Az olimposzi 12 A görög főistenek
Görög istenek
• • • • • • • • • • • •
Zeusz Héra Poszeidón Pallasz Athéné Apollón Arész Aphrodité Hephaisztosz Hermész Artemisz Hesztia Démétér
Poszeidon Neptunus
• Zeusz (görög) • Jupiter (római) - Kronosz és Rheia gyermeke - ő a főisten - Héra férje az égbolt ura - testvérei: Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidon
» a tengerek ura – istene » Zeusz fivére Ő adta az első lovat az embereknek Jele: 3 ágú szigony „Földrázónak” is hívják Állatai: bika, ló
• Hádész • Pluto • az alvilá alvilág ura, a harmadik fivé fivér (Zeusz – Poszeidon) • ő uralkodik a halottakon „a halottak királya” • jele: sapka, sisak (láthatatlanná tette) • könyörtelen, de igazságos • felesége: Perszephoné Perszephoné • Fekete állatot áldoznak neki
Héra Juno Zeusz felesé felesége és nő nővére Nem szé szép, de fé félté ltékeny Férjes asszonyok védője állatai: tehén, páva városa: Argosz
Pallasz Athéné (Minerva) Hesztia (Vesta) • csalá családi tű tűzhely védőistennő istennője • RheiaRheia-Kronosz legidő legidősebb gyermeke – Zeusz nő nővére • a há házias, csalá családi élet vé védője • A harmadik szű szűz istennő istennő • Tűz istennő istennője, • Az otthon szimbó szimbóluma • Minden vá városban van tűzhelye
• a tudomány-bölcsesség istennője • Athén poliszának védője • Zeusz lánya („isteni szikra”) • A civilizáció (mezőgazdaság,kézművesség) hozzá kötődik • mellékneve: ”szürkeszemű” „bagolyszemű” • jele: pajzs; állata: bagoly • „szűz” istennő
Apollón (Apolló) a kultúra (zene) istene • Ő a fény és igazság istene • Gyógyító az orvoslás istene • szülőhelye Délosz szigete • jele: lant, ezüstíj • jósda » Delphoiban • növénye: babér • állata: varjú, delfin
Aresz (Mars) a hadisten – a háború istene • Zeusz és Héra fia (mindkét szülő utálta) • Ritkán ábrázolják és sokszor ellentmondásos (gyáva, szerető stb..) • Állatai: kutya, keselyű
Hermész (Mercurius) a tolvajok és a kereskedők istene, az istenek hírnöke • Zeusz fia • Agyafúrt, fortélyos • Kereskedelem és piac istene, kereskedők • A halottak komor kísérője is ő
Hephaisztosz (Vulcanus) a kovácsisten, tűz istene Héra gyermeke • csúnya, sánta • iparososok védnöke • felesége: Aphrodité • nyájas, békeszerető
Artemisz (Diana) a vadászat istennője • Apollón ikernővére • Zeusz – Létó lánya • A három szűz egyike • „istenek fővadásza” • „hamvas ifjúság” védője • Növény: ciprus • Állat: szarvas
Démétér (Ceres) a földművelés és a termékenység istennője Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra.
