C A projekt az Európai

Új Magyarország Fejlesztési Terv „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Változások Magyarországon

A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A programozási folyamat

NSRK

Bizottság

Operatív program Akcióterv (opcionális)

Tagállam (Kormány)


A tervezési folyamat Szereplők: – NFÜ Tervezési Főosztály: koordináció, NSRK, Végrehajtás OP – GKM: Gazdaságfejlesztés OP, Közlekedés OP – SzMM: Társadalmi Megújulás OP, Társadalmi Infrastruktúra OP – KVVM: Környezet és Energia OP – VÁTI Kht.: Európai Területi Együttműködések OP-k – MEH: Elektronikus Közigazgatás OP, Államreform OP – Regionális Fejlesztési Ügynökségek: Regionális OP-k Komplex programok


Tervezési dokumentumok Európai Uniós stratégiai dokumentumok: Community Strategic Guideline (CSG) Integrated Guidelines for Growth and Jobs (2005-2008) European Employment Strategy (1997)

Magyar stratégiai dokumentumok: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (20052008) Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) – Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)


Az intézményrendszer szereplői • Nemzeti Fejlesztési Tanács • Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) • központi koordináció • minden irányító hatóság • Közreműködő szervezetek • Monitoring bizottságok • Pénzügyminisztérium • ellenőrző hatóság • igazoló hatóság


A Kormány • dönt az NFT és az OP-k tartalmára vonatkozó javaslatokról; • fogadja el a nagyprojektekre vonatkozó javaslatokat; • hagyja jóvá az akcióterveket, a nagyprojekt és kiemelt projekt javaslatokat; • hagyja jóvá az OP-kban és az akciótervekben nem nevesített, 5 mrd Ft-ot meghaladó támogatást igénylő projektjavaslatokat


A miniszterek • a szakmai felelősségükbe tartozó OP és az akcióterv szakmai kidolgozásában vesznek részt; • tagot delegálnak a monitoring és a bíráló bizottságokba; • javaslatot tesznek a kiemelt projektek, nagyprojektek nevesítésére és a ksz-ek kiválasztására; • a regionális operatív programok és a komplex programok koordinációjáért – a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködve - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a felelős


Nemzeti Fejlesztési Tanács • A kormány külső stratégiai, társadalmi tanácsadó testülete • Fő feladata: az ÚMFT megvalósításának nyomon követése és a kormány határozatainak, döntéseinek előkészítése • Évente minimum háromszor ülésezik • Vezetője a miniszterelnök, alelnöke a (FIT) alelnöke, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai és a miniszterelnök által felkért szakemberek, valamint állandó meghívottként a FIT tagjai


Fejlesztéspolitikai Irányító Testület • A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntéselőkészítő szerve • Összehangolja a fejlesztéseket és a stratégiai tervezés feladatait • Véleményezi a tervezési és fejlesztéspolitikai dokumentumokat, szabályozási eszközöket • Véleményezi a kiemelt fejlesztések körét, a komplex programokat, az operatív programok kiemelt projektjeit és az ún. nagyprojekteket • Nyomon követi az operatív programok és akciótervek végrehajtását


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség • Felel az ÚMFT egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért • Az ÚMFT tervezése során biztosítja az EMVA, az EHA támogatásaival, illetve a magyar ágazati, regionális és helyi fejlesztéspolitikákkal való komplementaritást, valamint összhangot • AZ ÚMFT és az operatív programok tervezésének és megvalósításának intézmény-rendszerét összefogó, koordinációs-irányító szervezete


Monitoring bizottságok • NSRK szinten való felügyeletéért felelős szervezet felállítása nem kötelező • Operatív program monitoring bizottság (OP MB) – Az OP felügyelete – Partnerek bevonása – Speciális szerep a ROP-ok esetében


Irányító hatóságok • a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működnek • tématerületenként kerülnek kialakításra • egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat • KSZ-ek szakmai felügyelete • NSRK szintű IH (korábbi KTK IH) nem kötelező, de van koordinációs IH


