Beköszöntô. Az MVM Rt. küldetése

Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Rt. európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakembergárdájára támaszkodva vezetô szerepet tölt be a közép-európai régió energetikájában. Fô célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása biztonságos, jövedelmezô és környezetbarát mûködésével.

Beköszöntô Tisztelt Olvasó! Napjainkban az európai energiapiacok radikális átalakuláson mennek keresztül, a liberalizáció, a globalizáció az energiaszolgáltatás új formáit alakítják ki. A villamosenergia-iparág ezúttal is a haladás élvonalában van, döntéseit már régiókban, európai léptékben való gondolkodásmód jellemzi. Magyarországon a kormány 1999 júliusában elfogadta az új energetikai mûködési modellt, ezzel kijelölte a változások irányát. Már az Országgyûlés elôtt van az új villamosenergia-törvény és kitûzött cél a 2001. január 1-jei részleges piacnyitás. Ennek ismeretében az MVM Rt. vezetése kétéves átalakítási programot indított el, hiszen követelmény, hogy a megváltozó gazdasági közegben a cég az eddigieket meghaladó eredményességgel mûködjön. A program elsô éve – 1999 – sikeres volt, az MVM Rt. jelentôs üzleti eredményt ért el, rendezte tôkeszerkezetét és felkészült az új reguláció megkívánta szervezeti változásokra. Az MVM több évtizeden át összefonódott a magyar villamosenergia-iparág fogalmával. Mindmáig teljes felelôsséget vállal a fogyasztók biztonságos és legkisebb költségû ellátásáért; a rendszer tervezôje és mûszaki irányítója; nagy- és külkereskedô; a nemzetközi integráció aktív résztvevôje; a magyar energetikai érdekek képviselôje és közvetítôje. A piac változásai, a szabályozási környezet 2001-tôl az MVM számára új szerepet jelöl ki: nemzetközivé váló versenyben, monopoljogok nélkül kell helytállnia. Nem látszik könnyûnek a siker! Mégis, a megszerzett tudás és tapasztalat, a több évtizedes gyakorlat, az innovációra és a megújulásra való készség, amelyek sikertényezôi cégünknek, biztos pozíciókat ad a versenyben. Az MVM Rt. cégvezetése – munkatársaira támaszkodva – felkészül a liberalizált árampiac kihívásaira. A sikeres munkához azonban szükség van párbeszédre a majdani fogyasztókkal, a politikai és a gazdasági döntéshozókkal, a partnerekkel. Lapunk, az MVM Közleményei mind ez idáig az iparág mûszaki-gazdasági eredményeirôl tudósított. E számtól kezdve más szerepet tölt be: a cég széles körû társadalmi kommunikációját szolgálja. Tisztelt Olvasó! Legyen ebben partnerünk, legyen aktív résztvevôje a Magyar Villamos Mûvek Rt. sikerének. Budapest, 2000. május Bakács István vezérigazgató

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

2

I N T E R J Ú

Kis piac, nagy verseny Nyugat-Európában az EU-direktíva elôírásainál lényegesen gyorsabban megy végbe az árampiac megnyitása. Az erôsebbek magukba olvasztják a kisebb cégeket, csak a kellôen hatékony szereplôk maradnak meg a piacon. Alig nyolc hónap múlva a magyarországi piacon is megindul a verseny, ennek kapcsán a Magyar Villamos Mûvek (MVM) Rt.-re és leányvállalataira szervezeti változások is várnak. A cégcsoport jövôjérôl, a közeli és távolabbi kihívásokról Bakács István vezérigazgatóval beszélgettünk.

Az elkövetkezô idôszakban az elsôdleges kihívás a vállalat átszervezése, amit a várhatóan rövidesen elfogadásra kerülô, az európai villamosenergia-direktívához igazított új villamosenergia-törvény indukál. Az uniós elôírások szerint számviteli szempontból szét kell választani az alaptevékenységeket. Az MVM holdingstruktúra megteremtését tûzte célul, amelyben a kereskedelmi tevékenységet a szervezeten belül, a termelést, a szállítási és egyéb feladatok végzését jogilag elkülönített leányvállalatokban képzeli el. A rendszerirányítási feladatokra egy független, új céget kell létrehozni, amely leválik az MVM-csoportról. A jövô év eleji részleges piacnyitás ma már nem kérdéses, erre megy a világ, és a kormány is a liberalizáció mellett tette le a voksát, vagyis az MVM-nek alkalmazkodnia kell az új környezethez. – Mennyiben változnak a piacnyitással a társaság feladatai? Az egyik, talán a legfontosabb változás az, hogy oldódik az MVM közszolgálati funkciója. Persze nem egyszerre, és ma még nem tudni, mennyi idô alatt fog ez végbemenni. Az európai példa azonban azt sejteti, hogy gyorsan, hiszen ott az uniós direktívában rögzített lépésekhez képest felgyorsult a piacnyitás. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a nagyfogyasztók számára a szabadkereskedelem lesz az elsôdleges alternatíva, hiszen a szektorban képzôdô haszon jó része itt csapódik majd le. Mindemellett az ágazat vezetékes része továbbra is természetes monopólium marad s még jó darabig nem érinthet minden fogyasztót a verseny. Számukra továbbra is marad a szabályozott piac az árhatóság által kialakított árakkal. Ez a piac stabil, de nem hoz túl nagy árbevételt, ugyanakkor a likviditás szempontjából lényeges a vállalatnak. Extraprofitra az erômûvi termelés üzletágban sincsen kilátás, igazán nagyot nyerni, de veszíteni is a szabadpiacon lehet majd. A magyar piac kicsi, a verseny éles lesz, meg kell tanulnunk eredményesen részt venni benne. – Nyugaton a nagy energetikai cégek más ágazatokban is szerencsét próbálnak. Mik az MVM tervei e téren? A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

Az MVM is diverzifikált célokat fogalmazott meg: egyrészt a saját szakmánkban, a villamos energetikában szeretnénk terjeszkedni a szomszédos országokban is, másrészrôl a cég adottságait kihasználva, követve a fejlett energetikai óriásokat erôteljesen részt kívánunk venni a távközlésben. – Nyugat-Európában a verseny 20-30 százalékkal csökkentette a végfelhasználói árakat, nálunk, azt mondják, csak kevésbé intenzív áremelkedést hoz majd. Miért? Az egyik ok, hogy ott voltak felesleges kapacitások, s amelyek a piaci körülmények között nem voltak versenyképesek, drágán termeltek, azok egyszerûen kihullottak a rendszerbôl. Az okok között szerepel az is, hogy Európában ebben az iparágban igazi, ôsi vadkapitalizmus zajlik, a nagyok kíméletlenül bekebelezik a kisebbeket. Ez legegyszerûbben az árverseny révén mehet végbe, vagyis most olcsóbb lett ugyan az áram, de ez késôbb egyensúlyba kerül. A hagyományos versenyszférában egyetlen ágazatban sincsenek nagy áreltérések, nézzük akár az élelmiszer, vagy a telekommunikációs ipart. A hangsúly egyre inkább a szolgáltatás minôségére helyezôdik. A nagy felvásárlásokat a márkaépítés követi majd, a nagy cégek új és új ötletekkel bombázzák a fogyasztókat, ahogyan az bármelyik más területen is mûködik. – Mi lesz a szerepe a versenypiacon a nemrégiben átadott tartalékerômûveknek és fôként kell-e az MVM-nek újabbakat építenie? A sajószögedi, litéri és lôrinci gázturbinás erômûveket a nyugateurópai villamosenergia-rendszer, az UCTE tartalék-elôírásai miatt építettük. Nincs szükség újabbakra, ezek az erômûvek is végsô soron a termelô portfolió részét képezik. A részleges liberalizáció idején arányosan, késôbb teljesen kikerülnek a piacra ezek a kapacitások is. – Azt már deklarálta a kormány, hogy a továbbiakban csak üzleti alapon épülhetnek újabb erômûvek. Ennek fényében mi a jövôje a Paksi Atomerômû élettartam-hosszabbításának vagy bôvítésének?


2 0 0 0 / 1

I N T E R J Ú Nem szerencsés, hogy ez a téma folyton reflektorfényben van, egyszerûen ma nem idôszerû foglalkozni a kérdéssel. A paksi blokkok élettartama 2010 után jár le, addig bôven van idô, hogy döntés szülessen arról, hogyan tovább. Az viszont nem túl kedvezô, hogy a hazai energiatermelésbôl 2005-re a Mátrai Erômû kivételével jórészt eltûnnek a szenes blokkok. Ez azt is jelenti, hogy a Paksi Atomerômûnek nemigen lesz alternatívája. Az azonban, hogy majdan az új blokkok építése, vagy az élettartam meghosszabbítása mellett teszi le voksát a hazai energiapolitika, már tisztán költségek és társadalmi elfogadás kérdése. Az erômû minden további nélkül megújítható újabb 8-10 évre, s ez rendkívül jó üzlet, hiszen a paksi beruházást addigra régen leírták, szemben egy új erômû megépítésével, ami ilyen alacsony gázárak mellett bizonyosan nem térülne meg. A döntésre még 4-5 év van, addig még bárhogy alakulhat a politikai és a társadalmi elfogadottság ebben a kérdésben. – Az energiaszektor egyik kulcskérdése a környezetvédelem. Milyen lépések vannak még hátra az uniós csatlakozásunkig? Itt három fô területet említenék, s ez nemcsak EU-s elvárás, hanem egyéb, nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásból és az MVM mindenkori felelôsségvállalásából fakad. Az alaphálózati környezetvédelmi program az alállomások korszerûsítése részeként zajlik, ezen belül a talaj- és talajvíz-szennyezések kárelhárítása és a további szennyezések megakadályozása, összességében egymilliárd forint nagyságrendû. A legnagyobb ilyen típusú beruházás a Paksi Atomerômû biztonságnövelése. Félidejében tartunk egy 60 milliárd forintos óriásprojektnek. Ennek lezárása valóban a csatlakozás egyik elôfeltétele. Ha ez befejezôdik, korszerû, minden európai biztonsági és környezetvédelmi követelményt kielégít majd az atomerômû. A légköri kibocsátások tekintetében az MVM csoporthoz tartozó széntüzelésû Vértesi Erômû érintett, sorsa azonban még kérdéses, arról kormányzati döntés szükséges. – Az átalakulások nemcsak az MVM tevékenységét érintik, az uniós direktíva számviteli, a verseny pedig szervezeti változtatásokat is megkövetel. Valóban, a cégen belül folynak az átalakítások, zajlik egyes, nem a fô tevékenységet végzô üzletágak kiszervezése, az új kereskedelmi divízió felépítése. Ez komplex feladat, de sokkal inkább emberi és szervezeti, semmint technikai. A jelenlegi mûködési modell bizonyos monopoljogokat biztosít az MVM számára a kereskedelemben. A jövôben ez megváltozik, addigra meg kell tehát fogalmaznunk, miben lehetünk erôsebbek és jobbak a piac többi szereplôinél. Eddig a villanyt csak meg kellett termelni, most meg kell tanulnunk eladni is. Aggodalomra azonban nincs okunk, hazai versenytársaink sincsenek elôbbre. – A verseny a megmaradó szereplôket is racionális gazdálkodásra készteti. Mennyire hatékony az MVM? Az átalakulás nagy kihívása a hatékonyság növelése. Ezen a területen van mit javulnunk, és ez fôleg csoportszinten, az MVM-hez tartozó társaságok egészére igaz. A múltban ebben az iparágban nem voltak erôs gazdaságossági, hatékonysági elvárások, a fogyasztó végül is megfizette az áram árában a drágábban mûködô rendszert. Itt a házban komoly lépéseket teszünk, és ez hat leányvállalatainkra is. Eddig az MVM eléggé „gyenge kezû” tulajdonos volt. – Mit jelent ez konkrétabban? Az MVM nem szól bele, hogy a leányvállalatoknál hányan dolgoznak. Az azonban bizonyos, hogy a társaság vezetésének növelnie kell az egyes részlegek kihasználtságát, a hatékonyságot. Ez szemléletváltozást követel, nem elég a szokásos vállalati feladatokban gondolkodni, újabbakat kell találni a jövedelmezôség A

M A G Y A R

3

és a meglévô kapacitás jobb kihasználására. Ennek egyik módja, hogy a nagy ipari fogyasztóknak komplex szolgáltatásokat nyújtunk. A lehetôségek határtalanok: meg lehet szerezni egy vállalat energiarendszerének kiépítését, üzemeltetését, akár ki is lehet vásárolni az energiaellátási üzletágát. Meg kell indítani a nagyfogyasztók számára a magas szintû tanácsadást is, egyszóval mindent a hatékony mûködés szolgálatába kell állítani. A piacnyitás Nyugat-Európában nagyarányú létszámcsökkentésekkel járt és jár ma is. Ha nem akarunk erre az útra lépni, meg kell találnunk az utat a felhalmozott szaktudás hatékony felhasználására. – Az MVM ezek szerint már végzett az átalakulással. Korántsem. A piacnyitás közeledtével sok új feladat jelenik meg, ilyen például az, hogy meg kell tanulnunk a kockázatkezelést, az eladást. Az új kihívások más szemléletû vezetôket (is) kívánnak, olyanokat, akik a versenyszférából megfelelô szemléletet hoznak a céghez. Szükségünk van egy teljesen más szervezeti kultúrára, munkafegyelemre is ahhoz, hogy az éles versenyben életben maradhassunk. – Mi lesz a „régiekkel”? Intenzív képzési programokra van szükség. A jó szakemberekre ezután is szükség van, vegyítve a piacról hozottakkal. Ezen túl az MVM-nek fiatalításra is szüksége van. Más szektorok vállalatai már bizonyították, hogy a friss diplomások a jövôt jelentik. A legfôbb érték a magasan képzett szakember, ennek megfelelôen át kell alakítani a humánmenedzsmentet. Mindez persze csak akkor lehet kellôen eredményes, ha nem csupán az MVM, hanem az egész cégcsoport szintjén megvalósulnak ezek a változások. – Csak a jobb gazdálkodással lehet javítani a hatékonyságot? Természetesen nem. Ahogy a világban mindenütt, Magyarországon is tart az internet forradalma. Ez a cégek számára költségcsökkentô lehetôség, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Az MVM belsô információs hálózata, az úgynevezett intranet segítségével faraghatja le például kiadásait, végsô célunk a papírmentes irodák megteremtése. A teljes piacnyitást követôen az MVM-nek újabb lehetôségeket teremt az Internet. A gazdaság egyéb területein hódít az e-commerce, az elektronikus kereskedés. Az ágazati privatizáció óta áramszolgáltató ugyan nincs az MVM tulajdonában, s ez a fogyasztók elérésében hátrányos is számunkra. Jelentôs rész ledolgozható azonban ebbôl a hátrányból azzal, ha például elsôként lépünk be itthon az internetes áramkereskedelembe. – Vagyis az MVM-nek rövidesen meg kell találnia a módját, miként szólítsa meg a fogyasztókat? Igen, és ennek megfelelôen az új korszakra készülve rövid idôn belül átalakítjuk a vállalat kommunikációs stratégiáját. A hagyományos PR-tevékenység mellett megjelenik a marketing is, a cégkommunikációnak ezt is segítenie kell. Meg kell újítani arculatunkat, és azt el is kell juttatnunk a fogyasztóhoz. Vagyis, akár a multiknál vagy a nagy cégeknél, tudatosan kell felépítenünk a vállalat személyiségét, márkaépítést kell végeznünk. – Ha ilyen markáns váltás készül, az MVM lapja is megújul? Az biztos, hogy a szakmának szóló MVM Közleményei hagyományos formája megszûnik. A fogyasztók, a közvélemény nem kíváncsi a száraz szakmai cikkekre. Ezt a tevékenységet az egyesületi szakmai lapokban folytatjuk. Az átalakulás részeként az MVM Közleményei, mint a külsô kommunikációnk egyik jelentôs pillére is jelzi majd az irányváltást. Hogy milyen sikerrel, ezt döntsék el partnereink, az olvasók.

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

L I B E R A L I Z Á C I Ó

E L Ô T T

5

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A kormány jóváhagyta a Villamos Energia Törvény (VET) tervezetét, amelyet a Parlament várhatóan ez év elsô félévében elfogad. Ütemterv készült a törvény alapján elvégzendô feladatok végrehajtására annak érdekében, hogy a 2001. január 1-jére tervezett piacnyitást a reguláció hiánya ne késleltesse. Idôszerû ezért annak áttekintése, hogy a piacnyitás hogyan érinti a piaci szereplôket, közöttük az MVM Rt.-t mint leendô közüzemi nagykereskedôt és az átviteli hálózat gazdáját. DR. GERSE KÁROLY A piacnyitást megelôzôen a piaci szereplôk biztonsága érdekében még lényeges elemzéseket kell elvégezni, különösen a befagyott költségek nagysága, az ezt befolyásoló tényezôk vizsgálata és az ezzel összefüggô piacszervezés érdekében.

zófiai okból adódnak (nem kizárva az esetleges rendszertervezési pontatlanságokat, pl. a nagyobb fogyasztói igények elôrejelzését sem). u A megújuló erôforrások minél nagyobb mértékû kihasználása érdekében a vízerômûvek nem a csapadékban legszegényebb idôjárású évek vízhozamára épültek, miközben ezen idôszakokra a fogyasztók ellátásához szükséges hôerômûvi kapacitások is rendelkezésre állnak. Ezen kívül az egyes országok az ellátásbiztonság és a tüzelôanyagok világpiaci áringadozásából adódó elônyök kihasználása érdekében többletkapacitásokat építettek be. Ezen többletkapacitások fogyasztói igények megjelenése esetén kedvezôen kihasználhatók (különösen, ha a befektetés az eszközök leírásával már a piacnyitást megelôzôen megtérült). u A biztonságos ellátáshoz szükséges tartalékokat nem országos, vagy szabályozó körzeti méretekben tervezték, hanem minden társaságnak a saját fogyasztói igényeit és berendezéseit figyelembe véve kellett a tartaléktartási követelményeket kielégíteni.

Piaci verseny: ki kit gyôz le A liberalizáció elsôsorban a piaci verseny bevezetését jelenti, különös tekintettel arra, hogy a verseny jobban szabályoz, mint az állami közigazgatás. A verseny során érvényesülô piaci mechanizmusok hatékonyságnövekedést, ezáltal költség- és árcsökkenést eredményeznek. A verseny több szinten jelenik meg. A fogyasztók versenyeznek a legolcsóbb forrásokért, akár közvetlenül a szabad kapacitással rendelkezô erômûvekért, akár áttételesen – kereskedôkön keresztül – a hazai és az import beszerzési lehetôségekért. A termelôk versenyeznek szabad kapacitásaik lekötéséért, a kereskedôk pedig meglévô fogyasztóik megtartásáért, vagy új fogyasztók megszerzéséért. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen verseny csak akkor lehet eredményes, ha a termelôknél többletkapacitások állnak rendelkezésre, azaz a rendszer a szükséges fogyasztói igények mértékéhez képest túlépített. A verseny bevezetésére egy adott helyzetben fokozatosan kerül sor. Ebbôl következik, hogy hatásai másként jelennek meg rövid és hosszú távon. Rövid távon jelentôs árcsökkenés tapasztalható. Ez egyrészt a termelôk versenyébôl adódik: a liberalizációt megelôzôen is jelentôs többlet kapacitások vannak a különbözô rendszerekben. Ugyanakkor a kereskedôk is jelentôs árengedményeket adnak saját korábbi, piacnyitás elôtti profitjaiknak csökkentésével. Indokolt azonban annak vizsgálata, hogy a többletkapacitások a rendszertervezôk felelôtlensége, az államigazgatással, szabályozó hatósággal történt összejátszásuk következtében alakultak-e ki, vagy valamilyen más ok áll a háttérben. A közismert elemzések alapján a többletkapacitások két, elsôsorban biztonsági, filo-

A piacnyitással a tervezési irányelvek módosításra kerülnek (NSZK-ban pl. nem társasági, hanem országos szinten biztosítva a szükséges tartalékokat, jelentôs tartalék kapacitás csökkenés érhetô el [1]). A piaci verseny a piacnyitást követôen a közgazdaságtanból ismert csaknem minden fejlôdési fokon átmegy. Kezdetben a kialakuló árak lényegében csak a tüzelôanyagköltségeket fedezik. A társaságok közötti éles verseny a piactársak kiszorítására, a mûködési költségek csökkentésére irányul és felvásárlásokkal, összeolvadásokkal jellemezhetô, mint az a jelenlegi EU-tagállamok gyakorlatában megfigyelhetô. Vannak olyan vélekedések, hogy középtávon Európában csak néhány, nagy integrált társaság marad, a kisebb szereplôk vagy beolvadnak ezekbe, vagy megszûnnek. A piaci szereplôk konszolidációjával, a többletkapacitások csökkenésével az árak növekednek, majd néhány év után a piaci szereplôk átmeneti stabilizációjával kialakuló oligopolium állapotban az árak ismét elérhetik a befektetések megtérüléséhez szükséges teljes költséget.

Ft/kWh Határköltség Általános költségek, profit Leírások, hitelkamat Személyzet, karbantartás

Német piac 4,47/5,59 HUF/kWh

Tüzelôanyag Energiatörvény változása

Liberalizáció elsô hatásai

Versenyelôny 2002

Éles verseny

2005-2008 Globalizáció, oligopolium

Forrás: Dr. H. Aly, WASA Energy

1. ábra Piacnyitást követô stabilizáció

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

6


E L Ô T T

1. táblázat Szlovák és cseh import-export

Szlovák kereskedelem CˇEZ export

GWh

1997

1998

2000

2001

2002

2002

2003

-3591

-4082

-221

-100

1300*

2500*

2200*

2190

3056

5674

8000*

* Piaci elôrejelzés

Hosszú távon a stabilizáció tovább folyhat mind a piaci szereplôk társasági szerkezetében, mind a többletkapacitások leépítésével. Ezen idôszakban az árak megfelelnek az adott idôszak technológiai színvonalából adódó hosszú távú határköltségeknek, de átmenetileg a jelenlegi forráshiányból, vagy hosszú távon nem becsülhetô váratlan igénynövekedésekbôl adódó, az átlagköltségeket többszörösen meghaladó spot piaci árak is kialakulhatnak. Ezen idôszakban lehetségessé válik a kereskedelmi („merchant”) erômûvek piaci döntéseken alapuló létesítése is. Dr. Aly [2], mint azt az 1. ábra mutatja, az átmeneti idôszakot 2005–2008-ig becsüli, és csak ezt követôen jön létre az átmenetileg stabilnak tekinthetô oligopolium állapot. A felvásárlások során a felvásárolt társaságok ára akár a jelenlegi társasági érték kétszeresét is elérheti [4].

exportárakra (más esetekben a versenypiaci árakra is) csak keresztfinanszírozás esetén van mód. Ugyanakkor a mûködôképes régi, leírt eszközök állandó költsége nagyon alacsony, így keresztfinanszírozás nélkül is képesek a jelenlegi alacsony versenypiaci áron versenyezni (több országban a piacnyitás elôtti nyereség terhére írták le az eszközöket). A régióbeli legalacsonyabb értékesítési árakat az elôrejelzôk a belchatowi (Lengyelország) lignittüzelésû erômûre becsülik 2,8 Ft/kWh-s értékkel. Nyilvánvaló, hogy a tényleges piaci árak ezeknél az értékeknél kissé nagyobbak lesznek, mivel a piacra jutási költségeket is meg kell téríteni. Ha a magyar reguláció ezt a fajta keresztfinanszírozást a közüzemi és versenypiaci szektorok között kizárja, elképzelhetetlen

lesz, hogy a magyar termelôk vagy nagykereskedôk az elôbbihez hasonló, olcsó árakon tudnának bekapcsolódni a térségünkben folyó piaci – ki, kit gyôz le – versengésbe. Az elôbbiekbôl következik a kezdeti versenypiac egy másik paradoxonja, egy adott régióbeli fogyasztóknak biztosított, a hoszszú távú határköltséghez viszonyított árelônyöket egy másik régió fogyasztói, állampolgárai vagy gazdasági társaságai fizetik (vagy fizették) meg. Az árcsökkenés részben nem technológiai, hatékonyságbeli (azaz komparatív) elônyökbôl, hanem a bürokratikus szabályozás különbözôségébôl adódik. Egy adott országbeli reguláció elôsegítheti vagy nehezítheti az ottani erômûvek (és az azokra alapozó) kereskedôk piaci tevékenységét. A hazai fogyasztóknak az árcsökkenés kedvezô, nemzetközi versenyképességüket javítja, és nyilvánvaló, hogy ezt ki kell használni. Azonban ügyelni kell arra, hogy ez ne a hazai reguláció szigorúbb feltételei mellett mûködô hazai társaságok ellehetetlenülésével járjon, mert ebben az esetben könynyen visszájára fordulhat az importból történô ellátás (a versenytársak kiszorítását követôen a késôbbiekben a kínálatnál na-

2. táblázat

HUF/kWh

Tüzelôanyag-költség (58% hatásfok, 620 Ft/GJ gázár, alapterhelés)

Többletforrások a hazai piacon A hazai villamosenergia-fogyasztók szempontjából versenyképes többletforrásokat rövid távon elsôsorban az importforrások jelentenek (az olcsó hazai erômûvek eddig is a lehetôségek szerinti maximális kihasználással üzemeltek). Anélkül, hogy kitérnénk minden szóba jöhetô importforrásra, a szlovák és a cseh villamosenergia-import -export tevékenység példáján kívánjuk bemutatni a lehetséges olcsó import nagyságrendjét és okát. Mint az 1. táblázatból látható [3], az elmúlt idôszakban Szlovákia jelentôs mennyiségben importált villamos energiát. A közeljövôben a Mohi Atomerômû üzembe helyezésével nettó importôrbôl nettó exportôrré válik a 2003. és 1998. évi értékeket összevetve, mintegy 6000 GWh piaci kínálatnövekedéssel, amelynek ára ugyan nem ismert, de a jelenlegi nagykereskedelmi tapasztalatokat figyelembe véve nem lehet messze a régiónkbeli átlagos szabadpiaci áraktól, mivel magasabb árak esetén nem lenne lehetôség a villamos energia piaci értékesítésére. A CˇEZ esetében, amely korábban is nettó exportôr volt, várhatóan a Temelini Atomerômû üzembe helyezése, valamint a régebbi széntüzelésû erômûvek környezetvédelmi retrofitja eredményez többletforrásokat, mintegy 5000 GWh nagyságrendben. Gazdasági vizsgálatokból közismert, hogy az új atomerômûvek ára többszörösen magasabb a jelenlegi mértékadó kombinált ciklusú egységek árainál. Így olcsó A

M A G Y A R

V I L L A M O S

3,85

Villamosenergia-ár

6,85

Kihasználással súlyozott villamosenergia-ár

7,60

Piacra jutás költsége

0,80

Termelési és kereskedelmi költségek együtt

8,40

3. táblázat Források meglévô erômûvekbôl

Beépített teljesítôképesség, MW

Kereskedelmi üzem

Kelenföldi Erômû

136

1996. január

Dunamenti G2

241

1997. április

Mátrai Erômû

3·216(+25)

1998–2000

Paksi Atomerômû

75

1999–2002

Források meglévô erômûvekbôl

Beépített teljesítôképesség, MW

Kereskedelmi üzem

Csepeli Erômû*

390

2000. november 1.

Újpesti Erômû

110

2001. július 1.

Fônix

185

2004

4. táblázat

Kispest

110

2004

Debreceni Erômû**

95

2000

* Üzemi próbák, üzembe helyezés alatt ** TITÁSZ-beruházás

M Û V E K


2 0 0 0 / 1


E L Ô T T

7

tatja – fokozatosan az elôbbi, európai tendenciának megfelelô erômûvek létesítése jellemzi. Ez a folyamat már a 80-as évek végén megkezdôdött és a kapacitás tender eredményeként üzembe kerülô berendezésekkel is folytatódik. Ugyanakkor a meglévô erômûvi egységeknél is hatékonyságjavulás következik be, részben a kiadható teljesítmények növekedésével, részben az üzemviteli tulajdonságok javulásával. A versenyképtelen egységek fokozatos leállításával, az eldöntött korszerûsítések és befektetések megvalósításával csökkenô költségû, versenyképes portfolió jön létre.

gyobb keresletre tekintettel az import ára tartósan meghaladhatja a hosszú távú határköltségeket).

A „Benchmark” erômû Az elôzôekben többször hivatkoztunk arra, hogy a villamosenergia-árakat hosszú távon a hosszú távú határköltség (LRMC) határozza meg. Ebbôl a szempontból Európában általánosan elfogadott, hogy a legkorszerûbb technológiát képviselô kombinált ciklusú gázturbinás erômûvek költsége jelenti a határköltséget. Ugyanakkor ezen egységek összehasonlítását is befolyásolja, hogy az egyes országok a gázárakat különféleképpen szabályozzák (megadóztatják vagy hazai elôfordulás esetén bányajáradékkal terhelik), másrészt a beruházás formájától függôen (kereskedelmi vagy kétoldalú szerzôdésekkel lekötött erômûrôl van szó) különbözô finanszírozási költségek jelentkezhetnek. A 2. táblázatban bemutatott példaszámítás alapján is megállapítható, hogy az alapterhelésre vonatkozó átlagos villamosenergia-ár az egyes országokban közel azonos (csak utalnék rá, hogy a hazai kapacitástenderen nyertes egységek átlagos ára is a táblázatbeli szinten volt), ugyanakkor jelentôs különbség lehet a tényleges értékesítési költségekben, mivel kereskedelmi erômûvek esetén a berendezések kihasználása nem garantálható, ezen túlmenôen a piacra jutatást is jelentôs költségek terhelhetik. A politikusok és a regulátorok a hosszú távú szerzôdés nélküli, kereskedelmi megfontolások alapján létesített „merchant” erômûvektôl várják a megszûnô kapacitások kiváltását, a jövôbeli többletigények kielégítését a jelenlegihez viszonyítva alacsonyabb árakon. Mivel ezen, úgynevezett kereskedelmi erômûvek lényegesen nagyobb kockázatokkal bírnak, a nyilvánosságra került adatok szerint a beruházás befektetô által fedezett hányadának lényegesen nagyobbnak kell lennie (a jelenleg szokásos 25% helyett 50% fölött), ezen túlmenôen a bankok a nagyobb kockázatokra tekintettel lényegesen magasabb kamatmarzsokat, esetleg rövidebb futamidôt kérnek a finanszírozásért. Így a finanszírozással kapcsolatos költségek az ilyen erômûveknél a szerzôdésekkel lekötött erômûvekhez viszonyítva jóval nagyobbak. Ebbôl adódik egy további paradoxon, a versenypiacon tevékenykedô erômûvek költsége a szerzôdésekkel lekötött erômûvek költségeihez viszonyítva minden versenypiaci késztetés – és regulátori feltételezések – ellenére nem csökken, hanem növekszik. Az erômûvek piaci pozícióját ezen túlmenôen az adott ország gazdasági helyzete, adórendszere is befolyásolja. Ugyanaz az erômû, ugyanazon a földgázbázison ebbôl adódóan akár 1-2 Ft/kWh-val drágább vagy olcsóbb lehet az adott országbeli feltételrendszertôl függôen. A Magyarországon megvalósuló erômûvi összetételt – mint a 3. és 4. táblázat mu-

Befagyott költségek A már liberalizált országok piaci gyakorlatából közismert, hogy a felesleges kapacitások egy része a versenypiacon nem értékesíthetô. Ha ezekre vonatkozóan a korábbiakban közérdekû kötelezettségvállalások történtek, akkor a tulajdonosokat kártalanítani kell. Ezzel összefüggésben rögzíteni kell, hogy a magyar villamosenergia-rendszer nem túlépített. Ezen túlmenôen a hosszú távú szerzôdésekben lekötött garantált átvé-

tel (2. ábra) lényegesen kisebb az elôre jelezhetô fogyasztói igényeknél. Ennek ellenére a piacnyitást követôen a magyar villamosenergia-rendszerben is megjelenhetnek a felesleges kapacitások, döntôen nem a magyar rendszer túlépítettségébôl, hanem államigazgatási beavatkozásból (pl. integráción kívüli szenet felhasználó erômûvek üzemeltetése, vagy a rendezetlen hôszolgáltatási kérdések átmeneti megoldása a leselejtezésre tervezett erômûvek továbbüzemeltetésével), illetve az elôzôekben bemutatott rendkívül kedvezô áru import versenypiaci értékesítésébôl. A befagyott költségek, mint a késôbbiekben bemutatjuk, általában nem a jelenlegi, hanem a piacnyitással, mint új feltételrendszerrel kialakuló árakhoz viszonyítva jelentenek többletköltséget. A korábbi kötelezettségvállalások következményei így csökkentik a piacnyitás hatásainak érvényesülését. A versenypiacon a fogyasztók vagy a kereskedôk érdekeltek lesznek bármilyen villamosenergia-forrás lekötésében, amelynek ára a nagykereskedô átlagos értékesítési áránál kisebb. Így a villamosenergia-import részaránya – tekintettel a rendkívül kedvezô kínálatokra – a jelenlegihez viszo-

TWh/év 37

33

29

Energiaigény, TWh/év

2008

2006

2004

2002

1998

2000

25

Garantált átvétel, TWh/év

2. ábra Energiaigények és garantált átvételek

7,9

HUF/kWh

TWh

7,7

6 5

7,5

4

7,3 3 7,1 2

6,9

1

6,7 6,5

Átlagár piacnyitás nélkül, Ft/kWh

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1998

2000

0

Átlagár piacnyitással, Ft/kWh

Befagyott energia

3. ábra Átlagár változása a piacnyitás hatására és a garantált átvételbôl befagyó energiamennyiség

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

8


12

E L Ô T T

Milliárd Ft/év

10 8 6 4 2

Szerzôdéshosszabbításból

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Átlagár-különbözetbôl

Kényszerértékesítésbôl

4. ábra A befagyó költségek

nyítva megnô, feltehetôen a rendelkezésre álló átviteli kapacitások mértékéig. Ebbôl adódik, hogy a korábban lekötött, ill. leszerzôdött források egy része befagy. Az erre vonatkozó, az MVM Rt. munkaszervezete által készített, valamint az ezt kiegészítô, szakértôi elemzések alapján megállapítható, hogy befagyó költségek (4. ábra): u részben – a szénbázisú hôszolgáltatások ellehetetlenülésének megelôzésére lekötendô – többletkapacitásokból (1998. évi jelenértéken mintegy 22 Mrd Ft nagyságrendben); u részben az MVM Rt. által lekötött portfolió kihasználásának csökkenésébôl (3. ábra) adódó átlagár-emelkedésbôl (mintegy 6075 Mrd Ft nagyságrendben), illetve a take or pay alapon lekötött garantált átvétel egy részének (ábrában: befagyott energia) kényszerértékesítésébôl (a rövid, illetve középtávú határköltségek mint piaci versenyár figyelembevételétôl függôen 10-45 Mrd Ft nagyságrendben) adódnak. A törvénytervezet az átállási költségek fogalmát definiálja, ez azonban tágabb fogalom a befagyott költségeknél, magában foglalja a piacszervezés, a társasági átalakítás, a szerzôdésmódosítások költségeit is. A nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve többféle finanszírozási megoldás is alkalmazható [5]. Ennek módját azonban az államigazgatás által végzett részletes vizsgálat alapján kell eldönteni, különös tekintettel a várható átállási költségek nagyságára és arra vonatkozóan, hogy milyen módon, meddig és kik viselik ennek terheit. Egy ilyen elemzésnek tisztáznia kell, hogy: u van-e az árrendszerben még a nyitás elôtt elrendezendô ügy (pl. erômûvek és bányák bezárása, a jelenlegi árszabályozás által el nem ismert költségek stb.), u mi legyen a kalkuláció bázisa (rövid vagy hosszú távú határköltség), u milyen elv szerint kell kalkulálni a befagyó költségeket (nettó bevételkiesés), u mi válhat befagyó költséggé (pl. hosszú lejáratú megállapodások), u mekkora legyen a kalkulációs idôszak (hosszú távú szerzôdések idôtartama, vagy meghatározott idôtartam, pl. 10 év), A

M A G Y A R

V I L L A M O S

u mely piaci szereplôk költségei vehetôk figyelembe, u hogyan történjék az utókalkuláció, u kik és milyen módon viselik a befagyott költségeket, u ki gyûjti be és ki kezeli a befolyó forrásokat (létre kell-e hozni erre a célra egy alapkezelôt), milyenek legyenek a be- és kifizetési szabályok, milyen legyen az alap mûködési rendje. Nincs egységes álláspont a tekintetben, hogy a befagyó költségek térítésében mind a feljogosított, mind a fel nem jogosított fogyasztók részt vegyenek-e (a hálózati díjelemekbe beépített, eltérô nagyságrendben). Elképzelhetô, hogy az importálók a határátvezetési díjon, a piacra lépôk a piacra lépési díjakon keresztül biztosítanának további forrásokat, míg a kényszerértékesítésbôl adódó befagyó költségek meghatározása a tényleges piaci áralakulás függvényében történne. A termelôi versenypiac határárát a beszerzési források ára határozza meg. Mindaddig, amíg a legdrágább import ár alacsonyabb a legolcsóbb hazai egység határköltségénél, a versenypiaci határár is a legdrá-

40

gább import ára lesz. Csak abban az esetben növekszik nagyobbra a határár, ha a szükséges igények import forrásokból már nem elégíthetôk ki. Ebben az esetben a határárat a még éppen szükséges legdrágább hazai forrás átlagos költsége határozza meg. A piacnyitás hatását az átlagos termelôi értékesítési árakra az 5. ábra mutatja. A 2006-os feltételezett helyzetet bemutató ábra alapján megállapítható, hogy az igények kismérvû növekedésével és a forrásösszetétel változásával az átlagos ár kismértékben csökken. Amennyiben a hosszú távú szerzôdésekkel lekötött nagykereskedelmi portfolióból csak a garantált átvétel értékesítésére van lehetôség, ennek átlagára nyilvánvalóan megnövekszik (ez adja a befagyott költség egyik elemét). A közüzemi és versenypiaci energiaértékesítés eredôben nagyon alacsony átlagára még a befagyott költségek figyelembevételével is kedvezôbb, mint a szerzôdéses portfolióból adódó ár (mivel a feltételezett versenypiaci átlagár kisebb, mint a portfolióban szereplô legdrágább energiaköltség). Hangsúlyozni kell, hogy a befagyó költségek a jelenlegi összköltségekhez viszonyítva nem jelentenek többletköltséget minden esetben, csupán azt, hogy a fogyasztók egy részének ellátása nem a teljes költségeket fedezô árakon, hanem – importforrások esetén – kereszttámogatás, vagy a korábban megvalósított vagyonleírás eredményeként a forrásokat biztosító erômûvek változó költségein történik. A piacnyitás eredményeként elért megtakarítás vagy kifizetendô többletköltségek és a befagyott költségek nagysága nem csak a piacnyitás mértékétôl, a versenypiaci átlagártól, hanem a befagyott költségeket eredményezô portfolió kezelésétôl is függ. Az erre vonatkozóan (2006-ra) elvégzett vizsgálatok alapján abban az esetben, ha a szerzôdéses portfolióból a keresztfinanszírozás megakadályozására nem lehetséges a versenypiaci értékesítés – mint azt a 6. áb-

TWh/év

Ft/kWh

8 7,5

30

7 6,5

20

6 5,5

10

5 4,5

0 1998 tény

Garantált átvétel

Energiaértékesítés

Energiaértékesítés versenypiacon

Átlagos ár

5. ábra Átlagár változása a beszerzés függvényében

M Û V E K


4 Kényszerértékesítéssel

2 0 0 0 / 1


30 000

Millió Ft/év

E L Ô T T

Ft/kWh

7,4 7,3

25 000

7,2

20 000

7,1 15 000 7,0 10 000 6,9 5000

6,8

0

6,7 4,5

5,0

5,5

6,0

6,5

7,0 6,6

-5000

20 000

Ft/kWh

Millió Ft/év

7,5 7,4

15 000

7,3 7,2

10 000

7,1 7,0

5000

6,9 6,8

0 4,5

5,0

5,5

6,0

6,5

7,0

6,7

7,4

6,6

-5000 PIACI ÁR Többletköltség

Befagyott költség

Piaci ár

6. ábra A piacszervezés hatása a befagyó költségekre

szág által (6 PTA/kWh) figyelembevett öszszehasonlító árnál (9. ábra). Az átlagár alapján a beszerzési portfolió megfelelô kihasználás esetén versenyképes a „benchmark” erômûvekkel is. Ebbôl következik, hogy a jelenlegi dömpingárak normalizálódását, a villamosenergia-iparág stabilizálódását követôen az MVM Rt. által lekötött portfolió versenyképes lesz más villamosenergia-rendszerekkel (hacsak azoknál

ra felsô része mutatja –, lényegesen nagyobb a befagyott költség, mint abban az esetben, ha a versenyképes portfolió elemek többlet energiát értékesíthetnek a versenypiacon. Ugyanakkor a piacnyitás nélküli esethez viszonyított többletköltség (vagy az ábrákon szereplô példában 5 Ft/kWh versenypiaci ár alatti negatív többletköltség: a nyereség) a két esetben közel azonos. Többen felvetik, hogy az MVM Rt. által lekötött portfolió versenyképtelen. Összehasonlításként bemutatjuk az angol poolban kialakult beszerzési árakat, illetve a befagyott költségek vizsgálatához Hollandia, NSZK és Spanyolország által a brüsszeli Bizottságnak hivatalosan elôterjesztett termelôi ár értékeket. A 7-8. ábrákon látható pool árak azt is bizonyítják, hogy egy stabilizálódott piacon a piacnyitást követôen nem következik be azonnal termelôi árcsökkenés. (1990–1993. – a mennyiségi súlyozás figyelembevételével – 1990–1995. között növekedtek a termelôi átlagárak.) A hazai villamosenergia-rendszer átlagos beszerzési árai még a befagyott kapacitások figyelembevételével is alacsonyabbak a pool árainál és a portfolió megfelelô kihasználása esetén a Bizottságnak bejelentett német (62 DM/MWh), holland (70 Gulden/MWh) árak közelében vannak és kismértékben alacsonyabbak a Spanyolor-

12,00

9 az eltérô szabályozás következtében nincs lehetôség az állandó költségek más források terhére történô elszámolására, illetve a vagyonleírás nem történt meg még a piacnyitást megelôzôen). A portfolióban szereplô egységek megfelelô kihasználásával (a portfolió által biztosított versenypiaci többletértékesítés lehetôvé tételével) gyakorlatilag befagyott költség csak 6 Ft/kWh alatti versenyár esetén jelentkezik (10. ábra) és ilyen értékesítés esetén a fogyasztói átlagár is lényegesen alacsonyabb annál az átlagárnál, amely a portfolióból történô versenypiaci értékesítés tilalma esetén adódna (11. ábra). Az ábrákból látható, hogy piacnyitás esetén (amennyiben a piacon 5,5 Ft/kWh-nál olcsóbb források rendelkezésre állnak), az átlagár akár a versenypiaci értékesítés lehetôvé tétele, akár annak tilalma esetén alacsonyabb lesz a teljesen hazai portfolióból történô ellátás 7,04 Ft/kWh körüli átlagáránál. Az is belátható, hogy a versenypiaci értékesítés tilalma esetén az átlagár lényegesen nagyobbra nô, mint a teljesen hazai forrásból történô ellátás esetén. Így a hoszszú távú szerzôdésekkel lekötött portfolió legjobb kihasználása mind a feljogosított, mind a közüzemi fogyasztók részére elônyös lenne. Az elôbbiekbôl adódóan a portfolió ki nem használt kapacitásainak versenypiaci értékesítését a szóba jöhetô lekötött egységek energiadíján vagy versenypiaci áron lehetôvé kell tenni. Ezzel a 3. ábrán látható befagyott energia versenyképes része piaci áron kerülhet értékesítésre és így lényegesen kisebb befagyott költséggel kell számolni. Ugyanakkor a közüzemi portfolió és a versenypiac között látszólag keresztfinanszírozás valósul meg. A regulációnak azt kell biztosítani, hogy a befagyó költségek megfelelô terhelésével mind a közüzemi, mind a versenypiaci fogyasztók részesedjenek a piacnyitás átlagár csökkentô hatásából, és a versenypiaci értékesítés átlátható legyen. Ez utóbbi feladatot a szabá-

Ft/kWh (1998. 01. 01.)

11,00 10,00 9,00 8,00 7,00

6,00 1990/91

1992/93

SMP

PPP t=SMP+CP

1994/95

1996/97

PSP=PPP+Uplift

7. ábra Pool árak változása

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1


Ft/kWh

10,00 9,00

8,00 7,00

6,00 1990/91 PPP idô

1992/93

1994/95

1996/97

PPP volumen

8. ábra Idôben és beszerzési mennyiségben átlagolt pool-árak összehasonlítása. SMP – a rendszer határára, a legdrágább még szükséges forrás ajánlati ára; PPP– a pool vásárlási ára, a kapacitáshiányos idôszakokban fizetett (CP) felárral növelt vásárlási ár; PSP– a pool eladási ára, a rendszerirányítási költségekkel (Uplift) növelt nagykereskedelmi ár

Szabályozott piac

M A G Y A R

Ft/kWh (1998. 01. 01.)

10,5 10

PPP min.

9,5

PPP max.

9 8,5 8 7,5 7 6,5 Németország

Magyarország

6

9. ábra Az MVM Rt. beszerzési portfoliója átlagárának összevetése tény és feltételezett árakkal

25 000

Millió Ft/év

Ft/kWh

20 000

Annak ellenére, hogy Magyarországon hosszú távon nincsenek többletkapacitások, és az importból történô beszállítás is korlátozott, átmenetileg mindenképpen kialakulnak teljesítményfeleslegek. Ezek piacra juttatására még a várható kezdeti kis forgalom ellenére is – mint az elôzôekben a befagyott költségek elemzésével összhangban bemutattuk – indokolt a célszerûen szabályozott piac létrehozása. A szabályozott piaci tevékenység azonban másfajta termelôi mentalitást igényel. A piaci vevôket nem érdeklik az erômûvek állandó és változó költségei, a jelenlegi szerzôdéses rendszerben megszokott különféle díjelemek. A szabályozott piacon történô értékesítés során A

egyetlen jellemzô a mértékadó, a termelô vagy a kereskedô által ajánlott villamos energia eladási ára (12. ábra). A szabályozott piaci tevékenység vagy a versenypiaci beszerzés a fogyasztóktól is

Pool

lyozott piaci értékesítés elôírása megoldhatja. A mûködési modell módosítása, ezen belül a befagyó költségek kezelése indokolttá teszi a hosszú távú szerzôdések módosítását is. Ezen belül elsôsorban a regulációból és a piaci szereplôk feladatainak, jogosítványainak változásából adódó, döntôen a jogszabályok, új Üzemi Szabályzat, árszabályozás figyelembevételével átvezethetô módosításokat kell érteni. Ezen túlmenôen azonban elsôsorban a szolgáltatókkal fennálló szerzôdések vonatkozásában a közüzemi fogyasztói szektor nagyságának folyamatos bizonytalanságából, illetve a közüzemi célra lekötött, de a közüzemi fogyasztók által nem igényelt termelôi kapacitások versenypiaci értékesíthetôségének biztosításából adódó változásokat is figyelembe kell venni. Érdemi tárgyalásokra csak a regulációs rend alapelemeinek végleges körvonalazódását követôen, a szerzôdéses felek kölcsönös érdekeit figyelembe véve kerülhet sor. Államigazgatási döntés a szerzôdések újratárgyalását nem kényszerítheti ki, ugyanakkor a „clausula rebus sic stantibus” elve alapján az államigazgatás a szerzôdô felekre kötelezô döntéseket is hozhat.

másfajta gondolkodásmódot kíván. Eddig a villamos energia hatóságilag jóváhagyott díjelemei minden költséget fedeztek. A jövôben a természetes monopóliumként megmaradó (átviteli, elosztási, rendszerirányítási, rendszerszintû tartalékolási stb.) tevékenységek díjai külön megjelennek, ezek minden értékesíteni, fogyasztót ellátni kívánó kereskedô számára azonosak lesznek, így a piaci versenyben a hatásos villamos energia ára és a kereskedô költségei, profitigényei lesznek a mértékadók. Több hazai elemzô úgy véli, hogy a villamosenergia-árak Európában tapasztalt csökkenése Magyarországra is jellemzô lesz. Ezzel összefüggésben a következôket kell megfontolni. u A hazai végfelhasználói villamosenergiaárak még az 1999. július 1-jei tarifarendezést követôen is lényegesen alacsonyabbak (13. ábra) a nyugat-európai átlagos árakhoz viszonyítva (ugyanakkor magasabbak a régiónkban lévô volt szocialista országok árainál). u A hazai végfelhasználói villamosenergiaárak szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az árkülönbözet a külföldi árakhoz vi-

Spanyolország

11,00

E L Ô T T

Hollandia

10

V I L L A M O S

7,3 7,2

15 000

7,1

10 000 7,0 5 000 6,9

0 4,5

5

5,5

6

6,5

-5 000

6,7

-10 000 Piaci ár Ft/kWh Többletköltség

Befagyott költség

Átlagár értékesítéssel

Átlagár értékesítés nélkül

10. ábra Többletköltség, befagyott költség, átlagár portfolió versenypiaci értékesítése esetén

M Û V E K

6,8


2 0 0 0 / 1

L I B E R A L I Z Á C I Ó szonyítva elsôsorban az átvitel-nagykereskedelem-elosztás-szolgáltatás értéklánc elemekben jön létre. Mint az elôzôekben a „benchmark” erômûvel összefüggésben megjegyeztük, és részletesen is bemutattuk, a hazai termelôi átlagár nagyságrendben a versenytárs termelôk árszínvonala nagyságrendjében van. Így az árkülönbözet döntôen abból adódik, hogy a nyugat-európai gyakorlat jobban elismeri a villamos energia szállítási, kereskedelmi és fogyasztó szolgálati tevékenységek költségeit, kockázatát és jogos nyereségét, mint a magyar reguláció. A külföldi fogyasztóknál jelentkezô árcsökkenés és ennek piaci szereplôkre gyakorolt hatása régiónként és értékesítési szektoronként eltérô. A skandináv piacra vonatkozó adatok alapján [4] 1996 januárja és 1999 áprilisa között a nyereségek mértékében az 5. táblázat szerinti csökkenések következtek be. Megállapítható, hogy a nagy piaci verseny következtében a fogyasztók valóban jelentôs árengedményben részesültek, ugyanakkor a piacon tevékenykedôk költségeit is fedezô árak csökkenése az elôbbiekbôl adódóan elsôsorban a kereskedelmi, fogyasztószolgálati profitok csökkentésével az egyes fogyasztói csoportoknál eltérô mértékben jelentkezett. Magyarországon a helyzet eltérô, mivel a jelenlegi árszabályozás alapján a nagykereskedelmi és szolgáltatói árrésekbe a kereskedelmi kockázatok fedezetére nyereség nem került beépítésre. A VET alapján tervezett unbundling következtében a közüzemi nagykereskedôk (beleértve a szolgáltatókat is) eszközvagyon nélküli társaságok lesznek, így a jövôben a kereskedelmi kockázatok nem fedezhetôk a jelenlegivel azonos módon, az állóeszközvagyon amortizációja és nyeresége terhére. Ezért a jövôben mind a közüzemi, mind a versenypiaci nagykereskedôk árrésébe kényszerûen be kell építeni a kockázati alapot és a kereskedelmi tevékenység árrését. Ennek nagyságát a diszkrimináció elkerülésére nyilvánvalóan a versenytársakkal azonosan kell megszabni. A német piacra vonatkozó becslések – mint a 6. táblázat mutatja – alapján megállapítható, hogy a liberalizáció következtében 2002-ben várható árak nagyságrendben a magyar árszínvonalnak fognak megfelelni. A lakossági fogyasztókra vonatkozó, közleményekbôl (European Power Daily) megismerhetô jelenlegi árszínvonal, mint az a 14. ábrán látható, a jelentôs piaci verseny ellenére még mindig közel kétszerese a hazai háztartási fogyasztói áraknak (az adókat is figyelembe véve). Az elôbbiekbôl következôen Magyarországon az eddigi integrált társaságok szétválásából egyes költségelemek szükségszerû beépítésébôl adódóan az átviteli, elosztási, kereskedelmi költségek növekednek. Így az EU-tagállamokban tapasztalt kiszolgálási költségcsökkenéssel szemben kényszerû költség-

7,4

E L Ô T T

11

Ft/kWh

7,3 7,2 7,1 7,0 6,9 6,8 6,7 6,6 4,5

5,0

5,5

6,0

6,5

Piaci ár, Ft/kWh Portfolió átlagára

Átlagár értékesítés nélkül

Átlagár értékesítéssel

11. ábra Átlagárak összehasonlítása a portfolió versenypiaci értékének tilalma és engedélyezése esetén

Ft/kWh

Fogyasztói igény

Eladási ajánlatok

Rendszerár Vételi ajánlatok

Szerzôdött mennyiség MW Felajánlott/igényelt mennyiség

• spot piac • szabályozási és teljesítményeltérési piac • pénzügyi piac (heti, havi, téli, átmeneti, nyári, szezon) 12. ábra Szabályozott piac

Ft/kWh

Magyarország

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Horvátország

Ausztria

Németország (West)

Franciaország

7500 kWh 2500 kWh

1300 kWh 5000 kWh

40 35 30 25 20 15 10 5 0 Össz. fogy.: 1200 kWh – éjszakai: – kWh

3500 kWh 1300 kWh

20000 kWh 8000 kWh

13. ábra Különbözô, nem lakossági fogyasztói kategóriák fogyasztási árainak összehasonlítása (1998. január 1-jei állapot)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

12


E L Ô T T

5. táblázat Bruttó nyereség átlagos csökkenése (euró/MWh)

Nyereségtartalom (euró/MWh) (1999. április)

Bruttó nyereség átlagos csökkenése (%)

Ipar

1,2

0,4

79

Kereskedelem

6,4

1,1

85

11,0

4,0

73

Tarifális fogyasztók

6. táblázat Integrált társaságok a német piacon

Átlagár (HUF/kWh)

Nagykereskedelem

1998 2002

8,82–9,62 7,92–8,48

Egyedi nagyfogyasztók

1998 2002

14,14–19,79 11,31–12,44

Tarifális fogyasztók

1998 2002

29,41–29,97 19,23–22,62

DM/év

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

6000

5500

5000

4500

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

0

Fogyasztás, kWh/év Yellowstrom (EnBw) Bayernwerk I.

RWE Magyar háztartások

Bayernwerk II.

14. ábra Háztartási fogyasztói árak összehasonlítása

növekedés jelentkezik, ezért a végfelhasználói árak alakulása attól függ, hogy a forrásoldali (szabályozott?) piaci versenyben rövid távon bizonyosan bekövetkezô árcsökkenés ellensúlyozni tudja-e a kiszolgálási költségek növekedését. További bizonytalanságot jelent, hogy a forrásoldali verseny hatását melyik fogyasztói csoport hogyan tudja kihasználni, amit a reguláció a befagyott költségek árelemekbe történô beépítésével, allokációjával is befolyásolhat.

Nemzetközi összeköttetések A magyar villamosenergia-rendszer a nemzetközi összeköttetéseit tekintve az egyik legnyitottabb rendszer Európában. Elméletileg – mint azt a 15. ábrán megadott elméA

M A G Y A R

V I L L A M O S

leti import kapacitások bemutatják – a teljes magyar villamosenergia-igény behozható lenne külföldrôl. Ugyanakkor ezen elméleti átviteli kapacitásokat különbözô üzemviteli megállapodások, illetve a háttérrendszerek

átviteli kapacitásai, az azokon megvalósuló szállítások korlátozzák. Mindezt figyelembe véve azzal számolhatunk, hogy Ukrajna irányából mintegy 450 MW, Ausztria és Szlovákia irányából 400-600 MW teljesítménynyel importálható villamos energia Magyarországra. Az ukrán importot az is befolyásolja, hogy az ott megvalósított irányüzem jellemzôibôl adódóan az importálandó villamosenergia-mennyiségre 100%-ban le kell kötni hazai szekunder és tercier tartalékokat, amelyeknek többletköltségei lényegesen megnövelhetik az importbeszerzés nagyon kedvezô árát. A román és jugoszláv összeköttetések jelenleg csak exportra vehetôk igénybe, tekintettel arra, hogy ezen országok nem mûködnek párhuzamosan együtt az UCTE villamosenergia-rendszerrel. A rendelkezésre álló átviteli kapacitásokat a szerzôdések típusa, és a biztonságos ellátáshoz szükséges átviteli kapacitástartalékok figyelembevételével sorolni kell. Egy lehetséges sorrendet a 7. táblázat mutat. Ezen sorrenden belül azonban megfelelô kapacitásokat kell biztosítani a spot és a szabályozott piaci igények kielégítésére is. A rendszerirányítónak mielôbb nyilvánosságra kell hozni az elôbbiek figyelembevételével még rendelkezésre álló szabad kapacitásokat. Ezek hiányában a piaci szereplôk nem tudnak érdemben felkészülni a piacnyitásra. A fogyasztók olcsóbb villamos energiával történô ellátása érdekében fontos annak elemzése, hogy a magyar átviteli hálózat versenyképes-e más országok átviteli hálózataival. Az összehasonlítást a 16. ábra mutatja, ahol az MVM Rt. átviteli hálózatára vonatkozó, a jelenlegi árszabályozás által rögzített értéket ábrázoltuk, összehasonlítva a Haubrich professzor által bemutatott értékekkel [7]. Ez alapján megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer átlagos átviteli díjai jelenleg (feltehetôen az alulértékelt állóeszközvagyon, az árakban el nem ismert új távvezetékelemek eredményeként) alacsonyabbak a nyugat-európai országokban elôforduló értékek többségénél. Politikus körökben általános az a vélemény, hogy az egységes európai villamosenergia-piac még nem jött létre. Technikailag az egyes tagállamok korábban is együttmûködtek, ugyanakkor nemzetközi összeköttetések nem kereskedelmi célokra,

7. táblázat Prioritás 1

UCTE-tartalék (természetes áramlás, üzemzavari kisegítés stb.)

2

Hosszú távú szerzôdések

3

Éves szerzôdések

4

Rövid távú kétoldalú megállapodások

5

Spot-megállapodások

6

Szabályozott piac

M Û V E K


2 0 0 0 / 1


13

2966 MW Ukrajna

1031 MW Szlovákia

Sajóivánka Borsodi Tiszalö

Felsôzsolc

Kisvárd

Mátrai Göd

Tiszapalkonyai Det

Oroszlányi

Tisza II.

Zugló Bp.

Debrece

Ajkai E.

Dunaújváro Söjtö

0 MW Szlovéni

Toponár

Békéscsab

Paksi Szege Sándorfalv

538 MW Horvátorszá

Pécsi

538 MW

Kereskedelmi kérdések, piacszervezés

750 kV 400 kV 220 kV Alállomás Erômû 120 kV-on kooperál

Szolno

Hévíz

A VET-tervezetbôl megismerhetôen a szolgáltató társaságokat és az MVM Rt.-t is több társasággá kell szétválasztani. Külön társaságban kell mûködtetni a természetes monopóliumhoz kapcsolódó tevékenységet, az átviteli és elosztóhálózat üzemeltetését, illetve a közüzemi nagykereskedelmet (szolgáltatást), valamint a versenypiaci ke-

538 MW Románia

15. ábra Nemzetközi összeköttetéseink

a piacnyitás miatti igények kielégítésére, hanem elsôsorban az ellátásbiztonságot elôsegítô feladatokra létesültek. A piacnyitás bekövetkezett, a technikai és kereskedelmi reguláció azonban megmaradt a korábbi, piacnyitás elôtti szinten. A fogyasztók a regulációban biztosított jogaikkal élve szabadon kötnek kereskedelmi megállapodásokat, más országokban lévô termelôkkel és kereskedôkkel és sajnos, gyakran elfelejtik értesíteni a rendszerirányítókat – különösen a tranzitáló országok esetén – ezen ügyletekrôl. Így jelenleg a távvezetékek esetenként lényegesen nagyobb villamosenergia-forgalmat bonyolítanak le, mint amire a rendszerirányítók számítanak. A gyakorlati tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy az átviteli hálózatok szempontjából Európában egységes villamosenergia-piac mûködik. A 17. ábra bemutatja, hogy egységnyi lengyelországi betáplálást és görögországi felhasználást feltételezve milyen többletáramok alakulnak ki a nemzetközi összeköttetéseken. Az elméleti számítások alapján látható, hogy az észak-dél irányú szállítás ellenére a villamosenergiaforgalom több mint 50%-a kelet-nyugat irányban indul, és mintegy 11%-a még Franciaországot is megjárja. Így bármilyen kereskedelmi megállapodás – ha az két külön országban lévô partner között születik – befolyásolhatja a teljes európai villamosenergia-rendszer áramlását, a rendelkezésre álló szabad, átviteli kapacitások nagyságát. Mindezek alapján úgy véljük, hogy mielôbb szükséges lenne a piacnyitás követelményeinek megfelelô, egységes európai mûszaki és kereskedelmi szabályozás véglegesítésére, ezen belül u a kötelezô technikai elôírások kidolgozására (az UCTE együttmûködés szabályai, az ellátásbiztonság kérdései stb.); u információcsere szabályozására (ki, kinek, milyen információt ad); u az átvitel szabályozására (kereskedelmi engedélyezés, árszabályozás, elszámolás, számlázás stb.);

1

c/kWh, átviteli díj

0,8

0,6

0,4

0,2

Vezetékhasználat

Hollandia

NSZK

Finnország

Anglia

Ausztria

0

Rendszerszintû szolgáltatások

Veszteségek

16. ábra Tranzitdíjak összehasonlítása

17. ábra Villamosenergia-forgalom egységnyi koncentrált forrás és felhasználás hatására

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

Magyarország

Dunamenti

Albertirs

Svédország

Inotai

Spanyolország

Gyôr

Portugália

Bánhidai

u nemzetközi összeköttetéseket érintô hálózatfejlesztések szabályozására (technikai elôírások, finanszírozás, költségviselés stb.). Mindezek hiányában a kereskedelmi forgalom növekedése veszélyezteti az ellátásbiztonságot és nem nyújt lehetôséget a megfelelô fejlesztések elvégzésére.

Norvégia

1031 MW Ausztria

E L Ô T T


Közüzemi import

14

E L Ô T T

Beszerzési portfolió

T E R M E L Ô K

Közüzemi nagykereskedô

Közüzemi források többlete

Közüzemi fogyasztók

Közüzemi szolgáltatók

Közüzemi források hiánya

EXPORT Opcionális piac

Kereskedô (MVM)

Feljogosított fogyasztó I M P O R T

Kereskedô (ÁSZ)

Kereskedô


Közüzemi nagykereskedô (MVM)

T E R M E L Ô K

Import portfolió

18. ábra Kapcsolatrendszer opcionális piac (pool) esetén

Közüzemi források többlete



EXPORT Kötelezô pool

Kereskedô (MVM)

Feljogosított fogyasztó I M P O R T

Kereskedô (ÁSZ)

Kereskedô

19. ábra Kapcsolatrendszer kötelezô piac (pool) esetén

Közüzemi nagykereskedô

Termelô


ÜSZ kereskedelmi megállapodás fizetés számla ellenében

Átviteli hálózatüzemeltetô

elszámolási, számlázási alapadatok szolgáltatása

Elosztóhálózatüzemeltetô

Rendszerirányító ÜSZ

ÜSZ

utasítási jog (ÜSZ/szerzôdés alapján)

20. ábra A szerzôdéses rendszer

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

reskedelmet. A közüzemi és versenypiaci kereskedôkön túlmenôen a független rendszerirányító is végez kereskedelmi tevékenységet, a rendszerszintû szolgáltatások forrásainak beszerzésére, illetve ezen szolgáltatások fogyasztók, termelôk, kereskedôk részére történô értékesítésére. A jelenlegi VET-tervezet szerinti reguláció lehetôvé teszi, hogy a közüzemi nagykereskedô feleslegeit versenypiaci kereskedôk, külföldi vásárlók vagy tôzsde részére értékesítse, hiány esetén a forrásokat versenypiaci forrásokból vagy importból kiegészítse. Ily módon gyakorlatilag a közüzemi nagykereskedô tevékenységi lehetôségei megegyeznek a jelenlegi szállítói mûködési engedélyhez kapcsolódó kereskedelmi jogosultságokkal. A közüzemi nagykereskedô részére egyetlen versenypiaci tevékenység: a feljogosított fogyasztók közvetlen ellátása tiltott. A szabályozás a közüzemi szolgáltatók tekintetében ilyen jogosultságokat nem rögzít, ugyanakkor a feljogosított fogyasztó ellátásának a tilalma ezen társaságok vonatkozásában is érvényesül. Ezen mûködési modell kereskedelmi kapcsolat rendszerét a 18. ábra mutatja. A befagyott költségekkel összefüggésben bemutattuk, hogy a végfelhasználói átlagárak csökkentése és a meglévô kapacitások kihasználása szempontjából az a legcélszerûbb, ha a lekötött portfolió kihasználatlan forrásai a versenypiacon értékesíthetôk. A portfolió tulajdonosának ebben az esetben is lehetôsége van arra, hogy az egyes kereskedôk vagy a tôzsde felé másféle eladási árakat alkalmazzon, így a kereskedôk piaci pozícióját befolyásolja. Ebbôl a szempontból kedvezôbb megoldásnak tûnik az, hogy a közüzemi források többlete csak a szabályozott piacon – és ebben az esetben minden piaci szereplô részére kötelezôen – kerüljön értékesítésre (19. ábra). Így a közüzemi források többletének értékesítési ára átlátható lesz és nem lesz mód diszkriminációra az egyes piaci versenytársak irányába. Kötelezô pool elôírása esetén azonban minden kereskedônek, termelônek vagy fogyasztónak ezen a piacon kellene értékesítenie, illetve beszereznie villamosenergiaigényét. A piaci szereplôk közötti szerzôdéses kapcsolatrendszer lényegesen bonyolultabbá válik, különös tekintettel arra is, hogy a hozzáférés engedélyezését a rendszerirányító végzi, így részére kereskedelmi adatokat kell szolgáltatni, míg a méréseket nem a kereskedôk fogják lebonyolítani, így számláik kiállításához más piaci szereplôktôl kell a mérési, elszámolási alapadatokat beszerezni (20. ábra). Az MVM Rt. úgy véli, hogy közüzemi nagykereskedôként a közüzemi szolgáltatók részére teljes körû szolgáltatást biztosít, tehát az átviteli hálózatüzemeltetô és a rendszerirányító a közüzemi villamosenergia-igények kielégítése során alvállalkozóként mûködne közre. A fogyasztóknak a wattos villamosenergia-igények kielégítése mellett a következô szolgáltatásokat is igénybe kell venniük:


E L Ô T T

lesz, döntôen a regulátor által elismert költségek és ezen piaci szereplôk tevékenységének minôségbiztosítása fogja befolyásolni az ellátásbiztonságot. Így e tekintetben a kereskedôk a fogyasztók felé elkötelezettségeket nem tehetnek. Magyarországon – mint azt a 8. táblázat mutatja – a termelôk döntô többségben, a szolgáltatók pedig teljes mértékben nagy nyugati villamosenergia-társaságok tulajdonában vannak. Ezek a társaságok a piacnyitás során szerzett ismereteiket nyilvánvalóan a hazai társaságaik mûködtetésénél is alkalmazzák. Az anyavállalatok és a magyar leányvállalatok között a versenypiacon értékesítendô árak tekintetében a profit-maximumot biztosító átcsoportosítást is végrehajthatnak.

u rendszerirányítás (beleértve a rendszerszintû mérés-elszámolás költségeit is); u rendszerszintû szolgáltatások (tartalékok, black start, üzemzavari kisegítés); u kiegyenlítô szabályozás (csak a menetrendtôl eltérôk részére); u átviteli hálózat igénybevétele (G, L erômûvi, ill. fogyasztói/szolgáltatói csatlakozási, T hálózathasználati és veszteségtérítési, H határátvezetési díjelemekkel); u elosztóhálózat igénybevétele; u közüzemi nagykereskedelem (mûködési költségek, árrés és kockázati elemek); u közüzemi szolgáltatás (mûködési költségek, árrés és kockázati elemek). Ezen belül a közüzemi, és a versenypiaci szektorban értékesített azonos szolgáltatásoknál (mint például rendszerirányítás, rendszerszintû szolgáltatások, hálózatok igénybevétele stb.) azonos díjtételeket kell alkalmazni. Ehhez az átviteli hálózat igénybevételére készülô nemzetközi elôírásokat célszerû figyelembe venni. Az elôbbiekbôl adódóan feljogosított fogyasztókat megnyerni árversenyben csak a legkedvezôbb források biztosításával, a kereskedelmi árrés minimalizálásával lehetséges. Az a kereskedô fogja megnyerni a legtöbb fogyasztót, amelyik tevékenysége optimalizálásával, piacismerettel, kockázatkezeléssel a legkisebb árat tudja biztosítani, jóllehet a fogyasztók az ellátásbiztonságot, a kiszolgálást, a kapcsolódó szolgáltatások minôségét, teljességét esetenként fontosabbnak ítélik, mint a villamos energia árát. Úgy véljük, hogy az MVM Rt. ebben a versenyben a régióbeli kereskedelmi tapasztalataival, piacismeretével kedvezô helyzetbôl indul. A fogyasztóknak a kereskedelmi partnerük megválasztásánál figyelembe kell venniük, hogy az ellátás minôségét nem a kereskedôk, hanem elsôsorban a hálózatüzemeltetôk és rendszerirányítók fogják meghatározni. Mivel ezen tevékenységek ára a továbbiakban is szabályozott

8. táblázat Termelôk

Társaság

Paksi Atomerômû Rt. (1510 MW)

MVM Rt.

Dunamenti Erômû Rt. (1800 MW)

Tractabel

Mátrai Erômû Rt. (580 MW)

RWE+EnBW

AES-Tisza Erômû (750 + 190 MW)

AES

Budapesti Erômû Rt. (130 +100 +100 MW)

Fortum+Tomen

Szolgáltatók

A

ELMÛ (8 TWh/év)

RWE+EnBW

ÉMÁSZ (4,5 TWh/év)

RWE+EnBW

ÉDÁSZ (6 TWh/év)

EdF+Bayernwerk

DÉDÁSZ (3,6 TWh/év)

Bayernwerk

TITÁSZ (3,2 TWh/év)

Bayernwerk

DÉMÁSZ (3,2 TWh/év)

EdF

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

15 A társasági szerkezet szolgáltató oldalon már jelenleg is a formálódó európai villamosenergia-ipari stabilizáció várható végsô állapotát tükrözi. Így a magyar piacra belépô új szereplôk (kereskedôk) várhatóan igen nagy ellenállással találkozhatnak, ami még az elôzôekben bemutatott – az árrésekben eddig elismert költségelemek szempontjából – nagyon kedvezôtlen hazai adottságok mellett is kedvezô lehet a fogyasztók számára.

IRODALOM [1] Zuverlässigkeit elektrischer Versorgungssysteme, Leistungsreserve im Verbundbetrieb. DVG, Heidelberg, február 1997 [2] Dr. Herbert Aly: Assessing The Opportunities For Profitable Power Production and Distribution In A Liberalised German Energy Sector. Power 2000, Barcelona, 2000. február 9–10. [3] Financial Times East European Energy Report [4] Drs. M. A. van Dijk: Die Liberalisierung des westeuropäischen Elektrizitatsmarktes. VGB KraftwerksTechnik, 1/2000, page 32–39. [5] Dr. Vissi Ferenc: A befagyó költségek. Politika és gyakorlat, Tanulmány, 1999. december 5. DTI Consulting [6] Review of electricity trading arrangements, Background paper 1, Electricity trading arrangements in England and Wales. Offer, February 1998 [7] Dr. Univ.-Prof. Dr. Ing. H.J. Haubrich, Dr.–Ing. W. Fritz, Dipl.–Ing. H. Vennegeerts: Study on Cross-Border Electricity Transmission Tariffs by order of the European Commission, DG XVII/C1. Final Report Aachen, April 1999 [8] Hivatkozás nélkül Salomon Smith Barney és Dresdner Kleinwort Benson piaci elemzések, illetve sector overview


2 0 0 0 / 1

16

J Á T É K S Z A B Á L Y O K

A nemzetközi villamosenergiaforgalom szabályai Európában I. rész Az Európai Unió fontos, alapvetô célkitûzése az egységes európai villamosenergia-piac megteremtése. Ugyanakkor kijelenthetô, hogy a villamos energiának mint vezetékhez kötött egyedi, sajátságos árunak a nemzetközi áramlását korrekten figyelembe vevô, minden szempontból elfogadható elszámolási módszere nem létezik. Az Európai Unió egy olyan kellôen igazságos és a piaci lehetôségek kihasználását ösztönzô elszámolási módszert kíván megalkotni, amely biztosítja az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek megbízható üzemét is. SIMIG PÉTER, TÚRÓCZI ANDRÁS A villamos energia azon speciális tulajdonságából eredôen, mely szerint az a fizikai törvényeknek megfelelôen oszlik el – amit természetesen bizonyos keretek között lehet befolyásolni –, a közelmúltban, néhány esetben, fôleg Nyugat-Európában a tervezettôl eltérô igen kritikus, súlyos üzemzavar veszélyét jelentô eloszlási állapot kialakult ki. A nagyobb európai hálózati rendszerirányítók felismerve a kérdés fontosságát és komplexitását, 1998 nyarán több munkacsoportot szerveztek a címbeli szabályok kialakítására. Az azóta elvégzett munkáról cikksorozatban számolunk be.

Célok és alapelvek Az Európai Unió célja az egységes európai villamosenergia-piac megalkotásával az, hogy a villamos energia minôségének egységesítése és a verseny létrejötte által a villamos energia ára lehetôség szerint csökkenjen, illetve ne növekedjen. Ennek érdekében alkotta meg az EU a 96/92/EC direktívát, mely rögzíti az egységes piaccal szembeni elvárásokat. A direktívában megfogalmazottak szerint, a liberalizált villamosenergia-piac az az eszköz, amely lehetôvé teszi a piac összes szereplôje számára (termelô, szállító, fogyasztó) az azonos alapelvek érvényesítését, földrajzi elhelyezkedéstôl függetlenül. Ezzel lehetôvé válik a piaci viszonyokat megkerülô, a versenytársakkal szemben alkalmazandó kirekesztések megakadályozása a szabályok fokozatos bevezetését követôen. A direktíva fontos alapelvként fogalmazza meg a termelés, a szállítás és az elosztás (minimálisan számvitelileg történô) szétválasztását. Ezzel rá kívánja kényszeríteni a piaci szereplôkre, hogy az egyes nyereséges tevékenységekbôl származó bevételeket ne használhassák fel más, nem versenyképes tevékenységek finanszírozására ezzel szerezve elônyt a versenytársakkal szemben. Ennek kapcsán került sor az Európai Unió tagországaiban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalatok átalakítására, ilA

M A G Y A R

V I L L A M O S

letve a bennük létezô alaptevékenységek legalább számviteli alapon történô szétválasztására (unbundling). A 96/92/EC direktíva által elôírt feladatok teljesítése azonban csak a feladat elméleti megoldását tette lehetôvé. A villamosenergia-ipar mûködési zavarok nélküli mûködését a fogyasztók jó minôségû kiszolgálása mellett kell(ett) megvalósítani, így a mûködési keretek gyors megváltoztatása nem jelentette, és még ma sem jelenti a valós piaci mechanizmusok teljes körû gyakorlati megvalósulását. Bár az EU-ban a villamosenergia-kereskedelem liberalizációja igen magas szinten valósul meg, ez nem jelenti azt, hogy a korábbi mûködéstôl jelentôsen eltérô kereskedelmi viszonyok jöttek volna létre. Ennek egyik fô oka a villamos energia szállíthatóságának fizikai törvényeken alapuló korlátja, mely törvényi úton nem módosítható. Az egyes kereskedelmi tranzakciók lefolyását szerzôdéses alapon nem lehet egyértelmûen meghatározni, kényszerûen figyelemmel kell lenni a fizikai törvényekre, vagyis a villamos energia szállítására szolgáló eszközök kihasználása, illetve a szállítás irányainak kereskedelmi alapon történô meghatározása felett mindig a fizika törvényei „mondják ki” a végsô szót. A direktíva megvalósítása azonban összeurópai érdeknek minôsül, így mindenféleképpen szükség van a fizikai törvények és a piaci viszonyok közötti összhang megteremtésére. A fô cél az, hogy az olcsón elôállított villamos energia lehetôség szerint korlátozás nélkül eljuttatható legyen a piac összes szereplôje számára. Ennek megvalósítása elôtt jelentôs akadályok vannak, melyek alapvetôen a fenti alapelvtôl eltérô villamos hálózatok kiépítésében, illetve üzemében keresendôk. Az EU-országok villamosenergia-rendszereiben a rendszer-egyesülésekben résztvevô részrendszerek kapcsolatait a szükséges kisegítéseket, szabályozást biztosító hálózati elemekkel tették lehetôvé. A szomszédos rendszerek esetében ez azt jelenti, hogy a kisegítésekhez szükséges hálózati kapaciM Û V E K


2 0 0 0 / 1

tásokon túlmenôen igen csekély lehetôség mutatkozik csak egyéb kereskedelmi célú tevékenységek lefolytatására. A korlátozott kihasználhatóság erôs szabályozottságot is igényel, mely szabályok megalkotásánál az üzembiztonság fenntartása vagy növelése mellett a piaci lehetôségek fokozott kihasználását kell szem elôtt tartani. A mûködôképes villamosenergia-piac szabályainak meghatározását az EU a tagországok képviselôibôl álló szakértôi bizottságokra bízta. A piac esetén kialakuló viszonyok elemzését, a szükségessé váló technikai beavatkozások mûszaki szabályainak megalkotását az egyik bizottság végzi. A kialakuló kereskedelmi tevékenységek során, a villamos hálózatok felhasználása esetén a hálózattulajdonosok és -üzemeltetôk számára a szállítási lehetôségek hosszú távú fennmaradását is biztosító tarifarendszer meghatározása egy másik bizottság feladata. A két bizottság tevékenysége összhangot igényel, mivel a mûszaki szabályok betartását sok esetben csak gazdasági eszközökkel lehet rákényszeríteni az egyes piaci szereplôkre.

Mûszaki elôzmények Köztudott, hogy Európában három nagyobb villamosenergia-rendszeregyesülés (VERE) és két nagyobb szigetüzemi rendszer mûködik. Elôbbieket az UCTE, NORDEL és a CDU (maradéka), míg utóbbiakat a brit és az ír rendszer alkotják. Közismert, hogy a jobban elszigetelt rendszerekben, mint a NORDEL vagy a British Grid, a villamos energia piaci liberalizációja hamarabb elkezdôdött, mint a kontinensen, s több, sikeresnek mondható modell alakult ki ezen körzetekben. Ezen rendszerekben a piaci szereplôknek a hálózathoz való hozzáférését megkönnyítette az, hogy ezen régiókban a termelôi és a hálózati súlypontok jól definiálhatóan elkülönültek, s egy domináns áramlási irány alakult ki, nevezetesen mindkét rendszerben jellemzô az észak-déli

J Á T É K S Z A B Á L Y O K out)-hoz vezethetett volna. Az esetet részben magyarázza csak az a tény, hogy a nemzetközi távvezetéki összeköttetések kapacitása elmarad a belföldiekétôl. A fô gondot az jelentette, hogy a jelzett idôszakban több olyan tranzakciós üzlet volt folyamatban, amelynek szállítója a francia villamosenergia-társaság (EdF) volt, a szállítás iránya pedig északi, de magát a szállítást nem a belga rendszerirányítóval, hanem más, a tranzit szempontjából szóba jöhetô útvonalba esô villamosenergia-társaságokkal tárgyalták le. Az esetet követôen az UCTE (az akkori UCPTE) felállított egy nemzetközi munkacsoportot (francia vezetéssel), amely kb. két évig próbálta az akkor kialakult helyzetet rekonstruálni. Ez nagyjából sikerült is. A bizottság egy igen fontos megállapításra jutott, az UCTE-ben eddig alkalmazott, ún. szerzôdéses útvonal (contract path) módszer a tranzitszállítások tekintetében a továbbiakban nem alkalmazható. Ez a módszer azon az egyszerûsítésen alapul, miszerint a szinkron hálózatban egy tranzit esetén a szerzôdô felek a lehetséges tranzitútvonalak közül az egyik – lehetôleg legrövidebb – útvonalat kijelölik, s csak az abba esô rendszerrel (vagy rendszerekkel) kötnek tranzitmegállapodást. Természetesen a villamos energia – más lehetséges útvonal(ak) meglétekor – más irányokban is áramlik, s így a szerzôdéses útvonal módszerének két káros következménye is van. A megállapodásban nem szereplô, de a tranzitban ténylegesen résztvevô rendszerek elesnek az ôket megilletô arányos díjazástól, emellett rajtuk kívül esô okok miatt korlátozódik saját külkereskedelmi tevékenységük, továbbá a hálózatukat érintô külsô megállapodások miatt váratlan szituációk (túlterhelôdések), kritikus állapotok (congestion) léphetnek fel saját belsô hálózatukon, illetve rendszerösszekötô nemzetközi vezetékeiken. Az eset tanulságát felhasználva egy másik UCTE-munkacsoport megalkotta a hosszú távú tranzitszerzôdés új, az UCTE-n belül 1998-tól kötelezô szabályait (lásd dr. Tombor Antal cikkét, XXXIII. évf. 6. szám). Ezen szabályt a CENTREL is elfogadta. Az új és az un. tranzitnyomatékokra vonatkozó szabálynak azonban számos hátránya van: ◆ nem vonatkoztatható visszamenôlegesen a régebben kötött szerzôdésekre, ◆ csak az egy évnél hosszabb idejû szerzôdésekre alkalmazható, ◆ bonyolult, sok számítást igényel. Utóbbi okok miatt az eltelt idôben egyetlen egy ilyen szerzôdés megkötésére sem került sor, a vonatkozó szabály alkalmazását vagy egy évnél rövidebb hatályú, vagy ún. láncszerzôdésekkel (re-export) kerülik el. Ezen tapasztalat is megerôsíti egy új, átfogó szabályrendszer igényét.

energiaáramlás. A villamos energia piacra juttatásának kulcskérdése a megfelelô hálózati tarifák alkalmazása. Ahol jellemzô áramlási irányok alakultak ki, ott könnyen alkalmazhatók az ún. csomóponti (vagy az azokhoz közeli zónás) hálózati tarifaképzési módszerek. Ezek lényege, hogy a hálózat használatának díja elsôsorban a csatlakozás helyétôl függ. Nyilván, egy tranzakció esetében az adott körzetekben a szállítás eredeteként megjelölt csomópontban (vagy zónában) a hálózat használati díja az északi, tehát az erômûves súlyponthoz közeli helyeken drágább és a déli, tehát a fogyasztói súlyponthoz közel olcsóbb, és természetesen a szállítás végcéljaként szereplô csomópont esetében ugyanez fordítva igaz. Ezáltal a villamos energiával kereskedôk ösztönözve vannak mind az átviteli hálózat gazdaságos kihasználására, mind az esetleges hálózati szûk keresztmetszetek kialakulásának elkerülésére. Korántsem ilyen egyszerû a helyzet az európai kontinens országait magába foglaló UCTE villamosenergia-rendszer területén. Bár itt is vannak bizonyos régiókra jellemzô áramlási irányok, a terület földrajzi adottsága, a hálózat hurkoltsága messzemenôen kizárja a vázolt megoldást. A kontinensen kialakult helyzetet – a mûszaki viszonyokon kívül – jó néhány további tényezô bonyolítja. Az UCTE területén igen heterogén rendszerek találhatók mind földrajzi méretben és elhelyezkedésben, mind szervezeti felépítésben. Az EU által megkívánt funkcionális szétválasztás (unbundling) terén vannak egészen elôrehaladott országok (pl. Spanyolország, Hollandia), ugyanakkor van, ahol ez a folyamat el sem kezdôdött, vagy csak „papíron” valósult meg. A leggyakoribb feltétel az egy ország – egy nemzeti átviteli hálózati társaság, de vannak kivételek is (pl. Németország, Svájc), ahol több hálózati társaság van, s ezek közül jelölnek ki egyet a nemzetközi tranzakciók lebonyolítására, elszámolására, de természetesen az egyes hálózati társaságok önállóan is külkeresednek. Színesíti a palettát, hogy mind a NORDEL területén, mind a kontinensen van olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak (Norvégia, Svájc) nem is beszélve a CENTRELországokról. Valamilyen egységes kezelés eléréséhez az is szükséges, hogy az egyes országok szabályozó hatóságai (regulátorai) által elfogadott szabályrendszer (Üzemi vagy Hálózati Szabályzat) ne legyen teljesen ellentétes a más országokban elfogadottakkal, s így ne legyen a nemzetközi villamosenergia-forgalom harmonizációjának akadálya. A rendszerirányítók (TSO-k) által létrehozott munkacsoportok felállításának volt egy közvetlen elôzménye. 1997 augusztusában a francia-belga határon igen kritikus helyzet alakult ki: a nemzetközi távvezetékek termikus terhelhetôségük határáig kiterhelôdtek, s bármelyik vezeték vagy egy nagy belgiumi erômûvi egység kiesése nagyobb területre kiterjedô üzemzavari állapothoz (black

Szervezeti és regulációs elôzmények Az említett átfogó, általános szabályozást célzó UCTE-munkacsoport 1998. június 19én alakult meg, és a célok kijelölése után A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

17 megkezdte munkáját. A csoport vezetésével Daniel Dobbenit, az Electrabel (Be) munkatársát bízták meg. A nevezett munkacsoport alig kezdte meg mûködését, a nemzetközi politikai és szakmai szervezetek – felfigyelve annak fontosságára – hamarosan megkeresték a módját, hogy érvényesítsék befolyásukat a tárgyalt kérdésekben. Ennek elsô eredménye az lett, hogy a kérdéskörrel foglalkozó munkacsoportot kettéosztották: 1. a nemzetközi villamosenergia-forgalom gazdasági szabályai (Economic Rules of Cross Border Transmission; ERCBT), továbbra is D. Dobbeni vezetésével; 2. a nemzetközi villamosenergia-forgalom mûszaki szabályai (Technical Rules of Cross Border Transmission; TRCBT). Utóbbi vezetésével Pierre Bornard-ot, az EdF teherelosztójának vezetôjét bízták meg. A következô lépés, ami a csoportok munkájára kihatással volt, az 1998. november 9-én Brüsszelben, az Eurelectric által összehívott értekezlet volt, ahol a következô döntések születtek: 1. Az említett munkacsoport vezetôibôl, az Eurelectric képviselôibôl, valamint a NORDEL, a British Grid és az ESB reprezentánsaiból ún. Irányító csoportot (Steering Group) hoznak létre, amely felügyeli a munkacsoportok tevékenységét, s kapcsolatot tart a politikai háttérrel. 2. Az említett egyéb hálózatirányító szövetségek, társaságok (NORDEL, British Grid, ESB) szakértôket delegálnak a két munkacsoportba. 3. Az Európai Unió számára 1999. február 19-ére (a piacnyitás meghirdetett idejére) konkrét megoldásokat és ajánlásokat dolgoznak ki a nemzetközi villamosenergia-forgalom egységes szabályozására. (Nyilvánvaló volt már akkor is, hogy a fentiekben vázolt nehézségek miatt végleges szabályok kidolgozása ilyen rövid idô alatt lehetetlen, de minden erôfeszítést meg kell tenni, hogy el lehessen kerülni a kívülrôl jövô, a rendszerre mesterségesen ráerôszakolt megoldásokat.)

A munkacsoportok tevékenységének elsô fázisa A két munkacsoport szorosan együttmûködve végezte munkáját. A mûszaki kérdésekkel foglalkozó munkacsoport a következô kérdésekre koncentrált: ◆ a szabad nemzetközi hálózati kapacitások számításának és publikálásának módszere; ◆ a számításokhoz szükséges cserélendô információk körének meghatározása, az információcsere módja; ◆ a szûk keresztmetszetek (congestion) kialakulásának elôrejelzése, megelôzése; ◆ a hálózati szûk keresztmetszetek valós idejû kezelése (congestion management). A gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport feladata elsôsorban a nemzetközi villamosenergia-forgalomra vonatkozó egységes tarifarendszer kidolgozása volt. Ehhez olyan módszert kellett találni, ami a hálózati tarifaképzésnél elvárt alapelK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

18


veknek legjobban megfelel. Sajnos, ezek az alapelvek, bár tisztán megfogalmazhatók és jogosak, sokszor egymásnak is ellentmondanak. A legnehezebben feloldható ellentét azon két alapelv között volt, amely az egyszerûséget, azaz a könnyen kezelhetôséget, valamint a költséghatékonyságot, a költségmegtérülést hangsúlyozta. A munkacsoportok munkájának eredményeként – több módosítást és javítást követôen – 1999. március 23-ra elkészült egy 30 oldalas dokumentum, melynek címe: Nemzetközi villamosenergia-csere – az európai hálózatirányítók által javasolt szabályok. Az anyag tartalmazza az ún. költségöszszetevô módszert a nemzetközi hálózati tarifákra vonatkozóan. Eszerint a teljes tranzakcióköltség (kW-onként és/vagy kWh-ként) a következô.

FIN N

DK GB

UA NL

D

N

G1 +

ΣT +L n

N

S

PL

,

SK

F

n+1

A H

CH SLO

ahol G1 – az 1. rendszerben található, a tranzakcióban részt vevô termelô által fizetendô díjelem; Tn

– a szállításban érintett rendszerek átviteli költségeit reprezentáló díjelem;

LN

– a tranzakcióban résztvevô, N-ik rendszerben található fogyasztó által fizetendô díjelem.

A módszerben a költségösszetevô (cost component) jelzô arra utal, hogy az egyes országokban vagy rendszerekben ezen tényezôket a rendszerek maguk határozzák meg a szubszidiaritás elvére alapozva. Az eljárás kidolgozásának elôzményét – amire az anyag is utal – a spanyol, a portugál és az olasz regulátorok tanulmányai képezték. Ennek ellenére a javasolt módszert számos kritika érte, elsôsorban a TN díjelemet illetôen, amirôl a késôbbiekben részletesebben szólunk. Az anyag technikai szempontokat tárgyaló része a nemzetközi átvitel szabad keresztmetszeteinek meghatározására, ennek számítására koncentrált. Felmérték az Európában szóba jöhetô metszékeket, amelyekre az említett kapacitásokat meg lehet határozni (1. ábra). Ugyancsak a technikai rész tárgyalja a szûk hálózati keresztmetszetek kialakulásának kérdéseit. Ennek egyik kritikus része az, hogy ilyen esetekben egy adott irányból érkezô, de ki nem elégíthetô tranzakciós kérések teljesítése vagy visszautasítása milyen prioritási alapon történjen. Az idézett anyagot és a benne szereplô költségösszetevô (röviden G-T-L) módszert számos fórumon megvitatták, értékelték. Foglalkozott vele az UCTE 1999. évi közgyûlése is. A tárgyalt anyagot tulajdonképpen elfogadták azzal a csekély módosítással, hogy annak alcímét „javasolt szabályok helyett” „általános elvek”-re változtatták. A

M A G Y A R

Az európai szinkron területhatára

CZ

V I L L A M O S

RO

HR

P I

YU

E

B régióra az A által számított adat B+C régiókra az A által számított adat

1. ábra Az ideiglenes átviteli kapacitások relációi

Ezen módosítás jogos volt, hiszen a rendelkezésre álló rövid idô alatt nem volt elvárható teljes konszenzuson alapuló, algoritmizálható módszer kidolgozása.

zók, értekezletek számának növekedése is jelzett.

Szervezeti változások

A CENTREL, felismerve a téma fontosságát, az UCTE-vel szinte egy idôben kezdte meg ez irányú tevékenységét. A Teljesítménymérleg munkabizottság (amelynek vezetôje Oroszki Lajos) kezdeményezésére a CENTREL Tanács 1998. május 26-i ülésén döntötte el a tranzitkérdésekkel foglalkozó ad hoc munkacsoport (TIAG) felállítását. Magyar sikernek könyvelhetô el, hogy ennek vezetésével Simig Pétert bízták meg, és rajta kívül Túróczi András is képviseli az MVM Rt.-t a csoportban. Hasonlóan a többi CENTREL-munkacsoport gyakorlatához a munkacsoport elnöke képviselte a CENTREL-t a megfelelô UCTEmunkacsoport ülésein. Miután a CENTREL országok jelenleg csak társult tagok az UCTE-ben, így ez a képviselet az érintett munkacsoportokban is csak megfigyelôi státuszra jogosít. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy nyugat-európai partnereink

Az érintett munkacsoportok összetételében és további munkájában némi változást jelentett az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szövetségének (ETSO) létrejötte 1999 nyarán. E szervezet átvette az érintett csoportok irányítását, és ezt követôen az ETSO hagyta jóvá és tárgyalta meg a partnerekkel (Európai Unió, regulátorok) a készülô anyagokat. A bevezetôben említett politikai nyomás a kb. félévente rendezett firenzei fórumokon jelentkezett, ahol a szakmai testületeket az azon megjelenô EU-s, regulátori és egyéb érdekképviseleti szervek részérôl olyan vádak illették, hogy az egyszerû, átlátható módszerek bevezetését, és ezáltal az európai egységes villamosenergia-piac mûködését akadályozták. A presszió hatására, a végcél elérése érdekében a csoportok fokozták erôfeszítéseiket, amit a találkoM Û V E K


2 0 0 0 / 1

CENTREL-tevékenységek

J Á T É K S Z A B Á L Y O K bejelentettet meghaladó „loop flow” terhelés mintegy 2000 MW volt. A kritikus helyzet órákig fennállt, s utólagos vizsgálatok szerint egy távvezeték kiesése „black-out”hoz és valószínûleg az UCTE hálózatának két részre eséséhez vezetett volna. A helyzetet csak egy hosszú távú, garantált francia-holland szállítás csökkentésével tudták uralni. A belga rendszerirányító szerint a teherelosztók közötti együttmûködés nem volt tökéletes, fôleg a német üzemirányítók segítôkészsége hiányzott az adatszolgáltatást illetôen. Ez az eset jelentôsen különbözött a korábbiaktól, mert itt a kiváltó ok egyértelmûen a megnövekedett piaci tevékenység volt, továbbá az unbundling következtében a hálózati rendszerirányítónak nem volt elégséges eszköze a forrásoldali beavatkozáshoz. A kritikus helyzet – ha nem is hasonló mértékben – fennállt egész augusztusban is, amikor Franciaországban a szabadságok egyidejû igénybevétele hasonló piaci helyzetet teremtett. A mûszaki kérdésekkel foglalkozó technikai csoportnak némileg könnyebb feladata volt, hiszen döntôen a szakmai szempontok érvényesültek. A legfontosabb cél a hálózati szabad kapacitásokra vonatkozó definíciók kidolgozása, majd ezen meghatározásoknak megfelelô, konkrét számításokon alapuló, tájékoztató értékek közreadása volt. A hálózati kapacitások definíciója eltér az Amerikában alkalmazott, és erôsen a szerzôdéses útvonal módszeréhez tapadt meghatározásoktól, így ennek fontossága miatt a teljes definíciót szó szerint közöljük.

nagy figyelmet tanúsítanak irányunkban, és számítanak szakmai véleményünkre, tapasztalatainkra. Jóllehet a TIAG mûködése zömmel az UCPTE (késôbb UCTE, majd ETSO) munkacsoportok tevékenységének figyelemmel kísérésére korlátozódott, saját kezdeményezéseket is tett a témában. Elsô ilyen munkaanyag, amelyet a magyar fél készített, a kérdéskör komplexitására való tekintettel egy európai független rendszerirányító felállítását javasolta. Ezt az UCPTE-munkacsoport nem támogatta, miután az az UCPTE általános decentralizált alapfilozófiájával nem egyezett. A másik munka a CENTREL és környezetét érintô vizsgálat volt. Ennek célja olyan, a szerzôdéses útvonalon alapuló, a tranzitdíj megosztásának módszerénél jobb megoldás keresése volt: az egyes tranzakciókhoz elôre meghatározhatóan, ún. részvételi tényezôket lehet számolni a fizikai folyamatokat követve. A módszer kidolgozásához szükségünk volt a CENTREL és környezetének hálózati modelljére és az azt felhasználó load-flow érzékenységi vizsgálatokra. Ehhez a CENTREL egy másik munkacsoportjának (CALCAG) segítségét vettük igénybe. A CALCAG kérésünkre igen részletes méréssorozatot végzett el (zömmel a magyar és a cseh kollégák közremûködésével), aminek alapján kidolgozható volt a jelzett részvételi tényezôk mátrixa. A módszert ismertettük az illetékes UCPTE-munkacsoporttal is, ahol azt elismeréssel, de egyben kritikával is fogadták. Utóbbi némileg jogos volt, mivel a metódus nem veszi figyelembe a szállítások egyidejû, esetleg ellentétes irányú, illetve az esetleges hálózati veszteséget csökkentô hatását. Az ajánlott módszerek között megjelent a hasonló alapelvû mátrix-módszer, amelyet a német hálózatirányítók kívánnak használni.

Az átviteli kapacitások definíciója 1. Általános vonatkozások Nettó átviteli kapacitás (NET Transfer Capacity – NTC) két terület között a fizikai villamosenergia-átvitel legjobban becsült határértékét képviseli. Ez egyben a leghasznosabb információ a piaci szereplôknek szóló tájékoztatás során. Rendelkezésre álló átviteli kapacitás (Available Transfer Capability – ATC) az az átviteli képesség, ami az összekapcsolt területek között a további kereskedelmi tevékenységre fennmaradt az átviteli hálózatra már lekötött használaton felül. Az NTC és ATC számítható két ország, régió vagy pool, stb. között. Az átviteli hálózat szerkezetétôl függôen különbözôképp értelmezhetôek: ◆ Egy erôsen hurkolt átviteli hálózatrendszer esetén minden kereskedelmi tevékenység erôsen összefügg a teljes rendszer eredô áramlási feltételeivel. Ezért ilyen esetben az NTC és ATC képzése különösen bonyolult az érintett hálózati rendszerirányítók (TSO) és kereskedô partnerek közötti pontos információcsere nélkül. Így nem tekinthetôk kötelezô érvényûnek, hacsak nem történik explicit utalás rá. Ugyanakkor az NTC és ATC értékek közlésének célja a piaci szereplôk részére a lehetô legszélesebb in-

A második fázis A most már ETSO névvel, és irányítással rendelkezô csoportok az EU és a regulátorok megbízásából folytatták munkájukat. Lökést adott a résztvevôknek az is, hogy 1999 nyarán a nyugat-európai hálózaton újabb kritikus hálózati helyzetek alakultak ki. ◆ Június 3-án a holland határvezetékeken a megszokott (kb. 3000 MW!) import mellett a terhelés megoszlása jelentôsen megváltozott. Vélhetôen aznap a németországi ünnep miatt megváltozott az ottani termeléseloszlás, s ez olyan következményekkel járt, hogy a holland–német távvezetékek kritikus mértékben terhelôdtek. Az (n-1)-kritérium órákig nem teljesült, ekkor bármely nemzetközi vezeték kiesése Hollandia teljes „black-out”-jához vezetett volna. ◆ Július 14-én, miután Franciaországban ünnep volt, a villamos energia napi piaci ára alacsony lett, és a Franciaországból kiinduló szállítások nagy része a belga hálózatot terhelte. A Belgiumon átfolyó, az elôre A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

19 formációt adni, hogy lehetôvé váljon a további kereskedelmi tevékenység. ◆ Egyszerûbb átviteli hálózati szerkezet esetére – pl. két összekapcsolt terület – az NTC és ATC könnyebben használható, és emellett a szûk keresztmetszetek jelzésének kezelésére is közvetlenül alkalmazható.

Definíciók A két átviteli kapacitás a következô egyenletekkel határozható meg: NTC = TTC – TRM ATC = NTC – NTF ahol ◆ TTC (teljes átviteli képesség – Total

Transfer Capability) az az összes teljesítmény, mely két terület között folyamatosan úgy átvihetô, hogy közben biztosítjuk a két, összekapcsolt rendszer biztonságos üzemét. TTC értékét meghatározzák azok a fizikai és elektromos realitások, amelyek a biztonsági szabályokon keresztül befolyásolhatják a rendszert: termikus és feszültségkorlátok, valamint stabilitási határok. Figyelembe veszi az (n-1)-kritériumot, vagy más, az adott ország üzemi Szabályzata (Grid Code) által elôírt biztonsági szabályt. A TTC-t mindig egy adott, rögzített termelésés terhelés- elosztás melletti legjobb becslésnek kell tekinteni. A termelés egy esetleges újraelosztását nem szabad a TTC növelése szempontjából figyelembe venni. A TTC-t nagy területeket átfogó, kiterjedt rendszerek modellezésével számítják. Ez a számítás a különbözô TSO-k részérôl nagy mennyiségû adat- és információcserét igényel. Ezen túlmenôen, mivel az európai hálózat kiterjedten összekapcsolt, minden határkeresztezô felületre vonatkozó TTC függ minden, nem közvetlenül érintett ország közötti összeköttetéstôl. Így az adott irányba vagy irányból tekintendô TTC vizsgálatakor minden ismert termelési tervet figyelembe kell venni, hogy az európai párhuzamos útvonalú határmetszô áramlásokat is megengedjük. ◆ TRM (átviteli megbízhatósági tartalék – Transmission Reliability Margin) egy átviteli kapacitástartalék. A következô két célból szükséges: – lehetôvé teszi a TSO-k közötti szabályozáshoz szükséges biztonsági tartalék figyelembevételét a kiegészítô szolgáltatások tekintetében (pl. a frekvencia-csereteljesítmény szabályozás); – ugyancsak lehetôvé teszi a rendszerfeltételekbôl, valamint a felvett adatok és modell pontatlanságából eredô bizonytalanságok figyelembe vételét. A TRM az átviteli kapacitásvizsgálat idôszakát tekintve idôfüggô, mivel az összes, számításhoz szükséges elem pontossága az elôrevetített idô növekedésével csökken. ◆ NTF (lekötött átviteli teljesítmény – Notified Transmission Flow) az a fizikai áramlás, amely a vizsgált idôszakra megkötött rögzített, és a megelôzô nap megerôsített átviteli szerzôdésekbôl összesen következik. Minden rögzített és visszaigaK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

20


1. táblázat Ideiglenes nettó átviteli kapacitásadatok Európára 2000. tél, munkanap, csúcsidôszak (Nem kötelezô érvényû tájékoztató értékek.) Honnan

Hova

MW

Ausztria

Németország Olaszország CENTREL Olaszország + Szlovénia Németország + Svájc

1853 200 nincs adat nincs adat 3300

Belgium

Franciaország Hollandia

Belgium + Németország CENTREL Cseh Köztársaság Dánia (Kelet+Nyugat) Dánia (Kelet+Nyugat) Dánia (Nyugat) Dánia (Kelet) Finnország

Hollandia Ausztria Németország Németország Svédország Norvégia Németország Svédország Norvégia Nagy Britannia Belgium + Németország Svájc + Olaszország Spanyolország Németország Olaszország Ausztria Belgium + Hollandia Svájc Franciaország Dánia (Nyugat) Lengyelország Svédország Dánia (Kelet) Cseh Köztársaság Franciaország

3200 nincs adat 2200 550+1150 1700+610 950 540 1350 100 2000 3700 4900 1100 2835 2000 247 3710 750 2265 800 200 0 550 300 2000

Ausztria+Szlovénia Franciaország + Svájc Spanyolország Belgium + Németország

Nincs megadott határ Nincs megadott határ 300 3200

Franciaország

Németország

Nagy Britannia Olaszország Marokkó Hollandia Hollandia + Belgium Észak-Írország Norvégia

Lengyelország Portugália Ír Köztársaság Oroszország Szlovénia Spanyolország

Németország Ír Köztársaság Dánia (Nyugat) Svédország Finnország Németország Spanyolország Észak-Írország Finnország Olaszország Portugália Franciaország

Svédország

Svájc

Svájc + Németország

A

M A G Y A R

Marokkó Németország Dánia (Kelet + Nyugat) Finnország Norvégia Ausztria Németország Franciaország Olaszország Ausztria

V I L L A M O S

1250 1100

2190 nincs adat 1000 2450 70 800 650 nincs adat 1000 300 750 1000 350 0 1300+610 1850 2400 Nincs megadott határ 1550 Nincs megadott határ 2900 2000

M Û V E K


Az adat közlôje Németország Olaszország

Svájc és Ausztria Belgium Belgium Hollandia Németország Németország, Elkraft System, ELTRA SvK, Elkraft System, ELTRA ELTRA Dánia Elkraft System Fingrid, SvK Svédország Fingrid, Statnett Franciaország és Nagy Britannia Franciaország Franciaország Franciaország és Spanyolország Németország Olaszország Németország Németország Németország Németország Németország (1200), ELTRA (800) Németország 390 MW kábeljavítás után / SvK, Németország Elkraft System Németország Franciaország és Nagy Britannia

Spanyolország Hollandia Németország ELTRA Dánia SvK Svédország, Statnett Norvégia Fingrid, Statnett Németország Portugália és Spanyolország Fingrid Olaszország Portugália és Spanyolország Franciaország és Spanyolország Spanyolország 460 MW kábeljavítás után / SvK, Németország SvK Svédország Fingrid, SvK Svédország SvK Svédország, Statnett Norvégia Németország Olaszország Svájc és Ausztria

2 0 0 0 / 1


P (MW)

TTC TRM NTC

ATC

NTF t, h

2. ábra Átvitelkapacitások összefüggése

A tevékenységek ellátásához összegyûjtött adatokat a TSO-k használják fel annak érdekében, hogy a biztonságos rendszerüzemet garantálni tudják. A piac szereplôi számára a fenti tevékenységek a kereskedelmi tevékenység megvalósításához szükséges kiinduló feltételt jelentik. A TSO-k által elvégzett számítások közül a kereskedelmi tevékenységet folytatók számára hasznos információnak csak a publikált villamosenergia-átviteli képességek (NTC, ATC) minôsülnek. Ennek megfelelôen ezek azok az információk, melyeket a piac szereplôi számára érthetôvé, és használhatóvá kell tenni. Ennek érdekében született az a döntés, hogy szükség van az adott információk, a szállítási kapacitásokat kifejezô számértékek mellett az értelmezéshez „felhasználói kézikönyvre”, amelynek segítségével a tranzakciókat kezdeményezôk tisztábban láthatnak abban a kérdésben, jobban látják a lehetôségeiket. A probléma alapvetôben abból adódik, hogy az európai hálózatok, alapvetôen az UCTE hálózata hurkolt jellegû, a betáplálási és fogyasztói pontok keverten helyezkednek el. Ennek megfelelôen nem egyértelmûek a szállítási irányok, hanem idôrôl idôre változnak. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy a nyugat-európai rendszerekben jelentôs teljesítményû, de arányaiban kis energiával rendelkezô vízerômûvek vannak, ami alkalmanként azzal jár, hogy a termelôk teljesítménye néhány óra alatt alapvetôen megváltozik, és így a publikált szállítási kapacitások használhatósága sok esetben megkérdôjelezhetôvé válik.

zolt átviteli lekötésnek, csakúgy mint a kölcsönös üzemzavari tartaléknak az NTF részét kell képeznie. Az NTC és ATC értékek általában egy adott idôintervallumra és egy adott rendszer-feltétel helyzetre határozhatók meg. Nyilvánvaló, hogy ezen feltételek pontossága annál nagyobb, minél közelebb kerülünk az üzemi idô horizontjához. Az NTC és ATC meghatározását összegzi a 2. ábra. A 2000. év telére, a TSO-k (Transmission System Operator) által számított és megadott NTC értékeket az 1. táblázat szemlélteti.

A TSO-k közötti információcsere A szabad átviteli keresztmetszetek számításához és a szûk keresztmetszetek kialakulásának elôrejelzéséhez, megakadályozásához igen sok adat és információ cseréjére van szükség. Az adatcseréknek olyan mélységûeknek és pontosságúaknak kell lenniük, hogy lehetôvé tegyék a TSO-k számára a következô tevékenységek ellátását: ◆ szállítási menetrendek cseréje; ◆ a szállítási menetrendek biztosítása a szükséges szabályozásokkal (Load Frequency Control); ◆ a tervezett menetrendtôl való eltérések elszámolása és kompenzálása; ◆ a szállítási képességek értékelése és publikálása; ◆ szûk keresztmetszetek elôrejelzése (pl. következô napra vonatkozóan); ◆ szûk keresztmetszetek kezelésére való felkészülés a következô napra; ◆ szûk keresztmetszetek on-line módon való kezelésére való felkészülés; ◆ a biztonsági kritériumok teljesülésének megfigyelése és számítással való becslése on-line módon.

A szûk nemzetközi hálózati keresztmetszetek kialakulásának elôrejelzése (congestion forecast) Az 1997. augusztusában a francia-belga határon kialakult helyzetet elemzô UCPTEA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

21 munkacsoport, miután megközelítôleg rekonstruálta az akkori szituációt, tevékenységét továbbvíve, számítási tapasztalataikat felhasználva megpróbált ezen esetek elôrejelzésére alkalmas módszert találni. Miután a fejezetcímben szereplô jelenségek fôleg a nemzetközi távvezetékeken jelentkeztek, a számítási módszerben olyan egyszerûsítést alkalmaztak, miszerint az egyes rendszerek csomóponti termelési és fogyasztási adatait azok határállomásaira redukálták. Ezeket, valamint a megfelelô teljesítménycsere adatait használták fel a csak néhány rendszerre kiterjedô vizsgálatokban. Elôször a rekonstruált helyzetekre ellenôrizték a modell helyességét, majd az elôre kijelölt idôpontokra. A számítások eredményei biztatóak voltak, ugyanakkor igen nagy adatmennyiséget, számítástechnikai hátteret, valamint munkaerô-kapacitást igényelt, ezért ez a tevékenység átmenetileg háttérbe szorult.

A szûk nemzetközi hálózati keresztmetszetek kezelése (congestion management) A kérdéssel a mûszaki csoport (TRCBT) foglalkozott behatóan, de mivel gazdasági árképzési területeket is érint e probléma, a gazdasági munkacsoport (ERCBT) is közremûködött a módszerek értékelésében. A hálózaton kialakuló szûk keresztmetszetek kezelésére szolgáló módszereket meg kell ismertetni a villamosenergia-piac szereplôivel is, mivel ezek a módszerek kihathatnak mind a kereskedelem korlátaira, mind költségeire. A csoportok öt módszert elemeztek: ◆ korrektség és diszkriminációmentesség; ◆ gazdasági hatékonyság; ◆ átláthatóság és érthetôség; ◆ megvalósíthatóság; ◆ a különbözô típusú kereskedés és szerzôdések melletti alkalmazhatóság. A vizsgált módszerek a következôk: ◆ Publikált NTC-k alapján történô korlátozás. – Formálisan a hálózati átviteli kapacitás (NTC) reprezentálja a két terület között átvihetô teljesítmény fizikai határát. Ha elérik ezt az igényelt tranzakciók, valamilyen prioritási szabály szerint az adott keresztmetszeten a villamosenergia-kereskedést korlátozni kell. ◆ Aukciós módszer. – Egy adott keresztmetszetre vonatkozó, az NTC-t meghaladó tranzakcióigények esetén az átviteli tarifák piaci verseny tárgyát képezhetik. Ennek megvalósításakor alkalmazható pl. egy piaci kiegyenlítô ár. A módszer járhat az adott keresztmetszet átviteli képességének növelésével, ha a megnövelt átviteli ár fedezi a teherelosztás olyan irányú megváltoztatását, ami ezt lehetôvé teszi (redispatch). ◆ A piac megosztása. – Ezt a módszert az északi (NORDEL) piacon alkalmazzák. A metódus nem tranzakciós alapú, és nevét onnan kapta, hogy a villamosenergia-körzetet K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

22


földrajzi területekre osztja, amelyek között az áramcsere korlátozott. A villamos energia piaci ára az adott zónában attól függ, hogy az a szûk keresztmetszet kialakulásának veszélyét növeli vagy csökkenti. ◆ A teherelosztás megváltoztatása (redispatch). – Ha egy TSO területén kényszer adódik, akkor az a pillanatnyilag leggazdaságosabb teherelosztást, meg tudja változtatni úgy, hogy ezen kényszer egy része oldódik. Természetesen az adott TSO többletköltségét a kereskedôknek fedezniük kell. ◆ A teherelosztás nemzetközileg egyeztetett megváltoztatása (CCR). – Az elôzô módszer kiterjesztése, ha két vagy több TSO érintett a kényszer feldolgozásban. Ekkor az egyik TSO kérheti egy másik szabályozási területhez tartozó termelô teljesítményének a megváltoztatását. Természetesen az utóbbi két módszerrel az átviteli korlát csak egy bizonyos mértékig növelhetô. A munkacsoport részletesen értékelte valamennyi módszert. Tömörítve a táblázatban foglalta össze (2. táblázat).

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

2. táblázat Publikált NTC-k alapján korlátozás

Aukció

A piac megosztása

Redispatch

CCR

Korrektség és diszkriminációmentesség

függ a prioritási szabálytól

jó

jó

jó

jó

Gazdasági hatékonyság

nem megfelelô

jó

jó

jó

jó

Átláthatóság és érthetôség

jó

potenciálisan

igen

jó

jó

Megvalósíthatóság

könnyû

bonyolult

bonyolult (sok elôfeltétel)

sok országban igen: jó meglévô kooperációt gyakorlat igényel a TSO-k között

Ösztönzés a TSO-k részére az NTC növelésére

nincs

potenciálisan (önmagában nem)

potenciálisan igen

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

igen

A Z

E L V Á R T

B I Z T O N S Á G

23

Az MVM Rt. új gázturbinás erômûvei A Magyar Villamos Mûvek Rt. 1997–2000 között három új nyílt ciklusú erômûvet épített. Az erômûvek közül kettô, a Sajószögedi és a Litéri Gázturbinás Erômû zöldmezôs beruházásként hálózati csomópontokban, OVIT alállomások mellett épült, míg a harmadik, a Lôrinci Erômû egy leszerelt erômû telephelyén, annak teljes megújításával létesült. Az erômûvek a Villamos Energia Törvényben elôírt tartalék céljára épültek. Berendezéseik korunk világszínvonalát képviselik, ha szükséges, negyedóra alatt biztosítható 410 MW teljesítmény. Az erômûvek messzemenôen betartják a környezetvédelmi elôírásokat. SZALKAI ISTVÁN A magyar villamosenergia-rendszer a KGST-országok villamosenergiarendszeregyesülésének tagjaként üzemelt az 1950-es évek óta. A 80-as évek végén a tagállamok romló gazdasági helyzete és a bekövetkezett politikai változások következtében a rendszeregyesülés már nem nyújtotta azt a biztonságot, amelyre az üzemelô rendszereknek szüksége volt. Ezért az MVM tárgyalásokat kezdett a nyugat-európai villamosenergia-egyesüléssel, az UCPTE-vel a csatlakozás feltételeirôl. E tárgyalások nagyon gyorsan sokoldalúvá bôvültek, mert a többi volt KGST-tag is jelentkezett. A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar rendszerbôl létrejött a CENTREL, mert az UCPTE maga is országcsoportok szövetségébôl épül fel. Az elvégzett vizsgálatok alapján azután az UCPTE követelményjegyzékbe foglalta, hogy az egyes jelentkezô rendszerek mely mûszaki feltételeket teljesít- A Sajószögedi Erômû senek a csatlakozás érdekében. Ezek között szerepelt a szekunder meltetése, a pillanatonként változó fotartalék kapacitás biztosítása is. A villa- gyasztói igény 50 Hz frekvencián való kimosenergia-rendszerek biztonságos üze- elégítése érdekében különbözô tartalékok* Az üzemben lévô berendezések ki nem használt teljesítménye a forgó tartalék teljesítmény, mely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére, a frekvencia szabályozására szolgál. A primer tartalék a forgó tartalék primer szabályozást biztosító része, melynek fele 5 másodpercen belül, egésze 30 másodpercen belül igénybe vehetô. Mértéke: a villamosenergia-rendszer mindenkori várható maximális teljesítményigényének (Pmax ) 2,5%-a. A szekunder tartalék a szekunder szabályozást biztosító forgó vagy gyorsan indítható hideg tartalék, lekapcsolható nagy fogyasztó, más villamosenergia-rendszerbôl igénybe vehetô teljesítmény, amelyekkel a hálózati frekvencia névleges értéke és a csereteljesítmény szaldója 15 percen belül helyreállítható. Mértéke 3x=+ Pmax , gyors terhelésnövekedés (reggeli felfutás) esetén 6x=+ Pmax , de nem lehet kevesebb, mint a rendszerben mûködô legnagyobb blokk.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

nak kell rendelkezésre állni. E tartalékok egy része a kelet-európai rendszeregyesülésben (CDU) is elôírás volt, az ún. szekunder tartalékot azonban – amíg tudta – a szovjet rendszer biztosította. Az UCPTE (1999-tôl UCTE) elôírja tagjai számára a primer és szekunder tartalékok biztosítását.* Az UCTE minden tagrendszerének a mindenkori csúcsteljesítménye 2,5%-át kell, hogy primer tartalékként biztosítsa annak érdekében, ha a rendszeregyesülés bármely tagrendszerében váratlan hiány keletkezik, akkor azt néhány percen keresztül kisegíteni lehessen. Ezután abban a rendszerben, ahol az üzemzavar jelentkezett, mûködésbe kell lépnie a szekunder tartalék kapacitásnak, és akkor a többi rendszer primer tartaléka ismét üzemen kívül kerül. Tekintettel arra, hogy a magyar rendszer szekunder tartalékkapacitással nem rendelkezett, a csatlakozási feltételek között elôírták számunkra ennek létesítését. A magyar villamosenergia-rendszer legnagyobb egységei a Paksi Atomerômû Rt. 460 MW-os blokkjai. Ebbôl következett, hogy nekünk a csatlakozáshoz 460 MW-nyi gyorsan igénybe vehetô kapacitást kellett biztosítani. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyugati rendszerek gázturbinás erômûvek vagy szivattyús-tározós vízerômûvek építésével oldják meg ezt a feladatot. Tekintve, hogy az utóbbi nagyon drága és létesítése sok idôt vesz igénybe, ezért nálunk a megoldás csak gázturbinás erômû lehetett. Az MVM Rt. Igazgatósága 1993ban úgy döntött, hogy a 460 MW kapacitás K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

24

A Z

E L V Á R T

B I Z T O N S Á G

A litéri gázturbina helyszíni irányítóhelyisége A litéri tûzoltórendszer széndioxidoltópalackjai A Litéri Erômû kiszolgálórendszere

kb. egyharmadát kitevô 150-200 MW-ot létesít elsô lépésben, további harmadot forgó tartalékként biztosít, végül a fennmaradó részt külföldön vásárolja meg.

A Sajószögedi és a Litéri Gázturbinás Erômûvek Az MVM Rt. a létesítési munkálatokat megkezdte, bevonva ebbe az MVM Rt. mérnökirodáját, az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft.-t, valamint az ETV-ERÔTERV Rt.-t. Az elkészített tanulmányok zsûrijei alapján megfogalmazódtak azok a célok, amelyek azután a tervezési, engedélyezési, majd végül tendereztetési munka alapjai lettek: – 40–100 MW közötti egységteljesítményû, – 10 perc alatt teljes terhelésre hozható, – olajtüzelésû gázturbinákból álló, – 120 kV-os feszültségszintre csatlakozó, – távmûködtetésû (az OVT-bôl indítható és leállítható), – automatikus üzemû, kezelô személyzetet nem igénylô erômûveket kell építeni. 1995–96 az engedélyeztetési eljárások által meghatározott munkával telt. Eldôlt, hogy a szóba jöhetô telephelyek közül Sajószöged és Litér a legmegfelelôbb. Készültek a tervek és tanulmányok az elôzetes létesítési engedélyhez, majd a közösségtájékoztatási munkához, végül 20 féle hatósághoz kellett fordulni, de a környezetvédelem és a vízügy sok esetben szakhatóságként is szerepel, így ez tovább növelte az engedélyeztetés körét. E munkával párhuzamosan készítettük elô a projekt finanszírozását is. A különbözô bankokkal folytatott tárgyalások alapján megállapítottuk, hogy a Világbank feltételei a legelônyösebbek. A világbanki tárgyalások megkezdéséhez azonban a kormány jóváhagyását és garanciavállalási készségét kellett biztosítani. A Világbank pozitív hozzá állásának ismeretében dolgozhattuk ki a gázturbina-szállítói pályázat feltételeit, majd a tárgyalások elôrehaladtával, 1996 júniusában kibocsátottuk a tenderfelhívást. A pályázat nyertese a francia GEC Alsthom cég European Gas Turbines (EGT) nevû leányvállalata lett. A szerzôdést 1997 nyarán kötöttük meg. Ebben az EGT a gázturbina, a generátor, a fôtrafó, a hozzájuk A

M A G Y A R

V I L L A M O S

kapcsolódó villamos kapcsolóberendezésekkel, tokozott sínnel, a 120 kV-os alállomási összekötô vezeték és az alállomási 120 kV-os mezô szállítását vállalta 15 havi határidôvel a két telephelyen. A párhuzamosan folyó két zöldmezôs beruházást az MVM Rt. munkatársaiból kialakított projekt menedzsment irányította, a projekt mérnöki tevékenységre az ERBE Kft.-vel, generál tervezôként pedig az ETVERÔTERV-vel kötve szerzôdést. Mindkét helyen kis létszámú kirendeltség jött létre a kivitelezés irányítására. A területek elôkészítési munkáira kiírt pályázatok elbírálásánál a helyi vállalkozók elônyt élveztek. A munkát úgy ütemeztük, hogy 1997 ôszére, amikor a fôvállalkozók felvonulnak, a terület elôkészítése befejezôdjön. Így a fôvállalkozókat kész utak, felvonulási energiahálózat, körülkerített terület, vízellátás, telefon stb. várta. A gázturbinás erômû kiszolgáló berendezéseinek szállítására a hazai vállalkozók számára kiírt pályázatot az Energiagazdálkodási Rt. nyerte meg. A kivitelezôk betartották vállalásaikat és így 1998 novemberének elsô napjaiban felavathattuk a két új erômûvet.

