Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása
Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa
Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet.
http://www.eu-info.hu
2004
1
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása A friss zöldség-gyümölcs piaci rendtartás segíti • • • •
a fogyasztók jó minőségű termékekkel történő ellátását, számukra elfogadható áron a zöldség és gyümölcs termelőknek méltányos jövedelem biztosítását a piaci egyensúly, az árak stabilitását a koncentrált kereslet miatt a kínálat szervezettségének fejlesztését
A piaci rendtartás hatálya alá tartozó termékek: KN kód 0702 00 00 0703 0704 0705 0706 0707 00 0708 ex 0709 ex 0802 0803 00 10 ex 0803 00 90 0804 20 10 0804 30 00 0804 40 0804 50 00 0805 0806 10 10 0807 0808 0809 0810 0813 50 31 0813 50 39 1212 10 10
Megnevezés Paradicsom, frissen vagy hűtve Hagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma, póréhagyma és egyéb hagymafélék, frissen vagy hűtve Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és hasonló ehető káposztafélék, frissen vagy hűtve Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve Sárgarépa, fehérrépa, céklarépa, feketegyökér, gumós zeller, retek és hasonló ehető gyökerek, frissen vagy hűtve Uborka és konzervuborka, frissen vagy hűtve Hüvelyes zöldségek, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve Egyéb zöldségek, frissen vagy hűtve, kivéve a 0709 60 91, 0 709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 07 09 9 0 6 0 alcímek zöldségeit Egyéb héjas gyümölcsök, frissen vagy szárítva, héjasan vagy hámozva, illetve anélkül, kivéve a 0802 90 20 alcímből az aréka- , és kóladiót Friss főzőbanán (plantain) Szárított főzőbanán (plantain) Füge, frissen Ananász Avokádó Guava, mangó, mangosztán Citrusfélék, frissen vagy hűtve Friss csemegeszőlő Dinnye (beleértve a görögdinnyét) és papaya, frissen Alma, körte és birsalma, frissen Kajszi, cseresznye és meggy, őszibarack (beleértve a nektarint), szilva és kökény, frissen Egyéb gyümölcs, frissen Keverékek kizárólagosan a 0801 és 0802 KN k ód szerinti szárított héjas gyümölcsökből Szentjánoskenyér
2
Kajszi, cseresznye és meggy, őszibarack (beleértve a nektarint), szilva és kökény, frissen 0810 Egyéb gyümölcs, frissen 0813 50 31 Keverékek kizárólagosan a 0801 és 0802 KN k ód szerinti szárított héjas gyümölcsökből 0813 50 39 1212 10 10 Szentjánoskenyér A felsorolt termékek esetében a gazdasági év január 1 - december 31. közötti időszak. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 1. cikk, 659/1997/EK rendelet 4. cikk A rendtartás fő elemei a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
minőségi előírások termelői szervezetek termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek és megállapodások intervenciós intézkedések harmadik országokkal folytatott kereskedelem nemzeti és közösségi információk, ellenőrzések, szankciók általános szabályok
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 1. Minőségi előírások 2. Termelői szervezetek 3. Termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek és megállapodások 4. Intervenciós intézkedések 5. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem 6. Nemzeti és közösségi információk, ellenőzések, szankciók 7. Általános szabályok
A kötelező minőségi előírásoknak való megfelelés Annak érdekében, hogy a termékek valóban megfeleljenek a minőségi előírásoknak, megfelelési vizsgálatokat kell végezni mintavétellel. A vizsgálatokat azokra a kereskedőkre
3
összpontosítva végzik, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a minőségi előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. A tagállamoknak szabályozniuk kell az egyes kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzésének rendszerét, amelyről a Bizottságot kötelesek tájékoztatni. Egyúttal a tagállamok kötelesek létrehozni a friss zöldség- és gyümölcskereskedők adatbázisát. Ez, az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedői kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, a cégre vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, továbbá bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt. A kereskedők kötelesek a tagállamok által létrehozott adatbázishoz és annak frissítéséhez szükségesnek ítélt információkat szolgáltatni. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba. A kötelező minőségi előírások hatálya alá eső termékek tulajdonosai áruikat a Közösségen belül csak úgy forgalmazhatják, ha azok megfelelnek ezeknek az előírásoknak. A minőségi előírások betartásáért az áru tulajdonosai felelnek. A termékek forgalmazási előírásainak való megfelelés érdekében az értékesítés minden szakaszában mintavétellel járó ellenőrzést alkalmaznak. E rendszerben a tagállamok meghatározzák az ellenőrző szervek által elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát kockázatelemzése alapján, kereskedői kategóriára. A kereskedőknek az ellenőrző szerveket el kell látniuk minden olyan információval, amelyet az említett szervek az ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek. A Közösségbe behozott áruknak is meg kell felelniük a kötelező minőségi előírásokban foglaltaknak, vagy legalább azokkal egyenértékű minőségi követelményeknek, és a címkézésre vonatkozó előírásoknak. A fenti cél biztosítása érdekében a harmadik országokból származó termékeket - a forgalomba bocsátás előtt - ellenőrzik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából. A hivatalos ellenőrző szerv a behozatal helyén minden tételre elvégzi az ellenőrzést, és ha ezek a termékek megfelelnek a megkövetelt előírásoknak, kibocsátja a megfelelési igazolást. A vámhatóságok csak akkor hagyhatják jóvá a szabad forgalomba bocsátást, ha: • •
az árukhoz mellékelték a megfelelési, vagy a feldolgozásra szóló igazolást, vagy az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották az említett igazolások valamelyikét.
Ha az ellenőrző szerv úgy véli, hogy kicsi az esélye annak, hogy egyes, legfeljebb 500 kg tömegű tételek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, dönthet úgy, hogy ezeket a
4
tételeket nem ellenőrzi. E célból küldhet a vámhatóságnak egy nyilatkozatot, vagy más módon tájékoztathatja a vámhatóságot arról, hogy az elvégezheti a vámkezelési eljárást. Egy harmadik ország kérésére és a Bizottság jóváhagyása esetén lehetőség van a Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően harmadik ország által elvégzett megfelelési ellenőrzések elfogadására. A bizottsági jóváhagyás meghatározza a harmadik országnak azt a hivatalos szervét, amelynek felelősségi körébe tartozik az ellenőrzési műveletek elvégzése. Ez a hatóság felel a Közösséggel való kapcsolattartásért. A harmadik országok ellenőrző szerveinek hivatalos szerveknek, vagy hatóság által hivatalosan elismert szervezeteknek kell lenniük, kielégítő biztosítékot kell nyújtaniuk, valamint rendelkezniük kell a szükséges személyzettel, felszereléssel, létesítményekkel, módszerekkel, hogy a megfelelő ellenőrzéseket elvégezzék. Ezek az ellenőrző szervek minden egyes tételt, a Közösség vámterületére való belépés előtt kötelesek ellenőrizni, és ha az ellenőrzött tétel megfelel a minőségi előírásoknak, kiállítják a megfelelési igazolást. A Bizottság felfüggesztheti a jóváhagyást, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelési igazolásban szereplő információnak. A minőségi előírások hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehet harmadik országokba történő export céljára elfogadni, ha azok megfelelnek a kötelező minőségi előírásoknak. Ez alól csak a Bizottság adhat felmentést, amennyiben a megcélzott piac követelményei mást kívánnak meg. Az export esetén az illetékes ellenőrző szerv megfelelési ellenőrzéssel biztosítja, hogy a harmadik országokba irányuló export termékek csak akkor hagyják el a Közösség vámterületét, ha azok megfelelnek a forgalmazási előírásoknak. Az exportőröknek biztosítani kell, hogy minden olyan információval ellátják az ellenőrző szerveket, amelyek az ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesek. Az ellenőrző szerv az ellenőrzési műveletek elvégzése után megfelelési igazolást bocsát ki minden olyan kivitelre szánt szállítmányra, amelyről úgy véli, hogy megfelel a forgalmazási előírásoknak. Az illetékes vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a kiviteli nyilatkozatot, ha: • •
az árukhoz mellékelték vagy a megfelelési, vagy a feldolgozási igazolást, vagy az illetékes ellenőrző szerv megfelelően tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották az előbb említett két igazolás valamelyikét.
Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 2., 8., 9. cikk,1148/2001/EK rendelet 3-7 cikk
5
Megfelelési ellenőrzési módszer, információk A megfelelési ellenőrzéseket, - kivéve a kiskereskedelmi értékesítés helyén végzetteket - az 1148/2001/EK rendelet a IV. mellékletben leírt módszerek szerint kell elvégezni. A kiskereskedelmi értékesítés helyén végzendő megfelelés ellenőrzésére a tagállamok különleges intézkedéseket állapítanak meg. Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthat egy megfelelési igazolást. Ezt az igazolást minden esetben a behozatal vagy kivitel szakaszában állítják ki. Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv ezekről nyilatkozik. A nem megfelelő árukat az ellenőrző szerv felhatalmazása nélkül nem lehet forgalmazni. A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák a megfelelési előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv meg nem bizonyosodott arról, hogy az áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Amennyiben megfelelnek, úgy kibocsátja a hatóság a megfelelési igazolást. Annak a tagállamnak az ellenőrző szervei, amelynek területén nagy számú, más tagállamból származó áru nem felelt meg az előírásoknak olyan hibák vagy romlás miatt, amelyet már a csomagoláskor fel lehetett volna fedezni, jelezni kell azon tagállamok hatóságainak, amelyeket ez valószínűleg érint. Ha egy harmadik országból való behozatal esetén a termékek nagy számban nem feleltek meg az előírásoknak, az érintett tagállam koordináló hatóságának azonnal értesítenie kell a Bizottságot és a többi olyan tagállam koordináló hatóságait, amelyeket ez valószínűleg érint. Azokra a termékekre, amelyekre forgalmazási előírások vannak, a számlákon és kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a minőségi osztályt, a termékek származási országát, és indokolt esetben azt a tényt, hogy azokat feldolgozásra szánták. Ez a követelmény nem vonatkozik a végső felhasználónak való kiskereskedelmi értékesítésre. Jogszabályi háttér: 1148/2001/ EK rendelet 8-10. cikk és IV. melléklet
A minőségi előírások alkalmazásának kivételei A tagállamok adhatnak felmentést a minőségi előírások vagy azok egyes rendelkezéseinek betartása alól a következő esetekben: •
termelő által az adott termelői régióban nagybani piacokon, termelői piacokon eladásra felajánlott, vagy más egyéb módon értékesített árukra
6
•
a nagybani piacokról az ugyanabban a termelési régióban lévő előkészítő és csomagoló állomásokra és tároló-helyekre szállított árukra. (Erről azonban a Bizottságot értesíteni kell.)
Nem kötelező a minőségi előírásoknak megfelelniük az adott termelési régióban: •
•
a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásokra és tároló-helyekre eladott vagy szállított, vagy az ilyen állomásokra a termelő saját birtokáról beszállított termékek esetében; a tároló-helyekről az előkészítő és csomagoló állomásokra átszállított termékek esetében.
Az alábbiaknak nem kötelező a minőségi előírásoknak megfelelniük: • • •
a feldolgozó üzemekbe szállított termékeknek, amennyiben a feldolgozásra szánt termékekre nincsenek minimális minőségi követelmények meghatározva, olyan termékeknek, amelyeket a termelő a saját birtokán árusít a fogyasztók részére, azok személyes felhasználására, valamely tagállam kérésére - Bizottság döntése alapján - olyan termékek esetében, amelyek egy térség kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre, hagyományos helyi fogyasztásra.
Amennyiben piaci zavar következik be, úgy a Bizottság, a minőségi előírások alkalmazásától való eltérésről – meghatározott időtartamra - dönthet. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 3-4cikk, 1148/2001/ EK rendelet 8-10.
