleinte szintén esős, Nálunk vontatva indult meg a forgalom 15-78 1-től a mai napig az alanti magkereskedők aél és később azonban száraz volt. pénzt kínáltak októberi búzáért, melylyel szemben jó termelőknél a következő vetőmagvakat ólomzárolta: A külföldi piaczokon az üzleti szituáczió keheset ideig 15-82 K. áru volt anélkül, hogy egy üzlet létre Luczerna Lóhere összesen változott. A forgalom korlátolt maradt, a spekuláczió, jött volna. A későbbi üzleti órákban 15-84 után újra a é t e épp ugy mint a fogyasztás, tartózkodó és az árak csak visszamentek, mig nem dél táján a bécsiek nagyobb 2467 5174 nehezen voltak tarthatók. Amerikában az árak csekély vételeket eszközöltek arra a körülményre való , tekin- Mauthner. Ödön1) Budapest— 873 2402 változásoknak voltak kitéve és a mult héthez viszonyítva, tettel, hogy a Bácskából — üjvidék határában — nekik Haldek Ignácz,2) Budapest— egyenlegképpen 2 centtel olcsóbbak, daczára hogy a éjjeli fagyokat jelentettek. Erre aztán megszilárdultak a Magy. mezőg. szöv.3) Bpest— Biadstreets jelentése szerint a látható búzakészletek határidők s őszbuza déli 12 órakor 15-9.4-96 K. jegyez, Frommer A. H. utóda Bpest— 3.408,000 bush. csökkentek. Angliában kezdetben az mig a további forgalomban alig változott. Klein Vilmos Szatmár árak tartottak maradtak, később azonban csendes hanKészáruban ma lanyha irányzat mellett körül- Deutsch Gyula, Budapest ... gulat mellett változatlanok voltak. A franczia piaczokon a belül 5100 mm. buza kelt el. Waggon áruk 10 fillérrel Singer Zsigmond, Budapest kereslet gyenge volt és. az irányzat lanyhuló. A többi Ifj. Freund Sámuel, Szatmár kontinentális piaczokon az üzlet a fogyasztás mérsékelt olcsóbbak, mig rakományok változatlanok maradtak. A Boross és Szalay Budapest vásárlásaira redukálódik, a hangulat az amerikai vál- napi hozatal búzában 25950 mmázsa és tengeriben Beimel és fia Budapest tozások által befolyásolva azonban szilárdabb alakot 6103 q. Felmondás ma nem volt. Klein Vilmos örök. Temesvár nem ölthetett. Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik: Szávoszt Emil, Budapest ._ Funkelsteia József, Aradon Saját piaczunkon a forgalom ugyancsak korláEladatott: Radwáner és Rónai Bpest... tolt és az árak csaknem az összes czikkekben csökkenHollánder A. ésfiaUngvár... tek. Felmondatott 115,000 mm. buza, 2000 mm. rozs, Lamberger Károly Bpest ... 23,090 mm. zab, 13,000 mm. tengeri, mi mellett a buza150 Intm. 79 kg K. 16-20 3 hóra Kramer Lipót Budapest — átvételek állandóan nagyon nehézkesek. 500 , 79 » „ 16-80 Gr. Teleki Arvéd,4) Drassó— Az üzleti hét részleteiről következőket jelent100 , 79 „ „ 1560 45 — hetjük : Veninger Antal, Győr 150 » 79; „ , 16-10 Buza a hét elején a malmok részéről még jó Felsenburg Tiv., B.-Gyarmat ICO . 79 , » 16-— 13 keresletre talált, az irányzat szilárdan alakult és Fuchs Fülöp ésfia,Budapest 78 „ „ 15-70 100. nagyobb forgalom mellett az árak 20 fillérrel javultak. Nöthling Vilmos Budapest „ . * 400 » 78 „ „ 15.80 Ez azonban csak rövid ideig tartott és már a követ200 » 78 , , 16-10 összesen— ... 