4. sz. ▪ 2007. május
eLearning Papers
Vezércikk
Az e-learning jelenség elemzése Roberto Carneiro és Fabio Nascimbeni
Cikkek
Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből Claudio Dondi HELIOS: az e-learning területek újrameghatározása Claudio Delrio és Thomas Fischer Az e-learning jelenség elemzése: Az iskolai oktatás esete. Az e-learning innovációkkal kapcsolatos fejlődés elemzése. Nikitas Kastis Az e-learning Bulgáriában: az aktuális helyzet áttekintése Daniela Tuparova és Georgi Tuparov Online források bevezetése a hagyományos oktatást folytató egyetemeken: A diákok véleménye Linda J. Castañeda Quintero
eLearning Papers
Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. Email:
[email protected] ISSN: 1887-1542
Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, eLearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/deed.hu
Vezércikk: Az e-learning jelenség elemzése Mint minden más „új” komplex jelenség, az e-learning is nagy érdeklődést keltett az elmúlt évtizedek során az oktatási és nevelési szektor szakértői között, ahol horizontálisan terjedt el. A tanulási folyamat során felhasználásra kerülő IKT sok különböző elnevezésben részesültek. Hívták elearningnek, technológiákkal gazdagított tanulásnak (TEL=Technology Enhanced Learning), valamint ubikvitás tanulásnak is (ubiquitous learning). Több e-learning generációt jósoltak meg, és az elearning jövővel kapcsolatosan számtalan előrejelzést tettek a legoptimistábbtól elképzeléstől egészen a legszeptikusabbig. Ezzel párhuzamosan az IKT használatának elterjedése a hagyományos oktatás és nevelés terén, valamint annak a fokozatos elismerése, hogy az új technológiák képesek megváltoztatni a tanulási rendszert, ráébresztettek arra a tényre, hogy nem létezik az e-learning jelenséggel kapcsolatos megbízható kvantitatív és kvalitatív információ. Ha tekintetbe vesszük az „e-learning recept” két alkotó elemének a természetét, akkor ebben semmi meglepőt sem találunk: az IKT társadalmunk egyik leggyorsabban változó jelensége, amíg az oktatási rendszer arról híres, hogy lassan fogad el változásokat. Ugyan sok különböző szervezet (Eurostat, Eurydice, IEA, OECD, EUN, Eurobarometer, az Európai Bizottság számos projektje) gyűjt be információkat szakmai szinten az e-learningről, elemzi azokat és teszi közzé az így szerzett eredményeket, általában ezek az adatok nem használhatók összehasonlításra mert más-más időtartamra, földrajzi zónára és felhasználókra vonatkoznak. A jelen eLearning Papers szám társkiadója a MENON hálózat, melynek tagjai arra vonatkozóan végeztek tanulmányt, hogy milyen változásokat hozott az oktatásban és a nevelésben az IKT bevezetése az elmúlt 15 évben. A tanulmány globális megközelítéssel indult, nem feledve el bizonyos specifikus kérdéseket sem, melyek meghatározásánál különös figyelmet fordítottak a már létező tanulmányokra és állandóan arra törekedtek, hogy hozzájáruljanak az európai e-learning fejlődéséhez. Paradoxon módon az összes megfigyelés (eWATCH, L-change, DELOS, HELIOS, POLE és LEONIE projekt) azt mutatja, hogy az e-learning, mint koherens jelenség kezelése tévedésre vezethet: A tapasztalat azt mutatja, hogy manapság majdnem ugyanannyi e-learning opció létezik, mint ahány oktatási alrendszer van (általános- és középiskolák, felsőoktatás, szakoktatás, vállalati szakmai továbbképzés, felnőtt oktatás, informális tanulás) és ahány világnézetbeli különbség létezik az elearning tervezők és terjesztők között. Az eLearning Papers jelen számába az e-learning különböző opciólehetőségeinek elemzését mélyítjük el. Claudio Dondi cikkében egy kritikus elemzés keretében fogjuk szemügyre venni az oktatás és a nevelés aktuális fejlődését a tanulásba bevezetett IKT innovációk tanulmányozásán keresztül. Claudio Delrio cikkében a különböző helyeken bekövetkező fejlődés, különböző „e-learning terület” meghatározását engedélyezi, mellyel folytatjuk rendszerező erőfeszítésünket. Befejezésképen pedig, Nikitas Kastis cikke az e-learning iskolai helyzetére ad rálátást.
