B UDAPESTI G AZDASÁGI F ŐISKOLA K ÜLKERESKEDELMI K AR N EMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
AZ E URÓPAI UNIÓ T ANÁCSÁNAK SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE - EGY ÖSSZEKÖTŐ TISZT SZEMSZÖGÉBŐL
Készítette: Páncsics Anita
Budapest, 2011
T ARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezetés ..................................................................................................................5
2.
Néhány szó a protokollról .......................................................................................7
3.
4.
2.1.
Az alapfogalmak ..........................................................................................7
2.2.
A protokoll szerepe és szükségessége a diplomáciában ..............................9
2.3.
Az Európai Unió protokolltörténete ......................................................... 10
Az Európai Unió Tanácsa ..................................................................................... 14 3.1.
A soros elnökség intézménye .....................................................................16
3.2.
Magyarország kilátásai az elnökségre ...................................................... 17
Magyarország az Európai Unió Tanácsa elnökeként........................................... 20 Az elnökség rendezvénytípusai ..................................................................20
4.1. 4.1.1.
Szakértői találkozó..................................................................................... 20
4.1.2.
Vezetői találkozó ........................................................................................ 21
4.1.3.
Magas szintű reprezentáció .......................................................................21 Az elnökséget segítő főiskolások, egyetemisták.........................................21
4.2. 4.2.1.
Hostok és hostessek .................................................................................... 22
4.2.2.
Liaison officer-ek ....................................................................................... 23 Az elnökség tapasztalatai összekötő tisztként ........................................... 24
4.3. 4.3.1.
Felkészülés a delegáció érkezésére ............................................................ 25
4.3.1.1.
Egy kis protokoll ............................................................................. 28
4.3.1.1.1.
Elektronikus levelezés ..................................................................28
4.3.1.1.2.
Telefonálás .................................................................................... 29
4.3.1.2.
„Sörbet” ........................................................................................... 30
4.3.1.2.1.
A levelezésről ................................................................................ 30
4.3.1.2.2.
A telefonhasználattal kapcsolatban ............................................. 30
4.3.2.
A delegáció fogadása .................................................................................. 31
4.3.2.1.
Egy kis protokoll ............................................................................. 32
4.3.2.1.1.
Köszönés, üdvözlés .......................................................................32
4.3.2.1.2.
Kézfogás ........................................................................................ 33
4.3.2.1.3.
Meghajlás...................................................................................... 34
4.3.2.1.4.
Bemutatkozás ............................................................................... 34
4.3.2.1.5.
Tegeződés, magázódás ..................................................................34
4.3.2.1.6. 4.3.2.2.
A vendégek fogadásáról ............................................................... 35
4.3.2.2.2.
Egy első találkozás margójára ..................................................... 35
4.3.2.2.3.
A badge átadása ........................................................................... 36
Protokollkísérés, avagy a delegáció itt-tartózkodása................................ 36
4.3.3.1.
Egy kis protokoll ............................................................................. 38
4.3.3.1.1.
Pontosság ...................................................................................... 38
4.3.3.1.2.
Társalgás ....................................................................................... 39
4.3.3.1.3.
Apró formalitások ........................................................................39
4.3.3.2.
„Sörbet” ........................................................................................... 40
4.3.3.2.1.
Az apró formalitások kapcsán ..................................................... 40
4.3.3.2.2.
Transzfer körüli nehézségek ........................................................ 40
4.3.3.2.3.
Különleges kérések .......................................................................41
4.3.3.2.4.
A pontosság és a váratlan helyzetek összefüggése ....................... 41
4.3.3.2.5.
Idegenforgalmi jellegű programok .............................................. 42
4.3.4.
A delegáció búcsúztatása ........................................................................... 42
4.3.4.1.
Egy kis protokoll ............................................................................. 43
4.3.4.2.
Utómunkálatok ................................................................................ 43
4.4.
6.
„Sörbet” ........................................................................................... 35
4.3.2.2.1.
4.3.3.
5.
Megszólítás ................................................................................... 35
Az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) ........................................................ 44
4.4.1.
Felkészülés a delegáció érkezésére ............................................................ 44
4.4.2.
A delegáció fogadása .................................................................................. 48
4.4.3.
Protokollkísérés, avagy a delegáció itt-tartózkodása................................ 49
4.4.4.
A delegáció búcsúztatása ........................................................................... 53
4.4.5.
Utómunkálatok .......................................................................................... 54
A soros magyar elnökség finanszírozási kérdései ................................................ 55 5.1.
A soros magyar elnökség költségvetése ..................................................... 55
5.2.
Az elnökség jegyében megkötött szerződések ........................................... 56
5.2.1.
Bérleti szerződések ..................................................................................... 56
5.2.2.
Catering......................................................................................................57
5.2.3.
Kulturális programok ................................................................................ 57
5.2.4.
Az összekötő tisztek, hostok és hostessek bérezése ...................................58
Az elnökségi prioritások terén elért legfontosabb eredmények ........................... 59 6.1.
Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért ...59
6.2.
Erősebb Európa - erős közös politikák ..................................................... 62
6.3.
Polgárbarát Európai Unió .........................................................................64
6.4.
Felelősségteljes bővítés, globális kötelezettségvállalás .............................. 66
6.5.
A váratlan helyzetek kezelése .................................................................... 67
7.
Összefoglalás ..........................................................................................................68
8.
Irodalomjegyzék .................................................................................................... 69
9.
Mellékletek ............................................................................................................ 73
1. BEVEZETÉS Magyarország 2011. január 1. és június 30. között első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökségi félév minden, a tisztséget betöltő ország életének egy kiemelkedő időszaka, hiszen az elnökség kimagasló politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatok együttes ellátását jelenti, az ezekben elért eredmények pedig az adott tagország európai és nemzetközi megítélésére befolyásoló tényezőként hatnak.1 Az eredmények megszületése természetesen több száz, ezer ember munkájának gyümölcsét jelenti. Az említett időszak alatt az a megtiszteltetés ért, hogy egyike lehettem azoknak az embereknek, akik hozzájárultak a magyar elnökség sikeréhez. Diplomamunkám célja, hogy bemutassam azokat a háttérmunkálatokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége eredményesen záruljon. A félév során összekötő tisztként, hivatalos megnevezésén „liaison officer”-ként, vettem részt a munkafolyamatban, amely alapvetően meghatározza azt a szemléletmódot, amelyen keresztül a témát megközelítem. A szakdolgozatot a képviselt vizsgálati mód elméleti háttérének bemutatásával indítom. Az általam alkalmazott megközelítési módból kiindulva az alapfogalmak (illem, etikett, protokoll) tisztázásán túl az Európai Unió (továbbiakban: Unió vagy EU) protokoll történetét is feldolgozom. Az elméleti háttérnél maradva az Európai Unió Tanácsának bemutatását követően rátérek a soros elnökség rendszerének ismertetésére. Ezen a ponton kiemelem, hogy Magyarország számára mit jelentett az elnökség és milyen elvárások előztek meg ezt az időszakot. A diplomamunka gyakorlati részében kiemelten foglalkozom a miniszteri szintű ülések témakörével, hiszen ez az a terület, ahol a legtöbb tapasztalatot gyűjtöttem. A magas szintű rendezvényekhez kapcsolódóan írok az összekötő tisztek feladatairól, arról hogy milyen szerepük volt a félév során és mennyiben járultak hozzá az egyes találkozók sikerességéhez. A feladatok ismertetésének összefüggésében kitérek azokra a protokollkérdésekre, amelyeket szem előtt kellett tartanunk munkánk végzése alatt. Személyes tapasztalatokon
1
www.euvonal.hu, Miért fontos Magyarországnak a soros elnökség?
5
keresztül olyan szituációkat is ismertetek, amikor a protokoll előírásaitól eltérőségeket tapasztaltam. Végezetül az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége finanszírozási vetületébe adok betekintést, valamint a magyar diplomácia munkájának gyümölcseként az elnökségi prioritások mentén elért eredményeket is számba veszem.
6
2 . N É H Á N Y S ZÓ A P R O T O K O L L R Ó L A szakdolgozat elején fontosnak vélem a téma általam választott megközelítési módjához kapcsolódó alapfogalmak tisztázását. Az illem, etikett és protokoll meghatározására a különböző értelmező szótárak ugyan pontos definíciókat adnak, kiemelném azonban, hogy ezek tartalmi elemei a mindennapi, hivatalos és protokolláris gyakorlatban sok tekintetben összefüggnek, egyes elemeik pedig elválaszthatatlanok egymástól. Mindhárom fogalomra fennáll továbbá, hogy a társadalom által meghatározottak, vagyis a különböző korok és szociális viszonyok változásainak hatására bizonyos mértékig formálódnak és átalakulnak, ezáltal napjainkban is módosulnak. 2
2.1.