7489 8842 16331 kező üzleti napon fordulat állott be. Az eladásokra 100 1 „ 78 . „ 16-10 1) 97 q Anthyllis vulneraria, 10 q Phteum pratense. lényegesen ellanyhult határidőárak befolyása alatt a 100 » 78 „ » 16-— malmok tartózkodóak lettek és minthogy a kinálat 2) 9 q Trifolium incarnatum, 16 q Trifolium 100 „ 76 . „ 15.50 » » tartósan jő maradt, az árutulajdonosok engedményekre repens, 1 q Anthyllis vulneraria. Iám. 79 kg. K. 15-60 3 hőra. voltak kényszerülve, melyeknél nemcsak az elért ár- Pestmegyevidéki:100 100 3) 1 q Trifolium repens. előny, hanem még további 30 fillér ment veszendőbe 250 1am. 80 kg K. 15 80 8 hóra 4) 51 q Takarmányrépamag. A napiforgalom állandóan csökkent, mert a vételen is ICO , 79 „ „ 15-80 *) A hazai mezőgazdaságra káros amerinagyobbára csak egyes malmok vettek részt és összesen 100 » 77 „ „ 15-30 » » kai herefélék magvait a magvizsgáló állomás nem 140,000 métermázsa kelt el, mig a hetihozatal 143.000 3100 , 75 , , 14-70 » > ólomzárolja. métermázsát tesz ki. Rozsban gyenge forgalom mellett az árak szilárAz állomás egyszersmind kötelességének tartja Bozs e hét kezdetén szilárdan indult és élénk dak és finomabb minőségekért 13—13-90 K. fizettek harmadszor is nyilvánosságra hozni, hogy Singer Zsigkereslet mellett ugy a kivitel, mint a fogyasztásnál 14 helyben átvéve. mond budapesti magkereskedőfigyelmeztetésünkdaczára koronáig ért el helyben és budapesti paritásra. Az Árpa tartott és 11-50—12 K.-ig köttetett budae héten ismételten, — tehát már harmadízben — ameérdeklődés azonban gyorsan alábbhagyott, a hangulat pe.sti paritással, takarmány czélokra inkább vették, rikaival kevert lóheremagot terjesztett elé ólomzárolásra, lanyhábbra fordult és gyengébb forgalom mellett mer- mig jobb áru csak nehezen volt eladható. mely áru ólomzárolását intézetünk kiküldöttje természekantil áru csak 40, prima minőségű 30 fillérrel olcsóbb Tengeri változatlan mérsékelt kínálattal s helyben tesen visszautasította. árakon volt eladható. A hét végén középminőségü áruért 11.30—11-42 K. jegyzünk, mig a legtöbb állomáson 13-60—13-70, jobb és prima áruért 13-60—13-70 K.-ig Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tujegyzünk helyben és budapesti paritásra. — Nyírvidéki 10-90-11-10. Zab szintén változatlan és 10-05—10 30 K. ér- „„„..„sa a ,Köztelek" részére. Budapest, 1900. május 3. áruért Debreczen, Kisvárdaés Nyíregyháza realizáczióiban kezdethen 12-60 -12.70, utóbb csak 12-20 korona hető él.érte. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyHatáridők egy órai zárlat volt elérhető. (Minden 100 kgonként.) ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyengén Búzaliszt: Buza májusra 1900. 15.52-54 van kinálva és ugy hizlalóknál, mint gyárosoknál is jó 15.92-94—, októberre „ Szám: 0 1 2 3 4 5 6 7 > keresletre talál. Az irányzat igy tehát szilárd maradt 11.34—36Tengeri májusra , és az árak a mult héthez viszonyítva 10—20 fillérrel Ár K.: 27.20 25.80 24.40 22.80 22.40 21.60 20.20 17.20 11.48—50 , júliusira „ emelkedtek. Minőség szer'nt 12-20—12 70 koronáig 10.56—60 Zab októberre » Takarmányliszt Korpa 14.02—04 Rozs októberre „

