AZ „EURÓPA 2030” PROJEKT Kihívások és lehetőségek A Bölcsek Tanácsának jelentése az Európai Tanácsnak az EU jövőjéről 2030-ig
HU
AZ „EURÓPA 2030” PROJEKT Kihívások és lehetőségek A Bölcsek Tanácsának jelentése az Európai Tanácsnak az EU jövőjéről 2030-ig
2010. május
2
A BÖLCSEK TANÁCSA AZ EURÓPAI TANÁCSNAK Tisztelt Elnök úr és az Európai Tanács Tagjai! Megtiszteltetés számunkra, hogy átnyújthatjuk Önöknek azt a jelentést, amelynek elkészítésével az Európai Tanács 2007. december 14-i brüsszeli ülésén bízott meg minket, és amely az EU-ra 2030-ban váró kihívásokkal és azok lehetséges kezelésével foglalkozik. Jelentésünk különböző prioritásokat és érdekeket képviselő személyek heterogén csoportjának munkáját foglalja össze. Hosszas viták és megbeszélések eredményeként született meg, így egyaránt takar egyetértést és kompromisszumot. Nem minden javaslat élvezi a csoport összes tagjának támogatását, de minden tag támogatja az itt leírtak túlnyomó részét. A ránk bízott feladatot rendkívül megnehezítette a korunkat jellemző bizonytalanság, elemzésünket így a könnyebben érzékelhető hosszú távú trendekre voltunk kénytelenek alapozni. A kialakult kép nem éppen biztató sem az Unióra, sem polgáraira nézve: globális méretű gazdasági válság, bankkonszolidációk, a népesség elöregedése, amely veszélyezteti gazdaságaink versenyképességét és szociális modellünk fenntarthatóságát, a költségek és bérek leszorítása, az éghajlat-változás és a növekvő energiafüggőség problémája, a termelés és a megtakarítások globális elosztásában mutatkozó súlyponteltolódás kelet felé. Mindezek tetejébe ott lebeg felettünk a terrorizmusnak, a szervezett bűnözésnek és a tömegpusztító fegyverek terjedésének fenyegető jelensége. Képes lesz-e az EU megőrizni és gyarapítani jólétét ebben a változó világban? Érvényre tudja-e juttatni és meg tudja-e védeni Európa értékeit és érdekeit? A válaszunk: igen. Az EU ahelyett, hogy beérné a passzív szemlélő szerepével, aktív cselekvőként változást hozhat és új trendeket határozhat meg a világban. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha együtt dolgozunk érte; hiszen az előttünk tornyosuló kihívásokkal egyetlen európai ország sem tudna egyedül megbirkózni. Az viszont, hogy mennyire tudjuk befolyásolni a határainkon kívüli folyamatokat, attól függ majd, hogy mennyire leszünk képesek biztosítani az Unión belül a stabil növekedést és belső kohéziót. A számos szakértővel és intézménnyel folytatott intenzív eszmecsere nyomán erre a következtetésre jutott a Bölcsek Tanácsa. Egy alapvető kérdésben a csoport minden tagja egyetértett: Európa történelme fordulópontjához érkezett. Csak úgy birkózhatunk meg az előttünk álló kihívásokkal, ha mindannyian – politikusok és polgárok, munkáltatók és munkavállalók – össze tudunk fogni a jelen kor szükségletei által diktált új, közös cél érdekében. Csoportunk létrehozása óta Európa számos fontos változáson ment keresztül, beleértve a Lisszaboni Szerződés elutasításával kialakult intézményi válságot és a globális recesszióba torkolló jelenlegi pénzügyi válságot.
3
A Lisszaboni Szerződés sikeres megerősítésével az önvizsgálat hosszú időszakára tehettünk pontot, amely az Unió figyelmét mindeddig elvonta a jövőnket befolyásoló fontos kérdésektől. A pénzügyi intézeteink működésében és felügyeletében tapasztalható hiányosságok eredményeként kialakult pénzügyi válság azonban – sajnálatos módon – még közel sem a múlté. Az Unión belüli helyzetre, és így vizsgálódásainkra is erősen rányomták bélyegüket a válság szerteágazó szociális, gazdasági és politikai hatásai. Ebben a sorsfordító pillanatban az EU-nak határozottan és egységesen kell fellépnie, nem engedhet a protekcionizmus kísértésének. Az Atlanti-óceán túlsó partjáról kiinduló válság a világ minden más régiójánál erősebben sújtotta Európát: leleplezte az európai gazdaság már régóta diagnosztizált, de oly gyakran semmibe vett strukturális hiányosságait. A válság így figyelmeztető jelzést adott Európának, hogy reagáljon a világrend változására. Mint minden átalakulás, a kialakuló rend is új győzteseket és veszteseket szül majd. Ha Európa nem a vesztesek csapatát akarja gyarapítani, figyelembe kell vennie a külvilágot is, és ambiciózus hosszú távú reformprogramot kell kidolgoznia az elkövetkező húsz évre. Az EU vezetőinek további intézkedéseket kell hozniuk a jelenlegi válság leküzdésére, de ezeknek azokhoz a közép- és hosszú távú reformokhoz kell kapcsolódniuk, amelyekre az Uniónak szüksége van. Unióról egységes piacunknak, közös valutánknak és stabilitási és növekedési paktumunknak köszönhetően beszélhetünk, ami azt jelenti: függünk egymástól. Az európaiaknak együtt kell kezelniük a válságot, különben meghiúsulnak kezdeményezéseink. A teljes kilábalás érdekében mindaddig folytatnunk kell a gazdaságösztönző intézkedéseket, amíg a gazdaságaink képesek nem lesznek az önálló működésre. Ha túl korán állítjuk le ezeket a kiadásokat, még megfordulhat a gazdasági fellendülés. Elsődleges feladatunknak továbbra is a munkahelyteremtést és a növekedésösztönzést kell tekintenünk. Azok a tagállamok pedig, amelyek a költséges mentési műveletek, a növekvő szociális kiadások és a bevételi források apadása következtében már elfogytak a forrásai, az EU-ra és a többi tagállamra kénytelenek hagyatkozni, hogy azok ragadják meg a kezdeményezést és teremtsék meg a gazdasági kilábalás feltételeit . Sürgősen meg kell erősítenünk az EU gazdasági kormányzását, ha el akarjuk kerülni azokat az aszimmetrikus sokkokat, amelyek abból fakadnak, hogy monetáris uniónk és egységes piacunk eltérő gazdaságpolitikák közegében működik. A válság gyökereinek vajmi kevés köze volt az euróhoz és a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz, ezek a mechanizmusok mégsem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy a válság alatt biztosítsák a gazdasági konvergenciát. Az EU-nak megoldást kell találnia a tagállamok között fennálló egyenlőtlenségekre: meg kell vizsgálnia és orvosolnia kell a versenyképesség csökkenését, amely
4
a fizetési mérlegben és a folyó fizetési mérleg hiányában megmutatkozik. Ezeket a szempontokat be kell építeni az uniós konvergenciakritériumokba, a váratlan válságok kezelésére pedig ki kell dolgozni egy eszközt a monetáris stabilitás biztosítására. Ha az EU el akarja kerülni a válság megismétlődését, sürgősen hozzá kell kezdenie pénzügyi intézeteink működésének és felügyeletének reformjához. A pénzügyi intézmények – a hitelezés nagyarányú csökkentését leszámítva – mindmáig nem sokat változtattak a válságot előidéző gyakorlatukon. Kívánatos lenne, hogy e reformokat a G20-ak összehangolják egymás között, de az EU-nak addig is ki kell dolgoznia saját az ellenőrzésre és a felügyeletre vonatkozó szabályozás normáit és mechanizmusait. Polgáraink ugyanis egészen egyszerűen nem tűrnének a most tapasztalthoz hasonló léptékű újabb mentési műveletet. 2030 távlatában az európai polgároknak a társadalmi kohézió fenntartásához és az éghajlat-változás elleni sikeres küzdelemhez magas versenyképességű és fenntartható szociális piacgazdaságra lesz szüksége. Ez viszont ambiciózus reformprogramot kíván, egyértelmű prioritásokkal és a nyitott koordinációs módszer által kínáltnál sokkal hatékonyabb eszközökkel. E tekintetben feltételezzük, hogy a Bizottság új Európa 2020 stratégiája is e kiemelt törekvés részét fogja képezni. Az EU-nak ezért további késlekedés nélkül végre kell hajtania a lisszaboni menetrendből még hátra lévő strukturális reformokat. Ehhez ösztönzők hatékonyabb rendszere révén meg kell reformálni az új stratégia végrehajtási mechanizmusait annak érdekében, hogy az Európai Tanács és más európai intézmények által kitűzött célok ténylegesen meg is valósuljanak. A globális gazdaságban a humántőke a siker biztosításának a legfontosabb stratégiai eszköze. Európa mégis jelentős tért vesztett a tudásalapú gazdaság kialakításának versenyében. A felzárkózáshoz összehangolt erőfeszítésre lesz szükség. A tagállamoknak – a magánszektor segítségével – mozgósítaniuk kell azokat a kutatási-fejlesztési célú beruházásra szánt forrásokat, amelyekről megállapodtak, és minden szempontból meg kell reformálniuk az oktatást, a szakképzést is beleértve. Az Uniónak saját átdolgozott költségvetési eszközei révén is cselekednie kell, és jobban ki kell használnia az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap nyújtotta forrásokat. Végezetül pedig fontolóra kell vennünk új bevételi források kialakítását is, például a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását. Az EU-nak a külső és belső vonatkozásokat egyformán figyelembe vevő közös energiapolitikát kell követnie, ami lehetővé teszi a nagyobb energiahatékonyság és az Európa 2020 stratégia által szorgalmazott megtakarítások elérését, továbbá diverzifikálnia kell a harmadik országokból származó energiaellátást. Európának komoly vitát kell indítania a biztonságos nukleáris energia iránti európai szükséglet kérdéséről is, és fel kell vázolnia az alternatív energiaforrások fejlesztését szolgáló ösztönzők állandó rendszerének alapjait.
5
Az EU-nak továbbra is élen kell járnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ahhoz azonban, hogy hatékonyabban és nagyobb súllyal tudjon fellépni a kialakuló világrendben, nem szabad megismételnie a Koppenhágában elkövetett hibákat. Valóban közös tárgyalási stratégiát kell kialakítanunk, amelynek segítségével hatékonyabban képviselhetjük érdekeinket. Nekünk, európaiaknak megoldást kell találnunk az előttük álló demográfiai kihívásra. Sürgős intézkedések hiányában elöregedő társadalmaink elviselhetetlen nyomást jelentenek majd egészségügyi, jóléti és nyugdíjrendszerünkre, és aláássák gazdaságunk versenyképességét. Kiemelt feladatként kell kezelnünk többek között a nők foglalkoztatottságának növelését, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének megkönnyítését, változtatnunk kell a nyugdíjba vonulással kapcsolatos felfogáson, hogy jognak, ne pedig kötelességnek tekintsük azt, és proaktívabb bevándorlási politikát kell kidolgoznunk, amely alkalmazkodik a demográfiai és a munkaerő-piaci szükségletekhez. Az EU-nak a gazdasági nacionalizmus kísértésével szemben meg kell erősítenie az egységes piacot, és ki kell terjesztenie azt a szolgáltatásokra, a digitális társadalomra és más ágazatokra, amelyek az 500 millió felhasználót és fogyasztót érintő piacon várhatóan a növekedés és munkahelyteremtés fő mozgatórugóivá lesznek. Az egységes piac megerősítéséhez és kiteljesítéséhez az adóügyi koordináció javításának kell társulnia. Nekünk, európaiaknak meg kell reformálnunk a munkaerőpiacot és modernizálnunk kell vállalatirányítási gyakorlatunkat. Ha teljes mértékben ki akarjuk aknázni a technológiai forradalomban rejlő lehetőségeket, komoly változtatásokra van szükség a munkaerőpiac szerkezetében. Egyes tagállamok a rugalmas biztonság modellje jegyében máris sikeres reformokat hajtottak végre. Le kell szűrnünk e tapasztalatok tanulságait, és a tagállamok szerint eltérő körülményekhez kell igazítanunk őket. A folyamatosan átalakuló gazdaságban növelnünk kell munkavállalóink foglalkoztathatóságát és vállalataink rugalmasságát. Kiemelt szemponttá kell tennünk a munka termelékenységének fokozását, a jövedelmek szintjének pedig a termelékenységnövekedéssel egyenes arányban kell alakulnia. E problémák kezelése nem kívánja a Szerződés módosítását. A megbízatásunkban foglaltaknak megfelelően jelentésünkben nem teszünk szigorú különbséget a különböző hatalmi szintek között, vagy hogy mely szinten kellene fellépni. Nem azt vizsgáltuk, kinek kellene cselekednie, hanem azt, hogy melyek a helyes lépések, amelyeket meg kell tenni, mégpedig késlekedés nélkül. Ez azt is jelenti, hogy sürgősen fel kell mérni a jelenlegi költségvetési helyzetet és prioritásokat, beleértve mind az Unió által elkülönített összegeket, mind a tagállamok által az uniós szinten elfogadott prioritások érdekében előirányzott forrásokat. Ha az ambiciózus célkitűzések korlátozott forrásokkal és gyenge végrehajtási mechanizmusokkal társulnak, a kudarc borítékolva van.
6
Ha az EU el akarja érni céljait, az Európai Tanácsnak és az Eurocsoportnak – a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel összehangolva tevékenységét – fokozott szerepet kell vállalnia a vezetésben. E reformok során teljes mértékben ki kell használnunk a Lisszaboni Szerződés nyújtotta eszközöket arra, hogy a polgárokat nagyobb mértékű részvételre ösztönözzük az Unió életében, hatékony belső és külső biztonsági politikát dolgozzunk ki, megszilárdítsuk kapcsolatainkat szomszédainkkal, és fejlesszük azon képességünket, hogy érdekeinket az EU-n kívül érvényre juttassuk. Az EU-projektet a polgároknak is sajátjuknak kell érezniük. Ahogy a felmérésekből kitűnik, polgáraink sokszor vezetőiknél is szilárdabban meg vannak győződve arról, hogy az Uniónak és tagállamainak az áll érdekében, hogy az EU meghatározó és tényleges szerepet vállaljon a globális színtéren, és egységesen lépjen fel közös érdekeink szolgálatában. Polgáraink a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem nagyobb fokú koordinálását kívánják, hiszen tudják, hogy ez az egyetlen módja e probléma kezelésének egy olyan térségben, ahol az emberek szabadon átkelhetnek a határokon. Polgáraink megértik, hogy jólétünk, fejlődésünk és biztonságunk szomszédaink jólététől, fejlődésétől és biztonságától függ, akikkel különösen is szoros együttműködést kell folytatnunk közös érdekeink szolgálatában. Polgáraink tudják, hogy külpolitikánk akkor lesz eredményesebb és hatékonyabb, ha képesek vagyunk együtt fellépni érdekeink védelmében, nem pedig a különszámok revüje révén, amelyben a régi korok stílusában minden tagállam azért verseng, hogy az övé legyen a főszerep. Polgáraink azt akarják, hogy az Európai Unió az ő érdekeiket szolgálja, ezért elvárják, hogy mindenhol élvezhessék szociális, polgári, családi és munkavállalói jogaikat, bármerre járjanak is az Unióban. Polgárai számára az Unió a szociális jogosultságok átvihetőségének biztosításával válhat kézzelfoghatóbbá. Mindez újfajta egyezséget sürget az európai intézmények és a gazdasági és szociális szereplők között, de a hatalom különböző – tagállami, regionális és helyi – szintjei között is. A helyzet legfőképpen erős politikai vezetést kíván, olyan vezetési formát, amely képes őszinte és gyümölcsöző párbeszédet folytatni a polgárokkal, és partnerségben kormányozni. Polgáraink támogatásának megnyerése életbevágó nemcsak ahhoz, hogy az Unió kibírja a válság társadalmi és gazdasági hatásait, hanem ahhoz is, hogy végre tudja hajtani azokat a strukturális reformokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa megerősödve tekintsen a jövő elé.
7
Az EU több egy közös piacnál. Az értékek unióját is jelenti. Az európai polgárok támogatásával az EU képes élen járni a nagy globális kihívásokkal szembeni harcban. Polgárainknak azonban, miután egy olyan válsággal szembesültek, amelyet nem ők okoztak, csak akkor újul meg az európai tervbe vetett bizalmuk, ha vezetőik őszintén eléjük tárják az előttük álló erőpróbák mértékét és segítségüket kérik: ahhoz fogható segítséget, mint amellyel a II. világháború után jólétet tudtunk teremteni Európában. Szívélyes üdvözlettel: A Bölcsek Tanácsa
A BÖLCSEK TANÁCSÁNAK TAGJAI Felipe González Márquez, elnök Jorma Ollila, alelnök Rem Koolhaas
8
Vaira Vīķe-Freiberga, alelnök Lykke Friis (2009 novemberéig) Richard Lambert
Mario Monti
Rainer Münz
Kalypso Nicolaïdis
Nicole Notat
Wolfgang Schuster
Lech Wałęsa
TARTALOM
A BÖLCSEK TANÁCSA AZ EURÓPAI TANÁCSNAK
3
VÁLASZÚT ELŐTT AZ EU
11
EURÓPA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS MODELLJÉNEK MEGÚJÍTÁSA
15
NÖVEKEDÉS A TUDÁS RÉVÉN – AZ EGYÉNEK ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ÖSZTÖNZÉSE
21
A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁS: IDŐSÖDÉS, MIGRÁCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ
25
ENERGIABIZTONSÁG ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – EGY ÚJ IPARI FORRADALOM
31
BELSŐ ÉS KÜLSŐ BIZTONSÁG: FOLYAMATOS KIHÍVÁSOK
37
EURÓPA A NAGYVILÁGBAN: ÖNTUDATOS SZEREPVÁLLALÁS
43
AZ EU ÉS POLGÁRAI
47
AZ EU ERŐSSÉGEIRE ÉPÍTVE
51
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
53
9
10
VÁLASZÚT ELŐTT AZ EU
A hidegháború vége óta szédületes tempóban lélegzetelál-
volt, békét, demokráciát és jólétet teremtett a második világ-
lító változások mentek végbe. Az elmúlt húsz évben minden
háború után a fél kontinens számára. Idővel pedig, egy példa
megváltozott: átalakult az életmódunk, a fogyasztási és utazási
nélkül álló politikai és gazdasági integrációs folyamat kere-
szokásaink, az egymáshoz való viszonyunk, a minket lelkesítő
tében egyesült Európa másik felével. Ezek a sikerek lehetővé
vagy félelemmel eltöltő dolgok. S a legtöbb változás megle-
tették, hogy az EU – egységes piacával és valutájával – a világ
petésszerűen ért minket. A globális pénzügyi válság csupán az
legnagyobb gazdasági erejévé váljon. Európa polgárai mégis
utolsó volt a meggyőződéseink és hitrendszerünket megren-
egy minden eddiginél komplexebb és bizonytalanabb jövővel
gető események sorában. Európa közelmúltbeli történelme
néznek szembe, mégpedig a háború utáni éveket jellemző
során most először igen sokan attól tartanak, hogy a mai
közös cél nélkül.
gyerekekre a szüleiknél rosszabb sor vár. Ma a bizonytalanság Az EU eddigi vívmányai többnyire a saját szegletére irányul-
korát éljük.
tak. Az integráció egymást követő szakaszaiban Európa külső Ez a helyzet soha nem látott kihívások elé állítja az Európai
környezete viszonylag stabil volt. Mára viszont egészen más
Uniót. Fennállása alatt többnyire a belső stabilitás garanciája
a helyzet. Rohamos változások sepernek végig a világon. Az
Az Európai Unióval kapcsolatos várakozások 2030-ra vonatkozóan „Ön szerint 2030-ban az Európai Unió … ?” Nem tudom
Valószínűleg nem
Valószínűleg igen
„… csak másodrangú gazdasági hatalom lesz.”
