Az infrastruktúra alapjai 9. előadás A logisztika szerepe a gazdasági és területi fejlődésben
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztika fogalma A logisztika görög eredetű szó (logo = gondolkodni, logos = értelem, logisticos = logikusan gondolkodni), Hasonlóan az infrastruktúra fogalmához, a logisztika is először a katonai területen jelent meg először az ókorban, majd 1830 körül, Az 1950-es évektől kezdve az USA-ban, Japánban és Nyugat-Európában egyre inkább elterjedt a közgazdaságtanban is a használata, Az 1970-es évektől kezdve a vállalatok számára is stratégiai fontosságú területté vált, Általánosan, minden szerző által elfogadott megfogalmazása, definíciója nincsen.
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztika fogalma Knoll I.: „A logisztika összefüggő gazdasági és társadalmi folyamatok átfogó, egyben integrált kezelésének tudománya. Célja a mikro- és makrokörnyezet hatásvizsgálataira támaszkodva, a lehetséges maximális gazdasági és társadalmi eredmény elérése.” Halászné Sipos E.: „A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok – alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése.”
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. (Tóth A.) A logisztika célja, hogy a megfelelő terméket, a megfelelő minőségben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő felhasználónak, a megfelelő költségek mellett bocsássa rendelkezésre.
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztikai szemlélet fő jellemzői: rendszerszemlélet: • makrologisztikai rendszerek; • mikrologisztikai rendszerek; • metalogisztikai rendszerek; folyamatorientáltság; keresztmetszeti funkció; összköltségszemlélet; törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra.
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztikai szolgáltatások fajtái és területei Knoll I. szerint: Beszerzési logisztika • rendelt mennyiség opt. • beszállítási szervezés • minőség-ellenőrzés • JIT-megoldások
Szellemi szolgáltatások • tanácsadás • információk • minőségbiztosítás elvei • döntés-előkészítés
Különleges szolgáltatások • csomagküldő szolgálat • virtuális kereskedelem
Raktározás • raktártechnológia • azonosítási rendszerek • csomagolás, címkézés • komissziózás
Áruelosztási szolgáltatások • útvonalszervezés • logisztikai szolgáltató központ, ipari park
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztikai szolgáltatási funkciók Halászné Sipos E. szerint: Fő funkciók: • A szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkció; • Szállítási funkció; Mellékfunkciók: • Átrakási funkció; • Raktározási funkció; • Csomagolási funkció; • Manipulációs funkció; • Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkció;
A logisztika hatása a területi fejlődésre A logisztikai szolgáltatási funkciók Halászné Sipos E. szerint: Kiegészítő funkciók: • Az eladást segítő funkció; • Vevőszolgálat; • Szállítmánybiztosítás; • Vámkezelés.
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai szolgáltató központok A Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) közlekedési szempontból kedvező helyre telepített, a termelő és a felhasználó közötti logisztikai és más jellegű szolgáltatást biztosító, anyag-energia, illetve információáramlási kapcsolódási pontok, Földrajzi elhelyezkedés szempontjából lehet a termelési hely, illetve a piac közelébe telepített, Mindebből az következik, hogy LSZK-okat olyan helyen célszerű létesíteni, ahol a mikro- vagy makrogazdasági tényezők ezt indokolják, fejletlen területeken nem, vagy csak hiányosan képesek betölteni szerepüket.
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai szolgáltató központok típusai Áruelosztó központok – nyújtják a legkevesebb szolgáltatást, feladatuk elsősorban az árugyűjtés-áruelosztás. Önálló szervezetek egyesülésével, vagy multinacionális cégek alegységeként is létrejöhet. Áruforgalmi központok – általában több közlekedési alágazat kapcsolódási pontjai, távolsági és helyi szállítás összekötő elemei, anyagés információáramlási kapcsolódási pontok. Fontos jellemzője, hogy még nem jellemző rá az ún. „fordítókorong” jelleg. Logisztikai szolgáltató központok – az előző típusokhoz képest több szolgáltatást nyújtanak. Megvalósul a „fordítókorong” jelleg – vagyis mind a hagyományos kocsirakományú, mind pedig a kombinált szállítmányok átrakása, rakodása, raktározása megvalósul.
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai szolgáltató központok a logisztikai folyamatban
Ellátási logisztika
Vállalati logisztika
Elosztási logisztika
Beszállító
Termelő
Fogyasztó
Ipari park Kereskedelmi park
Logisztikai szolgáltató központ
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai szolgáltató központok hatékony működésének feltételei: Az elosztási-stratégiai szempontok szerint települt raktári és átrakási létesítmények magas színvonala, A létesítmények összekapcsolása napi vonali forgalom beállításával, a szükségleteknek megfelelő, fokozatmentes szállítási rendszerek alkalmazása, A területet lefedő, napi fogadói ki- és beszállítás raktárból/raktárba, átrakóberendezések megléte, Egységes elektronikus adatfeldolgozási rendszerek az ügyfélkiszolgáláshoz, a minőség, a termelékenység és a rentabilitás biztosításához, On-line adatkapcsolat az összefüggő rendszerek között és az ügyfelekkel. Tóth G. 2000
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: Általános hatások: • Hozzájárul a területi kiegyenlítéshez – azáltal, hogy a multimodalitáson keresztül képes kiterjeszteni a piaci kapcsolatok hatósugarát, s ezzel hozzájárul a kedvezőtlenebb térségek feltárásához, • Képes intenzifikálni a környezetében lévő térbeli kapcsolatokat (főként a „just in time” termelési módnak köszönhetően), • A legmodernebb logisztikát érintő technológiák alkalmazásával hozzájárul az innovációk megjelenéséhez és elterjesztéséhez, • Hozzájárulhat új ágazatok, tevékenységek megtelepedéséhez,
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: A régióra gyakorolt hatások: • A körzet általános gazdasági fellendülése, • A régió vállalkozásainak nő a versenyképessége, • Nő a régió jelentősége, • Növekszik a tőkevonzó-képesség, • Emelkedik a régió logisztikai infrastrukturális ellátottsága, • Optimálisabb munkamegosztás a közlekedési alágazatok között, • Javul az áruellátás, • Erősödnek a külkapcsolatok, Tóth A. 2003
A logisztika hatása a területi fejlődésre Logisztikai központok térségfejlesztő hatásai: Az érintett településre kifejtett hatások: • A település általános gazdasági fejlettségének növekedése, • Nő az önkormányzat adóbevétele, • A központ új munkahelyeket teremt, • A települési áruszállítási feladatok hatékony, gazdaságos, környezetbarát megvalósítása a city-logisztika alkalmazásával, • Csökken a belvárosok áruszállítási forgalma, zsúfoltsága, • Belső városrészeken területek szabadulhatnak fel – ingatlanpiaci kihatás, • Környezeti ártalmak csökkenése a tehermentesítés által. Tóth A. 2003
Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Soroksár
Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Soroksár
Lidl Logisztikai Központ, Hejőkürt
Köszönöm a figyelmet!