Aphrodité (Vénusz) a Szerelem és a Szépség istennője • A nevető istennő • Küthéra-Ciprus a szenthelye • Növény: mirtusz • Állat: galamb v. hattyú (veréb)
Dionüszosz (Bacchus) a bor és a mámor istene (nem tagja az olümposzi 12-nek)
Amor (Cupido) a szerelmi vágy létrehozó istene
Hellász egységesítése
Nagy Sándor i.e.336-323
Ókori falanx
Makedónia felemelkedése II. Philipposz (i.e. 357-336) • • • •
A makedónok a görögök távoli rokonai Olümpia és Thrákia közötti területen éltek Királyságukat Philipposz szilárdította meg a kor legütőképesebb hadserege az övék (makedón falanx) • Először veret aranypénzt Európában • A görögségen belüli ellentétek
(Iszokrátész-hódítás↔Démoszthenész-philippikák)
i.e. 338 Khaironeia – a görögök legyőzése
Macedon falanx
Nagy Sándor hódításai • i.e. 334 – átkel a Hellészpontoszon → Granikosz-folyó: a perzsák első legyőzése • i.e. 333 isszoszi győzelem III. Dareiosz ellen → Fönícia, Palesztina, Egyiptom meghódítása → városalapítások (Alexandria)/ gordiuszi csomó
• i.e. 331 Gaugamela – végső győzelem a perzsákon → Asszíria (Mezopotámia), Perzsia meghódítása → fáraó majd perzsa király lett (szúzai menyegző)
Alexandrosz birodalma Nagy Sándor birodalma a Dunától-Indusig terjedt • Célja a görög kultúra terjesztése volt • Nevelője Arisztotelész volt • Átvette a perzsa közigazgatási rendszert • Birodalmát csak a hadsereg tartotta össze • egységes uralkodóréteget igyekezett kialakítani • A korszak elnevezése: hellenizmus → a görög és a keleti műveltség ötvöződése i.e. 323 – fiatalon elhunyt
• Birodalmának bukása ily rövid uralkodás után szinte törvényszerű volt. Túl nagy volt, túl nagyok voltak a különbségek a túl sok nemzetiség között, és túl kevés ideje volt a megszilárdítására. Az egyes országok a gazdaságitársadalmi fejlődés különböző fokán álltak, és minden népnek más szokásai és politikai hagyományai voltak. A birodalom Nagy Sándor halála idején csak laza katonai-adminisztratív szövetség volt, amelyet Alexandrosz személye kötött össze, és halálával ez a kötelék megszűnt.
Alexandrosz halála Babilonban (Kr.e. 323) • Kr.e. 323 februárjában Alexandrosz visszatért Babilonba. Itt felvázolta egy új hadjárat terveit: az Arab-félszigetet akarta meghódítani. Ez csak az első lépés lett volna, hiszen a hadjárat tovább folytatódott volna. Távolabbi terveiben szerepelt a Földközi-tenger nyugati medencéjének elfoglalása Karthágóval és Rómával együtt. • Júniusban megbetegedett, s bár a görög orvosok mindent megtettek, Nagy Sándor emberfeletti megerőltetéstől és alkoholtól megtört szervezete nem bírt ellenállni a kórnak, és Kr.e. 323. június 10-én, harminckét évesen meghalt. • Az antik leírások arra engednek következtetni, hogy Nagy Sándor tüdőgyulladással súlyosbított maláriában halt meg!
Nagy Sándor birodalmának sorsa • Nagy Sándor nem jelölt ki örököst maga után.. Ezért szinte halála pillanatában megindult az önjelölt örökösök között a harc az örökségért. • Kasszandrosz, Antipatrosz fia Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, és megalapította az Antagonidák uralmát; Lüszimakhosz Kis-Ázsiában és Thrakiában alapított birodalmat (később megölték), I. Szeleukosz Mezopotámiában és Szíriában jutott hatalomra és I. Ptolemaiosz Egyiptomban.