„…pénzneme, az euró jelentősebb szerepet tölt majd be a világban, mint a dollár.”
„…a világ egyik vezető diplomáciai hatalma lesz.” %-ban
„…az európai kontinensnél jóval nagyobb területre terjed majd ki.” Forrás: Eurobarometer 6/2009; EU 27
11
Az európai polgárok életével kapcsolatos várakozások 2030-ra vonatkozóan „A maihoz képest milyen lesz az uniós polgárok élete 2030-ban?” Könnyebb Nehezebb
Sem könnyebb, sem nehezebb
Nem tudom
%-ban Forrás: Eurobarometer 6/2009; EU 27
elkövetkező húsz évben nemcsak a hatalmi pólusok száma fog
Ahogy a feltörekvő gazdaságok felzárkóznak a fejlett iparoso-
gyarapodni, hanem a világ hatalmi súlypontja is áttevődik –
dott világ életszínvonalához, egyre növekszik a globális ener-
Ázsiába, a déli féltekére, új köz- és magánszereplők kezébe, és
giafogyasztás. 2030-ra a világ energiaszükséglete a jelenlegi-
feljebb, a transznacionális intézmények szintjére. A ma Európa
hez képest valószínűleg 50%-kal megnövekszik, és 80%-át a
előtt álló problémák éppúgy fakadnak határain kívüli fejlemé-
fosszilis tüzelőanyagok fedezik majd. Erősödni fog a függés a
nyekből, mint abból, hogy az EU fél azokra reagálni. Ha az
behozataltól, hiszen az EU a szükséges energia kétharmadát
Unió biztosítani akarja jövőjét, változtatnia kell célkitűzésein
importból biztosítja majd.
és szakpolitikáin, hogy meg tudjon felelni ennek a rohamosan változó világnak.
Emellett az éghajlatváltozás valószínűleg megnehezíti a hozzájutást az energiához és egyéb alapvető erőforrásokhoz; sokan komoly hiányokat jósolnak 2030-ra. Az áringadozáso-
Szembe kell néznünk a világban zajló drámai átalakulásokkal
kat és az ellátás bizonytalanságát emellett tovább súlyosbítja majd az energiaforrásokban gazdag országok politikai bizonytalansága. A megújuló energiaforrások felhasználása ugyan
Ha az elmúlt húsz év mindent megbolygatott, az előttünk álló
gyorsabb növekedést mutat, mint a hagyományos energia-
két évtized valószínűleg még jobban felforgat mindent. Egy
hordozóké, mégis a világ energiaellátásának 2030-ban is csak
olyan többpólusú világ van kialakulóban, amelyben a hatalom
kis hányadát teszik ki. A helyzetet tovább rontja, hogy nem
kevésbé koncentrálódik és összetettebb a nemzetközi dina-
sikerül lelassítanunk a biológiai sokféleség csökkenését, ami
mika. Fő versenytársaiénál lassabb növekedésével az EU elke-
súlyos következményekkel jár a hosszú távú gazdasági fenn-
rülhetetlenül egyre kisebb mértékben veszi ki részét a globális
tarthatóságra nézve.
gazdaság teljesítményéből. Humán tőkéje hosszú időn át biztosította az élvonalbeli innovációra és a kreativitásra építő
Történik mindez úgy, hogy közben országaink rohamos társa-
gazdaságának alapjait, most azonban nagyobb volumenű
dalmi átalakuláson mennek keresztül. Elöregedő társadalmuk-
kutatási, technológiafejlesztési és innovációs beruházásaik
kal, amelyben egy aktív keresőre közel kétszer annyi 65 év
révén más térségek törnek előre. 2030-ra várhatóan Ázsia
feletti ember jut majd, mint ma, az EU tagállamainak komoly
kerül a tudományos és technológiai fejlődés élvonalába, és a
erőfeszítéseket kell tenniük szociális támogató rendszereik
termelés átalakítására és az általános életminőség megváltoz-
finanszírozása és az idősebb személyeknek a munkaerőpiacon
tatására képes nagyobb értékű javakat állít majd elő.
tartása érdekében. A munkaerő és készségek tekintetében rendelkezésre álló belső kínálat csökkenésével Európának több migráns munkavállalót kell ide vonzania, ami a társadalmi
12
integráció kezelése terén is kihívásokat jelent majd. Végezetül
ázsiai földrész egyre jelentéktelenebb nyugati félszigetévé
pedig a jelenleg zajló technológiai és kommunikációs forrada-
válhat.
lom átalakítja személyes és szakmai kapcsolatainkat, új életés munkastílusokat kényszerít ránk, amelyekkel sokan igen
A globális ambíciók felvállalásának azonban távolról sem
nehezen tudnak mit kezdeni.
szabad a belső reformok megnyirbálásával járnia. Külső befolyásra nem lehet úgy szert tenni, ha nincs biztosítva az Európai Unió egészében a stabil növekedés és a belső kohézió.
Egyértelmű az EU előtt álló választás: reform vagy hanyatlás
Korunk azonban egyértelműen a globalizáció korává vált, ez az átalakulás pedig új nyerteseket és új veszteseket termel. Ha nem akarunk beállni a vesztesek sorába, azonnali és bátor
E folyamatok közül sokat felgyorsított a jelenlegi pénzügyi
fellépésre van szükség.
és gazdasági válság, amely a nagy gazdasági világválság óta a legsúlyosabb a maga nemében, és az EU-nak évekre lesz szüksége a teljes kilábaláshoz. A válság rávilágított az európai
Miért az Európai Unió a megoldás?
gazdaság nagy részének alapjainál megfigyelhető strukturális hiányosságokra, így az alacsony termelékenységre, a struktu-
Ma más kihívások állnak előttünk, mint azelőtt, és más
rális munkanélküliségre, a munkaerőpiac rugalmatlanságára, a
válaszlépéseket is kívánnak. Akár a viszonylagos demográfiai
készségek elavultságára, a gyenge növekedésre.
és gazdasági hanyatlást, akár az éghajlatváltozást vagy az energiaellátási zavarokat nézzük, a problémák csak úgy érthe-
Látva azonban, hogy ugyanakkor egyes országokban, mint
tők meg és értékelhetők helyesen, ha regionális és globális
például Kínában és Indiában, a válság hatása enyhébb volt, a
összefüggésbe helyezzük őket. Ez az a pont, ahol az EU mint
kilábalás pedig sokkal gyorsabb, sokan kedvezőtlenebb képet
olyan entitás, amely sokkal több a tagállamok összességénél,
alakítottak ki a világ gazdaságát érintő rohamos változásokról.
megmutathatja értékét. A hatalom különböző szintjeinek
Ma felmerül az az aggodalom, hogy a feltörekvő gazdaságok
összekapcsolása révén – a globálistól a helyi szintig – az EU
esetleg Európa strukturális hiányosságait kihasználva fogják
minden tagállamnál alkalmasabb arra, hogy szembenézzen a
teljes mértékben kibontakoztatni gazdasági lehetőségei-
XXI. század nagy próbatételeivel.
ket. Valójában a gazdasági teljesítmény jelenlegi változásai kölcsönös haszonnal járhatnak a felek számára azáltal, hogy
Ez azonban nem megy magától. Még ha az EU rendelkezik
minden oldalon növekedést idézhetnek elő a beruházás, a
is a szükséges struktúrákkal és eszközökkel, a tagállamoknak
kereskedelem és a fogyasztás terén. Az EU azonban nem
következetesen alkalmazniuk kell azokat, mégpedig a megfe-
indulhat ki abból, hogy a „többiek felemelkedése” szükség-
lelő célra.
szerűen mindenki számára előnyös helyzetet teremt. Ha az EU nem alkalmazkodik a globális gazdaság igényeihez, komoly a
Az EU közös menetrendjét alapvetően két átfogó és egymás-
veszélye annak, hogy Európa viszonylagos hanyatlása abszolút
sal összefüggő feladat alkotja: egyrészt biztosítanunk kell
hanyatlássá válik.
szociális és gazdasági modellünk fenntarthatóságát, másrészt pedig meg kell teremtenünk azokat az eszközöket, amelyekkel
Az EU a konszolidáció 50 éve után, amelyet egyaránt jellem-
a globális színtéren biztosíthatjuk e modell, és egyben közös
zett a kapcsolatok elmélyítése és a bővítés, most alapvető
értékeink és érdekeink támogatását és védelmét. Ezért támo-
választás előtt áll. 2010 jelentheti számára egy új korszak
gatni kell a Bizottság új, Európa 2020 stratégiáját, mindazo-
kezdetét: globális szinten meghatározó szerepet tölthet be a
náltal azt szélesebb távlatba kell majd helyezni.
következő 50 év alakításában, vagy pedig tagállamaival együtt megindulhat a marginalizálódás lejtőjén, és fokozatosan az
Ahhoz, hogy az EU globális szinten sikeres és dinamikus szerepet tölthessen be, arra is szükség lesz, hogy a szolida-
13
2030 legfontosabb kérdései „Ön szerint 2030-ban melyik lesz a két legfontosabb kérdés (az Ön országa számára)? (LEGFELJEBB 2 VÁLASZ ADHATÓ)“ Gazdasági helyzet Munkanélküliség Bűnözés Nyugdíj Környezetvédelem Egészségügyi rendszer Bevándorlás Áremelkedés/infláció Terrorizmus Adózás Lakhatás Oktatási rendszer Honvédelem/külügyek
Nem tudja: 8 %
ritást az európai projekt középpontjába állítsa. A szolidaritás nem feltétel nélküli jogosultságot jelent, hanem az egyéni és kollektív felelősségvállalástól függ. Mint ilyen, áthathatja és át is kell hatnia az európai uniós szakpolitikai döntéshozatalt és a kapcsolatok minden szintjét: egyének és nemzedékek, települések, régiók és tagállamok között egyaránt. Európa polgárai azonban még mindig nehezen tudják elképzelni, hogy problémáikra az EU-ban találják meg a választ. Ha azt szeretnénk, hogy küldetésünk közös legyen, akkor a politikusoknak és a polgároknak sajátjuknak kell tekinteniük Európa vállalkozását. Ha a kormányok továbbra is kényükkedvük szerint idegennek tekintik vagy ellenségként kezelik az EU-t és intézményeit, kevés remény van arra, hogy a lakosságban kialakuljon az Unióval való széleskörű azonosulás, ami szükséges a sikerhez. Éppen ellenkezőleg, az EU-nak a sikerhez polgárai megújult támogatására van szüksége, amely a nagyobb fokú szerepvállalás lehetővé tételével és az átláthatósággal valósulhat meg.
14
%-ban kifejezve Forrás: Eurobarometer 6/2009; EU 27
EURÓPA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS MODELLJÉNEK MEGÚJÍTÁSA Az európai közösség lelke egy egyedülálló gazdasági és szoci-
Ezt a modellt azonban a belső és a globális problémák fényé-
ális modell, amelyet a Lisszaboni Szerződés magas versenyké-
ben újra kell fogalmazni, és a változó valósághoz kell igazítani.
pességű szociális piacgazdaságként említ. E modell számos,
Az utóbbi két évtizedben az EU növekedésgeneráló és munka-
minőségileg eltérő teljesítőképességű változata létezik, de
helyteremtő – következésképpen a polgárok életszínvonalát
nagy vonalakban valamennyi illeszkedik egy közös keretbe.
javító – képessége elmaradt fő kereskedelmi partnereinek
A modellt – amelynek alapgondolata, hogy a piaci tevékeny-
képességei mögött. Ha néhány tagállamnak sikerült is kitörnie
séggel megvalósítandó gazdasági növekedésnek szociális
ebből, általában véve ez a helyzet mind a mai napig fennáll.
célokat kell szolgálnia – széleskörű elfogadottság övezi. Ez a
A jelenlegi gazdasági válság azáltal, hogy feltárta az európai
modell járult hozzá ahhoz, hogy Európa a II. világháború után
gazdaságban meglévő hiányosságokat, figyelmeztető jelzést
olyan térséggé váljon, amelyet a jelentős munkahelyteremtő
adott. A feltörekvő és a fejlett gazdaságok növekvő verseny-
potenciállal rendelkező, erős iparágak és szolgáltatások jelle-
képességével szemben az EU-nak merész, a gazdasági haté-
meznek, ami azután lehetővé tette a szociális védelem méltá-
konyság növelését célzó új reformprogramot kell indítania.
nyos rendszerének kialakítását. Egy olyan önmagát erősítő mechanizmus – „pozitív ördögi kör” – alakult ki így, amelyben
Ugyanakkor a modellt övező konszenzus a modell szociális
a szolidaritás, a felelősségvállalás és a versenyképesség szoros
és piaci dimenziója közötti egyensúly megőrzésétől függ. Ez
egységet alkot.
az egyensúly idővel, a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásával megbomlott. Az EU több polgára számára mindmáig
Nagyvárosi piac – tulajdonképpen minden üzlet helyi szinten zajlik…
Fotó: Schubert
15
Szakképzési és oktatási programok a sikeres karrier érdekében.
Fotó: Hass
létezik társadalmi kirekesztés, és a rossz munkakörülmények
Az EU a belső piac továbbfejlesztésével ösztönözheti a növe-
is a valóság részét képezik. A problémára azonban nem a
kedési folyamatot, például a szolgáltatások terén, valamint
gazdasági reform lezárása a megoldás, éppen ellenkezőleg:
azzal, ha fellép a protekcionizmus minden formája ellen, és
a gazdasági hatékonyság növelésének újbóli előtérbe állítása
előmozdítja a dohai forduló sikeres lezárását. Nem szabad,
mellett új szociális politikákra is szükség van. Vagyis: Európa
hogy a munkaerőre és a vállalatokra nehezedő szükségtelen
gazdasági-szociális modelljének fenntarthatósága attól függ
terhek akadályozzák a szolgáltatások dinamikus és innovatív
majd, hogy mennyire sikerül helyreállítanunk a fejlődés gazda-
termelésének növekedését, ezzel szemben bátorítani kell
sági, társadalmi és környezeti dimenziója közötti dinamikus
a vállalkozói szellem és a kockázatvállalás kultúráját. Közös
egyensúlyt.
meglátásunk szerint a technológiai változások, a globalizáció és az idősödő népesség mind a rugalmasság, a versenyképesség és a dinamizmus erősítését szolgáló mielőbbi strukturális
Törekvés a növekedésre és a munkahelyteremtésre
reformokat sürget.
Az erős és világszinten versenyképes, magas termelékeny-
A munkaerőpiac reformja elengedhetetlen ahhoz, hogy több
séget mutató gazdaság elengedhetetlen az életszínvonal
és jobb munkahely jöjjön létre. A tagállamoknak munkaerőpi-
javításához. A gazdasági növekedés a mind mélyebbre ható
acuk három kulcsfontosságú tényezőjének javítására kellene
globalizáció világában egyre inkább a technológiai változáson
törekedniük. Ezek: munkavállalóik rugalmassága és biztonsága
és a fokozódó specializálódáson alapul. E fejlemények a struk-
(„rugalmas biztonság”), a munkavállalók mobilitása, valamint
turális változás folyamata révén éppúgy kihatnak a piacok
a vállalati kultúra és irányítási gyakorlat. Emellett növelni kell a
működésére és a vállalatirányításra, mint a munkavállalókra
munkaerő-piaci részvétel arányát is (lásd lentebb, a demográ-
és a vállalkozásokra. A digitalizáció folyamatosan gyarapítja
fiáról szóló részt).
a feladatok kiszervezésének lehetőségeit, az információs és kommunikációs technológiák forradalma pedig bőséges teret
A munkaerőnek a termelés állandó változásaihoz való rugal-
enged a termelékenység növekedésére az előttünk álló évti-
mas alkalmazkodóképessége kulcsfontosságú a termelékeny-
zedekben.
ség fenntartásában. A munkaerő-piaci rugalmasság mellett azonban a másik oldalon a munkaerőpiac biztonságára is
16
szükség van. A gyorsan változó világban nem a munkahelye-
az „erkölcsi kockázattal” szemben. A jogok és jogosultságok
ket, hanem a munkahelyét elveszítő személyt kell – foglalkoz-
kötelezettségeket és felelősségvállalást is kell, hogy jelentse-
tathatóságának javítása révén – védeni. E védelem biztosítá-
nek. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szociális biztonsági
sának legalkalmasabb eszköze a „rugalmas biztonság”, amely
rendszereket úgy kell alakítani, hogy a munkaképes korú
lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy az átalakuló
személyek hosszú távú támogatása helyett a gyors munkaerő-
munkaerőpiacokat kihasználva jobb munkahelyeket találjanak.
piaci reintegrációt mozdítsák elő.
