Palik Szilvia: Az IPR bevezetését szükségessé tevő külső és belső tényezők feltárása
A Kikelet Óvoda nevelő, valamint közösségi szerepét, s ezzel egyidejűleg ezek személyi, infrastrukturális, gazdálkodási, kapcsolatrendszerbeli feltételeit újra kell gondolni. Ennek egyaránt vannak külső és belső indokai. Külső indokot jelent: a jogszabályi, fejlesztési és támogatási, fenntartói és finanszírozási, a szakmai és szakmapolitikai környezet változása, és nem utolsó sorban Tarcal társadalmi viszonyainak – a beóvodázott gyermekek számában és összetételében is jelentkező – átalakulása. Ugyanakkor: a motivációs bázis, az óvoda nevelési céljaival egybevágó felkészültségi és információs alapok, az innovációs készség (hajlandóság), és a nevelő-támogató attitűd erősítésére, valamint a belső és külső kommunikáció, a munkamorál és stílus javítására, belső okok miatt is szükség van. Egyszerűen fogalmazva az óvoda szűkebb és tágabb környezetének változásai egyszerre jelentenek kényszert és lehetőséget a belső viszonyok és nevelési munka átalakítására is. I. Külső indokok 1.1. A jogszabályi környezet változása 1.1.1. A 2008. évi XXXI. törvény módosította a Közoktatási törvényt: Új intézménytípust vezet be: „egységes óvodabölcsőde” (2009. évi nevelési évtől indítható): o ha a települési önkormányzat egyébként nem köteles bölcsödét működtetni (10 000 fő lakosságszám alatti települések), és: o a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, o hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beóvodáztatást érintő változás: Óvodáztatási támogatás o HHH gyermekek szülei kapják, amennyiben 5 éves koruk előtt beíratják az óvodába, és a rendszeres óvodába járásukról is gondoskodnak. o tájékoztatási kötelezettséggel jár a szülő és a jegyző felé Oktatási Hivatal o Dönthet az óvodai felvételről o egyes esetekben kijelölhet a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát.
1
Működési rendet, munkamegosztást érintő változások A nevelési program, pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásán kívül a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadása is a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került Szakmai munkaközösség hozható létre o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, o a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, o a sajátos nevelési igényű o és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség: o éves terv szerint működik o részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében (a tagnak és vezetőnek nem kell a szakértői névjegyzékben szerepelni) o a szervezeti és működési szabályzat az értékelésen, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítésén túl is fogalmazhat meg feladatokat. o intézmények közötti munkaközösség is létrehozható I.1.2. A végrehajtási rendelet várható módosításai (elvileg: október vége) Működési rendet, munkamegosztást érintő változások A szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét, továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. A módosítás rögzíti majd az intézményi minőségirányítási program elfogadásának eljárásrendjét, illetve a nevelőtestület ehhez kapcsolódó döntési jogkörét Óvodáztatási támogatás a szülő kötelezettsége közé helyezi a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét, amennyiben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik. Napi 6 óra 5 éves kor előtt kell beíratni Az óvodavezető tájékoztatja a szülőt és a jegyzőt a hiányzásról Tájékoztatási kötelezettség Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. A módosítás kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére, melynek elemeit a jogszabály intézménytípusonként külön mellékletben rögzíti I.1.3. A foglalkoztatást érintő változások .2009-től – pályázat útján – kiegészítő illetményben részesülnek az Integrációs és Képességkibontakoztató Támogatás rendszerébe bekerült közoktatási intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusok. Az összeg a garantált illetmény 10-100 %-áig terjedhet, amelyről az intézmény vezetője dönt. A rendelet rögzíti a döntésnél figyelembe veendő szempontokat.
