AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A 2001. ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZERINT „AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ ÉS ALACSONY KÖLTSÉGÛ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSA CÉLJÁBÓL, AZ OBJEKTÍV, ÁTLÁTHATÓ ÉS HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSTÔL MENTES SZABÁLYOZÁS KIALAKÍTÁSA, A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIAC KIALAKULÁSÁNAK ELÔSEGÍTÉSE, A VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOKHOZ VALÓ SZABÁLYOZOTT HOZZÁFÉRÉS MEGTEREMTÉSE, VALAMINT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍTÉS ÉRDEKÉBEN, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG, AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KÖVETELMÉNYEIRE FIGYELEMMEL A KÖVETKEZÔ TÖRVÉNYT ALKOTJA.” DR. BARÓCSI ZOLTÁN

A KAPACITÁS-ÁRVERÉS HÁTTERE A villamos energiáról szóló hatályos törvény kimondott célja a villamosenergia-piac kialakulásához és fejlôdéséhez szükséges feltételek, pontosabban szólva az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A kitûzött célokat a törvény több-kevesebb sikerrel teljesítette is. Csak a legfontosabb elemeket említve: létrejött a kettôs – közüzemi és verseny – piac, a törvény erejénél fogva átalakultak a korábbi szereplôk és újak színre lépése vált lehetôvé: megalakulhattak a villamosenergia–kereskedô társaságok, jogilag is lehetségessé vált a villamos energiával való szabad kereskedés, a szerzôdéskötés szabadsága itt is teljes mértékben érvényesülhet.1 Ez utóbbi természetesen csak a versenypiacra értendô. Köztudottan a piachoz nemcsak a jogi feltételek, hanem áru is szükségeltetik. Ismert azonban az is, hogy a termék nagy részét a korábbi szállító, a jelenlegi közüzemi nagykereskedô, hosszú távú szerzôdésekkel, a korábbi elvárásoknak és az akkor hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek eleget téve lekötötte. Ennek következtében a jogra hárult az a fel-

14

adat is, hogy a versenypiac születéséhez és gyarapodásához szükséges termék szabadpiaci megjelenését biztosítsa.2 A versenypiac általános feltételeinek megteremtése jogilag nem jelentett és nem is jelenthetett a jogalkotók és a kodifikátorok számára különösebb gondot. Sarkalatos kérdés volt azonban az átállási költségek kezelése, valamint annak a technikának a megtalálása, amivel a szereplôket, nevezetesen a közüzemi nagykereskedôt – de fôként a termelôket – arra lehet ösztönözni, hogy a hosszú távú szerzôdések biztonsága helyett az esetleges nagyobb nyereség reményében a szabad piacot válaszszák. A törvény egyrészt lehetôséget teremt mindkét elôbb említett szereplô számára, hogy az általa igénybe nem vett kapacitásról lemondjon, illetve az így felszabadult kapacitást a termelô szabadon értékesíthesse.3 A piacot erôsíti a VET azon rendelkezése is, miszerint „a közüzemi nagykereskedô a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedô számára elérhetô módon – beleértve a határon keresztül történô kiszállítást is – értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/4

célra lekötött villamos energiát.” 4 Természetesen a VET-ben találhatók még a fentieken kívül egyéb, a piac liberalizációját erôsítô rendelkezések is. Ezek azonban jelen cikk tárgya szempontjából indifferensek vagy csak periferiális jellegûek. A törvény lényegében csak célokat fogalmaz meg, kereteket jelöl ki. A gyakorlati végrehajtásra a 183/ 2002. (VIII. 23.) Kormányrendelet (Rendelet) ad szabályokat.5 A Rendelet címe „…az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól” felfogásunk szerint nem fejezi ki a lényeget. A Rendelet azokat a – jogalkotó által elképzelt és megengedhetô – kereteket teremti meg és szabályozza, amik lehetôséget adnak, pontosabban ösztönzik a közüzemi nagykereskedôt arra, hogy a hosszú távú szerzôdéseiben lekötött kapacitásokat felszabadítsa. Ezekhez és csakis ezekhez rendeli hozzá az átállási költség meghatározásának és érvényesítésének szabályait is.6 A Rendelet két olyan megoldást ismertet, aminek eredményeképpen kapacitások kerülhetnek a közüzembôl a versenypiacra, és ennek következtében a közüzemi nagykereskedô átállási költséget érvényesíthet: a szerzôdések újratárgyalását és a lekö-

tött teljesítôképesség nyilvános árverését. Mindkettô lebonyolítására, az átállási költség megállapítására és annak érvényesítésére részletes eljárási szabályokat ad. A közüzemi nagykereskedô 2003 februárjában minden érintett termelôvel lefolytatta az újratárgyalásokat. Ezek nyomán – lényegében a termelôk ellenállásának eredményeképpen – kapacitás nem szabadult fel, ilyen értelemben a tárgyalások eredménytelenek voltak. A Rendelet szerint az újratárgyalások – amennyiben ennek feltételei adottak – évente megismétlendôk. A következô újratárgyalási ciklusra várhatóan 2004 februárjában kerül sor. A Rendelet arra is kötelezi a közüzemi nagykereskedôt, hogy az újratárgyalások eredménytelensége esetén, amennyiben szabad kapacitásokkal rendelkezik, azokat nyilvános árverésen köteles értékesíteni.7 Ennek eleget téve 2003. június 23-án az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedô megtartotta az elsô magyarországi kapacitás-árverést.

AZ ÁRVERÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA A RENDELETBEN Az árverés elôkészítésének és lebonyolításának szabályait a Rendelet 7. §-a tartalmazza. Az eljárás lényeges elemei: a) A rendelet a kapacitás újratárgyalás útján való felszabadítását preferálja. Abban az esetben írja elô az árverés megtartásának kötelezettségét, ha a termelô az újratárgyalástól elzárkózik, vagy az egyéb okból nem járt eredménynyel. Hasonlóképpen kötelezô az árverés megtartása akkor is, ha az újratárgyalások után is maradt a közüzemi nagykereskedô által lekötött, de a közüzemi igények kielégítéséhez szükségesen felüli szabad kapacitás.8 b) Amennyiben túljutottunk a szabad, értékesíthetô kapacitás meghatározásának nehézségén, továbbléphetünk az árverésen történô értékesítés idôtartamára. A Rendelet errôl egyértelmûen rendelkezik: az árverésen történô értékesítés idôtartama fôszabályként

fél év, de ha a közüzemi nagykereskedô ennél rövidebb idôszakokra rendelkezik értékesíthetô kapacitásokkal, akkor rövidebb is lehet. A gondot itt az jelenti, hogy ezen lehetôség kihasználását a Rendelet a Hivatal döntésétôl teszi függôvé.9 Az eddigi tapasztalatok szerint a Hivatal ezen döntésében a feljogosított fogyasztók feltételezett igénye érvényesül: ti. az árverést minél hosszabb távra (legalább félévre) kell meghirdetni, hiszen ez a feljogosított fogyasztók szempontjából elônyös, függetlenül a közüzemi nagykereskedô tényleges lehetôségeitôl és a közüzem érdekeitôl. c) Többféle – a lehetôségekhez és az igényekhez igazodó – kapacitást lehet meghirdetni:10 (i) egyetlen berendezéshez köthetô kapacitást részben vagy egészben, (ii) egy eladóhoz tartozó berendezések kapacitását részben vagy egészben,11 (iii) ún. virtuális, szabadon választott berendezések teljes vagy részkapacitásaiból képzett, teljesítményt.12 d) Amennyiben a közüzemi nagykereskedô virtuális teljesítôképességet kíván árverésre bocsátani, a képzés módját és annak eredményét a Hivatallal egyetértésben célszerû megállapítania.13 e) A közüzemi nagykereskedô jogosult fél évnél rövidebb idôtartamra értékesíthetô többletek eladására is árverést szervezni. Ezt azonban csak a Hivatallal egyetértésben teheti meg.14 f) Természetes – és ennek következtében feleslegesnek is tûnik – a jogszabályban történô külön kiemelése annak, hogy az árverést úgy kell megszervezni, hogy azon minden piaci szereplô egyenlô eséllyel vehessen részt. g) A közüzemi nagykereskedônek a Hivatallal jóvá kell hagyatnia az árverés szabályait. Az e nélkül megtartott árverés érvénytelen és az így eladott kapacitás után átállási költséget érvényesíteni nem lehet.15 A kapacitásaukció, bár annak látszik, önmaga sem egyszerû eljárás. Újdonságából is adódóan szabályozása sem tekinthetô kiforrottnak. Az elsô árverés elôkészítése során a hatályos rendelet hiányosságait, ellent-

mondásait és az értelmezési nehézségeket a Hivatallal folytatott folyamatos konzultációk áthidalták.

AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA A RENDELET SZERINT16 Az átállási költségrôl, pontosabban szólva az erre jogosító veszteség meghatározásáról a Rendelet 3. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Ez feltételezi, hogy kapacitás és a hozzá tartozó villamos energia az árverésen is a hosszú távú szerzôdésekben és az árrendeletekben megszokott kételemû (energia- és kapacitásdíj) áron kerül meghirdetésre és eladásra. Ennek megfelelôen külön-külön határozza meg a kapacitás- és energiadíj ágon keletkezô veszteséget. A viszonyítás alapja a hosszú távú szerzôdésben foglalt kapacitás- és energiadíj.17 Egyszerû a helyzet abban az esetben, ha az árverésen elért energiadíj megegyezik a szerzôdésben szereplôvel (hatósági energiadíjjal). Ekkor a veszteség természetesen egyenlô a megfelelô hosszú távú szerzôdésben megállapított kapacitásdíj és a nyilvános árverésen elért vagy számított kapacitásdíj különbségével.18 Amennyiben az árverésen nem sikerült a szerzôdésben rögzített energiadíjat elérni, akkor a fenti, kapacitáshoz kapcsolódó veszteségen felül még az energiadíjak különbsége is veszteségnek számít. Ez utóbbi esetben azonban a rendelet korlátot állít fel: az energiadíjak különbségébôl adódó veszteség nem haladhatja meg a hosszú távú szerzôdésben megállapított garantált átvétel eladott kapacitás arányos részének megfelelô összeget.19 Nem mondható nagyvonalúnak, de a jogszabály ösztönzést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közüzemi nagykereskedô az árverésen minél magasabb eladási árat érjen el. Az így szerzett haszon (ha az eladási ár meghaladja a hosszú távú szerzôdés szerinti árat) 90%-át azonban lényegében elvonja, illetve egyéb átállási költségekkel szemben beszámítja. A jogszabály részletesen rendelkezik az árverésen eladott villamos


15

energia és kapacitás nyilvántartásáról, elszámolásáról, az átállási költségigény érvényesítésének eljárásáról.

KAPACITÁS-ÁRVERÉSI PÉLDÁK A NAGYVILÁGBÓL20 A kapacitásaukció nemcsak Magyarországon új, a nagyvilágban sem megszokott kereskedési forma. Ebben a fejezetben két példát – az EdF (Electricité de France) és a TG (Texas Genco) által követett eljárást mutatjuk be.

AZ EDF (ELECTRICITÉ DE FRANCE) KAPACITÁSÁRVERÉSE Az EdF a francia energiapiac megnyitásával 6000 MW kapacitást, és ehhez tartozóan évi kb. 42 TWh villamos energiát tesz 2 év alatt (2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig) árverésen keresztül elérhetôvé. Az aukción vevôként részt vehetnek mindazok a termelôk, szolgáltatók és kereskedôk, akik jelen vannak a francia piacon, illetve be szeretnének jutni oda.

Termékleírás Az árverésen az értékesítendô kapacitás kétféle formában jelenik meg: 1. Virtuális Erômû (VE): Nem egy konkrét erômûvi berendezéshez köthetô kapacitás kihasználásának joga, rögzített energiadíjjal. Ezen belül vannak különbözô idôszakokra vonatkozó jogok. 2. Áramvásárlási megállapodás (AVM): Olyan kogenerációs erômûvek kapacitáskihasználásának joga, amelyekkel szemben az EdF-nek, meghatározott áron, energiavásárlási kötelezettsége van. A szerzôdések novembertôl márciusig a teljes villamosenergia-termelést lefedik. A kapacitásárverésekre folyamatosan, 2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig kerül sor. A felajánlott kapacitás megoszlása: 1000 W csúcsidôszaki és 4000 W zsinór terhelésû VE teljesítmény. Ezen kívül az EdF 1000 W AVM kapacitást is árverésre bocsát.

16

Az aukció szabályai Az aukció többkörös szimultán, növekvô árú idôzített körökkel annak érdekében, hogy a vevôk az igényeik szerinti kapacitások használati jogát tudják megszerezni. Az aukciókat negyedéves gyakorisággal rendezik szeptember, december, március és június hónapokban. A résztvevôkkel szemben támasztott feltételek Az árverésen részt venni szándékozóknak az erre vonatkozó megállapodás megkötésével regisztráltatniuk kell magukat. A megállapodás az EdF, az EdF tanácsadói és a jelentkezô között köttetik. Ahhoz, hogy a megállapodás létrejöhessen, a jelentkezônek az alábbi kategóriák valamelyikébe (adott esetben többe is) tartozó, az EdF-fel konkuráló energia közszolgáltató és/vagy energiakereskedô társaságnak kell lennie: a) Franciaországban bejegyzett termelô és/vagy Franciaországban bejegyzett leányvállalatai; b) Franciaországban bejegyzett szolgáltatók; c) francia energia-disztributor vállalatok; d) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül – illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez – bejegyzett termelôk és szolgáltatók (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni a d) pontban felsorolt követelmények valamelyikének); e) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül – illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez – bejegyzett energiakereskedelmi vállalatok (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni az e) pontban felsorolt követelmények valamelyikének). A regisztrációhoz további olyan kondíciók (pénzügyi megfelelés stb.) is szükségesek, amelyeket csak a regisztrálási eljárás során ismer meg a jelentkezô.


Az árverés menete Az árverés elektronikus formában történik az interneten keresztül. Az aukció elôre meghatározott számú körbôl áll, elôre meghatározott számú termékkel. A termékeket a kapacitás jellege különbözteti meg (VE vagy AVM), ezen belül vannak csúcsidejû és zsinórtermékek. Ezek további csoportokra bomlanak a lekötés idôhorizontja és a szolgáltatás kezdô idôpontja szerint. Licitálni a termékcsoportokba besorolt portfolióra lehet. A termékcsoportokon belül a termékekre a licitálás szimultán történik egyidejû elküldéssel (amelyik termékre a potenciális vevô nem kíván ajánlatot tenni, arra nulla értéket ad meg). A termékcsoportokra szintén szimultán lehet licitálni, azaz egyszerre történik a teljes ajánlat elküldése. A licit során körönként minden termékre nyitó árat hirdetnek meg. Amenynyiben a kereslet nagyobb, mint az ajánlati mennyiség, a következô kör nyitóára elôre meghatározott algoritmus szerint emelkedik. Az ár az aukció végéig azonos abban az esetben, ha a termékcsoportra vonatkozó kereslet kisebb vagy megegyezô, mint az árverésre bocsátott mennyiség. Az árverést egészen addig folytatják, amíg minden termékcsoportra nincs eredményes kör, de legkésôbb az elôre meghatározott számú körben befejezôdik az árverés. Példaként: az EdF a 2002 szeptemberében tartott árverésen 2525 MW-ot – 375 MW csúcsidejû VE-t és 570 MW AVM kapacitást – hirdetett meg. Ennek során 19 termékre lehetett licitálni 3 csoportban. Az árverés hosszát 7 körben szabták meg.

A TG (TEXAS GENCO) KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Termékleírás A TG árverési kínálatában a következô terméktípusok találhatók: n TG normál terhelési idôszakra LMS (Limestone Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra WAP (W.A. Parrish Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra STP (South Texas Project Electric Generating Station)

A társaság minden terméket 25 MW-os blokkokban értékesít. A termékek egy-egy erômûhöz, de nem meghatározott blokkhoz rendeltek. Minden árverés elôtt eldöntik, hogy milyen típusú termékeket bocsátanak árverésre. Az árveréseken nincs állandó termékstruktúra, az mindig az aktuális aukció elôtt dôl el. Az árveréseken a villamos energián kívül gáz termékek is kalapács alá kerülnek.

Az aukció szabályai A következô szabályok valamennyi termék, illetve termékcsoport árverésére vonatkoznak.21 Az árverési körök idôtartama és ütemezése Minden árverési (ajánlattételi) kör 15 percig tart. Szintén 15 perc telik el az elôzô kör lezárása, illetve a következô kör nyitása között. Az ajánlattételi idô alatt a licitálók elküldhetik ajánlatukat, illetve a már elküldött ajánlatukat módosíthatják, vagy vissza is vonhatják. A befejezôdött és a rákövetkezô árverési kör közötti idô áll a rendszer adminisztrátorok rendelkezésére áll ahhoz, hogy feldolgozzák az ajánlatokat. Az árverés reggel 8:00-kor kezdôdik. Minden árverési nap 20 kört lehet lebonyolítani, de az utolsó körnek 17:45-ig be kell fejezôdni. Az árverés folyamata és döntéshozatala Az árverés elsô körében minden licitáló kiválasztja és elküldi azon termékek listáját, amelyek a nyitó áron felkeltették érdeklôdését. Amennyiben egy termékcsoport teljes kereslete kisebb vagy megegyezik a felajánlott mennyiséggel, a licitálók a nyitó áron jutnak hozzá az általuk igényelt mennyiséghez. Az esetleges fennmaradó mennyiséget a „waterfall”22 szabály alapján újra árverésre bocsátják. Abban az esetben, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az árak emelésével újabb kör kezdôdik. Az elsô kör kivételével, amennyiben a kereslet kisebb, mint a felajánlott mennyiség az adott termékcsoportra az aukció befejezôdik. Az elszámolási ár az utolsó olyan kör-ár, amelyben a kereslet még meghaladta a kínálatot. A résztvevôk az utolsó körben igényelt mennyiség alapján kapják meg a termékeket, illetve a fennmaradó rész-

bôl a „pro-rata”23 termék elosztási szabály alapján részesülnek.