E megközelítés központi eleme egyrészt az, hogy az egyén minden életszakaszban képes legyen új készségek megszer-
A szociális szakpolitikákra vonatkozó hatáskörök megosz-
zésére, illetve a meglévők továbbfejlesztésére, másrészt ezzel
tását figyelembe véve – az Európa 2020 stratégia ajánlása-
egyidejűleg azon feltételek megteremtése, hogy e készségek
inak megfelelően – a világosan meghatározott és közösen
a tagállamokon belül és azok között átvihetők legyenek.
elfogadott célkitűzéseknek elsőbbséget kell élvezniük. A tagállamoknak vezető szerepet kellene vállalniuk a kétpólusú
A munkavállalóknak és a vállalkozóknak ma még mindig
munkaerőpiacok miatt fennálló olyan tisztességtelen hely-
nehezen elérhetők és érthetők a munkavállalásra, illetve vállal-
zetek felszámolásában, amelyekben a munkavállalók egyes
kozásindításra vonatkozó szabályok. A bürokráciát ugyan nem
csoportjai hosszú távú szerződések védelmét élvezik, miköz-
lehet jogszabályilag felszámolni, de nem szabadna, hogy az
ben mások védelem nélkül maradnak és állandóan ki vannak
útját állja a mobilitásnak. Legfőképpen a szociális biztonsággal
téve az elbocsátás veszélyének.
kapcsolatos jogok egyszerű átvihetőségét kellene egyszer s mindenkorra biztosítani a tagállamok között. Gondoskodni
A tagállamoknak hasonlóképpen megfelelő forrásokat kellene
kell a képesítéseknek az egész EU-ban való elismeréséről, és
biztosítaniuk a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a
ösztönözni kell a többnyelvűséget. A szakmaváltás ösztönzése
nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemre, például az
és megkönnyítése és az Unió szociális dimenziójának erősítése
elfogadott minimumnormák biztosítását szolgáló, meglévő
érdekében az EU-nak ki kell dolgoznia egy új, „szakmaváltási”
uniós jogszabályok végrehajtásával. E törekvés meghatározó
politikát.
eleme lesz az álláskeresők és más szociális partnerek önállóságának ösztönzése. Ehhez kiváló kezdést biztosítana az
Végezetül pedig messze ható változásokra van szükség a
Európai Foglalkoztatási Szolgálatnál (EURES) kapható tájékoz-
vállalati kultúra és irányítási gyakorlat terén is, ha azt akarjuk,
tatás javítása és annak lehetővé tétele, hogy az elektronikus
hogy sikerrel járjanak a munkavállalók készségeinek fejlesz-
infrastruktúra az otthonokban, iskolákban és vállalkozásoknál
tésére tett erőfeszítések. A vállalatoknak támogatóbb maga-
is elérhető legyen.
tartást kell tanúsítaniuk a munkaerőpiacon jelentkező kezdeményezések és a versenyképességet új termelési eljárásokkal
Megfelelő adó- és szociálpolitikai koordináció biztosításával az
és technológiákkal javítani igyekvő szabad innováció iránt; és
EU támogatni tudná tagállamait abban, hogy a verseny torzí-
erősíteniük kell a vállalati célok elérésében való szerepvállalás
tása, illetve az egységes piac gyengítése nélkül továbbra is
kultúráját is.
saját preferenciáikkal összhangban törekedhessenek szociális célkitűzéseik elérésére. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés leküzdésére uniós szinten meghatározott célok érdeké-
Új, célirányos szakpolitikák Európa szociális ambícióinak megvalósításáért
ben teljes mértékben ki kellene aknázni az Európai Beruházási
A megújult gazdasági reformtörekvést új, az egyén számára
Az EU-nak hasonlóképpen elő kellene segítenie a – gazdasá-
fokozott biztonságot teremtő és szolidaritást biztosító célzott
gilag és társadalmilag egyaránt kulcsfontosságú – egészséges
intézkedéseknek kell kísérniük. A szociális támogatási rend-
európai népességre vonatkozó célkitűzés elérését, mégpe-
Bank és az Európai Befektetési Alap nyújtotta lehetőségeket.
szerek határozott védelmet érdemelnek a visszaélésekkel és
17
dig mindenekelőtt az egészségügyi, jóléti és az idősödéssel
E kedvezőtlen körülmények között az egységes piac fellen-
kapcsolatos ágazatok és szolgáltatások fejlesztése révén.
dítése és kiteljesítése nehezen menne végbe egy új stratégia vagy egyezség nélkül. E kompromisszum egyfelől kötele-
Végezetül pedig, tekintettel a válságra, az üzleti világnak fel
zettségvállalást jelentene az egységes piac – meghatározott
kell vállalnia felelősségét és az önszabályozást az etika, az
határidőkön belüli – kiterjesztésére azon területekre, ahol az
elszámoltathatóság, a társadalmi és ökológiai szempontok
még nem valósult meg, vagy nem épült ki kellő mértékben,
figyelembe vétele, a megkülönböztetés-mentesség, az egész
mindenekelőtt és legfőképpen a szolgáltatási ágazatra, a
életen át tartó képzés és a munkafeltételek folyamatos javí-
pénzügyi ágazatot is beleértve. Másfelől viszont új kezde-
tása területén.
ményezéseknek – ha nem egyenesen további integrációnak – kell társulnia a kohéziós, szociális és adópolitikák területén, figyelembe véve az uniós versenyképesség növelésének szük-
Teremtsünk mindenki számára előnyös helyzetet: új egyezséget az egységes piacért
ségességét. Ezzel egyidejűleg a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre tett erőfeszítéseket a társadalmi befogadást erősítő intézkedéseknek kell kísérnie, különösen
A fenti szociális és gazdasági intézkedéseket a teljes mérték-
az oktatás, a foglalkoztatás, a tájékoztatás, az egészségügy és
ben működőképes egységes piacnak kell kiegészítenie és
a banki szolgáltatások területén.
segítenie. Az egységes piac kiépülését hosszú időn keresztül két egyidejű folyamat gátolta: a belső piacra, a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásával szemben egyes tagállamokban jelentkező ellenállás, másrészt
Fokozott gazdasági koordinációt a stabilitás és a konvergencia érdekében
az a más tagállamokban megfigyelhető tendencia, hogy elutasítsanak minden, az egységes piac működését javító
A globális pénzügyi válság és a tagállamok közötti növekvő
adóügyi koordinációra vagy azon aggály eloszlatására irányuló
gazdasági különbségek megerősítették az EU-n belüli foko-
mégoly mérsékelt kezdeményezést, hogy az egységes piac
zott gazdasági koordináció szükségességét. Az 1990-es évek
akadályozhatja a szociális célkitűzések megvalósítását.
konvergenciatörekvéseinek megújítása – amely többek között az euroövezet kibővítéséhez vezet – kulcsfontosságú általában
E trendek figyelmen kívül hagyása az adórendszerek és a
véve az EU, és különösen az euroövezet gazdasági sikeréhez
munkahelyteremtés közötti ellentét kiéleződését eredmé-
és egységéhez. A konvergenciatörekvések alapját az alábbi
nyezné, és megnehezítené a tagállamok számára az egyen-
intézkedéseknek kellene biztosítaniuk:
lőtlenségek elleni küzdelmet; emellett a szociális védelem rohamos gyengüléséhez és az integrációval szembeni ellenál-
–
az Európai Tanács megbízása a gazdasági koordináció
lás fokozódásához vezetne. Egyszóval: a fejlődés gazdasági és
vezetésével úgy, hogy az teljes mértékben tiszteletben
szociális dimenziója egyaránt vesztes helyzetbe szorulna.
tartsa a Bizottság szerepét és szoros együttműködést folytasson az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal és más
A jelenlegi gazdasági válság még élesebben rámutatott arra,
releváns gazdasági intézményekkel; az eurocsoport által
hogy mennyire fontos az egységes piac szabályainak követése.
a monetáris unió külső és belső irányításában betöltött
A gazdasági nacionalizmushoz való visszatérés csak megne-
koordináló szerep megerősítése és kiterjesztése;
hezíti a válságból való kilábalást, és rontja az európai gazdaság versenyképességét. Mégis sok tagállamban nagyon is a
–
a tagállami költségvetések ellenőrzését szolgáló eljárások
protekcionista reflexek uralkodnak mind a közvélemény, mind
megerősítése az átláthatóságnak és az államháztartások
a politikai vezetés szintjén.
fenntarthatóságának biztosítása érdekében; a tagállamok ösztönzése költségvetési eljárásaik és ütemterveik összehangolására;
18
Stuttgart új vásárterülete: a világ egyik legnagyobb fotovoltaikus tetőrendszere. Fotó: © Dirk Wilhelmy for Planet Energy and Projektgesellschaft Neue Messe
– a makrogazdasági koordináció megerősítése oly módon, hogy az kiterjedjen a magánszféra adósságára, a fizetési
A környezeti fenntarthatóság kihívása
mérlegre, és általánosságban a versenyképességet biztosítani hivatott feltételekre;
Az európai gazdasági-szociális modell újragondolásának feladatát tovább bonyolítja a környezeti fenntarthatóság
–
a költségvetés általános hitelességének javítása egy olyan
kérdése. Az EU-nak nemcsak területrendezési terveit, városait
pénzügyi eszköz létrehozásával, amelynek célja a váratlan
és közlekedését, oktatási rendszerét és fogyasztói szokásait
válságok és aszimmetrikus sokkok kivédése, figyelembe
kell átgondolnia, hanem növekedési modelljét is. Új ipari stra-
véve az erkölcsi kockázat veszélyét is;
tégiára van szükség az új zöld technológiák és a fenntartható ipari folyamatok előmozdítása érdekében. Ennek érdekében
–
a pénzügyi intézmények működésének és felügyeletének
az EU-nak
megerősítése a túlzott tőkeáttétel és kockázatvállalás ellensúlyozására;
–
célszerű lenne elfogadnia egy európai innovációs jogi aktust, amely egyszerűbbé tenné a finanszírozási lehető-
–
az EU beruházási volumenének növelése a tagállamok
ségeket és lehetővé tenné, hogy az Európai Innovációs és
költségvetésének beruházási célú kiadásaira vonatkozó
Technológiai Intézet EU-szerte innovatív közös programo-
növekedési célérték meghatározása révén; az Európai
kat alakítson ki;
Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap erőforrásainak növelése; és az európai szabályozási keret
–
ki kellene dolgoznia egy kisvállalkozás-kutatási kezde-
alkalmassá tétele arra, hogy több hosszú távú befektetőt
ményezést, amely lehetővé tenné az innovatív, induló és
vonzzon és a prudens banki gyakorlatot ösztönözze,
kisvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban;
amely a pénzügyi spekulációk helyett a reálgazdaság szükségleteit tartja szem előtt.
–
növelnie kellene a mezőgazdasági, az állattenyésztési és az élelmiszeripari ágazat többletértékét, ugyanakkor az új technológiákhoz való hozzáférésük javításával és a
19
–
fogyasztói tudatosság erősítésével csökkentve ezek nega-
ről, hanem fenntartható növekedésről, amelyet nem egyedül
tív környezeti hatását;
a GDP alakulása jellemez. Ebben van Európa jövője.
európai kutatási központokat kellene létrehoznia vagy kijelölnie az Európai Technológiai Intézeten belül, melyek a megújuló energiákra, az energiahatékonyságra, a fenntartható fejlődést és a közlekedési hálózatokat szolgáló ikt-ra, a biotechnológiára és a nanotechnológiákra összpontosítanak;
–
stratégiát kellene meghatároznia az alacsony szén-dioxidkibocsátásra való áttérésre, amely a 2030-ra megvalósítandó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos elképzelések, illetve a megvalósításhoz szükséges európai uniós és tagállami intézkedések keretéül szolgálna.
El kell kerülni a lisszaboni stratégia buktatóit Ha az EU komolyan gondolja a reformot, el kell végeznie kormányzati struktúráinak és erőforrásainak megfelelő átalakítását. Ez volt a lisszaboni stratégia tanulsága, amelynek az európai versenyképesség növelésére vonatkozó ígérete a gyenge végrehajtási mechanizmusok miatt hiúsult meg. A közösségi szinten rögzített közös iránymutatások és azoknak – az egyes országok belső hatalommegosztásának megfelelő – tagállami szintű végrehajtása közötti kapcsolatot mindenekelőtt az egymás befolyásolásán és az eredménytelenek megnevezésén alapuló hatékony mechanizmussal, valamint pozitív pénzügyi és egyéb ösztönzők segítségével kellene erősíteni. Végül, de nem utolsó sorban: az értékelési eljárásoknak nem annyira a ráfordításokra vagy a folyamatokra, mint inkább az eredményekre kell összpontosítaniuk. Mindemellett a közösen elfogadott prioritások támogatására szánt pénzügyi forrásokat összevonva, koherensebb módon kell felhasználni az EU saját pénzügyi erőforrásait, az Európai Beruházási Bank és a tagállami költségvetések erőforrásait. Elsősorban a növekedés ösztönzésére és a munkahelyteremtésre kell összpontosítanunk. Nem akármilyen munkahelyek teremtéséről van szó, hanem a tudásalapú társadalomhoz alkalmazkodó munkahelyekről; és nem akármilyen növekedés-
20
NÖVEKEDÉS A TUDÁS RÉVÉN – AZ EGYÉNEK ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ÖSZTÖNZÉSE A tudásalapú és kreatív iparágak és szolgáltatások az elmúlt
között, az 57 egyesült államokbeli egyetemmel szemben. Az
két évtized során számottevően megerősödtek, és Európában
EU a határain kívül zajló politikai, üzleti és környezetvédelmi
a foglalkoztatás és a gazdasági dinamizmus központi pilléreivé
vitákban is alul van reprezentálva.
váltak. Az Unió versenyelőnyét régóta nem a bérköltségek jelentik. Ma már a tudás, az innováció és a kreativitás a
Az EU nem engedheti meg magának, hogy belenyugvással
meghatározó tényezők. Ezek jelentik Európa jövőbeli jólétének
szemlélje ezt a trendet. Az emberi tehetség lesz az a stratégiai
zálogát. Olyan világban élünk, amely nemcsak értékes termé-
eszköz, amely biztosítani fogja az egyéni felemelkedést és
keket és piacokat, hanem egyre inkább értékes készségeket is
általában véve az európai társadalom pozitív fejlődését. Ha az
kíván.
EU teljesíteni akarja a tudásalapú társadalom megteremtésére vonatkozó ígéretét, minden oktatási szakaszban biztosítania
Európa mégis lemarad a készségek versenyében. A jelenlegi
kell a kiváló színvonalat, az igényeknek megfelelően folyama-
beruházási trendek folytatódása esetén 2025-re Ázsia átve-
tosan fejlesztenie kell a népesség készségbázisát, és a kutatás,
heti az EU-tól és az USA-tól a tudományos és a technológiai
a kreativitás és az innováció számára kedvező társadalmi,
fejlődésben betöltött vezető szerepet. Becslések szerint
gazdasági és szabályozási környezetet kell teremtenie.
ekkorra ráadásul közel egymillió kínai és indiai diák tanul majd külföldön, aki hazatérve tehetségével és tapasztalatával saját országát fogja gazdagítani. Ezzel szemben az Európán kívül tanuló európai diákok száma viszonylag alacsony. Az EU a felsőoktatásban is hátrányba került, hiszen jelenleg 27 európai unióbeli egyetem szerepel a világ 100 vezető egyeteme
A tehetség kibontakoztatása – lépéskényszer.
Fotó: Kunsch
21
Európában továbbá nincsen elegendő első osztályú egyetem,
Törekvés a kiválóságra, igazodás az igényekhez: az oktatás és a készségek fejlesztése
ami csökkenti földrészünk vonzerejét a legjobban képzett diplomások szemében. Az Uniónak ezért olyan csúcsszínvonalú felsőoktatási intézmények hálózatára van szüksége,
Az általános és a középiskolában szerzett alapok egész
amelyek képesek felvenni a versenyt a világ legjobbjaival. A
életünkre szólóan meghatározhatják az előrejutási képessé-
kiválóságra való törekvés nem zárja ki eleve az egyetemi okta-
günket. A kiváló minőségű oktatás azonban nagyon sok euró-
tásban való szélesebb körű részvétel előmozdítására irányuló
pai polgár és Európában élő nem uniós állampolgár számára
párhuzamos erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy javuljon a
nem elérhető. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell,
népesség átlagos iskolázottsági szintje. A kiválósághoz kritikus
többek között azáltal, hogy a tanároknak megadjuk a megér-
tömeg és verseny, vagyis a diákok, egyetemek és a tudomá-
demelt szakmai elismerést, rugalmas és nyitott tanterveket
nyos kutatás „közös térsége” szükséges.
alakítunk ki, amelyek táplálják a gyermekek kíváncsiságát és fejlesztik a kreativitásukat, és szorosabb kapcsolatot alakítunk
Ösztönözni kell továbbá az egyetemek igazgatási és pénzügyi
ki a közoktatási rendszerek, az üzleti szféra és a társadalom
autonómiáját, mivel ezzel érhető el leginkább a magántőke
között.
nagyobb mértékű bevonása a felsőoktatás finanszírozásába. A diploma jövőbeli haszonélvezőiként a magas jövedelmű
Az alap- és középfokú oktatási intézményekre fordított kiadások a GDP %-ában kifejezve (2006)
OECD országok
Az EU tagállamai
g tla CD -á OE
rea Sv ájc Áll am ok Au szt rál ia Me x ik ó Jap Kana da án 1
Ko
Eg ye sü lt
Eg y
Cip ru s Dá es nia ült Kir ály sá g Be lgi um Sv éd Fra orsz á nc iao g rsz ág Ho lla nd ia Fin no rsz ág Au szt Le ng r ia ye lor szá g Po rtu gá lia És zto rsz Ol ág as zo r Ma szá gy g aro rsz ág Le tto rsz ág Íro rsz ág Lu xe mb Né me urg to rsz ág Lit Cs eh vá nia Kö ztá rsa Sp sá an g yo lor szá Gö g rö go rsz ág 1 Sz lov ák ia Bu lgá ria Ro má nia 1
A 27 tagállam átlaga
Consejo de la Unión Málta, Szlovénia: nincs adat 1. Referenciaév: 2005
Forrás: Eurostat, OECD
22
a GDP..... %-a
A K+F-re fordított bruttó belföldi kiadások a GDP %-ában
Korea
Japán
Egyesült Államok
Európai Unió (27 tagállam)
Kína
Orosz Föderáció
Forrás: OECD
diákoknak hozzá kellene járulniuk az oktatás egyre növekvő
amelyben az egyének pályafutásuk bármely szakaszában
költségeihez, míg az anyagi támogatásra szoruló diákok
visszatérhetnek az iskolapadba, a fiatalokéhoz hasonló feltéte-
számára ösztöndíj- és diákhitel-rendszert kellene biztosítani.
lekkel. A „tanulás tanulásának” vezérelvvé kell válnia az okta-
Ösztönözni kell az egyetemek közötti versenyt is, csakúgy
tási rendszer egészében.
mint az elszámoltathatóságon és az átláthatóságon alapuló irányítási modellek alkalmazását. A klientelizmus és korporatizmus által jellemzett egyetemi
Cél az Európai Kutatási Térség kialakítása: a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek növelése
rendszereket gyökeresen meg kell változtatni. Arra kell inkább összpontosítani, hogy az egyetemek nagyobb mértékben
Sokan sürgették már a K+F-re fordított összegek növelését,
tapasztalják az európai és a globális reálgazdaság hatását.
az elmúlt évtizedben mégis viszonylag kevés változás történt
Ennek a reformfolyamatnak a keretében növelni kell a hallga-
ezen a téren – a K+F kiadások továbbra is csak 1,8%-t adják a
tói mobilitást az ERASMUS programban részt vevők számának
GDP-nek. Ha Európa el akarja érni az Európa 2020 stratégiá-
növelésével és előnyök biztosításával a több országban is
ban a K+F kiadásokra vonatkozóan kitűzött 3%-os célértéket
diplomát szerző hallgatók számára. Az egyetemeknek többet
és egy „innovációs unió” létrehozását, összehangolt fellépésre
kell tenniük azért, hogy a hallgatókat felvértezzék a vállalkozá-
van szükség. Ennek költségvetési átcsoportosításokra és a
sok által keresett készségekkel.