2
A pályakezdő pedagógusoknak kiegészítő illetmény jár, amelynek összege az egyetemet végzetteknél havi 32 000 forint, főiskolát végzetteknél havi 20 000 forint. A kiegészítő illetmény 21 éven keresztül illeti meg a pedagógusokat, amely 3 évenként fokozatosan csökkenve közelít a középkorosztály garantált illetményéhez. Kiegészítő illetményt kapnak a tervezet szerint a közoktatási intézmények vezetői havi 20 – 40 000 forint összegben. A kiegészítő illetményt az intézmény nagyságától függően, differenciáltan – a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap százalékában – határozza meg a jogszabály. I.2. Fejlesztési/támogatási környezet Az oktatási rendszer átalakításának nem kizárólagos eszköze jogi szabályozás. A támogatási (pályázati) rendszerek révén is gyorsíthatók, generálhatók a folyamatok. Különösen, akkor, ha a normatív finanszírozás nem fedezi a feladatellátás költségeit, tehát az intézmények és fenntartók eleve rákényszerülnek a pályázásra, s ezzel együtt a támogatási feltételek elfogadására. A fejlesztési környezet bemutatása során két elemmel kell foglakozni: 1.2.1. hazai (ágazati) források 1.2.2. EU források 1.2.1. Hazai (ágazati) források E pályázatok kizárólagos forrása a Költségvetés, azaz a költségvetési törvény rendelkezik a rendelkezésre álló források mértékéről. Míg a konkrét felhasználás feltételeit általában rendelet szabályozza. Az elműlt év pályázati felhívásainak ismertetése helyett célszerűbb arra felhívni a figyelmet, hogy a 2009-re tervezett előirányzatok nagyjából már most is megismerhetők a Pénzügyminisztérium által beterjesztett költségvetési törvényjavaslatból. Ezeket s törvény OKM-re vonatkozó fejezete, illetve az 5. (A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok) és 8. sz. mellékletből (A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai) tartalmazza. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül az Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások érdemelnek külön figyelmet, ezen belül pedig az Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása. A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik többek között óvodai fejlesztő programhoz. 1.2.1. 1. Óvodai fejlesztő program A Kikelet óvoda 2007-ben 3 219 500 Ft támogatást kapott ebből az előirányzatból és az idén is pályázott. A támogatás igénylésének 2008. évi feltételei a 2008/2009-es nevelési év kezdő napján az óvoda felvételi körzetében élő, a 2008/2009es nevelési év kezdő napján 3. életévét betöltő HHH gyermekek legalább 70%-a részt vesz az óvodai nevelésben, az óvodában a HHH gyermekek aránya eléri a 15%-ot, az óvoda a házirendje szerint legalább napi 8 órán át tart nyitva,
3
az óvodában korcsoportonként több csoport működik, az adott feladat-ellátási helyeken, korcsoportonként, az egyes csoportokban a HHH gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya közötti eltérés nem haladja meg a 25%-ot. Óvodai integrációs program alkalmazása – Miniszteri Közlemény – Oktatási Közlöny, 2007.május 14., LI. évfolyam 11.szám (1253. oldaltól) a 2007/2008-as tanévben Együttműködési megállapodást kötött intézmények által benyújtandó intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás elfogadása alapító okirat, ill. a nevelési program kiegészítése a vállalt tevékenységgel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben foglaltaknak való megfelelés szándéknyilatkozat kitöltése, indikátorok teljesítésével kapcsolatos vállalások megfogalmazása a 2008/2009-es nevelési évre vonatkozóan A 2007-ben elnyert támogatásból az IPR kidolgozását és bevezetését lehet és kell finanszírozni. Ennek részeként készült 2006. júniusában egy szakértői vélemény, amely kiindulási alapot, szakmai segítséget jelenthet. Ennek kapcsán azonban meg kell jegyezni, hogy csodatévő szakértők és szakértői anyagok eleve nem léteznek, nem mentesítenek a gondolkodás alól. S ezt a 2008. június 25-án kelt szakértői véleményt is felülírta valamelyest a törvény június 30-án kiadott módosítása A törvény pl. nem munkacsoportokról, hanem munkaközösségekről beszél.
1.2.2. „EU” források
EU fejlesztési célok és források
Hazai fejlesztési célok és források
Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programok ÉMOP
TIOP
TÁMOP
ÉszakMagyarország OP
Társadalmi Infrastruktúr a OP
Társadalmi Megújulás OP
Infrastruktúrafejlesztés
Infrastruktúrafejlesztés
Lásd::akadálymentesítés
Lásd:: IKT eszközök beszerzése
Stb.
