22
Az MVM Rt. távközlési hálózata A magyar villamosenergia-rendszer igényeit kiszolgáló távközlési és informatikai hálózatát, annak múltját, jelenjét és az elképzelések szerinti jövôjét mutatja be röviden a cikk. Összefoglalást nyújt a közeljövô fejlesztési elképzeléseirôl és azon tendenciákról, amelyek lehetôséget nyitnak az MVM Rt. lehetséges szerepvállalására az országos távközlés terén, természetesen figyelembe véve a szoros nemzetközi kapcsolatokat és azzal összefüggésben a kötelezettségek teljesítésének igényét is. AGÁRDI FERENC, SERFÔZÔ TAMÁS A hazai jogszabályokban foglalt kötelezettségek, az ország EU-hoz történô csatlakozása kapcsán adódó feladatok mint a CENTREL-egyesülés, az UCTEcsatlakozás elôkészítése olyan minôségû távközlési feladatokat ír elô az MVM Rt. számára, amelyeket a magyar távközlési piacról nem tud kielégíteni egyetlen cég sem. Az MVM Rt. gazdálkodásának korszerûsítése kapcsán jelentôs távközlési igényeket támasztó technológiamódosítá-
sokat is megvalósít, és tervez a közeljövôben is. Ezek közül jelentôsebbek a közvetlenül az MVM Rt. felügyeletében lévô szabályzóeszközök, mint pl. a szekunder szabályzóként üzemelô gázturbinák, vagy az alaphálózati távkezelés bevezetése és fejlesztése (távkezelt alállomások), az üzemirányító rendszer korszerûsítése, valamint a liberalizált piaci környezetnek megfelelô társasági struktúra kialakítása.
Az indulás
A múlt: analóg távtárcsázó adapter
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
A villamosenergia-rendszer külön célú távközlési rendszerét 1950-ben hozta létre az akkori Erômûvek Ipari Központja az OVT diszpécseri távbeszélô-forgalom biztosítása céljából. Azóta mind a szervezet, mind a távközlési rendszer kisebb nagyobb változások során átalakult, megújult, és feladatai is nagyságrendekkel növekedtek. Az Országos Villamos Távközlési Szolgálat (OVTÁSZ) az MVM Rt. távközlési és adatátviteli igényeinek kielégítésére szakosodott. Ezen belül a távközlési hálózatok létesítése, üzemeltetése, felügyelete, és fejlesztések kezdeményezése tartozik munkakörébe. Alapvetôen az OVTÁSZ szervezete a távközlési üzemvitel és rendszerfelügyelet, a távközlési rendszerfejlesztés és rendszergazdálkodás hármas csoportjára tagolódik, de magától értetôdôen ez a tagoltság inkább mátrix jellegû, nem különülnek el egymástól élesen az egyes szakterületek. A Telekommunikációs Fômérnökség és a Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály létrehozása a privatizáció és az elkövetkezô liberalizáció következtében létrejövô új társasági struktúrának megfelelô, szolgáltatás jellegû távközlési tevékenység megalapozását szolgálja a korábbi szakszolgálati jelleM Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
A jelen: alállomási RTU, digitális csatlakozási felület
gûvel szemben. Ez egyben az üzleti távközlési tevékenység kialakításának bevezetésére szolgál. Napjainkban az Üzemi Szabályzat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket e távközlési rendszereknek el kell látniuk a villamosenergia-termelés, -elosztás folyamatának zavartalan fenntartásához. Ezek a következôk.