Roberto Carneiro és Fabio Nascimbeni
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
2
Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből Claudio Dondi
SCIENTER, Olaszország
Amíg 2000-ben az elearninget, úgy kezeltük, mint egy szuper-tendenciát, amely magába foglalta az oktatást és a vállalatokat, az azóta szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem egészen fele meg a valóságnak.
Kulcsszavak Az oktatás és a nevelés fejlődése, innovációs politika, tendenciák Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media12720. pdf
A jelen cikk csak rövid betekintés jelent a HELIOS projekt 2007 éves jelentésébe, mely részletesen ismertetni fogja az e-learning főbb fejlődését Európában az elmúlt két év során, valamint összegzést szolgáltat az oktatásban és a nevelésben bevezetett IKT innovációkkal kapcsolatos vitáról. Részletesebben a cikk egy eszmefuttatást ismertet az aktuális európai elearning vitáról, valamint az EU-ban az egész életen át tartó tanulásról, ill. az oktatásban és a nevelésben felhasznált IKT-ra vonatkozó innovációkról kapcsolatban. Kezdésként, az e-learning aktuális terminológiai és fogalmi válságát elemezve, a cikk azt magyarázza, hogy paradoxon módon az IKT a tanulási folyamatot segítő eszközeként történő felhasználása sokkal inkább elterjedt és jobban alkalmazott mint annak előtt. Ráadásul, amíg 2000-ben az e-learninget, úgy kezeltük, mint egy szuper-tendenciát, amely magába foglalta az oktatást és a vállalatokat, az azóta szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem egészen fele meg a valóságnak. A célok, a pedagógiai modellek – vagy inkább a pedagógia hagyományok – az elearning gazdasági felépítése és feltételei sok mindenben különbözőek nemcsak attól függően, hogy milyen oktatási szervezetről van szó (általános iskola, felsőoktatás, szakmai oktatás, stb.) hanem attól is, hogy milyen világnézettel rendelkeznek azok, akik az e-learning programokat megalkották és terjesztik. HELIOS projekt vezette be az „e-learning területek” fogalmát az elearningre vonatkozó elképzelések mélyebb megértése végett, a klasszikus szektori megkülönböztetésen túl. Ez egy plusz megkülönböztető réteget jelent az „IKT a tanulásban" jelenség elemzéséhez, amelynek segítségével könnyebben értelmezhetjük az e-learning jelen és jövő dinamikáját. A továbbiakban a cikk az e-learning és az oktatási innovációk kapcsolatát kutatja: a HELIOS projekt eredményei azt mutatják, hogy a terminológia tendencián és a sajtókampányon túl, az e-learning ideális helyszíne nem az a hely, ahol a hagyományos tudásanyag vár terjesztésre, hanem inkább az, ahol új tudás áll fejlesztés alatt, ahol közös részvétel által kell elérni egy innovatív célkitűzést. A cikk folytatásában a HELIOS által az e-learningről alkotott 2010-es elképzelést ismerteti, és pontosabban pedig a változások ritmusára vonatkozó előrejelzéseket közöl az e-learning különböző területeire bontva. Általában az informális tanulási környezetben a leggyorsabb a fejlődési ritmus, viszonylag gyorsnak tekinthető a vállalatoknál és elég lassú az intézményes oktatás és nevelés területén. Általános konklúzióként elmondhatjuk, hogy a HELIOS megfigyelő azt mutatja, hogy az e-learning új pozíciója - miszerint katalizátorként hat az innovációra és az informális tanulás motorját képezi – azt igényli, hogy teljesen új politikai felállásban közelítsük meg ezt a kérdést, amely szerint az oktatási felelősök nem az egyedüli és nem is a legfőbb szereplők. A tanulást ott és akkor kell segíteni, ahol végbemegy: A helyi és regionális fejlesztés felelősei pont megfelelő pozícióban vannak, ahhoz hogy az ide való jelentős politikai lépéseket megtegyék.
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
3
Claudio Delrio SCIENTER, Olaszország
Thomas Fischer FIMNewLearning, Németország
Ahelyett, hogy a fejlődés egyirányú törvényeire koncentrálunk, hogy egy leíró és induktív módszert alkalmazunk, amelyre támaszkodva az elearning koherens területeit próbáljuk felfedezni és behatárolni, illőbb lenne elismernünk, hogy az e-learning egy sok arcú jelenség.