Kompetencia alapú oktatás, integráció, pedagógiai innováció, stb.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy stratégiai keret. Tartalmazza a fejlesztés indokait, céljait és általában a fejlesztés eszközeit, az elvárt eredményeket. A stratégia célorientált, így biztosítja, hogy a különböző intézkedések ne kioltsák, hanem erősítsék egymást.
4
A stratégia specifikus céljai és intézkedési elemeit az operatív programok tartalmazzák. Az operatív program prioritásokat, azon belül intézkedéseket fogalmaz meg. Ezeket az intézkedéseket képezik le a pályázatok. A közoktatás fejlesztéséhez kapcsolódó célok több operatív programban is megjelennek. Az intézkedések szintjén az operatív programok szoros kapcsolatban állnak egymással. Ez a magyarázata annak, hogy az infrastrukturális pályázatok elérésének feltétele, hogy a pályázók a nevelés tartalmát, a pedagógiai munka megújítását célzó pályázatokban is részt vegyenek. 1.2.2.1. TÁMOP A TÁMOP 5 prioritási tengely mentén épül fel: 1. 2. 3. 4.
A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése A közoktatás „tartalmi” fejlesztésének elemei a 3. prioritási tengely beavatkozásaiban jelennek meg. A 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritás beavatkozási területei: A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése,esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás Ezeket a beavatkozásokat képezik le az ún. TÁMOP-os pályázatok. A TÁMOP-on belül megjelenő pályázatok között hasonlóan szoros kapcsolat áll fenn, mint a különböző operatív programok intézkedései között. Ez magyarázza, hogy a helyi projektek megvalósítóinak is országos és regionális szintű projektek eredményeként létrejövő képzési, információs, szakértő szolgáltatásokat kell igénybe venniük. 1.2.2.2. Az Óvoda és a TÁMOP Az Óvoda jelen pillanatban pro forma nincs lépéskényszerben, hogy milyen TÁMOP-os pályázatot vegyen igénybe. Van viszont egy elég erős informális nyomás a NORDA és az Önkormányzat részéről a TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása c. pályázat, illetve TÁMOP-3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati igénybevételére. TÁMOP-3.3.2. pályázat keretében közoktatási intézmények pályázhatnak olyan tevékenységek végrehajtására, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentésére irányulnak. Kiemelt cél, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban és minél korábban részesüljenek óvodai nevelésben. A pályázat másik célkitűzése,hogy elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben, elősegítse az Integrált Pedagógiai Rendszer
5
(IPR) alapú intézmény-fejlesztés megvalósítását, ezáltal pedig segítse, hogy a vonatkozó jogszabályoknak való megfeleléssel minél több iskola igényelje a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés után járó állami támogatást. A TÁMOP-3.1.4/08/2 pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. A pályázónak az alábbi implementációs és innovációs tevékenységeket kell megtervezni és megvalósítani: A. A kompetencia alapú oktatás implementációja B. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása C. Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása A tevékenységek természetesen függenek az intézmény típusától, de a pályázati projektet mindenképp a nevelési-oktatási, a „szolgáltatói kosár” szakmai tervezési segédlet figyelembe vételével kell megtervezni és megvalósítani. Azaz igénybe kell venni országosan és regionálisan fejlesztett szolgáltatásokat.