magántőke nagyobb mértékű bevonására is ki kell terjednie. Fejleszteni kell az alkalmazott kutatással még a versenyhely-
A szakmai ismeretek kínálata és kereslete közötti szakadék
zetben való kipróbálás előtt foglalkozó uniós központokat
megszüntetése az oktatási rendszer egyik legfontosabb
(államok, régiók és a magánvállalkozások közötti köz-magán
feladata kell, hogy legyen. Ebben nagy szerepet kell kapnia
társulások), és az Európai Kutatási Tanácson keresztül erőtel-
a felnőttkori készségfejlesztésnek, mivel ez képessé teszi az
jesebben kell támogatni a kutatók javaslatain alapuló szabad
egyént az új munkakörökhöz való alkalmazkodásra és az új
kutatást.
technológiák és készségek alkalmazásának elsajátítására. Ennek azonban előfeltétele egy olyan rugalmas, az egész
Kulcsfontosságú ezért a közfinanszírozás, többek között az
életen át tartó tanulásnak kedvező foglalkoztatási kultúra,
uniós alapok igénybevételéhez szükséges eljárások egyszerűsí-
23
tése. Ennek előnyeit elsősorban a kis, dinamikus vállalkozások
lási szolgáltatások hatalmas lehetőségeket tartogatnak. Az
fogják élvezni, amelyek gyakran az előretekintő innováció
EU-nak jó esélye van arra, hogy az új szolgáltatási ágazatok-
mozgatórugói. A kkv-k ma az EU GDP-jének a felét adják,
ban vezető szerepet töltsön be, de ez csak abban az esetben
miközben a K+F együttműködési programok csupán 15%-ából
válhat valóra, ha a szolgáltatók egy egész Európára kiterjedő
részesednek. Annak érdekében, hogy biztosítva a kutatás és
piacra támaszkodhatnak, és új, az innovációnak és a kreativi-
az innováció egész folyamata alatt biztosítva legyen a tudás-
tásnak kedvező szabályozási környezet jön létre.
anyag folyamatos gyűjtése és megosztása, a partnerség új formáit kell kialakítani az államilag finanszírozott egyetemek
A szellemi tulajdonjogot tiszteletben tartó szabad globális
kutatói és a magánfinanszírozású vállalatok kutatói között.
piacok jelentik az innováció alapvető táptalaját. Fontos ezért,
Több forrásra van szükség például az alkalmazott kutatás
hogy Európa elkötelezetten kiálljon a piacra jutás javítása
területén, amely a kkv-k hasznára válna.
mellett Európán belül és kívül egyaránt, amit leghatékonyab-
A kiválóság legyen a köztámogatások odaítélésének fő krité-
tások, mind az új technológiák tekintetében. Ugyanakkor az
riuma – nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ki kell bővíteni
EU-nak meg kell reformálnia a szellemi tulajdonra vonatkozó
és meg kell erősíteni az Európai Kutatási Tanács szerepét oly
szabályokat, például egy egyszerű európai szabadalmi rend-
módon, hogy a pénzeszközök odaítélésének alapja szigorúan
szer létrehozása révén, amely megfizethető, gyors és ésszerű,
a szakmai vizsgálattal igazolt, tényleges vagy potenciális kivá-
és tényleges, európai léptékű védelmet nyújt.
ban az egységes piac kiteljesítésével érhet el mind a szolgálta-
lóság legyen. Az Európai Uniónak továbbá ösztönöznie kell európai kiválósági gócpontok kialakítását, biztosítva ugyan-
Ezzel egyidejűleg fontos bevezetni a kockázatitőke-piac
akkor, hogy e koncentráció ne vezessen „intellektuális sivata-
megerősítéséhez és a magvető tőke elérhetőbbé tételéhez
gok” kialakulásához.
szükséges intézkedéseket. A kkv-knek például – melyek nagyon gyakran az innováció éllovasai – megfelelőbb támo-
Végül, de nem utolsósorban az Európai Kutatási Térségnek
gatási mechanizmusokra, többek között a kockázati tőkéhez
valósággá kell válnia, vagyis olyan határok nélküli térségnek
való hozzáférésre van szükségük, hogy ki tudjanak kerülni a
kell létrejönnie, amelyben minden tudományos potenciál,
világpiacra és ott versenyezni tudjanak.
függetlenül attól, hogy hol található, teljes mértékben kiaknázható a kutatók, a gondolatok, a technológiák és a tőke
A kreatív gazdaság a jövőben is gyorsabban fog fejlődni,
szabad mozgásának köszönhetően. Ezt az „európaizálódási”
mint a támogatására vagy szabályozására irányuló politikai
folyamatot a világ felé való általánosabb nyitottságnak kell
folyamatok. Nap mint nap új horizontokat és forradalmi lehe-
kísérnie. Az áruk és a tőke áramlása mellett ugyanis mára a
tőségeket kínál. Ezért az e területre vonatkozó szabályozási
tudástranszfer is a globalizáció meghatározó tényezőjévé vált.
keretnek elsősorban rugalmasnak kell lennie és gyorsan kell tudnia reagálni. Még fontosabb azonban a kockázatvállalás és a vállalkozó szellem kultúrájának erősítése. Csak így érhetjük
Az innováció és a kreativitás ösztönzésének szabályozási kerete
el, hogy az EU teljes mértékben ki tudja aknázni a kutatás és kísérletezés eredményeit, és ezzel új munkahelyeket tudjon teremteni.
Európában gyakran nehézségekbe ütközik az, hogy a tudományos kutatás a gyakorlatban új termékeket, szabadalmakat, vállalkozói tevékenységeket és munkahelyeket eredményezzen. A szolgáltatások piacán a verseny hiánya gátolja az innovációt, növeli a költségeket és korlátozza a növekedést. A pénzügyi szolgáltatások, az új generációs digitális szolgáltatások, az energetikai megoldások, az egészségügyi és a tanu-
24
A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁS: IDŐSÖDÉS, MIGRÁCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ A népesség elöregedése és a belső munkaerő csökkenése együttesen drasztikus következményekkel fog járni Európa
Az európai demográfiai trendek állandósulnak
számára. Ha nem próbáljuk meg kézben tartani ezeket a folyamatokat, elviselhetetlen nyomást fognak jelenteni a
Demográfiai szempontból Európát két szélsőség jellemzi:
nyugdíjrendszerekre, valamint az egészségügyi és jóléti rend-
nagyon magas várható élettartam és nagyon alacsony
szerekre nézve, és kedvezőtlen hatással lesznek a gazdasági
termékenység. Az uniós tagállamok többségében a várható
növekedésre és az adózásra is . Ha Európa valóban meg akarja
élettartam – amely jelenleg a férfiaknál átlagosan 75 év, a
teremteni a tudásalapú társadalmat, a gazdasági hatékonyság
nőknél pedig 82 év – ebben a században további 15-20 évvel
és a munkavállalók készségeinek fejlesztése mellett ennek a
fog emelkedni. A nők átlagosan 1,5 gyermeket szülnek, egyre
demográfiai kihívásnak a kezelésére is hathatós intézkedéseket
több nő pedig egyáltalán nem vállal gyermeket, ennek követ-
kell hoznia. Nem utolsósorban összehangolt erőfeszítést kell
keztében pedig Európa népessége öregszik, és csökken a
tenni annak érdekében, hogy az EU vonzó célpont legyen a
helyi születésű munkaerő aránya. Figyelembe véve a jelenlegi
bevándorlók számára. A bevándorlók nélkül ugyanis az EU
átlagos európai nyugdíjkorhatárt (a férfiak esetében 62 év, a
nem tud úrrá lenni a jövőben jelentkező munkaerő- és kész-
nők esetében alig több, mint 60), ellensúlyozó szakpolitikák
séghiányon. A bevándorlók hiányát a kulturális sokszínűség és
nélkül az elkövetkező 40 évben Európában az eltartók és az
a kísérletező kedv is megsínylené, márpedig ezek alapfeltételei
eltartottak aránya drasztikusan romlani fog, és négy aktív
a kreativitásnak és az innovációnak.
dolgozóra három nyugdíjas jut majd. Ezeknek a kedvezőtlen
Európa népességének alakulása 2000 és 2050 között, és a világ össznépességéhez viszonyított aránya
%-os arány
Népesség (millió főben)
EU27
A világ népességéhez viszonyított arány
Forrás: az Eurostat népesség-előrejelzése; az ENSZ népesség-előrejelzése (2008. évi felülvizsgálat)
25
trendeknek az ellensúlyozása érdekében sürgős intézkedé-
fellépéssel lehet úrrá lenni: egyrészt növelni kell a munka-
sekre van szükség.
erő-piaci részvételt, másrészt kiegyensúlyozott, méltányos és proaktív bevándorlási politikát kell folytatni.
Először is családbarát, a jelenlegi termékenységi arányok stabilizálását, sőt növelését szolgáló szakpolitikákat kellene bevezetni. Továbbá a belső munkaerő csökkenésének következményeit – az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrend-
A munkaerő-piaci részvétel növelése elengedhetetlen feltétel
szerek finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket is ideértve – nagyobb termelékenységgel részben ellensúlyozni lehet. A
A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez az első lépés a munka
termelékenység folyamatos növekedése lehetővé teszi majd
és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló
a források elosztásának átgondolását, ami segítheti a nyugel-
hatékony stratégiák kialakítása és megvalósítása (szabadságo-
látásban részesülők és az ahhoz hozzájárulók közötti, egyre
lási rendszer, távmunka stb.). A cél olyan feltételek megterem-
nagyobb szakadék csökkentését.
tése, melyek révén a dolgozók – különösen a kisgyermekes anyák és az idősebb munkavállalók – a munkaerőpiacon
Mivel azonban az európai demográfiai trendek állandósulnak,
maradhatnak. Magasabb várható élettartamuk ellenére a
ezek az intézkedések nem lesznek elegendők. Az Európai Unió
nők korán mennek nyugdíjba, és általános foglalkoztatott-
előtt álló demográfiai problémán csak két, egymást kiegészítő
sági arányuk alacsonyabb, mint a férfiaké: 58,3% a férfiakra
A népesség megoszlása korcsoportok szerint a 27 tagállamban 2010-ben, 2030-ban és 2050-ben
15 és 64 év között
65 vagy annál idősebb
15 év alatt
Forrás: Eurostat (konvergencia-forgatókönyv)
26
Az önkormányzatok segítik a bevándorlókat.
jellemző 72,5%-kal szemben. Ezen úgy tudunk változtatni,
Fotó: Hass
Bevándorlási politikák: cél a proaktív megközelítés
ha nagyobb figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint a dolgozó szülőket segítő gyermekgondozási programokat és iskolarendszereket
A munkaerő-piaci részvétel nagyarányú növelését célzó belső
biztosítunk.
intézkedések, még ha teljes mértékben megvalósíthatók, akkor sem elégségesek ahhoz, hogy a demográfiai változás
A második lépés a jogi, adminisztratív és kulturális korlátok
jövőbeli munkaerő-piaci következményeit teljes mértékben
felszámolása a munkaerő Unión belüli mobilitásának serken-
ellensúlyozzák. A valóságban az uniós munkaerő – a beván-
tése érdekében. Ennek fő eszközei közé tartozik a jóléti és
dorlás (egyébként valószínűtlen) hiánya és változatlan munka-
nyugdíjjogosultságok teljes átvihetősége, a jobb nyelvi képzés,
erő-piaci részvétel mellett – 2050-re megközelítőleg 68 millió
a felsőoktatási diplomák és a szakmai készségek teljes körű
dolgozóval csökkenne. Mivel nem minden bevándorló válik
elismerése az EU egészében, valamint valóban diszkrimináció-
gazdaságilag aktívvá, megközelítőleg nettó 100 millió főre
mentes környezet megteremtése minden politikai szinten.
lenne szükség a hiány megszüntetéséhez. Reálisan nézve, ilyen hatalmas nettó bevándorlás az elkövetkezendő 40 évben
Végül, de nem utolsósorban jelentős változásra van szükség a
nem valószínű, és nem is feltétlenül kívánatos. A migráns
nyugdíjazással kapcsolatos megközelítés tekintetében. Vissza
munkaerő igénybevétele mindazonáltal egyike azoknak az
kell szorítani a korengedményes nyugdíjazás jelenlegi gyakor-
eszközöknek, melyek segítségével kezelni lehet Európa jövő-
latait. A nyugdíjba vonulásnak nem kötelességnek kellene
beli munkaerő- és készséghiányát, ezért a bevándorlás tekin-
lennie, hanem lehetőségnek. A munkával töltött életszakaszt
tetében az EU-nak proaktív megközelítést kell kialakítania.
meg kell hosszabbítani, mind a tényleges, mind a jogszabályi nyugdíjkorhatár megemelésével. A felnőttoktatási és -képzési
Európában általában véve szemléletváltásra van szükség. A
programokat, a fizetési rendszereket, az alkalmazási feltétele-
bevándorlást igen gyakran inkább tehernek, mintsem kiak-
ket és a nyugdíjrendszereket oly módon kell megváltoztatni,
názható lehetőségnek tekintjük. E tekintetben Európa sokat
hogy az idősebb munkavállalók felvételének és foglalkozta-
tanulhat Ausztráliától, Kanadától és az Egyesült Államoktól,
tásának vonzóbbá tételével megteremtődjön az 50 és 70 év
amelyekkel a tehetséges és szakképzett bevándorlókért
közötti korosztály munkaerőpiaca.
verseng. Ezen országok tapasztalatára is építve az EU-nak közös bevándorlási politikát kell kialakítania, célul tűzve ki a
27
legképzettebb, legtehetségesebb és legmotiváltabb beván-
gük van saját vállalkozásaik létrehozására. Ehhez széles körű
dorlók megnyerését, gondoskodva ugyanakkor a küldő orszá-
integrációs kezdeményezésekre van szükség uniós, tagállami,
gok humántőke-vesztését megelőzni hivatott intézkedésekről.
de különösen helyi szinten, mivel sokszor ezen a szinten lehet a legjobban megállapítani és kielégíteni a bevándorló és a
Az EU közös bevándorlási politikájának közép-/hosszú távú
nem bevándorló népesség igényeit.
stratégiát kell meghatároznia a szakképzett bevándorlók vonzására. Könnyen elérhetővé kell tenni az Európában való
A bevándorlókat az EU-ban történt jogszerű letelepedésü-
letelepedés előnyeit propagáló, egyértelmű információkat.
ket követően az uniós polgárokkal azonos szociális jogok-
Közösen elfogadott megközelítésre van szükség a bevándor-
nak kell megilletniük. A meglévő bevándorló népességben
lók befogadására vonatkozó közös kritériumokkal kapcso-
rejlő potenciált a munkaerő-piaci részvétel növelésére a
latban (pontalapú vagy értékelési rendszer), figyelembe véve
nyelvi és szakmai képzésbe, valamint az általános oktatásba
ugyanakkor a tagállamok sajátos igényeit.
való beruházás révén kellene kibontakoztatni, határozott megkülönböztetésellenes stratégiákkal kombinálva. A beván-
Európa azonban csak akkor válik vonzó célponttá a bevándor-
dorló munkavállalókkal és családjukkal szembeni megkülön-
lók szemében, ha azok elfogadottnak érzik magukat, egyenlő
böztetés minden formáját fel kell számolni.
esélyük van a hivatalos munkaerőpiacra lépésre, és lehetősé-
Anya és gyermek együtt a nyelvtanfolyamon.
28
Fotó: Kunsch
Az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem felszámo-
Mobil népesség – ellenőrzés és felelősség
lására irányuló erőfeszítések keretében intézkedéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a kiszolgáltatott egyéneket és
Mivel az EU-ban nagyobbrészt megszűntek a belső határok, a
közösségeket megvédjük az elfogadhatatlan foglalkoztatási
közös európai bevándorlási politika megfelelő működéséhez
gyakorlatok révén történő kizsákmányolástól és a visszaélés
megbízható külső határigazgatási rendszerre van szükség,
egyéb formáitól, például az emberkereskedelemtől. Ehhez
amelybe beletartozik a harmadik országbeli állampolgárok
következetesen alkalmazott és az EU fejlesztési politikáját
számára történő vízumkiadás rendszerének összehangolása is
kiegészítő, állandó párbeszédre van szükség a származási
(erről később, az EU külső és belső biztonságával kapcsolat-
országok és az EU között.
ban is szó lesz). Az EU-nak el kell ismernie továbbá a migráció és a fejlesztés Tekintve, hogy évente több tízmillió harmadik országbeli
közötti kapcsolódást, és olyan szakpolitikai intézkedéseket kell
állampolgár lépi át jogszerűen az EU külső határait, alapvető
kidolgoznia, amelyek teljes mértékben kiaknázzák a köztük
fontosságú az EU-n belüli ellenőrzési mechanizmusok javítása.
lévő szinergiákat. A sikeres munkaerő-toborzási politikák
Ezzel ugyanis biztosítani lehetne, hogy a migráció ellenőrzé-
elkerülhetetlenül agyelszíváshoz vezetnek, ami alááshatja a
sének terhe ne csak az EU külső határaira és az azokért felelős
küldő országokban a fejlődés folyamatát. Az EU-nak minden
országokra háruljon.
tőle telhetőt meg kell tennie ennek elkerülésére, és segítséget kell nyújtania a küldő országoknak a fejlődésükhöz szükséges
Közös megközelítést kell továbbá alkalmazni az illegális beván-
humán tőke megteremtéséhez.
dorlók integrálására. Össze kell hangolni a munkavállalásra nem jogosult személyekkel szembeni tagállami politikákat
A kétoldalú fejlesztési megállapodásoknak a szabályszerű
és magatartást. Ennek keretében az EU egészében harmoni-
bevándorlás előmozdítására is törekedniük kell, mobilitási
zálni kell az illegális bevándorlók jogait, hogy ne alakuljon ki
partnerségek, valamint munkaerő-toborzási és visszafogadási
egyfajta „vonzerő” valamelyik tagállamban, aminek következ-
megállapodások révén. Az ilyen politikák kidolgozásakor
ményeit aztán más tagállamoknak kell viselniük.
figyelembe kell venni a visszatérő migráció kialakításának, valamint a küldő és a fogadó ország közötti kétirányú mobili-
Az illegális bevándorlás elleni küzdelembe beletartozik az
tásnak a lehetséges előnyeit is. Az EU-ban az állandó letelepe-
illegális foglalkoztatást (különösen az építőiparban és a mező-
désre vonatkozó engedély – például egy „kék kártya” formá-
gazdaságban, valamint a magánháztartásokban) elfogadó,
jában történő – megadása ösztönözheti a körkörös migrációt
több tagállamban még mindig élő szemlélet elleni küzdelem.
azok körében, akik egy hosszabb időszakra vissza kívánnak
Ennek érdekében – egyéb intézkedések mellett – fokozni kell
térni származási országukba.
a munkavállalási és letelepedési engedélyek belső ellenőrzését azon országokban, ahol nagy számban találhatók illegális
Végül pedig az EU-nak be kell ruháznia a küldő országok
bevándorlók.
felsőoktatási rendszereibe annak érdekében, hogy olyan készségeket alakítsanak ki, amelyeknek később mindkét fél hasz-
A hiteles belső és külső ellenőrzések fenntartása azonban
nát látja. Röviden: a cél a képzés, nem az agyelszívás.
nem csorbíthatja az EU azon törekvését, hogy – alapelveivel összhangban – biztos menedéket nyújtson a menekülteknek. Az európai menekültpolitikáknak biztosítaniuk kell, hogy a politikai menekültek továbbra is jogosultak legyenek a menedékkérésre, és kérelmeiket az EU mind a 27 tagállamában méltányosan kezeljék.