Operatív rendszerirányítási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Adatátvitel: a telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, technológiai távfelügyelet, távmûködtetés, fogyasztói korlátozó automatika (FKA), hangfrekvenciás körvezérlés (HKV), belsô energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés kiszolgálására. Beszédátvitel: önmagában is többsíkú, ezáltal védett üzemirányítói távbeszélô hálózat (diszpécser, nemzetközi összeköttetések), amely a pont–pont közti LB kapcsolatból, CA, AT&T távbeszélô hálózatból épül fel, és ezek tartalé-
23
kaként az ügyviteli távbeszélô rendszer közösen szolgál. A szolgáltatás felhasználói: az Országos Villamos Teherelosztó (OVT), a tartalék teherelosztó (TOVT), a körzeti diszpécserszolgálatok (KDSZ-ek), az üzemirányító központok (ÜIK-k), az alállomások és az erômûvek. Távközlési szolgáltatások a védelmi rendszerek részére: a távvezetéki védelmek és a rendszer-automatikák. E szolgáltatás felhasználója az alaphálózati üzemvitel. Távközlési szolgáltatások az elszámolási mérés részére: villamosenergia-elszámolási mérésadatok átvitele. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, az áramszolgáltatók központjai, a KDSZ-ek, és az erômûvek.
kapcsolt adatátvitel (file transfer) kiszolgálása. Beszédátvitel: üzemirányítói távbeszélô hálózat része. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, a CENTREL teherelosztók, a bécsi teherelosztó, a laufenburgi UCTE-központ, a szomszédos országok teherelosztói, a KDSZ-ek és az erômûvek.
Mûszaki-igazgatási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Beszédátvitel: ügyviteli, adminisztratív telefonszolgáltatás, városi vonalak kezelése, üzemirányítás tartalékolása, épületen belüli, vezeték nélküli távbeszélôszolgáltatás. Adatátvitel: az informatikai feldolgozórendszerek, WAN/LAN, mûszaki információs rendszer (térinformatika), SAP, banki adatkapcsolatok, internet-alkalmazások. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az OVT, a TOVT, az együttmûködô vállalatok. Az MVM Rt. alaptevékenységeinek ellátásához nélkülözhetetlen a minôségi kiszolgálást biztosító, megbízható, önálló távközlési hálózat fenntartása és fej-
Nemzetközi üzemirányításhoz szükséges távközlési szolgáltatások a CENTREL és UCTE adatátviteli és beszédkapcsolatok biztosításához Adatátvitel: telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, nemzetközi adatcsere, energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés,
lesztése. Mára az iparág igen bonyolult és összetett, országos kiterjedésû távközlési hálózatának egy része mind erkölcsileg, mind fizikailag elavult, bár az üzemviteli szakemberek erôfeszítései továbbra is lehetôvé teszik a távközlési igények kielégítését. A hálózatot kiegészítô, külsô szolgáltatóktól bérelt összeköttetések egyre drágábbak s továbbra sem rendelkeznek olyan megbízhatósági jellemzôkkel, amelyet egy stratégiai iparág megkövetel. Az iparág privatizációja után az egyes cégek igényei is megváltoztak az országos távközlési hálózattal szemben. Az üzemirányítói feladatok ellátására akkor is szükség van, amikor rendkívüli helyzet alakul ki egyes körzetekben vagy az energiarendszerben (a villamos hálózati rendszer összeomlása, az országos szolgáltatás teljes vagy részleges kiesése, katasztrófahelyzet). Ezért ezek a feladatok csak különlegesen megbízható, rendkívüli körülmények között is mûködô rendszerekkel végezhetôk el. Az informatikai rendszerek mûködtetéséhez távközlési kapcsolatokra van szükség, amelyeknek biztonsági igénye azonos az informatikai rendszerekével. Ilyen biztonsági igényû és speciális célú szolgáltatásokra a világon
28 km
25 km
Felsõzsolca 120 Miskolc ÉMÁSZ
Sajószöged 8,5 km 9 km
Detk 220
4x2 Mb 2 GHz 4x2 59 km Kálváriahegy 2 G Mb 38,2 kHz Kaszásdûlõ 24 m 1x2 Mb 49 szál 15 GHz Jánoshegy km Bánhida E. OVT 4x2 Mb MVM 15 GHz Kelenföld Oroszlány E. 24 sz Albertfalva á 6 1 km l DE Rt. Martonvásár
Horvátország
51,7 km 1x2 Mb 2 GHz
7 GHz 31,4 km 8x2 Mb Jászberény
Debrecen 220
14 szál Debrecen TITÁSZ
Albertirsa
Szolnok 220 5 km
km
24 szál
ST 12 Msz 1 ál R4
km
8x2 Mb 7 GHz 40,2 km
Keszthely 120
45 ,2
4+4
km 70 M-1 ST szál 12
Ócsa
8x2 Mb 7 23 GHz -1 STM ál Mezõkövesd 120 z 12 s
70
m 1k b 328, x2 MHz G 19,6 Nagykõrös 7 k Dunaújváros 4x2 M m 8x2 Mb 2 GH b Szabadszállás z 7 GHz 4x2 M 21,8 km 2G b b z 25 kH Városföld M z m 2 8x 8x GH 7 2M 7 45, GHz b 8k Paks MUX m Paks 400 Paks konténer
Litér
104 km STM-1 Toponár 400 24 szál 6 km STM-1 Kaposvár 120 24 szál
88 km
Szlovénia
Soroksár
4x2 Mb 2 GHz 41,7 km
Bonyhád
Pécs HE.