Licitálási és vásárlási szabályozások Az a maximális termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô egy körben egy adott termék esetében ajánlatot tehet, az alábbiak közül a legkisebb: a) az elérhetô (ajánlati) termékmenynyiség; b) az a termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô az elôzô körben licitált (feltéve, hogy az aktuális kör nem az elsô kör); c) az a termékmennyiség,24 amelyet a licitáló meg tud vásárolni a megmaradt creditjeibôl. A licitálási képernyôk25 kialakításából következôen az ajánlattevô egy termékre vonatkozó ajánlatának elküldésével minden, az adott zónában és idôtartamban szereplô termékre ajánlatot tesz.26 Azoknak, akik az árverésen részt kívánnak venni, a szokásos feltételeket teljesítve regisztráltatni kell magukat.

AZ MVM RT. ELSÔ KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Az MVM Rt. mint közüzemi nagykereskedô 2003. június 23-án eredményes kapacitás-árverést tartott. Az elôkészítés már az év elején, januárban elkezdôdött a tanácsadói megbízásra szóló ajánlat kibocsátásával. A beérkezett ajánlatok értékelése eredményeképpen az MVM úgy döntött, hogy az Accenture-t bízza meg azzal, hogy az árverés elôkészítésében közremûködjön. Az MVM Rt. Igazgatósága 2003. április 14-i ülésén tárgyalta és határozatában egyetértett az elôterjesztésben ismertetett árverési feltételekkel, az árverési termékek kialakításának, valamint a villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés alapelveivel. Az Igazgatóság egyben felhatalmazta az ügyvezetést, hogy az elôterjesztésben foglalt alapelvek mentén a Magyar Energia Hivatallal lefolytatott konzultációk alapján kialakított Árverési Szabályzatot, az árverési termékek meghatározására, az átállási költség számításának módjára és a villamos energia adásvételére vonatkozó dokumentumokat jóváhagyásra nyújtsa be a Hivatalhoz. A

MEH a benyújtott dokumentumokat 242/2003. számú határozatával 2003. április 25-én jóváhagyta. A kapacitás-árverés meghirdetésére – a Paksi Atomerômûben történt, a II. helyszámú blokk tartós kiesését okozó meghibásodás miatt – többek között a 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint megalakult Krízis Munkabizottság kérésének megfelelôen az elhatározott idôben, mértékben és módon nem került sor. Az MVM Rt. a késôbbiekben vizsgálta az év hátralévô részében várható kapacitásmérleget. Ennek során figyelembe vette a feljogosított fogyasztók villamosenergia-importját és a rendszerirányító által a rendszerszintû szolgáltatások nyújtásához igényelt kapacitást, valamint azt, hogy a MEH határozatában foglaltaknak megfelelôen az árverésen megszerzett villamos energia nem exportálható. Tekintettel a piacnyitás folytatásának fontosságára és a kapacitásmérleg várható alakulására, az MVM Rt. Igazgatósága 2003 májusában úgy döntött, hogy az MVM Rt. 2003. július 1-je 0:00 óra és december 31-e 24:00 óra közötti értékesítési idôtartammal a korábban elfogadottak szerint 126 MW szerzôdött és 85 MW virtuális teljesítményt a hozzátartozó 375 GWh villamosenergia-mennyiséggel bocsásson árverésre. Az MVM Rt. a tanácsadóval együttmûködve a szükséges mértékben módosította a korábbi dokumentumokat és azokat ismételten benyújtotta a MEH-nek jóváhagyásra. A MEH a benyújtott dokumentumokat 265/2003. számú határozatában jóváhagyta. Korábban bemutattuk a kapacitásárverés jogi környezetét, kitérve azokra a részekre, amelyek az alkalmazásban nehézséget okoztak. A tanácsadóval és a MEH-hel folytatott együttmûködés és konzultációk eredményeképpen is három olyan dokumentum készült, amely a problémákra konszenzuson alapuló értelmezést és megoldást adott. Az „Árverési termék meghatározása és az átállási költség számítás módja” címû dokumentum az árverésre kerülô termékeket, a virtuális erômû kapacitásának és villamos energia termelésének számítási módját és mértékét írja le.


17

Az Árverési Szabályzat az árverésen részt venni kívánók által teljesítendô feltételeket, a regisztrációs eljárást, az árverési szabályokat és általában minden olyan tudnivalót tartalmaz, ami az árverés sikeres lefolytatásához és az azon történô eredményes részvételhez szükséges. A villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés lényegében egy szokásosan alkalmazott megállapodás azzal, hogy tartalmazza az árverésbôl fakadó sajátságos feltételeket. A továbbiakban bemutatjuk az elsô magyarországi kapacitás-árverésen kalapács alá került termékeket, az ezek értékesítése nyomán felmerült átállási költség számításának módszerét, valamint az árverés szabályait.

AZ ÁRVERÉSI TERMÉK ÉS AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG Az árverési termékek meghatározása Az árverés sikerének alfája és omegája a keresletnek megfelelô, a potenciális vásárlók igényeihez igazodó termék. Ez lehet egyszerû és nagyon szofisztikált, az árverésen kalapács alá kerülhet egyetlen és egyszerre több termék. Az elsô kapacitásaukció elôkészítésekor – érthetô okokból – nem voltak tapasztalataink az árverés lebonyolításában és nem voltak megfelelô információink a vásárlók elvárásairól.27 A termék meghatározásánál figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy a közüzemi nagykereskedô nem saját, hanem a számára szerzôdésben biztosított kapacitást, illetve villamos energiát bocsát árverésre, következésképpen a terméket a szerzôdéses feltételek már részben meghatározzák.

A közüzemi nagykereskedô hosszú távú szerzôdéseinek keretei között az éves szerzôdésekben éves és ehhez igazodó havi átlagos kapacitásokat és havonként meghatározott villamosenergia-mennyiségeket köt le. Az egész évben átveendô villamos energia mennyisége kötött: a garantált mennyiség át nem vétele vagy át nem adása a szankcionált. Annak viszont nincs hátrányos következménye, ha a termelô egyes idôszakokban nem áll rendelkezésre, de havi átlagban igen. Mindezekbôl az is következik, hogy a termelô a havi lekötött átlagosan igénybe vehetô kapacitásból és az ugyanerre az idôszakra szerzôdött villamosenergia-mennyiségbôl számítható kihasználástól – bizonyos korlátokon belül – eltérô igénybevételre nem kötelezhetô. Alapvetôen kétféle termék jöhetett szóba28: n megadott kapacitás használatának joga, kikötve a havonta átveendô minimális és maximális villamos energia mennyiségét; n elôre meghatározott menetrend szerinti villamosenergia-értékesítés. Az elsô eset legalább kétfelé bomlik: egy meghatározott berendezéshez köthetô vagy nem meghatározott kapacitást29 bocsátunk árverésre. A vevô mindkét esetben az eredeti, a termelô és a közüzemi nagykereskedô között létrejött szerzôdésben rögzített villamosenergia-átvételi korlátokon belül szabadon gazdálkodhat a kapacitással: meghatározhatja menetrendjét, leállíthatja a berendezést és elindíthatja azt. A meghatározott berendezéshez kötött kapacitás esetén az eladó dönthet arról,30 hogy azt a szerzôdésben rögzített üzemzavarokkal együtt adja el és csak az azokon felüli kiesésekért áll helyt, vagy pedig

minden üzemzavar miatti kapacitáskiesést pótol.31 Természetesen a kettô között lényeges árkülönbség lehet. A második esetben az eladó általában feltétel nélkül vállalja, hogy menetrend szerint szállít.32 Abból kiindulva, hogy az éppen megszületett piacon elsôsorban zsinór fogyasztási karakterû feljogosított fogyasztók, vagy az ôket ellátó kereskedôk vesznek részt, és figyelembe véve azt is, hogy az árverésre bocsátandó kapacitás viszonylag kicsi, igyekeztünk egyszerû termékeket meghatározni. A rendelkezésünkre álló információk alapján végül az a döntés született, hogy az árverés elsô szakaszában virtuális erômûbôl szállított zsinór terméket kínálunk megvételre. Amennyiben a felajánlott kapacitás és a hozzátartozó villamos energia részben vagy egészben ilyen formában nem talál vevôre, azt a második szekcióban33 nappali és éjszakai termékként igyekszünk értékesíteni. A következô részben egy példán keresztül bemutatjuk a virtuális erômû kapacitásának és az ehhez tartozó villamos energia mennyiségének, majd az értékesítés után érvényesíthetô átállási költség meghatározását. A termék meghatározásának elsô lépcsôjét az árverésre bocsátandó kapacitás nagyságának megállapítása jelenti. Ez az értékesítési idôszakra összeállított kapacitás és energia mérlegbôl állapítható meg. Az elsô árverésen 126 MW szerzôdött kapacitással számoltunk, ami két erômûben lekötött kapacitásból tevôdik össze.34 A virtuális erômû kapacitása az azt alkotó erômûvek ÉKSz-ben az adott idôszakra lekötött kapacitásaiból felajánlott kapacitások összege. A virtu-

1. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ ÖSSZETEVÔI

Felajánlandó erômû

A erômû B erômû*

ÉKSz+-ben július–december idôszakra lekötött kapacitás, MW

HTM++ átvétel július–december idôszakra, GWh

Ebbôl felajánlásra kerülô kapacitás, MW

Ebbôl felajánlásra kerülô villamos energia, GWh

3 297

139 845

43 83

139 236

+ A hosszú távú szerzôdés alapján kötött Éves Kereskedelmi Szerzôdés ++ Hosszú Távú Villamosenergia és Kapacitáslekötési Megállapodás (hosszú távú szerzôdés) * Az A és a B erômû lekötött kapacitásainak felajánlott része alkotja a virtuális erômûvet.