29
30
ENERGIABIZTONSÁG ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – EGY ÚJ IPARI FORRADALOM Amennyiben nem történnek megfelelő intézkedések, 2030-ra
hőmérséklete, ami teljes régiók eltűnését és a klímamenekül-
Európában az energiahelyzetet növekvő kereslet és csökkenő
tek tömeges vándorlását eredményezné, és aminek követ-
kínálat jellemzi majd. Európa energiafüggősége a harmadik
keztében emberek milliárdjai maradnának víz nélkül. Legjobb
országokból drágán importált kőolaj, földgáz és szén tekin-
esetben is megváltoznának az elsivatagosodás módozatai,
tetében a jelenlegi 50%-ról mintegy 60%-ra fog növekedni,
megnövekedne a tengerek szintje, súlyos aszályok lépnének
a fosszilis tüzelőanyagok pedig Európa energiaszerkezetének
fel és magasabb lenne a hőmérséklet, és mindez súlyos követ-
akár 80%-át is kitehetik majd. Ezenfelül az energiaforrásokat a
kezményekkel járna.
világ politikailag leginstabilabb területeiről fogják beszerezni. Tekintettel gazdaságaink magas energiaintenzitására, a kiszol-
Hatalmas feladatok állnak előttünk, amelyek azonnali fellépést
gáltatottság és a fennakadások veszélye óriási.
igényelnek és igen jelentős erőforrások mozgósítását teszik szükségessé. Például a szén-dioxid-kibocsátáshoz viszonyított
A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági
termelékenységet (az egy tonnányi szén-dioxid kibocsátással
válság hatásai eltörpülhetnek az éghajlatváltozás által a globá-
termelt GDP-t) tízszeresére kell növelnünk ahhoz, hogy telje-
lis gazdaságra gyakorolt hatások mellett. Megfelelő intézke-
síteni tudjuk a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási célértékeket,
dések nélkül az évszázad végére jelentősen megnőhet a Föld
és ezt „mindössze” 40 év alatt kell megvalósítanunk. Mindez
10. ábra
A hosszú távú energiaszükséglet a visszaesések után megint megnövekszik
Összesített éves növekedési arány, 2006–20 %
Országonkénti energiaszükséglet, 2006–20 QBTU
2.3% 1.6% 464 A világ többi része Oroszország India Kína Közel-Kelet Japán
114 23
27
81
21
24
2.3% 495
555
144
125 25
27
95 21
30
31
29
115 21
36
622
2.1
166
2.7
30 37
1.0 3.6
134
3.6
42 21
4.0 0.2
83
89
94
0.9
91
89
92
97
0.4
2006
2010
2015
2020
Európa
83
Egyesült Államok
Forrás: McKinsey Global Institute, globális energiaszükségleti modell, 2009
McKinsey & Company
31
tényleges társadalmi, gazdasági és politikai destabilizációhoz
A fenti változások fő nyertesei az európai fogyasztók lenné-
vezethet. E herkulesi feladatokat azonban nem tudjuk kizá-
nek. A magas energiaárak továbbra is jelentős terhet rónak a
rólag a piacra támaszkodva végrehajtani: széles körű állami
háztartásokra, hiszen az energiára fordított kiadások a háztar-
beavatkozásra és támogatásra van szükség egy „új ipari forra-
tások teljes kiadásának mintegy 15%-át teszik ki. Hasonló-
dalom” elindítása érdekében. Az EU-nak ezt a kihívást valódi
képpen, egyes energiafüggő ágazatokban a magas energia-
lehetőséggé kell tudni alakítania.
árak aláássák az európai ipar alapvető versenyképességét. E problémákkal szembesülve az EU nem ülhet a babérjain. Segítséget kell nyújtania a tagállamoknak egy valóban közös,
Az új ipari forradalom társadalmi és kereskedelmi előnyei
integrált energiapolitika létrehozása révén, amely az energiahatékonyságra, a diverzifikációra, a függőség csökkentésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányul.
A fenti cél eléréséhez szükséges ipari és magatartásbeli változások végrehajtása nem lesz egyszerű. Világos azonban, hogy miért célszerű ezt az utat választani. Az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésének éves költsége a becslések szerint
Kezdjük a könnyebben elérhető célokkal: az energiahatékonyság forradalmasítása
a világ GDP-jének körülbelül 2%-át tenné ki, míg ennek elmulasztása a becslések szerint évente a GDP legalább 5%-ának
Az iparban, a közlekedésben, az építőiparban és a háztartási
megfelelő költséggel járna. A fenntartható zöld gazdaság
berendezések tekintetében történő energiamegtakarítás révén
létrehozása ugyanakkor olyan széles körű technológiai, üzleti
csökkenthető a legeredményesebben a szén-dioxid-kibocsátás
és kereskedelmi lehetőségeket nyújt, amelyeket nem szabad
és a külső energiafüggőség. Ezenkívül az energiamegtakarítás
elszalasztani. Valós lehetőség mutatkozik arra, hogy az EU
révén érhet el az EU a leggyorsabban kézzelfogható eredmé-
erkölcsi és politikai vezető szerepet játsszon az e területen
nyeket. Magától értetődő, hogy a legolcsóbb és legtisztább
folyó vitában anélkül, hogy szem elől tévesztené a kézzelfog-
energia az el nem fogyasztott energia. Noha az energiahaté-
ható gazdasági és ipari előnyöket. Ehhez azonban gyorsan kell
konyság növelésének kérdése nem új keletű, kiterjesztését és
cselekednie, mielőtt mások megelőzik.
megszilárdítását valamennyi tagállamban központi célkitűzésként kell kezelni.
Hasonlóképpen jelentős előnyökkel járhat egy koherens európai energiapolitika végrehajtása, amelybe beletarto-
Ennek érdekében az energiahatékonyságra vonatkozó fő
zik az energiaágazat valódi, liberalizált egységes piacának
célértéket a jelenleg elfogadott, 2020-ig elérendő 20%-ról a
kialakítása, az új energetikai technológiákat és a fő közös
2030-ig elérendő 50%-os értékre kell növelni. Az EU azáltal
energiaipari infrastruktúrát szolgáló határozott európai beru-
tudja elősegíteni e cél megvalósítását, hogy szigorúbb haté-
házási politika, a közös külső álláspont, és közös adóügyi
konysági előírásokat határoz meg a háztartási készülékekre és
elgondolások, amelyek hozzájárulnak e beruházási politika
az új épületekre vonatkozóan, valamint ambiciózusabb célki-
finanszírozásához. Ez véget vetne a monopolhelyzetben lévő
tűzéseket állapít meg a gépjárművek kibocsátását illetően.
tagállami vállalatok védelmének, és lehetővé tenné nagy euró-
Ezenkívül ösztönöznie kell a köz- és a magánszféra innovatív
pai energiavállalatok létrejöttét, valamint a villamos energiát,
partnerségét az energiahatékony beruházások terén, valamint
illetve földgázt előállító és/vagy elosztó vállalatok átviteli
hatékonysági célértékeket kell meghatároznia, és ellenőriznie
hálózatainak szétválasztását („unbundling”). Fel kell számolni
kell ezeknek a tagállamok általi teljesítését.
az e területen meglévő szűk keresztmetszeteket, és az „energiaszigeteket” egyszer és mindenkorra be kell kötni az európai hálózatba.
32
A megújuló energiaforrások egyike a szélenergia.
Törekvés fenntarthatóbb energiatermelésre
Fotó: Bundesverband WindEnergie e.V.
kifejlesztenie és tesztelnie, amelyek révén a CO2 leválasztható és a földfelszín alatt biztonságosan tárolható.
Fokozni kell a fenntartható megújuló energiaforrások kere-
Az életképesebb energiaszerkezet megteremtéséhez a nukle-
sésére irányuló erőfeszítéseket. Ezzel összefüggésben egy
áris energia igénybevételére is szükség van. Európa nem
sor ígéretes lehetőség van kilátásban, például a szélenergia,
mondhat le erről a fontos energiaforrásról, azonban a nukleá-
a napenergia és a biomasszából nyert energia tekintetében.
ris energiába való beruházások ösztönzéséhez nagyobb fokú
Ezenkívül Európának a kőolajjal mint a közlekedésben felhasz-
szabályozási biztonságot kell teremteni Európában és tovább
nált üzemanyag elsődleges forrásával szemben ösztönöznie
kell fejleszteni a biztonsági előírásokat. Végezetül, jelentős
kell a bioüzemanyagokra vonatkozó szabványok alkalmazását,
kutatás-fejlesztési erőfeszítésekre és a köz- és a magánszféra
valamint az elektromos és a hibrid gépjárművek használatát.
innovatív partnerségére van szükség az energiatechnológiák
Ehhez azonban jelentős beruházásokat kell végrehajtani az
következő generációjának kifejlesztéséhez. E tekintetben az
energiahálózat korszerűsítése és olyan intelligens energiahá-
EU-nak sürgősen el kell indítania néhány olyan vezető projek-
lózatok létrehozása érdekében, amelyek képesek a jövőbeli
tet, mint a naperőművek megépítése Észak-Afrikában és a
energiaforrások kezelésére és az energiaveszteség minimalizá-
szélerőműparkok hálózatának kiépítése az Északi-tengeren.
lására, és végeredményben az energiaellátás teljes mértékben integrált rendszerét eredményezik.
Az EU külső energiafüggőségének csökkentése A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) rendszerek létrehozásához határozott döntésekre van szükség egy sor olyan
Úgy tűnik, hogy az olcsó kőolaj korszaka véget ért, mivel
kérdésben, amelyek rendezése nem tűr halasztást, ideértve
az új készletekre egyre távolabbi helyeken bukkannak rá,
többek között a támogatások megfelelő szintjét, a jogi
és azokat egyre nehezebb elérni, és egyre költségesebb
keretet, valamint a CCS-nek a demonstrációs szakaszon túli
kitermelni. Az EU ugyanakkor az energiaellátás tekintetében
fejlesztésére vonatkozó ütemtervet. A kísérleti szakaszból az
még sokáig függeni fog a külső forrásoktól. Jelenleg e külső
üzemeltetési szakaszba való átmenet érdekében az EU-nak
függőség mértéke 90% a kőolaj, 80% a földgáz és 50%
kutatások alapján olyan új technológiákat és eljárásokat kell
a kőszén esetében. A behozott földgáznak például 42%-a
33
Az EU27-ek kőolajimportja származási országok szerinti bontásban, 2007 A teljes kőolajimportban való részesedés Kuvait 1,0 Szíriai Arab Köztársaság 1,2
Egyéb
Mexikó 1,4 Venezuela 1,5 Dánia 1,6 Angola 1,9 Algéria
Orosz Föderáció
Nigéria Azerbajdzsán Kazahsztán Irak Egyesült Királyság
Norvégia
Irán (Iráni Iszlám Köztársaság) Szaúd-Arábia Líbia
Az EU27-ek földgázimportja származási országok szerinti bontásban, 2007 A teljes földgázimportban való részesedés Egyesült Királyság 1,4 Egyiptom 1,5 Belgium 1,5 Katar 1,8
Egyéb
Líbia Nigéria Orosz Föderáció
Németország
Hollandia
Algéria
Norvégia
Forrás: Eurostat
34
Oroszországból származik. Az EU-nak nincs esélye arra, hogy energiafüggetlenné váljon, azonban minden lehetséges eszközzel törekednie kell energiabiztonságának növelésére. Először is, a földgázkitermelés még számottevően bővíthető Európában. Az EU-nak támogatnia és növelnie kell a belső földgázkitermelést azáltal, hogy új potenciális kitermelőhelyeket kutat fel, megszünteti az engedélyezési korlátokat és lehetővé teszi a beruházásokat az olyan határterületeken, mint például az Északi-sarkvidék. Ezenfelül számottevő potenciál mutatkozik az olyan, nem hagyományos energiaforrások kiaknázása tekintetében, mint a homokgáz és a palaolaj, például Közép- és Észak-Európában. A fenti stratégiáknak később olyan új erőfeszítésekkel kell párosulniuk, amelyek az EU külső zavarokkal szembeni kiszolgáltatottságának csökkentésére irányulnak. Ez azt jelenti, hogy Európának megbízható és tartós kapcsolatokat kell kiépítenie a fő beszállító országokkal, különösen Oroszországgal, és ezzel párhuzamosan diverzifikálnia kell az ellátási útvonalakat és módokat, ideértve az alternatív földgázvezetékeket
Egyre fontosabb az épületek energia-megtakarítást eredményező felújításaj. Fotó: Görres
és a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának fejlesztését. Ennek érdekében az EU-nak közös stratégiát kell alkalmaznia és határozott külpolitikát kell folytatnia, hogy jobban meg
Mindez nem jelenti azt, hogy az EU-nak mérsékelnie kellene
tudja védeni érdekeit a nemzetközi színtéren.
azon erőfeszítéseit, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vezető szerepet játsszon. Éppen ellenkezőleg: a konferenciát követő tárgyalások során az EU-nak olyan megállapodást
Élen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
kell szorgalmaznia, amely biztosítja, hogy a fejlett és a fejlődő országok teljesítsék az általuk Koppenhágában vállalt köte-
Az éghajlatváltozás csak globális szinten kezelhető eredmé-
lezettségeket. Eközben az EU-nak meg kell védenie jogos
nyesen. A koppenhágai ENSZ-konferencia ezért keserű csaló-
érdekeit, és biztosítania kell azt, hogy az esetleges új megál-
dást okozott, mivel a konferencián elfogadott, nem kötelező
lapodás eredménye – például a feltételességre vonatkozó,
erejű megállapodás várhatóan nem lesz elegendő a veszélyes
célzott stratégia révén – hozzájáruljon az európai gazdasági és
globális felmelegedés megállításához. A konferencia rámuta-
szociális modell célkitűzéseinek megvalósításához.
tott továbbá arra, hogy az EU-t globális szinten még mindig nem tartják elengedhetetlenül fontos tárgyalópartnernek
Ehhez azonban az Unión belül is több erőfeszítésre van
és szereplőnek, dacára annak, hogy az Unió e téren vezető
szükség, többek között javítani kell az uniós szén-dioxid-piac
szerepre és példamutatásra törekedve igen ambiciózus célt
működésén, amely jelenleg a legnagyobb meglévő ilyen piac.
tűzött ki, nevezetesen azt, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenti
Mára általánosan elfogadottá vált, hogy a fenti piac központi
kibocsátását, miközben energiahatékonyságát és energia-
elemét képező szén-dioxid-ár kérdése problematikus, a
szerkezetében a megújuló energia arányát egyaránt 20%-kal
kibocsátáskereskedelmi rendszer pedig nem eléggé átlátható
növeli.
és kiszámítható az ipari szereplők számára. Az árat úgy kell megállapítani, hogy annak egyrészt visszatartó ereje legyen a
35
Az erdő a táj elengedhetetlen része, és a helyi klímát is alapvetően befolyásolja.
Fotó: ccvision
szén-dioxid-kibocsátást illetően, másrészt pedig ösztönözze
továbbra is globális vezető szerepet tölt be, a K+F-re szánt
az életképes, új, tiszta technológiák kifejlesztését. A piaci
források és e technológiák finanszírozása azonban egyér-
mechanizmust ezenkívül szén-dioxid-adókkal kell kiegészíteni.
telműen gyorsabb Kínában és az Egyesült Államokban. Az
Mivel néhány tagállam már bevezetett ilyen adót, az EU-nak
EU-nak biztosítania kell, hogy a forrás- és finanszírozás-újra-
a piac torzulásának elkerülése érdekében sürgősen össze kell
elosztás megfelelő növelésével képes megszilárdítani vezető
hangolnia ezeket az adóügyi intézkedéseket.
helyét.
Az EU-nak emellett meg kell ragadnia az alacsony szén-
Végezetül nem kímélhető a mezőgazdasági ágazat sem,
dioxid-kibocsátású, forráshatékony és az éghajlatváltozás
amely a világ összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mint-
hatásaihoz alkalmazkodó gazdaságra való áttérésben rejlő
egy 14%-át adja. Az erdők és a talaj természetes módon
gazdasági lehetőségeket. Ennek értelmében további támoga-
elnyelik a szén-dioxidot. A jelenleg zajló trópusi erdőirtás
tást, ösztönzést és megfelelő infrastruktúrát kell biztosítania
megállítása, a marginális földterületek újraerdősítése, vala-
környezetbarát vezető ipari szereplők kialakulásának elősegí-
mint a talajban megkötött szén-dioxid mennyiségének a
tése érdekében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazda-
mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása révén történő
ságban számos új ipari szegmens jön majd létre, ideértve
növelése fokozná a szén-dioxid megkötését. Az EU-nak
például az elektromos gépjárműveket, az energiahatékony
ezért a KAP-források átcsoportosítása révén támogatnia kell
megoldásokat, a vízhatékonysági szolgáltatásokat, a biomas�-
a környezetbarát földművelést és állattenyésztést, és mind
szával üzemelő generátorokat, valamint a szén-dioxid-levá-
uniós, mind nemzetközi szinten aktív szerepet kell vállalnia az
lasztási és -tárolási szolgáltatásokat.
újraerdősítési erőfeszítésekben.
Jelentős gazdasági előnyök várhatók ezen az új gazdasági területen, amely a globális GDP újraelosztás 1%-át képviseli. Az EU, a megújuló energiával kapcsolatos technológiák exportjában felmutatott 40%-os piaci részesedésével ugyan
36
BELSŐ ÉS KÜLSŐ BIZTONSÁG: FOLYAMATOS KIHÍVÁSOK Az elmúlt húsz évben a korábbi kétpólusú világ egy rövid
lóképpen, ha az európai országok nem működnek együtt
egypólusú, az Egyesült Államok dominanciája által jellemez-
megfelelően a bűnüldözés terén, ez veszélyeztetheti a terro-
hető állapotot követően fokozatosan többpólusúvá vált. Az új
rizmus ellen más országokban folytatott küzdelem eredmé-
világrendben különböző hatalmi központok léteznek egymás
nyességét. A biztonsági kockázatok továbbá összefüggenek
mellett a korábbihoz képest instabilabb környezetben. A régi
egymással: a nehéz helyzetben lévő országokban a szegény-
veszélyek – például a nukleáris fegyverek jelentette kockázat
ség és az instabilitás melegágya a terrorizmusnak és az egyéb
– új formákat öltenek (proliferáció), miközben új veszélyek
bűnözői tevékenységeknek. A XXI. század biztonsági kihívá-
is megjelentek. A bizonytalanság ezen új formái – amelyek
sainak kezeléséhez tehát globális és megelőző intézkedésekre
magukban foglalják a pénzügyi instabilitást, a környezet
van szükség, amelyeket csak egy EU-formátumú szereplő
pusztulását, az energiafüggőséget, a szervezett bűnözést és a
képes biztosítani.
terrorizmust – változatosabbak, kevésbé láthatók és kevésbé kiszámíthatók, mint valaha.