AZ ALAPFOGALMAK Az illem meghatározása alatt a társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés
szokásainak - erős kifejezéssel élve -, szabályainak koronkénti összességét értjük. Az illemszabályokon keresztül ugyanis kifejezésre jutnak az adott társadalom és korszak által elfogadott normák, vagyis azok a viselkedési szabályok, amelyek előírják a társadalom tagjai számára, hogy bizonyos helyzetekben milyen módon kell és miként nem szabad viselkedniük. Ezáltal az illem gyökeret képez a jog egy részének, az erkölcsnek, az etikettnek és a protokollnak is - azok merevsége és kötöttsége nélkül. Az illem röviden összefoglalva a társas élet vetületében tehát a jó modor, a figyelmesség, az udvariasság és a mások iránti tapintat megnyilvánulási formáit jelöli. 3 Az etikett kifejezés francia eredetű, amely Versailles-ban az abszolutizmus korában keletkezett. Történettudományi értelmezésben e fogalom alatt az udvari szertartások és illemszabályok összességét értjük. Az idők során jelentését többféleképpen próbálták definiálni. Egyes meghatározások az
2 3
erkölcsi
és
illemszabályok
közötti
kategóriaként
kezelték;
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (25. oldal) Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (25. oldal)
7
máshol
olyan
illemszabályoknak tekintették, amelyek
kimondottan erkölcsi mondanivalóval is
rendelkeznek. 4 A fogalom mai jelentését figyelembe véve az Idegen szavak és kifejezések szótára alapján magába foglalja a társadalmi érintkezés formáinak megszabott és megmerevedett rendszerét.5 A magyar nyelv értelmező szótára kicsit bővebben, a következőképpen fogalmaz: „A társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.”6 Hétköznapibb szóhasználattal élve tehát az etikettet tekinthetjük a túlfinomult és túlszabályozott viselkedési formák összefoglaló neveként, amely gyakorlatban a társadalmi érintkezés szabályozottságát foglalja magába. Az etikett ugyan XIV. Lajos király udvarában élte fénykorát, napjainkban is komoly jelentőséggel bír a protokollban: jelöli az egyéni rangsorolásnak megfelelő szabályok rendszerét, valamint meghatározza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartásrendbe.7 A protokoll a bizánci görög nyelvből származtatott fogalom. A „protosz” jelentése első, a „kolla” jelentése enyv, e két szó összetételéből ered a „protokollon” kifejezés, amely a pergamentekercsekre rögzített előzéklapot hivatott megjelölni. A könnyebb kezelhetőség és visszakereshetőség érdekében a tekercs adatait (téma, keltezés, jóváhagyás, stb.) tüntették fel rajta. A szó eredeti jelentése napjainkra számottevő változáson ment keresztül. Előzéklap formájában fontos hivatali iratként tartották számon, későbbi értelmezését tekintve azonban a hivatalos kapcsolatok rendjére és rendtartására, a betartandó és követendő rendre vonatkozó fogalommá vált. 8 Napjaink viszonylatában a diplomáciai képviselők hivatalos érintkezési formáit rögzítő szabályok összességeként definiálhatjuk. Magába foglalja a hivatalos közéleti és diplomáciai
rendezvényeken
és
szertartásokon
követendő
rangsorolási, kapcsolattartási és etikett szabályok összességét.
4
eljárási,
9
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (26. oldal) Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (26. oldal) 6 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (26. oldal) 7 Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (26. oldal) 8 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (27. oldal) 9 Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (26. oldal) 5
8
magatartási,
A magyar nyelv értelmező szótára a protokoll fogalmán belül alapvetően két dolgot különböztet meg. Az egyik a nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, míg a másik azoknak a szabályoknak összességét jelöli, amelyek meghatározzák a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját. Utóbbi meghatározás vonatkozik valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztályára; továbbá a hivatalos érintkezéshez, különösen a hivatalos rendezvényekhez, meghívásokhoz, megbeszélésekhez kapcsolódó íratlan szabályok, érvényben lévő szokások összességére. 10 Röviden összefoglalva a protokoll meghatározható a viselkedéskultúra, a szertartásrend, a rendezvényszervezés, a hivatalos kapcsolattartás és a diplomáciai szertartások szabályainak összességeként.
2.2.
A PROTOKOLL SZEREPE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A DIPLOMÁCIÁBAN A protokoll nemzetközi gyakorlata első sorban a diplomácia területén alakult ki,
ezáltal nem meglepő, hogy a történelem során a diplomáciai kapcsolatok fejlődése meghatározó szerepet játszott a hivatalos nemzetközi kapcsolatok viselkedéskultúrájának alakulásában is. 11 A viselkedéskultúra fejlődését, koronkénti változásait figyelmen kívül hagyva egy dolgot
emelnék ki a
nemzetközi kapcsolatok fejlődéstörténetével
összefüggésben, mégpedig azt, hogy a protokoll minden körülmény között az emberek közötti kapcsolatteremtés és kapcsolattartás lehetőségét hivatott biztosítani. 12 A mindennapi életben azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalom által elfogadott normákban bekövetkező változásokat, a viselkedéskultúra formálódását. A protokoll célja ilyen formán, hogy zökkenőmentes és udvarias, legrosszabb esetben is elviselhető légkört biztosítson a hivatalos kapcsolatokban. A protokoll szabályinak ismerete simává, gyorssá és egyszerűbbé teszi az államokat egymás felé képviselő kormányzati, diplomáciai személyek szóbeli és írásbeli érintkezését. 13 A szabályok nem kellő ismerete azonban olyan akaratlan, nem tudatos sértéseket vagy konfliktusokat eredményezhet, amely az adott tárgyalások menetét negatívan befolyásolhatják, összességében akár a kapcsolatok megromlását vagy megszakadását is
10
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (27. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (28. oldal) 12 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (30. oldal) 13 Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (26. oldal) 11
9
eredményezheti. 14 Ennek függvényében, nem meglepő módon, a protokollnak jelentős szerepet tulajdonítunk a nemzetközi élet színterén. A fent leírtakból kiindulva és a szakirodalomban meghatározottak alapján a következő megállapításokat tehetjük a protokoll szerepéről és szükségességéről. A protokoll szabályai első sorban eszközt jelentenek a hivatalos életben a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása és gyakorlása területén, még fennálló érdekellentét vagy véleménykülönbség esetén is. A protokoll előírásai védelmet nyújtanak a hivatalos élet szereplőinek attól, hogy olyan hibát vagy sértést kövessenek el a kapcsolattartás, illetve a kapcsolatok fejlesztése során, amellyel meghiúsíthatják vagy károsan befolyásolhatják annak alakulását. Érdemi segítség szerepében egy (kedves vagy előzékeny) gesztus formájában elősegítheti a tárgyalások megkezdését, továbbvihet egy megrekedt folyamatot, adott esetben válsághelyzeteken segíthet át. A protokoll taktikai eszköz funkciójában főleg a kívánt tárgyalási eredmény elérésére szolgál. Ennek érdekében alkalmazható időhúzásra, időnyerésre, más esetekben a tárgyalópartner meglepésére, figyelemelvonásra, a tárgyalás valódi szándékának elrejtésére vagy akár megfélemlítésre is. 15 Az illemszabályok és a viselkedéskultúra történelmen átívelő fejlődése és változásai tehát irányítják és segítik a mindenkori emberi kapcsolatainkat. Természetesen teljes mélységében nem ismerhetjük minden ország és kultúrkör szokásait, amely azonban nem nyújt felmentést arra az esetre, ha kapcsolatot kell létesítenünk velük. Ebből kiindulva elvárható, hogy ezekre az alkalmakra legjobb tudásunk szerint felkészüljünk, s mivel a protokoll biztos keretet szolgáltat a kapcsolattartás rendszerében, a benne foglalt szabályok elsajátítása kétség kívül segítségünkre lehet.
2.3.