18


2. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ

Felajánlandó virtuális erômû

Július–december idôszakra lekötött kapacitás, MW

Garantált átvétel július–december idôszakra, GWh

126

375

Virtuális erômû

3. TÁBLÁZAT. MAXIMÁLIS KIHASZNÁLTSÁG

Felajánlandó virtuális erômû

Virtuális erômû

HTM átvétel július– december idôszakra, GWh

Ajánlati idôszak hossza,

Árverési kapacitás,

Maximális kihasználtság,

óra

MW

%

375

4416

126

67

Ajánlati idôszak hossza,

Elvi kihasználtság,

Árverési kapacitás,

óra

%

MW

4416

100

85

4. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ KAPACITÁSA

Felajánlandó Villamos virtuális erômû energia július– december idôszakra, GWh Virtuális erômû

375

5. TÁBLÁZAT. PÉLDA EGY ÁRVERÉSI TERMÉKRE INDULÓ AJÁNLATI ÁRRAL

Felajánlott kapacitás,

Ajánlati idôszak,

Fogyasztási idôszak,

Ajánlati ár,

óra

Maximálisan átvehetô energia, MWh

MW

hó

50

6

0–24

220800

7000

ális erômûbôl értékesítendô (felajánlott), adott idôszakra vonatkozó energiamennyiség a részerômûvekre vonatkozó, a HTM-ben, illetve az ÉKSz-ekben az adott idôszakra garantáltan lekötött villamosenergia-menynyiségek összege.

A virtuális erômûvet alkotó fizikai blokkok kapacitásának kihasználhatósága A virtuális erômû fizikailag létezô, lekötött kapacitásokat és villamosenergia-mennyiségeket testesít meg. Kihasználása azonban lényegesen különbözik az ôt alkotó erômûvek kihasználásától, a hozzáköthetô kapacitástól. A virtuális erômû kapacitása (Cfiz =126 MW), a garantáltnak minôsülô villamos energia mennyisége pedig (Efiz =375 GWh). Ezekkel, valamint az ajánlati idôtartammal (jú-

Ft/MWh

lius–december = 4416 óra) meghatározható a virtuális erômû kapacitásának maximális kihasználhatósága (kmax). kmax = Efiz /4416 / Cfiz Az MVM Rt. a kapacitás-árverésen közüzemi portfoliójából 126 MW, július–decemberben rendelkezésre álló, 67%-os kihasználtsággal mûködô teljesítményt és ebbôl 375 GWh kiadott energiát ajánlott fel, amelyet zsinórtermékké alakít.

A virtuális erômû árverésen felajánlott virtuális kapacitásának meghatározása Az árverésen, az ajánlattevôk vételi döntését megkönnyítendô, a fizikailag meghatározott termelôkhöz35 tartozó kapacitáshoz (Cfiz =126 MW) és

felajánlásra kerülô energia mennyiséghez (Efiz=375 GWh) egy, az árverésen használt elméleti kapacitást (CÁ) határoztunk meg. Ez megegyezik azzal a kapacitással, amellyel 100%-os kihasználtsággal (k) az adott idôszakban (július–december=4416 óra) a felajánlott villamos energia megtermelhetô.36 CÁ = Efiz /4416/k

Az árverési termékek jellemzôi Az árverésen értékesíthetô/licitálható/megvásárolható legkisebb kapacitásegység 1 MW, illetve az ehhez 100%-os kihasználtság mellett tartozó július–december idôszakra vonatkozó 4416 MWh villamosenergiamennyiség. Az ajánlatok a minimális mennyiség egész számú többszörösei lehetnek. Az árverési terméket a kiírás során a következô paraméterek határozták meg: n A felajánlott kapacitás MW-ban (ami a fentiek értelmében az ajánlati idôszakra vonatkoztatva közvetlenül megfeleltethetô a kapacitás 3rendelkezésre állási idô (óra) összefüggéssel számítható villamosenergia-mennyiségnek, MWhban kifejezve). n Ajánlati idôszak (az átvétel kezdete és vége közötti idôtartam): július 1-jén 0:00 órától – december 31-én 24:00 óráig tartó hat hónapos idôszak. n Fogyasztási idôszak: 0:00–24:00 között (zsinórtermék); hétköznap 8:00–20:00 közötti csúcsidôszak (csúcsidei termék); és hétköznap 20:00–8:00, illetve szabad- és ünnepnapokon 0:00–24:00 között (völgyidôszaki termék). n Ajánlati ár: a felajánlott energia, adott ajánlati és fogyasztási idôszakra, adott ajánlati körben érvényes ára, Ft/MWh-ban. Nem különböztetünk meg kapacitás- és energiadíjat, az ajánlati ár mindkettôt magában foglalja.37 n A termékek átvételi helye: az átviteli hálózat tetszôleges betáplálási pontja. n A termékek átvételének kezdete: 2003. július 1. Induló ár Az árverési szakaszok és szekciók38 induló ajánlati árainak meghatározása-


19

6. TÁBLÁZAT. KAPACITÁSDÍJ MEGHATÁROZÁSA

Felajánlandó Hatósági erômûvek rendelkezésre állási díj

Rendelkezésre állási díj tényezôje,

Felajánlott kapacitások hatósági ár alapú kapacitásdíja,

EFt/MW/év

ÉKSz-ben július– december idôszakra lekötött kapacitás, MW

%

EFt/MW/év

63 248 42 277

43 83

34 66

49 434

A erômû B Erômû

7. TÁBLÁZAT. KAPACITÁS- ÉS ENERGIADÍJ MEGHATÁROZÁSA

Felajánlandó erômûvek

A Erômû B erômû Virtuális erômû

Ajánlati idôszakra fizetett teljes kapacitásdíj, EFt

Ajánlati idôszakra fizetett teljes energiadíj, EFt

Kapacitásdíj rész,

Energiadíj rész,

%

%

1 372 482 1 768 783 3 141 265

1 738 750 1 892 763 3 631 513

44,1 48,3 46,4

55,9 51,7 53,6

kor viszonyítási alapnak az európai piaci árakat tekintettük: a termékek ajánlati ára (TÁind) közelítsen a European Energy Exchange Q3 és Q4 forward energiák átlag árához (EEXQ3–Q4). Figyelembe vettük továbbá a rendelkezésünkre álló hazai versenypiaci árinformációkat is.

Árverés meghirdetése

Elôminôsítés határideje

7 munkanap

Elôminôsítés

Kiértesítés határideje

2 m.nap

Az átállási költség kapacitásdíjra vonatkozó része Az átállási költség kapacitásdíjra vonatkozó része (ÁtC) a virtuális erômû hatósági ár alapú kapacitásdíjának

Regisztrációs határidô

3 munkanap

Regisztráció

Árverés kezdete

Árverés vége

3 m.nap

1 nap

.............

Árverés

Pályázói Konferencia

1. ÁBRA

20


FHTM = EHTM/ET, ahol EHTM az értékesített kapacitáshoz tartozó, adott ajánlati idôszakra vonatkozó, a termelôtôl a HTM-ben garantáltan átvett energia, ET az adott idôszakban ténylegesen átvett energia.42 ÁtC = CÁ 3 (ch-cÁ) 3 tÁ 3 FHTM, ahol tÁ évben értendô.

költség az értékesített kapacitások (kapacitásdíjra vonatkozó rész) és eladott villamos energia mennyisége (energiadíjra vonatkozó rész) után érvényesíthetô. Az átállási költséget MEH által közösen kidolgozott és jóváhagyott módon a következôk szerint számoljuk.

Az átállási költségek meghatározása A kapacitás-árverésen értékesített termékek után,39 a 183/2002. (VIII. 23.) Kormányrendeletben meghatározott módon a közüzemi nagykereskedôt átállási költség illeti meg. Átállási

(ch) és az árverésen elért ajánlati ár kapacitásdíj részének (cÁ) a különbsége, szorozva az árverésen értékesített kapacitásmennyiséggel (CÁ), az ajánlati idôvel40 (tÁ) és a garantált átvételi faktorral (FHTM).41

A felajánlott kapacitások hatósági ár alapú kapacitásdíjának meghatározása A felajánlott kapacitások hatósági ár alapú kapacitásdíja (ch) egyenlô az ôt alkotó fizikai erômûvek hatósági rendelkezésre állási díjai (chi) erômûvek figyelembe vett kapacitásaival súlyozott átlagával.43 ch = Si (chi 3 sci), ahol sci a megfelelô rendelkezésre állási díj tényezôje.

Az árverésen elért ajánlati ár kapacitásdíj és energiadíj részének meghatározása Az átállási költség meghatározása során az árverésen elért ajánlati árat (ami a lekötött kapacitásokért és

Szerzôdés aláírása

Teljesítés kezdete

3 munkanap

Kereskedelmi szerzôdés aláírása

Júl. 1.

...................

Teljesítés vége 6 hónap

Teljesítés

Dec. 31.