Az erômûvek fôbb mûszaki jellemzôi Az EGT szállításában a fôberendezések: 120 MW-os olajtüzelésû PG 9171E típusú gázturbina víz befecskendezéssel; 165 MVA-es generátor a hozzá kapcsolódó generátor feszültségszintû megszakítóval; Ganz Ansaldó gyártmányú 132/15 kV-os fôtranszformátor. A fôvállalkozás szállítási terjedelme volt még az alállomási vezénylôkben elhelyezett operátori és mérnöki munkahelyek kialakítása, valamint – egy másik projekt keretében telepített fénykábelen keresztül – kapcsolat kiépítése az Országos Villamos Teherelosztóval (OVT) és az operátori munkahelyek elkészítése. M Û V E K


2 0 0 0 / 1

Az Energiagazdálkodási Rt. szállításában a kiszolgáló berendezések: közúti kétállású olajfogadó; olajlefejtô és olajfeladó szivattyútelep; 2 db 1000 m3-es, belsô úszófedeles, vasbeton védôgyûrûs olajtároló tartály; vízelôkészítô rendszer, mely fordított ozmózis elvén mûködô (RO) berendezésbôl és kevertágyas ioncserélôbôl áll; 2 db 300 m3-es víztároló tartály; tûzivízrendszer, tûzivízszivattyúk és haboltó rendszer; 1 db 400 m3-es földalatti tûzivíz medence. Az 1998 ôszén elvégzett garanciális mérés eredményei mind Sajószögeden, mind Litéren megfeleltek az elôírásoknak és a kívánalmaknak.

A Lôrinci Gázturbinás Erômû Az MVM Rt. tartalék erômûparkjának harmadik darabja a Lôrinci Gázturbinás Erômû. Ez az erômû az 1949-ben üzembe helyezett, majd 1985-ben leállított Mátravidéki Erômû telephelyén létesült. Kialakítása, mûszaki berendezései alkalmassá teszik mind a szekunder tartalék erômû, mind pedig csúcserômû szerepére is.

Az erômû építésének története Az MVM Rt. 1995-ben az egykori Mátravidéki Erômû romos, düledezô telephelyét megvásárolta a Mátrai Erômû Rt.-tôl azzal a céllal, hogy a terület megújítása után ott egy új erômûvet létesítsen. Az elvégzett vizsgálatok, majd a megvalósíthatósági tanulmány bizonyította, hogy a telephely alkalmas egy gázturbinás erômû létesítésére. Az elsô lépcsôben tervezett 120-200 MW-os nyílt ciklusú gázturbina és a hozzá kapcsolódó fôberendezések elférnek a gépház felében, a segédberendezések céljára alkalmasak a meglévô épületek, és a termelt energia a szomszédos ÉMÁSZ alállomáson keresztül (természetesen új mezô létesítésével) a meglévô 120 kV-os hálózatra adható. A koncepció kidolgozását az engedélyeztetési eljárás követte, melynek eredményeként 1996 végén a Magyar Energia Hivatal megadta az elôzetes erômû-létesítési engedélyt. Az ezt követô közösségi tájékoztatás

A Z

E L V Á R T

B I Z T O N S Á G

– 1 db 215 MVA 15,75 kV TLRI 115/41 típusú generátor; – statikus gerjesztô; – ASI 2.9 MW típusú indító frekvenciakonverter; – TELEPERM XP típusú irányítástechnikai rendszer; – 2,7 MW-os black start dízelgenerátor készülék; – HEC típusú generátor feszültségszintû ABB gyártmányú megszakító; – tokozott sín a fôtranszformátorhoz. A fôcsomag kivitelezése mellett sorra pályáztatásra kerültek a gázturbinás erômû fôtechnológián kívüli elemeit megvalósító csomagok, így a kiszolgáló berendezések

során kiderült, hogy a lakosság lelkesen üdvözli az erômû újjáépítését. Az erômûépítés finanszírozására – ebben az esetben – a legmegfelelôbbnek az Európai Beruházási Bank (EIB) ajánlata látszott. Az EIB kormánygarancia helyett kereskedelmi banki garanciát kért, melyre a Bayerische Landesbank vállalkozott. Ezután az EIB jóváhagyásával kibocsátottuk a nemzetközi tenderfelhívást. A tárgyalásokkal, tervek készítésével párhuzamosan folyt a terület rendezése. Elôbb a régi, feleslegessé vált berendezések eltávolítása, majd – már az engedélyek birtokában – a terület infrastruktúrájának rekonstrukciója történt meg. A beruházást az MVM Rt. irányította. A projekt mérnök feladatára itt is az ERBE Kft. kapott megbízást. A vállalkozók számára az egyes munkák mûszaki terveit az ETV ERÔTERV Rt. készítette. A beruházás elôkészítése során az egyes tevékenységeket csomagokra bontottuk, és mindegyikre nyílt pályázaton elôminôsítést hirdettünk. Az egyes csomagok kivitelezésekor (kivéve a fôberendezés és a fôtranszformátor tendereket, melyek nemzetköziek voltak) a már elôminôsített hazai vállalkozók számára hirdettük meg a pályázatot. A gázturbina szállítására kiírt pályázatot a SIEMENS AG nyerte meg. Az MVM Rt. és a SIEMENS AG között 1998 októberében létrejött szerzôdés keretében SIEMENS az alábbi fôberendezések szállítását vállalta: – 1 db 170 MW teljesítményû, V94.2 típusú olajföldgáztüzelésû gázturbina;

A sajószögedi 1000 m3-es olajtartályok

25 (tüzelôanyag-ellátó és vízelôkészítô rendszer), valamint a vízkivételi mû létesítésére az Energiagazdálkodási Rt.; a fôtranszformátor szállítására a Ganz Ansaldó; az új, 2x34 t-s gépházi daru szállítására a Konecranes; a gépházi épület felújítására a VEGYÉPSZER nyerte el a megbízást. A fôtranszformátor helyének kialakítására, felszerelésére, a fôtranszformátor és az alállomási mezô összeköttetésére, az alállomási 120 kV-os mezô létrehozására az OVIT Rt.-vel kötöttünk szerzôdést. Az erômû tönkrement és elavult vasúti hálózatának lebontására, az új megépítésére kiírt pályázat nyertese az OLAJTERV Rt. lett. A kivitelezési munkát SIEMENS 1998 novemberében a régi gázturbina alapok bontásával kezdte meg. A fôberendezések 1999 nyarán a helyükön álltak, a szerelési munkák október-novemberben befejezôdtek. Jelenleg az erômû üzembe helyezése, a próbaüzem elôkészítése folyik. Az erômû, ha szükséges 15 perc alatt éri A Sajószögedi Erômû

A sajószögedi fôtranszformátor

A fordított ozmózis elvén mûködô környezetbarát vízelôkészítô A Sajószögedi Erômû és a hálózat A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

26

A Z

E L V Á R T

B I Z T O N S Á G

A lôrinci gázturbina A gázturbina egyik égôje szerelés alatt A Lôrinci Erômû a villamos kivezetés felôl

el a 170 MW-os teljesítményt. A beépített 2,7 MW-os, dízelmotor hajtotta generátor arra alkalmas, hogy a rendszer teljes összeomlása esetén biztosítsa a gázturbina indításához szükséges energiát. Az így elindított gázturbina termelte energia lehetôvé teszi az országos hálózat felépítését a nagyblokkok újraindítása révén.

Környezetvédelmi tervezés Az erômûvek tervezésekor és építésekor is nagy gondot fordítottunk arra, hogy a szigorú hazai elôírásokat betartsuk és a vállalkozókkal betartassuk. Az olajos vizek kezelésére nagy hatékonyságú olajleválasztót, a tisztított csapadékvizek számára, ahol nincs csatornarendszer szikkasztót létesítettünk. A füstgáz NOx tartalmát vízbefecskendezéssel csökkentjük, jelentôsen az elôírt értékek alá. A távozó füstgáz NOx-, CO-, O2- és szilárdanyagtartalmát folyamatosan mûködô mérôrendszer felügyeli. A Lôrinci Erômû rekonstrukciója során nagyon sokszor találkoztunk a múlt bûneivel. A talajt szennyezô legkülönbözôbb maradványok elôírásszerû eltávolítása jelentôs összeggel terhelte a beruházást. Ahol szükséges volt, talajvíz figyelô kutak is létesültek.

A gázturbinás erômûvek üzemeltetése A Sajószögedi és a Litéri Gázturbinás Erômûvek kezelést nem, de felügyeletet igényA

M A G Y A R

V I L L A M O S

A Lôrinci Erômû fôtranszformátora lô üzemek. A létesítéssel párhuzamosan az OVIT alállomás kezelôszemélyzetének néhány tagja kapott kiképzést. Ôk rendszeresen ellenôrzik a berendezéseket, elvégzik a napi karbantartást. Az erômûvek elindíthatók az alállomási vezénylôbôl és az OVT-bôl is. Az OVT-bôl történô gyorsindításkor 9,5 perc alatt érik el a teljes terhelést. A helyszínrôl lehetséges normál és gyorsindítás is. Normál indítás esetén kb. 20 perc alatt vannak a gépek alapterhelésen. A rendszeres karbantartási feladatokra az egyes berendezések gyártóival külön szerzôdtünk, az általános karbantartásra – mind a három erômû számára – a VILLKESZ Kft.-nél alakult meg egy részleg. A közös alkatrészraktár a Lôrinci Erômûben létesült, ahol egy helyiséget tervtárnak is berendeztünk. A sajószögedi és litéri gázturbinák karbantartására az ALSTOM céggel 5 éves szerzôdést kötöttünk. Az MVM Rt. 1999. október 1-ével megalapította a GTER Kft.-t, amelynek fô célja M Û V E K


2 0 0 0 / 1

az MVM tulajdonú gázturbinák üzemeltetése. Munkájuk a Lôrinci Erômûbe felvételt nyert 24 alkalmazott kiképzésével kezdôdött, így az oktatás az erômû építésével párhuzamosan folyt. 2000. folyamán a Litéri és Sajószögedi Erômû üzemeltetése, a személyzet szakoktatása is a Kft. feladatkörébe kerül. Az elkészült három, technikailag világszínvonalú berendezés kielégíti az UCTE elôírásait. 1999. január 1-jével az MVM Rt. a CENTREL többi tagjával együtt az UCTE társult tagjává vált. Az erômûvek révén a hazai áramszolgáltatás minôsége, az ellátás biztonsága javul. Azáltal, hogy Európa egyesített villamosenergia-rendszeréhez szervezetileg és fizikailag is csatlakozhattunk, fontos lépést tettünk mind az Európai Unióhoz kapcsolódásunk, mind a legfejlettebb ipari technológiák hazánkba települése feltételeinek elôsegítése terén. Az erômûvek fôberendezései ugyan többnyire külföldön készültek, de a fôvállalkozók a kivitelezési munkát magyarországi cégekre bízták, csak irányító és üzembe helyezô szakembereik dolgoztak a helyszíneken. A kivitelezés mellett voltak hazai beszállítók is. Így a SIEMENS gázturbina égôi Tiszakécskén, a légcsatorna elemei Tiszafüreden, a kémény pedig az ERÔKAR-nál készült. Az EGT a fôtrafót a Ganz Ansaldótól, a villamos szerelés, beszállítás teljes terjedelmét az OVIT-tól rendelte meg. Így a két beruházás jelentôs hazai munkaerônek biztosított munkát hosszabb-rövidebb ideig.

K A P C S O L A T O K

27

Az MVM Rt. részvétele a nemzetközi szervezetekben Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentôsége van a nemzetközi kapcsolatoknak. Ez fokozottan érvényes az EU-hoz csatlakozni kívánó országokra, és a villamosenergia-ipara. A Magyar Villamos Mûvek Rt. jelenlegi nemzetközi kapcsolatainak jelentôs része még 1995 elôtt alakult ki, amikor a villamos energia termelésével, szállításával és elosztásával kapcsolatos tevékenység az egész országra vonatkozóan teljes körûen feladatát képezte. GALAMBOS LÁSZLÓ, KORODI MIHÁLY Mint ismeretes, az 1995. évi privatizáció eredményeképpen iparágunkban a termelési és az elosztási területen külföldi tulajdonosok jelentek meg megszerezve a tulajdon túlnyomó részét, így hazai iparági kapcsolataink is egyben nemzetközivé váltak. Az MVM Rt. nemzetközi kapcsolatai vagy kétoldalúak, vagy nemzetközi szervezetekben való részvétel formájában nyilvánulnak meg. Ebben a cikkben csak az utóbbiakat tekintjük át, ide sorolva azokat a külföldi, de alapvetôen egy-egy adott országhoz tartozó szervezeteket is, amelyekben tagsági jogot szereztünk. A nemzetközi szervezetekben való részvételünk lehetôvé teszi: ◆ nemzetközi ismertségünk növekedését, a társaság partnerként való elismerését; ◆ a döntésekbe való beleszólást, felhasználva ebben a szervezetek vezetô testületeiben és munkabizottságaiban való személyes részvételt; ◆ a sikeres piaci szerepléshez segítséget nyújtó technikák, tanulmányok, statisztikák stb. megismerését és használatát; ◆ a legfrissebb hírek, irányzatok elsô kézbôl való megismerését; ◆ közvetlen hozzáférést a szervezetek számítógépes intranet rendszeréhez. A nemzetközi szervezetekben való részvételünk egy része konkrét napi feladatokhoz kapcsolódik, más része stratégiai jelentôségû. A világon számos olyan mûszaki, gazdasági, tudományos és egyéb nemzetközi szervezet található, amelynek tevékenysége kapcsolatban áll a villamos energetikával. Ezeket még felsorolni is sok lenne. Ezek elsôsorban európai vagy regionális szervezetek, de két tengerentúli szervezet is van közöttük. Két fô csoportba sorolhatók.

◆ SUDEL (a dél-keleti UCTE-tagországok regionális csoportja), ◆ ETSO (az európai rendszerirányító-üzemeltetô társaságok szövetsége), ◆ CDU (a kelet-európai volt villamosenergia-rendszeregyesülés irányító központja).

Egyéb szervezetek (villamosenergia-ipari ◆ EURELECTRIC szövetség), ◆ CIGRE (nagy villamosenergia-rendszerek tudományos konferenciája), ◆ EEI (Edison Villamos Intézet), ◆ IEEE (a Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézete). Ezeken kívül lazább kapcsolatban állunk még számos szervezettel, de legfontosabbak a felsoroltak.

A CENTREL fôbb céljai és feladatai

CENTREL A CENTREL négy villamosenergia-társaság (a cseh CˇEPS, a. s., a magyar MVM Rt., a lengyel Polskie Sieci Elektroenergetyczne SA [PSE SA], a szlovák Slovenské Elektrárne, a.s. [SE, a.s.]) regionális társulása, amelyet a fenti társaságok (ill. részben azok jogelôdjei1) négyoldalú együttmûködési megállapodás aláírásával 1992. október 11-én Prágában alapítottak. A CENTREL nem képez jogi személyiséget. A CENTREL eredeti szerepe az alapító társaságok UCPTE-vel és más villamosenergia-rendszerekkel való együttmûködésének elôsegítése és különösen a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák villamosenergia-rendszerek UCPTE-rendszerrel való összekapcsolásának koordinációja volt. Miután a CENTREL-társaságok teljesítették a számukra elôírt mûszaki, gazdasági és szervezési követelményeket, az UCPTE- és a CENTREL-rendszerek párhuzamos összekapcsolására 1995. október 18-án került sor, elôször próbaüzemben.

Tevékenységük operatív kapcsolatban áll a tagországok energiarendszerével

1 A CˇEZ, a.s., a cseh villamosenergia-társaság az alaphálózat üzemeltetésére 1998. augusztus 20-án létrehozott egy önálló társaságot, a CˇEPS, a.s.-t. A CENTREL-bôl a CˇEZ, a.s. alapító tag 1999. november 19-i hatállyal kilépett, és szerepét a CˇEPS, a.s. vette át. A szlovák Slovenské Elektrárne, a.s. (SE, a.s.) jogelôdje a CENTREL alapításakor a Slovensky Energeticky Podnik (SEP) volt.

◆ CENTREL (a CˇEPS, a. s., az MVM Rt., a

PSE SA és az SE a.s. regionális társulása), ◆ UCTE (a nyugat-európai villamosener-

gia-rendszer irányító és üzemeltetô társaságok egyesülése), A

M A G Y A R

A CENTREL-tagországok EU-csatlakozásának elôfutáraként, mintegy évtizedes mûszaki és diplomáciai tevékenységének eredményeként a CENTREL-tagokat társult tagként felvette a soraiba az UCPTE, a nyugateurópai villamosenergia-társaságok egyesülése (jelenleg: UCTE, a nyugat-európai villamosenergia-rendszer irányító és üzemeltetô társaságok egyesülése). Miután az UCPTE 1998. április 16-i közgyûlése egyhangúlag jóváhagyta a nyugateurópai villamosenergia-rendszer és a CENTREL-országok villamosenergia-rendszerének tartósan együttmûködô üzemét, az UCPTE 1998. október 29-i közgyûlésének határozata értelmében a négy CENTRELtársaság 1999. január 1-jétôl társult tag az UCPTE szervezetében.

V I L L A M O S

M Û V E K

◆ a villamosenergia-termelô és -szállító kapacitások optimális kihasználása mûszaki és szervezési feltételek megteremtésével, amelyek megkönnyítik a villamosenergiacserét és a kölcsönös kisegítést; ◆ a CENTREL-tagok villamosenergia-rendszereinek az UCTE-rendszerekkel való megbízható párhuzamos üzemelése; ◆ a CENTREL együttmûködésének elôsegítése az UCTE-vel és más villamosenergiarendszerekkel; ◆ az alkalmazott technikák általános javítása az összes tag közötti tapasztalatcsere útján; ◆ a CENTREL-tagok villamosenergia-rendszerei üzemviteli körülményeinek tökéletesítése; ◆ az UCTE-vel való párhuzamos üzem követelményei szerint a CENTREL-ben elfogadott energiaelszámolási feladatokat, a teljesítmény- és frekvenciaszabályozást végzô Energia Elszámoló és Szabályozó Központ üzemeltetése; ◆ az EU-törvényhozás nyomon követése amint arra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belsô villamosenergia-piac egységes szabályozására vonatkozó 96/92 EC Direktívája hivatkozik, elôsegítve a CENTREL-tagországok villamosenergiaipart érintô törvényhozásának harmonizációját. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

28


A CENTREL felépítése ◆ CENTREL Tanács. – A CENTREL vezetô testülete a Tanács, amely a tagok közgyûlése. Mindegyik CENTREL-tag egy-egy vezetô és három-három további képviselôvel rendelkezik a Tanácsban. A magyar képviselôk: Bakács István vezetô képviselô, dr. Halzl József, dr. Tombor Antal, Oroszki Lajos. ◆ Elnök. – A CENTREL elnökét (vezetô tisztviselôjét) a tagtársaságok vezetô képviselôi közül választják két évre a rotáció elve alapján. Az elnöki tisztet jelenleg Sˇtefan Kosˇovan, az SE, a.s. elnök-vezérigazgatója látja el. Az elnök feladatai közé tartozik a CENTREL képviselete, a CENTREL Titkárság irányítása és vezetôjének kinevezése, a CENTREL Tanács ülésszakának összehívása a Tanács javaslata alapján, vagy a tagok legalább 50%-ának kérésére, a CENTREL Tanács határozatainak végrehajtása. ◆ Irányító Bizottság (Steering Committee).

– Az Irányító Bizottság a CENTREL operatív szerve, amely döntés-elôkészítô javaslatokat dolgoz ki a CENTREL Tanács számára. Munkáját a CENTREL Tanács által meghatározott irányelvek alapján végzi és tevékenységérôl a CENTREL Tanácsnak számol be. Az Irányító Bizottság nyolc tagból áll (az egyes CENTREL-társaságok két-két taggal képviseltetik magukat), vezetôje rendszerint a CENTREL elôzô elnöke, jelenleg Alesˇ Tomec, a CˇEPS, a. s. elnök-vezérigazgatója. A magyar képviselôk: dr. Tombor Antal, Oroszki Lajos. Az Irányító Bizottság legfontosabb feladatai a munkacsoportok programjának meghatározása, a munkacsoportok elnökei által benyújtott javaslatok értékelése, a munkacsoportok tevékenységének felügyelete és az azok közötti hatékony együttmûködés elôsegítése, az együttmûködés összehangolása az UCTE munkacsoportokkal. ◆ Munkacsoportok. – A CENTREL céljai és feladatai teljesítésének elôsegítésére és megvalósítására állandó munkacsoportokat és ad hoc munkacsoportokat hozott létre. A jelenlegi munkacsoportok: Rendszer Üzemviteli Munkacsoport (SOWG). Magyar tagok: Kapás Mihály, Zerényi József. – Primer és szekunder szabályozás ellenôrzése ad hoc csoport (PSCR). Magyar tag: Tihanyi Zoltán. – Hálózatszámítási ad hoc csoport (CALCAG). Magyar tagok: Tari Gábor, az ad hoc csoport vezetôje, Kotán László. – Tranzit kérdések ad hoc csoport (TI). Magyar tagok: Simig Péter, az ad hoc csoport vezetôje, Turóczi András. Teljesítménymérleg Munkacsoport (PBWG). Magyar tagok: Oroszki Lajos, a munkacsoport vezetôje, Paveszka László, Feleki Zoltán. – CENTREL-elszámolást és -szabályozást koordináló ad hoc csoport (ACLG). Magyar tagok: Simig Péter, Bély András. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

Erômûvi Üzemviteli Munkacsoport (PSWG). Magyar tagok: Simig Péter, Kovács András PA Rt. – Kombiciklusú gázturbinák ad hoc csoport (CCAG). Magyar tagok: Takács Csaba DE Rt., Czibere Zsolt PowerGen Energia Rt. Szervezési Munkacsoport (OIWG). Magyar tagok: dr. Bacskó Mihály, Galambos László. Villamosenergiapiacharmonizációs ad hoc csoport (EMHWG). Magyar tagok: dr. Gerse Károly, Kacsó András.

CENTREL Tanács ülés 1997. november 19. M. Vozokany (Szlovákia) Szeminárium a CENTEL+VEAG autonóm párhuzamos üzemérôl 1994. május 11. Budapest

UCTE Az UCTE (Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity, a nyugat-európai villamosenergiarendszer irányító és üzemeltetô társaságok egyesülése) 16 európai ország villamosenergia-rendszerirányítóinak és -üzemeltetôinek érdekeit koordinálja, aminek közös célja az együttmûködô villamosenergiarendszer üzembiztonságának garantálása. A közel 50 éves múltú együttmûködés során az UCTE az összekapcsolt hálózatok szinkron üzemének minôségét illetôen világszinten nagy elismerést vívott ki. Az UCTE hálózatán közel 360 millió fogyasztót látnak el villamos energiával, az éves villamosenergia-fogyasztás kb. 2000 TWh, a csúcsterhelés 300 GW, a beépített teljesítmény 500 GW. 1999. január 1-jétôl a CENTREL társaságok az UC(P)TE társult tagjai (lásd a CENTREL-nél leírtakat). A tagtársaságok szoros együttmûködése elengedhetetlen az összekapcsolt üzembôl fakadó elônyök lehetô legnagyobb kihasználásához. Ezért az UCTE számos ajánlást és elôírást dolgozott ki, amelyet minden együttmûködô tagnak be kell tartania. Az üzembiztonsággal és megbízhatósággal szemben támasztott magas követelmények csak így teljesíthetôk. Az európai villamosenergia-piacok liberalizációjának kezdetétôl az UCTE intenzíven részt vesz a verseny feltételeinek kidolgozásában. A cél a szabad villamosenergia-piac, a verseny megteremtése anélkül, hogy az ellátás biztonsága kárt szenvedne. A vertikálisan integrált villamosenergiatársaságok szétválasztását, vagyis a villamosenergia-termelés, -szállítás és -elosztás szétválasztását – a villamosenergia-piac deregulációjára vonatkozó 96/92 EU-direktívának megfelelôen – az UCTE elfogadta és megvalósította. Az UCTE alapszabályának 1999. július 1-jétôl hatályos módosítása figyelembe veszi a versenykörnyezet feltételeit. Az UCTE 1999. július 1-jétôl kezdôdôen csak a villamosenergia-rendszer irányítói és üzemeltetôi funkciókból eredô tevékenységekre koncentrál, vagyis a villamosenergia-termelôk érdekeinek koordináM Û V E K


2 0 0 0 / 1

lása átkerült más szervezetbe. Ezt tükrözi az, hogy a szervezet korábbi nevébôl (UCPTE) kikerült a termelésre utaló „P” betû. Ily módon a szervezet külsôleg is demonstrálta hogy a villamosenergia-ipar kész megfelelni az EU-direktíva minden követelményének, és kész a tisztességes verseny támogatására. Az EU-direktívának megfelelôen a villamosenergia-rendszer irányítók és üzemeltetôk felelôsek a hálózatukért. Ezért az UCTE és a szomszédos hálózatok közötti kapcsolatok kialakítása elôtt a kapcsolat minden vonatkozását alaposan meg kell vizsgálni. Erre vonatkozóan az UCTE stratégiája, hogy ◆ a párhuzamos üzem kibôvítésével nem kerülhet veszélybe az UCTE üzeme; ◆ az UCTE-vel való párhuzamos üzem nem jelent automatikusan UCTE-tagságot; ◆ konszolidációs idôszak szükséges minden bôvítési lépést követôen; ◆ rugalmas az egyes kérdések kezelését illetôen (pl. mûszaki kérdések: AC/DC kapcsolat, irányüzem; szervezési kérdések: társult tagság, együttmûködés stb.); ◆ a CENTREL UCTE-csatlakozásakor alkalmazott procedúra hatékonynak bizonyult, ezért példaértékû (követelményrendszer, tesztek, próbaüzem stb.).

Az UCTE felépítése ◆ Közgyûlés. – A közgyûlésen az MVM

Rt.-t mint társult tagot Bakács István képviseli. ◆ Elnök. – Az UCTE jelenlegi elnöke Jürgen Stotz, a VEAG vezérigazgatója ◆ Irányító Bizottság (Comité Restreint). ◆ Kiadványokat készítô bizottság (Comité de Redaction) ◆ Munkacsoportok. – Együttmûködô Üzem munkacsoport (Verbundbetrieb) – Üzemirányítás alcsoport (Betriebsführung) – Terhelés-elôrebecslés alcsoport (Lastflussvorschau). Magyar résztvevô: Tari


29

mán–bolgár villamosenergia-rendszerek UCTE-hez való párhuzamos kapcsolásának kezelésével. Az MVM Rt. részt vesz az ezzel kapcsolatos adatok összeállításában és a mûszaki kérdések megtárgyalásában. Mivel a magyar villamosenergia-rendszer a balkáni régió és az UCTE nyugati része között elsôsorban a CENTREL cseh és lengyel öszszeköttetésein keresztül kapcsolódik, feltétlenül szükséges volt e régió vizsgálatához a magyar rendszeren túlmenôen a CENTREL egészének figyelembevétele. A SUDEL közgyûlésén az MVM Rt.-t dr. Tombor Antal képviseli.

Gábor, a CENTREL CALCAG ad hoc csoport vezetôje – Rövid távú tranzitok ad hoc csoport. Magyar résztvevô: Simig Péter, a CENTREL TI ad hoc csoport vezetôje – Egyéb ad hoc csoportok – Üzemi Statisztika munkacsoport (Betriebsstatistik). Magyar résztvevô: Oroszki Lajos, a CENTREL PBWG munkacsoport vezetôje – Teljesítménymérleg alcsoport (Leistungsbilanz) – Egyéb ad hoc csoportok A CENTREL- és az UCTE-munkacsoportok vezetôi a munkacsoportok ülésére – a CENTREL és UCTE között korábban megállapodott kölcsönösség elve alapján – meghívják egymást. Így biztosított a CENTRELés az UCTE-munkacsoportok közötti információáramlás. Az UCTE-vel való párhuzamos üzem 1995. évi létrehozását és a társult tagság 1999. évi elérését követôen az MVM Rt. számára a következô cél az, hogy az UCTE teljes jogú tagjává váljék.

ETSO A nemzetközi villamosenergia-kereskedelem akadályainak elhárítása érdekében, az európai belsô villamosenergia-piac közös szabályait lefektetô 96/92 EU-direktíva értelmében, 1999. július 1-jén megalakult az ETSO (Association of European Transmission System Operators, az európai rendszerirányító/üzemeltetô társaságok szövetsége). A szövetség alapító tagjai az Európai Unió, Norvégia és Svájc villamosenergiarendszerei koordinációjáért és megfelelô mûködéséért felelôs szervezetek. Ezek a következôk: ◆ UCTE; ◆ NORDEL (Nordic Electricity System, skandináv villamosenergia-rendszer); ◆ UKTSOA (United Kingdom Transmission System Operators’ Association, az Egyesült Királyság rendszerirányító/üzemeltetôinek szövetsége); ◆ ATSOI (Association of Transmission System Operators in Ireland, Írország rendszerirányító/üzemeltetôinek szövetsége). Az ETSO elnökéül a NORDEL elnökét, Odd Hakon Hoelsaetert választották. Az ETSO-nak a fenti szervezetek kétéves átmeneti idôszakig lesznek a tagjai („szervezetek szövetsége”), majd 2001. július 1jétôl közvetlenül a rendszerirányító/üzemeltetô társaságok (társaságok szövetsége). Az ETSO az Európai Unió rendszerirányító/üzemeltetôinek (TSO-k) közös képviseleti platformja az EU-intézményekkel és más európai szervezetekkel szemben. Az ETSO célja ◆ a tevékenységek koordinációja az alapító társaságok és tagjaik képviselete, kommunikációja terén; ◆ közös elvek kidolgozása, minimális szabályok létrehozása és összehangolása a hálózat üzemének tökéletesítése, valamint a villamosenergia-rendszer üzembiztonságá-

SUDEL A SUDEL a délkelet-európai UCTE-tagországok regionális csoportja. Tagjai a Verbund (osztrák), az ENEL (olasz), a DEI (görög), az ELES (szlovén), a HEP (horvát), az EPS (szerb), az EPCG (montenegrói), az ESM (macedón) és az ERS, EPBiH, EPHB (Bosznia) delegált képviselôi. A SUDEL-ben megfigyelôi státusza van az MVM Rt., a CONEL (román), a NEK (bolgár), a TEAS (török), KESH (albán) villamosenergia-társaságok és a CENTREL delegált képviselôinek. A SUDEL feladata a tagok közötti koordináció stratégiai, fejlesztési, üzemviteli kérdésekben. A SUDEL mai legfontosabb problémája a görög és szerb villamos rendszereknek – melyek a háború folytán az UCTE-tôl elszakadva szigetben járnak – az UCTE-vel való párhuzamos üzemének viszszaállítása. Ezenkívül az UCTE a SUDEL-t hatalmazta fel (ill. a SUDEL keretében egy mûszaki bizottságot hozott létre) a roA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

nak fenntartása érdekében, elôsegítve az európai belsô villamosenergia-piacot; ◆ a belsô villamosenergia-piacot megvalósító európai országok TSO-inak európai és nemzetközi szinten történô képviselete, különösen az Európai Unió intézményeinél; ◆ az összes olyan probléma tanulmányozása, amelyben az európai TSO-k közösen érdekeltek, különösen a tudományos, a szabályozói és a mûszaki természetû problémákat illetôen, valamint megfelelô megoldások keresése és alkalmazása.

A szövetség intézményei ◆ Elnöki Tanács ◆ Irányító Bizottság ◆ Feladatorientált munkacsoportok (Task

Force) különbözô témákban: – Az ETSO 2001. július 1. utáni mûködésének és szervezetének kidolgozása – Határokon keresztüli villamosenergiacserék – Konzultációs folyamatok – Bizalmi kérdések – Környezetvédelmi kérdések – Üzemviteli kérdések, adatcsere – Benchmarking A CENTREL-társaságokat, és így az MVM Rt.-t az ETSO-ban hivatalosan az UCTE elnöke képviseli. Ez azt jelenti, hogy az ETSO szervezeteiben (Elnöki Tanács, Irányító Bizottság) közvetlenül nem vehetünk részt, hanem a CENTREL-társaságokat az Elnöki Tanács ülésén Jürgen Stotz (VEAG) képviseli. Az UCTE dr. Jürgen Schwarzot (DVG, Németország) bízta meg azzal, hogy folyamatosan tájékoztassa a CENTREL-társaságokat az ETSO-val kapcsolatos ügyekrôl. Ugyanakkor a CENTREL a CENTREL Irányító Bizottság elnökét, Alesˇ Tomecet (CˇEPS, a. s., Cseh Köztársaság) nevezte ki a CENTREL részérôl dr. Jürgen Schwarz tárgyalópartnerének. Így a CENTREL-társaságok az ETSO-val kapcsolatos ügyekrôl a CENTREL Irányító Bizottság elnökén keresztül kapnak tájékoztatást. A magyarországi villamosenergia-piacnyitás kialakításához az MVM Rt. számára fontos, hogy információkkal rendelkezzen az EU-országokat illetôen. Célja az is, hogy az ETSO 2001. júliusi átalakulásától abban aktívabban részt vehessen – esetleg már az UCTE teljes jogú tagjaként.

CDU A CENTREL-rendszer az UC(P)TE-rendszerrel való párhuzamos járásának idôpontjáig a CDU (a volt kelet-európai villamosenergia-rendszeregyesülés irányító központja) látta el a CENTREL-rendszer elszámolásának és koordinálásának feladatait. 1995. október 18-tól, amikor a CENTREL-rendszer az UCPTE-hez párhuzamosan kapcsolódott, mindaddig, amíg a CENTREL varsói elszámoló és szabályozóközpontja nem került üzembe, a CDU változatlanul ellátta a CENTREL elszámolási feladatait. Diszpécseri feladata 1995 decemberében megszûnt. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

30


1996. október 1-jétôl – a varsói elszámoló központ üzembe helyezésével a CDU-nak az elszámolási feladata is megszûnt a CENTREL-társaságok számára. A CDU az új helyzetnek megfelelôen átalakult. (Megjegyzendô, hogy a CDU-t az illetékes kormányok hozták létre, ezért megszüntetését is csak a kormányok – nem a villamosenergia-társaságok – dönthetik el.) A CDU a jövôben a tagtársaságai részére tanácskozó fórum szerepet vállal, az alábbi fôbb területeken: ◆ a villamosenergia-rendszerek fejlesztésének általános kérdései; ◆ a villamosenergia-rendszerek üzemeltetésének és karbantartásának kérdései; ◆ statisztikák, elemzések; ◆ kölcsönös információcsere a villamosenergia-rendszerek, -társaságok üzemérôl; ◆ tapasztalatcsere jogi, ökológiai, szabványosítási kérdésekben. Tekintettel arra, hogy a magyar villamosenergia-rendszer az UCTE határán helyezkedik el és erôs hálózati kapcsolatokkal rendelkezik keleti irányban, az átalakult CDU-ban célszerû fenntartani a részvételt.

EURELECTRIC Villamosenergia-ipari Szövetség Az UNIPEDE és a korábbi EURELECTRIC egyesülésével 1999-ben létrejött új szervezet az EURELECTRIC elnevezést használja

UNIPEDE Az 1925-ben megalakult UNIPEDE fô feladata az volt, hogy fórumot biztosítson az iparági vezetôk, szakemberek számára az idôszerû és fontos kérdések megvitatására. Emellett lehetôséget nyújtott információk és tapasztalatok folyamatos cseréjére, elvi nyilatkozatok megfogalmazására az ágazatot érintô idôszerû kérdésekben, személyes kapcsolatok kialakítására más villamos társaságok vezetôivel. Az UNIPEDE az egyetlen alapvetôen európai szervezet volt, amelynek tevékenysége kizárólag a villamos energetika területére terjedt ki, mégpedig teljes körûen. Az UNIPEDE rendszeres kapcsolatot tartott fenn a világ számos, a villamosenergetikában érdekelt nemzetközi és országos szervezetével. Ezek közül kiemelkedett az amerikai Edison Electric Institute-tal és a Japán Villamos Társaságok Szövetségével (FEPC) kialakult kapcsolat. Magyarország már a II. világháború elôtt is tagja volt a szervezetnek, majd a háború után a hatvanas években kapcsolódott be ismét tevékenységébe. Devizanehézségek miatt azonban hosszú ideig csak két, ún. Tanulmányi Bizottságban (TB) tudtunk részt venni: a Termelési TB-ben és az Elosztási TB-ben. Emellett magyar vezetô szakemberek rendszeresen részt vettek az UNIPEDE háromévenként megrendezett kongresszusain is. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

A nyolcvanas évek végétôl az MVM fokozta UNIPEDE-tevékenységét, mert megkezdôdött a magyar energiarendszer UCPTE-hez történô csatlakozásának elôkészítése. A hazai iparág képviselôi számos munkabizottságban mûködtek közre a következô fôbb szakterületeken. Erômûvek: atomerômûvek, hôerômûvek; CENTREL Tanács ülés, 1998. május 26. Budapest hálózatok: nagy rendszerek és nemzetközi összeköttetések, EURELECTRIC), röviden EURELECTRIC. elosztás; a villamos energia alkalmazása, Küldetése: környezetvédelem, tarifák, jogi kérdések, in- ◆ stratégiai szakértôi központként való formatika, szabványosítás, statisztika, hu- mûködés, mán erôforrások, kommunikáció. ◆ kapcsolattartás más nemzetközi szervezetekkel, ◆ tagjai közös érdekeinek felismerése és EURELECTRIC képviselete, Az UNIPEDE tagországok Európai Közös- ◆ kapcsolat a nyilvánossággal, séghez tartozó csoportja 1989-ben megala- ◆ az ágazat érdekeinek képviselete az EU kította az EURELECTRIC-et. Az új szervezet politikai és törvényhozó testületeiben. célja tagjainak képviselete volt a közvéleAz egyesüléssel módosul mind a szervemény, különösen pedig az EK, késôbb EU- zeti felépítés, mind a tagságra vonatkozó intézmények viszonylatában. feltétel-rendszer. Az MVM Rt. képviseletében 1998 óta A szervezeti felépítés kereteit a korábbi Bakács István vezérigazgató tagja az UNI- négy helyett három fô problémakör (DoPEDE vezetô testületének, az Igazgató Bi- mains) és négy ún. üzletág (Business zottságnak. Munkatársaink közremûködnek Areas) határozza meg. mind a vezetô szervekben, mind a legtöbb Megszûnik az „Iparági megfigyelés” munka-bizottságban. Eddigi közremûködé- szakértôi hálózat (Industry Observatory), sünk elismerését jelenti többek között, mint önálló szervezeti egység. Három új fô hogy Bakács István résztvevôje lehetett az problémakör adódott: UNIPEDE-vezetés hattagú küldöttségének a A) Energiapolitika és piaci szerkezet legutóbbi UNIPEDE–EEI–FEPC csúcstalálko- (Energy Policy and Market Structure, a kozón, továbbá hogy dr. Gerse Károlyt, az rábbi 1. – „Energiapolitika és energiagazdaMVM Rt. kereskedelmi igazgatóját felkérték ság” és 2. – „Piaci szerkezet és szabályoa „Nemzetközi energia-együttmûködés” zás” fô problémakör helyett), elnök: P. Daumunkabizottság vezetésére. Jelenleg az beney (Egyesült Királyság), alelnök: P. Asell egész közép- és kelet-európai régióból ô az (Svédország) egyetlen munkabizottság-vezetô. B) Környezet és fenntartható fejlôdés Az EU bôvítési folyamat elôkészítése so- (Environment and Sustainable Developrán 1999-ben társult tagjai lehettünk az ment, a korábbi 4. sz. fô problémakör heEURELECTRIC-nek. Képviselônk itt is lyett), elnök: J-P. Bourdier (Franciaország), dr. Gerse Károly lett. Ezzel lehetôvé vált, alelnök: K. Leth Jorno (Dánia). hogy az EU-t érintô, így csatlakozásunk elôC) Vezetési módszerek, gyakorlat (Manakészítését is segítô újabb fontos informá- gement Practice, a korábbi 3. sz. fô probléciókhoz jussunk hozzá. makör – „Termékek, piacok és fogyasztók” – és az „Iparági megfigyelés” helyett), elnök: H. Haider (Ausztria), alelnök: Bakács I. Az UNIPEDE és az EURELECTRIC (Magyarország). egyesülése Az üzletágak a következôk: Az új piaci feltételek és a változó európai ◆ Termelés (Generation), elnök: A. Crapapolitikai egyensúly – amint ezt Francois Ail- rotta (Olaszország), alelnök: J. R. Machado leret, az UNIPEDE elnöke hangsúlyozta – (Portugália). szükségessé tette a két szervezet egyesülé- ◆ Szállítás (Transmission), elnök: P. Mielsének napirendre tûzését. Többhónapos go (Spanyolország), alelnök: M. Zerka (Lenelôkészítô munkát követôen 1999 decembe- gyelország). rében az UNIPEDE Igazgató Bizottság és az ◆ Elosztás (Distribution), elnök: H. Linna EURELECTRIC Bizottság együttes ülésén (Finnország), alelnök: M. Cabellos (Spahatározat született a két szervezet egyesülé- nyolország) sérôl. Az így létrejövô új szervezet neve: ◆ Szolgáltatás (Supply), elnök: H. Ten BerEURELECTRIC Villamosenergia-ipari Szö- ge (Hollandia), alelnök: R. Durdilly (Franciavetség (Union of the Electricity Industry – ország) M Û V E K


2 0 0 0 / 1


31

az új szervezet fôtitkári teendôinek ellátására. Ez a megbízás 2000. december 31-ig érvényes. Jóváhagyták az új EURELECTRIC szervezeti és mûködési szabályzatát is (Statutes and Standing Orders). A tagországokat képviselô szervezeteknek (rendes tag) három év áll rendelkezésükre, hogy teljesítsék a szervezeti és mûködési szabályzatban foglalt elôírásokat.

Megállapítható, hogy tovább folytatódik az a tendencia, ami már az UNIPEDE 1997. évi átalakulását is jellemezte, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közgazdasági és vezetési kérdések a mûszaki problémákkal szemben. Emellett a környezetvédelem továbbra is fontos helyet foglal el a szervezet tevékenységében. Az új szervezet tagsága két fô kategóriára oszlik: rendes tagok (Full Members), az európai OECD tagországok és az EU tervezett bôvítésébe bevont országok; csatlakozó tagok (Adherent Members). Az utóbbiak további négy csoportba sorolhatók: európai és földközi-tengeri csatlakozó tagok (Euro-

Összefoglalás EURELECTRIC-részvételünk fontossága fokozódik, különös tekintettel hazánk EU-csatlakozásának elôkészítésével összefüggô feladatokra. Az EURELECTRIC az a fórum, ahol az EUval kapcsolatos, számunkra fontos információkhoz elsô kézbôl hozzájuthatunk és részleteiben megismerhetjük az EU-ban az ágazattal összefüggésben alkalmazott eljárásokat, érdekérvényesítési lehetôségeket. Aktív részvételünkkel cégünk nemzetközi tekintélyét növelhetjük.

CIGRE A CIGRE 1921-ben megalakított nemzetközi szervezet, szabad (értelmét jól CENTREL Tanács ülés, 1999. november 19. Mosˇovce (Szlovákia) kifejezô) fordításpean and Mediterranean Affiliate Mem- ban „Nagyfeszültségû villamos rendszerek bers); nemzetközi csatlakozó tagok (Interna- nemzetközi fóruma”. Foglalkozik az enertional Affiliate Members); társuló tagok (As- giarendszerek rendszerszintû problémáival sociate Members); üzleti társuló tagok (Bu- és az egyes elemek mûszaki részleteinek siness Associate Members). Ezek megosz- vizsgálatával is. Célja a mûszaki tudás fejlása 2000 januárjában: 32 Rendes tag, 10 lesztése és információk cseréje valamennyi Európai csatlakozó tag, 4 földközi-tengeri ország között a villamos energia termelése csatlakozó tag, 9 Nemzetközi csatlakozó és nagyfeszültségû átvitele területén. tag, 24 Társuló tag. A CIGRE egyéni tagságra alapozott mûMi az új szervezetben továbbra is Rendes szaki-tudományos jellegû nemzetközi szertagként mûködhetünk közre. vezet. A nemzetközi szervezeten belül, kellô Az Igazgatóság (Board of Directors) egy- létszám esetén, nemzeti bizottságok alakulhangúlag Dr. Rolf Bierhoffot, az RWE-cso- hatnak. A (kb. 30 fôbôl álló) Magyar Nemzeport Igazgatósági tagját, a korábbi EUR- ti Bizottság elnökének Oroszki Lajost váELECTRIC elnökét választotta meg az új lasztották 2000. január 24-én, 6 éves idôtarszervezet elnökének. Mandátuma 2002 júni- tamra. usáig szól. Bierhoff hangsúlyozta, hogy az A CIGRE a nemzetközi együttmûködést új EURELECTRIC a két elôdszervezet elô- elsôsorban a kétévenként Párizsban megnyeit viszi tovább, figyelembe veszi az ága- rendezett konferencián és a különbözô zat liberalizálásával kialakuló új helyzetet és szakértô bizottságok rendszeres munkája egységes álláspontot fog tükrözni stratégiai révén biztosítja. A Tanulmányi Bizottságok és energiapolitikai kérdésekben. Francois egy-egy nagyobb tématerületet fednek le, Ailleret, az EdF alelnöke, az UNIPEDE elnö- ezeken belül munkacsoportok és ad hoc ke 2000 júniusáig alelnöki tisztet tölt be az csoportok mûködnek egyes részfeladatok új szervezetben. Paul Bulteel, aki a közös kidolgozásán. A bizottságok munkája melbrüsszeli székhelyû Titkárságot 1997 óta ve- lett az egyéni tagok is hozzájárulhatnak a zeti fôtitkári beosztásban, megbízást kapott szervezet tevékenységének sikeréhez a konA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

ferenciára írott dolgozataikkal. A kétévenkénti konferenciák mellett egyéb rendezvények is vannak egy-egy tématerületre koncentrálva. Munkatársaink személyes részvétele a CIGRE munkájában az MVM Rt. számára számos hasznos lehetôséget nyújt: ◆ Információk nyerése a hazainál fejlettebb energiarendszerektôl, fejlesztô intézetektôl, gyártó cégektôl a fejlesztési és üzemeltetési kérdések megoldásához. Ezen információk elnyerésére elsôsorban a bizottsági munkában való részvétel révén van lehetôség. ◆ Információk adása (ami az információ kapásnak a feltétele). Ez egyrészt a saját tapasztalatok átadásában nyilvánul meg, másrészt mód van a mûszaki közvélemény formálására. Erre volt példa az UC(P)TE-hez való csatlakozással kapcsolatos hibás nézetek tisztázása. ◆ Eredmények átvétele, mely leginkább a különbözô típusú konferenciákra készült anyagok áttanulmányozásával és vitáikon való részvétellel biztosítható.

Edison Electric Institute Az Edison Electric Institute (EEI) a részvényesek tulajdonában lévô amerikai villamos társaságok szövetsége. Ezek a társaságok szolgáltatják az Egyesült Államokban termelt villamos energia több mint 75%-át. Az EEI-nek tagjai lehetnek a villamos energetikával kapcsolatban álló szervezetek és külföldi villamos társaságok is: utóbbiak a Nemzetközi társult tagok (International Affiliate Members), például a francia EdF, a spanyol ENDESA, Iberdrola és FENOSA, az osztrák Verbundgesellschaft, a brit National Grid és több brit áramszolgáltató cég, továbbá kanadai, japán, koreai és afrikai villamos társaságok. Az EEI tevékenysége felöleli a villamos energetika teljes területét. Ennek során tanulmányok készülnek az ágazatot érintô fontos kérdésekrôl. Számos szakmai konferenciát is rendeznek és évente közgyûlést (Annual Convention) tartanak. Az elmúlt évek során a US AID által finanszírozott tapasztalatcsere program (Utility Partnership Program) keretében a magyar energetika egyes képviselôi is részt vehettek az EEI éves közgyûlésén, azonban szorosabb kapcsolatunk akkor még nem alakult ki a szervezettel. Számos témában rendeznek nemzetközi fórumokat, például az ágazat szerkezeti átalakítása, pénzügyi és számviteli kérdések, környezetvédelem: pl. globális éghajlatváltozás, elektromágneses terek hatása, vizek tisztasága, diverzifikáció és a villamosenergia-piac bôvítése, elektromos készülékek szabványai, villamos technológiák, fogyasztói kapcsolatok. Az EEI éves Pénzügyi Konferenciája révén közvetlen kapcsolat alakítható ki pénzügyi elemzôkkel és beruházási brókerekkel. A társult tagoknak lehetôségük van bekapcsolódni a tematikai bizottságok tevékenyK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

32


ségébe. Az együttmûködés révén megoldások alakíthatók ki aktuális problémákra. Az MVM Rt. 2000. januárjától az EEI társult tagja lett. Az EEI-tagságból adódó elônyök kihasználása komoly feladat, mert óriási információhalmaz áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy a világ egyik élenjáró villamosenergia-iparának a tapasztalatait hasznosíthassuk, rendszeresen részt kell vennünk az EEI számunkra érdekes szakmai rendezvényein.

IEEE Az IEEE, a Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézete, a világ legnagyobb ilyen jellegû egyesülete, tagjainak száma több mint háromszázhúszezer, tevékenysége 150 országra terjed ki. Központja az Egyesült Államokban van. Az IEEE mûszaki célja az, hogy fejlessze a villamos, elektronikai és számítógépes tudomány elméletét és gyakorlati alkalmazását. Ezen célok elérése érdekében az IEEE szponzorálja mûszaki konferenciák szervezését, szimpóziumok és találkozók tartását világszerte, a világ mûszaki kiadványainak közel 25%-át jelenteti meg, képzést nyújt

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

annak érdekében, hogy tagjainak tudása a világszínvonalat érje el. Az IEEE magyarországi szervezete, az IEEE Hungary Section 1987-ben alakult meg. Az IEEE egyik legjelentôsebb szakosztálya a Power Engineering Society (Villamos Energetikai Társaság), rövidítve PES. Az IEEE PES magyarországi egyéni tagjait a hazai PES Chapter tömöríti. Az IEEE PES rendszeresen szervez konferenciákat, ezek közül legismertebb a nyári, valamint a téli Power Meeting. Ezeket általában Amerikában rendezik meg, az eddigi egyetlen kivétel az 1997. évi nyári ülés volt, amelyet Berlinben tartottak. Az IEEE 8. régióján (Európa, Afrika, Közel-Kelet) belüli kezdeményezés eredményeképpen Athénban 1993-ban Power Tech elnevezésû konferenciát rendeztek, amelynek tárgyköre gyakorlatilag a villamos energetika minden ágára kiterjedt. Ezt az 1995. évi Stockholm Power Tech követte, majd a Budapest Power Tech 1999. augusztus 29.–szeptember 2. között. Az MVM Rt. a konferencia megrendezésében aktív közremûködésén felül szponzori szerepet is vállalt. A Power Tech 99 budapesti megrendezése jelentôs elônyöket kínált az angolul tudó hazai szakemberek és vállala-

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

taik számára a nemzetközi fórumon való szereplés, a színvonalas konferencián való publikáció és kapcsolatteremtés lehetôsége terén. A szervezet munkájában az MVM Rt. munkatársai személyesen vesznek részt.

* A nemzetközi szervezetek keretében készülô szakmai és információs anyagok jó része elérhetô az internetes honlapokon. Vannak nyilvános anyagok, amelyek között bárki tallózhat, de természetesen vannak olyanok is, amelyek csak jelszóval – password – érhetôk el. Az érdeklôdôk számára közlünk néhány címet. CENTREL UCTE CDU EURELECTRIC CIGRE EEI IEEE

http://www.centrel.org http://www.ucte.org http://www.cdo.org http://www.eurelectric.org http://www.cigre.org http://www.eei.org http://www.ieee.org

Valamennyi cím az MVM Rt. internet oldaláról közvetlenül is elérhetô a „Kapcsolatok” menüpont alatt.

K Ö R N Y E Z E T Ü N K É R T

33

A CO2-kibocsátás csökkentésének technológiai kérdései* A Kiotóban megkötött megállapodás kapcsán, de attól függetlenül is egyre nagyobb figyelmet szentel az energetika az üvegházhatásnak, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének. A Kiotó utáni konferenciák (Buenos Aires, Bonn) egyre közelebb visznek a megoldási lehetôségek pontosabb meghatározásához. Nagyon sok tanulmány foglalkozik a csökkentés ún. megvalósítási mechanizmusaival (közös megvalósítás, tiszta fejlesztési mechanizmusok, a kibocsátási engedélyek kereskedelme). Ezek a „mechanizmusok” piaci, gazdasági elemeket is tartalmaznak, azaz alapvetô céljuk, hogy a lehetô legnagyobb csökkentést a legkisebb szükséges költséggel valósítsák meg. Magától értetôdô, hogy az újjászervezett EURELECTRIC is nagy figyelmet szentel a kérdésnek és a „Termelés” munkacsoportnak a közelmúltban napvilágot látott tanulmánya igen fontos adalékokkal szolgál ehhez. BEVEZETÉS A PAKSI ATOMERÔMÛ MUNKATÁRSAI ÁLTAL KÉSZÍTETT CIKKHEZ teremteni, és ez csakis az állam feladatául szabható. Ezen külsô, ún. externális költségek internalizálása, azaz elismertetése, és azzal való megfizettetése, aki az adott szolgáltatásokat igénybe veszi. Az igazságosság felé mutat és megfelel az EU „a szenynyezô fizessen” alapelvének is. (Más kérdés, hogy az árak differenciált emelkedése hogyan befolyásolja a piaci verseny alakulását.) Az EURELECTRIC tanulmánya arra tesz rendkívül tanulságos kísérletet, hogy egy üzemelô szénerômûvet véve összehasonlítási alapul, bemutassa a széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetôségeit, mind technológiai, mind költségoldalról. A referencia-erômû hatásfoka 38%, fajlagos széndioxid-kibocsátása 92 g/MJ, ill. 872 kg/MWh, éves üzemóraszáma 6000 h/év (68%-os kihasználás). A vizsgálatokban a felújított erômûvek esetében 15, az újaknál 25 év élettartammal (leírási idô) számoltak és 6%-os reálkamatot vettek figyelembe a költségek azonos szintre hozásához. A következô változatokat vizsgálták:

A Paksi Atomerômû Rt. munkatársainak e folyóiratban bemutatott tanulmánya az ExternE project eredményeit idézve mutatja be a nukleáris ciklus elônyeit más energetikai körfolyamatokhoz viszonyítva. Ez a projekt az Európai Unió és az USA Energetikai Minisztériuma (US DoE) közös kezdeményezésében indult 1991-ben, és legalább harminc kutatócsoport munkáját egyesíti magában. Országonként és technológiánként vizsgálták az energiatermelés céljából hasznosítható tüzelôanyag-körfolyamatokat. Az elemzés módszere „alulról felfelé”, azaz a technológia magvától az annak mûködése során fellépô kibocsátásokon, a kibocsátott anyagok terjedésén, mozgásán át azok egészségügyi, ökológiai hatásait elemezve az esetleges károkig terjed, minden lépésben törekedve a számszerûsítésre. Az elemzés végsô eredményei az ún. kárfüggvények ECU/t-ban, a kibocsátott szennyezôanyag egységnyi tömegére vonatkoztatva adják meg a károsodás feltételezett mértékét. Természetes, hogy ez országról országra, ciklusról ciklusra és szennyezôanyagról szennyezôanyagra is változik, így végeredményképpen csak költségtartományok jeleníthetôk meg. Ezek azonban meglehetôsen jó képet adnak azokról a ráfordításokról, amelyek túlnyomó része egyelôre nem jelenik meg a villamosenergia-termelôk költségei között. Ha tehát ezen költségek a termelési költségek között és így az árban sem jelennek meg, akkor ezeket máshonnan kell elô-

A kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedések (retrofit) ◆ Porleválasztó beépítése, felújítása. Ennek alig van érzékelhetô hatása a hatásfokra, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. ◆ Füstgázkéntelenítô beépítése. A hatásfok kb. 0,6%-kal csökken (önfogyasztás-növekedés). ◆ NOx-szegény égôk beépítése. Nincs jelentôs hatása (l. porleválasztó). ◆ Szelektív katalitikus redukció (NOx-csökkentés), SCR a porleválasztó elôtt elhelyezve. A hatásfok kb. 0,1%-kal csökken.

* CO2-Reduction: Some Technology and Investment Options and Estimated Costs, Modified Final Draft 18-02-2000, EURELECTRIC WG Production Issues, alapján összeállította Civin Vilmos.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

Felújítások (upgrading) ◆ A gôzturbina felújításával (lapátcsere stb.) kb. 1-2%-os hatásfoknövelés. ◆ A tüzelôanyag (részleges) cseréje (pl. a szén mellett földgáz és/vagy olajtüzelés megvalósítása). Ennek lehetnek gazdaságossági okai is. A CO2-kibocsátás csökken, a hatásfok növekedése nem jellemzô. ◆ Atomerômûben lehetôségként adódik a turbinák felújítása, és/vagy a gôzfejlesztôk cseréje. Ez utóbbi a szlovéniai Krskóban 7%-os kapacitásnövelést eredményezett.

Rekonstrukciók (repowering) ◆ Csak a feljavított gôzturbinát hagyják meg, a kazán helyett gázturbinát és hôhasznosító kazánt létesítenek. Ezzel a kapacitás mintegy 20, a hatásfok 30%-kal növelhetô. ◆ Gázturbina létesítését követôen, annak füstgázait használják a meglévô kazán égéslevegôjeként (hot box). Ebben az esetben a kapacitás kb. 25%-kal növelhetô, a fajlagos hôfogyasztás 4-6%-kal csökken. ◆ A meglévô gôzkörfolyamathoz illesztett gázturbina füstgázait a tápvíz elômelegítéséhez és (vagy) gôz termeléséhez (HRJG) hasznosítják, miáltal a gôzturbina kapacitása 15%-kal, a hatásfok 2-5%-kal javul.

Új technológiák megvalósítása ◆ Új, ún. tisztaszén-technológiák, nagy termikus hatásfokkal. ◆ Földgáz alapú kombinált ciklusú erômûvek. ◆ Széndioxid-mentes technológiák: biomassza-, szél-, nukleáris-, vízerômû). ◆ Kapcsolt termelés (CHP) a kondenzációs termelés helyett. Az ún. statikus vizsgálatok eredményei alapján (az egyes változatokat önmagukban K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

34


Kapcsolt - földgáz kombi ciklus


Kapcsolt - biomassza


Kapcsolt - szén

Kapcsolt - szén

Nukleáris

Nukleáris Szél

Szél

Földgázalapú kombinált ciklus


Új tisztaszén erômû


Nukleáris felújítás


Rekonstrukció Hot Windbox


Rekonstrukció HRSG

Rekonstrukció HRSG

Tüzelôanyag-változtatás


Gôzturbina-felújítás

Gôzturbina-felújítás

Referencia szénerômû 0

250

500

750

1000

1250

1500

1750

2000

2250

0

100

200

300

400

500

600

700

800

USD/kWe 1. ábra Az egyes felújítások, rekonstrukciók, helyettesítések fajlagos beruházási költségei

2. ábra Az egyes technológiák fajlagos CO2-kibocsátása





Kapcsolt - szén

Kapcsolt - szén

Nukleáris

Nukleáris

Szél

Szél









Rekonstrukció HRSG

Rekonstrukció HRSG



Gôzturbina-felújítás 0,00

Gôzturbina-felújítás 0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

0,00

3,50

20

40

USc/kWhe 3. ábra A villamosenergia-termelés költségeinek növekedése, a felújítás, a rekonstrukció, a helyettesítés következtében

vizsgálták, függetlenül attól, hogy azok milyen összetételû villamosenergia-rendszerben valósulnak meg) a költségek annak ellenére növekednek, hogy sok esetben a hatásfok jelentôsen növekszik. Ennek oka, hogy a felújított és az új erômûvekben egyre inkább internalizálódnak az externális költségek. Természetesen a költségek növekedése által nemcsak az üvegházhatás miatti kockázatok csökkennek, hiszen a hatásfokjavítás nemcsak a szén-dioxid, hanem további szennyezôk kibocsátásának csökkenését is eredményezi. Ha a változásokat egy adott összetételû rendszerben (tüzelôanyag-szerkezet, erômûpark stb.) vizsgáljuk (dinamikus vizsgálat), az esetleges kapacitásbôvülést és azt is figyelembe véve, hogy a rendszer összetétele hogyan változik, akár termelési költségcsökkenés is elérhetô a szennyezôanyag-kibocsátás csökkenése mellett. Nem szabad A

M A G Y A R

900

kg/MWe

V I L L A M O S

80

100

120

USD/t CO2 4. ábra A CO2-kibocsátás csökkentésének költségei az egyes változatokban

figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyes termelôknek nem állhat rendelkezésükre mindenfajta változtatási lehetôség, a választás a meglévô adottságoktól is függ (tôkeerô, a hôpiac rendelkezésre állása, tulajdonviszonyok, politikai döntések, jogszabályi környezet stb.). Az elemzés eredményeit négy ábrán szemléltetjük. A sávdiagramok alsó részén a felújítások, rekonstrukciók, a felsô részén pedig a (helyettesítô) új erômûvek (egységek) jellemzôi láthatók. A beruházási költségek tekintetében természetesen a tüzelôanyag-váltás a legkedvezôbb, de ezzel viszonylag csekély kibocsátáscsökkentés érhetô el. Hasonló a helyzet, ha csak a turbinalapátokat cseréljük ki. A legnagyobb kibocsátáscsökkentést természetesen a szén-dioxidot nem termelô helyettesítô technológiák teszik lehetôvé, ezek azonban vagy nagyon beruházásigéM Û V E K

60


2 0 0 0 / 1

nyesek (atomerômû), vagy nem igazán képesek egy szokásos szénerômûvi kapacitást megvalósítható módon helyettesíteni. A szélerômû vagy a biomassza tüzelésû erômû pl. ilyen, és ezek üzemeltetésének költségei is aránylag nagyok. A legkedvezôbbek a földgáztüzelésû, kapcsolt energiatermelésû kombinált ciklusú erômûvek, amelyekkel a legkisebb ráfordítással lehet azonos széndioxid-kibocsátáscsökkentést elérni. Ezek gazdaságosságát viszont jelentôsen befolyásolja a tüzelôanyag ára (a szénéhez viszonyítva), amint azt az elvégzett érzékenység-vizsgálatok is mutatják. IRODALOM [1] Civin V.: Kiotó. Nemzetközi megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésérôl. MVM Közlemények, 1998/4. 12–15. p.

A T O M E N E R G I A

35

Az atomerômûvi villamosenergia-termelés versenyképessége a környezeti hatások szempontjából Ma a Földön a villamos energia 16-18 százalékát atomerômûvekben állítják elô. 1998 végén 31 országban 424 atomerômûvi blokk mûködött 348,8 GW nettó villamos teljesítôképességgel. 35 további blokk építése zajlik 26,3 GW újabb teljesítôképesség létrehozásával. [1] Szerte a világon többszintû vita zajlik a nukleáris energetika jövôjérôl. Vannak országok (pl. Ausztria, Olaszország, Spanyolország), ahol politikai döntés született új atomerômûvek építésének tilalmáról, máshol a mûködô atomerômûvek elôrehozott bezárása van napirenden (pl. Svédország). Vannak olyan országok is (pl. Japán, Kína), melyekben állami döntést hoztak a nukleáris energetika fejlesztésérôl, máshol ez a kérdés nem politikai, hanem tisztán piaci (pl. USA). RÓSA GÉZA, DR. VÁMOS GÁBOR, MOLNÁR LÁSZLÓ Magyarországon a Paksi Atomerômû Rt. liárd forintot fizetett be a Központi Nukleá- tást kiváltó gázok emissziójának csökkentémeglévô négy blokkja biztonságosan mû- ris Pénzügyi Alapba. Ez a teljes önköltség sét igényli. A globális felmelegedés fokozza az óceánok párolgását, a nagyobb párolgás ködik. Újabb egységek építésének deklarált kb. 13%-a. Az atomerômûvek tehát a termelési költ- intenzívebb esôzésekkel jár, szaporodnak az politikai akadálya nincs, de az atomtörvényben elôírt parlamenti, elôzetes elvi hozzájá- ségeik közt szerepeltetik a keletkezô hulla- extrém idôjárási jelenségek (tornádók, szökôárak). E határulás sem született meg. sok költségeit a Álláspontunk szerint egy Globális felmelegedés társadalom viseilyen döntés a következô li, nem a hulladészempontokat kell hogy CO2 A költségeket Radioaktív hulladék kot termelô iparfigyelembe vegye: SO2 a társadalom Savas esô fizeti ágak. – társadalmi elfogaNOx A kén-dioxid, dottság; Kezelés, nitrogén-oxidok – gazdasági indokoltideiglenes kibocsátása a ság; tárolás, végsô elhelyezés csapadék pH-ját – jogszabályi követela savas irányba ményeknek való megfetolja. A savas lelés. esôk fokozzák az A továbbiakban csak épületek, a hidak az atomerômûvi villafémszerkezetémosenergia-termelés nek korrózióját, gazdaságosságának nékárosítják az élôhány kérdésével foglalA költségeket a termelô fizeti világot. Az építkozunk. Ez alapvetô kérmények gyakodés, hiszen elôreláthaEXTERNÁLIS KÖLTSÉGEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEK ribb festése, az tóan veszteséges beru1. ábra A költségtípusok épületek, mûemházást senki nem finanlékek védelme, az szírozna. erdôk pótlása dékok kezelésének szinte összes költségét. mind költséggel jár. A széntüzelésû erômûA jelenlegi helyzet Nem hárítanak másra, különösen nem ké- vek mûködése porkibocsátással jár, az olajA nukleáris kárfelelôsségi biztosítás költsé- sôbbi generációkra költségeket (itt most a tüzelésû erômûvek kéményein keresztül el gein túl a legtöbb atomerômû önköltsé- nukleáris balesetek kérdését nem érintet- nem égett olajszármazékok, nehézfémek gében – már a paksiéban is – szerepel egy tük, de érdemes utalni arra, hogy egy eset- kerülnek a légtérbe. Az ilyen erômûvek körolyan alapba történô befizetés, amely alap leges nukleáris baleset okozta kár megtérí- nyékén kimutathatóan magasabb a gyeraz atomerômû mûködése után felmerülô tésére szolgál a nukleáris kárfelelôsségi biz- mekkori asztma, a különféle légúti megbeköltségek fedezetéül szolgál. Ez az alap fe- tosítás). Más a helyzet azoknál az erômûtí- tegedés. Az ápolás, a táppénzen töltött idô dezi a leszerelés költségeit, valamint a ra- pusoknál, ahol a keletkezô hulladékok jelen- miatt kiesô termelés mind költséggel jár. Ezek a költségek sem szerepelnek a szenydioaktív hulladékok végleges elhelyezésé- tôs része a légkörbe távozik. A CO2-kibocsátások hosszú idejû hatásai nyezô iparágak költségei között. nek, a kiégett kazetták átmeneti és végleges Az elôzôekben tárgyalt externális költsétárolásának költségeit. A Paksi Atomerômû ma már aligha vitathatóak. A globális felRt. 1998-ban 7,4 milliárd, 1999-ben 9,2 mil- melegedés csökkentése az ún. üvegházha- gek meghatározása nem könnyû. Az EuróA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

36

A T O M E N E R G I A elônyösebb pozícióba kerüljenek. Mivel az atomerômûvek CO2-emissziója közel nulla, egy ilyen megoldás javítja az atomerômûvek versenyképességét.

Szélerômû Háztetôn napenergia hasznosítása

Környezetterhelési díj bevezetésével

Atomerômû Gáztüzelésû kombinált cikl. erômû

Az ilyen elképzelés elsôsorban a korszerûsítést szolgálná. A jelentôs szennyezôanyagkibocsátók környezetterhelési díjat fizetnének, de annak nagy részét visszaigényelhetnék a kibocsátások csökkentését szolgáló beruházásaikra. Mivel a CO2-kibocsátás egy adott technológia esetén érdemben nem csökkenthetô, ez a díj erre a kibocsátásra nem vonatkozna. A sugárvédelmi kutatások viszonylag elôrehaladottak, így az atomerômûvek radioaktív kibocsátásai hatására kialakuló lakossági többletdózisok kockázata kalkulálható.

Gázturbinás erômû Lignittüzelésû erômû Szénerômû 0

2

4

6

8

10

12

pf/kWh

2. ábra Az externális költségek különbözô erômûtípusok átlagára [3]

pai Unióban elvégzett elemzések elsô nagy összefoglalója (ExternE-95) négy ország különbözô erômûtípusaira határozta meg ôket. Szénerômûvek esetében a lakosság egészségkárosodása 1,0–5,0 centeuro/kWh, a globális felmelegedés következményei szintén 1,0–5,0, a környezet károsodása 0,05–2,0 centeuro/kWh közti értéknek adódott, összesítésben 2–10 centeuro/kWh externális költséget kalkuláltak. Az 1999-ben közzétett jelentés (ExternE-99) már 15 ország adatain alapult. Az alaposabb felmérés, a bôvülô ismeretek tükrözôdnek az eredményekben (ld. 2. ábra). Egy másik megbontást az externális költségekre a 3. ábra mutat.

1,2

14

Relatív egység

1

0,8

0,6

0,4

0,2

Hogyan lehet az externális költségeket figyelembe venni?

0

Energiaadó bevezetésével Több országban komolyan mérlegelik egy energiaadó (ökoadó) bevezetését. Ennek az a nagy hátránya, hogy a különbözô villamosenergia-termelési módok közt nem tesz különbséget, ezért egyformán terhelné a szélerômûben, atomerômûben, korszerû vagy elavult szénerômûben elôállított villamos energiát. Nem ösztönözne a korszerûsítésre, nem szolgálná a megelôzést, egyes esetekben igazságtalan lenne. Olyan lenne, mintha a túlzott ginfogyasztás ellen a tonikra kivetett adóval küzdenénk. Ez a megoldás az atomerômûvek szempontjából diszkriminatív. [2]

Régi szénerômû Sugárzás

Új szénerômû

Gázerômû

Globális felmelegedés

Atomerômû

Légszennyezés

3. ábra Az externális költségek [2]

10

8 2010-es önköltség 6

PROFIT

4 Jelenlegi önköltség 2

Szénadó (szénfillérek) bevezetésével Minden tonna elégetett szén növeli az atmoszféra CO2-terhelését. A ma kibocsátott CO2-molekula évtizedek múlva is hatást gyakorolhat a Föld klímájára. Indokolt a CO2-emisszió ellen közgazdasági eszközökkel is küzdeni, olyan gazdasági feltételeket teremteni, hogy az alternatív megoldások A

M A G Y A R

V I L L A M O S

0 Új szénerômû

Új gázturbinás erômû

Új atomerômû

Meglévô atomerômû

Új szélerômû

Új biomasszaerômû

5. ábra A kiotói egyezmény követelményei figyelembevételével épült erômûvek önköltsége. (A US DOE elôrejelzése szerint 2010-ben a CO2-emisszió jogának piaci ára 200 euro/t lesz.) [5]

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

A T O M E N E R G I A

37 különbözô erômûvek környezeti hatásai leginkább az externális költségek fejezik ki. Ezek meghatározása ugyan nagy bizonytalanságokkal terhelt, mégis ma a leginkább megalapozott, szakmailag a leginkább politikafüggetlen. Az atomerômûvek nem oldják meg a globális felmelegedés, a légszennyezés összes problémáját, de használatuk, új atomerômûvi blokkok építése hozzájárul problémák csökkentéséhez. Teszik ezt úgy, hogy közben gazdaságilag is versenyképesek lehetnek. A társadalom a belátható jövôben nem mondhat le róluk, mint az energiaigények környezetkímélô ellátásának egyik lehetséges megoldásáról.

A hatékonyság mértéke Magas

szénadó

nemzeti kereskedelem a kibocsátási jogokkal

nemzetközi kereskedelem a kibocsátási jogokkal

energiaadó

Alacsony Alacsony

Magas A komplexitás foka

4. ábra Az externális költségek figyelembevételére szolgáló megoldások összahesonlítása [2]

lési díj lenne legközelebb a társadalom szempontjából igazságos megoldáshoz. Több országban keresik a CO2-kibocsátási jogok kereskedelmének lehetôségét. [4]

A különbözô nehézfémek, aeroszolok, el nem égett olajszármazékok egészségi hatásai kevésbé ismertek, ezekre hasonló kockázati tényezôk nem állnak rendelkezésre. Az azonos kockázatot jelentô kibocsátások azonos díjjal való értékeléséhez kevés a tudományos alap. Ez a megoldás a tudományos alapok hiánya miatt bizonytalan, ugyanakkor megítélésünk szerint az externális költségekkel arányos környezetterhe-

Összefoglalás Az atomerômûvek mûködését, versenyképességét nagymértékben befolyásolhatják politikai döntések. Megítélésünk szerint a

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

IRODALOM [1] IAEA Bulletin Vol. 41 Nr. 1. 1999. [2] Mike Low: The Future and Competitiveness of Nuclear Power. Workshop on the Competitiveness of Nuclear Energy, Brussels, 27 April 1999 [3] Dr. Otto Majewsky: The Competitive Strength of Nuclear Energy in Germany. Workshop on the Competitiveness of Nuclear Energy, Brussels, 27 April 1999 [4] Swedish Power Association: Climate Certificates, 1998 [5] S. Sandklef: Speech presented in the Workshop on the Competitiveness of Nuclear Energy, Brussels, 27 April 1999


2 0 0 0 / 1

38


Az MVM Rt. a környezetért A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ipar meghatározó társaságaként – mint alapvetô értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentôségét. Tevékenységének minden területén kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. CIVIN VILMOS, DR. KASZÁNÉ TAKÁCS ÉVA, SZABÓ JÁNOS A Magyar Villamos Mûvek Rt. a villamosenergia-ipar – egyelôre egyedüli – nagykereskedôje, az Országos Villamos Teherelosztó útján gazdaságos (legkisebb költségû) villamosenergia-ellátást biztosít, tulajdonosa a nagyfeszültségû alaphálózatnak, amelyen szállítói tevékenységet végez, és tulajdonosa több, a hazai villamosenergia-termelés szempontjából meghatározó erômûnek. Utóbbiak közül a legfontosabb a hazai villamosenergiatermelés csaknem A természet és a távvezeték 40%-át adó Paksi Atomerômû Rt. Az MVM-csoport része a széntü- pontosan annyi villamos energiát kell terzelésû erômûvekkel és integrált bányákkal melni, szállítani és elosztani, amennyi az is rendelkezô Vértesi Erômû Rt., amelyben iránta felmerülô igény. Az egyes országok villamosenergiaaz MVM Rt. tulajdonrésze alig kevesebb mint 50%, továbbá 100%-os tulajdona a rendszerei általában külön-külön is alkallegújabban épült, ún. szekunder tartalék masak arra, hogy a lakosságot, az ipari és gázturbinák Litéren és Sajószögeden, vala- egyéb fogyasztókat ellássák. Egymással mint a jelenleg épülô, üzembe helyezés összekapcsolódva, szükség esetén, vagy megállapodások alapján egymást kisegítve elôtt álló gázturbinás erômû Lôrinciben. Az MVM Rt. mint villamosenergia-nagy- az ellátás biztonságát tovább javíthatják. kereskedô szerzôdéses kapcsolatban áll az Ehhez a legnagyobb igényhez igazított telországban üzemelô minden jelentôs erô- jesítôképességen kívül olyan tartalékokra is mûvel és a villamos energia elosztását, szükség van, amelyek a karbantartások ideszolgáltatását végzô áramszolgáltató társa- jén, üzemkieséskor helyettesíteni tudják az ságokkal. Magyarországon jelenleg kizáró- éppen nem mûködôképes egységeket. Annak érdekében, hogy a fogyasztók állag az MVM Rt. jogosult villamos energiát tal a villamos energiáért fizetendô árak a lekülföldre eladni és onnan vásárolni. hetô legkisebbek lehessenek, a különbözô költséggel termelô erômûvek közül mindig A fenntartható fejlôdés azokat kell igénybe venni, amelyek a legolA villamos energia mint a legszélesebb kör- csóbbak. Ezen elv figyelembevételével kell ben felhasználható tiszta, vezetékes energia a termelést rövid és hosszabb idôtartamra, a modern társadalom életében alapvetô je- az új fejlesztéseket, a hálózati beruházásolentôségû, és nem helyettesíthetô. Sajátsá- kat és az elosztórendszereket is tervezni. A legkisebb költség elve hatja át tehát a gos, mert gazdaságosan és nagy mennyiségben nem tárolható energiafajta, ezért villamosenergia-rendszerek üzemeltetéséannak érdekében, hogy a fogyasztók ellátá- nek, fenntartásának és fejlesztésének szinte sa a lehetô legmagasabb szinten valósuljon minden pillanatát. Ám a legkisebb költség meg, elméletileg minden idôpillanatban elvét nem abszolút értelemben, hanem A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

mindig a meglévô jogszabályi feltételek és szerzôdéses kötelezettségek által képviselt korlátok figyelembevételével kell értelmezni. Ezek között az egyik legfontosabb csoport a környezetvédelmi jogszabályok köre. A környezetvédelmi jogszabályok betartása, az energiatakarékosság és a fenntartható fejlôdés elveinek érvényesítése társaságunknál magától értetôdô. Túl ezen, folyamatosan figyelemmel kísérjük a jogszabályalkotási folyamatokat mind itthon, mind pedig az Európai Unióban. Kapcsolataink révén részt is veszünk a jogszabályok kialakításában és igyekszünk elébe menni a társaságunkkal, az MVM-csoporttal szemben a jövôben támasztandó követelményeknek. Beruházásaink elôkészítése során, szerzôdéses kapcsolatainkban kiemelten kezeljük a környezetvédelmi szempontokat. Az engedélyeztetési eljárások során is keressük a kapcsolatokat a hatóságokkal, a környezetvédôk csoportjaival, a lakosság képviselôivel, hogy minél közelebbrôl ismerhessük meg igényeiket, valamint hogy minél pontosabban ismertethessük céljainkat, elképzeléseinket.

A társaságcsoport környezetvédelmi felülvizsgálata 1995–96-ban került sor az MVM-csoport társaságainak környezetvédelmi felülvizsgálatára, (teljesítményértékelésére1, auditálására). Erre az akkori privatizáció adott okot. A felülvizsgálat – azon túl, hogy a potenciá1 Az 1995. évi LIII. sz. törvény (a környezet védelmérôl) teljesítményértékelésnek nevezi azt a felülvizsgálatot, amelyet az érintett saját kezdeményezésre és nem hatósági felszólítás alapján végez vagy végeztet.

K Ö R N Y E Z E T Ü N K É R T kármentesítést. Hévízen 1998-ban befejezôdött a talaj és a talajvíz megtisztítása, az új telepítésû transzformátorok zárt alappal létesültek, ami megakadályozza az esetlegesen elfolyó olaj talajba jutását. 1999-ben kezdôdött a zuglói alállomáson a környezetvédelmi kárelhárítás, amely várhatóan 2001-ben fejezôdik be. Elôkészítés alatt áll számos más alállomás kárelhárítása, 2000-ben kezdjük a sajószögedi alállomáson a talaj és a talajvíz tisztítását. A transzformátorok teljes tömörsége (az olajfolyások tökéletes kizárása) sajnos ritkán biztosítható. Ezért a transzformátorok felújításakor elôre rögzített tervek szerint zárttá tesszük a transzformátoralapokat. Így az esetlegesen lecsepegô, vagy a csapadékvízzel elsodort olaj a kármentôbe kerül, ahonnan biztonságosan eltávolítható és ártalmatlanítható, nem szennyezi a környezetet. Új transzformátor csakis zárt alappal létesülhet. Az alapok felújítását a feltárt károk súlyosságának, kockázatának és az üzemvitel (villamosenergia-szállítás) feltételeinek alapulvételével tervezzük. Egyre több telephelyen létesülnek az olajszivárgást jelzô, ún. talajvízfigyelô kutak. Az MVM Rt. tulajdonában lévô, összesen mintegy 640 db transzformátor és feszültségszabályozó berendezés közül eddig öszszesen a 28 legnagyobbat láttuk el zárt kármentôvel. Ez utóbbi berendezések együttes olajtöltete kb. 1/3-a (1360 t) az összes berendezésben lévô csaknem 4000 tonna transzformátorolajnak. Az összes berendezés teljesítmény- és feszültségszint szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja. Az alaphálózati környezetvédelmi program végrehajtása az üzemvitel követelményeinek figyelembevételével és a fejlesztési

lis befektetôk tájékoztatására szolgált – számos környezetvédelmi tennivalóra derített fényt, amelyekkel kapcsolatban intézkedési terveket készítettünk. A felülvizsgálati dokumentációkat az illetékes környezetvédelmi felügyelôségek bírálták el és határozataikban számos esetben írtak elô – elsôsorban – kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségeket. A korábban az MVM Rt. (rész)tulajdonában volt társaságok régebben keletkezett

1568

13 592

13 170 Nagyfeszültség/nagyfeszültség Középfeszültség/középfeszültség Nagyfeszültség/középfeszültség

1. ábra A hálózati transzformátorok teljesítményének megoszlása feszültségszint szerint (MVA) környezeti kárainak elhárítási kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó szabályokat a privatizációs szerzôdések és az ebben a témában kötött újabb megállapodások rögzítik. Ezeket társaságunk – az állam (ÁPV Rt.) nevében is – teljesíti, egyúttal szakmai szempontból is figyelemmel kíséri a kárelhárítások lebonyolítását. Kapcsolataink a cégekkel, a hatóságokkal kifogástalanok.

39

A litéri alállomás programokkal összehangoltan folyik. Befejezése után – kb. 6-8 éven belül – megszûnnek a jelenleg még elvétve elôforduló talajés talajvízszennyezések. Az alaphálózati távvezetékekkel kapcsolatban készült környezetvédelmi felmérés szerint azok tervezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel a környezet- és természetvédelmi elôírásoknak. A gondos tervezés eredményeképpen alig néhány vezetékszakasz érinti a természetvédelmi területeket. A vezetékek menti védôövezetek kialakítása megakadályozza az esetleges negatív hatásokat, és biztosítja a rendszeres felügyeletet. Említésre érdemesek azok a mû-

Az alaphálózati környezetvédelmi program

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet legértékesebb láperdeit elkerüli a 400 kV-os távvezeték

Az alaphálózaton végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során több alállomáson tártak fel talaj- és talajvízszennyezést. A régebben létesített transzformátorokból üzem közben elcsepegô olaj ugyanis a talajba és azon átszivárogva a talajvízbe juthat, ahol még akkor is jelentôs károkat okozhat, ha mennyisége viszonylag csekély. Az illetékes környezetvédelmi felügyelôségek határozatait követve egyre több alállomáson kezdtük meg, sôt fejeztük be a

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

40


vi, a vezetékoszlopokra felhelyezett élôhelyek, amelyek számos védett madárfaj életvitelét segítik, túlélését lehetôvé teszik. A közeljövôben újabb mûfészkek kihelyezését tervezzük a Duna–Dráva, a Duna–Ipoly és a Kôrös–Maros Nemzeti Parkok területén lévô oszlopokra. A környezetvédelmi teljesítményértékelés természetvédelmi fejezete részletesen tárgyalja a távvezetékek elektromágneses hatásával kapcsolatos kérdéseket. Az irodalomkutatáson és hazai vizsgálatokon alapuló következtetések szerint a távvezetékek alatt mérhetô elektromos és mágneses terek nem okoznak kimutatható, bizonyítható biológiai hatást az élôvilág egyedeiben. A védôtávolságon kívül a közvetett hatások is elhanyagolhatóak.

Erômûveink környezete A Paksi Atomerômû Rt. Az atomerômûvek a környezetvédelmet illetôen számos elônnyel rendelkeznek. A termeléshez nincs szükségük a csak korlátozottan rendelkezésre álló fosszilis tüzelôanyagokra, nem keletkezik salak és pernye, nem bocsátanak ki kén-, nitrogén- és széndioxidot, olyan füstgázokat, amelyek a környezet savasodásáért, a globális felmelegedésért felelôsek. Az atomerômû jelenléte és mûködése miatti kockázat a gondos tervezésnek, elôkészítésnek és a szigorú biztonsági követelményeknek megfelelôen csekély, elhanyagolható, de nem zérus. Annak érdekében, hogy a kockázatok tovább csökkenjenek, a Paksi Atomerômû Rt. vezetôi, munkatársai és számos külsô intézmény vesz részt az ún. biztonságnövelô programban. A program alapvetô célja, hogy az erômû üzembe helyezése utáni idôszakban elért mûszaki fejlesztési, kutatási eredményeket mielôbb a gyakorlatban alkalmazzák és a

A Paksi Atomerômû köré telepített védô erdôsáv biztonság, a kockázatcsökkentés szolgálatába állítsák. Üzembe helyezése óta a Paksi Atomerômû folyamatosan és biztonságosan üzemel. Kihasználtságát tekintve a világ több mint négyszáz blokkja közül mind a négy egysége az elsô huszonöt között foglal helyet. Az atomerômûvi környezetvédelmi feladatok – a hagyományos erômûvekéin túl – a nukleáris környezeti hatások kockázatának csökkentésére, a radioaktív kibocsátások mérséklésére, valamint a hulladékok mennyiségének visszaszorítására és biztonságos elhelyezésére összpontosulnak. Radioaktív anyagok kibocsátása az atomerômûbôl távozó gázokkal (levegôvel) és a hulladékvizekkel lehetséges. A kibocsátások ellenôrzése folyamatosan mûködô mûszerek-

1. táblázat A Paksi Atomerômû 1998. évi folyékony és légnemû kibocsátásainak összefoglaló adatai és a nyomottvizes atomerômûvek összehasonlító adatai2

Radionuklidok

Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek Stroncium-90 Trícium Légnemû kibocsátások Nemesgázok Aeroszolok Stroncium izotópok Radiojódok Trícium Radiokarbon

A

M A G Y A R

Kibocsátás GBq/(GW,év)

A hatósági korlát százalékában

Hasonló atomerômûvek jellemzô adatai GBq/(GW,év)

5,6.10-1

6,0

2,0.101

5,7.10-3 1,3.104

6,1 66,0

2,2.104

3,8.104 1,8.10-1 5,2.10-4 1,5.10-1 3,1.103 5,1.102

0,5 <0,1 2,2 <0,1 nincs korlát nincs korlát

2,0.10-1 nincs adat 3,0.10-1 2,2.103 2,2.102

V I L L A M O S

M Û V E K


kel történik. A mérési eredmények alapján az atomerômû teljes eddigi élettartamát tekintve megállapítható, hogy nemcsak a kibocsátások mértékét, de a változások irányát tekintve sincs ok az aggodalomra. Ezt a nemzetközi ellenôrzô szervezetek (elsôsorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, NAÜ) többszörösen megerôsítették. Az atomerômû rendszeresen tájékoztatja a hatóságokat és a lakosság képviselôit is az üzemvitel esetleges problémáiról még abban az esetben is, ha az adott „esemény” a NAÜ szabályai szerint nem jelentésköteles. A radioaktív kibocsátások mértékét általában a megengedett mérték, az ún. hatósági korlát százalékában szokás megadni. Az erômû elsô egysége üzemének kezdetétôl (1983) ezek az értékek a légnemû szennyezôk (nemesgázok, radioaktív porok, ún. aeroszolok, a radiojód-izotópok és a stroncium-izotópok) esetében a hatósági korlát 0,1%-a és 7%-a között változtak. A folyékony szennyezôk esetében sem jelentkezett mindeddig a hatósági korlátot megközelítô kibocsátás. A kibocsátásértékek megállják a helyüket nemzetközi összehasonlításban is (1. táblázat). Az atomerômû üzeme során szükségképpen radioaktív hulladékok is keletkeznek. Ezek biztonságos gyûjtése, kezelése és átmeneti tárolása az erômû feladata. A végleges elhelyezéssel kapcsolatos feladatokat 1998 júniusától a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Közhasznú Társaság (RHK Kht.) végzi. A folyékony hulladékok jelentôs részét az erômûben besûrítik, csökkentik a tárolandó hulladék térfogatát. Külön kezelik és tárolják az elhasználódott primer köri ioncserélô 2 Forrás: UNSCEAR, Exposures from Man-made Sources of Radiation, 1993, 1997. (A PA Rt. Sugárvédelmi jelentése, 1997)

2 0 0 0 / 1

K Ö R N Y E Z E T Ü N K É R T gyantákat, valamint az oldószereket és a szennyezetté vált technológiai bórsavoldatokat. Ezek tisztítására (az igen kis szemcseméretû, radioaktív, szilárd szennyezôk elválasztására) speciális szûrôberendezés szolgál. 1998 végéig az erômûben kb. 3200 m3 folyékony hulladék keletkezett, amelynek mintegy 1%-a az ioncserélô gyanta. A szilárd hulladékok részint a karbantartások során (szerelvények, szigetelések, fémforgács, szerszámok, törlôrongyok, szûrôbetétek stb.) keletkeznek és ide sorolják az elhasznált védôfelszereléseket is (kesztyûk, kötények, cipôvédôk stb.). A szilárd radioaktív hulladékokat válogatás és tömörítés után – miközben a tömörítéssel a hulladéktérfogat kb. a harmadára-negyedére csökken – és hordókban tárolják. Az ún. kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok egy részét – összesen kb. 1600 m3-nyit – 1996-ig a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telepen helyezték el. Azóta itt a további elhelyezési lehetôség megszûnt, és jelenleg az RHK Kht. foglalkozik a telephelykutatással. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok a reaktorokból szükségképpen kivett tárgyak, amelyek felületi aktivitása meghaladja a határértéket (10 mGy/h). A szilárd hulladékok átmeneti tárolására az erômû ellenôrzött zónájában, a tárolókutakban van lehetôség. 1998-ban, azaz mintegy 15 év üzem után e tárolókapacitásoknak több mint fele még rendelkezésre állt. A kiégett fûtôelemeket a reaktorból történt kivétel után az ún. pihentetô medencékben évekig tárolják, majd aktivitásuk és a remanens hôfejlôdés kellô csökkenése után válnak – rendkívül szigorú biztonsági intézkedések foganatosítása mellett – szállíthatóvá. A fûtôelemeket korábban a Szovjetunióba, ill. Oroszországba szállították ki. A kilencvenes éveket követôen a kiszállítás lehetôségei és feltételei lényegesen megváltoztak, ezért szükségessé vált a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) megépítése az erômû területén. A KKÁTban – folyamatos bôvítés mellett – biztosítható az erômû kiégett fûtôelemeinek elhelyezése és 50 éves idôtartamú átmeneti tárolása. A KKÁT mûködtetése, további bôvítése, valamint a végleges tároló létesítésének elôkészítése, s majdani megvalósítása ugyancsak az RHK Kht. feladata. Az atomerômû hagyományos környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban az 1996–97-es felülvizsgálat csupán jelentéktelen hiányosságokat tárt fel. Ezt a tényt az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelôség is megerôsítette. Az üzemi melegvíz-csatornába kibocsátott hulladékvizek zömét a vízlágyítói kibocsátások (120–200 ezer m3 /a) jelentik, amelyek pH-ja 10 felett alakul, de a Dunába jutva semmiféle túlterhelést nem okoznak. A további, esetlegesen vegyszerekkel szennyezôdött

41

A gólyák szívesen használják a telepített gólyafészkeket

A hagyományos erômûvek

vizeket a kibocsátás elôtt tárolják és ellenôrzött körülmények között, az egyedi engedélyben foglaltaknak megfelelôen bocsátják a melegvíz-csatornába. A hatóság a csatorna vízminôségét rendszeresen ellenôrzi. Az erômû rendszeresen ellenôrzi a területe alatt lévô talajvíz minôségét. A közelmúltban két transzformátor környezetében hajtottak végre részleges talajcserét, ill. biológiai tisztítást, kisebb olajelfolyások következményeinek elhárítására. A biztonsági dízel-generátorok (áramfejlesztôk) évente egyenként legfeljebb 20 órát üzemelnek. Légköri kibocsátásaik nem jelentenek környezetterhelést.

Hagyományos erômûvek a szén-, az olaj- és a gáztüzelésû erômûvek. A szén fogalomkörébe tartozik a lignit is, de nem értjük ide a fa- és biomassza tüzelésû, és az ún. megújuló energiahordozókkal (energiaforrásokkal) üzemeltetett erômûveket (nap-, szél-, víz, geotermikus, árapály stb. erômûvek) és a tüzelôanyag- (üzemanyag-) cellákkal villamosságot elôállító berendezéseket sem. Nem tartoznak ide a nukleáris erômûvek sem. Hogy egy országban az egyes erômûfajták milyen részarányt képviselnek, az nagyrészt az ország adottságaitól és lehetôségeitôl függ. Svájcban, Norvégiában és Ausztriában pl. kiemelkedôen nagy a vízerômûvi termelés részaránya, míg ez az energiafajta Magyarországon és Hollandiában nem jön számításba. Angliában a széntüzelés dominál, Franciaországban ezzel szemben a világon a legnagyobb az atomerômûvek szerepe. A hazai, ún. közcélú erômûveket a 2. táblázatban mutatjuk be, kiemelve a tüzelôanyagokat és az 1998. évi légszennyezôanyag-kibocsátásokat. A „további” erômûvek között szerepelnek a korábban az áramszolgáltató társaságok tulajdonában lévô erômûvek és az MVM Rt. saját gázturbinás erômûvei is. A hagyományos erômûvek alapvetô és legfontosabb bemenô áramait a tüzelôanyagok adják. A felhasználók számára hasznos, új értéket jelentô termékek: a villamos energia és a távhô. A további „termékek”-et kibocsátásoknak (emisszióknak) nevezzük. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a villamosenergia-iparban a környezetre káros anyag- és energiaáramok a termelésre jellemzôek. A szállításban (alap- és elosztóhálózat) és a felhasználásban a környezetszennyezés minimális – a villany nagyon tiszta energia.

2. táblázat A közcélú erômûvekben felhasznált tüzelôanyagok és légszennyezôanyagkibocsátások 1998-ban Kéndioxid- Nitrogén-oxid- Szilárdanyag- Széndioxidkibocsátás kibocsátás kibocsátás kibocsátás ezer t/év ezer t/év ezer t/év millió t/év

Erômû

Tüzelôanyag

Bakonyi Erômû Rt.

barnaszén

21,9

2,6

0,5

1,4

Budapesti Erômû Rt.

olaj + gáz

2,8

2,5

0,1

1,0

Dunamenti Erômû Rt.

olaj + gáz

45,5

11,6

2,3

4,9

Mátrai Erômû Rt.

lignit

147,0

4,7

5,1

6,1

Pécsi Erômû Rt.

kôszén

31,5

2,9

1,4

1,0

AES Tisza Erômû Kft.3

olaj+gáz+

82,7

8,3

9,6

4,2

132,1

6,7

6,1

2,9

5,3

1,0

0,1

0,5

468,8

40,3

25,1

22,0

+barnaszén Vértesi Erômû Rt.

barnaszén

További erômûvek

olaj + gáz

Erômûvek összesen 3 A Borsodi Energetikai Kft.-vel együtt

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

42


LEVEGÔ Kôszén Barnaszén Szenek Lignit

Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szén-dioxid Por Vízgôz

Ülepedés (csapadék)

Import szén Fûtôolaj

Oldódás

VÍZ

Tüzelôanyagok

Hô Olajok Sók

Földgáz

TALAJ Salak, pernye Olaj

Levegô Víz Egyéb

Villamo

s energia

Villamos hálózat

Hagyományos erômû

Fogyasztó

Távhô

2. ábra A hagyományos erômû és környezete

A 2. ábrán csak a legfontosabb tüzelôanyagokat tüntettük fel, de megkülönböztettük az import szenet a hazai szénfajtáktól, mert az importálható szenek sokkal jobb minôségûek mind fûtôértékük, mind kéntartalmuk szempontjából. Az égéshez szükséges levegôn és a hûtôvízen kívül természetesen más anyagokra is szükség van az erômûben, amelyek közül a kenôanyagokat, a vízkezelésben használatos vegyszereket (sósav, nátronlúg, mészhidrát), a füstgáz-kéntelenítés segédanyagait (mészkô), a nitrogénoxid-kibocsátás csökkentésére használt ammóniát, katalizátorokat, a víz–gôz körfolyamat kondicionáló, korróziógátló anyagait (pl. hidrazin) említhetjük. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fôképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szén-dioxid, a szilárd anyagok és a vízgôz. A kéndioxid-kibocsátás mind az olaj-, mind a széntüzelésû erômûvekre jellemzô. Leválasztás vagy megfelelô tüzelési mód (fluid, hibrid fluid, mint a Bakonyi Erômû Rt. Ajkai Erômûvében) alkalmazása nélkül a kibocsátott kén-dioxid mennyisége a felhasznált tüzelôanyag mennyiségétôl és kéntartalmától függ. A hazai szenek kéntartalma viszonylag magas, átlagosan kb. 2%, fûtôértékük pedig kb. 10 MJ/kg. Ennek megfelelôen a kazánba minden kg szénnel 20 g ként is beviszünk. A legnagyobb hazai széntüzelésû erômûvekben a kiadott villamos

energia egységnyi mennyiségére vetített kéndioxid-kibocsátás 38 és 44 g/kWh között alakul. Kapcsolt termeléssel ez az érték 2527 g/kWh-ra csökken (pl. Pécsi Erômû). Öszszehasonlítva ezen értékeket egy jó minôségû (25 MJ/kg fûtôérték), kis kéntartalmú (0,5%) import szénnel üzemeltett erômû kibocsátásával, még akkor is több mint egy nagyságrend különbség adódik, ha eltekintünk az egyébként (Európa nyugati felén csaknem mindenütt) kötelezô füstgáz-kéntelenítés hatásától. Az Európai Unió irányelvei és a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet a nagy tüzelôberendezésekre legfeljebb 400 mg/m3 kéndioxidkoncentrációt engednek meg, ezért füstgázkéntelenítésre csaknem minden esetben szükség van. Olajtüzelésnél a helyzet csak annyiban kedvezôbb, hogy a fûtôolajok fûtôértéke 40-41 MJ/kg, azaz egységnyi bevitt

Ezer t/év 700 600 500 400 300 200 100 0 1980

4 A jegyzôkönyv értelmében Magyarországnak 30%kal kellett csökkentenie SO2-kibocsátását az 1980. bázisévhez viszonyítva 1993-ig. 1980-ban az iparág kéndioxid-kibocsátása kb. 650 ezer tonna volt, amely 1993-ra 425 ezer tonnára csökkent. Az országos kibocsátás évi kb. 1,6 millió tonnáról kevesebb mint a felére esett vissza.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

hôhöz kevesebb kén tartozik. Ahhoz azonban, hogy az uniós irányelveknek megfelelô kibocsátást érjünk el, legfeljebb kb. 0,2% kéntartalmú olajokat lehet felhasználni. A Dunamenti Erômû Rt. és az AES Tisza Erômû Kft. 215 MW-os egységeit (összesen 10 blokk) a közeljövôben átalakítják. Az ún. retrofit után a kazánokban földgázt vagy kis kéntartalmú fûtôolajat tüzelnek. A lignittüzelésû Mátrai Erômû Rt. három kazánjához már épül a füstgáz-kéntelenítô, amely egyedi tervezésû: a SO2 megkötésére szolgáló leválasztó abszorbereket a száraz hûtôtornyok belsejében helyezik el, ezért külön kéményre nem lesz szükség. Az üzembe helyezésre 2000-ben sor kerül. A hazai erômûvek kéndioxid-kibocsátása 1980 óta jelentôsen csökkent. Ez a csökkenés elsôsorban a Paksi Atomerômû üzembe lépésének következménye volt és jelentôsen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a Helsinki Jegyzôkönyv szerinti kötelezettségét.4 Növekedett viszont az utóbbi években az erômûvi kéndioxid-kibocsátás részaránya az országos kibocsátásban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot. A hazai villamosenergia-termelés ugyanis növekedett (bár 1993–94-ig csökkent a fogyasztás, de csökkent a villamosenergia-import is), ugyanakkor az ipar más területeinek visszaszorulása a más forrásból származó kibocsátások csökkenését is eredményezte. Az erômûvi nitrogénoxid-kibocsátás alig változott az elmúlt évtizedben és évi 40 ezer tonna körül alakul. Itt a közlekedés (szállítás) dominanciája a jellemzô. Rendkívül jelentôs csökkenés mutatkozott viszont a nyolcvanas években az erômûvi porkibocsátásban, amely 230 ezer tonnáról 20 ezer tonnára mérséklôdött. Az erômûvi kibocsátások a 3. ábrán láthatók. Mindenféleképpen meg kell említenünk a hagyományos erômûvek széndioxid-kibocsátását. A globális éghajlatváltozást okozó anyagok kibocsátásának csökkentése napjainkban kényszerítô szükségszerûség. Az üvegházhatással foglalkozó tanulmányok, a

1982

Szilárd anyag

1984

1986

1988

Kén-dioxid

1990

1992

Nitrogén-oxid

3. ábra A hazai erômûvek légszennyezôanyag-kibocsátásai 1980–1998 között

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

1994

1996

1998

K Ö R N Y E Z E T Ü N K É R T nemzetközi megállapodások és egyezmények (Kiotó) sürgetik a hathatós beavatkozásokat. Az egyik kézzelfogható, valóságos lehetôség a villamosenergia-termelési és felhasználási hatásfok, hatékonyság javítása. Ebben Magyarországnak jelentôs tartalékai vannak. Az erômûvi zagytér a széntüzelésû erômûvek csaknem mindegyikének velejárója. A fejlettebb országokban a jó minôségû, felhasználható pernye teljes mennyiségét újrahasznosítják, ez hazánkban (még) nem járható út. Nem bizonyult megfelelônek a salak és pernye visszatömedékelése a felhagyott bányagödrökbe részben a túlzott szállítási költségek miatt. Magyarországon (szemben pl. az Egyesült Államokkal) a nedves, hidraulikus salak- és pernyeszállítás nyert polgárjogot, ahol a szállítás végpontja a zagytér. A már több éve bevezetett ún. sûrûzagyos technológia környezetvédelmi szempontból is elônyösebb (a zagytér nem porzik, a megszilárdult zagy nyomószilárdsága nagyobb, vízáteresztô képessége kisebb mint korábban és jóval kevesebb szállítóvízre van szükség). Korábban 1 rész pernyéhez 7-10 rész szállítóvízre volt szükség, ma már az 1:1 arány alatt is lehet csôvezetéken pernyét szállítani – innen a sûrûzagy elnevezés. Egy korábbi projekt keretében azt is sikerült (hatóságilag is!) igazolni, hogy a fluidtüzeléskor keletkezô salak és pernye nem minôsül veszélyes hulladéknak. A zagyterek környezeti hatása – sajnos – nem merül ki abban, hogy rontja a tájképet, mintegy sebként mutatkozik a természet arcán. A pernyébôl a szállítóvízbe oldódó különféle anyagok oldat formájában a talajba, a talajvízbe juthatnak, és akár élôvizeket is szennyezhetnek. Ebbôl adódóan a zagyterek létesítése elôtt a lerakandó hulladékot minôsíttetni kell és környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A felhagyott, tovább már nem használt zagytereket tulajdonosaik növényzettel telepítik be, rekultiválják. A villamosenergia-ipar az ország legnagyobb vízfelhasználója. Az évi mintegy 4 milliárd köbméternyi frissvíz-felhasználásnak kb. 97%-a kizárólag hûtési célokat szolgál és a befogadókba „csak” hôvel szenynyezve (kb. 8-10 °C-kal magasabb hômérsékleten) jut vissza. Az erômûvi vízhasználat fennmaradó részének legnagyobb hányadát a salak–pernye szállítóvizek adják, évi mintegy 40 millió m3-rel.5 A zagytereken forgatott víz mennyisége ennél lényegesen nagyobb, mert a megfelelôen üzemeltetett lerakók esetében a szállítóvíz jelentôs részét a zagy leülepedése után visszaforgatják, ismételten felhasználják. Az említett vízmennyiség az elpárolgó és elszivárgó vizek pótlására szolgál.

Vízminôség- Monitoring 5% védelem 3%

43

Egyéb 4% Füstgázkéntelenítés 40%

Hulladékkezelés és -elhelyezés 5% Zajvédelem 6%

Elektrosztatikus porleválasztók 7%

Nitrogénoxidkibocsátás csökkentés 30%

4. ábra Egy széntüzelésû, korszerû erômû beruházásának környezetvédelmi költségei

Jelentôs vízhasználati elem a kazánok pótvízellátása. Mivel ebben az esetben igen nagy (csaknem elméleti) tisztaságú vízrôl van szó, az évente felhasznált mintegy 20 millió m3 sótalanított víz elôállítása speciális technológiák alkalmazását teszi szükségessé. Az ehhez szükséges vegyszerekbôl (az ioncserélô gyanták regenerálása során) mintegy tízezer tonna só keletkezik évente. Ez a mennyiség technológiai korszerûsítéssel (ellenáramú regenerálás) és modernebb, vegyszertakarékos technológiákkal (membrántechnika) jelentôsen csökkenthetô. Membrántechnikán (fordított ozmózis) alapuló módszert alkalmaznak immár több éve az Oroszlányi Erômûben több száz tonnával csökkentve ezzel a sókibocsátást. A széntüzelésû erômûvekben az erômûvi hulladékvizek jelentôs részét a pernyeszállításban hasznosítják. Az olajjal szennyezett hulladékvizeket mindenütt olajleválasztókon vezetik át, mielôtt a befogadóba vagy a csatornába vezetnék. Egyre elterjedtebb a hulladékvizek szelektív kezelése, azaz a használt vizeket szennyezettségük, szennyezéseik szerint a lehetôségekhez mérten különválasztják és külön is kezelik, ha ez szükséges. A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek meghatározása nem egyszerû feladat – a hagyományos erômûvekben sem. Évtizedekkel ezelôtt szinte nem is beszélhettünk ilyenféle ráfordításokról. Mára azonban nagyot változott a helyzet. A Mátrai Erômû Rt. füstgáz-kéntelenítôje 2000 után több mint 100 ezer tonnával csökkenti az éves kéndioxid-kibocsátást. A füstgázkéntelenítôk beruházási költsége – fôképp a kereslet szûkülésének következtében – jelentôsen csökkent. A hetvenes évek végén 300 USD/kW körül járt ez az összeg, míg mára 100 USD alá csökkent. 1 kWh villamos

5 Mint említettük, más országokban, ahol a pernyét és a salakot pl. teherautókban szállítják a lerakóba, ilyen célra vizet nem, vagy csak nedvesítési célra (porzáscsökkentés) használnak, relatíve kisebb mennyiségben.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

energiára vetítve egy ilyen berendezés üzemeltetési költsége kb. 1-1,5 Ft-ot tesz ki. Napjainkban egy újonnan létesítendô, széntüzelésû erômû esetében a környezetvédelmi célú beruházások aránya eléri, egyes esetekben meghaladja a 30%-ot. E nagyságrend érthetôbbé válhat a környezetvédelem részterületeit bemutató 4. ábra alapján.

Az MVM Rt. gázturbinás erômûvei A közép-európai rendszeregyesüléshez, az UCTE-hez való csatlakozás egyik fontos feltétele az országos villamosenergia-rendszerben megfelelô kapacitástartalék biztosítása és fenntartása. A tartaléktartás célja, hogy üzemzavar vagy más ok miatt kiesô erômûvi kapacitásokat megfelelô idô alatt pótolni lehessen. Az MVM Rt. az alaphálózat két csomópontjában, a litéri és a sajószögedi alállomás közelében egy-egy 120 MW-os gázturbinát létesített, amelyek 15 perc alatt képesek elérni a teljes teljesítményüket. Ezek a gázturbinák kis kéntartalmú tüzelôolajjal üzemelnek, évente legfeljebb 120 órán át. Az engedélyezés során az MVM szakértôi külsô tanácsadók bevonásával részletesen tájékoztatták a közvéleményt, és az érdekvédô csoportok igényei beépültek a környezetvédelmi engedélybe. Kiemelésre érdemes ezek közül, hogy a Litéri Erômû környezetében rendszeres biomonitoring vizsgálatokat végeztetünk, megállapítandó a gázturbina mûködésének hatását a növényés állatvilág legfontosabb egyedeire. Sajószögeden talajvízfigyelô kutak létesültek, amelyekbôl rendszeres mintavétellel és a vízminták vizsgálatával idejekorán meg lehet állapítani, hogy nem került-e a talajvízbe olaj. Ennek valószínûsége a korszerû K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1


44 és biztonságos tüzelôolaj-lefejtés és -tárolás miatt csekély. Az esetlegesen olajjal szennyezôdô csapadékvizeket mindkét telephelyen külön erre a célra beépített berendezésben tisztítják, mielôtt elvezetnék. A gázturbinák NOx-kibocsátásának csökkentésére – annak ellenére, hogy ezt a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezôvé – vízbefecskendezést alkalmazunk, amely a kibocsátási koncentrációt 150 mg/m3 alatti értékre csökkenti. A nyersvíz kezeléséhez rendkívül korszerû, a fordított ozmózis elvén mûködô vízkezelô berendezés üzemel, amelynek hulladékvizei gyakorlatilag nem okoznak környezetterhelést. Hasonló környezetvédelmi igényességgel létesül a Lôrinci Gázturbinás Erômû, ahol a közeli jövôben egy rendkívül korszerû, 170 MW-os gázturbina üzemel majd. Ez az erômû egy korábbi lignit- majd olajtüzelésû erômû felhagyott telephelyén létesül, amiért a beruházás elôkészítése során a talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezését meg kellett szüntetni és a kialakított hûtôtó minôségjavítása is jelentôs ráfordításokkal járt. A tó vízminôségét rendszeres mintavételekkel vizsgáltatjuk és az esetleges szükséghelyzetekre vízminôség-védelmi kárelhárítási tervet készíttettünk. A közeli lakótelep és üdülôk miatt különleges gondot fordítottunk az erômû zajvédelmére is. A gázturbina légköri szennyezôanyag-kibocsátásai lényegesen kedvezôbbek lesznek, mint amit az elôírások megkövetelnek.

A Vértesi Erômû Rt. Az MVM Rt. jelentôs tulajdonnal rendelkezik a Vértesi Erômû Rt.-ben, a másik meghatározó tulajdonos az ÁPV Rt.; a társaság ebbôl következôen állami tulajdonban van, és az 1995–97-ben végbement privatizáció során az egyetlen pártában maradt társaság. Három telephelye van, mindhárom széntüzelésû, a 235 MW-os Oroszlányi Erômû (négy egység), a 100 MW-os Bánhidai Erômû és a Tatabányai Fûtôerômû. Ez utóbbi jelentôs mennyiségû fûtôolajat is tüzel. A társasághoz négy bányaüzem is tartozik. A nyolcvanas évek elsô felében mindhárom erômûvet ellátták elektrosztatikus porleválasztókkal (sôt, ezeket késôbb fel is újították), így a közeli települések porterhelése jelentôsen csökkent. Az erômûvek legnagyobb környezetvédelmi problémája ugyanakkor, hogy a jelenlegi tüzelôanyagminôségek mellett – leválasztó berendezések és technológiák hiányában – nem tudják betartani a kibocsátási határértékeket. A kéndioxid-kibocsátási határérték betartásához az Oroszlányi Erômûben mintegy 7 milliárd forintnyi beruházásra lenne szükség. A tervek elkészültek, sôt, az erômûvi kollektíva kidolgozta a zagytéri porzás csökkentését célzó, ún. sûrûzagyos salak- és pernyeszállítás terveit is. A beruházás megkezdéséhez (a tulajdonviszonyokból adódóan) állami jóváhagyás szükséges. Az illetékes tárca és a kormány képviselôi a részletes konA

M A G Y A R

V I L L A M O S

3. táblázat A Vértesi Erômû Rt. telephelyeinek szennyezôanyag-kibocsátásai 1998-ban (ezer tonna/év) Telephely

Kén-dioxid

Nitrogén-oxidok

Szilárd anyag

22 539

2 076

2 897

711 000

Oroszlány

102 487

4 059

589

1 931 000

Tatabánya

7 091

5 24

2 660

212 000

132 117

6 659

6 146

2 855 000

Bánhida

Összesen

cepciótervek alapján a mûszaki, gazdasági és társadalmi körülmények együttes mérlegelésével a közeljövôben döntenek az Oroszlányi Erômû sorsáról. A Bánhidai Erômû felújítása nem bizonyult gazdaságosnak, ezért a blokk legkésôbb 2004 végén befejezi mûködését. A Tatabányai Fûtôerômû azonban a villamosenergia-termelés mellett jelentôs hôszolgáltatási feladatokat is ellát, ezért a társaság és az önkormányzat együttes erôfeszítéseire van szükség a környezetvédelmi szempontból is megfelelô megoldás megtalálásához.

Kapcsolataink A Magyar Villamos Mûvek Rt. kommunikációs stratégiájának fontos eleme a társaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének megismertetése a közvéleménnyel, a sajtóval, a kormányzati és nem kormányzati szervekkel, üzleti partnereinkkel. Nemzetközi kapcsolatainkban, a nemzetközi szervezetekben való aktív részvételünkkel (EURELECTRIC, Edison Electric Institute stb.) a szakmai tapasztalatok cseréje mellett tájékozódunk a minket érintô fontosabb eseményekrôl és tájékoztatást adunk az MVM csoport által elért eredményekrôl. E kapcsolataink révén veszünk részt a hazai és Európai Uniós jogszabály-alkotási folyamatokban is. Elsô ízben 2000-ben tervezzük az MVM Rt. éves környezetvédelmi jelentésének kiadását és ugyanebben az évben kezdjük meg a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését az ISO 14001 szabvány szerint.

A jövôkép Az iparág szerkezeti és regulációs átalakulása a legkevésbé sem fejezôdött be. Az Európai Unióhoz történô csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez számos olyan jogszabályt kell (még) Magyarországon bevezetni, amelyek lényeges változásokkal járnak együtt. Ezek közül a legfontosabb a 96/92 EC (Az EU egységes belsô villamosenergia-piacának szabályai) direktíva, amely szükségessé teszi a villamosenergia-törvény újjáalakítását is. Tagadhatatlan, hogy az iparág szereplôi (termelôk, szállítók, szolgáltatók) – sokszor meghatározó – befolyással vannak M Û V E K


2 0 0 0 / 1

Szén-dioxid

a természeti környezetre. Az Unió is stratégiai fontosságúnak tekinti a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés szempontjainak integrálását az energiapolitikába. Az új szabályok erôsítik a piaci viszonyokat. Ezáltal önmagukban is elômozdítják az energetikai hatékonyság javítását, az ezt szolgáló mûszaki fejlesztést, a nemzetközi együttmûködés intenzifikálását, a környezetvédelmi költségek beépülését az árakba. A piaci automatizmusok mellett mindazonáltal olyan eszközök alkalmazására is szükség van a környezetvédelem és az energetikai fejlôdés egyidejû szolgálatában, amelyek néha csupán rövidebb távon, máskor viszont teljes általánosságban ellentétes követelményeket fogalmaznak meg az iparág szereplôinek természetes érdekeivel. A különféle (pl. építési, létesítési, mûködési) engedélyekben megfogalmazott feltételek, valamint az önkormányzati és országos jogszabályok hivatottak mintegy kordában tartani a vállalkozások, társaságok profitéhségét, növekedési igényét, valamint érvényesíteni a társadalom közvetlenül nehezen számszerûsíthetô (egészségügyi, oktatási, infrastrukturális és környezetvédelmi) érdekeit. Nevezhetnôk ezeket pl. „külsô” jogszabályoknak, miután a társaság életét kívülrôl szabályozzák. Ma már alakulófélben vannak, mi több, részben kialakultak olyan „belsô” szabályok is, amelyeket a vállalkozók, a társaságok önkéntesen vállalnak. Ez az önkéntesség természetesen nem teljesen önzetlen, mert egyes belsô szabályok bevezetését a piaci hatások is ösztönzik. Ide sorolhatjuk a minôségbiztosítási (minôségirányítási) rendszerek és egyre inkább a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetését és alkalmazását. Az ilyenféle szabályrendszerek sikerének záloga a legfelsôbb vezetés elkötelezettsége. Ha egy társaság vezetése látja és belátja, hogy a környezetvédelem iránti valóságos érzékenység nélkül a cég nem, vagy csupán részben érheti el piaci és egyéb céljait, hogy a „külsô” szabályok betartása nem feltétlenül elegendô a megfelelô piacképességhez, akkor a „belsô” szabályok nagy valószínûséggel segíthetnek. Ha a vezetôk átérzik, nem elég elérni azt, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése miatt nem marasztalják el a társaságot vagy ôket személyesen, ha megfogalmazó-

K Ö R N Y E Z E T Ü N K É R T kell javítani. Ezt szolgálják a környezetközpontú irányítási rendszerek, amelyeket nemzetközi szabványok, elôírások testesítenek meg: az ISO 14000-es sorozat, valamint az Európai Unió EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) elôírása. Az MVM Rt. vezetése e célok alapján döntötte el, hogy – hasonlóan a legnagyobb hazai és az európai villamos társasá-

dik az az igényük is, hogy a jövôben várható szabályok teljesítésére idôben felkészüljön az általuk vezetett társaság, akkor a cég környezetvédelmi teljesítménye példaértékûvé válhat, olyanná, amelyre a vezetés joggal büszke lehet. A környezetvédelmi teljesítmény így elért – és a lehetséges mértékben számszerûsített – színvonalát ezután fenn kell tartani, és folyamatosan tovább

45 gokhoz – hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt döntési rendszerének szerves részét képezô környezetirányítási rendszert alakít ki az ISO 14001 nemzetközi szabvány szerint, és a nem túl távoli jövôben nemzetközileg is tanúsíttatja azt. Stratégiai céljainkat a társaság környezetvédelmi politikájában fogalmaztuk meg.

A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A Magyar Villamos Mûvek Rt. európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság, amely vezetô szerepet tölt be Közép-Európa energetikájában. Fô célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének megtartása biztonságos, jövedelmezô és környezetbarát mûködésével. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplôjeként – mint alapvetô értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentôségét. Tevékenységének minden területén kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezô környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: u eleget tesz a jogszabályokban és más elôírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenôen törek-

szik a jelenlegi és a jövôben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; u egyértelmûen, a lehetôségekhez mérten számszerûsítve meghatározza a társaság stratégiai célkitûzéseibe integrált környe-

zetvédelmi céljait; u új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévôk folyamatos jobbításával egyaránt törekszik az energiataka-

rékosságra, a természeti erôforrások kihasználásának ésszerûsítésére, valamint a környezet terhelésének mérséklésére; u beruházásainak elôkészítése, tervezése és megvalósítása során a legjobb rendelkezésre álló technológiák alkalmazása által

megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; u rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetôségek széles körû biztosításával fokozza munkatársai

szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés iránti elkötelezettségét, gondot fordít arra, hogy munkavállalói folyamatosan bôvítsék környezetvédelmi ismereteiket a jövô felelôsségteljes tervezése és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében; u fokozott erôfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj- és talajvíz-szennyezések felszámolására, az ilyenfajta szennyezé-

sek jövôbeni elkerülésére; u szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érde-

kelt lakossági csoportokkal; u figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; u támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés céljait szolgáló kutatási és fejlesz-

tési munkákat; u környezetvédelmi tevékenységérôl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól a közvéleményt tájékoztatja.

Az MVM Rt. vezetésének meggyôzôdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és – nem utolsósorban – jó hírnevének öregbítéséhez.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

46

M I N Ô S É G

Minôségirányítással a XXI. századba* A századforduló vissza és elôre tekintô késztetése, „a hogyan tovább?” kérdésének differenciált válaszadása túlnô a szokásos tervkészítések keretein. Ez természetesen vonatkozik a minôség- és a szervezetirányítással összefüggô valamennyi tématerületre, így a Magyar Villamos Mûvek Rt. társaságirányítási célkitûzéseire, minôségügyi stratégiájára is. Az optimista jövôkutatók által vizsgált fenntartható fejlôdés értékrendszerében ideálként olyan gyorsan növekvô, innovatív és versenyképes, piacorientált világgazdasági modell szerepel, amely képes a gazdasági növekedés, az ökológiai egyensúly és a társadalmi haladás összhangjának a megteremtésére.