6
A jogszabályi környezet változása
A közoktatásról szóló törvény módosítása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény részeként módosult 2008 júniusában. A törvénymódosítás érintette a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.) is. A módosításra a Kormány Új Tudás Műveltség Mindenkinek Programjának végrehajtása miatt, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtése, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítése céljából volt szükség. A Kormány Új Tudás Műveltség Mindenkinek című programjának célkitűzései közé tartozik – többek között – az, hogy minden gyermek eséllyel kezdje meg az iskolát és az iskolarendszer ne növelje a társadalmi különbségeket, hanem a nehéz helyzetben levőknek is adja meg a felemelkedés lehetőségét, illetőleg, hogy váljon vonzóbbá a pedagóguspálya, növekedjen a pedagógusmunka megbecsülése. A módosítás óvodákat érintő elemei a következők: A Kt. 8. §-ának új (12) bekezdése értelmében a Nemzeti alaptanterv a jövőben kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez. Bővültek a szülői jogok és kötelességek a közérdekű igényérvényesítés jogával és a nevelési tanácsadáson, illetve iskolapszichológusi ellátáson való megjelenési kötelezettséggel [Kt. 13. § (6), (8) bekezdés]. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei, amennyiben gyermeküket még 5 éves koruk előtt beíratják az óvodába, és a rendszeres óvodába járásukról is gondoskodnak, óvodáztatási támogatásban részesülhetnek. A törvénymódosítás „ráerősít” arra az egyébként egyértelmű, de jogszabályi egfogalmazást még nem nyert szabályra, hogy a többcélú közoktatási intézményben egy egységes szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai program mellett egy egységes házirendet és intézményi minőségirányítási programot kell elkészíteni [Kt. A Kt. módosítása egy új többcélú intézménytípust vezetett be az „egységes óvodabölcsőde” formájában (33. § (14) bekezdés). A módosítás célja az önkormányzat mozgásterének növelése az intézményalakítás terén, és a gyermekek minél hamarabb történő óvodába lépésének elősegítése. Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvodabölcsőde csak meghatározott feltételek fennállása esetében alapítható, melyek a következők: -
ha a települési önkormányzat egyébként nem köteles bölcsödét működtetni (10 000 fő lakosságszám alatti települések), és: a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi nevelési évben lesz lehetőség. Az új intézménytípus létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való 7
közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit a közeljövőben oktatási és kulturális, valamint szociális és munkaügyi miniszteri együttes rendelet fogja szabályozni. Az egységes óvoda-bölcsőde infrastrukturális feltételeihez szükséges forrásokat az „ÚjMagyarország Fejlesztési Terv” keretében meghirdetésre kerülő Regionális Operatív Programok, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programok támogatási rendszere segíti.
Az intézményátszervezések tapasztalatai alapján került törvénybe iktatásra a főigazgató és az igazgató kinevezésének lehetősége a többcélú, illetve a nagyobb közoktatási intézményekben. A nevelési program, pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásán kívül a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadása is a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.” A törvénymódosítás érintette az Oktatási Hivatal vonatkozó szabályozást is. Az OH-nak a maximálisan kiszabható 1 millió Ft-os felügyeleti bírság megállapításánál figyelembe kell vennie: - a jogsértés súlyosságát, - a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását, - a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát, - a jogsértéssel okozott kárt, - az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az - arra irányuló szándékot, - a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát, - a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét, - a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását.
8