8. TÁBLÁZAT. HATÓSÁGI ÁR ALAPÚ ENERGIADÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA

Felajánlott erômû

Hatósági Átvétel energiadíj július– (garantált átvétel december mértékéig) idôszakra,

A Erômû B Erômû

Energiadíj súlya

Ft/kWh

GWh

%

12,5 8,01

139 236

37 63

átvett energiáért fizetett díjak Ft/MWh-ban megjelenô összesített ára) két összetevôre, a kapacitásdíjra és energiadíjra bontjuk fel olyan arányban, ahogy azok a felajánlott kapacitások (vagyis a virtuális erômûvet alkotó erômûvek) teljes bekerülési díjában megjelennek. Ez az aránypár a felajánlott blokkok kapacitásdíj–energiadíj súlyozott arányát tükrözi. Az árverésen elért ajánlati árból az átállási költség számításához a kapacitásdíjat (cÁ), illetve energiadíjat (eÁ) az ajánlati ár és a figyelembe vett kapacitások valamint a villamos energia teljes bekerülési árában megjelenô kapacitásdíj rész és energiadíj rész arányának szorzataként kapjuk.

Az átállási költség energiadíjra vonatkozó része Az átállási költség energiadíjra vonatkozó része (ÁtE) a virtuális erômû hatósági ár alapú energiadíjának44 (eh) és az árverésen elért ajánlati ár energiadíj részének (eÁ) a különbsége szorozva az árverésen értékesített kapacitáshoz tartozó energiával (EÁ). Az

Felajánlott energia hatósági ár alapú energiadíja, EFt/MW/év

• Tetszôleges kapacitásmennyiségre licitálnak • Legkisebb egység 1 MW • Kiindulási ajánlati díj (Ft/MWh), amely körönként emelkedik • Max. 7 kör

Igen Van-e fennmaradó (el nem adott) mennyiség?

Nem

Át = ÁtC + ÁtE = CÁ 3 (ch-cÁ) 3 tÁ + + EÁ 3 (eh-eÁ), ahol

9,67* max [EÁ 3 (eh-eÁ)] = EHTM 3 eh 3 r

így kapott összeg felsô határa a HTM-ben garantáltan átvett energia (EHTM) hatósági ára, amennyiben a teljes lekötött kapacitás értékesítésre kerül. Amennyiben az árverésre bocsátott kapacitásnak (CÁ) csak egy része (r3CÁ) kerül értékesítésre, az energiadíj veszteségen maximálisan elismerhetô összeg a HTM-ben garantáltan átvett energia (EHTM) hatósági árának csak (r)-szerese lehet. ÁtE = EÁ 3 (eh-eÁ), ahol max [EÁ 3 (eh-eÁ)] = EHTM 3 eh 3 r

A virtuális erômû hatósági ár alapú energiadíjának meghatározása A teljes felajánlott energia hatósági ár alapú energiadíja (eh) egyenlô az ôt alkotó erômûvek hatósági termelôi energiadíjainak (ehi) az erômûvek részérôl felajánlásra kerülô energiával súlyozott átlagával. eh = Si (ehi 3 sei), ahol sei a megfelelô energiadíj súlya. A teljes igényelt átállási költség (Át) az energiadíj-veszteség és a ka-

I. SZEKCIÓ

1. Szakasz Zsinór-termék (0-24 h) árverés

pacitásdíj-veszteség összege, azzal, hogy az átállási költségben érvényesíthetô energiadíjra esô rész nem lehet több az átállási költség energiadíjra vonatkozó része szakaszban részletezettekkel.

Az árverés Az árverés elôkészítését és lebonyolítását, a kiíró és a pályázók teendôit, a velük szemben támasztott feltételeket és az árverésre bocsátott termékek leírását az Árverési Szabályzat tartalmazza. Terjedelmi okokból itt csak az árverést magát mutatjuk be részletesen. Mindazonáltal az egész folyamat illusztrálására és áttekintésére közöljük a teljes árverés folyamatábráját is. (1. ábra) Az árverés formája Az ajánlattevôk az árverésen személyes licitálás útján vehettek részt. Az ajánlattevô vagy képviselôje a korábban megküldött adatoknak és személyi igazolványa adatainak egyeztetése után, képviseleti jogosultságának hitelt érdemlô igazolását követôen vehetett részt az aukción. A képviselôn kívül lehetôség volt arra, hogy az árverésen szakértôként még egy további személy is jelen legyen, segítse a képviselôt. Az ajánlattevô képviselôje minden árverési körben az elôminôsítési kódjának használatával licitált úgy, hogy az adott árverési körben az adott termékre vonat-

II. SZEKCIÓ

2. Szakasz Zsinór-termék (0-24 h) árverés • Csak a fennmaradó teljes mennyiségre lehet licitálni • Ajánlati díjra licitálnak, a legmagasabb ajánlat nyer (Ft/MWh) • 1 kör


Nem

1. Szakasz Csúcs (8-20 h) és Völgyidôszaki (20-8 h) termékek árverése • Tetszôleges kapacitásmennyiségre licitálnak • Legkisebb egység 1 MW • Kiindulási ajánlati díj (Ft/MWh), amely körönként emelkedik • Max. 7 kör


Nem

2. Szakasz Csúcs (8-20 h) és Völgyidôszaki (20-8 h) termékek árverése • Csak a fennmaradó teljes mennyiségre lehet licitálni • Ajánlati díjra licitálnak, a legmagasabb ajánlat nyer (Ft/MWh) • 1 kör

Végsô eredméyhirdetés. Árverés bezárása

2. ÁBRA


21

kozó ajánlatát egy borítékban helyezi el, amelyen szintén fel kellett tüntetnie az elôminôsítéskor kapott kódszámát. Az értékelés során – az ajánlattevô titokban maradását biztosítandó – csak ezeket a kódokat használtuk.

Árverési Bizottság Az árverés lebonyolítását az Árverési Bizottság végezte és ellenôrizte, ami a kiíró képviselôibôl, a Magyar Energia Hivatal munkatársából és a kiíró jogi tanácsadójából állt. Szekciók, szakaszok és körök A 2. ábra az árverés szakaszait, az ajánlattételt és azok értékelését mutatja. Az árverés két szekcióból, azokon belül árverési körökre osztott szakaszokból épült fel. Az elsô szekcióban a szokásos értelmezés szerinti zsinórterméket ajánlottunk volna. A második szekció lefolytatására csak akkor került volna sor, ha az elsô szekcióban nem sikerül a teljes mennyiséget értékesíteni.45 Ekkor a megmaradt teljesítményhez tartozó villamosenergia-mennyiség két – csúcs- és völgyidôszaki – termékként került volna meghirdetésre. Az eljárás mindkét szekcióban két, megegyezô eljárású szakaszra bomlott. Az egyes szakaszok árverési köreiben a kiíró egy kiinduló ajánlati árat hirdetett meg, amelyet árverési körönként, a mutatkozó kereslet alapján, saját belátása szerinti mértékben növelt. Az elsô szakaszban az ajánlattevôk árverési körönként változó ajánlati ár mellett mennyiségre adtak ajánlatot.46 A szekciók második szakaszaira csak akkor került volna sor, ha az elsô szakasz kiértékelése, és a termékek nyertesek közötti allokációja után marad értékesítetlen kapacitás. A kiíró fenntartotta magának a jogot, hogy saját belátása szerint döntsön e szakasz megtartásáról.47 Az ebben a szakaszban meghirdetett termék jellemzôi, a rendelkezésre állás kezdete és vége, a teljesítôképesség és a hozzá tartozó értékesített energia kapcsolata, valamint az átvétel helye, természetesen változatlan. Lényegi különbség viszont, hogy a termék meghirdetésekor csak a kiinduló ár került meghatározásra. Ebben a szakaszban az ajánlattevôk-

22

nek a teljes meghirdetett mennyiségre vonatkozó ajánlati árat kellett megadni. A szekciók elsô árverési szakaszában az aktuális termékekre az ajánlattevôk legfeljebb 7 árverési körben tehettek ajánlatot. Minden kör elôtt meghirdetésre került az adott körre érvényes ajánlati ár, amely, mint korábban említettük, körrôl körre emelkedett. Egy árverési kör tervezett idôtartama, az ajánlattételre rendelkezésre álló idô, maximum 30 perc volt. Minden árverési kör három, idôben és tartalomban jól elkülönülô részre osztható: n az ajánlattétel során az ajánlattevôk megteszik ajánlataikat a kiíró által az adott árverési körre kihirdetett ajánlati árak mellett a termék általuk megvenni szándékozott mennyiségére; n az értékelés során a kiíró által megbízott szakértôk értékelik az ajánlatokat; n az eredményhirdetés során kihirdetésre kerül, hogy az adott árverési körben, az adott ajánlati áron termékenként mekkora összesített kereslet mutatkozott. Az árverési körök addig követik egymást, amíg számosságuk el nem éri a maximális árverési körszámot, vagy „aluljegyzés”, illetve „jegyzés hiánya” nem áll elô. A szekciók második árverési szakaszát egykörösre terveztük. Az aktuális termékekre az ajánlattevôk egyetlen árverési körben tehettek ajánlatot.