Tájékoztatás az áru minőségéről Az áru minőségéről az információkat a csomagolás egyik oldalán fel kell tüntetni. Az ömlesztve szállított áruk esetében az árukhoz tartozó okmányokon kell arról tájékoztatást adni, vagy a szállító járművön belül jól látható helyen kell azt elhelyezni. A kiskereskedelmi forgalomnak csomagolt termékek esetében szükséges a nettó tömeg feltüntetése mellett, az összes egyéb, a kötelező minőségi előírásokban megkövetelt információ feltüntetése, a címkén is. A darabonként árusított termékek esetében a tiszta tömeg feltüntetése nem követelmény. A termékeket csomagolás nélkül is lehet árusítani, ha a kiskereskedő az eladásra kínált áru esetében, egy táblán szembetűnően és olvashatóan feltünteti a minőségi előírásokban meghatározott részletes információkat a következőkre vonatkozóan: • • •
fajta, a termék származása, minőségi osztály. 7
Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 5., 6.cikk, 112/796EGK irányelv
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 1. Minőségi előírások •
Kötelező minőségi előírások
•
A kötelező minőségi előírásoknak való megfelelés
•
Megfelelési ellenőrzési módszer, információk
•
A minőségi előírások alkalmazásának kivételei
•
Tájékoztatás az áru minőségéről
Termelői szervezetek megalakulásának feltételei A termelői szervezet lehet bármely olyan jogi személy: •
amely a rendtartás hatálya alá eső alábbi termék kategóriák termelőinek saját kezdeményezésére alakult: o o o o o o o
•
•
gyümölcs és zöldség gyümölcs zöldség feldolgozásra szánt termékek citrusfélék héjas gyümölcsök gomba;
amelynek az a célja, hogy : o (annak) biztosítása, hogy a termelés tervezett és a kereslethez igazodó legyen, o elősegítse a kínálat koncentrálását és a tagjai által termelt áruk piacra juttatását, o csökkentse a termelési költségeket és stabilizálja a termelői árakat, o elősegítse a megfelelő művelésmód, termesztéstechnológia és környezetbarát hulladékkezelési módszerek használatát. amelynek szervezeti szabályai megkövetelik a tagoktól: o a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazását, beleértve jelentési kötelezettségeket a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban, o egy termékkategóriába tartozó termék termelése az adott termelői szervezeten belül történjen, o teljes termésüket az adott termelői szervezeten keresztül értékesítsék, 8
o o o o o o o
o o o
statisztikai célokra igényelt adatok szolgáltatását, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően, a társulási szabályzat által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetését az előírt működési alap létrehozására és feltöltésére. amelynek társulási szabályai meghatározzák a jelentéstétel, a termelés, az értékesítés, a környezetvédelem elfogadására és módosítására szolgáló eljárásmódot, a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabását, azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tagok számára a szervezet döntéseinek demokratikus ellenőrzését, a társulási szabályzatban meghatározott kötelezettségek megszegéséért járó szankciókat, különösen a pénzügyi hozzájárulások meg nem fizetése, vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértése esetében, az új tagok belépésére vonatkozó szabályokat, különösen a minimális tagsági időtartam tekintetében, a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályokat. amelyet az érintett tagállam elismert.
Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK 11. cikk
Termelői szervezet minimális taglétszáma, termékforgalma, tevékenysége Egy termelői szervezet minimális taglétszáma kategóriánként öt termelő, és az értékesíthető minimális termékmennyiség 100 000 euró. Amennyiben a tagállam eltér ettől, azt a Bizottságnak jelenteni kell. A termelők tagságának minimális időtartama egy év. Amennyiben a tag, a szervezetből ki akar lépni, szándékát írásban kell bejelenteni. A felmondás idő hosszát a tagállamok határozzák meg, de az nem lehet hosszabb hat hónapnál. Ha a termelői szervezet részéről működési program került benyújtásra, annak ellenére, hogy a tag kilép a szervezetből, teljesíteni kell a program keretében rá rótt kötelességeket, hacsak az érintett szervezet ez alól nem ad számára felmentést. A termelői szervezeteknek rendelkezniük kell céljaik eléréséhez és alapvető feladatuk ellátásához szükséges személyzettel, infrastruktúrával, és felszereléssel, amelyek megfelelőségét a tagállam ellenőrzi. A termelői szervezet fő tevékenységének azon termékek értékesítéséhez kell kapcsolódnia, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A termelői szervezet értékesített termelésének értéke nem lehet kevesebb, mint az egyéb (nem saját tagjaitól, de az elismerés kategóriájába tartozó termékek értékesítése) tevékenységeinek értéke.
9
A számításoknál azonban sem a fő, sem az egyéb tevékenységek esetében nem vehető figyelembe: •
• • •
az elismert, de más termelői szervezettől közvetlenül vásárolt gyümölcs vagy zöldség értékesítése, és független termelőtől vásárolt, az elismerési kategóriába nem tartozó gyümölcs és zöldség értékesítése, a mezőgazdasági termékek termeléséhez, csomagolásához - beleértve a feldolgozást is - kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások nyújtása, a termelői szervezetek nem gazdálkodással kapcsolatos tevékenységei.
A termelői szervezetek egyetlen tagja sem rendelkezhet a szavazati jogok több, mint 20%ával. Azonban az adott tagállam ezt az értéket maximálisan 49%-ig megnövelheti, a szóban forgó tagnak a termelői szervezet által értékesített termékei értékének arányában. Jogszabályi háttér: 1432/2003/EK rendelet 4-7. cikk
Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alóli kivételek Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alól akkor lehet kivétel, ha a termelői szervezet a termelői tagoknak hozzájárulását adja ahhoz, hogy: •
•
•
termésüknek nem több mint 25%-át közvetlenül értékesítsék a fogyasztók számára, illetve termésüknek nem több mint 20%-át, amennyiben más típusú termelői szervezet tagjai, maguk értékesítsenek, vagy a saját termelői szervezetük az általa kijelölt termelői szervezeten keresztül értékesítsen, olyan mennyiségű termékeket, amelyek a saját szervezetük által értékesített volumenhez képest marginálisak, jellegüknél fogva nem tartoznak a szervezetük kereskedelmi tevékenységébe.
Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 11. cikk
A termelői szervezetek elismerése A tagállamok elismerik az összes elismerést kérő termelői csoportot termelői szervezetként azzal a feltétellel, hogy: • • •
azok megfelelnek az elismeréshez és a működéshez szükséges alapkövetelményeknek, bizonyítják, hogy megfelelően képesek folytatni a működésüket, időtartamban és eredményességi szempontokból egyaránt lehetővé teszik, hogy a tagok igénybe vegyék a technikai segítségnyújtást a környezetbarát termesztési eljárások használatában 10
• •
biztosítják tagjaik termeléséhez a tárolás, csomagolás, értékesítés technikai eszközeit biztosítják tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét.
A tagállamok a kérelem és dokumentumai benyújtását követő három hónapon belül döntenek az elismerés ügyében. Rendszeresen ellenőrzik, hogy az elismert szervezet eleget tesz-e az elismerés feltételeinek. Amennyiben a szervezet szabálytalanságokat követ el, úgy szankciókat alkalmaznak, vagy kérik a szervezet elismerésének a visszavonását. Az előzetesen elismert termelői szervezeteknek öt évnél nem hosszabb átmeneti időszak alatt kell elérniük az elismeréshez szükséges feltételeket. Az elismerés céljából, ezeknek a szervezeteknek éves bontásban elismerési tervet kell benyújtaniuk annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amely tagállamban a termelői (csoport) szervezet központja található. Az elismerési terv legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: • • •
a kezdeti helyzet ismertetését (a termelő tagok száma, a termelés, a piac és az infrastruktúra adatai), a terv várható időtartamát (amely maximum öt év lehet) az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó intézkedéseket.
A tagállam a kérelem beadását követő három hónapon belül dönt, hogy elfogadja a tervet, és az előzetes elismerést megadja, a tervben változtatást kér, vagy elutasítja azt. A tagállam köteles minden döntésről - ami az elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól - két hónapon belül értesíteni a Bizottságot. Amennyiben a tagállam elfogadja a tervet, megkezdődik a maximum öt éves időtartam és megtörténik az előzetes elismerés. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 11-14. cikk, 1432/2003/EK rendelet 14-15 cikk
Az elismert tervek végrehajtása, ellenőrzése, szankciók Az elismerési tervet éves szakaszokban kell végrehajtani. Amennyiben a végrehajtás ideje alatt a tervhez képest változtatásokat kérnek a szervezetek, úgy a kérelmekhez csatolni kell az összes, változtatás szükségességét tanúsító iratot. Az illetékes nemzeti hatóság a változtatások elfogadása ügyében a kérelem beadásától számított három hónapon belül dönt. Amennyiben nem érkezik válasz ezen időtartamon belül, úgy a kérelem elutasítottnak tekinthető. Az éves szakasz végét követő negyedik hónap végéig a termelői szervezetnek meg kell küldeni az éves beszámolót az illetékes hatósága számára. Jogszabályi háttér: 11
1432/2003//EK rendelet 17-18. cikk
Előzetesen elismert termelői szervezet támogatása Amennyiben a termelői szervezet a tervben szereplő, illetve a tagállam által elfogadott módosított tervet végrehajtotta, úgy jogosult az általa kért és jogos támogatás igénybe vételére. Az előzetes elismerés időpontját követő négy év alatt a termelői szervezetek részére a tagállamok a következőket biztosíthatják: • •
támogatást, létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, különleges kölcsönök formájában azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek
Az erre a célra nyújtott támogatások egy részét a Közösség a tagállamnak megtéríti. Az előzetesen elismert termelői szervezet évenkénti támogatását az értékesített termelés alapján határozzák meg a következő kategóriába tartozásnak megfelelően: •
1 millió € termelési értékű termelői csoport esetében a támogatás: o az első és a második évben a forgalmazott termelési érték 5-5 % o a harmadik évben a 4 % o negyedik évben a 3 % o ötödik évben a 2 %
•
1 millió €-t meghaladó termelési értékű termelői csoport esetében 1 millió €-ig a fentiek szerint történik a támogatás, az azt meghaladó árbevételi részre pedig a támogatás mértéke: o az első és a második évben a forgalmazott termelési érték 2,5-2,5 % o a harmadik évben a 2 % o negyedik és ötödik évben a 1,5 %.
Egyetlen termelői szervezetnek sem fizethető ki nagyobb összeg azonban évente, mint: • • • •
az első és második évben 100 000 € a harmadik évben 80 000 € a negyedik évben 60 000 € az ötödik évben 50 000 €
Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 14. cikk, 2717/1998/EK rendelet, 1943/2003/EK 3. cikk
Működési alap 12
Az elismert termelői szervezetek közösségi támogatásban részesülnek, amennyiben működési alapot hoznak létre. A működési alapot a termelői szervezetek tagjai által a ténylegesen értékesített gyümölcs és zöldség mennyisége, és értéke alapján befizetett pénzügyi hozzájárulás, és a Közösség pénzügyi támogatása tartja fenn. A közösségi támogatás megegyezik a tagok által befizetett pénzügyi hozzájárulás mértékével, de nem lehet több, mint a termelői szervezet által forgalomba hozott termelési érték 4,1 %-a. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 15. cikk
A termelői szervezet tagjainak hozzájárulása a működési alaphoz A hozzájárulás fizetésének megállapításánál a termék termelési értékét úgy veszik figyelembe, hogy a tagok termelésének a referencia-időszakkal megegyező időszakra vonatkozó, a termelői szervezeten keresztül történő értékesítése az alap. Az érték kiszámításánál pedig, az adott termékre vonatkozó, a termelői szervezet telephelyi, áfa nélküli termékárat - bizonyos korrekciókkal – veszik számításba. A referencia- időszak lehet: •
•
valamely 12 hónapos időszak, amely legkorábban a működési program végrehajtásának évét két évvel megelőző január 1.-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében július 1.-jén végződhet, három egymást követő 12 hónapos időszak átlaga, amely időszak legkorábban a működési program végrehajtásának évét négy évvel megelőző január 1-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében július 1-jén végződhet.