jövő v á m p o l i t i k á j a uj

vámtarifánk.

RUBINEK

GYULA

„Köztelek" kiadóhivatalában. KERESKEDELEM,TŐZSDE.

750

1

A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyba® (en gros) eladott élelmiraikkek árairól. •agyar gazdák vásárcsarnok ellátó AnS-rettoK-feSnak üzleti jelentése. 1800. május hő 5-érői. Üzletmenetünk a hét második felében a spárgaüzlet kivételével kedvezőén alakult. Vidéki husnemüek gyéren érkeznek, ellenben tojás-, burgonya- és élő baromfiban a hozatalok teljesen kielégítők voltak. Vajból is fokozódott a felküldés, ugy, hogy most már ezen czikkből elég készlettel rendelkezünk. Spárgában a küldések oly nagy arányúak voltak, hogy a megcsappant vételkedvvel szemben nehezen, csak árengedmény mellett értékesíthető. A bő hozatalok egyéb zöldségféléknél is árcsökkenést idéztek elő. Eladásaink' nagyban : Alföldi tojás 58, erdélyi 57 koronával kelt el ládánként. Rózsaburgonya 4.80- 5.00 K. vaggontételekben. Élő baromfiból idei csirke nagyság szerint 1.20— 3.00, fiatal kacsa 2.40—5.Ö0, fiatal liba 5—8 koronával kelt el páronként. Őzbaknak 140—150 fillér kgja. Teavaj 2.20—2.60, főzővaj 1.80—2.00 K. Tehéntúró 20—24 fillér kgonként. Ugorka 30-40, tök 100—140 korona 100 darab. Spárga minőség szerint vastagszálu 90—140, középvastag 50—60 fillér kgja. Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott élelmiczikkekről. Budapest, 1900. május 7-ről. Hus és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű 102—112, II. r. 98—102, III. r. 96—98, eleje I. r. 96—100, II. r. 92—96, ÜL r. 76—92, borjúhús 1 q. hátulja I. r. 108—112, II. r. 96-108, eleje I. r. 92-96, II. r. 80—92, bárány 1 darab hátulja , eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 84—88, II. r. 80—84, eleje I. r. 74—76, II. r. 70—74, sertéshús 1 q. szalonnával budapesti 88—86, vidéki , szalonna nélkül budapesti 92—100, vidéki —— , : sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való , füstölt budapesti I. r., , vidéki II. r. 1 q. 124—130, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—7.00, tisztított I. r. 1 kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20; füstölt belf. csonttal 0.90—1.50, csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 1.80—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers , füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. , sózott 90—100, füstölt 112—120, sertészsír 1 q. bordóval 120—122, hordó nélkül budapesti I. r. 118—120, szalámi 1 kg. belföldi 260—300, prágai korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 1.20—2.20, tyúk belföldi I. r. 2.80—3.00, kappan hizott I. r. 0.00—0.00, sovány 0.00—0.00, rucza hizott I. r. 0.00—0.00, sovány belföldi 2.40—2.80, liba fiatal újdonság 5.60—9.00, lud hizott I. r. —. .00, sovány belföldi 0. 0.—, pulyka hizott I. r. 0. 00.—, sovány belföldi 0.00—0.0 korona. — b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—2.20, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott 1 kg. 1..0Ó—1.20, 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , 1 drb — •, pulyka hizott 1 kg. 1.00—1.20, 1 drb — , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj 1 kg. 2.40-5.00, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 1.60—2.00 korona. Hal. Élő-. (1 kg.) harcsa 1.40—1.60, csuka 0.00— 0.00, ponty dunai nagy 1.4Ö—1.70, márna 0.00—0.00. süllő balatoni , czompó 1.00—1.50, pisztráng nagy k-—, kecsege 0.00—0.—, angolna , apró kevert 0.32—0.40. Lazacz rajnai 1 kg. 0. —.— Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.16—0.16, 5zött 0.12—0.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg. 2.20—2.60, főző darabos 1.50—1.80, szedett 1.50—1.80, olvasztott , margarin I. rendű '—, II. r. , tehéntúró I. r. 0.20—0.28, juhturó 1.12—1.30, liptói 0.80—1.28, juhsajt , ementáli belföldi 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q. , kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00-24.00, koptatott 26.00—30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, színes 12.00—20.00 korona. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.00—4.00, alföldi (1440 drb) 56.00—57.00, erdélyi (1440 drb) —.00 .00, szerb (1440 drb) •, apró (1680 drb) , meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. , I. r. 1 q. 4.50—5.00, petrezselyem ujd. 100 köt. , I. r. 1 q. 28.00—36.00, zeller I. r. 100 drb 6.00—16.0, karalábé I. r. 100 drb 2.60—3.60, vöröshagyma ujd. belföldi .100 köt. — , érett makói 1 q. —.00 .00, fokhagyma I. r. 1 q. 24.00—28.00, czékla 1 r. 100 drb 1.20—2.00, II. r. 0.8Q—1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb —.00 .00, kelkáposzta I. r. 100 darab 1.60—4.00, vöröskáposzta I. r. 100 drb 00.00—00.00, fejes saláta 1. r. 100 drb 2.00—4.C0, kötött saláta 100 drb — : — , burgonya 1 vaggon sárga 5,00.0—540.0, fehér 360.00—

KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HO 2. 500.00, rózsa 1 q. 5.00—5.60, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való , savanyitott 3.60—5.20, nagy salátának , paradicsom olasz 1 q. 80.00—90.00, belföldi , zöld paprika 100 drb , tök főzni való 100 drb , zöldborsó hüvelyes 1 q. 32 40—, kifej-

. kg. 0.60—1.20 korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. .—, rétesbe való 00.00—00.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 00.00—00.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —. .—, nem magvaváló vörös 1 q. —.— .—, ringló nemes I. r. 1 q. —.-—j—.—, baraczk kajszin 1 q. —..—, őszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. —. .—, nem, magvaváló 1 q. —. .—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —..—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, apró szemű 1 q. —.— .—, eper (szamócza) 1 kg. —.-f •—, málna 1 kg. —. .—, szeder 1 liter —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —. .—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. .—, II. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény heju I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. 76.00—84.00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 3.60—8.00, apuliai 100 drb —. .—, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom í. r. 100 drb 2.00—2.40, füge hordós 1 q. 36.00—40.00, koszorú 1 q. 36.00—40.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—88.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—112.00, szőlő passatutti 1 q. —, 1 q. —'.——.—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 200.00—240.00, II. r. 1 q. 140.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. f, köménymag 1 q. —.—-.—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 44.00—46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —..—, vörös bor 1 hl. —. •.—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —.——.— korona. Baflapestí takarmányTásíir. (IX. kerület Mester•JÍasa, 1900. május 8 A székesfővárosi vásárigazgatőság islaníése a Ilnste.Uk* rézáré). Felhozatott a szokott í négekbSl 235 sstíké? réti azéns, 40 szekér main , 47 szekér zsupsEslR a, 18 szakér alomszalma, 2 szekér takar mányszslma, 0 szekér tengeriszár, 6 ssekér egyéfc takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 1000 ssÉk szssgk*. A forgalom élénk. Anu fil.-ben q-ként a következek: réti szénn 360—600, muhar 500—640, ssnpszalm* 260—320, aiűrasialEia 200—260, egyéb takarmány — lóhere , takarmány«ahni 3Ó0—300 100 kéve tengerisz. , luozemt , sarjé 4C0-480, szalmaszecskc 320—360, seíbss aj — , saisosbükköny 480—540. Ossiei ' """ Boly 5"1,200 kg.