A teljesség igénye nélkül – a vállalati stratégiák kialakításához – néhány általános, de számunkra is fontos irányzatot érdemes áttekinteni és megfontolni. – Globális gazdasági növekedés várható, egyenlôtlen eloszlással az egyes földrajzi régiók között. – A fenntartható fejlôdéshez a környezeti hatékonyságon keresztül vezet az út, amihez csak a megfelelô társadalmi hozzáállás teremtheti meg a kedvezô feltételeket. – Növekszik az innováció és a tudományok szerepe. – Újfajta információs társadalomban kell gondolkodnunk, amely könyörtelenül teljesítményorientált. – A környezettudatos gazdálkodáshoz jó együttmûködésre és állandó párbeszédre van szükség a kormány, a vállalati szféra és a társadalom között. Ami a minôségirányítás, a társaságirányítás, a vezetési hatékonyság fejlôdésének szûkebb körét illeti, itt tendenciaként az Amerikai Termelékenységi és Minôségügyi Központ felmérésére és megállapításaira támaszkodhatunk. NéVEVÔ hány mérlegelésre ajánlható szempont a következô lehet. – A vezetés minôsé1. ábra ge döntôen meghatározISO 9001:2000 za a vállalat politikáját, stratégiáját, a szükséges tevékenységek harmonikus integrációját és az elérhetô üzleti eredményeket. – Sikeres vezetés csak folyamatos fejlesztéssel, innovációval tartható fent. – A vezetés fejlesztése leghatékonyabban speciális teamek formájában valósítható meg. * A Minôségügyi és Biztonsági Osztály munkatársainak összeállítása

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

– Követelmény az állandó tanulás, az önképzés, az üzletgazdasági szféra naprakész ismerete. – A sikeres fejlesztésekhez elengedhetetlen a legfelsô vezetés aktív támogatása és folyamatos felügyelete, visszacsatolása. A fentiekhez hozzátehetjük, hogy felgyorsul a piacok globalizációja, amely gyors és drámai változások azonnali kezelését teszi szükségessé. A piacorientált cégek vezetôinek el kell sajátítani a gyors reagálás képességét az állandóan változó kihívásokra. Mindezek sikeres megvalósítása csak integrált társaságirányítási keretek között

eddig még nem teljes körûen szabályozott folyamatokra (befektetési, portfoliókezelési és gazdálkodási folyamatok, marketing, fogyasztói kapcsolatok, pénzügy, kontrolling tevékenységek stb.)

Mit nyújthat az ISO 9001:2000 irányítási rendszer?

Az alapszabvány és az ehhez kapcsolódó ISO 9004:2000 szabvány felöleli a minôségirányítási rendszerek teljes aspektusát. Öszszehangolt párt alkotnak elsôdlegesen azzal a célkitûzéssel, hogy útmutatást adjanak a szervezetek számára annak érdekében, hogy az üzleti teljesítôképességük folytonos javítása révén miként és milyen módszeVEZETÉS rekkel törekedhetnek a kiISO 14001 EGÉSZSÉG- ÉS válóság elérésére. MUNKAA korábbi ISO BIZTONSÁG 9001:1994 jelû szabványERÔFORRÁSOK modellhez képest szemléleti változásnak is tanúi lehetünk elsôsorban abban, hogy az új modellnél alapvetôen a vevô teljes körû FOLYAMATOK kiszolgálása, központba állítása az egyik legfontosabb célkitûzés. Ez a mellékelt egyszerûsített séVEVÔ mán (1. ábra) is nyomon ELLENÔRZÉS követhetô. A minôségirányítási modell koncepcionálisan szemlélteti a zárt hurok formájában történô függôleges és vízszintes iráképzelhetô el. Ebben az ISO 9001:2000 irá- nyú folyamatintegrálást. A folyamatmodellnyítási szabványmodell megbízható, kipró- nek nem célja a folyamatok részletes megbált alapot, rugalmas és perspektivikus le- adása, de a minôségirányító rendszer minden kívánalma helyet kaphat benne. Az ábhetôségeket kínál. A Magyar Villamos Mûvek Rt., amint ko- rán a modell pillérei a következôk. – a felelôs vezetés feladatai: célok, polirábban, úgy a jövôben is új szerepvállalása során fel kívánja használni a korszerûsített tika, stratégia, szervezés, követelményszint, európai minôségmodell nyújtotta szabályo- ellenôrzés, kapcsolattartás; – az erôforrások kezelése: személyzet, zási lehetôségeket oly módon, hogy a meglévô minôségügyi rendszerét kiterjeszti az infrastruktúra; M Û V E K


2 0 0 0 / 1

M I N Ô S É G nak játszani, hiszen széles körû visszacsatolást tesznek lehetôvé a mûködtetett vállalatirányítási rendszer hatékonyságának ellenôrzésére, értékelésére. Ezek az önértékelésre épülô modellek jól szinkronizálhatók az ISO 9001:2000 alapmodellel. Példaként a Nemzeti Minôségi Díj Önértékelési modelljének felépítését vizsgálva jól látható (2. ábra), hogy az „adottságok” és az „eredmények” együttesen adják a vizsgált területeket. A vezetés a vevôi és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást megalapozott üzletpolitikával és stratégiával érheti el a dolgozók, az erôforrások és a folyamatok menedzselése révén, amelyek az üzleti eredményességgel együtt adják a teljes ér-

– a folyamatok kezelése: fô és támogató (infrastrukturális) folyamatok; – az ellenôrzés: mérés, vizsgálat, elemzés/kontrolling, javítás. A szervezet fô folyamatainak végrehajtása során alárendelt függôleges és vízszintes folyamathurkok fordulhatnak elô vagy jöhetnek létre. A modell általános jellegû és független valamely adott ipari vagy gazdasági szektortól. Bármely típusú és méretû szervezethez alkalmazható. Alapvetô törekvés a teljes körû vevôi kiszolgálás, a teljes körû vevôi elégedettség elérése. Az elmondottak érzékeltetik, hogy valóban a XXI. század minôségirányítási modelljének sajátosságait testesíti meg az ISO

V E Z E T É S

DOLGOZÓK IRÁNYÍTÁSA

ÜZLETPOLITIKA STRATÉGIA

ERÔFORRÁSOK

47

F O L Y A M A T O K

DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG

Ü Z

VEVÔI ELÉGEDETTSÉG

L E T

TÁRSADALMI KILÁTÁS

A D O T T S Á G O K

ségirányítási, a vállalatirányítási rendszerek átalakítására, fejlesztésére, mûködtetésére. A belsô és a külsô vevôi önkiszolgálás az internetes web-felületeken már több területen élô valóság. A teljes körû work-flow mûködtetés sem irreális célkitûzés. Az önkiszolgáló vevô, az önkiszolgáló beszállító, akiknek az internet-kapcsolattal szabad rálátásuk van az ôket érintô forgalomra, készletezésre, a közös együttmûködés körébe tartozó adatbázisokra stb., hamarosan sürgetô kényszer lesz az informatikai technológiák mind teljesebb használatára. Kijelenthetjük, hogy a piaci versenyben, de a „belsô vevôk” és az érdekeltek teljes körében is meghatározó szerepe lesz a web-es felületek komfortjának. Jól kialakított és üzemeltetett rendszer segítségével az adminisztrációs költségek csökkenése várható. A beszállítókhoz hasonlóan a vevôk is teljes kiszolgálásban részesülhetnek (multimédiás katalógusok, ügyfélspecifikus listák, marketing eseménynaptár, és a vevô által work-flow segítségével mûködtethetô on-line ellenôrzési funkciók megvalósítása is lehetséges). Mindezek hátterében egy ellenôrzötten mûködô minôség- és vállalatirányítási rendszernek kell lennie, célszerûen az elôzô fejezetekben rögzített követelményeknek megfelelôen (3. ábra).

EREDMÉNY

E R E D M É N Y E K A VEVÔ ÉN VAGYOK

2. ábra A Nemzeti Minôségi Díj önértékelési modellje

TE VAGY MI VAGYUNK!

9001:2000 jelû szabvány. A modell lehetôségeiben rejlô elônyöket vizsgálva összerakhatjuk azokat a legfontosabb kritériumokat, amelyeket minden üzleti sikerre pályázó, korszerûen irányított társaság, így az MVM Rt. is, a kialakítandó saját minôségés társaságirányítási rendszerében alapvetô követelménynek tekinthet. Ezek a következôk: fogyasztó(vevô)orientált, folyamatcentrikus, rendszerszemléltetô, céltudatos vezetésre építô, siker- és értékteremtô beállítottságú, kölcsönös elônyökre törekvô, adatok és információk logikai és intuitív elemzésén alapuló, folyamatos javításra és fejlesztésre elkötelezett, minôség- és folyamatirányítás tervezésen alapuló, rugalmasan nyitott egyéb irányító rendszerek integrálására (pl. ISO 14001), fokozottabb belsô kommunikációra építô, TQM elveket érvényesítô, teljes körûségre törekvô.

tékelési láncot. Figyelemreméltó a modell gyors terjedése és népszerûsége és a törekvés a világszerte egységesen alkalmazható, jól összemérhetô értékelési módszerek kialakítására. A Magyar Villamos Mûvek Rt. Minôségügyi Kollégiuma is foglalkozott a modell alkalmazásának perspektivikus elônyeivel, és lépéseket tett az alkalmazás feltételeinek a kidolgozása érdekében. Nagyon lényeges, hogy az EFQM modell szerinti önértékelés folyamata illeszkedjen a stratégiakészítés folyamatához. Annak érdekében, hogy az önértékelési folyamatok eredménye minél pontosabb legyen, az ISO 9001 szerint szabályozott folyamatok mérési paramétereit úgy kell megválasztani, hogy azok a stratégia teljesülését szolgálják és az MVM Rt. üzleti eredményeit is elôsegítsék.

A minôségirányítást segítô módszerek

A minôségirányítás internetes kapcsolata a VEVÔ-ért

Az üzleti kiválóság értékelését, önértékelését szolgáló módszerek, eljárások, a Benchmarking, az EFQM (Európai Minôség Díj modell), a Nemzeti Minôség Díj modell stb. várhatóan a jövôben is fontos szerepet fog-

A minôségirányítás XXI. századi várható szerkezetét vizsgálva nem feledkezhetünk meg arról a jelentôs hatásról, amelyet az internetes technológiák, a multimédiás eszközök további fejlôdése gyakorol a minôA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

3. ábra A XXI. század minôségirányítási modellje

IRODALOM Robert Fulmer – Stacey Wagner: Leadership development. Global Connector, 1999 Björn Stigson: Sustainable value creation . Quality Link 1999 Dr. Gremsperger Géza: Az ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítás néhány kérdése. ISO93/1999 Ropolyi Lajos: A XXI. század minôségirányítási modellje. Bemutató anyag, 1999 AAM Tanácsadó Kft.: A minôségügy vállalatirányítási szerepének meghatározása és megerôsítése. Szakmai koncepció, 2000 Oracle Hungary: Internet és ellátási lánc. ORACLE Applicacations, 1999 George Rosenzweig: Vállalati folyamatok átalakítása. EMHM, 1999 K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

48

M Ú L T U N K K A L

A

J Ö V Ô É R T

50 éves az ERBE Energetika Mérnökiroda Az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. jogelôdjét, az Erômû Beruházási Vállalatot 1950-ben alapították a Mátravidéki Erômû beruházási feladatait végzô szakemberekbôl. Az Erômû Beruházási Vállalat szakmai pályafutása teljes mértékben egybeforrott a hazai erômû-építési program alakulásával. A vállalatot 1992-ben, a privatizáció során korlátolt felelôsségû társasággá alakították, és 1993-ban a Magyar Villamos Mûvek Rt. tulajdonába került. VAVRIK ANTAL A társaság létszáma jelenleg 135. Összetétele 80 mérnök, 10 technikus, 8 pénzügyi, 16 kereskedelmi munkatárs, 1 fôállású jogász és 20 adminisztratív munkatárs. Az átlagéletkor 43 év, amely a tenni akarás és a teljesítôképesség csúcsát is jelenti, ugyanakkor megfelelô szakmai és élettapasztalatot is hordoz. A Mérnökiroda fennállása óta a szakmai és üzleti tevékenységet az erômûvi és villamos hálózati projektek beruházásszervezési, esetenként felügyeleti, irányítási munkái jelentik.

Gázturbinás projektek A Budapesti Erômû Rt. Kelenföldi Erômûvében a KEGT2-es kogenerációs blokk elôkészítô munkái messzire nyúlnak vissza, az érdemi tényleges lépések 1990-ben kezdôdtek. A blokk fô egységei a GE 123 MW-os gázturbinája, az ELIN A09-es levegôhûtésû generátora, a Waagner–Biro egy-nyomásfokozatú 175 t/h-s hôhasznosító kazánja a ráépített kb. 75 MW teljesítményû városfûtési rendszerrel. A beruházás fôvállalkozója az ELIN volt. Az ERBE szolgáltatásai a beruházás elôkészítésétôl erôsítették a beruházót (BE Rt.) a sikeres megvalósulás és az azt követô üzemeltetés érdekében.

A munkák során szembesültünk az 1989-es rendszerváltozás után elsô ízben a változó, és éppen ezért kialakulatlan elôkészítési, engedélyeztetési eljárásokkal. A hatóságokkal, szakhatóságokkal együtt került sor a kidolgozás alatt álló vagy éppen akkor kiadott jogszabályok, egymásnak sokszor ellentmondó elôírásainak értelmezésére és az eljárásrendek kidolgozására. Az elôkészítô munka során itt kellett végigjárnunk elsô ízben az építési és környezetvédelmi engedélyeztetés ma már nagyrészt kiismert, rendkívül szerteágazó folyamatát. Ugyancsak ebben az idôszakban kellett a Világbank és az EIB, mint finanszírozó bankok elôírásait adaptálni a hazai erômû-építési programokhoz, a megváltozott közgazdasági, pénzügyi környezethez. A kelenföldi gázturbinás blokkal együtt létesült az ELMÛ 120 kV-os alállomása, amely szintén újszerû technológiai megoldások elsajátítását igényelte a közremûködôktôl. A 18 mezôs 120 kV-os SF6-os beltéri kapcsolóberendezés hazai viszonylatban az egyik legnagyobb. Elôször került alkalmazásra a PYRAMID irányítástechnikai rendszer. További újdonságot jelentett az alállomási és védelmi irányítástechnikai rendszer integrációja. Az ERBE végezte az alállomás létesítésével

2. fotó A sajószögedi nyíltciklusú gázturbina szerelése

1. fotó A Dunamenti Erômû hôhasznosító gôzkazánjának szerelése

párhuzamosan a hozzá tartozó 120 kV-os kábelhálózat mérnökszolgálati tevékenységeit is más megbízások alapján. A Dunamenti Erômû G1 kogenerációs beruházást követte a G2 kombinált ciklus, szintén a hôszolgáltatás minél gazdaságosabban történô üzembiztos kiszolgálásának érdekében. A G2-es blokk 1998-ban kezdte meg kereskedelmi üzemét. A gépcsoport alapgépének típusa megegyezik a G1 blokkba épített SIEMENS gázturbinával, ehhez kapcsolódik a CMI kétnyomású (76/52017/310) hôhasznosító kazánja (1. fotó). A gépcsoport további elemei a SKODA szállítású 25 MW-os elôtét és a 65 MW-os gôzturbinák. A beruházás fôvállalkozója a japán Mitsui volt. A G2 gôzciklus létesítésénél az ERBE szakértô-tanácsadó szerepet kapott az erômû saját beruházást irányító csapata mellett. Egyik említésre érdemes A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1


A

J Ö V Ô É R T

49 3. fotó 170 MW-os gázturbinás erômû létesítése Lôrinciben 4. fotó Hálózatépítés

megszerzése volt. A munkát nívós versenyben nyertük el. A csepeli 395 MW-os, kombinált ciklusú beruházás elôkészítô szakaszában a fôvállalkozó munkáit is támogathattuk a minôségbiztosítási rend kidolgozásában. A megvalósítás jelen szakaszában minôségfelügyeleti és biztonságtechnikai tevékenységeket végzünk. Az ERBE szolgáltatásai között mindenkor kiemelt szerepet kapott a vállalkozók teljesítései során végzett minôségfelügyeleti tevékenység. A gázturbinás projekteknél széleskörû minôségfelügyeletet valósítottunk meg, mely kiterjedt valamennyi fôberendezésre, a villamos és irányítástechnikai rendszerekre és a tüzelôanyag-tároló rendszerekre. A tevékenység magába foglalta a minôségtervek, az ellenôrzési és vizsgálati tervek felülvizsgálatát, a gyártásközi és helyszíni szerelési tanúsítási pontok meghatározását, az ellenôrzések lefolytatását és a bizonylatolási követelmények teljesülésének felülvizsgálatát. A megvalósult létesítményeknél saját mûszerparkunkkal, adatgyûjtô rendszerünkkel elvégeztük a garanciális méréseket. Ezek kiterjedtek a hatásfok és a teljesítmény meghatározására, zajemisszió-mérésekre, füstgázemisszió mérésekre, indítási és felterhelési sebesség meghatározására. Ezen mérések egyúttal az energetikai és emissziós „0” állapotok rögzítését is szolgálták. Ezen túlmenôen számos esetben az egyes berendezések fizikai „0” állapotát is rögzítettük. A kereskedelmi, pénzügyi és jogi területek azok, amelyek egy beruházás lebonyolítását teljes körûvé tesznek. Fontosságuk a világbanki finanszírozású rekonstrukciók elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok során, 1986 után megújult tartalommal ismét elôtérbe került. Ekkor ugyanis a megbízó érdekeit már nemcsak a külföldi/belföldi szállítókkal kellett elfogadtatni, illetve megtalálni a felek számára

munkánk volt az üzembe helyezést végzô teamek vezetése. Sajószögeden és Litéren 1997-1998-ban épültek meg az EGT által szállított PG 9171 típusú 123 MW-os nyílt ciklusú gázturbinás blokkok (2. fotó). MVM Rt. megbízása és irányítása alapján mindkét telephely vonatkozásában az ERBE látta el a projekt mérnöki feladatait. Szintén a szekunder tartalék kapacitás növelése, valamint csúcserômûvi feladatok ellátása érdekében létesül a SIEMENS által szállított V 94.2 típusú 170 MW-os nyílt ciklusú gázturbina Lôrinciben (1997–2000) (3. fotó). Az MVM Rt. megbízása és irányítása alapján teljes körû mérnökszolgálati feladatokat végzünk, szinte az ERBE teljes szolgáltatási palettáját kihasználva. Az ERBE számára igen érdekes és a korábbiakhoz képest új feladatokat jelentett és jelent a PowerGen Ltd. Csepeli Erômûben történô beruházása. Feladatunk a komplett engedélyeztetési rendszer kidolgozása, a szükséges dokumentációk elkészítése, valamint a szakhatósági és MEH engedélyek A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

még elfogadható kompromisszumos megoldásokat, hanem egy harmadik fél, a finanszírozó intézmény elôtt kellett az érdekeknek érvényt szerezni. E program elôkészítésekor a Világbank illetékesei felkészítették az ERBE szakértôit a világbanki projektek lebonyolítására, megismertetve velük a világbanki eljárásrendeket és beszámolási szabályokat. Az együttmûködés eredményeként, egyben elismerve az ERBE-nél rendelkezésre álló szaktudást, a Világbank a tanácsadó mérnökök körébe besorolta az ERBE-t. Az 1990 utáni új gazdasági szabályok között újabb megoldandó feladatok jelentkeztek az adózás és a vámkezelés területén, melyekre szintén kidolgoztunk és sikeresen alkalmaztunk, majd tipizáltunk módszereket.

Távvezetéki, alállomási munkák A privatizáció után újraszervezett ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. életében a gázturbinás projektek térnyerésén túlmenôen mind szakmai, mind szervezési szempontból a legjelentôsebb változást hozta az MVM Rt. által elhatározott országos szintû alaphálózati fejlesztési programba való bekapcsolódás. E program új alállomások és távvezetékek építését, a régebbiek felújítását és korszerûsítését irányozta elô. A programot a nyugat-európai villamosenergiarendszerhez való csatlakozás és a villamosenergia-kereskedelem várható növekedése indokolta. A legjelentôsebbek ezek közül: Alállomások: Ócsa, Toponár, Hévíz, Debrecen, Felsôzsolca, Gyôr, Sajószöged, Sándorfalva. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

50

M Ú L T U N K K A L Távvezetékek (4. fotó):

Sajószöged – Debrecen

400 kV

Hévíz – országhatár

400 kV

Országhatár – Söjtör felhasítása

120 kV

Gyôr – Bôs

400 kV

Gyôr- Litér

400 kV

Martonvásár – Albertirsa

400 kV

Martonvásár – Litér

400 kV

Martonvásár – Paks

400 kV

Sajószöged – Felsôzsolca

400 kV

Az MVM Rt. alaphálózati fejlesztési programjában az új távvezeték építése kapcsán elôször történt versenyeztetés a távvezeték összes elemének (oszlopok, szigetelôláncok, áram- és védôvezetôk, OPGW, szerelvények) beszerzésére, a távvezeték kivitelezésére. Az MVM Rt. cégünket bízta meg a nyílt versenytárgyalási eljárások lebonyolításával. A távvezeték építését megelôzôen speciális feladatként végeztük el a közmeghallgatások szervezését és lebonyolítását, a tulajdonosi hozzájárulások és a kártalanítási szakvélemények beszerzését, a vezetékjogi engedélyezési dokumentáció elkészítését, valamint az engedélyeztetést. A távvezeték kivitelezési munkáinak megkezdésekor helyszíni kirendeltséget hoztunk létre az áruszállítások és az építési és szerelési munkák koordinálására, folyamatos ellenôrzésére. Az MVM Rt. fejlesztési stratégiájában hosszú idô után ismét szerepelt új alállomás építése, illetve alállomás teljes átépítése. Ezeknél a beruházásoknál az MVM Rt. cégünket bízta meg a beruházás elôkészítési, -szervezési, valamint mûszaki-kereskedelmi szakértôi feladatok ellátásával. A beruházások ütemezésére rövid (egyhetes), illetve hosszú távú átfogó ütemterveket készítettünk, hogy a meglévô alállomáson az üzemvitel zavartalan mûködése és a fogyasztók szerzôdés szerinti ellátása biztosítva legyen.

Informatika, infrastruktúra Már a privatizáció után az ERBE feladata volt az erômûvek beruházása során a szabadtéri állomás és a beltéri elosztók létesítésének teljes körû irányítása és ellenôrzése a kapcsolódó létesítmények között. Az ERBE elsô olyan feladatát, mely csak a hálózattal foglalkozott, a hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV) képezte. A HKV-program fô célja a villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének javítása volt (terhelés csökkentése csúcsidôszakban, illetve növelése völgyidôszakban) a lakossági fogyasztóknál felszerelt elektromos vízmelegítôk és hôtárolós kályhák programozható ki- és bekapcsolásával. A HKV-program során öt áramszolgáltató rt. (DÉDÁSZ, DÉMÁSZ, ÉDÁSZ, ÉMÁSZ, TITÁSZ) megbízásából nyílt, nemzetközi versenytárgyalási eljárással hangfrekvenciA

M A G Y A R

V I L L A M O S

A

J Ö V Ô É R T

ás adóberendezé5. fotó Az OVT-ben létesített új mozaikséma és kivetítô seket és vevôkészülékeket szereztünk be 6,5 Mrd Ft értékben. Az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelével támogatott program keretében olyan versenyeztetési módot alkalmaztunk, amely megfelelt a Bank követelményeinek és figyelembe vette a felhasználók közös és speciális egyedi igényeit. Az UC(P)TEcsatlakozás, az önállóvá vált áramszolgáltatók és az erômûvi szabályozási igények, továbbá a fogyasztói ellátás minôségi követelményeinek nö- nélküli az ERBE történetében. Meg kellett vekedése szükségessé tette az Országos ismerkedni a térinformatikai rendszerekkel, Villamos Teherelosztó (OVT) rekonstrukció- a mûszaki információs adatbázis készítéséját, az ehhez kapcsolódó áramszolgáltatói nek alapelveivel, az SAP és az EMS/SCADA rendszerekkel való kapcsolódás lehetôsérendszerek megépítését. Az ÜRIK-program (üzemirányítási rend- geivel (6. fotó). Az ERBE vezetésével készült szer irányítástechnikai korszerûsítése) el a Létesítési rend, amely a programban 1991-ben indult, megvalósítása során az közremûködô mintegy 12 cég kapcsolatait ERBE hagyományos szolgáltatásai mellett és a munkavégzés rendjét határozza meg új típusú tevékenységek jelentkeztek, töb- azokra a pontokra, amelyekre az egyes vállalkozói szerzôdések nem térnek ki. bek között: Közremûködtünk a minôségbiztosítási – A világbanki zöldmezôs gyári beruházásra vonatkozó típusdokumentációból az terv elkészítésében is, amely a legkorszeERBE készített kulcsrakész beruházásra vo- rûbb statisztikai mintavételezési módszerek felhasználásával és az ISO 9000 szabvány natkozó tendert. – Új feladatként öt beruházó cég külön- alapján határozza meg az egyes adatbázis bözô igényeit kellett összehangolni és kép- elemek minôségi követelményeit és írja le a viselni a szállítóval szemben (hatoldalú minôségbiztosítási és ellenôrzési eljárásoszerzôdések létrehozása a konzultánssal, a kat. A MAHALIA üzembe helyezésével a koraktározóval, biztosítóval). A több mint 100 telephelyen végzendô munkákhoz sikerült rábbi, papír alapú dokumentáció kezelés fominden érintett igényét kielégítô létesítési kozatosan megszûnik. A MAHALIA rendszer és üzembe helyezési rendeket meghatároz- az MVM szinte összes osztályát, szervezeti egységét és az OVIT Rt.-t is érinti. Ez azt jeni és elfogadtatni. – Teljes körû projektbiztosítást szervez- lenti, hogy az MVM Minôségügyi folyamatait és utasításait, továbbá az OVIT-tal megtünk. – Az OVT fizikai környezetátalakítása so- kötött üzemeltetési szerzôdést módosítani rán (illetve a szünetmentes energiaellátó kell és el kell készíteni a MAHALIA Üzemelberendezés cseréjekor) a meglévô, üzemelô tetési rendjét. Ennek megírását, valamint a berendezések és a diszpécseri szolgálat fo- minôségügyi folyamatok és utasítások mólyamatos üzemirányítási tevékenysége so- dosítását az ERBE végzi. rán kellett a munkák koordinálását elvégezni (5. fotó). Új piacok, kihívások Szakmai fejlesztés szempontjából külön említést érdemel a MAHALIA-program Az ERBE hagyományos piacán (MVM Rt. lé(MVM Rt. alap- és távközlési hálózat mûsza- tesítményei, hazai erômûvek, áramszolgálki információs rendszer) végrehajtásában tatók) 1999-tôl jelentôs mértékben csökkent való részvételünk. A villamos iparág törté- a projektek száma, ami cégünket is piaci netében a MAHALIA-programhoz hasonló szereplésének átgondolására, új szolgáltaméretû, bonyolultságú mûszaki informati- tási formák és termékek kialakítására, valakai feladat korábban nem létezett. Mindeb- mint a megrendelôi kör bôvítésére kényszebôl következik, hogy a hazai és a külföldi rítette. A legkülönbözôbb döntés-elôkészítô megoldások áttekintése után a MAHALIA részletes versenytárgyalási dokumentáció elemzések, tanulmányok mellett új szolgálmûszaki specifikációjának elkészítése példa tatássá, illetve önálló termékeinkké fejleszM Û V E K


2 0 0 0 / 1


A

J Ö V Ô É R T

6. fotó Mûködik a MAHALIA

51

Az ERBE Energetika Mérnökiroda mint tanácsadó mérnök

(póttüzeléssel 80 t/h-ás) hôhasznosító kazánból, 2 db 40 t/h-ás tartalék gôzkazánból és a segédrendszerbôl álló – ipari erômû munkáihoz. A létesítményt a fôvállalkozó EPC szerzôdés alapján valósítja meg. A Fôvárosi Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztítójának létesítésére szintén teljes körû beruházásszervezési és lebonyolítási szerzôdést sikerült elnyernünk.

tettük a koncepciótervek, a megvalósíthatósági tanulmányok, a generáltervezés, a környezetvédelmi hatásvizsgálatok, a gazdaságossági számítások és az üzleti tervek készítését. Beruházói tapasztalatunk itt egyértelmûen – megrendelôink által visszaigazoltan – többletként jelent meg, értékesebbé téve tanulmányainkat, elemzéseinket. A beruházói szemlélet és az a körülmény, hogy a beruházásokkal szolgáltatásaink révén a létesítmények kereskedelmi üzeméig napi kapcsolatban vagyunk, növelik a tanulmányok értékét. Minden bizonnyal ennek is köszönhetô számos megbízásunk koncepciótervek és megvalósíthatósági tanulmányok készítésére a legkülönbözôbb technológiákra. Külön kiemelendônek tartjuk felkészültségünket a gazdaságossági számítások, az üzleti tervek valamint a környezetvédelmi hatásvizsgálatok tekintetében. A villamosenergia-ipar liberalizációja természetesen újabb kihívásokat jelent majd számunkra is. Készülünk különbözô, a villamosenergia-kereskedelem értékesítôi és felvevôi oldalán egyaránt elônyöket jelentô feladatok vállalására. Partneri, megrendelôi körünket sikerült bôvítenünk az önkormányzatokkal több helyen dolgozunk a hôszolgáltató rendszerek megújításán. Kiemelten kezelt piaci szegmens az ipari erômûvek létesítése. Cégünk részt vállalt több ipari projekt elôkészítô és megvalósítási munkájában is és értékesítette az elmúlt évek tapasztalatait. Eredménynek tartjuk, hogy cégünk a BorsodChem területén megvalósuló 50 MW-os ipari erômû elôkészítô és megvalósítási munkáiban egyaránt jelentôs szerepet kapott. Az ERBE teljes körû mérnökszolgálati támogatást nyújt a BC-Erômû Kft.-nek a hazánkban elsôként számon tartott projektfinanszírozású, a BorsodChem saját gôz- és villamosenergia-igényének kielégítésére létesülô – 2 db 25 MW-os gázturbinából, 2 db 40 t/h-ás

Mérnökirodai munkánk értéke Cégünk elmúlt 50 éves története során sok megpróbáltatást és változást élt át. A változásokhoz elsôsorban annak következtében tudott igazodni, hogy a cég szakmai gárdája mindenkor képes volt rugalmasan elsajátítani az új szakmai megoldásokat és beruházásszervezési módszereket. A hazai piacon a mérnökirodák versenye egyre élesebb. Ma már az olyan mérnökirodának is, mint cégünk, mindennapos kihívást jelentenek a hagyományos versenytársak, kisebb feladatoknál a kisebb mérnökirodák, külföldi tulajdonosok projektjeinél a külföldi mérnökirodák. Nagyon fontos ezért a felkészültség, a minôség és a rugalmasság folyamatos fejlesztése. Az ERBE mérnöki szolgáltatásai során mindig arra törekszik, hogy a beruházási siker három fô tényezôjének – a megvalósítás költségei, mûszaki-minôségi színvonal, határidôk – egyensúlyban tartásával járuljon hozzá a megvalósításhoz. A beruházás gondos, szakszerû elôkészítése, koordinációja, a megvalósítás valamennyi fázisára kiterjedô felügyelet nem kis mértékben járul hozzá az elôirányzott költségek és a megvalósítási határidôk betartásához, a megcélzott színvonal eléréséhez és végsô soron a hosszú távú biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtéséhez. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A tanácsadó mérnök kiválasztása egyike a legfontosabb döntéseknek, amit egy beruházó hoz. Egy létesítmény sikeres megvalósítása nagymértékben attól függ, hogy a beruházó milyen módon és minôségben tudja igénybe venni a legmegfelelôbb és legmegbízhatóbb mérnöki szaktudást. Egy létesítmény megvalósításával kapcsolatban a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a megrendelô és tanácsadó mérnöke között teljes és kölcsönös a bizalom. Ez azért van így, mert a tanácsadó mérnöknek mindig a megrendelôje szempontjából legmegfelelôbb döntéseket kell meghoznia és a megrendelô érdekeinek megfelelôen kell eljárnia. Az ERBE szakmai alkalmassága és megbízhatósága alapján képes arra, hogy a megrendelônek olyan szakértôi közremûködést ajánljon, ami a képzettség, gyakorlati tapasztalat és mûszaki ítélôképesség alapján biztosíték a projekt sikeres megszervezéséhez, irányításához és teljesítéséhez. Az ERBE személyi állományának öszszetételében domináns az okleveles mérnökök száma. Szervezeti felépítésében az általános szakosztályi területek, az építészet, a gépészet, a villamos és irányítástechnika mellett a speciális szakosztályi, illetve szakcsoporti terület, úgymint az informatika, minôségellenôrzés, üzembe helyezés, méréstechnika és környezetvédelem egyaránt megjelenik. A Mérnökiroda vezetô mérnökei rendelkeznek a szakterületükre vonatkozó tervezôi, szakértôi és mûszaki ellenôri jogosultsággal és regisztráltak a Magyar Mérnöki Kamara Országos Névjegyzékében. Munkánk során nagy súlyt fektetünk a fejlesztésre annak érdekében, hogy a mûszaki élvonalban maradjunk. Rendszeresen részt veszünk a hazai energetikai szervezetek munkájában, valamint a hazai és nemzetközi szimpóziumokon. Fiatal munkatársainkat a tapasztaltabb kollégák szakmai felügyelete alatt vezetjük be a beruházási szakma tudományába. A bizalom és a tisztesség képezi a kenôanyagot abban a gépezetben, amely a megrendelô és a tanácsadó mérnök közötti kapcsolatot jelenti. Munkáink nagy részét tulajdonosunk, az MVM Rt. megbízásából végezzük évtizedek óta. Emellett a szabad piacról is több olyan megrendelôvel dolgozunk együtt, akik már többször is megkeresték cégünket. A létesítmény sikeres megvalósításához a tanácsadó mérnöknek rendelkeznie kell a projekt nagyságrendjének, bonyolultságának és idôbeni lefolyásának megfelelô szintû szervezési és irányítási képességgel. Az általunk irányított projekteknél gondoskodunk a megfelelô színvonalú munkaerôrôl, betartatjuk az ütemterveket és azt is biztosítjuk, hogy a munkákat a lehetô legkorszeK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

52


rûbben tervezzék meg. Képesek vagyunk arra, hogy a vállalkozókkal, szállítókkal, finanszírozókkal, hatóságokkal sikeresen együttmûködjünk és a projekt különbözô szereplôit koordináljuk. A megrendelôt informáljuk a projekt elôrehaladásáról oly módon, hogy a megfelelô idôben legyen képes a gyors és pontos döntések meghozatalára. A munkaszervezést illetôen mátrixrendszerben dolgozunk. A munka – projekt – felvállalásakor irányító-kapcsolattartó vezetôt jelölünk ki, aki a projekt nagyságától, bonyolultságától függôen osztály- vagy csoport-szervezettel közvetlenül felelôs a munkák elvégzéséért. A projekt szakmai feladatainak elvégzésére a Szakági Fômérnökség egyes osztályai szakreferenseket biztosítanak. Ezek az osztályok koncentrálják az egyes szakterületek ismeretanyagát, amelyet célirányosan biztosítanak az adott projekthez. Szakmai osztályaink a gépésztechnológiai, a villamos és irányítástechnikai, az építészeti és engedélyeztetési, a minôségbiztosítási és ellenôrzési, az üzembe helyezési, a kereskedelmi és szerzôdéstechnikai osztály. Szakmai csoportban dolgoznak környezetvédelmi, méréstechnikai és távközlési szakembereink. Az üzletfejlesztési osztály feladata a cég piaci lehetôségeinek felkutatása és az üzleti, partneri kapcsolatok fejlesztése. A pénzügyi és a jogi osztály szakmai támogatást ad a projektek feladatainak elvégzéséhez. Külföldön jelenleg Ukrajna fôvárosában, Kijevben van képviseletünk, onnan végezve akvizíciós munkát más szomszédos országokba fejlesztésekhez, beruházásokhoz és esetleges befektetési szándékok támogatására. A tanácsadó mérnök kiválasztásakor fontos annak megállapítása, vajon rendelkezik-e a cég a szükséges anyagi és szellemi erôforrásokkal ahhoz, hogy a projektet megfelelô mûszaki színvonalon, megfelelô idô alatt és megfelelô költség-elôirányzattal valósítsa meg. Ebben az összefüggésben a javasolt szakember gárda képességei, a projektben résztvevôk közötti felelôsségi kapcsolatok, a cég kapacitása, referenciái, hitelképessége és a cég hatósági kapcsolatai játszanak fontos szerepet. Cégünknél negyedéves bontásban készülnek belsô kapacitáslekötési tervek. A tervek célja, hogy minden projektünknél megfelelô számú és képzettségû szakember dolgozzon a szükséges ideig és a szakemberek kellô idôben átcsoportosításra kerülhessenek. A terv fontos része a szabad kapacitások feltérképezése és szakmai csoportosítása. A projekten dolgozók közötti felelôsségi kapcsolatok egyértelmûek és átláthatók. A céget a megrendelô felé a projekt vezetô képviseli, ô felel az ERBE feladatainak megfelelô színvonalon és határidôre történô teljesítéséért. A szakmai osztályok vezetôi felelnek a projektre kijelölt szakértôk munkájáért. Szerzôdéseinkben felelôsséget vállaA

M A G Y A R

V I L L A M O S

A

J Ö V Ô É R T

lunk munkánk helyességéért, a mindenkori vonatkozó joganyagoknak való megfeleléséért. Ezt a felelôsségvállalást támasztja alá kombinált mérnökirodai felelôsségbiztosításunk is. Az ERBE független tanácsadó mérnökiroda. Nincs sem közvetlen, sem közvetett érdekeltsége gyártói, illetve fôvállalkozó cégekben, amely esetleg befolyásolhatná szakmai ítélôképességét. Ennek köszönhetôen képes minden feladat tárgyilagos megközelítésére, és a megoldás során olyan mûszaki és gazdasági elveket követ, amelyek a lehetô legjobban szolgálják a megrendelô érdekeit, a szerzôdéses kapcsolat természetszerû titoktartási szabályainak megôrzésével. Díjazási rendszerünk korrekt, versenyképes és a mindenkori projekt feltételeihez alkalmazkodik. Az ERBE minôségbiztosítási rendszerének kiépítését 1995-ben kezdte el, majd bevezette az ISO 9001 szabvány szerinti minôségbiztosítási rendszert, melynek tanúsítását 1996 októberében az SGS végezte. A rendszer kiépítésénél és a folyamatok szabályozásánál az energetikai beruházásokkal kapcsolatos speciális mérnöki szolgáltatásokat helyeztük elôtérbe. A rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárult mérnöki tevékenységünk mind színvonalasabb ellátásához és a megbízói igények kielégítéséhez. Minôségbiztosítási rendszerünket 1998-ban a Paksi Atomerômû Rt. felülvizsgálta, minôsítette és tanúsította a PA Rt. 87. VU. követelményeinek megfelelôen. A minôsítési terület kiterjed az ABOS 2.3. biztonsági osztályba és a 4T osztályba sorolt berendezésekkel kapcsolatos mérnöki tervezési tevékenységekre, valamint a beruházás és átalakítás megvalósításához kötôdô mûszaki és minôség-felügyeleti tevékenységekre. Társaságunk 1999-ben elhatározta, hogy a környezetvédelem rendszerszintû támogatása érdekében kiépíti, bevezeti és tanúsíttatja az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszert. A rendszer kiépítése során, környezeti politikánk megfogalmazásakor a hatótényezôk azonosításánál környezeti célkitûzéseinkben, fejlesztési programjainkban azon mérnöki tevékenységekre összpontosítottunk, melyek a hatályos jogszabályok és törvények betartásán túlmenôen hozzájárulhatnak a környezetbarát, tisztább technológiák megvalósításához és ezáltal a környezeti terhelés csökkentéséhez. Az SGS által lefolytatott tanúsítási audit 1999 decemberében sikeresen zárult, így megszereztük az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsítványát is. A tanúsítás területe a mérnöki tanácsadás, a mérnöki felügyelet és a környezetvédelmi fejlesztések az energetikai iparban. Ôszintén reméljük, hogy felkészültségünk, tapasztalataink, eredményeink és szándékaink megfelelô alapul szolgálnak prosperitásunkhoz. M Û V E K


2 0 0 0 / 1

53

A német villamosenergia-piac A 96/92 EU-direktíva 1997 tavaszi bevezetése teljesen átrendezte Európa egyik legnagyobb villamosenergia-piacát, a német árampiacot. Szemben a legtöbb EU-tagállammal, Németország az azonnali és teljes piacnyitás mellett döntött. A cikk áttekintést ad errôl a folyamatról, és bemutatja a legjelentôsebb, napjainkban is zajló eseményeket, változásokat. TRINGER ÁGOSTON, SZÉLES ZSUZSANNA sági engedélyezés alapján a „kizárólagos vásárló” (Single Buyer) státuszát, mint a hálózat használatának alternatíváját megkapják. A kizárólagos vásárló továbbra is ellátja a területén lévô fogyasztókat, de kötelezett attól a szállítótól villamos energia átvételére, melytôl valamelyik fogyasztója az adott mennyiséget megvásárolta. A kizárólagos vásárlót kötelezettség terheli fogyasztója számára az elônyösebb ár érvényesítésére, ha azt ô egy konkurens szállítónál el tudta érni. Hálózatának használatáért a kizárólagos vásárló térítést kap. Ha az átvétel nem lehetséges, a kizárólagos vásárlót bizonyítási és indoklási kötelezettség terheli.

Az új villamosenergia-törvény A német árampiac átalakításának elsô, legjelentôsebb lépése az új energiagazdaságitörvény életbe léptetése volt. Az 1998. április 29-étôl hatályos új törvény a régi jogszabálytól a következô fô pontokban tér el.

Területi elv A régi jogrendben a németországi villamosenergia-ellátás a zárt ellátási területek elve alapján történt. Ennek jogi alapját a húsz évre szóló koncessziós és demarkációs szerzôdések rendszere jelentette. A versenytörvény ezeket a szerzôdéseket a kartelltilalom alól mentesítette. A monopóliumok rendszerébôl fakadó állami felügyeleti és beavatkozási jogokat az energiagazdasági törvény szabályozta. Az új energiagazdasági törvény a demarkációs, valamint a kizárólagos koncessziós szerzôdések kartelljog alóli felmentését megszüntette. Ezáltal lehetôvé vált párhuzamos elosztó vezetékek harmadik fél általi építése. A hálózatok üzemeltetôjét kötelezik arra, hogy saját hálózat használatát idegen termelô számára is biztosítsa. A szabályozás alapvetô célja, hogy lehetôvé tegye az egyéni fogyasztóért folyó általános versenyt. Az új törvény csökkenti a felügyeleti és beavatkozási jogokat és azt a gyakorlatban a tarifális (közüzemi) fogyasztók ellátására korlátozza. Ugyanakkor a kartelljogi felügyelet továbbra is fennmarad.

Környezetvédelem A régi jogrendben az úgynevezett „villamosenergia-betáplálási törvény” (Stromeinspeisungsgesetz) kötelezte a villamos társaságokat arra, hogy a megújuló energiaforrásból származó áramot átvegyék és azért a törvényben elôírt díjat fizessék meg. A környezet- és forráskímélés alapelve jelentôs árképzési szempont volt a szövetségi tarifarendeletben. Az új jogban kibôvítették a környezetvédelmi célú alapelveket. A kapcsolt hô- és villamosenergia-termelés külön jelentôséget kapott. A villamosenergia-betáplálási törvényt kiterjesztették a biomasszára és a szélerômûvekre is, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szubvencionált térítés megmaradt. Ezeken kívül a szövetségi kormányzat továbbra is törekszik arra, hogy a szolgáltatókat a megújuló energiaforrások támogatására ösztönözze.

Hozzáférés a hálózathoz A régi jogrendben hozzáférési igényre csak a kartelljogi visszaélés elleni eljárás keretében kerülhetett sor. A fogyasztónak vagy a konkurensnek bizonyítania kellett, hogy a hozzáférés a területi szolgáltatónál lehetséges és biztosítása tôle elvárható. A gyakorlatban azonban nemigen lehetett ezúton a szabad hozzáférést kikényszeríteni. Az új jogrend a szabad hozzáférést mindennapos gyakorlattá tette. Ha a hálózathasználat a hálózat üzemeltetôje miatt nem lehetséges, azt neki kell bizonyítania. A hálózat használatáért az üzemeltetô térítést kap. Az egyéni fogyasztókat ellátó szolgáltatók számára fennáll a lehetôség, hogy ható-

Csatlakozási és ellátási kötelezettség A régi jogrend a szolgáltatókat kötelezte arra, hogy a szolgáltatási területükön minden fogyasztót a hálózatra csatlakoztassanak, valamint az általános feltételek és tarifák szerint ellássanak. A csatlakozási feltételeket rendeletek, a tarifákat az árfelügyelet engedélye szabályozta. Az új törvényben az általános csatlakozási és ellátási kötelezettség, beleértve az általános tarifákra vonatkozó árfelügyeletet, megmaradt. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

Az EU-feltételrendszer bevezetése A régi jogrendben – az EU belsô piac 1997. február 19-én életbe lépett irányelve elôtt – az európai elôírások (például a tranzit irányelvek) csak a határokon átlépô áramcserékre vonatkoztak. Az új EU-irányelv célja az európai árampiac létrehozása, a villamosenergia-értéklánc valamennyi elemén keresztül (termelés, szállítás, elosztás és ellátás) megjelenô verseny bevezetése volt. Az új szabályozási rendben az EU-irányelv teljes terjedelmében érvényesül. Sôt, a törvény a fokozatos piacnyitás helyett a valamennyi fogyasztóért – beleértve a tarifális fogyasztókat is – folytatott verseny lehetôségét is megteremti. Más európai országok ezzel szemben a versenyt fokozatosan, az irányelvben meghatározott minimális piacnyitási kvóták szerint engedték meg. A versenytorzulások elkerülésére az új törvény védôzáradékot tartalmaz: a hálózatüzemeltetô megtagadhatja a külföldrôl történô szállítást egy adott fogyasztó számára, ha ugyanebben az országban egy hasonló fogyasztónak egyszer már nem engedélyezték a versenyt.

Szövetségi megállapodás Az új mûködési keretek kialakításának másik jelentôs állomása volt 1999 december 13., amikor a német villamosmûvek szövetsége, az iparszövetségek és a fogyasztók képviseletei aláírták a hálózati hozzáférés szabályozásáról szóló megállapodást. Ennek egyelôre tisztázatlan eleme a szolgáltató váltás során felmerülô költségek rendezése, a többi koncepcionális kérdésrôl azonban már egyesség született. A 2001 végéig érvényes megállapodás célja az új német villamosenergia-törvénynek megfelelô, tárgyalásos hozzáférés részleteinek tisztázása. Ezzel lehetôvé vált, hogy az idôközben szerzett tapasztalatok segítségével a korábbi, 1998. május 22-i megállapodást a piac fejlôdéséhez igazítsák, így például a jelenlegi szabályozás már távolságfüggetlen díjképzési modellt ír elô. A dokumentum az európai és a nemzetközi elôírások megvalósítása érdekében támogatja a villamos társaságok közti versenyt, hozzájárul a villamos energia verK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 1

54 senyképes árának eléréséhez. Ezen túlmenôen lehetôvé teszi a rövid távú, a spot és a tôzsdei ügyleteket is. Alkalmazásának feltétele, hogy a hálózat használatában érdekelt felek között a hálózat technikai, szervezési és szerzôdéses kérdései rendezettek legyenek. A megállapodás tartalmazza az általános feltételeket, a díjmegállapítás alapelveit, az elszámolási csoportokat érintô kérdéseket és a különleges szabályozásokat. A megállapodás fontosabb tartalmi elemei összefoglalva a következôk. u A hálózathasználat lehetôségét és annak díjait minden használó számára diszkriminációmentesen, átláthatóan kell kialakítani, ennek megfelelôen külön csatlakozási és hálózathasználati szerzôdés megkötését javasolja. u A hálózati tulajdonviszonyok nem jelenthetnek hátrányt a hálózat használata során. u A hálózathasználati díjak csökkentése érdekében a meglévô hálózatot kell alkalmazni és új vezetékek építését a lehetôségekhez mérten el kell kerülni. u A szállítási veszteségek mellett a hálózathasználati díjak a szükséges rendszerszolgáltatások költségeit is megtérítik. u A hôerômûvekre érvényes hálózathasználati díjak az európai szabályozással összhangban nulla értékûek. u A német villamosenergia-piacot két kereskedelmi zónára osztják: északi zóna (VEAG, PreussenElektra, VEW, HEW, Bewag), déli zóna (EnBW, RWE Energie, Bayernwerk). Minden egyes ügyfelet a hálózati csatlakozási pontjának megfelelôen besorolnak valamelyik zónába. Amennyiben egy társaság mindkét zónát igénybe veszi, a használati díjon felül az energiacsere szaldójára 0,25 pf/kWh szállítási díjat kell fizetnie. Határokon átnyúló kereskedelem esetén is hasonló díjakat számítanak fel. A villamosenergia-termelést végzô hálózathasználók tartalék kapacitást igényelnek a hálózatüzemeltetônél, melynek mértékét a hálózathasználó határozza meg, és ez akár nulla is lehet. Az igényelt tartalékkapacitást ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy igénybe vették-e, vagy sem. A hálózat használóinak jogukban áll a nyolc hálózatüzemeltetô társaság szabályozási zónái bármelyikében ún. elszámolási köröket alkotni, melyekben a betáplálásokat és a vételezéseket egymással szemben számolják el. u A kisfogyasztókkal folytatott tömeges kereskedelemben egyszerûsített eljárásokat (terhelési profilokat) irányoznak elô, melyek segítségével elkerülhetôk a költséges elszámolási mérôberendezések. u A rendkívüli szabályozások egyike az új villamosenergia-törvényben foglalt „Barnaszén záradék” gyakorlati megvalósítását szolgálja. Ezen szabályozás értelmében a VEAG területén mûködô elszámolási kör létrehozásakor bejelentést kell tenni a szállított villamos energia eredetérôl, valamint az ezen villamos energiával ellátott fogyasztók körérôl.

A villamosipar szereplôinek válaszai a piaci kihívásokra A német árampiac talán leglátványosabb, a nagyközönség számára is feltûnô, a hírA

M A G Y A R

V I L L A M O S

adásokban gyakran szereplô eseménye az esetenként eddig is jelentôs méretû villamos társaságok további koncentrációja, egyesülése. A változások értékeléséhez tudni kell, hogy a német áramipar meglehetôsen széttagolt. Az iparág szereplôit tömörítô VDEW (Német Villamosmûvek Szövetsége) 770 tagot számlál. A tagok között megtalálhatók az óriási áramkonszernektôl a kisvárosi közmûvekig számtalan méretû, tevékenységi körû és eltérô tulajdonosi szerkezetû társaságok. A piacnyitás hatására a villamosiparban jelentôs felvásárlási, egyesülési hullám indult meg, melyet egyértelmûen a nagyobb tôkekoncentráció, a hatékonyabb mûködés és a kedvezôbb piaci helyzet motivált, bár a létrejövô kooperációk, közös vállalatok, egyesülések szervezetileg széles skálán mozognak. Az egyik legnagyobb, már lezajlott fúzió a Bayernwerk és a PreussenElektra tulajdonosainak, a VIAG és a VEBA ipari konszerneknek az egyesülése volt, amelyet idén a két villamos társaság összeolvadása is követ. Az új áramóriás már megalakulása elôtt deklarálta fô célját, hogy a villamos energia értékesítését aktív marketing révén eddigi ellátási területén kívül is jelentôsen megnövelje, egyúttal azonban vállalja, hogy a korábbi ellátási területét korlátozás nélkül megnyitja a verseny elôtt. Ennek technikai megoldásaként valamennyi fogyasztójuknak felkínálják, hogy az eddigi szolgáltatási szerzôdést két részre, egy csatlakozási és egy áramszállítási szerzôdésre bontják, így lehetôvé teszik a fogyasztó számára, hogy más társaságtól vásároljon. Hasonló horderejû fúzió az RWE Energie és a VEW (Wesztfáliai Egyesült Villamosmûvek) között zajlik. A tervezett egyesülés során a két cég eddigi villamosenergia-üzletágát három leányvállalat veszi át, melyek az atomerômûvekért, a hálózatért és az értékesítésért felelôsek. A német árampiac harmadik legjelentôsebb tulajdoni mozgása az EnBW (Baden Württemberg áramszolgáltatója) tartományi tulajdonban lévô, 25%-nyi részvénycsomagjának értékesítése a francia EdF-nek. Az EdF további 9% megvásárlását tervezi, és a másik meghatározó tulajdonossal konzorciális szerzôdés aláírásához köti az adásvételt. A két részvénycsomag együttesen többségi tulajdont jelent, így lehetôséget teremt az EdF számára a vállalati stratégia közös alakítására. A német villamos cégek mûködésében bekövetkezett másik jelentôs változás, hogy valamennyi nagy társaság teljesen újjászervezte tevékenységét, elôtérbe helyezve a kereskedelmi, értékesítési folyamatokat. A vállalatok átalakítása során megvalósították az EU-direktíva által elôírt „unbundling”-ot (a tevékenységek szétválasztását), azaz a fô tevékenységek, a termelés – ezen belül külön portfolióban az atomerômûvi termelés – a szállítás és a kereskedelem szétválasztását. Az átalakítás gyakran racionalizálással, költségcsökkentô programokkal és létszámleépítéssel járt. M Û V E K


2 0 0 0 / 1

A harmadik legjelentôsebb változás a villamosenergia-piacon az, hogy reagálva az új szabályozás adta lehetôségre, a villamos cégek igen aktív, gyakran agresszívnek is nevezhetô marketingmunkába kezdtek a fogyasztók meg- és elhódítása érdekében. A villamosenergia-szolgáltatás hagyományos rendjéhez szokott fogyasztó csak kapkodja a fejét a számos ajánlat közül, melyekkel folyamatosan bombázzák ôt a már ismerôs szolgáltatók, de az eddig teljesen ismeretlen, új alapítású kereskedôcégek is. A piaci küzdelemben korábban elképzelhetetlen mértékû árcsökkentések következtek be. A villamos társaságok lényegében egymáshoz hasonló marketingstratégiát követtek az új „termékek”, márkák piaci bevezetésekor. Mivel a villamos energia szolgáltatása nehezen tárgyiasítható, és az átlag fogyasztó elvárásai lényegében egységesek, a szolgáltatók mozgástere egyrészt az árképzés terén ad némi lehetôséget az egyes ajánlatok megkülönböztetésére, másrészt viszont a terméket olyan imázs-elemekkel ruházták fel, melyek méltán számíthatnak a fogyasztók bizonyos körének szimpátiájára. Így kínálnak ökoáramot (megújuló vagy vízenergiából termeltet), családos háztartásoknak vagy egyedülállóknak, kisvállalkozóknak szóló árammárkákat. A különbözô ajánlatokat igyekeznek egyedülálló arculati elemekkel ellátni, ezzel is ösztönözve a lehetséges vásárlókat. Mármár megmosolyogtató, ahogy az eddigi áramszolgáltatók, a jelenlegi piaci szereplôk egymást kiszorítva próbálják megnyerni a lehetséges fogyasztókat. A leglátványosabb példa erre az a „színháború”, amit a Yello Strom (az EnBW kereskedelmi cége), az RWE és a PreussenElektra vívott, mely csatában a megkülönböztetô márkaelemek a színek voltak. Összegezve, tanulságos és figyelemre méltó a német árampiacon zajló óriási volumenû változásokat figyelni és elemezni. Nemcsak azért, mert az említett társaságok Magyarországon is jelentôs tulajdoni hányaddal rendelkeznek a villamosenergiaiparban, hanem mert hazánkban is hasonló hajtóerô fogja motiválni az iparág mûködésének átalakítását.

IRODALOM IZE Presseblick. A Német Villamosmûvek Szövetségének Információs Központja által havonta kiadott sajtófigyelés, 1999. és 2000. évi számok A VIAG és a VEBA sajtóközleménye a két társaság fúziójáról 1999. szeptember 29. A VDEW Internetes publikációi. Vergleich des alten und neuen Energiewirtschaftsrechts Verbändevereinbarung. Forrás: VDEW honlap Dr. Heinz Klinger: Neue Spiegelregeln für den Stromarkt

56

RESUMÉ Small Market, Great Competition Opening of the electricity market is accelerating in Western Europe at a considerably higher speed than it is required by the EU-Directive. Smaller companies merge into stronger ones, only most efficient players are able to survive on the market. In less than eight months competition will start on the Hungarian market as well. Consequently, organisational changes are expected at Hungarian Power Companies Ltd. (Magyar Villamos Mûvek Rt.) and at its daughter companies. Mr. István Bakács, general manager, gave an interview about the future of the company group, and about the short- and longer-term challenges

Before Liberalisation Market Opening, Competition, Stranded Costs, Retail Prices Dr. Gerse Károly The government has approved the draft of the Electricity Act (EA) which is expected to be passed by the Parliament in the first half of this year. A schedule has been set up for carrying out the tasks originating from the Act, so that lack of regulation does not delay market opening planned for January 1st, 2001. Therefore it is time to review what influence market opening bears on market participants such as MVM Rt., future public wholesaler and owner of the transmission grid.

Rules of Cross-border Electricity Deliveries in Europe Part I Simig Péter, Túróczi András It is a goal of the European Union to create a united electricity market in Europe. It can be stated on the other hand that no generally acceptable accounting method exists, which could properly take the flow of electricity, this network related special product, into consideration. European Union intends to create an accounting method that would be fair enough and would promote making the best of market opportunities, and at the same time would ensure reliable operation of the interconnected electric power systems. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

The New Gas Turbine Power Plants of MVM Rt. Szalkai István Between 1997-2000 Hungarian Power Companies Ltd. (MVM Rt.) built three open-cycle power plants. Two of them, Sajószöged and Litér Gas Turbine Power Plants, were built in network nodes near substations of National Power Grid Company Ltd. (OVIT Rt.) as green-field projects. The third one, Lôrinci Power Plant was built on the site of a decommissioned power plant, by its total revitalisation. The power plants were constructed for reserve purposes prescribed by the Electricity Act. The equipment represents the highest standard of the world at present, 410 MW is available in a quarter of an hour, if necessary. The power plants fully comply with the environmental standards.

Participation of MVM Rt. in International Associations Galambos László, Korodi Mihály International relationships are of growing importance in a world of globalisation. This is even more the case with the countries wishing accession to EU, and with electricity industry. A considerable part of the current international relationships of Hungarian Power Companies Ltd. (MVM Rt.) was established before 1995, when all the activities relating generation, transmission and distribution of electric energy in the whole country were its task.

Technical Possibilities for Reduction of CO2 Emission1 In connection with the agreement made in Kyoto, but also independently from it, energetics pays more and more attention to greenhouse effect, and to reduction of greenhouse gases’ emissions. The conferences following Kyoto (Buenos Aires, Bonn) bring nearer and nearer to more exact definition of the possible solutions. A great number of studies deal with the so-called realisation mechanisms of reduction (e.g. joint realisation, clean development mechanisms, emissions allowance trading). These “mechanisms” contain also market and economical elements, since their basic purpose is to ensure the maximum reduction possible at M Û V E K


2 0 0 0 / 1

the lowest necessary cost. It is evident that the restructured EURELECTRIC pays special attention to the problem, and the Production Issues Working Group’s study, which has recently been brought out, provides with really important contribution.

Competitiveness of Electricity Generation in Nuclear Power Plants Regarding its Influence on Environment Dr. Rósa Géza, Dr. Vámos Gábor, Molnár László At present 16-18 percent of electricity worldwide is generated in nuclear power plants. At the end of 1998, 424 nuclear generating units were in operation in 31 countries, with a net electric capacity of 348.8 GW. Another 35 units are under construction, creating 26.3 GW of new capacity. [1] The future of nuclear energetics is being discussed on multiple levels all over the world. In some countries political decision has been made to forbid construction of new nuclear power plants (e.g. in Austria, Italy, Spain). In others earlier decommissioning of existing nuclear power plants is the question of the day (e.g. in Sweden). There are countries, where decision to develop nuclear energetics has been made on state level (e.g. Japan, China), while in others this is not a political but purely an economic issue (e.g. in USA).

MVM Rt. for the Environment Civin Vilmos, Dr. Kaszáné Takács Éva, Szabó János Hungarian Power Companies Ltd. (Magyar Villamos Mûvek Rt.- MVM Rt.), being determinant company of the Hungarian electricity industry, acknowledges the economic and social importance of environmental protection and sustainable development as fundamental values. MVM Rt. pays special attention to the aspects of environmental protection in each field of its activities, and requires that those aspects make their way also in its business relations.

Entering XXI Century with Quality Management* The inducement of the turn of the century to look back and at the same time into the

57 future, giving a differentiated answer to the question of “How to go on?” well, this exceeds the frame of ordinary planning. This goes of course for every issue relating quality- and organisation management, such as aims of company management and strategy of quality management of Hungarian Power Companies Ltd. (Magyar Villamos Mûvek Rt.). There is an idealistic model of a rapidly growing, innovative and competitive, market oriented world economy in the scale of values of sustainable development, examined by optimistic researchers of the future, which is suitable for harmonising economic growth, ecological balance and social development.

ERBE Power Engineering and Consulting Ltd. (ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft.) is 50 Years Old Vavrik Antal Power Plant Investment Company, legal predecessor of ERBE Power Engineering and Consulting Ltd., had been founded in 1950, from the experts who had been carrying out the tasks relating the investment of Mátravidéki Power Plant. Professional life of Power Plant Investment Company ran totally parallel with the Hungarian power plant investment program. In 1992, during privatisation the company had been restructured into a limited company, then in 1993 Hungarian Power Companies Ltd. (Magyar Villamos Mûvek Rt.) became its owner.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

German Electricity Market Tringer Ágoston, Széles Zsuzsanna The implementation of the EU-Directive in 1997 completely reshaped the German electricity market, one of the largest in Europe. Unlike most of the other EUmember states, Germany decided to fully open the market at once. The article provides with an overview of this process, and describes the most important events and changes, which are still taking place.

1 Edited by Mr. Vilmos Civin on the basis of the paper “CO2-Reduction: Some Technology and Investment Options and Estimated Costs, Modified Final Draft 18-022000, EURELECTRIC WG Production Issues” * Compilation of the experts of Quality Assurance and Safety Department


2 0 0 0 / 1

55

E SZÁMUNK SZERZÔI Civin Vilmos, okl. vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, a Környezetvédelmi Osztály vezetôje, 1971–76 között, majd 1988 óta az MVM dolgozója. Környezetvédelmi kérdésekben a társaság képviselôje az EURELECTRIC-ben. Közvetlenül irányította a Magyar Villamos Mûvek Rt. és társaságai környezetvédelmi teljesítményértékelését. 1992 óta tagja annak a nemzetközi munkacsoportnak, amely az Európai Unió „EURIO” kutatási programja keretében energetikai-környezetvédelmi tervezési modellek fejlesztésével és adaptálásával foglalkozik. 1994 óta tanácsadóként vesz részt a környezetvédelmi jogszabályalkotásban. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként vezette 1999-ben az EU-csatlakozás villamosenergia-ipart érintô feladatait, feltételrendszerét elemzô tanulmányt készítô iparági munkacsoportot. Galambos László, okleveles villamosmérnök. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának elvégzését követôen 1984-tôl folyamatosan az MVM-nél dolgozik, kezdetben a magyar alaphálózat mûszaki fejlesztése, majd a szomszédos villamosenergia-rendszerekkel való mûszaki kapcsolatok, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok koordinációja területén. Aktívan részt vett a CENTREL megalakításában, az UC(P)TE csatlakozás elôkészítésében. Jelenleg az MVM Rt. Kommunikációs Osztályának fômunkatársa. Dr. Gerse Károly, az MVM Rt. kereskedelmi igazgatója. 1987 óta dolgozik az MVM Rt.-nél, illetve jogelôdjeinél. Mûszaki tanácsadóként, illetve 1992-tôl az Erômûvi Üzemviteli Osztály vezetôjeként tevékenykedett. Okleveles gépészmérnök, mûszaki doktor, a mûszaki tudományok kandidátusa. Korábban a Budapesti Mûszaki Egyetem Kalorikus Gépek Tanszékén dolgozott. Tudományos és oktató munkája a tüzelésekre és gôzkazánokra irányult. Az MVM Rt. képviselôje az EURELECTRIC, VGB szervezeteknél, elôbbinél a Nemzetközi Együttmûködési Munkabizottság vezetôje. A cikk az elmúlt idôszakban, a különféle hazai és külföldi konferenciákon tartott elôadások alapján készült. Dr. Kaszáné Takács Éva, fômunkatárs, okl. vegyész üzemmérnök, 15 éve dolgozik az MVM Rt.-nél. Az MVM szekunder tartalék gázturbinás erômûveinek beruházása során a környezeti hatástanulmányok szakmai koordinálását végezte. Számos szakmai tanfolyamot végzett, felelôsségteljes feladatot látott el a társaságcsoport 1995-97-es környezetvédelmi teljesítményértékelése során. Jelenleg az alaphálózati környezetvédelmi projektet vezeti, a szakmai irányítás mellett folyamatos kapcsolatban áll a környezetvédelmi felügyelôségekkel és más szakhatóságokkal. Korodi Mihály, okleveles villamosmérnök. 1963-tól a HÔKI-ben, majd a VEIKI-ben digitális rendszertechnikával összefüggô fejlesztésekben vett részt. 1976-80 között az iparág képviseletében a KGST Titkárságon dolgozott. 1980-84 között a VEIKI-ben a HKV fejlesztési munkákban vett részt. 1984 óta dolgozik az MVMT-ben, illetve az MVM Rt.-nél a nemzetközi mûszaki tudományos együttmûködés területén. Jelenleg a Kommunikációs Osztály szakértôje. Molnár László, okleveles közgazdász, szakközgazdász, a PA Rt. Kontrolling Fôosztály vezetôje. Tagja a Magyar Kontrolling Egyesület elnökségének. Szakmai területe a gazdasági tervezés, a tényleges folyamatok nyomon követése, eltérések elemzésén alapuló döntés-elôkészítés. Rósa Géza, okleveles matematika-fizika szakos tanár (ELTE TTK), okleveles atomerômû szakmérnök (BME). 1979 óta dolgozik Pakson, ahol 10 éven át a Sugárvédelmi Osztály vezetôje volt, majd létrehozta és 3 éven át vezette a Tájékoztatási Irodát. Jelenleg az Ipari Biztonsági Fôosztályt vezeti. Szakmai feladatai közé tartozik többek közt a hagyományos környezetvédelmi tevékenység felügyelete. Egy könyv, több jegyzet és számos szakmai közlemény szerzôje, társszerzôje. Több szakmai egyesület életében vesz részt, volt az ELFT fôtitkár-helyettese, fôtitkára, az MNT elnökségi tagja, dolgozott több akadémiai munkabizottságban. Jelen közlemény megírásával az atomerômûvek kedvezô környezetvédelmi tulajdonságait kívánta bemutatni, s azt, hogy ennek reális figyelembe vétele a gazdasági szabályozásban jelentôsen javíthatja az atomerômûvek versenyképességét. Simig Péter, okleveles gépészmérnök. 1969-tôl napjainkig a Magyar Villamos Mûveknél dolgozik. Elsô idôkben a Termelési Igazgatóságon a rendszer teljesítôképesség tervezésével foglalkozik, majd 1972ben az Országos Villamos Teherelosztóba kerül, s jelenleg is itt dolgozik. Az OVT-ben 1987-ig az operatív csoportot irányítja, majd ettôl az idôponttól az Országos Üzemelôkészítô Szolgálat vezetôje. 1978-ban atomerômûvi szakmérnöki diplomát szerez, kitüntetéssel. Több CENTREL munkacsoport tagja, s mint a tranzit kérdésekkel foglalkozó munkabizottság elnöke, a CENTREL képviseletében részt vesz az Európai A

M A G Y A R

Hálózati Rendszerirányítók Szövetségének (ETSO) megfelelô munkacsoport ülésén is.

Szabó János, a Környezetvédelmi Osztály szakértôje, okl. vegyészmérnök, magkémia szakmérnök, 1989 óta társaságunk dolgozója. Aktív részvevôje az EURELECTRIC környezetvédelemmel és a fenntartható fejlôdéssel foglalkozó munkabizottságainak. Tagja az EU „EURIO” munkacsoportjának. Korábban erômûvi projektek környezeti hatástanulmányainak szakmai irányítása volt a feladata, jelenleg az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer bevezetését készíti elô és szakmai szerkesztôje a társaság éves környezetvédelmi jelentésének. Szalkai István MVM-ösztöndíjasként 1969-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hôerôgépész ágazatán. 1969–77-ig a Kelenföldi Erômûben, a Budapesti Fûtôerômûben és a Budapesti Hôerômûben dolgozik. 1977–92 között a VEIKI tudományos munkatársa, 1992 óta az MVM Rt. alkalmazottja. 1993-1996 között a Budapesti Erômû Rt. Kelenföldi Erômûve gázturbinás bôvítésének irányításában vett részt. 1994-1998 között az MVM szekunder tartalék gázturbinák projektjében projekt-koordinátor, majd 1998 tavaszától a Sajószögedi Gyorsindítású Gázturbinás Erômû létesítményi vezetôje. 1998 ôszétôl a Lôrinci Erômû Projektben vesz részt. Jelenleg az MVM Rt. Létesítményi Igazgatósága Erômûvi Fômérnökségéhez tartozó Erômûvi Fejlesztési Osztály vezetôjeként felelôs a projekt sikeres megvalósításáért. Széles Zsuzsanna, külgazdasági szakos közgazdász. Szakmai gyakorlatát az MVM Rt. Kommunikációs Osztályán végezte, ahol a szerzôtárssal együtt az európai villamosenergia-piac eseményeit elemezte. Tringer Ágoston, 1990-ben szerzett erôsáramú villamosmérnök diplomát a BME-n. Elsô és máig egyetlen munkahelyén, az MVM-nél elsôként villamos szakterületen, majd a 1992-es átalakulást követôen a cég Kommunikációs Osztályának jogelôd szervezeteinél dolgozott. 1992 nyarán háromhetes tanulmányúton vett részt a német RWE Energie-nél, ahol a német villamosipar kommunikációs munkájával ismerkedett. E tapasztalatok elsô eredménye a ’92 ôszén rendezett RWE - MVM közös energetikai konferencia megszervezése volt. Az elkövetkezô idôszakban számos konferencián, tanulmányúton vett részt a német nyelvterület energetikai társságainál, és aktívan közremûködik a külföldi energetikai kommunikációs tapasztalatok magyarországi bevezetésében. 1994-ben a Külkereskedelmi Fôiskolán PR szaküzemgazdász diplomát szerzett. Jelenleg az MVM Rt. Kommunikációs Osztályának megbízott osztályvezetôje. Túróczi András, 1990-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a BME-n. Ezt követôen már az MVM Rt. alkalmazottjaként szerzi meg az erôsáramú szakmérnöki diplomát. Speciális témája a villamosenergiarendszerek stabilitási kérdéseinek vizsgálata és elemzése. Munkaterülete a magyar alaphálózat stratégiai fejlesztésének kidolgozására, a nemzetközi rendszer-együttmûködések vizsgálatára, elsôsorban a dinamikus viszonyok elemzésére terjed ki. Ennek kapcsán vesz részt a CENTREL rendszeregyesülés önálló üzemének vizsgálatában, majd ezt követôen a négy tagrendszer UCPTE csatlakozásának elôkészítésében. A CALCAG hálózatszámításokkal foglalkozó munkacsoportjában tagként 1992 óta vesz részt. Jelenleg az UC(P)TE számára elôírt villamosenergia-piac megnyitási kényszere miatt a villamosenergia-szállítási, -tranzitálási kérdésekkel foglalkozó, a CENTREL-rendszeren belül létrejött munkabizottság munkájában tevékenykedik. A megjelent cikk e munkabizottsági tagság információi alapján készült. Dr. Vámos Gábor, mérnök-fizikus, energetikai szakmérnök. Tagja az EURELECTRIC „Villamosenergia-termelés” munkacsoportjának, az EC „Európai nukleáris létesítmények biztonsága” csoportjának, az OAB és OAH Tudományos Tanácsának, állandó meghívottja az MTA Energetikai Bizottságának. A Paksi Atomerômû Rt. biztonsági igazgatójaként szakmai területe az atomerômûvek biztonsága, környezeti hatásai. Vavrik Antal, az ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft. ügyvezetô igazgatója. 1972-ben kapott mérnöki diplomát Moszkvában, amelyet 1986ban honosított a BME Gépészmérnöki Kara. Szakmai pályafutását a Jászberényi Hûtôgépgyár kalorikus laboratóriumában kezdte 1972-ben, majd energetikai gépek-berendezések külkereskedelmével foglalkozott a Transelektrónál négy évig. 1980 óta munkahelye az ERBE, ahol a Paksi Atomerômû beruházáson osztályvezetô, majd kereskedelmi fôosztályvezetô, 1992 óta pedig a Társaság ügyvezetôje. Szakmai továbbképzését külkereskedelmi felsôfokú áruforgalmi szakvizsgák, valamint az NSZKban, az USA-ban és Japánban 3-3 hónapos tanfolyamok biztosították. Tagja több szakmai szövetségnek, közöttük elnökségi tag az Energetikai Berendezésgyártók Szövetségében és a MMK Hôenergetikai Szakosztály vezetôségi tagja.

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 1

S T A T I S Z T I K A I

A D A T O K

1 9 9 9

3

Bevezetô A változás évei során többször megkérdôjelezték az

Tisztelt Olvasó!

iparági statisztika készítését, kompetencia-kérdések Az érdeklôdôk idén 35. alkalommal vehetik kezükbe a

vártak tisztázásra. Ennek ellenére a kiadvány minden

villamosenergia-ipar éves statisztikáját összefoglaló

évben megjelent, hiszen a Statisztikai Törvény alapján

kiadványt. Az elmúlt 35 év, de különösen az utolsó 10

közérdekûnek minôsülnek a közcélú villamosenergia-

hozott jelentôs változást az iparág életében. A 90-es

társaságok adatai.

évek közepén lezajlott privatizáció – legalábbis a tulajdonviszonyokat illetôen – felszabdalta a korábban egy-

Jelenleg az országos adatokat a Magyar Energia Hiva-

séges magyar rendszert, ugyanakkor Európában sze-

tal segítségével és a részvénytársaságok hozzájárulá-

münk láttára zajlik a globalizáció. A villamos energia

sával hozzuk nyilvánosságra, amiért ezúton is köszö-

áru lett, sorra nyílnak az áramtôzsdék, a villamosener-

netet mondunk.

gia-ipar Magyarországon is a piacnyitás kapujában áll. 1999-ben a kormány elfogadta az energetika új mûkö-

Ugyancsak köszönet illeti lapunk felelôs szerkesztôjét,

dési modelljét, és az Országgyûlés elôtt van az új villa-

Kerényi A. Ödönt. Az iparág doyenjeként már 80. élet-

mosenergia-törvény. A piac és a szabályozási környe-

évét is túllépve, 35 éve töretlen energiával szervezi és

zet változásai az MVM számára új és új szerepet jelöl-

szerkeszti e kiadványt.

nek ki. Ami azonban változatlan: mindmáig teljes felelôsséget vállal a fogyasztók biztonságos és legkisebb

Végezetül reméljük, hogy kiadványunk hasznos tájé-

költségû ellátásáért, a nemzetközi integráció aktív

koztatásul szolgál itthon és külföldön egyaránt.

résztvevôjeként a magyar energetikai érdekek képvise2000. július

lôje és közvetítôje.

A Szerkesztôbizottság

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

4


A D A T O K

1 9 9 9

A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúrája 1999. december 31. Magyar Állam

Magyar Állam

Nem állami befektetôk

1 db különleges részvény

Szakmai > 50 Szakmai > 50 Önkormányzatok Önkormányzatok Kisbefektetôk Kisbefektetôk Egyéb Egyéb

41,6% 99,8% 12,8% 42,8%

MVM Rt.

99,95%

Magyar Állam 1 db különleges részvény

Önkormányzatok 0,4% Kisbefektetôk 0% Egyéb 15,5%

99,75%

OVIT Rt.

Paksi AE Rt. 0,05%

0,2%

0,25%

Nem privatizált erômûvek

Privatizált erômûvek

Áramszolgáltatók

Vértesi E. Rt.

**Bakonyi E. Rt. **Budapesti E. Rt. *Dunamenti E. Rt. *Mátrai E. Rt. **Tiszai E. Rt. **Pécsi E. Rt.

ELMÛ Rt. ÉDÁSZ Rt. ÉMÁSZ Rt. DÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt. TITÁSZ Rt.

Egyéb

Magyar Állam 1 db különleges részvény

**MVM Rt. tulajdoni hányad: 25% + 1 db **MVM Rt. tulajdoni hányad: 0% Az ábra tájékoztató jellegû.

Tulajdonosi csoportok részesedése a részvénytársaságok jegyzett tôkéjébôl (1999. december) Részvénytársaságok

Jegyzett tôke, ezer Ft

Jegyzett tôke megoszlása a tulajdonosok hányada alapján, % MVM Rt.

ÁPV Rt.

Szakmai befektetôk

Egyéb befektetôk**

Bakonyi Erômû Rt.

16 227 240

0

0

> 50

–


14 366 510

0

0

> 50

–


33 542 230

25,1

0

> 50

–

Mátrai Erômû Rt.

34 245 640

25,5

0

> 50

–

126 598 810

99,95

0

0

0,05

0

0

> 50

–

0

15,5

Paksi Atomerômû Rt. Pécsi Erômû Rt.

740 394

Vértesi Erômû Rt.

27 967 580

42,9

41,6

AES Tisza Erômû Rt.

34 745 610

0

0

> 50

–

ELMÛ Rt.

60 744 410

0

4,2

> 50

–

DÉDÁSZ Rt.

29 797 710

0

10,8

> 50

–

DÉMÁSZ Rt.

37 029 110

0

0

> 50

–

ÉDÁSZ Rt.

46 882 310

0

7,2

> 50

–

ÉMÁSZ Rt.

30 504 210

0

1,7

> 50

–

TITÁSZ Rt.

34 158 510

0

6,5

> 50

–

**Az ÁPV Rt. és a Magyar Állam tulajdona összevontan szerepel ** Egyéb befektetôk: önkormányzatok, egészség- és nyugdíjbiztosítók, munkavállalók stb. A táblázat tájékoztató jellegû!

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

5

A villamos társaságok szakmai befektetôi 1999. december RWE Energie AG-EnBW AG >50% >50% ~71%

Budapesti Erômû Rt. IVO-FORTUM-TOMEN ~88% Dunamenti Erômû Rt. Powerfin S.A.Tractabel ~72% ÉDÁSZ EdF Int.-Bayernwerk AG >50% Bakonyi Erômû Rt. Euroinvest-Transelektro ~51%

ÉMÁSZ ELMÛ

DÉDÁSZ Bayernwerk AG >50% Pécsi Erômû Rt. Mecsek Energia Kft. ~68%

A

M A G Y A R

Mátrai Erômû Rt.

Tisza Erômû Kft. AES Summit Generation Ltd. ~96%

TITÁSZ Bayernwerk AG >50%

DÉMÁSZ EdF International >50%

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

6


A D A T O K

1 9 9 9

Magyarország villamosenergia-termelése és -felhasználása

1999-ben az országos fogyasztás + veszteség 35,29 TWh volt. Ez 1989-hez képest 7,3%-os csökkenést jelent. 1998-hoz viszonyítva a bruttó fogyasztás alig növekedett. A diagram az országos villamosenergia-fogyasztás + hálózati veszteség (bruttó fogyasztás) alakulását tünteti fel 1925 és 1999 között. Ez a villamosenergiamennyiség állt az ország fogyasztóinak a rendelkezésére a hazai nettó termelésbôl és importból együttesen. Az ábra bemutatja emellett az ország összes villamosenergia-felhasználását, azaz az erômûvi önfogyasztással növelt bruttó fogyasztást – mivel a nemzetgazdasági tervezés általában ezt az adatot használja –, valamint a hazai erômûvek nettó termelését és a villamosenergia-importszaldó alakulását is. A diagram így lehetôséget nyújt e kategóriák arányváltozásainak vizsgálatára. A bruttó fogyasztási adatok országos értékek, amelyekbôl közel 99%-ot fedez a magyar villamosenergiarendszer termelése és az import, és 1% alatti a villamosenergia-rendszeren kívüli üzemi erômûvek termelése. Nem tüntettük fel külön a vízerômûvek termelését sem, mivel ez az összes hazai termelés 0,6 százaléka alatt van.

40

TWh 1 2 3

30

20

10

4 0 1925

1945

1965

1985

1999

TWh Kód

Megnevezés

Változás, % 1989

1998

1999

99/98

99/89

0,8

-6,0

1

Összes felhasználás (bruttó fogyasztás + erômûvi önfogyasztás)

40,66

37,9

38,22

2

Bruttó fogyasztás (fogyasztás + veszteség)

38,07

35,0

35,29

0,8

-7,3

3

Nettó termelés

26,98

34,3

34,23

-0,2

26,9

4

Import szaldó

11,08

0,7

1,06

51,9

-90,4

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

7

A termelés és a fogyasztás folyamatábrája, 1999 Az országos energiamérleg az „E” (villamosenergia-, hô-, gáz- és vízellátás) nemzetgazdasági ág összes fogyasztása mellett tartalmazza a hálózati veszteséget és az erômûvek önfogyasztását is.

A fogyasztás megbontása megfelel a KSH egységes ágazati osztályozási rendszerének. Az „E” gazdasági ágban a közcélú villamosenergiavállalatok saját felhasználása nem szerepel, mivel az nem értékesítés! A korábbi évektôl eltérôen a közcélú erômûvek között szerepel a PowerGen és az EMA Power termelése és önfogyasztása is.

A hálózati veszteség tartalmazza az OVIT és az áramszolgáltatók saját felhasználását is.

Országos mérleg: összes felhasználás 38 217 GWh Országos bruttó fogyasztás 35 293 GWh Villamosenergia-rendszer (VER) bruttó felhasználás 37 893 GWh Közcélú erômûvek nettó termelése 33698 GWh

Ebbôl VER-értékesítésre átvett összes villamos energia 34943 GWh 102 80

E

C Bányászat 630

630

Hálózati veszteség

4869

D

9721

P Háztartások

9871

G Kereskedelem A B

1260

Mezô-, erdôgazdaság, halászat

1004

H Szálláshely, szolgált., vendégl.

472

Egyéb közösségi szolgáltatás

K–Q

1621

Egyéb fogyasztás A

M A G Y A R

hô-, E Villamosenergia-, gáz- és vízellátás 1621

156

F

Építôipar 156

1706

I

Szállítás, posta, hírközlés 1706

548

Közvilágítás

O

70 Feldolgozóipar 10071 280

1429 1656

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

Nem kooperáló üzemi erômûvek 360

Önfogyasztás 44

2581 264 2845

Kooperáló üzemi erômûvek 172

Vízerômûvek 175

Importszaldó 1063

Atomerômû 13269

Önfogyasztás 35

Hôerômûvek 20254

Önf.

Önfogyasztás + int. bányák felhasználása

Import

8


A D A T O K

1 9 9 9

A fôbb fogyasztói csoportok, 1995–1999

A villamosenergia-szakágazat (4010) az „E” villamosenergia-, hô-, gáz- és vízellátás ágba tartozik. A hálózati veszteség a közcélú hálózatok vesztesé-

ge, de tartalmazza az OVIT és az ász-ok saját felhasználását is. A bruttó fogyasztás az erômûvi önfogyasztás nélküli fogyasztást jelenti.

GWh KSH ágazat

1995

1996

1997

1998

1999

Bruttó fogyasztás

33 668

34 554

34 583

34 998

35 293

E


4 749

4 677

4 736

4 916

4 869

P

Háztartások

9 787

10 053

9 780

9 679

9 871

Mezô-, erdôgazdászat, halászat

A–B

1 224

1 171

1 033

998

1 004

O

Közvilágítás

558

556

562

562

548

G

Kereskedelem

877

984

1 013

1 068

1 260

H

Szálláshely

438

452

463

434

472

O

Egyéb közösségi

K–Q

Egyéb fogyasztás

1 529

1 510

1 005

1 650

1 429

984

1 078

1 443

1 124

1 656

1 615

1 681

1 695

1 709

1 706

172

160

168

162

156

I

Szállítás, posta, hírközlés

F

Építôipar

D

Feldolgozóipar

8 806

9 282

9 858

10 116

10 071

E

Villamosenergia-, hô-, gáz-, vízellátás

2 326

2 025

2 017

1 921

1 621

C

Bányászat

1 011

925

810

659

630

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

9

A magyar villamosenergia-rendszer mûködési modellje Az 1949-ben létrejött magyar villamosenergia-rendszer (a továbbiakban VER) vállalatait az 1963-ban megalakult Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) egy gazdasági egységgé fogta össze. A tröszti vállalatokat 1992-tôl önálló erômûvi és hálózati részvénytársaságokká szervezték át, de azokat kétszintû holding formában továbbra is az MVM Rt. irányította. Az új Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok hatályba lépésével, a Magyar Energia Hivatal felállításával, a privatizációval és az önfinanszírozást lehetôvé tévô árak fokozatos bevezetésével a magyar villamosenergia-rendszerben új mûködési modell jött létre.

A törvény Az 1994. évi XLVIII. törvény a villamos energia termelésérôl, szállításáról és elosztásáról (VET) olyan villamosenergia-rendszert határoz meg, amely: • tulajdonsemleges, a törvényhozás és a közhatalom által ellenôrzött, elôsegíti a fogyasztók társadalmi érdekképviseletét; • a fogyasztókat biztonságosan és a legkisebb költségen látja el; • biztosítja a termelôi, átviteli, elosztási és szolgáltatási árakban az indokolt befektetések és a hatékonyan mûködô engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereséget tartalmazó árrendszer, áralkalmazás bevezetését; • elôírja a környezetbarát mûködést és leállítást; • elônyben részesíti a megújuló energiaforrások hasznosítását azáltal, hogy a belôlük termelt villamos energia átvételét kötelezôvé teszi; • a növekvô igények függvényében bôvítendô. A villamosenergia-rendszer mûködését a törvényeken alapuló kormányrendeletek, engedélyek, szabályzatok, valamint a társaságok és a fogyasztók közötti szerzôdéses rendszer határozza meg.

Kötelezettségek és tevékenységi körök A Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.), a szállító A mûködési modellben a privatizáció után a legnagyobb változások az MVM Rt.-nél következtek be, mivel holdingfunkcióit fokozatosan le kellett adnia. A vonatkozó jogszabályokban foglalt jogai és kötelezettségei alapján azonban az MVM Rt. felelôsséggel tartozik a villamosenergia-rendszer mûködésének átfogó irányításáért. Feladatát a rendszerben együttmûködô felek hátrányos megkülönböztetése nélkül köteles ellátni. A szállító (MVM Rt.) kötelezettségei az ellátás, a fejlesztés, az üzemirányítás, a legkisebb költségû árubeszerzés, a legkisebb költségû rendszerfejlesztés területére egyaránt kiterjednek. Eszerint: A

M A G Y A R

V I L L A M O S

• Nagykereskedelem, rendszerirányítás üzletág: a szolgáltatói (fogyasztói) vételezési szokások változásának figyelemmel kísérése, igényfelmérés, igénybecslés, különbözô idôtávú rendszertervezés (ennek alapján hazai és import kapacitás lekötése, villamosenergia-kereskedelem, operatív üzemirányítás, új kapacitások létesítésének kezdeményezése), rendszerszintû tartalékok üzemeltetése, ajánlati kiírások új kapacitásokra, kapacitásajánlatok értékelése, együttmûködésre vonatkozó szabályzatok kidolgozása, a legkisebb költség elvének betartásához és a biztonságos üzemirányításhoz szükséges, az együttmûködésre jellemzô, hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthetôségét biztosító adatok gyûjtése, más engedélyesekkel kötött szerzôdések, szerzôdéses feltételek teljesülésének ellenôrzése, rendszerszintû PR-tevékenység. • Alaphálózati üzletág: országos és nemzetközi hálózati rendszertervezés (ennek alapján az átviteli és a fôelosztói hálózatok igénybevételének lekötése, operatív üzemirányítás, létesítések kezdeményezése és hálózatfejlesztés), az üzemvitel, a karbantartások, az üzemzavar-elhárítás és a telekommunikáció rendszerszintû tervezése, fejlesztése, a kiszolgáló létesítmények, eszközök és szervezet fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása. Ezen kívül az MVM Rt. képviseli Magyarországot az UCTE és a CENTREL szervezeteiben.

A VER-ben együttmûködô közcélú és saját célra termelô erômûtársaságok Kötelezettségeik: szerzôdéses alapon a villamos energia termelése, erômûvi szintû tervezés, kereskedelem, tüzelôanyag-beszerzés, karbantartás-elôkészítés, lebonyolítás, a tevékenységük során keletkezô maradványok elhelyezése, új fejlesztések elôkészítése.

Az áramszolgáltatók • Villamosenergia-elosztási kötelezettség: a fô és elosztóhálózat operatív üzemirányítása és üzemeltetése – karbantartása, fejlesztése, fôberendezésjavítás, közvilágítás karbantartása, infrastruktúra fejlesztése, villamosenergia-értékesítés, fogyasztói szolgálat. • Villamosenergia-szolgáltatási kötelezettség: vételezési szokások megismerése, igényfelmérés, forrástervezés, kapacitáslekötés, villamosenergia-kereskedelem, operatív üzemirányítás, számlázás, fogyasztói kapcsolatok ápolása, reklamációk intézése. A villamosenergia-ipar mûködési modelljéhez tartozó szabályozási elemek 1995-ben elkészültek és további korszerûsítésük is megtörtént. Az áramszolgáltatók és egyes erômûvek tulajdonosi szerkezete lényegesen megváltozott, szakmai befektetô cégek jelentôs tulajdonhányadot szereztek a társaságokban, ami többek között megteremti annak lehetôségét, hogy a társaságok fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek az új mûködési környezet feltételeinek hosszú távon is megfelelnek. M Û V E K


2 0 0 0 / 2

10


A D A T O K

1 9 9 9

A teljesítôképesség jellemzôi A VER-erômûvek teljesítôképessége MW Kód

Megnevezés

1989

1998

1999

Növekedés (99–98)

1

Kooperáló erômûvek BT-je

7168

7850

7842

-8

2

Kooperáló erômûvek RT-je

7075

7316

7393

77

Közcélú erômûvek BT-je

6956

7775

7764

-11

Közcélú erômûvek RT-je

6871

7289

7364

75

3

A VER-erômûvek csúcsterhelése

4855

6043

5627

-416

4

Garantált import

1900

300

300

–

8000

A VER importtal növelt év végi teljesítôképessége és terhelése

MW 1 2

6000

A VER fogyasztói csúcsterhelése 1989-ben 6550 MW volt, míg 1999-ben 5802 MW-ra esett vissza, ami több mint 700 MW csökkenést jelent. Az 1999. év végi rendelkezésre álló teljesítôképesség – figyelembe véve az import és export teljesítmény szaldóját – 1998-hoz képest 77 MW-tal nôtt, míg 1989-hez viszonyítva 1232 MW-tal csökkent.

3

4000

MW

2

4 0 1960

VER VERE BT

RT

1

8000

2000

1970

1980

1990

6000

3

1999

Villamosenergia-rendszer Villamosenergia-rendszerek egyesülése (CDU, UCTE, CENTREL, NORDEL stb.) Beépített teljesítôképesség: az erômûvek üzemi gépegységei generátorkapcsokra vonatkoztatott villamos teljesítôképességének összege MW-ban Rendelkezésre álló teljesítôképesség: az a legnagyobb villamos teljesítmény (MW-ban), amelyet az erômûvek az állandó és változó hiányok, illetve többletek figyelembevételével normál üzemben (kényszerkiesés nélkül) szolgáltatni tudnak

4000

2000

0 1960

1970

1980

1990

1999 MW

Kód

Megnevezés

1989

1998

1999

1

BT + import

9018

8150

8142

-8

2

RT + import

8925

7616

7693

77

3

A

Növekedés (99–98)

Garantált import

1900

300

300

–

Csúcsterhelés

6550

5817

5802

-15

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

11

A nemzetközi villamosenergia-forgalom Az éves forgalom alakulása Ausztria

Ukrajna

Szlovákia

TWh 2

TWh

TWh

2

3

1 1

2

0 0

1

1 1

0

2 1990

1999

2 1990

1

1999

1990

1999

TWh 1 0 TWh

TWh

1

1

1

1990

0 1 1990

1999

Románia

0 1

1999

Import 1990

Horvátország

1999

Export

Jugoszlávia

GWh Ország

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Ukrajna

Import Export

12 160 10

6605 243

2741 544

1604 781

1037 331

1592 17

1394 0

1377 1

1101 12

765 76

Szlovákia

Import Export

778 1 506

1393 431

1497 367

1846 249

1195 183

852 345

1407 164

1919 125

2145 83

3513 12

Románia

Import Export

– 61

– –

– 106

34 –

218 –

283 88

0 126

0 28

0 138

0 0

Jugoszlávia

Import Export

62 294

157 60

504 31

207 15

– –

– 65

54 291

0 460

0 691

0 442

Horvátország

Import Export

1 –

– –

– –

– 221

– 123

1 117

14 105

0 97

0 414

0 737

Ausztria

Import Export

200 183

255 325

246 472

402 355

505 285

453 144

574 590

323 758

108 1276

67 2018

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

12


A D A T O K

1 9 9 9

A tényleges forgalom alakulása 1999-ben Szlovákia

11,5

76,4

Ukrajna

765,2 3517,9

Ausztria 2018,4 66,5

442,4

Horvátország

737,6

Jugoszlávia

A diagram a határkeresztezô távvezetékeken ténylegesen mért villamosenergia-forgalmat ábrázolja a tranzitszállításokkal együtt. A kereskedelmileg lebonyolított export-import menynyiség ettôl jelentôsen eltér, de a szaldó természetesen azonos. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

IMPORT EXPORT Szaldó

4349,6 GWh 3286,3 GWh 1063,3 GWh

GWh

Import Export Szaldó

Fizikai forgalom

Kereskedelmi forgalom

4349,6 3286,3 1063,3

3446,9 2383,6 1063,3


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

15

A CENTREL párhuzamos üzeme az UCTE-vel 1999. december

RU

LT BY

x

Vierraden

Krajnik 220 kV

PL Hmelnick Mikulowa

D

Kiesdorf Röhrsdorf

x Wielopole

Hradec

CZ

Etzenricht

Albrechtice Nosovice Prestice Sokolnice Slavetice

A

Krosno

Burshtyn

Lemesany Kapusany Varin SK Krizovany Levice SajóStupava szöged Gabcikovo

irá ny

x

Gyôr H Hévíz Sándorfalva Szeged

A

x

SLO

Tumbri

M A G Y A R

HR

x

m üze

Mukachevo

Rosiori

Göd Albertirsa

750 kV 400 kV

x

220 kV

I

UA

x

Dürnrohr Wien

x

Zahidno Ukrainska

Rzeszow

Arad

220 kV

RO

Subotica

V I L L A M O S

YU

M Û V E K


x

Rendszerbontás Egyenáramú betét

2 0 0 0 / 2

16


A D A T O K

1 9 9 9

A VER teljesítôképessége Havi alakulás 1999-ben A VER csúcsterhelését az erômûvek és az importteljesítmény minden hónapban ki tudták elégíteni.

A mérleg felépítését mutatja be a diagram a szokásos rövidítésekkel (a teljesítôképesség-adatok havi átlagértékek, kivéve a csúcsterhelések burkológörbéjét).

MW 9000 1 2 3 7000 4 5

6,7 5000

9

8

5000 J

1 2 1–2 3

2–3 4 3–4 4–5 5 6 7 8 9 6–9

F

M

A

= Beépített teljesítôképesség próbaüzemmel + import = Rendelkezésre álló teljesítôképesség + import = Állandó jellegû hiány = Rendelkezésre álló teljesítôképesség (változó + import) = Változó jellegû hiány = Igénybe vehetô teljesítôképesség + import = Tervszerû megelôzô karbantartás = Kényszerkiesés = Ténylegesen igénybe vehetô teljesítôképesség + import = Fogyasztói csúcsterhelések átlaga = Próbaüzem nélküli átlagterhelés = Csúcsterhelések napi maximumának burkológörbéje = Csúcsterhelés átlaga hazai erômûvekbôl = Import szaldó csúcsidei átlaga A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M

J

J

A

S

O

BT + import RTA + import

RT + import

IT + import TMK KK TIT + import

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

N

D


A D A T O K

1 9 9 9

17

Megoszlás a közcélú és a saját célra termelô erômûvek között

Az erômûvek beépített villamos teljesítôképességének 99%-a közcélú. A magyar villamosenergia-rendszer 47 erômûvébôl 14 beépített teljesítôképessége nagyobb 100 MW-nál, ezek a rendszer 94,1%-át képviselték 1999. december 31-én. BT = 7842 MW RTA = 7648 MW RT = 7393 MW BT = 7764 MW RTA = 7584 MW RT = 7364 MW

RT = BT 94,3%

Megnevezés

RT = BT 94,8%

VER

Közcélú

Egyéb

Közcélú erômûvek, BT

Turbógenerátorok db MW

Vízerômûvekben

< 30 MW

45

48

Hôerômûvekben

< 20 MW

52

419

20–50 MW

16

431

51–100 MW

12

740

> 100 MW

24

4286

> 200 MW

8

1840

Atomerômûben

db

24

7380 MW 6 3 <20 MW

14

20-50 MW 50-100 MW ≥100 MW

Megnevezés

BT

RTA

RT

MW

%

MW

%

MW

%

Közcélú erômûvek*

7764

99,0

7584

99,2

7364

99,6

Saját célra termelô erômûvek

78

1,0

64

0,8

29

0,4

7842

100,0

7648

100,0

7393

100,0

Összesen

* A PowerGen (Csepel) és az EMA Power (Dunaújváros) a közcélú erômûvek között szerepelnek.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

18


A D A T O K

1 9 9 9

A VER villamosenergia-termelése és importszaldója

GWh Megnevezés

Közcélú erômûvek termelése (bruttó)* Üzemi erômûvek termelése (bruttó) VER-erômûvek összesen Nem kooperáló üzemi erômûvektôl vásárolt villamos energia

1990

1995

1996

1997

1998

1999

Index, % 1998=100 1990=100

27 463

33 199

34 206

34 528

36 571

36 543

99,9

133,1

604

540

550

490

201

207

103,0

34,3

28 067

33 739

34 756

35 018

36 772

36 750

99,9

130,9

10

25

36

50

65

80

123,1

800,0

Import szaldó

11 147

2 405

2 197

2 149

740

1 063

143,6

9,5

Összes felhasználás a VER-ben

39 224

36 169

36 989

37 217

37 577

37 813

100,8

96,6

* Tartalmazza a PowerGen és az EMA Power termelési adatait is

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

19

A közcélú erômûvek primerenergia-felhasználása A villamosenergia-termelés megoszlása energiahordozók szerint* Megnevezés

1989

1999

GWh

%

GWh

%

Energetikai barnaszénbôl

4 853

16,9

3 889

10,7

Lignitbôl

2 769

9,7

4 844

13,4

Feketeszén féltermékbôl

1 032

3,6

758

2,1

Szénbôl összesen (1)

8 654

30,2

9 491

26,2

100

%

80 4

Fûtôolajból (2)

1 469

5,1

4 932

13,6

Földgázból (3)

4 475

15,6

7 536

20,8

Szénhidrogénbôl összesen

5 944

20,7

12 468

34,4

Fosszilis 14 598 energiahordozókból

50,9

21 959

60,6

158

0,6

181

0,5

Atomenergiából (4) 13 891

48,5

14 096

38,9

100,0

36 236

100,0

Vízenergiából

Mindösszesen

28 647

60 3 40 2 20 1 0 1989

1991

1993

1995

1999

1997

*A PowerGen és az EMA Power nélkül

160

Az összes primer energia megoszlása Az ábra a villamosenergia-termelésre és a hôszolgáltatásra felhasznált összes primer energia megoszlását mutatja a közcélú erômûveknél.

120

1999

80

Megnevezés

PJ

%

Szén

122,4

29,8

Szénhidrogén

135,9

33,1

84,9

20,7

Hasadóanyag

152,2

37,1

Összesen

410,5

100,0

ebbôl földgáz

PJ

40

0 1955

Év

1975

1990

1999

Lignit

Barnaszén

Feketeszén féltermék

Olaj

Földgáz

1 kt=6,75 TJ

1 kt=9,75 TJ

1 kt=10,99 TJ

1 kt=40,34 TJ

1 Gm3=30,84 TJ

kt

TJ

kt

TJ

kt

TJ

kt

TJ

1955

2370

19 326

4038

47 772

244

4 110

42

1 649

1965

2871

22 038

8247

92 204

1258

13 605

491

19 590

254

8 692

–

156 130

1975

6230

41 758

7916

90 969

1797

19 314

1579

63 859

1471

52 526

–

268 426

1985

6758

46 462

7676

75 368

1352

14 815

1479

59 769

2761

84 976

72 736

354 126

1990

5387

35 474

7437

72 792

1469

16 129

466

18 573

2382

73 847 148 366

365 121

1995

6893

46 531

5748

56 047

1036

11 385

1512

60 975

2216

68 342 152 304

395 584

1996

7558

51 016

5782

56 370

947

10 406

1262

50 898

2580

79 568 155 210

403 468

1997

7906

53 366

5865

57 184

855

9 397

1496

60 349

2280

70 315 151 644

402 255

1998

7555

50 994

6061

59 092

950

10 439

1460

58 891

2617

80 701 151 505

411 622

1999

7897

53 305

6048

58 972

920

10 116

1264

50 975

2754

84 924 152 216

410 508

Gm3 –

Hasadóanyag

TJ

Össz. tüzelôhô

TJ –

TJ –

72 857

Az adatok nem tartalmazzák a PowerGen és az EMA Power közcélú erômûvek adatait.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

20


A D A T O K

1 9 9 9

Összes primerenergia-felhasználás* 1980–1999 között Kód

Megnevezés

1990

1995

1

Nukleáris

2 3 4

Szén

124,4

34,1

114,0

28,8

122,4

29,8

Összesen

365,1

100,0

395,6

100,0

410,5

100,0

PJ

1999

%

PJ

%

PJ

%

148,3

40,6

152,3

38,5

152,2

37,1

Gáz

73,8

20,2

68,3

17,3

84,9

20,7

Olaj

18,6

5,1

61,0

15,4

51,0

12,4

* A PowerGen és az EMA Power nélkül 500

PJ

400 1 300 2

200

3 100 4 0 1980

1985

1990

1995

1999

Primerenergia-megoszlás 1999-ben* Az összes primer energiából villamosenergia-termelésre 88,1%-ot, hôszolgáltatásra 11,9%-ot használtak fel. 1999-ben a közcélú villamosenergia-termelésre 41,8%-ban használtak fel atomenergiát, hôszolgáltatásra pedig 57,3%-ban földgázt.

45,9 107,5 57,0 5,1 14,9 151,4 0,7

27,9 Villamosenergiaszolgáltatásra 361,8 PJ

Hôszolgáltatásra 48,7 PJ

* A PowerGen és az EMA Power nélkül

Kód

Tüzelô

Nukleáris Gáz

A

Villamosenergia-termelésre PJ %

Hôszolgáltatásra PJ %

Összesen PJ

%

151,4

41,8

0,8

1,6

152,2

37,1

57,0

15,8

27,9

57,3

84,9

20,7

Olaj

45,9

12,7

5,1

10,5

51,0

12,4

Szén

107,5

29,7

14,9

30,6

122,4

29,8

Összesen

361,8

100,0

48,7

100,0

410,5

100,0

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

21

Az MVM Rt. gazdasági adatai 1999-ben

Eszközállomány

millárd Ft

Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív idôbeli elhatárolás Összesen Saját tôke

2,2 95,2 166,3 0,4 24,6 5,7 12,1 2,7 309,2 milliárd Ft

Jegyzett tôke Tôketartalék Eredménytartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen

199,7 31,3 -3,1 6,9 234,8

Forrásállomány

millárd Ft

Saját tôke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív idôbeli elhatárolás Összesen

234,8 0,3 69,6 4,5 309,2

milliárd Ft Üzletágak szerinti bontás

Villamos energia

Egyéb

Árbevétel

310,0

1,1

311,1

Költség

307,2

1,1

308,3

2,8

0,0

2,8

Üzletági eredmény*

Összesen

Egyéb bevétel

4,7

Egyéb ráfordítások

6,4

Üzemi tevékenység eredménye

1,1

Pénzügyi mûveletek bevételei

14,3

Pénzügyi mûveletek ráfordításai

8,1

Rendkívüli bevételek

3,6

Rendkívüli ráfordítások

0,2

Adózás elôtti eredmény

10,7

Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény

10,7

Osztalékfizetés

3,8

Mérleg szerinti eredmény

6,9

* Üzletági eredmény: az üzletági eredménybôl kiszûrve a villamos energiával összefüggô faktoring ügylet hatása

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

közvetlen vásárlás közcélú erômûtôl

~ saját erômû kft.-tôl vásárolt ~ közvetlen vásárlás üzemi erômûtôl


2 0 0 0 / 2

Import szaldó: 1063 GWh

30 074 GWh**

-4 426 GWh 12,9% -73 GWh 6621

-880 11,58 56

7360 1 30 26 28 7445

ÉDÁSZ

* Az összesítés eltér az erômûvek adataitól, mivel azok a kft.-ket csak részben tartalmazzák. ** Az áramszolgáltató rt.-k adataiból kiszûrtük az ász–ász közötti értékesítést, valamint a PowerGen ELMÛ-tôl való vásárlását.

Áramszolgáltatói engedélyesek közötti értékesítés szaldója

Hálózati veszteség + saját felhasználás V%

33 462 GWh 7 GWh 534 GWh 114 GWh 236 GWh 34 353 GWh

-442 GWh

7188

4337

~

505

505

3740

3740

133 2

684

3969 591 229 2

~

Bakonyi ~

Pécsi +Komló

700

700

830 32 130 4

15

~

Vértesi

1963

1963

206

2170

~

Paksi

13 269

13 269

826

14 096

3684

4743

-550 10,01 -44

17 5337

39 4342 -602 13,5 -56

5202 6 112

ÉMÁSZ

4303

DÉDÁSZ

3362

-509 12,63 -31

1 7 3902

3894

DÉMÁSZ

3357

-548 13,64 14

46 87 4 3891

3754

TITÁSZ

8086

-1338 13,82 -12

141 9436

346

8949

ELMÛ

+ saját erômûben termelt: 17 GWh

2

~

156

158

43

201

EMA Power

MVM Rt. vásárlás erômûvektôl: 32 824 Gwh + Import szaldó: 1063 GWh = Összes beszerzés: 33 887 GWh

947

4337

7188

4990

947

~

485 168

7462

Tiszai + Borsodi

274

7

~

Mátrai

116

1063

Dunamenti

73

23

~

141

91

16

107

PowerGen

A D A T O K

Rendelkezésre áll összesen

32 824 GWh

~

339

alaphálózati veszteség és saját felhasználás

Ász-ok vásárlása az MVM Rt.-tôl

~ saját erômûbôl kiadott

Értékesítés MVM Rt.-nek

534 GWh

33 698 GWh

Erômûvekbôl kiadott

Közvetlen értékesítés ász.-oknak

2 581 GWh 264 GWh

Önfogyasztás + bányafelhasználás

Összesen

36 543 GWh

Rt.-k termelése

Budapesti


Értékesítés fogyasztónak

~

Közcélú erômû rt.-k és kft.-k együtt*

22 1 9 9 9

A VER, azon belül az MVM Rt. és az áramszolgáltatók villamosenergia-mérlege 1999-ben, GWh-ban


A D A T O K

1 9 9 9

23

A közcélú villamosenergia-üzletág (KSH 4010) értékesítési folyamata

A VER-ben a villamosenergia-ipar, azaz a közcélú villamosenergia-társaságok gazdasági adatain alapul az illetékes hatóságok (MEH, GM) által jóváhagyandó villamosenergia-tarifa. A tarifa képzéséhez alapvetô fontosságú a társaságok önköltségi és árbevételi adatainak ismerete. A „közcélú” minôsítést 5,1 millió fogyasztó érdekében a villamosenergia-ellátásról szóló törvény írja elô,

ami a gazdasági tényadatok nyilvánosságát is jelenti a Statisztikai Törvény szellemében. Az MVM Rt. az alaphálózati gyûjtôsín tulajdonosa, és a legkisebb költség elvén vásárolja meg az erômûvektôl a villamos energiát egyedi, hatósági áron, és ezt szintén hatósági áron adja el az áramszolgáltatóknak, amelyek azt a fogyasztóknak a Gazdasági Minisztérium által jóváhagyott tarifán értékesítik.

Az értékesítési folyamat Sorszám

Megnevezés

Mértékegység

1990

1995

1996

1997

1998

1999

1

VER szinten rendelkezésre álló villamos energia

GWh

39 224

36 144

37 007

37 217

37 577

37 893

2

Értékesítésre átadott villamos energia – ebbôl: közcélú erômûvek* – import szaldó – kooperáló üzemi – erômûvektôl átvett

GWh

36 384

33 106

33 919

34 006

34 642

34 943

% %

68,9 31,0

92,34 7,26

93,05 6,48

93,02 6,42

*97,4 2,14

96,7 3,04

%

0,1

0,4

0,47

0,56

0,27

0,29

3


GWh

4036

4749

4677

4736

4916

4 869

7 7.1

Értékesítés átlagára Termelôi fogyasztás

GWh fill/kWh fill/kWh %

32440 317,53 380,05 71,20

28 356 614,73 615,96 65,49

29 222 760,50 747,45 65,60

29 270 1034,91 1019,32 66,59

29 474 1233,86 1202,67 67,16

29 852 1386,29 1326,08 66,79

7.2

Háztartási fogyasztás

fill/kWh %

162,68 28,34

612,32 34,51

783,37 34,40

1066,02 33,41

1297,65 32,84

1509,38 33,21

2.1 2.2 2.3

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

25

A közcélú erômûvek hôszolgáltatása*

A hôszolgáltatás, fôleg az utolsó öt évben jelentôsen csökkent, elsôsorban az ipari igények visszaesése miatt. Ugyanakkor javult a villamosenergia-termeléssel kapcsolt hôszolgáltatás aránya.

80

PJ

60

PJ Kód

Megnevezés

1989

1999

Forró víz

22,9

19,9

ebbôl nem kapcsolt Gôz

7,7

5,2

33,1

17,0

9,7

3,0

56,0

36,9

ebbôl nem kapcsolt Összesen

40

20

0 1989

* A PowerGen és EMA Power nélkül

1991

1993

1995

1997

1999

A fajlagos hôfogyasztás alakulása a közcélú erômûveknél A hôerômûvi berendezések átlagos hatásfoka évrôl évre nôtt, ennek megfelelôen csökkent a kiadott villa-

mos energia fajlagos hôfogyasztása. 1999-ben kis mértékben növekedés tapasztalható 1998-hoz képest. h, %

1951

Átlagos hatásfok, h, %

Fajlagos hôfogyasztás, q, kJ/kWh

17,4

20 666

1955

18,2

19 808

1960

21,1

17 078

1965

24,1

14 951

1970

27,2

13 234

1975

29,2

12 041

1980

31,1

11 561

1985

30,9

11 650

1990

30,6

11 747

1995

33,6

10 729

1996

34,2

10 511

1997

33,8

10 656

1998

34,8

10 331

1999

34,7

10 377

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

q, MJ/kWh

h 30

20

q 10 1960

M Û V E K

1970

1980


1990

2 0 0 0 / 2

1999

26


A D A T O K

1 9 9 9

A közcélú erômûvek névleges beépített hôszolgáltatási teljesítôképessége

MW Megnevezés

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Mátrai Erômû

28,1

23,9

22,5

118,0

118,0

118,0

118,0

20,0

Dunamenti I. Erômû

583,4

583,4

583,4

907,0

907,0

645,0

645,0

645,0

Tisza I. Erômû

277,4

277,4

277,4

277,4

277,4

208,9

208,9

208,9

88,0

88,0

88,0

88,0

84,0

86,0

86,0

86,0

Borsodi Erômû

646,6

382,8

382,8

498,6

469,0

498,0

498,0

498,0

Ajkai Erômû

404,0

404,0

404,0

366,7

404,0

366,7

366,7

366,7

55,0

42,7

–

–

–

–

–

–

Kelenföldi Fûtôerômû

969,2

973,1

973,1

1119,8

1119,8

1119,8

753,0

753,0

Inotai Erômû

120,5

120,5

120,5

72,0

72,0

72,0

40,9

40,9

Pécsi Erômû

793,0

615,0

704,0

441,0

441,0

437,0

352,0

352,0

Komlói Fûtôerômû

78,4

78,4

78,4

78,4

65,6

–

57,4

57,4

Bánhidai Erômû

11,0

11,0

11,0

11,0

12,0

12,0

12,0

12,0

Tatabányai Fûtôerômû

230,1

230,1

230,1

235,0

230,0

230,0

230,0

230,0

Dorogi Fûtôerômû

196,2

145,6

145,6

127,3

144,0

144,0

144,0

132,0

Kispesti Fûtôerômû

470,0

483,2

483,2

483,2

483,2

483,2

369,0

369,0

Újpesti Fûtôerômû

397,9

397,9

397,9

403,2

403,0

403,0

331,0

331,0

Angyalföldi Fûtôerômû

259,4

265,5

265,5

266,7

266,7

266,7

174,0

174,0

Kôbányai Fûtôerômû

407,2

417,3

421,3

407,1

421,3

421,3

310,0

310,0

Gyôr I. Fûtôerômû

133,0

126,0

126,0

129,6

125,0

125,0

110,0

103,2

Soproni Fûtôerômû

107,0

91,0

91,0

99,0

90

90,0

99,0

79,2

Székesfehérvári Fûtôerômû

222,0

222,0

173,0

218,0

221,0

221,0

158,0

158,0

Szegedi Fûtôerômû

90,1

90,1

90,1

90,0

88,7

88,7

81,0

81,0

Békéscsabai Fûtômû

61,8

61,8

61,8

63,2

62,4

62,4

62,4

62,4

81,7

81,7

81,7

81,7

81,7

81,7

81,7

81,7

Debreceni Fûtôerômû

425,6

425,6

425,6

411,8

411,8

411,8

411,8

411,8

Nyíregyházi Fûtôerômû

279,7

279,7

279,7

279,8

279,7

279,7

155,8

177,0

42,0

42,0

42,0

42,0

42,0

42,0

42,0

42,0

–

–

–

–

–

–

400,0

480,0

7458,3

6963,3

6960,3

7315,5

7320,3

7137,6

6297,6

6262,2

Oroszlányi Erômû

Salgótarjáni Fûtôerômû

Kecskeméti Termosztár Hôszolgáltató Kft.

Paksi Atomerômû EMA Power Összesen

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

27

Az áramszolgáltatás Az értékesített villamos energia fôbb fogyasztói csoportonként Kód

Megnevezés

1989

1998

1999

GWh

%

GWh

%

GWh

%

15 328

46,1

12 111

41,1

11 972

40,1

Háztartási fogyasztás

8 654

26,0

9 679

32,8

9 913

33,2

Egyéb fogyasztás

9 261

27,9

7 685

26,1

7 967

26,7

33 243

100,0

29 475

100,0

29 852

100,0

Ipari fogyasztás

Összes hazai értékesítés

ÉMÁSZ Rt.

ELMÛ Rt.

ÉDÁSZ Rt.

TITÁSZ Rt.

DÉDÁSZ Rt. DÉMÁSZ Rt.

Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése Az áramszolgáltatók 1999-ben 29 852 GWh villamos energiát szolgáltattak a hazai fogyasztóknak, ez 1,3%kal haladta meg az elôzô évit. Az értékesített villamos energia legnagyobb részét az ELMÛ, az ÉDÁSZ és az ÉMÁSZ Rt.-k területén használták fel. A változás az alábbi táblázatban követhetô. Részvénytársaság

Villamosenergia-

Részarány,

értékesítés GWh 1998

1999

Az áramszolgáltatók KDSZ-ében mért csúcsterhelések nem egyidejûek, de jól mutatja az eltérô fogyasztási szerkezetet a kihasználási óraszám: legnagyobb az ÉDÁSZ-nál, legkisebb az ELMÛ-nél volt.

Csúcsterhelés,

% 1998

Kihasználási

MW 1999

1998

óraszám 1999

1998

1999

ELMÛ

8 020

8 086

27,2

27,1

1 578

1 585

5 083

5 102

ÉDÁSZ

6 460

6 622

21,9

22,2

1 113

1 096

5 805

6 042

ÉMÁSZ

4 769

4 743

16,2

15,9

825

803

5 780

5 907

DÉDÁSZ

3 550

3 683

12,0

12,3

669

645

5 307

5 710

DÉMÁSZ

3 354

3 362

11,4

11,3

613

600

5 472

5 603

TITÁSZ

3 320

3 356

11,3

11,2

644

625 5

5 156

5 370

29 475

29 852

100,0

100,0

Összesen

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

28


A D A T O K

1 9 9 9

A VER csúcsterhelés jellemzô adatai Napi terhelési görbék a legnagyobb terhelési napokon A diagram és a táblázat a magyar villamosenergiarendszer napi terhelését, a napi villamosenergia-felhasználást, a hazai erômûvek terhelését, az import-export szaldót és a kihasználási óraszámot tünteti fel az évek legnagyobb terhelésû napjain. Az ábrából szembetûnik, hogy 1990 után a magyar VER csúcsterhelése jelentôsen csökkent, de az is megfigyelhetô, hogy a villamosenergia-import csökkenése ennél is nagyobb volt.

1999 folyamán a legnagyobb terhelési napon (december 1.) a teljesítmény- és energiaigény az erômûvek önfogyasztásával együtt a következô volt: – a napi csúcsterhelés 5802 MW, ebbôl az importexport szaldó 193 MW (import); – a napi energiaigény 125,1 GWh, emellett a napi eredô import-export szaldó 27,8 GWh (import); – a munkanapi csúcskihasználási óraszám 21,6 h (90%), az utóbbi években emelkedô tendenciát mutat a csúcscsökkentési és völgykitöltési intézkedések hatására. Megnevezés Legnagyobb napi terhelés, MW

1955

1960

1965

1970

1975

1990

1995

1999

884

1295

1994

2983

4158

6534

5730

5802

Napi energiaigény, GWh

18,2

26,7

41,5

60,4

80,6

144,8

126,7

125,1

Kihasználási óraszám, h

20,6

20,6

20,8

20,2

19,3

22,1

22,1

21,6

MW 7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0 6 12 18 1955

6 12 18 1960

6 12 18 1965

6 12 18 1970

6 12 18 1975

6 12 18 1990

Export/import szaldó

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

6 12 18 1995

6 12 18 1999

Hazai erômûvek termelése

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

29

A villamos terhelés napi lefolyása nyáron és télen Téli mérési nap 1999. december 15. 6000

Nyári mérési nap 1999. július 21.

MW

MW

6000

5000

5000

4000

4000

3000

3000

2000

2000

1000

1000

0

0 0

6 Atom

12 Egyéb

18

24

Gázturbinák

0

Szén

6

Szénhidrogén

12

18

24

Import

A háztartások régiók szerinti átlagfogyasztása, kWh/háztartás 2183 2103

2210 2041

2053

1973 2334 2079

1981

2286

1231 1062

ÉMÁSZ Rt. ÉDÁSZ Rt.

TITÁSZ Rt. Átlag

1875 1792 2122 2008

2120 2100

ELMÛ Rt. 1097

1385

1135

DÉMÁSZ Rt. 1980 1999 1990

DÉDÁSZ Rt.

A villamosenergia-ellátottság mutatói Megnevezés

1951

1990

1995

1996

1997

1998

1999

Háztartási fogyasztók száma, ezer Egy lakosra jutó bruttó villamosenergia-fogyasztás, kWh/lakos Egy háztartás évi átlagfogyasztása, kWh/háztartás Egy lakosra jutó háztartási fogyasztás, kWh/lakos

1167

4378

4563

4583

4598

4604

4675

342

3571

3296

3392

3412

3470

3514

139

2097

2145

2193

2127

2102

2120

17

871

958

988

965

959

987

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

30


A D A T O K

1 9 9 9

A magyar villamosenergia-rendszer közcélú erômûveinek fôbb mûszaki adatai

14 13 8 9

3 12 7

18

16 15

19

20

1

6

17

2 4 5 Szénerômû

10

Szénhidrogén erômû Atomerômû Vízerômû 11

Gázturbinás tartalék erômû

Blokkok, turbinák Erômû

Tüzelôanyag

Bakonyi Erômû Rt. • Ajkai Erômû (1) • Inotai Erômû (2) • Inotai GT Budapesti Erômû Rt. hat telephely (3) Dunamenti Erômû Rt. (4) • Dunamenti GT EMA Power (5) Hernádvíz Vízerômû Kft. (6) Litér (7) Lôrinci (8) Mátrai Erômû Rt. (9) Paksi Atomerômû Rt. (10) Pécsi Erômû Rt. (11) PowerGen Rt. (12) Sajószöged (13) AES Tisza Erômû Rt. • Borsodi Energetikai Kft. (14) • Tiszapalkonyai Erômû (15) • Tisza II. Erômû (16) Tiszavíz Vízerômû Kft. • Kisköre (17) • Tiszalök (18) Vértesi Erômû Rt. • Bánhidai Erômû (19) • Oroszlányi Erômû (20)

száma, db

villamos teljesítménye egyenként, MW

6 4 2

szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén víz tüzelôolaj építés alatt lignit nukleáris szén szénhidrogén tüzelôolaj

1999. évi összesen, MW

hôszolgáltatási teljesítmény,* MW

villamosenergiatermelés, GWh

hôszolgáltatás, TJ

3x30+12+10+19 2x20+12 2x85

132 52 170

144 11 –

591 94 1

2 471 110 –

15 12 2 5 2 1 – 5 8 5 4 1

min 1,3–max 136 6x215+3x150+40+2+2x20 145+241 2x20+8,5+16+4,5 2x2,2 120 – 2x212+2x100+200 8x230 2x60+2x35+30 11+11,6+5,8+14 120

262 1820 386 69 4,4 120 – 824 1840 190 42,4 120

1406 – – – – 18 – – – 280 – –

1 063 4 934 2 528 201 16 2 – 4 990 14 096 830 107 3

12 512 – 6 890 – – – – 217 759 2 331 – –

szén szén szénhidrogén

7 7 4

3x30+4+10+12+21 50+13+15+7+3x55 4x215

137 250 860

189 135 –

467 756 3 336

2 734 1 241 –

víz víz

4 3

4x7 3x3,8

– –

97 47

– –

szén szén

1 4

100 55+3x60

– –

594 1 482

96 346

szén szén olaj

28 11,4 100 235

* Lekötött (várható)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

31

A VER kooperációs alaphálózata Szlovákia

Sajóivánka Borsodi E. Kisvárda Felsôzsolca Tiszalök Sajószöged Mátrai E. Tiszapalkonyai E. Lôrinci 220 kV-on üzemel Detk Tisza II. E.