ST 14 M sz 1 ál
4+4
12 Lenti 120
km
-1 STM zál
ELMÛ 12 s Zugló Gödöllõ Kõbánya Délp. R.keresztúr
ST 14 M-1 szá l
90
Hévíz 400 l Söjtör 120 szá
-1 STMszál 24
-1 S T M zál 24 s m 71 k
m 7,3 k
Lõrinci E.
Göd
m 86 kM-1 ST zál 12 s
Mb 4x2 GHzkm 5 Tisza E.1 20,9
STM-1 12 szál
Szekszárd 120 Szekszárd MATÁV STM-1 Szekszárd ÜIG 6 szál
Szentes 120
8x2 Mb 7 GHz 42,3 km
4x2 Mb 23 GHz Gyõr ÉDÁSZ Gyõr 400
Tiszalök
STM-1 24 szál 113 km Sándorfalva 20 km 23 GHz 6,7 km8x2 Mb Szeged passzív Szeged 0,14 km DÉMÁSZ KDSZ
Pécs DÉDÁSZ KDSZ
Jelmagyarázat:
Optikai kábel Bérelt optikai kábel Mikrohullámú rendsze Mikrohullámú rendsze Távközlési hálózatfe
1. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata (2000. június)
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
24
4x 2 2 G Mb Hz
Göd 400
Kaszásdûlõ
Lõrinci E.
V I L L A M O S
STM-1 18 GHz ELMÛ 2x2 GH 4x z z 2M 18 GH b STM-1 b OVT 4x2 M 20 2 GHz Déli pu. MVM 10
z Jánoshegy
10
-1 M ál ad ) S T s z zab 1 2 (2 s
Rákoskeresztúr
Mb 4x2 Hz 2G
Csepel E.
4x2 Mb ST 2 GHz 24 M -1 szá l Soroksár
DE Rt.
ST 24 M - 1 szá l Ócsa
szá
l
STM-4 24 szál 10
-1 STM ál 24 sz
Martonvásár 400
2 szál
Délpest
Oroszlány 220 24 szál
Mb 4x22 GHz ál 2 sz
20
20
MOL
Albertfalva
l
zá
2s
Kõbánya
GySEV ERBE Kelenf.E.
STM-1 12 szál
4x2 M 2 GH b z STM -1 11 G Hz
BVTSZ
Gödöllõ
S 24 TM sz -4 ál
2 GH
-1 S TM zál 12 s
Angyalföld 24 Újpest E. Késmárk u. Zugló
10
M A G Y A R
Mb 4x2 z H 2G
4x2 M b
1x2 Mb 2 GHz
4x2 Mb 2 GHz
DE Rt. cont.
Albertirsa 750
Dunaújváros 220
Jelmagyarázat:
Optikai kábel Bérelt optikai kábel Mikrohullámú rendszer Mikrohullámú rendszer Távközlési hálózatfelügy
2. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata Budapest környéke (2000. június)
Az OVT mellé települt torony, amely egyben teherliftként is szolgál
A
Lõrinci E.