Irányító Hatóság • Biztosítja, hogy a finanszírozott műveletek összhangban álljanak az OP-ra alkalmazandó feltételekkel, valamint, hogy a végrehajtás teljes időtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó hazai és közösségi szabályoknak; • Biztosítja az OP minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását, az adatok naprakész feltöltöttségét, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges adatok gyűjtése megtörténjen, valamint rendelkezésre állásuk biztosított legyen; • Jóváhagyja a pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket; • Befogadja és ellenőrzi a KSZ által készített forráslehívásokat, ellenjegyzi és az igazoló hatóságnak továbbküldi a KSZ által készített hitelesítési jelentéseket; • Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek. Vezető szerepet tölt be – a Monitoring Bizottsággal együttműködésben – az értékelési tevékenységek meghatározása során; A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irányító Hatóság • • • • • • • • • • •

Elkészíti és folyamatosan aktualizálja az OP ellenőrzési nyomvonalát; Működteti az OP Monitoring Bizottságát, és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat; Felel az éves és a záró jelentések elkészítéséért, valamint – a Monitoring Bizottság jóváhagyása után – ezeknek a Bizottsághoz való eljuttatásáért; A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat; Kidolgozza az OP módosítására vonatkozó javaslatokat; Biztosítja az OP és az akciótervek végrehajtását, valamint a műveletek szabályosságát és megvalósíthatóságát; Kapcsolatot tart az OP-val kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával / -aival; Felügyeli az operatív programra vonatkozó nyilvánossággal és tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátását, és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására; Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves dokumentumokat; Gondoskodik az OP szakmai segítségnyújtási kereteinek kezeléséről; Kezeli a rendszerszintű szabálytalanságokat, ezeket korrigálja; A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Közreműködő szervezetek – Pályázatok érkeztetése, értékelése, döntéselőkészítés – Szerződéskötés, nyomonkövetés – Adatrögzítés – Ellenőrzés, szabálytalanságok jelentése – Elszámolások és kifizetés – Projektzárás – Ügyfélszolgálat, tájékoztatás Nagyobb önállóság, több döntési kompetencia, mint korábban


Ellenőrző hatóság • Kötelezően létrehozandó • Funkcionálisan független az irányító és igazoló hatóságoktól • Feladatai:

–az OP-k irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működésének biztosítása –éves ellenőrzési jelentések záradékolása –egy horizontális-koordinatív, jogszabály-alkotási és módszertani harmonizációs feladat –nemzeti szinten megteremti az Európai Bizottsággal való ellenőrzési együttműködés egyetlen csatornáját

Delegálhatja az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre


Igazoló hatóság Felelős: • az átutalási igénylés dokumentációjának összeállításáért, amelynek keretében kiállítja az átutalási kérelmet és a költségigazoló nyilatkozatot; • az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadásáért; • egy olyan pénzügyi rendszer kialakításáért, amely képes a támogatásokat a lehető leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani. • az igazolásért, amelynek keretében tanúsítja az EU felé a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az IH és a KSz-ek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, valamint közösségi politikákkal való összhangját; A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok


Allokáció Magyarország számára Jogcím

Mio. €

Kohéziós Alap

7.569

Konvergencia

12.621

Közép-Magyarország Területi Együttműködés Összesen:

1.860 336 22.386


-500

321

332

956

991

309 921

289 863

299

280 834

893

270 329

250 94

215 79

62 21

65 21

20 59

0

62

20

500

124

1000

804

NFT II. (2007-2013)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU támogatás

állami társfinanszírozás

Magánszféra önrésze

A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C

forrás: MEH

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

ÚMFT – források • 22,4 milliárd euró fejlesztési forrás + hazai társfinanszírozás • Időarányosan a 2004-2006-os időszak 3,5szerese áll rendelkezésre


ÚMFT átfogó és specifikus célok Tartós növekedés – Versenyképesség erősítése – Üzleti környezet javítása – Versenyképesség bázisának kiszélesítése Foglalkoztatás – Munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése – Munkaerő kereslet növelése – Foglalkoztatási környezet fejlesztése


