A TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA AZ MVM RT.-NÉL

A TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA AZ MVM RT.-NÉL 2003. JANUÁR 1. MÉRFÖLDKÔ A MAGYAR ENERGETIKÁBAN: ETTÔL AZ IDÔPONTTÓL KEZDÔDÔEN A KORÁBBI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER – DE AMI MÉG LÉNYEGESEBB –, AZ EGÉSZ „TERMÉKLÁNC” TEVÉKENYSÉGI STRUKTÚRÁJA MEGVÁLTOZOTT, S EZZEL EGYIDEJÛLEG MEGINDULT A SZABADPIACI KERESKEDÉS A KORÁBBI HATÓSÁGI ÁRAS, KÖTÖTT SZABÁLYOZÁSÚ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS MELLETT. AZAZ A VILLAMOSENERGIA-IPAR IS A PIACGAZDASÁG KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODVA, FOKOZATOSAN „LEVETI” KÖTÖTTSÉGEIT ÉS NYITOTT PIACKÉNT FOG A SZEREPLÔK SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLNI. DR. NAGY ZOLTÁN

" Ezt az alapvetô változást a már korábban megjelent új villamosenergia-törvény (VET) és végrehajtási jogszabályai, illetve a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott irányelv szabályozza. Ezen hatósági, fôhatósági szabályozásokat kell alapul venni az egyes piaci szereplôknek a saját szabályrendjük kialakításánál, amelyet jogszabályi kötelezettségként rögzítettek, de a saját mûködés is megkövetel. A szabályhalmazban nagyon fontos az a követelmény, hogy a jogszabályok által engedélykötelesnek minôsített tevékenységeket átláthatóan és ellenôrizhetôen a piaci szereplôk belsô számvitelében el kell egymástól különíteni és ugyanakkor minden más tevékenységtôl is. Röviden így fogalmazható meg a tevékenység szétválasztás lényege, amelynek gyakorlati megvalósítása azért sokkal bonyolultabb, s nem kis munkabefektetést és ráfordítást igénylô feladat.

AZ ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE Mint ahogy már a bevezetôben is említettem, a tevékenységek számviteli szétválasztása jogszabályok által

elôírt és meghatározott feladat. Ez utóbbi „meghatározottság” azonban azt jelenti, hogy egy jól körülhatárolt keretszabályozáson belül azért az egyes piaci szereplôknek (társaságoknak) van bizonyos mozgásterük a gyakorlati megvalósítást illetôen. Az már a társaságok kreativitásán múlik, hogy hogyan használják ki ezt a mozgásteret, mennyire tudják saját érdekeiket ezen belül érvényesíteni. A tét nem kicsi, mert az ily módon szétválasztott engedélyköteles tevékenységek költség/ráfordításai alapul fognak szolgálni – az egyelôre még létezô – hatósági árak kialakításánál, illetve a késôbbiekben pedig a piaci árak kalkulációjánál. Mindenesetre a tevékenységek számviteli szétválasztásánál jelenleg az alább felsorolt jogszabályokkal, azok elôírásaival kell számolni. a) Villamosenergia-törvény (VET) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 101. §-a elôírja, hogy „(1) A horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait villamosenergia-ipari tevékenységenként, illetve nem villamosenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában belsô számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítô

mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és eredménykimutatásban bemutatni oly módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. (2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelrôl szóló törvény állapítja meg.” b) A VET végrehajtási rendelete (Vhr.) A VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 90. §-a szerint: „(1) Az az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás (VET 3. §. 18. pont), amely egy vagy annál több engedélyköteles tevékenységre mûködési engedéllyel rendelkezik – kivéve a VET 51. §. (1) bekezdésének h–i pontjait – köteles belsô számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, az elszámolást úgy megszervezni, a mindenkor hatályos számvitelrôl szóló törvény alapján szabályozni, hogy a nem engedélyköteles tevékenysége(i) az engedélyköteles tevékenysége(i)tôl, illetve az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelmûen elkülöníthetôek, átláthatóak, ellenôrizhetôek legyenek.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3