Kulcsszavak e-Learning területek, fejlődés, térképezés, megfigyelés Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media12725. pdf
HELIOS: az e-learning területek újrameghatározása Az ipari társadalom fejlődését hosszú időn keresztül a különböző társadalmi szférák egyre növekvő funkcionális differenciálódása jellemezte. Ez a paradigma úgy tartja, hogy egy adott társadalmi jelenség fejlődése során, egy differenciálatlan állapotból indulva különböző rendszerbe vagy társadalmi szférába differenciálódik, ahol különböző specifikus szerepet tölt be. Ebből kiindulva, elképzelhető tehát az is, hogy az e-learning utóbbi években megfigyelt fejlődése a funkcionális differenciálódásnak szakaszának felel meg. Nem lehetséges azonban az e-learning fejlődése során megfigyelt eltérések összességét a különböző társadalmi alrendszereknek megfelelő differenciálódásnak tulajdonítani. Sok olyan specializálódás jelent meg a fejlődés során (például szektoronként, objektívenként, célcsoportonként), amelyek hozzájárultak az e-learning fokozatos differenciálódásához. A technológia ráadásul egyre növekvő számú felhasználási lehetőséget biztosít: Az e-learning gyakran játszott kiegészítő szerepet a hagyományos szemtől szembeni oktatásban és a vegyes oktatásban, valamint országonként különböző és specifikus elearning formákat fedezhetünk fel. Ahelyett, hogy a fejlődés egyirányú törvényeire koncentrálunk, hogy egy leíró és induktív módszert alkalmazunk, amelyre támaszkodva az elearning koherens területeit próbáljuk felfedezni és behatárolni, illőbb lenne elismernünk, hogy az e-learning egy sok arcú jelenség. Ebből kiindulva a jelen cikk az „e-Learning területeket” ismerteti, amelyeket a HELIOS konzorcium határozott meg. Ezeket az e-learning területeket a következő okokból tekintjük hasznosnak: -
Lehetőséget ad arra, hogy túllépjünk az e-learningről alkotott kizárólagosan funkcionális differenciálódási elméleten.
-
Lehetőséget ad arra, hogy az e-learning eltűnését vagy ellenkezőleg az e-learning teljes elterjedését firtató vitát mellőzzük, mivel abból az elvből indul ki, hogy az e-learning a különböző területeken különböző fejlődési szakaszban van.
-
Párbeszédi platformot biztosít a szakemberek és politikai felelősök számára, valamint új ötletekkel látja el a kutatási terveket.
-
Támogatja a hálózati együttműködést, a specifikus és nemzeti szektori projektek beépítését és koordinálását a megfigyelők által végzett munkába.
-
Támogatja a „benchlearning”-et, arra késztetve, hogy összehasonlító felmérésről térjünk át gondolkodásra alkalmazkodásra épített elemzésre.
-
Mindez által hozzájárul a az e-learning fejlődésére és befolyására vonatkozó releváns jelzők meghatározásához és gyűjtéséhez egy adott területre vonatkozóan.
-
Utolsó sorban pedig útvonalként is felhasználhatók az e-learning fejlesztéséhez a területi és nem a globális pozícióból kiindulva.