AZ E URÓPAI UNIÓ PROTOKOLLTÖRTÉNETE A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott teljes jogú tagként az Európai
Unióhoz, ennek viszonylatában fontosnak vélem, hogy röviden ismertessem az Európai Unióhoz és intézményeihez kapcsolódó protokoll előírásokat, illetve - amennyiben ismert 14 15
Üzleti etikett és protokoll előadásjegyzet, BGF-KKK, 2008. Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (30. oldal)
10
ezek eredetét. Nem térnék azonban ki a diplomáciai rendszer és a küldött misszióvezetők akkreditációs folyamatának ismertetésére, amelyek habár hozzá tartoznak az Unió protokolljához, bemutatásuk nem kapcsolódik szorosan a dolgozat témájához. Az Európai Unió szimbólumai a kék alapon kör alakban elhelyezkedő tizenkét arany színű csillaggal ellátott zászló és a himnusz, amely Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Az uniós himnusz megszólaltatására a protokollszolgálat által meghatározott alapelv az irányadó, vagyis minden olyan esetben sort kell keríteni lejátszására, amikor azt a körülmények indokolják és lehetővé teszik. A zászló alkalmazásával kapcsolatban két dolog a meghatározó, hogy épületen történő
kifüggesztéséről
vagy
rendezvényen
való
megjelenéséről
beszélünk-e.
Kifüggesztés esetén, amennyiben a tagállamok a saját nemzeti zászlójukat és az európai uniós zászlót együtt használják, az épület bejáratával szemben állva a jobb oldalon kerül elhelyezésre az országot képviselő lobogó - ez jelenti ugyanis a fő helyet - bal oldalon, vagyis a nemzeti jobbján pedig az uniós zászló kerül kitűzésre. Nemzetközi rendezvényeken történő megjelenéskor a zászlórendben a rendező és vendéglátó szerepe a meghatározó. Az EU általi szervezések esetében, legyen bármely ország a vendéglátó, első helyen az Unió zászlaja áll, amelyet rangsorolás szerint a tagállamok, majd az egyéb részt vevő országok lobogói követnek. Amennyiben a szervező és vendéglátó szerepét is a tagállam tölti be, úgy ennek az országnak zászlója áll az első helyen, amelyet rangsor szerint követnek a tagállamok, illetve a részt vevő államok lobogói, majd végül az uniós zászló zár.16 Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy mi alapján kerül megállapításra a tagállamok sorrendisége. Az Európai Unió országainak rangsorolási története az 1957-es évig, a Római Szerződések megszületéséig nyúlik vissza. A
nemzetközi
szervezetek
és
rendezvények
keretében
aláírásra
kerülő
dokumentumok esetében az aláírok rangsorát szokás szerint a részt vevő államok által meghatározott tárgyalási nyelv alfabetikus sorrendjében jelenítették meg. A vonatkozó megállapodások tekintetében viszont az aláírok nem az említett hagyományos protokollsorrendben, hanem az országok saját nyelvükön használatos megnevezésének alfabetikus sorrendjében szerepeltek. 17
16 17
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (122-124. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (117. oldal)
11
Feltételezhetően innen ered, hogy az Európai Unió rendezvényein a tagállamok sorrendiségét a tagállam nemzeti nyelvén való rövid (földrajzi) megnevezés angol alfabetikus rendje határozza meg. Az országok alfabetikus sorrendje más típusú találkozók esetében ettől eltérően alakul: az angol nyelven való megnevezés dominál az ACP, ASEM, Gulf és egyéb államközi szervezetek rendezvényein; míg az EUROMED rendezvények keretében a francia nyelvű forma használatos.18 A tagállamok sorrendiségét az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztsége is befolyásolja. Az elnökséget betöltő tagállam az első helyen rangsorolandó, második helyen az azt megelőző időszak soros elnökségét ellátó országa, harmadik helyen a következő időszak alatt elnöklő tagállam helyezkedik el. Ezt követően a protokoll sorrend a fentebb leírtak alapján érvényesül. Az Európai Unión belül annak intézményei és testületei (és azok vezető tisztségviselői) is meghatározott protokolláris rendet tudhatnak magukénak. A rangsor az Európai Unió fejlődésének történetében és tükrében többször módosult. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az intézmények és meghatározó szervek felsorolása az alábbi rend szerint történik: 19 Intézmények 1. Európai Parlament 2. Európai Tanács 3. az Európai Unió Tanácsa 4. Európai Bizottság 5. az Európai Unió Bírósága 6. Európai Központi Bank 7. Európai Számvevőszék Külpolitikai szerv 8. Európai Külügyi Szolgálat
18
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (124. oldal) www.publications.europa.eu, Az Európai Unió adminisztratív felépítése: hivatalos elnevezések és felsorolási rend 19
12
Tanácsadó szervek 9. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 10. Régiók Bizottsága Egyéb szervek 11. Európai Beruházási Bank 12. európai ombudsman 13. európai adatvédelmi biztos A dolgozat témájának feldolgozása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a rangsorban harmadik helyet elfoglaló intézmény, az Európai Unió Tanácsa, ezért ezzel a következő fejezetben részletesebben is foglalkozom. Jól látható, hogy az Európai Unió által kialakított protokolláris rendszer igen összetett,
az
Unió
protokollszolgálatának
munkatársaival
szemben
támasztott
követelmények ebből fakadóan rendkívül magasak.20 A fentebb leírtak során rövid betekintést adtam az Európai Unió protokolljába, kiemelve annak szerteágazó rendszeréből néhány a szakdolgozat szempontjából számomra érdekesnek, vagy hasznosnak tartott aspektusát.
20
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (117. oldal)
13
3 . AZ E URÓP A I UNIÓ T ANÁCSA Az Európai Unió Tanácsa (vagy röviden: a Tanács) az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. A Tanács ugyanakkor tekinthető az Európai Unió tagállamainak érdekképviseleti, a tagállamok álláspontját megszólaltató intézményként is, ahol az egyes uniós országok szakminiszterei a szakpolitikák összehangolása és jogalkotás, jogszabályok elfogadása céljából változó összetételben üléseznek. 21 A Tanács tagjai tehát a tagállamok kormányait képviselő, az adott témáért felelős miniszterek. Az egyes ülések összetétele ennek megfelelően a napirend és a megoldandó feladatok szerint alakul. Az azonban az uniós országok hatáskörébe tartozik, hogy adott ülésre kit, illetve kiket delegálnak. A Lisszaboni Szerződés óta, az Általános Ügyek és Külkapcsolatok
Tanácsának
kettéválasztása
okán,
tíz
különböző
formációról
beszélhetünk. Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállami külügyminisztereket és/vagy Európa-ügyi minisztereit tömöríti. Napirendjén az Unió fejlődése, jövője szempontjából lényeges kérdések szerepelnek, amelyek egy időben több szakpolitikát is érintenek, ilyen például a bővítési, intézményi kérdések, illetve a többéves költségvetés előzetes alapjainak tervezése. Ebből kifolyólag koordinációt végez továbbá a Tanács egyéb formációit érintő szakpolitikáinak területén is. Koordinációs jogkörrel rendelkezik még az Európai Tanács üléseinek előkészítésében, illetve az azt követő intézkedések során. 22 A Külügyek Tanácsa az Unió külügyi tevékenységének egészével foglalkozik, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikát (amelynek területén feladata a tagállamok álláspontjának összehangolása nemzetközi kérdésekben), a külkereskedelmi politikát, a fejlesztési együttműködéseket és a humanitárius segítségnyújtást. Jogszabályokat minősített többséggel, a Parlamenttel közösen együttdöntési eljárás formájában hoz.23 A
Gazdasági-
és
Pénzügyek
Tanácsa
tagállamok
gazdasági-
és
pénzügyminisztereinek jelenlétével, havonta ülésezik. A formáció talán legfontosabb feladata az Unió éves költségvetésének meghatározása, vagyis a hétéves keret felosztása. Döntéseit a Parlamenttel együttműködve, minősített többséggel hozza meg. 24
21
Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2007. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (132-133. oldal) 22 www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács 23 http://www.consilium.europa.eu, A Tanács, A Tanács felépítése, Külügyek 24 www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács
14
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel és halászattal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, beleértve az élelmiszerbiztonsági, az állat- és növényegészségügyi kérdéseket is. A nagy múltra visszatekintő és hatalmas bürokratikus háttérrel rendelkező formáció a jogszabályalkotás mellett finanszírozási döntéseket hoz meg a közös agrár- és halászati politikák területén.25 A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa kéthavonta ülésezik az illetékes bel- és igazságügyi miniszterek részvételével. Napirendjén a schengeni rendszer szabályozásai mellett főleg a rendőrségi együttműködéssel összefüggő témák szerepelnek. A Közlekedési, Hírközlési, Energiapolitikai Ügyek Tanácsa a közlekedésért, távközlésért és az energiaügyért felelős minisztereket tömöríti. Üléseiket a napirenden lévő téma függvényében körülbelül kéthavonta tartják. 26 A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa az Unió munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi minisztereit tömöríti. Célja az uniós polgárok esélyegyenlőségének megteremtése, életminőségének és életkörülményeinek javítása. Mivel azonban a foglalkoztatási, szociális és egészségügyi politikák meghatározása döntően tagállami hatáskörben van (kivéve a minimális standardok megállapítását), az ezeket érintő kérdésekben a formáció csupán elemző tevékenységet folytathat, valamint nem kötelező ajánlásokat tehet. Az egészségpolitika területén, kiemelten az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést és fogyasztóvédelmi kérdéseket érintő ügyekben azonban a Parlamenttel együttdöntési eljárásban, minősített többséggel jogszabályokat hozhat.27 A Versenyképességi Tanács évente öt-hat ülést tart, melyek a belső piac, az ipar és a kutatás-fejlesztés témaköreit foglalják magukba. A Tanács a belső piac területét illetően jelentős, míg az iparpolitikában inkább csak összehangoló, támogató szerephez jut. A kutatási és innovációs kérdéseket illetően pedig keretprogramokat hoz létre. 28 A Környezetvédelmi Tanács által hozott döntések, jogszabályok összhangban vannak az EU környezetpolitikájával és alapvetően preventív funkciót töltenek be. A formáció szakminisztereinek üléseire negyedévente kerül sor.