Ukrajna

ÉMÁSZ Ausztria

ELMÛ

Göd Bánhidai E. Gyôr Oroszlányi E. Albert- BP Zugló falva Inotai E. Ócsa Litér Martonvásár Dunamenti E. Ajkai E. Albertirsa

Debrecen

ÉDÁSZ

TITÁSZ Szolnok

Románia

Dunaújváros

Szlovénia

Hévíz Söjtör

DÉDÁSZ

120 kV

Pécsi E.

DÉMÁSZ Paksi Atomerômû Sándorfalva

Toponár

Horvátország

220 kV-on üzemel Békéscsaba

750 kV 400 kV 220 kV

Szeged

Alállomás Erômû 120 kV-on kooperáló erômû

Jugoszlávia

120 kV Siklós

km Kód

Feszültség, kV

1951

1960

1970

1980

1990

1995

1996

1997

1998

1999

1

750

–

–

–

268

268

268

268

268

268

268

2

400

–

–

260

950

1477

1574

1659

1657

1657

1733

3

220

–

70

1158

1246

1250

1244

1199

1200

1200

1194

4

120

701

2360

2517

2794

2515

130

99

92

92

107

Összesen

701

2430

3935

5258

5510

3216

3225

3217

3217

3302

Az elosztóhálózat Az alaphálózat fejlôdésére jellemzô a vezetékek együttes nyomvonalának hossza. A 120 kV-os vezetékszint legnagyobb részben átvette a fôelosztóhálózat feladatát, és 1992-tôl az áramszolgáltató részvénytársaságokhoz tartozik, így ez a táblázatban nem szerepel. 4000

km

1999-ben az alaphálózat üzemben lévô hossza nem változott, de több szakaszos folyamatban bôvítik. A közép- és kisfeszültségû, valamint a fôelosztóhálózat nyomvonalhosszának alakulását mutatja az ábra

90

Ezer km

80

3000

1

4 70

2

2000

3

60

3 1000

50

2 0 1960

1970

1 1980

1990

1999

40 1970

1980

1990

1999 km

Kód

Feszültség, kV

1995

1996

1997

1998

1999

1

<1

78 109

78 305

79 821

82 509

83 271

2

1–120

67 394

68 055

68 436

71 057

71 669

3

ebbôl: 1–35

60 895

61 129

61 497

64 099

64 710

6 499

6 926

6 940

6 959

6 959

120

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

32


A D A T O K

1 9 9 9

Környezetvédelem

A villamosenergia-iparág környezetvédelmi tevékenysége szerteágazó, magában foglalja az erômûvek, a bányák és az áramszolgáltatók környezetvédelmi tevékenységét, és kiterjed a levegôtisztaság, a vízminôség, a talaj, a föld, a zajvédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint a természet védelmének feladataira. Az erômûvek környezetterhelése az utóbbi években mértékadóan nem változott, a légszennyezôanyag-kibocsátás szintje a villamosenergia-termelés kismértékû növekedése mellett lényegében változatlan. Jelentôs módosulás 2000 végén várható, amikor a Mátrai Erômû Rt. tervei szerint üzembe kerül a füstgáz-kéntelenítô berendezés. 2000 után várhatóan az iparág nehézségek nélkül (termeléskorlátozás, kibocsátás kereskedelem) betarthatja a szektorra a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendeletben elôírt kibocsátásmennyiségi határértékeket. Folytatódik az iparágnak az EU normáknak és az új, hazai levegôtisztaság-védelmi elôírásoknak is megfelelô átalakítása. A rendelkezésre álló legkorszerûbb technológiával felszerelt és az épülô új, gázturbinás erômûvek (PowerGen Csepeli Erômû, TITÁSZ Debreceni Erômû, Budapesti Erômû Rt. Újpesti Erômû, az MVM Rt. Lôrinci Erômûve) a környezetvédelem és a gazdaságosság szempontjából, valamint a villamosenergia-rendszer üzemvitele szempontjából egyaránt kielégítik a legszigorúbb elvárásokat. A megfelelô tüzelôanyag-bázissal rendelkezô, mûszakilag hosszabb távon üzemeltethetô, nagy erômûvi egységeknél is megkezdôdtek a hatásfok növelésére és a szennyezôanyag-kibocsátás csökkentésére szolgáló intézkedések elôkészítô munkálatai. Lôrinciben, az MVM Rt. új erômûvének telephelyén a környezetvédelmi felügyelôség elôírásait figyelembe vevô és az általa elfogadott tervek alapján sikeresen befejezôdött a környezeti kárelhárítás. Az alaphálózati távvezetékrendszer környezetvédelmi auditálásának kiegészítéseként elkészült a termé-

500

szetvédelmi fejezet, amely bemutatja a távvezeték-hálózat élôvilágra gyakorolt hatásait. Az alállomásokon a hatósági elvárásokat szem elôtt tartva folyik a talajvíz minôségének és az esetleges vízminôség-változások megfigyelésére alkalmas monitoring rendszerek kiépítése. Ezen munkák keretén belül épültek talajvíz-megfigyelô kutak az albertirsai, a hévízi, a kisvárdai, a sándorfalvai és a zuglói alállomáson. A korábban feltárt szénhidrogén-szennyezések lehatárolása, a szennyezés mértékének megállapítása is megtörtént néhány alállomáson, valamint az Inotai Erômû területén és Tuzséron. A martonvásári alállomáson sikeresen befejezôdött a kárelhárítás, amirôl a környezetvédelmi hatóság írásos elfogadó nyilatkozatot adott ki. A hazai villamosenergia-iparon belül meghatározó szerepet játszó Paksi Atomerômû Rt. környezetvédelmi tevékenységét széleskörû, kiemelt figyelem kíséri. Az atomerômûben rendszeres kibocsátás- és környezetellenôrzési tevékenység folyik, állandó hatósági kontroll mellett. A környezetellenôrzés kiterjed a levegô, a talaj, a felszín és a felszín alatti vizek, valamint az élôvilág egyedei radioaktív kontaminációjának vizsgálatára. A kibocsátások ellenôrzése a radioaktívan szennyezett folyékony és légnemû kibocsátások folyamatos monitoringjával és mintavételezésével történik. A mérési eredmények és a hatósági számítások eredményei alapján megállapítható, hogy a környezô lakosság – atomerômûbôl származó – sugárterhelése 0,2–0,4 mikroSv/év, amely a természetes háttérsugárzás 1 órára esô részének felel meg és több mint három nagyságrenddel a hatósági korlát alatt van. Több társaságnál folyamatban van az MSZ 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése. Ez eszközt biztosít és keretet ad a környezetvédelmi ügyek hatékony, a vállalat döntési mechanizmusába jól illeszkedô, gazdaságos és az elvárásoknak megfelelô kezeléséhez.

kt/év

400

300

200

100

0 1990

1991

1992

Szilárd anyag

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

1993

1994

Kén-dioxid

M Û V E K

1995

1996

1997

1998

Nitrogén-oxid


2 0 0 0 / 2

1999


A D A T O K

1 9 9 9

33

Erômûvek légszennyezôanyag-kibocsátásai, 1999 Erômû

Kén-dioxid

Szén-monoxid

Nitrogén-oxidok

Szilárd

Szén-dioxid

(telephely)

t/a

t/a

t/a

t/a

kt/a*

Ajka

26 690

261

1 812

238

1 075

Inota

6 213

7

348

29

194

32 903

268

2 160

267

1 269

1

15

179

6

67

Kôbánya

675

36

450

31

169

Kelenföld

555

63

692

53

520

Kispest

993

40

518

87

215

Révész

0

13

115

0

68

Újpest

5

48

457

42

160

2 229

215

2 411

219

1 199

Dunamenti I

708

19

114

37

53

Dunamenti II

34 143

1 383

7 992

1 664

3 214

Dunamenti G1

0

1 038

934

0

712

Dunamenti G2

0

1 078

553

0

647

34 851

3 518

9 593

1 701

4 626

Mátrai Erômû Rt.

144 355

5 138

4 741

5 981

5 721

Pécsi Erômû Rt.

26 496

1 488

2 795

695

1 065

Borsodi Energetikai Kft.

26 190

124

1 755

1 487

925

Tisza II.

10 390

685

3 084

931

2 360

Tiszapalkonya

43 823

531

3 526

1 253

1 074

AES Tisza Erômû Kft.

54 213

1 216

6 610

2 184

3 434

Bánhida

23 981

51

2 055

2 415

651

Oroszlány

102 084

194

6 456

955

1 872

Tatabánya

5 433

137

700

2 987

230

131 498

382

9 211

6 357

2 753

Inota GT

1

2

8

0

2

Sajószöged

2

2

4

0

3

Litér

3

1

7

0

2

MVM Rt. gázturbinák

6

5

19

0

7

Szeged

0

4

11

–

17

345

13

59

9

32

3

22

69

–

40

1 146

6

178

10

83

Debrecen

140

26

176

4

157

Nyíregyháza

513

215

425

4

140

Komló

66

4

50

5

39

Dorog

2 656

3

348

13

105

Egyéb erômûvek

4 869

293

1 316

45

613

457 610

12 647

40 611

18 936

21 612

Bakonyi Erômû Rt. Angyalföld



Vértesi Erômû Rt.

Gyôr Sopron Székesfehérvár

Erômûvek összesen

* A tüzelôanyag-felhasználás alapján számított adatok Az erômûvi társaságok által szolgáltatott adatok a hivatalos bevallások alapján

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

34


A D A T O K

1 9 9 9

A villamosenergia-iparban elôforduló üzemzavarok és a kiesett villamos energia

A gazdasági szabályozók változása miatt 1980-tól a felhasznált villamos energia helyett értékesített villamos energia szerepel. 1985-tôl az összes villamosenergia-kiesésbôl az ÁEEF minôsítése alapján csak a VER „belsô okokból” keletkezett fogyasztói kiesés mennyisége szerepel a táblázatban. 1989-tôl a bevezetett „fehér könyv” alapján megváltozott az üzemzavarok minôsítésének kritériuma. Ez mind a darabszámban, mind a kiesett villamosenergia-mennyiségben változást okozott.

GWh

20

‰

2.0

15

1.5

10

1.0

5

0.5

0

0 1954

Év

1960

1965

Erômûvek

1970

Alap- és fôelosztóhálózat

1975

1980

Energiarendszer

Elosztóhálózat

1985

1990

Összes üzemzavar

1995

Felhasznált, vagy értékesített villamos energia

eset,

kiesés,

eset,

kiesés,

eset,

kiesés,

eset,

kiesés,

eset,

kiesés,

db

MWh

db

MWh

db

MWh

db

MWh

db

MWh

MWh

1999

Kiesés az értékesített villamos energia ‰-ében

1955

280

509

132

328

12

49

6 567

2 792

6 991

3 678

4 698 414

0,78

1960

205

129

117

84

4

61

6 135

1 432

6 461

1 706

6 686 453

0,26

1965

246

104

60

91

5

33

6 548

1 920

6 859

2 148

10 410 621

0,21

1970

287

286

74

176

6

231

6 509

3 842

6 846

4 535

15 007 355

0,30

1975

528

95

86

190

–

–

15 847

4 101

16 461

4 386

20 807 319

0,21

1980

431

133

110

446

29

637

15 488

4 570

16 058

5 786

26 608 823

0,22

1985

470

35

105

281

5 10 400

15 546

5 005

16 125

15721

31 076 421

0,51

1990

537

55

132

190

5 030

3 411

5 743

3 829

32 439 904

0,12

1995

443

–

3

–

–

–

5 044

3 346

5 490

3 346

28 363 000

0,12

1996

–

–

35

16

–

–

6 591

4 380

6 626

4 396

29 222 000

0,12

1997

136

–

60

43

–

–

7 033

3 752

7 229

3 795

29 269 696

0,13

1998

138

–

53

38

–

–

8 226

4 132

8 417

4 170

29 474 462

0,14

1999

312

–

46

8

–

–

53 180

6 935

53 538

6 943

30 074 000

0,23

A

M A G Y A R

44

V I L L A M O S

173

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

36


A D A T O K

1 9 9 9

A GDP és a bruttó villamosenergia-fogyasztás változása 1970–1999 között 1998-ban ehhez képest a kb. 8%-pont csökkenés jelzi – pl. a nagy autógyárak modern technológiájának alkalmazásával – a hatékony energiafelhasználás eredményét. A második diagram, illetve táblázat a GDP változatlan áras láncindexét hasonlítja össze 1970–1998 között az országos bruttó villamosenergia-felhasználás és a primer energiahordozó-igény változásával. Ebbôl az a fontos következtetés vonható le, hogy a GDP változása hosszú távon szorosan összefügg a villamosenergiafogyasztással, de az utóbbi gyorsabban nô, ha az energiaigényesség növekszik. A primerenergia-felhasználás azonban ennél lényegesen lassabban változik, sôt, csökkenô trendet is elérhet, ha az alkalmazott technológiák energetikai hatásfoka az adott idôszakban javul. Az energiaigény távlati becslésénél ennek egyre nagyobb jelentôsége van, mivel a GDP tervekhez lehet a villamosenergia-igények változását is tervezni. Távlati koordinált ágazati tervek hiányában ugyanis csak makroökonómiai összefüggések alapján lehet villamosenergia- és primerenergia-igényeket távlatilag becsülni és konkrét idôszakra tervezni. Hasznos fentiekkel kapcsolatban a nemzetközi tapasztalatok ismerete, amit az EU-statisztikák tükröznek.

A KSH Nemzeti Számviteli Fôosztály hivatalos adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1998-ban folyó áron 10 087 milliárd forintot tett ki. Ez változatlan, 4,9% növekedést jelent az elôzô évhez képest. Egy fôre vetítve a bruttó hazai termék összege 997 ezer forint volt, ami a MNB éves árfolyamán átszámítva 4651 USD-nak, illetve 4139 ECU-nek felel meg. A KSH elôzetes adatával számítva 1998-ban a GDP összehasonlító áron 4,9%-kal növekedett. Kiszámolva a KSH 1996. évi 5689,3 milliárd forint változatlan áras GDP értékébôl, az alábbi táblázatban feltüntettük a volumenindexek alapján, 1995=100 bázison a GDP és a bruttó villamosenergia-fogyasztás láncindexeit 1970–1998 idôszakra. Az elsô diagram a villamosenergia-igényesség változását mutatja be. Jól látható, hogy a GDP az 1989. évi maximum után a villamosenergia-fogyasztással együtt esett vissza és csak 1994-tôl kezdett ismét növekedni. A villamosenergia-igényesség, azaz ezer forint GDP elôállításához szükséges villamosenergia-menynyiség azért emelkedett, mivel a termelési technológiák korszerûsítése a szocialista termelési viszonyok miatt nem sok ágazatban valósult meg. Az 1991. évi csúcsérték után azonban érzékelhetô a javulás, és

A GDP, a bruttó villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-igényesség változása Magyarországon Év

Országos bruttó villamosenergiafogyasztás

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

GWh

Index %

16 521 17 852 19 063 20 536 21 821 22 762 24 290 25 889 28 044 28 742 29 298 30 301 31 480 32 704 34 343 35 360 36 236 37 827 37 954 38 065 37 046 34 816 32 586 32 828 32 993 33 668 34 554 34 583 34 998 35 293

49,07 53,02 56,62 61,00 64,81 67,61 72,15 76,89 83,30 85,37 87,02 90,00 93,50 97,14 102,00 105,03 107,63 112,35 112,73 113,06 110,03 103,41 96,79 97,51 98,00 100,0 102,63 102,72 103,95 104,83

Bruttó hazai termék 1995. év=100% 62,1 66,0 70,1 75,0 79,3 84,2 87,1 93,7 97,8 100,8 100,8 103,8 106,7 107,4 110,4 110,0 111,5 116,3 116,3 117,0 113,0 99,3 96,3 95,6 98,6 100,0 100,8 105,5 110,8 115,8

Villamosenergia-igényesség

milliárd Ft

kWh/eFt

1995. év=100%

3503,0 3727,2 3957,0 4231,7 4478,3 4752,9 4915,5 5291,0 5520,8 5688,9 5688,9 5857,1 6019,6 6064,5 6232,6 6210,2 6294,3 6563,3 6563,3 6602,5 6378,3 5604,9 5436,7 5397,5 5565,6 5644,1 5689,3 5951,0 6254,5 6536,0

4,7 4,8 4,8 4,9 4,9 4,8 4,9 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,2 5,4 5,5 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 6,2 6,0 6,1 5,9 6,0 6,1 5,8 5,6 5,4

79,06 80,29 80,76 81,35 81,68 80,28 82,84 82,03 85,16 84,70 86,33 86,73 87,67 90,40 92,37 95,45 96,51 96,62 96,94 96,65 97,37 104,13 100,48 101,96 99,38 100,0 101,82 97,42 93,81 90,00

Források: GDP-adatok; Magyarország nemzeti számlái 1991–1994, KSH Évkönyv 1995, 1996. Villamosenergia-adatok: MVM Rt. Statisztikai évkönyvek és visszatekintô adatok.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


120

%

A D A T O K

300

1 9 9 9

37

%

200

100

100 80

60 1970

0 1970 1975

1980

1985

1990

1995 1999

1975

1980

1985

1990

1995 1999

Bruttó villamosenergia-fogyasztás (1970=100%) GDP (1970 = 100%) Országos bruttó energiafelhasználás (1970=100%)

Bruttó hazai termék (GDP) Villamosenergia-igényesség

A villamosenergia-felhasználás (országos bruttó), a GDP növekedése és az országos primer energiafelhasználás, 1970–1999 Év

Országos bruttó primerenergiafelhasználás GWh Index, %

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

17 937 19 340 20 714 22 306 23 644 24 596 26 166 27 845 30 108 30 741 31 261 32 284 33 516 34 866 36 572 37 603 38 580 40 362 40 525 40 664 39 583 37 314 35 152 35 389 35 549 36 442 37 299 37 545 37 928 38 217

A

M A G Y A R

100,00 107,82 115,48 124,36 131,82 137,12 145,88 155,24 167,85 171,38 174,28 179,99 186,85 194,38 203,89 209,64 215,09 225,02 225,93 226,70 220,68 208,03 195,97 197,30 198,19 203,17 207,94 209,32 211,45 213,06

V I L L A M O S

Magyarország halmozatlan bruttó energiafelhasználása PJ Index, % 916,9 947,8 963,1 1025,0 1054,8 1078,7 1125,3 1178,5 1260,0 1259,7 1260,5 1253,8 1265,8 1246,2 1292,4 1323,9 1318,8 1356,9 1336,8 1316,3 1244,2 1179,6 1057,1 1058,3 1042,6 1067,1 1080,2 1053,0 1045,9 1041,0

M Û V E K

100,00 103,37 105,04 111,79 115,04 117,65 122,73 128,53 137,42 137,39 137,47 136,74 138,05 135,91 140,95 144,39 143,83 147,99 145,80 143,56 135,70 128,65 115,29 115,42 113,71 116,38 117,81 114,84 114,07 113,5


GDP Index, % 100,00 106,50 113,10 120,80 128,00 135,70 140,50 151,20 157,70 162,50 162,50 167,30 172,00 173,20 178,00 177,40 179,80 187,50 187,50 188,70 182,10 160,10 155,40 154,20 158,90 161,30 162,50 170,00 178,60 186,58

2 0 0 0 / 2

38


A D A T O K

1 9 9 9

OECD-országok villamosenergia-fogyasztása, 1998

Ország

Összes villamosenergiafogyasztás

Növekmény (98–97)

Lakosok száma

Fajlagos fogyasztás

TWh

%

millió fô

kWh/lakos

USA

3218,10

-0,9

270,56

11 894

Japán

1062,00

1,5

126,4

8 402

Kanada

525,70

1,8

30,3

17 350

Németország

510,30

0,2

82,02

6 222

Franciaország

427,30

0,8

58,85

7 261

Nagy-Britannia

352,10

-3,4

59,01

5 967

Olaszország

294,90

2,4

57,52

5 127

Korea

239,30

11,2

46,43

5 154

Spanyolország

195,50

6,2

39,32

4 972

Mexikó

185,40

4,6

100,42

1 846

Ausztrália

181,70

2,7

18,75

9 691

Svédország

142,70

-0,6

8,85

16 124

Lengyelország

123,90

-1,6

38,67

3 204

Norvégia

119,70

0,1

4,43

27 020

Törökország

110,40

3,4

63,45

1 740

Hollandia

98,70

-0,6

15,69

6 291

Belgium

81,70

1,0

10,19

8 018

Finnország

77,80

1,6

5,15

15 107

Ausztria

56,70

2,2

8,08

7 017

Svájc

56,50

2,7

7,10

7 958

Csehország

56,20

-3,0

10,29

5 462

Görögország

45,90

3,3

10,50

4 371

Magyarország

35,00

1,2

10,11

3 462

Portugália

35,00

9,8

9,94

3 521

Dánia

34,50

-0,4

5,30

6 509

Új-Zéland

28,50

-3,7

3,79

7 520

Írország

20,90

4,7

3,70

5 649

Izland

7,00

12,7

0,27

25 926

Luxemburg

6,40

-3,3

0,42

15 238

Összes OECD

8329,80

0,6

Európa

2892,20

0,7

Észak-Amerika

3923,90

-0,3

Csendes-óceán

1511,80

3,0

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2


A D A T O K

1 9 9 9

39

A legfontosabb villamosenergia-statisztikai adatok összefoglalása a KSH és az ENSZ adatszolgáltatási elôírások szerint Magyarország villamosenergia-termelése és fogyasztása, 1999 GWh Megnevezés


Kooperáló erômûvek

36 543

207

36 750

404

37 154

2 845

35

2 880

44

2 924

33 698

172

33 870

360

34 230

1 143

–

1 143

–

1 143

1 063

–

1 063

80

–

–

–

–

5 Bruttó fogyasztás (3+4)

34 841

172

35 013

280

35 293

6 Bruttó felhasználás (5+2)

37 686

207

37 893

324

38 217

4 869

–

4869

–

4 869

8 Nettó hazai fogyasztás (5-7)

29 972

172

30 144

280

30 424

9 Kooperáló üzemi erômûvek

–

–

70

–

–

–

–

30 074

–

–

1 Termelt villamos energia 2 Önfogyasztás 3 Kiadott villamos energia (1-2) 4 Import szaldó + nem kooperálótól átvett

VER

Nem kooperáló erômûvek

Országos adatok

(4.1+4.2) 4.1 Import szaldó 4.2 Nem kooperáló erômûvektôl a VER-be

1 063

átvett villamos energia

7 Hálózati veszteség + elosztói saját felhasználás

saját célú felhasználása 10 A VER-bôl közcélú villamosenergiaértékesítés * Tartalmazza a PowerGen és az EMA Power adatait is Export: Import: Szaldó:

2340 GWh 3403 GWh 1063 GWh

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

A

184,0 56,8 78,9 563,2 64,6 41,7 65,9 502,2 550,3 43,3 35,4 5,6 20,2 252,1 1036,3 246,8 1,3 173,2 86,3 35,8 111,6 142,6 34,2 183,9 148,8 62,1 103,2 339,6 3712,1 8882,0 2930,5 1502,9 4448,5

Bruttó termelés**

– – 47,4 82,5 12,5 – 20,0 394,0 170,4 – 14,0 – – – 322,2 77,1 – 10,5 2,4 – – – – 55,3 70,2 25,3 – 98,2 667,2 2069,2 909,7 297,3 760,2

atomerômû 17,0 37,3 1,3 352,0 1,8 0,0 11,9 67,3 24,3 4,1 0,2 5,2 1,0 46,9 96,4 5,4 0,9 26,4 0,1 22,8 110,9 3,6 13,2 35,8 68,6 34,8 39,8 5,6 390,3 1424,9 514,5 141,6 768,8

vízerômû – – – – – – – – – – – 0,4 – 3,9 3,8 – – 5,5 – 1,9 – – 0,1 – – – 0,1 – 16,5 32,1 4,4 5,7 22,0

Összes bruttó termelésbôl geotermikus 0,0 – 0,0 0,1 0,4 1,9 0,0 0,5 3,1 0,0 – – 0,0 0,8 0,0 – 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,2 0,0 – 0,5 4,5 13,5 8,8 0,1 4,7

megújuló*** 163,9 17,7 29,2 124,0 49,4 38,6 26,6 37,9 345,4 39,1 21,2 0,0 19,2 199,8 593,6 164,4 0,3 130,9 81,0 10,4 0,4 138,6 19,9 90,6 7,0 0,9 63,3 230,3 2569,9 5213,2 1456,3 932,2 2824,8

ásványi tüzelô – 9,0 10,0 9,3 9,0 3,8 8,1 4,2 37,5 3,0 3,6 – 0,1 39,8 – – 6,0 1,5 13,1 – 8,7 5,6 5,4 4,6 10,2 20,7 2,5 16,7 46,7 279,1 221,5 – 57,6

Import – 9,8 6,7 45,2 10,2 11,0 0,5 69,5 39,9 0,7 1,5 – 0,1 1,0 – – 0,8 0,1 0,5 – 4,9 7,5 2,5 7,7 12,8 27,5 0,3 0,0 10,3 271,0 215,3 – 55,5

Export

184,0 56,0 82,2 527,3 63,4 34,5 73,5 436,9 547,9 45,6 37,5 5,6 20,2 290,9 1036,3 246,8 6,5 174,6 98,9 35,8 115,4 140,7 37,1 180,8 146,2 55,3 105,4 356,3 3748,5 8890,1 2936,7 1502,9 4450,6

Összes hazai felhasználás


M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A D A T O K


2 0 0 0 / 2

Forrás: IEA/OECD Energy Statistics, 1998 * Elôzetes adatok. ** A bruttó termelés tartalmazza a közcélú, a saját célra termelôk és a SZET-ek termelését is. *** A vízenergián kívüliek, pl. nap, szél, árapály, hullám stb.

Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Izland Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország Nagy-Britannia USA Összes OECD ebbôl: Európa Csendes Óceán É-Amerika

Ország

Az OECD-országok bruttó villamosenergia-termelése, az import, export és a hazai felhasználása 1998-ban,* TWh

Magyarország helyzete a világban

40 1 9 9 9


A D A T O K

1 9 9 9

39

A legfontosabb villamosenergia-statisztikai adatok összefoglalása a KSH és az ENSZ adatszolgáltatási elôírások szerint Magyarország villamosenergia-termelése és fogyasztása, 1999 GWh Megnevezés


Kooperáló erômûvek

36 543

207

36 750

404

37 154

2 845

35

2 880

44

2 924

33 698

172

33 870

360

34 230

1 143

–

1 143

–

1 143

1 063

–

1 063

80

–

–

–

–

5 Bruttó fogyasztás (3+4)

34 841

172

35 013

280

35 293

6 Bruttó felhasználás (5+2)

37 686

207

37 893

324

38 217

4 869

–

4869

–

4 869

8 Nettó hazai fogyasztás (5-7)

29 972

172

30 144

280

30 424

9 Kooperáló üzemi erômûvek

–

–

70

–

–

–

–

30 074

–

–

1 Termelt villamos energia 2 Önfogyasztás 3 Kiadott villamos energia (1-2) 4 Import szaldó + nem kooperálótól átvett

VER

Nem kooperáló erômûvek

Országos adatok

(4.1+4.2) 4.1 Import szaldó 4.2 Nem kooperáló erômûvektôl a VER-be

1 063

átvett villamos energia

7 Hálózati veszteség + elosztói saját felhasználás

saját célú felhasználása 10 A VER-bôl közcélú villamosenergiaértékesítés * Tartalmazza a PowerGen és az EMA Power adatait is Export: Import: Szaldó:

2340 GWh 3403 GWh 1063 GWh

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 2

A

184,0 56,8 78,9 563,2 64,6 41,7 65,9 502,2 550,3 43,3 35,4 5,6 20,2 252,1 1036,3 246,8 1,3 173,2 86,3 35,8 111,6 142,6 34,2 183,9 148,8 62,1 103,2 339,6 3712,1 8882,0 2930,5 1502,9 4448,5

Bruttó termelés**

– – 47,4 82,5 12,5 – 20,0 394,0 170,4 – 14,0 – – – 322,2 77,1 – 10,5 2,4 – – – – 55,3 70,2 25,3 – 98,2 667,2 2069,2 909,7 297,3 760,2

atomerômû 17,0 37,3 1,3 352,0 1,8 0,0 11,9 67,3 24,3 4,1 0,2 5,2 1,0 46,9 96,4 5,4 0,9 26,4 0,1 22,8 110,9 3,6 13,2 35,8 68,6 34,8 39,8 5,6 390,3 1424,9 514,5 141,6 768,8

vízerômû – – – – – – – – – – – 0,4 – 3,9 3,8 – – 5,5 – 1,9 – – 0,1 – – – 0,1 – 16,5 32,1 4,4 5,7 22,0

Összes bruttó termelésbôl geotermikus 0,0 – 0,0 0,1 0,4 1,9 0,0 0,5 3,1 0,0 – – 0,0 0,8 0,0 – 0,0 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,2 0,0 – 0,5 4,5 13,5 8,8 0,1 4,7

megújuló*** 163,9 17,7 29,2 124,0 49,4 38,6 26,6 37,9 345,4 39,1 21,2 0,0 19,2 199,8 593,6 164,4 0,3 130,9 81,0 10,4 0,4 138,6 19,9 90,6 7,0 0,9 63,3 230,3 2569,9 5213,2 1456,3 932,2 2824,8

ásványi tüzelô – 9,0 10,0 9,3 9,0 3,8 8,1 4,2 37,5 3,0 3,6 – 0,1 39,8 – – 6,0 1,5 13,1 – 8,7 5,6 5,4 4,6 10,2 20,7 2,5 16,7 46,7 279,1 221,5 – 57,6

Import – 9,8 6,7 45,2 10,2 11,0 0,5 69,5 39,9 0,7 1,5 – 0,1 1,0 – – 0,8 0,1 0,5 – 4,9 7,5 2,5 7,7 12,8 27,5 0,3 0,0 10,3 271,0 215,3 – 55,5

Export

184,0 56,0 82,2 527,3 63,4 34,5 73,5 436,9 547,9 45,6 37,5 5,6 20,2 290,9 1036,3 246,8 6,5 174,6 98,9 35,8 115,4 140,7 37,1 180,8 146,2 55,3 105,4 356,3 3748,5 8890,1 2936,7 1502,9 4450,6

Összes hazai felhasználás


M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A D A T O K


2 0 0 0 / 2

Forrás: IEA/OECD Energy Statistics, 1998 * Elôzetes adatok. ** A bruttó termelés tartalmazza a közcélú, a saját célra termelôk és a SZET-ek termelését is. *** A vízenergián kívüliek, pl. nap, szél, árapály, hullám stb.

Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Izland Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország Nagy-Britannia USA Összes OECD ebbôl: Európa Csendes Óceán É-Amerika

Ország

Az OECD-országok bruttó villamosenergia-termelése, az import, export és a hazai felhasználása 1998-ban,* TWh

Magyarország helyzete a világban

40 1 9 9 9

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

0,031 0,051 0,058 0,020 .. 0,050 0,055 0,048 0,058 0,043 .. 0,051 0,065 0,086 .. 0,047 0,035 0,059 0,028 0,018 .. 0,045 0,044 0,040 0,056 0,064 0,063 0,037 0,053 0,050

1980

0,034 0,039 0,043 0,026 0,027 0,046 0,041 0,034 0,047 0,044 0,041 0,057 0,062 0,095 0,077 0,042 0,032 0,040 0,019 0,020 0,0 0,056 0,046 0,028 0,047 0,049 0,046 0,052 0,043 0,052

1985 0,046 0,065 0,064 0,036 0,0 0,062 0,063 0,056 0,091 0,065 0,074 0,068 0,098 0,122 .. .. 0,046 0,052 0,034 0,035 .. 0,116 0,097 0,050 0,089 0,082 0,071 0,048 0,074 0,069

1990 0,047 0,067 0,061 0,039 0,042 0,065 0,062 0,054 0,088 0,065 0,063 0,066 0,105 0,132 0,066 .. 0,055 0,053 0,033 0,035 0,032 0,128 0,103 0,053 0,090 0,083 0,072 0,049 0,076 0,072

1991 0,046 0,070 0,064 0,040 0,052 0,067 0,057 0,057 0,093 0,070 0,060 0,070 0,113 0,142 0,068 .. 0,055 0,051 0,031 .. 0,035 0,145 0,105 0,055 0,097 0,092 0,076 0,049 0,082 0,075

1992 0,042 0,071 0,059 0,039 0,052 0,070 0,048 0,055 0,089 0,059 0,053 0,060 0,091 0,163 0,067 .. 0,054 0,064 0,033 .. 0,033 0,121 0,085 0,035 0,096 0,095 0,068 0,049 0,074 0,073

1993 0,045 0,072 0,059 0,038 0,056 0,063 0,052 0,053 0,092 0,055 0,046 0,061 0,091 0,172 0,068 .. 0,047 0,065 0,036 .. 0,035 0,116 0,078 0,036 0,106 0,077 0,067 0,047 0,073 0,074

1994 0,046 0,081 0,068 .. 0,061 0,069 0,063 0,060 0,101 0,062 0,045 0,066 0,093 0,185 0,072 .. 0,031 0,075 0,038 .. 0,0 0,122 0,081 0,039 0,125 0,076 0,068 0,047 0,079 0,1

1995 .. .. .. .. 0,059 0,073 0,062 .. .. 0,059 0,048 .. 0,101 0,157 0,068 .. 0,038 0,071 0,044 .. 0,0 0,112 0,079 0,045 0,1 0,085 0,065 0,046 .. ..

1996 .. 0,081 .. .. 0,052 0,064 0,055 0,049 .. 0,053 0,054 0,063 0,094 .. 0,040 .. 0,048 0,063 0,040 .. 0,036 0,097 0,064 0,034 0,102 0,077 0,065 0,044 .. ..

1997

.. 0,078 .. .. 0,052 0,068 0,050 .. .. .. 0,056 0,059 .. .. 0,048 .. 0,046 0,062 0,036 .. 0,037 0,094 0,059 .. 0,101 0,075 0,065 0,040 .. ..

1998

Index: Magyarország 1998-ban=100 .. 139 .. .. 93 121 89 .. .. .. 100 105 .. .. 86 .. 82 111 64 .. 66 168 105 .. 180 134 116 71 .. ..

A D A T O K

M Û V E K

1 9 9 9


2 0 0 0 / 2

Forrás: IEA/OECD Energy Statistics, 1999

Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország Nagy-Britannia USA OECD Európa OECD

Ország

Az ipar villamosenergia-átlagárainak alakulása az OECD-országokban, összevetve Magyarország összes, nem háztartási fogyasztójának átlagárával, USD/kWh

S T A T I S Z T I K A I 41

A

0,039 0,080 0,115 0,024 0,013 0,068 0,058 0,081 0,085 0,063 .. 0,056 0,050 0,093 0,067 0,069 0,035 0,082 0,024 0,028 .. 0,046 0,057 0,046 0,066 0,064 0,052 0,043 0,067 0,053

Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Csehország Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Spanyolország Svédország Svájc Törökország Nagy-Britannia USA OECD Európa OECD

0,043 0,101 0,141 0,028 0,017 0,102 0,069 0,114 0,100 0,075 0,032 0,077 0,077 0,117 0,098 0,085 0,052 0,115 0,033 0,035 0,023 0,071 0,080 0,059 0,073 0,066 0,087 0,054 0,088 0,068

1980 0,049 0,085 0,101 0,037 0,010 0,086 0,052 0,087 0,082 0,062 0,023 0,069 0,088 0,126 0,085 0,067 0,039 0,087 0,024 0,038 0,014 0,077 0,086 0,039 0,059 0,037 0,069 0,078 0,072 0,076

1985 0,072 0,156 0,170 0,054 0,008 0,184 0,103 0,150 0,164 0,118 0,039 0,131 0,157 0,177 0,096 0,124 0,046 0,117 0,054 0,073 0,010 0,147 0,190 0,088 0,111 0,051 0,118 0,079 0,131 0,103

1990 0,071 0,163 0,167 0,063 0,029 0,180 0,080 0,146 0,169 0,102 0,043 0,121 0,146 0,230 0,101 0,115 0,071 0,113 0,056 0,068 0,046 0,164 0,177 0,082 0,119 0,098 0,116 0,083 0,130 0,111

1993 0,078 0,166 0,176 0,060 0,032 0,180 0,088 0,150 0,176 0,099 0,040 0,123 0,164 0,250 0,105 0,120 0,068 0,115 0,065 0,067 0,049 0,163 0,176 0,085 0,131 0,076 0,122 0,084 0,135 0,116

1994 0,079 0,192 0,203 .. 0,037 0,209 0,109 0,167 0,203 0,114 0,058 0,132 0,169 0,269 0,110 0,146 0,045 0,135 0,076 0,078 0,062 0,181 0,195 0,094 0,165 0,076 0,127 0,084 0,150 0,127

1995 0,083 0,194 0,191 .. 0,039 0,215 0,111 0,164 0,180 0,114 0,060 0,135 0,178 0,230 0,108 0,142 0,048 0,148 0,083 0,081 0,065 0,176 0,190 0,110 0,159 0,087 0,125 0,084 0,147 0,121

1996 0,080 0,169 0,168 .. 0,037 0,195 0,100 0,134 0,161 0,102 0,068 0,131 0,159 0,207 0,094 0,124 0,054 0,130 0,087 0,078 0,062 0,156 0,163 0,101 0,136 0,080 0,125 0,085 0,132 0,114

1997

.. .. .. .. 0,050 0,213 0,098 .. .. .. 0,070 0,123 .. .. 0,068 .. 0,055 0,128 0,073 0,067 0,067 0,154 0,154 .. 0,135 0,079 0,121 0,082 .. ..

1998

.. .. .. .. 71 304 140 .. .. .. 100 176 .. .. 97 .. 79 182 104 96 96 220 220 .. 193 113 173 117 .. ..

Index: Magyarország 1998-ban=100

USD/kWh


M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A D A T O K


2 0 0 0 / 2

Forrás: IEA/OECD Energy Statistics, 1999

1978

Ország

A háztartások villamosenergia-átlagárainak alakulása

42 1 9 9 9

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

610 882 1 106 1 836 762 3 001 5 428 7 617 11 177 14 542 20 472 22 050 23 402 25 556 24 545 23 875 24 300 24 775 25 790 26 303 26 796 28 064 29 749 29 233 29 581 28 436 29 963 31 685 32 915 33 515 34 017 35 102 35 396 37 188 37 154

1

Bruttó termelés

40 59 70 108 68 253 486 713 1108 1416 1834 1876 1956 2064 1999 1963 1983 2036 2162 2229 2243 2344 2535 2571 2599 2537 2498 2566 2561 2556 2754 2745 2964 2930 2924*

Erômûvi önfogyasztás 2

570 823 1036 1728 694 2748 4942 6904 1 0069 1 3126 1 8638 2 0174 2 1446 2 3492 2 2546 2 1912 2 2317 2 2739 2 3628 2 4174 2 4553 2 5720 2 7214 2 6662 2 6982 2 5889 2 7465 2 9119 3 0354 3 0959 3 1263 3 2357 3 2432 3 4258 3 4230

3 = (1-2)

Nettó termelés

– – – 16 1 3 256 537 1387 4058 5802 5578 5408 5762 8286 10182 10625 10421 10817 11589 12731 11862 12610 13615 12958 13299 8410 4988 4093 2954 3210 3473 3618 4042 3403

4

Import

– – – 1 3 5 8 1 98 663 1678 1462 965 1210 2060 2796 2641 1680 1741 1320 1924 1346 1997 2323 1875 2152 1059 1521 1619 920 805 1276 1469 3302 2340

5

Export

– – – 15 –2 –2 248 536 1 289 3 395 4 124 4 116 4 443 4 552 6 226 7 386 7 984 8 741 9 076 10 269 10 807 10 516 10 613 11 292 11 083 11 147 7 351 3 467 2 474 2 034 2 405 2 197 2 149 740 1 063

Import-export szaldó 6=(4-5) 610 882 1 106 1 851 760 2 999 5 676 8 153 12 466 17 937 24 596 26 166 27 845 30 108 30 771 31 261 32 284 33 516 34 866 36 572 37 603 38 580 40 362 40 525 40 664 39 583 37 314 35 152 35 389 35 549 36 422 37 299 37 545 37 928 38 217

Összes felhasználás 7= (1+6) 570 823 1 036 1 743 692 2 746 5 190 7 440 11 358 16 521 22 762 24 290 25 889 28 044 28 772 29 298 30 301 31 480 32 704 34 343 35 360 36 236 37 827 37 954 38 065 37 046 34 816 32 586 32 828 32 993 33 668 34 554 34 581 34 998 35 293

Bruttó fogyasztás 8=(7-2) 95 128 122 180 102 245 499 754 948 1513 1955 2092 2195 2400 2366 2831 2949 3182 3325 3460 3589 3836 4017 4219 4143 4036 3871 2841 4358 4253 4749 4677 4736 4916 4869

Hálózati veszteség 9

475 695 914 1 563 590 2 501 4 691 6 686 10 410 15 008 20 807 22 198 23 694 25 644 26 406 26 467 27 352 28 298 29 379 30 883 31 771 32 400 33 810 33 735 33 922 33 010 30 945 29 745 28 470 28 740 28 919 29 877 29 847 30 082 30 424

Nettó fogyasztás** 10= (8-9)

A D A T O K

M Û V E K

1 9 9 9


2 0 0 0 / 2

* Ebbôl az integrált bányák felhasználása 264 GWh

1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Év

Országos bruttó és nettó villamosenergia-termelés, import-export szaldó és az összes felhasználás, GWh

S T A T I S Z T I K A I 43

A

M A G Y A R

1 675 1120 1483 2108 2817 1119 4646 5075 5490 5410 5392 5395 5454 5864 6220 6220 6680 6924 7172 7168 7184 7193 7278 7404 7317 7403 7536 7534 7847 7842

BT

– 1008 1361 1893 2595 4155 4528 4904 5259 5105 5226 5184 5203 5743 6145 6158 6594 6852 7133 7075 7071 6986 6942 6854 6979 7090 7380 7276 7668 7648

2

RTA

– 984 1333 1815 2453 4168 4340 4784 5132 4916 5023 7991 5015 5527 5920 5922 6368 6704 6907 6784 6812 6704 6662 6566 6676 6832 7084 6943 7309 7369

3

MW – 45 109 249 559 603 526 707 658 978 1222 1232 1483 1455 1486 1551 1482 1708 1780 1850 1609 938 218 95 329 211 385 189 –82 251

4 – 1029 1442 2064 3012 4771 4866 5491 5790 5894 6245 6223 6498 6982 7406 7473 7850 8412 8687 8634 8421 7642 6880 6661 7005 7043 7469 7132 7227 7620

5

VER-erômûvek teljesítményadatai* RT Import Rendelketeljesítményzésre álló szaldó teljesítmény 5=(3+4)

6 486 883 1293 1993 2983 4185 4407 4722 5034 4718 5107 5173 5439 5878 5833 5865 6240 6371 6523 6550 6534 6252 5641 5612 5550 5731 5794 5731 5817 5802

Évi max csúcsterhelés (tényszám)

– – 325,9 933,6 1988,9 2860,2 2989,0 3146,3 386,5 4149,4 4328,8 4408,4 4511,8 4660,4 4832,4 4925,1 5032,6 4974,1 4984,9 4997,6 5025,0 4915,0 4684,7 4327,1 4173,3 3403,2 4036,0 – – –

7

Közcélú erômûvek lekötött hôteljesítménye

8 2 290 4 237 6 511 9 947 13 386 19 358 20 915 22 255 24 387 23 355 22 664 23 114 23 534 24 594 25 193 25 821 27 039 28 734 28 228 28 647 27 463 29 025 30 709 31 982 32 693 33 199 34 206 34 528 36 571 36 543

Közcélú erômûvek**

Villamosenergia-termelés (bruttó) és az import szaldó Saját célra A magyar Import A VER termelô villamosenerszaldó bruttó üzemi gia-rendszer termelése erômûvek (VER) +exp.-imp. termelése szaldó 10=(8+9) 12=(10+11) GWh 9 10 11 12 467 2 757 -2 2 755 881 5 118 248 5 366 921 7 432 536 7 968 1031 10 978 1 289 12 267 934 14 320 3 395 17 715 885 20 243 4 124 24 367 882 21 797 4 116 25 913 896 23 151 4 443 27 594 920 25 307 4 552 29 859 868 24 223 6 126 30 349 885 23 549 7 386 30 935 839 23 953 7 984 31 937 973 24 507 8 741 33 248 792 25 386 9 076 34 462 731 25 924 10 269 36 193 586 26 407 10 807 37 214 680 27 719 10 516 38 235 650 29 384 10 613 39 997 657 28 885 11 292 40 177 588 29 235 11 084 40 319 604 28 067 11 147 39 214 584 29 609 7 351 36 960 618 31 327 3 467 34 794 549 32 531 2 475 35 006 522 33 215 2 034 35 249 540 33 739 2 405 36 144 550 34 756 2 197 36 953 490 35 018 2 149 37 167 201 36 772 740 37 577 207 36 750 1 063 37 812***

13 244 310 185 199 222 229 253 251 249 292 326 347 468 404 379 389 345 350 348 346 396 340 300 300 300 278 333 386 416 404

Nem kooperáló üzemi erômûvek


V I L L A M O S

M Û V E K

A D A T O K


2 0 0 0 / 2

* Mind az erômûvek teljesítôképessége, mind az import teljesítmény szaldó adatai december havi munkanapi (1996-tól naptári napi) csúcsidei átlag. ** 1998-tól tartalmazza a PowerGen és az EMA Power adatait is. *** (10+11)+a nem kooperáló erômûvektôl vásárolt villamos energia. 1999-ben ez 80 GWh.

1950 1955 1960 1965 1970 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Év

A VER-ben rendelkezésre álló teljesítmény és a nem kooperáló erômûvek termelése

44 1 9 9 9

1 Tisztelt Olvasó! A Magyar Villamos Mûvek és a hazai villamos energetika jövôje is jelentôs változás elôtt áll. A készülô, villamos energiáról szóló törvény (VET) évekre, de akár évtizedekre is alapvetôen meghatározhatja, hogy a Magyar Villamos Mûvek hol helyezkedik el a magyar gazdasági versenyben – marad-e az MVM a hatodik legerôsebb magyarországi cég –, illetve, hogy miképp áll helyt a piacnyitás utáni versenyben, ahol elképesztô tôkeerôvel rendelkezô multinacionális energetikai vállalatok várják, hogy elfoglalják az erôsebb pozíciókat. A villamos energiáról szóló törvény hosszú ideje van elôkészítés alatt. Számos körülmény most, az ôsz elejére sem sokkal tisztább, de – úgy tûnik – hogy a törvénynek a piacot a korábban tervezettnél jóval nagyobb mértékben kell megnyitnia, és ezzel párhuzamosan a korábban diktált nyitási sebességet esetleg csökkenteni lehet. Sajtónyilatkozatokból jól látható, hogy a tervezett cél az, hogy a törvény 2001 közepén lépjen életbe, majd fél év felkészülés után 2002 januárjában nyíljon meg a villamosenergia-piac mintegy 25 százalékos mértékben. Ez a döntés figyelembe venné a nyugateurópai tapasztalatokat – hiszen az Unió országaiban is nagyon eltérô képet látunk, ha az energetikai piac nyitását vizsgáljuk – és olyan ésszerû kompromisszum lenne, amely egyrészrôl segíti a versenyhelyzet kialakulását, másrészrôl a piacnyitás terhét nem hárítja át a kisfogyasztóra, a lakosságra. Egyre inkább látszik a piacnyitás elônyeit hangsúlyozó jelentések mellett az árnyoldal: drasztikusan emelkedô árak, gyors és kiszámíthatatlan változások a piaci szerkezetben. A jelenben azonban nem könnyû megmondani, hogy melyik tendencia lehet tartós, melyik csak egy pillanatnyi gazdasági behatásra történô túlreagálás pillanatnyi eredôje. Nem könnyû feladat tehát hosszú távú energiapolitika megalkotásához tanácsot adni, és azt majdan végrehajtani olyan körülmények között, amikor a termelôk (erômûvek) egyéni, elkülönült (sokszor rövid távú) érdekei nem mindig találkoznak a villamosenergia-rendszer, az ország érdekeivel. A villamosenergia-piac liberalizációjának uniós követelményét összhangba hozni azzal a követelménnyel, hogy az ellátás biztonságának szintje se romoljon és az egyre szigorodó környezetvédelmi követelményeknek is eleget tegyünk: nos, ez a következô évtized egyik legnagyobb kihívása. Erre keressük a megoldást a Magyar Energia Hivatallal, a Gazdasági Minisztériummal és számos elkötelezett szakmai, valamint társadalmi szervezettel karöltve a Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaságnál. Bízunk benne, hogy siker koronázza együttes erôfeszítéseinket. A mi modellváltásunkat a piac és a fogyasztó céljainak egyforma figyelembevétele jellemzi. A fogyasztót olcsó árammal (ez persze mindig relatív fogalom) kell ellátni, és ennek egyik eleme az import liberalizációja is. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy környezetszennyezô módon elôállított, dömping árú villamos energia behozatalának eredményeként ellehetetlenülnek a hazai piaci szereplôk. Olyan mûködési modellt kívánunk megvalósítani, amely a piacra lépni szándékozóknak biztosítja a verseny lehetôségét, de nem hagyja védtelenül a piacra lépni nem akaró, vagy arra képtelen fogyasztókat sem. Az MVM szervezetének módosítása, a természetes monopóliumot képezô, illetve a versenypiaci alapon is ellátható tevékenységek szétválasztása nem járhat az MVM Rt. üzleti értékének csökkenésével. Úgy véljük, hogy a Magyar Villamos Mûveknek a jövôben is a hazai villamosenergia-piac markáns szereplôjének kell maradnia. A fenti dilemmák persze csak egy szûk szeletét adják annak a napi munkának, amelyben a legjobbat kell adnunk. Ez a szakmai lap – alapos tanulmányokkal, az érdekeket több oldalról megvilágítva segíthet annak eldöntésében milyen lesz a jövô. Ha pedig tisztán látunk elôre, az meghatározhatja a Magyar Villamos Mûvek jövôjét is. A közös munkához sok sikert kívánok – magunknak.

Katona Kálmán elnök-vezérigazgató A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

2

Az MVM Rt. alaphálózati stratégiájának megvalósítása, 1993–2000

A fogyasztók elektromos árammal való ellátása gyakorlatilag az egész világon az együttmûködô villamosenergia-rendszerek által valósul meg. Ezek az általában nagy földrajzi kiterjedésû rendszerek adják meg a lehetôségét annak, hogy az ellátásbiztonság magas színvonalon történjen. Ezen rendszereken belül a villamos hálózatok biztosítják az átvitelt, a szállítást és az elosztást, azaz szerepük az erômûvekben megtermelt villamos energia eljuttatása a végfelhasználóig, a fogyasztóig. A fizika törvényeit kihasználva a nagy távolságú, nagyobb mennyiségû szállításokat nagy – sôt néha igen nagy –, míg a kisebb átviteleket kis feszültség mellett célszerû megvalósítani. Ennek alapján feszültségszint szerint különböztethetünk meg a villamos hálózatokat. TARI GÁBOR Magyarországon – összhangban az európai gyakorlattal – ennek megfelelôen megkülönböztetjük a 220, a 400 és a 750 kV-os, ún. alaphálózatot (új terminológia szerint átviteli hálózatot), a 120 kV-os fôelosztóhálózatot (új terminológia szerint elosztóhálózatot), valamint a 35, 20, 10 és 0,4 kV-os elosztóhálózatot. Ezen feszültségszintû hálózatok szervesen egymásra épülnek, tervezésük, fejlesztésük korábban azonos érdekek és elvek alapján történt.

Az alaphálózati stratégia szükségessége A ’90-es évek elején Magyarországon megvalósult gazdasági-politikai változások természetesen érintették a villamosenergia-rendszer szervezeti felépítését is, ezek a feladatok újragondolását igényelték. Az áramszolgáltatók önállóvá válása, majd privatizációja azt jelentette, hogy a teljes elosztóhálózat (beleértve a 120 kV-os fôelosztóhálózatot is) a regionális szolgáltatók tulajdonába és felelôsségi körébe került. Ettôl az idôtôl kezdve az MVM Rt. hálózati tulajdonosi felelôssége a 220, 400 és 750 kV-os, ún. alaphálózatra (illetve emellett nem jelentôs részben a 120 kV-os hálózatra is) korlátozódott. Ez többek között azt a feladatot jelentette, hogy az MVM Rt. az új helyzethez igazodva tervezze meg az alaphálózat jövôbeli fejlesztéseit. Ezen áttervezési igényt akkor az is sürgette, hogy az MVM Rt. bejelentette csatlakozási szándékát az egyesített nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE), leválva a korábbi kelet-közép-európai egyesített A

M A G Y A R

V I L L A M O S

rendszerrôl. Ennek eredményeként az MVM Rt. 1993-ban kidolgozta az ezredfordulóig szóló alaphálózati stratégiáját [1], melyben az alábbi fôbb célkitûzések kerültek meghatározásra: u az alaphálózatnak önmagában kell kielégítenie az egyszeres kiesési (ún. n–1 elv) biztonsági elvárást, összhangban az UCTE gyakorlatával, illetve elvárásával; u biztosítani kell az erômûvekben megtermelt villamos energia üzembiztos kiszállítását, illetve a fogyasztói körzetbe való eljuttatását; u erôsíteni kell a szomszédos országok villamosenergia-rendszereivel a hálózati összeköttetéseket; u növelni kell a hálózat átviteli kapacitását, ezzel is biztosítva az UCTErendszerrel való együttmûködést, illetve a kedvezô földrajzi elhelyezkedésbôl adódó export/import- és tranzitlehetôségekbôl adódó üzleti elônyöket. Az alaphálózati stratégia kidolgozásához olyan tervezési módszer alkalmazására volt szükség, amely módot nyújt minden reálisan szóba jöhetô természetviselkedés (környezeti hatás) és fejlesztési politika (fejlesztési irányelv) bármilyen kombinációját kielégítô fejlesztési stratégiák közül a legkedvezôbb kiválasztására. Ehhez megfelelô alapot nyújtott az MVM Rt.-nél kidolgozott adaptív hálózattervezési módszer [2]. Ennek alapján 42 alternatív változat vizsgálata készült el, és ezek közül került kiválasztásra – egy gazdasági, mûszaki szempontokat értékelô módszer alkalmazásával – a javasolt stratégia. M Û V E K


2 0 0 0 / 3

Az elfogadott alaphálózati stratégia megvalósítása – tekintettel arra, hogy a célkitûzés szerint az alaphálózati (n–1) elvet az ezredfordulóig teljesíteni kell – 1995–96-ban egyszerre több projekt egyidejû indítását tette szükségessé. A projektek egy része alaphálózati alállomások bôvítése volt. Ezekre alapvetôen azért volt szükség, mivel létesítésük idején – tekintettel az akkori forráslehetôségekre – az alállomások egyszerûsített diszpozícióval épültek, amelyek nem teljesítették az elvárt egyszeres kiesési biztonság (n–1) elvét. Az alaphálózati fejlesztések másik részét a távvezeték-építések jelentették, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban és/vagy a belsô hálózatban valósítják meg az elvárt üzembiztonságot. Mindezek alapján az 1993–2000. évre szóló alaphálózati stratégia a következô fôbb elemekkel valósult meg: u Sándorfalva 400/120 kV-os alállomás bôvítése, u Gyôr 400/220/120 kV-os alállomás bôvítése, u Felsôzsolca 400/120 kV-os alállomás bôvítése, u Toponár 400/120 kV-os alállomás létesítése (a meglévô alállomás kiváltása és bôvítése), u Hévíz 400/120 kV-os alállomás létesítése (a meglévô alállomás teljes átépítése és bôvítése), u Hévíz-országhatár (magyar–horvát) 400 kV-os távvezeték + optikai szálas összeköttetés (OPGW) létesítése, u Dunántúli optikai (OPGW) gerinchálózat (Dunamenti Erômû–Martonvásár–Litér–Hévíz–Toponár–Kaposvár) létesítése,

4

1. ábra Sándorfalva egyvonalas kapcsolási rajza

a Jugoszlávia irányú vezetékkel kerül transzformátor-mezôsort is, megszünszembe, azaz egy mezôsorba. Ezen bô- tetve a „trafósínes” megoldást. vítéssel egyúttal a Sándorfalva 400/120 Ezzel együtt biztosítani kellett a megfekV-os alállomás szerepe is felértékelô- lelô feszültség- és meddôszabályozás ledik, hiszen fontos nemzetközi csomó- hetôségét is új, légmagos söntfojtó beponttá válik a jövôben Délkelet-Európa építésével, tekintettel az új, hosszú, 400 (Románia és Jugoszlávia) irányába. kV-os vezeték csatlakozásából adódó A valamikori egységes jugoszláv villa- többlet meddôteljesítmény betáplálására. mosenergia-rendszer, valamint a görög rendszer korábban párhuzamosan üze- Megvalósítás, mûszaki tartalom melt a nyugat-európai rendszerrel, az UCTE-vel. Jelenleg – a délszláv háború Az alállomás bôvítésének elôkészítési következményeként – ezen rendszerek az munkái 1996 júliusában kezdôdtek. A UCTE-tôl függetlenül üzemelnek. Párhu- mûszaki tervezést, valamint a kivitelezést zamos üzemük visszaállításához alapve- az Ovit Rt. Létesítési Igazgatósága végeztôen a délszláv területeken belsô helyre- te el, kiváló minôségben. A mérnökszolállítási munkákra van szükség, és feltétle- gálati, mérnökirodai munkát az ERBE Kft. nül szükséges a Sándorfalva-Mintia táv- látta el a beruházó MVM Rt. számára. A megvalósítás során kiépült az 1. sz. vezeték mellett a Sándorfalva-Szabadka 400 kV-os távvezeték üzeme is. Sándorfalva alállomás A Sándorfalva alállomás bôvítéssel tehát mûszakilag lehetôvé válik, hogy – amennyiben a szomszédos rendszerekben erre a feltételeket megteremtik – a nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel párhuzamos üzemben járó magyar rendszer a szerb és a görög, valamint a román és a bolgár rendszerekkel is összekapcsolódhasson. A Sándorfalva 400 kV-os állomás tehát a délkelet-európai térség kapujává válik. Ebben a helyzetben már nem engedhetô meg, hogy a Sándorfalva 400 kV-os táppont ne elégítse ki teljes mértékben az (n–1) elvet. Ennek érdekében a 2. számú mezôbôvítéssel egy idôben ki kellett építeni az 1. számú, ún. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

mezôsor, így a korábban transzformátorsínes kialakítást kiváltva transzformátoroldalról is teljesül az (n–1) biztonsági kritérium. A 2. sz. mezôben a meglévô, elhasználódott, már nem üzembiztos készülékek cseréjével, a mezôszelet hiányzó készülékének beépítésével megteremtôdött a MINTIA mezô csatlakozási lehetôsége. A primer berendezés cseréjével együtt a készülékalapokat és a tartószerkezeteket is cserélték. A másfélmegszakítós kapcsolóberendezés kiépítésével egy idôben a szükséges védelmi rekonstrukciók, átalakítások is elkészültek. Az alállomáson beépítették a korszerû üzemirányítás (ÜRIK) eszközéül szolgáló mezôgépeket, valamint az ember–gép kapcsolatot biztosító helyi adatmegjelenítôt (HAM) is. Az alaphálózati táppont U-Q szabályzása érdekében tercier söntfojtó berendezések létesültek, kiváltva a nem üzembiztos, korlátozott üzemviteli lehetôséget nyújtó, nagy környezeti terhelést jelentô olajos söntfojtókat. Így az 50 MVAr meddôteljesítmény-kapacitás 2x75 MVAr-ra bôvült az átépítés során. Beépítésre kerültek a transzformátor csillagpont lazítását biztosító csillagponti fojtók is. Az alállomás fôbb elemeit tendereztetési eredmények alapján választottuk ki: a 400 kV-os megszakítókat az Alsthom, a 400 kV-os szakaszolókat a HAPAM, a 400 kV-os mérôváltókat a HAEFELY, a 400 kV-os túlfeszültségkorlátozókat a Bowthorpe, a söntfojtókat a HAEFELY TRENCH, a söntfojtó megszakítót az ABB, a csillagponti fojtót a HAEFELY TRENCH, a védelmeket az ABB, Protecta szállította, az elszámolási mérést a LANDIS GYR végezte és a hírközlési berendezést a Siemens szállította. Az alállomás bôvítésével együtt sor került az érintett mezôk teljes primer rekonstrukciójára, és a már nem üzembiztos készülékeinek cseréjére is. A bôvítés, átépítés során a szekunder rekonstrukcióra nem került sor. Ugyanakkor a bôvítéshez felszerelt szekunder készülékek már megfelelnek az új szekunder irányelveknek, de nem került sor a mezôorientált, technológia-közeli, decentralizált szekunderezés kialakítására. A folyamatos üzemeltetés biztosítása mellett az új 400 kV-os kapcsolóberendezés 1997. szeptemberben elkészült, a létesítési szerzôdésben vállalt üzembe he-

5

lyezési határidôre. A söntfojtók üzembe helyezése 1998. elsô negyedében volt, az ünnepélyes átadásra 1998. július 17-én került sor, amikor is az 1. ábrának megfelelô kiépítés került üzembe. A fejlesztés eredményeként tehát létrejött magyar oldalról a mûszaki lehetôsége a román-bolgár rendszer UCTE csatlakozásának, így a Sándorfalva 400 kV-os táppont kiemelt szerephez jut a jövôben a Balkán irányú együttmûködésben. A fejlesztés egyúttal megteremtette a dél-alföldi térség alaphálózati ellátásánál az (n–1) biztonsági elvet az alállomás oldaláról.

u biztosítsa a zárlati áramkorlátozást, u a környezetvédelmi kívánalmaknak

eleget tegyen.

Megvalósítás, mûszaki tartalom A nagyobb kapcsolási szabadságfokot a transzformátorsínes diszpozícióról gyûjtôsínes kapcsolóberendezésre való áttéréssel valósítottuk meg. Ez egy teljes kiépítésû, másfél megszakítós transzformátor mezôsor létesítését jelentette a 400 kV-os kapcsolóberendezésben. Értelemszerûen ehhez tartozott a gyûjtôsínvédelem kiterjesztése is. A korábbi olajos söntfojtó és a hozzá tartozó kapcsolóberendezés cseréje (hasonlóan a III. számú transzformátornál kialakított korszerû megoldáshoz) nagymértékben tágította a meddôkompenzálási lehetôségeket. Ez részben a

Gyôr 400/220/120 kV-os alállomás 400 kV-os bôvítése A gyôri alállomás három ország (Ausztria, Szlovákia és Magyarország) villamosenergia-rendszerének metszéspontjában elhelyezkedô fontos nemzetközi csomópont. Múltja 1968-ra nyúlik viszsza, amikor a már meglevô 120/20 kV-os (ma ÉDÁSZ tulajdonú) alállomás kihelyezett provizóriumaként került üzembe két 220 kV-os osztrák vezetékkel és egy 220/120 kV-os transzformátorral. Ezután a ’70-es, ’80-as és ’90-es években fokozatosan bôvült és újult. A projekt kezdetekor a 400 kV-os kapcsolóberendezésen már szinkron üzemelt az említett osztrák, szlovák, magyar vezeték (a bécsi, a bôsi és a litéri), de a két 400/120 kV-os transzformátor még csak szakaszolóval kapcsolódott a sínekre. A IV. számú transzformátor 18 kV-os tercier tekercsére 50 MVAr-os olajos söntfojtó csatlakozott a rendelkezésre álló, karbantartás-igényes, sok problémát okozó MGU típusú megszakítóval. A III. számú transzformátorhoz már a ’90-es évek elsô felében söntfojtó épült be, az akkori mûszaki színvonalnak és lehetôségeknek megfelelôen már jóval korszerûbb és üzembiztosabb mûgyanta szigetelésû, légmagos, 75 MVAr kapacitással, korszerû szabadtéri kapcsolóberendezéssel. A transzformátorok csillagpontja a korábbi gyakorlatnak megfelelôen mereven földelt volt. Az alállomás átalakításának a célja az volt, hogy u nagyobb megbízhatóságú legyen a nemzetközi kapcsolatok tartásában, u nagyobb üzembiztonságot adjon a fogyasztói ellátásban, u nagyobb kapcsolási szabadságfokot biztosítson, u tágabb meddôkompenzálási lehetôség jöjjön létre,

meddôelnyelô kapacitás növekedésének (50 helyett 75 MVAr), jelentôsebb részben pedig a gyakorlatilag korlátlan be- és kikapcsolási lehetôséget adó új söntfojtó kapcsolóberendezésnek köszönhetô. Az újonnan telepített, vagy alapvetô átalakításon átesô óriástranszformátorok esetében ma már mindenhol élünk a csillagpont lazítással, így Gyôrben is csillagponti fojtót építettünk be. Az elôzôekben fölsorolt primer átalakítások, bôvítések maguk után vonták az ehhez tartozó irányítástechnikai rendszer bôvítését is. A gyôri alállomásban, az ÜRIK projekt keretében az eredeti állomásképnek megfelelôen megvalósult az irányítástechnikai rendszer korszerûsítése. Ezt üzembe helyezésének fázisában ki kellett egészíteni a primer változásoknak megfelelôen.

Légmagos tercier söntfojtók

400/120 kV-os transzformátor

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

6

A projektet az MVM Rt. kezdeményezte 1995-ben, s vezette végig a megvalósulásig. A tényleges megvalósítás 1996 ôszén indult. A kivitelezést kiváló minôségben az Ovit Rt. végezte. Az ERBE a minôségbiztosítási feladatokat látta el magas színvonalon, ami valamennyi folyamatra kiterjedt. Magában foglalta a munkák szerzôdés szerinti elôrehaladásának figyelését, a dokumentációk naprakészen tartását, a helyszíni mûszaki ellenôrzéseket, az üzembe helyezések elôkészítését és segítését, a hivatalos eljárás egyes lépéseinek szervezését, lebonyolítását. A projekt során megvalósult a 400/120 kV-os transzformátorok teljes értékû, másfél megszakítós mezôsorának kiépítése, ami nagymértékben növelte gyôri alállomásunk üzembiztosságát és kapcsolási szabadságfokát. Ehhez kapcsolódóan kiépült a gyûjtôsínvédelem hazai gyártmányú, az alaphálózaton jól bevált, elektronikus berendezés fölhasználásával. Ezt a jelentôs bôvítési munkát egy kulcsfontosságú, nemzetközi csomópontként funkcionáló alállomásban végeztük. A résztvevô vállalatok összehangolt, jó munkája révén az üzem mindvégig biztonságosan fönntartható volt, és mindezek eredményeképpen az alállomás magasabb mûszaki színvonalon, nagyobb üzembiztonsággal, hatásosabb eszközökkel tudja ellátni az alaphálózatban betöltött fontos szerepét. Az ünnepélyes átadás-átvételre 1998. december 11-én került sor. A bôvítés már ebben a formában is hosszabb távon,

A gyôri 400/220/120 kV-os alállomás bejárása

üzembiztosan ki tudja elégíteni mind a hazai ellátási feladatokat, mind a nemzetközi kapcsolatokból adódó elvárásokat.

Felsôzsolca 400/120 kV-os alállomás átépítése és bôvítése Az északkelet-magyarországi térség villamosenergia-ellátásában fontos szerepet játszó Felsôzsolca alállomás 1963ban létesült, elsô fázisban 120/35/20 kV-os kiépítettséggel. Feszültségszintjei között 1978-ban – az alaphálózati fejlesztési koncepció szerves részeként – a 400 kV is megjelent az alaphálózati szerep betöltése érdekében. Ekkor épült meg a Sajószöged–Felsôzsolca 400 kVos távvezeték, és beépült egy 400/120 kV-os transzformátor. A továbblépést a második 400/120 kV-os transzformátor beépítése jelentette, melyre 1983-ban került sor. 1986-ban épült meg a Sajószöged-Sajóivánka 400 kV-os távveze-

Csillagponti fojtóberendezés

ték a Felsôzsolca alállomás feletti átfeszítéssel, amelynek alállomásba való bekötését ez a beruházás teremtette meg. Bár az alállomás 1983-ban két transzformátorosra bôvült transzformátorsínes kialakításban, mégsem elégítette ki az (n–1) ellátásbiztonsági elvet. Ezért az MVM Rt. alaphálózati stratégiájában egyértelmûen szerepelt az egyszeres biztonsági elv távvezeték oldalon történô kiépítése is. Ennek megfelelôen kellett megtervezni a Sajószöged–Sajóivánka 400 kV-os távvezeték csatlakozását biztosító két mezôszeletes mezôsort és a transzformátorok csatlakozását biztosító teljes mezôsort. Tekintettel a meglévô 400 kV-os alállomás állapotára, gazdasági megfontolások alapján az a döntés született, hogy a régi 400 kV-os berendezések kiváltása is megtörténik, teljesen újjáépítve ezzel a 400 kV-os alállomásrészt. A fejlesztés részeként – biztosítandó a feszültség-meddô szabályozás szélesebb lehetôségét – a régi, 50 MVAr-os söntfojtót kiváltottuk két új, korszerû, légmagosra, egyenként 75 MVAr-os söntfojtóval. A transzformátorok csillagponti fojtóit is megterveztük. Az 1993-ban meghozott stratégiai döntés után 1995-ben kezdôdött meg a tervezés, amelyet az ETV-ERÔTERV végzett, míg a kivitelezésre a szerzôdést az MVM Rt. az Ovit Rt.-vel 1996-ban kötötte meg.

Megvalósítás, mûszaki tartalom A projekt generáltervezôje az ETV– ERÔTERV Rt. volt. Az alaphálózati stratégiában elhatározott fejlesztés alapján a tervezés elsô lépcsôjeként elôzetes megvalósíthatósági tanulmány készült, amely a rögzített célkitûzések lehetséges teljesítését vizsgálta. Az alállomás új kialakításának vizsgálata a részletes A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

7

megvalósíthatósági tanulmány kereté- együtt függetlenné vált a meglévô, régi ben készült el. A vizsgálat tartalmazta a vezénylôbôl irányított 120 kV-os rendSajószöged–Sajóivánka közötti 400 szertôl. kV-os vezeték Felsôzsolca állomás feletAz alállomásban funkcionálisan és fiti átfeszítésének állomásba történô be- zikai elhelyezését tekintve is osztott, diforgatását, a két meglévô 400/120 kV-os gitális védelmi és irányítástechnikai transzformátor transzformátorsínes rendszert terveztünk. A mezôszinthez csatlakoztatásának 1 1/2 megszakítósra (jelen esetben egy-egy másfél-megszatörténô átépítését és egyedi 18 kV-os kítós mezôsorhoz, transzformátorhoz, ilsöntfojtók beépítését a meglévô állo- letve a 120 kV-hoz) tartozó berendezémás átalakításával. A kapcsolási kép, a sek a technológia közelében lévô relételepítés, a létesítés és üzemeltetés fel- házakba kerültek. tételei, valamint költségei vonatkozásáAz alállomási és mezôszintû rendszeban vizsgálat készült valamennyi helyi rek között belsô optikai jelátvitel létesült. körülmény figyelembevételével. Az állomás 400 kV-os bôvítése, átépítése során hárommezôs, másfélmegszakítós, kéttranszformátoros, sodronysínes, hagyományos elrendezésû, korszerû készülékekkel felszerelt állomássá vált az azt megelôzô egymezôs, transzformátorsínes állomásból (2. ábra). A régió villamosenergia-ellátásának fontosságára tekintettel az átépítés négy ütemben valósulhatott 2. ábra meg a berendezések egy részének állandó Felsôzsolca alállomás 400 kV-os egyvonalas kapcsolási rajza üzemben tartása miatt. Ezért a 400 kV-os 1. sz. transzformátormezôben provizórikus, 400 kV-os átfeszítést kellett létesíteni a bontásoképítések és a folyamatos üzemvitel biztosítására. A 400 kV-os kapcsolóberendezés és a 400/120/18 kV-os transzformátorok új, korszerû szekunder rendszerének közös részére új központi vezénylôépület készült, amelyben elhelyezést nyertek az irányítástechnika, a segédüze- Új típusú váltakozó áramú elosztó Felsôzsolcán mi, a hírközlô, az akkumulátor, a dízel, a raktár és a szociális Az EMC-hatások vizsgálata alapján meghelyiségek. Itt és a reléházakban elhe- felelô védô intézkedéseket tettünk (árlyezett szekunder technológia révén az nyékolt kábelek, reléházak árnyékolása, átépítések során a 400 kV-os rész a védelmi eszközök, földelési rendszer ki400/120/18 kV-os transzformátorokkal alakítása stb.). A védelmi rendszerben újA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

donságot jelent az ún. védelmes munkahely, amelynek segítségével a beállítási értékek kiolvashatók illetve módosíthatók, továbbá a zavarírók és eseményrögzítôk adatai feldolgozhatók. Ezen funkciók távoli munkahelyrôl is elérhetôk. Az egyen- és váltakozó áramú segédüzem illeszkedik az osztott szekunder rendszerhez. A váltakozó áramú rendszert üzemszerûen a „hónalj”-transzformátorok táplálják. Tartalékként két külsô, középfeszültségû betáplálás szolgál, továbbá dízel áramfejlesztô egység épült. A központi elosztó egy-gyûjtôsínes, három sínszakaszra osztott. A kivitelezés munkáit az Ovit Rt. Létesítési Igazgatósága végezte. A nagykészülékek beszerzése nyílt, nemzetközi tender kiírásával történt, részben EIB-hitel felhasználásával. Az ünnepélyes átadás-átvételre 1999. december 16-án került sor. A befejezés eredményeként Északkelet-Magyarország térségében megvalósult egy korszerû, az ellátásbiztonsági követelményeket maximálisan kielégítô, másfél-megszakítós diszpozíciójú, kéttranszformátoros 400/120 kV-os alállomás, amely az igényeket hosszú távon tudja kielégíteni.

Toponár 400/120 kV-os alállomás Toponáron 1978ban a Martonvásár–Toponár 400 kV-os távvezetékkel egy idôben került üzembe az a 400/120 kV-os alállomás, amelynek célja egyrészt az épülô Paksi Atomerômû teljesítményének kiszállítása, másrészt a SoK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

8

mogy-Baranya fogyasztói térség ellátása volt. Az akkori kiépítés egyszerûsített mûszaki megoldással és egy 400/120 kV-os transzformátorral valósult meg. Az idôközben megnövekvô fogyasztói igények, valamint az ellátásbiztonság fokozásának igénye megkövetelték a fejlesztést. Az MVM Rt. ezért a fejlesztési stratégiájában szerepeltette az egytranszformátoros alállomás második transzformátorral való bôvítését. Az elvégzett mûszaki-gazdasági vizsgálatok eredményeként az a döntés született, hogy a meglévô, szabadtéri, SF6-szigetelésû alállomás bôvítése helyett kedvezôbb egy hagyományos, szabadtéri alállomás építése, felhasználva a rendelkezésre álló alállomási terület adta lehetôségeket.

Megvalósítás, mûszaki tartalom Az építés 1997-ben kezdôdött, amelynek eredményeként az alállomás folyamatos üzeme mellett Toponáron 1999-ben több lépcsôben üzembe helyeztünk egy korrekt diszpozíciójú, kétgyûjtôsínes, másfélmegszakítós, hagyományos szabadtéri berendezésekbôl megvalósított alállomást, 2x250 MVA beépített transzformátorkapacitással. A két transzformátor egy-egy 120 kV-os blokkvezetékkel kapcsolódik a DÉDÁSZ Rt. kaposvári alállomásához. A teljesen újjáépült alállomás és a két transzformátor üzembe helyezése megteremtette a nemzetközileg elfogadott ellátásbiztonsági kritérium, az (n–1) elv kielégítését. Az alállomás a horvát KONCAR cég által szállított csôgyûjtôsínnel valósult meg. Az üzemviteli lehetôségek szabta korlátok között az alállomás meglévô területének minimális bôvítése mellett új szabadtéri kialakítás valósult meg. A nyílt nemzetközi versenytárgyaláson az AEG – ma ALSTOM – nyerte el a megszakítók és a szakaszolók szállítási szerzôdését. A mérôváltókat a SIEMENS, a túlfeszültséglevezetôket a BOWTHORPE cég szállította. Az alállomásra két felújított Ganz gyártmányú DHBSM200001/400 típusú transzformátor került beépítésre. A transzformátorok a környezetvédelmi elôírásoknak megfelelô, zártrendszerû transzformátoralapokra kerültek. A földzárlati áramok csökkentése érdekében a transzformátorok csillagpontja 12 ohmos légmagos fojtótekerccsel van földelve. A transzformátorok 18 kV-os tercier tekercséhez légmagos 75 MVAr egységteljeA

M A G Y A R

V I L L A M O S

sítményû söntfojtótekercs csatlakozik, amely hatékony eszköz a térség U-Q szabályozására. A környezetvédelmi terhelést jelentô régi, olajos fojtótekercsek helyett alkalmazott légmagos fojtótekercs fontos szerepet játszik a villamos energia minôségének biztosításában. Az alaphálózati alállomás kétrendszerû 120 kV-os kuplung vezetékkel csatlakozik a DÉDÁSZ Rt. kaposvári 120/20 kV-os alállomás gyûjtôsínjére. A toponári 120 kV-os oldal úgy épült ki, hogy igény esetén lehetôséget ad egy késôbbi 120 kV-os gyûjtôsín kialakítására is. Az alállomás szekunder rendszere mezôorientált, technológia közeli kialakítású. A mezôhöz tartozó segédüzem és a védelmi, illetve irányítástechnikai berendezések EMC-védett reléházakban vannak. Az üzembiztonság növelése érdekében az alállomásra 160 kVA egységteljeAz átalakított 400/120 kV-os transzformátor

sítményû dízel-aggregátot is telepítettek. Az alállomás a legkorszerûbb, digitális, ABB-gyártású védelmekkel van felszerelve. A védelmek központi védelmi monitoringrendszerével az üzemzavar kiértékelés és a hibaelhárítás könnyen, gyorsan és távolról is elvégezhetô. Az alállomás irányítása a PROLANszállítású mezôgépeken és RTU-n keresztül valósul meg. A két fejgépes architektúra biztosítja a szükséges és megkövetelt üzembiztonságot. A technológia közelben elhelyezett mezôgépeket optikai kábel köti össze a fejgépekkel. Az ember–számítógép kapcsolatot megvalósító kezelôi felületek a vezénylôteremben találhatók. A két XGRAM egymás tartalékát képzô „mester–szolga” kapcsolatban áll egymással. Az ünnepélyes átadás-átvételre 1999. december 2-án került sor. A megvalósítás eredményeként létrejött az alaphálózati (n–1) elv biztosítása, amelynek következtében DélDunántúl térségében jelentôsen megnôtt a fogyasztók ellátásbiztonsága.

Hévíz 400/120 kV-os alállomás átépítése és bôvítése Hévízen a ’80-as években került üzembe a 400/120 kV-os alállomás, amelynek fô célja a térség fogyasztói igényeinek ellátásánál az alaphálózati támogaA szabadtéri légmagos söntfojtó

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

9

tottság megvalósítása volt. Az akkori kiépítés azonban – igazodva a kényszerekhez és lehetôségekhez – nagyon leegyszerûsített formában, a Litér–Toponár 400 kV-os távvezeték T-leágazásaként, egy 400/120 kV-os transzformátorral valósult meg. Már az akkori tervezés során felmerült az az igény, hogy lehetôség esetén bôvíteni kell az alállomást egy kéttranszformátoros, korrekt kapcsolási diszpozíciójú állapotra. Az MVM Rt. a hálózati stratégiájában alapvetôen azt a célt tûzte ki, hogy a hálózatfejlesztés biztosítsa a fogyasztói ellátásbiztonság európai normáknak megfelelô elôírásait. Ennek különleges aktualitást adott az, hogy a magyar villamosenergia-rendszer az évtized elején bejelentette csatlakozási szándékát – közösen az ún. visegrádi országokkal alakított CENTREL-egyesüléssel – a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (akkori nevén UCPTE-hez). Az UCPTE által támasztott követelményrendszer részeként erôsíteni kellett villamos összeköttetésünket Nyugat-Európa felé, és az ellátásbiztonság vonatkozásában ki kellett elégíteni az európai minimum-elvárásnak tekintett, ún. (n–1) elvet. Ezen követelményrendszert szem elôtt tartva, a különbözô tervváltozatok optimálása eredményeként született meg a döntés, hogy új, 400 kV-os távvezetéket kell építeni a magyar és a horvát (valamint szlovén) rendszer között. Ehhez a Hévíz 400/120 kV-os alállomást úgy kell átépíteni, hogy az maradéktalanul kielégítse az ellátásbiztonsági elôírásokat, és egyidejûleg a magyar rendszerhez csatlakoztassa az új, kétrendszerû nemzetközi távvezetéket (3. ábra).

3. ábra A hévízi 400/120 kV-os alállomás kapcsolása

elrendezésû hûtôrendszer biztosít. A transzformátorok állapotfigyelô (monitoring) berendezéssel lettek ellátva. A transzformátorok kôágyait a környezetvédelmi elôírásoknak megfelelôen zárt kivitelben építették meg. A transzformátorok 30 kV-os tercier tekercseihez 75 MVAr teljesítményû, mûgyanta szigetelésû söntfojtók csatlakoznak. A légmagos Az új fejlesztésû zajszegény hévízi transzformátor söntfojtó tekereddig használtaktól némileg eltérô cset kapcsoló megszakító igénybevételnagytranszformátort terveztünk. A ének csökkentésére kondenzátoros el400/120 kV-os, 250 MVA-es transzfor- hangoló egységeket építettek be. mátorok takarékkapcsolásúak. A transzAz alállomásban funkcionálisan és fiformátorok tercier feszültségszintje az zikai elhelyezését tekintve is osztott, dieddig általánosan alkalmazott 18 kV-ról gitális védelmi és irányítástechnikai 30 kV-ra változott. Ezt a döntést elsôsor- rendszert terveztek. A mezôszinthez (jeban a zárlati áramok csökkentése indo- len esetben egy-egy másfél-megszakíkolta, és a névleges áram is csökkent a tós mezôsorhoz, transzformátorhoz, il75 MVAr névleges teljesítmény megtar- letve a 120 kV-hoz) tartozó berendezétása mellett. További szempont volt, sek a technológia közelében telepített hogy a transzformátorok gyártásában is reléházakban vannak. általánosabb érték a 30 kV. Az alállomási és mezôszintû rendszeA korszerû, kis veszteségû konstruk- rek közötti jelátvitel céljára belsô optikai ció mellett fontos szempont volt az ala- hálózatot alkalmaztunk. Az EMC-hatácsony zajszint, tekintettel a város közel- sok vizsgálata alapján megfelelô védô ségére, amelyet a különálló, vízszintes intézkedések történtek (árnyékolt kábe-

Megvalósítás, mûszaki tartalom A Hévíz 400/120 kV-os alállomás teljes rekonstrukciója és bôvítése során az ETV-ERÔTERV Rt. generáltervezési és mûszaki mérnökszolgálati feladatokat látott el az MVM Rt. megbízása alapján. Az alállomás új kialakítását részletes megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta. A kapcsolási kép, az elrendezés-telepítés, a létesítés és az üzemeltetés feltételei, valamint költségei vonatkozásában – valamennyi helyi körülményt is figyelembe véve – négy részletesen elemzett változat szerepelt. Ennek alapján a csôgyûjtôsínes kialakítást és egy újonnan kifejlesztett, különleges elrendezésû másfélmegszakítós megoldást fogadtunk el. Az alállomásba két új, az A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

10

lek, reléházak árnyékolása, védelmi eszközök, földelési rendszer kialakítása stb.). Az egyen- és váltakozó áramú segédüzemi rendszer új elemeket tükröz, illeszkedve az osztott szekunder rendszerhez. Az egyenáramú segédüzem 220 V-os, két akkumulátorral és töltôvel, földelt negatív pólussal. A váltakozó áramú rendszert üzemszerûen a „hónalj”transzformátorok táplálják. Tartalékként két külsô, középfeszültségû betáplálás szolgál, továbbá dízel áramfejlesztô egység is rendelkezésre áll. A központi elosztó egy-gyûjtôsínes, három sínszakaszra osztott. A 400 kV-os távvezetéki kapcsolatokon (Litér, Toponár), optikai (OPGW) jelátviteli út létesült. Az alállomásban SDH-berendezés és Definity alközpont települt. A kiírt versenypályázat alapján a kivitelezést az Ovit Rt. végezte el. A kivitelezés és üzembe helyezés során az ABB a svájci államsegélyhez illeszkedôen, a PROLAN pedig az ÜRIK megvalósításhoz kapcsolódóan, közvetlenül az MVM Rt.-vel kötött szerzôdésen keresztül vett részt. Az üzemviteli korlátok miatt a kivitelezés több ütemben valósult meg. A természeti környezet szabta körülményeket figyelembe véve az alállomás területén meg kellett oldani a dréncsöves vízelvezetést, és támfal építésével kellett megakadályozni a Felsôpáhok irányú löszös domb erózióját. A gyûjtôsínt a tenderezés alapján megkötött szerzôdés szerint a KONCAR szállította. A pantográf és emelôkéses 400 kV-os szakaszolókat a HAPAM cég gyártotta. A 400 kV-os megszakítót az ABB szállította. Mind a megszakítók, mind a védelmek a magyar és a svájci kormány által kötött államsegély-szerzôdés részeként, az MVM Rt. részére hitelfinanszírozással került megvalósításra. A beépített feszültség és kombinált mérôváltók tenderét a HAEFELEY nyerte. A 250 MVA teljesítményû, háromfázisú, olajszigetelésû transzformátor zártrendszerû, környezetvédelmileg megfelelô alapra került. A korábban telepített, környezetterhelést jelentô transzformátoralapot elbontották. A 400/120 kV-os 30 kV tercier feszültségû transzformátor szállítására vonatkozó, az MVM Rt. által kiírt tendert a GANZ ANSALDO nyerte. A transzformátorok vesztesége kicsi, az általuk kibocsátott zaj csökkentése érdekében speA

M A G Y A R

V I L L A M O S

ciális kivitelûek. Az új konstrukciójú transzformátor környezetbe kibocsátott zaja lényegesen kisebb, így Hévíz város zajterhelését az igen szigorú elôírt értékre korlátoztuk. A transzformátor 30 kV-os tercier tekercseihez csatlakozó 75 MVAr teljesítményû száraz söntfojtók biztosítják az alaphálózati táppont és a jelentôs nemzetközi csomóponttá váló alállomás U-Q szabályzását, azaz a villamos energia minôségi követelményeinek biztosítását. A söntfojtókat a HAEFELEY, a söntfojtóhoz kapcsolódó készülékeket az ABB és a SIEMENS szállította. Az alállomáson EMC-zavarvédett, hôhídmentes, THERMOMASS típusú reléházak épültek ún. till-top technológiával. Az alállomás elsô ütemének ünnepélyes átadás-átvételére a magyar-horvát 400 kV-os távvezetékkel együtt került sor. A második ütem befejezése 2000 áprilisában megtörtént, így a beruházás eredményeként létrejött alállomás egyrészt biztosítja a térség fogyasztói ellátásának elvárt magas szintjét, illeszked-

tés erôsítése, az UCTE-kapcsolat erôsítése, valamint a kedvezô földrajzi elhelyezkedésünkbôl adódó villamosenergia-kereskedelmi lehetôségek elôsegítése. Ezen célkitûzést szem elôtt tartva a különbözô tervváltozatok optimalizálása eredményeként született meg az a döntés, hogy új, 400 kV-os távvezetéket kell építeni a magyar és a horvát (valamint a szlovén) rendszer között. Ennek magyarországi csatlakozási pontja Hévíz legyen, a távvezeték két rendszerrel kiépítve haladjon a közös horvát–szlovén–magyar határig, az egyik rendszert Horvátország, míg a másik rendszert Szlovénia irányába továbbépítve. A hosszú távú és kölcsönös érdekeken alapuló beruházást elhatározó létesítési szerzôdést az MVM Rt. és a Horvát Villamos Mûvek (HEP) 1996. augusztus 29-én írta alá. A szerzôdésben a felek vállalták, hogy saját országukban 1999. október végére megépítik a 400 kV-os távvezetéket, valamint megvalósítják a távvezetékek kapcsolóberendezéseit. Sajnos a szlovén fél nem volt abban a

A hévízi alállomás 400 kV-os szabad tere

ve az üdülôövezet kiemelt környezetvédelmi elvárásaihoz, másrészt – nemzetközi csomóponttá elôlépve – lehetôvé teszi a magyar villamosenergia-rendszer UCTE-vel való biztonságos együttmûködését, valamint a nemzetközi villamosenergia-forgalomból (export/import/tranzit) adódó üzleti elônyök kihasználását.

Magyar–horvát (Hévíz–Tumbri) 400 kV-os összeköttetés Az alaphálózati stratégia célkitûzései között fô helyen szerepelt a szomszédos országokkal való távvezetéki összekötteM Û V E K


2 0 0 0 / 3

helyzetben, hogy a területén végzendô építésrôl megállapodást írjon alá, így a szlovén oldali továbblépésre csak szándéknyilatkozattal rendelkezünk.

Megvalósítás, mûszaki tartalom A távvezeték építése 1997-ben mindkét félnél nagy erôkkel megkezdôdött. A magyar oldalon a 400 kV-os távvezeték hossza Hévíz alállomástól a horvát határig 75 km, a távvezetéki oszlopok száma 197. A horvát oldalon az újonnan épített távvezeték hossza 126 km (amely egy régebben épített, 33 km-es távvezetékszakaszhoz csatlakozva ad összeköttetést

11

Épül a Hévíz–Tumbri távvezeték Horvátországban

és Magyarországon

Tumbri alállomáshoz), az új távvezetéki oszlopok száma 336. A távvezeték magyar területen talajvizes, dombokkal, vízfolyásokkal szabdalt területen halad, belterületeket, városokat, falvakat elkerüli. A két ország határfolyóját, a Murát a hajózás biztosítása érdekében a távvezeték magasított oszloppal keresztezi. Mind a magyar, mind a horvát oldalon kétrendszerû távvezetékoszlopok létesültek. A távvezetékek átlagos oszlopának magassága magyar oldalon 46 m, horvát oldalon 58 m. A távvezetékekre 2 x 500/65 ACSR típusú, acélmaggal ellátott, huzalkoszorús alumínium vezetô van felszerelve, amely nyáron 1500 MW, télen 1800 MW villamos teljesítmény átvitelét teszi lehetôvé. A távvezeték mindkét védôvezetôjébe optikai szálak vannak integrálva, azaz OPGW van felszerelve 12-12 monomódusú üvegszállal. Ezen az optikai összeköttetésen keresztül valósul meg a két ország teherelosztó központjai között a szükséges adatforgalom, valamint a két végponton elhelyezett védelmek parancsainak átvitele. A távvezeték létesítése során maradéktalanul betartottuk a környezetvédelem és a biztonságtechnika követelményeit, elôírásait. A távvezeték az általa keresztezett mûtárgyak, építmények biztonságát nem veszélyezteti. A távvezeték esztétikai megjelenése

mind magyar, mind horvát oldalon kiváló. A felületvédelemmel ellátott oszlopok és a vasbeton alapok a környezetet nem szennyezik, a tájba illenek. A nagyfeszültség élôvilágra gyakorolt hatásá- Fenyô típusú oszlop ra vonatkozó WHO és IRPA ajánlásai maradéktalanul teljesülnek. A horvát oldalon a csatlakoztatás jelenleg a meglévô távvezeték felhasználásával történik, így a szükséges felújításon túl jelentôs alállomási beruházásra nem volt szükség. Az új vezeték végsô csatlakoztatása azonban egy újonnan épülô alállomás (Zerjavinec) lesz, ennek várható elkészülte 2001. A közös beruházás megvalósítása már a tervezés fázisában igényelte a szoros és folyamatos együttmûködést. A létesítés soA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

rán a munkák összehangolása, az építési tapasztalatok átadása, az elôrehaladásról való kölcsönös tájékoztatás érdekében rendszeresen találkoztunk, ese-


2 0 0 0 / 3

12

tenként az építési helyszíneken. Ezen együttmûködés mindkét fél számára igen hasznosnak bizonyult, s mindvégig baráti légkörben folyt. A távvezetéki összeköttetés ünnepélyes átadására 1999. november 12-én került sor Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében, Zágrábban. A magyar oldali átadásra 1999. december 10-én került sor, Hévíz alállomás átadásával egy idôben. A beruházás üzembe helyezésével létrejött egy 230 km hosszúságú, 400 kV-os összeköttetés a magyar és a horvát villamosenergia-rendszer között. Erôsödött a nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel (UCTE) való kapcsolat, új szállítási irányokra nyílt lehetôség. Ez az új vezeték biztosítja mindkét fél számára egymás segítését, a térség ellátási biztonságának növelését, és módot ad üzleti lehetôségek kiaknázására. Az összeköttetés újabb lehetôséget jelent mindkét rendszer számára az európai együttmûködésben való részvételre, és fontos szerepet kaphat a nemzetközi áramkereskedelemben, amelyben mindkét fél aktívan részt kíván venni.

Dunántúli optikai gerinchálózat (OPGW) kiépítése A délnyugat-dunántúli alaphálózati fejlesztési elemek, valamint a litéri gyorsindítású gázturbina üzembe helyezéséhez, korszerû üzemirányításához feltétlenül szükségessé vált megfelelô informatikai átviteli utak biztosítása. Ennek megfelelôen önálló projektként kellett megtervezni az ún. dunántúli gerinc optikai kábeles összeköttetést a Dunamenti Erômû–Martonvásár–Litér–Hévíz– (Keszthely)–Toponár–(Kaposvár) útvo-

nalon, a meglévô távvezetékek védôvezetôinek OPGW-re való cseréjével.

Megvalósítás, mûszaki tartalom A projekt elôkészítése 1997-ben indult. A szállító kiválasztása nyílt, nemzetközi tenderen történt. A szerzôdéskötésekre a szállítóval (ALCATEL) és a kivitelezôvel (Ovit Rt.) 1998. II. negyedévében került sor. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében több ütemre bontott kivitelezés 1998. második felében, illetve 1999. elsô felében történt meg. Ennek eredményeként az egész vonalon 24-szálas optikai összeköttetés alakult ki, mintegy 300 km hosszban.

Ócsa 220/120 kV-os alállomás létesítése

220/120 kV-os transzformátorral megvalósított soroksári alállomás. Ez a kialakítás azonban – bár hosszú idôn keresztül változatlan formában üzemelt – nem nyújtott megfelelô biztonságot az erômû teljesítményének keleti irányú kiszállítására, valamint alaphálózati szinten nem biztosította a nemzetközileg is elvárt egyszeres kiesésbiztonság elvét (n–1 elv). A korábbi kiépítés lehetôséget hagyott a késôbbi bôvítésre. Az alaphálózati stratégia eredetileg azzal számolt, hogy a soroksári (n–1) elv megvalósítása érdekében a 220 kV-os alállomásrészt kétgyûjtôsínessé bôvíti, két 220/120 kV-os transzformátort telepít és megépíti azt a mintegy 7 km-es új 220 kV-os távvezetéket, mely a hálózati csatlakozás bôvítéséhez szükséges. A részletesebb mûszaki-gazdasági és környezetvédelmi elemzések azt mutatták, hogy egy 220/120 kV-os, kétgyûjtôsínes, segédsínes, csôgyûjtôsínes diszpozíció-

Budapest biztonságos villamosenergiaellátásának korábbi koncepciójában a dél-pesti térségbe Határkeresztezés a Mura folyón való energiaszállítás meghatározó pontjaként a Soroksár 220/120 kV-os alállomás szerepelt. A Dunamenti Erômû „F” blokkjainak létesítésekor, a 220 kV-os feszültségszint megjelenése kapcsán került többek között kiépítésre a Dunamenti–Zugló és a Dunamenti–Soroksár 220 kV-os távvezetéki összeköttetés, valamint – ezen második távvezeték végpontján – az egy

A megvalósítók csapata

jú hagyományos készülékekbôl álló kéttranszformátoros alállomás Ócsa térségében történô zöldmezôs megépítése, illetve a Soroksári alállomás 220 kV-os részének bontása kedvezôbb megoldást eredményez. Döntés született arról is, hogy ez az alállomás lesz az alaphálózat elsô távkezelt alállomása.

Megvalósítás, mûszaki tartalom Az építés elôkészítése a külsô transzformátorszállító-út építésével, illetve az alállomási terület ideiglenes elkerítésével indult 1997-ben. A kiírt tender alapján a gyôztes Ovit Rt. végezte a létesítési munkálatokat. Az építészeti munkák A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

13

Az Ócsa alállomás 220 kV-os szabad tere

1998 januárjában a földelôhálózat építésével indultak, és az év végére fejezôdtek be. A technológiai szerelés a létesítés két ütemét figyelembe véve 1998 augusztusában indult. A megvalósítás elsô üteme 1999. december 21-én sikeres feszültség alá helyezéssel, majd az azt követô próbaüzemmel zárult, míg a második ütem elsô feszültség alá helyezésére és a próbaüzem beindítására 2000. április 18-án került sor. Az alállomás elsô lépésben helyszíni kezelésû lett, amelyhez a Zugló alállomás távfelügyeleti funkciókat lát el. Az alállomás kétgyûjtôsínes, segédsínes diszpozícióban épült meg, három 220 kV-os (Dunamenti I. és II., Zugló) távvezetékkel, két 220/120/10,5 kV-os, 160 MVA-es transzformátorral és két 120 kV-os (Soroksár I. és II.) kuplungvezetékkel. A transzformátorokat a környezetvédelmi elôírásoknak megfelelôen zárt kôágyas alapokra helyeztük el. A 120 kV-os oldal jelenlegi kiépítése olyan, hogy lehetôséget ad egy késôbbi, esetleg szükségessé váló 120 kV-os gyûjtôsín rendszer kiépítésére. Az újonnan épült vezénylôépületbe kerültek a központi segédüzemi – egyen-, váltó-, szünetmentes – rendszerek, amelyeknek elemeit az Ovit Rt. fejlesztette, gyártotta. Figyelembe véve az UCTE üzembiztonság érdekében tett elôírásait, egy 160 kVA-es dízelaggregát is beépült. A vezénylô épület ad helyet a hírközlô, az

irányítástechnikai és a szociális helyiségeknek is. Az alállomás szekunder rendszere mezôorientált, technológia-közeli kialakítású. A mezôhöz tartozó segédüzem, a védelmek és az irányítástechnikai berendezések a reléházakba kerültek. Az alállomásba a legkorszerûbb ABB gyártmányú digitális védelmi készülékeket telepítettük. A számítógépes irányítástechnika a PROLAN szállítású mezôgépeken és RTU-n keresztül valósul meg. Az alállomás ünnepélyes átadására 2000. augusztus 8-án került sor. A hoszszú ideje elsô, zöldmezôs beruházás eredményeként korszerû, távkezelhetô alállomás jött létre, amely a kor elvárásainak megfelelô színvonalon biztosítja az alaphálózati (n–1) elvet Dél-Pest tér-

ségében. Ezzel jelentôsen megnôtt a fogyasztók ellátásbiztonsága.

Összefoglaló A ’90-es évek elején bekövetkezô változások új kihívásokat jelentettek az MVM Rt. számára is. Az átalakulásokat követôen hálózati vonatkozásban az MVM Rt. tulajdonosi és üzemeltetôi felelôssége a 220, a 400 és a 750 kV-os hálózatra szorítkozott, amely azt igényelte, hogy átgondolásra kerüljön az alaphálózat új helyzetben betöltött szerepe, jövôje. Kihívást jelentett az is, hogy a korábbi kelet-közép-európai politikai rendszer szétesése magával hozta az addig mûködô egyesített villamosenergia-rendszer szétesését is. Ennek alapján az MVM Rt.

Az ócsai 220/120 kV-os transzformátor

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

14

kezdetben egyedül, majd rövid idôn belül a szlovák, a cseh és a lengyel rendszerrel együtt (CENTREL) bejelentette csatlakozási szándékát az egyesített nyugat-európai rendszerhez (UCTE). Az UCTE-hez való csatlakozás azonban szigorú követelményrendszer (Massnahmenkatalog) kielégítését támasztotta a csatlakozni szándékozó rendszerek elé. Ezen kihívásoknak való megfelelés céljából az MVM Rt. 1993-ban megalkotta a 2000-ig szóló alaphálózati stratégiáját. A stratégiában szereplô fôbb alaphálózati elemek mintegy 22 milliárd Ft értékû megvalósítása, üzembe helyezése megtörtént, egy meghatározó korszak lezárult. A megvalósításban jelentôs segítséget nyújtottak az MVM Rt. számára az „állandó”, szerzôdött partnerei: a tervezô ETV–ERÔTERV, a létesítô Ovit Rt. Létesítési Igazgatóság, a mérnökiroda ERBE–EMI Kft. és az üzemeltetô Ovit Rt. Üzemviteli Igazgatóság. A megvalósítás során az egyes projekteknél a szerzôdéses kapcsolatok konstruktív, elôremutató, közös gondolkodáson alapuló együttmûködés jellemezte a munkát. Egy korszak lezárult, de természetesen az élet megy tovább, amely újabb kihívásokat támaszt az alaphálózattal szemben is. A most befejezett nagy volumenû fejlesztések helyébe a jövôben fokozottabb mértékben lépnek a meglévô hálózati elemek karbantartási, felújítási feladatai, megfelelve annak az új piaci elvárásnak, amely szerint az MVM Rt. átviteli hálózata a piac és a közszolgálati szektor valamennyi résztvevôje számára magas színvonalú, átlátható, a legkisebb költség elvét figyelembe vevô szállítói tevékenységet nyújt. Mindezekre való tekintettel a jövô vonatkozásában természetesen újabb hálózati elemek építésére is szükség lesz, amelyet a korábbi jövôképek már tartalmaztak. A regulátorral és a rendszerirá-

Az ócsai alállomás üzembe helyezése (középen Glattfelder Béla GT államtitkár a kapcsolás pillanataiban)

nyítóval egyeztetett módon meg kell majd valósítani a Sándorfalva–Békéscsaba 400 kV-os összeköttetést és fel kell készülni Pécs és Szombathely térségének alaphálózati elérésére is (Paks–Pécs, Gyôr–Szombathely 400 kV-os összeköttetés). A megvalósult alaphálózati stratégia betöltötte a célkitûzésben megfogalmazott szerepét. Biztosítja az üzembiztos ellátást – kielégítve az (n–1) elvet – Észak-, Nyugat- és Dél-Dunántúl térségében, a dél-pesti körzetben, valamint Északkelet- és Dél-Magyarországon. Kiépült az UCTE által igényelt újabb kapcsolat a nyugat-európai rendszeregyesüléssel (magyar–horvát 400 kV-os öszszeköttetés), amely egyúttal kedvezô lehetôséget ad a magyar rendszer számára a nemzetközi kereskedelmi üzletek megkötésére (export/import/tranzit). Az így kiépült magyar alaphálózat ma már szerves része az európai villamosenergia-rendszernek, a villamosenergiarendszer vonatkozásában – köszönhetôen az alaphálózati stratégia megvalósu-

lásának is – az európai csatlakozás már megtörtént.

IRODALOM [1] Tari Gábor: A magyar alaphálózat fejlesztési stratégiája. MVM Rt. Közlemények, 1993/6. szám [2] Dr. Benkô K. – Bertalan A. – Kotán L. – Tari G.: Az adaptív hálózattervezés módszere. MVM Rt. Közlemények, 1992/4. szám [3] Szendi Csaba – Tari Gábor: A Sándorfalva 400/120 kV-os alállomás 400 kV-os bôvítése. MVM Rt. Közlemények, 1998/6. szám [4] Dr. Papp Gusztáv – Tari Gábor: A gyôri 400/220/120 kV-os alállomás 400 kV-os bôvítése. MVM Rt. Közlemények, 1999/1. szám [5] Szendi Csaba – Tari Gábor: Toponár 400/120 kV-os alállomás. MVM Rt. Közlemények, 1999/6. szám [6] Friedrich János – Tari Gábor: A Hévíz–Zerjavinec 400 kV-os magyar–horvát távvezeték építése. MVM Rt. Közlemények, 1998/2. szám

1. táblázat Az alaphálózati stratégia elemei

A projekt

A megvalósítás idôtartama

Költség, millió Ft

Sándorfalva 400/120 kV-os alállomás bôvítése

1996. IV. n.év – 1998. II. n.év

960,3

Gyôr 400/220/120 kV-os alállomás bôvítése

1995. III. n.év – 1998. IV. n.év

714,4

Felsôzsolca 400/120 kV-os alállomás bôvítése

1995. III. n.év – 1999. IV. n.év

2467,6

Toponár 400/120 kV-os alállomás építése

1996. I. n.év – 2000. II. n.év

3336,0

Hévíz 400/120 kV-os alállomás átépítése

1996. I. n.év – 2000. III. n.év

5015,0

Hévíz–országhatár–Zerjavinec 400 kV-os összeköttetés építése

1996. III. n.év – 1999. IV. n.év

5645,0

Dunántúli gerinc optikai összeköttetés építése

1997. III. n.év – 1999. IV. n.év

885,3

Ócsa 220/120 kV-os új alállomás építése

1996. I. n.év – 2000. IV. n.év

3033,8

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

15

A nemzetközi villamosenergiaforgalom szabályai Európában II. rész Az Európai Unió egy olyan kellôen igazságos és a piaci lehetôségek kihasználását ösztönzô elszámolási módszert kíván megalkotni, amely biztosítja az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek megbízható üzemét is. Cikkünk elsô részében (2000/1. szám) ismertettük a kérdéskör elôzményeit, a témával foglalkozó munkacsoportok megalakulásának körülményeit és tevékenységüket a munka megkezdésétôl 1998 nyarától kb. 1999. év végéig. A cikk célja az, hogy az ez év elsô felében végzett igen intenzív és konstruktív tevékenységrôl, s a még nem tárgyalt dilemmákról beszámoljunk. Ebben a részben kizárólag a gazdasági munkacsoport által elért eredményekrôl írunk, a téma fontossága és terjedelme miatt. SIMIG PÉTER, TÚRÓCZI ANDRÁS 400 kV) vezetékei szolgálnak a termelt villamos energia nagy távolságú átvitelére. Ezek a vezetékek alaphálózati alállomásokat kötnek össze, ahol transzformátorok és kapcsolóberendezések viszik át a villamos energiát a kisebb feszültségszintû hálózatokra. Több, azonos feszültségszintû átviteli vezetéket összekötô átviteli alállomás segíti elô az áramlást. Erôsen hurkolt hálózatok esetén alacsonyabb feszültségszintû vezetékek és transzformátorok is részt vehetnek az energia nagy távolságú átvitelében. Az átviteli rendszer költségei a tôkeés üzemi költségekbôl tevôdnek össze. A tôkeköltségek tartalmazzák a villamosenergia-rendszer azon költségelemeit, amelyek felmerülnek az átviteli elemek megvalósítása, felújítása során. Az üzemköltség fix és változó összetevôkbôl áll. Ezek közül az állandó üzemi és karbantartási költségek a legfontosabbak, amelyeknek jelentôs részét képezi az átviteli berendezések üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges emberi munkaerô. Más üzemi költségek az átviteli kapacitás kihasználtságától és terhelésétôl függenek (mint pl. a veszteség és a kényszerek kezelése). Határkeresztezô távvezetékeken bonyolódó villamosenergia-cserérôl csak akkor lehet szó a piaci résztvevôk számára, ha elegendô szabad átviteli teljesítôképesség áll rendelkezésre kereskedelmi célokra. Ez a „rendelkezésre álló átviteli kapacitás” több, a feladathoz hozzárendelt vezetéket és nagyobb berendezést is igényelhet. Más szavakkal,

A nemzetközi villamosenergiaforgalom tarifája Az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szövetségének (ETSO) a nemzetközi villamosenergia-forgalom gazdasági kérdéseivel foglalkozó munkacsoportja (ERCBT) – hosszas viták eredményeképpen – kidolgozott egy módszert, amelylyel az egyes rendszerek hálózatirányítói (TSO-k) részére horizontális hálózatuknak a nemzetközi villamosenergia-forgalomban részt vevô, s azzal arányos költségei megtérülnek. A módszer nem tranzakció alapú (a nemzetközi szállítás díja független a forrás és nyelés távolságától, a kritérium csak a határkeresztezés), ugyanakkor próbál az egyszerûsítés irányába is elmozdulni azáltal, hogy a vizsgált európai rendszerek költségeinek és forgalmának összegébôl indul ki. A módszer „végleges” változata 2000. március 19-re készült el. Tekintettel fontosságára, az anyag lényegi részét ismertetjük.

Nemzetközi szállítási tarifa az európai belsô villamosenergia-piacra (IEM) Európán belül az átviteli hálózatok alapvetô kapcsolatot tesznek lehetôvé a villamosenergia-fogyasztók és -termelôk között. Európában a villamosenergia-piaci verseny növekedésével az átviteli hálózatokon bonyolódó nemzetközi forgalom költségeit és árait megfelelôképpen kell képeznünk. Az átviteli hálózat legnagyobb feszültségszintû (általában A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

a nemzetközi villamosenergia-forgalomhoz tehát mind tôke-, mind üzemi költségek rendelhetôk. Ezeket a költségeket vagy csak a belsô hálózathasználókra, vagy azokra a piaci résztvevôkre lehet hárítani, akik a nemzetközi, illetve belföldi rendelkezésre álló átviteli kapacitást igénybe veszik. Az ETSO tagjai az utóbbi változatot tekintik megfelelônek. A kontinentális Európára harmonizált díj az exportáló piaci szereplôkre lenne kivetve. Az exportôrre (termelô vagy kereskedô) háruló teljes díj a kinyilvánított nemzetközi villamosenergia-szállítási menetrend mennyiségével arányos, függetlenül a tranzakcióban szereplô termelô és fogyasztó távolságától. A díj a nemzetközi forgalomban résztvevô európai átviteli hálózat „átlagköltségét” reprezentálja. Az egyes hálózati rendszerirányítók (TSO) által beszedett pénzösszeg a TSO-k között újraelosztásra kerül a szomszédos országokat öszszekötô vezetékeken mért órás energiaforgalom függvényében. Két sajátos esetet kell figyelembe venni: u a környezô országok, illetve TSO-k egy csoportja (pl. Skandinávia) dönthet úgy, hogy a közöttük folyó csere „szabad”. Ez esetben az országok vagy a TSO-k ezen csoportját egy területnek tekintjük, s a díj csak a kontinentális Európában, és ezen országok vagy TSO-k csoportja közötti forgalomra alkalmazandó; u az egyenáramú (DC) kapcsolatok használata egy extra díj tárgya lehet. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

16 u az exporttal kapEzen téma további csolatos TSO-jövetanulmányozása az delmek központi ETSO késôbbi gyûjtése szükséges; munkaszakaszáösszegyûjtött u az ban várható, mindjövedelmek újraeladdig a kérdést reosztása a távvezetégionálisan, egyedikeken mért órás leg kezelik. nemzetközi forgalom Az ETSO-javaslat alapján történik. bevezetéséhez az összes érintett szabáAz ETSO a villalyozó hatóság (regumosenergia-börzéklátori testület) jóvákel elôkészíti azon inhagyására van szükformációk cseréjét, ség az alábbi kérdéamire szükség van a sekben: piaci szereplôk közötti u a horizontális hánemzetközi forgalom lózatra vonatkozó elszámolásához. Ahköltségmegosztás hoz, hogy az ETSO-jamódszere, és vaslatot bevezessék, u egy egységes eua következô elemek rópai díj elve, amit egyeztetett meghatáaz exportáló piaci rozására van szükség: u a „horizontális hárésztvevôk fizetnek. lózat” azonosítási Az ETSO által javamódja (teljesen vagy solt nemzetközi tarirészben használt a fát az európai orszánemzetközi cserére); gok közötti villamosenergia-forgalom u költségelszámolási és hozzárendelési elômozdításának elsô módszer a horizontálépéseként kell tekinlis hálózat elemeire; teni. A gyors alkalmazhatóság érdekéu a horizontális hálózat veszteségköltben a szövetség egységei elôzetes (ex-anszerûsített megközeMagyarország villamosenergia-forgalmát felügyelô Országos Villamos Teherelosztó épülete te) kezelésének módlítést választott. és vezénylôterme szere; A költségmegosztás ezen módszerének csak a tôke- és hoz való hozzáférés szabályainak har- u az exportálandó villamosenergia-volumen elôzetes (ex-ante) kezelésének üzemköltségre való kiterjesztése nem tö- monizációjára van szükség a különbözô módszere; kéletes. Sajnálatos módon az egyszerû- európai országok között a célból, hogy a ség és a pontosság között eltérés van. javasolt európai határkeresztezô (cross- u a határkeresztezô (cross-border) díj kiszámításának módszere; Olyan elosztási kulcsok, amelyek a költ- border) tarifarendszert tovább lehessen ségösszetevôket még pontosabban kí- fejleszteni. u az országok közötti villamos energia mérésének és összesítésének utólavánnák visszatükrözni, még bonyolultabgos (ex-post) módszere; bak és így nehezen érthetôek, alkalmaz- A filozófia hatóak, pedig a növekvô verseny miatt a u elszámolási módszer az n-ik és (n+1)-ik évre a várt és a tényleges bepontosság egyre fontosabb lesz azért, Az ETSO-javaslat általános filozófiája vétel közötti különbség esetére. hogy a piaci résztvevôk jobb és ponto- hat fô elemen alapul: u egy TSO-nál felmerült összes költség A dokumentum ismerteti az ETSO jasabb gazdasági jelzéseket kapjanak. a hazai átviteli szolgáltatásokra és a vaslatát mindezen elemre. Kétéves idôszak után az ETSO értékenemzetközi villamosenergia-cserére li a módszer eredményeit és azt továbbvonatkozó részekre osztható; fejleszti a nemzetközi piac fejlôdésének Elvek figyelembevételével. Az átmeneti idô- u a szükséges összes bevétel számítása európai szinten a nemzetközi villa- A nemzetközi villamosenergiaszakban azonban a nemzetközi tarifa almosenergia-cserével kapcsolatos költ- cserével kapcsolatos költségek kalmazásakor a meglévô, nemzetközi ségek fedezésére szolgál; forgalomra vonatkozó szerzôdéseket is számítása érvényesíteni kell. Ezek a szerzôdések a u az európai díj értékének kiszámítása az igényelt összes bevétel és a várt Minden egyes országra nézve az eljárás nemzetközi villamosenergia-forgalom menetrend szerinti nemzetközi forga- négy egymást követô lépésbôl áll: díjazására vonatkozóan más elveket allom hányadosaként áll elô; u a horizontális hálózat azonosítása, kalmaznak; egyes esetekben ezen forgalmakra kifejezetten nem hárítanak dí- u az európai díj fizetése az exportáló u a horizontális hálózat teljes költségének elôzetes kalkulációja, piaci szereplôk részérôl történik; jakat. A piacnyitás fokának és a hálózatA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

17 u a horizontális hálózat veszteség-költ-

alállomások az átviteli hálózat részeit képezik. Ilyen esetekben megfelelô módszert kell alkalmazni a horizontális hálózat részét képezô alacsonyabb feszültségû elemek meghatározására. Az egyik lehetôség az, hogy az elmúlt idôszak nemzetközi forgalmi adataira alapuló terheléseloszlás (load flow) vizsgálattal állapítják meg a horizontális hálózatot. A másik megközelítés olyan valószínûségi szimulációkon alapszik, ahol a load flow számításokat a következô két esetre hasonlítják össze: u a villamosenergia-rendszer menetrendesített cserék nélkül látja el a saját ország igényét, u a villamosenergia-rendszer saját országának igényét menetrendesített cserékkel együtt látja el. Több számítógépes leképzésre lehet szükség, hogy lefedjük a választott termelési és fogyasztói változatok tartományát. Emellett a nagy importtal rendelkezô országok esetén a számítás nem reprezentálja a valóságot, mivel a termelés reális kiosztása nem eredeztethetô egy ismert gazdaságos terheléselosztásból. Részben ugyanez áll a nagy exportáló országokra is. Itt kell megemlíteni, hogy a nemzetközi forgalom és az e nélküli load flow számításokon alapuló növekmény hálózati veszteségek meghatározása ugyanilyen pontatlanságoktól szenved (beleértve a terhelésváltozások idôbeli eltéréseit is).

ségeinek elôzetes kalkulációja, u az elvárt bevétel kalkulációja az ETSO allokációs módszerének segítségével. Jóllehet a legtöbb TSO rendelkezik elképzeléssel a „horizontális hálózat” meghatározását illetôen, további harmonizációra lesz szükség a kellô költséghatékonyság biztosítása érdekében.

A horizontális hálózat azonosítása A „horizontális hálózat” az átviteli rendszernek azon része, amely az országok közötti és az országon belüli villamosenergia-szállításra szolgál. Azokat az átviteli hálózati elemeket tartalmazza, amelyeket a nemzetközi villamosenergia-forgalom jelentôsen befolyásol. Ez a megközelítés feltételezi, hogy a hálózat funkciói három részre oszthatók: u a termelés hozzáférése a horizontális hálózathoz, u a fogyasztás hozzáférése a horizontális hálózathoz, u a horizontális hálózat. Az elsô két funkció alkotja a vertikális hálózatot. A legtöbb országra nézve a horizontális hálózat legalább a 400 kV-os nemzetközi összeköttetésekbôl, vezetékekbôl és alállomásokból áll (1. ábra). Néhány országon belül a hálózat erôsen hurkolt a különbözô feszültségszintek között, ennek következtében az alacsonyabb feszültségszintû vezetékek és

Mivel a villamosenergia-rendszer távlati fejlôdése kihathat bizonyos rendszerbeli vezetékek és transzformátorok szerepének megváltoztatására, fontos, hogy a vezetékek fô feladatára összpontosítsunk, vagyis mi az, amire az összeköttetés leginkább igénybe van véve. Mivel nem áll rendelkezésre semmilyen determinisztikus módszer, az átláthatóságra fokozottan szükség van. E célból minden TSO-nak publikálnia kell a horizontális hálózat azonosításának metódusát, beleértve a választott változatokat, valamint azok indokait. Az ETSO további harmonizációt fog elôírni a kérdésben.

A teljes költség számítása Mint minden átviteli szolgáltatásnál, a releváns tényezôk: u a rendelkezésre álló fizikai átviteli teljesítôképesség nagysága, u a kihasználás csúcsértéke, u a kihasználás átlagos értéke a rendelkezésre álló kapacitásra vetítve. Hogy a rendelkezésre álló átviteli kapacitás kihasználásának korrekt gazdasági kezelését biztosítsuk, mindhárom tényezôt figyelembe kell venni. Jelenleg az ETSO az átlagos teljesítôképesség-kihasználására és a rendelkezésre álló kapacitás arányára alapozza a megközelítô számítást.

Horizontális hálózat

Vertikális hálózat

Helyi átvitel és/vagy elosztás

Nemzetközi átvitel

1. ábra A horizontális és a vertikális hálózat szemléltetése

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

18

A horizontális hálózat költsége a tôkeés az üzemi költségösszetevôkbôl áll. Az ETSO ezen komponensek számításához a költség-elszámolási módszer használatát javasolja a horizontális hálózat minden lényeges elemére nézve. A könyvelés elveibôl kiindulva a költség összetevôk: u a tôkeköltség éves része, u az értékcsökkenés (éves rész), u üzemviteli és karbantartási költségek, u illetékek, biztosítás, u kiegészítô szolgáltatások, u a veszteség költsége, u az üzemviteli kényszerek költsége. Feltételezhetô, hogy az üzemviteli kényszerek költségeit a szûk keresztmetszet kezelése (congestion management) fedezi. A helyi kiegészítô szolgáltatások költségeit a helyi hálózathasználóktól függetlenül fedezik. A gyakorlatban a költségek legnagyobb része az átvitel beruházás költségeivel kapcsolatos. Az elszámolás módszereit a szabályozó hatósággal kell egyeztetni és az egyes szabályozók döntése a szubszidiaritás elvén alapszik. Minden TSO-nak publikálni kell az elszámolás módját.