Kálváriahegy
zál 4s
egyetlen közcélú informatikai, távközlési szolgáltató sem vállalkozik, mert a nyilvános távközlési szolgáltatók energiaipari szakértelem nélkül és üzleti megfontolások alapján gazdaságosan nem tudják ezeket a feladatokat megoldani. Sem a MATÁV, sem a magyarországi alternatív távközlési szolgáltatók (pl. PANTEL) üzleti stratégiájában nem található erre vonatkozó megoldás. Ez az oka annak, hogy a VET felhatalmazza a szállítót és a szolgáltatót, hogy külön célú, távközlési hálózattal rendelkezzenek. A saját célú hálózat alkalmazása teljesen megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak, a világ nagy szolgáltatói mind ezt a gyakorlatot követik. Példaként említhetô a német RWE és Bayernwerk, a finn FORTUM (volt IVO), továbbá az angol National Grid Co. Mindanynyian jelentôs, saját célú távközlési hálózattal rendelkeznek. Az üzemirányításhoz szükséges új rendszerek, pl. ÜRIK, csak korszerû távközlési infrastruktúrával és kommunikációs hálózattal mûködtethetôk. Ezen túlmenôen az ország EU-csatlakozása és az UCTE-együttmûködés mûszaki feltételrendszere elôírja a távközlési rendszer korszerûsítését, fejlesztését. A fejleszté-
M Û V E K
sek során, az üvegszálas optikai technológiából elkerülhetetlenül keletkezô többletkapacitások értékesítése üzleti alapon kötött szerzôdésekkel az üzemeltetési költségek csökkenését eredményezheti. A távközlés terén az egyes áramszolgáltatókkal, erômûvekkel a privatizáció után is szoros a szakmai együttmûködés, hisz az együttmûködô villamosenergia-rendszer megköveteli a koordinált kapcsolatok fenntartását a villamosenergia-ipar üzembiztonsága érdekében. Ugyanakkor a tulajdonosi változások miatt a távközlési hálózatot szükségszerûen módosítani kell.
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
Idôközben megvalósult az ÜRIK-, BAWI- és egyéb projektek távközlési része (1–2. ábra). Ez jelentôs elôrelépés volt a hálózat megújítás terén, hiszen a megvalósult hálózatrész már fejlett technológiával rendelkezik. Ugyanakkor gazdasági okok miatt a minimális üzemirányítási igényeket kielégítô teljes MVM-hálózat nem lett egyenszilárdságú. 1998-ban sor került az MVM Rt. telefonközpontjainak korszerûsítésére is, amely lehetôvé tette a modern digitális technika szolgáltatásainak teljesebb körû kihasználását, megtartva az MVM Rt. ügyviteli távbeszélô-hálózatának korábbi struktúráját. Folyamatosan digitalizáljuk az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózatát, mind kapcsolástechnikai, mind átviteltechnikai szempontból. Az üzemirányítói távbeszélô rendszer hálózatképét a 3. ábra mutatja be.
Elképzelések, tervek 1999-ben indult az MVM Rt. távközlési igényeit kielégítô új rendszerterv elkészítése. Az elôzetes felmérés három verziót javasolt a megvalósításra, amelyek közül egy országos gyûrût is tartalmazó hálózatképet választott ki az MVM. Ez a hálózat SDH (szinkron digitális hierar-
25
Sajóivánka
ATT
Borsodi E.
ATT
ATT 28.. Kisvárda
Felsõzsolca 26..
Tiszalök
2+2 db Sajószöged 22..
Mátrai E. 4 db Lõrinci
24.. Göd ATT Gyõr ATT 14.. Gyõr KDSZ
2 db Bánhida
2 db
4 db
OVIT Üz.
ATT Debrecen 4 db
1 db
11.. ATT
Tisza-II.E.
Detk 23..
OVT
Oroszlány
ATT
ATT
1 db
12..
ATT Zugló
Debrecen KDSZ
10..
4 db MVM ATT
Martonvásár 13.. ATT
1 db
BVTSZ
Ócsa
ATT 20..
Inota
Szombathely
2 db
4 db DUME
ATT
ATT 4 db
Söjtör
21..
ATT
Albertirsa 25..
Ajka
Litér 15..