53

A vállalkozás köteles továbbá az engedélyköteles tevékenységekre külön-külön önálló mérleget és eredménykimutatást, illetve a vállalkozás egészére éves beszámolót elkészíteni. (2) A VET 3. §. 18. pontjában nevezett vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, vállalkozása egészére vonatkozó éves beszámolójában az elkülönített tevékenységek által okozott halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszûrni. A kiszûrt halmozódást a vállalkozás éves beszámolójának kiegészítô mellékletében részleteiben bemutatni köteles. (3) Az (1) bekezdés szerint az elkülönített tevékenységekre vonatkozó, elkészített mérleg és eredménykimutatásokat, valamint a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítô melléklet) a Hivatalnak a cégbírósághoz történô, elôírt benyújtásával egyidejûleg meg kell küldeni, a tárgyévre elkészített üzleti jelentéssel együtt. (4) Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a villamosenergiaipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a Hivatal irányelvet ad ki a mérleg és az eredménykimutatás tevékenységek közötti felosztási módszereinek a VET-ben foglaltaknak megfelelô alkalmazására és azt a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.” c) MEH Irányelv A Vhr.-ben megfogalmazottak szerint került kiadásra a Magyar Energia Hivatal elnökének az 1/2002. (XII. 31.) számú MEH Irányelve, a villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról, amely „iránymutatásul szolgál az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek a VET-ben elôírt szétválasztásához és megadja a kívánt elszámolási rendszer kialakításának, valamint a tevékenységi beszámolók összeállításának alapelveit.” „A közvetlenül egy adott tevékenységhez rendelhetô eszközöket és forrásokat, illetve bevételeket és ráfordításokat az adott tevékeny-

54

ség beszámolójában kell megjeleníteni. Az Irányelv a közvetlenül az adott tevékenységhez nem (vagy nem egyértelmûen) rendelhetô eszközök és források, illetve bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztásával és a társasági szintû éves beszámoló kiegészítô mellékletének tevékenységekre vonatkozó részével foglalkozik.” „Gazdasági elemzô, árelôkészítô és egyéb feladatainak ellátásához a MEH a VET teljes körû hatálybalépésétôl (2003. január 1-jétôl) kezdôdôen a tevékenységek számviteli szétválasztását dokumentáló „Tevékenységi beszámolók”, illetve egyéb adatszolgáltatások összeállítása során a jelen Irányelv alkalmazását tartja szükségesnek és az adatok feldolgozása és ellenôrzése során ezen Irányelv szerint jár el.” „A szétválasztás kötelezettsége a villamosenergia-ipar szereplôit érintô specifikus, törvényi elôírás. Az Irányelvben megfogalmazott szabályok figyelembe veszik a szabályozó hatóság feladatait (a villamosenergia-ipari tevékenységek pénzügyi elemzése, hatósági árak elôkészítése, a szektor felügyelete) és a villamosenergia-ipari társaságok külsô és belsô adottságait.” A fentiek az Irányelvbôl valók (1. pont), s jól összegzik a szabályozás célját, tárgyát és lényegét. A tevékenységek számviteli szétválasztását idôben úgy kell megoldani, hogy – a jogszabályi elôírásnak eleget téve – elsô alkalommal a tevékenységek szétválasztását visszatükrözô, ún. tevékenységi beszámolókat a 2003. évi beszámolókészítésnél kell az éves beszámoló részeként elôállítani.

AZ MVM RT. ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉGEI SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK MÓDSZERE Az MVM Rt.-nél a fenti szétválasztással 2002 júniusától foglalkozunk. Részt vettünk a MEH módszertani ajánlását jelentô Irányelv korábbi változatainak véleményezésében, kidolgozásában, s az Iparági Számviteli Bizottságot is bevontuk a munkába az anyag elkészítésének gyorsítása ér-


dekében. A MEH el is ismerte az ezen a területen kifejtett tevékenységünket, s egyértelmûen pozitívan értékelte közremûködésünket. Csak hogy érzékelni lehessen, mekkora erôk mozdultak meg már a szabályozás elôkészítésénél is, említem meg az Iparági Számviteli Bizottság szervezésében az MVM Rt. Kék Duna Üdülôjében 2002 októberében megrendezésre került kétnapos rendezvényt, amelyen 21 társaság (az összes engedélyes) és a MEH képviseltette magát összesen 63 fôvel. A rendezvény nagyon sokat lendített az Irányelv megalkotásában. Ezt követôen december elején került sor szintén az Iparági Számviteli Bizottság szervezésében egy hasonló háromnapos rendezvényre Hévízen, amelyen közel 60 fôs létszámú szakember gárda foglalkozott az Irányelv finomításával, illetve már az elmélet gyakorlati megvalósításának kérdéseivel. Feltételezések, szempontok a szétválasztásra kialakított módszer kidolgozásánál