A különböző termelői szervezetekre a tagállamok különböző referencia időszakot határozhatnak meg, figyelembe véve a különböző termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozó eltérő termelési, értékesítési és elszámolási időszakokat. Abban az esetben, ha a referencia időszak választásához a közelmúltban elismert termelői szervezetek nem rendelkeznek elegendő visszamenőleges adattal, úgy az értékesített termelés értékeként, a termelői szervezet által az elismerés céljából közölt értékesíthető termelési értéket kell figyelembe venni. A termelői szervezetek működési alapjának képzésénél, működtetésénél figyelembe kell venni, hogy a szervezet minden tagjának: • •
hozzá kell járulnia a működési alaphoz, biztosítani kell, hogy élvezhesse a működési alap előnyeit,
13
•
lehetőséget kell biztosítani, hogy demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezet alapjainak használatát és a működési alapokhoz való pénzügyi hozzájárulásokat érintő döntések meghozatalában.
Jogszabályi háttér: 1433/2003/ EK rendelet 3-6. cikk
A működési alap becsült összegének bejelentése A termelői szervezeteknek, legkésőbb szeptember 15.-éig be kell jelenteniük a működési alapok következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal és a jóváhagyandó módosításokkal együtt. A működési alapok becsült összegének kiszámítása a működési programokon, a termékkivonások becsült költségein és az értékesített termelés értékén alapulnak. Jogszabályi háttér: 1433/2003/ EK rendelet 7. cikk
A működési alap felhasználása A működési alap felhasználható: • • •
a piacról való árukivonás finanszírozására, a működési alap kezelésére, az illetékes nemzeti hatóságokhoz benyújtott, és általuk elfogadott működési program finanszírozására.
Jogszabályi háttér: 220019/96/EK rendelet 15. cikk., 1433/2003/ EK rendelet 5. cikk
Működési program A működési programot legalább három évre kell tervezni, évenkénti szakaszolással. A program összeállításának tartalmi szempontjai A működési program tartalmazhat:
14
•
• •
általános elvárásokon kívüli feladatokat, mint például a termékek minőségének javítását, a termékek kereskedelmi értékének emelését, a termékek fogyasztóknak szóló promócióját, biogazdálkodási vonalak létrehozását, az integrált termelést és más, a környezetet kímélő módszerek elősegítését és az árukivonás csökkentését, feladatokat a környezetbarát eljárások (termesztés, hulladékkezelés) kifejlesztésére, pénzügyi rendelkezést, amelyben gondoskodás történik a minőségi előírások betartásának ellenőrzéséhez szükséges technikai eszközökről és személyi feltételekről.
A minőség javításra, a biogazdálkodásra, a promóciókra, az integrált termelésre, illetve egyéb, a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feltétel rendszert a tagállamok írják elő. A program összeállítása során a következő tartalmi szempontokat kell figyelembe venni: • • • • •
a kezdeti helyzet leírása, különösen a termelést, az értékesítést és a felszerelést illetően a program céljai, figyelembe véve a termeléssel és az elárusítóhelyekkel kapcsolatos kilátásokat az intézkedések részletes leírása, amely tartalmazza az egyes lépéseket és a célok elérésének módjait a program végrehajtásának minden évére a program időtartama pénzügyi szempontok:
a) a számítási módszer és a pénzügyi hozzájárulások szintje b) a működési alap finanszírozási módja c) a különböző szintű hozzájárulások indoklásához szükséges információ d) a tevékenységek elvégzésének költségvetése és időrendje a program végrehajtásának minden évére. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 15-16 cikk., 2078/92 rendelet 1.cikk a), b.), c.) pontok
A működési programon belül támogatásra nem jogosult tevékenységek és ráfordítások általános termelési költségek, • • • • • • • •
általános költségek, bevétel-, illetve árkiegészítés, biztosítási költség, a működési program megkezdése előtt elvégzett tevékenységekre felvett kölcsönök törlesztése, beépítetlen telek vásárlása. a kiesett jövedelmet pótló összegek a találkozókon vagy képzési programokon részt vevő termelőknek, a termelői szervezet tagjai által a Közösségen kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos tevékenységek, illetve költségek, olyan tevékenységek, amelyek torzíthatják a versenyt a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeiben,
15
• • • • • • • •
használtan vásárolt berendezések, a termelői szervezet értékesítési és piaci tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő befektetés, bérlet, bérelt áruk működési költsége, lízingszerződéshez kapcsolódó költségek, egyéni kereskedelmi márkanevekkel, illetve a bennük található földrajzi utalásokkal kapcsolatos propaganda, az itt felsorolt tevékenységekkel, illetve kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói szerződések, áfa, valamint egyéb adók és illetékek kivéve, ha valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, vagy egyéni címzettet terhelik, friss termékek feldolgozását szolgáló beruházások (a termelői szervezetek által a termékek előkészítésével kapcsolatban végzett tevékenységek, így a tisztítás, aprítás szárítás és csomagolás, ha értékesítési céllal történik és nem minősül feldolgozásnak).
Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 8 cikk., II. melléklet, 1685/2000/EK rendelet 7. szabályának (4) bekezdés
A működési programhoz csatolandó dokumentumok a működési alap felállításának bizonyítéka •
•
a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása, hogy megfelelnek a friss gyümölcs és zöldségre vonatkozó, továbbá a működési programok és alapok és pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó rendeleteknek írásos kötelezettségvállalás a termelői szervezettől és annak tagjaitól arra vonatkozóan, hogy ugyanarra a tevékenységre nem részesültek közvetlenül vagy közvetve kettős közösségi vagy nemzeti finanszírozásban.
Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 9 cikk.
Működési program benyújtása A működési programokat annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amely tagállamban a termelői szervezet székhelye található, legkésőbb a tervezett végrehajtást megelőző év szeptember 15.-éig. A tagállamok azonban a határidőt meghosszabbíthatják. A hatóságok a programot elfogadják, vagy elutasítják, illetőleg a módosításukat kérik. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK 16. cikk, 1433/2003/EK rendelet 11 cikk. 16
Működési program módosítása A termelői szervezetek is kérhetik működési programjaik módosítását. A módosítási kérelem vonatkozhat • •
a következő év január 1.-től. Ebben az esetben a benyújtási határidő szeptember 15., hatósági jóváhagyás határideje pedig december 15. az évközben alkalmazandó módosításra a tagállam határozza meg a feltételeket.
Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 14-15. cikk.
A működési program végrehajtása A működési programot január 1 - december 31. közötti időszakban kell végrehajtani. A december 15. után jóváhagyott program végrehajtását egy évvel el kell halasztani. Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 16 cikk.
A működési program közösségi pénzügyi támogatása A működési programok és azok pénzügyi támogatása legalább három éves és legfeljebb ötéves időtartamban történik. A programok jóváhagyását követően a tagállamok megállapítják a támogatás jóváhagyott összegét. A tagállamok legkésőbb december 15.-éig tájékoztatják a termelői szervezeteket a támogatás jóváhagyott összegéről. A pénzügyi támogatások kifizetése a működési programban megadott tervekben szereplő kiadások alapján történik. A támogatásra vonatkozó a kérelmet azt az évet követő év január 31.-éig kell a nemzeti hatósághoz benyújtani, amelyre a támogatást kérelmezik. A kérelmekhez olyan dokumentumot kell csatolni, amelyek bemutatják : • • • • •
az értékesített termelés értékét, a tagokra kivetett és a működési alapba befizetett pénzügyi hozzájárulásokat, a működési program kapcsán felmerült kiadásokat, a működési alapból az árukivonások finanszírozására felhasznált arányt, és annak bizonyítékát, hogy ez nem haladta meg az engedélyezett szintet, a tagoknak fizetett pótlékokat. 17
A támogatás folyósítására, és előleg esetében a lekötött biztosíték felszabadítására csak abban az esetben kerül sor, ha a támogatásra való jogosultságot ténylegesen megállapították. Ha a kérelmeket január 31. után nyújtják be, a támogatási összeg a késedelem minden napja után 1%-kal csökken. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 16. cikk, 1433/2003/EK rendelet 18 cikk.
A támogatás kifizetése A tagállamok legkésőbb a program végrehajtásának évét követő év június 30-ig kifizetik a támogatást. A tagállamok azonban ezt a határidőt október 15-ig kitolhatják. Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 19 cikk.
Előlegfizetés A termelői szervezetek januárban, áprilisban, júliusban és októberben kérelmet nyújthatnak be előleg kifizetésére. Egy adott évre vonatkozó összes előleg-fizetés azonban nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatás 90%-át. Előlegfizetés a működési programban megadott tervekben szereplő kiadások alapján történhet, amennyiben biztosítékot vagy kauciót helyeznek el. A biztosítékok évközi felszabadítására kérelmeket lehet benyújtani, mellékelve a program biztosítékok felszabadítására vonatkozó - teljesítését tanúsító iratokat. A biztosítékok felszabadítására a kifizetett előlegek 80%-áig kerülhet sor. Abban az esetben, ha nem teljesítik a működési programban leírt alaptevékenységeket, illetve súlyos mulasztást követnek el, a biztosítékot nem szabadítják fel. Egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 16 cikk, 1433/2003/EK rendelet 20. cikk.
Részleges és egyéb kifizetések 18
A termelői szervezetek kérhetnek támogatást a működési programjuk végrehajtását megelőző három hónap során felmerült kiadások megfelelő részére. A kérelmeket áprilisban, júliusban és októberben kell benyújtani, a jogos kiadások dokumentációival együtt. A kérelmek alapján kifizetett összeg nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatás 90%-át vagy a tényleges kiadásokat. A termelői szervezetek kérelmeket nyújthatnak be piaci termékkivonások finanszírozására áprilisban, júliusban és októberben. A kérelemben vállalni kell, hogy a termékkivonással kapcsolatos környezeti előírásokat betartják. A Közösség olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, engedélyezhető, hogy a termelői szervezetek számára legfeljebb a termelők által fizetett hozzájárulás mértékének a felét kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. Olyan tagállamok számára, amelyekben a termelői szervezetek a zöldség- és gyümölcstermelés kevesebb, mint 15%-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15%, az előbbi bekezdésben említett támogatás egy részét a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti. (Ezek közé tartozik Magyarország) Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 15. cikk, 1257/1999/EK rendelet, 1433/2003/EK rendelet 21. cikk.
Támogatás különleges esetben Amennyiben a rendtartás eszközei elégtelenek vagy alkalmatlanok a rendtartás alá vont termékek esetében, amelyek jelentős helyi vagy regionális fontossággal bírnak gazdasági vagy ökológiai vonatkozásban, és amelyek tartós nehézségekkel néznek szembe a közösségi piacon -különösképpen az erős nemzetközi verseny miatt-, úgy ezen termékek versenyképességének növelése és támogatása érdekében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni. Ezeket a tagállam terjeszti elő, és a Bizottság hagyja jóvá.
Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 17. cikk.
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 2. Termelői szervezetek • •
Termelői szervezetek Termelői szervezetek megalakulásának feltételei 19
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Termelői szervezet minimális taglétszáma, termékforgalma, tevékenysége Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alóli kivételek A termelői szervezetek elismerése Az elismert tervek végrehajtása, ellenőrzése, szankciók Előzetesen elismert termelői szervezet támogatása Működési alap A termelői szervezet tagjainak hozzájárulása a működési alaphoz A működési alap becsült összegének bejelentése A működési alap felhasználása Működési program A program összeállításának tartalmi szempontjai A működési programon belül támogatásra nem jogosult tevékenységek és ráfordítások A működési programhoz csatolandó dokumentumok A működési program benyújtása A működési program módosítása A működési program végrehajtása A működési program közösségi pénzügyi támogatása A támogatás kifizetése Előlegfizetés Részleges és egyéb kifizetések Támogatás különleges esetben
Termelői szervezetek társulásai, tagországok termelő szervezeteinek társulásai A tagállamon belül működő termelői szervezetek kérelemre társulást hozhatnak létre. Az elismerés feltételeit a tagállam határozza meg. Azok a jogi személyek, amelyek a társulásnak úgy tagjai, hogy nem elismert szervezetek: • • •
nem vehetők figyelembe az elismerési követelmények tekintetében, nem szavazhatnak a működési alapokat érintő kérdésekben, közvetlenül nem lehetnek haszonélvezői a Közösség által intézkedéseknek.
finanszírozott
Több tagállam termelői szervezete transznacionális termelői szervezetet hozhat létre. Központját abban a tagállamban kell felállítani, amelyben a szervezet jelentős gazdaságokkal vagy taglétszámmal bír, és ahol jelentős szintet ér el termelésének értékesítése. Az a tagállam felelős transznacionális termelői szervezet elismerése, működési tervének jóváhagyása, közigazgatási együttműködés kialakítása ügyében, ahol a transznacionális termelői szervezet központja található. Amennyiben korábban eltérő működési programmal rendelkező termelői szervezetek egyesültek, a programokat önállóan működtetik a fúzió évét követő év január 1-jéig. Az ilyen szervezetek kérhetik a működési programok változás útján történő egyesítését. A tagállamok kérelemre azt is engedélyezhetik, hogy különálló működési programokat hajtsanak végre, egészen addig, amíg elérik a programok a természetes befejezésüket.