25
http://www.consilium.europa.eu, A Tanács, A Tanács felépítése, Mezőgazdaság és halászat www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács 27 http://www.consilium.europa.eu, A Tanács, A Tanács felépítése, Foglalkoztatás, szociálpolitika egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács 28 http://www.consilium.europa.eu, A Tanács, A Tanács felépítése, Versenyképesség www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács 26
15
Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa hatáskörében a legtöbb kérdés tagállami hatáskörben van, habár ígéretes kezdeményezéseknek - mint a diplomák kölcsönös elismerése, a diákok és tanárok mobilitási kérdése - lehettünk már szemtanúi. Az országok önálló kulturális politikához való ragaszkodását jól mutatja, hogy ebben a formációban csak egyhangú döntés születhet.29 A Tanács üléseinek szakmai előkészítését az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) látja el. Fő feladata a tagállami álláspontok közösségi szinten történő egyeztetése, szakmai szempontból egymáshoz való közelítése, közösségi alternatíva kialakítása. Munkája lehetővé teszi, hogy a miniszteri szintű találkozók során politikai döntéshozatal születhessen. Tagjai a Brüsszelben dolgozó állandó képviselők (COREPER II) és helyetteseik (COREPER I). Az Állandó Képviselők Bizottságának munkáját további mintegy kétszázötven állandó vagy ad hoc jelleggel felállított munkacsoport segíti, illetve készíti elő. 30
3.1.
A SOROS ELNÖKSÉG INTÉZMÉNYE Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét minden tagállam rotációban,
fél éves időtartamra tölti be. Az elnökséget ellátó ország a Főtitkársággal való együttműködés keretében elsődleges szerepet játszik a Tanács munkájának szervezésében. Ebben a minőségében irányítja az Uniót és biztosítja működésének folyamatosságát. Az elnöklő állam adja továbbá a tanácsi formációk, a tanácsüléseket előkészítő Állandó Képviselők Bizottsága, a különböző szakbizottságok és munkacsoportok elnökeit, dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről. Kivételt képez ez alól a Külügyek Tanácsa, amely formációt a Lisszaboni Szerződés által életre hívott külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezet. A félévekre lebontott elnökség munkáját az adott tagállam által meghatározott prioritások vezérlik. A prioritások döntő többsége kapcsolódik az Unió általános napirendjéhez a folyamatban lévő ügyek által, ugyanakkor ezek meghatározása a soros elnökséget betöltő ország számára lehetőséget biztosít az általa fontosnak tartott
29 30
www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács www.euvonal.hu, Tények az EU-ról, Intézményrendszer, Tanács
16
területeken történő előrelépés előmozdítására. Az elnökségi program megvalósítása során ugyanakkor törekednie kell a 27 tagállam egyeztetései alapján létrejövő konszenzus megtalálására, az elnöklő ország ugyanis politikai egyetértés nyomán képviseli a Tanács álláspontját az Unió intézményei felé. Az elnökségi munka következetességének és folyamatosságának megteremtése érdekében a három egymást követő elnökséget betöltő tagállam úgynevezett „trióban” szorosabb együttműködésre törekszik, amelynek keretében, az önálló prioritások meghatározása mellett, közös programot készítenek. A hat hónapos elnökségi periódusok összefüggésben vannak az Európai Tanács júniusi és decemberi üléseivel, mintegy az adott elnökség, illetve annak munkájának lezárása szellemében. 31 Az Unió bővítéseinek figyelembevételével az elnöklés egymást követésének meghatározott rendje eredményeként Magyarország 2011. első félévében töltötte be az elnökségi posztot.
3.2.
MAGYARORSZÁG KILÁTÁSAI AZ ELNÖKSÉGRE Az elnökségi félév minden uniós tagállam életének egy kiemelkedő időszaka, hiszen
a tisztség betöltése kimagasló politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat egyaránt jelent, az ezekben elért eredmények pedig részévé válnak az adott tagország európai és nemzetközi megítélésének. 32 Az elnökségi feladatok ellátásához az egyes tagállamok az Unió általános napirendjéhez kapcsolódóan elnökségi programot hoznak létre és meghatározzák azokat a prioritásokat, amelyek mentén tevékenységüket folytatják. A prioritásokon keresztül a soros elnökséget betöltő ország számára lehetőség nyílik az általa fontosnak tartott területeken történő előrelépés előmozdítására is. 33 Ahogy azonban Martonyi János külügyminiszter 2010. augusztus végén, a külképviselet-vezetői értekezleten mondott beszédében megfogalmazta, egyetlen tagállam, így Magyarország sem törekedhet az
31
Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2007. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (139-140. oldal) www.eu2011.hu, Az elnökség, Információk, A soros elnökség 32 www.euvonal.hu, Miért fontos Magyarországnak a soros elnökség? 33 www.eu2011.hu, Az elnökség, Információk, A soros elnökség
17
elnökséget felhasználva saját céljainak elérésére, viszont erősítheti tekintélyét, ha megfelelő módon tudja ellátni a hozzá kapcsolódó feladatokat.34 A magyar elnökség politikai programját tehát az Európai Unió napirendjén lévő kérdéseket alapul véve négy fő téma köré építette: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, erősebb Európa, polgárbarát Unió, valamint bővítés és szomszédságpolitika. A „növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért” témakörön belül kiemelt prioritásként szerepelt az Európa 2020 stratégia beindítása. A stratégia megvalósítása érdekében a magyar elnökség a munkahelyteremtés és a fenntartható versenyképesség területén kívánt előrelépéseket tenni. A stratégia egy másik célkitűzésének szellemében a gyermekszegénység elleni küzdelem szükségességére hívta fel a figyelmet, valamint a társadalmi kirekesztés dimenziójában egységes uniós romastratégia kidolgozására szánta el magát. Az „erősebb Európa” megteremtésének érdekében is különböző lépések megtétele mellett kötelezte el magát. Az elnökség felkészült a Közös Agrárpolitika felülvizsgálatára és jövőjének megvitatására, továbbá az energiabiztonság területén közös energiapolitika bevezetését és az uniós energia-beszerzés diverzifikációját tűzte zászlajára. Az európai vízkészletek megőrzésével kapcsolatban prioritásként fogalmazta meg az egységes politika elérését, illetve ezzel összefüggésben és a regionális együttműködés előmozdítása érdekében a Duna Régió Stratégia elfogadását. A „polgárbarát Unió” témakörén belül a figyelem a kulturális sokszínűség értékének védelmére, a Stockholmi Program végrehajtására és az Unió polgárainak szabad mozgása alapelv értelmében Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételére irányult. A „bővítés és szomszédságpolitika” területén a magyar elnökség célul tűzte ki Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások lezárását, a nyugat-balkáni államok integrációjának elősegítését, valamint a szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítését.35 A szakmai kérdések tekintetében tehát a magyar elnökség a fent említett területeken várt jelentős előrelépéseket a félév alatt lezajló tárgyalások eredményeként.