35. SZAM. IO-IK É V F O L Y A M . Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 42 -45 K. páronkint, 48—52 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok •— K. páronkint, —•— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok 40—42 K.-ig páronkint, 42—46— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok .— K.-ig páronkint, .— K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K. páronkint, kecske — K, anya juhok —•— K. páronkint, szerbiai — K. páronkint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint. Bécsi vágómarhavásár. 1900. május hó 7-én.. (Foss Jenő tudósítása a ,Köztélek* részére.) összes felhajtás 5776 db. Ebből magyar 4074 db, galicziai 881 darab, bukovinai 40, német 781 db hizott 4963 db, iegelő 813 db, fiatal db, ökör 4385 db, bika 709 db, tehén 523 db, bivaly 96 db. A roppant felhajtás folytán az üzlet igen lanyha volt és az árak első rendű minőségnél 2, gyengébb minőségeknél mmázsánként 4 koronával estek. Árak: prima magyar 62—68'— (70-—), szekunda 52—61, tertia 46—51. Galicziai prima 64-——70'— Í72 -), szekunda 54—63, tertia 48—53. Német prima 72—77— (81 ), szekunda 60—70, tertia 52—59. Legelőmarha : szerb és magyar 38-—54-—, rosszabb minőségű 38—54. Bika 38—66-— (—), tehén 38—66 (—) és bivaly 40 46-—. Az összes eladások, élősúlyban, korona értékben értendők. Bécsi szurómarhavásár. 1900. május 3-áa. Felhozatott: 4394 borjú, 1669 élő sertés, 1829 kizsigerelt sertés, 243 kizsigerelt juh, 2045 bárány. Az üzlet valamennyi áruban lanyha volt. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 64—84, prima 86—104, primissima 106—112 (120—), élő borjú prima 60—100, primissima (——), fiatal sertés 64—82, kizsigerelt sertép, nehéz 84—92, hizó sertés, süldő 76-92 ( ), kizsigerelt juh 68—84 fillér pr. kiló, bárány páronkint 12—26 (—) korona. Bécsi sertésvásár. 1900. május 8-án. (SehleifeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Felhajtás: 5752 süldő, 5021 magyar zsirsertés, összesen 10773 drb. A forgálom vontatott volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 96—98 fillér, kivételesen 100fillér,közepei 78—94 fillér, könnyű -— fillér, süldő 60—80 fillér.

Bécsi juhvásár. 190Ö. május hó 3-án. Felhaitái 3040 db juh. A nagy felhajtás mellett az üzlet lanyha volt. A felhajtás nagyrésze Páris részére rakatott be. áHaftrásárok. árak: export juh páronként 48—50 fillér per 46'— fillér élősúlyban. Budapesti szurőmarhavásár. 1900. május hó 4-én. kiló, kiv. —, raczka 42A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 1772 db, eladatott 1772 db, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 29 db, eladatott 29 drb, éiő bárány 150 db, eladatott 150 drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske — drb, eladatott — drb. Borjuvásár éjénk volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50' 76 koronáig, kivételesen 84 koronáig súlyra, galicziai — — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 38—45 koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig Magyarország legnagyobb és egyedüli súlyra, tiroli — koronáig, kiv. koronáig || g a z d a s á g i g é p g y á r a , drbonkint, bécsi koronáig, kiv. —— koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. — mely a gazdálkodáshoz szükséges koronáig drbonkint, élő bárány 1016-50 koronáig páronkint, ölött bárány —•——•— koronáig párja.

|Elsőrangú hazai gyártmány.

összes

gazdasági gépeket gyártja. Budapesti juhvásár. 1800. május hó 7-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek* részére). Felhajtatott: Bellöldi hizlalt ürü 94 darab, eladatott 94 drb, feljavított jutok — drb, eladatott — drb, kisorolt kosok 16 drb, eladatott 16 darab, kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb, kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai , durvaszőrü — db. A birkavásár jelentéktelen volt.

1

I Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalor " ' ' ' fordulni.

l J

Részletes árjegyzékkel I és szakszerű felvilágosítással díjmentesen

37. SZAM. ÍO-IK

ÉVFOLYAM.

az

chemiai

KÖZTELEK,

1900. MÁJUS HO 9

751

Etetési czélokra országos

intézet

a központi

vegykísérleti

állomás

vegyelmezése

alapján,

l e g j o b b a n a j á n l h a t ó s a j á t gyártmányú:

rizstakarmánylisztünk

árpadaránk

vegyi összetétele: Z s i r ... ... ... ... Protein IV. mentes a n y a g

1. ... ... ...

vegyi összetétele: _ ... 13.74% ... _ . 15.40%

...

47.55%

Zsir

'jj

Protein

6.l4o/o

„ . „ . ... ...

13.75% ...