A diadochosok
Földrajzi helyzet:
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
• • • • • •
Appennini-félsziget Földközi- tenger közepén Adriai- tenger a jobb, Tirrén-tenger a bal partjainál északon az Alpok hosszában végigvonul az Appenninek
Lakók: • nyugati, déli rész: tagolt partvidék – hajózás, kereskedelem • hegyvidék: pásztorkodás • síkság: gabona-, gyümölcstermelés
• Kr.e. II. ée.: nagy népmozgások - italicus népek (latinok, szabellek – szabinok, szamniszok, oscusok, faliscusok) • Kr.e. X.sz.: etruszkok (rejtélyes néperedetük? ) • Kr.e.VIII-VI.sz.: görög gyarmatosítás (DélItália, Szicília K-i fele – nyugati felén punok) • északon: illyrek és venétek
Róma alapítása • Tiberis torkolatától 25 km-re • A hagyomány szerint 7 dombra épült • Kezdetben különálló, elszigetelten élő telepek, települések, majd etruszk hódítás során terjeszkedés – várossá lett
• Kr.e. 753. – Róma alapítása, a római időszámítás kezdete
Róma alapításának mondája • Livius – római történetíró; időszámítás környékén élt – A római nép története a város alapításától a Kr.e. I. századig – Róma alapítása: Romulus, Remus, anyafarkas, falátugrás
Róma a királyok korában 1. Társadalom: alapegység: nagycsalád, családfő: apa(teljhatalom), gyereknevelés: anya – arisztokrácia, előkelők: patríciusok • nagy vagyon • lovaskatonai szolgálat • politikai jogaik csak nekik – az állam életében ők vettek részt
– kíséretük: cliensek (engedelmeskedők) – fokozatosan kiszorultak a patríciusok közül)
• „tömeg”: parasztok, iparosok, kereskedők – plebejusok – Gyalogos katonák – A pol. Jogokból kizártak – Területi alapon éltek
• rabszolgák – számuk csekély – társ.-n kívül éltek
2. Államszervezet: - király (minden felett rendelkezik, korlátlan hatalom – hadvezér, bíró, vallási vezető; hatalmának egyik megnyilvánulása: liktorok kísérték – vesszőnyaláb + bárd) - öregek, vének tanácsa - csak patr. szenátus - népgyűlés - csak patr.
• Kr.e. VII. sz. etruszk uralkodók – fejlettebbek – ipar, keresk.fellendülése • építkezések: – Cloaca Maxima (csatorna) – városfal – legfontosabb templom a Capitolium dombon Juppiter, Juno és Minerva temploma
• patríciusok erősödése a király a plebejusokra támaszkodott • hiába: Kr.e. 510-ben etruszk király (Tarquinius Superbus ; 7. római király) elűzése; királyság megszűnése • a hatalom a patríciusoké: ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (Kr.e. 510- Kr.e. 31)
ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG • Kr.e. 510- Kr.e. 31 • hatalom a patríciusoké • választott tisztségviselők (magisztrátusok) irányították Rómát • fizetést nem kaptak (gazdagabbak vállalhatták csak) • évenkéntiség • kollegialitás (egy tisztséget többen; egymást ellenőrzik)
• állam élén 2 consul – szenátus, népgyűlés összehívása, ülések vezetése, békében legfőbb hatalom, háborúban seregek vezetése
• szenátus – 100 majd 300 tag, legtekintélyesebb patr. családfők
• népgyűlés – csak a patríciusoké; jelentős befolyása nincs
• diktátor – végveszély esetén választották; fél évre; teljhatalom TK: 109.o.