34
www.euvonal.hu, Aktuális, Hírek, Martonyi: egy sikeres elnökség növelheti Magyarország tekintélyét, 2010. szeptember. 2. 35 www.eu2011.hu, Az elnökség, Kiemelt ügyek, Az elnökség prioritásai és programja
18
A szakmai kérdések előre vitelét illetően a magyar diplomácia felkészültségének bizonyításán túl az elnökségi funkció betöltése további lehetőségeket is tartogatott számunkra. A különböző tanácsi formációk informális üléseinek és több száz szakértői találkozónak ugyanis a soros elnökséget ellátó ország ad otthont, amely alkalmat teremt a tagállam számára, hogy jobban megismertesse magát Európával. A magyar állampolgárok tekintetében célkitűzésként fogalmazható meg, hogy az ország vezetősége el kívánta érni a hazai közvéleményben az Európai Unió újbóli tudatosítását, annak előnyeit és lehetőségeit kiemelve. 36 Ez utóbbit talán azért is fontos kiemelni, mert a lakosság körében az elnökséget megelőző hónapokban végzett felmérésből ugyanis fény derült arra, hogy az ország lakosságának mindössze 45%-a hallott róla és volt tudatában annak, hogy Magyarország milyen jelentős időszak elé néz. 37 A magyar uniós elnökség az említett célkitűzések és elvárások tükrében 2011 januárjában vette kezdetét.
36 37
www.euvonal.hu, Miért fontos Magyarországnak a soros elnökség? www.hvg.hu, Világ, EU, Felmérés: A magyarok fele nem tud a soros EU-elnökségről, 2010. december 3.
19
4 . M A G Y A R O R S ZÁ G A Z E U R Ó P A I U N I Ó T A N Á C S A ELNÖKEK ÉNT
Magyarország 2011. január 1. és június 30. között töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnökségi posztját. Az elnökség égisze alatt a Magyarországon megrendezésre került események szervezésének
koordinálása
a
Magyar
Köztársaság
Külügyminisztériumának
(továbbiakban: Külügyminisztérium) EU Elnökségi Rendezvényszervezési Főosztálya hatáskörében volt, természetesen az illetékes szaktárcák bevonásával. Tagállami gyakorlat szerint továbbá a Külügyminisztérium munkáját az elnökségi hostok, hostessek és az összekötő tisztek („liaison officer"-ek) segítették az események koordinálása és lebonyolítása tekintetében. Az elnökség ideje alatt országunkban helyet kapott rendezvényeket alapvetően három csoportra oszthatjuk, vagyis beszélhetünk az elnökség margóján megrendezésre került szakértői szintű találkozókról, vezetői és a magas szinten reprezentált delegációk részvételével lezajlott eseményekről. A magyar soros elnökség félévében összesen 261 hivatalos ülést szerveztek meg és bonyolítottak le, amelynek keretében hozzávetőlegesen 50 ezer külföldi vendég látogatott hazánkba.38
4.1.
AZ ELNÖKSÉG RENDEZVÉNYTÍPUSAI
4.1.1. SZAKÉRTŐI TALÁLKOZÓ A szakértői szintű találkozókon belül a tanácsüléseket előkészítő munkacsoportok és bizottságok tagjai vettek részt. Az elnökség keretében 131 szakértői ülés és 120 civil szakértői tanácskozás zajlott le Budapesten és több vidéki városban, amelyek témájuknál fogva kiérdemelték az elnökségi logó használatát.39
38 39
Lásd: Mellékletek, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag Lásd: Mellékletek, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag
20
4.1.2. VEZETŐI TALÁLKOZÓ A közép- és felsővezetői találkozók során az illetékes minisztériumok adott témáért felelős osztályvezetői és főosztályvezetői voltak jelen, hogy megvitassák az aktuális kérdéseket. Az ilyen jellegű alkalmakból összesen 104 valósult meg a magyar elnökség ideje alatt.40
4.1.3. MAGAS SZINTŰ REPREZENTÁCIÓ Az elnökségi félév során természetesen a legnagyobb érdeklődés és médiamegjelenés a kiemelt diplomáciai rendezvényekhez kapcsolódott. Az informális tanácsülések többségének helyszínéül a Gödöllői Királyi Kastély szolgált, amely alól kivételt képez a Balatonfüreden lezajlott távközlési miniszteri találkozó, valamint a Debrecenben megrendezésre került agrárminiszteri tanácskozás. Az úgynevezett magas szinten reprezentált események tárgykörében 17 informális tanácsülés és 9 miniszteri szintű konferencia megrendezésére került sor. 41 Az egyes miniszteri delegációk mellé a Külügyminisztérium összekötő tiszteket rendelt. Munkájuk első sorban protokolláris feladatok ellátásában fejeződött ki, amely mellett az információszolgáltatás, a logisztikai kérdések koordinálása, valamint az ad hoc jellegű kérések, problémák megoldása is jelentős szerepet kapott.
4.2.
AZ ELNÖKSÉGET SEGÍTŐ FŐISKOLÁSOK , EGYETEMISTÁK A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a soros elnökségre való felkészülés
keretében 2009 őszén felhívást intézett a főiskolások és egyetemisták felé, liaison officer (összekötő tiszt) és host, illetve hostess pozíciók betöltésére. A kiválasztás több körből álló felvételi eljárás keretében valósult meg. Az első külügyminisztériumi meghallgatás alkalmával a jelentkezők idegen nyelvi ismereteit
40 41
Lásd: Mellékletek, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag, 2011. Lásd: Mellékletek, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag, 2011.
21
mérték fel. Azok a hallgatók, akik az elvárt szinten teljesítettek, egy második forduló keretében bizonyíthatták alkalmasságukat, amely során tanúbizonyságot tehettek az Európai Unió témakörében elsajátított ismereteikről és a protokollban való jártasságukról. A Külügyminisztérium munkatársai ugyanakkor a pályázók egyéni készségeinek és kompetenciáinak feltárására is kiemelkedő hangsúlyt fektettek. A kiválasztási folyamat lezárulásával, az értékelések befejeztével a hallgatók megismerkedtek az általuk elnyert pozícióval, valamint kezdetét vette a leendő hostok, hostessek és összekötő tisztek felkészítése. A felkészítés szakaszában biztonsági, európai uniós és protokoll témájú előadásokat hallgattak meg a felvételt nyert hallgatók. Az alábbiakban röviden szemléltetném milyen feladatokat láttak el azok a főiskolások és egyetemisták, akik 2011. január és június között a Külügyminisztérium munkáját segítették az elnökségi feladatok végrehajtásában.
4.2.1. HOSTOK ÉS HOSTESSEK A hostok és hostessek az elnökség helyszínein nyújtottak hathatós segítséget a Külügyminisztérium munkatársainak. Koordinációs feladataik révén és az egyes kiemelt elnökségi helyszínekhez való kirendeltségük okán magas fokú helyismerettel kellett rendelkezzenek a repülőtér, a szakértői találkozók színhelyei és a Gödöllői Királyi Kastély viszonylatában. Tevékenységi körük röviden a következőképpen foglalható össze: a delegáltak fogadása és helyszíni segítségnyújtás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren; helyszíni útmutatás a reptéren, különböző szakértői találkozók alkalmával, Gödöllőn az elnökség idejére kialakított sajtóközpontban és a Királyi Kastély épületében; a sajtóakkreditáció segítése a gödöllői sajtóközpontban; valamint a Külügyminisztérium munkatársai által rájuk ruházott egyéb feladatok ellátása.