X . mentes a n y a g

57.78%

M i n t á k k a l és f e l v i l á g o s í t á s s a l s z í v e s e n s z o l g - á l u n k

H e d r i c h és Strauss „KIRÁLYMALOM" Budapest. A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendö amerikai

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

„Deeriiig"-féle fűkaszálógépeket, marokrakó aratógépeket és kévekötő aratógépeket, nT^éléSf0' sjsénagyüjtőgépeket

(lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdaközönségnek akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gépnek használhatóságáért éa jó munkájáért, nemkülönben anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a megrendeléseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foganatosítani.

VÁLLALAT

kiadásában a következő

gazdasági könyvek jelentek meg Cselkó és Kossutány Takarmányozástan i Cserháti Sándor Talajismeret ___ Hilgard-Treitz Szikes talajok — Domokos K. Gazdasági építészet 1-ső rész Száhlendér Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 2 Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan i Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés — í Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet í Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés * Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés i Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1 Dr. Baross János Idegenek birtokbeszerzése 3

Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendök. A műveket bérmentve küldjük; s minden után 25% engedményt adunk.

megrendelés

PROPPER SAMU az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője

BUDAPEST,

V., V á c z i - k ö r ú t

52.

szám.

— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —

KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény Atv 'telénél fizetendők.

M c Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói Kévekötöaratógép.

aratógépgyár.

Marokrakóaratógép.

Fükaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö.

Kévekötözsineg.

Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötözsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. . Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:

M c Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató. B u d a p e s t ,

V . ,V á c z i - u t

3 8 . s z á m -

K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS HO 5.

Czukorrépa, burgonya és

36. SZAM.

10-ÍK

ÉVFOLYAM.

A dr. Aschenbrandt-féle

bordói-por ( a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere a szőlő- és a b u r g o n y a

A szegedi kiállításon „ u j és figyelemre m é l t ó * jelzővel kitüntetve. A szükségelt ötszörös e r ő k i f e j t é s n e k megfelelőleg szabadalmazott szivattyuszerk e z e t t e l ellátva. Az o r r m á n y o s b o g a r a k e l l e n használható chlorbaryum és rovarin permetezéshez. A b u r g o n y a p e r o n o s p o r á j a elleni permetezéshez. A. s a l é t r o m n a k oldat alakban bármely oldat alá és a t r á g y á i é permetezéshez. A csigák e l l e n (lema melanopus) thanatonnal történő védekezéshoz. A háromsoros permetező egy p i l l a n a t t alatt m i n den sortávolságra beállítható. A z ötsoros pedig egy m é t e r széles zárt sikot permetez.

Munkaképessége 3 kat. hold. E tökéletes permetezők kaphatók alólirott feltalálónál. Ismertetés ingyen és bérmentve

M T A szőlő első permetezéséhez 1%>; második permetezéséhez I 1 /a—2%; harmadik permetezéséhez lW/o-os oldatot használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permezéshez 22—25 kg. bordói por, 25—30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.— A port k o n y h a s z i t á n a vizbe szitáljuk és kész az oldat.

A dr. Aschenbrandt-féle

| réz-kénpor | | a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel-

? 03

Veszelei Zsigmond DOMBOVÁR,

peronosporájának Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* raktárában : 50 kgos zsákokban á kg. 76 fill. 10 kgos zsákokban a kg. 80 .„ . 5 kgos zsákokban á kg. 80 „

posta-, távírda- és vasútállomás.

Magyar királyi államvasutak. Budapest-balparti üzletvezetőség 16491/900. szám. Pályázati hirdetmény. A Modor-Senkvicz állomáson létesítendő uj felvételi épület és melléképítmények megépítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az építési szerződés tervezete az alulírott üzletvézetőség pályafentartási osztályának hivatalos helyiségében (Teréz-körut 62., I. em. 18. ajtó) és pozsony-komáromi osztálymérnökségünknél (Pozsonyban, Hosszu-utcza 6. sz.) a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1SOO. évi május hő 23-án déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Teréz-körut 62., I. em. 6. a.) nyújtandók be eme felirattal: „Ajánlat Modor-Senkvicz állomáson létesítendő uj felvételi épület és melléképületek építése körül végzendő munkákra/ , Bánatpénz fejében legkésőbb 1900. évi május hó 22-én déli 12 óráig 700 korona, azaz hétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüjtőpénztárunknál (teréz-körut 62.) lefizetendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le. Posta utján beküldendő ajánlatok és: bánatpénzek téritvény mellett adanidók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlatok között a szabad választási jogot magunknak fentartjuk. , Budapest, 1900. május hó. Az üzletvezetőség Utánnyomás nem dijaztatik. v

_ _Budapest-balparti üzletvezetőség. Pályázati hirdetmény. A Pozsony-Ujváros állomáson létesítendő uj lisztraktár megépítése és a meglevőnek meghosszabbítása körül végzendő munkák biztosítására, ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint áz építési szerződés tervezete az alulírott üzletvezetőség pályafentartás osztályának hivatalos .helyiségében (Teréz-körut 62., I. em. 18. ajtó) és pozsony-komáromi osztálymérnöksegüriknél (Pozsonyban, Hosszu-utcza 6. sz.) a hivatalos órák alatt megszerezhetők-és ez; Alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1900. évi május hó 28-án déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Teréz-körut 62., I. em 6. a.) nyújtandók be eme felirattal: „Ajánlat Pozsony-Ujváros pályaudvaron létesítendő uj lisztraktár építése és a meglevőnek meghosszabbítása körül végzendő munkákra.? Bánatpénz fejében legkésőbb 1900. évi májés hó 22-én déli 12 óráig 700 korona, azaz hétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüjtőpénztárunknál (Teréz-körut 62.) lefizetendő. Az értékpapírok, a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le.'" Posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlatok között a szabad válasziási jogot magunknak fentartjuk. Budapest, 1900. május hó. Az üzletvezetőség.Utánnyomás nem dijaztatik.