A tevékenységek számviteli szétválasztási módszertanának egyik alapelve, hogy ami közvetlenül az engedélyes tevékenységekhez kapcsolható, az közvetlen módon legyen oda elszámolva. Az Irányelv csak a közvetlenül engedélyes tevékenységekhez nem rendelhetô „halmaz” felosztásához ad ajánlásokat. Erre alapozva, a módszert úgy dolgoztuk ki, hogy a lehetô legtöbb költség/ráfordítás, illetve árbevétel/bevétel közvetlen elszámolással kerüljön az engedélyes tevékenységekre. Ezt számviteli vonatkozásban stratégiai célkitûzésnek is lehet tekinteni: azaz a lehetôségekhez képest maximalizálni a közvetlen költségeket/ráfordításokat, s minimalizálni a közvetett (felosztandó) tételeket. (Ez egyébként összhangban van a számviteli alapelvekkel is.) A tevékenységek elkülönítésénél csak belsô, számviteli elkülönítésben gondolkodtunk, amelynek egy szervezeten belüli megvalósításához hozzátartozik, hogy az eszközök/források, ráfordítások/bevételek egy része valamilyen vetítési alap segítségével felosztásra kerül a tevékenységek között.

Az Irányelv a tevékenységek számviteli szétválasztásánál elôírja az esetleges belsô halmozódás kiszûrést. Ez utóbbi szükségessége akkor áll elô, ha nem vetítési alapokkal történô teljesítmény felosztást alkalmaznak, hanem belsô árakon alapuló belsô számlázással történik a teljesítmény szétosztás az üzletágak között. Az MVM Rt. a vetítési alapokkal történô szétosztást választotta, mert ez az átláthatóbb, mivel nem tartalmaz halmozódást, s ebbôl következôen nincs kiszûrési kényszere. A belsô árak alkalmazása egyébként is hatalmas adminisztrációs ráfordításokat igényelne, különösebb „haszon” nélkül, hiszen az átláthatóság és az ösztönzés más, „olcsóbb” módszerekkel is biztosítható. Az MVM Rt. mérlege, eredménykimutatása az a teljes egész, amelyre a részeknek, azaz a tevékenységek mérleg (M), eredménykimutatás (Ek) összegeinek „rá kell zárni”. [MVM Rt. M+Ek = (I. tev. M+Ek)+(II. tev. M+Ek)+ +(III. tev. M+Ek.)] Azaz a tevékenységi beszámolók összegzésébôl áll össze a társaság éves beszámolója. A tevékenységek szétválasztásánál nyílván – a keresztfinanszírozás megakadályozása, s az átláthatóság biztosítása mellett – az egyik fô cél, azok jövedelmezôségének vizsgálata. Ebbôl eredôen – „mintha önálló szervezetben folynának a tevékenységek” – a M és Ek-okat a lehetô legpontosabb bontással igyekszünk elôállítani. Az Irányelv ajánlásaitól – megfelelô indokkal és a MEH-vel való egyeztetés után – van mód eltérni, de erre esetünkben nincs szükség. A MEH vetítési alapokra vonatkozó ajánlásaival mindenütt egyezünk, csupán ahol alternatív lehetôségek voltak, választottunk azok közül, a cég érdekeit és sajátosságait szem elôtt tartva. A VET, a Vhr. és az Irányelv alapján az MVM Rt.-nél az alábbi engedélyes és nem engedélyes (egyéb) tevékenységeket kell M és Ek szinten elkülöníteni: a) Közüzemi nagykereskedelmi tevékenység b) Átviteli tevékenység c) Egyéb tevékenységek MVM Rt. összes tevékenység