Cél egy európai biztonsági modell Emellett ma sebezhetőbbnek is érezzük magunkat, mivel a globalizáció eltüntette a határokat a biztonság belső és külső
Az EU régóta elkötelezetten törekszik „a szabadságon, a
formái között. Például egy távoli földrészen zajló fegyveres
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” fenn-
konfliktus veszélyeztetheti Európa belső stabilitását azáltal,
tartására és továbbfejlesztésére, amelynek célja az uniós
hogy menekültek tömeges bevándorlását idézi elő. Hason-
polgárok mindennapi életének megkönnyítése. Mindazonáltal
Az EU NAVFOR Szomália-művelet a szomáliai kalózkodás elleni küzdelmet szolgálja.
Fotó: Európai Unió, 2010
37
a 2001 szeptemberében az USA-ban, 2004 márciusában Madridban és 2005 júliusában Londonban elkövetett terro-
Az együttműködés kultúrájának létrehozása – a biztonság mint határoktól független közjó
rista merényletek nyomán egyértelművé vált, hogy hatékonyabb és összehangoltabb uniós intézkedésekre van szükség
Az előttünk álló biztonsági kihívások kezeléséhez valódi uniós
a terrorizmussal és az egyéb határokon átnyúló biztonsági
szintű megközelítésre, jelentős együttműködési erőfeszíté-
problémákkal szembeni eredményes fellépés érdekében. Ilyen
sekre, közös intézményekre és megfelelő finanszírozásra van
biztonsági problémát jelent például az emberkereskedelem, a
szükség. Új együttműködési kultúrát kell kialakítani számos
személyek és az illegális anyagok csempészete, a pénzmosás,
területen, például az igazságügyi együttműködés, a bűnül-
a nők és a gyermekek kizsákmányolása, a természeti és az
dözés, a határellenőrzés, valamint az egészségügy, a szociális
ember által okozott katasztrófák, a számítástechnikai bűnö-
védelem és a katasztrófavédelem tekintetében. Ehhez bővíteni
zés, a szellemi tulajdonjogi kalózkodás.
kell a meglévő ügynökségek és eszközök, például az Europol, az Eurojust, a Helyzetelemző Központ, a Frontex és a terroriz-
Határozott cselekvésre és egy új „európai biztonsági modell”
mus elleni küzdelem uniós koordinátorának hatáskörét, vala-
bevezetésére van szükség. A közelmúltban elfogadott belső
mint új szerveket kell létrehozni, például a bevált rendőrségi
biztonsági stratégiában foglalt elképzelések és célok alapján
gyakorlatok európai központját.
a modellnek prioritásként kell kezelnie az európai polgárok érdekeit, ugyanakkor foglalkoznia kell a XXI. század gyor-
Ezenkívül prioritásként kell kezelni a következő kérdéseket:
san változó kihívásaival is. A modellnek biztosítania kell a következőket: a személyi jogok és szabadságok védelme; a
–
a hálózatok finanszírozásával, a tömegpusztító fegyve-
tagállamok közötti együttműködés és szolidaritás erősítése;
rek kereskedelmi útvonalaival, a terrortámadások utáni
a bizonytalanság hatásai mellett azok okainak kezelése; a
helyreállítással és a hosszú távú megelőző intézkedé-
megelőzés elsődlegessége; a polgárok bevonása; a biztonság
sekkel kapcsolatos információcserét szolgáló rendszerek
belső és külső dimenziója közötti összefüggések felismerése
javítása;
alapján „globális biztonsági megközelítés” alkalmazása a harmadik országokkal való kapcsolatokban.
–
egy különleges képzésben részesült egységekből álló, rövid határidőn belül bevethető és a katonai kompo-
Ezen a területen az együttes fellépést mindeddig akadá-
nens mintájára kialakított európai polgári tartalékos erő
lyozta, hogy a tagállamok nem kívánták megosztani infor-
létrehozása;
mációikat és összehangolni politikáikat a közrenddel kapcsolatban, amely továbbra is a belpolitika egyik legérzékenyebb
–
integráltabb külsőhatár-igazgatási rendszer létrehozása
területe. A tagállamok ellenállása azonban ellentétes az euró-
azáltal, hogy a Frontexet megerősítik a tagállamok
pai polgárok óhajával, akik azt szeretnék, ha az EU nagyobb
támogatására rendelkezésre álló, szakképzett európai
szerephez jutna a biztonság terén. Az ellenálló tagállamok
személyi állománnyal;
emellett nem veszik figyelembe mindazokat az eszközöket és erőforrásokat sem, amelyekkel az EU ma a biztonság terén – nem kis mértékben a közelmúltban elfogadott Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően – rendelkezik.
Az Eurocorps (Eurohadtest) címere
38
–
az európai menekültügyi rendszer következetlen-
Az EU eddig 22 megfigyelő, békefenntartó és stabilizációs
ségeinek kiküszöbölése különösen a „menekült”
missziót indított világszerte. Ezek a gyakorta a NATO-val, az
fogalommeghatározásának egységesítése révén;
ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel együttműködésben működtetett missziók az európai polgárok többségének
–
egységes vízumpolitika kialakítása és az európai konzuli
támogatását élvezik. Mindazonáltal, ha az uniós tagállamok
képviselet felállítása az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
összes katonai kiadását (kb. az USA katonai költségvetésének
keretei között.
50%-a) összevetjük az eredményekkel (az EU tengerentúli erőkivetítési képességei az amerikai képességeknek csak
A politikák alakítását e területen igen gyakran az események
10-15%-át teszik ki), a rendszer egyértelműen elégtelennek
irányítják, ezért egyensúlyt kell teremteni a biztonság növe-
bizonyul. Az uniós tagállamoknak nem sikerül maximalizálniuk
lése, valamint a személyi szabadságok és az emberi jogok
a skálahatást és a szinergiákat, amelyek pedig elengedhetetle-
védelme között. Az e két, egymástól elválaszthatatlan elem
nek a legjobb globális teljesítmény garantálásához.
közötti egyensúly megteremtésének a módja a jövőben a körülményektől függően változni fog, ezért az Unióban folya-
Mindent tekintetbe véve az EU egyetlen átfogó strukturális
matos politikai vitát kell folytatni a kérdésről. A személyes
korláttól szenved: attól, hogy az európai védelmi rendszerek
adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó egyértelmű korláto-
alapvetően nemzeti jellegűek. Saját katonai erőforrások nélkül
kat, valamint az adatok cseréjére vonatkozó korlátozásokat
az EU tagállamainak önkéntes hozzájárulására szorul, amely
még azokban az esetekben is szigorúan be kell tartani, amikor
gyakran elégtelen. A tagállamok katonai erőforrásai még sok
biztonsági kockázatok merülnek fel.
esetben az ország elleni támadást elhárító területi védelmen alapulnak, még olyan tagállamokban is, ahol ilyen támadás
Mindenekelőtt valamennyi uniós tagállamnak fel kell ismernie,
aligha valószínű. Általában elmondható, hogy nincs elegendő
hogy a belső biztonság nagy mértékben függ a külső környe-
beruházás az új biztonsági helyzetekre való reagáláshoz
zet biztonságától. A határokon átnyúló biztonsági problémák
szükséges alapvető fontosságú kapacitások terén (gyorsan
nem oldhatók meg az EU határain belül. Következésképpen az
bevethető erők, stratégiai légi szállítás, helikopterek, kommu-
európai polgárok biztonságának és szabadságának növelésé-
nikációs eszközök, katonai rendőrség).
hez az EU határain túl is intézkedésekre van szükség. Az EU 1,8 millió fegyveres katonával rendelkezik, félmillióval többel, mint az Egyesült Államok, de nincs meg az ahhoz
Külső biztonság: a strukturális korlátok leküzdése
szükséges képessége, hogy egy 60 000 fős gyorsreagálású erőt telepítsen, mint ahogy az is nehézséget jelent számára,
Az EU már több mint tíz éve fontos eszközöket alakít ki a
hogy egy közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) misszi-
közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) koncepciójának
óra 5000 katonát állítson. Sőt, az európai szárazföldi erők
keretében. Ezek közé tartozik a Katonai Bizottság és a Katonai
70%-a alkalmatlan a külföldi bevetésre, pedig napjaink konf-
Törzs – amelyek a korai előrejelzéssel és a stratégiai terve-
liktusai telepíthető és bevethető fenntartható erőket követel-
zéssel kapcsolatos feladatokat látják el –, valamint az Európai
nek meg.
Védelmi Ügynökség. Az EU rendelkezik továbbá egy olyan polgári személyi állománnyal, amelyet arra képeztek ki, hogy
Az eddigi tendencia szerint a KBVP-missziók jellege és hatálya
a világ konfliktus sújtotta térségeiben segítséget nyújtson a
általában egyedi és inkább valamely válsághelyzetnek, mint-
helyi lakosságnak. Ezek a polgári képességek egyre nagyobb
sem egy átfogó tervnek vagy stratégiának felelt meg. Missziói
szerepet játszanak a napjainkban széles körben humánbizton-
tekintetében az EU nem rendelkezik közös finanszírozással.
ságként ismert kérdés kezelésében, amely fogalom szerint a
A tagállamok között nincs méltányos tehermegosztás, ami
nemzeti és a globális biztonság nem választható el az egyének
demotiváló tényezőként hat a katonai missziókban való rész-
és az általuk alkotott közösségek jólététől.
vételre.
39
Ez érvényes az EU misszióinak polgári dimenziójára is, amelyre
európai védelmi piacot és közös közbeszerzési eljárásokat kell
az a tendencia jellemző, hogy a személyi állomány tagállamok
kialakítania. Az EU egységes piacának eredményeit – az Euró-
által vállalt létszámának kevesebb, mint a felét telepítik, és
pai Védelmi Ügynökség megerősítése és a nemzeti piacokat
emiatt a helyszínen nem áll a missziók rendelkezésére elégsé-
még mindig védő korlátok csökkentése révén – a védelem
ges készenléti csapat és tapasztalat. Ennek orvoslása érdeké-
területére is ki lehet és ki is kell terjeszteni.
ben az Uniónak arra kell ösztönöznie tagállamait, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségvállalásaikat, és hozzák létre a bírák, a rendőrök, a mérnökök és az egyéb szakértők valóban működőképes civil hálózatát. Mindez egy, a külföldi polgári/katonai
A kollektív védelemmel kapcsolatos európai elképzelés
műveletek tervezésével, telepítésével és ellenőrzésével megbízott, valóban működőképes és megfelelő számú személyzettel
A Lisszaboni Szerződés számos olyan fontos eszközt nyújt,
rendelkező európai műveleti parancsnokság létrehozásával
amelyek segítik a tagállamokat e kihívások megválaszolásá-
járna.
ban. Az állandó strukturált együttműködésen alapuló innovatív rendszer révén a Szerződés lehetővé teszi a tagállamok
Az EU méretgazdaságossági problémával is küzd az ipari és
számára, hogy a kitűzött konkrét célok hajlandóságuk és
technológiai fegyverpiacot illetően: Európának sokkal keve-
kapacitásuk szerinti megvalósítása érdekében egymással
sebb termék előállítása sokkal többe kerül, mint más fegyver-
párhuzamosan és különböző sebességgel haladjanak előre.
beszállítóknak, például az USA-nak. Az EU-nak ezért egységes
A tagállamok „úttörő” csoportjai most már fokozhatják a
A koszovói NATO-haderő (KFOR) egyik katonája albán építőmunkásokkal beszélget Koszovóban Fotó: dpa, picture alliance, 2006.12.13.
40
fegyveres erők telepíthetősége, interoperabilitása és fenn-
Az EU-nak az uniós védelemre vonatkozóan meg kell állapod-
tarthatósága tekintetében az együttműködés szintjét, ami
nia egy hosszú távú elképzelésről, amely fehér könyv formá-
lehetővé teszi számukra, hogy több képességgel járuljanak
jában kerülhetne kidolgozásra, egyértelműen meghatározott
hozzá a KBVP, a NATO és az ENSZ misszióihoz, illetve egyéb
prioritásokat jelölve meg a fenyegetések, a szerepvállalási
missziókhoz is.
kritériumok és az elkülönített források tekintetében. Ebben az elképzelésben a NATO és az EU között olyan összehan-
A Lisszaboni Szerződés azt is lehetővé teszi a tagállamok
golt feladatmegosztást kell megállapítani, amely komparatív
számára, hogy megszüntessék a KBVP finanszírozásával
előnyeik tárgyilagos értékelésére épül. Ha az uniós tagállamok
kapcsolatos hiányosságokat a közös missziók támogatását
nem tudnak működőképes stratégiai koncepciót elfogadni
célzó „induló alap” létrehozására irányuló felhívással, amelyet
az EU számára, akkor az EU képtelen lesz áthidalni a KBVP-
azután a műveletek tervezése során az ún. „sürgősségi
vel szemben támasztott elvárások, valamint a KBVP operatív
alapba” történő befizetések támogatnak majd.
képességei és forrásai között tátongó szakadékot.
Mindazonáltal akár arról beszélünk, hogy növelni kell a KBVPmissziók közös finanszírozását, hogy a tagállamokat több csapat felajánlására kell ösztönözni, akár arról hogy az uniós stratégiai tervezés hiányos („stratégiai vákuum”), az EU a védelem területén főként azzal a hiányossággal néz szembe, hogy a tagállamok körében és között eltérő a stratégiai szemlélet. Az európai fővárosok között egyelőre nem alakult ki konszenzus az uniós védelmi képességek fejlesztésének átfogó céljáról.
41
42
EURÓPA A NAGYVILÁGBAN: ÖNTUDATOS SZEREPVÁLLALÁS Amennyiben az EU teljesíteni szeretné ambiciózus programját,
gatják a multilaterális kormányzás rendszerét, és elfogadják az
jóval határozottabb nemzetközi szereplővé kell válnia. Európa
annak keretében való együttműködést. Ez a célkitűzés azon-
gazdasági versenyképességének javításától egészen a tudás-
ban törékeny konszenzusra épül, mivel a multilateralizmus
alapú gazdaság tekintetében történő előretörésig, valamint a
előnyei nem mindig nyilvánvalók azon államok számára,
szabadságnak és a biztonságnak a polgárok részére történő
amelyek nem vettek részt a második világháborút követően
biztosításáig a kihívások globális jellegűek, és csak nemzetközi
felállított intézményi struktúra kialakításában. Ezért olyan új,
stratégiák keretében oldhatók meg.
nagyszabású egyezségre kell jutni, amely figyelembe veszi a feltörekvő és a már meglévő hatalmaknak a meglévő szabá-
Ezenfelül a hatalmi súlypontok Európától és az Egyesült
lyokkal kapcsolatos szempontjait, hangsúlyozva ugyanakkor a
Államoktól való elmozdulásával a nemzetközi szerepvállalás
multilateralizmusnak, az inkluzivitásnak, a méltányosságnak, a
szabályai is átalakulnak. Ebben a gyorsan változó környezet-
fenntartható fejlődésnek, a kollektív biztonságnak, az emberi
ben az EU nem engedheti meg magának az evickélést. Vezető
jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának és a tisztessé-
szerepet kell vállalnia a globális kormányzás új szabályainak
ges kereskedelmi gyakorlatnak a fontosságát.
kialakításában, különben félő, hogy lemarad. A céltudatos előrelépés érdekében emellett az EU-nak olyan nemzetközi
Végezetül Európa csak akkor boldogulhat majd a versenyen
környezetet kell támogatnia, amely képessé teszi majd prog-
alapuló világban, ha előmozdítja a versenyképességen, a
ramjának előmozdítására.
befogadáson, a társadalmi felelősségen és a környezeti fenntarthatóságon alapuló, megújult európai növekedési modell kulcsfontosságú elemeit. Más globális szereplők – így minde-
Európa érdekeinek védelme a világ változó rendjében
nekelőtt a feltörekvő gazdaságok – a maguk fejlődésmenetét követik majd, ami még fontosabbá teszi az EU számára, hogy több- és kétoldalú megbeszélések keretében meghatározza a
Az utóbbi két évtizedben az európai országok jelentős
közös érdekeket és a közös eljárásokat.
hasznot húztak a növekvő globális egymásrautaltságból. A pénzügyi válság, valamint az élelmiszer- és energiaárakra
Ezzel összefüggésben az EU-nak olyan globális gazdasági
kiható bizonytalanság azonban rámutatott az aszimmet-
stratégiát kell kidolgoznia, amely a világ második tartalék-
rikus egymásrautaltságban rejlő veszélyekre, különösen a
valutájaként veszi számításba az eurót, és számol a globális
korlátozott erőforrások szolgáltatóinak vonatkozásában. Az
gazdasági egyensúlyhiánynak az európai versenyképességre
egymásrautaltság nem pusztán tény, hanem általunk válasz-
gyakorolt negatív hatásával. Az EU-nak partnereivel együtt
tott életforma egy olyan Európai Unióban, amely elkötelezett
kiegyensúlyozottabb és rugalmasabb monetáris kapcsolatokra
mindenfajta csere megkönnyítése mellett.
kell törekednie, és mérlegelnie kell egy globális partnerség lehetőségét, amelyben az árfolyamrögzítést alkalmazni kívánó
Az egymásrautaltságot mégsem vehetjük készpénznek. Mivel
országok nem a dollárhoz, hanem egy valutakosárhoz kötnék
az országok a pénzügyi és a gazdasági válságra úgy reagál-
pénznemük árfolyamát.
nak, hogy számos kérdésben érvényesítik az önállóságukat, a deglobalizáció veszélye valóssá válhat. Az EU-nak meg kell
Rövid távon kiemelt helyet kell kapnia az EU tennivalói között
akadályoznia ezt az eshetőséget azzal, hogy proaktív módon
az ILO-kezdeményezések, például a globális szociális védelmi
védelmébe veszi a felelős egymásrautaltság olyan ideálját,
minimumra vonatkozó kezdeményezés vagy a tisztességes
amelyben a különböző szereplők kitartanak a rendszer fenn-
munkára vonatkozó menetrend előmozdításának, ugyanak-
tarthatósága iránti elkötelezettségük mellett.
kor biztosítani kell, hogy e kezdeményezések összhangban álljanak a nyitott piacok elvével. Az EU-nak a tisztességes
A felelős egymásrautaltság megvédéséhez viszont olyan
kereskedelem iránti szilárd elkötelezettségére is építenie kell
világra lesz szükség, amelyben a fontosabb szereplők támo-
43
annak érdekében, hogy a világ többi részét is erre ösztönözze
érdekében, hogy a tagállami álláspontok megfelelő összehan-
a nemzetközi szolidaritáshoz való jelentős hozzájárulásként.
golása után segíthesse az Uniót közös érdekeinek meghatározásában és közös politikáinak kidolgozásában.