oidiumnak (lisztharmat).

x».ra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" j raktárában: j 50 kg. zsákokban á kg. 52 fill. 10 kg. zsákokban á kg. 56 , 5 kg. zsákokban ... á kg. 56 „ P C Ahol az 1899-ik évben volt o i d i u m , először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n porból. Az

emelkedő

rézgálicz

dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e lenesen

kötelezők.

eszközölni, hogy

a

—

porok

és

folytán

a j

f e n t i á r a i csak i d e i g - f

Tessék

védekezés

kénárak

j | | ^ |

mielőbb a rendelést | idejére

a

por k é z n é l

|

l e g y e n . E l k é s e t t r e n d e l é s e k t e l j e s i t é s e é r t n e m szavatolunk, mert a gyártás korlátolt.

Permetező és fujtató gépek s ] Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép .

... 40 kor. ... 36 kor.

Megfelelő magyar gyártmányok: Permetező Kézi f u j t a t ó (igen finoman poroz).

32 kor. 10 kor.

Háti porozó gép(igen finoman poroz)... jz. 28 kor. A z „ Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő |

Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél,! BUDAPEST, (Alkotmány-utcza 31. szám). Ézenkivül megrendeléseket elfogadnak:

A „Borászati Lapok" kiadóhivatala, j BUDAPEST (Köztelek) és a v i d é k i

m e g b í z o t t a k .

37. SZAM. io-ífc ÉVFOLYAM. Hirdetési ír 16 síéig 60fillérezen felül minden sző 4fillér,feltűnő betűkkel 8fillérCzim közlésnél mind.n beiktatásnál 60 fillér bélyegilleték.

KÖETELEK 1900 MÁJ(JS HO 9.

KIS H I R D E T É S E K 1

BETÖLTENDÖ ÁLLÁS.

Gépési-géplakatos

Felsőbb

állóm végez, Peljesen°^negMz-

NagyYorkshire

május^hó'íőítrMvétetík^gy Nőtlen mo dvány o k^fz i^nyU ványmás o ~ segédtiszt, keresztény, ki több évi gyakorlattal bír, a gazdaság íüinden ágában jártas, felmonkMdenáők™ B4cs - Szt - Tamá ^ . dalian állását változtatni óhajtja. Ozime a kladőhivatalGiépész-Korács eladó páronkin' azonnal is a kalmaztatik egy Végzett gazda, Szlavóniai uradalomban, a ki kiszolgált altiszt, a gazdaság gazdaságában. minden ^gaz^dasági gép, javi- minden ágában jártas, T-h évi l P folyamot vé|ezte, miatán^az lap'kiadóhiveat*tÍ?'®eS^ l^a't patkolni köteles volna. Szerény borjú magyar erdélyi faj Neukaszaárnál Cse'mOTnízánfMsU feld Jakab kisbirtok—" Terezovácz megtudhatni. 862 Bonczhidán, Erdély, K Gazdasági gyakornok teljes ellátás és egy- ^M^miköSr^Szf^B-S^ előre S60 korona évi készpénzJavadalmazással báró Drasche sáff^könVUvgv«elbenr^atdaa VEGYESEK, Biehárd tolnai uradalmában ben, s a gazdaság egyéb ágaTökmag:. végével alkalofazást talál™1"18 zataiban, írnoki esetleg segéd»i Mammuth óriási tak Egy évi próbaszolgálat után fis tti állást óhajt elfoglalni. ptök klja 160fillérértTar: 600 k k^P^ri'javadalmazás Belépési idő jullus 1-én kivásegédtisztté való vTJlegeVki- megtudhatő a kiadóhivatalban. nyugdij intézetbe 6 való ^f^véíeí kéíévÍkútán 200P ^nzflzetés ságáig!' é " 1200 magasKeresztény, nőtlen folyamodók sajátkezüleg irt, jő sikerrel végzett gazdasági tanintézet fényképpeffeSreU Ijáníata? kat, a melyekben a magyar és

Gazdatiszt,

' álíáŰ tB1óhajtja y váítozLtn"6 Czim a kiadóhivatalban. 860

I

Fümagvak

I

• legfinomabb minőségben! • és legolcsóbban kaphatók |

Radwaner és Rónai magkereskedésében,

ÁLLATOK,

753

FrefhérríchZÍm p ^ Koseladás. tion, Wien® "op^rmT^g 6^871 Kiváló magasfinomságúelectoral-negretti tenyészkosok eladók. Bővebb felvilágosítást írnok ad Szilágyi J., Pécs, Agotairodai teendőkben*jártásSggal bir, június 104kt belépésre. Fizetés^: teljes ellátás ésSOlto- Eladó tenyész juhok.

^ ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y levelezőlapot küldenek.

ELADUNK kölcsön adunk TAKARÓ

PONYVÁKAT, TERMÉNY

U

ZSÁKOT repczeponyvákat

ajegju'ányosabb árak, ilKOHN ÉS STEIlil zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla u. 5.

Tej!

kárpáti fenyöborovicska, alódi, legfinomabb minőségű, is üstben égetett, állott régi, íyike a^legegészségesebb ita-

IUI>II'Í;SIE\

V., Nádor-u.8.sz. J. C. SOHMIDT erfurti udvari szállító magyarországi f ő r aa kviiighirU t á r á b erfurti an. mott

ítve^Wutánvétel vioska-termelő Sz«pe«-Sio

Hirdetmény. Az idei fürdíjévad tartama alatt, azaz f. é. májfeüldetnek' czimemre ^Krámer Legjutányosabban besze jus hó 1-től fogva szeptember hó végéig, Budafelettiflat^űSí!Ío°db.' számpest déli vasútról, BudaSopronmegyei Tessék árjegyzéket kérni. pest keleti pályaudvarról, Budapest- Kelenföldről, Székesfehérvárról NagyíSé. funius Szalma-eladás. Kanizsáról rendkivüjmer sékelt árp I, II. és III. osztályú, az egész évadra, azaz f. é. szeptember hó £mükö^re«frbsnrirétae? 30-ig érvényes menettértisülnek. BizonyitványmásoUto_kkai felszerelt ajánlatok a jegyek adatnak ki Siófokra, • Igen szép, válogatott vörösSzántódra, Balaton-Földtarka simmenthali jellegű 1—2, m?g%Ckií?déendőakabey. S °878 (3) vár m. h.-re, Szárszó m. éves 669 ,ri,ok mcs-re, Lelle m. eseti Í || növendék ökör h.-re, Boglárra, FonyódFürdőtelepre,. Máriatelepb i r t o k utólag ^ kisz^lítltandóek'év1i és üsző borjakat re, Balaton-Berény m. h.illetőleg 1080 korona, egy bútore és Balaton-Szt.-Györgyúgyszintén legprímább rozott szoba, fűtés, világítás re, továbbá (Siófokon át) és^kiszolgálat.^ Bizonyitvány- j á r m o s ö k r ö k e t Balaton-Füredre, Almádilegjutányosabb árakon ajánIrta: ba, Kenősére és (Bogláron illet. Fonyód-FürdőK l e i n és Spitzer Dr. Baross János.telepen át) Badacsonyba, Kis-Czeili kereskedők. Révfülöpre és vissza. Ezen Á r a : 3 korona. .enettértijegyek alapján 5 utipodgyász a fentnejzett vasúti és gőzhajóMegrendelhető valaEredeti zási állomásokra és vimennyi könyvkeres- szont közvetlenül továbRambouillet bittatik. kedésben és a m-gépkezelői oklev Ezenkívül a fürdőévad alatt Budapest kosok 157 „ K ö z t e l e k " kiadóhi- ílirtama vasut-Siófok és Balaton-Földvár közti forgamindenkor nagyobb vatalában lomban időleges jegyek is Állást mennyiségben, dus adatnak ki, melyek árai választékban kaphatók a következők; évi praxissal grtif Herberstein a) Budapest d. v.-Siófok IX., Üllöi-üt 25. vány okkal' — a között: Albert 1 hóra: I. osztály 104 uradalmi igazgatóságán il korona, II. osztály 76 koEperdugványok. rona. Az egész fürdőStrilek, vek ótafolytatóít nemesité ss el évadra : I. osztály 256 korona, II. osztály 188 Morvaország. és ren^keU4™"™ korona. végzi juníus hó végén. Min 1 hóra: I. osztály 118 annyi egyszerű földmives, szélességet és 4 cm! korona, II. osztály 86 koa gazdaság és föJdmivel minden ágában jártas. Ezek egyökerezett — a. Az egész fürdőévadk megvételre; ár éi igénybe^venní óhajtók fordu megjelölésével kérel . I. osztály 2.90 korona, ietB Dr. Tóth . Czim a kiadóhiva II. osztály 212 korona. az iskola igazgatóságához. 8? Az igazgatóság.