Az engedélyes tevékenységekre el kell készíteni a VET elôírásainak megfelelôen a tevékenységi beszámolókat, amely áll a mérlegbôl, eredménykimutatásból és kiegészítô információkból, az egyéb tevékenységre pedig a mérleget, eredménykimutatást. Az egyéb tevékenység esetében kiegészítô információkat csak akkor kell adni, ha azon belül hatósági ármegállapítás körébe tartozó termék (szolgáltatás) is található. Ez utóbbi miatt, valamint azért, hogy az engedélyes tevékenységek mellett az egyéb üzletágról is kellô információ álljon a vezetés rendelkezésére, szükséges, hogy az egyéb tevékenységek között elkülönülten legyen nyilvántartva: n a szekunder tartalék erômûvek, n a rendszerirányító eszközök, n a távközlés. Az MVM Rt. által használt SAP integrált ügyviteli számítástechnikai rendszer ezeket a tevékenységi elkülönítéseket lehetôvé teszi, sôt ezen túlmenôen minden egyéb tevékenység költséghelyi szintû elkülönítése is megoldott. A tevékenységelkülönítés módszere

Eleget téve a VET engedélyes tevékenységek belsô számviteli szétválasztására vonatkozó elôírásainak, valamint a társaság által megfogalmazott további igényeknek, melyek szerint az engedélyes tevékenységek mellett még más tevékenységek elkülönítését is célul tûzte, az MVM Rt.nél az alábbi módszertan körvonalazódott. Az elkülönített költség/ráfordítás, árbevétel/bevétel gyûjtés a következô tevékenységekre történik: 1000-es üzletági kód: közüzemi nagykereskedelem, 2000-es üzletági kód: átvitel, 4000-es üzletági kód: távközlés, 3000-es üzletági kód: felosztandó, 5000-es üzletági kód: egyéb, nem engedélyköteles tevékenység.

költségei teszik ki (ELÁBÉ), valamint a zömmel kereskedelemmel foglalkozó szervezetek (mint pl. KIG) mûködési költségei. n Átvitel

Ennek bevételeként közvetlenül az MVM Rt. által tulajdonolt hálózat mások általi igénybevételéért fizetett díj jelenik meg, míg költség/ráfordításként a távvezetékek, alállomások, a kapcsolódó informatikai költségek és a környezetvédelem eszközeinek költségei, valamint a Hálózati Fômérnökség szervezetének mûködési költségei kerülnek elszámolásra. A korábbiakkal ellentétben itt jelennek meg az OVIT Rt. által végzett hálózatüzemeltetési szolgáltatás költségei is, nem pedig a közüzemi nagykereskedelem ELÁBÉ-jában. n Távközlés

Ebben az üzletágban jelennek meg a távközlési tevékenységgel kapcsolatos összes költségek/ráfordítások, a bevételek viszont közvetlenül az egyéb tevékenységekhez sorolódnak. A költségek/ráfordítások döntô részét a távközlési eszközök üzemeltetési költségei és a Távközlési Fômérnökség szervezeti egységeinek mûködési költségei teszik ki. A késôbbi felosztás során kerülnek a bevételszerzéshez kapcsolódó költségek/ráfordítások átvezetésre az egyéb tevékenységekhez, míg a fennmaradó költség/ráfordítás rész az engedélyköteles tevékenységekre terhelôdik a megfelelô vetítési alapok segítségével. n Felosztandó

A felosztandóban bevételek nem szerepelnek, csak költségek/ráfordítások, amelyek zömmel a minden tevékenység kiszolgálásában részt vevô un. központi, funkcionális szervezeti egységek, mint pl. számvitel, pénzügy, humánpolitika, informatika stb. mûködtetése érdekében merülnek fel.

n Közüzemi nagykereskedelem

Közvetlenül elszámolt bevételei a közüzemi nagykereskedelmi értékesítésbôl származnak. Költségeinek döntô, közvetlenül elszámolható részét az értékesítéshez szükséges villamos energia beszerzési

n Egyéb, nem engedélyköteles tevé-

kenység Itt kerülnek gyûjtésre a kisebb jelentôségû bevételszerzô tevékenységek, mint pl. eszközbérbeadás, „kifelé” végzett szolgáltatás bevé-