Héviz 16.. ATT
Szolnok
4 db Dunaújváros
ATT 4 db
Keszthely Lenti
30.. Békéscsaba
Paks 2 db
ATT
1 db
Toponár
DEFINITY központ
ATT
ATT
Tervezett DEFINITY közpo
18..
Mellék állomás
4 db
ATT 17..
19.. Sándorfalva
Kaposvár
10..Irányszám ATT
Szeged 220
Szeged KDSZ
Átviteli út saját digitális há DEFINITY trönk 4W+EM
30.. Pécs 400
DEFINITY trönk 2 Mbps Pécs E.
Kihelyezett mellék.
Pécs KDSZ
Átviteli út TVF-en DEFINITY trönk 4W+EM Kihelyezett mellék
3. ábra Az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózata
chia) technológiára épül, megtartva a más technológiákkal (ATM) való bôvíthetôség lehetôségét és alternatívaként elkészítettük a teljesen ATM-technológiára épülô hálózat tervét is. A végleges rendszerterv rögzítette egy olyan MVM Rt. tulajdonú távközlési hálózat mûszaki alapjait, amely biztonságos, megfelelô tartalékokkal rendelkezô távközlést tesz lehetôvé és egyúttal az MVM Rt.-nek a távközlési piacra lépését is elôsegíti. A terv közel 100 – távközlés-technikailag elérendô – objektumra készült, és mintegy 2000 km-es optikai nyomvonalat dolgozott ki. Az MVM Rt. más, nyilvános távközlési szolgáltatókkal szemben a végponttól végpontig való szolgáltatásmenedzselést tartja az egyik legfontosabb feladatának a terv megvalósítása során. A tervezett hálózat mintegy 10 Mrd Ft beruházást igényel. Az országos optikai hálózat a jelenlegi digitális hálózati elemeket is magában foglalva a 4.1. és 4.2. ábrán látható. A hálózat úgynevezett optikai gyûrûkbôl épül fel, amelyek lehetôvé teszik az egyes távközlési átviteli utak megfelelô védelmét (n–1) hiba esetén is. Az így kialakított hálózaton az országhatár mentén húzódó távközlési optikai gyûrû va-
A János-hegyi mikroállomás
A
M A G Y A R
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
26
Sajóivánka 33 km 48 szál
Ózd 2 szál
Borsodnádasd Léva
11,9 km 12 szál
Salgótarján
48
s zá
50 km 48 szál
km
30 km 48 szál
l
4 szál 35 km
Göd Lõrinci E. 24/5 km 21 km 48 szál
Kálváriahegy Gyõr 400
Kaszásdûlõ
24 s zá l 49 km
70 km 48 szál
ELMÛ Zugló
Jánoshegy
23,2 km 48 szál
OVT MVM Kelenföld Albertfalva DE Rt
Bánhida 60,6 km 24 sz ál
Oroszlány E.
Kõbánya
7,3 km 24 szál
68 km
Szlovénia
Lenti 120
25
20 km L6
Berettyóújfalu 120 35 km 48 szál
65 km 48 szál
Szeghalom Mezõtúr
39 km 65 km 48 szál
48 szál 49 km
Városföld
4 km 48 szál
km
Békéscsaba 400
Szentes Paks konténer
Paks MUX
30 km 48 szál
Paks 400
L13 16 szál 39,8 km
5,4 km 24 szál Kaposvár 120
Horvátország
Bonyhád 34,6 km 16 szál
34 km 48 szál
Kiskunhalas 2 km 2x24 szál
40 km 16 szál
93 km ál 48 sz
Toponár 400
m
ál 48 sz Orosháza 120
32 km 48 szál 113 km 24 szál
16 szál 13,5 km Szekszárd 120 6 szál 2,5 km Szekszárdkir 6 szál 0,7 km Szekszárd MATÁV 6 szál 2,7 km Szekszárd ÜIG
30 k
Békéscsaba
Sándorfalva Hódmezõv. 120 20 km 48 szál 4 km 48 szál Szeged 220
55 km 48 szál Arad
SzegedKD Szeged DÉMÁSZ
Jelmagyarázat
Pécs HE. Szigetvár 120
7,2 km 16 szál
50 km 48 szál
65 km 48 szál
42 km 48 szál
5 km 48 szál
Kecskemét Szabadszállás
Keszthely 120
103,3 km 24 szál
Mátészalka 120 20 km 48 szál Nyírbátor 120
Szolnok 220
ál 60 km
Nagykõrös
