A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései
A biztonság fenntarthatósága A biztonsági kerítés
A „biztonság” mindent átható szerepe • Már a békepolitizálás során, de különösen annak nyilvánvaló kudarcát követően az izraeli fél egyik legfontosabb prioritásává a biztonság fenntartása, Izrael, az izraeliek védelme vált. • Ennek jegyében mindenféle egyezkedést, bármiféle cselekvést megelőz a biztonsági garanciák kiértékelése.
• A „területet békéért elv”, mely az 1992-2000 közötti békepolitizálás irányelve volt, megbukott a palesztin fél nem csillapodó erőszakossága, a Palesztin Hatóság (PH) szélsőségesekkel szembeni impotenciája, azokkal való kollaborációja miatt. • Először a „békés együttélés” víziója bizonyult elérhetetlennek – ebben a palesztin terrorizmuson túl egyéb tényezők is közrejátszottak –, aztán a tárgyalásos úton kialakítandó „békés egymás mellett élés” ítéltetett kudarcra… • Mindezek együttesen járultak hozzá egy új biztonságpolitikai paradigma kialakulásához Izraelben, valamint annak kapcsán egy új, egyoldalú rendezési terv és cselekvéssorozat elfogadásához. • Ezen új szemlélet legfontosabb célja: etnikai szeparáció, azáltal az izraeliek fenntartható, a PH-tól nem függő biztonságának szavatolása, Izrael stratégiai érdekeinek tárgyalások nélküli rákényszerítése a palesztinokra • E politika legfontosabb elemei: 1. fizikai elkülönítés a biztonsági kerítéssel és a nehezen védhető telepek feladásával; 2. a palesztinok állandó és szigorú ellenőrzése.
Palesztinok által elkövetett terrormerényletek 2001 és 2006 között 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Civil áldozatok száma
167
298
155
75
44
20
Civil sebesültek száma
1491
1752
806
567
434
60
Végrehajtott öngyilkos merényletek száma
35
60
26
15
7
4
Leleplezett öngyilkos merényletek száma
20
112
184
119
15
71
Öngyilkos merényletek áldozatainak száma
85
220
142
55
23
15
Gázából Izraelre kilőtt rakéták száma
60
53
113
268
222
861
7634
5176
3941
3871
2365
2135
Összes terrorakciók száma
A biztonság garanciái • Fokozott ellenőrzés az ország egész területén • Nagy létszámú katonai, határőri jelenlét a Nyugati Parton • A palesztinok beutazásának tiltása, korlátozása, folyamatos ellenőrzéshez kötése • A Nyugati Parton számtalan ellenőrzőpont kialakítása, úttorlaszokkal, stb. • Júdeában és Szamáriában külön úthálózat kialakítása izraeliek és palesztinok számára • Időszakos és speciális korlátozások rendszerének kialakítása (gépjárműkre, személyekre vonatkozó, belépési zárlat, stb.) • E védelmi rendszer hatékonyságának alapeleme a biztonsági kerítés, a fentebb vázolt korlátozó tényezők kiegészítő jellegűek, összességében azonban nagyban járulnak hozzá a rendszer funkcionalitásához. • E védelmi rendszert állandó nemzetközi bírálat éri a palesztinok mindennapjait, alapvető jogaikat sértő jellege miatt. • Számtalan esetben hasonlítják e rendszert a dél-afrikai apartheidhez, annak rasszista célú jogsértéseihez…
• politicídium elmélete – Baruch Kimmerling, Noam Chomsky, Illan Pape és még sokan mások
A szeparáció gondolata • A nem múló erőszak, valamint a demográfiai tényezők miatt az etnikai célú szétválasztás kényszerűségét már a béketárgyalásokba belefogó Rabin-kormányzat felismerte. • Ennek jegyében készült el a Gázai-övezetet körbekerítő elektromos jelzőkerítés. • Szintén már a ’90-es évek elején az izraeli kormány létrehozott egy katonai és nemzetbiztonsági szakértőkből álló bizottságot (Sahal-bizottság), hogy az tervet készítsen arra vonatkozólag, miként lehetne a Nyugati Partot indokolt esetben gyorsan és hatékonyan ellenőrző blokád alá venni. • Rabin meggyilkolása nyomán e terv háttérbe került: Peresz Közel-keleti Unióról álmodott, míg Netanjahu a nagy létszámú, állandó katonai jelenlétben látta a biztonsági garanciák megteremtésének lehetőségét. • Az 1998-ban kormányra kerülő Ehud Barak újra prioritássá emelte a szétválasztás tervét, Ephraim Sneh feladata lett a Sahal-jelentés aktualizálása. • Közben a palesztin terrormerényletek száma egyre gyarapodott, következményeik mind tragikusabbak lettek, a Palesztin Hatóság pedig sem rendvédelmi, sem diplomáciai téren nem igyekezett tenni a béke érdekében. • A megbukó Ehud Barakot Ariel Saron váltotta a kormányfői poszton. A tomboló palesztin terrorizmus megfékezése érdekében 2003-ban mutatta be szétválasztási és egyoldalú rendezési tervét, melynek két fő pillérét határozta meg: 1. a nehezen védhető térségekben fekvő izraeli telepek felszámolása; 2. A Nyugati Part körül biztonsági kerítés építése.