20
Jogszabályi háttér: 1432/2003/ EK rendelet 9-12. cikk
Szakmaközi szervezetek és megállapodások A szakmaközi szervezetek alapításának célja, hogy a piaci realitásokat figyelembe véve segítsék elő a termelés megszervezését, a termékek piaci megjelenítését, értékesítését, az árak stabilizálását. A szakmaközi szervezet működését akkor kezdheti meg, ha a tagállam elismeri. Az elismert szakmaközi szervezetek azok a jogi személyek, amelyek megfelelő kérelmet adtak be, és amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai elismernek és a Bizottság nem élt kifogással elismerésük iránt.
Szakmaközi szervezetek alapításának feltételei A szakmaközi szervezeteknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: • •
•
• •
tevékenységüket egy vagy több régióban fejtik ki, a gyümölcs és zöldség termékek és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésének, kereskedelmének, feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban saját maguk nem foglalkoznak gyümölcs és zöldség, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésével vagy feldolgozásával, illetve értékesítésével nem végeznek piactorzulást, piacmegosztást okozó, versenyt akadályozó tevékenységet és az alant felsorolt előírásoknak megfelelnek: o a rendtartás hatálya alá eső termékek termelésével, kereskedelmével, feldolgozásával kapcsolatos gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak; o az őket alkotó összes vagy néhány szervezet vagy társulás kezdeményezésére alakultak; o a Közösség egy vagy több térségében végrehajtanak néhányat az alább felsorolt intézkedésekből, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével - a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, - a gyümölcs és zöldség piacra-bocsátási módjának jobb koordinálásának segítése, különösen kutatás és piaci tanulmányok révén, - a közösségi szabályoknak megfelelő szabvány szerződési formák elkészítése, - információk és kutatások biztosítása a piaci igényeknek és a fogyasztói ízlésnek jobban megfelelő termékek előállítása témáiban, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre, - a kemikáliák csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása és a talaj- és vízminőség megőrzése,
21
- a termékminőség javítását segítő eljárások és eszközök fejlesztése, - a biogazdálkodás, valamint az eredet-megjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és lehetőségeinek hasznosítása, - az integrált termesztési és vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek elősegítése, - szigorúbb termelési és értékesítési szabályok kialakítása, mint amelyek a közösségi, illetve a nemzeti szabályok Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 19. cikk
Szakmaközi szervezet elismerése Az elismerés megadása előtt a tagállamoknak értesíteni kell a Bizottságot az elismerést kérő szakmaközi szervezetről. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szervezet reprezentativitásáról, különböző tevékenységeiről szóló dokumentumot és az értékeléshez szükséges összes egyéb információt. A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerést illetően. A tagállamok a kérelemnek az összes vonatkozó kiegészítő dokumentummal együtt történt beadásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 19. cikk
A szakmaközi szervezetek ellenőrzése, szankcionálása A tagállamok illetékes hatóságai rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek, hogy megállapítsák, vajon a szakmaközi szervezetek eleget tesznek-e az elismerés feltételeinek. Amennyiben azok nem felelnek meg a szabályoknak, kiszabják a megfelelő szankciókat, illetve döntenek azok elismerésének visszavonásáról Visszavonják az elismerést ha: • • • • • •
az elismerés alapfeltételei a továbbiakban nem állnak fenn a szakmaközi szervezet olyan tevékenységeket folytat, amelyek a Közösségen belüli piac megosztásához vezethetnek, olyan magatartást tanúsít, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését, olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek a piac torzulásait okozhatják megkülönböztetést alkalmaz, vagy megszünteti a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan nem tesz eleget a Bizottság által kért információk szolgáltatásának. 22
A versenyszabályokban rögzített feltételekkel nem ellentétesek azok a szakmaközi szervezet megállapodásai, döntései és összehangolt cselekvéseire vonatkozó szabályzások, amely megállapodásokat, döntéseket és összehangolt cselekvéseket jeleztek a Bizottság felé, és az összes kért információ kézhezvétele után két hónapon belül a Bizottság nem találta úgy, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt cselekvések összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal. A megállapodások, döntések és összehangolt cselekvések azonban addig nem alkalmazhatók, amíg a két hónapos időtartam el nem telik. Ezt követően a tagállam az elismerést megadhatja. Több évre szóló megállapodás esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. A Bizottság azonban saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenségi nyilatkozatot bocsáthat ki, amennyiben a vizsgálat során azt megalapozottnak tartja. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 19-20. cikk, 26/1962 EGK rendelet (versenyszabályok), Szerződés 85 cikk
Termelői szervezet, illetve társulásai szabályainak kiterjesztése Ha egy termelői szervezet vagy társulása, amely ugyanazokat a szabályokat fogadta el, és amely egy meghatározott gazdasági térségben működik egy meghatározott termék tekintetében, és ha a termelés és a termelők vonatkozásában az adott területen reprezentatívnak tekinthető, a tagállam kérésre kötelezővé teheti az alábbi szabályokat azokra a területen lévő termelőkre, akik nem tartoznak a fent említett szervezetek egyikéhez sem: • •
a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazását a termelésjelentéssel, az értékesítéssel, és a környezetvédelemmel kapcsolatban a szervezet vagy a társulás által elfogadott, az árukivonásra vonatkozó szabályokat, azzal a feltétellel, ha a szabályok: - legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak, - a 2200/96 r. III. melléklet teljes listájában szerepelnek, - nem több, mint három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre.
Egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása reprezentatívnak minősül abban az esetben, ha a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik és a terület termésének legalább kétharmadát lefedi. Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelező szabályok azonban: • •
nem okozhatnak kárt más termelőknek a tagállamban vagy a Közösségben, nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, 23
•
nem mondhatnak ellent a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályoknak.
Egy adott gazdasági térségben az összes termelőre kötelező szabályok alkalmazása esetén a tagállam alapos vizsgálat után dönthet úgy, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a szervezetnek vagy a társulásnak a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben az, az alábbi költségek fedezésére szolgál: • •
a működéi programban leírt szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek, a szervezet vagy társulás által vállalt, és a terület összes termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladási reklám tevékenység költségei.
A tagállamok haladéktalanul kötelesek értesíteni a Bizottságot az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tett szabályokról. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 18. cikk, III. melléklet
Szakmaközi szervezet szabályainak kiterjesztése Ha egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő, adott termék termelésének, kereskedelmének, feldolgozásának tekintetében a szakmaközi szervezet reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam a szervezet kérelmére meghatározott időszakra kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci résztvevők – legyenek azok egyének vagy csoportok - számára a szervezeten belüli megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egy részét. Egy szakmaközi szervezet akkor tekinthető reprezentatívnak, ha az érintett termék termelésének, kereskedelmének, vagy feldolgozásának legalább kétharmadát lefedi az érintett tagállam érintett régiójában vagy régióiban. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak kiterjesztése az egyéb termelőkre egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek képviseletet kell felmutatnia az érintett régiók mindegyikében. A szabályok kötelező alkalmazása az egyéb termelőkre csak akkor vonatkozhat, ha • • •
azok legalább egy éve hatályban vannak, maximum három évre szólnak, nem okoznak semmilyen kárt az ágazatban működő más résztvevőknek a Közösségben.
A szabályok közül a termelőkre a következők terjeszthető ki: • • • •
termelési és piaci jelentések, szigorúbb termelési szabályok, mint amelyek a közösségi vagy nemzeti szabályokban szerepelnek, szabványos szerződések készítése, amelyek megfelelnek a közösségi szabályoknak, értékesítési szabályok, 24
• • •
környezetvédelmi szabályok, a termékek minőségének javítását és hasznosítását szolgáló intézkedések, a biogazdálkodás, valamint az eredet-megjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és hasznosítása.
Azokban az esetekben, amikor egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat, és az elismert szakmaközi szervezet által végzett tevékenységet kiterjeszthetik az egyéb, nem tag termelőkre, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy pénzügyi hozzájárulást fizessenek azok a termelők, amelyek hasznát látják ennek a tevékenységnek. A pénzügyi hozzájárulás mértéke attól függ, hogy a szóban forgó tevékenység költségeinek fedezésére mekkora összeget szándékoznak fordítani. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 21-22. cikk
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 3. Termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek, megállapodások •
Termelői szervezetek társulási, tagországok termelő szervezeteinek társulásai
•
Szakmaközi szervezetek és megállapodások
•
Szakmaközi szervezetek alapításának feltételei
•
Szakmaközi szervezet elismerése
•
Szakmaközi szervezetek ellenőrzése, szankcionálása
•
Termelői szervezet, illetve társulási szabályainak kiterjesztése
•
Szakmaközi szervezet szabályainak kiterjesztése
4. Intervenciós intézkedések Az intervenciós intézkedések célja a folyamatos termelés mellett stabil árak és a termelők jövedelmének biztosítása. A termelői szervezetek és társulásai megtehetik, hogy a rendtartás alá eső, tagjaiktól származó termékeket nem értékesítik az általuk megfelelőnek tartott mennyiségben, illetve időszakban, hanem azokat a piacról kivonják. A termékkivonással azonban nem zavarhatják a szóban forgó termékek rendes értékesítését, továbbá tekintettel kell lenniük a környezetre, különösen a vízminőség és a táj minőségének védelmére. Jogszabályi háttér: 25
2200/1996/EK rendelet 23. cikk.
Közösségi kivonási támogatás mértéke, támogatható mennyiség, termékek gazdasági éve A közösségi kivonási támogatásra jogosult, és a minőségi előírásoknak megfelelő minden termék esetében a termelői szervezetek vagy azok társulásai a termékek gazdasági évében az alábbi közösségi kivonási támogatást folyósíthatják a tagsággal rendelkező termelőknek. Közösségi kivonási támogatásra jogosult termékek Karfiol Paradicsom Alma Szőlő (csemege) Nektarin Őszibarack Körte Tojásgyümölcs Sárgadinnye Görögdinnye Narancs Mandarin Klementin Satsuma Citrom Sárgabarack
Kivonási támogatási összeg Euro/100 kg
Termékek gazdasági éve
7,01 4,83 8,81 8,02 13,04 10,99 8,39 3,97 4,00 4,00 14,00 13,00 13,00 13,00 13,00 14,17
május 1-jétől április 30-ig január 1-jétől december 31-ig július 1-jétől június 30-ig május 1-jétől április 30-ig május 1-jétől április 30-ig május 1-jétől április 30-ig június 1-jétől május 31-ig január 1-jétől december 31-ig április 1-jétől március 31-ig április 1-jétől március 31-ig október 1-jétől szeptember 30-ig október 1-jétől szeptember 30-ig október 1-jétől szeptember 30-ig október 1-jétől szeptember 30-ig június 1-jétől május 31-ig május 1-jétől április 30-ig
A közösségi kivonási támogatás a kötelező minőségi előírásoknak megfelelő, de nem csomagolt, illetve kiszerelt árura vonatkozik, és az, az egész Közösségre érvényes egységes összeg. Amennyiben egy termékre nincs elfogadva minőségi előírás, úgy annak akkor is épnek, egészségesnek, idegen íztől és szagtól mentesnek kell lenni. A közösségi kivonási támogatást csak a termelői szervezet által forgalmazott mennyiség: • • •
a citrusfélék esetében 5%-ának az alma és a körte esetében 8,5%-ának és a többi termék esetében 10%-ának
mértékében folyósítják. A termelői szervezet tagjai részére fizetendő támogatás kiszámításánál, a termelő három éves forgalmának átlagát veszik alapul, évi 3 %-os túllépési korláttal. Azoknak a termelőknek, akik nem tagjai egyik szövetkezetnek sem, szintén biztosíthatnak kivonási támogatást. A támogatás mértéke ez esetben 10 %-kal alacsonyabb, mint egy
26
szövetkezeti tagé, továbbá az összeg folyósításánál, figyelembe veszik a kivonás - tagokat terhelő - általános költségeit is. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 23-24. cikk, II., V., melléklet, 659/1997/EK rendelet 2., 4. cikk, I., VII. melléklet
Kivonási támogatás kifizetése A közösségi kivonási támogatás kifizetésnek az a feltétele, hogy az elismert termelői szervezetek vagy ezek társulásai kérelmet nyújtsanak be a tagállam illetékes hatóságához. A kérelem legalább 1 hónapos időtartamra terjed ki, és mellékletként tartalmaznia kell minden egyes termékre az értékesített mennyiséget, és a termelői szervezet által értékesítésre nem bocsátott termék mennyiségét, az alábbi bontásban: • • •
a tagoknak a termelői szervezeten keresztül ténylegesen értékesített vagy az általa feldolgozott termékét, a más termelői szervezetek tagjainak, az érintett termelői szervezeten keresztül értékesített termékét, minden olyan termelő által szállított termelést, akik nem tagjai egyik termelői szervezetnek sem.