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
4
az és
Nikitas Kastis MENON Network
melynek keretében a nevelésügyi döntési folyamattal fennálló kölcsönös kapcsolatot jellemző szükséges változások, valamint az iskolán kívüli fejlődésre nagyobb figyelmet fordítottak. Kulcsszavak Általános iskola, innováció Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media12729. pdf
Az e-learning jelenség elemzése: Az iskolai oktatás esete. Az e-learning innovációkkal kapcsolatos fejlődés elemzése. Az elmúlt 25 évben, az iskolai szektor ígéretes területnek mutatkozott a közpolitikai és a finanszírozási tevékenység, valamint a kereskedelmi érdekek szempontjából, melyek célja az oktatás IKT elérhetőségének a növelése volt. Attól a kortól számítva, ahol a főkérdés az oktatási folyamatot érintő innováció irányításának szükségessége körül forgott, az iskolai teljesítményre gyakorolt IKT hatással kapcsolatos nemzetközi hozzáállás fokozatosan érettebbé és határozatrabbá vált, melynek keretében a nevelésügyi döntési folyamattal fennálló kölcsönös kapcsolatot jellemző szükséges változások, valamint az iskolán kívüli fejlődésre nagyobb figyelmet fordítottak. Ezt a kölcsönös kapcsolatot erősen befolyásolta a tág értelmében felfogott, a társadalomban elterjedt IKT, amely az iskolai tanulás fejlődősének globális megközelítést követeli meg, tekintettel az oktatás eredményeire, valamint a társadalmi fejlődésre és integrációra gyakorolt hosszú távú hatására. Jelentős közpénzt adtak ki európai és nemzeti szinten egyaránt szubvenció formájában a végtermékek felfejlesztésére és a prototípusok (főként offline) előállítására. Ennek ellenére - még akkor is ha nem létezik elismert felmérés a tanulás minőségére és hatékonyságára gyakorolt hatásra vonatkozóan – úgy tűnik, hogy ezeket a specifikus tartalmú alkalmazásokat csak marginálisan vezették be az iskolai programokba. Ezzel párhuzamosan, a digitális tartalmak (kereskedelmi) modelljének fejlődése, amely az Internet szolgáltatások állandó javulásának köszönhető és amely forradalmasította a tartalom szolgáltatások piacát, még inkább megrendíti az iskolai tudásépítés hagyományos paradigmáját (hiszen az egyszerű „tolni” modell a vegyes „tolni-húzni-tolni” modellé fejlődött). Másképp mondva, a taneszközök (infrastruktúrák) elérhetősége és (bizonyos esetben) az iskolakönyvekre emlékeztető digitális tartalmak mennyisége (melyek az elektronikus korszakhoz kapcsolódó új iskolakönyvek illúzióját idézik fel) nem elegendőek ahhoz, hogy mély, gazdagított és innovatív tanulási gyakorlatot biztosítsanak, és emiatt csökkentik a befektetések megtérülését. A stratégiai fejlődés három dimenzióját vettük itt szemügyre: A döntési folyamatra vonatkozó dimenzió (az iskolák vezetősége), az elérhetőségre vonatkozó dimenzió, amely egy átlag minőség elérését célozza, a tanár szakmai fejlődése és a tartalom értéklánca (tudás) között felmerülő kölcsönös kapcsolat által alkotott terület, amely a „tudásalkotó” és a „tudásfogyasztó" közötti hagyományos megkülönböztetésre utal.
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
5
Daniela Tuparova Dél-Keleti Egyetem, Bulgária
Georgi Tuparov Dél-Keleti Egyetem, Bulgária
Bulgáriában az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző években, az elearning bevezetésének és hatékony felhasználásának a feltételei jelentősen megjavultak a különböző oktatási intézményekben. Kulcsszavak Általános iskola, egyetem, alkalmazás, tanárok, attitűdök Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media12735. pdf
Az e-learning Bulgáriában: az aktuális helyzet áttekintése A jelen tanulmány az e-learning technika utóbbi években tapasztalt bulgáriai fejlődését és állapotát ismerteti. Az ország oktatási rendszerére vonatkozó statisztikai adatokat közöl, majd a bolgár oktatás ennek a részének a fejlődésében szerepet játszó főbb katalizátorokat elemzi. A katalizátorok a következők: Az oktatási és kutató intézmények számos nemzetközi projekten történő részvétele; az e-learning technológia bevezetésének meggyorsítását célzó állami intézkedések az oktatási rendszer minden szintjére kiterjedve; a közép- és felsőoktatásban résztvevő tanárok problémái, attitűdje, pozitív hozzáállása. Bulgáriában az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző években, az e-learning bevezetésének és hatékony felhasználásának a feltételei jelentősen megjavultak a különböző oktatási intézményekben. A következő módon lehet összegezni azokat a tényezőket, amelyek pozitívan befolyásolták Bulgáriában az e-tanítás jelző emelkedését: az oktatási intézmények számos nemzetközi projekten történő részvétel; a kormánypolitika; az oktatási és kutató intézmények, valamint egyetemek kezdeményezései; a többek között IKT-ban, didaktikában és pszichológiában jártas szakértők, melyek lelkesedése plusz értéket kölcsönöz az e-learning tartalmak kidolgozásához és terjesztéséhez. Sajnálatos módon, bizonyos problémák még fennállnak: Kevés az e-learning tartalom, főként az irodalom terén, az alap- és középfokú, valamint felsőoktatás tanárai nincsenek eléggé felkészülve és nincs meg a megfelelő motivációjuk az e-learning technológiák felhasználásához; nincs olyan szabálykeret, amely segítené az alap-, középfokú, valamint a felsőoktatás tanárait az e-learning tartalmak kidolgozásában és felhasználásában. Véleményünk szerint, a fentebb említett problémák megoldásához a következő intézkedésekre van szükség: egy szabálykeret bevezetése, amely az e-learning tartalmak kidolgozását, fejlesztését és használatát az oktatás minden szintjén elősegíti; bolgár nyelvű interfésszel ellátott szabad szoftverek és e-learning környezetek terjesztése; az e–learning didaktikai és technológiai kérdéseire vonatkozó széles körű, közös kutatások indítása; az egyetemeken e-learning formában megszervezett mesterképzés kínálat bővítése.