Az építkezés • 2003 tavaszán kezdték el a több mint 700 km hosszúságúra tervezett biztonsági kerítés építését. • Az első szakaszban Salem és Elkana (137 km), valamint Jeruzsálem körzetében (20 km) zajlottak a munkák, aztán Salem és Tirat Zvi között (80 km). • E szakasz kapcsán kezdték el építeni az ún. „keleti kerítés” egyik szakaszát is, melyet aztán mégis visszabontottak. • Az építkezés azóta is zajlik, végleges nyomvonal mind a mai napig nincs, a kerítés döntő hányada elkészült, a visszamaradó részek a legvitatottabb térségekben húzódnak. • Számos alkalommal történt módosítás – ezek egy részét az Izraeli Legfelsőbb Bíróság rendelete el, benyújtott panaszok alapján (a palesztinok egyénileg, testületileg, illetve több önkormányzat és szervezet együttesen is benyújthat jogorvoslati kérelmet), több helyen pedig biztonsági okokra hivatkozva illetékes szervek kérvényezték a módosítást. • A teljes nyomvonal-terv kapcsán folyamatos elmozdulás tapasztalható – először a katonai érvek domináltak, aztán Saron bekeményítése nyomán a bekerítési terv került előtérbe, végül – feltehetőleg amerikai nyomásra – egyre inkább a Clinton-féle határvonal-terv vált meghatározóvá. • Az építkezés üteme az utóbbi időben jelentősen lassult, melyben nyilvánvalóan közre játszik, hogy a kerítés már most is hatékonyan funkciónál, a további építkezés pedig költséges tehát célszerű a végleges vonal mentén folytatni a munkálatokat…
A biztonsági kerítés nemzetközi megítélése • A kerítés építését hivatalosan egyetlen állam, kormányzat, nemzetközi szervezet sem támogatta/támogatja, sőt a nemzetközi aktorok többsége elítéli az építményt. • A kérdés számos alkalommal került az ENSZ különböző fórumai elé; rendkívüli ülésszakot hívtak össze a kerítés kérdése kapcsán… • Egyesült Államok vétója mindeddig megakadályozta a BT-t, hogy elítélje Izraelt, szankciókkal a kerítés lebontására/átépítésére kényszerítése. • A Közgyűlés ugyanakkor többször is elítélte Izraelt, sőt, még azt is elérték az államok, hogy a Hágai Bíróság jogi állásfoglalást készítsen a kerítéssel kapcsolatban. • Az európai uniós tagállamok eleinte inkább tartózkodó állásponton voltak, aztán az USA BT-vétója nyomán kezdtek átszivárogni az ellenzők táborába… • A nemzetközi közösség egy igen jelentős része (főként az afrikai államok) össze-vissza szavaztak: egyszer elítélték Izraelt, aztán tartózkodtak, majd a végső szavazásra be sem mentek… • A nemzetközi NGO-k mindegyike rendszeresen ad ki elmarasztaló jelentéseket Izrael ellen a kerítés építése kapcsán, s Izraelben is több jogvédő szervezet szólalt/szólal fel az építmény, illetve annak következményei ellen. • E nemzetközi egységfront valójában egy pillanatra sem akadályozta Izraelt az építkezés folyamán, semmiféle plusz diplomáciai feszültséget nem váltott ki a kerítés építése, a helyi tüntetések komolyabb bonyodalmakat nem okoztak/okoznak…
A biztonsági kerítés nemzetközi jogi megítélése • Az ENSZ Közgyűlés 2003 decemberében határozati formában kérte fel a Hágai Bíróságot a kerítés nemzetközi jogi megítélésre. • Izrael az aktus kapcsán számos panasszal élt – eredménytelenül… • A testület egyértelműen elítélte, a nemzetközi jog többszöri és súlyos megsértésének minősítette a kerítést, maga az eljárás azonban hatalmas vihart kavart: előzmények, meghallgatások, bírói nyilatkozatok, végső állásfoglalás, Burgenthal különvéleménye • Az ENSZ Közgyűlés a bírói állásfoglalás alapján újra elítélte Izraelt… • A Hágai Bíróság állásfoglalásának valamennyi pontja vitatott kérdéseket vett alapul… 1. palesztinok alapjogi sérelmei vs. izraeliek biztonsághoz való joga 2. megszállt területek problematikája, Genfi határozati passzusok 3. terrorizmus elleni védekezés lehetőségei 4. károkozások, kárpótlási kérdések
• Izrael Állam kormánya hivatalos válaszában visszautasította a bírói testület valamennyi pontját
Nemzetközi kitekintés a biztonsági kerítés kapcsán • A terület, a lakosság fizikai akadályrendszerekkel való védelme évezredes dolog… • Izrael határainak jelentős hányadát kerítéssel védi – elektromos jelzőkerítés húzódik a libanoni határ mentén (többször átépítették, módosították), a Golán keleti lejtőin, Gáza mentén, a Jordán-völgyében és a Holt-tengertől délre is, s immáron a Nyugati Partot is körbeveszi kerítés – igazi nemzetközi felháborodást ez utóbbi váltott csak ki…
• Nem Izrael az egyetlen azonban, mely kerítéssel védi határait, területét, állampolgárait - muzulmán államok: Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak, Pakisztán, Egyiptom - vitatott térségekben: Marokkó, Ciprus, India, Üzbegisztán, Törökország - nyugati világban: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Spanyolország, uniós tervek - Afrikában: Dél-Afrika, Kenya, Botswana - Izraelt bíráló további nagyhatalmak: Kína, Oroszország • A fent sorolt államok mindegyike elítéli, vagy legalábbis negatív fejleménynek tartja az izraeli kerítés építést…
• Néhányukat nemzetközileg elmarasztalták már ugyanez miatt, most mégis az ellenzők táborát szaporíthatják, sőt, még szavaztak is az ENSZ-ben…