Az NSRK célrendszere ÚÚjj Magyarorsz ág Magyarország NNövekedés övekedés

KKözösségi özössé élok sségi cé ccélok

Foglalkoztat ásbővítés Foglalkoztatásbővítés

Horizontális politikák: fenntarthatóság esélyegyenlőség területiség biztonság

KKözéptávú özéptá élok ptávú ccélok

Fejleszté ési tengelyek Fejleszt Fejlesztési tengelyek

Versenyk épes Versenyképes gazdas ág gazdaság Gazdas ági Gazdasági versenyk épesversenyképessség ég jav ítása javítása

Meg újuló Megújuló tátársadalom rsadalom

Emberi Emberi ererőforrások őforrások fejleszt ése fejlesztése

ÉÉlhető lhető kkörnyezet örnyezet

KKörnyezetörnyezetfejleszt és fejlesztés

Ter ületTerületfejleszt és fejlesztés

Prioritási tengelyek / OP-k A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Ter ületi Területi koh ézió kohézió Korm ányzás Kormányzás hat ékonyságáhatékonyságának övelése naknnövelése

Az NFT-I. tapasztalatai Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Mo igen

Közép-Dunántúl

nem

Közép-Mo (Bp, Pest) Észak-Alföld

„A régió településeinek hány százaléka nyújtott be pályázatot?” (2004-2005)

Dél-Alföld 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Összes megítélt támogatás (milliárd Ft)

Abszorpciós probléma: önkormányzati-állami szféra > verseny- és civil szféra nagyobb lakosságszámú városok > kisebb települések nagyobb szervezetek > kisebb szervezetek fejlettebb térségek és települések > elmaradottabb kistérségek

Budapest Észak-Alföld Észak-Mo Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

Pest megye A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C 0 társfinanszírozásával 10 20 30 40 50meg.60 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap valósul

70

80

90

100

Dilemmák a regionális támogatási rendszer kapcsán • Az Unió a kompromisszumok világa - puhább szabályok • A felhasználási célok EU-konformitása mennyire felel meg a pillanatnyi magyar igényeknek • Abszorpciós képesség a gazdaság részéről - √ • Abszorpciós képesség a kezelést végző rendszer részéről - napi 4 milliárd forint...


ÚMFT – OP-k • Összesen – – – –

7 7 1 4

ágazati regionális OP TA OP (VOP) határmenti OP

• GVOP -> GOP (gazdaságfejlesztés) • KIOP -> KEOP (környezet és energiafejlesztés) és KÖZOP (közlekedés) • HEFOP -> TÁMOP (társadalom megújítása) és TIOP (társadalmi infrastruktúra)


ÚMFT – prioritások és OP-k Az ÚMFT prioritásai

Az ÚMFT Operatív Programjai

1. gazdaságfejlesztés,

Gazdaságfejlesztés OP

2. közlekedésfejlesztés,

Közlekedés OP

3. társadalom megújulása,

Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP

4. környezeti és energetikai fejlesztés,

Környezet és Energia OP

5. területfejlesztés,

7 Regionális OP

6. államreform.

Elektronikus Közigazgatás OP Államreform OP


A 2007-2013 közötti EU támogatások operatív programonként

Operatív programok

(265 Ft/euró árfolyamon)

Milliárd HUF

Az ÚMFT %-ában

674

10%

1721,5

25%

933,3

14%

Államreform OP

40,6

1%

Elektronikus Közigazgatás OP

99,5

1%

Társadalmi Infrastruktúra OP

539

8%

1053,6

15%

Nyugat-Dunántúli OP

128,2

2%

Közép-Dunántúli OP

140,5

2%

Dél-Dunántúli OP

195

3%

Dél-Alföldi OP

207

3%

Észak-Alföldi OP

269,6

4%

Észak-Magyarországi OP

249,9

4%

Közép-Magyarországi OP

430,3

6%

94,9

1%

6875,3

100%

Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi Megújulás OP

Környezet és Energia OP

Végrehajtás OP

ÚMFT összesen ÚMVP

A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C

1325

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A regionális OP-k költségvetése