A veszteség költségének számítása Az ETSO javasolja, hogy a horizontális hálózat veszteség költségének számítását a szubszidiaritás elvére hagyják. Mind a veszteség számításának a módszerét, mind a hálózati veszteségtényezôket minden TSO-nak nyilvánosságra kell hoznia. Jóllehet a TSO számíthatja a veszteséget terheléseloszlási számításokkal, az ETSO ugyanazon elosztási kulcs alkalmazását választotta, mint

amit a horizontális hálózat költségeihez definiáltak. Az ETSO további harmonizációt fog elôírni. Megjegyzés: A horizontális hálózat nemzetközi cserére történô használatának díjazása csupán a veszteségek figyelembevételével nem fedezi a TSO költségeit. A hálózati beruházásokat akkor lehet vállalni, ha annak a költségeit az elvárt elônyök jelen értéke fedezi a következôk által: u a veszteségek költségeinek csökkenése, u üzemi és karbantartási költségek csökkentése, u a kényszerek által keltett költségek mérséklése. A hálózati veszteség csökkentése az új beruházások révén csak az egyik cél. Jóllehet a veszteség határköltsége egy vezetéken kétszerese a veszteségköltség átlagának a fô irányba esô határáramlásra, a hálózati veszteségtényezôn alapuló bevételek általában nem fedezik a kapacitásnövekedés beruházási költségeit. Az egész európai hálózatra alkalmazott load flow használata az összes TSO megegyezését igényli a hálózat topológiára és termeléskiosztásra vonatkozóan. Emellett a horizontális hálózat azonosítása fejezetben leírt megkötés vonatkozik az erôsen hurkolt hálózatok esetére, vagy a nagymértékben importáló-exportáló országokra. A veszteségtényezôk alkalmazása hibát is okoz, mivel a hálózati veszteség az áram négyzetével arányosan nô, míg a veszteségtényezôk lineáris növekményt képeznek, különösen olyan erôsen hurkolt hálózatban, mint az európai.

Átvitelhálózati alállomás

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

Az elvárt bevétel számítása az ETSO elosztási módszerével Az adott ország nemzetközi villamosenergia-forgalmához köthetô költségek meghatározásához a horizontális hálózat hazai és nemzetközi használatának arányát tükrözô elosztási arányt (kulcsot) kell alkalmazni. A fô gond az, hogyan definiáljuk a horizontális hálózat nemzetközi villamosenergia-forgalomhoz kötôdô használatát. Ezt kW-ban vagy kWh-ban mérjük? Ha kW-ban, akkor az évi nem egyidejû, az egyidejû vagy az éves egyidejû csúcsok összegét (stb.) vegyük-e figyelembe? Ha a mért kWh szerint, akkor milyen idôszakot vegyünk figyelembe (csúcs, völgy, nyár, tél stb.)? Jóllehet a megosztási módszernek a költségokozaton kell alapulnia, az okozat ritkán követhetô nyomon a használat egyetlen mérésével. Ezen okokból az ETSO a „postabélyeg” megközelítést választotta. A módszer rendszerint a költséget sajátos szolgálatokhoz rendeli, és az összes maradék költséget összesíti, ezt megosztja az egyes mért használatok alapján, majd ezen összköltséget elosztja a mért összesített használattal, hogy így nyerje az átlagos összköltséget. Az eredô költség 1 MWh szállítási költsége bármely forráspontból bármelyik fogyasztói pontba. Más szavakkal a „postabélyeg” a szállítási szolgáltatások átlagos költségén alapul. Hogy a legmegfelelôbb „használatmérés” meghatározható legyen, az ETSO több elosztási kulcsot is megfontolt. Az eredmények azt mutatták, hogy a legkisebb

19 Elszámolás a hálózati rendszerirányítók (TSO) között

Az eljárás négy egymást követô lépésbôl áll: u a nemzetközi díj összegyûjtése, u a horizontális hálózat nemzetközi villamosenergia-csere céljából történô használatának kalkulációja, u a TSO-k bevételének számítása az n-ik évre, u korrekció az (n+1)-ik évre.

A nemzetközi díj összegyûjtése A piaci szereplôk, akik nemzetközi villamosenergia-cserét indukálnak egy adott országból történô exportálással, olyan összegû díjat fizetnek, amely arányos a bevétel a csupán a tranzitot figyelembe vevô kulcs esetén adódott, míg sokkal nagyobb volt ez az import és az export+tranzit díjazása esetén. Az egyik elosztási kulcs az országon keresztüli tranzit mértékét veszi figyelembe. Ezen elosztási alap fô elve az, hogy a helyi hálózathasználók ne fizessenek olyan TSO-költségeket, amik az országon keresztüli tranzithoz kötôdnek. Az import és export célú hálózat használatához kötôdô költségeket a hazai hálózathasználók fizetik a nemzeti hálózati tarifában. Másik lehetséges elosztási kulcs az import vagy az export és a tranzit mértékét veszi figyelembe. A fô elv e mögött az, hogy a hazai fogyasztók ne fizessenek exporthoz és tranzithoz kötôdô költségeket, illetve a helyi exportôröknek ne kelljen fizetniük importhoz kötôdô költségeket. Ez esetben az elosztásnak biztosítani kell, hogy azok a hálózathasználók, akik elérik az idegen hálózatot (importra vagy exportra), a hálózatnak csak a „nemzetközi” részével kapcsolatos kiegészítô költségét fizessék (mivel az országos hálózat a nemzeti tarifában már benne van). Más kulcsok is alkalmazhatók az említett két szélsô eset között.

UK

Nordel

-Systems

B

NL

L D

CENTREL

F CH

A SLO/HR

E P I Marokkó

2. ábra Az ETSO-javaslat és -vizsgálat kiterjedési területe (a belsô piac – IEM – kontinentális része)

ges/várt szerzôdéses értékek). Az ETSO igazolja, hogy az exportok és importok összege azonos (vagy legalábbis csak kissé tér el); u az európai díj (euró/MWh) a kontinentális Európán belül minden országban azonos. Független a termelés és fogyasztás távolságától, az európai villamosenergia-csere költségének és a menetrendesített villamosenergia-csere hányadosaként képezik. A kalkuláció a következôket is figyelembe veszi (az eljárás minden paraméterére: bevétel, tervezett export és mért áramok mennyisége): u a meglévô átviteli szerzôdések; u az európai villamosenergia-piacon kívüli országokkal történô cserék (pl. CENTREL országok).

A nemzetközi díj számítása A folyamat három egymást követô lépésbôl áll: u a kontinentális Európára (a javaslat területének kiterjedése a 2. ábrán látható) a nemzetközi villamosenergia-cserével kapcsolatos költségeket az egyes országokra vonatkozóan összeadják; u az európai díj számításához a kontinentális Európa minden országa kalkulálja az n-ik évre vonatkozó import és export közelítô értékét (tényleA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

menetrendesített nemzetközi cserék mennyiségével. A TSO-k által ismert „lánc”-szerzôdésekre, amelyek ismertek a TSO-k által csak az elsô exportôr fizeti a díjat. A nemzetközi (cross-border) díjat az a TSO gyûjti, ahol az exportôr elhelyezkedik. A pénzt ezután újraosztják a TSO-k között. Két fô megoldás lehetséges: u minden TSO megtartja az általa öszszegyûjtött pénzt az ETSO által végzett következô elszámolási eljárásig; u az ETSO szervezete képez egy közös alapot, s ô végzi el az elszámolást. Az elszámolási ciklust rövidre kell venni, hogy biztosítsuk minden TSO egyenlô kezelését. A gyors bevezetés érdekében az ETSO az elsô megoldással kezd. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

20

bözni fog annak tervezett értékeitôl, minden ország több vagy kevesebb fizetést fog kapni az igényelt bevételénél. Az ETSO azt javasolja, hogy minden TSO a különbséget az n+1-ik évre várható bevétel számításával korrigálja. Minden országnak meg kell fontolnia, hogy a túl- vagy aláfizetés cash flow kockázatát a TSO vagy a belföldi fogyasztók vállalják-e.

Tervek, következô lépések Az ETSO-javaslat bevezetéséhez, amelyhez minden szabályozó hatóság beleegyezésére szükség van, a következô lépések szükségesek: u a horizontális hálózat meghatározásának harmonizált módszerét definiálni kell, ha a díjazás a tranziton, az

A vonatkozó területre a következô információk összesítése történt meg: u a határszakaszonkénti mért áramok (óránkénti összesítésben); u villamosenergia-menetrendek határszakaszonként (órás adatok); u a horizontális hálózat elôzetes leltára; u a horizontális hálózat elôzetes költségadatai és a veszteség ezen a hálózaton. A horizontális hálózat összköltsége a vizsgált területre vonatkozóan (3,840 millió euró/év, beleértve a veszteséget). Az egyévi villamosenergia-fogyasztás (1998. 10. 1 és 1999. 9. 30 között) 1635,4 TWh. Az egyévi összesített import 152,4 TWh, az export 145,9 TWh, a tranzit (min of exp&imp) 78,8 TWh.

A határt keresztezô villamos energia mérése A határt keresztezô villamos energia mérése a szomszédos országok közötti távvezetékeken óránként átfolyó áramokon alapul. Az elszámolási eljárás tekintetében minden TSO felelôs a saját méréseiért és szükség esetén megadja a megfelelô adatokat az elszámolási szervezet részére. A központi szervezet felelôs az adatgyûjtésért, az adatok megerôsítéséért és a hiányzó adatok pótlásáért.

A TSO-k n-ik évre érvényes bevételének számítása Az egyes országok által gyûjtött díjak összegét a TSO-k újraelosztják az átviteli hálózat használatának fedezésére. Az újraelosztás az egyes országok határán mért órás teljesítményeken alapul, amely értékek az átviteli hálózat nemzetközi csere céljából való igénybevételét tükrözik. Egy elosztási arányt számítanak az egyes országok kinyilvánított exportjából eredô összeg és az ETSO-módszer szerint összesített nemzetközi forgalom tényleges összegének hányadosaként. Ez az elosztási arány azonos a már korábban definiált „használat mértéke” fogalommal. Az azonos elosztási kulcs alkalmazása biztosítja, hogy minden TSO bevétele arányos lesz a költségigényével és ezáltal horizontális hálózatának a nemzetközi villamosenergia-szállítás céljára való tényleges használatával.

Korrekció az (n+1)-ik évre Mivel mind az export, mind a horizontális hálózat tényleges használata különA

M A G Y A R

V I L L A M O S

Átviteli hálózati állomás (Hévíz) vezénylôterme

importon vagy az export+tranziton alapul; u meg kell határozni a díj gyûjtését a piaci szereplôktôl, és annak kezelését; u meg kell állapítani azt az elszámolási eljárást, amely figyelembe veszi a tervezett és tényleges áramlásban, valamint a hazai fogyasztásban bekövetkezô különbségeket.

A konkrét számítások eredményei Az ETSO a fent ismertetett elvek és módszer alapján, az egyes TSO-k által végzett adatszolgáltatásokra és számításokra támaszkodva elvégezte a legszükségesebb számításokat. Az elôzetes kalkuláció a kontinentális Európának csupán 10 országára terjedt ki (2. ábra). M Û V E K


2 0 0 0 / 3

Az ETSO végül is az elosztási kulcsnak a tranzit arányát javasolja a belföldi felhasználáshoz viszonyítva. Ezen elosztási elvnek megfelelô, összes térítendô éves összeg (a horizontális hálózat nemzetközi forgalomra esô költsége) mintegy 250 millió euro/év. Mindezen számítások eredményeképpen az ETSO az európai belsô villamosenergia-piac kontinentális részére egységesen 2 euró/MWh nemzetközi díj alkalmazását javasolta. Emellett az Európai Hálózati Üzemirányítók Szövetsége a javasolt módszerével kapcsolatban a következô ajánlásokat tette: Ha az Európai Közösség és az országok szabályozó hatóságai is egyetértenek, a módszert 2001. január 1-jén egy év próbaidôre be kell vezetni, ezen idôszak alatt az ETSO gondosan elemzi a

21

piaci mûködés eredményeit a lehetséges javítás céljából. Emellett az ETSO hangsúlyozza a G (termelôi tarifa) és L (fogyasztói tarifa) díjelemek Európában számított értékeinek harmonizációját a hatékony belsô villamosenergia-piac elérése érdekében. Miután az ETSO érintett munkacsoportjának tevékenységében megfigyelôként részt vettünk, javasoltuk, hogy a módszert terjesszék ki az UCTE együttmûködô területére, azaz a CENTREL-re is (+Szlovénia, Horvátország), hiszen jelentôs villamosenergia-csere folyik az érintett területekkel, s a kooperáció folyományaként a nemzetközi villamos energia eloszlása is kölcsönösen kihat egymás rendszereire. Ennek azonban sajnálatos akadálya, hogy az érintett országok még nem tagjai az Európai Közösségnek, így villamosenergia-ipari szereplôik sem lehetnek tagjai az említett egységes belsô európai piacnak. Mindazonáltal megfontolandó, hogy a CENTREL is kifejlesszen egy az ETSO-éval megegyezô módszert a tranzitköltségek igazságos megosztása céljából.

szágok különbözô díjat alkalmaznak, az nem befolyásolja jelentôsen az eredô bevételüket, azt az egységes elosztási kulcs határozza meg. A második döntés az érintett ETSO-munkacsoport további munkájának felgyorsítását tette szükségessé, jóllehet a 2000. október 1-jei dátum meglehetôsen irreálisnak látszik, mivel egyes EU-tagországokban ehhez még törvényt is kell módosítani, ami ott sem könnyû mûvelet.

Firenze után Az objektív nehézségek ellenére is az ETSO eltökélte, hogy minden erôfeszítést megtesz a módszer mielôbbi bevezetése érdekében. Ezért a bevezetés gyakorlati kérdéseinek tisztázására koncentrált. Ehhez a ERCBT munkacsoport három alcsoportot hozott létre a különbözô fontos kérdésekre koncentrálva.

Speciális esetek alcsoport u A horizontális hálózat meghatározá-

sának további harmonizációja; országos villamosenergia-fogyasztás definíciójának pontosítása és véglegesítése; az együttmûködô határos országok, ill. rendszerek (pl. CENTREL, SL/CR) kezelése; az egyenáramú összeköttetések (DC) kezelése; a meglévô hosszú távú szerzôdések feloldása és a javasolt módszerhez illesztése; az új szerzôdésekre vonatkozó elôírások.

u az

A módszer fogadtatása

u

Az ETSO által kidolgozott módszert a rendszeresen Firenzében tartott találkozón vitatták meg. Ezen a konferencián meghatározó tényezôként a Közösség érintett igazgatóságai, az érintett szabályozó hatóságok (regulátorok), valamint a különbözô érdekcsoportok (kereskedôk, fogyasztók stb.) egyesületeinek képviselôi vesznek részt. A legutóbbi találkozó március 30–31-én zajlott, ahol természetesen igen sok bírálat érte a javaslatot, ugyanakkor egyetlen más módszer, javaslat sem került felszínre. A találkozó, annak záródokumentuma többek között két alapvetô döntést, javaslatot hozott:

u u

u

Adatkezelés adatcsere alcsoport u A menetrendi és a tényleges órán-

kénti adatok gyûjtése, ellenôrzése, véglegesítése; u az elszámolási ciklusok meghatározása; u az eddigi adatgyûjtés során feltárt problémák kezelése (spanyol–portugál; német–osztrák csereadatok inkonzisztenciája).

u az egységes európai „postabélyeg”

alkalmazását elvetette, mivel az a szubszidiaritás elvével nincs összhangban. Így az egyes TSO-k saját területükre, saját hatáskörben határozzák meg a nemzetközi villamosenergia-szállítás díját; u a módszer egyévi próbaüzemi bevezetésének határidejét elôre hozták ez év október 1-jére!

Tôkekezelés u A díjak gyûjtésének módja, kezelése; u az elosztás mechanizmusa; u a tôkével kapcsolatos jogi kérdések

(vám, illeték stb.) tisztázása. Ha ezen alcsoportok is elvégzik feladataikat, és javaslatukat elfogadja az ETSO Végrehajtó Bizottsága és Taná-

Az elsô változtatás lényegesen nem módosítja a módszert, hiszen ha az orA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

csa, akkor a szervezet készen áll metódusának gyakorlati bevezetésére.

CENTREL-vonatkozások Mint látható, a CENTREL-lel való kereskedelem kérdése a „Speciális esetek” alcsoport munkájában merül fel. A probléma megkerülhetetlen, hiszen mint említettük az UCTE és a CENTREL között jelentôs volumenû villamosenergia-csere folyik jelenleg is, és várhatóan a jövôben is. Az idézett összesített import- és exportadatokból kitûnik, hogy az európai belsô piac importja jelentôsen meghaladja az export volumenét, amely különbség zömmel a CENTREL-országokból származó villamosenergia-vételezésbôl ered. Miután az ETSO-módszer lényege, hogy az exportáló fél fizeti a határkeresztezô forgalom díját, a CENTREL-országoknak különösen nem mindegy, hogyan veszik figyelembe az egymás közötti villamosenergia-kereskedelem díjfizetésének szempontjából. Ugyanakkor mint tapasztaljuk a nyugat-európai kereskedelemben kialakult fô áramlási irányaiból a CENTREL megerôsödött észak–déli hálózata ugyancsak kiveszi a részét. Emiatt a CENTREL tranzitkérdésekkel foglalkozó ad hoc munkacsoportjának legutóbbi, 2000. június 21-i ülésén elhatározás született, miszerint a csoport javaslatot tesz egy CENTREL (esetleg CENTREL–Szlovénia, Horvátország) szintû, az ETSO-éval azonos tartalmú és logikájú módszerének kialakítására és bevezetésére. Ez a következô elônyökkel járna: u a kölcsönös villamosenergia-forgalom díjazása azonos elveken nyugodna, azonos módszerrel, így a fizetések a költségarányosság elvét figyelembe vennék; u a CENTREL-országok UCTE-hez (majd, vagy azzal egy idôben az ETSO-hoz) való csatlakozásakor az ETSO-módszer applikálása zökkenômentesen lesz kezelhetô. Összefoglalásként megállapítható, hogy az Európai Hálózati Üzemirányítók Szövetsége igen nagy lépést tett egy, a jelenlegi gyakorlatnál sokkal igazságosabb nemzetközi elszámolási rendszer kialakítására. Nekünk, a CENTREL rendszeregyesülésnek, de különösen a magyar VER üzemirányítóinak nem szabad késlekednünk e téren, s minél elôbb ki kell alakítanunk az azonos elveken alapuló CENTREL-eljárást. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

22

Az MVM Rt. távközlési hálózata A magyar villamosenergia-rendszer igényeit kiszolgáló távközlési és informatikai hálózatát, annak múltját, jelenjét és az elképzelések szerinti jövôjét mutatja be röviden a cikk. Összefoglalást nyújt a közeljövô fejlesztési elképzeléseirôl és azon tendenciákról, amelyek lehetôséget nyitnak az MVM Rt. lehetséges szerepvállalására az országos távközlés terén, természetesen figyelembe véve a szoros nemzetközi kapcsolatokat és azzal összefüggésben a kötelezettségek teljesítésének igényét is. AGÁRDI FERENC, SERFÔZÔ TAMÁS A hazai jogszabályokban foglalt kötelezettségek, az ország EU-hoz történô csatlakozása kapcsán adódó feladatok mint a CENTREL-egyesülés, az UCTEcsatlakozás elôkészítése olyan minôségû távközlési feladatokat ír elô az MVM Rt. számára, amelyeket a magyar távközlési piacról nem tud kielégíteni egyetlen cég sem. Az MVM Rt. gazdálkodásának korszerûsítése kapcsán jelentôs távközlési igényeket támasztó technológiamódosítá-

sokat is megvalósít, és tervez a közeljövôben is. Ezek közül jelentôsebbek a közvetlenül az MVM Rt. felügyeletében lévô szabályzóeszközök, mint pl. a szekunder szabályzóként üzemelô gázturbinák, vagy az alaphálózati távkezelés bevezetése és fejlesztése (távkezelt alállomások), az üzemirányító rendszer korszerûsítése, valamint a liberalizált piaci környezetnek megfelelô társasági struktúra kialakítása.

Az indulás

A múlt: analóg távtárcsázó adapter

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

A villamosenergia-rendszer külön célú távközlési rendszerét 1950-ben hozta létre az akkori Erômûvek Ipari Központja az OVT diszpécseri távbeszélô-forgalom biztosítása céljából. Azóta mind a szervezet, mind a távközlési rendszer kisebb nagyobb változások során átalakult, megújult, és feladatai is nagyságrendekkel növekedtek. Az Országos Villamos Távközlési Szolgálat (OVTÁSZ) az MVM Rt. távközlési és adatátviteli igényeinek kielégítésére szakosodott. Ezen belül a távközlési hálózatok létesítése, üzemeltetése, felügyelete, és fejlesztések kezdeményezése tartozik munkakörébe. Alapvetôen az OVTÁSZ szervezete a távközlési üzemvitel és rendszerfelügyelet, a távközlési rendszerfejlesztés és rendszergazdálkodás hármas csoportjára tagolódik, de magától értetôdôen ez a tagoltság inkább mátrix jellegû, nem különülnek el egymástól élesen az egyes szakterületek. A Telekommunikációs Fômérnökség és a Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály létrehozása a privatizáció és az elkövetkezô liberalizáció következtében létrejövô új társasági struktúrának megfelelô, szolgáltatás jellegû távközlési tevékenység megalapozását szolgálja a korábbi szakszolgálati jelleM Û V E K


2 0 0 0 / 3

A jelen: alállomási RTU, digitális csatlakozási felület

gûvel szemben. Ez egyben az üzleti távközlési tevékenység kialakításának bevezetésére szolgál. Napjainkban az Üzemi Szabályzat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket e távközlési rendszereknek el kell látniuk a villamosenergia-termelés, -elosztás folyamatának zavartalan fenntartásához. Ezek a következôk.

Operatív rendszerirányítási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Adatátvitel: a telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, technológiai távfelügyelet, távmûködtetés, fogyasztói korlátozó automatika (FKA), hangfrekvenciás körvezérlés (HKV), belsô energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés kiszolgálására. Beszédátvitel: önmagában is többsíkú, ezáltal védett üzemirányítói távbeszélô hálózat (diszpécser, nemzetközi összeköttetések), amely a pont–pont közti LB kapcsolatból, CA, AT&T távbeszélô hálózatból épül fel, és ezek tartalé-

23

kaként az ügyviteli távbeszélô rendszer közösen szolgál. A szolgáltatás felhasználói: az Országos Villamos Teherelosztó (OVT), a tartalék teherelosztó (TOVT), a körzeti diszpécserszolgálatok (KDSZ-ek), az üzemirányító központok (ÜIK-k), az alállomások és az erômûvek. Távközlési szolgáltatások a védelmi rendszerek részére: a távvezetéki védelmek és a rendszer-automatikák. E szolgáltatás felhasználója az alaphálózati üzemvitel. Távközlési szolgáltatások az elszámolási mérés részére: villamosenergia-elszámolási mérésadatok átvitele. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, az áramszolgáltatók központjai, a KDSZ-ek, és az erômûvek.

kapcsolt adatátvitel (file transfer) kiszolgálása. Beszédátvitel: üzemirányítói távbeszélô hálózat része. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, a CENTREL teherelosztók, a bécsi teherelosztó, a laufenburgi UCTE-központ, a szomszédos országok teherelosztói, a KDSZ-ek és az erômûvek.

Mûszaki-igazgatási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Beszédátvitel: ügyviteli, adminisztratív telefonszolgáltatás, városi vonalak kezelése, üzemirányítás tartalékolása, épületen belüli, vezeték nélküli távbeszélôszolgáltatás. Adatátvitel: az informatikai feldolgozórendszerek, WAN/LAN, mûszaki információs rendszer (térinformatika), SAP, banki adatkapcsolatok, internet-alkalmazások. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, az együttmûködô vállalatok. Az MVM Rt. alaptevékenységeinek ellátásához nélkülözhetetlen a minôségi kiszolgálást biztosító, megbízható, önálló távközlési hálózat fenntartása és fej-

Nemzetközi üzemirányításhoz szükséges távközlési szolgáltatások a CENTREL és UCTE adatátviteli és beszédkapcsolatok biztosításához Adatátvitel: telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, nemzetközi adatcsere, energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés,

lesztése. Mára az iparág igen bonyolult és összetett, országos kiterjedésû távközlési hálózatának egy része mind erkölcsileg, mind fizikailag elavult, bár az üzemviteli szakemberek erôfeszítései továbbra is lehetôvé teszik a távközlési igények kielégítését. A hálózatot kiegészítô, külsô szolgáltatóktól bérelt összeköttetések egyre drágábbak s továbbra sem rendelkeznek olyan megbízhatósági jellemzôkkel, amelyet egy stratégiai iparág megkövetel. Az iparág privatizációja után az egyes cégek igényei is megváltoztak az országos távközlési hálózattal szemben. Az üzemirányítói feladatok ellátására akkor is szükség van, amikor rendkívüli helyzet alakul ki egyes körzetekben vagy az energiarendszerben (a villamos hálózati rendszer összeomlása, az országos szolgáltatás teljes vagy részleges kiesése, katasztrófahelyzet). Ezért ezek a feladatok csak különlegesen megbízható, rendkívüli körülmények között is mûködô rendszerekkel végezhetôk el. Az informatikai rendszerek mûködtetéséhez távközlési kapcsolatokra van szükség, amelyeknek biztonsági igénye azonos az informatikai rendszerekével. Ilyen biztonsági igényû és speciális célú szolgáltatásokra a világon

28 km

25 km

Felsõzsolca 120 Miskolc ÉMÁSZ

Sajószöged 8,5 km 9 km

Detk 220

4x2 Mb 2 GHz 4x2 59 km Kálváriahegy 2 G Mb 38,2 kHz Kaszásdûlõ 24 m 1x2 Mb 49 szál 15 GHz Jánoshegy km Bánhida E. OVT 4x2 Mb MVM 15 GHz Kelenföld Oroszlány E. 24 sz Albertfalva á 6 1 km l DE Rt. Martonvásár

Horvátország

51,7 km 1x2 Mb 2 GHz

7 GHz 31,4 km 8x2 Mb Jászberény

Debrecen 220

14 szál Debrecen TITÁSZ

Albertirsa

Szolnok 220 5 km

km

24 szál

ST 12 Msz 1 ál R4

km

8x2 Mb 7 GHz 40,2 km

Keszthely 120

45 ,2

4+4

km 70 M-1 ST szál 12

Ócsa

8x2 Mb 7 23 GHz -1 STM ál Mezõkövesd 120 z 12 s

70

m 1k b 328, x2 MHz G 19,6 Nagykõrös 7 k Dunaújváros 4x2 M m 8x2 Mb 2 GH b Szabadszállás z 7 GHz 4x2 M 21,8 km 2G b b z 25 kH Városföld M z m 2 8x 8x GH 7 2M 7 45, GHz b 8k Paks MUX m Paks 400 Paks konténer

Litér

104 km STM-1 Toponár 400 24 szál 6 km STM-1 Kaposvár 120 24 szál

88 km

Szlovénia

Soroksár


Bonyhád

Pécs HE.

ST 14 M sz 1 ál

4+4

12 Lenti 120

km

-1 STM zál

ELMÛ 12 s Zugló Gödöllõ Kõbánya Délp. R.keresztúr

ST 14 M-1 szá l

90

Hévíz 400 l Söjtör 120 szá

-1 STMszál 24

-1 S T M zál 24 s m 71 k

m 7,3 k

Lõrinci E.

Göd

m 86 kM-1 ST zál 12 s

Mb 4x2 GHzkm 5 Tisza E.1 20,9

STM-1 12 szál

Szekszárd 120 Szekszárd MATÁV STM-1 Szekszárd ÜIG 6 szál

Szentes 120


4x2 Mb 23 GHz Gyõr ÉDÁSZ Gyõr 400

Tiszalök

STM-1 24 szál 113 km Sándorfalva 20 km 23 GHz 6,7 km8x2 Mb Szeged passzív Szeged 0,14 km DÉMÁSZ KDSZ

Pécs DÉDÁSZ KDSZ

Jelmagyarázat:

Optikai kábel Bérelt optikai kábel Mikrohullámú rendsze Mikrohullámú rendsze Távközlési hálózatfe

1. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata (2000. június)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

24

4x 2 2 G Mb Hz

Göd 400

Kaszásdûlõ

Lõrinci E.

V I L L A M O S

STM-1 18 GHz ELMÛ 2x2 GH 4x z z 2M 18 GH b STM-1 b OVT 4x2 M 20 2 GHz Déli pu. MVM 10

z Jánoshegy

10

-1 M ál ad ) S T s z zab 1 2 (2 s

Csepel E.

4x2 Mb ST 2 GHz 24 M -1 szá l Soroksár

DE Rt.

ST 24 M - 1 szá l

szá

l

Ócsa

10

-1 STM ál 24 sz

Rákoskeresztúr

Mb 4x2 Hz 2G

STM-4 24 szál

Martonvásár 400

2 szál

Délpest

Oroszlány 220 24 szál

Mb 4x22 GHz ál 2 sz

20

20

MOL

Albertfalva

l

zá

2s

Kõbánya

GySEV ERBE Kelenf.E.

STM-1 12 szál

4x2 M 2 GH b z STM -1 11 G Hz

BVTSZ

Gödöllõ

S 24 TM sz -4 ál

2 GH

-1 S TM zál 12 s

Angyalföld 24 Újpest E. Késmárk u. Zugló

10

M A G Y A R

Mb 4x2 z H 2G

4x2 M b

1x2 Mb 2 GHz

4x2 Mb 2 GHz

DE Rt. cont.

Albertirsa 750

Dunaújváros 220

Jelmagyarázat:

Optikai kábel Bérelt optikai kábel Mikrohullámú rendszer Mikrohullámú rendszer Távközlési hálózatfelügy

2. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata Budapest környéke (2000. június)

Az OVT mellé települt torony, amely egyben teherliftként is szolgál

A

Lõrinci E.

Kálváriahegy

zál 4s

egyetlen közcélú informatikai, távközlési szolgáltató sem vállalkozik, mert a nyilvános távközlési szolgáltatók energiaipari szakértelem nélkül és üzleti megfontolások alapján gazdaságosan nem tudják ezeket a feladatokat megoldani. Sem a MATÁV, sem a magyarországi alternatív távközlési szolgáltatók (pl. PANTEL) üzleti stratégiájában nem található erre vonatkozó megoldás. Ez az oka annak, hogy a VET felhatalmazza a szállítót és a szolgáltatót, hogy külön célú, távközlési hálózattal rendelkezzenek. A saját célú hálózat alkalmazása teljesen megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak, a világ nagy szolgáltatói mind ezt a gyakorlatot követik. Példaként említhetô a német RWE és Bayernwerk, a finn FORTUM (volt IVO), továbbá az angol National Grid Co. Mindanynyian jelentôs, saját célú távközlési hálózattal rendelkeznek. Az üzemirányításhoz szükséges új rendszerek, pl. ÜRIK, csak korszerû távközlési infrastruktúrával és kommunikációs hálózattal mûködtethetôk. Ezen túlmenôen az ország EU-csatlakozása és az UCTE-együttmûködés mûszaki feltételrendszere elôírja a távközlési rendszer korszerûsítését, fejlesztését. A fejleszté-

M Û V E K

sek során, az üvegszálas optikai technológiából elkerülhetetlenül keletkezô többletkapacitások értékesítése üzleti alapon kötött szerzôdésekkel az üzemeltetési költségek csökkenését eredményezheti. A távközlés terén az egyes áramszolgáltatókkal, erômûvekkel a privatizáció után is szoros a szakmai együttmûködés, hisz az együttmûködô villamosenergia-rendszer megköveteli a koordinált kapcsolatok fenntartását a villamosenergia-ipar üzembiztonsága érdekében. Ugyanakkor a tulajdonosi változások miatt a távközlési hálózatot szükségszerûen módosítani kell.


2 0 0 0 / 3

Idôközben megvalósult az ÜRIK-, BAWI- és egyéb projektek távközlési része (1–2. ábra). Ez jelentôs elôrelépés volt a hálózat megújítás terén, hiszen a megvalósult hálózatrész már fejlett technológiával rendelkezik. Ugyanakkor gazdasági okok miatt a minimális üzemirányítási igényeket kielégítô teljes MVM-hálózat nem lett egyenszilárdságú. 1998-ban sor került az MVM Rt. telefonközpontjainak korszerûsítésére is, amely lehetôvé tette a modern digitális technika szolgáltatásainak teljesebb körû kihasználását, megtartva az MVM Rt. ügyviteli távbeszélô-hálózatának korábbi struktúráját. Folyamatosan digitalizáljuk az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózatát, mind kapcsolástechnikai, mind átviteltechnikai szempontból. Az üzemirányítói távbeszélô rendszer hálózatképét a 3. ábra mutatja be.

Elképzelések, tervek 1999-ben indult az MVM Rt. távközlési igényeit kielégítô új rendszerterv elkészítése. Az elôzetes felmérés három verziót javasolt a megvalósításra, amelyek közül egy országos gyûrût is tartalmazó hálózatképet választott ki az MVM. Ez a hálózat SDH (szinkron digitális hierar-

25

Sajóivánka

ATT

Borsodi E.

ATT

ATT 28.. Kisvárda

Felsõzsolca 26..

Tiszalök

2+2 db Sajószöged 22..

Mátrai E. 4 db Lõrinci

24.. Göd ATT Gyõr ATT 14.. Gyõr KDSZ

2 db Bánhida

2 db

4 db

OVIT Üz.

ATT Debrecen 4 db

1 db

11.. ATT

Tisza-II.E.

Detk 23..

OVT

Oroszlány

ATT

ATT

1 db

12..

ATT Zugló

Debrecen KDSZ

10..

4 db MVM ATT

Martonvásár 13.. ATT

1 db

BVTSZ

Ócsa

ATT 20..

Inota

Szombathely

2 db

4 db DUME

ATT

ATT 4 db

Söjtör

21..

ATT

Albertirsa 25..

Ajka

Litér 15..

Héviz 16.. ATT

Szolnok

4 db Dunaújváros

ATT 4 db

Keszthely Lenti

30.. Békéscsaba

Paks 2 db

ATT

1 db

Toponár

DEFINITY központ

ATT

ATT

Tervezett DEFINITY közpo

18..

Mellék állomás

4 db

ATT 17..

19.. Sándorfalva

Kaposvár

10..Irányszám ATT

Szeged 220

Szeged KDSZ

Átviteli út saját digitális há DEFINITY trönk 4W+EM

30.. Pécs 400

DEFINITY trönk 2 Mbps Pécs E.

Kihelyezett mellék.

Pécs KDSZ

Átviteli út TVF-en DEFINITY trönk 4W+EM Kihelyezett mellék

3. ábra Az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózata

chia) technológiára épül, megtartva a más technológiákkal (ATM) való bôvíthetôség lehetôségét és alternatívaként elkészítettük a teljesen ATM-technológiára épülô hálózat tervét is. A végleges rendszerterv rögzítette egy olyan MVM Rt. tulajdonú távközlési hálózat mûszaki alapjait, amely biztonságos, megfelelô tartalékokkal rendelkezô távközlést tesz lehetôvé és egyúttal az MVM Rt.-nek a távközlési piacra lépését is elôsegíti. A terv közel 100 – távközlés-technikailag elérendô – objektumra készült, és mintegy 2000 km-es optikai nyomvonalat dolgozott ki. Az MVM Rt. más, nyilvános távközlési szolgáltatókkal szemben a végponttól végpontig való szolgáltatásmenedzselést tartja az egyik legfontosabb feladatának a terv megvalósítása során. A tervezett hálózat mintegy 10 Mrd Ft beruházást igényel. Az országos optikai hálózat a jelenlegi digitális hálózati elemeket is magában foglalva a 4.1. és 4.2. ábrán látható. A hálózat úgynevezett optikai gyûrûkbôl épül fel, amelyek lehetôvé teszik az egyes távközlési átviteli utak megfelelô védelmét (n–1) hiba esetén is. Az így kialakított hálózaton az országhatár mentén húzódó távközlési optikai gyûrû va-

A János-hegyi mikroállomás

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

26

Sajóivánka 33 km 48 szál

Ózd 2 szál

Borsodnádasd Léva

11,9 km 12 szál

Salgótarján

48

s zá

50 km 48 szál

km

30 km 48 szál

l

4 szál 35 km

Göd Lõrinci E. 24/5 km 21 km 48 szál

Kálváriahegy Gyõr 400

Kaszásdûlõ

24 s zá l 49 km

70 km 48 szál

ELMÛ Zugló

Jánoshegy

23,2 km 48 szál

OVT MVM Kelenföld Albertfalva DE Rt

Bánhida 60,6 km 24 sz ál

Oroszlány E.

Kõbánya

7,3 km 24 szál

68 km

Szlovénia

Lenti 120

25

20 km L6

Berettyóújfalu 120 35 km 48 szál

65 km 48 szál

Szeghalom Mezõtúr

39 km 65 km 48 szál

48 szál 49 km

Városföld

4 km 48 szál

km

Békéscsaba 400

Szentes Paks konténer

Paks MUX

30 km 48 szál

Paks 400

L13 16 szál 39,8 km

5,4 km 24 szál Kaposvár 120

Horvátország

Bonyhád 34,6 km 16 szál

34 km 48 szál

Kiskunhalas 2 km 2x24 szál

40 km 16 szál

93 km ál 48 sz

Toponár 400

m

ál 48 sz Orosháza 120

32 km 48 szál 113 km 24 szál

16 szál 13,5 km Szekszárd 120 6 szál 2,5 km Szekszárdkir 6 szál 0,7 km Szekszárd MATÁV 6 szál 2,7 km Szekszárd ÜIG

30 k

Békéscsaba

Sándorfalva Hódmezõv. 120 20 km 48 szál 4 km 48 szál Szeged 220

55 km 48 szál Arad

SzegedKD Szeged DÉMÁSZ

Jelmagyarázat

Pécs HE. Szigetvár 120

7,2 km 16 szál

50 km 48 szál

65 km 48 szál

42 km 48 szál

5 km 48 szál

Kecskemét Szabadszállás

Keszthely 120

103,3 km 24 szál

Mátészalka 120 20 km 48 szál Nyírbátor 120

Szolnok 220

ál 60 km

Nagykõrös

L5 70 km 2x12 szál

35 km 48 szál

R4 26,710 km km 1248 szál szál Debrecen 220 12,6 km 14 szál Debrecen TITÁSZ

km 120 ál 48 sz

96 km 48 szál 24 szál 12 km

km

67 km 48 szál

Albertirsa 48 sz

48 szál

Dunaújváros

Hévíz 400

33

44,3 km 12 szál

Soroksár

Veszprém 24 szál 89,6 km 24 szál

km 52,7 Gödöllõ Jászberény

49 km 48 szál

Szfehérvár

71 km Litér

Ajka

17 km ál 12 sz

m

Ócsa

l szá 24

Inota

L1

10 k l

70 km 48 szál

70 km 48 szál

L2

Rákoskeresztúr

Martonvásár

Söjtör 120 24 szál

ál szál 48 sz km 12 L4 30 79 km L3 15km Mezõkövesd 120 ál 12 sz 25km km Detk 220 38,3

72 km 48 szál

Gyõr ÉDÁSZ

szá

Nyíregyháza

Tiszalök

25 km 48 szál Tisza E.

Eger

Mátrai E 48 szál 3,6 km

48

70 km 48 szál

28 km 48 szál

26,9 km 12 szál Sajószöged

Nagybátony Bõs

Felsõzsolca 120

Miskolc ÉMÁSZ

2 szál Bécs

60

Kisvárda 220 2x Felsõzsolca 400

Meglévô optikai kábel 2000 május Tervezett optikai kábel 2000 május-d Tervezett optikai kábel 2001

Pécs KDSZ

Tervezett optikai kábel 2002 Bérelt optikai szakasz Mikrohullámú rendszer

4.1. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (országos)

lósítható meg. Ez a nagy gyûrû megfelelô forgalomtechnikai eljárások segítségével logikailag is megvalósítható, ezzel is növelve a hálózat rendelkezésre állását.

Göd400

48 szál 21 km

Kaszásdûlõ

A távközlési üzletben való részvétel

Lõrinci E. Kálváriahegy Angyalföld

12

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

2 48 szál 15 km

OVT

4

Zugló

20 Késmárk u

Déli pu

20 10

10 MVM

L8 10 L9

Kõbánya

GYSEV

BVTSZ MOL

48 szál 10 km

Rákoskeresztúr

ERBE

24

L10 Kelenföld Délpest Albertfalva

24

L11 Csepel E 24 24

12 szál 48 szál 20 km

24

u A piaci feltételek változásának ered-

A magyar távközlési piac is változásokon megy keresztül, ami lehetôséget nyújt új piaci szereplôk belépésére. Az

Gödöllõ

Elmû

Oroszlány 220

ményeként a magyarországi energiaés távközlési ipar területén új üzleti lehetôségek adódnak. u Az MVM Rt.-nél a tervezett mûködési és szervezeti változások segítik a rugalmasabb, piacorientáltabb mûködést. A diverzifikációs lehetôségek elemzése szerint a távközlés irányába érdemes nyitni.

12

24

12

Jánoshegy

A korszerû digitális technikára alapozott fejlesztés az MVM igényeinek kielégítése mellett jelentôs többletkapacitást eredményez, ami jól hasznosítható a távközlési piacon. Ennek vizsgálatára külsô szakértôk bevonásával az MVM Rt. elemzô tanulmányt készített. Az anyag a következôket mutatta ki:

Újpest E

Soroksár 24

DUME

L7

Ócsa

24

24 szál

10 24 DUME kon. 24 szál

Martonvásár 400

DUFI

Dunaújváros 220

Jelmagyarázat

Meglévô optikai kábel 2000 május Tervezett optikai kábel 2000 május-d Tervezett optikai kábel 2001 Tervezett optikai kábel 2002 Bérelt optikai szakasz Mikrohullámú rendszer

4.2. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (budapesti)

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

27 u További költségeket lehet megtakarítani az MVM Rt. meglévô infrastruktúrájának, a nagyfeszültségû villamos hálózatnak a kihasználásával. u Az MVM Rt. az adatátvitel és a zártláncú felhasználócsoport (CUG) piacán keresztül léphet be a legkisebb kockázattal a távközlési piacra.

MVM Rt.-nek célszerû kihasználni ezt a lehetôséget: a liberalizálódó távközlési piac vezetékes vagy mobil szolgáltatási vállalkozásaiba beszállva tudjuk kihasználni potenciális adottságainkat. Az MVM mint az energiaszektor országos szállító alaphálózatának tulajdonosa megfelelô infrastrukturális alapot tud rendelkezésre bocsátani egy országos távközlési gerinchálózat kiépítéséhez. Az MVM Rt. számos egyéb közmûszolgáltatóval szemben elônyösebb helyzetben van, mivel saját tulajdonában van maga a fizikai hálózat. Ennek több elônye is van: u Jogi szempontból könnyebbé teszi a hálózat felhasználását közcélú távközlési szolgáltatás céljára. u Jelentôs pénzügyi elônyökkel bír, ha a kiépítési folyamat gyors és a terjeszkedéshez nincs szükség hatósági engedélyekre.

HIREK

•

HIREK

•

szlovén partnerünktôl, az ELES-tôl a már meglévô horvát–szlovén irányban telepített fénykábel hasznosítására egy déltôl északi irányban haladó gerinchálózat részeként. A mind gyakrabban érkezô üzleti ajánlatok teljesebb kihasználása érdekében az MVM elôrehaladott tárgyalásokat folytat egy másik nagy állami tulajdonú céggel, az Antenna Hungária Rt.-vel. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat nemrég aláírásra került. A két cég eszközei és lehetôségei között meglévô komplementaritás a mûszaki megoldások olyan szinergiáit kínálja, mely mindkét cég számára jelentôs elônyöket hozhat. Ezek feltárása jelenleg folyamatban van, és ha rövid idôn belül a szükséges jogi keretek tisztázódnak, a távközlési üzlet nyújtotta lehetôségek kihasználása a jelenlegi szintnél lényegesen magasabbra emelkedhet.

A távközlési piac már ma is jelentôs érdeklôdéssel fordul az MVM által nyújtott lehetôségek irányába. Folyamatosan kapunk felkéréseket a hazai piac szereplôitôl, de nagy nemzetközi partnereink is egyre több üzleti lehetôséget ajánlanak. Példaként kiemelhetjük a szlovák SE által felajánlott együttmûködést, amelynek eredményeként a Gyôr–Bôs határmenti OPGW összeköttetés létesítésére és hasznosítására vonatkozó szerzôdés készül. Másik hasonlóan nagy jelentôségû megkeresés a

HIREK

•

HIREK

Közmeghallgatás Brüsszelben 2000. szeptember 14-én tartotta a DG TREN a belsô energiapiac bôvítésével kapcsolatos közmeghallgatást. A megnyitó beszédet F. Lamourex fôigazgató tartotta, de a délutáni ülésen mintegy negyedórás elôadást tartott L. de Palacio alelnök aszszony is. Ô a következô kérdésekre utalt: – A villamos- és gázipari liberalizáció célja az Európai Közösség tagállamaiban a fenntartható fejlôdés és egy önszabályozó egyensúlyi helyzet elérése. Maga a liberalizáció sikeresnek tekinthetô, pozitív hatása az elvártnál nagyobb piacnyitás, ugyanakkor néhány országban problémák vannak e téren. A bizottság mindazon esetekben, ahol a reguláció hiányzik, vagy például a gázpiaci nyitásnál késedelmek vannak, jogi akciókat kezdeményez. A villamosenergia-piacnyitás kedvezô hatása az árak csökkenése és a piaci környezet fejlôdése. A cél az egységes, integrált villamosenergia-piac létrehozása. A gázáraknál hasonló trendet vár, ugyanakkor a petróleum árakhoz történô indexálás elképzelhetô. – A piacnyitás gyorsítása a piac szerkezetének a változását jelenti, ezen belül a hozzáférés feltételeit, a reciprocitás fokozatos megszüntetését és a fogyasztók valódi választási lehetôségének biztosítását is. Biztosítani kell a diszkriminációmentes hozzáférést, a valóban független hálózatüzemeltetôt, a tevékenységek szétválasztását az átláthatóság, megbízhatóság és objektivitás érdekében. A villamosenergia-piac fragmentáltságát, amelyet a hiányzó infrastruktúra, illetve helyi ellenállás okoz elsôsorban, lehetôleg önkéntes egyezményekkel kell kiküszöbölni. Erre jó példa a tranzitkérdés, a hálózatok igénybevételének formálódó szabályozása. Ha nem lesznek önkéntes megállapodások, akkor a bizottságnak jogi akciókat kell kezdeményezni. – Továbbra is fontos a közérdekû szolgáltatási kötelezettségek biztosítása, ezen belül a megbízható ellátás, a szegény embereknek az ár garantálása és a szolgáltatás minôségének javítása. A szociális partnerek, a környezetvédelmi szervezetek, az elosztók és szolgáltatók, a kereskedôk, a gáztársaságok, a villamosenergia-ipari társaságok, az átviteli hálózat üzemeltetôi, a fogyasztók és a villamosenergia-tôzsdék nevében felszólaló résztvevôk állást foglaltak a további piacnyitás szükségesséA

M A G Y A R

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

• HIREK

gében, ugyanakkor felhívták a figyelmet a még rendezetlen kérdésekre, illetve a piacnyitás árnyoldalaira is. A villamosenergia-ipar nevében vezetô elôadást tartott az EURELECTRIC, amely álláspontját írásos dokumentumban is nyilvánosságra hozta. Az EURELECTRIC volt az egyetlen szervezet, amely a villamosenergia-piacnyitással összefüggô egyéb kérdések, mint például a megújuló energiaforrás és a kapcsolt villamosenergia-termelés, a gázpiaci liberalizáció, a GATS-tárgyalások, a közbeszerzés, a környezetvédelmi korlátozások egységes kezelése és a környezetvédelmi adózás szabályozásával foglalkozott. (Dr. Gerse Károly)

A HEW kanadai társaságnak értékesít CO2-kibocsátást A hamburgi villamos mûvek (HEW) az elsô német társaság, amely megkezdte a kereskedelmet a CO2-kibocsátási jogokkal a Kiotói Jegyzôkönyv és az Európai Bizottság kibocsátás-kereskedelemrôl szóló Zöld könyve alapján. 3000 tonna szén-dioxid éves kibocsátásának átadásáról van szó 2000-tôl 2007-ig, amelyet Hamburgban megújuló energiaforrások alkalmazásával akarnak elérni. A vevô egy kanadai villamosenergiaszolgáltató társaság, a Trans-Alta. A New York-i ügynökség, a NatSource, 0,75-2 USD/tonnára becsüli a CO2 árát, így az üzlet értéke maximum 42 000 USD lehet.

EU–orosz energiapartnerség Az Európai Unió hosszú távra szóló stratégiai partnerséggé kívánja átalakítani az Oroszországhoz fûzôdô kapcsolatait – jelentette ki hétfôn az Európai Bizottság szóvivôje, megerôsítve azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Unió tárgyalásokat kezdett Oroszországgal onnan származó energiabehozatalának nagymértékû növelésérôl. A Financial Times hétvégi számában közölt jelentés szerint a bizottság illetékesei elmondták, hogy az Unió szeretné megduplázni jelenleg évi 100 millió tonna olaj-egyenértékû földgázimportját Oroszországból, és onnan származó olaj-, illetve villamosenergia-importját is növelni kívánja. (Magyar Hírlap, 2000. október 3.)

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

28

Az MVM Rt. informatika stratégiája Az MVM Rt. informatikai stratégiáját folyamatos tervezô munka alakítja ki. Ennek keretében elsôdleges feladat az MVM Rt. üzletpolitikai célkitûzéseinek, a tulajdonos által meghatározott szakmai követelményeknek feltárása és aktualizálása, amely megalapozza az informatikával szemben támasztott igényeket. Az informatikai stratégia elsôdlegesen a felhasználói követelményekre épül, de annak megalkotói nem hagyhatják figyelmen kívül a kialakult informatikai rendszer karakterisztikáit, mindenekelôtt az alkalmazott technológiákat, az infrastrukturális adottságokat. BÉLY ANDRÁS Ezek az elvek megfelelôen érvényesültek az elmúlt évek rt.-szintû informatikai stratégiájában és ennek eredményeként állapíthatjuk meg, hogy az MVM Rt. informatikai szolgáltatásai jól illeszkednek a társaság üzleti tevékenységéhez. Mindez az MVM Rt. informatikai munkájáért felelôs vezetést feljogosítja arra, hogy az elmúlt idôszakban bevezetett informatikai szolgáltatásokra építkezve határozza meg az MVM Rt. jövôben módosuló tevékenységéhez kapcsolódó informatikai stratégiai célkitûzéseket.

Az informatika rendszer továbbfejlesztésének célkitûzései Az informatikai szolgáltatások javítását és kiterjesztését – a vállalati stratégia célkitûzéseihez igazodóan – általános és speciális követelmények határozzák meg. A vállalati informatika általános célkitûzése, hogy a rendelkezésre álló számítástechnikai és egyéb eszközök segítségével: u a gazdálkodás hatékonyabbá váljon, u a mûszaki tevékenység korszerûbb, versenyképesebb legyen, u a vállalat üzleti eredményessége javítását tegye lehetôvé. A vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése során az alábbi részcélokat, illetve szempontokat kell szem elôtt tartani: u a pénzügyi-gazdasági folyamatok retrospektív nyilvántartása mellett biztosítsa a jövô döntéseinek megalapozását, u adjon lehetôséget a pénzügyi-gazdálkodási folyamatok optimalizálására, a hatékony költséggazdálkodás bevezetésére, u a helyes döntéshozatal feltételeinek biztosítása érdekében gondoskodjon A

M A G Y A R

V I L L A M O S

a mûszaki-gazdasági vezetôk naprakész tájékoztatásáról, u minimalizálja a kézi adminisztrációs tevékenységet, u ösztönözze a papírmentes irodai alkalmazások elterjesztését. Az MVM Rt. informatikai stratégiájának aktualizálásakor speciális követelménynek kell tekinteni az MVM Rt. holdingszerû mûködésével kapcsolatos informatikai igényeket. Holdingszinten kell kialakítani a meglévô, továbbá az MVM Rt.-bôl jogilag leváló, de holdingszinten továbbra is az irányítás alatt maradó cégek konszolidált gazdasági, beruházási és eszközgazdálkodási (allokálási) tevékenységét biztosító integrált gazdaságirányítási rendszerét, amelyet az MVM Rt. SAP-szolgáltatásaira kell építeni. Olyan informatikai rendszert kell létrehozni, ami a késôbbi (esetleges) tulajdonjogi, szervezeti, mûködési változások esetén is biztosítja az alapvetôen villamosenergia-kereskedelmet folytató holding zavartalan munkáját. Meg kell oldani a holding és tagvállalati szinten a holding irányításához szükséges vezetôi döntéstámogatást, amelyhez az alapvetô folyamatok alakulását bemutató információszolgáltatás szükséges. Fel kell készülni az új kereskedelmi kihívásokra, mindenekelôtt az e-business infrastrukturális hátterének kialakításával meg kell teremteni a villamos energia árutôzsdéjének informatikai alapjait.

A célok megvalósításának lépései Az elôbb mondottakból következik, hogy a vállalati informatikai korszerûsítést a tényleges mûszaki beruházások megkezdése elôtt az alapvetô gazdasági-mûszaM Û V E K


2 0 0 0 / 3

ki folyamatok áttekintésével és mélyreható elemzésével kell megkezdeni. Az eddigi tapasztalatok alapján az elemzések a vizsgált vállalati folyamatok egy részének hatékonyabbá tételét, átalakítását, átszervezését is szükségessé teszik. Ehhez a munkához jól használható az a folyamatkataszter, amely az MVM Rt. teljes tevékenységrendszerét képezte le és adatbázisszerûen hozzáférhetô. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a folyamatok átalakítását nem az informatika teszi szükségessé, hanem azokat a hatékonysági szempontok önmagukban megkövetelik. Az informatikai felmérések csupán felszínre hozzák az ellentmondásokat és felhívják a figyelmet a hatékonysági szempontok érvényesítésére. Vannak természetesen olyan tevékenységek, illetve folyamatok is, amelyek átszervezése az informatikai fejlesztéssel összefüggésben válnak szükségessé. Az informatikai fejlesztések által megkövetelt szervezési/szervezeti feladatok a következôk: u a hatékony gazdálkodás érdekében önmagukban szükséges változások, u az informatikai eszközök és a számítástechnikai infrastruktúra mûködtetéséhez szükséges változások. A fentiek végrehajtása után, illetve részben azokkal párhuzamosan következhet az új informatikai eszközökkel szemben támasztandó (funkcionális, mûszaki, gazdasági stb.) követelményrendszer összeállítása, az informatikai beruházás elôkészítése és végrehajtása. Az integrált rendszerszemléletnek az MVM informatikai rendszere szempontjából meghatározó kommunikációs rendszer kialakításában is érvényesülnie kell: u a korszerû kommunikációs rendszerek esetén a LAN és WAN funkciók

29

közötti éles határvonal megszûnik, „intelligens hálózatok” alakulnak ki (virtuális LAN-ok, FDDI, ATM-technológia stb.); u a helyi LAN-hálózatok a fenti alkalmazások szempontjából univerzális korszerû technológiai kialakítása (strukturált kábelezés) szükséges.

Kitekintés a jövôbe Az informatikai stratégiát a kialakuló MVM Rt. holding feladatai, üzletpolitikája, szervezeti és mûködési rendje határozza meg. A várható üzletpolitikai és mûködési, szervezeti követelményekre tekintettel jelenleg csak a szervezettôl független (alaptevékenység jellegû) informatikai célok kijelölésére vállalkozhatunk. Ugyanakkor az informatikai stratégia elkészítésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az informatika távlati trendjének vizsgálatát sem. Ebben a munkában segítséget ad az az összeállítás, amely a nemzeti informatikai stratégiát fogalmazza meg, és a jövô társadalmának jellegzetességei alapján várható informatikai fejlôdés irányát jelöli ki. A nemzeti informatikai stratégia átfogóan fogalmazza meg az informatikára háruló feladatokat, amelyek közül az MVM Rt.-re vonatkozóan a következô megállapításnak van elsôdlegessége: „Biztosítani kell a kielégítôen pontos gazdaság-statisztikai és közmû-nyilvántartási adatok gyors, számítógépes elérhetôségét. A közszolgálati vállalatok tevékenysége során számos olyan adat, statisztikai információ keletkezik, amelyet a gazdasági szféra a versenyképesség javítására, az export növelésére használhat fel. Lehetôvé kell tenni, hogy ezekhez a nyilvános információkhoz a gazdaság szereplôi hozzájuthassanak.” Ez a megállapítás tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy a holding informatikai stratégiájának kialakításakor nem elégedhetünk meg a szorosan vett belsô mûködési követelmények számbavételével, hanem tekintettel kell lenni a társadalom szereplôinek igényeire is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni hazánk várható EU-csatlakozásából következô feladatokat sem. Ezek részletezése még elôttünk áll, az azonban biztos, hogy az egyre nyitottabb villamosenergia-piac a versenyfeltételeket jelentôsen módosítja, amelyeknek az MVM Rt.-re hátrányos következményeit csak hatékony informatikai szolgáltatásokkal lehet ellensúlyozni. Ehhez nyújt segítséget az e-business „üzleti áruház” stb.

Az informatikai fejlesztés végrehajtásához szükséges tevékenységek: u létre kell hozni az informatikai korszerûsítés végrehajtására alkalmas szervezetet; u teljes körûen fel kell mérni a mûszakigazdasági folyamatokat, és azok alkalmasságát értékelni kell; u számba kell venni a meglévô informatikai infrastruktúrát; u végre kell hajtani az igényekhez illeszkedô, ismert informatikai eszközök felmérését, elemzését; u össze kell állítani a szükséges eszközökkel, berendezésekkel, valamint azok szállítóival szemben támasztott mûszaki és egyéb követelményrendszert (funkcionális, mûszaki specifikáció, megbízhatóság, magyarországi támogatottság, iparági referenciák, a szállítókkal szemben támasztott egyéb követelmények, reális pénzügyi feltételek és lehetôségek stb.); u a felmerült igények és a rendelkezésre álló eszközök ismeretében rendszertervet vagy rendszertechnikai szintû stratégiai tervet kell készíteni, amely magában foglalja a szervezeti felépítést, az informatikai funkciók (mûszaki-technológia, gazdálkodási, ügyviteli stb. feladatok), valamint egyéb szempontok (számítástechnikai és kommunikációs rendszerek stb.) szerinti struktúrákat, illetve az ezek közötti kapcsolatokat, valamint tartalmazza az informatikai eszközök által megvalósítandó módszerek és folyamatok leírását; u a fentiek alapján elôzetes költségtervet, beruházási ütemtervet kell készíteni. Tehát az új, aktualizált MVM informatikai stratégiának tartalmaznia kell: u az információs igényeket, u az információszolgáltatások tartalmát és rendjét, u az információellátás rendszerét (eszközöket, módszereket, eljárásokat), u az információs rendszer fejlesztésének folyamatát, a megvalósítás idôtervét és várható költségeit, u a kommunikációs rendszert.

A technikai megoldások általános alapelvei Az informatikai stratégiának figyelembe kell vennie az informatika technikai fejA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

lôdésének irányait. Ezért a stratégiát a korszerû informatikai (számítástechnikai) technológiai eszközök és eljárások ismeretében kell megfogalmazni. Ebben a vonatkozásban a kialakuló holding informatikai stratégiájában a következôket kell érvényesíteni.

Nyílt rendszerek alkalmazása A nyílt rendszerek, szemben a zárt rendszerekkel, folyamatos bôvítésre, alkalmazkodásra adnak lehetôséget. A nyílt rendszerben a különbözô feldolgozások kommunikálni tudnak egymással és a már alkalmazott számítógépes programok változó körülmények között is használhatók. Így megszüntethetô az eszköz(gyártó)-függôség, amely az eddigi tapasztalataink szerint pazarláshoz vezetett.

Elosztott rendszerek bevezetése A fejlôdés élvonalába tartozó számítástechnikai eszközök alkalmazásából következôen egyre több számítógép megfelelô rendszertechnikai megoldások segítségével lokális vagy távközlési vonalakon áll kapcsolatban egymással és szabadon használják azokat a programokat és adatokat, amelyek a hálózat bármely számítógépén megtalálhatók. Ennek hatására ésszerûbben szervezhetôk a feldolgozások és biztonságosabbá válik az információs rendszer mûködése.

Moduláris elveken alapuló feldolgozás elterjesztése Moduláris elveken alapuló számítógépes információs rendszer, amely a feladatot részekre bontja mind az alrendszerek kialakításának folyamatában, mind a szolgáltatások bevezetésekor rövidebb határidôkkel, kisebb beruházási ráfordításokkal valósítható meg. A moduláris rendszerek létrehozásának alapfeltétele a szabványok teljes körû érvényesítése a rendszerfejlesztô munkában.

A korszerû adatgyûjtési és adatkezelési technológia általános alkalmazása A villamosenergia-rendszer folyamatainak szabályozásához, fejlesztéséhez stb. nagyszámú adatgyûjtési hely és nagytömegû adatállomány aktivizálása, gyûjtése, feldolgozása szükséges. A feldolK Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

30

gozások megbízhatósága, hatékonysága nagymértékben függ az alkalmazott adatgyûjtési technikáktól. Ezért a tervezett holding informatikai rendszerében kiemelt jelentôséget kap: u az automatikus adatgyûjtés és ellenôrzés módszereinek használata (különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre); u az egységes, mind a mûszaki, mind a gazdasági területeket azonos adatbázisból történô kielégítés elvének érvényesítése; u az adatszolgáltatás felelôsségi rendjének, az adatmegbízhatóság, az adatbiztonság követelményeinek maradéktalan érvényre juttatása. A korszerû adatkezelési technológia bevezetéséhez a számítógépes rendszerben kizárólagossá kell tenni az általánosított adatbázis-kezelô szoftvereket. Ezek megfelelô alapot adnak az egymással kommunikáló felhasználói programok elkészítéséhez.

Felhasználóbarát információszolgáltatás kialakítása Az informatikai technológia fejlôdésének legfontosabb ösztönzôje a felhasználók elégedettségének megszerzése. Csak olyan számítástechnikai megoldásokat, eszközöket szabad alkalmazni, amelyek a felhasználótól nem kívánnak különösebb számítástechnikai ismereteket, szakmai tudást.

u a számítástechnikai eszközkészlet tervezéséhez, u az alap- és alkalmazói szoftverek kiválasztásához, u a bevezetés (migráció) irányításához, u a minôség ellenôrzéséhez. A külsô szakértôi közremûködés nem menti fel az MVM Rt. informatikai szervezetét a projekt mûvezetési feladatainak, az információs rendszer adaptálásával és bevezetésével összefüggô teendôknek, az információs rendszer üzemeltetési feladatainak, az adatbiztonság érvényesítésével kapcsolatos tennivalóknak az ellátásától. A projekt létrehozásának folyamatában a következô szakaszokat kell megkülönböztetni: u átfogó helyzetfelmérés; u tevékenységelemzés (funkcióanalízis); u az információs rendszer szolgáltatásainak meghatározása; u adatelemzés, adatállományok kijelölése; u számítástechnikai infrastruktúra vizsgálata és javaslattétel; u az informatikai kivitelezés (eszköz, adatátvitel, alkalmazás) meghatározása; u az üzemeltetési feltételek kialakítása. A felsorolt általános elvek érvényesülnek az októberben beinduló holdingszintû SAP-projekt során is.

Számítógépes hálózatok, korszerû adatátviteli módszerek alkalmazása

A holding informatikai szervezete

A modern számítógépes hálózatok segítségével minden korlátozás nélkül elérhetô: u a hozzáférés az egyre növekvô méretû és mind nagyobb számú fizikailag egymástól távollévô adatbázisokhoz; u biztosítható a két- vagy többoldalú kommunikáció.

Az Informatikai Fômérnökség szerepkörét és felelôsségét az MVM Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg, különös tekintettel a megnövekedett adatvédelmi feladatokra is. A vezérigazgató-helyettes koordinálja az MVM Rt. és a közvetlen irányítása alá tartozó társaságok informatikai tevékenységét. Az informatikai fômérnök koordinálja és felügyeli az MVM Rt. informatikai tevékenységét; létrehozza és koordinálja az MVM Rt. és a közvetlen irányítása alá tartozó társaságok integrált, gazdasági, kereskedelmi informatikai rendszerét (SAP, integrált adatbázis); kezdeményezi és végrehajtja a hardver- és szoftverfejlesztéseket; biztosítja az egyes informatikai alrendszerek közötti együttmûködést és adatcserét, gondoskodik a megfelelô adatbiztonságról; kialakítja és megfelelô színvonalon fenntartja az informatikai tevékeny-

Az informatikai projektek megvalósítása Az informatikai projektek megvalósítása komplex feladat. Ebben a munkában különbözô szakfeladatokat kell megoldani, amelyhez különféle típusú szakértelem kell. Az eredményes rendszerépítéshez külsô szakértôi szervezetet célszerû bevonni. A külsô szakértôi tevékenység jól hasznosítható: u a rendszerintegrációs (koordinációs) feladatok ellátásához, A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

séghez szükséges szakmai-mûszaki feltételeket; kidolgozza az informatikai követelményrendszereket az MVM Rt. irányítási körébe tartozó társaságok egészére, és a szabályzatokat az MVM Rt. részére; megszervezi, irányítja és felügyeli az informatikai (számítástechnikai) biztonsági tevékenységet. Az informatika biztonsági felügyelô figyelemmel kíséri, hogy az MVM-szintû szabályozás, illetve az informatikai biztonsági politika megfelel-e a mindenkori elvárásoknak; javasolja az MVM Rt. vezetésének az informatikai biztonsági politika szükség szerinti módosítását; ellenôrzi, hogy az informatikai biztonsági szabályozás megfelel-e az informatikai biztonsági politikában foglaltaknak; kidolgozza az MVM Rt.szintû informatikai biztonsági szabályzatot az informatikai biztonsági politikához igazodóan; javaslatot tesz az egyes informatikai alrendszerek biztonsági dokumentumai/fejezetei tartalmára, kidolgozására; ellenôrzi a szabályozás betartását (monitoring rendszer, szúrópróba-szerû ellenôrzés); intézkedik, hogy minden munkavállaló ismerje a biztonsági politikából rá vonatkozó szabályokat, megszervezi az oktatást; közremûködik az informatikai alrendszerek biztonsági besorolásának meghatározásában; értelmezi nem egyértelmû helyzetben a szabályokat, illetve ideiglenesen azok alól felmentést ad olyan esetben, amikor különösen nagy érték forog kockán.

A Rendszerfejlesztési és Alkalmazási Osztály (RAO) feladatai u Az MVM Rt. szervezetei részére belsô informatikai szolgáltatást nyújt. u Az MVM Rt. informatikai rendszerét mûködteti, a hálózatrendszer adminisztrátori feladatait ellátja. u Az informatikai (számítástechnikai) tevékenységet szakmailag irányítja és felügyeli. u Az MVM Rt. informatikai rendszerét, hálózatát biztonságtechnikai szempontból kezeli, üzemelteti, távfelügyeli. u Az internetet, az MVM Rt. intranetet és az elektronikus dokumentumok kezelését fejleszti, üzemelteti. u Az irodai és ügyviteli informatikai rendszer hardver, szoftver hibaelhárítását, karbantartását megszervezi. u Biztosítja a személyi számítógépek hálózati vírusvédelmét.

31

u Az MVM Rt. informatikai igényeit elemzi, a selejtezéseket kezdeményezi. u Számítástechnikai eszközöket szerez be. u A rendszerszintû fejlesztéseket szakmailag elôkészíti és végrehajtja. u Az informatikai és számítástechnikai alkalmazásokkal kapcsolatos szabályozásokat kidolgozza, az üzemeltetési rendet kialakítja, érvényesíti. u A gazdasági-mûszaki informatikát (SAP, mûszaki-gazdasági adatbázisok) rendszerszinten koordinálja. u A felhasználók informatikai oktatását, továbbképzését kezdeményezi és szakmailag felügyeli. u Egyedi informatikai feladatokat lát el.

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

EURELECTRIC-hírek Az EURELECTRIC új szervezeti felépítésének megfelelô munkaszervezetekben a következô munkatársaink vesznek részt. Igazgatóság dr. Gerse Károly (Board of Directors)

helyettes:

Spakievics Sándor

Munkabizottságok (WG, TF, NE, EG) „A” problémakör, Energiapolitika és piacszabályozás

Energiapolitika Piacszabályozás és rendszerszintû tarifák EU beszerzés Nemzetközi Energia Együttmûködés

Dr. Fazekas András István Kacsó András Fazekas Péter Dr. Gerse Károly (a mb. vezetôje)

„B” problémakör, Környezet és fenntartható fejlôdés

Környezetvédelem Környezetgazdaság Energiahatékonyság Elektromágneses tér és biztonság Hôerômûvi hulladékkezelés

A Számítástechnikai Központ (SZK) feladatai u Az MVM Rt. tevékenységéhez számí-

tógépes adatfeldolgozást és adatszolgáltatást nyújt. u Az MVM Rt. nagyszámítógépes rendszerét felügyeli, hardver és szoftver hibákat elhárít, adatgyûjtést, adatfeldolgozást, adatszolgáltatási feladatokat elvégez, ezeket archiválja. u Az adatfeldolgozási rendszereket követi, felhasználói programokat és adatbázisokat módosít, valamint új felhasználói programokat készít. u Az adatfeldolgozó üzem mûködtetéséhez, karbantartásához szükséges gazdálkodási tevékenységet elvégzi. u Üzemelteti a hozzárendelt informatikai (SAP, mûszaki adatbázis, elszámolás, számlázás) alrendszereket. u Kezdeményezi a nagyszámítógépes rendszer fejlesztését és közremûködik az egyéb informatikai fejlesztésekben.

Szabó János Civin Vilmos Tihanyi Zoltán Strádl János Takács Károly (VÉ Rt.)

„C” problémakör, Vezetési módszerek

Szociális ügyek Statisztika Informatika Pénzügy és közgazdaság Adózás Szabványosítás

dr. Kôrössy Attila Simig Péter Antal János Pintérné Reviczky Anikó Árpádné Friedszám Andrea Seller Béla

Üzletágak Termelés (erômûvek)

Vámos Gábor (PA Rt.)

Munkabizottságok Atomerômûvek Hôerômûvek

Bajsz József (PA Rt.) Dr. Barócsi Zoltán

Szállítás

Tag Tari Gábor

Helyettes Oroszki Lajos

Munkabizottságok Systint

Túróczi András

Hasonló feladatokat a leányvállalatoknál is el kell látni. A végleges holding felállás, az üzleti folyamatok tisztázása után el lehet gondolkodni a feladat gazdasági alapokon való ellátásán, akár belsô, akár külsô üzemeltetô (Informatika üzletág) kialakításán. A fejlesztési és beüzemelési idôszakban azonban a jelenlegi szervezetek megerôsítése látszik célszerûnek és gazdaságosnak, összhangban a holdingban betöltött szerepükkel.

(Rendszer-összeköttetések)

Meg kell újítani az Informatikai Bizottság tevékenységét is az MVM Rt. vezetôi testületének aktív részvételével a célok maradéktalan végrehajtásának és a végrehajtás ellenôrzésének érdekében.

Az egyes problémakörök (Domains) EURELECTRIC bizottságaiban csak a munkabizottságok vezetôi vesznek részt. A hazai koordinációra az alábbiak kaptak megbízást: A) Dr. Bacskó Mihály, B) Civin Vilmos, C) Gelencsér Endre. Az újjáalakult szervezet munkabizottságainak elsô üléseire szeptember–október folyamán kerül sor. (Korodi Mihály)

TEENs

Bertalan Zsolt

(Európán túli villamos hálózatok)

Systmed

Feleki Zoltán

(Összeköttetések földközi-tengeri országokkal)

Ellátás

Hornai Gábor

Briglovics Gábor (DÉMÁSZ Rt.)

Munkabizottságok Kereskedelem Elosztás

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

Lovas Gyôzô Dervarics Attila

Braun József

(DÉMÁSZ Rt.)

(DÉMÁSZ Rt.)

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

32

Az integrált irányítás „minôség” kapcsolatai Elöljáróban fontos lehet a minôség fogalmának a legújabb (ISO 8402) szabvány szerinti meghatározását feleleveníteni, elsôsorban azért, hogy letisztítsuk az általános gyakorlatban elterjedt korábbi, és nemkívánatos szlogenszerû értelmezésektôl. „A minôség: a termék, a rendszer vagy a folyamat belsô eredetû jellemzôi összességének az a képessége, hogy teljesíti a vevôk és más érdekelt felek követelményeit.” Az érzékelhetôen széleskörû értelmezhetôség közös alapja egy nemzetközi és társadalmi értékrendû követelményszint, amely egyben versenykategória is és a „kiválóság” elérésének az irányába mutat. El kell fogadnunk azt a sajátos felfogást, hogy „A minôség integrálja a mérnöki tudományt az értékfogalmakkal, az érdemmel és az emberek megelégedettségével.” Filozófiai oldalról közelítve és leegyszerûsítve mondhatjuk azt is, hogy a minôség elsôsorban a jó és a rossz közötti megkülönböztetést szolgálja. HATALYÁK EDIT Napjainkban igen elmint a BS 8800 szeg terjedtté vált, hogy rinti egészség- és é s Biz ész lem ton g egy vállalat, intézmunkavédelemmel E ság de 800 kavé 8 mény profiljának foglalkozó rendszert. BS mun s megfelelôen tanúsítEzzel egyidejûleg felé tassa magát valamely merült az az igény is, minôségügyi szabhogy ne különálló iráI n t eg r ált irá ny ítá si re ndsze r vány szerint, hiszen a nyítási rendszerek ketanúsítási okirat megrüljenek kiépítésre, ISO szerzése szinte már hanem legyen lehetôKö 140 ás rny 00 yít alapkövetelménnyé, ség ezen rendszerek0 n eze 0 á 90 égir tirá úgyszólván „belépônek az „egybeolvaszny ISOinôs ítá s M vé” vált az üzleti megtására” (1. ábra). beszélésekhez, tárAz integrált rendgyalásokhoz. Azonszerek kiépítéséhez ban ez lassan már elengedhetetlen felténem lesz elegendô! tel a rendszerek köSok vállalat úgy érzi, zötti átjárhatóság. 1. ábra hogy a tanúsítvány Ezen célkitûzés megAz integrált minôségirányítási rendszerek megszerzésével megvalósítása érdekében tettek minden tôlük az ISO 9001:1994-es telhetôt annak érdekében, hogy a cég ISO 9000:1994-es szabványsorozat mel- szabvány soron következô felülvizsgálatovábbra is „szalonképes” legyen, de a lé megalkották a környezetirányítási ta alkalmával szükségesnek tartották a felölelô ISO szabványnak nem csak alaki, hanem felrendszerüket nem fejlesztik, nem töre- rendszereket kednek a fejlôdésre, vagyis csak egy 14000:1996-os szabványcsaládot, vala- építésbeli, tartalmi átalakítását, s ezáltal statikus, és nem dinaegy folyamatközponmikusan fejlôdô irátú, felhasználóbarát nyítási rendszerrel irányítási rendszer kiISO 14001:1996 ISO 9001:2000 rendelkeznek. A minalakítását. Ezzel azoKörnyezetpolitika A vezetôség felelôssége dennapi élet bizonyínos jeleket mutat az totta, hogy szükséges ISO 14000:1996-os Tervezés Erôforrások irányítása a továbblépés a teljes szabvány, valamint Bevezetés és mûködés Termék / szolgáltatás létrehozása körû, dinamikusan ennek szellemében Ellenôrzô és helyesbítô tevékenység Mérés, elemzés, fejlesztés fejlôdô, átfogó vállakészül a még BS latirányítási rendszer 8800-ként emlegetett, felé. de a tervek szerint 2. ábra Ennek elsô lépéseidén megjelenô ISO Az ISO 9001 és 14001 fejezeteinek összehasonlítása ként a már meglévô, 18000-es MunkabizA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

33

názásával a vállalat továbbléphet a Business Excellence Üzleti kiválóság néven megfogalmazott, kiemelkedô üzleti tevékenységet folytató vállalati modell felé (5. ábra). Az Üzleti kiválóság elérése egy önértékelési rendszeren keresztül történik, melyben 50%-ban az adottságokat, és 50%-ban az elért eredményeket értékelik, a 6. ábrának megfelelôen. Az egyes súlyozások figyelembevételével konkrét mérôszámot határoznak meg, amely érzékelteti, hogy a vállalat hol tart a „kiválóság” kialakításának folyamatában. Az önértékelés lehetôvé teszi a gyengeségek feltárását, valamint az erôsségek meghatározását.

A vezetôség felelôssége

P Mérés, elemzés és fejlesztés

A

D

Erôforrások irányítása

C Termék / szolgáltatás létrehozása

3. ábra A folyamatos fejlesztés

tonság és egészségvédelmi szabvány is (2. ábra). Ezen új felépítés tagozódása követi a Juran-féle minôséghurkot, amely a folyamatos fejlôdés, fejlesztés irányvonalát határozza meg. Ez négy részre tagozódik (3. ábra).

• Vezetéstechnika, • folyamatszemléletû megközelítés, • rendszerszemléletû irányítás, • tények alapján történô döntéshozatal, • vevôközpontúság, • munkatársak bevonása, • folyamatos fejlesztés, javítás,

P – plan (tervezz): vagyis határozd meg a fejleszteni kívánt folyamatot (a felsô vezetés hatásköre);

• szállítói kapcsolatok.

}

TQM

4. ábra A TQM megjelenése az ISO 9004:2000 szabványban

D – do (tedd): tárgyi, anyagi feltételek biztosítása az eredményesség, hatékonyság érdekében; ISO 9000:2000

C – check (ellenôrizd): a fejlesztés hatékonyságának áttekintése, összehangolása;

TEAM munka

TQM eszközök

A – act (avatkozz be): a továbbfejlesztés megvalósítása a felsô vezetésen keresztül, és ezáltal a folyamatos fejlôdés biztosítása.

Önértékelés

Folyamatos fejlesztés

Ez a folyamatos fejlôdés az alapja a Teljes körû Minôségirányítási Rendszernek (TQM). Az új, ISO 9000:2000-es szabványsorozat már tartalmazza az erre irányuló törekvéseket, az alkalmazható elemeket és lehetôségeket (4. ábra). Ezen fejlesztési irányvonalak kiak-

Üzleti kiválóság

5. ábra A TQM és az EFQM kapcsolata

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

34

Munkatársak irányítása 90 pont 9% Vezetés 100 pont 10%

Politika és stratégia 80 pont 8%

ti szervezet hozzászokik a minôség jelenlétéhez, a minôségi környezethez, s nem csak tûrô résztvevô, hanem irányító lesz a társaság vezetésben. A Magyar Villamos Mûvek Rt. is elkötelezte magát a fenti európai minôségügyi normák átvételére, az üzleti kiválóság és eredményesség megvalósítására. Ezt a törekvését a társaság a mindenkori tevékenységhez és szervezeti felépítéshez rugalmasan igazodva a Minôségügyi Bizottságának elôkészítô és a Minôségügyi Kollégiumának irányító, döntéshozó munkájára támaszkodva kívánja elérni. A minôségügyi vezetés tisztában van azzal, hogy ehhez a dinamikusan integráló minôség programhoz (tervhez) nem csak egyszerû adaptációs tevékenységekre van szükség, hanem folyamatos fejlesztésre/kutatásra, oktatási/felkészítési programokra, hogy az elérni kívánt minôség a jövôbeni változó, a ma még ismeretlen környezetben is reálisan mérhetô és értékelhetô legyen.

Munkatársak elégedettsége 90pont 9% Folyamatok 140 pont 14%

Üzleti eredmények 150 pont 15%

Vevôi elégedettség 200 pont 20% Társadalomra gyakorolt hatás 60 pont 6%

Erôforrások 90 pont 9% ADOTTSÁGOK (50%)

EREDMÉNYEK (50%)

6. ábra Az üzleti kiválóság modell

Azok a vállalatok, amelyek elkötelezték magukat a minôség mellett, és ezt integrálták a vállalati irányítás minden

HIREK

•

HIREK

•

szintjébe, vezetô szerepet töltenek be az általuk is képviselt termelôi vagy szolgáltatói kategóriában, s ezáltal a vállala-

HIREK

•

HIREK

Holding szintû SAP R/3 rendszer 2000. október 2-án az MVM Rt. és a Paksi Atomerômû Rt. szerzôdést írt alá az MVM holding szintû SAP R/3 rendszerének bevezetésére a nyílt versenytárgyaláson nyertes PROCONT Kft. fôvállalkozóval, aki a KPMG Hungária Kft.-vel és a Synergon Kft.-vel együttesen vállalkozott a feladat végrehajtására. A munka két fázisban készül el. Az elsô ütem az MVM holding SAP rendszere jövôképének kialakítását, valamint a Paksi Atomerômû Rt.-ben SAP R/3 rendszer „zöldmezôs” bevezetését foglalja magában. A második ütemben kerül sor az MVM Rt. jelenlegi SAP rendszerének továbbfejlesztésére, illetve a cégcsoport tagvállalatainál történô bevezetésre. Ez utóbbi feladat a liberalizált mûködési környezet ismeretében valósítható meg. A beruházás koordinálására az MVM Rt.-n és a PA Rt.-n belül projekt-szervezet alakul. A beruházás átfutási ideje kb. 2 év. Az MVM Rt.-nél jelentkezô feladatok beruházási költség-elôirányzata 800 millió Ft. Az MVM Rt. olyan holding mûködés és szervezet kialakításában érdekelt, amely lehetôvé teszi a közös gazdasági érdekek mentén a hatékony gazdálkodást és kereskedelmet. Ezen alapelv szem elôtt tartásával került sor az SAP bevezetô kiválasztására. A VET (Villamos Energia Törvény) elfogadásának elhalasztásából fakadó bizonytalanság lelassította a fenti folyamatokat. Ehhez járult az MVM Rt.-n belüli szervezeti átalakítás, amely csúszást okozott az elôkészítésben. A legalkalmasabb vállalkozó kiválasztásához az elôminôsítést követôen kétfordulós versenytárgyalás meghirdetésére került sor. Az elsô fordulóban öt pályázó adta be ajánlatát. A második fordulóban a közülük kiválasztott két legjobb készítette el részletes ajánlatát. A kétdöntôs pályázó (a A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

• HIREK

PROCONT Kft. vezette csoport, illetve a Price Waterhouse Coopers DYNAsoft Rt.) közül szigorú követelmény- és értékelési szempontrendszer alapján került kiválasztásra a gyôztes. A nyertes vállalkozó által megvalósításra javasolt megoldás egy ún. vegyes modell, amely figyelembe veszi a meglévô adottságokat. Ebben a modellben a holding tagvállalatai két csoportba tartoznak. Az egyik csoportot azok a tagvállalatok alkotják, amelyek a holding által meghatározott központi irányelvek (stratégia, tervezés, pénzügy, kontrolling stb.) alapján mûködnek, s független, önálló IT-rendszerrel rendelkeznek (pl. PA Rt.). A másik csoportba azok a tagvállalatok, illetve önálló divíziók tartoznak, amelyek teljes körû informatikai szolgáltatást kapnak az MVM-tôl (pl. az alaphálózat üzemeltetôje). Ezen utóbbi csoportba tartozó cégek közül egyesek az ügyviteli elemeket (számvitel, pénzügy, HR stb.) teljes körû szolgáltatásként kapják az MVM-tôl, mások csak egyes szolgáltatásokat vesznek ebbôl igénybe. A modell kialakításánál azt is figyelembe kellett venni, hogy az MVM Rt.-ben már mûködô SAP R/3 rendszer van, amely a jövôben összefogja a holding többi tagvállalatainak (MVM, MVA, Kereskedelmi Társaság, GTER Kft. egyebek) SAP-rendszerét is; a Paksi Atomerômû Rt.-nél pedig olyan önálló SAP R/3 rendszert kell kialakítani, amely illeszthetô az MVM holding rendszeréhez. (SAP R/3 – Systeme, Anwendungen und Produkte, integrált vállalatirányítási rendszer. Moduláris felépítésû, integrált, nyílt, platformfüggetlen kliens-szerver architektúrájú tranzakció alapú rendszer. Fontosabb moduljai az MM – anyaggazdálkodás, SD – értékesítés, PM – karbantartás, FI – pénzügy, számvitel, IM – beruházáskezelés, CO – kontrolling.) (Pintér Zsuzsa)


2 0 0 0 / 3

35

Az MVM Rt. és vállalatainak vagyon- és felelôsségbiztosításáról Világszerte az energetikai vállalatok hatalmas, többmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, és a biztonsági szabályok betartása mellett is veszélyes üzemek. Bármilyen magas szintû a kármegelôzés, történhetnek olyan elôre nem látható károk, amelyek súlyos anyagi terheket jelentenének számukra. Ezért a kockázatok megfelelô kezelése a vállalatok alapvetô érdeke. HABÁNY GYÖRGY Az alacsony önrészesedés, azaz a gyakori, kis hatású károk biztosítása, a vállalat és a biztosító részére is arányaiban túlzottan nagy többletköltséget jelent, mert ezek rendezésére is munkaerôt és munkaidôt kell fordítani. Magasabb önrészesedés választásával a kis károk miatt fellépô adminisztrációs költségek nem jelentkeznek, így kedvezôbb díjakat lehet elérni. Magyarországon a jelenleg választott önrészesedések általában 1–15 millió Ft-os tartományba esnek, ezek tükrö-

Biztosítás az energetikai iparban A nemzetközi gyakorlatban bizonyos kockázatok mérséklésének, áthárításának hagyományos módja a biztosítás. A kialakult stratégia szerint a külföldi villamos ipari vállalatok kockázati viszonyaiknak megfelelô, testre szabott program alapján kötnek biztosításokat, a közvetlen vagyontárgyak biztosításán túlmenôen üzemszüneti és felelôsségi kockázatokra is. Korábban a megnevezett veszélyekre vonatkozó tûz- és elemi kár biztosítás terjedt el, jelenleg a minden kockázatra kiterjedô „All Risk” fedezet a jellemzô. A hazai energetikai biztosítások az energiaszektor privatizálása után kerültek elôtérbe, és ma már a villamosenergia-iparon belül, szinte valamennyi vállalat rendelkezik biztosítással. A kezdeti idôszakban az erômûvek és az áramszolgáltatók elsôsorban csak tûz- és elemi kár kockázatokra biztosították vagyontárgyaikat, 1997-tôl a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen Magyarországon is az „All Risk” típusú fedezet hódított teret. Jellemzô, hogy biztosítási alapként könyvértékek helyett egyre inkább újrapótlási értéket jelölnek meg, mivel csak így nyílik lehetôség a tényleges kárérték térítésére, illetve a károsodott vagyontárgyak pótlására. A kockázatok átvállalásában fontos szerepet játszik az önrészesedés mértékének megválasztása is.

zik az egyes vállalatok kockázatmegtartó képességeit, s többnyire a ritkán bekövetkezô, katasztrófa jellegû károkra nyújtanak fedezetet. Koncentrált kockázatok elsôsorban erômûveknél jelentkeznek, ahol a szûk földrajzi területen belül helyezkednek el a vállalatok jövedelmezôségét biztosító eszközök. Ezért jellemzô, hogy az erômûvek részére egyedi, testre szabott szabályzatok készülnek vagyon-, kazánrobbanás és géptörés biztosítási eseményekre, amelyek kiegészülnek üzemszüneti fedezettel. Az üzemszünet-biztosítás a vagyon- és géptörés káresemény A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

következtében kialakuló üzemszüneti veszteségeket mérsékli. Klasszikus értelemben a biztosító a fedezeti idôtartam alatt a vállalat károsodott termelô egységének állandó költségeit és nettó nyereségét téríti. Hazai viszonylatban az erômûvek általában a kapacitáslekötési díjat adják meg üzemszünet-biztosítására. A vállalt önrészesedést a cég kármegtartó képessége, míg a fedezeti idôt a megadott berendezések újraelôállítási ideje határozza meg. A villamos energia továbbításában és elosztásában érintett vállalatok részére a távvezetékek speciális kockázatot jelentenek. A tornádók és heves szélviharok által veszélyeztetett területeken nagy a kockázat és a kárhányad, ezért a nemzetközi biztosítási díjtételek is rendkívül magasak. (Ezt európai viszonylatban a tavalyi franciaországi, az EdF által elszenvedett viharkárok is alátámasztják.) Magyarország ilyen szempontból védettebb területen helyezkedik el, így a távvezetékek biztosítási díjai a nemzetközinél jóval alacsonyabbak. A felelôsségi károk bekövetkezése nem túl gyakori, azonban nemzetközi és magyar tapasztalatok szerint is a kárigények száma és összegszerûsége drasztikusan emelkedik. A nemzetközi energiaipari limitek 10–40 millió USD nagyságrendbe esnek, a hazai vállalatok kártérítési limitje általában 200 000 000 Ft/kár. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

36

Az MVM Rt. biztosítási szerzôdéseinek elôkészítése A magyar villamosenergia-rendszerben az MVM Rt. kiemelkedô szerepet tölt be. Feladatköre a rendszer mûködésének irányítása, amely kiterjed az energiaszolgáltatásra, valamint az energiatermelésre is. Ez az átfogó tevékenység kiterjedt földrajzi elhelyezkedésû és különbözô kockázati vagyoncsoportokkal valósul meg. A legmagasabb szintû biztonsági berendezések és gondosság ellenére is történhetnek olyan események, amelyek nagy veszteséget okozhatnak a társaságnak. Ezen kockázatok kiküszöbölésének és a biztosítási költségeknek a villamos energia árában történô beépítésének lehetôségét figyelembe véve az MVM Rt. vezetése 1998 elején határozatot hozott a társaság biztosítási lehetôségeinek felmérésérôl. A döntés végrehajtására ún. Értékelô Bizottság alakult, amely meghatározott ütemterv alapján elôkészítette, koordinálta a felmerülô feladatokat. A Bizottság az MVM Rt. gázturbinás és hálózati vagyontárgyaira vonatkozó biztosítási szerzôdés létrehozásának elôkészítô munkáival az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft.-t bízta meg. A megfelelô biztosítási tanácsadó kiválasztására kiírt pályázat eredménytelenül zárult. Ezért zártkörû pályázatra került sor, ahol az elsô helyezett a Marsh Kft. lett, amellyel az MVM Rt. megbízási szerzôdést kötött kockázatkezelési és biztosítási tanácsadói szolgáltatások teljesítésére. Ezt követôen az érintett szakterületek munkatársai a Marsh Kft. tanácsadó céggel közösen, a helyszíni szemlék alapján összeállították az MVM Rt. eszközeinek kockázatkezelési és biztosítási javaslatát. Az anyag a társaság tulajdonába lévô eszközök biztosításának alábbi csoportosítását javasolta: u gázturbinás erômûvek; u alaphálózat; u számítógépek, elektronikus berendezések; u felelôsségbiztosítás. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

Az MVM Rt. eszközeinek biztosítására vonatkozó ütemterv korábbi kidolgozása során azzal számolt, hogy a sajószögedi és litéri gázturbinák üzembe helyezésére, és az ár-felülvizsgálati kérelem beadására 1998 végén kerül sor. Tekintettel arra, hogy a gázturbinák aktiválása már novemberben megtörtént és az ár-felülvizsgálati kérelem beadásának idôpontja is változott –, ugyanakkor az MVM Rt. vagyontárgyainak biztosítási szerzôdései még nem jöttek létre, ezért áthidaló megoldásként ezekre az erômûvekre egyéves idôtartamú All Risk típusú biztosítást kötöttek. Így az MVM Rt. a biztosítási pályázatot 1999-ben írta ki.

1999 márciusában a Stratégiai Igazgatóság, ezen belül a Vagyongazdálkodási és Portfolió Osztály kapta feladatul a vagyon- és felelôsségbiztosítási szerzôdések létrehozásának elôkészítését. A munka hatékonyságának növelése érdekében a korábbi Értékelô Bizottság helyett két, kisebb létszámú bizottság alakult: egy Szakértôi és egy Bíráló Bizottság. A Szakértôi Bizottság megvizsgálta a biztosítandó vagyontárgyak és a biztosítási módozatok körét, aktualizálta a vagyonértékeket, valamint az ERBE, a Marsh és az Értékelô Bizottság határozatait, javaslatait figyelembe véve öszszeállította az ajánlati dokumentációt. Az Ajánlati dokumentációt 1999. május 11-én adta ki, az Ajánlati felhívás a Magyar Hírlapban jelent meg. Ajánlatot 5 biztosítótársaság nyújtott be. Az ajánlatok értékelése az Ajánlati felhívásban leírt szempontok alapján történt. Ennek eredményeként a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy a szerzôdéses tárgyalásokat a vagyonbiztosításról a Generali–Providencia Biztosítóval, a felelôsségbiztosításról pedig a Winterthur Biztosítóval kell megkezdeni. M Û V E K


2 0 0 0 / 3

Az MVM Rt. vagyon- és felelôsségbiztosításának fôbb jellemzôi Az MVM Rt. a mûködési engedély által szabályozott tevékenységének végzéséhez szükséges eszközökre 1999. június 14-én kötötte meg a biztosítási szerzôdéseket. A határozatlan idôre szóló vagyon- és felelôsségbiztosítási szerzôdések a litéri és a sajószögedi erômûvek kivételével 2000. január 1-jétôl hatályosak. Az MVM Rt. a közel 326 milliárdos vagyon- és 51 milliárdos géptörés biztosítás kockázatát a Generali–Providencia Biztosító, míg a felelôsségbiztosítás kockázatát a Winterthur Biztosító viseli. A biztosítási szerzôdések megkötésekor meghatározó szempont volt, hogy feleljen meg a Magyar Energia Hivatal elôírásainak, és így a villamos energia árába beépíthetô legyen. A legkisebb költséggel megfelelô biztosítási fedezetet nyújtson, és a feltételrendszer igazodjon az MVM Rt. sajátosságaihoz. Ezeknek a kritériumoknak a megnevezett veszélynemekre szóló, és az All Risk típusú vagyonbiztosítás kombinációjával, valamint az egyedi feltételrendszer szerzôdésbe történô beépítésével sikerült megfelelni. Az MVM Rt. vagyonbiztosítási szerzôdései az alábbi vagyontárgyakra és biztosítási fedezetekre terjednek ki: u Az inotai GTE és az alaphálózati távvezetékek megnevezett veszélynemeire; u az alállomások, az OVT- és az MVMépületek, a sajószögedi, a litéri, a lôrinci gázturbinás erômûvek és a bennük lévô gépek, az elektronikus berendezések és számítógépek minden kockázatra kiterjedô vagyon- és géptörés biztosításra. A megnevezett veszélynemek esetében a szerzôdés a kötvényben szereplô és a szabályzatban kifejtett definíciók szerinti eseményekre (pl.: tûz, vihar, földrengés stb.) nyújt fedezetet, míg a minden kockázatra kiterjedô (All Risk) biztosítás a tételesen felsorolt kizárásokon kívül, bármely váratlan esemény bekövetkeztekor nyújt kártérítést.

37

A távvezetékeknél a tapasztalatok alapján a legnagyobb károk az elemi csapásokból származhatnak. Magyarországi viszonylatban a vihar, a földrengés, a hónyomás, a zúzmara és a jégterhelés által okozott károk valószínûsíthetôk, ezért a biztosítási fedezetek az alaphálózati távvezetékeknél ezekre a veszélynemekre terjednek ki. Az Inotai Erômû tervezett használatának végéhez közeledett, ezért itt csak tûz- és elemi kár biztosítás volt indokolt. Az MVM Rt. a litéri, sajószögedi gázturbinás erômûvekre 1998 októberében kötött teljes körû vagyonbiztosítást, amely 1999 októberében lejárt. Mivel a két erômû egyedi biztosítási díjai viszonylag magasak voltak, így a szerzôdéseket nem hosszabbítottuk meg. Ezért került sor a három erômû (Sajószögedi, Litéri és Lôrinci), valamint az alállomások, az OVT- és az MVM-épületek, számítógépek és elektronikus berendezések ún. összkockázatú „vagyonbiztosítási csomagban” történô összevonására, és a géptörés biztosítással kiegészítve lényegesen olcsóbban megfelelô lefedettséget biztosít. (Ebbôl a csomagból így a litéri és a sajószögedi erômûvek biztosítása 1999. október 30-tól lépett életbe.) A géptörés biztosítás az alap vagyonbiztosítás mellett bizonyos kulcsfontosságú gépek, berendezések (turbinák, transzformátorok) belsô okból (pl. anyaghiba, túlterhelés, hibás beállítás, rövidzárlat, szigetelési hiba, kezelési hiba stb.) történô meghibásodásra is fedezetet nyújt.

HIREK

•

HIREK

•

Az Inotai Erômû kivételével amely bruttó könyvértéken szerepel valamenynyi vagyontárgy újrapótlási értéken lett feladva. Így a biztosító kár esetén az önrészesedéssel csökkentett újrapótlási értékkel számol. Önrészesedésünk az alaphálózatot ért kár esetén 10 millió Ft/kár, a többi esetben 5 millió Ft káreseményenként. A kedvezô biztosítási díj kialakításához hozzájárult a kártérítési limit alkalmazása is. Ebben az esetben a felsô érték úgy lett meghatározva, hogy kellô fedezetet nyújtson az esetlegesen felmerülô legnagyobb kár bekövetkeztekor. A kártérítési szublimit az alaphálózatnál 1 milliárd Ft/kár, egyéb esetben 10 milliárd Ft/kár. Lényeges eleme a szerzôdésnek, hogy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, vagyis a megadott biztosítási összegek képzési módszerét elfogadja. A szerzôdés rugalmasan kezeli az év közbeni vagyonérték változását. Az MVM Rt.-nek év közben csak a kötvényben szereplô biztosítási összegek 30%ának mértékét meghaladó vagyonértékváltozás esetén van jelentési kötelezettsége, a biztosítási összeg változásával kapcsolatosan a díjkülönbözet év végén kerül elszámolásra. A jövôbeni változások szempontjából a szerzôdésnek fontos eleme, hogy bizonyos átszervezések következtében is lehetôség van a biztosított vagyontárgyak átcsoportosítására anélkül, hogy a szerzôdés feltételei és díjtételei változnának. A felelôsségbiztosítás az MVM Rt.-vel szemben fellépô kártérítésre nyújt fede-

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

zetet. A szerzôdés az általános, a termék, a környezetszennyezési és a munkáltatói felelôsségbiztosítási károkat téríti. Az önrészesedés mértéke 1 millió Ft/kár. Ez alól kivétel a munkáltatói felelôsség, ahol ez 200 millió Ft/kár. A kártérítés felsô határa 200 millió Ft/kár és 400 millió Ft évente. Munkáltatói felelôsségbiztosítás esetén 50 millió Ft/kár/év. A felelôsségbiztosítási fedezet változatlan feltétellel és díjtételekkel szintén kiterjeszthetô az átszervezések során keletkezô, az MVM Rt. többségi tulajdonát képezô társaságokra. A biztosítási díjak fizetése negyedéves ütemezésûek. Ahhoz, hogy az esetlegesen felmerülô kárigényeinket érvényesíteni tudjuk, és a szerzôdésben vállalt kötelezettségeinket teljesíthessük, szükség volt a belsô szabályozásra. Ezt a célt szolgálja az MVM Rt. Vagyon- és felelôsségbiztosítási szabályzata, amely igazodva a társaság belsô mûködési rendjéhez szabályozza a biztosításokkal kapcsolatos eljárások rendjét, meghatározza a biztosítási ügyek intézésére vonatkozó hatásköröket és feladatokat, valamint gyakorlati elôírásokat ad a biztosítási ügyek intézésére. Összességében megállapítható, hogy az alaposan elôkészített munka eredményeként az MVM Rt. kedvezô díjú, testre szabott, rugalmas vagyon- és felelôsségbiztosítási szerzôdést kötött, és ez megfelel a hazai és a nemzetközi normáknak, a társaság számára megfelelô biztosítási védelmet nyújt.

HIREK

•

HIREK

• HIREK

Ösztöndíjpályázat A Magyar Villamos Mûvek Rt. és a villamosenergia-iparág által alapított Energetikus-képzést Támogató Alapítvány az elmúlt évben pályázatot írt ki a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki, Villamosmérnöki, Informatikai és a Természet- és Társadalomtudományi Karok meghatározott szakaszain tanuló hallgatók vagy végzett fiatal mérnökök részére azzal a céllal, hogy a villamos- és hôenergia-termelés, -elosztás szakterületein képzésben részesülôket jobb tanulmányi eredmények elérésére, a villamosenergia-ipari ágazathoz tartozó vállalatok tevékenységének alaposabb megismerésére ösztönözze. Az Energetikus-képzést Támogató Alapítvány kuratóriuma ajánlása alapján az MVM Rt. ebben az évben 6 fô doktorandusz kutatási munkáját támogatja, akiknek az ösztöndíjat dr. Bán Tamás, az MVM Rt. vezérigazgató-helyettese szeptember 13-án adta át a BME-n, ünnepélyes keretek között. A díjazottak és kutatási témáik: Benyó Imre: Energiarendszerek üzemviteli algoritmusainak kidolgozása Légrádi Gábor: A pihentetô és átrakó medencék hûtési folyamatainak vizsgálata a Paksi Atomerômûben Mizik Sándor: Információtömörítési algoritmusok a fuzzy szabályozásokban Pálfi Tamás: Törési jelenségek modellezése termohidraulikus modellekkel Rétfalvi Eszter: Fémek sugárkárosodásának vizsgálata neutronszórással Bakonyi Attila: A villamosenergia-ipar és gazdaság kölcsönhatása (Koósné Lévai Ildikó) A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

38

A minôségügy oktatása a Paksi Atomerômûben Napjaink gazdasági-társadalmi fejlôdését domináns értékképzôként az információ határozza meg. Kleinheinz Gábor megállapítása a jelzett tézist kiegészíti és erôsíti: „Az információ a modern gazdaságok legfontosabb erôforrása.” Mivel ez csakis az emberi tudásból származhat, így törekvésünk záloga az emberi erôforrás, aminek minôsége elsôsorban az oktatásban és a továbbképzésben dôl el. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a felnôttek képzésének kulcskérdése, hogy meg tudjuk-e tanítani az embereket a hatékony tanulási technikára, és mennyire tudjuk kialakítani bennük az ismeretek befogadásához szükséges készséget. SÍPOS LÁSZLÓ

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) folyamatos vizsgálatokat végez abban a témakörben, hogy vajon mely tényezôk a legkritikusabbak az elvárt nukleáris biztonság tekintetében. A vizsgálatok évek óta rendre azt mutatják, hogy az atomenergetikában az emberi tényezô a legfontosabb, ugyanis minden területen kiemelten fontos a személyzet rátermettsége, felkészültsége stb. A nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar jogalkotók is felismerték ezt a tényt és kialakították a nukleáris biztonság szabályozásának elméletét és új gyakorlatát. Magyarország európai uniós törekvéseinek megfelelôen ez a jogalkotási, megújítási folyamat 1996 végétôl, azaz az Atomtörvény megújításától, valamint az új Nukleáris Biztonsági Szabályzatok és Irányelvek készítésétôl, elfogadásától és kiadásától napjainkig is tart. A Paksi Atomerômûben a külsô jogszabályi környezetnek megfelelôen alakítjuk ki a belsô szabályozást. Ezen, a jog által szabályozott területen a legfontosabb a biztonság, és az ezt megvalósító minôségbiztosítási rendszer hatékonysága leginkább az üzemeltetô, a karbantartó és a mûszaki háttértevékenységet végzô személyzettôl függ. Szakembereink számára az elôírt követelményeket rögzítô dokumentumok (szakmapolitikák, oktatási szabályzat, képzési folyamatutasítások, eljárásrendek és végrehajtási utasítások) kidolgozása, alkalmazása és az idôszakos belsô és külsô (hatósági) felülvizsgálata (minôségbiztosítási audit) garantálja a személyzettôl elvárt kompetenciaszintet. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

A képzés stratégiai fontossága Kiemelten fontosak tartjuk az alábbi képzési téziseket: u Társaságunk termékminôségére, a személyzet és a környezet biztonságára vonatkozó átfogó céljait és azok közvetlen kapcsolatát a minôségbiztosítási rendszerünkhöz a bevezetô alapoktatás, majd rendszeres továbbképzések keretében kell oktatni. u A vezetôség tagjainak és az összes alkalmazottnak minden pillanatban tudatában kell lenniük, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a folyamatokban. u Minden képzésnél hangsúlyozni kell a kifogástalan munkavégzés fontosságát, arra ösztönözve mindenkit, „jól kell elvégezni a feladatot”, ismertetve a helytelen, elégtelen munkavégzés biztonságot veszélyeztetô következményeit is. u A részletes végrehajtási utasítások alkalmazásával, azok módosításával kapcsolatos képzéseket mindig annak a szervezeti egységnek kell végrehajtania, amely felelôsséggel tartozik az utasításokat munkájuk során alkalmazók tevékenységéért. Ez lehetôséget biztosít a vezetôség számára, hogy elmagyarázza az utasítások alkalmazásának fontosságát. A tudatosan összegyûjtött tapasztalatok, jelzések alapján folyamatosan helyesbítô intézkedéseket kell végrehajtani a felmerült gondok megszüntetésére. u A folyamatos fejlôdés ösztönzésének fontosságát fel kell ismerni. A képzés a személyzet progresszív fejlôdését segítse elô, és ne korlátozódjon az eredeti szakterületre. M Û V E K


2 0 0 0 / 3

A képzés szerepe a minôségügyben A NAÜ széleskörû információkat gyûjtött az 1980-as évek végén azért, hogy meghatározza a nukleáris energiatermelésben a teljesítmény és a biztonság javításának fô tényezôit. A legfontosabb alapelem a személyzet magas szintû képesítése és bevonása volt. Fontos a személyzet kompetenciája, továbbá az is, hogy hatékony minôségbiztosítási programot hozzon létre és mûködtessen az adott szervezet. Ezek nélkülözhetetlenek a nukleáris berendezések biztonságának, megbízhatóságának és gazdasági teljesítményének eléréséhez, megtartásához. A nemzetközi ajánlások megbízható képet adnak a külföldi erômûvek és beszállítóik gyakorlatáról. Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris Biztonságtechnikai Igazgatóság gondnokolásában készült Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) foglalkoznak e területtel. Az 1. ábrán áttekinthetô a nukleáris biztonság szabályozásának elvi felépítése. Az emberi tényezô fontosságát felismerve az elôírásokban különösen kiemelik, hogy az atomerômûvek biztonságát érintô tevékenységekkel foglalkozó személyeknek feladataik ellátásához megfelelô képzettséggel és minôsítéssel kell rendelkezniük, továbbá ezt folyamatosan fenn kell tartaniuk, illetve idôszakosan háromévenként meg kell újítaniuk. Az atomerômû biztonságos üzemeltetése során mindenkor a jóváhagyott szabályzatokat, folyamatutasításokat, eljárásrendeket, és végrehajtási utasításokat kell követni. Ennek biztosításához a személyzetet folyamatosan képezni

39

A személyzet képzettségére vonatkozó szabályok 1996. évi CXVI. (ATOM) törvény

108/1997. kormányrendelet

Egyéb kormányés miniszteri rendeletek

Nukleáris biztonsági szabályzatok 1-5. kötet 1.

2.

3.

4.

5.

OAH-irányelvek (nukleáris szabványok) 25 14 db db

PA Rt. Hatósági MB eljárás- szabályrendek zata

11 11 db db

Tervezési utasítások

PA Rt. AEKI ÜzemelBME tetési szabályutasízatok tások

1. ábra A nukleáris biztonság szabályozásának elvi felépítése

kell oktatótermi elméleti, szimulátoros, illetve mûhely, labor körülmények között, gyakorlati oktatással. Mindezeket a PA Rt. Oktatási Központban az Oktatási Fôosztály fogja össze. Feladata az oktatási tevékenység átfogó tervezése, szervezése, ellenôrzése, valamint a társaság képviselete hazai és nemzetközi oktatással kapcsolatos fórumokon, projektekben és testületekben.

u A minôséget befolyásoló munkák végzéséért felelôs személyzetet az adott munkák elvégzéséhez szükséges általános képzettség szintjébôl, az összegyûjtött tapasztalatból és a megkövetelhetô felkészültségbôl kiindulva kell minôsíteni. u A vezetôség felelôs az oktatási programok és módszerek kidolgoztatásáért, végrehajtásáért, így a személyzet kompetenciájának folyamatos biztosításáért. u A képzés tervezésére, végrehajtására és adminisztrálására megfelelô személyzetet kell biztosítani, a speciális szakterületi oktatási programok részletes kidolgozásához és végrehajtásához szükséges forrásokat mindenkor biztosítani kell. u Az oktatási tervek készítésénél az alapozó és szinten tartó programokat elkülönítetten kell kezelni. Különösen fontos a módosítások, átalakítások és kezelési utasítások változtatásaiból adódó oktatási feladatok végrehajtása. Az oktatási témák kiválasztásánál a mûszaki feladatok taglalása mellett minden esetben ki kell térni a minôségbiztosítási követelmények és a biztonsági elôírások ismertetésére is.

Legfontosabb követelményeink a képzés és személyzetminôsítés terén u A személyzet legyen képzett és minô-

sített, mivel csak így képes teljesíteni kijelölt feladatait, és megérteni a biztonság fontosságát saját tevékenységében. u Alapvetô fontosságú a minôséget befolyásoló munkák elvégzéséhez a személyzet elôzetes kiválasztása, felkészítése és vizsgáztatása. A határidôket a vezetésnek oly módon kell a végrehajtási tervben rögzíteni, hogy elegendô idô álljon rendelkezésre a személyzet felvételére, kiválasztására, felkészítésére, majd a vizsgáztatására. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A személyzet képzettségére vonatkozó elôírások kielégítésének legfontosabb feltétele az adott munkakörre vonatkozó képzettségi és vizsgakövetelmények pontos megfogalmazása, ezek betartásának következetes és folyamatos számonkérése, a képzettséggel, az alapképzéssel, a továbbképzéssel, a meghatározott érvényességi idôtartamú vizsgák nyilvántartásának és folyamatos ellenôrzésének megvalósítása. Minden önálló szervezeti egység vezetôjének minden munkakörre és minden munkavállalóra meg kell határoznia és idôszakosan felül kell vizsgálnia a konkrét követelményeket. A képzettségi és vizsgakövetelmények teljesüléséért az adott munkakörben foglalkoztatott dolgozó és az illetékes gazdasági vezetô együttesen felelnek. Az adott munkavállaló kinevezésére, átsorolására, munkakörének módosítására, illetve az önálló munkavégzésre való felhatalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a jóváhagyott követelmények maradéktalanul teljesülnek. Részletes szabályok vonatkoznak az oktatási programok kidolgozására, jóváhagyására, módosítására is. A szakmai osztályok vezetôinek feladata a képzési igények megfogalmazása és továbbítása az illetékes oktatási szervezetek felé. Az oktatási szervezetek feladata a képzési igények szerint a képzési programok összeállítása, elôkészítése, részletes kidolgozása és végrehajtása a vonatkozó elôírásoknak megfelelôen.

Modulrendszerû minôségügyi oktatás A minôségügyi oktatások tervezhetôségéhez ad segítséget a három részbôl álló munkaköri táblázat. A PA Rt. legfelsô, közép- és operatívszintû vezetôk, valamint a hatósági jogosító vizsgához kötött és a társasági szintû vizsgára kötelezett munkakörökben alkalmazottak részére elôírtuk a következô oktatási modulokat.

Nukleáris biztonsági szabályzatok (NBSZ) u Atomerômûre vonatkozó hatósági eljárások u Atomerômûvek minôségbiztosítási szabályzata K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

40

u Atomerômûvek tervezésének általános követelményei u Atomerômûvek üzemeltetésének biztonsági követelményei

PA Rt. minôségügyi oktatási modulok (MOM) u A minôségbiztosítás alapjai u A PA Rt. minôségbiztosítási rendszere, minôségpolitika és szabályzat u Minôségbiztosítás megvalósítása a PA Rt.-nél u Az oktatás szerepe a minôségbiztosításban Az NBSZ oktatás alapja a jogalkotó által kiadott szabályzatok és irányelvek. A minôségügyi oktatási modulok idôtartama 3-3 tanóra, alapja a felhasznált irodalom rovatban jelzett négy a modulok nevével egyezô 30-30 oldalas jegyzet. Bôvebb tájékozódást a felkészüléshez és a vizsgákhoz a „Minôségbiztosítás a Paksi Atomerômûben” címet viselô 200 oldalas alapjegyzetünk biztosítja.

Az oktatások figyelemmel kísérése, ellenôrzése és értékelése A tervezett és megvalósított képzési programokat a gazdasági vezetôk kötelesek figyelemmel kísérni, szükség sze-

HIREK

•

HIREK

•

rint ellenôrizni. A tapasztalt hiányosságokat és felmerült gondokat minden esetben a tervezés részére vissza kell jelezni. Az illetékes oktatási szervezet köteles folyamatosan felmérni az oktatásban résztvevôk, az oktatottak, az oktatók, valamint a vezetôség véleményét. A hallgatók és az oktatók a jelzéseiket elôre elkészített kérdôívek és felmérôlapok kitöltésével tehetik meg, a vezetôség pedig feljegyzések formájában készíti el a szükséges értékelését. A felsorolt dokumentumok képezik a hatékonyságvizsgálatok és az oktatásfejlesztések alapjait, megvalósítva így az oktatási folyamat minôségbiztosítását is.

HIREK

V I L L A M O S

Vincze Pál – Tímár Géza – Sipos László – Kern Sándor – Babos János – Kissné G. Ludmilla: Minôségbiztosítás a Paksi

Atomerômûben. Jegyzet, 1995, Paksi Atomerômû Rt.

Napjainkban elôtérbe került az elvárt minôség, ami közvetlenül a vevôi, felhasználói igényekbôl, az alkalmazottak igényességébôl, közvetve pedig a nemzetközi szabványosítási szervezetek ajánlásaiból, az érvényes magyar jogszabályi követelményekbôl, és a felügyelô hatóságok elôírásaiból származtatható. Az atomerômûvi minôségbiztosítási rendszernek elsôsorban az állam által elôírt szabályozási rendszer elôírásainak kell megfelelnie. Mindezen túl a Paksi Atomerômû Rt. mûködtet egy belsô, sa-

•

HIREK

Az olasz ENI olaj- és gázipari csoport széles körû energiaipari megállapodást kötött a spanyol Iberdolával; ennek keretében az Iberdola 10 százalékos tulajdonhányadot vásárol az ENI villamos ipari érdekeltségében, az Enipowerben. Az olasz csoport a mostani ügylettel tovább erôsíti ibériai kötôdését, miután idén januárban már 33,4 százalékos részesedést vásárolt a portugál GALP olaj- és gázipari cégben. Az olasz–spanyol együttmûködés fôként az Enipower erômûvi részlegének fejlesztésére irányul, amelynek összes beépített termelôkapacitását a jelenlegi 1000 MW-ról 7000 MWra kívánják növelni. A spanyol cég emellett 2002-tôl 15 éven keresztül évi 1,5 milliárd köbméter földgázt vásárol az ENI gázipari részlegétôl, a SNAM-tól. A felek erôsítik jelenlétüket a spanyol gázpiacon is, ahol 2005-re 15-20 százalékos részesedést kívánnak szerezni. A két csoport Latin-Amerikában is számos, közös energetikai fejlesztést készül beindítani, aminek érdekében a megállapodással egyidejûleg stratégiai szövetséget kötöttek a portugál GALP SGPS-csoporttal is – közölte Javier Herrero, az Iberdola vezérigazgatója. Az Iberdola regionális érdekeltsége, az Iberener Brazíliában, Bolíviában, Kolumbiában, Guatemalában, Chilében, Mexikóban és Uruguayban tevékenykedik; beruházásainak összértéke 2,6 milliárd euró. Az Il Sole 24-re olasz gazdasági napilap ágazati forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az ENI a német E.On AG-csoM A G Y A R

IRODALOM

Összefoglalás

Együttmûködési szerzôdést kötött az ENI és az Iberdola

A

ját maga által létrehozott minôségbiztosítási rendszert, amely megfelel a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásainak is. Nem véletlenül került az alábbi, Henry Fordtól származó idézet Oktatási Központunk bejáratának homlokfalára: „Mindenki, aki abbahagyja a tanulást öreg, legyen az ember 20 vagy 80 éves – de mindenki, aki továbbtanul, fiatal marad. Az életben nincs fontosabb szellemünknél, mert az tart minket fiatalon.”

M Û V E K

•

HIREK

•

Sipos László: A minôségbiztosítás alapjai. Jegyzet, 1998. Paksi Atomerômû Rt. Sipos László: A PA Rt. minôségbiztosítási rendszere, minôségpolitika és szabályzat. Jegyzet, 1998. Paksi Atomerômû Rt. Babos János: Minôségbiztosítás megva-

lósítása a PA Rt.-nél. Jegyzet, 1998. Paksi Atomerômû Rt. Sipos László: Az oktatás szerepe a minô-

ségbiztosításban. Jegyzet, 1998. Paksi Atomerômû Rt.

HIREK

•

HIREK

• HIREK

porttal is elôrehaladott tárgyalásokat folytat a földgázpiacon való együttmûködésrôl és üzemanyagtöltô állomásaik egy részének cseréjérôl. A lap úgy tudja, hogy az ENI a Hollandiából hosszú távú szállítási szerzôdés keretében vásárolt földgáz egy részére keres vevôt, ezenkívül 30 százalékra akarja lefaragni az olaszországi benzinkútpiacon való 45 százalékos részesedését, eleget téve az EU versenyelôírásainak. A Veba Ag és a Viag AG ez évi összeolvadásából létrejött E.On a németországi Aral-kutakat tartja a kezében. Gian-Maria Gros-Pietro, az ENI elnöke megerôsítette, hogy érdeklôdnek a német piac iránt, de cáfolta, hogy tárgyalnának az E.Onnal. (Napi Gazdaság, 2000. október 6.)

Növekedés a szélerômûveknél A törvényesen meghatározott mértékû, a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-átviteli díjak, olyan módon, ahogyan azt a megújuló energiáról szóló törvény meghatározza, folyamatos növekedést tesznek lehetôvé a szélerômûvek számára. 2000 elsô fél évében Németországszerte 493 szélerômûvet kapcsoltak a hálózatra, összesen 528 MW-os névleges teljesítménnyel. A Szélenergia Szövetség (BWE) és a Német Szélenergia Intézet (Dewi) számításai szerint ezzel Németországban 8370 szélerômû üzemel, összesen 4970 MW-os névleges teljesítménnyel. Egy átlagos szélévben ezek a létesítmények 9 milliárd kWh-t tudnak termelni, és ezzel a német villamosenergia-igény 2 százalékát fedezik.


2 0 0 0 / 3

41

Az ERBE ENERGETIKA Kft. termékei és szolgáltatásai Ez évi áprilisi számunkban köszöntöttük az 50 éves ERBE ENERGETIKA Kft.-t. A társaság 1992. évi átalakulását követôen mûködési területe a hálózati erôsáramú és infrastrukturális beruházásokkal bôvült, termékei és szolgáltatásai a kialakuló piaci körülményeknek megfelelô formát öltöttek. 1996-ban befejezôdött az ISO 9001 szabványnak megfelelô minôségbiztosítási rendszer kiépítése, amely a termékeket és a szolgáltatásokat 11+1 eljárásrendbe foglalta, 1998-ban minôségbiztosítási rendszerüket a Paksi Atomerômû 87. VU követelményei szerint megfelelônek minôsítette, 1999-ben pedig kiépült az ISO 14001-es szabvány szerinti Környezetközpontú irányítási rendszer. Ez év végére befejezôdik a tervezési szolgáltatás fejlesztése, megteremtve a tervezési munka személyi és tárgyi feltételeit. Az energetikai szektorban létrejött változások, a kialakuló versenypiac, az újabb és újabb szereplôk (áramkereskedôk, nagyfogyasztók, befektetôk) megjelenése folytonos fejlesztésre kötelezi a mérnökirodát. VAVRIK ANTAL, KIRÁLY JÓZSEF Az ERBE ENERGETIKA Kft. 50 éves évfordulója alkalmából több publikációban adott számot a társaság újkori eredményeirôl és referenciáiról. Jelen cikkben termékeit és szolgáltatásait mutatjuk be az elmúlt 8 éves idôszak szakmai eredményeinek és tapasztalatainak tükrében. Az átalakulást követôen elsôdleges feladataink között határoztuk meg az elôzô idôszak beruházástechnikai, mûszaki, közgazdasági, kereskedelmi és jogi tapasztalatainak írásos összefoglalását. Így született meg az „ERBE Fehér Könyv”, amely alapot biztosított arra, hogy a szolgáltatásaink és a hozzájuk tartozó termékeink házilag szabványosításra kerüljenek, megteremtve ezáltal a minôségbiztosítási rendszerünk alapjául szolgáló eljárásrendek kidolgozásának feltételeit.