22
4.2.2. LIAISON OFFICER-EK A Külügyminisztérium az egyes uniós országok és intézmények mellé két-két összekötő tisztet rendelt, akik egymást váltva feleltek az informális miniszteri találkozók keretében Magyarországra érkező delegációk körüli feladatok ellátásáért. A tagországokon kívül állandó összekötő tisztek tartoztak a tagjelölt státusú és EFTA országokhoz is. Természetesen az üléseken eseti jelleggel részt vevő országok, nemzetközi szervezetek és intézmények is saját, alkalmi jelleggel kijelölt liasion officer segítségére támaszkodhattak a látogatások kapcsán. Az összekötő tisztek elnökség alatt folytatott tevékenységének részletes ismertetésére a következő alfejezetben esik majd szó, ahol kötelezettségeiket a delegáció érkezésére való felkészüléstől a búcsúztatás pillanatáig részletekbe menően fogom kifejteni. Röviden azonban a következő kulcsszavakkal írható le munkakörük: kapcsolattartás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, az illetékes szaktárcák és a felelősségi körébe tartozó ország, intézmény vagy szervezet között; kapcsolattartás a Köztársasági Őrezreddel; az elnökségi rendezvényekre érkező delegációk ügyintézése; információs szolgálat biztosítása a hazánkba érkező diplomaták számára; sajtófeladatok ellátása; protokolláris funkciók ellátása; valamint egyéb, eseti jellegű feladatok elvégzése a felettesek utasításai alapján. Az elnökségi munkafolyamatban a főiskolai és egyetemi hallgatók tehát host, hostess és összekötő tiszt minőségekben vehettek részt, amely kiemelkedő lehetőséget biztosított számukra tapasztalataik és a felsőoktatásban megszerzett tudásuk kamatoztatására, valamint ezek bővítésére is. Az uniós elnökség hat hónapjában ezek a fiatalok olyan területekre nyerhettek betekintést, amelyekre kevés hasonló korú hallgatónak van lehetősége. Emellett olyan élményekben lehetett részük és olyan tudásanyagot sajátíthattak el munkájuk végzése
23
alkalmával, amely későbbi szakmai pályafutásuk során mindenképpen hasznosíthatóvá válik számukra.
AZ ELNÖKSÉG TAPASZTALATAI ÖSSZEKÖTŐ TISZTKÉNT
4.3.
Az Európai Unió Tanácsának soros magyarországi elnöksége alatt az országunkba érkező szlovéniai delegációk összekötő tisztjeként tevékenykedtem a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
és
a
Szlovén
Köztársaság
budapesti
Nagykövetsége
koordinációjával. A munkavégzés során elsődleges feladatom volt a Külügyminisztérium és a nagykövetség közötti kapcsolattartó szerepének betöltése, amely első olvasatra talán egyszerűnek tűnik, a kép azonban ettől kicsit árnyaltabb. A nagykövetségtől érkező kérések, kérdések a legtöbb esetben ugyanis az összekötő tiszten keresztül futottak át a minisztériumhoz. Ebben a minőségében a kapcsolattartójukra nem csupán az álláspontjukat ismertető, de az ügy érdekében lobbi tevékenységet végző személyként is tekintettek. A liaison officer feladata volt ilyen téren a Külügyminisztérium viszontválaszának átadása és megértetése a nagykövetség munkatársaival. Mindezt, talán mondanom sem kell, a lehető legdiplomatikusabb módon végrehajtva. A Külügyminisztériumot, a nagykövetséget és engem, mint liaison officer-t azonban egy közös cél fűzött össze, amelynek érdekében időt és energiát nem sajnálva végeztük munkánkat, mégpedig az adott események (és egészében az elnökségi félév) sikeres és professzionális végrehajtása. Az
egyes
informális
ülések
sikeres
zárásának
érdekében
rengeteg
háttértevékenységet folytattunk, amelyet a munkafolyamat részekre osztásán keresztül fogok bemutatni, úgy ahogy azt egy összekötő tiszt megtapasztalhatta. Az említett munkafolyamatot az áttekinthető szemléltetés okán öt részre osztottam fel: felkészülés a delegáció érkezésére; a delegáció fogadása; protokollkísérés, avagy a delegáció itt-tartózkodása; a delegáció búcsúztatása; valamint utómunkálatok.
24
Az egyes részeken belül a munkafolyamat leírásán túl ismertetem a hozzájuk kapcsolódó protokoll gyakorlatot, vagyis azokat a protokoll előírásokat veszem számba, amelyeket tevékenységem során szem előtt kellett tartanom. Egy összekötő tiszt természetesen legjobb tudásának megfelelően igyekszik betartani ezeket az előírásokat, a félév során azonban természetesen adódtak olyan alkalmak, amikor erre különböző okokból nem került sor, amelyek példaként való leírására az általam „Sörbet”-ként definiált alfejezetekben kerül sor.
4.3.1. FELKÉSZÜLÉS A DELEGÁCIÓ ÉRKEZÉSÉRE Általánosságban megfogalmazható, hogy a nagykövetségek életében az egyik legfontosabb esemény, amikor anyaországukból küldöttség érkezik az akkreditált területre, éppen ezért a kapcsolatos teendőkkel nagy körültekintéssel szükséges eljárni, hiszen a delegáció
itt-tartózkodásának
pozitív
(kevésbé
optimista
hangnemben
negatív)
visszacsatolása mind az illetékes nagykövetség, mind a liaison officer felelősséges is egyben. A folyamatos kapcsolattartás ennek érdekében elengedhetetlen tényező a sikerhez vezető úton. Ahhoz azonban, hogy a delegáció látogatását eredményesnek vagy sikeresnek könyvelhessük el, rengeteg feladatnak kell eleget tennünk már az előkészítés időszakában. A felkészülés jegyében elsődleges feladatnak tekinthető az információgyűjtés. Az elnökség idején releváns információkat részben a nagykövetségtől, illetve a küldő minisztérium kapcsolattartójától, részben a Külügyminisztériumtól kellett beszereznem. Az elsődleges információ, amelynek rendelkezésemre kellett álljon a delegáció összetételével
kapcsolatos.
Ennek
megismerését
az
elnökségi
félévben
a
Külügyminisztérium által működtetett regisztrációs rendszer segítette, amelyen keresztül az illetékes küldő minisztériumnak akkreditálnia kellett az adott eseményre érkező vendégeket. A regisztráció során meg kellett adniuk a delegáltak nevét, rangját és a delegáción
belüli
beosztásukat.
A
rendszer
logisztikai
szempontból
olyan
kulcsfontosságú információkat is tárolt, mint az érkezési és távozási adatok. A regisztráció időszakhoz való kötöttsége miatt azonban teljes mértékben nem támaszkodhattam az ott megosztott
adatokra,
így
a
nagykövetséggel,
valamint
a
küldő
minisztérium
kapcsolattartójával folyamatosan egyeztetnem kellett az aktualitások tekintetében.
25
Az érkezők összetételével kapcsolatosan kiemelten kellett kezelni, ha a delegáció vezetője védett személy volt, ezekben az esetekben ugyanis a Köztársasági Őrezred egy állandó magyar személybiztosítót is rendelt a küldöttség mellé. Ezen felül a védett személlyel érkező külföldi személybiztosítók további feladatot jelentettek. Az általuk hordozott fegyverekre fegyver-behozatali engedély, saját rádiófrekvencia használata esetén frekvencia-használati engedély megkérése szükségeltetett. A kéréseket a nagykövetség megfogalmazásában,
írásos
jegyzék
formájában
az
előírásnak
megfelelően
a
Külügyminisztérium és a Köztársasági Őrezred felé is továbbítani kellett. A delegáció érkezésével kapcsolatban a legfontosabb logisztikai kérdések tehát az érkezési időpont és az utazás módjának megismerése, valamint az itt-tartózkodás időtartama és az elutazás adatai. Ezen felül kiemelt miniszteri küldöttségekről lévén szó a rendőri felvezetés iránti igény meglétének ismerete is szükséges volt. A logisztikai kérdésekkel kapcsolatosan birtokomba került információkat lehetőség szerint minél előbb továbbítanom kellett a Köztársasági Őrezred kapcsolattartójának, hogy a hivatalos szervek is megtehessék a rájuk eső, szükséges lépéseket a rendezvényszervezés keretein belül. Az utazás módjától függően megjelölt találkozási ponton és időben ugyanis nem csupán én várakoztam a küldöttség tagjaira, hanem a delegáció mellé rendelt személybiztosító, a gépkocsivezetők és a rendőri elő-, illetve utófutó tagjai is. A küldöttséghez történt mellérendelésük után a velük történő kapcsolattartás is az én feladatkörömhöz tartozott. A delegáció érkezése után a vendégek első útja az esetek többségében a szálláshelyre vezetett. Noha a szállásfoglalás nem az összekötő tisztek feladata volt, a hotellel minden esetben egyeztetnünk kellett. A szerződött szállásadók ugyan tartottak fenn szobákat az elnökség rendezvényeinek idejére, azok lefoglalását azonban az aktuális delegációt küldő minisztériumnak kellett megtennie. A delegáció érkezése előtti napokban ennek megtörténtét ellenőriznem kellett a szálloda kapcsolattartójával, illetve az érkezés előtti órákban a szobák rendelkezésre állásának is utána kellett járnom. A küldöttség összetételének tisztázása, az érkezési és szállásadatok egyeztetésén túlmenően természetesen a delegáció magyarországi látogatásának programját is egyeztetni, szervezni, illetve jelenteni kellett. A Köztársasági Őrezred felé ugyanis a fentebb említett információkon felül a delegáció programjáról is részletes tájékoztatást kellett adnom, amely nem csupán a hivatalos találkozókra és programokra, hanem a szabad időben lezajlott magán és szórakoztató programok leírására is kiterjedt.