Nemzeti alapon további támogatás adható árukivonásra, éspedig a működési alapból. Azonban csak azok a termelői szervezetek nyújthatnak ilyen támogatást tagjaiknak, amelyeknek a működési programját a nemzeti hatóság jóváhagyta. A támogatás nyújtható egyrészt a közösségi árukivonási támogatás kiegészítéseként, másrészt a közösségi árukivonásban nem részesíthető termékekre. A tagállamok által adott kivonási támogatási összegek korlátozva vannak, és azok szintje nem haladhatja meg az 1995/1996-os gazdasági évre vonatkozó maximális árakat, illetve nem léphetik túl az alábbi táblázatban feltüntetett összegeket. (euro/100 kg) Termék megnevezése Paradicsom Karfiol Alma Szőlő Sárgabarack Nektarin Őszibarack Körte Padlizsán
Maximális ár Maximális 1995/96 kiegészítés 12,84 8,01 13,51 6,50 15,04 6,23 15,45 7,43 23,36 9,19 25,43 12,39 22,53 11,54 14,83 6,44 7,62 3,65
27
Narancs Mandarin Klementin Satsuma Citrom Sárgadinnye Görögdinnye
15,85 17,48 13,70 10,49 17,26 Nem alkalmazható Nem alkalmazható
1,85 4,48 0,70 0,00 4,26. 4,20 2,70.
A működési alapnak az árukivonásra felhasználható részaránya azonban nem haladhatja meg az első évben a 60%-ot, a második évben az 55%-ot, a harmadik évben az 50%-ot, a negyedik évben a 45%-ot, az ötödik évben a 40%-ot és a hatodik évtől a 30%-ot. A kivonási támogatást azoknak a termelői szervezeteknek, vagy társulásaiknak fizetik ki, amelyek az árukivonást végrehajtották. A térítést csökkenteni kell a termelői szervezeteknek és társulásaiknak az általuk a piacról kivont termékekből származó nettó bevételével. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 15., 29. cikk., 659/1997/EK rendelet 5-6. cikk, VIII. melléklet
Az intervenciós intézkedések bonyolításához szükséges információk Az intervenciós intézkedések működtetéséhez egyrészt a termelő szervezeteknek kell adatokat adni a tagállam hatóságának, másrészt a tagállamoknak is rendszeresen közölniük kell adatokat a Bizottság számára. A termelő szervezeteknek tájékoztatniuk kell az illetékes nemzeti hatóságokat minden egyes kivonási műveletről, a kivonást megelőzően legalább 24 órával. Továbbá tájékoztatást kell adni • •
a hónap első napján rendelkezésre álló alma- és körtekészletről, legkésőbb két hónappal minden gazdasági év kezdete előtt, a reprezentatív piaci jelentési kötelezettséggel rendelkező termékek - ahol alkalmazandó, fajtánként a megművelt földterületekre vonatkozó – becsléséről.
A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak: • • •
minden hónap tizedik napjáig az előző hónap során értékesítésre nem bocsátott termékekre vonatkozó becslésüket, minden gazdasági év végén az intervencióra vonatkozó állapot jelentést, a termékek minőségének megfelelő reprezentatív piaci árakat és a forgalmazott mennyiséget. 28
Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 28. cikk., 659/1997/ EK 7-8 cikk, II., IV. melléklet
A piacról kivont termékek elhelyezése A piacról kivont, eladatlanul maradt termékeket az alábbiak szerint helyezik el: a) az összes termék esetében: • •
•
• •
ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteknek és alapítványoknak ingyenes szétosztás büntetés-végrehajtási intézményeknek és gyermeküdültetési táboroknak, kórházak és öregek otthonai részére, amelyeket a tagállam jelölt ki, és biztosítják, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék, ingyenes szétosztás a Közösségen kívül, a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteken keresztül, harmadik országok szükséget szenvedő lakossága részére, nem élelmiszer célú felhasználásra, állati takarmányként felhasználva, akár frissen, akár a takarmányipar általi feldolgozás után;
b) gyümölcsök esetében: ingyenes szétosztás iskolás gyerekeknek az iskolai étkezdék által szolgáltatott étkezéseken kívül, és diákok részére azokban az iskolákban, amelyeknek nincs étkeztetést biztosító étkezdéjük, c) alma, körte, őszibarack és nektarin esetében, több mint 80 térfogat-százalékos töménységű alkohol előállításának céljára a termék közvetlen lepárlásával, d) az összes termék esetében: bizonyos minőségű termékek elhelyezése a feldolgozóiparban azzal a feltétellel, hogy ez nem eredményez torzulást a Közösségen belül az érintett iparban vagy az importált termékek esetében. Amennyiben az előbb említett helyek egyikére sem helyezhető el a termék, az érintett tagállam engedélye alapján komposztálásra vagy biológiai lebontással történő feldolgozásra használhatók fel. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 30. cikk.
Ingyenes szétosztás A jótékonysági szervezetnek kérelmet kell benyújtani a tagállamhoz, hogy a piacról kivont termékeket ingyenesen szétoszthassa. A jogosultságot a szétosztásra a jótékonysági 29
szervezetek akkor kapják meg, ha működésükben erre a célra alkalmasak, a szóban forgó műveletekről külön elszámolást vezetnek, a Közösségi rendelkezésekben foglalt ellenőrzéseket elfogadják. A tagállamok a következő kategóriák egyikében hagyhatják jóvá a jótékonysági szervezeteket: • • •
a tagállam területén az onnan kivont termékek szétosztására jogosult jótékonysági szervezetek, a Közösség területén való szétosztásra jogosult jótékonysági szervezetek, a közösségi termékeknek harmadik országokban történő szétosztására jogosult jótékonysági szervezetek.
A tagállamoknak a Bizottságokkal közölni kell azoknak a jótékonysági szervezeteknek a listáját, amelyek a Közösségben, és a harmadik országokban történő szétosztására jogosult szervezetek, hogy azok nevét a tagállamoknak szétküldhessék. A jótékonysági szervezet saját költségére feldolgozhatja, illetve feldolgoztathatja a piacról kivont termékeket abból a célból, hogy ingyen szétossza. A tagállamok pályázati felhívást szervezhetnek a piacról kivont termékek feldolgozására, feldolgoztatására. A nyertes ajánlattevőnek a piacról kivont és számára felajánlott összes terméket fel kell dolgoznia. Az így feldolgozott, ingyenes szétosztásra szánt termékeket a jótékonysági szervezetek osztják szét a közsegélyezésre jogosult személyek között. A tagállamok pályázati felhívás tervezetének legalább a következő információkat kell tartalmaznia: • • •
az eljárásba bevont friss termék és az, az időtartam, ameddig a piacról kivont termékek várhatóan rendelkezésre fognak állni, azok a földrajzi területek, ahol azokat várhatóan tárolni fogják, a gyümölcsből vagy zöldségből feldolgozás útján előállítandó és leszállítandó termék, a termék csomagolásának részletes leírása, a szállítási határidő, valamint az a mennyiség, amelynek előállítását az ajánlattevőnek vállalnia kell, amennyiben a piacról kivont termékek rendelkezésre állnak.
A felhívás tervezetét a Bizottság hagyja jóvá. A pályázati felhívást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé. Minden pályázati felhívásra tételenként legalább két ajánlatot kell benyújtani. A tételt annak az ajánlattevőnek ítélik oda, aki a legkisebb friss termék mennyiséget igényli a feldolgozott termék leszállításához. Ahol egynél több ajánlattevő ugyanakkora mennyiségre kér feldolgozást, a tételeket azok kisorsolásával ítélik oda. Az ajánlattevőnek az ajánlat teljesítése érdekében biztosítékot kell adnia. A biztosíték az előállított feldolgozott termékre igényelt friss termék nettó tömegén alapul. A piacról kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódó összes fuvarozási költséget a kivonás helye és a teljesítési hely közötti távolságnak megfelelően meghatározott átalányösszegek alapján a Közösség téríti. Tengeri szállítás esetén a valós szállítási költségek, és a távolság alapján térítik a költségeket, azonban a támogatás nem haladhatja meg a berakási
30
hely és az elméleti kilépési hely közötti legrövidebb távolságon történő szárazföldi szállítás költségeit. A fuvarozási költségeket annak a feladónak fizetik ki, aki a szállítási ügylet pénzügyi terheit viselte, és bemutatja a szállítással kapcsolatos okmányokat. A piacról kivont, és ingyenes szétosztásra kerülő friss gyümölcs és zöldség válogatásának és csomagolásának költségeit - feldolgozásra szánt friss termékek kivételével - a 25 kg-nál kisebb nettó tömegű csomagokba csomagolt termékek esetében a Közösség viseli, 132 euro/ nettó tonna átalányösszeg kifizetésével. Az ingyenes szétosztásra szánt termékcsomagokon fel kell tüntetni az európai emblémát. A harmadik országba történt ingyenes termékszállítás export visszatérítésben nem részesülhet. Jogszabályi háttér: 659/1997/EK rendelet 11-15. cikk., V. melléklet
Alkohol előállítás céljára történő feldolgozás A piacról kivont almát, körtét, őszibarackot és nektarint 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohollá történő közvetlen lepárlásra fel lehet használni. A lepárlást abban az üzemben lehet végrehajtani, amely erre a tevékenységre jogosultságot szerzett az egyenlő esélyű versenyfeltételek biztosítása mellett. A lepárlással kapcsolatos ügyletek bonyolítására a tagállamok jogosultak lepárlókat kijelölni, amelyek jegyzékét jogszabályban teszik közzé. A lepárlással kapcsolatos ügyleteket a szóban forgó termék gazdasági évét követő három hónapon belül hajtják végre. A feldolgozás során nyert alkoholt megfelelő speciális denaturálásnak kell alávetni, és csak ipari célokra lehet felhasználni. A denaturálási eljárások országonként eltérőek lehetnek, de mindegyik eljárás azt a célt szolgálja, hogy a jövedéki adó fizetése alóli mentességben részesülhessenek ezek az alkohol termékek. A tagállamok által kijelölt szervek kötelesek helyszíni fizikai, és dokumentációs ellenőrzésekkel folyamatosan figyelemmel kísérni az alkohollá való feldolgozást, az alkohol denaturálását és ipari felhasználását. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 30. cikk., 92/1983/ EGK 27. cikk, 3199/1993/EK rendelet, 1492/1997/EK rendelet 1-5 cikk
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása
31
4. Intervenciós intézkedések • éve
Közösségi kivonási támogatás mértéke, támogatható mennyiség, termékek gazdasági
•
Kivonási támogatás kifizetése
•
Az intervenciós intézkedések bonyolításához szükséges információk
•
A piacról kivont termékek elhelyezése
•
Ingyenes szétosztás
•
Alkolhol előállítás céljára történő feldolgozás
5. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem A rendtartás alá vont termékek bármelyikének a Közösség területére történő importálása, vagy onnan történő exportálása esetében kötelező lehet a behozatali, vagy kiviteli engedély bemutatása. Az engedélyeket a tagállamok bocsátják ki bármely kérelmezőnek, tekintet nélkül annak Közösségen belüli székhelyére. A behozatali- és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek. Az ilyen engedélyek kibocsátása esetén kötelező lehet biztosíték letétbe helyezése, ami garantálja, hogy a termékek importja vagy exportja az engedély érvényességének időtartama alatt megtörténik. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 31. cikk., 1291/2000/EK rendelet, 1961/2001/EK rendelet, 1429/95/EK rendelet Export A rendtartás hatálya alá eső termékekre exporttámogatás adható. Az exporttámogatással exportálható mennyiségek szétosztására elfogadandó eljárás az, amely: •
• •
leginkább megfelelő a termék természetének és a szóban forgó piacon fennálló helyzetnek, lehetővé teszi a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználását, figyelembe veszi a közösségi export hatékonyságát a lehető legkevesebb adminisztrációval jár elkerüli az érintett piaci szereplők bármilyen megkülönböztetését.