Az állami beruházási vállalattól kellett eljutnunk a piaci feltételekhez igazodó és a megbízót szakmailag színvonalasan, korrekt partnerségben kiszolgáló mérnökiroda megteremtéséig. Ezen az úton újra kellett fogalmaznunk társaságunk tevékenységének tartalmi és formai követelményeit és meg kellett valósítanunk a személyi állomány tudatformálását. Ez utóbbi sem volt könnyû feladat. Sürgôsen rá kellett ébresztenünk munkatársainkat arra, hogy szakmai munkájuk megjelenítésén keresztül – a megváltozott piaci körülményeknek megfelelôen – személyi kapcsolataikban, a kommunikációban változtatniuk

1. ábra Koncepciótervek, telephelyfelmérések

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

42

Beszerzési eljárásrendek kidolgozása Beruházási programok készítése Projekt tervek készítése Közösségtájékoztatási programok

II. Kivitelezés elôkészítése Prekvalifikációs dokumentációk kidolgozása, az eljárás lefolytatása, a pályázat értékelése Versenytárgyalási dokumentációk kidolgozása Mûszaki szállítási feltételek, minôségrendszerek kidolgozása, egyeztetése Versenytárgyalási eljárás lefolytatása Posztkvalifikációs eljárás lefolytatása Szerzôdéskötési tárgyalások lefolytatása Biztosítási szerzôdések elôkészítése A projekt idôütemezésének kidolgozása

III. A megvalósítás Gyártás és a kivitelezés elôkészítése

2. ábra Megvalósíthatósági tanulmányok

kell „hatósági szemléletû beruházói magatartásukon” annak érdekében, hogy kialakuljon a cég új arculata: a megbízót maximálisan kiszolgáló tanácsadó mérnök karaktere. Ennek egyik eszköze a belsô oktatás és továbbképzés beindítása (szakosztályi, számítástechnikai és nyelvi), a másik pedig a személyi állomány fiatalítása volt. Az ERBE ENERGETIKA Kft. jelenlegi létszámában mintegy 13% a pályakezdô, és összesen 25% a 40 év alatti létszám. Elmondhatjuk, hogy a tapasztaltabb kollegáink és a fiatal mérnökeink között a team-munkákban az együttmûködés példás és eredményes, a mátrix szervezetbôl adódó erôforrás-optimalizálás pedig kedvezôen hat a szakmai tudás és tapasztalat kölcsönös átadására és a társaság gazdálkodási mutatóira is. A következôkben a jelen idôszak szolgáltatási listáját mutatjuk be a Tisztelt Olvasónak.

Maradék élettartam-vizsgálatok Fejlesztési változatok mûszaki és gazdaságossági optimalizálása

Az ERBE ENERGETIKA Kft. beruházásszervezéssel kapcsolatos szolgáltatásai I. Beruházás elôkészítése Igényfelmérések és adatgyûjtés Telephelyvizsgálatok Mûszaki állapotfelmérések A

M A G Y A R

V I L L A M O S

3. ábra Környezeti hatástanulmányok

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

Építési vállalkozók és szállítók adatszolgáltatásainak, kiviteli tervdokumentációinak ellenôrzése Kiviteli tervezések koordinálása Engedélyeztetési eljárások lefolytatása Gyártómûvek auditálása Minôségvizsgálati tervek ellenôrzése Gyártás alatti ellenôrzés, gyártás végellenôrzése, a kiszállítás engedélyezése

43

4. ábra Tenderek

Szerzôdések kezelése, számlaellenôrzés, bankgaranciák ellenôrzése Szállítmányozás, import áruk vámkezelése

Megvalósulási dokumentációk kidolgozásának koordinálása Hiánypont felszámolások ellenôrzése Átadás, zárójelentés készítése

IV. Építés, szerelés, üzembe helyezés, átadás

V. Egyéb szolgáltatások Befektetésekhez döntés-elôkészítési anyagok összeállítása Finanszírozási strukturálás, tanácsadás Erômûvi és hálózati beruházásokhoz hozzárendelhetô infrastrukturális beruházások tervezése és szervezése Utólagos mûszaki felülvizsgálatok megszervezése, lefolytatása Garanciális és szavatossági ügyek intézése Állapotellenôrzés kalorikus mérésekkel és anyagvizsgálatokkal

Projekt menedzsment Részletes célütemtervek és komplex hálótervek kidolgozása Építési munkák koordinációja, mûszaki ellenôrzése Bejövô áruk ellenôrzése Technológiai szerelési munkák koordinációja, ellenôrzése Hatósági vizsgálatok elôkészítése A szállítók által benyújtott dokumentációk ellenôrzése Az oktatás megszervezése Üzembe helyezés tervezése Az üzembe helyezési rend elkészítése Az üzembe helyezési munkák elvégzése vagy mûszaki vezetése, felügyelete, az egyedi és komplex próbák, valamint a próbaüzem ellenôrzése Az erômûvi blokkok és berendezéseik helyszíni garanciális méréseinek elvégzése, értékelése Szerzôdések kezelése Minôségtanúsító dokumentumok ellenôrzése

A házilag szabványosított listánk menürendszerként mûködik. Természetesen az az érdekünk, hogy ezen menübôl a megbízóink minél többet igényeljenek. Szakmai meggyôzôdésünk, hogy a menüben bizonyos elemek szorosan összekapcsolódnak, esetenként elválaszthatatlanok egymástól. Pl. a mûszaki és gazdasági optimalizálás akkor a legeredményesebb, ha az elôkészítési idôszakban az elôzetes megvalósíthatósági tanulmányt, az elôzetes környezeti haA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

tásvizsgálatot és az elôzetes üzleti tervet mi készíthetjük. Szakmailag felkészültek vagyunk mindhárom dokumentum minôségi elkészítésére és rendelkezünk olyan beleérzô képességgel, mintha saját magunk számára fejlesztenénk ki az adott projektet és a munkát végzô kollegáink személy szerint is érdekeltek lennének annak eredményes megvalósításában. Az ERBE ENERGETIKA Kft. bizalmi kapcsolat kialakítására törekszik a megbízójával, ez üzletfejlesztési politikánk legfontosabb alappillére. Hiszen csak a kölcsönös bizalmi kapcsolatban lévô partnerek képesek célorientált, eredményes együttmûködésre és ez a képessége különbözteti meg társaságunkat a piacon. 1995-ben társaságunkat felvették a „Central Consultancy Register – Phare / TACIS” névjegyzékbe, amelyben a környezetvédelem, vízgazdálkodás, energiaipar, nukleáris energia építés, telekommunikáció, közlekedés, pénzügyi szolgáltatások, ipari beruházások és szociális fejlesztések szakterületeket jegyezték be. 1996 végére befejezôdött az ISO 9001-es szabványnak megfelelô minôségbiztosítási rendszerünk kiépítése. A munka közel három évet vett igénybe, és társaságunk az elsôk között volt ezen minôsítés megszerzésében. Minôségbiztosítási rendszerünk a mérnökirodai munka folyamataira épül, fölösleges adminisztrációt nem tartalmaz. A bevezetés során a folyamatok átláthatósága, a felelôsök, közremûködôk feladatainak egyértelmû megfogalmazása volt a célunk a projekt minden fázisában. Az ily módon keletkezett anyagokat belsô értékelési rendszerünk szerint ellenôriztük, melyek a jóváhagyást követôen dokumentummá minôsültek. Mindezek figyelembevételével 11 minôségbiztosítási eljárás jött létre, logikailag teljesen ráépülve a beruházásszervezéssel kapcsolatos szolgáltatásainkra.

Minôségbiztosítási eljárások ME 09-01 ME 09-02 ME 09-03 ME 09-04

Projekt menedzsment folyamata Tanulmányok készítésének folyamata Létesítési engedélyeztetési eljárás Versenyeztetési folyamat


2 0 0 0 / 3

44

ME 09-05

Szerzôdéskötés megbízás alapján ME 09-06 Dokumentációk jóváhagyási eljárása ME 09-07 A gyártás minôségfelügyelete ME 09-08 Az építés-szerelés felügyelete ME 09-09 Az üzembe helyezés felügyelete ME 09-10 A garanciális mérés folyamata ME 09-11 Dokumentációs rend 1998-ban társaságunk minôségbiztosítási rendszerét a Paksi Atomerômû 87. VU követelményei szerint megfelelônek minôsítette, amely feljogosít bennünket arra, hogy az atomerômû területén munkát végezzünk a megfelelô biztonsági osztályú berendezéseken. 1999-ben fejeztük be az ISO 14001-es szabvány szerinti Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) kiépítését. A rendszer kettôs céllal született: egyrészt közvetlenül foglalkozik a mérnökirodánk környezetére ható tényezôkkel, másrészt közvetve, társaságunk tevékenysége során (versenydokumentációk, tanulmányok, koncepciótervek készítése, kivitelezés ellenôrzése) fokozottan érvényesül mérnöki munkánkban a környezet védelme, a vonatkozó törvények, rendeletek, elôírások stb. által meghatározott feltételek, határértékek betartása. A KIR tudatosan ráépül mérnökirodánk termékeire és szolgáltatásaira, a kifejlesztett szövegkönyvtárak illeszkednek az egyes erômûvi fôberendezések szállítási feltételeit tartalmazó dokumentumokhoz. Elkészítettük társaságunk mûködésének környezetvédelmi hatásregiszterét is. A közeljövô feladata a tervezési szolgáltatás beillesztése mérnökirodánk minôségbiztosítási eljárásrendjébe. Az 1998-ban indított tervezési képesség kifejlesztése eredményeként jelenleg már 8, kifejezetten tervezôi munkaállomással rendelkezünk, és mintegy további 30+25 PC képes azon szoftverek kezelésére, melyeket a tervezési feladatok ellátásának érdekében beszereztünk. Az építési szakterület az ArchiCad 6.5 és az AXISVM 5.0 célszoftvereket, a villamosés irányítástechnikai szakterület az OmegaCAD (ELEKTRO és VillamosHálózat) szoftvereket, az AutoCAD 2000 szoftvert pedig mindhárom – az építész, a gépész, valamint a villamos és irányítástechnikai – szakterület alkalmazza. A Primavera Project Planner szoftvert létesítményi osztályaink a projektek menedzselése, irányítása során, általános szakosztályaA

M A G Y A R

V I L L A M O S

ink pedig az egyes céltanulmányok készítésekor alkalmazzák. Az év végére befejezzük a tervezési szolgáltatás fejlesztésével összefüggô betanítási tevékenységet, megteremtve ezáltal a tervezési szolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit. Fejlesztési munkánkkal párhuzamosan eredményeink is megjelentek. A nagy- és középfeszültségû hálózatokon az áramszolgáltató vállalatok részére végzett tervezési munkák, vezeték nyomvonal-engedélyezési tervek, alállomások rekonstrukciós tervei, zárlatszámítások, tartószerkezetek állapotának statikai vizsgálatai bôvítik társaságunk referencialistáját. Az erômû-építési területen a megvalósíthatósági tanulmányokhoz, koncepciótervekhez és döntés-elôkészítési tanulmányokhoz, valamint az építési engedélyezési dokumentációk elkészítéséhez szükséges tervezési feladatokat saját erôvel valósítjuk meg.

u Rendszerfejlesztési stratégiák és for-

ME 09-11 + 1: Tervezési szolgáltatás

u u u u u

Rendszerszintû tervezés u Körzeti és helyi vizsgálatok u Rendszerelemzés


mány (EMT)

Mûszaki tervezés u Fejlesztési változatok elemzése, pro-

jekt azonosítás u Geológiai, talajmechanikai vizsgálau u u u u u u u u

u

5. ábra Üzleti tervek

M Û V E K

gatókönyvek u Koncepcionális tervek u Elôzetes megvalósíthatósági tanul-

2 0 0 0 / 3

tok, geodéziai felmérés Hôsématervezés Zárlati szilárdsági vizsgálatok Teljesítményeloszlási vizsgálatok Távvezeték oszlopok villamos geometriája, statikai méretezés Telepítés, elrendezés, nyomvonal kijelölés Környezeti hatásvizsgálat (KHT) Organizációs tervezés Elrendezési tervek készítése A fejlesztés jogi, szervezeti kereteinek tervezése, a résztvevôk feladatmeghatározása Határidô- és költségtervezés Finanszírozási terv, forrásvizsgálat Kockázatelemzés Elôzetes üzleti terv (EÜT) Részletes megvalósíthatósági tanulmány (MT) Engedélyezési tervek

45

Generáltervezôi feladatok Alapkövetelmények meghatározása Bejövô adatok jóváhagyása Tervellenôrzés, tervigazolás Résztervek jóváhagyása Tervmódosítások ellenôrzése, jóváhagyása u Terveltérések felülvizsgálata u u u u u

Generáltervezôi mérnökszolgálat u A tervezési ajánlások és eljárásren-

dek folyamatos karbantartása és rendszeres felülvizsgálata u A rajz és dokumentáció kódrendszerének mûködtetése és folyamatos karbantartása u A tervezési feladatok specifikálásához szükséges szakhatósági egyeztetések szervezése, lebonyolítása u A tervezési térképek adatszolgáltatása és karbantartása

Eseti tervezési feladatok u A fejlesztéshez tartozó dokumentáci-

ók elkészítése u Altervezôi tevékenységek összehan-

golása

6. ábra Generáltervek, hôsémaszámítások, határidô- és költségtervezés

u A megvalósult állapotot tükrözô terv-

dokumentációk ellenôrzése

7. ábra DCS folyamatirányító állomás sémája

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

46

Üzemviteli tervek elkészítése Termelési folyamatok tervezése Karbantartás tervezése Részrendszerek kezelési és karbantartási utasításainak kidolgozása u A rendszerszintû kezelési és karbantartási utasítások kidolgozása u Megvalósulási dokumentáció elkészítése u u u u

A hazai piacon társaságunk legnagyobb megbízója a Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság. Komplex és részfeladatokkal voltunk az MVM partnere a gázturbinás projektekben, az alaphálózat beruházásaiban és felújítási munkáiban, az ÜRIK-programban, valamint a kapcsolódó távközlési fejleszté-

HIREK

•

HIREK

•

sekben. Természetesen saját mérnökirodájaként a jövôben is az MVM és vállalatcsoportja lesz a legnagyobb és legfontosabb partnerünk az újabb beruházásaikban, fejlesztéseikben és befektetéseikben. Üzleti partnereink köre és száma ugyanakkor növekszik: a hagyományos erômûvi és hálózati vállalatokon kívül az ipari üzemekkel, önkormányzatokkal és az energetikában megjelenô befektetô cégekkel. Az ERBE ENERGETIKA Kft. mint a berendezésgyártóktól, vállalkozóktól független társaság, munkája hozzáadott érték az energetikai beruházásokban. A liberalizált piacra készülôdés jegyében megnyíló üzleti lehetôségek újabb

HIREK

•

HIREK

Az ÜRIK számítógéprendszerek szállításának helyzete A SIEMENS – Minneapolis által két fázisra bontott folyamatirányító számítógéprendszer szállítások és üzembe helyezések elsô ütemének 1999. június végi lezárása eredményeképpen az OVT, valamint a DÉDÁSZ, az ÉDÁSZ és a TITÁSZ Rt. Körzeti Diszpécser Szolgálatai (KDSZ-ek) és 10 Üzemirányító Központja (ÜIK-k) több mint egy éve felügyelik az irányításuk alá tartozó hálózatok és erômûvek üzemét az új SIEMENSSpectrum számítógéprendszerek és a Prolan Rt. által alvállalkozóként szállított magyar gyártmányú alállomási és erômûvi telemechanikai alközpontok (RTU-k) segítségével. A projekt kezdetétôl számítva a hatodik – igen agilis, hozzáértô és a jelek szerint a cég vezetésének is kiemelt támogatását élvezô – új SIEMENS projektmenedzser és csapata, az MVM és az ász rt.-k rezidens programozóként a gyári telephelyen tevékenykedô legjobb szakembereinek hathatós segítségével a kitûzött április végi határidôre befejezték a számítógéprendszerek igen bonyolult szoftverrendszerének fejlesztését. Ennek alapján májusban megkezdôdött, és terv szerint augusztus közepén befejezôdött az ELMÛ rendszerével kiegészült öt számítógéprendszer gyári átvételi tesztje. Az MVM és az érintett ász rt.-k átvevôi az ütemtervet követve, Minneapolisban egymást váltva, az ETV–ERÔTERV mint generáltervezô és az ERBE Energetika Kft. mint lebonyolító mérnökiroda szakértôi támogatásával a hardverek mûködôképességétôl a nagyszámú funkcionalitás egyenkénti próbáin keresztül az OVT és az ász-számítógéprendszerek, valamint az RTU-k együttmûködését tesztelték szimulált adatbázis környezettel. A gyári próbák után végleg hazatértek Minneapolisból a SIEMENS-hez kiküldött, a rendszerek fenntartására és szükség esetén fejlesztésére felkészített rezidens programozók. A diszpécseri tréning szimulátor helyiség kialakításával és a számítógéprendszerek végsô elhelyezését biztosító kábelezési munkák lezárásával nyáron befejezôdtek a fizikai környezet kialakításának és átalakításának munkálatai is. Az átvételt nem befolyásoló kisebb hibák javítása szeptember közepére történt meg. Ezt követte a repülôgépes szállítás, a vámeljárás, a budaörsi bérelt raktárba való kiszállítás, az ott elvégzett szállítmányellenôrzés, majd a különbözô helyszínekre történô kiszállítás. A két (OVT és ELMÛ) diszpécseri tréning szimulátorral, valamint a Tartalék OVT rendszerével kiegészült számítógéprendszerek installációja után megkezdôdhetnek a valós adatA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

•

HIREK

•

kihívást jelentenek táraságunk számára. Ez sok esetben szolgáltatásaink, termékeink átrendezését, célirányos átcsoportosítását és továbbfejlesztését jelenti, melyekkel a befektetôi áramkereskedôi tevékenységek támogatását biztosítjuk. Meggyôzôdésünk, hogy felkészültségünk, elkötelezettségünk és emberiszakmai szándékaink továbbra is kölcsönös sikereket hoznak a velünk együttmûködni szándékozó partnereink számára. Társaságunk célja továbbra is megôrizni és fejleszteni kimagasló szakmai elismertségünket, hogy az energetikai beruházásokban egyedi tudásunk, tapasztalatunk nemzeti érték maradjon.

HIREK

•

HIREK

• HIREK

környezetben lefolytatandó helyszíni tesztek, az alállomások és erômûvek beillesztése és hangolása, valamint az adatbázisok végsô aktualizálása. A rendszerek üzembe helyezését végül a helyszíni munkák eredményességét is igazoló helyszíni teljesítménypróbák és stabilitási próbák elôzik meg. Az üzembe helyezett folyamatirányító számítógéprendszereket a létrehozott adatkapcsolatok egyenkénti és együttes próbáival integrálják együttmûködô rendszerré. A rendszerek integrálása kiterjed a DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ Rt.-nél korábban kiépített számítógépes üzemirányító rendszerekre is. A SIEMENS erôinek az egyes magyarországi helyszínekre történô koncentrálásával az integrált ÜRIK-rendszer általa korábban 2001 közepére prognosztizált üzembe helyezési idôpontjához képest több hónappal elôbb szeretné a munkákat befejezni. Az MVM és az érintett áramszolgáltató rt.-k e törekvést messzemenôen támogatják és szakértôik rendelkezésre bocsátásával, a munkaterületek gondos elôkészítésével segítik annak megvalósíthatóságát. Az ÜRIK-projekt megvalósítása ezzel végéhez közeledik, de ahhoz kapcsolódóan máris megjelent a piac liberalizálására való felkészülés új kihívása, hiszen ahhoz további összetett szoftverrendszerek és adatbázisok kiegészítése szükséges. Ehhez azonban az elsô nagy lépéseket a törvényhozásnak kell megtennie. (Kovács György)

Sajóivánka 400/120 kV-os új távvezeték Az Ózdi Acélmû Kft. egy új ívkemence építését határozta el, amelyben 2000 augusztusában kezdôdött meg a termelés. Az 50 MW beépített teljesítményû ívkemence villamosenergiaellátását a területileg illetékes szolgáltató – az ÉMÁSZ Rt. – a Sajóivánka 400/120 kV-os alállomásból indítandó új 120 kV-os mezô létesítéséhez az MVM Rt. hozzájárult azzal, hogy a létesítési költségek és az egyéb járulékos költségek az ÉMÁSZ Rt.-t terhelik. Az MVM Rt. elvállalta az indítómezô kivitelezési munkálatainak elvégzését az Ovit Rt., valamint az ERBE Mérnökiroda Kft. szakembereinek bevonásával. A távvezetéki mezô építése az alapozási és építési munkákkal 2000. július 29-én befejezôdött. Az új távvezetéki mezô üzembe helyezésére 2000. július 30-án került sor. A munkák optimális összehangolása és a költségkímélés érdekében a fenti munkával egy idôben végeztük el a saját terveinkben ez évben szereplô 400 kV-os megszakító, valamint az ehhez tartozó 120 kV-os villaági megszakítók cseréjét és az esedékes karbantartási munkákat is. (Tóth Endre)


2 0 0 0 / 3

47

Korróziós károsodások kezelése az MVM Rt. hálózati tartószerkezetein A nagyfeszültségû hálózati tartószerkezetek a korróziós folyamatoknak legjobban kitett hálózati elemek. Károsodásuk, fizikai állapotuk ismerete alapvetôen fontos. Mivel a tartószerkezetek felújítása nagy ráfordításokat igényel, és az üzemelô hálózaton bonyolult a nagytömegû beavatkozásokat kiszolgálni, ezért körültekintôen kell a feladatot elvégezni. SZABÓ JÓZSEF, SIMON SÁNDOR

A korróziós folyamatok hatása a hálózati szerkezetekre Nem új keletû tapasztalat, hogy a létesítésekor örök életûnek hitt acél- és vasbeton szerkezetek, mûtárgyak is felújításra szorulnak. A magyar alaphálózaton, a távvezetéken és alállomásokban több tízezer ilyen szerkezet üzemel (oszlop- és készülékalapok, távvezetékoszlopok, vasbetonportálok stb.). A vasbeton szerkezet tönkremenetelének folyamatát leegyszerûsítve úgy tudjuk érzékeltetni, hogy addig, amíg a beton megtartja lúgos kémhatását, addig a betonban lévô vas nem rozsdásodik. Amint azonban valamely oknál fogva ez megszûnik, a vas rozsdásodni kezd. Mivel a rozsda térfogata nagyságrenddel nagyobb a vasénál, idôvel a legszilárdabb betont is megrepeszti, így a vasbetonból vas és beton lesz, amit úgy kell érteni, hogy statikai szempontból már nem tekinthetôk együttes teherviselô elemeknek. A beton lúgos hatásának elvesztését a környezetszennyezésre lehet visszavezetni, pl. a szén-dioxid (CO2) a betonban karbonátosodást okoz, ezzel a beton szilárdsága nem feltétlenül csökken, de ha mértéke akkora, hogy a vas környezetében levô beton is karbonátosodik, akkor a fenti korróziós folyamat elindul, a vasbeton tönkremegy. Az 1. fotón jól szemlélhetô a leírt folyamat eredménye egy vasbeton oszlopon. Az acélszerkezetek korróziója ez ideig is ismert volt, ezért különbözô módon, festéssel, tûzi horgonyozással védekeztek ellene. A bevonatrendszerek hatásossága attól függ, hogy mennyi ideig marad meg a felületen. Itt is elsôsorban a környezeti hatások (fizikai, vegyi) csökkentik a bevonatrendszer vastagsá-

1. fotó Az átkarbonosodott betonszerkezet már nem képes teherviselésre

gát, ez a csökkenés a hálózati tartószerkezeteken kb. 3-8 m lehet évente. A festék bevonatrendszerek általában úgy épülnek fel, hogy a közvetlenül az acélra felvitt réteg szolgálja az aktív korrózióvédelmet, míg az erre felhordott 2. vagy 3. réteg feladata az idôállóság biztosítása. Ha a bevonat eltûnik, elindul az acél rozsdásodása és az acél fogyása. Ha ez a fogyás kb. 5%-át eléri az eredeti keresztmetszetnek, akkor már az acélszelvény statikai szempontból nem vehetô figyelembe az eredeti, hanem csak egy mérettel kisebb teherbírásúként. A tûzi horganyzott felületvédelmû acélszerkezeteknél hasonló a folyamat azzal az eltéréssel, hogy itt a horganyréteg adja az aktív acélvédelmet, ennek a fogyása erôsen függ a helyi levegôszennyezettség mértékétôl. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

Külön említést érdemelnek az „idôjárásálló”, KORELL acélból készült tartószerkezetek. Ezek a kedvezô szilárdsági paramétereik mellett elsôsorban azért kerültek távvezetéki oszlopként és alállomási portálként a hálózatba, hogy a korrózióvédelmi költségek megtakaríthatóak legyenek. Az eddigi 20-25 éves tapasztalataink alapján be kell ismernünk, hogy a KORELL anyag nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Alkalmazása téves döntés volt, ugyanis az acél felületén nem alakult ki az önvédô patinaréteg, és egyéb védelem hiányában viszonylag gyorsan elindult a korróziós folyamat, annak is egyik kellemetlenebb változata „lyukkorrózió”. A KORELL-nél tapasztalt másik, és legalább ennyire veszélyes jelenség a tapadó rozsda, amely úgy jön létre, hogy a csapadék által oldott rozsda (rozsdalé) az acélszerkezetek átfedéseiben, a csomólemezeknél a réseket kitölti és egy szilárd szivacsos rozsdaréteget alkot. Ez megtartja a nedvességet, télen megfagy, a térfogat-növekedés tágítja a rést, és a kitágult helyet újból kitölti a keletkezô rozsdalé. A folyamat évrôl évre ismétlôdik és a csomólemez illesztések közt 3-5, egyes esetekben 10 mm-t is meghaladó rozsdaréteg keletkezik. Ez deformálja a csomólemezeket, megnyújtja, illetve a kisebb keresztmetszetû csavarokat (12 mm) el is szakítja (2. és 3. fotó). A KORELL-oszlopok esetében külön figyelmet kell fordítani az oszloptövek gondozására, mivel az alacsony alapozási szint miatt föld kerülhet az oszlopcsonk acélszerkezetéhez, és ha a növényzet benövi azt, akkor ezek a hatások nagymértékben felgyorsulnak és az oszloplábak jelentôsen károsodhatnak (4. fotó). K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 3

48

2. fotó A tapadó rozsda vastagsága évrôl évre nô

(A fotókat a közelmúltban készített alállomási és távvezetéki állapotvizsgálatok, felmérések fényképanyagából emeltük ki.)

A hálózati tartószerkezetek felújítási technológiái A hálózati tartószerkezeteken bekövetkezett korróziós károsodások miatt egyes esetekben elodázhatatlanná vált azok felújítása. Ahhoz, hogy mûszakilag-gazdaságilag hosszú távon megfelelô megoldást találjunk, elindítottunk egy a témával komplex módon foglalkozó programot. A kutatómunka eredménye a korróziós károsodások fizikai folyamatának felderítése volt, ezután került sor a korrózióvédelmi beavatkozások (felújítás) folyamatának megtervezésére. A károsodott tartószerkezetek esetében a felújítási metodika kialakításánál több szempontot kellett mérlegelni: u A hálózat folyamatos üzeme miatt a beavatkozásokat a feszültségmentesítési lehetôségekhez kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy sok esetben több évre széthúzva, a távvezetékek kikapcsolhatóságához igazítottan valósíthatók meg az egyes távvezeték-szerkezetek felújítása. u A hálózaton történô munkavégzés üzemviteli kiszolgálása (munkaterület biztosítása, felügyelet) miatt az egyéb hálózati beavatkozásokkal összhangban kell a felújítást megtervezni. u A hálózati elemek állapotát pontosan kell ismerni, hogy a beavatkozások sorrendje, terjedelme, nagysága megállapítható, valamint ezek idô- és forrásigénye tervezhetô legyen. Az elôzetes vizsgálatok során egyértelmûvé vált, hogy az ún. nagy – minimum 15-20 évre szóló – felújítások a gazdaságosak, ezért ennek a kívánalomnak megfelelô betonjavító és felületvéA

M A G Y A R

V I L L A M O S

delmi rendszereket és technológiákat kellett keresnünk. A várható élettartamot laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal igazolnunk kellett. A laboratóriumi ellenôrzéseknek a szabványos élettartam-vizsgálatokon túl a hálózat acélszerkezetén fennlévô bevonatok és az alkalmazott új anyagok és bevonatrendszerek öszszeférhetôségét is vizsgálniuk kellett. Miután az elôkészítô kutatómunkát követôen ismertté váltak speciális korróziós folyamatok, az élettartamra vonatkozó elôírásaink és az üzemeltetôi kiszolgálhatóság ismeretében megtervezhetôvé váltak a megfelelô technológiák is. A feladat az volt, hogy az elindult korróziós károsodást a felújítással a lehetô legnagyobb mértékben lelassítsuk, szükség esetén statikailag az eredetivel megegyezô szintre hozzuk a szerkezeteket, és várható élettartamukat lehetôleg több 20-25 éves ciklussal meghosszabbíthassuk. Mindehhez jelentôs tulajdonosi érdek fûzôdik, mivel a felújítás költsége lényegesen kevesebb, mint az azonos funkciót ellátó új létesítés költsége. A kutató-fejlesztô munkálatokban a Budapesti Mûszaki Egyetem tanszékei (statikai korróziós vizsgálatok), a Festékipari Kutató (bevonatrendszer-festési technológiák) és a Techno Wato (betontechnológiák) szakemberei vettek részt. A kutató-fejlesztô munka eredményei visszahatottak az új létesítések mûszaki elôírásaira is. Példaképpen említhetjük a horganyzott acélszerkezetek bevonata esetében a duplex felületvédelem általános alkalmazását, és a távvezetéki oszlopok alapozásánál a legalább 50 cm-es kiemelést.

könyvben összegeztük, amely tartalmazza az MVM Rt. tulajdonában lévô acél- és betonszerkezeteken alkalmazható bevonatrendszereket, és a javítási, felújítási technológiákat. A hálózaton korrózióvédelmi munkát végzô vállalkozók a Törzskönyv elôírásai szerint teszik meg ajánlataikat, és e szerint dolgoznak a kivitelezôk, valamint ennek alapján történik a mûszaki ellenôrzés is. A Korrózióvédelmi Törzskönyv elôírásainak alkalmazását az MVM Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzata írja elô. A Korrózióvédelmi Törzskönyv elôírásai külön foglalkoznak a környezetvédelmi és ellenôrzési elôírásokkal. Az alkalmazható bevonatrendszerek esetében az országban az elsô szabályozások egyike volt, amely megtiltotta az egészségre veszélyes anyagok alkalmazását (ólom, kromát, és ártalmas oldószertartalmú bevonatok). A technológia intézkedik a keletkezô veszélyes hulladékokról is. A Törzskönyvnek külön fejezete szabályozza az elôírt minôséget biztosító ellenôrzési tevékenységet, a vonatkozó szabványokat, a módszerek gyakoriságát és az alkalmazható eszközöket egyértelmûen rögzíti. A Korrózióvédelmi Törzskönyv nyitott szabályozás. Amely bevonatrendszer a követelményeknek bizonyítottan megfelel, felkerül az alkalmazható bevonatrendszerek listájára. Ezt a folyamatot a gyártó vagy a forgalmazó is kezdeményezheti. Minden esetben a kezdeményezô kötelezettsége a megfelelôség bizonyítása. A jelentkezô a sikeres laboratóriumi tesztek után, az éves felújítási programhoz igazítottan lehetôséget kap a próbafelületeken történô bemutatásra. A megfelelônek minôsített, Törzskönyvbe került bevonatrendszerek gyártói (forgalmazói) köte-

A Korrózióvédelmi Törzskönyv A munka eredményét az 1997-ben megjelent Korrózióvédelmi TörzsM Û V E K

3. fotó A csavarok már nem képesek a nyújtó igénybevételt elviselni


2 0 0 0 / 3

49

HIREK

• HIREK • HIREK • HIREK • HIREK • HIREK

Jelentôsen növelte elsô félévi nyereségét a Suez Lyonnaise des Eaux A párizsi székhelyû Suez Lyonnaise nettó eredménye az elsô félévben 1,27 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 920 millió euróról. Az Európa ötödik legnagyobb áramtermelôjének számító vállalat közleménye szerint a profit 38 százalékos növekedése az alaptevékenységeknek, elsôsorban az energiaszolgáltatás és a hulladékkezelés fellendülésének köszönhetô. Július 1-jétôl bevételei kizárólag az alaptevékenységeibôl – víz- és hulladékgazdálkodás, energia és távközlés – származnak, miután csaknem teljesen lezárult az 1997, a Cie. de Suez és a Lyonnaise des Eaux egyesülése óta folytatott profiltisztítás. Eddig ennek érdekében 11 milliárd eurónyi vállalati vagyont adtak el. A Suez által tavaly megvásárolt belga Tractebel áramipari vállalata Bloomberg jelentése szerint több mint megkétszerezte üzemi nyereségét, a hulladékkezelô Sita pedig 68 százalékkal növelte a magáét. A csoport várakozása szerint a forgalom a második félévben az elsô hat hónap szintjén marad: az árbevétel az elsô félévben 35 százalékkal haladta meg a tavaly 11,3 milliárd eurót, 16,2 milliárd euróra emelkedett, az egy részvényre jutó nyereség 3,7 euró volt, 16 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A szolgáltatónak egyszeri, 614 millió euró nettó tôkenyereséget hozott az üzletrészek eladása az elsô félévben (a Crédit Agricole bank részvényeinek értékesítése 276 millió eurót, a luxembourgi székhelyû Société Européenne de Satellites 99 millió eurót hozott a konyhára). A rendkívüli nyereség a tavalyi elsô félévben 453 millió euró volt. A vállalat tavaly 16 milliárd eurót fordított olya, a profiljába illô cégek felvásárlására, minta Nalco Chemical Co. és a Calgon Corp., valamint két vízmûtársaság. A Suez Lyonnaise, amely a világ legnagyobb vízmûvállalata, Magyarországon a Fôvárosi Vízmûvek társtulajdonosa – emlékeztetett az MTI. A vállalat részvényeinek árfolyama a jelentés nyilvánosságra hozatala után 5,6 euróval, 175 euróra emelkedett, vagyis az idei eddig 9,9 százalékos növekedést további 3,3 százalékkal tetézte meg. (Napi Gazdaság, 2000. október 6.)

4. fotó A rászántott föld vagy a sûrû aljnövényzet által „dunsztban” tartott oszlopcsonk esetén a korróziós folyamat felgyorsul

lesek az adataikat karbantartani, a felhasználók és mûszaki ellenôrök pedig az észrevételeiket az adott bevonatrendszerrel kapcsolatban közölni. A mûszaki ellenôrzés magában foglalja a kivitelezés és az egyéves utóvizsgálatok szakértôi véleményeztetését is. A fenti módszer biztosítja az elôírások naprakészségét és a rendszer önszabályozását. A nyitottságra azért is szükség van, mert az Európai Unió egyes tagországaiban már az oldószer-kibocsátás menynyiségét is szabályozzák, van, ezzel ösztönözve a környezetbarát, vizes oldószerû bevonatrendszerek használatát. várhatóan ezeket a szabályozásokat a jövôben nekünk is figyelembe kell vennünk, ezért egyre több vízzel hígítható rendszer szerepel az alkalmazható bevonati rendszerek között. Arra számítunk, mire az oldószer-kibocsátást Magyarországon is szabályozzák (mint például Ausztriában), akkora az alkalmazott bevonatrendszereink a szigorodó elôírásoknak is meg fognak felelni. A Korrózióvédelmi Törzskönyv elôírásait már négy éve alkalmazzuk. Ez idô alatt szerzett tapasztalataink alapján a bevonatrendszerek szállítói, a kivitelezôk, az üzemeltetôk és mûszaki ellenôrök (kb. 35 cég) egyaránt használják, az egész iparágban alkalmazzák. Úgy gondoljuk, hogy a Törzskönyv létrejötte visszahelyezte jogaiba a korrózióvédelmet és elôsegítette, hogy súlyának megfelelô feladatként tudjon megjelenni az éves üzleti tervezésben a felújítási munkák között.

33 év után Ex-Im bankkölcsön Bulgáriának Modernizálják a bulgáriai Kozloduy atomerômûvet a New York-i Citicorp North America által nyújtott hitel segítségével, amelyet az egyesült államokbeli Export Import Bank támogat a 77 millió USA dollárnyi könnyítéssel. A Westinghouse szállítja az irányítástechnikai és a sugárzásfigyelô berendezéseket, valamint a hozzátartozó árukat és szolgáltatásokat, ezzel a javítva Kozloduy-i erômû 5-ös és 6-os blokkjának nukleáris biztonsági szintjét. Az 5-ös és a 6-os blokk két 1000 MW-os, VVER–1000 típusú reaktor, a szovjet atomerômûvek közül a legbiztonságosabbak, és megközelítik a nyugati tervezési szabványokat. A modernizációs projekt az erômûvet a nyugati szabványoknak megfelelô megbízhatósági és biztonsági szintre hozza. James A. Harmon, az Ex-Im Bank elnöke szerint: „A Kozloduy-i erômû biztonsági feljavítása veszélytelen, megbízható energia infrastruktúrát jelent Bulgária számára, hozzájárul az ország gazdasági fejlôdésének potenciáljához, és kikövezi az ösvényt az országaink közötti, növekvô kereskedelmi lehetôségeknek.„ Az Ex-Im Bank által nyújtott hosszú lejáratú hitel segített a Westinghouse-nak a Kozloduy-i szerzôdés elnyerésében, legyôzve ezzel francia és német versenytársakat. Az Ex-Im Banknak Bulgáriában ez az elsô tranzakciója 1967 óta. (International Power Generation)

Rövid hírek az atomenergetika területérôl USA – Az elmúlt 10 év alatt jelentôsen nôtt a kereskedelmi atomerômûvek outputja az USA-ban. 1999-ben 728 milliárd kWh rekord villamosenergia-termelést értek el 103 mûködô blokk 96 331 MW nettó kapacitásából. A hatékonyabb turbinák, a jobb hûtôrendszerek, a pontosabb digitális ellenôrzô berendezések javították a kihasználási tényezôt, ami átlagosan 86,8% volt a múlt évben. Az Energia Hivatal (DOE) energiainformációs szervezetének (EIA) elôrejelzése szerint a meglévô kereskedelmi atomerômûvek outputja várhatóan 1%-kal fog növekedni 2000 végére 1999-hez viszonyítva. (Nuclear Energy Insight, July 2000) A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 3

50

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

„Gondolkodjunk együtt a jövôrôl!” V. Nemzetközi Atomtechnikai Szimpózium Paks, 2000. október 4–6.

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

• HIREK

EURELECTRIC-hírek A munkabizottságok üléseirôl

A Paksi Atomerômû alapkövét 1975. október 3-án helyezték el. Ennek és jogelôdjének, a Paksi Atomerômû Vállalat megalakításának közelgô huszonötödik évfordulója alkalmából, a paksi Millenniumi Emlékév keretében október 4–6 között rendezték meg az V. Nemzetközi Atomtechnikai Szimpóziumot. Az elsô négy szakmai rendezvénynek (1979, 1981, 1984 és 1988) is Paks adott otthont, biztosítva az atomenergetikai üzemeltetô, karbantartó, tervezô, szerelô és beszállításokban érdekelt cégek szakemberei, valamint a nukleáris ipar nemzetközi, nemzeti irányító szervezetek, szövetségek és felügyelô hatóságok képviselôi közötti párbeszédet. Emelte a rendezvény rangját, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), az Európai Atomfórum (FORATOM), a Gazdasági Együttmûködés és Fejlesztési Szervezet Atomenergia Ügynökség (OECD–NEA) prominens képviselôi mellett a magyar Gazdasági Minisztérium, az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal vezetô szakemberei is elfogadták a szervezôbizottság meghívását elôadások megtartására. Az idei szimpózium szlogenje: „Gondolkodjunk együtt a jövôrôl!” mentén az atomerômûvek lehetôségeit és esélyeit latolgatták a résztvevôk a XXI. század elején. A szervezôk elôzetes várakozását is felülmúlta a jelzett téma iránti érdeklôdés, így 157 regisztrált vendég hallgathatta meg a 13 országból érkezett 26 külföldi, 21 paksi és további 53 magyar intézménybôl, cégtôl érkezett szakember összesen száz elôadását. A közel egy éve elindított szervezési és lebonyolítási munkát a Pakson tevékenykedô tudományos egyesületek (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, Magyar Nukleáris Társaság és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) önkéntesei Kováts Balázs elnök és Varga József titkár irányítása mellett végezték. A nyitóés a záróülés közötti négy szekció szervezésében Kissné G. Ludmilla, Hanti Ágota, Sipos László és Szilágyi György vállalt szerepet. Ezekben a szekciókban a hallgatóság nemzetközi kitekintést kapott a liberalizált árampiacon várható nukleáris energiahelyzetrôl, az atomerômûvek élettartam-gazdálkodásáról, fejlesztési, rekonstrukciós és karbantartási programjairól. A hármas és négyes szekcióban az atomipar hosszú távú problémájával, a hulladékok feldolgozásának, tárolásának kérdéseivel, valamint az atomerômûvek jövôjét alapvetôen befolyásoló politikai, filozófiai, pszichológiai vetületeivel foglalkozhattak interaktív módon a résztvevôk. Az utóbbi szekcióban hangjukat hallatták a WIN (Nôk a nukleáris iparért) és a Young Generation (Fiatalok a nukleáris energetikáért) hazai és külföldi képviselôi is. A szimpózium nyelve angol és magyar volt, jó minôségû szinkrontolmácsolást biztosítva a felvetett kérdések, problémák tárgyalásához. Az Energetikai Szakképzési Intézet fôiskolai nagyelôadója mind a nyitó, mind a záró plenáris ülésen megtelt, a négy helyszínen (Duna Szálló, Városi Mûvelôdési Központ, Tájékoztató és Látogató Központ, ESZI) megtartott szekcióülések összlétszáma pedig megközelítette a kétszázötven fôt. A részletes értékelést mellôzve elmondható, hogy több mint egy évtized elteltével Paks néhány napra ismét a nukleáris ipar nemzetközi fôvárosa volt. Az elhangzott elôadások és viták tapasztalatait leszûrve – biztató jövôképet kapva – remélhetôleg két vagy négy év múlva ismét együtt gondolkodhatunk a jövônkrôl. (A Szervezôbizottság) A

•

Szeptember 14-én ülést tartott a Kereskedelmi munkabizottság (mb., WG Tradeing). A résztvevôk, akik között Lovas Gyôzô, a Kapacitáslekötési Osztály vezetôje is ott volt, egyetértettek abban, hogy igen fontos lenne Németország, Franciaország és Belgium képviselôinek bekapcsolódása a bizottság munkájába. Mike Gibbons, a bizottság brit elnöke lándzsát tört a piaci liberalizálás felgyorsítása mellett, ami összhangban áll az EURELECTRIC által közzétett állásfoglalással. A továbbiakban meghatározták a munkabizottság feladatkörét. Általánosan fogalmazva, a mb. arra törekszik, hogy hasznos legyen olyan területen, ahol az EURELECTRIC még nem elég aktív a villamosenergia-kereskedelemmel összefüggô kérdésekben: u szabályozással kapcsolatos szakértôi tevékenység a villamosenergia-kereskedelemmel összefüggésben; u az EURELECTRIC tájékoztatása a kereskedelmi és a fôbb szabályozási kérdésekrôl; u kapcsolat kialakítása más kereskedô szervezetekkel, ha szükséges; u a kereskedôk érdekeinek képviselete az EURELECTRIC-kel egyeztetve; u az EURELECTRIC érdekeltségi körébe tartozó egyéb kereskedelmi szakvélemények megismerése, pl. a földgázra vonatkozóan. A legfontosabb feladatok: u A piacnyitás (liberalizáció) felgyorsítása: egyetértés volt abban, hogy az országhatárokon átmenô kereskedelemmel összefüggô szervezési munkát össze kell hangolni. Rendkívül fontos a kereskedôk hozzáférési joga és a tevékenységek szétválasztása. u A villamosenergia-tôzsdék szabályozása, összehangolása. Szóba került, hogy valóban szükség van-e ilyen sok áramtôzsdére, és az árzónákat az országhatárok szerint kell-e kialakítani. Különbséget kell tenni a fizikai és a pénzügyi kereskedô helyek között. Úgy tûnik, hogy a fizikai és pénzügyi kereskedô helyek szétválnak egymástól. Ez is arra utal, hogy nem kielégítô az együttmûködés az áramtôzsdék és a rendszerirányítók között. u A mb. felkérte a Titkárságot, hogy hívja meg az amszterdami, a lipcsei vagy a frankfurti áramtôzsde képviselôjét a mb. következô ülésére elôadás tartására. u A mb. célszerûnek tartja, hogy a szûk hálózati keresztmetszetek két oldalán lévô rendszerirányítók jobban mûködjenek együtt, a korlátokra vonatkozó információt minden piaci résztvevô számára hozzáférhetôvé kell tenni. u A mb. foglalkozott a 2000. utáni nemzetközi villamosenergia-kereskedelem kérdéseivel és észrevételeket fog tenni a Piacszabályozás és rendszertarifák mb. tárgyra vonatkozó anyagával kapcsolatban. u Az erômûvi kapacitások kereskedelmérôl a skandináv országokban folytattak tárgyalásokat, ahol a nagy nyári esôzések miatt erômûvi kapacitásokat állítottak le egy idôre. Errôl a mb. következô ülésére ígérnek tájékoztatást. – A pénzügyi kereskedés fejlôdni fog, meghatározó szerepe marad a fizikai és a pénzügyi kereskedés kapcsolatának, mivel a pénzügyi kereskedés a fizikai kereskedésre épül. A szabályozást úgy kell fejleszteni, hogy elôsegítse a szerzôdések kockázatkezelését lehetôvé tevô pénzügyi kereskedés fejlôdését Európában. – Az elektronikus kereskedelem kérdéseivel kapcsolatban megállapodtak, hogy a mb. következô, november 20-i ülésére meghívják az Enron Online képviselôjét elôadás tartására. (Korodi Mihály, Lovas Gyôzô)


2 0 0 0 / 3

52

Túróczi András 1990-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a BME-n. Ezt követôen már az MVM Rt. alkalmazottjaként szerzi meg az erôsáramú szakmérnöki diplomát. Speciális témája a villamosenergia-rendszerek stabilitási kérdéseinek vizsgálata és elemzése. Munkaterülete a magyar alaphálózat stratégiai fejlesztésének kidolgozására, a nemzetközi rendszer-együttmûködések vizsgálatára, elsôsorban a dinamikus viszonyok elemzésére terjed ki. Ennek kapcsán vesz részt a CENTREL rendszeregyesülés önálló üzemének vizsgálatában, majd ezt követôen a négy tagrendszer UCPTE csatlakozásának elôkészítésében. A CALCAG hálózatszámításokkal foglalkozó munkacsoportjában tagként 1992 óta vesz részt. Jelenleg az UC(P)TE számára elôírt villamosenergia-piac megnyitási kényszere miatt a villamosenergia-szállítási, -tranzitálási kérdésekkel foglalkozó, a CENTREL-rendszeren belül létrejött munkabizottság munkájában tevékenykedik. A megjelent cikk e munkabizottsági tagság információi alapján készült.

Vavrik Antal, az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. ügyvezetô igazgatója. 1972-ben kapott mérnöki diplomát Moszkvában, amelyet 1986-ban honosított a BME Gépészmérnöki Kara. Szakmai pályafutását a Jászberényi Hûtôgépgyár kalorikus laboratóriumában kezdte 1972-ben, majd energetikai gépek-berendezések külkereskedelmével foglalkozott a Transelektrónál négy évig. 1980 óta munkahelye az ERBE, ahol a Paksi Atomerômû beruházáson osztályvezetô, majd kereskedelmi fôosztályvezetô, 1992 óta pedig a Társaság ügyvezetôje. Szakmai továbbképzését külkereskedelmi felsôfokú áruforgalmi szakvizsgák, valamint az NSZK-ban, az USA-ban és Japánban 3-3 hónapos tanfolyamok biztosították. Tagja több szakmai szövetségnek, közöttük elnökségi tag az Energetikai Berendezésgyártók Szövetségében és az MMK Hôenergetikai Szakosztály vezetôségi tagja.

RESUMÉ Realisation of the Grid Development Strategy of MVM Rt. 1993-2000 Tari Gábor The necessity of the grid development strategy Electricity is supplied to the customers through co-operating electric power systems practically all over the world. These – in most cases geographically extended – systems provide for high reliability of electricity supply. The role of the “wire networks” within these systems is transmission and distribution, with other words: taking the electric energy, generated in the power plants, to the end-users, the customers. According to the laws of physics, it is expedient to transmit large quantities of electric energy to long distances on high – sometimes even on extra-high – voltage, while smaller transmissions are realised on lower voltage. So electricity networks can be differentiated on the basis of their voltage levels.

Rules of Cross-border Electricity Deliveries in Europe Part II Simig Péter, Túróczi András European Union intends to create an accounting method that would be fair enough and would promote making the best of market opportunities, and at the same time would ensure reliable operation of the interconnected electric power systems. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

In Part I of our article (issue 1/2000) we described the precedents of the problem, the circumstances of the establishment of the working groups dealing with the subject, as well as their activities from the beginning of their work – summer of 1998 – till about the end of 1999. Our intention with Part II is to report on the very intensive and constructive activities showed in the first half of this year, and also on the dilemmas that have not been discussed yet. In this part we are dealing exclusively with the results achieved by the Economic Rules for Cross-border Transmission (ECRBT) Working Group, because of the importance and extent of the subject.

Telecommunication Network of MVM Rt. Agárdi Ferenc, Serfôzô Tamás The article describes briefly the telecommunication and information network fulfilling the requirements of the electric power system, its past, present, and its future as it is foreseen. A summary is provided of the development ideas for the near future, and of the tendencies that open opportunities for MVM Rt. to participate in nation-wide telecommunication, naturally taking into consideration the close co-operation with international partners, and also the claim for fulfilment of the resulting obligations. Both the obligations described in the Hungarian legislation and the prepaM Û V E K


2 0 0 0 / 3

ration for the tasks in connection with accession to the EU – e.g. CENTREL cooperation, joining to UCTE – define such high-quality tasks for MVM Rt. in the field of telecommunication, that no single company on the Hungarian telecommunication market could fulfil.

Informatics Strategy of MVM Rt. Bély András The informatics strategy of MVM Rt. is being developed as a result of continuous planning. Primary task in the frame of this work is to define and to actualise the goals of the business policy of MVM Rt., as well as the professional requirements set up by the owner. These substantiate the claims made against informatics. The informatics strategy is based upon mainly the users’ requirements. However, those who are developing the strategy, must not leave out of consideration the characteristics of the existing informatics system, namely the technologies in use and the given infrastructure. These principles came well across the informatics strategy on the company level in the past few years. Therefore it can be stated that the information services of MVM Rt. harmonise with the business activities of the company. This entitles the company’s management, responsible for informatics, to define the goals of the future informatics strategy related to the changing activities of MVM Rt. on the basis of the

5

Kockázatkezelés a villamosenergia-piacon Kezeld a kockázatokat! – ezt tanácsolják ma mindazoknak, akik a változó világ bizonytalan feltételei között biztosítékokat akarnak kapni, ez lehet a siker titka a liberalizált villamosenergia-piacon. Ennek ma már könyvtárnyi irodalma1 van, amelybôl ki lehet választani néhány gondolatcsokrot, figyelemfelhívó ábrát, hogy aztán tovább bôvüljön a könyvtár jegyzéke, újabb összefoglaló mû intse az érdekelteket a hagyományos felfogás revíziójának ésszerûségére; ne a merev nemzetgazdasági tervezésben, hanem a jó szabályok alapján mûködô, fogyasztóközpontú piac kockázatainak kezelésében – közismert idegen szóval a rizikómenedzselésben – lássa a céljai elérésének egyik eszközét. DR. STRÓBL ALAJOS Ebben a tanulmányban a várható magyar villamosenergia-piac mûködési modelljéhez igazodva meg lehet találni a vállalkozások kockázatkezelésének specifikumai mellett azokat az általános ismereteket is, amelyekbôl kiindulva meghatározhatók a konkrétumokhoz szükséges részletek. Ezekre itt nem lehet kitérni, de azért fel kell hívni a figyelmet a korszerû kockázatirányítás általános, az árampiactól függetlenül is létezô eszközeire.

Közszolgáltatás (villamosenergia-szolgáltatás)

Közüzemi temelôk

Közüzemi szállító

Szabad termelôk

A liberalizált villamosenergia-piac



Feljogosított fogyasztók

Kereskedô

Versenypiac

A villamosenergia-ellátás hagyományos folyamatában – divatos szóval értékláncában – elkülönül a kereskedelem. Eddig volt energiahordozó-beszerzés, átalakítás, szállítás és felhasználás. Ebben a sorban voltak termelôk (erômûvek), szállítók (átvivôk és elosztók), szolgáltatók és fogyasztók, akiknek a tevékenysége kiterjedt a kereskedelemre, az adás-vételre is, de kimondottan „csak” kereskedôk nem voltak. A villamosenergia-ellátás gyakran kötelezô – a vevô oldaláról elvárt – szolgáltatás volt, nem önkéntes értékesítés gazdasági ösztönzôk hatására. Ebben az általános ellátásban a hatóság volt az úr, aki mindent elintézett, és nem hagyta nagyra nôni a monopolhelyzetû szereplôket. Ez nem mindig és mindenhol sikerült. A fogyasztó érdekében váltani kell – szólt önkritikusan a politika. Jöttek a kereskedôk, a kockázat pedig áttevôdött a hatóságról (az államról) a piaci szereplôkre. Ezért foglalkozik ma olyan sokat az energetikai szakirodalom ezzel a kérdéssel. Nézzük meg az új, átmeneti magyar modell elvét, a közeljövô várható kettôs villamosenergia-piacát (1. ábra). Megmarad a közszolgálat és részlegesen meg-

(villamosenergia-értékesítés)

1. ábra A kettôs villamosenergia-ellátás vázlata

nyílik a piac. Egymás mellett lesz a kötelezô szolgáltatás és a piaci értékesítés. Mivel ez a modell sokáig fennmaradhat, külön kell megvizsgálni a kockázatkezelést. A szereplôk ugyanis nem azonosak, és igen különbözôek a rizikók is, bár a kockázatkezelés általános szabályai

mindkét piacon érvényesek. Nem szólunk most külön az itt fel nem tüntetett, mindkét szektorban mûködô szereplôkrôl: a rendszerirányítóról, az átviteli és az elosztói engedélyesekrôl. Bár itt is vannak vagy lehetnek jelentôs, elsôsorban a belsô mûködéssel és a hatékonysággal

Nagykereskedés

Kiskereskedés

Kereskedô

Erômû Primer energia (tüzelô)

Villany

Energiaátalakítás A

A

B

Fogyasztó Hasznos energia (termék)

Villany

Energiakereskedés A


Energiaátalakítás B

B

A

B

Értékesítési portfolió

2. ábra A szabadpiaci villamosenergia-értékesítés

1

Például még ausztrál, új-zélandi szabvány is: AS/NZS 4360:1999 – Risk Management

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

6

K O C K Á Z A T K E Z E L É S

A

V I L L A M O S E N E R G I A - P I A C O N

1. táblázat A villamosenergia-piac fô szereplôinek beszerzései és termékei

Portfolió

Termelô

Kereskedô

Fogyasztó

Beszerzési fô egyéb

tüzelôanyag tôke

villamos energia

villamos energia

Értékesítési fô egyéb

villamos energia hôenergia

villamos energia hasznos energia

gyártott áru

összefüggô kockázatok, ezek a szereplôk mégis monopolhelyzetûek a szabad piacon is. A közszolgálat kockázatai mások a közüzemi szerzôdéssel rendelkezô erômûveknél, a közüzemi nagykereskedônél (pl. MVM Rt.), a közüzemi szolgáltatóknál (ász-oknál) és a közüzemi fogyasztóknál. Általában azonban ezen szereplôkre a kisebb gazdasági és a nagyobb politikai kockázat a jellemzô. A kockázatkezelés eszközei jelentôsen eltérnek a közgazdasági elméletekkel leírtaktól. A hosszú távú szerzôdések, a hatósági ármeghatározások és „védelmek” miatt a rizikók látszólag kicsik (sok – részben már privát – villamosenergia-ipari cég tudna beszámolni ezen biztonság elért eredményeirôl manapság itt minálunk). A kockázat elsôsorban politikai, ill. jogrendi. A négyéves politikai ciklusok, a hatéves jogrendváltozások ezen merev ellátási formában gyakran elbizonytalaníthatják a szereplôket, ezért missziójuk és ambíciójuk felülvizsgálatra szorulhat, döntéseikben nekik is kockázatokkal kell számolniuk. Az ezen a téren ésszerûen alkalmazható kockázatkezelés azonban nem tárgya e cikknek, itt csak a piaci kockázatokkal kívánunk foglalkozni. A szabadpiaci villamosenergia-értékesítés egyszerûsített értékláncában (2. ábra) három szereplô a fontos: a termelô, a kereskedô és a fogyasztó. A termelô és a kereskedô között zajlik a nagykereskedés, a kereskedô és a fogyasztó között a kiskereskedés. Mindkettô versenynek van kitéve, mindkettôben jelentôs a kockázat. Mindhárom szereplônél van (lehet) beszerzés és értékékesítés. Ennek megfelelôen kétféle portfolió és rizikó van. A három fô szereplônél mások a beszerzett és az értékesített termékek (1. táblázat). A következôkben ezen három szereplô kockázatkezelésével foglalkozunk. Itt is elsôsorban a villamosenergia-kereskedelemmel. Mielôtt a három fô területre kitérnénk, célszerû bemutatni a piacosodás lényegét a villamosenergia-ellátásában. A piacon fizikailag két fô szereplô 2 van: a ter2

A harmadik fizikai szereplôt, a hálózati szállítót a piac szempontjából – egyelôre – figyelmen kívül hagyjuk, hogy a részletek ne tompítsák a bemutatást.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

melô, aki – átalakítással – létrehozta a villamos energiát és a fogyasztó, aki felhasználta azt. Az utóbbi a meghatározó, mint a fogyasztói társadalomban általában. A liberalizáció célja az, hogy a fogyasztó saját igényét olcsóbban elégíthesse ki, mint eddig. A piaci versenyben azonban a fogyasztó azt is tudomásul veszi, hogy az igénykielégítés árkockázatokkal jár, az olcsóbb árak kevésbé kiszámíthatóak, mint az eddigi magasabbak, ezért rugalmasabb vásárlási módot kíván, tehát rövid távú szerzôdéseket. A termelô ezt a fogyasztói igényt akceptálja, berendezkedik a rövid távú változásokra, tehát elfogadja, hogy nincs már garantált költségfedezete, mint korábban. Mindketten tehát a jó kockázatkezelô képességükben bíznak. E két „fizikai” szereplô közé éke-

lôdött kereskedô aztán mindkét oldal kívánságaihoz, céljaihoz igazodik úgy, hogy közben az egész ellátási lánc mûködését már nem koordinálja az „okos állami fôhatóság”, legfeljebb ellenôrzi. A kereskedônek szintén vannak saját célfüggvényei. A régi világból az újba való átmenet folyamatát érzékeltetni lehet a villamos energia egységárának és költségeinek várható alakulásával (3. ábra): a költségek változása is nagyobb lesz, de a helyzetre sokkal inkább az ár ingatagsága (volatilitása) lesz a jellemzô. Az átlagos villamosenergia-ár csökkeni fog ugyan, de átlagos árra nem nagyon lehet számítani, hanem csak a körülötte való erôs ingadozásra. E jelentôs volatilitás miatt van szükség a kockázatkezelésre. [1, 2] Ki kell emelni, hogy e bemutatásban az árak alatt általában a villamos energia nagykereskedelmi egységárát (Ft/kWh) értjük, nincs külön teljesítménydíj és energiadíj. A fogyasztó természetesen kiskereskedelmi árat fizet, amely az elôbbinél több, hiszen tekintetbe kell venni még a hálózati hozzáférés és egyéb díjtételeket is. Ezek többsége a legtöbb országban hatóságilag szabályozott, tehát bemutatásunk szempontjából közömbösnek tekinthetô.

Ft/kWh Új világ

Árak

Köl tségek

Régi vi lág I dô A p iac osodás folyamata 3. ábra Átalakulás a villamosenergia-piacon [1]

2. táblázat Kockázatkezelési területek, döntési szintek a villamosenergia-iparban

Döntési szintek

Leírás és példa

Stratégia (célmeghatározás)

Az üzleti tevékenység meghatározásakor jelentkezô kockázatok kezelése (pl. a vállalat új helyzetének megítélése a liberalizált piacon, vagy a regionális terjeszkedés céljait érintô kockázatok irányítása) Az áramkereskedelem esélyeinek, kockázatainak gazdaságilag hatékony elemekkel való irányítása (pl. forrás biztosítása zöldmezôs beruházáshoz) Azon meglévô kockázatok kezelése, amelyek a vállalaton belüli változásokból adódnak (pl. a tevékenységek szétválasztásából)

Taktika (útkijelölés)

Operatív kezelés (végrehajtás)

M Û V E K


2 0 0 0 / 4


A


nagyságukat, hatásaikat, összefüggéseiket, így az üzleti döntésekhez az irányítók vagy a tulajdonosok minél több információval rendelkezzenek. Adott esetben a célokat is lehet módosítani. A döntési szinteknek megfelelôen lehet (felülrôl számítva) stratégiai, taktikai és operatív elhatározások alapján kezelni ezt a kérdést. Ezeket szemléltetik a 2. táblázat példái.

Kockázatkezelés általában A kockázatkezelés alapfogalmairól Kockázat – rizikó – alatt az adott tevékenységet végzô célja szempontjából káros esemény bekövetkezésének lehetôségét értik. A cél elérését hátrányosan befolyásolható jövôbeni események bekövetkezésé-

Meghatározás Rizikóétvágy

Rizikófajták

Irányítás Végrehajtás

Értékelés

Döntések

Mérés, elemzés

4. ábra Az integrált kockázatkezelés folyamata

7

kockázatvállalási határokat. Vázolni kell a tér- és idôbeni döntési szabadság mértékét.Meg kell határozni, hogy milyen kockázatfajtáknak van kitéve a vállalkozás, melyek a konkrét piaci kockázatok, illetve a származtatott és egyéb rizikók. Azonosítani kell tehát a kockázatokat, a lehetséges jövôbeni károsan ható eseményeket. Figyelembe kell venni a szóba jöhetô okokat, azok módosulásait. Ún. esetanalízisek segítségével fel kell deríteni az oksági összefüggéseket, és végül a kölcsönhatások ismeretében csoportosítani kell a kockázatfajtákat. Nagyon fontos ez az azonosítási fázis, mert minden „elfelejtett” kockázat tönkreteheti a kockázatirányítást, és a további fázisokban már nincs mód a visszatérésre. 2. Mérés: Meg kell mérni, becsülni vagy részletes elemzés alapján valószínûsíteni a kockázatok nagyságát, jellemzôit (pl. idô- és térbeli változásait). Mivel itt csak valószínûségi jellemzôkrôl lehet szó, nem lehet cél a rizikóaverzió számszerûségének pontos meghatározása. Vannak azonban statisztikai és egyéb módszerek, amelyek segítségével a múltbeli hasonló eredményekbôl való következtetés kedvezô eredményt adhat. Aztán vannak szakértôi állásfoglalásokon alapuló értékelési eljárások (pl. „brainstorming”), amelyek tájékoztató informá-

3. táblázat Kockázati szintek valószínûség- és hatáselemzéssel

nek valószínûsége lehet nagy vagy kicsi, így aztán a kockázat is lehet nagyobb vagy kisebb. A tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek céljuk elérését szolgáló döntésükben tekintetbe veszik ezeket a kockázatokat. A jövôben bizonyos valószínûséggel bekövetkezô események többé vagy kevésbé hatnak az adott cél elérésére. Sok függ tehát attól, hogy milyen tevékenység, mely céljánál, miként akarunk dönteni, és ez a tevékenységi cél (pl. maximális haszonnal bonyolítandó áramkereskedelem) mennyire érzékeny a kockázatokra. A nagy kockázatkészség vagy -kitettség (a rizikóétvágy) kedvezôtlenebb, erôteljesebb kockázatkezelési tevékenységet kíván, mint a jövôbeni események szempontjából érzéketlenebb cél. A jövôben lehetséges károk fajtáit fel lehet mérni, célszerûen csoportosítani, majd különféle eljárásokkal meg kell állapítani azok nagyságát, mértékét, majd a folyamatra való hatásuk érzékenységének elemzésével meg kell ítélni ezeket a kockázatcsoportokat. Végül célirányos intézkedésekkel a célnak megfelelôen be lehet avatkozni a folyamatba a kockázatok hatásának minimálása érdekében. Egyszóval: kezelendô (irányítandó) a kockázat. Nem mindig az a cél, hogy elkerüljék a kockázatokat vagy csökkentsék azok számát, hiszen a rizikót kiváltó események függetlenek, objektívek lehetnek, hanem az a cél, hogy felismerjék a kockázatokat,

Valószínûség

Hatás

Valószínûtlen Ritka Lehetséges Valószínû Majdnem biztos

jelentéktelen

kicsi

közepes

jelentôs

meghatározó

kicsi kicsi kicsi közepes nagy

kicsi kicsi közepes nagy nagy

közepes közepes nagy nagy extrém

nagy nagy extrém extrém extrém

nagy extrém extrém extrém extrém

A részletekre még visszatérünk, itt csak az általánosságokra mutatunk rá.

Integrált kockázatkezelés A kockázatkezelésnek vannak általános szabályai, amelyekre röviden ki kell térni. A korszerû, integrált rizikómenedzselésben például legalább három fô, egymáshoz kapcsolódó fokozatot – több részfokozattal – lehet megkülönböztetni (4. ábra). 1. Meghatározás: Meg kell állapítani, hogy a vállalkozás mennyire van kitéve a kockázatoknak, mekkora a cég „rizikóétvágya”. Fontos tehát tudni, hogy a céljainknak megfelelô vállalkozásunk az adott idôben és helyen kockázatos-e. Az üzleti tevékenység környezete részletesen feltérképezendô. Meg kell határozni az érintettek céljait és elvárásait. Alapvetôen rögzíteni kell az adott folyamatban a tulajdonosi elvárásokat (pl. maximális haszon és minimális kockázat együttes lehetôsége alapján), a A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

ciókat szolgáltathatnak a kockázatok nagyságának megítéléséhez. Kvalitatív értékeléshez használják például az ún. „valószínûség – hatás – prioritás” mátrixot (3. táblázat), amelynek segítségével a kockázati szintek megfelelô kategóriákba sorolhatók be (pl. kis, közepes, nagy, extrém). Ezek a kvalitatív (minôségi) eljárások szükségszerûen sok szubjektív elemet tartalmaznak, ezért e módszereket a lehetôségeknek megfelelôen kiegészítik különféle kvantitatív (mennyiségi) eljárásokkal. Különféle valószínûség-számításokon alapuló eljárásokkal (pl. Monte Carlomódszerrel), érzékenységi elemzésekkel kiszámítható a kockázati érték tájékoztató nagysága. Elterjedt módszer az, hogy ilyen eljárásokkal meghatározzák a pénzügyi befektetések kockázatára jellemzô ún. Value-at-Risk 3 (VaR) mutatót. Soklé3

A Value-at-Risk (VaR) azt a kockázati tôkeigényt jelenti, amely mellett 99%-os biztonsággal lebonyolítható az üzlet.


2 0 0 0 / 4

8


A


A rizikóalapú portfolió eloszlása 50% valószínûség, hogy a portfolió értéke ezt a határt túllépi

A rizikóalapú portfolió legvalószínûbb várható értéke

Kockázatok villamos energia piaci ára

tüzelôanyag piaci ára

kamatok, árfolyamok

15%

10%

1000 lépéses szimuláció

5%

Kockázatfüggô érték, milliárd euró -0,5

0

0,5 1,0 Value-at-Risk

1,5

2,0

2,5

5. ábra A kockázati érték (Value-at-Risk)

péses szimulációval elemzik például a villamos energia árának, a tüzelôanyag piaci árának, a kamatoknak, az árfolyamváltozásoknak a hatásait a rizikóval terhes portfolió értékére. Megállapítják annak eloszlását a rizikótôke függvényében (5. ábra), és ebbôl meghatározható, hogy az üzlet lebonyolításának 99%-os biztonsági szintjéhez mekkora VaR-érték tartozik. A rizikótôke-igény meghatározása a vállalati perspektíva felvázolásához igen fontos. Nagy energiaszolgáltató cégeknél az a veszély jelentkezhet, hogy csak az egyedi üzletekre határozzák meg ezt az igényt, és nem térnek ki a tôkeigényt csökkentô diverzifikációs hatásokra. A teljes portfolió szerkezetének függvényében ez a diverzifikációs hatás elérheti az összes tôkeigény 20-40%-át is. Részletesen értékelni, osztályozni kell a kockázatokat a prioritás szempontjából. Érzékenységi vizsgálatokkal összefüggést kell keresni az egyedi és összetett hatásokról. Az elsôdlegesség szerint sorba rendezett kockázatok értékei összehasonlíthatók a belsô szabályok szerint megállapított határokkal. A kis kockázatok esetén elegendô lehet az intézkedések nélküli tudomásulvétel. Nem kell különösebb intézkedésekre gondolni akkor sem, ha a kockázat meghatározott értéke és a kezelés költsége megfelelôen közel kerül egymáshoz. Lényeges tehát, hogy ebben az összehasonlító vizsgálatban milyen intézkedési sor indukálódik. 3. Irányítás: Az üzleti tevékenység operatív irányításához ki kell alakítani a legmegfelelôbb vállalati stratégiát. A kitûzött nyereség mellett meg kell határozni a részvényesek által elfogadható maximális kockázat nagyságát. Be kell mutatni a várható tôkehozam és a kockázat összefüggését. Jelentôsebb vagy meghatározóan nagy kockázati értékeknél elvben többféle intézkedés hozható. A legegyszerûbb lenne megelôzni a kockázatot, az azt kiváltó tevékenységet megszüntetni, amire azonban ritkán nyílik alkalom. Megfelelô intézkedésekkel az elôA

M A G Y A R

V I L L A M O S

fordulási valószínûség is mérsékelhetô, ha például a kockázatforrások belsô folyamatokkal irányíthatók. A harmadik elvi megoldás a kockázat hatásának csökkentése (pl. tartalékok képzésével, szerkezetmódosításokkal). Végül az intézkedések kiterjedhetnek a kockázatok megosztására vagy áthárítására (pl. biztosítások kötése). Dönteni kell a végrehajtásról, és ellenôrizni kell annak betartását. Dokumentálni kell a kockázatkezelés teljes folyamatát. Értékelni kell az eredményt. Végül be kell zárni a kockázatkezelés folyamatát azzal, hogy a ténylegesen elért vállalati hasznot vagy tôkehozamot összehasonlítják a valóságban adódott kockázatokkal. Ezeket az eredményeket felhasználják a következô döntés-elôkészítési szakaszban. [3, 4]

Kockázatfajták Piaci kockázatok Az ún. termékárkockázat az erômûveknél akkor jelentkezik, ha a megtermelt villamos energiát a cég kisebb áron tudja csak eladni, mint eredetileg tervezte, vagy amely a termelési költségek fedezésére szükséges lenne. Az áramkereskedô akkor van kitéve árkockázatnak, ha a bevételi és az eladási oldalon ármegállapodások jönnek létre. Ezen kockázatnak azért nagy a jelentôsége, mert a kétoldalú áramszállítási és -átvételi szerzôdések kifutási ideje az adott körzetben együtt általában csökken a többlet kapacitások mérséklésével. A vásárlónál gondot okoz, hogy nem számíthatja ki az árakat, a M Û V E K


2 0 0 0 / 4

termelônél pedig nincsen garancia a költségfedezetre. Ezeket a bizonytalanságokat a határidôs üzletekkel némileg mérsékelni lehet. A mennyiségi kockázat (fizikai kockázat) a villamos energia tárolhatóságának a hiányából ered. Az áram tôzsdeképességénél azonban mindig adottságként lehet kezelni, hogy azért középtávon van valami tárolóképesség (elegendô tüzelôanyag és erômûvi teljesítôképesség). Rövid távon ilyen nincs, tehát csak ezeknél az ingadozásoknál van mennyiségi kockázat. Az idôjárási kockázat elsôsorban a hálózat nagy terhelési idôszakaiban jelentkezik. A szokásos napi és idényjellegû ingadozásokat tapasztalati adatokból viszonylag könnyen meg lehet becsülni, de a szokásostól eltérô idôjárási viszonyok már jelentôs kockázatot jelentenek. A kínálati oldalon ilyen kockázati elem lehet például a vízerômûvek vízhozama. Kedvezôtlen esetben ezeket kevésbé hatékony, drágábban termelô erômûvekkel kell helyettesíteni. A keresleti oldalon a terhelési csúcsok jelenthetnek kockázatot nem várt fûtés-, hûtés- vagy világításigényû idôszakokban. Az USA-ban már több példa adódott erre. A vevôkockázat a rövid idôszakokra és a nem várt vevôváltásokra vonatkozik. Ilyen esetekben a kereskedônél hirtelen erômûvi túlkínálat jelentkezik, ezek befolyásolják a mennyiségi és árkockázatokat.

Származtatott kockázatok Normál esetben van bizonyos különbség a termék határidôs árfolyama és az azonnali piac pillanatnyi ára között. Ezt a differenciát bázisnak nevezik, és ez függvénye a minôségnek, az idônek, a szállítási helynek, a kínálatnak és a keresletnek. A villamos energia kereskedelmében a báziskockázat a szabadpiaci és a határidôs piac korrelációjától (kölcsönös összefüggésétôl) függ. A villany csekély tárolhatósága miatt ez a korreláció alig fejezhetô ki. Elôfordulhat ezért, hogy a helyi árampiacon olyan árváltozások adódnak, amelyek nem követik a régiók közötti határidôs piacokat. A regionális különbsé-

K O C K Á Z A T K E Z E L É S gek elsôsorban az erômûvi teljesítôképességek és összetételek alapján adódhatnak. Számításba kell venni a távvezetékek szállítási kapacitásainak szûk voltát is más régiók felé (Choke Points). Ezen bizonytalanságok mellett van még a felhasználási idôponttól függô báziskockázat is, mivel adott idôpontokra a szállítási igény nem jelezhetô pontosan elôre, ezért árugrások jelentkezhetnek, amelyeknek nagysága függ a napi idôszaktól. Ún. modellkockázatot jelent a hamis kiindulási elvekre és meghatározó adatokra épülô piaci modell. A realitásokat rosszul követô modell veszteséget okoz az árampiacon. Az árakat befolyásoló igen sok tényezô miatt sokkal összetettebb modellre van szükség a hagyományoshoz képest. A határidôs áramkereskedelem viszonylagos újdonsága miatt

A


amely a hiányzó vagy hiányos információforrásokból, a hibás interpretációkból ered, tehát a pozíció rossz megítéléséhez vezethet.

tési rizikókról beszélni. Mielôtt azonban ezekben elmélyednénk, ki kell térni a cégek értékével kapcsolatos kockázatokra is.

Egyéb kockázatok

Értékkockázat

Operatív, ún. üzemi kockázatok alatt a szervezeti és a mûszaki kockázatokat értik. Amennyiben nem jó a szervezet, az üzemi tevékenységgel is lehetnek gondok. A belsô, hazai spekulációkból vagy a téves helyzetmegítélésbôl eredô hibákból, a hiányos ellenôrzésbôl vagy a kereskedelmi szabályok tudatos semmibe vevésébôl származik ez a kockázat. A teljes kockázatra jelentôs befolyása van a mûszaki kockázatnak. Az erômûvi teljesítôképesség kiesése vagy többlete a deregulált árampiacon még fontosabb, mint korábban. Új technikai kockázatok jelentkeznek a hálózatnál is, tehát a szabadon vagy alig elôreláthatóan használt átviteli és elosztó rendszereknél. A kockázatot az jelenti, hogy a rövid távon jelentett áramszállítás mûszaki okokból nem valósítható meg. Szûk kapacitások vagy egyoldalú áramlások miatt például a rövid távú átvitel mûszakilag megvalósíthatatlan lehet. Az áramkereskedô társaságokat ezért nem lehet tökéletesen leválasztani a fizikai árampiacról. A villamos energia mint áru, fizikai adottságai miatt a piacra korlátlanul nem transzferálható. [1]

Integrált villamos vagy összetett erômûvi társaságokban a piacnyitásig nem volt különösebb gond a tôkehozammal. Viszonylag biztos jövedelemre lehetett szert tenni hosszú távú szerzôdések szerinti eladással, hiszen a költségváltozásokat gond nélkül át lehetett hárítani a fogyasztókra. A piacnyitás után azonban megjelentek a versenytársak, a nagyfogyasztók nyomására csökkentek az árak (Németországban 18 hónap alatt 30%kal), sôt, jelentôs ingadozás kezdôdött. A nagy európai villamos társaságok összes tôkehozama az elmúlt tíz évben az átlagos piaci hozam alá csökkent. A beruházások biztonsága csökkent, a részvényesek növekvô hozamelvárásai nem teljesültek, a beruházó pedig a nagyobb kockázat mellett nagyobb tôkehozamot kíván. Az új helyzetben a nagy európai társaságok (Electrabel, Endesa, National Power, RWE, VEW, VEBA, VIAG) üzleti értéke a könyv szerinti értékhez képest (Market-to-Book Ratio) mérséklôdött. 1997–98-ban még 3,5 volt, míg tavaly és jelenleg csak 2,6 körüli ez az arány. Általános tapasztalat, hogy ezen érték csökkenésekor növekedik az értékesítés veszélye. Európában még soha nem kínáltak olyan sok vállalatot vagy vállalatrészt eladásra, mint manapság. A liberalizált árampiacon a termelôk csak a szakmailag jól megalapozott rizikómenedzseléssel tudják helyzetüket kedvezôbbé tenni. Erre is van példa: az USA-ban a Dynegy társaságnál az említett arány az elmúlt két évben 1,6-ról 4,9-re növekedett. [4] Venni vagy eladni? – ez a kérdés még az atomerômûveknél is felvetôdik (az USA-ban). Akik el akarnak adni, azok új helyzetet kívánnak maguknak teremteni. El akarják kerülni azokat a hosszú távú kockázatokat, amelyeket például a leállítási költségek jelenthetnek. Gondolnak azonban a személyi és financiális készleteikkel való takarékosságra, amelyet a viszonylag kis atomerômûvi teljesítôképesség jelenthet egy társaságnál 4. Akik venni akarnak, azok viszont abban a helyzetben vannak, hogy atomerômûveiket gazdaságosabban üzemeltethetik, és arra is gondolnak, hogy a leállítással járó anyagi kockázat kezelhetô számukra. Alapvetô törekvés a rendelkezésre állás növelése és az élettartam meghoszszabbítása. A hosszabbításhoz szükséges beruházás olcsóbb (10-50 USD/kW), mint egy új erômû építése. Hozzájárul mind-

Fô villamosenergia-kereskedelmi kockázatok Emeljük ki, hogy melyek a piaci villamosenergia-kereskedelemben a legfôbb kockázatok! Prioritás nélkül: a beszerzés költsége; a szabad árualap és áruszállítási kapacitás; a beszállító vagy társvállalkozók teljesítése; a vevô gazdasági helyzete, jóhiszemûsége, döntéshozatali rendszerének módosulása, versenyhelyzete és tulajdonosának elvárásai; a lényeges szerzôdéses feltételek; a pénzügyi környezet; a saját piaci helyzetünk, belsô mûködési folyamataink, tulajdonosunk elvárásai, munkatársaink felkészültsége és integritása; a természeti hatások; a környezet elvárásainak változása; a makro- vagy világpiaci események alakulása; a piac szerkezetének módosulása. Az adott döntési helyzetben ezek közül – vagy egyebekbôl – kell aztán kiválasztani a legfontosabbakat.

csak bizonyos idô után nyílik alkalom a jó illesztésre vagy a helyesbítésre. A határidôs piacokon a vétel és az eladás utólagos fizetési követelmények mellett likviditási gondokhoz vezet, amibôl likviditási kockázat eredhet. Kizárólag az árampiacon van ún. termelési kockázat is, amely az áram tárolhatatlanságából ered. Az opciós kereskedelemben az eladónak rendelkezésre álló termelési kapacitása van, amit a vevônek joga van igénybe venni. Amennyiben a vevô kiszáll, úgy értékesítési gondok keletkeznek. A szabad kapacitást mindig finanszírozni kell. Az információs kockázat a piaci résztvevôk azon rizikóját jelenti,

Termelôi kockázatkezelés Termelôi vagy erômûvi tevékenységgel kapcsolatos kockázatok egyrészt a beruházással (felépítés, üzembe helyezés), másrészt az üzemeltetéssel (mûködtetés, karbantartás, felújítás), harmadrészt a leszereléssel kapcsolatosak. Amennyiben ez utóbbit a befektetéshez (építéshez) sorolják, úgy elegendô építési és üzemelteA

9

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

4

Az USA-ban 1999-ben 7 atomerômûvi blokkot adtak el (Σ 4798 MW, Σ 393 M USD), és négyet kínáltak eladásra (Σ 3735 MW).


2 0 0 0 / 4

10


Több erômûves társaság

Gáz

Szén

Olaj

Atom

A


Egyer ômûves társaságok

Gáz

Olaj

Kisebb rizikó

Szén

Atom

Nagyobb kockázat

Nagykereskedôk 6. ábra A többerômûves társaságok elônyei

ehhez az árszabályozás megváltozása. A termelt villamos energia árában korábban elismerték a többé vagy kevésbé leírt beruházást (a finanszírozási költségekkel együtt). Ez az ún. rate base a nyitott piacon eltûnt, és az eladási ár most már csak az üzemi költségektôl és a piacon megcélzott áraktól függ. [5] A termelôi társaság rizikómenedzselésének egyik célja az optimális portfolió kialakítása. Egy erômûvi társaság igyekszik beszerzési portfolióját úgy alakítani, hogy a kockázatok hatását minimálja, értékesítési portfoliója a versenypiacon kedvezô pozíciót érjen el. Az egyik eszköz ehhez a több lábon állás: több erômûvel lehetôvé teszi, hogy a vásárolt tüzelôanyagok (szén, földgáz, olaj) arányaiban választási lehetôsége legyen. Fontos az is, hogy az említett eladásokkal és a vételekkel az eladhatóságnak (alap- és csúcsterheléshez, menetrend tartásához, szabályozáshoz, vagy tartalék tartásához) megfelelô, rugalmasan mobilizálható kapacitása legyen. Értékesebbnek látszanak ebbôl a szempontból a több erômûvel rendelkezô társaságok, mint azok, amelyeknek csak egy-egy erômûvük van. Többerômûves társaságok a versenypiacon kisebb kockázat mellett nagyobb tôkehozamot kínálhatnak a részvényeseknek, mint az egyetlen erômûvel rendelkezôk 5 (6. ábra). A világszerte tapasztalható cégegyesülések – fúziók – is azt igazolják, hogy a versenyben így csökkenthetô a kockázat, optimálható a portfolió.

Építési kockázatok kezelése A hosszú távú szerzôdések rendszerének megszûntével elôtérbe került az ún. kereskedelmi (merchant) erômûépítés a villamosenergia-piacon. A vállalkozó saját kockázatra épít erômûvet, nincsen állami garancia. Lényeges, hogy hol és milyen erômûvet akar építeni a vállalko5

Ezért nem volt szerencsés a kilencvenes évek elején a magyar erômûparkot „darabokra szedni”, majd egyenként eladni.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

cia, politikai kényszerek, árfolyam-változási kockázatok, infláció stb.). Ezeket a kockázatokat a szokásos módon lehet kezelni. Itt csak kettôt érdemes kiemelni: a kockázatmegosztást és a biztosítást. A létesítés fázisokra bontásával mérsékelni lehet a kockázatokat. El lehet választani a gyártásra, szállításra, szerelésre vonatkozó kockázatokat az együttes kockázatoktól. A kulcsrakész szállítás estén mérsékelhetô a kockázat, pl. az ún. EPC-szerzôdés 6 segítségével. A beruházó ezzel a határidô- és teljesítménygaranciákat – a hozzájuk tartozó büntetések megállapításával együtt – átháríthatja a mérnöki vállalkozóra. A beruházási kockázatok biztosításokkal is mérsékelhetôk. A szállítás, az építés

4. táblázat Az erômûépítési kockázatok módosulása

Rizikódimenzió

Korábbi helyzet

Jövôbeni helyzet

Áramvásárlási szerzôdés (PPA)

hosszú távú szerzôdések

rövid távú szerzôdések bizonytalan cash-flow versenyre épülô környezet hálózati, átviteli költségek

Tüzelôanyag-beszerzés

áthárítás az eladási árra

több független változó logisztikai kockázatok minôségi és árkockázatok

Kormánygaranciák

hosszú távú garanciák

a vevô hitelképessége

Idegen tôkével való finanszírozás Országkockázat

kisegítés nélkül csekély

korlátolt kisegítések árfolyamváltozások nyereségelvonási lehetôségek jogszabály-módosulások

zó. A külföldi beruházások kockázatai másként ítélhetôk meg, mint a belföldiek. A külföldiek általában akkor kockázatosabban, ha nincsenek stabil piacgazdasági keretek. Viszont az állami exporthitel-biztosítások kedvezôvé tehetik a befektetést. A létesítményfinanszírozásban a befektetônek gondolnia kell a politikai kockázatra (módosulhat az országos energiapolitika, változhat a jogi környezet), a mûszaki kockázatra (pl. beszállítási problémák), a szokásos értékesítési kockázatra (a villamos energia vagy a hô eladásának jövôjére). Lényeges, hogy adott régióban ki és hogyan határoz meg árakat, tarifarendszereket, támogatásokat (pl. megújuló energiaforrásokra, kapcsolt termelésre). A legtöbb helyen a piac megnyitásával jelentôsen megváltoztak a kockázatok (4. táblázat). Az áramvásárlási szerzôdések rendszere módosul, nem hárítható át a tüzelôanyag-beszerzési kockázat az értékesítésre, kormánygaranciák helyett a vevô hitelképességét kell megvizsgálni, az idegen tôkével való kisegítéskor korlátolt kisegítések lehetségesek. Igen fontos az ún. országkockázat követése (kisajátítási veszély, hatósági bürokráM Û V E K


2 0 0 0 / 4

és szerelés (na meg természetesen a tûz) mind a tárgyi (pl. berendezések sérülése), mind a kiesési (pl. késlekedés) biztosítással fedezhetô. Fontos a jogi meghatározások alapján való védekezés is az ún. felelôsségi (szavatossági) biztosításokkal, amelyek kiterjedhetnek a tervezésre, az üzemeltetésre és a környezetvédelemre is. [6] A kockázatokkal terhes villamosenergia-piacon megváltozott az erômûvi befektetések értékelése is. Eddig általában úgy gondolkodtak, hogy a várható hoszszú távú termelési határköltséget hasonlították a piacon elérhetô árakhoz. Amennyiben ez a határköltség az árak felett volt, nem építették meg az erômûvet. A kockázatkezelésen alapuló értékeléssel azonban még akkor is érdemes lehet beruházni, ha a hosszú távú határköltség nagy. Éppen a piaci áringadozások szélsôsége teheti a befektetést kedvezôvé. Például egy rugalmas, nyílt ciklusú gázturbinával, amelyet a hagyományos módon értékelve elvetettek volna, haszonnal lehet mûködni a szabad piacon 6

EPC = Engineering Procurement Construction (Mérnöki megbízásos szerkezet)


Hagyományos értékelés

Ft/kWh

A


Kockázatokkal való értékelés

Ft/kWh

Megvalósuló áralakulás Határköltség

Határköltség

Termelés

Várható ár Idô

Idô

Nem gazdaságos gázturbina

Gazdaságos gázturbina

7. ábra Szemléletváltozás erômûépítési döntésben [4]

(7. ábra). A csúcsidei villamosenergia-eladásban, vagy akár a tartaléktartásban az ilyen gázturbinák szerepe nagyon felértékelôdik. Az USA-ban például, ahol a fogyasztói igény alig 1,5%-kal növekedik évente, jelentôs fellendülés tapasztalható az ilyen gázturbina-eladásban 7. [7]

Értékcsökkenés, Ft

11

vezett erômûnél a 20 év múltán elvégzendô felújítás mennyibe kerül, mennyi kiesést okoz, és a 40 évre való meghoszszabbítás során milyen környezetvédelmi, tüzelôanyag-oldali kockázatok és üzemviteli feltételek várhatók. Az üzemeltetési kockázatok kezelésében alapvetô a tüzelôanyag-beszerzés rizikójának megítélése mind mennyiségi, mind ároldalon. Ez fôleg a fosszilis tüzelôanyagokkal való mûködéskor jelent nagyobb feladatot. A szénnel kisebb gond van, hiszen az adott minôségi követelményekhez vagy kicsi a választék (pl. saját bánya van), vagy a világpiaci szénkínálat stabilitása kihasználható (az esetleges átmeneti szállítási korlátozások – pl. a folyami szállításnál – a tárolással csökkenthetôk). Nagyobb kockázatkezelési felada-

Döntési pozíció Tüzelôanyag-beszerzési, környezetvédelmi kockázatok

Eredetileg tervezett

Üzemeltetési kockázatok kezelése Felújítással (rekonstrukció)

Adott erômûvi társaság meglévô erômûparkjában az üzemeltetésben, az ide sorolható karbantartásban (felújításban, rendbe hozásban) vannak kockázatok. Külön kezelendô az üzemeltetési kockázat akkor, ha az átalakítási folyamatnak csak egyféle energetikai terméke (villamos energia) van, és másként, ha kettô (villany és hô). Sok függ attól tehát, hogy egy vagy két – egymástól független – piacon kell e értékesíteni a terméket. Gyakran a termelés merev, az egyik termék determinálja a másikat: pl. az ellennyomású villamosenergia-termelésben a hô kiadása a villamos energia kiadását. Az egyik piaci kockázat tehát befolyásolja a másikat. Célszerû ezért rugalmassá tenni a termelést, azaz különféle megoldásokkal (pl. szükséghûtés és hôtároló használatával) a kapcsolt energiatermelés feltételeit megváltoztatni. Az üzemkészség és az energiaátalakítási hatásfok az a két legfontosabb gazdálkodási mutató, amely adott környezetvédelmi peremfeltételek mellett meghatározhatja az erômû üzemeltetését. Mindkettô növelése javíthatja a cég értékesítési pozícióit, de természetesen csak bizonyos korlátok között. A növeléshez szükséges többletköltségek ugyanis határt szabhatnak e javításnak. Fontos tehát a különféle független paramétereket tekintetbe vevô üzemi optimalizáció. Az üzemeltetés azonnali (egy nappal elôre), rövid (egy hónappal elôre), közép- (1-2

Kímélô üzemmóddal

0

20

25

Idô, év

40

8. ábra Élettartamnövelési lehetôségek

évvel elôre) vagy hosszú (több évre elôre) távú megtervezésekor nagyobb vagy kisebb biztonságú prognózisok készítésével kell felkészíteni a termelô cég erômûveit a piacon való legjobb mûködésre (a tulajdonosi elvárások szerinti tôkehozam és vállalható kockázatok összehangolásával). Nagyon fontos a karbantartási ciklusok optimális meghatározása, az adott piaci feltételek mellett. Lényeges szerepe van az üzemeltetési kockázatkezelésben az üzemmeneti rugalmasság megítélésének. A csúcsidei energiaárak ösztönzôek lehetnek például a túlterhelésre, a tartalékok árai pedig a gyors indíthatóságra. A gyorsabban és gyakrabban elindított és „peak-load” üzemmódban járatott gázturbina azonban hamarabb tönkremegy, részegységei gyakrabban cserélendôek. Fontos végül az is, hogy a mûködés meghosszabbítása tekintetében milyen gazdasági kockázatok vállalhatók. Az élettartam jelentôs beruházással vagy kímélô üzemeltetéssel is megnövelhetô (8. ábra). Mindkettôben vannak kockázatok, amelyek összefüggnek a tüzelôanyag-beszerzés ár- és mennyiségi kockázataival, vagy a környezetvédelmi kockázattal. Nem mindegy tehát, hogy a 25 évre ter-

7

Például a Calpine cég 18, egyenként 170 MW-os gázturbinát rendelt a Siemensnél; az Entergy Corp. 32 ugyanilyen nagy gázturbinát a GE-tôl; a Duke Power 13 000 MW összteljesítményben rendelt 84 gáz- és 17 gôzturbinát.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

tok adódnak a szénhidrogén-tüzelésnél. Itt is függ a dolog attól, hogy milyen alternatívák adódnak (gáz és olaj). A minôségi követelmények – pl. a gázturbináknál – szintén jelentôsek, de a környezetvédelem a hagyományos tüzeléseknél is megfelelô (szigorodó) követelményeket támaszthat az olaj minôsége (pl. kéntartalma) tekintetében. A földgáz – jelenlegi – árstabilitása megváltozhat, jelentôs csúcsidei korlátozások adódhatnak, és a földgázpiac ma még bizonytalan megnyitása is erôsen érintheti az üzemvitelt. A villamosenergia-piac várható áringadozásai miatt nem biztos, hogy le kell kötni (teljesítménydíjas gázt kell vásárolni) a gázturbinákhoz a földgázt, de sok függ attól is, hogy az összetett körfolyamatú egységnek van-e feladata a hôpiacon.

Kereskedelmi kockázatkezelés A szabadpiacon minden kereskedelmi jellegû üzleti tevékenység alapvetôen kockázatkezelésen alapuló döntésékre támaszkodik. A tervezett magyarországi szabad villamosenergia-piacon egyaránt lesz nagy- és kiskereskedelem a hozzájuk tartozó versennyel, a kereskedônek tehát mind a beszerzési, mind az értékesítési K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4


Határidôs (termin)

Piac

OTC

Termék

Egyedi

Forma

A

Azonnali (spot)


Kiegyenlítô (szabályozási)

Tôzsde

OTC

Szabványos

Egyedi

Szabványos

12

9. ábra A villamosenergia-ellátás kereskedelmi csatornáinak összetartozása

kockázatokkal számolnia kell. A termék egyszerûnek tûnik: villamos energia. Ezt a terméket azonban alapvetôen meg kell különböztetni a kereskedelemben forgalmazott szokásos árutól, elsôsorban azért, mert a villany gyakorlatilag nem tárolható. Ennek megfelelôen az áringadozás lényegesen nagyobb és gyorsabb lehet, mint a szokásos piaci áruknál. Specifikusnak tekinthetô az árampiacon a rizikófaktorok sokasága és sokfélesége. Az egész villamosenergia-rendszer összetettségébôl és összhangjából eredô hatások jelentôsen befolyásolhatják az áramkereskedô tevékenységét. A jó áramkereskedônek tisztában kell lennie a termelôk és a fogyasztók piaci kockázataival is, nem csak a sajátjával vagy a szomszéd kereskedôével.

Az árampiac A villamosenergia-kereskedelemben megkülönböztetnek azonnali (spot) és határidôs (termin) piacot, valamint az ún. kiegyenlítô (szabályozási) piacot 8. Az elôzô két piacon a kereskedô a termelôkkel és a fogyasztókkal köt rövid vagy hosszú lejáratú szerzôdéseket, az utóbbit pedig – az adott ország jogrendjétôl függôen például – a rendszerirányítóval köti meg. E független szervezetnek a dolga ugyanis a termelés és fogyasztás egyensúlyának kiegyenlítése, ha azt – fizikai okokból – a kereskedô nem tudja megtenni. Megvásárolja tehát a kiegyenlítést. Mindhárom piacon mások a kockázatkezelés optimális eszközei. A kereskedelmi formák tekintetében lényegében van kétoldalú (bilaterális) és tôzsdei kereskedés. Az elôbbi a hagyományos szerzôdéseken alapuló, klasszikus, tôzsdén kívüli ún. OTC-kereskedés9, míg az utóbbi az ismert módon klíringtagok (brókerek) által bonyolított forma. A kockázatok jelentôsen eltérhetnek e két kereskedelmi formában. Az elsô esetben az árak a kétoldalú tárgyalások eredméA

M A G Y A R

V I L L A M O S

nyeitôl függnek, az utóbbiban pedig ténylegesen a valódi piaci ár alakul ki a szokásos tôzsdei mûködés eredményeképpen. Meg kell különböztetni a szabályozott termékkel (standardizált adagokkal) való kereskedést az egyedileg megszabott (individuális) terméktôl. A tôzsdéken például megszabják idôben (pl. 24 órában) és mennyiségben (pl. 1 MW-ban) a vásárolható villamos energia „adagját”. Van azonban teljesen szabad kereskedés is egyedileg megszabott idôkkel (órás értékekkel) és mennyiségekkel. Más az alapterhelésû (folyamatos, egész napos kihasználású) villamos energiával és más a csúcsenergiával való (a fogyasztói csúcsok idejére korlátozott) kereskedés. Mindez eltérést jelent a kockázatkezelésben is. A villamosenergia-ellátás kereskedelmi csatornáinak összetartozása bemutatható (9. ábra) annak érdekében, hogy a piac, a forma és a termék együttes megítélésére mód nyíljék. Látható, hogy például az azonnali piac lebonyolítható a tôzsdén vagy az OTC-n, lehet szabványos típusú vagy egyedi. A kiegyenlítô piac viszont nem a tôzsdére tartozik. A tôzsdei kereskedelem részleteivel külön foglalkozunk, mert az új, igazi kockázatkezelés ezzel lehet kapcsolatos. Meg kell különböztetni az árampiacon a kereskedelmi csatornákat abban a tekintetben is, hogy miként zajlik a kereskedelem. Itt nem arról van szó, hogy a kereskedés az interneten keresztül lebonyolítható-e (eCommerce), hanem arról, hogy kihasználható-e a világháló adottsága. A tôzsdén kívüli, OTC-kereskedelemben használható például a NetStrom®‚ módszere10, amelynek a lényege a következô. A kereskedelmi áru, itt a 8

Van természetesen a szokásos hosszú távú áramvásárlási szerzôdésekkel (PPA) lebonyolított kereskedelem is, de ez nem jellemzô a piacra, látszólag kisebbek a kockázatok, ezért ezzel nem foglalkozunk.

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

villamos energia kínálata és kereslete egy helyen – virtuálisan az internet segítségével – összehozható annak érekében, hogy az összes résztvevô számára optimális piaci eredmények adódjanak. Ez nem tôzsde, ahol névtelen ajánlatok és keresletek vannak, hanem koordinált együttmûködés ismert szereplôk között. Az árak így is kialakíthatók. Részletesen e módszerre nem térünk ki, de ez is a kockázatkezelés egyik eszköze lehet. Hasonló módszere van az Enronnak, de említhetnénk más internetes platformokat is (Houston–Streer, i2i, Goodax vagy energy24). [8, 9] Meg kell említeni, hogy ma még a piaci mûködés jogi szabályozásában is vannak kockázatok. Új törvény hiányában például nem eldöntött még, hogy az azonnali

nagykereskedelemben a villamosenergia-piacon kötelezôen vagy önként kell-e részt venni a szereplôknek. Az angol pool, a skandináv nord-pool, vagy valamely más mûködési mód alapján azonban meg kell hozni a jogszabályokat, és ha már rögzített például az opcionális pool rendszere, akkor az azonnali piacon való önkéntes részvétel alapján kell a szereplôknek a kockázatokat kezelni. A jogszabályalkotók gondja, hogy melyik szabályozásnak milyen kockázatai vannak saját célfüggvényeik szerint (pl. a 9 OTC = Over the counter (Tôzsdén kívüli kereskedelem) 10

A részletek 1999 óta az interneten megtalálhatók: www.netstrom.de

K O C K Á Z A T K E Z E L É S közjó szolgálata szempontjából). Ez a kérdés azonban nem tárgya jelen bemutatásnak.

A


E lôkészítés

Eladási prognózis

Költségprognózis

Lehetôségek jelzése

A kereskedelmi kockázatkezelés alapvetô eleme a megfelelô áramkereskedelmi szervezet kialakítása. Az adott vagy alakuló jogrend persze régiónként megszabja az optimális áramkereskedelmi szervezet vázát, de az általános feladatok és a tevékenységek láncolata (elôkészületek, tárgyalások, kivitelezés, ellenôrzés) általában irányt mutat a jó szervezetre. Vázlatosan bemutatható egy ilyen feladatorientált szervezet (10. ábra). Angol szóval jelölve általában három részleget különítenek el: Front Office (frontharcosok), Middle Office (középpályások), Back Office (hátvédek). Persze vannak még kiszolgáló részlegek (információs és adatmenedzselôk, modellalakító fejlesztôk, adatarchiválók stb.). A Front Office bonyolítja le az azonnali, a határidôs és az egyéb (származtatott) kereskedelmet, az ô feladata a szállítási menedzselés (a szûk keresztmetszetek meghatározása), a hosszú távú szerzôdések megkötése, és gyakran ide tartozik a hitelmenedzselés is. A kockázatkezelés lényegében a Middle Office feladata, hiszen ennek az osztálynak kell a piaci elemzéseket elvégezni, a különféle modellek alapján elôrejelzéseket, várható változási irányokat (görbéket) kell adni az árakról és beszerzési költségekrôl. Ide tartozik a portfolió-menedzselés és adott esetben az optimális erômûvi termelések meghatározása (teherelosztás) a legkedvezôbb termékkínálat érekében. A Back Office egyrészt adminisztrációval foglalkozik (elszámolások, számlák összeállítása), a szerzôdéseket lebonyolítja, de gyakran ide sorolják a rizikó-controlling nevû ellenôrzô tevékenységet is. Lényegében tehát az elôkészítés a Middle Office, a tárgyalás a Front Office, az ellenôrzés a Back Office feladata. A kereskedést persze az üzletvezetés hangolja össze. Nagyon fontos, hogy a kereskedelmi szervezet el legyen látva jó számítógépes modellekkel, szimulációs eljárásokkal, különféle jövôképfestô metódusokkal (pl. neurális hálózatokon vagy Fuzzy-logikán alapulókkal). Az erômûvi teherelosztáshoz például régebben egyszerû lineáris programozáson alapuló költségminimáló programokat használtak, amelyek korábban fôleg a hosszabb távú tervezést segítették. Aztán megjelentek az integrációk a dekompozíciós eljárásokkal, amelyek már dinamikus hatások követését is lehetôvé tették. Újabban foglalkoznak az ún. genetikus algoritmusokon alapuló eljárásokkal is, amelyek lehetôvé teszik az igen nagyszá-

T ranz akció lezárva Számla kiállítása

Javaslatok

Költségelszámolás

M iddle Office Back Office

Fro nt Office

EMS

Energiaszállítás be fejezôdött

Adatgyûjtés

Letár gyalás

Piackutatás

Rendszerelôkészítés

Kereskedelmi szervezet

13

Szállítási tárgyalások Elemzések elvégzése Tranzakció lerögzítése

Megegyezés Menetrend készítése Energiatermelés

Akaratlan energiacsere

Üzemirányítás

Ellenô rzés

Lebon yolítás

10. ábra A kereskedelmi szervezet és feladatai [5]

mú kölcsönhatás gyorsabb követését. A lényeg az, hogy a gyorsan és megbízhatóan elvégezhetô számítások számszerûen is nyújtsanak segítséget az adott feladat optimális megoldásához. [8, 10]

Kiegyenlítôi (szabályozási) árampiac Az átmeneti, új magyar villamosenergiamûködési modell nem tisztázta ugyan ezen piac szereplôit, de külföldi tapasztalatok alapján valószínûsíthetô ezen piac mûködésével kapcsolatos összes kockázat. Ezen a piacon fontos a rendszerirányító szerepe, amelynek tekintetében két alapmodell, a kaliforniai (USA) és a német érdemelhet odafigyelést. A tapasztalatok szerint az elôbbi nagyobb villamosenergia-ellátási kockázatokkal járhat. Az USA-ban is elsôsorban a termelôi és a nagykereskedôi oldalon van verseny. A nagykereskedelmet a hálózat pontosan meghatározott csomópontjaiban világosan strukturálták. A tôzsdéken szabványosított termékként lehet a nagykereskedelmi üzleteket megkötni. Óránként változik a villamos energia átviteli (szállítási) ára is, de ezt az internet segítségével (OASIS-rendszer) minden feljogosított piaci résztvevô számára nyilvánosságra hozzák. Az azonnali piacon szabadon kereskednek csúcsidei, szabályozási és tartalék villamos teljesítményekkel (energiákkal), ezért ezeknek az ára erôsen ingadozik. Az elmúlt három nyáron a kaliforniai térségben különösen éles helyzetek alakultak ki, az árak órákon át egészen 5000 USD/MWh-ig (kb. 1500 Ft/kWh-ig) emelkedtek, miközben milliós nagyvárosok maradtak áram nélkül. Ezek a nagykereskedelmi árak ugyan nem érintették a végsô fogyasztói árakat, de jelentôs hatás gyakoroltak az adott szabályozási területen a nem megfelelô villamos hálózat és a hiányzó tartalék kapacitások módosulására11. A kaliforniai villamos hálózat tulajdonosait az újraszabályozás arra késztette, hogy a hálózataik megnyitásával együtt a A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

független rendszerirányító (ISO) akarata szerint mûködjenek. Az ISO nem csak a szállítási tervek elkészítéséért és betartatásáért felelôs, hanem meghatározza a többlet szolgáltatások árát is – gondolva a tôzsde mindenkori aktuális spot áraira. Késôbb az ISO azt is meg fogja majd határozni, hogy hol és mennyi új erômûvet kell építeni. Egyelôre azonban a többletkapacitások és a nem megfelelô hálózat miatt növekszik a hálózati instabilitás veszélye, csökken az ellátási biztonság, nagyok a kockázatok. [7] Németországban más utat választottak a kiegyenlítô szabályozáshoz. Itt az alaphálózathoz, illetve annak üzemeltetôjéhez tartozóan mûködik a rendszerirányító (TSO). Ez a megoldás a tapasztalat szerint kisebb kockázattal jár. Minden kereskedô kialakít saját üzleteibôl egy ún. mérlegkört (11. ábra). Virtuális területtel összefogja vásárlóit (fogyasztóit) és beszállítóit (erômûveit). Ha egy kereskedô minden szerzôdött erômûve együtt mindenkor akkora teljesítménnyel járna, mint a szerzôdött fogyasztóinak együttese által megszabott villamos terhelés, akkor nem lenne szükség kiegyenlítésre. Ez azonban szinte soha sem biztosítható, ezért a kereskedô a rendszerirányítóhoz fordul kiegyenlítésért. Az adott szabályozási zónában mûködô TSO meghatározott – az eltérések százalékos tûrésmezejének nagyságától függô – áron segíti a mérlegkör kiegyenlítését. Természetesen az eltérés nagyságával növekszik a rendszerszintû szolgáltatás díja, ezért a kereskedôket gazdaságilag ösztönzik arra, hogy a fogyasztóik igényeinek megfelelôen szerzôdjenek erômûvekkel. Meg kell említeni még, hogy Lengyelországban is – a bilaterális határidôs üzletek piaca, a hosszú távú szerzôdések piaca és a spot piac mellett – létezik a kiegyenlítési piac, amelynek árait a mindenkori szabályozó erômû kínálata szab11

A termelôk pl. ösztönzést kaptak gázturbinás kapacitások kiépítésére, hiszen ilyen árak mellett a befektetés egy éven belül megtérülhet.


2 0 0 0 / 4

14


Szabályozási terület (zóna)

A

V I L L A M O S E N E R G I A - P I A C O N rással mód nyílik a likviditási problémák megoldására. Van persze kevert, hibrid piaci modell is a tôzsdén, ahol mind a tisztán kereskedôk (vevôk, eladók), mind a market maker-ek felléphetnek, és szekventáltan lehet call- vagy continuous kereskedést folytatni. Nem érdemes azonban részletesen belemenni a lehetôségek bemutatásába, inkább a kockázatkezelés tekintetében legfontosabb két árampiaci fajtát emeljük ki, majd példákkal szemléltetjük a dolgot. [10] Fontos, hogy az áramtôzsdéken az azonnali (spot) piacok mindig valós, fizikai villamosenergia-kereskedelemre vonatkoznak. A kötések rövid idejûek (pl. du. 14.30-ig kereskednek a következô nap

Rendszerirányító (TSO) (az átviteli hálózat üzemeltetôje) Kiegyenlítés

Másik mérlegkör

Másik mérlegkör

Erômûvek Csere

Kereskedô (mérlegkörfelelôs)

Csere

Fogyasztók

11. ábra A mérlegkörök a kiegyenlítô szabályozásban

ja meg. Újabban Németországban az RWE és a VEW fúziójával és az RWE Netz AG társaság létrehozásával szélesebb piac nyílt meg a szabályozási energiára. Meghirdették a versenyt, elkészült a kiírás, és várják a legjobb ajánlatokat.

Tôzsdei áramkereskedelem Világszerte mûködnek már különféle áramtôzsdék, például évek óta az USAban (Kaliforniában CalPX, New York-ban NYMEX, Chicagóban CBOT ), Amszterdamban (APX), hogy a legismertebbeket említsük. Németországban (EEX és LPX), Spanyolországban (OMEL), Portugáliában (REN) és Lengyelországban (GIELDA) is foglalkoznak az áramkereskedelem ezen formájával. Ide sorolható az Angliában és Walesben mûködô Electricity Pool és a skandináv NordPool is. Mások a kereskedelmi platformok, az árképzési rendszerek, az elszámolások és a lebonyolítások. Ezek részleteire nincs mód kitérni. Lényeges azonban, hogy ezek az áramtôzsdék azonnali (spot) vagy határidôs (termin) ügyletekre vonatkoznak-e, mert mások a kockázatok és a kezelési módok. A legtöbb tôzsdén mindkét kereskedelemre lehetôség van, és nagyon fontos a két piacon való összehangolt mûködés is a rizikómenedzselés szempontjából.

Az áramtôzsde mûködése A piaci mûködések megítélésekor az aukciók (árverések) alapformáit kell ismerni. A legismertebb alaptípus az egyoldalú aukció modellje, ahol egy tárgy (áru) értékesítésérôl folyik az alku. Ez a modell az áramtôzsdéken ritkán fordul elô. Jelenleg szabályozzák újra például az angol modellt (pool). A tôzsdékre a kétoldalú aukciók (Double Auction) a jellemzôek, ahol mind a vevôknek, mind az eladóknak vannak követelményei. Kétféle alapforma különíthetô itt el. Van az ún. kötött idôpontos aukció12 (vagy szakaszos, ill. ún. akciós egyensúlyi áras), amelynek az a lényege, hogy összegyûjtik az eladási és vételi kínálatokat, és egy kötött idôA

M A G Y A R

V I L L A M O S

pontban megfelelôen párosítják ôket az ármeghatározáshoz. Ebben a kereskedelmi formában is van további két felosztás: a statikus és a dinamikus piaci modell. Az elôbbinél periodikusan ismétlôdik a kötött idôpont: az áramtôzsdéken például naponta gyakrabban13. Ebben a kereskedésben van az ajánlattételi szakasz, aztán jön a zárási idôpont (legutolsó ajánlatokkal), végül következik az ármeghatározás. A dinamikus eljárásokban az árinformációkat folyamatosan közzé teszik, így mind az eladóknak, mind a vevôknek módjukban áll az új információk alapján ajánlatukat megváltoztatni. Amennyiben többféle, de azonos fajtájú áru cseréjére van mód, akkor ezeket lehet egy idôben vagy egymás után is dobra verni. Az ilyen sokszoros aukciók 14 nagyon gyakoriak a villamosenergia-tôzsdén. Az egymást követô aukciók száma függ a villamosenergia-társaságok adottságaitól. A CalPX elôször 25 sokszoros (multiple) aukcióval indult, mára már háromra redukálódott. A spanyol OMEL három akcióval kezdett (Daily market + két Intraday market), és mára hétre emelkedett a szám. A másik kereskedelmi forma a folyamatos kereskedés, amelyben a tôzsdei tagok folyamatosan tesznek ajánlatokat, az üzletkötés is folyamatos a tôzsdei idô alatt. Ez a „continuous auction” lehetôvé teszi az azonnali üzletkötést, a piac tehát átlátható (szemben a Call-Auction zárt rendelési könyveivel). Lehetôség van az ún. Market Maker kereskedésre abban a modellben, amelyben minden vevô vagy eladó mindenkor megadhatja rendeléseit úgy, hogy határokat ad, és nem egy másik piaci résztvevôre, a speciális megbízóra vonatkozik az ajánlat. Ezzel az eljá-

12

Angolul: Call-Auction vagy Auction bidding.

13

Ennek megfelelôen van: Day-ahead market, Hour-ahead market, Day-of market, Intraday market.

14

Közismert idegen szavakkal: Multiple auction vagy Sequentielle Auction.

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

24 órájára), az árak gyakran erôsen ingadoznak. A kereslet és a kínálat egyensúlya nem csak az árakat határozza meg, hanem a mennyiségeket is. A tôzsdén lebonyolított határidôs (termin vagy future) ügyleteket meghatározott szerzôdéses feltételek mellett kötik (az áru fajtája, minôsége, mennyisége, az átadás helye és ideje tekintetében). Az árakat nem kétoldalúan állapítják meg, hanem azok kialakulnak tôzsdei, piaci árként. Lényeges, hogy határidôs üzletek alapvetôen nincsenek összekötve fizikai szállításokkal. Az esedékesség lejártakor megfelelô ellenüzlettel lehet azokat kiegyenlíteni. Az üzleteket klíring (clearing) alapján kötik, és a fizetésre, ill. a szállításra csak a határidôs üzlet esedékességekor kerül sor, a biztosítékot pedig az ún. határrendszer (marginsystem) adja. A szerzôdéskötéskor mind az eladónak, mind a vevônek van ún. kezdeti határa (initial margin), amely a szerzôdéses árnak bizonyos – kis – százalékát teszi ki. Záráskor készpénzben vagy állandó kamatozású értékpapírral lehet fizetni. [8, 11]

Példa tôzsdei mûködésre Frankfurt am Main-ban 2000. augusztus 8-a óta mûködik az EEX (European Energy Exchange). Az EEX még 1999 végén alakult meg részvénytársasági formában (több mint negyven – bel- és külföldi – társaság tulajdonában). Azonnali (spot) kereskedés zajlik – jelenleg – öt országból származó 21 résztvevôvel. Ezen a tôzsdén a következô napra lehet szerzôdést kötni mind az alapterhelésû, mind a


A


mosenergia-kereskedelem értékelése azonban problematikus, mivel a hagyományos díjügyletes modellek olyan feltételezésekbôl indulnak ki, amelyek az áramtôzsdén nem tarthatók. Például a Black–Scholes-modell az árak normál eloszlásából és az állandó árvolatilitásából (árkilengéseibôl) indul ki. Az áramkereskedelemben azonban ún. leptokurtikus árelosztással és változó áringatagságból kell kiindulni. Az ok a fizikai tulajdonságon kívül éppen a piaci rizikófaktorok sokasága és sokfélesége. Éppen ezért jelenleg a kereskedés modellkockázata is nagy. Vagy új modellt kell találni, vagy a meglévôket kell az árampiachoz illeszteni. Két feladat van a szimulációnál: (i) a villamos energia árgörbéjének és az árváltozási arányoknak a modellezése, (ii) az alapvetô meghatározó tényezôk (idôjárás, erômûvi teljesítôképesség, kínálat vagy kereslet) szimulálása. A villamos energia árának szimulálásához ún. kétfaktoros modell használható csak, mert a hosszú távú egyensúlyi ár és a rövid távú ár között igen kicsi az összefüggés (korreláció). Fel lehet állítani sztochasztikus kockázati faktorokkal mint paraméterekkel más modelleket is, csak az a kérdés, hogy melyikkel lehet a valóságot a legjobban közelíteni. Nagyon sok a szabadságfok, a független változó. A részvénypiacokon például eddig csak olyan modelleket használnak, amelyekben a paraméterek száma legfeljebb öt. Valószínûségi változókkal kell dolgozni, és az eredményeket mindig össze kell hasonlítani a tapasztalati adatokkal. Az egyes rizikófaktorok változására is dolgoznak ki modelleket, például az idôés vízjárási elôrejelzések, a környezeti adottságok vizsgálhatók ilyen eljárásokkal. Ilyen modellekkel lehet az erômûvi teljesítôképesség-határokat és határköltségeket is számításba venni. Sztochasztikus (véletlenszerûen változó) tüzelôanyag-költségek és többletkapacitások követhetôk ezekkel az eljárásokkal. A kereslet és a kínálat idôben változó görbéi jövendölhetôk a különféle befolyásoló tényezôk függvényében úgy, hogy tekintetbe veszik a piaci árak és piaci mennyiségek hatását az érintett kereskedelmi zónákban. Meg kell említeni, hogy az árváltozások egy gazdasági vállalkozás számára nem mindig negatív hatásúak, és nem minden árváltozás fenyegetô. A versenyképes kockázatkezelésnek a feladata az, hogy eszközöket találjon az árváltozásokból való haszon maximálására. Hátrányokkal járhat a piacon, ha nem ismerik fel az esélyeiket, vagy nem megfelelôk a képességek az esélyek kihasználására. [1]

csúcsidei idôszakra, de akár külön egy órára is. A legkisebb leköthetô teljesítmény 1 MW. Az alapterhelésû villamos energia szállítása 0.00 és 24.00 óra között történik. A szerzôdésben megegyezett napi szállítások (hétfôtôl vasárnapig) egy teljes naptári hónapra vonatkoznak. A csúcsterhelésû üzletek olyan fizikai szállításokra vonatkoznak, amelyekre 7.00 és 20.00 óra között (13 órán át) kerül sor. Ez a szállítás is egy teljes hónapot tesz ki, de csak hétfôtôl péntekig tart, és nincsenek benne az ünnepnapok sem. A határidôs kereskedelemben a két német zónára (észak és dél), valamint az alap- és csúcsterhelésre lehet „future” üzleteket kötni. Minden határidôs üzlet állandó teljesítmény mellett az egész idôszakban nagyfeszültségû szállításban „blokként” 1 MWh-ra vonatkozik. Ez a kereskedelem a következô 18 hónapra terjedhet ki. Az EEX spot kereskedéssel indult be, és az elsô napi forgalma 12,2 GWh, az elsô hétié 77,7 GWh15 volt. Azt remélik, hogy 3-5 hónap múlva az évi forgalom már eléri a teljes német villamosenergiafelhasználás 20%-át. Ôsszel a határidôs (termin) kereskedelem is beindul. A két piacon együtt a részvételi díj évi 25 000 euró (aki csak az egyik piacon akar mûködni, annak 20 000 euró). A megkötött üzletek illetéke a tranzakció értékének a 0,33%-a. A pénzügyi elszámolás klíringtagsági rendszerben történik (vannak klíringtagok és vannak kereskedôk). Aki kereskedni akar, az egy klíringtaggal megállapodást köt (aki persze erre biztosítékot kér). Az elszámoláshoz egy ún. elszámoló házat vesznek igénybe (Xerta nevû kereskedelmi információs rendszerrel), és a fizikai leszállítást követô napon számolnak el. Az EEX minden nap 14.30-ig megküldi az információkat az érdekelteknek: a rendszerirányítónak, a mérlegkör-felelôsöknek és a kereskedôknek. A szintén spot piacként indult lipcsei tôzsén (LPX) az illeték évente 12 500 euró, a szerzôdésekre pedig 0,04 euró/MWh. Ezen a piacon a megnyitás utáni hetekben már akkora forgalmat értek el, mint a holland APX-en. [12]

Kockázatkezelés a tôzsdén Díjügyletekkel (ún. prémiumos vagy opciós ügyletekkel) mód nyílik a kockázatok kezelésére. A villamosenergia-tôzsdén az opció (díjügylet) megvásárlójának joga van – nem kötelessége – egy határidôs üzlet keretében az idôszakon belül a lejárati ideig az üzletek meghatározott számát megszerezni (Call-Option) vagy eladni (Put-Option). Amennyiben egy árameladónak az a célja, hogy korlátozza a veszteség kockázatát a pozitív eredmény esélyének megtartása mellett, úgy a Put-Option a helyes stratégia. A villamos energia vásárlójánál fordított a helyzet: ott a Call-Option a jó stratégia. Az opciós villa-

15 Ez az átlagos magyar heti villamosenergia-forgalomnak alig 1/10-e.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

15

A szokásos határidôs üzlettel is biztosítékot teremthetnek a piaci résztvevôk a szabadpiaci árkockázatok mérséklésére. Az ilyen üzletek kezelése azonban sokkal összetettebb, mint a hagyományos áruknál, éppen a tárolhatóság hiánya miatt. A vevô például egy ilyen szerzôdés alapján jövôbeni erômûvi teljesítôképességet vásárol. Döntôen az erômûpark összetételétôl függ, hogy a villamos energia ára miként fog alakulni a tüzelôanyag árának függvényében. A hatásfok ugyanis megszabja, hogy a jövôbeni villamos energiához mennyi tüzelôanyag kell. A villamosenergia-termelés ún. változó költsége tehát módosulhat. Így aztán az árak ingadozása az azonnali piacon sokkal gyakoribb és nagyobb, mint a határidôs kereskedelemben. A liberalizált villamosenergia-piacon az árbiztosítás egyik eszköze a határidôs üzlet, amelyek persze megköthetôek lennének a tôzsdén kívül (OTC-üzlet) is. A likvid tôzsdei kereskedelem azonban megteremti az alapját a hatékony kockázatkezelésnek, mert lehetôséget ad a vállalat számára, hogy a kívánt restrikciós pozíciókkal célzottan építse fel szerzôdéses portfolióját. Az áringadozásokkal szembeni biztonság megteremtése mindenképpen célszerû. Hedging angol szóval foglalják össze a kockázatbiztosítás eszközeit. Szûkebb értelemben a hedging a jövôbeni kasszapozíció (elérhetô végsô elszámolási helyzet) árbiztosítására vonatkozó határidôs üzletek lezárását jelenti. Megkülönböztetnek short-hedge és long-hedge fogalmakat. Az elôbbi határidôs szerzôdés eladását jelenti annak érdekében, hogy a meglévô hosszú (long) pozíciókat a szabad piac esô áraival szemben biztosítsák. A long-hedge ezzel szemben a határidôs üzletek vásárlását jelenti, ami a meglévô rövid (short) szabadpiaci pozíciókat biztosítja a növekvô árakkal szembeni kockázat ellen. A villamosenergia-iparban a short-hedger fôleg a termelôknél, az erômûveknél jelentkezik, hiszen náluk az áresés ellen kell a biztonság. A szolgáltatók vagy a nagykereskedôk ezzel szemben ellentétes pozíciót foglalnak el spekulációikkal a határidôs piacon, hogy a jövôbeni vásárlásaiknál védve legyenek az áremelkedésekkel szemben. A határidôs ügyletekre vonatkozó, kockázatkezelô hedging-modell az optimális szerzôdésállomány meghatározását célozza. Példaképpen bemutatható, hogy miként használható ez az eljárás akkor, amikor az egyerômûves vállalat biztosítani szeretné magát az értékesítés árainak bizonytalanságaival szemben. A döntési idôpontban bizonytalanság uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövôben milyen tényleges ár alakul ki. A döntéshozó határoz az eladandó határidôs üzletek mennyiségérôl. Feltételezi, hogy a termelés mennyiségérôl a döntés idôpontjában már mások határoztak, annak K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

16


optimális mennyisége tehát nem e modell tárgya. A termelési terv meghatározta a termelési költséget is, tehát az sem fontos a döntés idôpontjában. A döntési idôpontban megjelölik az ún. kasszapozíció értékét, és felveszik a határidôs üzlet lejárati árát. A határidôs üzlet esedékessége megegyezik a rizikóval terhes kaszszapozícióval. Feltételezik továbbá, hogy szállítási költségek nincsenek, és a határidôs üzlet fizikai teljesítése lehetséges. A döntéshozó maximál egy ún. preferenciafüggvényt, amelyben várható, véletlenszerûen változó értékbôl és a szórásból (σ, az említett volatilitásból), annak négyzetébôl állítható össze a kockázatot jelentô súlyfaktor (α). Ennek a függvénynek keresik a maximumát. Amennyiben nincs kockázat (a rizikóaverzió nulla: α=0), akkor a várható érték megegyezik a preferált értékkel. A célfüggvény nagysága a termelt mennyiség piacon való eladásából, továbbá a kitûzött idôpontban a határidôs üzlettel elért nyereségbôl vagy veszteségbôl adódik. E két függvény alapján meg lehet állapítani az optimális határidôs szerzôdések mennyiségét16. Ez persze így nagyon bonyolultnak látszik, ezért nézzünk egy példát! Vizsgáljuk meg annak az erômûnek a döntési helyzetét, aki biztosítani szeretné magát az adott év decemberének végén (amikor az ár 5,5 Ft/kWh) az árampiaci áresés ellen! Alapterhelésû, 100 MW-os, jövô év augusztusára vonatkozó, határidôs EEX-üzlettel akar védekezni. Kérdés, hogy mennyi határidôs eladási szerzôdést kell megkötni. A megoldáshoz fel kell tételezni azt az árat, amelyen az augusztusi mennyiség17 eladható. Ennek az árnak a még ugyancsak bizonytalan augusztusi lejáratú határidôs árral meg kell felelnie. Július végére például a 5,0 Ft/kWh ár reálisan kialakulhat. Az ingadozáshoz a menedzsment mondjuk σ = 1,2 Ft/kWh szórást becsültet meg, felveszi a kockázat ún. averziós paraméterét: α = 0,00001 Ft –1. Az optimális szerzôdéses mennyiség a preferencia- és célfüggvénybôl adódik (–111 600 MWh-ra), ami azt jelenti, hogy 150 szerzôdés látszik optimálisnak 18. A termelô ezáltal 61,380 M Ft eladási árat biztosít magának 19. A következô év júliusának végén aztán két teljesen egyenértékû lehetôség adódik. Vagy teljesíti az egész határidôs ügyletét, és eladja a 100 MW szabad termelési kapacitását az OTC-piacon, vagy csak 50 szerzôdést vásárol vissza, és a többi százat fizikai szállításokkal teljesíti.