Idegenek

szerzése.

ss^ssr-s-

BUDAPEST,

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak 'védnöksége „alatt átló fiaméi nyilvános Vaktár részvénytársaság Fiúméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező és onnan hajóval továbbítandó, valamint a Fiúméba hajóval érkező és onnan vasúton .elszállítandó és a helyi áruk átvételével, megőrzésével, gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyéb kezelésével,nemkülömben az átvett áruk tűzkár elleni biztosításával. A részvénytársaság gabona elevátorában a külföldre rendelt vagy importált gabonanemüak mindennemű kezelését (u. m. eleválást, kev< rést, egalizálást, rostálást, trieurözést ésosztá!yozást) elvállalja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (alla rinfusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a nagymélt. kereskedelemügyi m. kir. Ministerium áital jóváhagyott üzletszabályzatát és díjtételeitkívánatra díjtalanul rendelkezésre. bycsátja. Budapest, 1Í00. ápr. 30. Az igazgatóság. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Gács-magyár közös forA II. rész 4. díjszabási füzatben cementre foglalt díjtételek hatályon kivül helyezése. A gács-magyar közös forgalom 1900. január 1-től érvényes II. rész 4 díjszabási füzetében a 6. tételszám alatt Lédecz ós Lábatlan állomásokról gácsországi állomásokra szállítandó' cementre foglalt küzvetlen díjtételek 1900. juníus" 1-ével hatá' lyukat' vesztik. . -• Budapest, 1900. április havában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak-nevében is. (Utánnyomás nem dij azt.)

A

répafajok az

eckendorfi

Eredeti

utolsó

termésű,

évi

kitűnő

csiraképességü mag-

Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság.

gal szolgál

Hirdetmény. Osztr.-magyar-baj.or vasúti kötelék. (Uj osztályáru díjszabás (II. rész 2 füzet) életbeléptetése) ' A fent megnevezett kötelék forgalomban í. évi junius i-ével ujj osztályáru díjszabás (II. rész 2 füzet) lép életbe. Ezen díjszabás kiadásával az 1895. ,évi október 1-től érvényes hasonnevű díjszabási füzet az I. és II. pótlékkal a kihirdetés utján érvényesített díjtételekkel együtt hatályát veszíti, az. uj díjszabás f. évi május 15-ike után 3 koronáért alulirt igazgatóságnál megszerezhető. A m. kir. államvasutak igazgatósága egyszersmind a részes vasutak nevében.

leszállított árak mellett

magnagykereskedése

Budapest, Károly-körut 9. szám.

754

KÖZTELEK,

1900. MÁJUS HO 9

GÓZMIVELÉS.

A

Nagyobb területek szántását gözekével

Szeri

r i g o l i z á s t

manila

i z f i l f t - t e l e p i t é s e k h e z .

ÉrdeUMftk kérettek, k f j alanti « ú e * k « i

WU L r r n

I

r

r

r B U <í L ifniij

Önműködő

v i z s z á l l i t ó

berendezéseket közeli források felhasználásával szállit

K u n s

„istvántelki immúnis" homoktalaju

A n t a l

W e i s s k i r c h e n (Morvaország).

Szivattyúk

szőlőjéből a kővetkező

1 éves g y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 15,000 ezre 10 frt Nagy Burgundi 4,000 . 10 , Mézes fehér ... . _ 3,000 „ 10 Szent-Lőrincz ... . _ 2,000 , 10 , Nemes Kadarka ... 500 „ 10 ,

kévekötöfonalat,

minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott gazdasági k ö t é l á r u k és v a l ó d i k e n d e r z s á k o k jutányos árban kaphatók. 822

Gazdasági E g y e s ü l e t

Veltelini piros 3,000 , 10 frt Madelaine angevine 1,000 , 10 , Tramini piros ... _ 3,000 . 10 , Piros Bakar 1,000 , 10 , 2 éves g y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 4,000 ezre 14 frt

OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához

Budapest „ K ő z t e l e k " intézendök. Az elszállító s tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

Szegein

kévekötőfonalat magyar kenderből

glzszántási vállalkwi büdapest-kelenfőld,

európai és gyökeres szőlővesszők eladók.

rcszv.-társ.

valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított, több nagy uradalomban kipróbált, 3 0 % - a l olcsóbb

fordítnak.

Eladó szőlővessző. A z „Országos

ógyár

ÉVFOLYAM

ajánl a r a a t ő gépekhez való elismert kitűnő minőségű

kafluM v«cr«k alválaUii; ípú«y m é l y

37. SZAM. ÍO-IK

j

j

^

és

fecskendők

minden fajtában. Prospektusok ingyen

és és

466 költségvetésele bérmentve.

Eladó kosok.

Eredeti rambouillet, kiváló szépek, 2, 3 és 4 évesek jutányosán kaphatók

R a d ó

Elemér

KEMENES-HŐGYÉSZI

gazdaságában.

877

Tavaszi kaszáláshoz különlegességek: Amerikából behozott és mindenütt r.agy kedveltségnek örvendő felülmúlhatatlan

„JOHNSTONMéle fűkaszálókban változtatható kaszagyorsaság, tehát minden néven nevezendő takarmány kaszáláshoz alkalmas. egész aczél, igen könnyű és nagy munkaképességű

„Globe" gyüjtőgépekben. „ H o l l i n g s w o r t h " 27 aczél fogas amerikai gyüjtőgépekben, kitűnő anyagból készítve, magas kerekekkel, teljes szavatosság mellett szállit

Bacher R u d o l f és M e l i c h a r Ferencz magyarországi

főraktára

B U D A P E S T , VI., Nagymező-utcza 68. sz. ; Magyarországi vezérképviselö:

S z ű c s

-

;

Z s i g m o n d . „Pátria" irodalmi és nyom

,ság nyomása, Budapest (Köztelek).