Az árverési kör elôtt meghirdetésre került a kötelezôen megvásárolandó teljes mennyiség és a kiinduló ár. Az ajánlattevôk az ajánlati árra licitáltak. Mindkét szekció minden árverési körében az ajánlattétel után az értékelésre került sor. Az ajánlattétel során benyújtott ajánlatot az ajánlattevô a benyújtást követôen nem módosíthatta, azt vissza nem vonhatta. Az értékelés során fontos szerepe volt az ajánlati biztosítéknak. Ez nyújtott fedezetet az adott árverési körben az ajánlati ár és ajánlati mennyiség szorzatából (100%-os kapacitáskihasználtságot feltételezve) adódó összeg – a termék teljes árának – egyhatodára. Ha valamely ajánlattevô nem rendelkezett az elôbb említett fedezettel valamely egyébként érvényes ajánlatára, az értékelés során az ajánlati mennyisége (második szekcióban az ajánlattevô által adott ajánlati ár) a fedezetnek megfelelôen módosult.48 Természetesen a hiányos, vagy helytelenül kitöltött ajánlatok az adott körben érvénytelennek minôsültek. Az adott árverési szakasz lezárult a maximálisnak meghirdetett kör végeztével, vagy ha az adott termékre vonatkozóan az összesített kereslet kisebb a felkínált mennyiségnél. A második szakasz egykörös volta révén az értékelés is egyszerûbb. Az az ajánlattevô nyert, akinek az ajánlati ára a legmagasabb volt. Az ajánlattévôknek – különösen a második szakaszban – figyelni kellett arra is,

hogy a kiírás szerint egy ajánlattevô legfeljebb az összes árverésre bocsátott mennyiség felét szerezheti meg. Szólni kell még az egyes ajánlattevôk által elnyert mennyiség megállapításáról. A szekciók elsô szakaszában az árverés ideális esetben addig tart, amíg a felkínált termékmennyiség és a körönként emelkedô ajánlati ár (energiadíj) mellett a kereslet egyensúlyba nem kerül. A gyakorlatban a következô esetek fordulhatnak elô. n Az aktuális árverési körben az öszszesített ajánlati mennyiség megegyezik a felkínált mennyiséggel (pontos jegyzés). Ekkor az adott körben meghirdetett ajánlati áron az összes érvényes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül, minden ajánlattevô pontosan az ajánlati mennyiségeit nyeri el.49 n Az aktuális árverési körben az öszszesített ajánlati mennyiség nem éri el a felkínált mennyiséget (aluljegyzés). Ekkor az adott árverési körben tett, összes érvényes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül az adott árverési körben érvényes ajánlati árral. Az ajánlattevôk itt is az ajánlati mennyiséget nyerik el. Mint ahogy korábban szó esett róla, ebben az esetben az érvényes ajánlatok kielégítése után megmaradó termékrészbôl új termék(ek) kerülhet(nek) meghatározásra. Ez(ek) az adott szekció második árverési szakaszában, vagy a második szekcióban kerül(nek) értékesítésre.50

n Az utolsó (tehát hetedik) árverési

körben az összesített ajánlati mennyiség meghaladja a felkínált mennyiséget (túljegyzés). Ekkor az elnyert mennyiség meghatározása az utolsó árverési kör ajánlati árán, és az abban érvényes ajánlati mennyiségekkel történik. Itt viszont nem minden ajánlattevô nyeri el az ajánlati mennyiségét. Az ajánlattevôk e körben érvényes ajánlati mennyiségeik nagysága szerinti csökkenô sorrendben részesülnek a felkínált mennyiségbôl. Elôször a legmagasabb ajánlati mennyiséget feltüntetô ajánlattevô igénye kerül kielégítésre, ezt követôen a második legmagasabb ajánlati mennyiséget feltüntetô következik stb. Az ily módon történô kapacitás allokáció addig folyik, míg valamely soron következô ajánlati mennyiség már nem elégíthetô ki a felkínált mennyiségbôl. Ha több ajánlattevô azonos mennyiségre adott ajánlatot, az ajánlatát korábban benyújtó ajánlattevô igénye kerül elôbb kielégítésre. Az érvényes ajánlatok kielégítése után megmaradó termékrészbôl új termék(ek) kerülhet(nek) meghatározásra. Ez(ek) az adott szekció második árverési szakaszában kerül(nek) értékesítésre.51 n Az aktuális Árverési Körben nem érkezik érvényes ajánlat (jegyzés hiánya). a) Amennyiben az aktuális árverési kör az elsô árverési kör, az

adott termékre nézve a kapacitásaukció eredménytelen, elnyert mennyiség az adott termékre nem határozható meg. b) Ha az elsô árverési kört követô árverési körök valamelyikében nem érkezik érvényes ajánlat, az adott kör elôtti ajánlati körben túljegyzés történt. Az elnyert mennyiségek meghatározása a túljegyzett (tehát megelôzô) árverési kör ajánlati árának és ajánlati mennyiségeinek megfelelôen a túljegyzésre érvényes allokációs szabályok szerint történik. A szekciók második árverési szakaszában az elsô árverési szakasz értékelése után megmaradt maradványmennyiségekbôl a kiíró termékenként meghirdetheti a második szakaszban felajánlani kívánt mennyiségeket. Ajánlatot benyújtani csak e termék(ek) megmaradt összes menynyiségére lehet a kiinduló ajánlati árnál magasabb áron. A legmagasabb ajánlati árat benyújtó ajánlattevô kapja meg a teljes felkínált mennyiséget. Azonos ajánlati árak esetén az ajánlatát idôben korábban benyújtó ajánlattevô kapja meg a teljes menynyiséget. A szakasz kimenetelei a következôk lehetnek: n A felajánlott termékekre legalább 1 érvényes ajánlat van (sikeres jegyzés). A nyertes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül az abban ajánlott ajánlati áron, a teljes felajánlott mennyiségre. n Nem érkezik érvényes ajánlat (jegyzés hiánya). Az adott termékre nézve a kapacitásaukció eredménytelen, így nyertes nem kerül meghatározásra.

AZ ÁRVERÉS TAPASZTALATAI Az elôbbiekben a terjedelmi korlátok engedte részletességgel ismertettük az árverés elôkészítését, az árverési szabályokat, feltételeket stb. Mindezeket teljes részletességgel három, a Hivatal által is jóváhagyott dokumentum, Az árverési termék meghatározása és az átállási költség számításának módja, Az árverési szabályzat és a Villamos energia adásvételi


23

szerzôdés tartalmazta. Az elsô nem, a második és harmadik nyilvános, minden érdekelt megismerhette. Tapasztalat híján igyekeztünk minden lehetséges buktatóra felkészülni, megoldásukra forgatókönyvet kidolgozni. Kérdôívet tettünk közzé, amelyben a lehetséges ajánlattevôk elvárásait igyekeztünk feltérképezni. Igen kevés kérdôív érkezett vissza és ezek sem tartalmaztak sok használható információt. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy technikai problémák, a szabályok nem ismerete vagy helytelen értelmezése ne zavarja az árverés lebonyolítását. Ezek kiküszöbölésére konferenciát, majd próbaárverést tartottunk. A próbaárverésen közremûködôk, akik egyébként a késôbbi árverés résztvevôi voltak, együttmûködési készsége jóval meghaladta várakozásainkat. Úgy gondoljuk, ezek is nagyban hozzájárultak az árverés sikeréhez. Az elsô magyar kapacitásaukció sikeres volt. A meghirdetett termék teljes mennyiségben, elfogadható áron elkelt. Az árverésen sem tartalmi jellegû, sem technikai fennakadás nem volt. Mind az árverés tisztaságára felügyelô közjegyzô, mind a Magyar Energia Hivatal mindent rendben talált. Természetesen kaptunk jobbító szándékú javaslatokat és mi magunk is másképpen tennénk néhány dolgot. Ezek közül a legfontosabb: megfontolandó a közvetlen részvétel. Kis számú – mint ahogy az elsô esetben történt – résztvevô esetén ez nem jelent semmilyen gondot. A következô árverés reményeink szerint már több résztvevôt fog vonzani. A résztvevôk száma, a megrendezés költségei, a több résztvevô esetén felmerülô technikai bonyodalmak azt sugallják, hogy a következô árverést elektronikus úton célszerû megoldani.52 Hasonlóképpen megfontolandó a termékválaszték bôvítése, az árverés idôpontjának kiválasztása. Az elôbbi nagyban függ a leendô vevôk elvárásaitól, a meghirdetett villamos energia mennyiségétôl. Az utóbbit lehetôség szerint össze kell hangolni a rendszerirányító által meghirdetett határkeresztezô kapacitások aukciójához. Végezetül itt is szeretném hangsúlyozni, hogy minden résztvevô, ide értve a technikai segítôtársakat is, minden elismerést megérdemel. An-