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
6
Linda J. Castañeda Quintero Oktatási Technológiák Kutató Csoportja (GITE) Murcia-i Egyetem, Spanyolország
A diákok és tanárok közötti kommunikáció leggyakrabban emailen keresztül történik és nem az egyéb eszközök segítségével (fórumok, hírvagy üzenőfalak, stb.) és az online tanulás egyik fél szemszögéből sem tűnik értéknek. Kulcsszavak Egyetem, rugalmas tanulás, online források, tanár, stratégiák E teljes szöveg spanyol nyelven http://www.elearningeuropa. info/files/media/media12743 .pdf
Online források bevezetése a hagyományos oktatást folytató egyetemeken: A diákok véleménye Ebben a cikkben a Murcia-i (Spanyolország) Egyetem által bevezetett Virtuális Egyetem működéséről készített felmérés jelentést ismertetjük. A védett tanulás kezelő rendszer (LMS=learning management system) keretében fejlesztett program, melynek neve SUMA, három tanszék (kémia, orvostudomány és rendszer) pedagógiai forrását tervezte az órákhoz használni, kidolgozni és megtervezni. Ennek a felmérésnek a célja, hogy elmélyítse a programról alkotott ismereteket a felsőoktatásban felhasznált pedagógiai IKT felhasználására, a felsőoktatásban résztvevő tanárok motivációjára, valamint a képzési stratégiákra vonatkozóan. A jelentés a kísérletben résztvevő diákok véleményét tartalmazza. Összesen 243 diák vett részt a felmérésben, akik hét különböző kurzusra jártak. Véleményük a következő módon összegezhető: a) a diákok nincsenek megfelelően felkészülve az új médiák felhasználásához a tanulásban és gyakran jobban szeretnek egyszerű szöveg alapján dolgozni; a diákok digitális műveltsége nem elégséges ahhoz, hogy digitális médiákon keresztül jussanak el a tudáshoz. b) A diákok és tanárok közötti kommunikáció leggyakrabban emailen keresztül történik és nem az egyéb eszközök segítségével (fórumok, hír- vagy üzenőfalak, stb.) és az online tanulás egyik fél szemszögéből sem tűnik értéknek. c) A diákok IKT-ról alkotott véleménye inkább pozitív de mégse mondhatók lelkesnek ezen a téren. d) a diákok nem növelték meg a számítógép használatukat ennek a kísérletnek a révén, de javult az IKT eszközök felhasználásban mutatott jártasságuk. e) A felsőoktatásban résztvevő diákok megértették, hogy a IKT jobb hozzáférést biztosítanak a tanuláshoz és a munkához szükséges forrásokhoz, és nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a lehetőségnek, hogy egyetemi tanulmányaik során ezeket a technológiákat használhassak. f) Az online munkával kapcsolatos egyik legfontosabb problémaforrás a felhasznált LMS természetéből és jellemzőiből fakad. Végeredményben, ez a felmérés azt mutatja, hogy a felsőoktatásban felhasznált IKT javításánál a legmeghatározóbb elem az órákon alkalmazott pedagógiai módszer. Ezt az új perspektívát mélyebb kutatás alá kell vetni.
eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 4. sz. • 2007. május • HU
7