55

telei, s a bevételszerzés érdekében felmerült költségek/ráfordítások. Például az olajtároló bérbeadásából származó bevétel kerül ennek alapján összevetésre az olajtároló kapacitás fenntartásának költségeivel. Az ebbôl származó esetleges veszteség nem terhelheti egyik engedélyes tevékenységet sem. A fôkönyvi számlákon elkülönített költségek/ráfordítások, árbevételek/bevételek, eszközök és források besorolása a fenti üzletágakba megtörtént, a továbbiakban a gyûjtés számítástechnikailag automatizált módon megy végbe. A tevékenységi beszámolók készítéséhez azonban ez a megbontás túl részletes, ezért az engedélyes tevékenységeken és az egyéb tevékenységeken kívüli gyûjtött tételeket, nevezetesen a 4000-es távközlési üzletágat és a 3000-es felosztandót a megfelelô vetítési alapokkal fel kell osztani az engedélyes tevékenységek és az egyéb tevékenységek között. Ez két ütemben történik: n elôször a 3000-es felosztandó kerül rá a többi üzletágra, n majd végül a 4000-es távközlési üzletág is rávetül a két engedélyes és az egyéb tevékenységekre. A kétfokozatú és -ütemû felosztás után áll elô a tevékenységi beszámolók alapjául szolgáló elkülönítés az engedélyes tevékenységek és az egyéb tevékenységek között. Az SAP rendszer már eleve nagyfokú költségrészletezést tett lehetôvé, a tevékenység fenti módszerû szétválasztásához azonban további „finomítására” volt szükség. A rendszer átállítása a fejlesztô Procont Rt. igénybevételével, közremûködésével zömmel az elmúlt év utolsó másfél hónapjában zajlott, s gyakorlatilag január közepén fejezôdött be. Az igazi tesztelésre azonban majd csak „nyitáskor” kerül sor, vagyis kb. az elsô negyedév végén. Ez alatt az idô alatt rendkívül szoros tempóban 23 pontban megfogalmazott feladathalmazt kellett megoldani, amíg az SAP képessé vált az új igények kielégítésére. Sôt a rendszer még többet is nyújt a tevékenységi beszámolók által igényeltektôl, mert képes minden költséghelyi elkülönítés önálló megjelenítésére, vagy pl. az egyéb tevékenységeken belüli egyes tevékenységek önál-

56

ló, eredménykimutatás szintû bemutatására. Az elôbbiekben elmondottak a nem szakemberek számára keveset mondanak, ezért inkább csak úgy összegzem, hogy a nagyon részletes költség/ráfordítás, árbevétel/bevétel gyûjtés színvonalas költséggazdálkodáshoz teremt alapot.

TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA ÉS AKTUÁLIS FELADATAI A cikk elsô részében bemutatott jogszabályi háttér már önmagában is elôír bizonyos szabályozási feladatokat, ezen túlmenôen is vannak azonban olyan problémák, amelyek az alkalmazásba vétel idôpontjára megoldandók, a társaság sajátosságainak, felkészültségének függvényében különbözô mértékû, minôségû munkát igényelnek a szervezettôl. A tevékenységek számviteli szétválasztása által keletkeztetett fôbb feladatok és azok állása a következô: n Az engedélyes tevékenységekre vonatkozóan döntés született, melynek eredményeként az MVM Rt. két tevékenységre nyújtott be engedélykérelmet: a közüzemi nagykereskedelemre és az átvitelre. Gondoskodik ezen túlmenôen a GTER Kft.-be kivitt energiatermelô tevékenység, valamint az MVM Partner Rt. keretében végzendô „szabadpiaci” áramkereskedelmi tevékenység engedélyeztetésérôl is, lévén, hogy ezen társaságok gazdasági ügyvitelét az MVM Rt. látja el, illetve tervezi ellátni, szolgáltatásként. A már nem üzemelô Inotai Erômû bezárásához is külön engedélyt kell kérni a MEH-tôl. A tevékenységek engedélyeztetése az inotai bezárás kivételével – amely külön egyeztetést igényel –, megtörtént. n Megtörtént és benyújtásra került a MEH felé az SZMSZ módosítása, amelyben a tevékenységszétválasztással kapcsolatos feladatok definiálva és hatáskörileg rendezve lettek a szervezeten belül. E szerint a tevékenységi beszámolók készítéséért, s azon keresztül a tevékenységek számviteli szétválasztá-