24

nak ellenére, hogy az árverés teljesen újszerû, ismeretlen volt a lebonyolítók, az eljárás kidolgozói számára, mindenki képességei javát adta. Lábjegyzetek 1 Természetesen a versenypiac megteremtéséhez a VET nemcsak az itt felsoroltakkal járult hozzá. 2 A megfogalmazás tudatos. A termék mennyisége adott, arra a jogszabályoknak lényeges befolyása nincs. Itt arról van szó, hogy adott menynyiség – ideértve a határkeresztezô kapacitásokat is – piacok közötti elosztását igyekeznek a jogszabályok befolyásolni. Természetesen a villamos energia és/vagy a kapacitás szabad piacon való megjelenésének lett volna egyéb és egyszerûbb, sôt hatékonyabb módja is: ti. a szerzôdések módosítása a törvény erejénél fogva. Ettôl azonban a törvényalkotók érthetô okokból ódzkodtak. 3 VET 17. és 18. §-ai. 4 VET 44. § (2). A rendelkezésnek részben ellentmond, de legalábbis módosítja a VET 123. § (2): Az átállási költségek (1) bekezdésben meghatározott térítési idôszakában (ti. 2010-ig) a közüzemi nagykereskedô a 44. § (2) bekezdés rendelkezéseitôl eltérôen részben vagy egészben bármely kereskedô számára közvetlenül is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamosenergia-mennyiséget, ha nem keletkezik a 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költség. Különösen szembetûnô ellentmondást találunk ez utóbbi rendelkezés és a 183/2002. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (3)-ának rendelkezése között. „A VET 123. § (2) pontjára tekintettel, amennyiben a közüzemi nagykereskedô nem a 7. § szerinti nyilvános árverésen vagy a VET 44. § szerint, a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedô számára elérhetô módon adja el a lekötött teljesítôképességet vagy az ahhoz tartozó villamos energiát, akkor átállási költségek megtérítését a 2003–2010 közötti idôszakra egyáltalán nem igényelhet.” 5 A VET 4. § l) pontja hatalmazza fel a kormányt, hogy megállapítsa az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályait. 6 A törvény szerint átállási költség az e törvényben foglalt rendelkezések hatályba lépése és végrehajtása miatt a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a 23. pont szerinti hosszú távú szerzôdések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követôen fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hôszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia 2003. december 31-ig történô átvételébôl keletkezô, a villamos energia árában nem érvényesíthetô, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthetô. Véleményünk szerint a törvény szövege lényegesen tágabban fogalmazza meg az átállási költséget, mint a Rendelet. 7 A Rendelet megfogalmazása pontatlan. A közüzemi nagykereskedôt legfeljebb arra lehet kötelezni, hogy nyilvános árverést szervezzen. Az, hogy az aukción sikerül a kapacitást értékesítenie avagy nem, függ a potenciális vevôktôl is: a közüzemi nagykereskedô minden törekvése ellenére is sikertelen lehet az árverés. 8 Rendelet 5. § (2) és 6. § (6) A rendelet helyenként a közüzemi kereslet csökkenésének mértékérôl szól, de minden esetben a közüzemi igények kielégítéséhez szükséges kapacitásokon felül rendelkezésre álló, ún. szabad ka-


pacitásokat kell érteni, illetve ezek mértékéig kell lefolytatni az újratárgyalásokat, és ezen szabad kapacitásokat kell árverésre bocsátani is. Külön megfontolás és értelmezés tárgya azonban a szabad kapacitás, annak nagysága, meghatározásának módja és a számítás során figyelembe veendô prioritások. Részletes elemzés nélkül csak néhány fontosabb momentumot említünk. A VET szerint a közüzemi nagykereskedôt a közüzemi szolgáltatóval szemben ellátási kötelezettség terheli, a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztók között létrejött közüzemi szerzôdések teljesítésének mértékéig. Könnyen belátható, hogy nem használható a közüzemi fogyasztók és a közüzemi szolgáltató között létrejött szerzôdés mértéke, mint a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettségének alapja. Helyette inkább a szolgáltatóknak a fogyasztói szokásokat, egyidejûséget is figyelembe vevô becslése lehet a mérvadó. Ennek felelôsséggel történô megadásától a szolgáltatók érthetô okokból elzárkóznak. A „szerzôdések teljesítésének mértékéig” kifejezés tulajdonképpen értelmetlen. Azt sugallja, mintha a szerzôdésekben foglalt kötelezettségek és azok teljesítése – a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége szempontjából – elválhatna, függetlenedhetne egymástól. Hasonlóképpen a gyakorlatnak kell kialakítania az újratárgyalás, árverés idôhorizontjának és a feljogosított fogyasztók ellátási forma váltás idôtartam kötöttségének az összehangolását. A VET egyértelmûen csak a közüzemi fogyasztók ellátását jelöli meg a közüzemi nagykereskedô kötelezettségeként. Ezen már a közüzemi nagykereskedô Mûködési Engedélye is túllépett. A Magyar Energia Hivatal ebben elôírta, hogy ezen kötelezettség teljesítésén felüli kapacitásokat, mint rendszerszintû szolgáltatások kielégítésére szolgálókat a rendszerirányítónak fel kell ajánlani. Azon túl, hogy a Hivatal túlterjeszkedett hatáskörén, itt szintén az idôhorizontok egyeztetése jelent gondot. A Hivatal 372/2003. számú határozatában ezen is túltett. Elôírta a közüzemi nagykereskedô számára, hogy a rendszerirányítónak történô kapacitás felajánlása során nem lehet tekintettel a közüzemi igények kielégítésére, másképpen szólva a törvénnyel ellentétben a rendszerirányító kapacitásigényének kielégítése a határozat szerint meg kell hogy elôzze a közüzemi igények kielégítését. Nem kívánjuk itt sem elemezni, sem bírálni a jogszabályok inkonzisztenciája, határozatlansága miatt kialakult joghézag pótlási kényszert, csupán figyelmeztetni szeretnénk arra, hogy a korábbi egységes felelôsségi rendszer szétszabdalása és nem megfelelô módon történt újraszabályozása igen komoly veszélyt jelent a villamosenergia-ellátás biztonságára. 9 Ez a rendelkezés azért aggályos, mert kvázi a Hivatal kompetenciájába utalja a közüzemi nagykereskedô átállási költség érvényesítési jogát. Ha létezik néhány héten keresztül többlet kapacitás és a Hivatal nem ért egyet azzal, hogy a közüzemi nagykereskedô ezt árverésre bocsássa, gyakorlatilag megfosztja ôt az átállási költség érvényesítési jogától vagy rákényszeríti arra, hogy a közüzemben hiányt teremtsen, de nem adja meg ezen hiány pótlásának szabályait. Az már csak a kodifikátor figyelmetlenségének tudható be, hogy a 6. § (6) bekezdésében az árverés meghirdetését kötelezettségként írja elô, míg a 7. § (1) bekezdése ezt diszkrecionális jogként („árverés útján értékesíthet”) említi. 10 Ez a megoldás a Rendelet talán egyetlen erénye. 11 Itt értelmezésünk szerint arról van szó, ha egy termelô több berendezéshez tartozó kapacitásait egy vagy több hosszú távú szerzôdésben kötötte le. 12 A virtuális kapacitást, annak képzését és az eb-

bôl származó átállási költséget késôbb tárgyaljuk. Itt is tetten érhetô a jogalkotónak a fogalmak értelmezésében gyakran tapasztalható értelmezési bizonytalansága: nem elsôsorban kapacitásértékesítésrôl, hanem kapacitás és hozzá tartozó, egyértelmûen meghatározott mennyiségû villamosenergia-értékesítésrôl van szó. Ez különben egyértelmûen kiderül a 3. §-ból. 13 A Rendelet szövege [7. § (1) második mondata]: Az egy vagy több hosszú távú szerzôdésben foglalt, több termelô egységhez és/vagy eladóhoz tartozó lekötött teljesítôképességekbôl képzett teljesítôképesség értékét a Hivatal az átállási költségek megtérítésére vonatkozó igény felülvizsgálata során – a nyilvános árverés idôpontját megelôzôen – állapítja meg. A rendelkezés értelmezése nem kevés fejtörést okozott. Már az sem teljesen világos, hogy a különben nagyvonalúan fogalmazó rendelet miért pont egy technikainak tûnô részletet szabályoz. A tényleges ellenmondást az okozza, hogy „az igény felülvizsgálata során” kifejezés azt sugallja, mintha a Hivatal az árverés lezárta után egy jóval késôbbi idôpontban állapítaná meg az eladott kapacitás mennyiségét és így a közüzemi nagykereskedô által igényelhetô átállási költség nagyságát is. Ez természetesen meg nem engedhetô bizonytalanságot okozna. Ezt az értelmezést erôsíti a Rendelet 11. § (1) bekezdése is. Az ellentmondást az elsô árverés során úgy oldottuk fel, hogy a Hivatal már az árverés elôtt jóváhagyta az Árverési termék meghatározása és az átállási költség számítása címû dokumentumot, ami tartalmazta a képzett teljesítmény nagyságát is. 14 Ezzel kapcsolatban ld. a 11. lábjegyzetet. 15 Az még érthetô, hogy jóváhagyás nélkül megtartott árverésen eladott kapacitás után nem lehet átállási költséget érvényesíteni. (Bár a nem jóváhagyott eljárás is teljes mértékben kielégítheti a Rendelet minden elôírását és ebben az esetben már megkérdôjelezhetô az elôírás jogossága.) Az azonban nem teljesen világos, hogy a jóváhagyás nélkül megtartott árverés eredményeképpen megkötött kapacitás és villamos energia adásvételi szerzôdést ez a rendelkezés érvényteleníti (egyáltalán érvénytelenítheti-e) avagy nem. Itt arról van szó, hogy a jogszabály alkotója még egy utolsó, bár jogilag erôteljesen megkérdôjelezhetô ellenôrzési pontot épített be annak érdekében, hogy minden árverés a Hivatal szempontjai szerint folytatódjon le. 16 A Rendelet többféle átállási költséget ismer. Itt csak az árverés következményeképpen felmerült átállási költséget érintjük. 17 Természetesen a hatósági árszabályozás idôszakában a meghirdetett díjakat kell alkalmazni. 18 A jogszabály itt is pongyolán fogalmaz. Ez természetesen nem maga a veszteség, hanem annak fajlagos értéke. 19 És itt kezdôdnek az újabb értelmezési és alkalmazási problémák. Tegyük fel, hogy a szerzôdésben 10 MW kapacitást kötöttünk le és a garantált átvétel 50 GWh. A legegyszerûbb esetben az árverésen mind a kapacitás, mind az energia teljes mértékben értékesítésre kerül, a veszteség könnyen számolható. Még az is egyszerû, ha – az elôbbi példánál maradva – csak a lekötött kapacitás fele kel el az árverésen. Az energiadíjon keletkezô veszteség ekkor egyértelmûen csak a garantált átvétel felére, 25 GWh-ra számolható el. A problémát az okozza, hogy a hosszú távú szerzôdésekben lekötött garantált villamos energia mennyisége kevesebb, mint ami a kapacitás szokásos kihasználásához tartozik. A közüzemi nagykereskedô az aktuális igényekhez igazodóan a garantálton felül szükséges többleteket az éves szerzôdésekben köti le. A Rendelet szövegébôl adódóan viszont ezek után átállási költség nem jár. Ez elsô pillanatban még logikusnak is tûnik. A