L5 70 km 2x12 szál
35 km 48 szál
R4 26,710 km km 1248 szál szál Debrecen 220 12,6 km 14 szál Debrecen TITÁSZ
km 120 ál 48 sz
96 km 48 szál 24 szál 12 km
km
67 km 48 szál
Albertirsa 48 sz
48 szál
Dunaújváros
Hévíz 400
33
44,3 km 12 szál
Soroksár
Veszprém 24 szál 89,6 km 24 szál
km 52,7 Gödöllõ Jászberény
49 km 48 szál
Szfehérvár
71 km Litér
Ajka
17 km ál 12 sz
m
Ócsa
l szá 24
Inota
L1
10 k l
70 km 48 szál
70 km 48 szál
L2
Rákoskeresztúr
Martonvásár
Söjtör 120 24 szál
ál szál 48 sz km 12 L4 30 79 km L3 15km Mezõkövesd 120 ál 12 sz 25km km Detk 220 38,3
72 km 48 szál
Gyõr ÉDÁSZ
szá
Nyíregyháza
Tiszalök
25 km 48 szál Tisza E.
Eger
Mátrai E 48 szál 3,6 km
48
70 km 48 szál
28 km 48 szál
26,9 km 12 szál Sajószöged
Nagybátony Bõs
Felsõzsolca 120
Miskolc ÉMÁSZ
2 szál Bécs
60
Kisvárda 220 2x Felsõzsolca 400
Meglévô optikai kábel 2000 május Tervezett optikai kábel 2000 május-d Tervezett optikai kábel 2001
Pécs KDSZ
Tervezett optikai kábel 2002 Bérelt optikai szakasz Mikrohullámú rendszer
4.1. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (országos)
lósítható meg. Ez a nagy gyûrû megfelelô forgalomtechnikai eljárások segítségével logikailag is megvalósítható, ezzel is növelve a hálózat rendelkezésre állását.
Göd400
48 szál 21 km
Kaszásdûlõ
A távközlési üzletben való részvétel
Lõrinci E. Kálváriahegy Angyalföld
12
M A G Y A R
V I L L A M O S
OVT
4
Zugló
20 Késmárk u
Déli pu
20 10
10 MVM
L8 10 L9
Kõbánya
GYSEV
BVTSZ MOL
48 szál 10 km
Rákoskeresztúr
ERBE
24
L10 Kelenföld Délpest Albertfalva
24
L11 Csepel E 24 24
12 szál 48 szál 20 km
24
Soroksár 24
DUME
L7
Ócsa
24
A
2 48 szál 15 km
u A piaci feltételek változásának ered-
A magyar távközlési piac is változásokon megy keresztül, ami lehetôséget nyújt új piaci szereplôk belépésére. Az
Gödöllõ
Elmû
Oroszlány 220
ményeként a magyarországi energiaés távközlési ipar területén új üzleti lehetôségek adódnak. u Az MVM Rt.-nél a tervezett mûködési és szervezeti változások segítik a rugalmasabb, piacorientáltabb mûködést. A diverzifikációs lehetôségek elemzése szerint a távközlés irányába érdemes nyitni.
12
24
12
Jánoshegy
A korszerû digitális technikára alapozott fejlesztés az MVM igényeinek kielégítése mellett jelentôs többletkapacitást eredményez, ami jól hasznosítható a távközlési piacon. Ennek vizsgálatára külsô szakértôk bevonásával az MVM Rt. elemzô tanulmányt készített. Az anyag a következôket mutatta ki:
Újpest E
24 szál
10 24 DUME kon. 24 szál
Martonvásár 400
DUFI
Dunaújváros 220
Jelmagyarázat
Meglévô optikai kábel 2000 május Tervezett optikai kábel 2000 május-d Tervezett optikai kábel 2001 Tervezett optikai kábel 2002 Bérelt optikai szakasz Mikrohullámú rendszer
4.2. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (budapesti)
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
27 u További költségeket lehet megtakarítani az MVM Rt. meglévô infrastruktúrájának, a nagyfeszültségû villamos hálózatnak a kihasználásával. u Az MVM Rt. az adatátvitel és a zártláncú felhasználócsoport (CUG) piacán keresztül léphet be a legkisebb kockázattal a távközlési piacra.