Az ókori Róma a köztársaság /sárga/ és a császárság idején
Ókori Róma központja FORUM ROMANUM
Róma városfalának romjai a királyság korából
Róma egykori belvárosa, a Forum Romanum 21.sz.-ban
RÖPDOLGOZAT • Mikor alapították Rómát? 1pont • Nevezzen meg 3 népcsoportot Róma ókori lakói közül! 2 pont • Nevezze meg a királyság korának 4 társadalmi csoportját! 2 pont • Mi a Cloaca Maxima? 1 pont • Kik a magisztrátusok? 1 pont • Mi a kollegialitás? 1 pont • A köztársaság kora mettől meddig tartott? 1 pont • Mikor lett vége a királyság korának? 1 pont
A plebejusok polgárjogi küzdelme • A köztársaság kori Rómát a patríciusok irányították – ők viselhettek hivatalokat – ők voltak a szenátus tagjai – kezdetben nekik volt csak népgyűlésük
• A köztársaság megszilárdulása után Róma hódító háborúkba kezd (Kr.e. V-IV.sz.)mindenkinek hasznot hoz (patríciusoknak többet), de ezek a plebejusokat megterhelték : – katonáskodás (nehézfegyverzetű gyalogság – fő fegyvernem) – katonák ellátása
Plebejusok harca a hivatalokért, politikai jogokért
• Plebejusok – politikai jogaik nincsenek – a háborúk megterhelik őket • elszegényedés (nem tudják munkájukat végezni); adósrabszolgaságba süllyedés – küzdenek ez ellen • meggazdagodás (iparosok, kereskedők)részt akarnak a politikai hatalomból –szervezkedtek: létrehozták saját népgyűléseiket (területi alapon) –hivatalokat próbáltak szerezni
b) törvényeket írásba foglalták (decemvírek) – XII táblás törvények (származás helyett inkább a vagyoni helyzet tesz különbséget) c) házasság patr. és pleb. közt d) egyik consul pleb. (gazd. pleb.) e) adósrabszolgaság eltörlése (Kr.e.326 -szegény pleb.; van már elég „rendes” rabsz.) f) papi hivatalok megnyílnak a pleb. előtt (Kr.e. 300) g) földkérdés szabályozása: Licinius-féle földtörv. (Kr.e. 367): állami földekből max. 230 holdat bérelhet 1 személy (szegény pleb.-nak kedvez) h) pleb. népgy. határozatai érvényesek mindenkire (Kr.e. 287)
•
sosem került sor polg.h.-ra – kompromisszum mindig a) Kr.e. 494 – kivonulás a szent hegyre (szecesszió) ok: elszegényedés cél: új város alapítása következmény: patríciusok visszahívták őket, beleegyeznek, hogy néptribunusokat válasszanak néptribunus: vétójoga van = érvényteleníthetik a patr. hivatalnokok rendelkezéseit (kivéve: katonai) 2, később 10
• patríciusok védekezése: censori hivatal (Kr.e 443) – csak patrícius töltheti be – feladat: osztályokba sorolás.. fontos, mert közben: katonáskodásnál a beosztás alapja a vagyon - osztályokba (classis) sorolták a társ.-t (5) - minden classis bizonyos számú századot (centúriát) állított ki – - centúriák szerinti népgyűlés (a patrícius és a pleb. népgyűlés mellett) – ezé lesz a legnagyobb hatalom: az állam főhivatalnokait ez választotta meg (aki több centúriát állít ki, mert gazdagabb, annak több beleszólása van)
• Patríciusok és plebejusok között jogegyenlőség – patr. és pleb. vagyonos rétegének összeolvadása megkezdődik –ez az új vezető réteg: nobilitas –pleb. innentől= szegény pleb. –harc új színtere: nobilitas - plebejus
Róma háborúi • Kr.e. IV.sz. – Itália meghódítása (etruszkokkal, szamniszokkal, latinokkal harcok)
• Kr.e. 387 – kelta gallok betörése; capitoliumi ludak • tarentumi háború – görögökkel; „pürroszi győzelem”
„Oszd meg és uralkodj!”-elv (Divide et impera!) • Kr.e. III. sz. közepére Róma jelentős hatalom (Makedóniával, Egyiptommal, Karthagóval egyenrangú)
Pun háborúk • punok = föníciaiak, Karthagó lakói (Kr.e. 814) – hatalmas iparos, keresk. bir., nagyon gazdag állam, rabszolgamunka, zsoldossereg – É-Afr. (mai Tunisz kb.); É-Ny-Afrika, D-Sp.o., Korzika, Szardínia, Szicília)
• Szicília: ny-i fele: Karthagóé k-i fele görög Róma támadja, Karth. segít, Róma győz Karth. Róma
• Karthágó tűnik erősebbnek ; nagytanács: rómaiak még lábukat sem márthatják meg a tengerben • Pun háborúk: megszakításokkal ugyan, de több mint 100 évig tartottak
I.pun háború Kr.e. 264-241 • Szicília birtoklásáért • Róma szárazföldön, Karth. tengeren erősebb • Róma görög segítséggel és egy „találmánnyal győz” (TK: 117.o.;118.o.) • Kr.e. 241: Karth. békét kér: – Szicília, Korzika, Szardínia – hadisarc ( 3200 talentum = 83 tonna ezüst)
• Szicília tartomány (provincia) lett (az első) (prov.= alárendelt tartomány, „gyarmat”, a római nép közös tulajdona, jöved. 1/10-e adó)
II.pun háború Kr.e. 218-201 • a Földközi-tenger nyugati medencéjének az uralmáért • „hannibáli háború” • Karth. megerősödött (pl. Hispániából befolyt jöv.) • H. felismerte: Karth. egymagában nem bír Rómával szövetségi rendszer kell (é-it-i gallok, hellenisztikus államok) átkel az Alpokon (csatlakozás) népfelkelés elmaradt; zsoldosként csatl.