26
A vendégek munkarendjének jelentős részét magától értetődően lefedte az elnökség által meghatározott program, amelyet a Külügyminisztérium állított össze az illetékes szaktárcák bevonásával. A hivatalos elnökségi programba beletartoztak a tanácsi munkaülések, a különböző szakmai látogatások, valamint az általában kulturális programmal egybekötött protokolláris vendéglátások. Szintén ebbe a kategóriába sorolhatjuk továbbá a látogatás alkalmával megvalósult kétoldalú, illetve multilaterális tárgyalásokat. Amennyiben ezek a találkozók két érkező delegáció között jöttek létre, úgy a hozzájuk rendelt összekötő tisztek feladata volt az időpont egyeztetése, valamint a tárgyalóterem lefoglalása is, amelynek az esetek többségében a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont. Egyéb esetekben a nagykövetségen vagy a küldő minisztérium kapcsolattartóján keresztül értesültem a további hivatalos látogatások részleteiről. A hivatalos programokon felül a delegáció rendelkezésére álló szabad idő lehetőséget biztosított kulturális programokon való részvételre és városnézésre is. Az ilyen jellegű programok szervezése a nagykövetséggel összhangban az én irányításom alatt valósult meg. Az előkészítés folyamán minden esetben figyelembe vettük a delegáció, első sorban a küldöttség vezetőjének kérését, igényét a programokkal kapcsolatban, valamint az ismétlést elkerülendő tájékozódtam a korábbi látogatások alkalmával megtekintett helyszínekről. Az összekötő tisztek számára, tapasztalataim szerint, e programok szervezése nyújtotta a legnagyobb szabadságot a tervezés folyamán, hiszen a delegáció a helyismeretemre hagyatkozva rám bízta a szabadidős program összeállítását, amelynek véglegesítésére természetesen a nagykövetség jóváhagyásával került sor. Ebből fakadóan ugyanakkor ez a feladat rengeteg előkészületet is igényelt, hiszen a bizalmat a lehetőségekhez mérten minden esetben kiemelkedő és színes programtervvel igyekeztem honorálni. A városlátogatással egybekötött programokat idegenforgalmi szempontból is kiemelném, hiszen a kedvező benyomás kialakítása által a delegáció tagjai kedvet kaphatnak ahhoz, hogy a későbbiek során turistaként is látogatást tegyenek hazánkba. A befolyt információk, a hivatalos és a hivatali időn kívül töltött programok számbavételével jött létre a delegáció itt-tartózkodásának forgatókönyve, amelynek végső változatát ugyancsak a Köztársasági Őrezred felé kellett eljuttatnom. Az előkészítés és az érkezés előtti szervezési fázist lezáróan minden esetben egy utolsó ellenőrzést végeztem az elküldött információk helyességét és a programot illetően, továbbá végső egyeztetést folytattam a delegáció fogadására velem együtt érkező személyekkel.
27
4.3.1.1.
E GY KIS PROTOKOLL
A küldöttség érkezésére való felkészülés során személyes kapcsolatteremtésre az esetek többségében írásos formában került sor - eltekintve a nagykövetségen vagy a minisztériumban történő megbeszélésektől. Az elektronikus formában, illetve telefonon létrejött kapcsolatok létesítésénél azonban a protokoll előírásait ugyanúgy figyelembe kellett vennem, mint a személyes és szóbeli kommunikáció esetében. Az akkreditációs rendszerben megadható kapcsolattartási adatoknak köszönhetően ugyanis már a delegáció érkezése előtt felvehettem a kontaktust az ide látogató vendégekkel. Az előzetes kapcsolatfelvétel lehetőséget teremtett arra, hogy felmerülő kéréseikkel, kérdéseikkel kapcsolatban már érkezésüket megelőzően segíthettem őket. 4.3.1.1.1. Az
Elektronikus levelezés elektronikus
levelezés
során
figyelmet
kell
szentelni
a
megszólítás
formalitásainak, vagyis a hivatalos érintkezés során megszokott név és udvariassági kitétel; rang és udvariassági kitétel; vagy a név, rang és az udvariassági kitétel együttes alkalmazása használatos az írásbeli kommunikáció során. Napjainkban a hivatalos levelezésben legelterjedtebb formula a rang és udvariassági kitétel használata.42 Az írott levélhez hasonlóan a tárgy megjelölésére e-mail küldése esetén is szükség van, amelyben utalunk a küldemény mondanivalójára, esetleg annak sürgősségére is. A szövegtörzs nyelvezete minden esetben udvarias, tartalma pedig jól átgondolt és gondosan megszerkesztett, helyesírási hibáktól mentes legyen. A levél tartalmi részét udvariassági záróformulával fejezzük be, amelyet az elköszönés és az aláírás követ. Elektronikus levelezés során nincs szükség az írásos formánál megszokott fejlécre, címzésre vagy keltezésre, hiszen ezeket a levelező rendszer automatikusan tárolja és hozzáadja az elküldött levélhez. Az írott levél fejlécében közölt szükséges információkat vagy a cégszerű aláírást azonban elhelyezhetjük az e-mail automatikus aláírás menüjében, így annak tartalma minden elküldött levelünk végén szerepelni fog.
42
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (167. és 191. oldal)
28
A világhálón történő levelezés összességében lerövidíti a válasz megérkezéséig eltelt időt, így jelentősen megkönnyítve a kapcsolattartást és az ügyintézés menetét. 43 Nem feledhetjük azonban, hogy a szó elszáll az írás megmarad, így az elektronikus levelezésben ugyanúgy figyelnünk kell az alkalmazott stílusra és az udvariassági előírásokra, mint bármely más kommunikációs forma esetében. 4.3.1.1.2.
Telefonálás
A telefon, legyen szó vezetékes vagy mobil formájáról, mindennapi életünk részét képezi, a kapcsolattartás elengedhetetlen eszközévé vált. A telefonáláshoz kapcsolódó alapvető illemszabályok mindenki számára ismertek, ezért ezek részletes leírására nem térnék ki, néhány dolgot azonban kiemelnék vele kapcsolatban. Az írásbeli kommunikációhoz hasonlóan telefonbeszélgetés során is ügyelnünk kell az udvariasságra, mondanivalónk átgondoltságára, valamint szóbeli kommunikáció lévén beszéd során törekednünk kell annak tagoltságra, a szavak kiejtésekor a tiszta és megfelelő hangsúlyozottságra. Az idegen nyelven történő telefonbeszélgetés esetén ezekre fokozottan figyelnünk kell, hiszen nagyobb a félrehallás, félreértés lehetősége, amely nem várt kellemetlenségekkel járhat. Fontos hivatali információkat a fent említett félreérthetőség okán nem célszerű és ajánlott telefonon továbbítani és megbeszélni, továbbá fennáll annak veszélye is, hogy a hívásnak esetleg egy harmadik - jogosulatlan - fél is fültanújává válik. A telefonon történő egyeztetés szükségszerűsége esetén érdemes az elhangzottakat írásba foglalni és a beszélgetőpartnerrel lehetőség szerint megerősíttetni. 44 A munkaügyben történő telefonbeszélgetés lebonyolításakor továbbá minden esetben alkalmazkodnunk kell a helyi időzónához, szokásokhoz és hivatali időhöz. Az előírások alól kibúvót jelenthet a másik fél felhatalmazása, illetve ha a telefonbeszélgetésre az ő informálása érdekében kerülne sor a megjelölt időszakon kívül. 45
43
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (146-152. oldal) Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (152-153. oldal) 45 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (187. oldal) 44
29
4.3.1.2.
„S ÖRBET ”
4.3.1.2.1.
A levelezésről
A hivatali életben gyakran szembesülünk azzal, hogy mondanivalónkat az elektronikus
levelezés
során
idegen
nyelven
szükséges
megfogalmaznunk.