MVM Rt.-nek célszerû kihasználni ezt a lehetôséget: a liberalizálódó távközlési piac vezetékes vagy mobil szolgáltatási vállalkozásaiba beszállva tudjuk kihasználni potenciális adottságainkat. Az MVM mint az energiaszektor országos szállító alaphálózatának tulajdonosa megfelelô infrastrukturális alapot tud rendelkezésre bocsátani egy országos távközlési gerinchálózat kiépítéséhez. Az MVM Rt. számos egyéb közmûszolgáltatóval szemben elônyösebb helyzetben van, mivel saját tulajdonában van maga a fizikai hálózat. Ennek több elônye is van: u Jogi szempontból könnyebbé teszi a hálózat felhasználását közcélú távközlési szolgáltatás céljára. u Jelentôs pénzügyi elônyökkel bír, ha a kiépítési folyamat gyors és a terjeszkedéshez nincs szükség hatósági engedélyekre.
HIREK
•
HIREK
•
szlovén partnerünktôl, az ELES-tôl a már meglévô horvát–szlovén irányban telepített fénykábel hasznosítására egy déltôl északi irányban haladó gerinchálózat részeként. A mind gyakrabban érkezô üzleti ajánlatok teljesebb kihasználása érdekében az MVM elôrehaladott tárgyalásokat folytat egy másik nagy állami tulajdonú céggel, az Antenna Hungária Rt.-vel. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat nemrég aláírásra került. A két cég eszközei és lehetôségei között meglévô komplementaritás a mûszaki megoldások olyan szinergiáit kínálja, mely mindkét cég számára jelentôs elônyöket hozhat. Ezek feltárása jelenleg folyamatban van, és ha rövid idôn belül a szükséges jogi keretek tisztázódnak, a távközlési üzlet nyújtotta lehetôségek kihasználása a jelenlegi szintnél lényegesen magasabbra emelkedhet.
A távközlési piac már ma is jelentôs érdeklôdéssel fordul az MVM által nyújtott lehetôségek irányába. Folyamatosan kapunk felkéréseket a hazai piac szereplôitôl, de nagy nemzetközi partnereink is egyre több üzleti lehetôséget ajánlanak. Példaként kiemelhetjük a szlovák SE által felajánlott együttmûködést, amelynek eredményeként a Gyôr–Bôs határmenti OPGW összeköttetés létesítésére és hasznosítására vonatkozó szerzôdés készül. Másik hasonlóan nagy jelentôségû megkeresés a
HIREK
•
HIREK
Közmeghallgatás Brüsszelben 2000. szeptember 14-én tartotta a DG TREN a belsô energiapiac bôvítésével kapcsolatos közmeghallgatást. A megnyitó beszédet F. Lamourex fôigazgató tartotta, de a délutáni ülésen mintegy negyedórás elôadást tartott L. de Palacio alelnök aszszony is. Ô a következô kérdésekre utalt: – A villamos- és gázipari liberalizáció célja az Európai Közösség tagállamaiban a fenntartható fejlôdés és egy önszabályozó egyensúlyi helyzet elérése. Maga a liberalizáció sikeresnek tekinthetô, pozitív hatása az elvártnál nagyobb piacnyitás, ugyanakkor néhány országban problémák vannak e téren. A bizottság mindazon esetekben, ahol a reguláció hiányzik, vagy például a gázpiaci nyitásnál késedelmek vannak, jogi akciókat kezdeményez. A villamosenergia-piacnyitás kedvezô hatása az árak csökkenése és a piaci környezet fejlôdése. A cél az egységes, integrált villamosenergia-piac létrehozása. A gázáraknál hasonló trendet vár, ugyanakkor a petróleum árakhoz történô indexálás elképzelhetô. – A piacnyitás gyorsítása a piac szerkezetének a változását jelenti, ezen belül a hozzáférés