sáért összefogóan a Gazdasági Igazgatóság Számviteli és Ügyviteli Osztálya a felelôs, tekintve, hogy a tevékenységi beszámolók az éves beszámoló kiegészítô mellékletének részeként állnak elô. Ebbôl következôen folyamatos kapcsolattartási feladata van a tevékenységi beszámolók elvi összeállítását felügyelô MEH-vel. A gyakorlatban már ezek is megvalósultak, a kialakult jó kapcsolatok tették lehetôvé egyebek között az Irányelv tervezethez való tárcaközi egyeztetés elôtti hozzájutást, amelyre alapozva megvalósulhatott az SAP rendszer igények szerinti módosítása. n Az Irányelv elôírja a tevékenységek szétválasztásának a számviteli szabályzatokban történô megjelenítését is. Ez az MVM Rt.-nél n a Számviteli politika módosítását, kiegészítését, n a Számlarend azon belül a számlatükör átdolgozását, n az Értékelési Szabályzat kiegészítését, n új Önköltség-számítási Szabályzat készítését, n a Leltározási Szabályzat felülvizsgálatát jelenti. Ezen túlmenôen át kell alakítani a Zárlati Szabályzatot is, hiszen a tevékenységi beszámolók készítésének és könyvvizsgálatának ugyanazon idôintervallumban kell megvalósulniuk, mint eddig. (A követô év április 15-ig az eddigi két beszámoló – a társasági éves és a konszolidált – mellett három tevékenységi beszámolót – közüzemi nagykereskedelem, átvitel, egyéb tevékenységek – a GTER Kft. és az MVM Partner Rt. részére az éves beszámolókat, valamint a GTER Kft. esetében a telephelyenkénti tevékenységi beszámolókat szolgáltatásként kell elkészíteni, azaz összesen 10 beszámolót, továbbá külön adatszolgáltatásokat a tartalék erômûvekrôl, a rendszerirányítás bérbe adott eszközeirôl és a kapcsolt vállalkozásainkról a MEH felé.) n A tevékenységek számviteli szétválasztásáról a sokrétû feladat és a sok közremûködô miatt célszerû egy átfogó, önálló Szabályzatot is készíteni, s folyamatosan aktualizált állapotban tartani. n A tevékenységek számviteli szétválasztása miatt – mint ahogy elôzôekben már volt szó róla – bizonyos mértékig át kellett alakítani a szá-

mítástechnikai rendszert (az SAP-t). Ennek a munkája már lényegében befejezôdött, de hátra van még a tényleges igénybevételkor keletkezett hibák kiszûrése. n Át kell alakítani a tervezési rendszert is, s a 2003. évi üzleti tervet már a tevékenységek szétbontása szerint kell összeállítani, illetve a társasági üzleti tervet le kell bontani tevékenységekre (üzletágakra). Ez a gyakorlatban már mûködik, a jövô évi terv már a szétválasztás szerinti bontásban is elôállt. A tervezéshez illeszkedôen át kell alakítani a kontrolling rendszert is. A kontrolling munka megtámogatása érdekében szükség lesz az SAP rendszer CO moduljának átalakítására. n A tevékenységek számviteli szétválasztásának minél pontosabb végrehajtása érdekében még finomítani szükséges a jelenlegi eszközelkülönítést, illetve folyamatosan

vizsgálni kell a gazdasági eseményeket abból a szempontból, hogy amit csak lehet, közvetlenül rendeljünk a tevékenységekhez. n Szervezési intézkedéseket kell foganatosítani a Gazdasági Igazgatóság Számviteli és Ügyviteli Osztályánál, ahol a beszámolókészítés idôszakosan jelentôs többletfeladatokat indukál, s egyidejûleg megjelenik a kifelé történô szolgáltatásnyújtás is. n Meg kell szervezni és végre kell hajtani a tevékenység szétválasztás munkájában közremûködôk felkészítését, elsôsorban oktatását, még az elsô beszámolók készítése elôtt. n Ki kell dolgozni a tevékenységi beszámolók évközi elkészítésének rendjét. Félévkor és háromnegyedévkor a normál évközi beszámolóhoz kapcsolódóan a vezetés informálása érdekében célszerû M és Ek szinten ezeket is elôállítani.