Hannibál harci elefántjai
Hannibál átkel az Alpokon útvonal
• Az ellene küldött római seregeket megveri Róma nehéz helyzetbe kerül egyik legsúlyosabb vereség: Kr.e. 216 Cannae (ismeretlen harcmodor, harci elefántok) • „Hannibal ante portas!” (H. a kapuknál!) • Római hadvezér: Cornelius Scipio (később Africanus melléknév) • H. utánpótlását elvágja • Afrikába tette át a hadszínteret (ellentámadás)
Karth. veszélyben, hazarendelik Hannibált döntő csata: Kr.e. 202 Záma
• békekötés: – tengerentúli és afrikai birtokairól is le kellett mondania Karth.-nak – nem tarthatott zsoldossereget, sem hajóhadat – háborút csak Róma engedélyével kezdhetett – 262 tonna ezüst értékű hadisarc
Karth. megszűnt földközi-tengeri hatalomnak lenni
III.pun háború Kr.e. 149-146 • Karth. Róma engedélye nélkül kezdett háborút (R. szerint megszegték a békeszerződést) • R. új feltételeket szab: pl. rombolják le városukat, s 10 mérfölddel beljebb építsenek újat – Karth.: nem harc – eleve kilátástalan – lakosság ¾-e elpusztul (maradék rabszolga lesz)
Karthagó Kr.e. 146-ban provincia lett
• R. közben másokkal is háborúzik, K felé terjeszkedik (Makedónia, Ázsia…)
mind provincia lett
Róma másfél évszázad alatt kis városállamból hatalmas birodalom központja lett
A köztársaság válsága • háborúk
gazdagodás szegényedés
gazdagodás: - A) szenátori rend (szenátorok leszármazottai, kezükben a hatalom, zárt, ritkán fogadnak be új embert) – optimatáknak (legjobbak)nevezik magukat (földbirtokok, hads.par., prov. vez.) - nagybirtok – latifundium – létrejötte (áll. földekből bérlés) - rabszolgamunka kihasználása (kisparaszti birtok tönkremegy)
• antik proletárok: – műhelyekben dolgoznak – alkalmi munka – polg.j. áruba bocsátása (szavazat)
• társadalmi és katonai probléma a földdel rendelkezők vállaltak katonai szolgálatot (akik naggyá tették R.-t, tönkrementek ebbe) - megoldandó problémák !!! (válságtényezők)
• B) kereskedelemből (provinciák), adóbérletből meggazdagodók : lovagrend (TK 121.o.) (nem vállalhatnak hivatalt, közvetlenül nem politizál, nagy vagyon) szegényedés: - sok és így olcsó rabszolga - provinciákról beáramló olcsó nyersanyag - nagybirtokkal szembeni versenyképtelenség - háborúk pusztításai - katonáskodás terhei kisparaszti gazdaság tönkremegy - antik proletariátus (nincstelenek)
• Válságtényezők: – földkérdés (nincstelenek, antik proletárok – mi legyen velük? ) – katonaság gondja: utánpótlás (földjüket elvesztettek) akadozása, szervezettség, szakszerűség – államigazgatás gondja • városállamból birodalommá fejlődik (másképpen kell szervezni/irányítani) • de a hivatalok/hivatalszerkezet nem változik • a bir. kül. részei kül. jogállásúak (római, latin, szövetséges jog – kötelességeik azonosak, jogaik nem) voltak feszültség – évenkéntiség (rövid idő) – kollegialitás (egymás munkáját akadályozhatják)
Kísérletek a válság megoldására (reformkísérletek) • A) – -