Az EU eszköztárának fejlesztése
Mindazonáltal a probléma gyökere változatlan marad: az a különbség, amely egyfelől az EU-nak a fellépési jogkörébe
Az európai polgárok kifejezték azon kívánságukat, hogy az
tartozó területeken (gazdaság, kereskedelem, fejlesztési
EU vállaljon nagyobb felelősséget érdekeiknek és értékeiknek
támogatás, versenypolitika) meglévő képességei, másfelől a
a globális színtéren való képviseletében. E küldetés teljesíté-
között van, hogy azon a területen, amelyre eredeti hatásköre
séhez azonban milyen erőforrásokra támaszkodhat az EU? A
később bővült ki (kül- és biztonságpolitika), nem rendelkezik
tagállamoknak mind nagyobb mértékben olyan szereplőként
valódi közös eszközökkel. Az EU rendelkezésére álló tekinté-
kell tekinteniük és támaszkodniuk az EU-ra, amely megsokszo-
lyes gazdasági és jogi eszköztárhoz képest katonai és politikai
rozza erejüket a világban, és segíti őket azon céljaik elérésé-
eszközei jóval kevésbé jelentősek.
ben, amelyeket különben nem tudnának megvalósítani. Még az sem jelenti azonban egy nyilvánvaló globális súlypont kialakulását, hogy a 27 tagállamból álló Unió megosztja
Az EU egy kontinens középpontjában – minél nagyobb vonzerőt
szuverenitását a közös döntéshozatal érdekében. Általános az a vélekedés, hogy a külpolitikával kapcsolatos uniós
Sokak számára a világon az EU továbbra is alapvető viszo-
határozatok esetében hátrányt jelent, hogy azokat egyhan-
nyítási pontot jelent, a hagyományos államközi kapcsolatok
gúlag hozzák meg. Az EU befolyásoló képessége attól függ,
alternatív modelljét, egy olyan transznacionális jogközösséget,
mennyire vagyunk képesek közös álláspontok kialakítása révén
amely jólétet és kohéziót teremtett a korábban véres és hideg-
felülemelkedni eltérő nemzeti érdekeinken. Az Európai Unió-
háborúk által megosztott térségben. Ez a „puha hatalom”
nak állhatatosnak kell tehát lennie a nagyobb fokú koordiná-
az EU egyik legnagyobb kincse. Az EU-nak az inkluzivitás és
ció megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben, hogy egysége-
a szerepvállalás stratégiái révén kontinentális központtá kell
sen lépjen fel, vagy legalábbis hangolja össze eltérő nézeteit.
válnia. Ezeket a stratégiákat nagy sikerrel alkalmazták az EU
Mégpedig következetesen.
egymást követő bővítései során is.
Ez a folyamat hosszú időt vesz igénybe, első lépésként pedig a
Az EU-nak továbbra is nyitva kell állnia a potenciális európai
tagállami és az uniós politikák jobb kapcsolódását, valamint a
új tagok előtt, és minden jelentkezést az adott ország saját
tagállamoknak a közös fellépésekben való fokozott részvételét
érdemei alapján és a tagsági kritériumoknak való megfelelésre
kell megvalósítani. Nemzeti szempontjaink és tapasztalataink
figyelemmel kell értékelnie. Valójában ezek a tényezők jelen-
megosztásával az ilyen eszmecserék révén a sokféleségnek az
tik „Európa igazi határait”. A szerepvállalás és az inkluzivitás
uniós külpolitika erősségévé, nem pedig a gyengeségévé kell
említett politikájával összhangban az Uniónak tiszteletben kell
válnia.
tartania a jelenlegi hivatalos tagjelöltek – köztük Törökország – irányában vállalt kötelezettségeit, és folytatnia kell a tárgya-
A Lisszaboni Szerződés többféleképpen is hozzájárult az EU
lási folyamatot. Ezzel egyidejűleg a csatlakozási tárgyalásokat
külpolitikai eszköztárának megerősítéséhez. Például a megerő-
megelőző köztes szakaszban széles körű megállapodásokat
sített együttműködési eljárás módjával alkalmazva mérsékel-
kell kínálnia a jövőbeli potenciális tagjelölt országok számára.
heti a véleménykülönbségeket, amikor bizonyos fontos kérdésekkel kapcsolatban nem sikerül közelíteni az eltérő nézeteket.
Az EU vonzereje emellett a folyamatosan alakuló szomszéd-
Az új Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) teljes körűen ki kell
ságpolitikában is központi elem, és az EU-nak fokozott szere-
építeni és megfelelő számú személyzettel kell ellátni annak
pet kell vállalnia közvetlen környezetének stabilizálásában az
44
Catherine Ashton, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság alelnöke (jobboldalt) Moszkvában, a Közel-Kelettel foglalkozó kvartett ülésén. A kép többi szereplője balról jobbra: Tony Blair, a KözelKelettel foglalkozó kvartett képviselője, Hillary Rodham Clinton, amerikai külügyminiszter, Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Fotó: Európai Unió, 2010
európai szomszédságpolitika, a keleti partnerség és az „Unió a Mediterrán Térségért” elnevezésű, meglévő kezdeményezé-
A stratégiák átültetése a gyakorlatba
sekre építve. E partnerségeket a demokrácia, az emberi jogok, a fejlődés és a szabadkereskedelem regionális térségének
Az EU külső fellépéseinek hatása nagymértékben attól függ
létrehozására kell felhasználni. A megállapodásoknak az EU és
majd, hogy mennyire lesz képes alkalmazkodni a 2030 felé
partnereinek javát szolgálva biztosítaniuk kell az uniós piachoz
vezető úton rá váró számos kihíváshoz. A EU gazdasági
való méltányos hozzáférést, és végeredményben a személyek
erejének és belső kohéziójának biztosítása ezért elengedhe-
szabad mozgásának térségét. Mi több, az EU-nak stratégiai
tetlen feltétele lesz annak, hogy befolyását határain kívülre is
egymás mellett élési, modernizációs és régióépítő politikát
kiterjessze. Külső pozíciójának kialakításakor azonban el kell
kellene folytatnia Oroszországgal.
érni azt, hogy a politikaalakítás folyamatát ne csak az események irányítsák. Sürgető feladat egy közös európai stratégiai
A nyitott és befogadó megközelítést ki kell terjeszteni az EU
koncepció kidolgozása.
más régiókkal, többek között a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), a Déli Közös Piaccal (MERCOSUR) és
Ennek a koncepciónak össze kell fognia az EU diplomáciai,
a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséggel (SADC) folytatott, hatá-
katonai, kereskedelmi és fejlesztési politikáit, valamint a közös
rokon átnyúló együttműködésére is. Fenti és egyéb kapcsola-
gazdasági politikák (GMU, energiapolitika, közlekedéspolitika
taiban az EU-nak és tagállamainak figyelembe kell venniük a
stb.) külső dimenzióit. Csak a rendelkezésére álló eszközök
világ többi részének felfogását, elvárásait és aggályait. Noha
összevonásával tud majd az Unió átalakító hatalomként
az EU-t általában a regionális integráció vonzó példájának
fellépni és részt venni a globális kormányzás új szabályainak
tekintik, atyáskodó stílust alkalmazva gyakorta eljátssza az
meghatározásában. Ez a fehér könyv formájában kidolgozott
ebben rejlő lehetőséget. Jó hírünket okosan kell kihasznál-
és rendszeresen frissített stratégiai koncepció segítene az Unió
nunk, hitelességünket pedig mint tárgyalási erőt meg kell
hosszú távú prioritásainak meghatározásában, és napi szinten
erősítenünk.
a külső fellépések referenciakeretévé válhatna. E célból létre lehetne hozni az Európai Külügyi Szolgálat részeként egy a nemzeti központokkal a bűnüldözési operatív információk cseréjének elve alapján szoros együttműködést
45
Az EU a világ legnagyobb segélyezője.
Fotó: Európai Unió, 2010
folytató európai előrejelző és elemző egységet. Ez az egység
pedig eltántorítja a hatalommal való visszaéléstől. Ennek
segítene arra összpontosítani a figyelmet, hogy a jelenlegi
érdekében megbeszéléseket kell majd tartani a civil társadalmi
politikákat folyamatosan felül kell vizsgálni. Emellett az Euró-
partnerekkel, többek között a nők és a kisebbségek szerve-
pai Diplomáciai Akadémia létrehozása is hozzájárulna a közös
zeteivel, és nem csak a kormányzati tárgyalópartnerekkel. A
diplomáciai kultúra kialakításához.
jogállamiság világszerte történő megerősítését célzó, alulról jövő intézkedésekre lesz szükség, valamint következetesebb
Az EU csak úgy lesz képes arra, hogy hatalmas – a világon
megközelítést kell alkalmazni a választási megfigyelésre. Az
messze a legnagyobb mértékű – pénzügyi ráfordítását haté-
elkövetkező két évtizedben ennek a kormányzati programnak
konyabban alakítsa politikai befolyássá, ha ilyen stratégiai
– amennyire csak lehetséges – többoldalúvá kell válnia.
megközelítést dolgoz ki a külügyekre vonatkozóan. Strukturális előnyét intelligens fejlesztési és kereskedelmi politikák
Végül, de nem utolsó sorban uniós megközelítést kell kiala-
folytatására kell felhasználnia. Folytatnia kell például az éghaj-
kítani a globális kormányzás reformjára vonatkozóan. Saját
latváltozás mérséklését célzó támogatást a legszegényebb
érdekeinek előmozdítása mellett az EU-nak irányító szerepet
régiókban, amelyeket az éghajlatváltozás a legsúlyosabban
kell betöltenie a nemzetközi intézmények legitimitásának
érint, és amelyek a legkisebb mértékben idézték elő a globális
erősítését és közös felelősségvállalásra való ösztönzését célzó
felmelegedést –. Ugyancsak folytatnia kell a „kereskedelem-
reformtörekvésben. Ennek keretében egyszerűsítenie kell
mel a szegénység ellen”-kezdeményezés jegyében tett erőfe-
és össze kell vonnia képviseletét, különösen a nemzetközi
szítéseit, különösen a mezőgazdasági behozatal révén. Ehhez
gazdasági fórumokon. Az egységes uniós képviselet megva-
az európai vezetőknek politikailag nehéz döntéseket kell majd
lósulásáig pedig a nemzetközi szervezetekben képviselt uniós
meghozniuk, beleértve a dohai forduló lezárását is.
tagállamoknak előzőleg össze kell hangolniuk álláspontjaikat, és azokat egyhangúlag kell megvédeniük.
Ezen túlmenően változatos eszköztárának stratégiai alkalmazásával az EU eredményesebben mozdíthatja elő a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Okosabban kell alkalmazni a feltételhez kötés politikáját, amely hatalmat ad a demokratikus szereplőknek, a tekintélyelvű rendszereket
46
AZ EU ÉS POLGÁRAI
Az Unió és polgárai közötti viszonyt az európai integráció
Az EU ezen elvek érvényesülését a többszintű kormányzás
történetében mindvégig többnyire a „passzív konszenzus”
rendszerén keresztül igyekszik elérni, amelyben a hatáskörök
jellemezte. Az utóbbi években azonban ez a viszony kezd
megoszlanak – nem pedig szétoszlanak – a különböző szintű
átalakulni. Az európaiak többet várnak az EU-tól, és nagyobb
hatóságok között. A gyakorlatban a többszintű kormányzás
kritikával szemlélik teljesítményét, kétségbe vonják az európai
közösen elfogadott, kötelező hatályú és átfogó hálózatok
projekt legitimitását. Jól példázta ezt a Franciaországban és
rendszere, amelyek a települések, régiók, nemzeti hatósá-
Hollandiában, majd pedig Írországban negatív eredményt
gok és uniós intézmények között éppúgy működnek, mind a
hozó népszavazás. Az EU-t akkor fogják az emberek újra
munkavállalói és vállalkozói egyesületek és más nem kormány-
sajátjuknak tekinteni, ha a lakosság bízhat abban, hogy az
zati szervezetek között. Az európai polgárok e hálózatokon
Unió jobban tudja szolgálni értékeiket és érdekeiket. Ennek
keresztül, valamint saját közösségeikben és településeiken
a szemléletnek az erősítése kell hogy irányítsa minden közös
tevékenykedve beleszólhatnak az EU jövője szempontjából
tevékenységünket.
fontos területek alakításába. A többszintű kormányzási rendszerben minden illetékességi
Komolyan venni a jó kormányzást: megosztani, megértetni és teljesíteni
szint – az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi – a jogszabályban foglalt feladatainak megfelelően gyakorolja hatásköreit. A rendszer kialakításának célja, hogy megteremtse azokat
A jó kormányzás biztosítása messze az EU leghatékonyabb
a feltételeket, amelyek között a tagállamok méretüktől, lakos-
eszköze arra, hogy biztosítsa polgárai állandó elkötele-
ságuktól és gazdasági súlyuktól függetlenül együtt gyara-
zettségét és szerepvállalását. A nyitottság, a részvétel, a
podhatnak, tiszteletben tartva egymás nemzeti kultúráját,
hatalommegosztás, az elszámoltathatóság, a partnerség és
nyelvét, vallását, valamint regionális és helyi jellegzetességeit.
a hatékonyság elvén alapuló jó kormányzásnak emellett a
A rendszer ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok azon
szubszidiaritás elvének is meg kell felelnie, vagyis annak az
szuverén jogát, hogy maguk döntsenek a saját határaikon
elgondolásnak, hogy minden döntést a leghatékonyabb, a
belüli hatáskör-átruházás részletes szabályairól.
polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten kell meghozni.
Az Európai Unióval kapcsolatos várakozások 2030-ra vonatkozóan „Ön nagyon optimista, viszonylag optimista, viszonylag pesszimista vagy nagyon pesszimista az Európai Unió jövőjét illetően?” Nagyon pesszimista
Nagyon optimista
Viszonylag optimista
Nem tudja: 9 %
Viszonylag pesszimista
%-ban Forrás: Eurobarometer 6/2009; EU 27
47
Az a tény, hogy több olyan pont van, ahol a polgárok bekapcsolódhatnak a jogalkotási folyamatba, biztosíthatja az EU számára azt a legitimitást és rugalmasságot, amelyre szüksége
Éljünk a Lisszaboni Szerződés új eszközeivel: a polgárok politikai szerepvállalása a gyakorlatban
van ahhoz, hogy megfeleljen korunk digitális, egymásra utalt, hálózatorientált és nyitott társadalmában a globalizáció által
Annak, hogy a polgárok támogassák az EU-t, a jó kormány-
támasztott kihívásoknak. A többszintű kormányzás azonban
zás és a nagyobb eredményközpontúság elengedhetetlen
nem biztosítja automatikusan a lakosság szerepvállalását. Egy
– önmagában azonban nem feltétlenül elégséges – feltétele.
olyan összetett rendszerről van szó, amelyet ki kell aknázni,
Az európai projektet az EU minden múltbeli vívmánya ellenére
ápolni, és mindenekelőtt közvetíteni kell az emberek felé.
zavarba ejtő közöny, ha nem egyenesen kiábrándultság övezi. Ezt a problémát nem hagyhatjuk tovább figyelmen kívül. Meg
Következésképpen nagyon fontos, hogy az európai uniós
kell újítanunk az EU és polgárai közötti szövetséget, a Lissza-
szakpolitikai döntéshozatallal kapcsolatos kommunikációnkat
boni Szerződés által megteremtett eszközök teljes skáláját
a nagyobb átláthatóság és gondosság jellemezze. Az EU-ról
bevetve a polgárok támogatásának és részvételének ösztön-
a közvélemény felé közvetített képnek kiegyensúlyozottnak
zésére.
kell lennie, tükröznie kell erősségeit és gyengéit egyaránt, nem lehet idealizáló, sem túlságosan borúlátó számadás. A
A Lisszaboni Szerződés megerősíti polgárok politikai szerep-
kommunikációs politikára való összpontosítás helyett, amely
vállalásának eszméjét azzal, hogy megadja a jogalkotási
olykor propagandába fordul át, megfelelőbb lenne kommuni-
kérdésekre irányuló népi kezdeményezés lehetőségét, és
kációt folytatni a szakpolitikákról, vagyis nyíltan elmagyarázni
növeli a nemzeti parlamentek szerepét. Az idő fogja megmu-
a téteket és a különféle megoldási lehetőségeket. Épp ennyire
tatni, hogy ezek az újítások milyen mértékben segítik majd az
fontos, hogy a tagállamoknak elszámoltathatónak kell lenniük
európai közélet kialakulását, a politikai öntudat növekedését
a brüsszeli tevékenységüket és az európai döntések végrehaj-
és az Unió legitimitásának megerősödését. Jelenleg nem
tása érdekében folytatott tevékenységüket illetően.
létezik valódi európai politikai színtér, és a politika várhatóan továbbra is nemzeti foglalatosság marad. Ám ha az Unió meg
A jó kormányzás azonban végső soron az eredményeiről
akarja erősíteni legitimitását, minden tőle telhetőt meg kell
ismerszik majd meg. Az EU már számos könnyebbséget
tennie az európai politikai polgárság erősítése érdekében.
hozott polgárai életébe – így például az euró, a kohéziós poli-
Ennek érdekében az EU-nak
tika, a közös agrárpolitika és Schengen révén –, még akkor is, ha e vívmányok érdemét nem mindig tulajdonítják az EU-nak.
–
fejlesztenie kell a politikai jogokat. Erősíteni kellene a
De még mindig sok a tennivaló. A felmérések egységesen azt
Lisszaboni Szerződés jelenlegi rendelkezéseit: elsősorban
mutatják, hogy a közvélemény sokat vár az EU-tól olyan érzé-
arra is ösztönözve a tagállamokat, hogy bizonyos idejű
keny politikai területeken, mint a biztonság, a terrorizmus, az
ottlakás és adófizetés után adjanak szavazati jogot más
energitika, az éghajlatváltozás vagy a külpolitika. Az EU-nak új
tagállamok állampolgárainak a tagállami választásokon;
célkitűzések és egy a korábbihoz képest eredményközpontúbb
másodsorban, több tagállamra kiterjedő listák segítsé-
logika kialakításával fel kellene nőnie e feladathoz. Vagyis:
gével „európaivá” téve az európai parlamenti választá-
kerülnie kell az üres retorikai fogásokat, és közérthetően kell
sokat; végezetül pedig a nemzeti parlamentek közvetítő
elmagyaráznia, hogy milyen hozzáadott értékkel gazdagítja
szerepén keresztül lehetővé téve a lakosság részvételét az
polgárai életét.
európai politikai vitákban. –
jobban meg kell értetnie a polgárokkal a választások jelentőségét. Az európai választásoknak eddig nem sikerült felkelteniük a polgárok érdeklődését. Ha ezen változtatni akarunk, az európai polgároknak több ismerettel
48
Az európai polgárok 2009-es csúcstalálkozóján a 27 tagállamból érkezett résztvevők megvitatták a nemzeti ajánlásokat. Fotó: Toussaint/ifok
kell rendelkezniük az uniós szakpolitikákról, és mindenekelőtt képessé kell válniuk arra, hogy azonosuljanak az
A szerepvállalás és azonosulás ösztönzése: alulról építkező megközelítés
európai politikusokkal. A jövőben az uniós pártoknak az európai parlamenti választásokon valóban európai prog-
Ha azt szeretnénk, hogy a polgárok magukénak érezzék az
ramokat kellene előterjeszteniük, és nekik kellene jelölte-
európai projektet, akkor az EU-nak egységes felfogással kell
ket állítaniuk a Bizottság elnöki tisztére.
rendelkeznie történelmével, mindennapi életével és jövőjével kapcsolatban. A második világháború romjaiból megszülető
–
nagyobb nyilvánosságot és nagyobb mértékű átlátha-
EU történelmi gyökerei közismertek. Ezt a tudást gyarapítani
tóságot kellene biztosítania. Erre éppúgy szükség van
kell és tovább kell adni, nemcsak azért, hogy megakadályoz-
magas szintű döntéseknél – például az Európai Tanács
zuk a múlt brutalitásához való visszatérést, hanem azért is,
állandó elnökének és a főképviselőnek a kinevezésekor
hogy példát mutathassunk a világ többi részének.