Az OH a korábbiaknál komolyabb jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmódot sértő iskolai intézkedések orvoslása terén. Ilyen új jogosítványa, hogy határozatot hozhat az óvodai felvételről, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttéről, amennyiben hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Mindezt csak az érintett szülő kérelmére teheti meg, és csak abban az esetben, ha a felvételi, átvételi kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. Mindezt – ha a százötven nap még nem telt el – a 2008/2009. tanítási évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell. Az OH nemcsak az óvodai felvétel, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttéről dönthet, hanem egyes esetekben kijelölheti a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát. Ezt akkor teheti meg, ha a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola, vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg. A kijelölés egyik következménye, hogy ha az OH olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. Atámogatást a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat terhére kell elszámolni. A Kt. 85. §-ából és 89/A. §-ából új helyre, a 105. §-ba kerültek át az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos szabályok. A módosítás értelmében egyértelművé vált, hogy a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként is el lehet készíteni. A végrehajtási rendelet várható módosításai: A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a jövőben a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét, továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények számára lehetővé válik, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal. A törvényben a szülői jogok között új elemként jelenik meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásához nyújtott anyagi támogatás. A támogatásra jogosultság követése érdekében a módosítás rögzíti A törvény a szülő kötelezettségei közé helyezte a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét, amennyiben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik. A módosítás az óvodák feladatává teszi a gyermekek értelmi-, beszéd-, hallás-, látás-, mozgás fejlődésének figyelemmel kísérését. Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. A módosítás
9
kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére, melynek elemeit a jogszabály intézménytípusonként külön mellékletben rögzíti. A módosítás rögzíti az intézményi minőségirányítási program elfogadásának eljárásrendjét, illetve a nevelőtestület ehhez kapcsolódó döntési jogkörét. Foglakoztatás: .2009-től – pályázat útján – kiegészítő illetményben részesülnek az Integrációs és Képességkibontakoztató Támogatás rendszerébe bekerült közoktatási intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusok. Az összeg a garantált illetmény 10-100 %-áig terjedhet, amelyről az intézmény vezetője dönt. A rendelet rögzíti a döntésnél figyelembe veendő szempontokat. A pályakezdő pedagógusoknak kiegészítő illetmény jár, amelynek összege az egyetemet végzetteknél havi 32 000 forint, főiskolát végzetteknél havi 20 000 forint. A kiegészítő illetmény 21 éven keresztül illeti meg a pedagógusokat, amely 3 évenként fokozatosan csökkenve közelít a középkorosztály garantált illetményéhez. Kiegészítő illetményt kapnak a tervezet szerint a közoktatási intézmények vezetői havi 20 – 40 000 forint összegben. A kiegészítő illetményt az intézmény nagyságától függően, differenciáltan – a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap százalékában – határozza meg a jogszabály.
10
Óvodai fejlesztő program Óvodai fejlesztő program szervezésének támogatását lehetett igényelni. Ennek feltétele, hogy az óvoda a miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti foglalkozást biztosítson. A támogatás feltétele volt, hogy 2008 szeptemberében az óvoda körzetében élő, három éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább hetven százaléka részt vegyen óvodai nevelésben, továbbá ha az óvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje a tizenöt százalékot. 2008-ban a támogatást az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet alapján lehetett igényelni. A rendelet értelmében nem nyerhetnek támogatást azon intézmények, amelyek fenntartója megsértette az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, s az igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság azt jogerősen megállapította. A támogatást elnyert fenntartóknak és a támogatásban részesülő intézményeknek 2008. szeptember 30-áig együttműködési megállapodást kellett kötniük az Országos Oktatási Integrációs hálózattal és az OKM Támogatáskezelővel.
A támogatás igénylésének feltételei a 2008/2009-es nevelési év kezdő napján az óvoda felvételi körzetében élő, a 2008/2009es nevelési év kezdő napján 3. életévét betöltő HHH gyermekek legalább 70%-a részt vesz az óvodai nevelésben, az óvodában a HHH gyermekek aránya eléri a 15%-ot, az óvoda a házirendje szerint legalább napi 8 órán át tart nyitva, az óvodában korcsoportonként több csoport működik, az adott feladat-ellátási helyeken, korcsoportonként, az egyes csoportokban a HHH gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya közötti eltérés nem haladja meg a 25%-ot. Óvodai integrációs program alkalmazása – Miniszteri Közlemény – Oktatási Közlöny, 2007.május 14., LI. évfolyam 11.szám (1253. oldaltól) a 2007/2008-as tanévben Együttműködési megállapodást kötött intézmények által benyújtandó intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás elfogadása alapító okirat, ill. a nevelési program kiegészítése a vállalt tevékenységgel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben foglaltaknak való megfelelés szándéknyilatkozat kitöltése, indikátorok teljesítésével kapcsolatos vállalások megfogalmazása a 2008/2009-es nevelési évre vonatkozóan