Nyugat-dunántúli ROP - 10,92 %

Dél-alföldi ROP 17,63 %

Közép-dunántúli ROP - 11,96 %

Észak-magyarországi ROP - 21,28 %

Dél-dunántúli ROP 15,25 % Észak-alföldi ROP 22,96 %


Mit takar a „Gazdaságfejlesztés” prioritás? Cél: nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások előállítása, a termelékenység növelése a vállalkozói szektorban • a versenyképesség növekedése a foglakoztatás bővülésével járjon együtt • pozitív diszkriminációval kell támogatni az elmaradottabb térségek versenyképességének gyorsabb növekedését Feltételei: – Oktatás színvonalának emelkedése a szakképzettebb munkaerő biztosítása érdekében (a munkaerőnek az innovációs és a kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére és az eredmények hasznosítására való képességét is beleértve) – KKV szektor kiemelt kezelése, teljesítményének a nagyvállalatokéhoz közelítése érdekében – A munkaerő egészségi állapotának javítása A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Mit takar a „Társadalmi megújulás” prioritás? Cél: foglalkoztatás bővítése • korszerű tudás, készségek megszerzése és folyamatos megújítása • az egészséges életvitel lehetősége; • a társadalmi tőkében rejlő erőforrások kiaknázása, • hátrányos helyzetek felszámolása, • szociálpolitikai eszközök, családpolitika, • területi egyenlőtlenségek csökkentése.


Mit takar a „Környezeti és energetikai fejlesztés” prioritás? Cél: a természeti és épített környezet minőségének javítása úgy, hogy az ökológiai erőforrások és a társadalmi erőforrások eltartóképessége megmaradjon Feltételei: – A természeti értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása; – A lakosság környezettudatosságának javítása; – Infrastrukturális beruházások a versenyképesség javításáért és környezetkímélőbb gazdálkodásért: a közlekedésben (vasút és tömegközlekedés), energetikában (energiahatékonyság és megújuló energiák), és egyéb területeken (csatornázás, árvízvédelem, hulladékkezelés). – Törekedni kell arra, hogy a versenyképesség érdekében megvalósuló infrastrukturális fejlesztések a környezet állapotát is javítsák

Az erőforrások kiaknázásnál fokozottan figyelembe kell venni a helyi adottságokat Fel kell készülni egy esetleges klímaváltozásra, annak természeti, gazdasági és társadalmi hatásaira (vízrendezés, mezőgazdaság átalakítása, CO2 kibocsátás csökkentése stb.) A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP- 1.1.5/C A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Mit takar a „Területfejlesztés” prioritás? Cél: területileg kiegyensúlyozott fejlődés, konvergencia • városi dimenzió: együttműködő és harmonikus városhálózat • rurális térségek területileg integrált fenntartható fejlesztése • területi együttműködés az európai térbe való integrálódásért • elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása • országosan kiemelt területek fejlesztése


TÁMOP (Társadalmi Megújulás OP)

• •

HEFOP (2004-2006) tapasztalatai Középpontjában a munkavállalás, az aktív álláskeresés, egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése


TÁMOP – átfogó cél Az aktivitás (munkaerőpiaci-részvétel) növelése a humánerőforrások minőségének javításával.


TÁMOP - specifikus célok • • • • • •

A munkaerő-piaci kereslet- és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása


TÁMOP - prioritások • • • • •

Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és az innováció területén Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése


GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) • hosszú távon fenntartható versenyképesség • Tartós növekedés • magas hozzáadott-értékű tevékenységek térnyerése


GOP – átfogó cél

A magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedésének elősegítése


GOP - specifikus célok • • • • •

K+F és innovációs aktivitás illetve együttműködés növelése Vállalkozások, elsősorban KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése Az üzleti környezet fejlesztése Az info-kommunikációs technológia (IKT) infrastruktúrájának és használatának fejlesztése A humán tőkeállomány minőségének javítása


GOP - prioritások • • • •

K+F és innováció a versenyképességért (35% forrás) Vállalkozások (kiemelten KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítéséért (30% forrás) Információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítéséért (12% forrás) Pénzügyi eszközök technikai prioritása (23% forrás)


TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) • A humán és közszolgáltatások fizikai, műszaki infrastruktúrájának fejlesztése • előnyben az ágazatok közti integrált megközelítés • Előnyben a települések és intézmények együttműködésén alapuló, multifunkcionális jellegű infrastruktúra kiépítése • Szorosan kapcsolódik az TAMOP-hoz


TIOP – átfogó cél Az aktivitás, a munkaerőpiaci részvétel növelése a humánerőforrások minőségének javítása által.