Az exporttámogatások a Közösségen belül mindenütt azonos mértékűek.
32
Amennyiben a nemzetközi kereskedelmi helyzet, vagy bizonyos piacok különleges elvárásai szükségessé teszik, az export támogatás az adott termék esetében a termék rendeltetési helyétől függően változhat. A visszatérítéseket Bizottság állapítja meg, időszakosan vagy pályázat útján. Az exporttámogatások meghatározásánál az alábbiakat veszik figyelembe: a) az exportálandó termékekre vonatkozó • •
árakat és kínálatot a közösségi piacon, árakat a nemzetközi kereskedelemben,
b) értékesítési költségeket és a közösségi piacokról a kikötőkbe vagy egyéb közösségi exportálási pontokra történő minimális szállítási költségeket, valamint a rendeltetési országba történő továbbítás költségeit, c) a tervezett export gazdasági vonatkozásait, d) a megkötött nemzetközi megállapodásokból származó korlátokat. A közösségi piaci árakat az exportálás szempontjából legkedvezőbb árak felhasználásával kell meghatározni, a világpiaci árakat pedig az alábbiak felhasználásával kell meghatározni: • • • •
a harmadik országok piacain rögzített árak, a harmadik országokban a más országokból történő importálás szempontjából legkedvezőbb árak, az exportáló harmadik országokban rögzített termelői árak, közösségi határparitáson (DAF) számított kínálati árak.
Az exporttámogatás mértéke a kiviteli engedély kérelmezésének a napján érvényben lévő mérték, és differenciált támogatás esetén az ugyanazon a napon érvényben lévő mérték. Az export támogatások kifizetése csak kérésre és a vonatkozó kiviteli engedély bemutatása, és annak igazolása alapján kerül kifizetésre, hogy a termékek: • • •
kivitelre kerültek a Közösségből, a Közösségből származnak, és differenciált exporttámogatás esetén azok már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet, vagy egy másik rendeltetési helyet, amelyre exporttámogatás meg lett határozva.
Tekintettel az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásai során született egyezményekben foglalt kötelezettségek teljesítésére, egy referencia-időszak befejeződése nem befolyásolja a kiviteli engedélyek érvényességét. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 35. cikk
33
Export visszatérítés (támogatás) Export visszatérítés rendszerei A friss gyümölcs és zöldség szektorban az export visszatérítést (támogatást) a következő négy rendszerben kiadott kiviteli engedélyek alapján biztosítják: a) alaprendszer a visszatérítés előzetes rögzítésével: A1 rendszer, b) különleges rendszer a visszatérítés előzetes rögzítésével: A2 rendszer, c) pályázati felhívások a visszatérítés előzetes rögzítésével: A3 rendszer, d) a visszatérítés előzetes rögzítése nélküli rendszer: B rendszer. Az engedélyek nem átruházhatók. a.) A Bizottság állapítja meg az A1 és A2 rendszer visszatérítési mértékeit, azokkal a mennyiségekkel együtt, amelyekre engedély adható ki, és az engedélyek érvényességi idejét. Az A2 rendszer esetében megállapított mértékek és mennyiségek azonban csak irányadó jellegűek. A mértékeket és a mennyiségeket engedélykérelmezési időszakonként állapítják meg. b.) Az A3 rendszer esetében a Bizottság határoz a pályázati felhívás kiadásáról, a benyújtási határidőről, az irányadó mértékekről és azokról az irányadó mennyiségekről, amelyekre engedély adható ki, továbbá az engedélyek érvényességi idejéről. c.) A B rendszer esetében a Bizottság rögzíti az irányadó mennyiségeket és visszatérítési mértékeket. A mértékeket és a mennyiségeket minden kiviteli időszakra meghatározzák. Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 1. cikk a.) Az A1 rendszer Az A1 rendszer keretében az exportőröknek a tagállamok illetékes szerveinél kell benyújtani kérelmüket, hogy az engedélykérelem napján érvényes mértékkel visszatérítést kapjanak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre engedélykérelmet nyújtottak be, a kérelmek benyújtásának napja szerinti bontásban. A Bizottság minden kérelembenyújtási nap tekintetében ellenőrzi, hogy a termékcsoportonként igényelt teljes mennyiség meghaladja-e az általa meghatározott támogatásra engedélyezhető mennyiséget: •
olyan mennyiségek levonásával, amelyekre A1 engedélyt adtak ki, vagy kiadásuk folyamatban van az adott engedélyezési időszakban,
34
• •
olyan mennyiségek korrigálásával, amelyekre kiigazítást végeztek, illetve visszavonták a kérelmeket, olyan mennyiségek hozzáadásával, amelyekre kiadták az engedélyt , de nem használták fel a +- 5 % lehetőséget.
Amennyiben a számítások alapján a mennyiség meghaladja a lehetőséget, a Bizottság meghatározza, hány százalékára adható ki engedély, vagy elutasítja a kérelmet. A kiviteli engedélyeket a kérelem benyújtásának napját követő ötödik munkanapon adják ki. Ha csökkentve kerül kiadásra a kérelmezett mennyiség, úgy a százalék kihirdetésének napját követő tíz munkanapon belül a kérelem visszavonható. A kérelem visszavonása, és elutasítása esetén a biztosítékot feloldják. Ha egy engedélyt már kiadtak a kérelem visszavonása előtt, akkor a kérelem visszavonásáról szóló értesítéssel egyidejűleg vissza kell juttatni a nemzeti hivatalhoz törlés céljából. Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 2. cikk, 1291/2000/EK rendelet 8. cikk b.) A2 rendszer Az A2 rendszer keretében az exportőrök a tagállamok illetékes szerveinél kérnek engedélyt az engedélyezési időszakban, hogy a kérelem benyújtásának napján érvényes végleges visszatérítési mértéket az adott termékmennyiségre megkapják. Az engedélykérelembe be kell írni a kérelmező által igényelt, a kivitelhez szükséges legalacsonyabb visszatérítési mértéket, euro/t (nettó tömeg) mértékegységben. A kérelmező nem adhat meg legalacsonyabb visszatérítés értékként többet, mint az irányadó mérték + 50 %., mert ellenkező esetben a kérelme semmisnek minősül. Legkésőbb az engedélykérelmezési időszakot követő második munkanapon 12:00 óráig (brüsszeli idő szerint) a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre engedélykérelmet nyújtottak be. A Bizottság minden engedélykérési időszak végén rögzíti: • • • •
a kérelmezés tényleges időpontját, az azon a napon érvényes, végleges visszatérítési mértékeket, a tényleges kérelmezési napon az engedélyek kiállítására vonatkozó százalékot, vagy, elutasítja a kérelmeket.
A tagállamok a kérelmezés tényleges napját követő harmadik munkanapon állítják ki a kiviteli engedélyeket. A semmisnek tekintett, vagy az elutasított kérelmek esetében a biztosítékot fel kell szabadítani.
35
Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 3. cikk c.) A3 rendszer Az A3 rendszer keretében a visszatérítésre pályázatot kell benyújtani az exportőrnek a tagállam illetékes hivatalához. A pályázatokat a megfelelő űrlapon kell benyújtani és beírni a pályázati felhívás kihirdetéséről szóló rendelet számát, és az export visszatérítés mértékét (euró/tonna nettó tömeg mértékegységben). A pályázatok csak akkor érvényesek, ha legkésőbb a benyújtásukra megállapított időszak utolsó napján 12:00 óráig (brüsszeli idő szerint) benyújtották azokat. A pályázatokat az érintett tagállam illetékes szerve nyitja fel a nyilvánosság kizárásával, és azokat - az elfogadható a pályázó nevének megjelölése nélkül - legkésőbb a pályázatok benyújtásának utolsó napját követő első munkanapon 12:00 óráig (brüsszeli idő szerint) továbbítja a Bizottságnak. A Bizottság a kivitelre szánt termékcsoportok és a rendeltetési helyek szerint rögzíti a legnagyobb export visszatérítési mértéket a benyújtott pályázatok és az érintett termékek piacának várható alakulását figyelembe véve. A pályázatot azok a pályázók nyerhetik meg, akiknek a pályázata a legnagyobb exportvisszatérítési mértékkel megegyező vagy annál alacsonyabb mértéket tartalmaz a pályázaton szereplő termékre vonatkozóan. Abban az esetben azonban, ha a pályázatok pontosan a legnagyobb visszatérítési mértéket tartalmazzák, a Bizottság százalékot állapíthat meg az odaítélt mennyiség csökkentésére Legkésőbb a legnagyobb visszatérítési mérték kihirdetését követő harmadik munkanapon az illetékes szerv kiadja a sikeres pályázóknak az odaítélt mennyiségről szóló kiviteli engedélyt, feltüntetve a pályázatban megjelölt visszatérítést. A legnagyobb export-visszatérítési mértéknél magasabb mértéket ajánló pályázók biztosítékai feloldásra kerülnek. Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 4. cikk Az A1, A2 és A3 rendszerre vonatkozó közös rendelkezések Az engedélykérelmekhez 20 EUR/tonna nettó tömeggel, vagy a visszatérítési mértékkel megegyező értékű (az alacsonyabb értéket) biztosítékot kell mellékelni. E rendelkezés alkalmazásában a figyelembe veendő visszatérítési mérték az A2 rendszer esetében az irányadó visszatérítési mérték, az A3 rendszer esetében pedig a pályázatban ajánlottak szerinti mérték. 36
Minden kérelembenyújtási időszakra és minden típusú engedélyre vonatkozóan az egy exportőr által kérelmezett mennyiség - egy termékcsoporton belül, és egy rendeltetési hely vagy helyek csoportja tekintetében - nem haladhatja meg az adott kérelmezési időszakban arra a termékcsoportra és rendeltetési helyre vagy helyek csoportjára megállapított mennyiség 50 %-át. A fentieknek nem megfelelő kérelmeket a nemzeti hatóság elutasítja. A tagállamoknak tájékoztatást kell adni a Bizottságnak: • • •
azokról a mennyiségekről, amelyekre vonatkozó engedélykérelmeket visszavonták, azokról a mennyiségekről, amelyekre vonatkozó engedélyeket kiadták, de azokat nem, vagy csak részben használták ki, az engedélykérelmek időpontjáról, az engedélykategóriákról és mennyiségekről.