16

Az egyszerûség érdekében az egyenleteket, a levezetést nem részletezzük, az a [4]-ben megtalálható.

17

Ez könnyen számítható: 100 MW • 31 nap • 24 h/nap = 74 400 MWh, ennyi tényleges eladást számolnak.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

A


Az ár tényleges alakulásának függvé- szavásárlással játszanak áresésre vagy nyében persze marad a kockázat. Az ún. áremelkedésre. Mindez egy vázlaton is hedge-döntés következményei az erômû- bemutatható (12. ábra), ahol más az elvi összbevétel tekintetében két esettel is adó (termelô) és más a vevô (kereskedô) számszerûsíthetôk, hiszen a valóságban nagykereskedelmi tôzsdei spekulációja. a feltételezettnél jobban csökkenhetnek [1, 2, 3] az árak, de akár növekedhetnek is. „A” eset: A valóságban a jövô év júli- Fogyasztói kockázatkezelés us 25-én – az utolsó kereskedelmi napon – pl. 4,5 Ft/kWh áron jegyeznek augusztu- Természetesen a feljogosított fogyasztóksi határidôs ügyletet. Az ár valójában te- nak is vannak kockázatai a versenypiahát még jobban csökken, mint azt a december: a 150 határidôs menedzsment deügylet eladása + 61,380 M Ft cemberben megjöaugusztus: a valóban megtermelt vendölte. Az aumennyiség eladása + 33,480 M Ft gusztusi termelési augusztus: a 150 határidôs mennyiség eladása ügylet visszavásárlása – 50,220 M Ft az OTC-piacon csak 33,480 M Ft bevételt az összes bevétel a tranzakcióból + 44,640 M Ft jelent. Ezen kívül visszavásárolnak még 150 határidôs üzletet ugyanilyen con. Az elsô mindjárt az, hogy minôsített egységáron, amiért az árnak megfelelô- fogyasztóból (pl. a kijelölt 40 vagy en 50,220 M Ft-ot fizetnek. Az összbevé- 100 GWh évi fogyasztást elérôbôl) saját döntésük alapján legyenek-e feljogosítottel a következô lesz: Látható tehát, hogy az erômû a bevé- tak, azaz felmondják-e a közüzemi szerzôtelét a határidôs piacon való szerzôdé- dést, kilépjenek-e a szabad piacra. Döntésekkel 61,38 – 50,22 = 11,16 M Ft-tal nö- sükben elôbb fel kell mérni helyzetüket a velte meg. Drága – fiktív – határidôs üzle- kockázatok és a tôkehozam síkján. A szatet adott el, amit késôbb olcsóbbal bad piac áringadozásai a beszerzési portfoliójuknál jelentôsen megváltoztathatják egyenlített ki. „B” eset: Van azonban rosszabb hely- az értékesítési portfoliót, tehát a vállalt zet is. Az ár a valóságban növekedett és kockázatok ezen a piacon kisebb vagy nanem – mint azt megjövendölték – csök- gyobb tôkehozamot eredményezhetnek. kent. A jegyzés a következô év júliusának A jogszabályok meghatározhatják szávégén már 5,7 Ft/kWh-ra vonatkozik, így mukra például, hogy a beszerzési oldalon tehát az augusztusi tényleges villamos- legalább 50%-os legyen a hazai forrás energia-eladás több, 42,408 M Ft bevételt részaránya, így a várhatóan kedvezôbb jelent. Ugyanakkor a 150 határidôs ügy- import hatása mérsékeltebb lehet. A léletre a tôzsdézô ráfizetett, hiszen a viszszavásárlása (kidecember: a 150 határidôs egyenlítése) ilyen ügylet eladása + 61,380 M Ft egységáron már augusztus: a valóban megtermelt többe (63,612 M Ftmennyiség eladása + 42,408 M Ft ba) került, mint a deaugusztus: a 150 határidôs cemberi eladás. Az ügylet visszavásárlása – 63,612 M Ft összes bevétel tehát az összes bevétel a tranzakcióból + 40,176 M Ft ebben az esetben: Látható, hogy az áramtermelô 2,232 M Ft-tal nagyobb bevételt realizált nyeg azonban az, hogy a fogyasztónak volna, ha nem vesz részt a határidôs pia- tekintettel kell lennie a bel- és külföldi vilcon való szerzôdéskötésekben. A tôzsdé- lamosenergia-piac várható alakulására is. A feljogosított fogyasztó aztán – éppen zésen tehát veszített, mert áresésre játszott, és az nem jött be. A valódi értékesí- a beszerzési kockázatok csökkentése értésbôl persze a bevétele a nagyobb ár dekében – létesíthet saját villamosenergia-forrást (energiaátalakítót), ill. a saját miatt növekedett. E példából is jól látható tehát, hogy villamosenergia-igényeit módosíthatja több hónapra elôre lehet határidôs üzle- különféle technikai eszközökkel. Mindkettek úgy megkötni, hogy eladással és visz- tônek vannak tôkehozam-növelô esélyei, de vannak kockázatai is. Figyelembe kell venni, hogy a feljogo18 Tekintettel arra, hogy egy adag, egy szerzôdés sított fogyasztó gyakran többféle energiát igényel, tehát egyszerre több energiapia1 MW-ra és egy hónapra (31 • 24 órára) összesen 744 MWh. con (villany, földgáz, távhô) lehet érde19 Mivel 150 szerzôdés 5,5 Ft/kWh egységáron kelt. Ezek az energiapiacok idôben nem elég összehangoltan változnak, különö150 • 74 400 • 5,5 = 61 380 000 Ft.gg M Û V E K


2 0 0 0 / 4


A


17

IRODALOM Erômû (eladó) Döntési pozíció

Kereskedô (vevô) Kasszapozíció

Döntési pozíció

Ft/kWh 6

Ft/kWh Elad

5

Visszavesz Tény

6

Várt

5

Tény

4

3

Kasszapozíció

Idô aug.

3

Elad Tény Várt Tény

4

Short-hedging dec.

Vásárol

Long-hedging Idô aug.

dec.

Tényleges szállítás

Tényleges vásárlás

12. ábra Kockázatkezelés határidôs ügyletekkel (hedging)

villamosenergia-piac minden résztvevôjének vagy irányítójának tevékenységében is. Kedvezô lenne, ha az egyes tevékenységekkel kapcsolatban részletesebb elemzések jelennének meg annak érdekében, hogy ne csak napirenden maradjon a kérdés, hanem az új ismeretek integrálódjanak is a piaci irányítók és érdekeltek jó szándékával. Különösen a ma még szokatlan áramkereskedelemben kell még sokat tanulnunk (pl. [13] alapján). Cikkünk külföldi folyóiratok és számítógépes információk alapján nem lehet sem egész, sem tökéletes. Reméljük azonban, hogy felkeltettük az olvasóink érdeklôdését. Hazai megfontolások és tapasztalatok alapján aztán kialakulhat, majd általánossá válhat a magyarországi villamosenergia-piacon is az a legjobb kockázatirányítási eljárás, amely a legfôbb célt, a fogyasztók igényei szerinti villamosenergiaellátást vagy -értékesítést szolgálja.

sen ami a rájuk vonatkozó jogszabályok módosulását és az abból eredô hatásokat érinti. A decentralizál, földgázbázisú vagy megújuló energiahordozókra alapozott – ezért államilag támogatott – kapcsolt hôés villamosenergia-termelés igen gyakran mérsékli a beszerzési kockázatokat. Különösen igaz ez akkor, ha a kis, 50 MWnál kisebb teljesítôképességû erômû befektetéséhez szükséges engedélyek beszerzése is lényegesen egyszerûbb. Jelentôs kockázatok adódhatnak a környezetvédelmi feltételek módosulásával, különösen akkor, ha a fogyasztó saját energiaátalakító berendezés létesítését látja célszerûnek többféle energetikai igényének összehangolt kielégítésére. Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-piacot éppen a feljogosított fogyasztók érdekében nyitják meg, gyakran ezek a fogyasztók azt hiszik, hogy a mai helyzethez képest mindenképpen jól járnak. Ez persze illúzió. A saját értékesítési portfoliójukat csak akkor tudják értékesebbé tenni a termékeiknek megfelelô árupiacon való üzletekkel, ha a beszerzési oldalon nem csökken a biztonság az árral együtt, ha megfelelô kockázatkezeléssel javítják pozíciójukat az árampiacon.

HIREK

•

HIREK

•

[1] Meissner, D.; Scholand, M.: Risiken und Risikomanagement in neuen Strommärkten. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 8. sz. 2000. p. 558–563 [2] Fudalla, M.; Hahnenstein, L.; Häder, M.: Risikomanagement: Hedging mit Strom-Termingeschäften. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 8. sz. 2000. p. 564–569 [3] Erfkemper, H.-D.: Risikobereitschaft und Risikomanagement von Energie-versorgung. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 8. sz. 2000. p. 570–572 [4] Lapidus I. stb.: Risiko-Management als Wettbewerbsvorteil im Strommarkt. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 9. sz. 2000. p. 634–638 [5] Petroll, M.R.: Kernkraftwerke und wettbewerb in den USA. Energie-wirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 3. sz. 2000. p. 172–173 [6] Reich, H. W.: Risikomanagement und Finanzierung. VGB Kraftwerkstechnik, 80. k. 2. sz. 2000. p. 26–28 [7] Riekert, Ch.: Stromwettbewerb in den USA. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 7. sz. 2000. p. 521–523 [8] Schröppel, W.: Systeme für den Stromhandel. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 5. sz. 2000. p. 308–309 [9] Peterson, J.; Rademacher, J.: Handelskanäle für Energieversorger. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 9. sz. 2000. p. 644–645 [10] Kraus, M.: Marktmodelle von Strombörsen. Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 50. k. 7. sz. 2000. p. 507–513 [11] Mashhadi, H. R. stb.: Angebotbewertung und Kraftwerkseinsatzoptimierung mit genetischen Algoritmen. Energiewirtschaftliche Tages-fragen, 50. k. 8. sz. 2000. p. 580–582 [12] Rövid hírek: Brennstoff-Wärme-Kraft, 52. k. 6. és 9. sz. 2000., és PEI, 2000. szeptember p. 9 [13] Stewart, P.: Energy trading, by the numbers. Global Energy Business, 2000. jún./aug. p. 18–25.

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

Az Europower áramkereskedô feladja Az Europower Energy GmbH, amely 1999-ben a Metro-konszern és a Bayernwerk közös leányvállalataként jött létre, üzleti tevékenységét beszünteti, erôsítette meg a társaság szóvivôje. Az erre vonatkozó társasági döntést már augusztusban megszövegezték. A Frankfurtban székelô társaság eredetileg vezetô szerepre törekedett az ipari és üzleti fogyasztók területén. A Metro-birodalmon, mint értékesítési csatornán keresztül a kisfogyasztókat is meg akarta szólítani. Egy évvel ezelôtt az Europower céget mint a verseny és az alacsony árak élharcosát ünnepelték. A megszûnô cég ügyfeleit az E.ON látja el. (IZE Presseblick)

Összefoglalás Hosszúra nyúlt bemutatásunkban is csak vázlatokat adhattunk a villamosenergiapiac megnyitásával várható helyzet kockázatainak kezeléséhez. A figyelmet hívtuk csak fel erre az igen fontos kérdésre. Ma már a hosszú távú tervezésnek nem sok esélye van a gondok optimális megoldásában. A piacon a feltételek, az árak, sôt, gyakran a szabályozások is változnak. Ezek a módosulások nagyok és egyre gyakoribbak, ezért bizonytalanságot okozhatnak a döntésekben. Biztonságot szerezni bizonytalanságok között – ez lehet a rizikómenedzselés értelme. Még nem értünk a kockázatkezeléshez, ezért tanuljuk azt, hiszen nagy szükség van rá, nem csak a kereskedelemben, hanem a

Az áramszolgáltatók átlagos bevétele az évtized mélypontján A német áramszolgáltatók átlagos árbevétele az elôzô évben 16,9 pfennig/kWh-val az évtized legmélyebb értékét érte el. (ÁFA nélkül, 1999-ben az áramadóval). A statisztikai hivatal számításai szerint 1991 és 1993 között ez az érték 18,4-rôl 19,6-ra nôtt, azóta azonban folyamatosan csökken. Az áramfogyasztók összessége számára 1999ben az áram ára az elôzô évhez képest 5,6%-kal csökkent, a háztartási fogyasztóknál ez az érték 0,5%. (IZE Presseblick) A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

18

Kockázatkezelés kereskedési technikákkal A kockázatkezelés minden üzleti vállalkozás egyik leglényegesebb belsô folyamata. A vállalkozás céljainak elérését befolyásoló hatások megfelelô ismeretének hiánya jelentôs veszteséget (piaci, pénzügyi, környezeti stb.) eredményezhet, amely adott esetben teljesen tönkre is teheti a vállalkozást. A rendszeres kockázatkezelés lehetôvé teszi az üzletileg elônytelen körülmények elleni védekezést, a kedvezôtlen hatások elkerülését, kezelését vagy áthárítását. A kockázat szót azonban nemcsak fekete színnel írják. A rendszeres kockázatkezelés új lehetôségek és elôre nem tervezhetô kedvezô üzleti körülmények gyors felismerését, kihasználását is elôsegíti. HORNAI GÁBOR Részletek egy értekezletrôl: – „… és a piacnyitást követô áresés kihasználásával jelentôsen csökkennek a termelési költségeink – fejezi be a vállalat vezetôinek tartott tájékoztatóját a mûszaki igazgató. – Hogyan intézzük majd az energiabeszerzést? – hangzik az elsô kérdés. – Versenyeztetjük a szállítókat! Meglátjátok, itt fognak toporogni az ajtó elôtt, csakhogy végre már ajánlatot adhassanak. – Jó, de melyikükkel kötünk szerzôdést? – Amelyik a legolcsóbb! – mondja a pénzügyi igazgató – A jelenlegi éves villamosenergia-költségünk közel 3 milliárd. Ha csak szerény 5%-ot tudunk lefaragni belôle, már az is 150 millió tiszta nyereség. – Szóval a legolcsóbbal. Jó. De nyilván teljesítési garanciával, ugye? – Hát persze! A technológia nem viselne el huzamosabb áramkimaradást, a késedelmes szállítás kötbéreire meg rámenne a nyereség nagy része – szól közbe a termelési fômérnök. – És az ár? Mondjuk, hogy lealkudtuk azt az 5%-ot. Rögzített árra szerzôdünk? – Isten ments! Nézd meg mi történt Németországban tavaly! Akkorát estek az árak, hogy mindenki azt hitte, itt a világvége, ez így nem mehet tovább. Aztán mi történt? Még tovább estek. A rögzített árral csak a szállító keresné magát betegre, ahelyett, hogy a nyereség a miénk lenne. Mondjuk úgy állapodunk meg, hogy az árat megformulázzuk és a németországi zsinór jegyzéshez kötjük – havi árigazítással. Meglátjátok, a 150 milliós megtakarítás legalább a duplája lesz év végére. – Jó. De mi lesz, ha mégsem csökkennek az árak tovább? Sôt, mi van, ha emelkednek? – Az ki van zárva! – Jó, jó, de ha mégis? Mondjuk 5 vagy 10%-kal? A

M A G Y A R

V I L L A M O S

– Hát… akkor baj van, mert az nemcsak a 150 millió megtakarítást viszi el, hanem még a nyereség egy jó részét is. – Akkor mégiscsak fix árra kell szerzôdni, nem? – Erre az esetre talán igen, de ez nem reális! Miért nônének az árak? Verseny lesz, meg többletkapacitás. Higgyétek el, az árak tovább fognak csökkenni és ezt nekünk kell kihasználnunk, nem másnak.”

Olcsón végy, drágán adj! Ilyen elôzmények után 1999 végén az Egyesült Zsinór Rt. több szállító ajánlata alapján a kiváló nemzetközi referenciákkal rendelkezô Stornai Energia Rt.-t választotta. A megkötött szerzôdés fô jellemzôi a következôk voltak: u érvényessége a teljes 2000. naptári évre vonatkozott, u a teljes villamosenergia-igény ellátására szólt a szerzôdés, u a havi elszámolás a következô összefüggéseket követte: az elszámoló ár: P = Po · i Ft/MWh, ahol Po = az 1999-es évi átlagos beszerzési költség –5%, Ft/MWh, i = az elszámolási idôszak árindexe, amelynél: i = Pi átlag /P99/2 átlag , itt: Pi átlag = az elszámolt hónap németországi zsinór másnapi kereskedési árainak számtani átlaga, euró/MWh; P99/2 átlag = az 1999. július 1.–december 31 közötti németországi zsinór másnapi kereskedési árainak rögzített számtani átlaga, euró/MWh. A németországi árak forrásának a felek a Platt’s European Power Daily kiadvány árjegyzését használják. A szerzôdés aláírását mindkét félnél saját gyakorlatuknak megfelelô döntéselôkészítés elôzte meg: u A Stornai Rt. beillesztette a Zsinórszerzôdést többi értékesítési szerzôdéM Û V E K


2 0 0 0 / 4

se közé, és a már megkötött, illetve elôkészítés alatt álló fizikai és határidôs ügyleteivel együtt teljes portfolióelemzést végzett. Úgy döntött, hogy saját, illetve már korábban leszerzôdött forrásaiból megbízhatóan el tudja látni a Zsinór Rt.-t, számottevô árkockázata csak jelentôs (10%-ot meghaladó mértékû) árcsökkenés esetén következhet be, ennek valószínûségét kicsinek ítélték. u A Zsinór Rt. számos értekezleten tárgyalta a beszerzési stratégiát. Az 5%-os beszerzési költségcsökkentést túl szerénynek találták, különösen az 1999. és az azt megelôzô év folyamatos árcsökkenésének tükrében. A németországi fizikai piac másnapi zsinór kereskedésére alapuló árindex bevezetésével, folytatódó árcsökkenésre alapozva további jelentôs nyereségnövekedést állítottak be a 2000. évi üzleti tervbe. Látjuk, hogy a döntést megelôzôen mindkét fél figyelembe vett fontosnak ítélt körülményeket, feltette a „Mi van, ha....?” kérdéseket, azaz kockázatelemzést végzett. Mielôtt most, 2001 elején megnéznénk, hogy ki milyen jól vagy rosszul járt a fenti szerzôdéssel, tegyünk egy kitérôt a kockázatkezelés területére.

A kockázatkezelés A kockázatkezelés minden üzleti vállalkozás egyik leglényegesebb belsô folyamata. A vállalkozás céljainak elérését befolyásoló hatások megfelelô ismeretének hiánya jelentôs veszteséget (piaci, pénzügyi, környezeti stb.) eredményezhet, amely adott esetben teljesen tönkre is teheti a vállalkozást. A rendszeres kockázatkezelés lehetôvé teszi az üzletileg elônytelen körülmények elleni védekezést, a kedvezôtlen hatások elkerülését, kezelését vagy áthárítását.


K E R E S K E D É S I

T E C H N I K Á K K A L

változásban jelentkezik, míg a keresletet az árakon túl a még mindig nem elég jól tervezhetô idôjárási hatások, vagy társadalmi események növelhetik vagy csökkenthetik igen rövid idôn belül. Aztán pedig jön a tárolhatatlanság hatása. Az elôzôek miatt a szabad kereskedelemben a villamos energia árai hol fenn, hol lenn szárnyalnak, azaz volatilisek (volare = repülni), ingadozók. A nagy áringadozás (árvolatilitás) a tôzsdei jellegû kereskedés miatti átlátható (transzparens) árakkal és kis fajlagos nyereségtartalommal párosulva természetszerûen fokozott üzleti kockázatot jelent vevônek, eladónak egyaránt. Vagy inkább üzleti lehetôséget?

A kockázat szót azonban nemcsak fekete színnel írják. A rendszeres kockázatkezelés új lehetôségek és elôre nem tervezhetô kedvezô üzleti körülmények gyors felismerését, kihasználását is elôsegíti.

A villamosenergia-kereskedelem kockázatai

A sikeres kereskedelemhez az alapvetô marketing eszköztár (termék – ár – értékesítési csatorna – eladásösztönzés) öszszehangolt alkalmazása szükséges. A villamos energiának áruként rendkívül eltérôek a piaci tulajdonságai attól függôen, hogy milyen értékesítési csatornán keresztül kereskednek vele. Nagy mennyiségû és gyakori adásvé- Zérus összegû játék telkor (amit kereskedésnek, trading-nek nevezünk) a villamos energia primer jó- A teljesen liberalizált piaci villamosenerszágként viselkedik, árát kizárólag a ke- gia-kereskedelem meghatározó része a reslet és a kínálat pillanatnyi aránya ha- szállítók és vevôk közötti kétoldalú megtározza meg. A villamos energia áruként állapodások keretén belül zajlik. Fontos mindenben megfelel a tôzsdei termék szerepe van ugyanakkor a szabályozott (commodity) kívánalmainak: mûszaki és (szervezett, koncentrált) piacon folytatott kereskedelmi értelemben homogén, szabványos, nagy Ár volumenben forog, folyamatos (bár idôben változó mértékû) és jeÁllandó kereslet lentôs a piaci keKereslet ára (vétel) reslet iránta. Két lényeges tulajdonság mégis különlegessé teszi a villamos energiát a többi tôzsdei termékhez képest. Piaci ár, Az egyik a kereskeMCP delmi értelemben vett tárolhatatlanÁllandó ság. Míg minden kínálat egyéb áruból készára Piaci letek halmozhatók mennyiség fel, amelyekbôl az 1. ábra igények pillanatnyi Az egyensúlyi ár és a mennyiség kialakulása változásai bizonyos ideig azonnal kielégíthetôk változatlan termelési volumen mellett, a vil- kereskedésnek is, akár tôzsdén, akár tôzslamos energia keresletének változása te- dén kívül (OTC, over-the-counter) folyik1. A szervezett piac áll legközelebb a közhetetlenség (inercia) nélkül azonnali termelési mennyiségváltozást igényel, ami- gazdasági „kompetitív” piachoz, amelyet nek eredménye az árak azonnali válto- nagyszámú szereplô, alacsony be- és kilépési korlát, homogén termék és a szezása. (Tapintatosan nem részletezzük azt az replôk tökéletes informáltsága jellemez. esetet, amikor a termelôk kapacitásaik A szereplôk összességükben az iparra jelvisszafogásával vagy elengedésével, lemzô normál profitot realizálják az adott azaz a kínálat változtatásával próbálják idôpontban kialakult egyensúlyi ár mellett. Példaként (1. ábra) az APX (Amsterezt kihasználni.) A másik fontos tulajdonság a kínálat dam Power Exchange) magyarázó Marvagy kereslet azonnali reagálása külsô shall-kereszt-jét vettük fel (az egyensúlyi tényezôkre. Kínálati oldalon a primer tü- ár a Market Clearing Price). zelôanyagok (pl. kôolaj, földgáz) árának természetes vagy látszólag érdektelen politikai események hatására bekövetke- 1 Ezeket most (de csak most) egységesen „tôzszô változása nagyon gyorsan energiaár de” tartalommal használjuk. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

19

A szereplôk egyedileg azonban nem egyformán informáltak, nem azonosan ítélik meg a jövôt, és ennek következtében nem ugyanazt a profitot érik el. Valaki mindig többet nyer (pozitív gazdasági profitra tesz szert)2 és ezt a nyereségét valaki más „adja át” neki (akinek negatív gazdasági profitja lesz). A kereskedés így makroszinten mindig zérus összegû (zero sum game).

Kereskedési technikák: Akkor végy, amikor olcsó, és akkor adj, amikor drága! Mikor mondhatjuk, hogy kockázatainkat megfelelôen kezeltük? Akkor, ha kötelezettségeinket megfelelô idôben, mennyiségben, minôségben és áron teljesíteni tudjuk. Abból kiindulva, hogy mindig van elegendô forrás a villamosenergia-igény kielégítésére, akkor szállítóként is, vevôként is az árkockázat kezelése a feladat. Nézzük meg, hogy milyen kereskedési technikákat alkalmazhatunk árkockázatok kezelésére! A villamos energia tôzsdei kereskedésének technikái a már régóta kialakult áru- és értéktôzsdei kereskedésbôl származKínálat (eladás) nak. A következôkben a tôzsdei kereskedésrôl, az alkalmazott kereskedési fogalmakról és leggyakoribb technikákról, valamint az opciós stratégiákról lesz szó.

M Û V E K

MW

Hol, kik és milyen célból kereskednek?

A legáltalánosabb természetesen a fizikai piac, ahol árukkal folyik a kereskedés. Mindig van tényleges áruszállítás és a pénzügyi rendezés az áruszállítás után jellemzôen egy héten belül megtörténik. A fizikai piacot szokás még spot (azonnali) piacnak is nevezni, amely akár tôzsdei (exchange, pool), akár tôzsdén kívüli (OTC) formát ölthet. A fizikai kereskedés az árkockázatok forrása. A nem fizikai kereskedés piacán árukkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

2 A gazdasági, illetve normál profit kifejezést közgazdasági értelemben használjuk. Normál profit: az adott iparág, piac általános nyereségszintje, azaz az összes ex-ante költséget és a szokásos növekedést fedezô kockázatmentes likvid nyereség. Gazdasági profit: a normál profitot meghaladó nyereség.


2 0 0 0 / 4

20


kereskedése folyik. Mivel ezek a jogok és kötelezettségek a mögöttük meglévô árukból származnak, a nem fizikai kereskedést származtatott (derivatív) kereskedelemnek is nevezzük. A származtatott ügyletek közös jellemzôje, hogy értékük valamilyen más, alapvetôen meghatározó piaci tényezô (alaptermék, részvény, árfolyam stb.) alakulásától függ. Tôzsdén és tôzsdén kívül egyaránt kereskednek velük, a tényleges áruszállítás nem feltétlenül része az ügyletnek 3. A kereskedôk három jellemzô csoportját szokás megkülönböztetni tevékenységük célja alapján. u Az egyik csoport az árak mozgásainak kihasználásával nyereséget akar elérni, ôk a spekulánsok (speculators). „Azért veszek most, mert holnap drágábban tudom eladni.” u Az arbitrazsôrök (arbitrageurs) ugyanazon termék különbözô piacain kialakuló árkülönbségének azonnali kihasználásával akarnak nyereséget elérni. „Azért veszek most itt, mert most ott drágábban tudom eladni.” u A fedezeti ügyletkötôk árkockázatok ellen védekeznek. „Azért veszek most, mert holnap drágábban kellene megvennem.” A fedezeti ügyletkötôk célja a saját üzleti tevékenységüket érintô kockázatok (a vevônél mindig áremelkedés, az eladónál mindig árcsökkenés) elleni védekezés (ezt hedging-nek – hedzsingnek – is nevezzük az angol hedge = sövény, kerítés szóból származtatva). A védekezés alapelve minden esetben olyan határidôs helyzet létesítése, amelyik ellentétes a kockázat forrását jelentô fizikai pozícióval (türelmet, nemsokára részletezzük).

Milyen szándékkal kötnek ügyleteket? A kereskedôk eladási és vételi szándékát a következôképpen nevezik: u Hosszú pozíció (long position): a kereskedônek vételi szándéka van, növeli a készleteit, vásárol, azaz vagy árura vagy valamilyen jogra tesz szert. u Rövid pozíció (short position): a kereskedônek eladási szándéka van, csökkenti a készleteit, elad, azaz áruszállításra vagy valamilyen jog nyújtására vállal kötelezettséget.

Milyen piaci várakozásai lehetnek a kereskedôknek? Az „esernyô vagy fürdôruha” dilemma Az eladási vagy vételi szándékot mindig az határozza meg, hogy milyen várakozásaink vannak a jövôbeli árakról, milyen 3



piacra számítunk. A piaci várakozások alábbi csoportosítása olyan bevett kereskedési terminológia, amelynek ugyan nincsenek mérôszámai (és így nincsenek számszerûsíthetô határvonalak például az erôsödô és változékony piac között), azonban megkönnyítik a megfelelô határidôs stratégia kiválasztását. (Ebbôl a szempontból a piac az idôjáráshoz hasonlít. Reggeli „öltözködési stratégiánkat” az aznapi idôjárásra vonatkozó várakozásunk szerint alakítjuk ki. A várható idôjárást igyekszünk jól megítélni, de persze csak este derül majd ki, hogy a fürdôruha melletti döntésünkkel megfürödtünk vagy befürödtünk...) A piaci várakozásoknak négy alapvetô változatát különböztetjük meg: u Erôsödô (bullish) piac (bull = bika, a bika erôs). A kereskedô élénk piacra, azaz erôsödô keresletre, növekvô forgalomra, áremelkedésre számít. u Gyengülô (bearish) piac (bear = medve, a medve lomha). A kereskedô gyenge piacra, azaz gyengülô keresletre, gyengülô forgalomra, árcsökkenésre számít. u Semleges (neutral) piac. A kereskedô változatlan piacra számít, számottevô ár- vagy forgalomváltozás nélkül. u Változékony (volatile) piac. A kereskedô jelentôs piaci változásokra számít, rövid idôn belül számottevô keresletés áringadozásokkal.

A kereskedési ügyletek ismertetése Az áttekinthetôség érdekében összefoglaljuk a leggyakoribb kereskedési ügylettípusokat (1. táblázat) 4. A következôkben 4

Lásd még a 2. táblázatot is.

M A G Y A R

V I L L A M O S

A határidôs ügyletek: Ha drágul, kösd le! A határidôs (fedezeti, jövôbeli) ügylet olyan fizikai ügylet, amelynél a kötés és az ár rögzítése, valamint a tényleges áruszállítás és fizetés között számottevô (akár több éves) idôbeli különbség van. Valójában egy hagyományos adásvételi szerzôdés, csak a teljesítés egy jövôbeli idôpontra vonatkozik. A határidôs szerzôdés létrejöttéhez szükséges kereslet és kínálat találkozását jellemzôen az eladó és a vevô eltérô piaci várakozása indokolja. Ha egy eladó gyengülô és egy vevô erôsödô piacra számít, akkor egy határidôs ügylet megkötésével mindketten egyszerre védekezhetnek az ár számukra elônytelen alakulása ellen. A kötési vagy határidôs ár (amit még elfogadok, delivery price) és a lejáratkori azonnali ár (ami ellen védekezek, spot price) persze eltér majd egymástól. Így az egyik fél nemcsak sikerrel védekezik az árkockázat ellen, hanem nyereségre is szert tesz. Hogyan?

1. példa A termelônek három hónap múlva 10 db terméke készül majd el. Legalább 100 Ft/db akkori áron szeretné eladni ezeket a fizikai piacon, de gyengülô piacra (árcsökkenés) számít. Három hónapos határidôs, 100 Ft/db-os eladási ajánlattal vevôt keres, akit meg is talál. A vevô a kérdéses készterméket saját, 3 hónappal késôbbi felhasználására most vásárolja, mivel erôsödô piacra (áremelkedésre) számít.

1. táblázat Az ügyletek csoportosítása

Fizikai (spot) ügyletek

Tôzsdén kívül köthetô?

Tôzsdén köthetô?

Van tényleges áruszállítás?

Igen

Igen

Van

Származékos ügyletek – Határidôs ügyletek – Opciós ügyletek vételi (call) eladási (put) hosszú (long) rövid (short)

Igen Igen (forwards = elôre) (futures = jövô) Igen Igen

Van Lehet

– Csereügyletek (swap, swaption)

Igen

Nem

Lehet (harmadik félnél)

– Egzotikus opciók plafon (cap) gallér (collar) padló (floor)

Igen

Nem

Lehet

Bôvebben az „Elszámolás” fejezetben.

A

sorra vesszük a származékos ügyleteket, elôször részletes, késôbb utalásszerû számpéldákkal magyarázva.

M Û V E K


2 0 0 0 / 4




Vevô: hosszú határidôs pozíció (long futures)

Eladó: rövid határidôs pozíció (short futures)

Nyereség

Nyereség

40

40

20

20

0

0

-20

-20

-40

-40

60

80

100

120

140 Spot ár

2. ábra A vevô hosszú határidôs helyzetben

Az ügylet az eladó szempontjából short futures (SF), azaz az eladó rövid pozíciót vállal, a vevô szempontjából pedig long futures (LF), azaz a vevô hosszú pozíciót vállal. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai (spot) piacon az azonnali ár 110 Ft/db! Ebben az esetben:

60

80

120

140 Spot ár

3. ábra Az eladó rövid határidôs helyzetben

u az eladónál és a vevônél mindig fordított a helyzet; u a nyereség és veszteség összege mindig nulla; u a nyereség és a veszteség a lejárati spot ár függvényében (volatilitás!) rendkívül széles határok között változhat, akár korlátlan is lehet (a korlátlan természetesen elméleti, hiszen az ár legkisebb értéke csak nulla lehet és legnagyobb értékét a kereslet valamilyen racionális nagysága határozza meg). A határidôs ügyletek kötésében (is) látszik a piac szereplôinek kockázatvállalási képessége és hajlandósága, hiszen a fizikai ár változásától függôen jelentôs nyereségre vagy veszteségre lehet szert tenni.

u A vevô jól járt, mert a piacitól alacsonyabb áron vásárolt termék árát saját készterméke árában érvényesítve 10 • 10 =100 Ft gazdasági nyereséghez jut. Ezt a nyereséget a termelô rovására éri el, aki közben a piacitól éppen ennyivel alacsonyabb áron volt kénytelen szállítani. u Ha felek nem termelô és felhasználó, hanem két kereskedô, akkor a vevô azért járt jól, mert az 100-ért vásárolt terméket az azonnali piacon 110-ért eladhatja, nyeresége 10 Ft/db. Az eladó ugyanennyit veszít az ügyleten, mivel a 10 db terméket a vevô részére le kell szállítania, azaz meg kell vennie 110-ért és el kell adnia 100-ért.

100

21

Többszörös határidôs kötéssel a tervezett nyereséget védôburokkal lehet ellátni, mint a következô példában.

2. példa Egy kereskedônek 3 hónappal késôbbre szóló szerzôdéses szállítási kötelezettsége van 10 db termékre 100 Ft/db áron (rövid határidôs pozíciója van a vevô felé). A terméket 95 Ft/db akkori áron a fizikai piacon tervezi beszerezni, azaz 10 ·(100–95)=50 Ft gazdasági nyereségre tervez szert tenni. Erôsödô piacra (áremelkedésre) számít, ezért 3 hónapos határidôs ügyletet köt (hosszú határidôs pozíciót vállal) 95 Ft/db áron egy termelôvel, aki gyengülô piacra számít. Az eredményt a 4. ábra szemlélteti.

Rövid és hosszú pozíció (short + long futures) Nyereség

Ha lejáratkor a fizikai piac árai ellenkezô irányban mozognak, és 90 Ft/db azonnali ár alakul ki, akkor a nyereség illetve veszteség az elôzôhöz képest az ellenkezô félnél jelentkezik. Ha lejáratkor a fizikai piacon az ár éppen 100 Ft/db, akkor sem a vevônek, sem az eladónak nem keletkezik gazdasági nyeresége. A határidôs szállítás nyereségének és veszteségének ábráját jól lehet a fizikai ár függvényében ábrázolni (2. és 3. ábra). Ezt a két ábrát „hokibot” diagramnak nevezzük (az opciók ismertetésénél majd látjuk, hogy miért).

40

20

0

-20

-40

60 Rövid

Az ábrákból láthatjuk, hogy u a határidôs ügylet eredménye mindig pozitív a vevô számára, ha a lejárati spot ár nagyobb a kötési árnál és negatív, ha kisebb;

80 Hosszú

100 Eredô

120

140 Spot ár

4. ábra Egyidejû hosszú és rövid határidôs helyzet

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

22




2. táblázat

Feltétel nélküli határidôs ügyletek. A Futures meghatározott, szabványosított mennyiségekre, (tôzsdei ügyletekre) vonatkozik, míg a Forward két szerzôdô fél közvetlen megállapodása tetszôleges feltételekkel

Vétel határidôre, long futures/forward

Feltételes határidôs ügyletek (az európai opció egy meghatározott idôpontra, az amerikai opció egy meghatározott idôpontig történô ügyletre vonatkozik)

Eladási jog, long put option

Vételi kötelezettség, short put option

Az opció vásárlójának az a joga, hogy egy elôre meghatározott jövôbeli idôpontban valamely termék elôre megadott mennyiségét elôre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja

Az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy elôre meghatározott jövôbeli idôpontban valamely termék elôre megadott mennyiségét elôre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja

Vételi jog, long call option

Eladási kötelezettség, short call option

Az opció vásárlójának az a joga, hogy egy elôre meghatározott jövôbeli idôpontban valamely termék elôre megadott mennyiségét elôre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja

Az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy elôre meghatározott jövôbeli idôpontban valamely termék elôre megadott mennyiségét elôre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja

(kereskedés)

Trading

Options

Futures, Forward, Swap

Származtatott ügyletek: derivatívák Pénzügyi ügyletek (eszközök), amelyek más pénzügyi eszközökre, úgynevezett alaptermékek (underlying assets)-re [pl. részvényekre, részvénykosarakra, indexekre, devizákra, kötvényekre, kamatrendszerekre, árukra] vonatkoznak és amelyeknek értékalakulása, kockázata közvetlenül ezen eredeti eszközök érték alakulásától függ

Eladás határidôre, short futures/forward

Jogilag kötelezô érvényû adásvételi szerzôdés, amely alapján meghatározott minôségû, mennyiségû árut a jövôben, egy már az üzletkötés idôpontjában megállapított idôpontban, helyen és áron megvásárolnak

Jogilag kötelezô érvényû adásvételi szerzôdés, amely alapján meghatározott minôségû, mennyiségû árut a jövôben, egy már az üzletkötés idôpontjában megállapított idôpontban, helyen és áron eladnak

Swap Általában egyedi megállapodás két fél között, egy vagy több idôpontra, amely alapján a jövôben pénzmennyiségeket (értékpapírokat, kamatot, devizát, lényegében az ezekbôl adódó cash flow-t) a megállapodásban rögzített feltételekkel kicserélnek

Hedging

Kockázat csökkentése határidôs mûveletekkel

Arbitrage

Kockázatmentes profit elérése azonos idejû határidôs mûveletekkel, kamatlábak és árfolyamok eltéréseit és ingadozásait kihasználva

Speculation

Kockázatvállalással járó profit elérése határidôs mûveletekkel, az árfolyamokkal és kamatszintekkel, azok relatív változásaival kapcsolatos várakozások alapján

Az egyidejû ellentétes pozíciókkal a kereskedô azt érte el, hogy bármilyen irányban is változik az ár, egyszerre keletkezik vesztesége és attól azonos mértékben nagyobb nyeresége. Ez igen kívánatos állapot és mindössze annyi kell hozzá, hogy áresésre számító másik felet találjon az ügylethez. Nem mindig egyszerû. A határidôs ügyletek jól alkalmazhatók mind kockázatkezelésre, mind spekulatív elônyök kihasználására. A határidôs ügyletek elônye az egyszerûség, a költségmentesség és a hasonlóság a szokásos adásvételi megállapodásokkal. Hátrányuk ugyanakkor, hogy mindkét fél számára visszavonhatatlan kötelezettA

M A G Y A R

V I L L A M O S

séget jelentenek és a spot árak szélsôséges alakulása esetén igen nagymértékû veszteséget is okozhatnak.

Az opciós ügyletek: Ha drága, ne végy, ha olcsó, ne adj! Ahogy a határidôs szállítás csak egy kis részletben (késôbbi szállítás) különbözik az áru szokásos adásvételétôl, az opciós megállapodás is csak egy részletben más, mint a határidôs szállítás. Ez a részlet az eladásra, illetve vételre vonatkozó kötelezettség helyett lehetôség, jog, opció (optare = választani) bevezetése. M Û V E K


2 0 0 0 / 4

Az opciós ügyletek közös jellemzôje tehát, hogy a megállapodás tárgya nem a termék adásvétele, hanem a termék vételi vagy eladási jogának vétele vagy eladása. A jog megvásárlása persze a jog eladójának kötelezettséget jelent abban az esetben, ha a jogot birtokosa érvényesíteni akarja. Az opció mindig pénzbe kerül (opciós díj, option premium). Az opció mindig egy adott ideig, a lejáratig (exercise date, maturity) érvényes, amikor a mögöttes termékre vonatkozó jog a kötési vagy lejárati áron (exercise price, strike price) érvényesíthetô. Az opcióval tulajdonosa nem köteles élni, azaz az árak számára elônytelen alakulása esetén veszteségeit az opció költségére korlátozhatja.




3. táblázat

23

lását (5. és 6. ábra) 8. A határidôs ügylettel összehasonlítva látjuk, hogy

Opciók

Angol elnevezések 6

Vételi jog vétele

Long Call

Vételi jog eladása

Rövidítés

Tartalom

Buy Call

LC

Vételi jog

Short Call

Sell Call

SC

Eladási kötelezettség

Eladási jog vétele

Long Put

Buy put

LP

Eladási jog

Eladási jog eladása

Short Put

Sell Put

SP

Vételi kötelezettség

u a vételi jog vétele meghagyja a vevônek (a példában a felhasználónak) a növekvô spot árból adódó nyereség lehetôségét, miközben az opciós díjra korlátozza a lehetséges veszteség mértékét;

Az angol szavak és rövidítések: call = hívás, azaz vételi jog, put = helyezés, azaz eladási jog. Jegyezzük meg, hogy a „long” és „short” kifejezés egymásnak ellentétjei! Ugyanannak az opciónak (pl. call) a vétele feljogosít, míg eladása kötelez. Jegyezzük meg azt is, hogy a „call” és „put” nem ellentétjei egymásnak! Ha tehát ugyanarról az opciós ügyletrôl beszélünk, akkor az LC és az SC, illetve az LP és az SP tartoznak össze.

u a vételi jog eladása az eladónál (azaz a kötelezettnél, aki a példában a termelô) az opciós díjra korlátozza a lehetséges nyereség mértékét, ugyanakkor nem korlátozza a lehetséges veszteséget.

4. példa: eladási opció Az opcióknak az érvényesítés idejének szempontjából több változata van. Az amerikai típusú opciók a lejárat dátumáig bármikor érvényesíthetôek, míg az európai típusúak csak lejáratkor. Az ázsiai típusú opció nemcsak érvényesítésének lehetôségében, hanem elszámolási módjában is speciális 5. Az opciók két fajtáját (vételi vagy eladási) venni és eladni egyaránt lehet, azaz négyfajta hagyományos (plain, standard) opciós ügyletfajta lehetséges (3. táblázat). Nézzük most meg külön-külön a call és put opciók jellemzôit az 1. példa szereplôinek segítségével.7

ri áron szeretne megvásárolni. Védekezni akar áremelkedés ellen, szeretné az esetleges árcsökkenés elônyét is kihasználni, de korlátozni is akarja a lehetséges veszteségeket. Ezt úgy valósítja meg, hogy vételi opciót vásárol egy termelôtôl három hónapos lejárattal 100 Ft/db kötési áron, 5 Ft/db opciós díj ellenében. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai piacon az ár 110 Ft/db. A vevô nyilván élni fog a 100 Ft/db-os vétel jogával, mivel vagy felhasználja a terméket és a 110 Ft/db-os költséget érvényesíti saját árujának árában, vagy egyszerûen eladja a terméket a fizikai piacon. A vevô 10 Ft nyereségét csökkenti ugyan az opcióért az eladónak kifizetett 5 Ft díj, azonban nyereséggel zárja az ügyletet (az eladó ugyanennyit veszít). Ha lejáratkor a spot piaci ár 90 Ft/db, akkor a vevô nem fog élni a vételi joggal, mivel a fizikai piacon olcsóbban tudja beszerezni ugyanazt a terméket. A határidôs ügylethez képest viszont a kifizetett 5 Ft opciós díjra korlátozza a veszteségét (az eladó ezen az ügyleten ennyit nyer). Tekintsük meg a már ismert diagramon az LC és az SC nyereségének alaku-

3. példa: vételi opció A vevônek három hónap múlva szüksége lesz 10 db termékre, amit 100 Ft/db akko5 6 7

8

Lásd késôbb az „Elszámolás” fejezetben. Mindkét elnevezés használatos. Minden példánkban európai opciót feltételezünk. Most már látjuk, miért nevezik ezt a diagramot „hokibot”-nak.

Felhasználó

Termelô

Nyereség

Nyereség

A termelônek három hónap múlva 10 db terméke készül el, amit 100 Ft/db akkori áron szeretne eladni. Védekezni akar árcsökkenés ellen, szeretné az esetleges áremelkedés elônyét is kihasználni, de korlátozni is akarja a lehetséges veszteségeket. Ezt úgy valósítja meg, hogy eladási opciót vásárol egy vevôtôl három hónapos lejárattal 100 Ft/db kötési áron, 5 Ft/db opciós díj ellenében. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai piacon az ár 90 Ft/db. A termelô nyilván élni fog a 100 Ft/db-os eladás jogával és az 5 Ft opciós díjat leszámítva is 5 Ft nyereséggel zárja az ügyletet (a vevô ugyanennyit veszít). Ha lejáratkor a spot piaci ár 110 Ft/db, akkor a termelô nem fog élni az eladási joggal, mivel a fizikai piacon drágábban tudja eladni termékét. A határidôs ügylethez képest viszont a kifizetett 5 Ft opciós díjra korlátozza a veszteségét (a vevô ezen az ügyleten ennyit nyer). Az LP és az SP nyereségének alakulásához ismét tekintsük meg az ismert diagramot (7. és 8. ábra). A határidôs ügylettel összehasonlítva látjuk, hogy

40

40 20 20

0

0

-20

-20

-40

-40 60

80

100

120

140 Spot ár

5. ábra Vételi jog vétele (long call)

60

80

100

120

140 Spot ár

6. ábra Vételi jog eladása (short call)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

24



Termelô

Felhasználó

Nyereség

Nyereség


40

40 20 20

0

0

-20

-20

-40

-40 60

80

100

120

140 Spot ár

7. ábra Eladási jog vétele (long put)

u az eladási jog vétele meghagyja a vevônek (a példában a termelônek) a spot ár csökkenésébôl adódó nyereség lehetôségét, miközben az opciós díjra korlátozza a lehetséges veszteség mértékét; u az eladási jog eladása az eladónál (azaz a kötelezettnél, aki a példában a felhasználó) az opciós díjra korlátozza a lehetséges nyereség mértékét, ugyanakkor nem korlátozza a lehetséges veszteséget. Mindkét elôbbi példából látjuk azt is, hogy azonos ügyleten belül az eladó és a vevô nyereségeinek és veszteségeinek összege mindig nulla, azaz ketten összesen mindig a normál profitot realizálják. Mind a négy alapopció esetén a kötési ár (K) és az opciós díj (D) együttesen határozza meg azt a spot árat, amelynél az opció érvényesítése eredménysemleges (breakeven point), azaz u vételi opció esetén mindkét félnél K+D árnál, u eladási opció esetén mindkét félnél K–D árnál.

Az opciós ügyletek elszámolása: Csak a pénz érdekes A származékos ügyleteket ismertetô eddigi példáinkban a nyereség vagy veszteség kimutatása céljából mindig utaltunk a termék spot piaci értékesítésének lehetôségére. Ez logikus is, hiszen származtatott ügyletek nem léteznek a mögöttük lévô alaptermékek (underlyings) likvid kereskedése nélkül. Egyszerû határidôs ügyleteknél ráadásul mindig van tényleges áruszállítás is. Az opciós ügyletek azonban már távolabb vannak a tényleges árukereskedéstôl és a pénzügyi rendezéshez nem feltétA

M A G Y A R

V I L L A M O S

60

80

100

140 Spot ár

8. ábra Eladási jog eladása (short put)

gosultja az opció lejártával automatikusan kapja nyereségét (vagy terhelik meg a veszteséggel), amelynek mértéke a kötési árnak és a spot áraknak az érvényesség idôtartama alatti számtani átlagának különbsége.

lenül szükséges az áru fizikai mozgása. Ha például árkockázat fedezésére vásároltunk vételi opciót (mint a 3. példában), akkor ugyan ténylegesen szükségünk van az árura, viszont megvehetjük a fizikai piacon. Ha spekulációs célból vásároltuk ugyanezt az opciót (vagyis azonnal el akarnánk adni a terméket), akkor az áru fizikai birtoklása inkább nyûg, mint elôny. Az opciós ügyletek lezárása tehát mindig csak pénzügyi elszámolásra korlátozódik. A 3. példa szerinti 110 Ft/db-os spot ár esetén ez azt jelenti, hogy a vételi opció eladója (a kötelezettség viselôje) 10 • 110 =1100 Ft-ért visszavásárolja az opciót a vevôtôl, aki ekkor jut a nyereségéhez. A korábban említett ázsiai típusú opcióra itt érdemes kitérni. Az ázsiai opció jo-

40

120

A határidôs alapstratégiák: Esôben esernyôt, napsütésben fürdôruhát! Miután áttekintettük az alapvetô származékos ügyleteket, nézzük meg, hogyan is tudjuk alkalmazni ôket. A legalkalmasabb kereskedési stratégia kiválasztása kockázati politikánktól, fennálló szerzôdéses jogainktól és kötelezettségeinktôl is függ, azonban leginkább piaci várakozásaink (lásd korábban) határozzák meg.

Nyereség

20

0

-20 60 Erôsödô különbözet

80

100 Vételi jog vétele

9. ábra Erôsödô különbözet (bull spread, LC+SC)

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

120 Vételi jog eladása

140 Spot ár

K O C K Á Z A T K E Z E L É S A kétféle határidôs, valamint az eddig megismert négyféle opciós ügylet önmagában is, de számos kombinációban is alkalmazható kockázataink kezelésére, illetve nyereség elérésére. Az összetett opciós ügyletek mellé már csak utalásszerû számpéldákat teszünk.



25

Nyereség

40

20

ERÔSÖDÔ PIAC: ÁRNÖVEKEDÉST VÁRUNK

0

u 1. Igen erôs árnövekedésre számítunk: Határidôs vételi pozíciót vállalunk (long futures) vagy vételi opciót vásárolunk (long call). A hokibotokat már ismerjük. u 2. Biztosak vagyunk abban, hogy a piac nem gyengül, ám az árnövekedés mértéke bizonytalan: Eladási opciót adunk el (vételi kötelezettséget vállalunk) short put. A hokibotot már szintén ismerjük. u 3. A piac erôsödésére számítunk, azonban árcsökkenés is bekövetkezhet, ami ellen védekezni akarunk: Vételi jogot vásárolunk A áron és egyidejûleg vételi jogot adunk el ettôl magasabb B áron (long call és short call). Ezt erôsödô különbözeti ügyletnek nevezik, aminek eredményét a 9. ábrán tüntettük fel. A példában 5 Ft díjon 100 Ft kötési áron vettünk és 3 Ft díjért 120 Ft kötési áron eladtunk vételi opciót. 102 Ft alatti spot ár esetén a veszteséget a két díj különbségére (legfeljebb 2 Ft-ra) korlátoztuk, miközben bármely 102 Ft feletti árnál nyereségünk van (bár azt ez a konstrukció 18 Ft-ra korlátozza). u 4. Már rövid határidôs (eladási) pozíciónk van, és a piac erôsödésére számítunk: Vételi opció(ka)t vásárolunk (long call) abból a célból, hogy eladási opció vételéhez (LP) hasonló pozícióba kerülve védekezzünk áremelkedés ellen (10. ábra). Ezt fedezett eladási opciónak (covered put) szokás nevezni.

-20

-40

60 Fedezett eladási opció

80

100 Short position


140 Spot ár

120 Eladási jog eladása

140 Spot ár

10. ábra Fedezett eladási jog (covered put)

Nyereség

40

20

0

-20 60 Gyengülô különbözet

80

100 Eladási jog vétele

11. ábra Gyengülô különbözeti ügylet (bear spread, SP+LP)

40

GYENGÜLÔ PIAC: ÁRCSÖKKENÉST VÁRUNK

Nyereség

20

u 1. Igen erôs árcsökkenésre számítunk: Határidôs eladási pozíciót vállalunk (short futures), vagy eladási opciót vásárolunk (long put). A hokibotokat már ismerjük. u 2. Biztosak vagyunk abban, hogy a piac nem erôsödik, ám az árcsökkenés mértéke bizonytalan: Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, short call). A hokibotot már szintén ismerjük. u 3. A piac gyengülésére számítunk, de erôsödés is bekövetkezhet, ami ellen védekezni akarunk: Eladási opciót adunk el A áron (short put) és egyidejûleg eladási opciót veszünk ettôl magasabb B áron (long put). Ezt gyengü-

0

-20

-40

60 Biztonsági eladás

80

100 Long position


140 Spot ár

12. ábra Biztonsági eladás (protective put)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

26


lô különbözeti ügyletnek nevezik, aminek eredményét a 11. ábrán tüntetjük fel. A példában 5 Ft díjon 100 Ft kötési áron eladtunk és 3 Ft díjon 120 Ft kötési áron vettünk eladási opciót. 118 Ft feletti spot ár esetén a veszteséget a két díj különbségére (legfeljebb 2 Ftra) korlátoztuk, miközben bármely 118 Ft alatti spot árnál nyereségünk van (bár azt ez a konstrukció 18 Ft-ra korlátozza). u 4. Szabad (lekötetlen) készleteink vagy kapacitásaink vannak és a piac gyengülésére számítunk, vagy már hosszú határidôs (vételi) pozíciónk van és a piac gyengülésére számítunk: Eladási opció(ka)t vásárolunk (long put) abból a célból, hogy vételi opció vételéhez (long call) hasonló pozícióba kerülve védekezzünk árcsökkenés ellen (12. ábra). Ezt biztonsági eladási stratégiának (protective put, put hedge) szokás nevezni. SEMLEGES PIAC: NEM SZÁMÍTUNK JELENTÔS VÁLTOZÁSRA u 1. Biztosak vagyunk abban, hogy az árak csak nagyon keskeny sávban fognak változni: Vételi opciót és egyidejûleg eladási opciót adunk el, ugyanazon kötési áron (egyidejûleg eladási és vételi kötelezettséget vállalunk, short call és short put). Ezt terpesz eladásnak szokás nevezni, aminek eredményét a 13. ábrán tüntetjük fel. A példában ±10%-on belüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért 100 Ft kötési áron adtunk el vételi és eladási opciókat. Látjuk, hogy ha az ármozgás 10%-on belül marad, mindig nyerünk. Veszíteni csak akkor fogunk (de akkor nagyon), ha semleges piac helyett erôsen változékony piac alakul ki. u 2. Arra számítunk, hogy az árak szélesebb sávban fognak mozogni: Vételi opciót és egyidejûleg eladási opciót adunk el (egyidejûleg eladási és vételi kötelezettséget vállalunk, short call és short put), de eltérô kötési áron. Ezt széles terpesz eladásnak szokás nevezni (14. ábra). A példában ±20%-on belüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért 90 Ft kötési áron adtunk el eladási és 110 Ft kötési áron vételi opciót. Látjuk, hogy ha az ármozgás 20%-on belül marad, mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha semleges piac helyett erôsen változékony piac alakul ki. u 3. Arra számítunk, hogy az árak csak nagyon keskeny sávban fognak változni, de a nagyobb mértékû változás kockázatát mégis fedezni akarjuk: Vételi opciót veszünk (long call) alacsony (90 Ft) áron, két vételi opciót adunk el (két eladási kötelezettséget vállalunk, short call) magasabb (100 Ft) áron és vételi opciót veszünk (long A

M A G Y A R

V I L L A M O S

20



Nyereség

0

-20

-40 60 Eladási jog eladása

80


120 Terpesz eladás

140 Spot ár

120 Eladási jog eladása

140 Spot ár

13. ábra „Terpesz” eladás (short straddle, sell straddle, SC+SP)

Nyereség 10

0

-10

-20

-30 60 Széles terpesz eladás

80


14. ábra „Széles terpesz” eladás (sell strangle, SC+SP)

40

Nyereség

20

0

-20

-40 60 Pillangó vétel


100 Vételi jog vétele 1

15. ábra „Pillangó” vétel (buy butterfly, LC1 + 2SC + LC2)

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

120 Vételi jog vétele 2

140 Spot ár

K O C K Á Z A T K E Z E L É S call) még magasabb (110 Ft) áron. Ezt pillangó különbözet vételnek szokás nevezni (15. ábra). A pillangó vétellel valójában a terpesz eladásnak a nagyobb mértékû árváltozás esetén bekövetkezô nagy veszteségének kockázatát csökkentettük le, lecsökkentve persze egyidejûleg a lehetséges nyereség mértékét is. u 4. Szabad (lekötetlen) készleteink vagy kapacitásaink vannak és változatlan árakra (emelkedôre biztos nem) számítunk: Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, short call), amelynek célja az opciós díjakból származó bevétel. Ezzel eladási jog eladása (short put) pozíciót veszünk fel (16. ábra). Ha mégis bekövetkezne áremelkedés, készleteink fedezetet nyújtanak az opciók érvényesítésére, ezért ezt fedezett vételi jog kiírásának is szokás nevezni (covered call).



27

Nyereség 40

20

0

-20

-40 60 Fedezett vételi jog

80

100


140 Spot ár

100

120 Long straddle

140 Spot ár


140 Spot ár

Long position

16. ábra Fedezett vétel (covered call)

VÁLTOZÉKONY PIAC: JELENTÔS VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTUNK

40

u 1. Biztosak vagyunk abban, hogy az árak nagyon változékonyak lesznek: Vételi opciót és egyidejûleg eladási opciót vásárolunk ugyanazon kötési áron (long call és long put). Ezt terpesz vételnek szokás nevezni (17. ábra). A példában ±10%-on kívüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért 100 Ft kötési áron vettünk vételi és eladási opciókat. Látjuk, hogy ha az ármozgás valóban nagymértékû, azaz kívül esik a 10%-os sávon, akkor mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha változékony helyett semleges piac alakul ki. u 2. Arra számítunk, hogy az árak szélesebb sávban változékonyak lesznek: Vételi opciót és egyidejûleg eladási opciót veszünk (long call és long put), de eltérô kötési áron. Ezt széles terpesz vételnek szokás nevezni (18. ábra). A példában ±20%-ot meghaladó árváltozásra számítva 5 Ft díjért 90 Ft kötési áron eladási és 110 Ft kötési áron vételi opciót vásároltunk. Látjuk, hogy ha az ármozgás 20%-on kívül esik, mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha változékony helyett semleges piac alakul ki. u 3. Nem tudjuk, hogy a piac milyen mértékben lesz változékony: Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, SC) alacsony (90 Ft) áron, 2 vételi opciót veszünk (LC) magasabb (100 Ft) áron és vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, SC) még magasabb (110 Ft) áron. Ezt pillangó különbözet eladásnak szokás nevezni (19. ábra).

Nyereség

20

0

-20

-40 60 Eladási jog vétele


17. ábra „Terpesz”vétel (long straddle, buy straddle, LC+LP)

40

Nyereség

20

0

-20

60 Széles terpesz vétel

Néhány fontos megjegyzés: u 1. Észrevehetjük, hogy amint az erôsödô – gyengülô és a semleges – vál-

80


18. ábra „Széles terpesz” vétel (buy strangle, LC+LP)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

28


40



Nyereség

20

0

-20

-40 60 Pillangó eladás

80 Vételi jog eladása 1


120 Vételi jog eladása 2

140 Spot ár

19. ábra „Pillangó” eladás (sell butterfly, SC1 + 2LC + SC2) euró/MWh 30,00

tozékony piac egymásnak ellentétei, ugyanúgy az alkalmazott határidôs stratégiák egymásnak tükörképei. u 2. Az összetett ügyletek fenti példáinak egyedi opcióit mindig azonos lejárati idôre kötöttük. Az opciók egyéb (most nem ismertetett) kombinációiban a lejáratok, illetve a kötési árak eltérhetnek egymástól: – naptári vagy vízszintes különbözet (calendar spread): a kötési árak megegyeznek, a lejáratok különböznek; – átlós különbözet (diagonal spread): a kötési árak is, a lejáratok is különböznek. u 3. Az összes fenti példa ismertetésénél figyelmen kívül hagytuk a pénz idôértékét. Ez a nagyfokú leegyszerûsítés a való életben nyilvánvalóan nem alkalmazható. u 4. Az ügyletek ismertetésénél használt numerikus értékeket, illetve értékpárokat (pl. opció 100 Ft kötési áron 5 Ft díjért) önkényesen, csak a leírás egyszerûsége érdekében választottuk.

25,00

Többször kell nyerni, mint veszíteni!

20,00

15,00

10,00

5,00

2001.01.01

2000.11.01

2000.07.01

2000.03.01

1999.11.01

1999.07.01

0,00

20. ábra A németországi zsinór OTC-árak 2000 folyamán

25

Akár határidôs, akár opciós ügyletekrôl beszélünk, vagy akár hagyományos adásvételrôl is, mindig emlékeznünk kell arra az alaphelyzetre, hogy u a piaci szereplôk birtokában lévô információk különböznek (még ha csekély mértékben is) és a piaccal, a kereslet-kínálat viszonyával, vagyis az árak alakulásával kapcsolatos várakozásaik eltérôek; u az ügyletek sikerét alapvetôen mindig az informáltság és a következtetésekfeltételezések pontossága határozza meg. Ennek megfelelôen tudatában kell lennünk annak a sajnálatos ténynek, hogy saját piaci várakozásaink nem mindig teljesülnek, garantáltan sok rossz ügyletet is fogunk kötni. A trükk a jó és rossz kötések megfelelô aránya.

20

Az Egyesült Zsinór – Stornai energiaügylet

1999. II. félév átlag 15

10

5

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

21. ábra A németországi OTC-ár 2000-ben

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

Kanyarodjunk vissza a Zsinór – Stornai közötti ügyletre. A szerzôdés nemrég járt le és a felek nem hosszabbították meg. Miért? Tekintsük meg (20. ábra), hogyan is alakultak a németországi zsinór OTC árak. Úgy tûnik, mintha a 2000. évi árak szintje meghaladná az 1999. évit. Ha ez valóban így van, akkor baj van a Zsinór Rt. költség- és eredménytervével. A havi elszámolások adatainak összefoglalásával a következô képet (21. ábra) látjuk.

K O C K Á Z A T K E Z E L É S Valóban, az 1999. II. félévi, zsinór, másnapi kereskedés 16,07 euró/MWh átlagárát a 2000 folyamán kialakult másnapi árak átlaga – május kivételével – mindig meghaladta (4. táblázat) és a Zsinór Rt. névértéken az 1999-es idôarányos energiaköltségének 1,12-szeresét (0,95 • 1,18) fizette ki a Stornai Rt. részére.



Ár, euró/MWh

30

29

Nyereség, euró/MWh

15

Spot ár 25

10

Névérték

20

5

15

4. táblázat Németországi OTC-ár 1999-ben

0 Nyereség

17,54

109

03.

16,34

102

0

-15

04.

17,75

110

05.

15,17

94

06.

16,67

104

07.

16,64

104

08.

17,67

110

09.

23,26

145

10.

19,54

122

11.

24,36

152

12.

23,48

146

01–12.

19,04

118

2000.07.27.

02.

12.04.

-10

11.16.

5

10.31.

125

10.13.

20,09

09.27.

01.

09.11.

-5

08.23.

10

08.07.

Index, %

07.19.

Villanyár az OTC-n, euró/MWh

2000.07.03.

Hónap

22. ábra Csereügylet (swap)

30

Ár, euró/MWh

Nyereség, euró/MWh

15

Spot ár 25

10

Névérték

20

5

15

0 Nyereség

2000.07.27.

12.04.

11.16.

10.31.

10.13.

-15 09.27.

0 09.11.

-10

08.23.

5

08.07.

-5

07.19.

10

2000.07.03.

A Zsinór Rt. szempontjából nem túl elônyös képet javítja persze, ha figyelembe vesszük a Ft/euró árfolyam kb. 2%-os átlagos gyengülését. A tervezett minimálisan 5%-os költségcsökkenést azonban még így is mintegy 10%-os költségnövekedés váltotta fel. Az utólagos csalhatatlan bölcsesség birtokában látjuk, hogy a Zsinór Rt jobb szerzôdést is köthetett volna. Mi mást tehettek volna még? u Maradhattak volna a jól bevált fix-áras szerzôdésnél, amellyel a megcélzott költségcsökkenést kockázatmentesen biztosítani tudták volna. u Az árak emelkedését elsôdlegesen gerjesztô olajtermékek kereskedésében való részvétellel – például vételi opciók vásárlásával – az áremelkedés hatását legalábbis csökkenteni tudták volna. u A németországi árindexet automatizmus helyett alkalmazhatták volna opcióként is. u Köthették (indexálhatták) volna az árat például a kôolaj jegyzési áraihoz (cross commodity trading). u Köthették (indexálhatták) volna az árat például saját termékük árjegyzéséhez is (customer output indexing). u Kiköthettek volna felsô árlimitet (cap=sapka). Válaszul a Stornai Rt. valószínûleg ragaszkodott volna az alsó árlimithez (floor=padló), aminek az eredménye a kettôs árlimit (collar=gallér) lett volna.

23. ábra Csereopció (swaption)

u Menet közben (június tájékán), amikor a pénzügyi igazgató már komolyan kezdett aggódni, elcserélhették volna szerzôdésüket egy másik kereskedônél fix áras szerzôdésre (swap = csere), vagy arra opciót vásárolhattak volna (swaption, cserejog). Hogyan mûködnek ezek az utóbbiak?

Az egzotikus opciók: Csak a fantázia szab határt Az egzotikus opciókat nem a szokásos hokibot-ábrán mutatjuk be, hanem a fizikai árak idôbeli alakulásának diagramján.

5. példa: Csere (swap) A Zsinór – Stornai-ügylet árformulája valójában egy olyan változó árra vonatkozó eset, amelyben az OTC másnapi kereskedésének erôsen ingadozó árait a havi elA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

számolás átlagolása kisimítja. Ha a Zsinór Rt. pénzügyi igazgatójaként menteni akarjuk a menthetôt és az év hátralévô idôszakára fix árat szeretnénk elérni, de a Stornai Rt. nem hajlandó a szerzôdés módosítására, akkor az érvényes változó áras szerzôdés mellé egy harmadik féllel olyan szerzôdést köthetünk, amelyben a napi ár és egy rögzített fix ár különbözetét meghatározott (pl. napi) gyakorisággal egymás között elszámoljuk. Vegyük példának a korábbi árdiagram július–decemberi szakaszát (22. ábra). Tételezzük fel, hogy a Zsinór Rt.-nek egy harmadik féllel sikerült 20 euró/MWh névértéken (swap level) csereügyletet kötnie változó árról fix árra (floating-tofixed), aminek eredményeként névérték feletti spot árnál megkapja, ellenkezô esetben fizeti a különbözetet. Szeptember 14-én például a Zsinór Rt.-nek 27 euró/MWh másnapi átlagár után kellett a K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4


Stornai Rt. részére fizetnie, ugyanakkor csereügyleti partnerétôl 27–20=7 euró/ MWh nyereséghez jutott. Ennek ellenkezô példája október 5. volt, amikor a Zsinór Rt.-nek 17,75 euró/MWh másnapi átlagár utáni kötelezettsége keletkezett a Stornai Rt.-vel szemben, viszont 17,75–20 = –2,25 euró/MWh-t is kellett fizetnie cserepartnerének. Mi már tudjuk, hogy 2000. II. félévében a spot árak átlaga 20,80 euró/MWh volt, tehát a 20 euró/MWh névértékû csereügylettel a Zsinór Rt. valóban javította a pozícióját, összesen 100,80 euró/ MWh értékkel.

30



Ár, euró/MWh Spot ár

Sapka: nyereség Sapka 25

20

15

Nyereség

Padló 10 Padló: nyereség 5

2001.

12.04.

11.16.

10.31.

10.13.

09.27.

09.11.

08.23.

2000.07.03.

A tényleges csereügylet helyett csereopcióban is meg lehet állapodni. A névbôl kitalálhatjuk, hogy ez a hagyományos opciókhoz hasonlóan birtokosának jogot biztosít arra, hogy a másik féllel egy késôbbi idôpontban, meghatározott idôtartamra, meghatározott névértéken csereügyletet kezdjen. Az elôzô példához hasonlóan a 23. ábrán mutatjuk be a csereopció lényegét. A Zsinór Rt. június végén egy harmadik féllel 20 euró/MWh névértéken, hathónapos lejárattal, egyhónapos lehívással csereopciós megállapodást kötött. Az ábrából látjuk, hogy a Zsinór Rt. az opciót szeptemberben, novemberben és decemberben, a névértéknél magasabb spot árak idôszakaiban jól idôzítve érvényesítette, azaz élvezte az alacsony spot árak elônyeit. Elkerülte az alacsony spot árak idôszakát, amikor az egyszerû csere esetén a cserepartner részére fizetnie kellett volna. A példa szerint pozícióját összesen 230,40 euró/MWh-val javította (szándékosan nem számoltunk most az opció költségével).

08.07.

0

6. példa: Csereopció (swaption)

07.19.

30

24. ábra Árlimitek: sapka, padló, gallér (cap, floor, collar)

szerre mindkét irányból korlátozzuk. A cserével vagy csereopcióval többnyire egy már érvényes szerzôdésünkbôl adódó árkockázatot próbálunk meg továbbítani egy harmadik félnek, míg az árlimiteket jellemzôen új szerzôdésben alkalmazhatjuk. Nézzünk néhány példát az árlimitek célszerû alkalmazására. u Sapka: energiafelhasználók vagyunk és élvezni akarjuk az alacsony energiaár elônyeit, de védekezünk a túl magas árak ellen. u Padló: – Energiatermelôk vagyunk, élvezni akarjuk a magas energiaár elônyeit, de védekezünk a túl alacsony árak ellen. – Energiafelhasználók vagyunk, saját termékünk árát vevônkkel megegyezve az energiaárral indexáljuk és ezért elônyös számunkra a magas energiaár. u Gallér: energiafelhasználók vagyunk és az üzleti tervezésünket nagyon megnehezítené az energiaár túl nagy mértékû változása.

7. példa: Árlimitek – sapka, padló, gallér (cap, floor, collar) Az árlimitek alkalmazása valójában olyan változó áras szerzôdést jelent, amelyben az ár értékét felülrôl, alulról, vagy egy-

A 24. ábra szerinti példában azt mutatjuk be, hogy milyen hatással járhatott volna az árlimitek bevezetése a Zsinór – Stornai szerzôdésben 21, illetve 19 euró/ MWh plafon, illetve padló árlimit értékkel, bár a padló alkalmazása nyilván csak a Stornai érdeke lehetett volna (5. táblázat). 5. táblázat Árlimitek alkalmazása a Zsinór Rt.-nél

Árlimit

euró/MWh

Eredô átlagár

Plafon

21

19,25

Padló

19

21,74

Gallér

21–19

20,19

A villamos energia és a származékos ügyletek: Jó, de hol? Láttuk, hogy a származékos ügyletek, illetve különféle kombinációik nagyon jól alkalmazhatók árkockázatok fedezésére

6. táblázat Villamosenergia-kereskedelem Európában (részlet)

Hely

Ország

Spot

Határidôs

Opciós

Csere

N, S, SF, DK

Igen

Igen

Igen

–

LPX

D

Igen

Nem, 2001. I. félévtôl

–

EEX

D

Igen

Nem, 2001. I.félévtôl

–

GE

PL

Igen

Nem

Nem

–

APX

NL

Igen

Nem

Nem

–

OMEL

SP

Igen

Nem

Nem

–

Grosskrotzenburg

D

Igen

Igen

Igen

Csak fizikai

CH

Igen

Igen

Nem

Csak fizikai

A

Igen

Igen

Nem

Csak fizikai

OTC

Tôzsde

Nord Pool

Laufenburg St. Peter A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4


Vannak kristálygömbök? A kereskedési technikák leírásánál folyamatosan visszatérô motívum az információ és a jövôbeli árakra vonatkozó feltételezés. Mai, de a jövôre vonatkozó infor-

•

HIREK

•


HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

31

IRODALOM

mációk alapján ma elkötelezni magunkat úgy, hogy az eredmény csak a jövôben lesz látható – nem könnyû feladat. Persze nagyon egyszerû is lehetne, ha rendelkeznénk azzal a bizonyos jövôbelátó kristálygömbbel. Mûködô kristálygömb egyelôre még nincs, a jövôre vonatkozó döntéseket magunknak kell meghoznunk. A döntéshozatalt azonban egyre több, kifejezetten kockázatelemzési illetve kockázatkezelési célra kifejlesztett számítógépes alkalmazás segíti. Az elemzés és a kezelés közötti különbségtétel szándékos. A kockázatelemzésre kifejlesztett alkalmazások jelentôs része általános használatra alkalmas önálló program vagy esetelemzésre és VaR (Value-at-Risk) kalkulációra dedikált táblázatkezelô vagy táblázatkezelô programok segédprogramjai (add-on), amelyekkel sokfajta üzleti döntés várható hatásait lehet modellezni. A kockázatkezelési szoftvereket kifejezetten villamosenergia-, illetve gázkereskedelmi alkalmazásra fejlesztették ki, ennek megfelelôen komplex (és meglehetôsen drága) programok. A kockázatelemzési funkciókon túlmenôen teljes körû energia-menedzsment funkcióval rendelkeznek, beleértve a szerzôdések és származtatott ügyletek, valamint többszintû árazás kezelését, portfolióértékelést, a menetrendkészítést, a tranzakciók kezelését és a számlázást is.

vagy többletnyereség elérésére. Igen ám, de hol köthetünk ilyen ügyleteket? Ma, 2000 végén kialakulóban vannak, illetve már részben kialakultak a kontinentális villamosenergia-kereskedés jellemzô csomópontjai (trading hubs, 6. táblázat). Természetesen a fizikai kereskedés a meghatározó és terjedôben vannak a határidôs ügyletek is, akár tôzsdén, akár tôzsdén kívül, azonban az opciós kereskedés lehetôsége még igen korlátozott. Régóta mûködnek azonban a lényeges alapanyagok kereskedésére kialakult tôzsdék. A villamos energia termelési (változó) költségeit meghatározó tüzelôanyagokkal régóta lehet tôzsdén kereskedni. Hasonlóképpen, a nagy ipari energiafogyasztók saját üzleti eredményét jelentôsen befolyásoló áruk (pl. mezôgazdasági termékek, fémek, vegyipari alapanyagok) kereskedésére nagy hagyományú tôzsdék mûködnek. Ráadásul mind az energiaszállító, mind a nagyfogyasztó kereskedhet különféle értékpapírokkal vagy devizákkal. Az aktív árkockázat kezelésnek megvannak tehát a lehetôségei már most napjainkban is.

HIREK


[1] John C.Hull: Opciók, határidôs ügyletek és egyéb származtatott termékek. Panem–Prentice-Hall, 1999 [2] Power Trading Technology of Tomorrow. Energy Markets, June 2000 [3] Energy Transaction Software Guide. Energy Markets, July 2000 [4] Risk Management: Where Utilities Still Fear to Tread. Public Utilities Fortnightly, 10. 15. 2000 [5] Options Strategy Guide. Numa Financial Systems Ltd., 1995 [6] The CFTC Glossary. Commodity Futures Trading Commission, 1997 [7] The Basics of CME Futures and Options. Chicago Mercantile Exchange, 1997 [8] Forward Position Modelling for Electric Utilities. Isherwood Production Ltd., 1997–2000 [9] RWE Trading Ltd.: Customers and Products. www.rwe-energy-trading. com [10] AS/NZS 4360:1999 Risk Management. Standards Australia, 1999 [11] Global Energy Business, 2000 Nov. [12] LPX, EEX, Nord Pool, OMEL, CalPX, APX honlapok

HIREK

•

HIREK

• HIREK

Az EURELECTRIC jubileumi rendezvénye

Konferencia a villamosenergia-piac nyitásáról

Az Eurelectric Villamosenergia Szövetség ebben az évben ünnepli a villamosenergia-iparági nemzetközi együttmûködés 75-ik és az európai intézményekkel megkezdett párbeszéd 10-ik évfordulóját. Ebbôl az alkalomból 2000. december 6-án Brüszszelben ünnepi ülésszakot és fogadást tartottak. Az újjáalakult Eurelectric az 1925-ben megalakult UNIPEDE (Villamosenergia termelôk és -elosztók nemzetközi szövetsége) és az abból 1990-ben kivált, az akkori EGK (ma EU) tagországainak képviselôit tömörítô, ugyancsak Eurelectric-nek nevezett szervezet egyesülésével jött létre 2000-ben, amint errôl a Gyorsinfóban korábban (ld. 1999. december) beszámoltunk. A 2000. december 6-i ünnepi rendezvényen „Milyen vállalkozásban veszünk mi részt?” (What business are we in?) címmel külön ülésszakot rendeztek iparági felsôvezetôk részére. Erre az ülésszakra az MVM Rt. vezetésének javaslatára Rolf Bierhoff, az Eurelectric elnöke több hazai iparági vezetôt is meghívott. A rendezvényre meghívást kapott Katona Kálmán is, az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója és dr. Gerse Károly kereskedelmi igazgató, aki az MVM Rt. képviseletét látja el az Eurelectric Igazgatóságában. A felsôvezetôi ülésszakot követôen ún. akadémiai ülésszakot, majd ünnepi fogadást tartottak, amelyre a felsôvezetôkön kívül meghívták az Eurelectric tevékenységében közremûködô munkatársakat is. A jubileumi rendezvényen Katona Kálmán elnök-vezérigazgató vezetésével az MVM Rt. küldöttsége is részt vett. (Korodi Mihály)

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szervezésében konferenciát tartottak 2000. november 22-én „A villamosenergia-piac megnyitásának várható hatásai a fogyasztókra, kiemelten a gazdasági társaságokra” címmel. A konferencián elôadást tartott Vinkovits András, a Gazdasági Minisztérium fôosztályvezetôje a villamosenergia-szolgáltatás 2001-tôl várható új szabályairól; dr. Szörényi Gábor, a MEH igazgatóhelyettese a villamosenergia-szolgáltatás hatósági felügyeletének új rendszerérôl; Dénes Sándor, az ELMÛ Kommunikációs és Vállalatfejlesztési Igazgatóságának munkatársa az áramszolgáltatók szerepének és tevékenységének változásairól; Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke a feljogosított fogyasztók elvárásairól és azok teljesülésének feltételeirôl; Tábori László, a Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. osztályvezetôje a liberalizált villamosenergia-piacra való áttérés nagyfogyasztókat érintô kérdéseirôl és feladatairól; Porpáczy Dezsô, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke a lakossági és egyéb közüzemi fogyasztók elvárásairól és azok teljesülésének feltételeirôl. Az elôadásokat követôen pódiumvita zajlott az elôadók és a hallgatóság részvételével. A piac leendô szereplôinek jelenlevô képviselôi kérdéseiket és kétségeiket fogalmazták meg az új modellel kapcsolatban, bírálva többek között a tevékenységek szándékolt jogi szétválasztására irányuló törekvést. (Feleki Zoltán)

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

32

A kaliforniai piacnyitás visszásságai Kaliforniában 2000 végére a villamosenergia-ellátás a piacgazdaságokban ismeretlen módon kritikus helyzetbe került. Megfigyelôk a jelenséget az USA árampiaci deregulációjának hiányosságára vezetik vissza. Miközben e folyamatban egyesek a piacnyitás csôdjét látják és a régi, államilag ellenôrzött monopolrendszerhez szeretnének visszatérni, mások az okokat a nem megfelelô törvényi keretekben látják és a gyorsabb, teljes körû piacnyitást szorgalmazzák. A cikk tudósítások, a sajtóban megjelent elemzések alapján megpróbálja összefoglalni a legfontosabb okokat, amelyek a szokatlan válsághelyzethez vezettek. A következtetések levonása az olvasó feladata. TRINGER ÁGOSTON A kaliforniai piac korábbi mûködése, a dereguláció lépései A piacnyitást megelôzôen Kaliforniában három nagy, integrált, befektetôi tulajdonban lévô közmûtársaság végezte zárt területen az ellátás feladatait, ezek a San Diego Gas and Electric, a Southern California Edison és a Pacific Gas and Electric. 1994-ben rögzítették a fogyasztók közvetlen hozzáférésének elveit, 1995 végén pedig a leendô piac szerkezetét és a bevezetés ütemezését. Az erre vonatkozó törvényt 1996 ôszén írták alá, majd egy évre rá a szövetségi szabályozó hatóság is jóváhagyta a piacnyitást. A korábban rögzített szerkezetnek megfelelô új szervezetek 1998 márciusában kezdték meg mûködésüket.

A piac új szerkezete, a piaci szereplôk A szolgáltatás teljes vertikumát végzô korábbi társaságok üzletileg a továbbiakban a tôzsdén keresztül tartják a fogyasztókkal a kapcsolatot. A villamosenergiatranzakciók egy részét kijelölt üzletkötôk, az ún. programegyeztetôk tervezik meg. Ezek közül kiemelt jelentôségû az említett villamosenergia-tôzsde. A tôzsde fogadja a piac résztvevôinek eladási és vételi ajánlatait, ezek alapján határozzák meg az óránként változó piaci kiegyenlítô árakat. A programegyeztetôknek az elôre egyeztetett menetrendeket a független rendszerirányító (ISO) részére át kell adniuk, hogy szükség esetén a hálózat üzemét figyelembe véve módosítani lehessen azokat. A termelôk versenyajánlataikat vagy a tôzsdének tehetik meg, vagy programegyeztetônél köthetik le. Az elosztást a korábban integrált közmûtársaságok végzik, kizárólag áramszolgáltatói feladatokat ellátva. A fogyasztók teljes köre feljogosított, függetlenül attól, hogy A

M A G Y A R

V I L L A M O S

az milyen jellegû és nagyságú. A piacon megjelentek még az áramkereskedôk is, akik a fogyasztók részére vásárolnak energiát, például úgy, hogy a kisfogyasztói igényeket összegyûjtik.

A piacnyitást kísérô, a kritikus helyzetet elôidézô fôbb jelenségek Az érintett integrált magántársaságoknak erômûvi teljesítôképességeik felét el kellett adniuk. A hiányzó energiát például az újonnan alapított áramtôzsdén szerezhetik be, ahol az árakat óránként állapítják meg. Így az árambeszerzések jó része jelentôs áringadozásokat mutat. A végfogyasztók védelmére az átmeneti idôszakokra maximált árakat rögzítettek, a háztartások számára 10%-os árcsökkentést rendeltek el. A tapasztalat szerint csak a jövedelmezô nagyfogyasztói körért indult meg a verseny, az idegen kereskedôk viszonylag rövid idô után visszavonultak a fáradságosan elérhetô háztartási és szolgáltatói kör megcélzásától. Ebben a szektorban az árcsökkenések, melyeket a politikusok a piacnyitás következményeként ígértek, csak olyan mértékben történtek meg, amennyiben azokat államilag elrendelték. Másik visszás eredmény, hogy a liberalizációról több mint tíz éve folyó viták, valamint a mûködési rend ezzel összefüggô bizonytalansága az USA-ban az új erômûvi beruházások jelentôs visszaesését eredményezte. A cégek így remélték, hogy az árversenyben talpon tudnak maradni. Kalifornia élen járt a piacnyitási viták terén, ennek is köszönhetô, hogy több mint tíz év alatt gyakorlatilag egyetlen új létesítmény sem épült, alig nôtt az erômûvi kapacitás, miközben az áramigény, akárcsak az USA többi államában – a növekvô lélekszám, a folyamatos gazdasági növekedés, az áramigényes internet-gazdaság és számítógépipar miatt – folyamatosan emelkedett. M Û V E K


2 0 0 0 / 4

Tetézte a problémákat, hogy az államban az idôközben szintén elöregedett hálózatot gyakorlatilag nem korszerûsítették. Az áramkereskedelmet jövedelmezôbbnek tartják, mint létesítmények építését vagy üzemeltetését, hiszen ezek értéke csak hosszú távon íródik le. A nemzeti energia-nagykereskedelmi szinten inkább pénzügyi mûveletek zajlanak, semmint tényleges fizikai áramszállítások, az átviteli hálózatot ugyanis nem a nagy távolságú, nagy mennyiségû szállításokra alakították ki. Az USA energiarendszere kilenc együttmûködô energiarendszerre tagolódik, amelyek között csak korlátozott volumenû áramcsere lehetséges. Az egyes rendszereknél gyakran hiányoznak a nagy kapacitású átviteli vezetékek az egyes szövetségi államok között, amelynek egyrészt az eltérô törvényi szabályozások, másrészt a nemzeti szintû szabályok hiánya az oka. A dereguláció szerves részeként a szolgáltatók számára megtiltották hosszú távú szerzôdések kötését, hogy kiaknázhatóvá tegyék a várható termelôi tarifacsökkenéseket. Valójában az intézkedés a visszájára fordult, míg a szolgáltatók rögzített árakon adják el az energiát, kapacitásszûke esetén – ahogyan azt a következôkben látni is fogjuk – nem tudják a költségeket továbbhárítani.

2000 nyarára kialakult kritikus helyzet A növekvô áramigény és a gyakorlatilag stagnáló termelô kapacitás miatt egy idô óta nagy igény esetén bizonyos területeken 2000-re vészhelyzetek alakultak ki. A nyári különlegesen nagy kánikulában – amikor a klímaberendezések jelentik a legnagyobb terhelést – Kaliforniában többször összeomlás fenyegetett. Azokat a cégeket, ahol ezt a velük való szerzôdés lehetôvé tette, lekapcsolták a hálózatról. Így járt például a San Francisco-i villamosokat üzemeltetô társaság. A megnö-

A

K A L I F O R N I A I

•

HIREK

•

V I S S Z Á S S Á G A I

HIREK

•

HIREK

Ötven éve alapították a Központi Fizikai Kutatóintézetet, és tízéves a KFKI Számítástechnikai Csoport 1950 szeptemberében – éppen ötven éve – alapították a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetét (MTA – KFKI), mely – annak ellenére, hogy hivatalosan már nem létezik – mind a mai napig a legnagyobb magyar kutatóintézetnek számít. Novemberben a szakma meghívott képviselôi ünnepelték az elmúlt évek sikereit, együtt az immár tizedik születésnapját megülô KFKI Számítástechnikai Csoporttal. Magyarországon az elôrelátó gazdasági vezetôk már a negyvenes évek második felében felismerték a természettudományok, különösen a fizika jelentôségét, és így létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetét, rövidítve a KFKI-t. A hidegháborús légkörben tudományos életünk vezetôi fontosnak tartották, hogy felkészültek legyünk legalább a sugárzások mérésére, és ismerjük azok hatásait. Ezért létesültek az induló intézményben atomfizikai, radiológiai valamint kozmikus sugárzási osztályok. Az itt folyó tevékenység azonban már ekkor is sokrétû volt. Szilárdtest-fizikai, optikai, anyagtudományi, késôbb már ûrkutatási és a mikroelektronikai csoportok is mûködtek. Ez annál is inkább nagyobb jelentôségû, mivel az ötvenes években, ha valaki a KFKI-ban valamilyen kutatást akart végezni, akkor – kis túlzással – szinte valamennyi eszközt magának kellett megterveznie és megépítenie. A kényszer több területen késôbb is fennállt, mivel a hazai ipar nem volt képes csúcstechnikai igényeket kielégíteni, a nyugati importhoz pedig nem volt deviza. Megoldásként létrehozták azokat a fejlesztô részlegeket, amelyek termékei késôbb nemcsak belsô igényeket elégített ki, hanem az ipar is jó néhányat átvett belôlük. Az eredményeket szabadalmaztatták is, a KFKI-t az itthoni szabadalmi listákon rendszerint csak egy gyógyszergyár elôzte meg. Nem csak a gyakorlati, hanem az elméleti témák is változatosak voltak az intézetben: a relativitáselmélettôl a kvantumszíndinamikán át a szuperfolyékonyságig terjednek. Mindezekhez persze ismerni és alkalmazni kellett más tudományágak eredményeit, mint pld. az elektronikát, késôbb a számítástechnikát. A tudományos kutatások már évszázadok óta nem nélkülözhették a nemzetközi kapcsolatokat. Mint ahogy hazánk múlt évtizedeiben minden területen, úgy a KFKI történetének jó részében is meghatározóak voltak a magyar–szovjet együttmûködések. Ez a kijelentés ma sokak számára pejoratívnak tûnhet, de ebben az esetben nem az, mivel nem politikáról, hanem a tudomány mûvelôinek együttmûködésérôl, kapcsolatáról volt szó. A KFKI-ban folyó kutatások számára nagyon hasznos volt, ráadásul a nyugati kapcsolatok – az atomfizika és az ûrkutatás terén – éppen a szovjet félen keresztül indultak meg. A KFKI munkatársai ma már a világ minden részén szívesen látott vendégek, elismert szakemberek. Ma is sok olyan kutató dolgozik a NASA-nál és más helyeken, akik a KFKI-ban kezdték pályafutásukat. Sok magyar szakember töltött és tölt be vezetô tisztséget nemzetközi tudoA

M A G Y A R

•

HIREK

•

33

rán a piaci szabályozási mechanizmusoktól idegen eszközt helyeztek kilátásba mintegy azok véleményének megerôsítéseként, akik a deregulációban látják a problémák fô okát. Például a termelôk kötelezése maximált, piaci ár alatti áram értékesítésére, a csúcsidei áramfogyasztás csökkentése vagy a szomszédos államok kötelezése kisegítô áruszállításra.

lyezett nagykereskedelmi kilowattóránkénti árat 0,5-rôl 0,25 dollárra csökkentette és elsôsorban a San Diego Gas and Electric-et kényszerítette, hogy háztartási és kiskereskedelmi árait több mint 40%kal csökkentse. A társaság az ebbôl fakadó veszteségeit 2003-tól tarifaemeléssel kívánja kiegyenlíteni. Clinton elnök Dél-Kalifornia számára 2,5 millió dolláros szövetségi keretet szabadított fel, hogy a rászorulókat áramszámlájuk kiegyenlítésében támogassa. Vizsgálati bizottságoknak kell tisztázniuk, hogy esetleg egyes kereskedôk tiltott megállapodásokkal a helyzetet saját elônyükre használták volna, és mesterségesen hajtották-e fel az árakat. A másik két társaságnál a 2002-ig befagyasztott kiskereskedelmi árak miatt több mint 10 milliárd dolláros adósság halmozódott fel, amely a csôd szélére juttatta a két céget, valamint a hitelbesorolásukat is drasztikusan lerontotta a kritikus pénzügyi helyzetük. A kialakult, rendkívül súlyos körülmények megoldására tett erôfeszítések so-

vekedett igény mellett további gondot jelentett, hogy az USA északnyugati részén levô vízerômûvek a nagy szárazság miatt a szokásosnál kevesebb áramot tudtak szállítani. A gondokat tetézték az erdôtüzek, melyek távvezeték-kieséseket okoztak. A tendenciózus kapacitáshiány az elmúlt két év kánikulai idôszakaiban már okozott rendkívüli áramár-ingadozásokat, 1 kWh nagykereskedelmi ára helyenként 0,90 dollárra szökött, 2000-re pedig már 1,30 dollárra. Ilyen árak mellett csak a legnehezebb helyzetben lévôk vásárolnak, a nyáron már több áramigényes rézés alumíniumüzem is bezárt. San Diegóban, ahol a szállítók a teljesen felszabadított piac révén a megnôtt beszerzési árakat teljes mértékben továbbháríthatták, a magánfogyasztók árai két-, háromszorosára nôttek. Aki a magas árakat nem tudta fizetni, a rendkívüli hôség ellenére kikapcsolta a hûtô- és klímaberendezéseket. A polgári tiltakozások nyomán az állam kormánya a legmagasabb engedé-

HIREK

P I A C N Y I T Á S

IRODALOM Dr. Barócsi Z., Nagy B., Simig P.: Villamosenergia-piac nyitása Kaliforniában. Egy tanulmányút tapasztalatai. MVM Közlemények, 1998/6. szám Áramínség extrém árakkal. IZE kiadvány, 2000. október Káoszba torkollott a dereguláció. Világgazdaság, 2000. január 5. Csôdközelben a kaliforniai áramszolgáltatók. Napi Gazdaság, 2001. január 9. Sötétség fenyegeti Kaliforniát. Világgazdaság, 2001. január 15.

HIREK

•

HIREK

• HIREK

mányos testületekben, külföldi és nemzetközi folyóiratok szerkesztôbizottságában. Az itthon mûvelt tudományok minden részterületén született néhány világviszonylatban is kiemelkedô magyar eredmény. Ezek közül csak a Halley-üstökös 1986-os vizsgálatát és a Pille nevû dózismérôt emelhetnénk ki. Utóbbit 1980-ban használták elôször Farkas Bertalan ûrrepülésekor. A továbbfejlesztett változata az épülô nemzetközi ûrállomás szolgálati berendezése lesz. Az alkalmazott kutatásokban a nukleáris technikák meghonosítása nevezhetô sikertörténetnek. A Csillebércen létesült elsô kutatóreaktor és a Paksi Atomerômû blokkjainak létesítésében komoly tervezô, elôkészítô és végrehajtó szerepe volt a KFKI szakembereinek. Alapkutatások mellett mindig hangsúlyt fektettek az elért eredmények hasznosítására. A hetvenes-nyolcvanas években például sorozatban építették a saját tervezésû számítógépeket. A 80-as évekre azonban kényszerítôvé vált a bevételek növelése, amit az intézet végsô soron nem tudott teljesíteni és eladósodott. A problémákat az amúgy is túlméretezett intézet jelentôs átalakításával lehetett megoldani. A hivatalosan megszûnt KFKI utódaként 1992 január 1-jétôl öt önálló akadémiai intézet jött létre. Ma a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, a Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet, valamint a korábban is önálló Izotópkutató Intézet jogutódja, az Izotóp- és Felületkémiai Intézet mûködik a telephelyen. A korábbi elnevezés, a KFKI nemzetközi viszonylatban is annyira beleivódott a köztudatba, hogy az „új“ intézetek némelyikének neve elôtt továbbra is szerepel a rövidítés. A változások után az alapvetô tudományos kutatási irányok megmaradtak, és az intézetekben továbbra is azok dolgoznak, akik korábban is meghatározó tudományos kutatók voltak. 2000. novemberben a szakma meghívott képviselôivel együtt Budapesten a Kongresszusi Központban ünnepelte az elmúlt évek üzleti sikereit és az immár tizedik születésnapját a KFKI Számítástechnikai Csoport. Jelenleg évi tízmilliárd forintnál magasabb „rekord” árbevételt (ebbôl ötmilliárd feletti hozzáadott értéket) jegyzô KFKI Számítástechnikai Csoport öt önálló tagja: a LIAS – Networkx Hálózatintegrációs Kft, a KFKI Isys Informatika Kft, az IQSoft Intelligens Software Kft, a Kormányzati és Pénzügyi Divízió és az Icon Számítástechnikai Kft. A KFKI számítástechnikai részlegei – mint a poraiból feltámadt fônixmadár – nemcsak túlélte az átalakulást és a privatizációt, hanem új életre kelt, a részek pedig más formában ugyan, de ismét egyesültek. Közben a gyengék kihulltak, a versenyben életképesnek bizonyult kft. pedig megünnepelhette tizedik születésnapját. Szlankó János, a KFKI Számítástechnikai Csoport elnöke így foglalta össze talpon maradásuk és dinamikus fejlôdésük három titkát: „1. Tevékenységünkben nagyon fontos szerepe volt és van a tudásnak és a képességeknek mind a szakmában, mind pedig a menedzsmentben. 2. Az értékrend iránti érzék az, ami jól eligazított bennünket azokban a kritikus helyzetekben, amikor nem voltak írott szabályok, de döntenünk kellett. 3. Szervezeti és mûködési rendünk: a csoportot „vagyonközpontokra” osztottuk fel, amelyek profitcentrumokként mûködnek. Ezenkívül meghatároztuk a holding támogató és irányító szerepét is, így mindig meg tudjuk találni a központosítás és a decentralizált önállóság közötti helyes arányokat. (Sipos László)

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

34

A nemzetközi villamosenergiaforgalom szabályai Európában III. rész Az Európai Unió az egységes európai villamosenergia-piac létrehozása érdekében kellôen igazságos és a piaci lehetôségek kihasználását ösztönzô elszámolási módszert kíván megalkotni, amely biztosítja az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek megbízható üzemét is. Cikksorozatunk elsô részében (2000/1. szám) ismertettük az egész kérdéskör elôzményeit, a témával foglalkozó munkacsoportok megalakulásának körülményeit és tevékenységüket a munka megkezdésétôl, 1998 nyarától kb. 1999 végéig. A második részben – a tárgykör kiterjedtsége miatt – kizárólag az ETSO gazdasági munkacsoportja által elért eredményekrôl szóltunk (2000/3. szám). Most a téma legfrissebb fejleményeirôl, eredményeirôl kívánunk beszámolni, ezúttal a mûszaki kérdésekre fektetve a nagyobb súlyt, konkrétan, két nagyobb témakörre: változások az ETSO tevékenységében, és a koordinált versenyeztetés módszere. SIMIG PÉTER, TÚRÓCZI ANDRÁS

VÁLTOZÁSOK AZ EURÓPAI HÁLÓZATI RENDSZERIRÁNYÍTÓK (ETSO) TEVÉKENYSÉGÉBEN Az igen fiatal – egész Nyugat-Európát átfogó – szervezet igyekszik munkáját hatékonyabbá és egyszerûbbé tenni. Ezért 2000 nyarán a kérdéskörrel foglalkozó két munkacsoport munkáját eddig összefogó szervezet (Steering group) befejezte tevékenységét, vezetôje, Christian Matthis nyugdíjba vonult. A mûszaki és gazdasági munkacsoportok ezáltal közvetlenül az ETSO Végrehajtó Bizottságához tartoznak, így „magasabb szintre” kerültek. Tagságuk, nevük megújult. Az új munkacsoportok taglétszáma jelentôsen lecsökkent a munkaértekezletek konstruktivitása érdekében. A volt munkacsoport tagok egy része csak levelezô tagként, munkaanyagok írásbeli kommentálásának lehetôségével vesz részt a munkában. Külön megtiszteltetés, hogy nem ETSO-tagként egyedül – a CENTREL képviseletében – a mûszaki munkacsoport munkájában meghívottként részt vehetünk, így ezen kérdésekrôl elsô kézbôl értesülünk. Az új munkacsoportok (Task Force-ok) vezetôi a korábbi személyek maradtak (Daniel Dobbeni és Pierre Bornard). Információink szerint az ETSO jövô évben új Alapszabályt kíván elfogadni, amelyben a szövetség alapelve is változik. Jelenleg a négy európai rendszeregyesülés (UCTE, A

M A G Y A R

V I L L A M O S

NORDEL, British Grid és ESB–Írország) együttmûködéseként mûködô szervezet a jövôben az összes érintett ország rendszerirányítójának (TSO) szövetsége kíván lenni. Ez esetleg megnöveli az esélyét annak, hogy a CENTREL-országok rendszerirányítói, vagy azok közül a legmegfelelôbb(ek) elnyerjék, akár egyenként is ezen szövetség tagságát.

Az új mûszaki munkacsoport célkitûzése Az újjáalakult csoport neve Hálózati hozzáférés és szûk keresztmetszet kezelése munkacsoport (Network Access and Congestion Management Task Force). A csoport által kitûzött célokat és feladatokat az ETSO Irányító Bizottság 2000. szep-

tember 8-án hagyta jóvá. Eszerint a NACM Task Force fô célja a hálózati hozzáférés hatékony szabályainak megalkotása és a szûk hálózati kapacitás kezelés módszereinek továbbfejlesztése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a munkacsoport összeállítja a szükséges mûszaki háttéranyagot, gyakorlati javaslatokat tesz a hálózati hozzáférés kezelésére, meghatározza a szûk keresztmetszet kezelésének (congestion management) megoldástípusait, különös tekintettel a gyakorlati megvalósítás kérdéseire (specifikus európai területeken bevezetett intézkedések kívül esnek a munkacsoport vizsgálatának halmazán). A csoport elôkészíti a hivatalos ETSOálláspontot az Irányító Bizottság jóváhagyásához abból a célból, hogy az ETSO közremûködhessen az Európai Közösség és a Szabályozó Testületek által kezdeményezett vitákban az európai villamosenergia-kereskedelem összehangolt, hatékony és diszkrimináció mentes kezelése érdekében.

A munkacsoport feladatait képezô fô kérdések u Definíciók és a hálózat kapacitáskezelési eljárásai u Kapacitáselosztási módszerek u Információcsere és koordináció a nemzetközi villamosenergia-kereskedelem kezelésére M Û V E K


2 0 0 0 / 4

A NEMZETKÖZI VILLAMOSENERGIA-FORGALOM SZABÁLYAI EURÓPÁBAN

TRM és az egyenértékû párhuzamos áram levonásával:

mítási módját cikkünk I. részében ismertettük.

u Rövid idôtávú villamos teljesítményáramlás kezelése (power flow management) u Nemzetközi rendszerkiegyenlítô szabályozási technikák és kiegészítô szolgáltatások

NTC=TTC–TRM–EPF,

A TTC új definíciója

és az ATC és NTC közötti viszony is változatlan marad:

A párhuzamos áramokat a TTC elôzô meghatározásában is implicit módon figyelembe vettük annak kétlépcsôs meghatározási módszerével. Az elôzô definíció a TTC teljes mértékben A és B közötti közvetlen kereskedelmi tranzakcióhoz volt rendelve. Az új definíció szerint a TTC egy része egyenlô az elôzô, az A és B közötti cserékhez rendelt értékkel, és ezen kívül egy másik része az összes egyéb cserékhez kötôdik. Az új definíció nem változtatja a nettó átviteli kapacitás (NTC) értékét, amely potenciálisan az A és B pontok közötti kereskedelmi lehetôségekre felhasználható marad. Az egyéb szállításokból eredô részt EPF-nek (Equivalent Parallel Flows) nevezzük és az úgynevezett párhuzamos áramokból következik. Az eredô kombinációit a 2. ábra szemlélteti. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az ábrában az egyenértékû párhuzamos áram koherens egy teljesítménycsere-értékkel, s nem a párhuzamos áramlással. A TTC új definíciója nem változtatja az NTC, a TRM és az ATC értékét. Az EPF egyszerûen hozzáadódik a régi TTC-hez. Az NTC közvetlenül képezhetô TTC-bôl a

A hálózati átviteli kapacitás új definíciói Az ETSO 1999 novemberében publikálta az átviteli kapacitások európai rendszerirányítók által egyeztetett definícióit (cikksorozatunk I. részében részletesen ismertettük). Ezen fogalmak (TTC, NTC, ATC) gyakorlati alkalmazása azt mutatta, hogy a párhuzamos teljesítményáramlások kezelése nem volt megfelelôen figyelembe véve. Ezért az ETSO kidolgozta a TTC javított definícióját, amely explicite magába foglalja a párhuzamos teljesítményáramlások hatását és ezáltal a hálózat helyi és távolabbi kapcsolataiból adódó hálózati többlet kapacitás értékeket is világosan tükrözi. Az átviteli hálózati kapacitások alapvetô definíciójának elvei azonban nem változnak.

A párhuzamos áramlások eredete A P (x, y) teljesítményáram bármelyik x-y vezetéken A és B terület között két áramlás összegeként tekinthetô. 1. Közvetlen áramlás (DF), ami az A és B közötti kereskedelmi cserével arányos. (Az arányossági tényezôt közvetlen választényezônek is hívjuk az xy vezetékre az E[A, B] cserére vonatkozóan.) 2. Párhuzamos áram (PF), amely az öszszes alábbi más áramlásokból tevôdik össze: u Azon teljesítményáramok, amelyek a termelési és fogyasztási karakterisztikákból adódnak a hálózaton, a kereskedelmi tranzakcióktól függetlenül. Ez az elsô komponens a termelés és fogyasztás elhelyezkedésébôl eredôen az 1. ábrán látható eloszlást adja Európa nyugati, kontinentális részén az UCTE 1999-i téli modell mérése alapján (az értékek MW-ban!). Ezen nagyon teoretikus esetben mind a tagországok közötti, mind a „külsô” (UK, E, DK, CENTREL stb.) országokkal folyó kereskedelmi forgalom nulla, mégis az érintett területek között figyelemre méltó nagyságú forgalom indukálódik. u Az A ország és B-tôl különbözô ország(ok) közötti villamosenergia-cserébôl következô teljesítményáramok. u A B ország és A-tól különbözô ország(ok) közötti villamosenergia-cserébôl következô teljesítményáramok. u A-tól és B-tôl különbözô országok közötti villamosenergia-cserébôl következô áramlások. A teljes átviteli kapacitás (Total Transfer Capacity) korábbi definícióját és szá-

35

ATC=NTC–NTF

Új, publikálandó értékek és egyéb következmények Az ETSO minden télre és nyárra a TSO-k által közölt eredô eredményeket két táblázatban teszi közzé: Az 1. táblázat a piaci résztvevôk számára az NTC-adatokat tartalmazza terület-páronként (ezen értékek változatlanok maradnak az új definíció szerint); A 2. táblázat a szabályozó testületek részére, terület páronként a következô értékekkel: új TTC-értékek, NTC-k (új TTC–TRM–EPF), EPF: egyenértékû párhuzamos áramok és TRM. Mindkét táblázat a maximális átviteli kapacitás és a szomszédos területek páronkénti kölcsönös befolyásának érthetôségéhez járul hozzá. Az ATC-t az érintett TSO-k a szûk keresztmetszetû kapcsolatokra vonatkozó elosztási folyamatok során fogják közzé tenni.

1. táblázat Részvételi mátrix átviteli jogokkal (ABC) és minimális árakkal

Területpárok (szomszédos, vagy nem)

Rendszerkapcsolatok (üzemben lévô) B-A A-C C-A B-C C-B C-D

A-B

D-C

[A,B] [B,A]

66 0

0 66

33 0

0 33

0 33

33 0

0 0

0 0

[A,C] [C,A]

33 0

0 33

66 0

0 66

33 0

0 33

0 0

0 0

[A,D] [D,A]

33 0

0 33

66 0

0 66

33 0

0 33

100 0

0 100

[B,C] [C,B]

0 33

33 0

33 0

0 33

66 0

0 66

0 0

0 0

[B,D] [D,B]

0 33

33 0

33 0

0 33

66 0

0 66

100 0

0 100

[C,D] [D,C]

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

100 0

0 100

ABC (MW)

100

100

200

200

100

100

300

300

Minimálár (euró/MW)

10

10

5

5

10

10

2

2

2. táblázat Példa ajánlatokra

A

Piaci szereplô

Területpár

Mennyiség

(MW) Ár (euró/MW)

M1

[A,B]

50

10

M1

[AC]

100

18

M2

[A,B]

100

15

M3

[A,D]

150

12

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

36


Az új definíciók és publikációknak néhány következményére fel kell hívnunk a figyelmet: Az új TTC-értékek általában nagyobbak lesznek a korábbiaknál, ez a párhuzamos áramok explicit figyelembevételének következménye.

összekapcsolt hálózat más részeinek kereskedelmi ügyleteivel. (Ez utóbbi például a Franciaország, Belgium, Németország és Hollandia közötti kereskedelem hatása a Franciaország–Svájc (+Olaszország) közötti NTC tekintetében.

u A TTC azon részét, amely a párhuzamos áramlásokat reprezentálja, nem lehetséges további kereskedelmi célú szállításokra felhasználni, mivel annak rendelkezésre állása az általános kereskedelem feltétele. Az NTC- és ATCértékek ezért változatlanok az új definíciók mellett.

u Ezáltal a villamosenergia-piac minden szereplôjének pontosabb képe lesz a kooperáló hálózat által biztosított lehetôségekrôl, figyelembe véve mind a helyi, mind a távolabbi hatásokat, s ezzel a szándék az, hogy döntéseikhez több információval rendelkezzenek.

u A publikált értékek és az alapesetben figyelembe vett nemzetközi villamosenergia-csereértékek összehasonlítása megvilágítja a közvetlen kereskedelmi megállapodások kölcsönhatását (közvetlen kereskedelem A és B között) az

u Mivel már az elôzô, az ETSO által publikált NTC-értékek is az alap rendszerállapotra vonatkoztak – amely európai alapeset viszonyaitól a párhuzamos áramok leginkább függenek –, az alapeset közös lesz minden ETSO-tag számára.

KOORDINÁLT VERSENYEZTETÉSI MÓDSZER A SZÛK KERESZTMETSZETEK MEGELÔZÉSÉRE HURKOLT HÁLÓZATI KÖRNYEZETBEN (CO-ORDINATED AUCTIONING OF TRANSMISSION CAPACITY IN MASHED NETWORKS) A szûk hálózati kapacitások kezelésének módszereivel az érintett munkacsoport már sokat foglalkozott (I. rész). A korábban ismertetett módszerek mindegyike azonban csak az egyszerûbb esetekre (szigetüzem, egyszeres hatás, egyirányú domináns áramlási viszonyok) volt alkalmazható. Az európai, igen hurkolt hálózati viszonyok esetén figyelembe kell venni a párhuzamos áramok hatását. A javasolt koordinált aukciós mechanizmus biztosítja a kétoldalú nemzetközi tranzakciók megvalósíthatóságát. Nem jelent többlet költséget minden határátlépés esetén, ezáltal elkerüli az ún. halmozódás (pancaking) hatását. Tiszta különbséget tesz a kereskedelmi tranzakciók és a fizikai tranzitok között és a piac szereplôit mentesíti a villamos energia komplex fizikai törvényeivel való „bajlódásától”. Ez a módszer nagy mértékben egyszerûsíti a piaci szereplôk feladatát: pl. egy német áramtermelônek, amely villamos energiát kíván szállítani egy portugál fogyasztónak, egyszerûen csak a német–portugál aukció tételével kell foglalkoznia anélkül, hogy a hálózat topológiájával kellene törôdnie. A piaci szereplôk csak a kereskedelmi tranzakciókra összpontosíthatnak, míg a TSO-k a fizikai tranzit komplexitásából eredô kapacitáselosztást egymás között uralják. Minimálárak (floor price) kerülnek bevezetésre a teherelosztás megváltoztatásának (redispatch) következtében szükséges eltérések esetleges költségének tükrözôdéseire. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

Ez a TSO-k kockázatát fedezi, amelyet azzal vállalnak, hogy az átviteli kapacitást elôre, a pontos áramlási viszonyok ismerete nélkül garantálják. A nyilvánosságra

hozott szabad nemzetközi kapacitásokkal együtt a minimálárak a piaci résztvevôk számára világos jelzést adnak a szûk keresztmetszetek kezelésében való részvételükhöz. Végül a módszer természetesen illeszthetô a kétoldalú szerzôdéses metódushoz, ami az energiakereskedôk illetve szerzôdéseik közötti logikus gazdasági versenyzést is lehetôvé teszi.

A módszer bevezetése Más árukkal összehasonlítva a villamos energia specifikuma, hogy egy adott szállításból eredô energiaáramlás nem szabályozható, mint pl. a közlekedési eszközöké, hanem ezt megváltoztathatatlan fizikai törvények irányítják. Egy olyan, erôsen hurkolt hálózaton, mint pl. a kontinentális Európáé, egy egyszerû francia–olasz szállítás csak részben fog a francia–olasz vezetékeken folyni, emellett a francia–svájci–olasz, de még a francia–német–osztrák–szlovén–olasz (stb.) útvonalon is fog áramlani (kis mértékben, de még a Magyarországon átfolyó áramlást is befolyásolja). Emiatt a „szerzôdéses útvonal” (contract path) módszer, amely az áramtermelô és a fogyasztó között az átviteli kapacitást csak egyetlen egy útvonalhoz köti, csak a hosszanti elrendezésû (Nordpool, US-Ny-i part) vagy félszigetszerû (pl. Franciaország, Spanyolország) rend-

770 Hollandia

770 Németország

Belgium

770

40 445

285 115

495

Ausztria

Svájc

Franciaország

165

125 275

235

275 Szlovénia

Olaszország

1. ábra Párhuzamos áramok Nyugat-Európa kontinentális részében, nemzetközi kereskedelem nélkül

M Û V E K


2 0 0 0 / 4


P, MW

37

P, MW

TTC TRM

Effects of Parallel Flows = EPF

TTC TRM

NTC

NTC

ATC

TTC

NTC

NTC

ATC

TTC

NTE

NTE

t, h

t, h

2. ábra Az átviteli kapacitások régi és új definíciója TTC – teljes átviteli kapacitás NTC – nettó átviteli kapacitás TRM – átviteli biztonsági tartalék

EPF – a párhuzamos teljesítményáramlások hatása NTE – meglévô tranzakciók által igénybe vett kapacitás ATC – rendelkezésre álló átviteli kapacitás

szerekben mûködött. Az ilyen módszerek magától értetôdôen használhatatlannak bizonyulnak hurkolt hálózatok esetén, mivel nem számolnak a villamosenergiaátvitel fizikai realitásaival. Ez azt is jelenti, hogy az átviteli kapacitás biztosítását nem végezheti egyetlen ország, hanem olyan módszert kell követni, mely az öszszes kooperáló országot magába foglalja. Hurkolt hálózatban az átviteli kapacitást nem lehet megosztani: az közös erôforrás, amit közösen kell felhasználni, mégpedig koordinált módon. Ez az anyag bemutatja a módszer javasolt elveit, mely hatékonyan alkalmazza az átviteli kapacitás versenyeztetését hurkolt hálózati környezetben, támogatva a kapacitástartalékot napi és hosszabb idôtávon (a valós idôvel nem foglalkozik). Bizonyos mértékû koordinációt indukál a TSO-k között, ugyanakkor megengedi a különbözô piaci módszerek alkalmazását, s azok együttlétét a kétoldali szerzôdésekkel.

Ahelyett, hogy minden összeköttetésre versenypiacot alkalmaznánk, koordinált aukciót javaslunk szervezni minden terület-párra, beleértve a nem szomszédos területeket is. Az „árverésre” bocsátott árucikk átviteli kapacitások listájából áll majd, minden szükséges összeköttetésre vonatkoztatva. Az aukciós mechanizmus szerepe, hogy a területek közötti tranzakciókat aszerint különböztesse meg, hogy mennyiben járulnak hozzá az alapvetô hálózati torlódásokhoz (congestions). A hozzájárulás mértékét egy részvételi mátrixban teszik közzé, amely valójában az egyes terület-pár közötti átviteli ajánlatokat átviteli tranzit részvételekre konvertálja. Ez a mátrix válasz tényezôkbôl épül fel, amelyek jelzik, hogy egy adott terület-pár közötti ügylet az egyes összeköttetéseket milyen mértékben terheli. Az összetartozó két terület nem feltétlenül szomszédos egymással. A hálózati kapacitás elosztására szolgáló versenymechanizmus bármely idôhorizontra alkalmazható, az aukciók szervezhetôk éves, havi vagy rövidebb idôtávokra.

Elvek A javasolt mechanizmus alapötlete az, hogy a fizikai tranzitokat és a kereskedelmi ügyleteket tisztán elkülönítse. u Az energiakereskedôk csupán a forrás- és célterületekben érdekeltek és sem az eredô teljesítményáramlás kérdésében, sem a hálózat topológiájában nem. u A TSO-k dolga a villamos energia fizikai komplex törvényeivel való foglalkozás, amellett a piac részére logikus, megbízható jelzéseket adni a szûk keresztmetszetek kialakulásának kockázatáról diszkrimináció mentes és gazdaságilag hatásos mechanizmussal megkönnyítve a helyzetet. Tekintsük úgy a hálózatot, hogy határok vagy összeköttetések által határolt területekre tagolt és átviteli vezetékek többszörösen összetett halmazából áll.

Lépésenkénti módszer Ismertetjük a piaci szereplôk közötti kapacitáselosztás általános mechanizmusát, az egyes idôhorizontokhoz kötôdô specifikumokat a következô részben tárgyaljuk. Alábbiakban egy egyszerû hálózattal szemléltetjük a koordinált versenyeztetési módszer alapjait. Ez a legegyszerûbb hálózat, amelyen szemléltethetô mind a párhuzamos, mind a szigetüzemû jelenség. A• B• A

M A G Y A R

•

•

C

D

V I L L A M O S

M Û V E K

A) Közzététel A TSO-k kiszámítják a részvételi mátrixot, amely megadja minden terület-párra az összeköttetések százalékos terhelési értékét 1 MW adott zónák közötti átvitele esetén. Minden ilyen számítás egy alapeseti állapotra vonatkozik, melyet az NTC számítására vesznek alapul, közös megegyezéssel. Ezeket az adatokat egyeztetik a TSO-k között, és nyilvánosságra hozzák a piaci résztvevôk számára. Minden határos terület határszakaszára, amely terület fizikai összeköttetéssel is rendelkezik, a két szomszédos hálózati rendszerirányító az átviteli jogokat (Available Border Capacity – ABC) közösen számítja és bocsátja versenybe az ezzel társított minimálárakkal (floor prices) együtt. A fenti hálózatra ez az 1. táblázatbeli mátrixot adja.

B) Versenyeztetés A TSO-k egyidejû aukciókat szerveznek minden zónapárra. A piaci szereplôk elküldik vételi ajánlataikat, amely egy területközi kapacitáson átvinni szándékozott teljesítménynagyságot és az erre vonatkozó árat tartalmazza. Az ár azt a maximális értéket reprezentálja, amit még hajlandók fizetni az adott területpár közötti kért kapacitásért. Példaként az ajánlatokra vonatkozóan egy táblázatot mellékelünk (2. táblázat).