TIOP - specifikus célok • • •

A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése


TIOP - prioritások 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. A munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 4. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában


KEOP (Környezet és Energia OP)

• Kb. 12-szer annyi forrás • A terület súlya növekedett az NSRK-n belül • Komplexebb megközelítés, ami puhább célokkal is kiegészül


KEOP – átfogó cél Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük.


KEOP – specifikus célok • • •

Élhető környezet megteremtése és fenntartása Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság


KEOP – prioritások • • • •

Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természetei értékeink jó kezelése A megújuló energiafelhasználás növelése és hatékonyabb energiafelhasználás • Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése


KÖZOP (Közlekedés Operatív Program)

• A közlekedés külön OP • Kb. 10-szer annyi forrás • => Lehetőség az eddigi egyoldalú közúti irányultság oldására • Életminőség helyett növekedés


KÖZOP – átfogó célok •

Elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a területitársadalmi kohézió érdekében

•

A közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése


KÖZOP – specifikus célok 1. Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével 2. A régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében 3. A közlekedés intermodalitásának fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének segítése és a régiók alternatív megközelíthetősége céljából 4. Közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése


KÖZOP – prioritások • Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása • Térségi elérhetőség javítása • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése • Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése


ÁROP (Államreform Operatív Program)

• magyar körülmények között újradefiniálja a rendelkezésére álló alaperőforrások (személyzet, folyamatok) felhasználásának optimumát • fenntarthatóság, a társadalom által elvárt szint elérése


ÁROP – átfogó cél Az OP átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, és a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához.


ÁROP – specifikus célok 1. A társadalmi eredmény javítása (növekvő eredményesség) 2. A társadalmi erőforrások takarékos felhasználása (optimalizált hatékonyság) 3. A közszolgálatiság követelményének való jobb megfelelés


ÁROP – prioritások Kormányzási és megújulási képesség javítása Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Az emberi erőforrás minőségének javítása


EKOP (Elektronikus közigazgatás OP)

• az elektronikus közszolgáltatásokra irányul • finanszírozási eszköze az ERFA • „szolgáltató állam” • magában foglalja a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló fejlesztéseket is


EKOP – átfogó célok Az OP átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. (szolgáltató jelleg erősítése, munkafolyamatok megújítása)


EKOP – specifikus célok 1. Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége 2. Növekedjen a működési hatékonyság


EKOP – prioritások • • •

A közszolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Kiemelt fejlesztések Belső folyamatok és szervezetek megújítása


VOP (Végrehajtás Operatív Program Technikai Segítségnyújtás OP) Átfogó célok: Az ÚMFT (II. NFT) hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása A 2007-2013-as időszakban felhasználható források teljes abszorpciójának elősegítése


VOP – specifikus célok 1. A strukturális eszközök lebonyolításában résztvevő intézményrendszer magas színvonalú működése 2. A támogatások lebonyolításához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek 3. Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos követelmények teljesítése és minőségi projektek biztosítása


VOP – prioritások • A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése • A támogatások operatív lebonyolításáért felelős közreműködő szervezetek működtetése és fejlesztése • A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer


Határmenti együttműködési programok • 2000-2006: INTERREG Közösségi Kezdeményezésű Program • 2007-2013: „Területi együttműködés” = 3. célkitűzés • Továbbra is három fő területre helyeződik a hangsúly: – Határon átnyúló gazdasági, társadalmi együttműködés (korábban INTERREG IIIA) – Transznacionális stratégiai együttműködés (korábban INTERREG IIIB) – Európai szintű tapasztalatcsere regionális és helyi hatóságok között (korábban INTERREG IIIC) • ERFA nyújt támogatást minden esetben


Magyarország részvétele a határmenti együttműködési programokban • Területi együttműködés (territorial co-operation) belső határok mentén, EU-s tagországokkal • Határmenti együttműködés csatlakozó országok határán (Horvátország, Szerbia) • Határmenti együttműködés szomszédos, nem csatlakozó országokkal (Ukrajna) • Transznacionális együttműködés Közép-Európában és a Balkánon • Interregionális jellegű európai területi együttműködés


C A projekt az Európai

Recommend Documents