Gracchus testvérek Tiberius Gracchus (néptribunus) katonaként a hadsereg válságát megtapasztalja célja: a nincstelenek földhöz juttatása Licinius-féle földtörvény felújítása – Kr.e. 133 javaslat törvény megkezdik életbe léptetését a senatori rend tagjait anyagilag súlyosan érintette utcai harcok, 300 hívével együtt megölték
• Gracchusok eredménye: – 60000 prol. földhöz juttatása – lovagok hatalma növekedett
• Gracchus testvérek politikáját folytatók: néppárti politikusok (populárisok) – konzervatív reformpolitika – népet „használják fel” pol. céljaikra (néptribunusok is az „elit” tagjai) – optimaták ellen küzdöttek – HF: TK 105-117.o-ig tudni
• B) Gaius Gracchus – bátyja példáján okulva: széles társadalmi bázist próbált kiépíteni a szenátori renddel szemben • lovagokra támaszkodva (ígéret: esküdtbíróságban tisztség) • szövetségeseknek római polgárjogot ígért • proletároknak olcsó gabonát
• földreform: Itálián kívüli provinciákra telepítette volna a nincsteleneket (pl. Karthago) • haza ellenségének nyilvánították, véres összecsapások (3000 halott, polgárháború előszele), öngyilkos lett – Kr.e. 124
Marius • Jugurtha numídiai király elleni háborúban hívta fel magára a figyelmet (Kr.e. 105) • germánokkal már harcol • 5 éven át consul (senki ilyen soká) • hadseregreform – nincstelen proletárokból – zsoldot kapnak – veteránként (16 év szolgálat után) földet kapnak
JULIUS CAESAR
Livius Drusus (Kr.e. 91)- néptribunus -
földosztás szövetségeseknek egyenjogúságot ígért meggyilkolták szövetséges háború róm. polg.j. Itália minden szabad polgárának
• I. triumvirátus – titkos – Kr.e. 60. – katonai erők a szenátus ellen – Pompeius, Crassus, Caesar
• Kr.e. 59 – Caesar consul lett (ingyengabona, földosztás, jóváhagyja társai intézkedéseit) • Gall provincia proconsula lett (Cr. – Szíria; Pomp. Hispánia) – seregét a legjobb sereggé szervezte, hódító harcok, germánok visszaverése, Britanniába betör
• • • • •
Kr.e. 100 körül született kellemes modorú rendkívül jó szónok fényes lakomák a rómaiaknak cél: néppárt (populáris) hatalmának visszaállítása + saját hatalmi érvényesülése
• Bomlik a triumvirátus: – Crassus elesett (parthusok megtöltik arannyal) – Pompeius kibékül a szenátussal – Caesar proconsulsága lejár, felszólítják: jöjjön Rómába; válasz: ha Pomp. is lemond hatalmáról – nem – Kr. 49 – seregével átlépi a Rubicót (It., Gallia határa, átok terhe, „A kocka el van vetve.”), elfogl. Itáliát, , megveri Pomp. vezér nélküli seregét,majd megütköznek: – Kr.e. 48 – pharszaloszi csata J.C. P. J.C. győz; Pomp. Egyiptomba menekül, itt megölik
• J.C. sokan hozzá pártolnak, társ. bázisa nő • fegyveres harcok a szenátusi haderőkkel – megsemmisíti őket J.C. kora: - köztársaság vége - minden hatalom a maga kezében (lényegében király, jogilag nem) - diktátor (10 év majd örökre), néptribunus, imperator, consul, censor, pontifex maximus (szobrát a 7 király szobra közé állították)