Az engedélyek általában a kiállításuk napjától érvényesek. A kiviteli engedélyben szereplő mennyiség + 5% tűréshatáron belül kivitt további mennyiségek nem jogosultak visszatérítésre. Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 5., 8., 23., cikk d.) B rendszerre vonatkozó különös rendelkezések A visszatérítés előzetes rögzítése nélküli export visszatérítési rendszerben az exportőrök legkésőbb a termékekre vonatkozó kiviteli nyilatkozat elfogadását követő második munkanapon nyújthatnak be engedélykérelmet a tagállamok illetékes szerveinek arra vonatkozóan, hogy a kiviteli időszakban érvényes mértékkel visszatérítést kapjanak. Az engedélykérelmek benyújtási időpontja, a termékek kiviteli nyilatkozatának elfogadási napja. (Alma esetében egyes relációkban (1961/2001/I. melléklet) az engedélykérelmek azonban csak a július 15.-től a következő év februárjának végéig terjedő időszakban fogadhatók el.) Az engedélykérelmekhez mellékelni kell a termékek kiviteli nyilatkozatának másolatát. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy ez a B rendszer. A tagállamoknak tájékoztatni kell a Bizottságot: • • •
azokról a mennyiségekről, amelyekre engedélykérelmet nyújtottak be, azokról a mennyiségekről, amelyekre a vonatkozó engedélykérelmet visszavonták az adott kiviteli időszakban, az adott kiviteli időszakban fel nem használt mennyiségekről.
Ha a kérelmezett termékmennyiség valamely rendeltetési hely vagy helyek csoportja tekintetében meghaladja az adott kiviteli időszakra megállapított irányadó mennyiséget, a Bizottság meghatározhat egy olyan időpontot, amelytől kezdve az engedélykérelmeket 37
elutasítják, ha a hozzájuk kapcsolódó kiviteli nyilatkozatot az adott kiviteli időszakban az így meghatározott időpont után fogadták el. Minden kiviteli időszakot követően a Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelmezett mennyiségek meghaladják-e a megállapított irányadó mennyiségeket, és rögzíti a végleges visszatérítési mértékeket. Ha a kérelmezett mennyiségek meghaladják az irányadó mennyiségeket, a Bizottság csökkentheti a visszatérítési mértéket. Ezeket az engedélyeket közvetlenül az export-visszatérítés kifizetéséért felelős szervhez kell benyújtani, ahol feltüntetik rajtuk a mennyiségeket és lebélyegzik őket. Jogszabályi háttér: 1961/2001/EK rendelet 5. 6. cikk, I. melléklet
Import A rendtartás alá vont termékekre a közös vámtarifa vámtételei vonatkoznak, kivéve, ha a friss gyümölcs és zöldségre vonatkozó rendtartási rendelet másként rendelkezik. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 32. cikk
Belépési ár alkalmazása Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, ennek az árnak a valós voltát ellenőrzik, termékenként és eredet szerint, a termék által a tagállamok reprezentatív behozatali piacain, vagy ahol az alkalmas, az egyéb piacokon elért árainak súlyozott átlagai alapján a Bizottság által kiszámított átalány behozatali érték használatával. Ennek megfelelően az alant felsorolt termékekre az alkalmazási időszakokban, minden piaci napon és minden származás tekintetében legkésőbb a következő munkanapon (brüsszeli idő szerint) 12 óráig közölni kell a Bizottsággal: • •
•
a harmadik országokból importált és a reprezentatív importpiacokon értékesített termékek reprezentatív átlagárait, a jelentős mennyiségű importált termékre más piacokon rögzített szignifikáns árakat vagy, a reprezentatív piacok árainak hiányában, az importált termékek más piacokon rögzített szignifikáns árait és az árakhoz tartozó teljes mennyiségeket.
Árjelentési kötelezettséggel rendelkező termékek listája
38
KN-kód ex 0702 00 00 ex 0707 00 05 ex 0709 10 00 0709 90 70 ex 0805 10 10
Megnevezés Paradicsom Uborka (nem feldolgozásra) Articsóka Cukkíni Friss, édes narancs
Alkalmazási időszak január 1-jétől december 31-ig január 1-jétől december 31-ig november 1-jétől június 30-ig január 1-jétől december 31-ig december 1-jétől május 31-ig
Klementin Mandarin (beleértve a tangerint és a satsumát is);
november 1-jétől február végéig november1-jétől február végéig
ex 0805 10 30 ex 0805 10 50 ex 0805 20 10 ex 0805 20 30 ex 0805 20 50 Wilking és hasonló citrushibridek ex 0805 20 70 ex 0805 20 90 ex 0805 50 10
Citrom (Citrus limon, Citrus limonum) Csemegeszőlő Alma
június 1-jétől május 31-ig július 1-jétől június 30-ig
ex 0808 10 90 ex 0808 20 50 ex 0809 10 00 ex 0809 20 95 ex 0809 30 10
Körte Sárgabarack Cseresznye, a meggyen kívül Őszibarack, beleértve a nektarint
július 1-jétől április 30-ig június 1-jétől július 31-ig május 21-től augusztus 10-ig június 11-től szeptember 30-ig
ex 0809 30 90 ex 0809 40 05
Szilva
június 11-től szeptember 30-ig
ex 0806 10 10 ex 0808 10 20
június 1-jétől május 31-ig
ex 0808 10 50
Az ármegállapítás szempontjából az alábbi árak tekintendők reprezentatívnak: • • •
az I. osztályú termékek árai, amennyiben azok az értékesített teljes mennyiségnek legalább 50%-átteszik ki, az I. osztályú termékek árai, kiegészítve - ha az e kategóriába tartozó termékek a teljes mennyiség 50%-ánál kevesebbet tesznek ki - a II. osztályú termékek áraival, a II. osztályú termékek árai, ha nincsenek I. osztályú termékek. Kivétel ha azokhoz kiigazítási együtthatót rendelnek.
Az ármegállapítás szempontjából az alábbi piacok tekintendők reprezentatívnak: Belga Királyság és Luxemburgi Nagyhercegség: Brüsszel Dán Királyság: Koppenhága
39
Német Szövetségi Köztársaság: Hamburg, München, Frankfurt, Köln, Berlin; Görög Köztársaság: Athén, Thesszaloníki Spanyol Királyság: Madrid, Barcelona, Sevilla, Bilbao, Zaragoza, Valencia Francia Köztársaság: Rungis (Párizs), Marseille, Rouen, Dieppe, Perpignan, Nantes, Bordeaux, Lyon, Toulouse Írország: Dublin Olasz Köztársaság: Milánó Holland Királyság: Rotterdam Ausztria: Bécs-Inzersdorf Portugál Köztársaság: Lisszabon, Porto Finn Köztársaság: Helsinki Svéd Királyság: Helsingborg, Stockholm Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: London. A Bizottság a kötelezően beküldött árinformációk és az előírt korrekciók figyelembe vételével minden munkanapon, minden származási helyre vonatkozóan rögzít egy, a reprezentatív árak súlyozott átlagával egyenlő behozatali átalányértéket, amelyből 100 kilogrammonként 5 € átalányt, valamint az értékvámokat vonják le. A táblázatban említett alkalmazási időszak behozatali átalányértékei módosításukig hatályban maradnak. Hatályukat vesztik azonban, ha a Bizottsággal hét egymást követő piaci napon nem közölnek reprezentatív átlagárat. Ha emiatt nincs hatályban behozatali átalányérték, akkor az erre a termékre alkalmazandó behozatali átalányérték a behozatali átalányértékek legutolsó átlagával egyenlő. Annak a belépési árnak, amely alapján az árjelentési kötelezettséggel rendelkező termékeket az Európai Közösségek vámtarifája szerint besorolják, - az importőr választása szerintegyenlőnek kell lennie: 1.a) vagy a termékre vonatkozó, a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és a Közösség vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB árával, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékekre vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Amennyiben szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat tételekor a fenti árak 8%-kal meghaladják az adott termékre hatályban lévő átalányértéket, az importőrnek biztosítékot kell letétbe helyeznie. 1.b.) vagy az import termékekre a vámkódexben e célra meghatározott vámértékkel, amelyet csökkenteni kell a megfelelő korrekciókkal Ebben az esetben az importőrnek biztosítékot kell letétbe helyezni, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termék besorolása az érintett tételre alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna; 1.c.) vagy a Bizottság által kiszámított behozatali átalányérték, csökkentve a korrekciókkal. Annak a belépési árnak, amelynek alapján a következő termékeket
40
KN-kód ex 0707 00 05 ex 0809 20 05
Megnevezés Feldolgozásra szánt uborka Meggy (Prunus cerasus)
Alkalmazási időszak május 1-jétől október 31-ig május 21-től augusztus 10-ig.
az EU vámtarifája alapján besorolják - az importőr választása szerint - egyenlőnek kell lennie: 2.a.) vagy a termékeknek a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és a Közösség vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB árával, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékekre vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint biztosítékot kell megkövetelni, úgy az érintett termékre alkalmazható vám legmagasabb összegével azonos mértékű biztosíték letétbe helyezését írják elő az importőrnek 2.b.) vagy csak az adott importált termékekre alkalmazott, a Vámkódexben e célnak megfelelően kiszámolt, korrigált vámértékkel. Ebben az esetben az importőrnek, az adott termékre alkalmazható vám legnagyobb összegével egyenlő biztosítékot kell letétbe helyeznie. Ha a belépési árat a termékek - származási országban irányadó- FOB ára alapján állapítják meg, a vámértéket az ezzel az árral érintett értékesítés alapján állapítják meg. Ha a belépési árat az 1.b), 1.c) pontjaiban vagy a 2.b) pontjában előírt eljárások valamelyike szerint határozzák meg, úgy a vámértéket a belépési áréval azonos alapon állapítják meg. A letétbe helyezett biztosítékot feloldják, amennyiben az értékesítési feltételekre vonatkozó bizonyítékokat határidőn belül a vámhatóságnak benyújtják. Amennyiben a bizonyítékok nem elfogadhatóak, illetve azt nem nyújtják be, a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként visszatartják. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 32. cikk, 3223/1994/EK 2-5 cikk, és a melléklet A része, 2454/1993/EGK 173. cikk
Kiegészítő vámok alkalmazása A kedvezőtlen hatások megelőzése vagy megakadályozása céljából a rendtartás hatálya alá eső termékekre – jelzőárak alatti behozatal esetén - kiegészítő vám fizetése is elrendelhető. Erre lehetőséget az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás (piaci zavart okozó import) ad. A kiegészítő vám kivetése a piaci zavart megelőző háromévi közösségi import alapján kerül meghatározásra. 41
A kiegészítő importvám kivetésénél figyelembe veendő import árak, az érintett szállítmány cif import árai alapján kerülnek meghatározásra. A cif import árakat a szóban forgó termék reprezentatív világpiaci, vagy közösségi importpiaci árai alapján erősítik meg. A kiegészítő vámok alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, és a termékek körét – figyelemmel az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött mezőgazdasági egyezmény 5. cikkétre - a Bizottság határozza meg, Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 33. cikk
Vámkontingensek Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai keretében megkötött egyezmények által eredményezett, vámkontingenseket a Bizottság döntése szerint az alábbi eljárások egyike, vagy azok kombinációja alkalmazásával lehet kezelni: a) a kérelmek beadásának időbeni sorrendjén alapuló eljárás (“előbb érkezett, előbb kerül sorra”); b) a kontingenseket a kérelem benyújtásakor kért mennyiségekkel arányban megállapító eljárás (az “egyidejű vizsgálat ” módszerének használata); c) a hagyományos kereskedelmi pályák figyelembevételének eljárása (a “hagyományos importőr/új érkezők” eljárás használata). Egyéb eljárás alkalmazása esetén kerülniük kell az érintett résztvevők bármilyen megkülönböztetését. A vámkontingenseket –szakaszolva az év során - a Bizottság nyitja meg és kezeli, meghatározva a használandó kezelési eljárást, és ahol a szükséges, tartalmazzák: • • •
a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciákat, garanciák igazolására használt dokumentumok elismerését, a behozatali engedélyek kibocsátásának feltételeit és azok érvényességének tartamát.