11
Fejlesztési és támogatási környezet- ŰMFT TÁMOP Az közoktatási fejlesztések fő irányait az ÚMFT, illetve a hozzá kapcsolódó Operatív programok határozzák meg. A fejlesztés középpontjában azok az új kompetenciafejlesztő és integrációt, esélynövelést segítő modulrendszerű tartalmak, módszerek, szolgáltatások, továbbképzések stb. állnak (szolgáltatói kosár), amelyeket az intézmények, a TÁMOP 3.1.4es innovatív iskolai pályázatok keretében kapnak meg. A cél megvalósulását segítő két kiemelt program részint a programok szakmai irányítását, koordinálását, a fejlesztések magas szintű megvalósítását (TÁMOP 3.1.1), részint olyan „eszközrendszer” fejlesztését szolgálják, amelyek később az oktatás hatékonyságának növelését, minőségének egységes rendszerű (TÁMOP 3.1.8), összehangolt biztosítását hivatottak szolgálni: minőségbiztosítás, egységes mérés-értékelés stb. Az új fejlesztések (TÁMOP 3.1.2) a 3.1.1-es programban elkészített specifikáció alapján – a Nat-tal, a Kt-vel és a kerettantervekkel összhangban – pályázat útján kiválasztott résztvevőkkel jönnek létre, majd a 3.1.1-es program, illetve a regionális hálózat (3.2.2) közreműködésével kerülnek az intézményekhez a szabályozásban biztosított akkreditáció után. Az intézményekben megvalósuló innovációs folyamat sikeres végrehajtását, szakmai minőségét támogató szolgáltatói rendszer biztosítja (mentor, tanácsadók, képzések), amely a régiós projektszervezet ajánlásai alapján, szervezőmunkája eredményeként kerül az intézményekhez. A régiókban kistérségi lefedettségi szinttel létrejövő hálózatok, modellintézmények, társulások, referenciaiskolák stb. mellett más, többfunkciós, közművelődési, civil, illetve szakmai szervezetekkel együtt a régió közoktatásának fejlesztését támogatva a területi egyenlőtlenségek csökkentését is elősegítik. Az eltérő nevelési igényű tanulók, gyermekek oktatását, az integrációs folyamatok gyorsítását, az együttnevelés osztálytermi gyakorlatának jobbítását a TÁMOP 3.4.1, a 3.4.2, a 3.4.3-as és a 3.1.6-os konstrukciók szolgálják, amelyek megvalósítása során részint az intézmények befogadó szemlélete megszilárdul, szakai-módszertani felkészültsége növekszik, illetve a befogadó iskolai gyakorlatot támogató módszertani intézményhálózat jön létre. Ez a hálózat a 3.2.2-ben létrejövő regionális, területi hálózati tanulás folyamatában, a többségi iskolákkal együttműködésben hatását megsokszorozhatja. A területi egyenlőtlenségek csökkentését közvetlenül célzó intézkedések mellett a közoktatási modernizáció, a pedagógiai kultúraváltást elősegítő – a pedagógusok tovább- és átképzésére irányuló – konstrukció (TÁMOP 3.1.5) a közoktatás fejlesztésének, hatékonyságának és minőségének emelését hivatottak szolgálni. Régiós igények alapján a TÁMOP biztosítani kívánja a kapacitások hiánya miatt nem megfelelő hatékonysággal és színvonalon végzett szolgáltatások rendszerességét, hatásfokának emelését a nevelési, pályaválasztási tanácsadásban, a szakértői, SNI területen dolgozó kollégák számára tovább-és átképzésekkel. Továbbá biztosítani kívánja e konstrukciók keretében a hiányzó szakértelmek gyors bejuttatását a rendszerbe: a nem szakrendszerű oktatás, szakiskolai pedagógusok számára a lemorzsolódás megelőzése, tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztő pedagógusképzés, iskolaotthon, kollégiumi fejlesztés stb. területeken is. A TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása c. pályázat keretében közoktatási intézmények pályázhatnak olyan tevékenységek végrehajtására, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentésére irányulnak. Kiemelt cél, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban és minél korábban részesüljenek óvodai nevelésben. A pályázat másik célkitűzése,hogy elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű
12
tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben, elősegítse az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alapú intézmény-fejlesztés megvalósítását, ezáltal pedig segítse, hogy a vonatkozó jogszabályoknak való megfeleléssel minél több iskola igényelje a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés után járó állami támogatást.
13