–, mint az EU mindennapi munkájában. Számos eszköz létezik ennek megvalósítására, többek között a digitális
A Lisszaboni Szerződés jogok és kedvezmények egész
források szisztematikusabb használata (e-kormányzás),
sorát biztosítja polgárainak a mindennapi életben.
európai dimenzió kialakítása a közszolgálati médiában;
Az európai polgárságnak ez a szociális dimenziója a
vagy ösztönzők kialakítása annak érdekében, hogy a
megkülönböztetésmentesség elve alapján magában foglalja
kereskedelmi média az EU-val foglalkozó programokat
többek között a tagállamok területén való szabad mozgáshoz,
közvetítsen.
tartózkodáshoz és munkavállaláshoz való jogot, és a képesítések kölcsönös elismerését.
–
ösztönöznie kell az európai részvételi demokrácia erősödését. Természetessé kell válnia a jogalkotási folyamat
Sajnálatos módon azonban a tagállamokban működő protek-
során a civil társadalommal folytatott folyamatos konzul-
cionista és korporatív reflexek még mindig rendszeresen
tációnak. Ennek érdekében a Bizottságnak és a Tanácsnak
megakadályozzák, hogy az uniós polgárok élvezhessék e
rendszeresebben kellene konzultálnia az Európai Gazda-
jogokat. A probléma megoldásához négy vonalon kellene
sági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
fellépni: –
Az uniós polgársággal járó jogok és előnyök tudatosítása érdekében erősíteni kell a helyi hatóságok által biztosított információs szolgáltatásokat.
49
Részvételi arány az európai parlamenti választásokon 1979-től 2009-ig
EU 9
EU10
EU 12
EU 12
EU 15
EU 25
EU 27
Forrás: A TNS közvéleménykutató és az EP adatai
–
Létre kellene hozni egy olyan önkéntes alapon használ-
Az iskolák – az európai nyelveken adott utasításaikkal, Európa
ható külön adminisztratív eszközt, amely az egyének
közös kulturális örökségéről szóló tankönyvek használatával
számára az uniós polgárság igazolására szolgálna annak
és az európai polgársággal kapcsolatos ismeretek tanításával
érdekében, hogy élhessenek a tartózkodással, a munka-
– központi szerepet játszhatnak abban, hogy a gyermekek-
vállalással és a szociális biztonsággal kapcsolatos jogok-
ben erősödjön az Európával való azonosulás. A felsőoktatási
kal.
hallgatókat célzó ERASMUS hatalmas sikert felmutató példája alapján ki kellene terjeszteni a csereprogramokat az általános
–
–
A polgárok számára lehetőséget kell teremteni arra,
és középiskolák közötti cserekapcsolatokra is. Egy a tagállam-
hogy az európai jogállást válasszák (a „28. jogrend-
okkal együtt kidolgozott és összehangoltan megvalósított
szer”), amely a jelenlegi 27 rendszer mellett a polgári,
európai polgári szolgálat pedig olyan platformot kínálhatna a
illetve kereskedelmi jog meghatározott területeihez
fiatalok számára, amelyen keresztül általános érdekű felada-
tartozó szerződéses viszonyokra vonatkozna.
tok elvégzésében vehetnének részt az EU-ban és azon kívül.
Létre kellene hozni – a Bizottság ezzel kapcsolatos
Mindannyian többszörös identitástudattal rendelkezünk,
hatásköreit teljes mértékben kiaknázva – egy az uniós
amely egyaránt tartalmaz helyi, regionális és nemzeti eleme-
jog hatásainak értékelésére szolgáló rendszert, és intéz-
ket. A polgárok számára még hosszú ideig minden bizonnyal
kedéseket kellene kidolgozni az uniós jogszabályok
az identitásnak ezek az elsődleges formái jelentik majd a
nemzeti szintű végrehajtásának és alkalmazásának
viszonyítási pontot. Ezekhez azonban társulnia kell egy kiala-
megerősítésére. Ebben a folyamatban vezető szerepet
kulóban lévő európai identitásnak is, amely az EU történelmé-
kellene vállalnia az Európai Parlamentnek és a nemzeti
nek közös megértésén, az európai uniós polgárságból eredő
parlamenteknek.
gyakorlati előnyökön és az Európa jövőjével és a világban betöltött helyével kapcsolatos közös elképzeléseken alapul.
–
Ezek az intézkedések, megfelelő megvalósítás esetén,
Polgáraink csak akkor fogják erősebben magukénak érezni az
növelni fogják ugyan az európai jog és az európai intéz-
európai projektet, ha világosan kifejtjük a XXI. században az
mények megbecsülését a lakosság szemében, de önma-
EU előtt álló közös feladatokat és célokat.
gukban még nem teremtik meg az EU-hoz tartozás tudatát. Ez csak idővel alakulhat ki, különösen Európa fiatalabb nemzedékeiben.
50
AZ EU ERŐSSÉGEIRE ÉPÍTVE
Sokan még mindig távoli jövőként tekintenek 2030-ra, és
Az EU-nak sürgősen közös megállapodásra kell jutnia arról,
kétségbe vonják az előrejelzések érvényességét. Nem szabad
hogy hogyan valósítja meg ambiciózus programját. Meg kell
azonban áltatni magunkat. A világ olyan gyors és messze ható
határoznia a globális korszakhoz való alkalmazkodáshoz szük-
globális változások idejét éli, amelyek továbbra is jelentős
séges intézkedéseket, valamint a cselekvés elmulasztásának
hatást gyakorolnak majd polgárai életére. Az elmúlt húsz év
költségeit és következményeit. Röviden közös elképzelést kell
valószínűleg csak ízelítőt adott abból, amit a jövő tartogat
közvetítenie arról, hogy Európa hogyan biztosíthatja a jövőjét.
számunkra. Az elkövetkező húsz évben az általunk jelenleg
Az előttünk álló választás ezért egyértelmű: az Unió erőssége-
tapasztalt számos trend várhatóan felgyorsul és fokozódik
ire építünk és együttes súlyát felhasználva öntudatos, releváns
majd. Hosszú távon kell gondolkodni, de most kell határo-
szereplővé válunk a világ színpadán, vagy pedig engedünk a
zottan cselekedni – ebben az új, bizonytalan korban ennek a
fragmentáltságnak és ezzel szembenézünk a teljes hanyat-
gondolatnak kell alakítania az európai politikai döntéshozatalt.
lás lehetőségével egy olyan világban, amelynek szabályait a fontos szereplők határozzák meg.
Az elkövetkező években az EU-nak ambiciózus programot kell teljesítenie. Közelebb kell hoznia egymáshoz az EU-t, annak tagállamait és polgárait, meg kell újítania az európai
Polgáraink érdekében!
gazdasági és szociális modellt egy olyan időszakban, amikor a belső és a külső erők kikezdik annak fenntarthatóságát, az
Európa erősségei valósak. A világon a legnagyobb piaccal
egyének önállóságának ösztönzése révén meg kell teremtenie
rendelkező, valamint a világkereskedelem negyedét és a
a tudásalapú társadalmat, a legtöbbet kell kihoznia a változó
fejlesztési segélyek kétharmadát nyújtó EU igenis számít.
demográfiai trendekből és a bevándorlásból, az energiahiányt
Közös infrastruktúrájával jogok, szolgáltatások és lehető-
és az éghajlatváltozást társadalmi és gazdasági fejlődési lehe-
ségek széles skáláját biztosítja polgárai számára. Az uniós
tőséggé kell alakítania, megfelelő egyensúlyt kell teremtenie
szakpolitikák és programok hozzájárultak ahhoz, hogy olyan
a szabadság és a biztonság között, továbbá úgy kell kivennie
összefonódott szakpolitikai térség jöjjön létre, amely kiterjed a
részét a világ sorának alakításában, hogy az európai értékek
távközlésre, a közlekedésre, a szociális kérdésekre, a kutatásra
és érdekek ne szenvedjenek csorbát.
és az oktatásra. Ezeknek az úgynevezett „közös térségeknek” a szervezésével és szabályozásával az EU mozgásteret teremt polgárai, vállalatai és kormányai számára.
Az Európa jövőjével kapcsolatos közös program és elképzelés
Az EU emellett pozitív képet mutat. Az Unióhoz sokan szeretnének tartozni, akár csatlakozással, akár bevándor-
Az említett célok és törekvések érdekében a tagállami kormá-
lással. Kiváló életminőséggel büszkélkedhet, amit a világon
nyoknak gyökeresen meg kell változtatniuk az EU-hoz való
az egyik legmagasabb várható élettartam is tükröz. Az EU
hozzáállásukat. Igen gyakran elkerüli a figyelmüket, hogy egy
kormányzati modellje – a „partnerségi kormányzás” – a valódi
olyan világban, amelyet egyre inkább az egymásrautaltság
regionalizmus példája: az egymás között megosztott szuve-
jellemez és amely többpólusú, hosszú távú érdekeiket legin-
renitású, közös érdekeket meghatározni képes, erős intézmé-
kább az szolgálja, ha azokat a nemzeti szint helyett európai
nyekkel rendelkező és a jogállamiság elsődlegességén alapuló
szinten valósítják meg. Ezidáig nem sikerült megnyerniük a
közös térség. Szilárd, erős alapokon áll, ezek közé tartozik
polgárok támogatását és részvételét, ami elengedhetetlen e
a politikai stabilitás, a szilárd jogi alapok, a társadalmi és a
projekt legitimitásához. A tagállamok az esetek többségében
gazdasági kohézió terén elért vívmányok, valamint a kulturális
magukba fordultak, a szélesebb európai érdekek kárára csak
és az etnikai sokféleség gazdagsága.
saját nemzeti érdekeikre koncentrálnak. Az EU több egy közös piacnál. Értékek uniója, amelyek az emberi jogok, a béke, a szabadság és a szolidaritás melletti
51
elköteleződésben nyilvánulnak meg. Ezek univerzális értékek.
felülvizsgálati eljárást is. Az EU minden eddiginél jobban képes
Az európai polgárok, tudósok és politikusok minden szintre
arra, hogy polgárainak hosszú távú érdekeire és szükségleteire
kiterjedő támogatásával az EU a nemzetközi törekvések élére
összpontosítson.
állhat a nagy globális kihívások kezelésében, így a társadalmi kohézió, az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés és a
Az előttünk álló kérdés tehát a következő: tudunk-e építeni az
nemzetek közötti béke területén.
Unió erősségeire úgy, hogy az mindannyiunk előnyére váljon? A globalizáció és a világ hatalmi egyensúlyának újbóli megte-
Végül, de nem utolsó sorban: az EU képes arra, hogy az euró-
remtése fontos új érvet szolgáltat a közös uniós fellépéshez.
pai polgárok hosszú távú érdekeit szolgálva gondolkodjon és
Azonban csak szilárd alapokra támaszkodva válhat az EU
cselekedjen. A tagállamok fellépései gyakran alárendelődnek
olyan szereplővé, amelyet számításba vesznek a globális szín-
a mindennapok politikai kényszereinek, ami gátolja a hosszú
téren. Ehhez a küldetéshez politikai bátorság, közös ambíció
távú tervezést. Az európai politikai döntéshozatal kevésbé
és erős pragmatizmus szükséges, valamint az, hogy világosan
van kiszolgáltatva a rövid távú érdekeknek, és így nagyobb
lássuk, mely eszmékért érdemes küzdeni. Itthon és külföldön.
lehetősége van új javaslatok előterjesztésére. A Lisszaboni
Találjuk meg együtt és most az ehhez vezető utat!
Szerződés elfogadásával az EU-nak most már rendelkezésére állnak a javaslatai megvalósításához szükséges eszközök is, ideértve a megerősített együttműködési és az egyszerűsített
52
Fotó: Európai Unió, 2010
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A Bölcsek Tanácsa köszönetet mond mindazoknak a szemé-
az Innaxis Alapítványnak és elnökének, Carlos Álvarez
lyeknek és intézményeknek, akik más-más módon, de mind-
Pereirának, akik gondoskodtak arról, hogy egy belső hálózat
annyian felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a ránk bízott
segítse a dokumentumok vizsgálatát és a csoporton belüli
feladat elvégzéséhez. Külön szeretnénk köszönetet mondani
kommunikációt;
a Bölcsek Tanácsa titkárságának: Žiga Turk főtitkárnak, Max
a Ljubljanai Egyetem Építészeti Informatika Tanszékének,
Keller-Noëllet különtanácsadónak, Nicolás Pascual de la Parté-
amely szerverén helyet adott a csoport nyilvános honlapjának;
nak, Noel White-nak, Eija Kaskimonak és Gwen McLeannek, akiknek odaadó és hatékony munkája nélkül lehetetlen lett
Wolfgang Schuster kollégánknak, aki munkatársaival Stuttgart
volna feladatunk teljesítése;
városában nagylelkűen illusztrálta munkánkat.
tanácsadóinknak és asszisztenseinknek, elkötelezett és fárad-
Ugyanilyen fontos támogatást jelentett számunkra az a
hatatlan munkájukért: Carlos Westendorp y Cabezának,
kollektív és egyénileg nyújtott segítség, amelyet nonprofit
Felipe González Márquez elnök különleges tanácsadójá-
szervezetektől és egyesületektől, szakértői csoportoktól és
nak; Rolands Lappukenak, Vaira Viķe-Freiberga alelnök
politikai elemzőktől kaptunk, akik mindannyian tanulmá-
tanácsadójának; Nina Hyvärinennek, Jorma Ollila alelnök
nyozott témáink kiváló ismerői: az Európai Bizottságon belül
tanácsadójának; Jean Ellermann-Kingombe-nak, Lykke Friis
működő Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda (Brüsszel), a
tanácsadójának; Stephan Petermann-nak, Rem Koolhaas
Berkeley Egyetem, a Bruegel (Brussels European and Global
tanácsadójának; Elin Burnsnek, Richard Lambert tanács-
Economic Laboratory – Brüsszeli Európai és Világgazdasági
adójának; Stefano Grassinak, Mario Monti tanácsadójának;
Laboratórium), a Centre for European Policy Studies (CEPS,
Gregor Woschnaggnak, Rainer Münz tanácsadójának; Lars
Brüsszel), a Chatham House (Royal Institute of International
Hoffmannak, Kalypso Nicolaïdis tanácsadójának; Guillaume
Affairs, London), a Régiók Bizottsága, a Confrontation Europe
Klossának, Nicole Notat tanácsadójának; Alexander
(Brüsszel), a Digital Europe (Brüsszel), a Sciences Po Európai
Krehernek, Wolfgang Schuster tanácsadójának; Andrzej
Központja (Párizs), az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány,
Gulczynskinek, Lech Walesa tanácsadójának;
az Európai Internet Alapítvány, az Európai Mozgalom, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága, Külügyi Bizott-
mindazoknak a közjogi méltóságoknak és szakértőknek, akik
sága, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal
üléseinken részt vettek és nagylelkűen megosztották velünk
Foglalkozó Különbizottsága, az Oxfordi Egyetem Európai
tapasztalataikat és tudásukat: José Manuel Barrosonak,
Tanulmányok Központja, az Európai Gazdasági és Szociális
Ivo Bozonnak, Etienne Davignonnak, Jacques Delors-nak,
Bizottság, az Elcano Nemzetközi és Stratégiai Tudományos
Nikiforos Diamandourosnak, Gérard Dumontnak, Joschka
Királyi Intézet (Madrid), a brüsszeli ETNO, az Európai Bizott-
Fischernek, Valéry Giscard d'Estaingnek, Jean Dominique
ság Eurobarométere (Brüsszel), a párizsi EuropaNova, a
Giulianinak, Wim Koknak, Alain Lamassoure-nak, Pascal
Külkapcsolatok Európai Tanácsa, az Európai Politikai Központ
Lamynak, Stephan Leibfriednek, Lenny Mendoncának, Geoff
(EPC, Brüsszel), az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutató-
Mulgannak, Jean Pisani-Ferrynek, Maria João Rodriguesnek,
intézete (Párizs), az Európai Unió Gyakornoki Programja, a
André Sapirnak, Andreas Schleichernek, Luc Soetenek,
Finn Külügyi Intézet (Helsinki), az Európa Barátai (Brüsszel),
Gerhard Stahlnak, Peter Sutherlandnek, Antonio Vitorinónak,
a madridi Fundación Alternativas, a barcelonai Fundación
Nick Whitneynek és Jean-Pascal van Ypersele de Strihoutnak;
CIDOB, a Harvard Egyetem, az athéni Külkapcsolatok Intézete (IDIS), a Jean Monnet Hálózat, a Navarino Kezdemé-
Olaf Cramme-nak és Elena Juradónak a londoni Policy
nyezés (Thesszaloniké), a Notre Europe (Párizs), a Lisszaboni
Networktől, akik oly nagy gonddal fogalmazták meg és szer-
Tanács (Brüsszel), az athéni Andreas Papandreou Stratégiai
kesztették a végső jelentést;
és Fejlesztési Tanulmányok Intézete (Institute of Strategic and Development Studies, ISTAME), a Princeton Egyetem, a
53
Transzeurópai Politikai Tanulmányok Szövetsége (Brüsszel) és a
az EU Tanácsa főigazgatójának, a tolmácsoknak, fordítóknak
Kortárs Európai Tanulmányok Egyetemi Szövetsége (University
és a Tanács mindazon dolgozójának, akik oly sokat tettek
Association for Contemporary European Studies, UACES,
munkánk megkönnyítéséért.
London). Hozzájárulásáért köszönet illeti továbbá Aymeric Bourdint, Guillaume Boriet, Patricia Cadeirast, Pavlos Eleftheriadist, Jean-François Jamet-t, Thomas Klaut, Christian Mandlt, Hartmut Mayert, Joaquin Monozt és Claudia Schragot. Nem lenne teljes a köszönetnyilvánítás, ha nem fejeznénk ki hálánkat Javier Solana volt főtitkárnak, a KKBP volt főképviselőjének, Pierre de Boissieu-nek, az EU Tanácsa főtitkárának, kabinetfőnökének, David Galloway-nek, Marc Lepoivre-nak,
54
Fotó: Európai Unió, 2010
Kivitel © Stuttgart város, 2010
QC-32-10-249-HU-C 10.2860/97129
© EURÓPAI UNIÓ, 2010 – RS 048/2010