feltételeit, a reciprocitás fokozatos megszüntetését és a fogyasztók valódi választási lehetôségének biztosítását is. Biztosítani kell a diszkriminációmentes hozzáférést, a valóban független hálózatüzemeltetôt, a tevékenységek szétválasztását az átláthatóság, megbízhatóság és objektivitás érdekében. A villamosenergia-piac fragmentáltságát, amelyet a hiányzó infrastruktúra, illetve helyi ellenállás okoz elsôsorban, lehetôleg önkéntes egyezményekkel kell kiküszöbölni. Erre jó példa a tranzitkérdés, a hálózatok igénybevételének formálódó szabályozása. Ha nem lesznek önkéntes megállapodások, akkor a bizottságnak jogi akciókat kell kezdeményezni. – Továbbra is fontos a közérdekû szolgáltatási kötelezettségek biztosítása, ezen belül a megbízható ellátás, a szegény embereknek az ár garantálása és a szolgáltatás minôségének javítása. A szociális partnerek, a környezetvédelmi szervezetek, az elosztók és szolgáltatók, a kereskedôk, a gáztársaságok, a villamosenergia-ipari társaságok, az átviteli hálózat üzemeltetôi, a fogyasztók és a villamosenergia-tôzsdék nevében felszólaló résztvevôk állást foglaltak a további piacnyitás szükségesséA
M A G Y A R
•
HIREK
•
HIREK
•
HIREK
• HIREK
gében, ugyanakkor felhívták a figyelmet a még rendezetlen kérdésekre, illetve a piacnyitás árnyoldalaira is. A villamosenergia-ipar nevében vezetô elôadást tartott az EURELECTRIC, amely álláspontját írásos dokumentumban is nyilvánosságra hozta. Az EURELECTRIC volt az egyetlen szervezet, amely a villamosenergia-piacnyitással összefüggô egyéb kérdések, mint például a megújuló energiaforrás és a kapcsolt villamosenergia-termelés, a gázpiaci liberalizáció, a GATS-tárgyalások, a közbeszerzés, a környezetvédelmi korlátozások egységes kezelése és a környezetvédelmi adózás szabályozásával foglalkozott. (Dr. Gerse Károly)
A HEW kanadai társaságnak értékesít CO2-kibocsátást A hamburgi villamos mûvek (HEW) az elsô német társaság, amely megkezdte a kereskedelmet a CO2-kibocsátási jogokkal a Kiotói Jegyzôkönyv és az Európai Bizottság kibocsátás-kereskedelemrôl szóló Zöld könyve alapján. 3000 tonna szén-dioxid éves kibocsátásának átadásáról van szó 2000-tôl 2007-ig, amelyet Hamburgban megújuló energiaforrások alkalmazásával akarnak elérni. A vevô egy kanadai villamosenergiaszolgáltató társaság, a Trans-Alta. A New York-i ügynökség, a NatSource, 0,75-2 USD/tonnára becsüli a CO2 árát, így az üzlet értéke maximum 42 000 USD lehet.
EU–orosz energiapartnerség Az Európai Unió hosszú távra szóló stratégiai partnerséggé kívánja átalakítani az Oroszországhoz fûzôdô kapcsolatait – jelentette ki hétfôn az Európai Bizottság szóvivôje, megerôsítve azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Unió tárgyalásokat kezdett Oroszországgal onnan származó energiabehozatalának nagymértékû növelésérôl. A Financial Times hétvégi számában közölt jelentés szerint a bizottság illetékesei elmondták, hogy az Unió szeretné megduplázni jelenleg évi 100 millió tonna olaj-egyenértékû földgázimportját Oroszországból, és onnan származó olaj-, illetve villamosenergia-importját is növelni kívánja. (Magyar Hírlap, 2000. október 3.)
V I L L A M O S
M Û V E K
K Ö Z L E M É N Y E I
2 0 0 0 / 3