Vámkontingenst fokhagymára állapítottak meg, és annak mennyisége: Származási ország Argentína Kína Többi ország (Libanon, Irán, Egyesült Arab Emirátusok, Vietnám, Malajzia) Összesen
Mennyiség (tonna) 19.147 13.200 623 38.370
42
A vámkontingensre behozott fokhagymára 9,6 % értékvámot alkalmaznak. A behozatali időszak június 1-től május 31-ig tartó egyéves időszak. A behozatali időszak alatt kérelmezett vagy fel nem használt mennyiségek nem vihetők át a következő behozatali időszakra. A kontingenseket negyedéves periódusokban hirdetik meg az importőröknek, és a behozatalra engedélykérelmet kell benyújtani letéti biztosíték mellett. Az adott negyedévre vonatkozó importra, a szóban forgó negyedévet megelőző hónap második hétfőjétől az adott negyedév péntekéig lehet benyújtani a kérelmet. Az engedélykérelmet annak benyújtását követő ötödik munkanapon adják ki. Amennyiben a negyedéves kvóta betelt, úgy a kérelemben meghatározott mennyiségnél kevesebbre is kiadható az engedély. Amennyiben a csökkent mennyiség importját a kérelmező nem fogadja el, három napon belül jeleznie kell, mert e nélkül a letett biztosíték nem kerül feloldásra. Az engedélyre behozott áru forgalomba csak úgy hozható, ha az adott ország nemzeti hatósága által kibocsátott származási bizonyítvány bizonyítja, hogy az áru a kedvezményezett országból származik. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 34. cikk, 565/2002/EK rendelet
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 5. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem •
Export
•
Export visszatérítés (támogatás)
•
Import
•
Belépési ár alkalmazása
•
Kiegészítő vámok alkalmazása
•
Vámkontigensek
Termelői szervezetek jelentései A termelői szervezetek éves jelentést kötelesek adni, amelyeknek tartalmazniuk kell: • •
az előző év során végrehajtott működési programok és piaci kivonásokat; a működési programok főbb módosításait 43
•
a becsült és a kérelmezett támogatás közötti eltéréseket
A működési program utolsó évben az egész program végrehajtásáról záró jelentést kell készíteni. Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 22. cikk
Tagállamok által készítendő jelentések A tagállamoknak minden év június 1.-jéig jelentést kell készíteniük a termelői szervezetekkel, a működési alapokkal, valamint a működési programokkal és az ellenőrzésekkel kapcsolatban, amelyek tartalmazzák a pénzügyi és szankciókkal kapcsolatos adatokat is. Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 26. cikk
Jogtalan kifizetések és szankciók A jogtalanul kifizetett összegek behajtásra kerülnek, illetve a jogtalan támogatási kérelem esetén a pénz nem kerül kifizetésre. Szankciókat alkalmaznak azzal a támogatást igénylővel szemben, aki • • •
a támogatási összeget nem a jogszabálynak megfelelő módon számolta ki, és benyújtotta igényét a működési alapot más célokra használta fel, mint azt a jogszabály lehetővé teszi, a működési programot nem a tagállam általi jóváhagyott feltételek szerint hajtja végre.
Abban az esetben, ha a támogatást már kifizették, a kedvezményezett köteles • • •
nyilvánvaló tévedés esetén kamatokkal együtt visszafizetni a jogosulatlanul kifizetett összeget, csalás esetén kamatokkal kifizetni a jogosulatlanul kifizetett összeg kétszeresét, minden egyéb esetben kamatokkal együtt kifizetni a jogosulatlanul kifizetett összeg 50%-kal megnövelt értékét.
Olyan esetekben, amikor a támogatási kérelmet már benyújtották, de a támogatást még nem fizették ki: • •
csalás esetén ki kell fizetni a jogosulatlanul kérelmezett összeget, a nyilvánvaló tévedéstől eltekintve minden egyéb esetben meg kell fizetni a jogosulatlanul kérelmezett összeg 50%-át.
44
Szándékosan, vagy súlyos gondatlanság következtében adott hamis nyilatkozat esetén az érintett termelői szervezetet kizárják a közösségi pénzügyi támogatásból az azt követő évre, amelyre a felfedezett hamis nyilatkozat vonatkozott. Jogszabályi háttér: 1433/2003/EK rendelet 24., 26. cikk és III. sz. melléklet
A termék kivonásával kapcsolatos ellenőrzések, szankciók A gazdasági év során a tagállamok kötelesek ellenőrizni minden termék esetében fizikai és adminisztratív úton a teljes kivont mennyiség legalább 20%-át. Amennyiben komposztálásra, vagy biológiai lebontásra kerül a kivont termék, minden kivont mennyiséget ellenőrizni kötelesek. Minden egyes termelői szervezetnél gazdasági évenként legalább egyszer ellenőrzést kell végezni, és ezeknek az ellenőrzéseknek minden termék esetében a kifizetési kérelmek legalább 10%-ára kell kiterjedniük. Ahol az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, további ellenőrzéseket kell folytatni a folyó gazdasági év során, és a következő gazdasági évben az ellenőrzések gyakoriságát fokozzák. A jótékonysági szervezetek tevékenységének ellenőrzése évente a szétosztott mennyiség legalább 10%-ára kell, hogy kiterjedjen. A közösségi kivonási támogatás vagy a működési alapból történt finanszírozás kedvezményezettje köteles a jogosulatlanul kifizetett összegek kétszeresét, továbbá a kifizetés és a kedvezményezett általi visszafizetés között eltelt idő alapján kiszámított kamatot megfizetni, ha az ellenőrzések azt tárják fel, hogy: • • •
a piacról kivont termékek nem felelnek meg a minőségi szabványoknak (előírásoknak), a piacról kivont termékeket (frissen vagy feldolgozva) nem ingyenesen értékesítették, a piacról kivont termékek elhelyezése jelentős környezeti kárt okoz.
Amennyiben az ellenőrzött fél az illetékes nemzeti hatóság számára kielégítő módon bizonyítja, hogy a szabálytalanságok az ő részéről nem voltak szándékosak, vagy nem súlyos gondatlanság eredményeként jelentkeztek, úgy csak a jogosulatlanul kifizetett összeget és a kamatot köteles visszafizetni. Ha a termelői szervezet szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból követte el a szabálytalanságot, kizárják a közösségi kivonási támogatásból a hamis nyilatkozat felfedezését követő gazdasági évben. Amennyiben a termelő, vagy a jótékonysági szervezet az ingyenes szétosztás során követett el szabálytalanságot, akkor a jótékonysági tevékenységi engedélyt visszavonják - legalább egy
45
gazdasági éven át - amellett, hogy a jogosulatlanul kifizetett összeget és annak kamatait köteles a szabálytalanságot elkövető visszafizetni. Jogszabályi háttér: 659/1997/EK rendelet 17-19. cikk
Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 6. Nemzeti és közösségi információk, ellenőrzések, szankciók •
Termelői szervezetek jelentései
•
Tagállamok által készítendő jelentések
•
Jogtalan kifizetések és szankciók
•
A termékek kivonásával kapcsolatos ellenőrzések, szankciók
7. Általános szabályok A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő létszámú, megfelelően képzett és tapasztalt szakemberrel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony elvégzéséhez. Amennyiben az ellenőrzéseket mintavétel alapján célszerű elvégezni, úgy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok megfelelően reprezentálják a földrajzi területüket, illetve a zöldség és gyümölcs ágazat értékesített vagy értékesítés céljából tartott termékeinek mennyiségét. A Bizottság az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve helyszíni ellenőrzéseket hajthat végre, vagy kérheti a tagállamot annak elvégzésére, a közösségi szabályok egységes alkalmazását biztosítandóan. A Bizottság előzetesen írásban értesíti az érintett tagállamot a tervezett ellenőrzések tárgyáról, céljáról és helyszínéről, azok kezdetének időpontjáról és az ellenőrök személyéről és azok jogállásáról. A Bizottság közösségi ellenőrökből álló különleges szervet állít fel a gyümölcs és zöldség ágazatban, amely megfelelő képzettséggel, szakmai ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező bizottsági tisztviselőkből, valamint a tagállam szakemberei közül kinevezett tagokból áll, különleges vizsgálatok elvégzésére. Az ellenőrökből álló különleges szerv a Bizottság irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el: a) részt vesz a tagállamok illetékes hatóságai által tervezett és végrehajtott ellenőrzésekben; 46
b) a Bizottság kezdeményezésére végrehajtja az ellenőrzéseket, amelyekbe a tagállam tisztviselőit résztvevőként hívják meg; c) felbecsüli a megkezdett nemzeti vizsgálati intézkedéseket, a követett eljárásokat és az elért eredményeket; d) meggyőződik az illetékes hatóságok által a gyümölcs és zöldség ágazatban a közösségi szabályok fokozottabb betartására hozott jogszabályi és egyéb intézkedésekről; e) együttműködést és információcserét alakít ki a tagállamok illetékes testületei között a szabályok egységes alkalmazására a gyümölcs és zöldség ágazatban, és az ágazat termékei szabad mozgásának megkönnyítése céljából. A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül közli az ellenőrei által végrehajtott vizsgálatok eredményeit az érintett tagállam illetékes hatóságával. Az érintett tagállam a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot a szóban forgó nehézségek vagy szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedésekről A tagállamnak - amelynek területén a rendellenességet észlelték - közölnie kell a Bizottsággal az egyes negyedévek végét követő két hónap folyamán, azoknak a szabálytalanságoknak a jegyzékét, amelyek az elsődleges közigazgatási vagy bírói ténymegállapítások tárgyát képezték. E célból a lehető legrészletesebb tájékoztatást adják a következőkről: • • • • • • • •
a megsértett rendelkezés, a szabálytalanság elkövetésének időtartama vagy időpontja, módja a szabálytalanság feltárásának módja, időpontja a szabálytalanságot megállapító nemzeti hatóságok, illetve szervek a pénzügyi következmények, valamint a behajtás lehetőségei a szabálytalanság gyanúját megalapozó első információ időpontja és forrása; adott esetben az érintett tagállamok és harmadik országok az ügyben érintett személyek személyazonossága.
Amennyiben ezen adatok egy része, és különösen a szabálytalanság elkövetésének és a feltárásának a módjára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, a tagállamok a szabálytalanságok későbbi negyedéves jegyzékeinek megküldésekor kötelesek megadni a hiányzó információkat a Bizottság számára. A Bizottság rendszeresen közli a tagállamokkal az összegyűjtött adatokat és az ilyen adatokból levont következtetéseket. A Bizottságot egy bizottság, a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság képviselője. Jogszabályi háttér: 2200/1996/EK rendelet 38-42. 44, 46., cikk, 595/1991/EGK rendelet 3. cikk
Kötelező minőségi előírások 47
A kötelező minőségi előírások alkalmazása a tisztességes kereskedelmet, a piac átláthatóságát ösztönzi és kizárja a piacról a nem megfelelő minőségű termékeket. A kötelező minőségi előírások hatálya az alábbi termékekre terjed ki: Gyümölcsök Alma és körte: 1619/2001/EK Őszibarack és nektarin: 2335/1999/EK Cseresznye és meggy: 899/1987/EGK Szilva.: 1168/1999/EK Szamóca: 843/2002/EK, 899/1987/EGK Csemegeszőlő: 2789/1999/EK Kiwi: 410/1990/EGK Kajszi: 851/2000/EK Héjas gyümölcsök és szentjánoskenyér: 2159/1989/EGK Görögdinnye: 1098/1997/EK Sárgadinnye: 1615/2001 Héjas dió: 175/2001/EK Mogyoró: 1284/2002/EK
Zöldségek Karfiol és articsóka: 963/1998/EK Bab: 912/2001/EK Spárga: 2377/199/EK Uborka: 1677/1988/EGK Termesztett csiperkegomba: 982/2002 Paradicsom: 790/2000/EK Fejes saláta, fodros és széles levelű endívia: 1543/2001/EK Paprika (édes): 1455/1999/EK Póréhagyma, padlizsán, cukkini: 1757/2003/EK Vöröshagyma és cikória: 2213/1983/EGK Fokhagyma: 2288/1997/EK Hajtatott (witloof) cikória Sárgarépa: 730/1999/EK Fejes-, és kelkáposzta, bimbóskel, halványító zeller, spenót :1591/1987/EGK
Tagállami javaslatra a Bizottság további kötelező minőségi előírást is elfogadhat, vagyis a termékkör bővíthető. Jogszabályi háttér: 2200/1996/ EK rendelet 2. cikk, és I mell.
48