• földreform (róm. prol. jelentős része földhöz jut) • szenátus „felhigítása” (900 fő; provinciaibelieket is felvett) • naptárreform (Julianus- naptár) • Róma fejlesztése, szépítése • aranydénár bevezetése (egész világ fizetőeszköze, rajta saját képmása) • adóreform • nem végez a szenátussal, csak egyeduralomra tör – szen. erejéből még egy összeesküvésre futja:
• J. C. halálával polg. háb. kiújul – zűrzavaros, véres időszak • II. triumvirátus
• Ant.+ Oct. – Kr.e. 42 – Philippi – megverték Brutus és Cassius seregeit (B+C öngyilkos lett) • Lepidus kivált (Afrikát megkapta) • gyakorlatilag kettévált a bir.:
– nyílt – népgyűlés „kérésére” – szövetség a szenátus ellen – cél: gyilkosok megbüntetése • Antonius (Kr.e. 44-ben J.C. consultársa) • Octavianus (C. unokaöccse, fogadott fia, végrendeleti örököse) • Lepidus ( a lovasság parancsnoka, katonai főparancsnok)
Brutus + Cassius; Kr.e. 44. márc. idusa (Pompeius Színház, 23 tőrszúrás – ergyeduralom a szenátus ellenállásán még meghíúsult)
– Kr.e. 40 – Brundisiumi egyezmény: Oct.: ny-i rész; Ant.: keleti rész (Egyiptom, Kleopátra)
• ellentét köztük: Kr.e. 31. – Actium (tengeri csata), Oct. győz (A. Egyiptomba menekül, öngyilkos lesz, O. Egyiptomba, Kaisariont meggyilk., Kl. csábítani próbál, nincs siker, öngy.) • (Egy. császár magántulajdona lesz - legjobban jövedelmező provincia)
Octavianus - egyeduralom • polg.h. vége; közt. megbukott • Kr.e 27: lemondott a triumviri hatalomról, átadta a szenátusnak – felkérik, vezesse továbbra is a birod-t • két névvel ruházza fel a szenátus: – Augustus (fenséges) – princepsz (első ffi, a szenátus elnöke, először szavaz, befolyásolja ezzel a szavazást)
• tisztségei: princeps, consul, néptribunus, pontifex maximus, imperator, erkölcsök felügyelője, haza atyja stb.
Augustus belpolitikája • rend, fegyelem helyreállítása, közbizt. megteremtése • bíróságok újjászervezése, számuk növelése • szigorú tv-k • „régi jó erkölcsök” visszaállítása (rabszolgatartó társ.rend megszilárdítása)
• nem tagadta meg nyiltan a köztársaságot, de valójában felszámolta, s saját uralmát valósította meg; segítsége ebben: hadsereg (ő sem számol le a szenátussal) • császárságnak nevezzük az egyeduralmat Caesar nevéről • a császárság első évszázadainak elnevezése: principátus kora (a cs. a szenátussal együtt irányítja Rómát)
• pol.élet: szenátus, lovagok szerepét szigorúan ellenőrizte • nép megnyerése: gabonaosztás, cirkuszi játékok (Panem et circenses! – Kenyeret és cirkuszt!)
• közigazgatás kiépítése – hivatalnoki kar (kötelességtudó, államhű) • provinciák – egy részük kormányzását a szenátusra bízta, a fontosakat magának tartott (Egyiptom – császár magánbirtoka, sok jövedelem)
Augustus külpolitikája • kissé meglepő: nagy hódításokat vártak tőle, de „csak” a háborúkat zárta le • cél: természetes határvonal megteremtése, stabilizálás • természetes határok: Rajna – Duna – Eufrátesz (TK: 132.o.) • (Aug. hódította meg Pannóniát is) • Pax Romana – római béke harcok szüneteltetése, külső-belső béke egyaránt