gondot az jelenti, hogy ennek következtében az eladott kapacitást nem is lehet jobban kihasználni, mint ahogyan az a garantált átvételbôl következik, függetlenül attól, hogy erre esetleg igény és lehetôség is lenne. Ez természetesen az átállási költségekre is hátrányosan hat (minél kisebb a megvásárolt kapacitás kihasználhatósága, annál kisebb az érte megajánlott kapacitásdíj). 20 A további fejezetek megírásakor támaszkodtunk az Accenture, mint megbízott tanácsadó által készített anyagokra is. 21 A termékcsoportok tartalmaznak típusra, idôtávra és zónákra specifikált termékeket. (pl. 1 év TG-Baseload LMS Dél, Március TG-Baseload WAP Houston). Külön tartanak aukciókat 2 éves, éves és diszkrét hónap idôtartamokra. Mindig a hoszszabb idôtartamra vonatkozó aukciót bonyolítják le elôször. 22 „Waterfall” szabály: Az 1 éves aukció elsô körében aluljegyzett termékek fennmaradó mennyisége átkerül a következô aukcióba, az adott termék január hónapra vonatkozó, árverésére. Például a TG-Baseload 1 éves termék kínálatából el nem kelt mennyiség átkerül a TG-Baseload januári aukciójára, amely közvetlenül az 1 éves idôtartamú aukció után következik. Ez azért lehetséges, mert elsôként mindig a hosszabb idôtartamra vonatkozó aukciókat bonyolítják le. 23 Pro-rata termék disztribúció: Az ajánlattevôk azt a mennyiséget kapják meg, amelyre az utolsó körben licitáltak, valamint a fennmaradó mennyiség egy részét. A Pro-rata termékallokálás alapja az ajánlattételi differenciák – az utolsó elôtti és az utolsó kör ajánlati mennyiségei közötti különbségek – nagysága. A legnagyobb különbséggel rendelkezô kap a fennmaradt termékek közül egyet, amit viszont levonnak az ô ajánlati különbségébôl. A kiosztás egészen addig folytatódik, amíg a fennmaradt mennyiség el nem fogy. Több azonos különbséggel rendelkezô licitáló közül az részesül a maradványból, aki az utolsó elôtti körben elsôként küldte el ajánlatát. 24 A credittel szembeállított összeget a következô formula adja meg: megszerezni kívánt menynyiség 3 termék ára 3 0,3. Az ár az elsô körben a nyitó ár, a továbbiakban a megelôzô kör ára. 25 Itt is interneten keresztül folyik az árverés. 26 Természetesen, ha az ajánlattevôt valamely termék nem érdekli, annak ajánlati mezôjét üresen hagyhatja vagy 0 értékkel tölti ki. 27 Mondható ez annak ellenére, hogy a várható keresletet felmérendô, kérdôíveken és más informális csatornákon keresztül igyekeztünk valós és használható információkhoz jutni. 28 Lényegében a bemutatott példák is ezt igazolják. 29 Ezt nevezzük virtuális kapacitásnak, vagy virtuális erômûnek. 30 Vegyük figyelembe, hogy a termelônek a szerzôdés szerint „joga van” az üzemzavarra. 31 Természetesen a nem dedikáltan (meghatározott berendezéshez kötötten) eladott kapacitás esetén is kiköthetô üzemzavarokat is figyelembe vevô rendelkezésre állás. 32 Természetesen itt is lehetnek szállítási szünetre vonatkozó megkötések. 33 A szekció magyarázatát ld. késôbb. 34 Mint késôbb kiderül, ez – abból adódóan, hogy virtuális erômûvel számoltunk – nem egyezik meg az árverésen ténylegesen meghirdetett kapacitással. 35 A virtuális erômûvet alkotó A és B erômûvek. 36 Például: ha az ajánlati idôszakra felajánlott mennyiség 4416 MWh, akkor a virtuális erômû árverésen meghirdetett kapacitása 1 MW, amivel folyamatosan rendelkezésre áll.

37 Mint korábban bemutattuk, a Rendelet szerinti átállási költségre jogosító veszteség számításban azonban a díjelemeket meg kell különböztetni. 38 Magyarázatát ld. késôbb, az árverési szabályzat fejezetben. 39 Amennyiben az árverésen elért árak kisebbek, mint a hosszú távú szerzôdésben rögzítettek. 40 Az ajánlati idôre azért van szükség, mert a rendelkezésre állási díjak éves idôtartamra vannak megadva. 41 A garantált átvétel faktor azt fejezi ki, hogy az értékesített kapacitások csak a garantált átvétel mértékéig vannak-e használva. Amennyiben a teljesítési idôtartam során a virtuális erômûvet képezô, felajánlott fizikai blokkokból a HTM szerinti garantált átvétel mértékét meghaladó villamos energia kerül értékesítésre, az erômûvenkénti többlet energiatermelés és az erômûvenkénti garantált átvétel arányában az átállási költségek kapacitásdíj összege csökken. 42 E csak teljesítési idôszakonként utólag határozható meg, ezt a faktort az átállási költségben csak utólag, az elszámolási idôszak lezártával lehet figyelembe venni. Addig, feltételezve, hogy csak a garantált átvétel mértékéig történt termelés, példánkban a faktor értéke 1. 43 Az így képzett ár biztosítja, hogy a teljes felajánlott kapacitásmennyiség hatósági ár alapú rendelkezésre állási díja a valós bekerülési árat tükrözze. 44 Beleértve a feltételes energiadíjat (FED) és a gázturbina olaj felhasználás kiegészítô díját (TKD). 45 Korábban említettük, hogy az árverés elôtt a potenciális vásárlók elvárásairól nem voltak megbízható információink. A viszonylag bonyolultnak tûnô, egymásra épülô szekciókból és szakaszokból álló struktúrával egyrészt azt akartuk biztosítani, hogy a teljes meghirdetett termékmennyiség megfelelô áron elkeljen, másrészt azt, hogy a résztvevôk is megtalálják az igényeiknek megfelelô termékeket. 46 Pl.: Az elsô szekció elsô szakaszának valamely körében 1000 MWh 8000 Ft/MWh ár mellett került kikiáltásra. Az ajánlatban azt kellett megjelölni, hogy az ajánlattevô ebbôl a mennyiségbôl a kikiáltási áron mekkora kapacitást kíván megvásárolni azzal, hogy ezen kapacitás minden egyes MW-jához 4416 MWh-ra (fél év óráinak száma) tartozik. 47 Ez lehetôséget adott arra, hogy a kereslettôl függôen a maradványt a második szekcióban értékesítse. 48 Ha valamelyik ajánlattevô az ajánlati biztosítékból számolt maximum ajánlati mennyiségnél magasabb mennyiségre tett ajánlatot, ajánlati mennyisége egyenlô a maximum ajánlati menynyiséggel. Ilyen esetben a módosított adatokról a kiíró az adott árverési kör eredményhirdetése során értesítette az ajánlattevôt. 49 A kiírásban szerepelt, hogy a kiírónak az eredmény meghatározásakor joga van a korábban felajánlott mennyiségtôl mind lefelé, mind felfelé 10%-kal eltérni. 50 Az elôbbi lábjegyzetbôl következôen, amenynyiben az aluljegyzés mértéke a kiírt mennyiség 10%-t nem haladja meg, a kiíró diszkrecionális joga, hogy a második szakaszt meghirdeti-e vagy sem. 51 A kiíró itt is érvényesítheti a 10%-os eltérésre vonatkozó jogát. 52 Az is igaz viszont, hogy a személyes, közvetlen részvétel olyan többlet információt is ad, amelynek elvesztése szintén nagy súllyal esik latba.


25

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL

Recommend Documents