C) Elosztás A vonatkozó minimál ár alatti ajánlatokat visszautasítják. A fenti példában M1 elsô ajánlata visszautasításra kerül, mivel az [AB] területek közötti kapacitásra vonatkozó 11,6 euró/MWh határérték alatt van. Vegyük észre, hogy az M3-as ajánlat elfogadta az [AD] területközi minimál árat, amely 11,9 euró/MWh (3. táblázat). K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

38


u A kiválasztott ajánlatcsoport az, amely a legjobb gazdasági értéket adja a piac számára az ABC-kényszerek mellett. A maximálandó célfüggvény az elfogadott ajánlatok összege, azaz az ajánlati ár és az ajánlati teljesítmény szorzata. Az ABC-kényszerek alkalmazása azt jelenti, hogy az 1. táblázat minden oszlopának eredménye szorozva az elfogadott teljesítmény ajánlatokkal soha nem haladhatja meg az ABC-korlátokat. Az azonos árú ajánlatok azonos mértékû mennyiséget kapják. Példánkban ez a politika a következô megosztást eredményezi: 100 MW M1, 150 MW M3 és 26,5 MW M2 részére. Ezt az eredményt egy lineáris program megoldása adja. A meghatározott ABC-kényszer az A–B öszszeköttetésen jelentkezik. u A TSO-k minden résztvevônek elküldik saját elfogadott ajánlataikat és publikálják az eredô eredménybôl a következôket: – minden összeköttetésen és minden területpáron a megelôzô hosszabb távon, ill. a rövid távon kiosztott átviteli kapacitás értékeket; – területpáronként a még elfogadott legolcsóbb ajánlati árat. u A kiválasztott ajánlatok tevôi kifizetik az ajánlati áraikat. Példánkban M1 1800 eurót, M2 397,5 eurót és M3 1800 eurót fizet, ezáltal garanciát kapnak, hogy tranzakciójuk végrehajtásra kerül a kérdéses idôszakban a hálózat állapotától függetlenül. u A TSO-k közötti fizetések az 1. táblázat figyelembevételével történnek. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az alkalmazottól (maximális bevétel) eltérô célfüggvényt is lehetne alkalmazni, pl. a maximálisan átvihetô teljesítmény biztosítását. A munkacsoport mégis úgy véli, hogy a piaci mechanizmushoz ez a megközelítés áll legközelebb.

A bevezetés paraméterei A) Minimálárak (Floor Prices) A minimálárak a szükségessé váló terheléselosztás módosítás (redispatch) várható költségeit tükrözik. Ezen árak a TSO-k azon kockázatát fedezik, amelyet azzal vállalnak, hogy az átviteli kapacitás biztosítását elôre vállalják a pontos áramlási viszonyok elôzetes ismerete nélkül. Mivel a várható redispatch-költség a javasolt ABC értékétôl függôen nô az ABC minimálár-párok választéka a TSO-k részérôl kompromisszumot jelentenek a még ésszerûen magas ABC és elfogadhatóan alacsony minimálár között. Euró/MW Minimál ár

ABC

Ez esetben azonban egy címkézô módszert kell bevezetni, hogy a TSO-k ismerjék a végsô párosításokat. Ez a párhuzamos módszer lehetôvé teszi, hogy az átviteli jogokat folyamatosan kezeljék, és nem csak az aukciók idejében. Ugyanakkor a párhuzamos kereskedelmet illetôen is kell bizonyos szabályozást alkalmazni, például arra vonatkozóan, hogy ha a TSO-területén kívül esô átviteli jogokkal is kereskednek.

ATC, MW

Ez az adatpár a TSO-k legjobb becslésén alapul az elôre látható hálózati szûk keresztmetszetekrôl, ezáltal a piaci résztvevôknek jelzést adnak az adott átviteli viszonyokról.

B) Az átviteli jogok viszonteladása Hosszabb távú aukción értékesített átviteli jogok visszavásárolhatók, hogy azok egy rövidebb idejû versenytárgyaláson részt vehessenek, így megnövelve az ABC-kínálat értékét. Az átviteli jogokkal az aukciós piacon kívül is lehet kereskedni (pl. közvetlenül a kereskedôk között), figyelembe véve, hogy azok szinte bankjegyként kezelhetôk, s ezáltal szabadon cserélhetôk egészen addig, míg azokat nem módosítják.

C) Idôhorizont és az ajánlatok biztossága Mint a fentiekben javasoltuk, a többszörös aukciót különbözô idôhorizontokra lehet szervezni (évi, havi, heti és napi gyakorisággal), így lehetôvé válik hosszú idejû kapacitáslekötés hosszú távú kétoldalú szerzôdésekkel, ugyanakkor fennmarad az operatív üzemirányítás és az

3. táblázat Az elosztás

Területpárok

Piaci szereplô

Ajánlat nagysága

Ajánlati ár

Vonatkozó minimál ár

C-B

C-D

[A,B]

M1

50

10

11,6

66

[A,B]

M2

100

15

11,6

0

33

0

[A,C]

M1

100

18

66

33

0

0

[A,D]

M3

150

12

33

66

33

0

100

ABC(MW)

100

200

100

50

300

Min. ár (EU/MW)

10

5

10

10

2

Fizetés M2-tôl

262

131

0

131

0

Fizetés M1-tôl

594

1188

594

0

0

Fizetés M3-tól

594

1188

594

0

1800

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

Elosztott teljesítmény

A-B

A-C

B-C

33

0

33

0

26,5

397,5

66

33

9,9

100

1800

33

11,9

150

1800


Fizetés

2 0 0 0 / 4


39

A napi aukciók tekintetében az ajánlatok biztosítottak mind a TSO-k, mind a piaci szereplôk részérôl. Az aukciós eljárás befejezôdik a napi piacon, ezután vagy a kiegyenlítô mechanizmus, vagy a valós idejû szûk keresztmetszet kezelése indul.

D) A kapacitások „nettósítása” Mivel a hosszú és középtávú foglalások a piaci szereplôk oldaláról nem biztosítottak, nem feltételezhetô, hogy az ellenkezô irányú szállítások kioltják egymást, mivel bármely szállítás lemondható. Ezen kioltási eljárást „nettósítás”-nak (netting) nevezzük. A hosszú és középtávú tranzakciók bizonytalansága miatt semmilyen nettósítás nem megengedett. Az 1. táblázat részvételi mátrixa ezért nem tartalmaz negatív összetevôket. Ugyanakkor a valóságban vannak olyan tranzakciók, amelyek majdnem teljes mértékben biztosítottak (pl. a hosszú távú szerzôdések), és ahol a nettósítás teljes hiánya irreálisan alulbecsült ABC-khez vezetne. A nettósítás megengedhetô mértéke egyszerûen a mindkét irányú ABC növelésével végrehajtható. A minimál (kiinduló) árakat úgy kell naprakészen tartani, hogy az tükrözze a feltételezett kioltott tranzakciók bizonytalanságát.

utolsó percben történô korrigáláshoz szükséges rugalmasság. Hosszú és középtávú aukciókra a „használd vagy elveszted” (use it or lose it) elv alkalmazandó, arra sarkallva a szereplôket, hogy a rövid távon nem használt kapacitásukat értékesítsék, ezáltal megôrizhetô legyen a rövid távú aukciós piac. A hosszú távú kapacitásfoglalás TSO-oldalról biztosított, de a résztvevôk oldaláról nem, miután a piaci szereplô úgy is dönthet, hogy nem használja az általa lefoglalt kapacitást. A tárgyidô elôtti napon, közvetlenül a napi aukció elôtt minden foglalást annak igénylôje meg kell, hogy erôsítsen. Azon foglalások, amelyek megerôsítésre kerültek, mindkét fél számára biztosított (firm) megállapodássá válnak, minekután annak a félnek (TSO vagy piaci résztvevô). amelyik ezt nem tartja be, viselnie kell a felmerült többlet (redispatching) költségeket.

E) A koordinált versenyeztetés összevonása a kétoldalú szerzôdésekkel és az energiapiaccal Azon kétoldalú határkeresztezô szerzôdések, amelyek az egyik országbeli termelést összekötik egy másik országban található fogyasztóval, közvetlenül megfelelnek a fent leírt módszernek. Ezzel egyidejûleg azon energiapiacok, amelyek egyoldalú ajánlatokkal foglalkoznak, elosztó eljárásuk folyományaképp eredményezhetnek nemzetközi ügyleteket is. Ezáltal az általuk kezelt ajánlatok egy része területközi kérésre irányul. Ezen területközi kérések a fenti módszernél figyelembe vételre kerülnek s így biztosítva lesz, hogy a kétoldalú szerzôdések és a szervezett energiapiac a szûk keresztmetszet kezelése szempontjából azonos elbírálás alá esnek.

Megjegyzések: a) A számszerû értékek csupán a példa kedvéért szerepelnek, feltételezve, hogy minden vezeték azonos fizikai karakterisztikával rendelkezik. b) Vegyük észre, hogy egyes sorok, illetve oszlopok százalék összegei meghaladják a 100%-ot. A táblázat a következôképp értendô: ha 100 MW képzôdik A-ban és D-ben kerül felhasználásra, 33 MW folyik az A–B és B–C vezetéken, míg 66 MW az A–C összeköttetésen. És végül 100 MW folyik a C–D-n keresztül. c) Miután minden összeköttetésen adva van annak minimál ára és az egyes vezetékek százalékos használata, az 1 MW-os területek közötti átviteli kapacitás minimál ára könnyen képezhetô: például az [AB] közötti 1 MW minimál ára: 0,33x5+0,33x10=11,6 euró/MW. d) A valóságban az [AB] párra vonatkozó mátrix sor feltétlenül az [AB] és [CB] sorok összegével azonos, mivel az átviteli utak több fizikai vezeték eredôjeként adódnak és a területek nem teljes „réztálak”*, ugyanezen okokból az ABC-k és a minimálárak rendszerint különböznek az átvitelekre, ellentétes irányokban. * Egyes kereskedôk által szívesen használt hasonlat: Az európai villamosenergia-hálózat egy réztálhoz (copper plate) hasonló, ahol mindegy, hogy hol tápláljuk be, illetve vesszük ki az energiát, annak nincs semmilyen tranzakció függô hatása.

A módszer alkalmazásának esélyei Amennyiben a koordinált versenyeztetés módszere Európában elfogadottá válna, azt alkalmazni lehetne a már most is sokszor szûknek bizonyuló szlovák–magyar hálózati keresztmetszeten. A metódus azt is lehetôvé tenné, hogy a szállítások lebonyolításában közvetlenül érintett országok, mint Szlovákia és Magyarország ezen szûk keresztmetszeti kockázatokért, A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

az ezzel kapcsolatos költségeik fedezéséért azon piaci szereplôktôl is díjazásban részesüljenek, mely szereplôk azt jelenleg ingyen használják, s általunk nem is ismertek. A kérdés másik aspektusa, hogy a módszert nálunk ki alkalmazza. Nyilvánvaló, hogy miután a TSO-k közötti számítási, elszámolási módszerrôl van szó, nálunk ezt a fenti szervezetek magyar megfelelôjének, a rendszerirányítónak kell végeznie. Ehhez azonban a leendô szervezetet – sok más új funkcióhoz hasonlóan – megfelelô erôforrásokkal (munkaerô, infrastruktúra, egyéb eszközök) kell felszerelni.

Újra Firenze után Sorozatunk elôzô részeiben már említettük, hogy az ETSO kidolgozott módszereit rendszeresen, a Firenzében megtartott fórumon vitatják meg. Ezúttal 2000 novemberében már hatodszor találkoztak a szakma, az EU Bizottság, a szabályozó hatóságok és a különféle érdekcsoportok (kereskedôk, ipari és egyéb fogyasztói csoportok) képviselôi. A legnagyobb és leghevesebb vitát most is a nemzetközi villamosenergiaforgalomra alkalmazandó „postabélyeg” tarifa és annak mértéke váltotta ki. Nem volt egyetértés a pont alapú tarifák (G&L) termelôi és fogyasztói helye közötti megosztásra vonatkozóan sem. Sok spontán ötlet elhangzott mind erre (pl. fix, abszolút nagyságú G-komponens), mind a nemzetközi hálózati tarifa fizetésének megosztása (1 euró/MWh az exportáló fél, ugyanennyi az importáló fél részérôl), és egyéb kérdések vonatkozásában, de miután ezek messze nem voltak úgy elôkészítve, mint az ETSO-javaslat, a szakma részérôl elfogadásuk lehetetlennek látszott. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

40


Fentiek miatt az ôszi Firenzei Fórum az általános vélemények szerint alapjában sikertelen volt. A jelenleginél korrektebb és a nemzetközi piaci kereskedelmet lehetôvé tevô piaci szabályok bevezetése az eredetileg tervezett 2000. október 1-jei határidôre meghiúsult és az általános nézetkülönbségek miatt a 2001. január 1-jei bevezetés is veszélybe került. A fórum foglalkozott – cikkünkben vázolt – koordinált versenyeztetés módszerével, mint a szûk keresztmetszetkezelés egyik lehetséges eszközével is. Az alapelvet mint igazi piaci megoldást minden fél (kivéve az ipari fogyasztók képviselôit) elfogadta, de felhívták a figyelmet a többi, elméletileg ismert módszer esetleges kombinált alkalmazására (piac szétválasztása, ellenkereskedelem stb.). Magát, a fent leírt módszert az ETSO sem tekinti kizárólagosnak, de a hurkolt hálózati környezetben ez látszik a legegyszerûbben alkalmazhatónak.

CENTREL-fejlemények Sorozatunk elôzô részében levont következtetések alapján a kérdéssel foglalkozó ad hoc munkacsoport nyolcpontos javaslatot dolgozott ki az ETSO-módszer CENTREL-en belüli alkalmazására. Ezen javaslatot a CENTREL ôszi, Podebradyban megrendezett, egyidejû munkacsoport ülésén terjesztettük elô. Az illetékes fórum, a Rendszer üzemviteli munkabizottság (SOWG) a javaslatban szereplô összes feladat elvégzését korainak ítélte, jóllehet annak alapelveivel egyetértett. A

HIREK

javasolt pontok, ill. célkitûzések alapján azok elsô felét jóváhagyták, tehát a módszer leendô bevezetéséhez az adatgyûjtési munka megkezdôdhet. Emellett a SOWG hangsúlyozta, hogy a szûk keresztmetszet kezelésre vonatkozó mûszaki tevékenységre is fokozott figyelmet kell fordítani. Az állandó CENTREL-munkacsoport nagyra értékelte a tranzittal foglalkozó ad hoc mcs. eddigi tevékenységét.

Összefoglalás Összefoglalásként meg kell állapítanunk, hogy a heterogén szabályozási környezet, valamint a kontinentális Európa hurkolt hálózati viszonyai igen megnehezítik az egységes európai villamosenergia-piac, s annak szabályozórendszere létrehozását. Bár a szakmai munka az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szövetségén belül igen nagy erôfeszítések árán, de hatékonyan folyik, a politikai és gazdasági érdekellentétek a mûszaki és gazdasági megoldások elfogadását egyelôre nem tették lehetôvé. Ez sokakban nagy csalódottságot okozott, hiszen a témával foglalkozó szakértôk többéves munkája került veszélybe. Ugyanakkor nekünk, a CENTREL-országok egyikének, úgyis mint a CENTREL elnökség és titkárság elkövetkezô kétévbeni ellátójának mindent meg kell tennünk, hogy az Európai Unió tagállamaiban elfogadásra kerülô módszereket a majdani csatlakozásunk érdekében minél elôbb és minél zökkenômentesebben át tudjuk venni.

• HIREK • HIREK • HIREK • HIREK • HIREK

Az E.ON és az RWE 10 000 MW erômûvi kapacitást épít le

Tájékoztató a 2000. év fôbb mûszaki adatairól

A két legnagyobb német áramtermelô, az E.ON és az RWE nagymértékû erômûvi kapacitás-leépítést tervez. Azok az erômûvek jönnek szóba, amelyeknek már nem kifizetôdô a termelésük, vagy tartalékként való rendelkezésre állásuk. A hagyományos erômûvek mellett atomerômûvek is szerepelnek a listán, mint pl. a Stade vagy a Mühlheim–Kährlich-i erômû. Mindkét társaság a mintegy 10 000 MW-nyi kapacitáscsökkentést a liberalizált európai és német árampiacon beállt túlkapacitásokra hivatkozva indokolja, mivel a piacon elérhetô bevételek gyakran az áramtermelés költségeit sem fedezik. Egyidejûleg mindkét társaság ki akarja használni a fúziók elôtti társaságok erômûparkjaiból adódó valamennyi racionalizálási lehetôséget. Ehhez tartozik, hogy a VDEW véleménye szerint a biztonságos üzemhez szükséges tartalékok jelenleg alacsonyabbak mint korábban, csökkenô mértékben, de még mindig nagyon biztonságos ellátást lehetôvé téve. (IZE PresseBlick)

2000. év folyamán a hazai villamosenergia-rendszer maximális bruttó csúcsterhelése december 7-én 15.00 órakor 5742 MW volt, ami az 1999. évi 5802 MW-os éves csúcsterhelést jól megközelítette, de azt – az idei enyhébb december eleji idôjárás miatt – nem múlta felül. 2000ben a magyar VER bruttó villamosenergia-igénye elôzetesen 38 273 GWh volt, ami a bázishoz képest 1,0%-os, illetve a 38 250 GWh-s éves tervhez képest +23 GWh növekedést eredményezett. A többlet elsôsorban a nyári hónapoknál jelentkezett, valamint a szökônap eredményeként adódott. A vizsgált évben a csúcskihasználási óraszám 6665 óra volt, ami az eddigi legmagasabb érték a magyar VER történetében. 2000-ben a villamosenergia-import/export szaldó tényértéke elôzetesen 3427 GWh, ami a 1063 GWh-s bázisszint, illetve az üzleti tervben elôirányzott 2694 GWh-s érték felett realizálódott. A 2000. év folyamán a hazai kooperáló erômûvek

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

HIREK

• HIREK • HIREK

összes termelése 34 348 GWh, amibôl a Paksi Atomerômû termelése 14 179 GWh volt. (Simig Péter)

MVM–ENRON megállapodás Több hónapos elôkészítô munka után Londonban megállapodást írt alá a két cég együttmûködésérôl Katona Kálmán elnök-vezérigazgató és Eric Shaw, az ENRON elnökhelyettese. Az egyezmény keretként szolgál a közös villamosenergia-kereskedelmi tevékenység fellendítéséhez. Ezzel újabb világcég lett a Magyar Villamos Mûvek partnere. A két cég közötti keretmegállapodást egy londoni villámlátogatáson írta alá a két vezetô. Az egyezmény azt segíti elô, hogy a rendszeres tranzit- és egyéb megállapodásoknál ne legyen szükség hoszszas és részletes egyeztetésre minden körülményrôl, hanem az általános jogi feltételeket egy keretegyezmény szabályozza ezentúl. A többnapos egyeztetés néhány percre szûkül le, amíg kiderül, elônyös-e mindkét fél számára az üzlet. Ha igen, csak egy egyoldalas dokumentumot kell aláírni, és szabad az út, illetve a vezeték. „Az ENRON és az MVM már több mint másfél éve kereskedelmi partnerek. Az új megállapodás elôsegíti a jövôbeli kereskedelmi ügyletek hatékony megvalósítását, és felélénkíti a Közép-Európai villamosenergia-piacot. A megállapodás stratégiai fontosságú társaságunk e régióban történô üzletfejlesztéséhez” magyarázta Eric Shaw, az ENRON elnökhelyettese, aki egyúttal a társaság közép-, keletés észak-európai tevékenységeinek regionális igazgatója. „A megállapodás az MVM Rt. számára jó alapot biztosít arra, hogy a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységünk a tágabb értelemben vett európai piacra is kibôvüljön. A céget fel kell készítenünk a liberalizált villamosenergia-piacra, és az ENRON-nal folytatandó együttmûködés tapasztalatai ebben határozottan segítenek” tette hozzá Katona Kálmán, az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója. Az ENRON az Egyesült Királyság és Skandinávia liberalizált energiapiacának vezetô szereplôje, valamint jelentôs új résztvevôje az európai kontinens átalakuló piacainak is. Földgáz- és villamosenergia-ipari üzleti tevékenységeit segítik az ENRON tulajdonú és/vagy az ENRON által üzemeltetett erômûvek Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban. E téren kiemelt jelentôségû a világ legnagyobb magántulajdonú kombinált ciklusú gázturbinás erômûve, az 1875 MW-os Teeside-létesítmény az Egyesült Királyságban. (Müller Mihály)

41

Környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben A Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetése 1999-ben határozta el, hogy a MSZ EN ISO 9001 szerinti minôségügyi rendszer kifogástalan mûködése és sikeres tanúsításai (auditjai) megfelelô alapot, a környezetvédelmi feladatok jelentôségének növekedése alapos okot ad arra, hogy társaságunk – hasonlóan az ország más nagy vállalataihoz – bevezesse és tanúsíttassa a környezetközpontú irányítási rendszert az ISO 14001 szabvány szerint. A társaság környezeti politikáját korábban megfogalmaztuk és közzé is tettük1. C I V I N V I L M O S, D R . K A S Z Á N É T A K Á C S É V A, S Z A B Ó J Á N O S, G A L L I M I K L Ó S *, Z S U G A E D I T* A minôségügyi rendszerek kimunkálásának hajtóereje az az igény volt, hogy a társaságok fejlesszék és fenntartsák a termékek és szolgáltatások (legtágabb értelemben vett) minôségét mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A környezetközpontú irányítás megjelenését az elmúlt két és fél évtized világméretû jogszabályalkotási forradalma indította el. A társaságok azért váltak érdekeltté az ISO 9001 megvalósításában, mert meg akarták védeni és növelni akarták piaci részesedésüket. Az ISO 14001 iránti érdekeltség és érdeklôdés elsôsorban abból adódik, hogy a társaság megkönnyítse a jogszabályoknak való megfelelést, az arra való felkészülést és ezzel erôsítse meg piaci pozícióit. A jogszabályoknak való megfelelés olymértékben válik egyszerûbbé a szabvány alkalmazása által, hogy a fejlettebb környezetközpontú, környezettudatos irá-

nyítás eredményeképpen csökkennek a környezetre gyakorolt káros hatások, valamint azért is, mert a kormányok, a hatóságok az ISO 14001 szabványt egyre inkább a körültekintô, megfontolt mûködés bizonyítékának tekintik mindenütt a fejlett világban. Az MVM Rt. a minôségügyi és a környezetközpontú irányítási rendszereket eggyé olvasztja, integrálja, ily módon tovább segíti a vezetés döntéseinek elôkészítését. A két rendszer egységes mûködésével hatékony, korszerû, példaértékû vezetési eszköz áll majd a társaság rendelkezésére.

* ConsAct Minôségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda 1 Civin V., Kaszáné T. É., Szabó J.: Az MVM Rt. a környezetért, MVM Közleményei, XXXVII. (1) 2000. p. 38–45. 2 Angolul: sustainable development. Elôször a „Közös jövônk” c. dokumentum (1987, az ún. Bruntland jelentés) használta ezt a fogalmat. Számos, bonyolult meghatározása ismert; lényegében olyan fejlôdési pálya, amely lehetôvé teszi az emberiség igényeit követô növekedést, de kizárja az igények olyan módosulását, amelyhez szükséges növekedés akadályozná a jövendô generációk életminôségének javulását.

Alapvetô célkitûzések A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének alapvetô célja, hogy a társaságon belül induljon meg (folytatódjon) olyan szemléletváltozás, amelynek eredményeképpen a környezettudatos gondolkodás, a természeti erôforrásokkal való gazdálkodás igénye, együtt: a fenntartható fejlôdés 2 követelményei szervesen beépülnek a társaság mindennapi életébe. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

A célok tekintetében, azok elvonatkoztatási mértékét tekintve az ISO 14000 sorozat többféle fogalmat használ: a legmagasabb rendû, leginkább általános, leghoszszabb távú elképzeléseket a társaság környezetvédelmi politikája foglalja egységbe. A politika egyre konkrétabb, egyre rövidebb távú célokra bontandó. Jól követhetô, ellenôrizhetô célokat, elôirányzatokat, terveket kell végül megfogalmazni.Bizonyos célok, elôirányzatok, elképzelések a környezeti hatások részletes elemzését megelôzôen is meghatározhatók. Az MVM központ tevékenységébôl adódó környezeti hatások (a fûtésbôl adódó légszennyezôanyag-kibocsátások, a ventillátorok általi zajterhelés, a felhasznált anyagokból és eszközökbôl képzôdô hulladékok kezelésével, elszállíttatásával, az irodaházakban mûködô konyhával, raktárakkal kapcsolatos hatások) közvetlen hatásoknak nevezhetôk. Ezeknél sokkalta jelentôsebbek azok a közvetett hatások, amelyek a társaság tulajdonában lévô berendezések, technológiák léte és mûködése következtében jelentkeznek (pl. erômûvi kibocsátások, transzformátorolaj által okozott talajvízszennyezés stb.). Ezért az MVM Rt. szempontjából kiemelt jelentôséget kapnak a közvetett hatások, alapvetôen azok, amelyek valamilyen módon (ebben az esetben is fôképp közvetett úton, pl. szerzôdéses kikötések által, vagy tulajdonosi felülvizsgálatok alapján hozott intézkedéseken keresztül) befolyásolhatók. A környezetvédelmi politika alapján, a rendszer megvalósításához szükséges K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

42

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN

célok a fentieknél kevésbé általánosan is megfogalmazhatók: u Környezeti hatások: Határozzuk meg, mérjük fel, tudatosítsuk azokat a tevékenységeket, amelyek a környezetre káros hatást gyakorolnak, vagy gyakorolhatnak. Minôsítsük a hatásokat fontosság és befolyásolhatóság szerint. u Rendezettség: A környezetvédelemmel összefüggô folyamatokat (is), ha erre lehetôség van (a minôségügyi és a környezetközpontú irányítási rendszer által), tereljük rendezett, tervezett mederbe. u Arculat: Környezetvédelmi eredményeinket rendszeresen ismertessük meg a közvéleménnyel és üzleti partnereinkkel. Bizonyítsuk, hogy a társaság(csoport) a környezet ügyéért elkötelezett. u Kapcsolatok: Legyenek jól kiépített, számunkra is hasznos, megfelelôen ápolt, személyes, intézményi és nemzetközi kapcsolataink (az ún. érdekelt felekkel). u Ráfordítások: Különítsük el, tartsuk nyilván, elemezzük a környezetvédelemmel kapcsolatba hozható ráfordításainkat. u Környezettudatosság: A környezetvédelem ügye, a fenntarthatóság fokozatosan épüljön bele a társaság minden tevékenységébe, munkatársaink gondolkodásába. u Mérés, ellenôrzés: Környezetvédelmi céljainkat – amenynyire lehet – számszerûen is fogalmazzuk meg, rendszeresen ellenôrizzük az elért eredményeket. u Felelôsség: Legyenek (mindenütt, ahol szükséges – nemcsak jogszabály által elôírva) jól felkészült, hozzáértô, környezetvédelmi felelôsök. u Erôforrások: Legyenek a fenti célokat magukénak valló, a feladatokat értô, azokat magas színvonalon ellátni képes, felkészült munkatársaink, álljanak rendelkezésre a munkájukhoz szükséges eszközök.

A vezetés elkötelezettsége A rendszer sikere attól függ, hogy milyen a szervezet különbözô szintjein és funkciójában dolgozók, különösen a felsô vezetés elkötelezettsége. A vezetésnek gondoskodnia kell u a környezeti politika és a célok meghatározásáról (amelyek stratégiai iránymutatást adnak a rendszer határainak kijelöléséhez, kialakításához és a környezeti teljesítmény folyamatos javításához); u vezetôségi megbízott kijelölésérôl (aki a vezetôség nevében irányítja a rendszer kialakítását és mûködtetését, és A

M A G Y A R

V I L L A M O S

információval látja el a felsô vezetést az eredményekrôl); u a rendszer kialakításához és hatékony, sikeres mûködéséhez szükséges (emberi, fizikai és pénzügyi) erôforrások biztosításáról; u a rendszer és a környezeti teljesítmény fejlesztését szolgáló rendszeres vezetôségi átvizsgálások elvégzésérôl (ez a felsô vezetés számára biztosítja az ellenôrzés lehetôségét és döntéselôkészítô fórumként mûködik; a környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációja alapján segít a szükséges módosítások meghatározásában); u a munkatársak motiválásáról (amely a rendszer hatékony mûködésének és hosszú távú fennmaradásának elengedhetetlen feltétele).

A környezetközpontú irányítási rendszer kiépítésének lépései A környezetközpontú irányítási rendszert elsô lépésben az MVM központra kívánjuk kiépíteni, bevezetni és tanúsíttatni a ConsAct Minôségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda közremûködésével. Középtávú célunk, hogy a rendszert kiterjesszük a teljes társaságcsoportra 3, ily módon is felzárkózva a fejlett országok villamos társaságaihoz. A rendszernek olymértékben kell rugalmasnak lennie, hogy a késôbbiek során a jogszabályi keretek változásait, a villamosenergia-piac liberalizációjának hatásait követni tudja.

Vezetôi felkészítés A vezetôi felkészítés célja, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer általános elemeit, az abban rejlô lehetôségeket, a rendszer mûködtetésébôl adódó feladatokat a vezetés megismerje, azokkal tesM Û V E K


2 0 0 0 / 4

tületileg azonosuljon, céljait magáénak ismerje el. A vezetôi felkészítést két lépésben hajtottuk végre: az elsô lépésben a társaság felsô vezetôi, a második ütemben a középvezetôk felkészítése történt meg. Ez utóbbi alkalommal a résztvevôk számba vették a külsô és belsô hatásokat és azok mértékét. Errôl az alábbiakban részletesen is írunk.

A környezeti hatások felmérése A környezeti hatások felmérésének fázisában gyûjtöttük össze (kérdôíves módszerrel) a hatásokkal kapcsolatos, a rendszerépítés alapját képezô információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ISO 14001 szabvány követelményei a lehetô legnagyobb mértékben beépüljenek a meglévô irányítási rendszerbe, és a legjobban igazodjanak az MVM Rt. vezetési gyakorlatához. Ezzel párhuzamosan történt az MVM Rt. tevékenységébôl eredô közvetlen és közvetett környezeti hatások és felelôsségek számbavétele, különös tekintettel a társaság lehetôségeire az energiaszektor által okozott környezeti hatások befolyásolása terén.

A környezeti tényezôk és hatások értékelése Az ISO 14001 szabvány megkülönbözteti a környezeti tényezô és hatás fogalmait: környezeti tényezô a vizsgált tevékenység, szolgáltatás vagy létesítmény azon része vagy tulajdonsága, amely révén az a környezettel kölcsönhatásba kerül, ill. a környezetre hat.4 A környezeti hatás a környezeti tényezôk által a környezetben okozott változás (amely lehet káros vagy

3

Az ISO 14001 szerinti rendszer kiépítése és tanúsíttatása 1999-ben megtörtént az ERBE Kft.-nél. Kiépítése folyamatban van a Paksi Atomerômû Rt.-nél.


hasznos, lehet állandó, folyamatos, rendszeres vagy idôszakos, rendszertelen és eseti).5 A környezeti tényezôk és hatások meghatározását követôen értékelni kell azokat jelentôségük szerint. A szabvány értelmében jelentôs az a környezeti tényezô, amelynek környezeti hatása jelentôs, vagy azzá válhat. A felmérést követôen az MVM munkatársaival és a tanácsadókkal együtt értékeltük, melyek a társaság létével és mûködésével összefüggésbe hozható jelentôs hatások. Az értékelés szempontjai a következôk voltak.

u Kis jelentôségû, rövid távú, nem számottevô hatás.

Szabályozóknak való megfelelés (jogszabályok, hatósági határozatok, engedélyekben foglalt elôírások, szerzôdés szerinti kötelezettségek és hasonlók) u A vonatkozó jogszabályok, elôírások folyamatos, rendszeres megszegése (pl. határérték-túllépés) normális üzemállapot mellett; az esetleges jogszabályszegésnek súlyos következményei lehetnek (mûködési engedély megvonása, a gazdálkodást veszélyeztetô mértékû bírság, büntetôjogi következmények). u Nem normális üzemállapot (indulás, leállás, üzemzavar, baleset), vagy emberi mulasztás esetén a vonatkozó jogszabályok megszegése (pl. határérték-túllépés) várható; a szabályozás várható szigorodása esetén normális üzemállapot mellett is gondot okozhat az elôírások betartása. u A vonatkozó jogszabályok betartása jelenlegi ismereteink szerint mindenfajta üzemállapotban biztosítható; az elôírások várható szigorodása figyelmet érdemel. u Nincs az adott hatásra vonatkozó jogi szabályozás vagy elôírás, és nem is várható ilyen.

A hatás mértéke, súlyossága, veszélyessége u Súlyos, esetleg visszafordíthatatlan környezeti kár: a környezô lakosság, ill. a környezô ökoszisztémák súlyos veszélyeztetése, regionálisan vagy globálisan számottevô környezetszennyezés. u A környezet állapotának hosszú távú romlása: jelentôs beavatkozás a környezô ökoszisztémákba, lokálisan számottevô környezetszennyezés, hoszszabb távon a környezô lakosság egészségét veszélyeztetô hatás. u A környezet állapotának számottevô, de csak átmeneti romlása: a környezô ökoszisztémákat zavaró vagy hátrányosan befolyásoló hatás, a környezô lakosság életminôségének romlása.

A társaság filozófiája, arculata

4

Az ISO 14001 szabvány definíciója: környezeti tényezô a szervezet tevékenységének, termékének vagy szolgáltatásának olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. 5 Az ISO 14001 szabvány definíciója: környezeti hatás a környezetben végbemenô mindennemû változás – akár káros, akár hasznos –, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeibôl, termékeibôl vagy szolgáltatásaiból származik.

u A vállalat filozófiáját (pl. környezeti politikáját) súlyosan sértô állapot, a vállalat megítélését országosan vagy nemzetközi szinten károsan befolyásoló hatás. u A vállalati filozófiával összeegyeztethetetlen állapot, az arculatra helyi A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

43

szinten jelentôs, vagy országosan számottevô káros hatás. u A hatás a vállalat filozófiájával nem ütközik, de hatással lehet az imázsára. u A vállalati filozófia (pl. környezeti politika) nem foglalkozik ezzel a témával, az arculat szempontjából káros hatás nem várható.

Az érdekeltek véleménye, érzékenysége u A hatás valamely érdekelt fél állandó vagy rendszeres tiltakozását váltja ki. u Valamely érdekelt fél az adott hatással szemben fokozott érzékenységet mutat, ezért bizonyos esetekben (körülmények között, üzemállapotban) a hatás tiltakozást válthat ki, valamely érdekelt fél érzékenységének számottevô növekedésére lehet számítani, ami a jövôben tiltakozást válthat ki. u A hatással kapcsolatosan valamely érdekelt fél érdeklôdésére lehet számítani, de probléma nem várható. u A hatás iránt egyik érdekelt fél sem mutat érdeklôdést.

A hatás bekövetkezésének valószínûsége (csak potenciális, azaz nem állandó vagy rendszeres hatások esetén) u Rendszeresen, vagy igen gyakran elôforduló hatás: komolyabb emberi mulasztás vagy mûszaki meghibásodás nélkül is elôfordulhat. u Esetenként elôforduló hatás: elemi kár, emberi mulasztás vagy mûszaki meghibásodás esetén várható. u Nagyon ritkán elôforduló hatás: több, elôre nem látható esemény együttes elôfordulása szükséges hozzá, súlyos balesetek vagy katasztrófahelyzet esetén kell számolni vele. K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

44


A lehetséges ráhatás mértéke (fôképp indirekt hatások esetén) u A hatás mértékére az MVM Rt. jelentôs befolyást tud gyakorolni (a szállító/partner megválasztásával, a szerzôdéses feltételek meghatározásával stb.). u Bizonyos mértékû (korlátozott) befolyásolás lehetôsége fennáll. u A hatás mértékére az MVM közvetlen befolyást nem tud gyakorolni (pl. monopol szállító, nincs kevésbé környezetszennyezô mûszaki alternatíva, jogszabályi kényszer áll fenn stb.).

A hatással kapcsolatos költségek 6 u A hatás a társaságnak folyamatosan vagy rendszeresen jelentôs költséget okoz (pl. kezelési költségek, bírságok stb.), vagy jelentôs pénzügyi kockázatot jelent (pl. kárelhárításra vonatkozó kötelezettségek). u A hatás hosszabb távon is elviselhetô mértékû költséggel jár, a költségek számottevô növekedése nem várható, jelentôs pénzügyi kockázattal nem kell számolni. u A hatás nem jár költségtöbblettel, nem jelent pénzügyi kockázatot.

A hatásról rendelkezésre álló információ, mérhetôség u A hatásról folyamatosan elegendô információval rendelkezünk a kockázatok értékeléséhez és megfelelô kezeléséhez; a hatást jellemzô paraméterek objektíven (pl. mûszeresen) mérhetôk, és a mérôeszközök rendelkezésre állnak.

u A rendelkezésre álló információ nem biztosítja maximálisan a kockázatok megfelelô kezelését (nem naprakész, nem megbízható, nem intézményesített); a hatás jellemzôi elvben mérhetôk, de mérômûszer (egyelôre) nincs, mûszaki becsléssel, számítással állapítható meg a mértéke. u A rendelkezésre álló információ nagyon hiányos, eseti, elavult; a hatás rendkívül nehezen (költségesen, bonyolultan) mérhetô, számítással (esetleg becsléssel) jobb, pontosabb eredmény kapható. u A hatásról érdemi információval nem rendelkezünk; a hatás fizikai jellemzôkkel nem írható le, vagy jellemzô paraméterei nem mérhetôk; a hatás megítélése szubjektív.

Az értékelés elôzetes eredményei Az alábbiakban a kérdôívek összeállítása során alkalmazott csoportosításnak megfelelôen mutatjuk be a hatásértékelés eredményeit. Az értékelés – jellegébôl adódóan és a lehetôségeknek megfelelôen – alapvetôen szubjektív. A hatásokat elsô közelítésben jelentôs és nem jelentôs hatásokra osztottuk fel. Itt csak a jelentôsnek bizonyultakat ismertetjük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem mindegyikkel kapcsolatban készül a további munka során folyamatleírás, ezt további szelekció elôzi meg, részben a meglévô minôségügyi folyamatleírások és utasítások célszerû módosítása, részben néhány új utasítás készítése által kívánjuk megvalósítani az integrált szabályozást. Zárójelben a hatás fontosságának rövid indokai találhatók a munkatársak (szerkesztett) véleménye alapján.

6

A hatással összefüggésben fellépô költségek szempontjából feltétlenül megfontolandó, hogy esetenként a hatás nem magának a társaságnak, hanem más társaságnak, személynek, az államnak okozhat financiális terhet. Ugyancsak fontos lehet annak elemzése, hogy valóban a legnagyobb költséget okozó hatás-e a legjelentôsebb. A társaság környezetvédelmi teljesítményének értékelésekor sem bizonyos, hogy az a nagyobb ráfordítások esetén lesz pozitívabban értékelhetô (azért volt szükség a nagy ráfordításra, mert nagy volt a környezetkárosítás).

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

MVM tulajdonú létesítmények u Alaphálózati távvezetékrendszer – elektromos és mágneses terek (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), – természetes élôhelyek, mezôgazdasági területek károsítása (erdôirtás, zöldkár stb. (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), M Û V E K


2 0 0 0 / 4

– esztétikai hatás (az érdekelt felek részérôl jelentôs érdeklôdés mutatkozik), – oszlopfestéskor alkalmazott veszélyes anyagok, keletkezô veszélyes hulladékok (a technológiai fegyelem betartásának hiányában jelentôs kár állhat elô). u Alállomások – zaj (a területfejlesztés következtében a lakott területek „közelednek” az állomásokhoz, jogszabályi elôírások léteznek), – olajelfolyásokból adódó talaj- és talajvízszennyezés (a kárelhárításokra vonatkozóan hatósági kötelezések, jelentôs költség), – jövôbeni olajszennyezések veszélye (ld. fent), – SF6 (üvegházhatású gáz, a hazai helyzettel kapcsolatban kevés az információ), – akkumulátorok, veszélyes hulladékok, veszélyes anyagok (jogi következmények lehetségesek, az információk valószínûleg nem teljes körûek). u Szekunder tartalék erômûvek – olajelfolyás, olajos szennyvíz (potenciális veszélyforrás), – légszennyezés (nyomon követése nem tökéletes), – zaj (lakossági panaszok is elôfordultak), – hulladék, veszélyes hulladék (egyelôre nincs mindenütt a jogszabályoknak megfelelôen kialakított gyûjtôhely), – felhasznált veszélyes anyagok (a technológiai fegyelem hiányossága esetén kár keletkezhet). u Olajtárolók – olajelfolyás, kiömlés (jelentôs kár keletkezhet), – tûzvédelmi rendszerek üzemképessége (potenciális veszély), – hulladékok, veszélyes hulladékok (jelentôs jogi következmények lehetségesek).

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN u Az MVM központban folyó szakmai tevékenységek (fôképp közvetett) hatásai – Stratégiák kidolgozása (a megfogalmazott célok megvalósulása esetén fellépô környezeti hatások és az azokkal összefüggô kockázatok) • a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele (jelentôs pozitív hatások érhetôk el). – Fejlesztések, beruházások, rekonstrukció, felújítás • elôkészítés, technológia, telephely kiválasztása, engedélyeztetés (jelentôs pozitív hatások érhetôk el), • ingatlanok bérbeadása (jogi következmények lehetségesek), • társadalmi elfogadtatás (az érdekelt felek érdeklôdésének középpontjában áll), • környezeti hatások a kivitelezés során (az ökológiai beavatkozás mértéke nagy), • korábban használt veszélyes vagy egészségkárosító anyagok cseréje, elhelyezése (nem áll rendelkezésre elegendô információ). – Létesítmények megszüntetése, felszámolása • engedélyeztetés, kármentesítés, rekultiváció (jelentôs ökológiai beavatkozás, az érdekelt felek érdeklôdésére lehet számítani), • hulladékok, veszélyes hulladékok (jogi következmények lehetségesek). – Befektetések, vagyongazdálkodás (tulajdonosi felelôsség) • a privatizációs szerzôdésekben rögzített kötelezettségek (komoly költségekkel jár), • jövôbeni akvizíciókkal, befektetésekkel kapcsolatos környezeti kockázatok (jelentôs jogi és anyagi következmények lehetségesek). – Az MVM tulajdonú erômûvek (szakmai befektetések) Paksi Atomerômû Rt. (az erômûben folyik az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése) • radioaktív kibocsátások (érzékeny közvélemény), • radioaktív hulladékok (hosszú távon nem megoldott), • létesítmény leszerelése (nagyon jelentôs költség, egyelôre nincs megnyugtató mûszaki megoldás). Vértesi Erômû Rt. • légszennyezôanyag-kibocsátás (jelentôs részarány, a levegô minôségét befolyásolja), • salak és pernye lerakása, hasznosítása, rekultiváció (az érdekelt felek érdeklôdésére kell számítani);

–

–

–

–

–

• bányák környezeti hatásai (nagy költség, jelentôs ökológiai hatás, az érdekelt felek érdeklôdésére lehet számítani). Villamosenergia-kereskedelem, export-import • a kereskedelmi szerzôdések megvalósulása során fellépô környezetterhelések (az iparág környezeti hatásait országos szinten befolyásolja). Rendszertervezés, rendszerirányítás, optimálás, HFKV • erômûvek kihasználása, tényleges vásárlások (az iparág környezeti hatásait jelentôsen befolyásolja). Távközlési üzletág • elôkészítés, engedélyeztetés, elfogadtatás, kivitelezés, üzemeltetés (egyelôre nem áll rendelkezésre elegendô információ). PR, az arculat alakítása • belsô kommunikáció, a társaságcsoport környezettudatosságának fejlesztése (döntô befolyás); • külsô kommunikáció, támogatások, szponzorálás (az érdekeltek általi megítélést módosítja, formálja); • az üzleti partnerek környezettudatosságának fejlesztése (közvetve befolyásolhatja az iparág környezeti hatásait). Részvétel az energiapolitika kidolgozásában, jogszabály-elôkészítésben • környezeti szempontok érvényesítése, kereskedelmi feltételek módosulása (hosszú távon meghatározza az iparág környezeti hatásait); • erômûvi károsanyag-kibocsátások csökkentése (hosszú távon meghatározza az iparág környezeti hatásait).

u Az MVM központban folyó egyéb tevékenységek (közvetlen hatások) – Adminisztratív tevékenység • papír- és irodaszer-felhasználás, csomagolóanyag-hulladékok (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja); • beszerzések (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja).

45

– Az épületek üzemeltetése, épületgépészet • energiafelhasználás: fûtés, légkondicionálás, szellôzés, világítás stb. (a munkatársak környezettudatosságát befolyásolja); • karbantartási, felújítási hulladék, veszélyes hulladék (egyes esetekben nem a jogszabályoknak megfelelôen történik).

Rendszerépítés Az összegyûjtött információk alapján a társaság vezetési kultúrájához igazodva készülnek el a szabványos követelmények kielégítését szolgáló belsô szabályzatok. Az így kialakuló szabályozások szervesen illeszkednek majd a mûködô minôségügyi rendszerhez, és megteremtik az ISO 9001:2000 szabvány követelményeire való felkészülés alapját. A belsô szabályzatok elkészítésében a társaság munkatársai szorosan együttmûködnek a tanácsadóval. Az elôírásokat az ismert eljárásrend szerint a vezetés hagyja jóvá és rendeli el végrehajtásukat.

Bevezetés, mûködtetés A jóváhagyott dokumentumokat a munkatársak oktatások keretében ismerik meg és vezetik be a gyakorlatba. A zökkenômentes mûködés érdekében a gyakorlati tapasztalatok birtokában a szabályozásokat az alkalmazók javaslatai, észrevételei alapján pontosítjuk és véglegesítjük. A megfelelô mûködést belsô felülvizsgálatok (auditok) keretében igazolják az MVM Rt. kiképzett munkatársai (belsô auditorok), amely folyamat a tanúsításra való felkészülés utolsó lépése. A bevezetés elôrehaladásáról a felsô vezetést folyamatosan tájékoztatjuk, hogy az esetleg felmerülô akadályok elhárítására a szükséges intézkedéseket foganatosítani lehessen.

Tanúsítás A tanúsítás során az MVM Rt. környezetközpontú irányítási rendszerét az erre felhatalmazott független harmadik fél több lépésben vizsgálja felül, s nemzetközi tanúsítvánnyal igazolja a szabványkövetelményeknek megfelelô mûködést. Erre terveink szerint a minôségügyi külsô felülvizsgálattal egy idôben, 2001 második felében kerül sor.

Köszönetnyilvánítás A szerzôk ezúton is megköszönik az MVM Rt. munkatársainak aktív közremûködését a projekt során. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

46

Minôségügyi önértékelés A Magyar Villamos Mûvek átalakult és kibôvített Minôségügyi és Környezetvédelmi Kollégiuma legutóbbi ülésén (2000. december 19.) kijelölte a minôségirányítás továbbfejlesztésének jövôbeni állomásait. Ezek között megkülönböztetett helyet foglal el a minôségügyi önértékelés. Az MVM Rt. 1998. augusztus 2 óta, nemzetközileg is tanúsított módon, az ISO 9001 szerinti minôségirányítási modell szerint mûködik. Célkitûzései között szerepel a kialakított rendszer állandó továbbfejlesztése; a teljes körû minôségirányítás (TQM), a környezetközpontú irányítás (ISO 14001), az üzleti kiválóság irányába. Az üzleti kiválóság ma már elképzelhetetlen kellô gyakoriságú, a szervezet minden meghatározó tevékenységét, eszköz- és személyi állományát érintô vezetôi áttekintés, reális, széles körû értékelés nélkül. ÖSSZEÁLLÍTOTTA ROPOLY LAJOS Az Európai Minôség Díj (EFQM modell), a nemzeti minôség díjak, és az 1996-ban alapított Magyar Nemzeti Minôségi Díj önértékelésen alapuló sikeres mûködése, az alkalmazott modellek növekvô nemzetközi rangja azt bizonyítja, hogy nem csak divatos, de értékgyarapító/teremtô folyamatról van szó, amelyet érdemes jobban megismerni, a kívánatos mértékben hasznosítani és a társaság mûködési sajátosságainak megfelelôen továbbfejleszteni.

Miért célszerû a nemzetközileg is elfogadott modell alapján építkezni?

1. Kipróbált minták állnak rendelkezésre 2. TQM-módszereket alkalmaz 3. Motivál a folyamatos továbbfejlesztésre 4. Pályázati rendszerben mûködik és ez versenyhelyzetet teremt 5. Nagymértékben elôsegíti, fejleszti a team-munkát

Minôségügyi önértékelési rendszerek Valamennyi önértékelési rendszer a társasági adottságok (folyamatok, vezetés, dolgozók irányítása, erôforrások, üzletpolitika és stratégia) és az eredmények (vevôi elégedettség, üzleti eredmények,

dolgozói elégedettség, társadalmi hatás) jellemzôk meghatározásán és kritikus elemzésén alapszik. Az objektív értékelés lehetôségeinek a megteremtésével reális képet kaphatunk a szervezet erôs és gyenge pontjairól, a szükséges javítás, továbbfejlesztés területeirôl. A Nemzeti Minôségi Díj önértékelési rendszerét az 1. ábra szemlélteti, a megszerzéshez szükséges rendszert pedig a 2. ábra mutatja. Amint érzékelhetô, az értékelés nem a termék vagy a szolgáltatás szorosan vett minôségét pontozza, hanem az egész szervezet tevékenységének a minôségét, az üzleti kiválóságot. Az adottságokat és az eredményeket azonos pontszám-ma-

1. táblázat

Megközelítés

Alkalmazás

Pontszám, %

Nem kimutatható, nem értékelhetô.

0

Alacsony hatékonyságú.

Vannak jelei a jó megközelítésnek, a megelôzésen alapuló módszerek alkalmazásának, de nem vált mindennapi tevékenységgé.

25

Az összes fontos területet és tevékenységet tekintve, csak az egynegyedét használják ki a lehetôségeknek.

Érdemi jelei vannak a jól megalapozott, rendszeresen és tudatosan alkalmazott megközelítésnek, a megelôzésen alapuló módszerek alkalmazásának. A módszereket az üzleti hatékonyság érdekében már rendszeresen alkalmazzák. A megközelítés a mindennapi tevékenység részévé kezd válni.

50

Az összes fontos területet és tevékenységet tekintve, a megközelítés alkalmazásának csak a felét használja ki a szervezet.

Egyértelmû jelei vannak a jól megalapozott, a rendszeresen alkalmazott megközelítésnek és a megelôzésen alapuló módszerek alkalmazásának, az üzleti hatékonyság folyamatos felülvizsgálattal történô finomításának, fejlesztésének. A megközelítés a mindennapi tevékenységek és a tervezés nélkülözhetetlen részévé vált.

75

Az összes fontos területet és tevékenységet tekintve, a megközelítés alkalmazásának már a háromnegyedét használja ki a szervezet.

Egyértelmû jelei vannak a jól megalapozott, a rendszeresen alkalmazott megközelítésnek és a megelôzésen alapuló módszerek alkalmazásának, az üzleti hatékonyság folyamatos felülvizsgálattal történô finomításának, fejlesztésének. A megközelítés tökéletesen a mindennapi tevékenységek és a tervezés alapvetô részévé vált. Példamutató.

100

A megközelítés alkalmazása az összes fontos területen és tevékenységben 100%-ban érvényesül.

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

M I N Ô S É G Ü G Y I

Ö N É R T É K E L É S

47

Dolgozók irányítása u A szervezet hogyan hasznosítja a dolgozók képességeit (a dolgozók fogalmába beletartozik mindenki, akit a szervezet foglalkoztat). u Hogyan tervezi és fejleszti tovább a szervezet az emberi erôforrásait. u Hogyan tartják fenn, bontakoztatják ki a dolgozói képességeket. u Hogyan egyeznek meg a dolgozókkal a célokban, és hogyan történik a teljesítmények folyamatos felülvizsgálata. u Hogyan történik a dolgozók bevonása, felhatalmazása, elismerése. u Hogyan épül fel és mûködik a dolgozókkal történô párbeszéd. u Hogyan valósul meg a dolgozókról történô gondoskodás.

200 150

80

90

Erôforrások

90

ADOTTSÁGOK 500 pont

Üzleti eredmények

Társadalmi hatás

Vevôi elégedettség

Dolgozói elégedettség

60

Folyamatok

90

Dolgozók irányítása

Vezetés

100

Üzletpolitika és stratégia

140

EREDMÉNYEK 500 pont

1. ábra A Nemzeti Minôségi Díj önértékelési rendszere

ximummal veszik figyelembe. A jelölt kritériumok csoportjellemzôknek tekinthetôk, amelyek tovább bonthatók alcsoportokra, ahol az értékelés során külön kell vagy lehet kezelni a megközelítést és az alkalmazást. A megközelítés a kritériumok által körülhatárolható területeken bevezetett, alkalmazott módszerek, eszközök összessége. Az alkalmazás a ténylegesen alkalmazott módszerek, eszközök hatékonysága, eredményessége (1. és 2. táblázat). Az adottságok értékelésénél az alábbi követelmények szerint járhatunk el. A rögzített 5 kategória általában elegendô, de ezen értékek között az interpoláció is lehetséges. Az eredmények értékelésének módszere azonos az elôzôvel csak itt az eredmények kiterjedtségét vizsgáljuk.

u Hogyan érvényesülnek a fontos és meghatározó információk az üzletpolitika és a stratégia kialakításában. u Hogyan alakul ki az üzletpolitika és a stratégia. u Hogyan tudatosítják és valósítják meg az üzleti és a stratégiai elképzeléseket. u Hogyan aktualizálják és fejlesztik rendszeresen az üzletpolitikát és stratégiát.

Erôforrások u Hogyan menedzseli a szervezet hatékonyan és hatásosan az erôforrásait. u Hogyan menedzselik a pénzügyi erôforrásokat. u Hogyan alakítják ki az információs forrásokat.

MVM Rt. Minôségügyi önértékelô rendszer

ADATFELDOLGOZÁS (értékelô algoritmusok)

Minôségügyi Kollégium, Minôségügyi Bizottság, auditorok szavazatai

Az értékelés fôbb követelményei Vezetés u Az ügyvezetés és minden más vezetô viselkedése és tevékenysége hogyan ösztönzi, támogatja és mozdítja elô a TQM kultúrát. u Hogyan teszik láthatóvá a TQM kultúra iránti elkötelezettségüket. u Hogyan segítik megfelelô erôforrások és támogatás biztosításával a továbbfejlesztést és a dolgozók részvételét. u Hogyan mûködnek együtt a vevôkkel, beszállítókkal és más külsô szervezetekkel. u Hogyan ismerik el és becsülik meg a dolgozók erôfeszítéseit, teljesítményét.

SAP adatbázisból

INTERNET Fogyasztói, felügyeleti, tulajdonosi, érdekképviseleti

}

Szavazatok, vélemények

{

INTRANET hálózathoz kijelölt szakmai területek

Pályázati anyagok

Üzletpolitika és stratégia u A szervezet hogyan fogalmazza meg üzletpolitikáját és stratégiáját, alkalmazza a szervezet egyes szintjein és vizsgálja felül azt, valamint hogyan alakítja az abban foglaltakat tervekké, intézkedésekké.

MAGYAR NEMZETI MINÔSÉGI DÍJ 2. ábra Társasági önértékelés információs sémája

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

48

M I N Ô S É G Ü G Y I

Ö N É R T É K E L É S

2. táblázat

Eredmények

Pontszám, %

Kiterjedtség

Nem kimutatható.

0

Az eredmények csak kis területen jelentkeznek és csak elenyészô fontos tevékenységet érintenek.

Némelyik eredmény pozitív tendenciát és kielégítô teljesítményt mutat. Néhány esetben kedvezô az összehasonlítás a célokkal.

25

Az eredmények csak néhány fontos területet és tevékenységet érintenek.

Számos eredmény legalább 2 éve pozitív tendenciát és állandósult jó teljesítményt mutat. Több területen kedvezô az összehasonlítás a célokkal, más vállalatok eredményeivel.

50

Az eredmények számos fontos területet és tevékenységet érintenek.

A legtöbb eredmény legalább 3 éve pozitív tendenciát és állandósult kiváló teljesítményt mutat. A legtöbb területen kedvezô az összehasonlítás a célokkal, más vállalatok eredményeivel.

75

Az eredmények a legtöbb fontos területet és tevékenységet érintik.

Az eredmények legalább 5 éve erôsen pozitív tendenciát és állandósult kiváló teljesítményt mutatnak. Minden területen kedvezô az összehasonlítás a célokkal, más vállalatok kimagasló eredményeivel.

100

Az eredmények minden fontos területet és tevékenységet érintenek.

u Hogyan alakítják a beszállítói kapcsolatokat, a készleteket és az önfogyasztást. u Hogyan hasznosítja ingatlanjait, termelô berendezéseit és egyéb eszközeit. u Hogyan használja ki a meglévô technológiát és a szellemi tulajdonát.

Folyamatok u Hogyan azonosítják, mûködtetik, vizsgálják felül és fejlesztik a folyamatokat. u Hogyan azonosítják az üzleti siker szempontjából kulcsfontosságú folyamatokat. u Hogyan, milyen módszerekkel irányítják a folyamatokat. u Hogyan történik a folyamatok értékelése. u Hogyan fejlesztik a folyamatokat az innováció és a kreativitás kihasználásával. u Hogyan történik a változások kezelése, értékelése.

Társadalmi hatás u Mit ért el a szervezet a helyi, a hazai és a nemzetközi közösség szükségleteinek és elvárásainak a kielégítése terén. Az élet minôségérôl, a környezetrôl, a globális erôforrás megóvásáról vallott szemléletmód, a saját hatékonysági mérce, hatóságokkal és testületekkel kialakított viszony. u A társadalom véleménye a szervezetrôl. u A társadalmi hatás mérésére, meghatározására szolgáló mutatók.

Üzleti eredmények u Mit ért el a szervezet a tervezett üzleti céljaiból és a szervezetben pénzügyileg vagy egyéb módon érdekeltek szükségleteinek és elvárásainak kielégítésében. u A szervezet teljesítményének pénzügyi mutatói. u A szervezet hatékonyságának egyéb mutatói.

Vevôi elégedettség u Mit ért el a szervezet a külsô vevôk elégedettsége terén. u A vevôk véleménye a szervezet termékeirôl, szolgáltatásairól és a vevôkkel kiépített kapcsolatrendszerérôl. u Melyek a vevôi elégedettség megismerésére, elôrejelzésére, fejlesztésére kialakított mutatók.

Dolgozói elégedettség u Mit ért el a szervezet a dolgozói elégedettség terén. u A dolgozók véleménye a szervezetrôl. u Melyek a dolgozói elégedettségre vonatkozó mutatók. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

Elfogadott ajánlások az MVM Rt. (minôségügyi) önértékelési rendszerének kialakításához u A bevezetett ISO 9001 és a bevezetés alatt álló integrált irányítási rendszer fô folyamatainak ellenôrzô és mérôpontjai képezzék az önértékelési rendszer alapbázisát. u A rendszer maximálisan igazodjon az MVM Rt. mindenkori szervezeti, mûködési sajátosságaihoz, számviteli és kontrolling rendszeréhez, kialakított számítógépes adatbázisához, kommunikációs csatornáihoz. M Û V E K


2 0 0 0 / 4

u A folyamatgazda elv figyelembevételével, a Minôségügyi Osztály koordinációjával minden szakterület, szervezeti egység határozza meg azokat a speciális mutatókat, amelyek mérése, figyelése összhangban van (megfeleltethetô) a nemzeti és nemzetközi önértékelési ajánlásokkal. u A számítógépes hálózat lehetôségeit kihasználva olyan pontozásos és értékelô rendszert kell létrehozni, amelynek egyes kérdéscsoportjaira az MVM Rt. valamennyi munkatársa leadhatja szavazatát. A vezetôk, a minôség- és a környezetközpontú irányítás tisztségviselôi részére az önértékelési rendszer teljes körû hozzáférését kell biztosítani. u Az internet csatornán keresztül (MVM Rt. honlap) lehetôvé kell tenni a külsô érdekeltek (vevôk, felügyeleti szervek, tulajdonos(ok), szerzôdéses partnerek) célirányos szavazatának, véleménynyilvánításának begyûjtését. Az egyéni arculatú önértékelésû rendszer kialakítása és mûködtetése a bevezetôben jelölt elônyökön túlmenôen további hasznot is eredményezhet. Például: u Lényegesen egyszerûsíthetô a belsô felülvizsgálatok (auditok) folyamata. u A differenciált, a szervezet teljes körû mûködésére kiterjedô, akár a folyamatos értékelést is lehetôvé tevô szavazásos rendszer adatainak a statisztikája sokrétû, a vezetés, és a további érdekeltek körének is fontos információkat szolgáltathat. u A társaság külsô-belsô kommunikációjában egy olyan lehetôség adódik, amely a számítógépes adottságok és fejlesztések figyelembevételével biztos alapot teremt az MVM Rt. „kiválóságát” tükrözô arculat megvalósításához.

49

Szereplôk az európai árampiacon Az MVM Közleményei 2000. évi 1. és 3. számában több igen értékes cikk jelent meg, amelyek behatóan foglalkoztak a piacnyitás várható hatásaival, a befagyott költségekkel, a fogyasztói árakkal. Dr. Gerse Károly cikke számos elemzônek ad további munkát, akik hivatalból foglalkoznak az érintett problémákkal, mivel a számos független változó miatt csak becslésekre hagyatkozhatunk. A Magyar Villamos Mûveknek azonban ilyen körülmények között kell felkészülnie az Európai Unióhoz történô csatlakozás utáni liberalizált árampiacon várható versenyre, ahol már gyakorlott erôs partnerek küzdenek egymással. Az EU 96/92/EC irányelvein alapuló villamosenergia-csere szabályait Simig Péter és Túróczi András cikksorozata ismerteti. A verseny hatásait a német árampiacon Tringer Ágoston és Széles Zsuzsanna foglalta össze. Eszerint az EU-direktíva teljesen átrendezte Európa egyik legnagyobb villamosenergiapiacát, további kihatásait a német szakértôk sem látják még tisztán. Folyik tovább a stratégiai felkészülés az árampiaci sikerekért. KERÉNYI A. ÖDÖN A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 1995 óta szinkron üzemben mûködik együtt az UC(P)TE villamosenergia-rendszerek egyesülésével (VERE). A szinkron üzem, más szakszóval „párhuzamos járás” alapvetô mûszaki kritériuma a VERE tagságnak. Ezen feltétel kiemelése rendkívül fontos, mivel a magyar VER 1993-ig a KGST-országok CDU VERE-vel volt szinkron üzemû kapcsolatban nagyfeszültségû (750, 400, 220 kV) rendszerösszekötô távvezetékekkel, ugyanakkor kiépítettük a jugoszláv (1958, 1961, 1995: 120 kV, 1988: 400 kV) és az osztrák VER-ekhez kapcsolódó távvezetékeket (1968: 220 kV, 1992: 400 kV) is, a kölcsönösen elônyös villamosenergia-csere céljából. A csere azonban nem szinkron üzemben történt, a két nagy VERE eltérô frekvenciatartása miatt. Ezért importnál szigetüzemben átkapcsolt fogyasztói területtel, exportnál pedig

UCTE CENTREL NORDEL UK TSOA AT SOI EU-tag TESIS ETSO

1. ábra Az európai átviteli hálózat üzemeltetôk szervezete, az ETSO tagországai

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

irányüzemben átkapcsolt erômû blokkokkal történt a villamosenergia-szállítás. Ebben a világon elsôként alkalmazott magyar szabadalom (dr. Ronkay – dr. Bendes: Pszeudo-szinkron átkapcsolás) lehetôvé tette, hogy az átkapcsolásokat mindkét esetben szünetmentesen lehetett végrehajtani 100 és 150 MW-os erômûvi blokkokkal vagy hasonló nagyságú fogyasztói területtel. Az UC(P)TE VERE-t 1951-ben alapították az alpesi vízerômû-tulajdonos áramszolgáltatók és a zömében hôerômûvekkel rendelkezô társaságok tulajdonosai. Nem államok közötti, hanem a társaságok vezetôi által kötött megállapodás valamennyi résztvevô számára jelentôs erômûvi teljesítôképesség építésének megtakarítását tette lehetôvé. A vízerômûvek nyári termelésfeleslegét a hôerômûvekbôl télen kb. csak fele mennyiségben kellett visszaadni, viszont nem kellett a


2 0 0 0 / 4

50

S Z E R E P L Ô K

A Z

E U R Ó P A I

Á R A M P I A C O N

• A DVG tagok székhelye • A DVG cég székhelye

1 2 3 4

Bayernwerk AG Bewag AG EnBW Energie Baden-Württemberg AG Hamburgische Electricitäts-Werke AG

5 PreussenElektra AG 6 RWE Energie AG 7 VEAG Vereinigte Energiewerke AG 8 VEW ENERGIE AG

2. ábra A DVG átviteli hálózat üzemeltetôinek szabályozási zónái

vízerômû tulajdonosoknak saját erômûvi tartaléktöbbletet létesíteni. Az EU parlament által elfogadott 96/92/EC irányelv az árampiac liberalizálását írta elô a tagállamok számára. Ennek hatására maradt ki a P (Production) betû az Egyesülés névrövidítésébôl, mivel már nem feladata a termeléskoordináció, a tagok közötti szállítások egyeztetése és biztonságos lebonyolítása képezi fôtevékenységét. Az EU-irányelv a tagországok villamosenergia-fogyasztásának 30%-át, három lépcsôben írta elô felszabadítani az évi 100, 60, 9 GWh-nál többet igénylô fogyasztók számára azzal, hogy szabadon választhatják meg szállítóikat. Az áramszállítási utat az érintett átviteli és elosztóhálózat tulajdonosainak – megfelelô díjazás ellenében – biztosítani kell a mûszaki lehetôség és biztonság határáig. Az irányelv alkalmazásának eseményeirôl és hatásairól számos külföldi és magyar médiahír látott már napvilágot, amelyek sajnos sok félreértést és túlzást is tartalmaznak. A valós eredmények közül a következôk emelhetôk ki: u Az EU-irányelv valóban elérte legfôbb célját a nyugat-európai árampiacon, mivel a feljogosított nagyfogyasztók számára több VER-ben olcsóbbá vált a villamos energia beszerzése. A legnagyobb villamos társaságok ugyanis jelentôs nyereségük terhére csökkenA

M A G Y A R

V I L L A M O S

tették a magyar árakhoz képest lényegesen magasabb egységáraikat. Ez a lehetôség sajnos nincs meg a magyar közcélú villamosenergia-iparban, szemben a sajtójóslásokkal, mivel a villamosenergia-termelôi árak nem fedezik a valós költségeket, fôleg az amortizációs költségeknek az indokoltnál lényegesen alacsonyabb volta miatt, amit az állóeszköz-vagyon 1994. évi újraértékelésének elmaradása

okozott a privatizáció megkezdése elôtt. u A piacnyitás 30%-ban elôírt határát bôvíteni, valamint annak ütemezését gyorsítani tartotta indokoltnak több nagy áramszolgáltató (pl. német és osztrák társaságok). u A versenyzô tôkeerôs villamos társaságok további egyesülésekkel törekednek piaci hatékonyságukat növelni. Erre a legjobb példák a német és az osztrák VER átviteli hálózatüzemeltetôknél találhatók. A magyar villamos társaságok külföldi tulajdonosai nyilván itt is alkalmazni kívánják anyavállalatuk bevált törekvéseit. u Az európai árampiac kiszélesítése szükségessé tette az UCTE VERE és a többi, vele nem szinkron járó, hanem egyenáramú, tenger alatti, nagyfeszültségû kábelekkel kapcsolódó VERE-ek, így a brit (UKTSOA) és a skandináv NORDEL Egyesülésekkel való együttmûködés koordinációját is. Ezért alakult meg éppen az UCTE kezdeményezésére az Európai Átviteli Hálózatirányítók nevû szervezet, az ETSO (European Transmission System Operators), a VERE-ek és az EU képviselôibôl. Ennek elnöki tanácsában az UCTE, a NORDEL és a brit VERelnökök mellett részt vesz az ír VER (ATSOI) elnöke is. Az Ügyvezetô Bizottságban a 15 EU-tagállam képviselôje mellett Norvégia és Svájc, sôt a megfigyelô UCTE-státusú Szlovénia küldötte is jelen van. (1. ábra) Magyarország az EU-csatlakozás után lesz csak jogosult az EU-árampiacon tagként közremûködni és válik számára is kötelezôvé az EU-irányelv, amely szabaddá teszi a minôsített fogyasztóinak a villamosenergia-szállító szabad megválasztását. A legalább 30% fogyasztást jelentô árampiacot hazánkban kb. 500 nagyfogyasztó képviseli, de az EU harmadik lépcsôjében elôírt 9 GWh/év fogyasztás helyett, ehhez az évi 4,5 GWh fogyasztást

1. táblázat A DVG szervezeti sémája (2000)

Igazgatóság

Az átviteli hálózat Üzemeltetôk, használók

1. Elnök (VEW Energie) 2. Elnök (VEAG) Cégvezetés: Dr Schwarz

Tanácsadó testület

Irányító Bizottság Elnök (PreussenElektra)

Szakbizottságok: Mûszaki-fejlesztési Üzemviteli Elosztási Jogi Tájékoztatási Üzemgazdasági

Tervezô csoportok Szakértô hálózat M Û V E K


2 0 0 0 / 4

S Z E R E P L Ô K

A Z

E U R Ó P A I


51

VER azon atomigénylôket is fel erômûveibôl, amekell hatalmazni. Az A) Közcélú nettó teljesítôképesség, MW lyeknek szovjet EU-irányelv hazai tervezésû reaktoalkalmazásához 8 380 Vízerômûvek összesen rait nyugati biztonazonban a még ér22 009 Atomerômûvek sági berendezévényes villamossekkel korszerûsítenergia-törvény 18 254 Barnaszén erômûvek ve mostanában (VET: 1994) módohelyezték üzembe. sítása szükséges. 26 114 Kôszén erômûvek Erre addig számítMivel hazánk csat25 287 Olaj, gáz, egyéb hatunk, míg gazlakozása az erededaságaik növeketileg remélt 2001. 7 664 Lekötött import dése miatt saját évi idôponthoz kémaguknak nem pest több évvel is B) Saját célra termelôk 10 544 lesz rá szükségük. eltolódhat, mód (ipar és vasút) Ez viszont gazdanyílik az új VET terC) Összes rendelkezésre 118 252 sági fejlôdésük revezetének olyan álló teljesítmény mélhetô megélénátdolgozására, külésétôl várható. amely az EU-irány3. ábra Németország erômûvi és lekötött import-export teljesítôképessége 1999 végén A jelenlegi olcsó elv minden elôíráár feltehetôen az sát figyelembe veamortizációs költszi, az eddigi „köség nélkül számízelítési” célkitûzés tott ajánlás. A cseh helyett. A) Közcélú villamosenergia-ipar kiadott, TWh Temelin AtomerôLehetôvé válna mûbôl származó a törvényben sza21,0 Vízerômûvek olcsó export miatt bályozni olyan kér159,6 Atomerômûvek egyébként a nédéseket is, amemet fél dömpinglyeket az idôhiány 277,9 Hôerômûvek váddal élt a cseh miatt a végrehajtávillamos mûvek si utasításra, vagy 26,4 Import szaldó (CEZ) ellen. Kérmég kisebb szintû Közcélú forrás összesen 489,9 dés, hogy EU-csatjogszabályra akarlakozásunk idejére tak a törvényhozók ez az elônyös imbízni. Alapvetô célB) Az ipar és a vasút 30,3 erômûvei portfajta fennmaként kellene kitûzrad-e még. ni, hogy az új VET C) Összes rendelkezésre A számba jövô 515,2 a magyar társadaálló teljesítmény EU-, illetve UCTElom egészét támoKözcélú fogyasztás Az ipar és a vasút fogyasztása Összes fogyasztás tagok közül az gassa, és ne né(saját termelésbôl) osztrák, a német, hány áramszolgálesetleg a francia tatónak nyújtson Szivattyús tározók töltése 5,0 0,2 5,2 villamos mûvek leelônyöket a szaVerbrauch incl. Verluste 479,9 30,1 510,0 hetnek piaci verbad piac megnyisenytársaink. Az tásával. Ez más 4. ábra osztrák villamos szavakkal azt jelenNémetország villamosenergia-termelése és -felhasználása 1999. évben mûvekkel (ÖVG) ti, hogy az 5 millió több évtizedes elô75 ezer mai fogyasztó érdekét kell a törvényben elsôd- delkezzen. Az import nagyságát viszont a nyös áramcserét folytattunk eddig is. Enlegesnek minôsíteni a mindössze 500 fel- hazai erômûvállatok védelmében szüksé- nek mértéke a jövôben sem növekedhet jogosíthatóval szemben. Nem a „közüze- ges az MVM Rt.-nek optimálni a legki- lényegesen. Az EdF jelenleg az EU legnagyobb mi”-nek nevezett tarifális fogyasztók ro- sebb átlagos beszerzési költség elérése áramexportôre. Múlt évben szaldóban vására kell tehát elônyben részesíteni a céljából. Az MVM Rt. várható EU piaci verseny- 62 TWh villamos energiát exportált. Ebnagyokat. A szabaddá tett magyar árampiaci ver- társait természetesen elsôsorban a közeli bôl 15 TWh-t Angliának, 42 TWh-t pedig seny legnehezebb helyzetben lévô sze- országokban kell keresni. Célszerû ezeket Olaszországnak. Angliába egyenáramú, kábelen gyakorlatilag replôje az MVM Rt. lesz, mivel tröszti jel- távlati szempontból is osztályozni, és ele- tengeralatti legének megszûnése, de fôleg a privati- mezni az olcsó, tartós és megbízható im- 2000 MW zsinórszállítás folyik. Érdemes záció után eleve meggyengült verseny- portforrások mûszaki, gazdasági lehetô- megjegyezni, hogy az ENEL francia importja 20%-kal több mint hazánk összes társa lesz az EU-árampiacon már mûkö- ségeinek határait. A volt CDU VERE-bôl az ukrán import múlt évi fogyasztása volt. Elvileg volna dô óriás cégek tulajdonában lévô hazai áramszolgáltatóknak, hacsak az új VET ma is él, de a szállítás gyakorlatilag egy lehetôség nekünk is francia importra, nem biztosít számára megfelelô jogi hát- régi szénerômûbôl, irányüzemben 2-3 db amely atomerômûvekbôl jelenleg a legtért is. A tôkeerôs tulajdonosok átmeneti- 200 MW-os blokkból történik, igen kedve- kedvezôbbek közé tartozna, de a szállítási leg, nyereségük rovására is hajlandók ol- zô áron. Erre a jövôben is számíthatunk, költség az árat jelentôsen megnövelheti csóbb villamos energia exportálására, te- és mivel nem jelent változást az import- a hosszú áramút miatt. A francia törvényhát a törvényben kellene korlátozni az szerkezetben, ezért fix elemként kezelhe- hozás egyébként csak 2000 februárjában ász-k importjogát, szemben az MVM Rt.- tô. A CENTREL VERE országaiból van át- – egy év késéssel – hagyta jóvá azt a törvel, amely éppen a közüzemi fogyasztók meneti jellegû importlehetôség a lengyel vényt, amely lehetôséget biztosít összeérdekében kell, hogy importjoggal ren- VER szénerômûveibôl, a cseh és szlovák sen 1200 olyan ipari nagyvállalat számáA

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

52

S Z E R E P L Ô K

A Z

E U R Ó P A I


2. táblázat A DVG fôbb jellemzôi (1999)

Tagvállalatok

Üzleti év

Alaptôke

Foglalkoztatottak

(millió DM)

Csúcsterhelés (MW)

Hálózathossz 220/380 kV (km)

1. Bayernwerk AG, München

99.01.01– 99.12.31.

1 466

16 009

8 200

4 566

2. Bewag AG, Berlin

98.07.01– 99.06.31.

1 120

6 885

2 615

79

3. EnBW Energie Baden Würtenberg AG, Karlsruhe

99.01.01– 99.12.31.

1 252

12 983

9 390

3 488

4. Hamburgische Elektricitäts-Werke AG (HEW), Hamburg

99.01.01– 99.12.31.

460

4 804

1 949

356

5. PreussenElektra AG, Hannover

99.01.01– 99.12.31.

1 250

8 743

12 257

6 366

6. RWE Energie AG, Essen

98.07.01– 99.06.31.

2 530

18 405

2 1916

10 285

7. VEAG Vereinigte Energiewerke AG, Berlin

99.01.01– 99.12.31.

1 956

6 926

7 357

11 153

8. VEW Energie, Dortmund

99.01.01– 99.12.31.

802

4 392

4 888

1 881

A Bayernwerk (1.) és a PreussenElektra (5.) 2000. 07. 17 óta E.ON Energie néven egyesültek. Az RWE (6.) és a VEW Energie (8.) szintén egyesültek. RWE új logóval kiegészítve került a cégjegyzékbe.

ra, amelyek évi 16 GWh-nál több energiát használnak fel, és a francia árampiac 30%-át képviselik, de a jogszabály életbelépéséhez még szükséges 39 rendeletbôl eddig csak három látott napvilágot. A fentiek alapján tehát elsôdleges érdeklôdésünkre a német áramszolgáltatók exportlehetôsége számíthat. Érdemes ezért részletesebben is megismerkedni Németország közcélú villamosenergiaiparának szereplôivel és azok piaci törekvéseivel. Erre legcélszerûbb az alábbi két német szervezet adatszolgáltatására támaszkodni: – VDEW Vereinigung Deutscher Elektrizitätswerke e. V. = Német Villamos Mûvek Egyesülése, – DVG Deutsche Verbundgesellschaft e. V. = Német Szövetségi Társaság.

A VDEW A VDEW a német villamosenergia-ipar gazdasági szövetsége. Székhelye Frankfurt am Main. 770 közcélú áramszolgáltató társaság tartozik hozzá, köztük a tartományokon is túlnyúló vállalkozásoktól, a városi és kis szövetkezeti villamos mûvekig. A VDEW-tagok a Német Szövetségi Köztársaság közcélú villamos hálózatából ellátott összes villamosenergia-fogyasztás 99%-át szolgáltatták. Ez 1999ben 430 TWh volt. A VDEW ügyvezetô szerve az éves közgyûlések között a több mint 40 személybôl álló Igazgató Tanács. Ez dönt minden alapvetô fontosságú A

M A G Y A R

V I L L A M O S

ügyben. A VDEW-t kifelé háromtagú Elnökség képviseli. A folyó ügyeket az Elnökség útmutatása szerint fôüzletvezetô irányítása mellett 150 munkatárs intézi. A kapcsolatok ápolására a politikai intézmények felé Berlinben, Bonnban és Brüsszelben mûködô irodák illetékesek. A VDEW munkáját 11 szakbizottság, 5 különbizottság és számos, nekik alárendelt csoport végzi. Kilenc tartományi csoport és három jogilag önálló tartományi szövetség felelôs a regionális tevékenységért. A VDEW fô feladatát a német villamosenergia-gazdaság kiszolgálásában látja. Ez abból áll, hogy a lehetô legbiztonságosabb, környezetkímélô, kedvezô árú és gazdaságos villamosenergia-ellátása legyen a lakosságnak és gazdaságnak egyaránt. Tagjai felé kiemelt kérése az energia ésszerû alkalmazása, a környezetvédelem és a szolgáltatók közötti jó viszony kiépítése. A VDEW és tagvállalatai e törekvéseket képviselik a politika, a társaságcsoportok és egyéb energetikai szövetségek (pl. DVG, ARE, VKI, VGB, IZE stb.) felé is. Az Egyesülés készíti a villamosenergia-ipari statisztikát és adatokat szolgáltat a nemzetközi kormány és a civil szervezetek felé (EUROSTAT, EURELECTRIC, WEC stb.) is. Idôszerû tevékenységébôl két témát emelek ki: u A VDEW új elnöke, Günter Marqis elsô hivatalos állásfoglalásában kiemelte, hogy az áramszolgáltatók nem értenek egyet az atomerômûvek fokozaM Û V E K


2 0 0 0 / 4

tos leállításáról szóló kormánydöntéssel, mivel az mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból hibás lépés. Ez különösen érvényes a kormány CO 2-csökkentési vállalása az üvegházhatás csökkentése esetében, mivel az teljesíthetetlenné válik az atomerômûvek leállítása esetén. Az állásfoglalás hatására engedményes megállapodás jött létre, amely 32 esztendôben szabta meg az atomerômûvek élettartamát, de nyitva maradt ezek selejtezésének olyan pótlása, ami a klímavédelem igényeit is kielégítené. u A VDEW az interneten egyre több áramszolgáltató átviteli díj ajánlatát teszi lehívhatóvá honlapjáról való átkapcsolás (links) révén és a júliusban elérhetô 40 német áramszolgáltató helyett hamarosan már 280 internetes áramszolgáltatói ajánlathoz teszi a közvetlen hozzáférést lehetôvé. A német villamosenergia-gazdaság csúcsszerve internetes ajánlatában közli a legújabb árampiaci sajtóhíreket, energiapolitikai állásfoglalásokat, valamint számokat és adatokat is a német és az európai árampiac szereplôirôl. A VDEW számunkra más szempontból is érdekes. Az MVM Tröszt megszûnése után az önállóvá vált iparági vállatok vezetôi az iparág érdekvédelmi szervezetét VDEW-hez hasonló módon képzelték el. Az e célból alakult Villamosenergia-ipari Társaságok

S Z E R E P L Ô K

A Z

E U R Ó P A I


azután visszaáramlanak a vállalati tervezésbe és üzemvezetésbe. A DVG képviseli tagvállalatai érdekeit más szervezetekben is az átviteli hálózat témáiban, így nemzetileg, mint a Német Ipar Szövetségi Egyesülés (BDI) tagja és nemzetközileg, mint az UCTE tagja, amely az európai kontinens átviteli hálózatainak szinkron üzemben összekapcsolt rendszereinek üzemével foglalkozik. A DVG szervezeti sémáját az 1. táblázat mutatja be. A német átviteli hálózat üzemeltetôk szabályozási zónáit, tehát az általuk irányított VER-területet tünteti fel a 2. ábra. Azóta az ábrán 6. és 8. számmal jelölt társaság, azaz az RWE (Essen) és a VEW (Dortmund) egyesültek a német versenyhivatal engedélye alapján. Egyébként utalok a bevezetôben hivatkozott cikkre a német villamosenergia-iparban bekövetkezett változásokról és fúziókról. Azóta hivatalosan is bevezették a cégnyilvántartásba a Bayernwerk és a PreussenElektra egyesülésébôl létrejött E.ON Energie AG nevû konszernt. Az új cég, amely a villamos energia mellett a víz és gáz üzletágban is érdekelt, Európa legnagyobb privát áramszolgáltató társasága lett, csupán két állami vállalat, a francia EdF és az olasz ENEL elôzi meg. Mutatószámai lenyûgözôek: évi villamosener-

Szövetsége (VTSZ) kezdetben támogatta e törekvést, azonban nemrégiben – alapszabályát módosítva – csupán munkáltatói érdekképviseleti szervvé vált a szakszervezetek munkavállalói partnereként, és sajnos lemondott a jól bevált német mintájú villamosenergia-iparági csúcsszerv egyéb fontos feladatairól.

A DVG A DVG – amit magyarra a Német Szövetségi Köztársaság (BRD) mintájára Német Szövetségi Társaságnak lehet fordítani – 1948. november 15-én alakult, a gazdaságban jól bevezetett egyesülés. Legfelsôbb szerve a tagközgyûlés, amelyben az átviteli hálózatért felelôs tagvállalatok képviselôi vesznek részt. A tagközgyûlés kétévente soraiból választja meg a DVG Igazgatóságát. A társaság jövôbeli tevékenységének a tagközgyûlés által kijelölt fô irányát és az abból eredô feladatokat bizottságok dolgozzák ki. A DVG üzleti ügyeit a Heidelberg székhelyû cégvezetés intézi. A DVG Németország villamosenergiarendszereiért felelôs átviteli hálózatüzemeltetô társaságok szövetsége. A valóságban tehát Németország belsô villamosenergia-rendszeregyesülése, a német VERE. A tagok itt azért egyeztetik tevékenységüket, hogy az önálló társaságok erôit a közös elôrehaladás elônyeivel összekössék. A DVG legfôbb célkitûzéseit hasonlóan fogalmazza meg, mint a VDEW, de kiemeli az alábbi kooperációs szempontokat: u Erôsíteni tagjainak egymás és az európai átviteli hálózat többi üzemeltetôje és használója közötti együttmûködést. u Biztosítani a lehetô legbiztonságosabb, kedvezô árú, környezetkímélô, tárgyilagos, áttekinthetô, megkülönböztetésmentes, elôfeltételek nélküli áramszolgáltatást, együttmûködve a hálózat-hozzáférés használóival. u Egyeztetni a szinkron üzemben összekapcsolt átviteli hálózat bôvítését és üzemét, és kidolgozni az átviteli képességet biztosító szabályokat és ajánlásokat. u Ápolni az átviteli hálózatok üzemeltetôinek nemzeti és nemzetközi szintû tapasztalatcseréjét. u Támogatni tagjainak az átviteli hálózattal kapcsolatos minden fontos javaslatát. A DVG-nek nincs semmilyen saját üzemi eszköze. A nagyfeszültségû átviteli hálózat a VER-vállalatok mindenkori tulajdona, de a DVG-n belül egyeztetnek minden, a VER-t érintô feladatot, ha az szükségessé válik. A különbözô munkaterületekre vonatkozó vizsgálatok elsôsorban egyedi tervezeteken alapulnak, amelyeket az érintett VER-társaságok dolgoznak ki. A közös tanulmányok eredményei

53

gia-fogyasztás kb. 200 TWh, erômûvi teljesítôképesség 30 000 MW, hálózathossz (400, 220, 110 kV) 35 000 km, dolgozók száma 36 500, a fogyasztóké 12 millió. Az E.ON leányvállalatok – eredeti nevüket megtartva – szakágak szerint csoportosítva kerülnek különbözô székhelyekkel az ôsz folyamán bejegyzésre. A DVG tagtársaságok fôbb jellemzôirôl ad tájékoztatást – még az összevonások elôtti állapotban – a 2. táblázat. Gazdasági és mûszaki mutatóikat szemlélve jól érzékelhetô, hogy milyen versenytársakat is jelent az MVM Rt. számára a német árampiac. Érdekes a német villamosenergiarendszerek teljesítôképességének forrásoldala. Errôl a 3. ábra ad szemléletes képet. A legnagyobb hányadot (22,1%) a kôszénbázisú hôerômûvek képviselik, ligniterômûvek 15,4%, a szénhidrogén-tüzelésûek 21,4%, az atomerômûvek 18,6%, a vízerômûvek részesedése pedig 7,1% volt az 1999. évi összevont teljesítôképesség-mérlegben. A külföldrôl lekötött tartalék kapacitás sem kicsi (6,5%) és jelentôs (8,9%) a közcélú hálózatra kapcsolódó, saját célra termelô, ipari erômûvek nagysága, ami elérte a 10 544 MW-ot az összesen 118 252 MW nettó (önfogyasztás nélküli) erômûvi beépített teljesítôképességû német VERE-ben.

Erômûvi és import teljesítôképesség

110,7

1,9

Exportra lekötött

110,9 1,5

Exportra lekötött

11,2

Állandó hiány

10,1

Szükséges tartalék

7,7

Szabad teljesítmény

2,4

Fel nem használt karbantartási tartalék

9,0

Szabad teljesítmény

5,4

Fölös terheléstartalék

1,8

Nem igényelt terhelés

9,4 78,1 5,4

Csúcsteljesítmény maximuma

Szükséges biztonsági tartalék

72,7

Normál téli csúcsterhelés

TERV

12,2

70,9

Állandó hiány

Kényszerkiesésre és karbantartásra igénybe vett

Tényleges csúcs

TÉNY 1999. NOVEMBER 18., 18 ÓRA

5. ábra Németország közcélú villamosenergia-rendszer egyesülésének erômûvi és import nettó teljesítôképesség mérlegének terv- és tényadatai 1999. évben

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

54

S Z E R E P L Ô K

% 220

A Z

E U R Ó P A I


Index 1973 = 100 458 TWh Bruttó hazai termék (GDP) Primerenergia-felhasználás

200

Villamosenergia-termelés (kiadott) 477 TWh 3.189 milliárd DM

Közcélú villamosenergia-fogyasztás Összes villamosenergia-fogyasztás 180

508 TWh 160

140

489 millió t SKE

120

100

80 1973

1975

1980

1985

1990

1995

1999

6. ábra A német villamosenergia-gazdaság jellemzô mutatószámai (1995-ig a Német Szövetségi Köztársaság, utána az egyesített Németország)

A német villamosenergia-termelés és fogyasztás 1999. évi adatait tünteti fel a 4. ábra, amely a primer energiahordozófelhasználás részaránya szerint osztályozza a villamosenergia-fejlesztést. A hôerômûvek 53,9%-kal, az atomerômûvek 31%-kal vezetik a mezônyt. A vízerômûvi termelés 4,1%, az importszaldó 5,1%, az ipar és a vasút erômûvei pedig 5,9%-kal járultak hozzá az összesen 515,2 TWh hazai termeléshez. A bruttó közcélú villamosenergia-fogyasztás – ami a hálózati veszteséget is tartalmazza, de a szivattyús energiatározók (SZET) felhasználását nem –, 479 TWh volt, az ipar és a vasút saját célra e felett 30,1 TWh-t vett igénybe. Míg a 3. ábra az összes, az 5. ábra a közcélú villamosenergia-szolgáltatás 1999. évi nettó teljesítôképesség-mérlegét tünteti fel az UCTE-elôírások szerint, terv- és tényadatokkal. Figyelmet érdemel, hogy ebben 9,4 GW szabad teljesítôképességet terveztek, amikor az országos mérleg 7 GW külföldrôl lekötött teljesítményt jelez, amellett, hogy itt 1,8 GW exportteljesítményt is tartalmaz. Ez az ellentmondás összefügg az óriás cégek egyedi üzleti érdekeivel. Számunkra viszont tanulságos, hogy a tényleges csúcsterhelés csupán 64%-a a beépített, és 74%-a a rendelkezésre álló kapacitásnak. Tanulságos az EU legerôsebb tagállama villamosenergia-gazdaságának jellemzô mutatóit is megvizsgálni, amit a 6. A

M A G Y A R

V I L L A M O S

ábra szemléltet az 1973–1998 közötti idôszakra. Jellemzô a német újraegyesülés 1995. évi hatása. Jól látható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1998. évi 3189 milliárd DM értékéhez 477 TWh villamos energiára volt szükség. A kezdô évhez képest a GDP 183%-ra emelkedett, az ehhez szükséges villamos energia ennél valamivel nagyobb (198%) növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a fejlett német ipari technológia mellett is növekedett a villamosenergia-igényesség. Eszerint hosszú távon a német gazdaságnak minden 1% GDP növekményhez 1,1% villamosenergia-többletre volt szüksége. A primerenergia-igényesség viszont lényegesen javult, hiszen a felhasználás mindössze 130%-ra nôtt az 1973. évihez képest. Mindez egyértelmûen bizonyítja, hogy a gazdaság fejlesztéséhez elsôsorban a GDP – villamosenergia-korrelációt és nem a primer energiát kell figyelembe venni, mivel a többlet villamosenergiafejlesztéséhez várhatóan szükséges erômûvi kapacitásbôvítésrôl már 5-6 évvel korábban kell gondoskodni. Az európai árampiac 1999. évi fogyasztási és áramcsere adatait mutatja be a 7. ábra. Az UCTE-rendszerek mellett a DVG ábráján vizsgálhatjuk a nem szinkron járó, de egyenáramú kábelekkel öszszekapcsolt szomszédok adatait is, sôt, a

UCTE NORDEL EES/VES GB CENTREL COMELEC

UCTE szinkron üzem UCTE aszinkron üzem

M Û V E K


7. ábra Az európai Villamos Energia Rendszeregyesülés tagországainak villamosenergia-fogyasztása és áramcseréje 1999-ben

2 0 0 0 / 4

S Z E R E P L Ô K

•

HIREK

•

E U R Ó P A I


kapacitást le kell selejtezni. Külön hangsúlyozzák, hogy ezt a programot nem az áramigény, hanem a piaci elképzelések irányították, és a ma meglévô 7200 MW szabad teljesítôképesség piaci hasznosítását is szeretnék elérni. Számolnak azonban azzal is, hogy ezek egy részét éppen piaci kényszerbôl kell esetleg korábban leállítani. Az összes fogyasztást 2010-ben 537 TWh-ra becsülték. Az erômûvek CO2kibocsátását 2010-re 10%-kal vállalták csökkenteni, de ez az említett atomerômûvi leépítés esetén most veszélybe került. A DVG még 1998-ban elkészítette az alaphálózati hozzáférés díjszabását, egyeztetve a már említett szövetségekkel, és azt 2000 nyarán korszerûsítették.

csupán irány- vagy szigetüzemben lebonyolított áramcserékrôl is hasznos tájékoztatást kaphatunk. Így adatokat látunk a volt keleti szocialista országok VEReinek termelésérôl és áramcseréjérôl is. Befejezésül csak néhány számot érdemes idézni a DVG Németország 1999–2010 közötti idôszakra szóló áramellátási vizsgálataiból, ami még az atomerômû-kihalasztási kormányhatározat elôtt készült. A csúcsterhelés növekedését és a fogyasztást egyaránt évi 0,6% növekménynyel tervezik. Ennek alapján a német VERE rendelkezésre álló kapacitását 6200 MW-tal kívánják bôvíteni. Ehhez 24 600 MW új erômû építésére van szükség, mivel egyidejûleg 18 400 MW elavult

HIREK

A Z

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

Ez a DVG-Gridcode néven az interneten is lehívható. A DVG szakértôi rendkívül nehéznek vélik megítélni mind a liberalizált árampiac várható kihatásait az áramcsere jövôbeli alakulására, mind az ún. független áramtermelôk szerepét, és csak valamennyi EU-áramszolgáltató piacnyitása után nyert tapasztalatok alapján tartják lehetségesnek annak értékelését. A német villamosenergia-gazdaság felvázolt tapasztalatai intô például szolgálhatnak számunkra is hogy milyen óvatos elôrehaladást érdemes tanúsítani az EU árampiaci arénában való éles versenyzésre, de az új VET adta vértezetben remélhetô az MVM Rt., illetve a magyar VER eredményes részvétele is.

HIREK

bevonásával (pl. web-konferencia, web-fórumok), javaslatot tesz az Eurelectricnek ezen eszközök használatára munkabizottságaiban; – iránymutató dokumentumokat ad közre és dolgoz ki az informatika azon területein, amelyek elôsegíthetik a villamosipar fejlôdését; – adatokat gyûjt és ad közre a tagországok villamos társaságaiban alkalmazott informatikai megoldásokról, eszközökrôl (tudásbázis kialakítása), elôsegíti a villamosipari szakemberek munkáját a kapcsolatok feltérképezésével. A mûködési rend vonatkozásában a csoport egyetértett azzal, hogy a kapcsolattartás legfontosabb eszköze az E-mail. Abban az esetben, amikor szükség van dokumentumok, megoldások együttes kialakítására, megvitatására vagy elfogadására, használni lehet a web-konferencia eszközét. Éves szinten a csoport egy-két alkalommal gyûlik öszsze. A tagok részére továbbra is rendelkezésre áll az Eurelectric web-helye a maga fórumaival, ahol lehetôség van felvetni, illetve megvitatni az új ötleteket. A hozzászólásokat az ország képviselôje menedzseli (elképzelhetô, hogy minden társaságnak legyen egyedi login-ja), maga a fórum tehát zártkörû. A csoportban a témakörök kiválasztásának legfontosabb szempontja, hogy új, elôremutató informatikai megoldások vizsgálatát (ismertetését) kell megcélozni, amelyektôl remélhetô, hogy villamosipari alkalmazásuk hasznára válik az iparágnak. A kidolgozásra kiválasztott témákban önkéntes alapon szervezôdik meg a munka. Minden témának lesz egy felelôse a csoportból, aki a csoport tagjaiból és más villamosipari társaságokból gyûjt maga köré szakembereket a javaslat kidolgozására.

Az Eurelectric informatikai szakértôi hálózat 2000. november 17-i ülése Az Eurelectric informatikai szakértôi hálózata a Management Practice Domain egyik szakértôi hálózata, amely a múlt évben kizárólag az akkor kiemelt 2000. év problémával foglalkozott. Idôközben a csoport vezetôje nyugdíjba vonult és visszavonult az Eurelectricben vállalt munkájából is. A csoport új vezetôjének kiválasztása után vált szükségessé a csoport összehívása, a tevékenység újrafogalmazása, a feladatok kiosztása. Az ülésre Brüsszelben került sor az Eurelectric székházában. A csoport vezetését Ben Stern vállalta el, az izraeli Electric Corp Haifai Információs Rendszerek és Kommunikációs Osztályának vezetôje. A csoport tagjai az egyes országok villamosipari cégei által delegált informatikai szakértôk A magyar delegált Antal János volt. Délelôtt a szakértôi hálózat ülése volt, délután pedig web-konferenciával egybekötött mûhelytanácskozás a Business to Business (B2B) megoldásokról a villamosiparban. Az ülés napirendjén a következô kérdések szerepeltek: – a csoport tagjainak bemutatkozása; – a múlt évi tevékenység értékelése, az emlékeztetô jóváhagyása; – a szakértôi hálózat tevékenységének, hatáskörének újradefiniálása; – mûködési, kapcsolattartási rend kialakítása; – az Eurelectric által adott szolgáltatások ismertetése; – a legfontosabb témakörök felsorolása, amelyekkel a szakértôi csoport a következô hónapokban foglakozni fog, a felelôsök kijelölése. A tevékenység újradefiniálása során a következô fôbb megállapításokban jutott egyetértésre a csoport: – a szakértôi hálózat munkájával segíti az Eurelectric erôfeszítéseit a villamosipar fejlesztése, a piaci versenyképesség fokozása terén, elôsegíti a villamosipar szerepének kiteljesedését a társadalom fejlôdésében; – a szakértôi hálózat megújítja a kommunikációt a csoport tagjai között új eszközök

Az alábbi témákat javasolta kidolgozásra a csoport: – az informatika változó szerepe a villamosipari társaságok életében, – informatikai biztonság (biztonsági megoldások a villamosipari társaságok kommunikációjában), – informatika az üzlet elôsegítésére, – internet-technológiák alkalmazása a villamosiparban, A

M A G Y A R

V I L L A M O S

55

M Û V E K

•

HIREK

• HIREK

– a globalizáció hatása a társaságok informatikájára, – sikeres informatikai projektek a villamosiparban, – az euró bevezetésének informatikai következményei. A témakörök Eurelectric részérôl történô elfogadása után indul meg a szervezôdés, majd a kidolgozás. A témakör kibontásának egyoldalas javaslatával egy hónap múlva kell elkészülni. A magam részérôl az informatikai biztonság témakörének vezetését vállaltam el az osztrák kollegával együttesen. A szakértôi hálózat ülését követôen mûhelytanácskozásra került sor meghívott elôadókkal. Ez web-konferencia keretében zajlott, amelyre a szakértôi hálózat azon tagjai kaptak meghívót, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni Brüsszelbe (a webkonferencia keretében a képi információ egy meghatározott web-helyrôl, a hang telefonkonferencia útján jut el a résztvevôkhöz). A mûhelytanácskozás témája az e-kereskedelem volt a villamosiparra kihegyezve. Az elsô elôadás a B2B alapjairól szólt (Mr. Stefaan Ovaere Belgiumból), technikai aspektusokról, installálásról. Ezt követte az SAP Belgium vezetôjének elôadása arról, hogy mit tud nyújtani e kérdésben az SAP, és konkrétan a cége. A harmadik elôadás (Mr. Antonio Quintana, Ibedrola S.A.) egy most szervezôdô európai villamosipari e-kereskedelmi portálról szólt. A workshop hátralévô részében Ben Stern ismertetett néhány érdekes cikket és web-helyet a témával kapcsolatban. A következô ülés Brüsszelben 2001. február 12-én lesz, elôzetes témája: Intelligens kereskedelem távleolvasással. Az ülésen átadott anyagok: – kérdôív tervezete a villamosiparban alkalmazott informatikai megoldásokról, – az Israel Electric Corporation kérései (ha valaki tud segíteni, jelentkezzen): u a tarifaképzési megoldásokról a leendô privatizáció kapcsán, u hálózati térinformatikai megoldásokról, u ügyfél kiszolgáló rendszerekrôl. – bevezetô az e-kereskedelembe (cikk), – európai villamosipari portál (prezentáció), – XML és e-kereskedelem (cikk). Az anyagok Antal Jánosnál érhetôek el. (Antal János) K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

56

OVT-közlemények 1. táblázat

A Magyar Villamos Mûvek Rt. Közleményei Szerkesztôbizottsága egyhangúlag úgy határozott, hogy a korábban bevált és általános érdeklôdésre számot tartó OVT-közlemények c. állandó rovatot felújítja. Ugyanakkor ez a sorozat ezzel a címmel utoljára jelenik meg, mint köztudott, az idôközben lezajlott szervezeti változás miatt a rovat címe „MAVIR-közlemények” lesz. Eleinte lényegében változatlan, aktuális tartalommal, azonban egyre több és több utalással és részlettel kibôvítve a villamosenergia-piac nyitásából következô új feladatokra való felkészülésrôl. Az 1. ábrán a villamos terhelés megoszlását, az 1. táblázatban pedig a villamosenergia-termelés erômû-csoportonkénti értékeit és részarányait, valamint az import és az energiarendszer összes felhasználásának adatait közöljük a 2000. november 15-i mérési napról. A 2. táblázat ugyanezen forráscsoportok 2000. I–XI. havi termelt villamosenergia-mennyiségét mutatja az elmúlt év

2000. november 15. MWh

%

Gôzerômûvek

39 658

34,29

Gázturbinák

18 755

16,21

Iparági vízerômûvek Atomerômû Erômû rt.-k összesen Ipari erômûvek Export-import szaldó

594

0,51

45 064

38,96

104 071

89,97

1 080

0,93

10 521

9,10

115 672

100,00

A VER bruttó villamosenergia-

Üzemi események, tapasztalatok

felhasználása

azonos idôszakához viszonyítva. A kiemelt nap jól tükrözi egy jellegzetes téli munkanap terhelési viszonyait. Mind az ábra, mind a táblázat szemlélteti azt a jól

MW 6000

5000 Import Dunamenti Erômû Tisza II. Erômû

4000

Mátrai Erômû

Egyéb

3000

Gázturbinák

2000

KDSZ-ek

Paksi Atomerômû

1000

0 0

6

12

18

24

1. ábra A magyar villamosenergia-rendszer (VER) terhelésének forrásoldala. A burkológörbe a bruttó terhelést mutatja 2000. november 15-én

A

M A G Y A R

V I L L A M O S

érzékelhetô változást, ami az utóbbi években az erômûvi tüzelôanyag-struktúrában végbemegy. Látható, hogy a hôszolgáltató és a kombinált ciklusú gázturbinák milyen nagy szerepet játszanak a napi villamosenergia-termelésben (16,2%), ezen egységek üzeme által a Dunamenti II., és Tisza II. Erômû blokkjainak részaránya csökken. Ez az arány ugrásszerûen változott ez év novemberében, amikor is a Csepel II. kombinált ciklusú, 396 MW BT-jû erômûve üzemi egység lett. A 2. táblázat alapján most már biztosan megállapíthatjuk, hogy – bár kis mértékben – de a bruttó villamosenergia-igény ez évben is nôtt, s ez már a nyolcadik (!) pozitív indexû év lesz.

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

Közlendôink ezen részében kapcsolódunk a fentebb érintett jelenséghez, miszerint a közelmúltban az erômûvi struktúra jelentôsen változott, s ennek a napi terheléselosztási viszonyra való kihatását is ismertetjük. Mint ezt a bevezetô részben is említettük, az új hôszolgáltató (co-generation) és kombinált ciklusú gázturbina egységek elsôsorban a rendszer jól szabályozható, 215 MW-os szénhidrogén-tüzelésû blokkjait „szorítják ki”, mely egységek részt vesznek a frekvencia-csereteljesítmény szabályozásban, s minimális terhelésük – eltekintve néhány, helyi üzemviteli megkötéstôl – 50 MW, azaz a maximum 23-24%-a. Ugyanez nem mondható el a helyükbe lépô új gázturbinás egységekrôl: a kombinált ciklusú egységeknél ez az arány 38-56%, és a csupán hôszolgáltatással kapcsolt egységeknél 65-95%. A „legmerevebb” egységnek a közelmúltban Debrecenben üzembe helyezett, közel 100 MW-os névleges BT-jû egység (DKCE) mutatkozik, miután ez az erômûvi blokk nem rendelkezik az MVM Rt.-vel kötött hosszú távú megállapodással, azaz a TITÁSZ Rt. önálló erômûve, így az OVT az MVM nevében nem szabályozhatja termelését. (Nyilván emiatt a TITÁSZ eredô összes vételezése csökken, ugyanakkor nagyobb eltéréseket mutat a minimum és a maximum között, amit financiálisan kezelni kell majd.) Ezen arányok közötti különbségnek közvetlen következménye az, hogy a legkedvezôbb változó költségû, és technológiailag is legkevésbé szabályozandó Paksi Atomerômû terhelését az éjszakai völgyidôszakban egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben korlátozni kényszerülünk. Ennek gazdasági kihatá-

O V T - K Ö Z L E M É N Y E K

57

2. táblázat

Megnevezés

1999. I–XI. 2000. I–XI.* Különbség GWh GWh GWh

sai mellett üzemviteli és technológiai korlátai is vannak, ugyanis az atomerômû berendezéseinek ilyen jellegû igénybevétele a nukleáris biztonság miatt igen korlátozott, így félô, hogy az erômûvi szabályozás során lehetetlenülô korlátokba ütközünk.

%-os változás

Gôzerômûvek Gázturbinák Iparági vízerômûvek Atomerômû

17 104 2 868 163 12 708

15 081 3 093 164 12 785

–2023 +225 +1 +77

–11,83 +7,85 +0,61 +0,61

Erômû rt.-k összesen Ipari erômûvek Import-export szaldó Nem kooperáló erômûvektôl vásárolt

32 843 456 977 69

31 123 427 3 264 50

–1720 –29 +2 287 –19

–5,24 –6,36 +234,08 –27,54

A VER bruttó villamosenergiafelhasználása

34 345

34 864

+519

+1,51

Úgy gondoljuk, hogy a vázolt problémára nem lehet elég hangsúlyosan felhívni a figyelmet, miután a helyzet további romlása fenyeget. Köztudott, hogy a következô üzembe kerülô erômûvi egységek is hasonló típusúak (Újpest, Kispest), s igen komoly veszély fenyegeti a magyar, speciális hôerômûvi rendszert a villamosenergia-piac közeli nyitásával, ha annak elôkészítésénél ezt az egyedi helyzetet nem tekintjük szem elôtt.

* 2000. november hónapra elôzetes adatokat tartalmaz.

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

kozzanak el a pályázati témák kapcsán az energiáról, a természetvédelemrôl és segítenek nekik abban, hogy képzômûvészeti formába öntsék ötleteiket. A helyezést elért pályázók és felkészítô tanáraik november 28-án, ünnepélyes keretek között vehették át díjaikat Katona Kálmán elnök-vezérigazgatótól az MVM Rt. Bemutatótermében. A pályamûvekbôl kiállítás nyílt, mely egy hónapon át tekinthetô meg a Mester utcában. Januártól vándorútra kelnek a mûvek, egy-egy hónapon át az áramszolgáltatók bemutatótermeiben gyönyörködhetnek majd bennük a látogatók. Az MVM Rt. és az áramszolgáltató rt.-k, üzleti érdekeiket félretéve úgy döntöttek, hogy a jövô nemzedékéért felelôsséget vállalva közösen folytatják tovább az energiatudatos magatartásra, környezetvédelemre nevelô, az iskolai program részét képezô pályázati munkát. Szeretnénk a régi lendülettel, de megújult erôvel és ötletekkel folytatni a tevékenységet. A következô évi témánk „A barátságos energia – technika, kényelem, környezetvédelem”. A kiírás részleteit tartalmazó prospektus február elejére készül majd el, a második félévi iskolai kezdéskor az áramszolgáltatókkal közösen megküldjük azokat az oktatási intézményekbe. Azon fáradozunk, hogy minden iskolába eljusson a pályázat híre és még több gyereket vonjunk be a versenybe. Azzal, hogy a pályázatra való felkészüléssel, az eredményvárás izgalmaival egy idôben tanárok, gyerekek és szülôk beszélnek nap mint nap az MVM-rôl, az energiáról, a környezetbarát gondolkodás és cselekvés fontosságáról, új „megvilágításba” kerülhetnek az energetikai kérdések és feltétlenül kedvezôen befolyásolhatjuk a cégünkrôl kialakított képet. Szeretnénk ha dolgozóink gyermekei is bekapcsolódnának a pályázatba és jövô eredményhirdetéskor már ôket is a nyertesek között üdvözölhetnénk, munkáikat bemutathatnánk.

A VII. Országos Energetikai Diákpályázat eredményei A Magyar Villamos Mûvek Rt. és az áramszolgáltató rt.-k 1994-ben írták ki elôször, akkor még kísérleti jelleggel az Országos Energetikai Diákpályázatot. A kezdeményezés minden várakozást felülmúlt, büszkék lehetünk arra, hogy a pályázat 7 év elteltével még mindig megmozgatja a gyerekeket és az oktatókat. Az eltelt idôszakban képzômûvészeti pályázatunkra az ország több ezer diákja küldött be szebbnél szebb rajzokat, fotókat, maketteket, szobrokat, sôt, az energia ihlette zenei kompozíciókat, videofilmeket is. Mindegyik munkán érzôdött a gyerekek érdeklôdése az energia nyújtotta technikai eredmények, tanulási és szórakozási lehetôségek iránt. A pályamunkákban – a kiírástól függetlenül – mindig megjelent a természet szeretete, az aggódás és tenni akarás környezetünkért. Az elmúlt évben az „Energia 2000, az új évezred küszöbén – természet, technika, energia –” címmel írtunk ki pályázatot általános- és középiskolás gyermekek számára. 750 pályamû érkezett be az áramszolgáltatókhoz az ország minden pontjáról, a területi válogatók ezekbôl 150 mûvet juttattak az országos döntôbe. A benyújtott alkotások közül 37 rajzot, kerámiát és makettet díjazott az MVM Rt. és az áramszolgáltatók képviselôibôl álló zsûri. Az elbírálás levezetésének nehéz munkáját az idén is Szél Ágnes építész, fotómûvész vállalta magára, aki évek óta nagy lelkesedéssel és szeretettel vesz részt a munkában. A helyezést elért ifjú képzômûvészek közül a legfiatalabb 5 éves volt, az „idôsebb” korosztályt pedig a 16 évesek képviselték. A nyertesek között sok volt az új pályázó, de találkoztunk néhány régi ismerôssel is, akik az elmúlt években is sikeresen vettek részt a versenyben. Köszönettel tartozunk a tanároknak és a szülôknek is, akiknek legtöbbje évek óta ösztönzi gyermekeit arra, hogy gondol-

(Benkô Erika) A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

•

HIREK

• HIREK

Az MVM Internet oldalainak megújítása AZ MVM Rt.-nél immár ötödik éve létezik saját Internet jelenlét, amely évi több mint ötvenezer látogatójával a hasonló vállalati web-site-okhoz képest komoly helyet vívott ki magának a villamos energetika témájában publikáló oldalak körében. Az Internet rohamosan változó világában elérkezett az idô, hogy a még mindig a kezdeti szerkezeti és megjelenésbeli jegyeket viselô MVM-site gyökeresen megújuló tartalommal és struktúrával jelenjen meg, amely a formálódó villamosenergia-piacnyitás által diktált kihívásoknak is meg tud felelni. A Kommunikációs osztály ennek érdekében az Internet oldal teljes megújítása mellett döntött és a RAO szakmai támogatásával és együttmûködésében pályázatot írt ki a cég web-kommunikációs tanácsadására. A több szakaszból álló stratégiakészítés elsô fázisában hazai és nemzetközi helyzetelemzés, az MVM-es tapasztalatok összegyûjtése és értékelése történik meg. Ezen ismeretek és a cég igényeinek felmérését követô web-kommunikációs stratégia kialakítása következik, melynek keretében rögzítjük a cég internetes célcsoportjait, üzeneteit, az alkalmazandó technológiákat, a leendô információs struktúrát. A pályázatok kiértékelése alapján a helyzetelemzés elkészítésére a Carnation Internet Consulting Rt., a stratégia elkészítésére a Zeus Tanácsadó és Kiadó Kft. kapott megbízást. A tervek szerint az MVM Rt. web-kommunikációs stratégiája január végére készül el. Ekkor indítható a grafikai tervezés és a gyártás, az oldalak kialakítása. Reményeink szerint tavasszal már tartalmában és megjelenésében teljesen új MVMsite fogja szolgálni a cég kommunikációs célkitûzéseit. (Tringer Ágoston) K Ö Z L E M É N Y E I

2 0 0 0 / 4

58

HIREK

•

HIREK

•

HIREK

Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt Az MVM Rt. az 1997-ben megkezdett Alaphálózati Környezetvédelmi Projekt keretében, amelyet a Környezetvédelmi Osztály koordinál, jelentôs lépéshez érkezett. 2000. november 21-én átadásra került a Sajószöged alállomásban az I. és II. helyszámú transzformátorok környezetében korábban feltárt szénhidrogén-szennyezés mentesítésére létesített tisztító rendszer. A rendszert az Északmagyarországi Környezetvédelmi Felügyelôség által jóváhagyott kárelhárítási terv alapján a VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. építette ki és ez a társaság végzi a tisztítást is. A terület szénhidrogénnel szennyezett talajának és talajvizének mentesítése két fázisban történik. Az elsô fázis során, amely körülbelül négy hónapig tart, a mintegy 150 db vákuum kúttal (1. kép) kitermelt felúszó olaj és a szénhidrogén-víz-gáz vegyes fázis a fázisszétválasztóra (2. kép), onnan a víztisztító

•

HIREK

•

HIREK

4

2

5

3

6

M A G Y A R

V I L L A M O S

HIREK

berendezésekre jut. A víztisztító rendszer (3. kép) (amely a tisztítás második fázisában a felúszó olajat már nem, de oldott állapotban lévô olajat még tartalmazó talajvíz tisztítására is szolgál) az aktív szén töltetû szûrôkbôl, a vegyszeres emulzióbontóból, az ülepítô medencébôl, az iszapgyûjtôbôl (4. kép) és a homokszûrôbôl áll. A rendszer „lelke” az automatikát tartalmazó konténer (5. kép). A környezetvédelmi hatóság által elôírt határértékre megtisztított talajvíz, amely olajtartalmát tekintve csaknem ivóvíz tisztaságú, a nyeletô kutakon és a szivárogtató rendszeren keresztül jut vissza a talajba. A szivárogtató rendszeren elvezetett vízzel biztosítják a talaj átmosatását. A vákuum-, a termelô, a nyeletô és a monitoring kutak telepítése és a víztisztító rendszer üzemi próbái rendben lezajlottak. A „0” állapotot rögzítô mintavételek megtörténtek, a minták akkreditált laboratóriumban történô elemzése folyamatban van. A monitoring kutakban naponta mérik a folyadékszintet és a

1

A

•

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

•

HIREK

• HIREK

felúszó olajfázis vastagságát. A víztisztító rendszer hatékonyságát heti gyakorisággal vett vízminták elemzésével ellenôrzik. A mentesítô rendszer próbaüzeme a mûszaki átadással megkezdôdött. Tekintettel arra, hogy a rendszer teljes egészében felszíni telepítésû, ezért tartós fagy esetén, amikor a napi átlaghômérséklet –5 °C alá süllyed, az üzemeltetéssel leállnak és tavasszal újraindítják a rendszert. Az elôzetes számítások szerint, figyelembe véve a szennyezés mértékét és kiterjedését, a terület kármentesítése 2001 végéig tart. A tisztítás hatékonyságát az is elôsegíti, hogy a régi egyfázisú, az olajszennyezést okozó transzformátorokat a Hálózati Fômérnökség a korábbi rekonstrukció során lecserélte korszerûbb, háromfázisú készülékekre, másrészt a transzformátorok alá zárt alapokat (6. kép) építtettek. A zárt alapok biztosítják az esetleges meghibásodásokból eredô olajelfolyások talajba kerülésének megakadályozását. (Környezetvédelmi Osztály)

60

RESUMÉ Market Opening Makes Risks Higher and Transparent Dr. Gerse Károly

1

From the point of view of market players such as consumers, market opening has not only advantageous effect (e.g. price decrease), but it has disadvantages as well. One of them is that electric energy prices on the organised market (OTC) cannot be accurately forecasted after market opening, making purchase and sell of electric energy more and more risky. Supply from own portfolio, characteristic to the earlier vertically integrated electricity supply system, is replaced by the pressure to sell the existing portfolio or by the will to have continuous access to the cheapest resources. The result according to the experiences gained from the competitive markets is that electric energy – because of its nature – became the most volatile commodity. [1]

Risk Management on the Electricity Market Dr. Stróbl Alajos

5

“Manage the risks!” – this is the advice today to everyone, who wants to get guarantee under the uncertain conditions of the changing world, this can be the key to success on the liberalised electricity market. The literature on the subject could fill a whole library by now. It is easy to select some associated ideas and attractive illustrations, and the bibliography becomes even longer with a new comprehensive work, which reminds the interested parties of the rationality of revision of the traditional concept: instead of national economic planning, a suitable mean to reach their goals is rather the management of the risks of the consumers’ market operating under proper rules.

Risk Management Techniques in Trading Hornai Gábor

18

Risk management is one of the most important internal processes of any business enterprise. The lack of proper knowledge concerning the effects having influence on realisation of the goals of the enterprise may cause considerable deficit (market, financial, environmental, etc.), which may in certain cases result in complete bankrupt. Regular risk management makes it possible to defend ourselves against conditions that are disadvantageous from a business point of view, i.e. avoidance, management or passing of negative effects. However, the word “risk” is not always written in black. Risk management also helps to quickly realise and to make use of new opportunities or advantageous business conditions, which cannot be planned in advance.

operation in California. While some people evaluate the process as failure of market opening and they would like to return to the old monopolistic system controlled by the state, others believe that the reason is the imperfect legislative framework and they call for faster and complete market opening. The article, based on reports and analyses from the press, intends to summarise the most important reasons that have led to the unusual crisis. It is up to the reader to draw the conclusions.

Rules of Cross-border Electricity Deliveries in Europe Part III Simig Péter, Túróczi András

European Union intends to create an accounting method that would be fair enough and would promote making the best of market opportunities, and at the same time would ensure reliable operation of the interconnected electric power systems. In Part I of our series of articles (issue 1/2000) we described the precedents of the problem, the circumstances of the establishment of the working groups dealing with the subject, as well as their activities from the beginning of their work – summer of 1998 – till about the end of 1999. In part II (issue 3/2000) we summarised exclusively the results achieved by the Economic Rules for Cross-border Transmission (ECRBT) Working Group, because of the extent of the subject. This time we would like to report on the most recent developments and results of the affair, highlighting mainly the technical matters, namely two major issues: changes in the activities of ETSO and the method of co-ordinated auctioning.

Establishment of a Management System in MVM Rt. Focused on Environment Civin Vilmos, dr. Kaszáné Takács Éva, Szabó János, Galli Miklós, Zsuga Edit

32

Unknown in market economies, electricity supply in California reached critical state by the end of 2000. Observers find the reason for the symptom in imperfection of electricity market deregulation in USA that led to serious disturbances of A

M A G Y A R

V I L L A M O S

M Û V E K

41

Management of Hungarian Power Companies Ltd. (MVM Rt.) decided in 1999 that perfect operation and successful audits of the quality management system based on the standard MSZ EN ISO 9001 on one hand furnishes a basis for, growing importance of tasks relating environmental protection on the other hand necessitates establishment and auditing of an environmental management system according to the standard ISO 14001 – similarly to other large companies of Hungary. We have already formulated the environmental policy of the company, and published it in a previous issue of MVM Publications.

About Quality for Quality Disorderliness of Market Opening in California Tringer Ágoston

34

46

On its latest meeting (19 December 2000) the reorganised and expanded Quality and Environment Council of Hungarian Power Companies (MVM Rt.) defined the future goals of further improvement of quality management. Among these goals selfevaluation relating quality matters plays a particular role. Since 2nd August 1998 MVM Rt. has been operated according to the quality management model described in ISO 9001, as it


2 0 0 0 / 4

RESUMÉ is certified by international audit. As one of its goals MVM will continuously improve the system in the direction of Total Quality Management (TQM), of environmental management system (EMS), and of business excellence. Business excellence is unimaginable today without frequent management control over the key activities of the organisation as well as over the assets and human resources, without realistic and comprehensive evaluation.

Players on the European Electricity Market Kerényi A. Ödön

49

In the1/2000 and 2/2000 issues of MVM Közleményei (MVM Publications) several substantial articles were published, which dealt in depth with the expected outcomes of market opening, with stranded costs and retail prices. On the basis of the article of Dr. Gerse Károly many analysers, responsible for studying

A

M A G Y A R

the matters concerned, can continue their work, since because of the several independent parameters we are able to rely only on estimations. However, Hungarian Power Companies has to prepare itself under such circumstances for the competition on the liberalised electricity market by the time when Hungary joins the European Union, where experienced and powerful players are fighting each other already. Simig Péter and Túróczi András in their series of articles describe the rules of cross-border electricity deliveries, based upon the 96/92/EC Directive. The effects of competition on the German electricity market were summarised by Tringer Ágoston and Széles Zsuzsanna. According to this summary the EU Directive has totally reorganised one of the largest electricity markets of Europe. Further influences of that reorganisation the German experts cannot see clear yet either. Strategic preparation is going on in order to be winner on the electricity market.

V I L L A M O S

M Û V E K


2 0 0 0 / 4

Beköszöntô. Az MVM Rt. küldetése

Recommend Documents