A fenti feladatok puszta felsorolásából is lehet érzékelni, hogy milyen nagyhorderejû, az egész szervezetet „megmozgató” beavatkozásról van szó. Ráadásul a 2003-as év a MEH által négyévente végzett költség-felülvizsgálatnak az éve, amely alapján majd megállapításra kerülnek a 2004. január 1-jétôl érvényes hatósági árak, mindkét engedélyes tevékenységünknél. A jól elvégzett tevékenység-elkülönítésnek, költség/ráfordítás gyûjtésnek nem kis szerepe lehet abban, hogy a költségek/ráfordítások reálisan kerüljenek be az árakba. Ezen túlmenôen egy, a piacgazdaságra készülô társaságnál, mint az MVM Rt. a színvonalas költséggazdálkodásnak nagy szerepe van. A tevékenységek ilyen szintû elkülönítése, s ezáltal azok átláthatósága folyamatos, elemezhetôsége megalapozhatja a jövedelmezôséget biztosító gazdasági döntéseket.

n HÍREK SIKERREL VIZSGÁZOTT AZ MVM RT. INTEGRÁLT TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 2003. szeptember 24–26. között került sor az MVM Rt.-nél az új MSZ EN ISO 9001:2001 társaságirányítási minôségmodell szerinti integrált mûködés tanúsítási eljárásának, valamint az MSZ EN ISO 14001 szerinti környezetközpontú mûködés éves felülvizsgálati auditjának a lefolytatására. A kapcsolatos felügyeleti vizsgálatokat a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkárságának vezetô auditorai végezték. A felülvizsgálat interjúk és helyszíni szemlék formájában – a vezetôi elkötelezettségtôl indulva – részletesen áttekintette a társasági tervezés, a belsô kapcsolattartás, a kommunikáció, az informatika, a szerzôdéses kapcsolatok, a felkészülés és képzés, az erôforrásokkal való gazdálkodás, a dokumentációs-, az ellenôrzési-, a hibajavítási rendszer, a környezeti tényezôk kezelésének legfôbb területeit; elsôsorban a villamos energia közüzemi nagykereskedelem, a villamosenergia-átvitel, az energetikai és kapcsolódó fejlesztések, beruházások vonatkozásában. Az audit záróértekezletén és a helyszíni vizsgálatok során elhangzottak alapján megállapítást nyert, hogy az MVM Rt. minôség- és környezetközpontú integrált irányítási rendszere – amelyet az elmúlt öt évben fokozatosan építettünk ki – állandó fejlôdést mutat és mûködése kielégíti az európai szabványosított társaságirányítási modell követelményeit, és errôl a hazai és a nemzetközi érvényû tanúsító okiratok kiadhatók. Visszatekintve az elmúlt idôszak sokrétû felkészülési munkálataira: a célirányos képzésekre, továbbképzésekre, a kialakított új és módosított, a MEH engedélyokmányoknak is eleget tevô szabályozásokra, a meglévô dokumentációs rendszer átalakítására, az elvégzett egyeztetési munkák aprólékos feladataira, a belsô felülvizsgálataink kényszerû hibajavítási kötelezettségeire és azok teljesítése érdekében tett erôfeszítésekre, elmondhatjuk, hogy a kollektív igyekezet nem volt hiábavaló, mert elérte célját. A korábbi, bevált gyakorlatnak megfelelôen, a tanúsító okiratok átvételét ünnepélyes formában kívánjuk megszervezni, ahová az MVM Rt. stratégiai partnerei és fontosabb ügyfelei is meghívást kapnak. Gratulálunk az MVM Rt. vezetô és közremûködô munkatársainak, akik tevékenységükkel és igyekezetükkel hozzájárultak az irányítási rendszer határidôre történô átalakításához, a minôsítô vizsgálatok sikeréhez. Külön köszönetünket fejezzük ki azoknak a minôségügyi és környezetvédelmi megbízottaknak, belsô auditoroknak, akik munkakörük ellátása mellett vállalták és vállalják a társasági kiválósághoz vezetô út jelenlegi és további erôfeszítéseit.

Pelle Gábor minôségügyi osztályvezetô

Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezetô

Ropolyi Lajos minôségügyi vezetô


57

A TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA AZ MVM RT.-NÉL

Recommend Documents