Ez
természetesen feltételezi, hogy ismerjük az adott nyelv udvariassági formuláit és azok gyakorlati alkalmazását,
valamint
a
használt
nyelv
helyesírási
és
mondattani
szerkesztésének szabályait is. 46 Az idegen nyelven történő levelezésnél fokozottan ügyelnünk kell a helyesírásra, hiszen egy rossz helyre ütött betű teljesen más jelentéstartalommal ruházhat fel egy-egy szót. Összekötő tiszti pályafutásom során egyszer volt szerencsém egy olyan e-mail üzenetet kapni, amelyben a küldő fél az angol „Best regards” elköszönési formula helyett véletlenül „Beast regards” alakban búcsúzott. Az első döbbenet után természetesen jót nevettem az eseten, amely azonban jól példázza, hogy mennyire oda kell figyelnünk a kommunikáció során. Amennyiben ugyanis ezt a levelet nem én kapom, egy másik személy az elütést esetleg szándékos sértésnek vehette volna, s egy ilyen aprócska hiba akár komoly sértődést vonhatott volna maga után. (Sértődésre indokot találni ugyanis a világ talán egyik legkönnyebb dolga.) 4.3.1.2.2.
A telefonhasználattal kapcsolatban
A telefonálással kapcsolatban általánosan elfogadott, hogy hívás kezdeményezésére és fogadására a reggel 9 és este 9 óra közötti intervallum az illő, alkalmazkodva persze a helyi időzónához és szokásokhoz, valamint az adott térség hivatali idejéhez. 47 Este 9 óra után már a munkahelyhez kötődő mobiltelefon is kikapcsolható. A leírtakkal ellentétben egy liaison officer szolgálati telefonja azonban a nap bármely pillanatában csöröghetett, amelyről természetesen előzetesen értesültünk és vállaltuk is. Az első hajnali fél ötkor vagy késő este érkező hívások azért mégis hajlamosak voltak meglepni az embert.
46 47
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (196. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (187. oldal)
30
4.3.2. A DELEGÁCIÓ FOGADÁSA A delegáció tagjainak az országba érkezést követően először a melléjük rendelt összekötő tiszttel állt módjukban találkozni, amely ebből kifolyólag az itt-tartózkodás egyik meghatározó pillanata. Az első benyomás döntő lehet, így az üdvözlési protokoll ismerete, a kedves és közvetlen, ugyanakkor visszafogott és hivatalos magatartás elengedhetetlen kellékei a pozitív kép kialakításának. A delegáció érkezése előtt a Külügyminisztériumban kaptam meg a küldöttség tagjainak badge-eit, amely az adott események kapcsán azonosításra és az elnökség helyszínein belépésre jogosították viselőit. Az azonosító kártyák birtokában az érkezés napján a Köztársasági Őrezred garázsában indult a napom, ahol sor került az első személyes találkozásra a gépkocsivezetőkkel, s ahonnan közösen indultunk el a megjelölt találkozási pontra a delegáció tagjaiért. A gépkocsivezetők számára nyomtatott programmal készültem, amelyet szintén ekkor adtam át, így az előzetes eligazítástól függetlenül írott formában is előre láthatták a program alakulását. A vendégek fogadására, amint arra már utaltam, az érkezés módjától függően több helyszínen volt lehetőségem. Az elsődleges helyszínek közé tartozott a szlovén-magyar határátkelő, illetve a repülőtér Elnökségi Várója. Repülőgéppel történő érkezés esetében módomban állt már a betonra történő landolást követően fogadni a küldöttség tagjait, amelyben a Malév hostess hölgyei voltak segítségemre. A delegáció létszámának függvényében az ő feladatuk volt ugyanis a reptéri gépkocsi-ügyintézés, amely lehetővé tette, hogy a leszállópályától kényelmesen és gyorsan közelítsük meg az Elnökségi Várót, ami a csomagokra való várakozási idő eltöltésére és pihenésre nyújtott lehetőséget a küldöttség tagjai számára. A delegáció utazási adatainak részleteiről a reptéri referenst értesítve gondoskodtunk arról, hogy érkezéskor kijelölt hostess foglalkozzon a vendégekkel, pihenőszoba álljon a rendelkezésükre az ott töltött időintervallumban, továbbá csomagjaik átszállításra kerüljenek. A poggyász gépkocsikba való elhelyezéséről az Elnökségi Váróba történő megérkezésüket követően én gondoskodtam, majd a konvoj felállását követően a program függvényében folytattuk utunkat a következő állomás felé. Az említett helyszíneken felül, olyan eset is előfordult, amikor a delegációra, kérésükre, a szálláshely lobbijában várakoztam. Erre olyan események kapcsán kerülhetett
31
sor, amikor a küldöttség tagjai saját gépkocsival utaztak és lemondtak a magyar fél által biztosított gépkocsi-használat lehetőségéről, valamint a rendőri felvezetésről. Ilyen alkalmakkor gépkocsivezetőjükkel tartottam a kapcsolatot, hogy a megfelelő időpontban a nagykövetség munkatársaival fogadósorba rendeződhessünk. A küldöttség érkezésével kapcsolatban a kép tovább árnyalható, hiszen gyakran megesett, hogy egy-egy delegált a vezetőtől eltérő időpontban, módon jutott el hazánkba. Az összekötő tisztek első sorban a delegáció vezetője mellé voltak rendelve, ezáltal az eltérő időpontban érkező delegációs tagok fogadására nem mindig volt lehetőségem a megérkezést követő percekben. Az előzetes kapcsolatfelvétel azonban jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy kiküszöböljem az ebből esetlegesen adódó kellemetlenségeket, hiszen információval láthattam el őket a transzferrel kapcsolatos kérdéseket illetően, így megkönnyítve eljutásukat a szálláshelyre. Segítségükre voltak továbbá a repülőtéren tartózkodó elnökségi hostessek is, akiket minden esetben értesítettem a külön érkező delegációs tagok személyéről. A rendelkezésemre álló idő függvényében a delegációvezető érkezése előtt vagy azt követően természetesen őket is külön üdvözöltem. A delegációk fogadása alkalmával rendszerint Darja Bavdaž Kuret nagykövet asszony és a nagykövetséget képviselő, az adott programért felelős diplomata is jelen volt, amely az esemény protokolláris súlyát is mutatja.
4.3.2.1.
E GY KIS PROTOKOLL
Az első személyes találkozás alkalmával olyan protokoll által meghatározott elemek kapnak szerepet, mint a köszönés, kézfogás, bemutatkozás, a tegeződés, magázódás kérdései vagy a megszólítás. A hozzájuk tartozó előírások ismerete a magánéletben és a diplomáciai kapcsolatokban egyaránt fontos, hibát véteni a nemzetközi élet szereplőivel szemben azonban sokkal veszélyesebb művészet. 4.3.2.1.1.
Köszönés, üdvözlés
A köszönés minden új vagy rendszeresen ismétlődő személyes kapcsolat első mozzanata, ezáltal a társadalmi érintkezés leggyakrabban előforduló formája. A köszönés
32
minden kultúrában jelen lévő üdvözlési forma, amelynek szofisztikált szabályai a szóbeli formulákra és a hozzá kapcsolódó formalistásokra is kiterjednek. 48 A nemzetközi hivatalos kapcsolatok terén a köszönés szóbeli formája rendszerint a napszakra történő utaláshoz kötődik, amely az esetek többségében magától értetődően magázódással jár együtt.49 A tegező köszönés és maga a tegeződés hivatalos kapcsolatokban régi ismertséget és jó viszonyt feltételez, amely inkább a magánjellegű érintkezés során képzelhető el, ezért ez a hivatali életben kerülendő. Mások jelenlétében a semleges vagy magázódó forma az elvárt.50 A köszönés formalitásait illetően felmerül a kérdés, hogy ki köszön előre kinek és ezt követően milyen mozdulat követheti az elhangzottakat. Általános szabály, hogy a férfi a nőnek, a fiatalabb korosztály képviselői az idősebbeknek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak köszön előre. A belépő nemtől, kortól, rangtól és beosztástól függetlenül minden helyzetben előre köszön a bent tartózkodó(k)nak.51 4.3.2.1.2.
Kézfogás
A szóbeli üdvözlést követően általában kézfogásra kerül sor, amelyben a köszönésnél meghatározott rend fordítottja érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kéznyújtás joga a nőt illeti a férfiakkal szemben, az idősebb generációt a fiatalabbak felé, valamint a magas rangút az alacsonyabb rangú irányába. A kéznyújtás figyelmen kívül hagyása, illetve annak el nem fogadása durva sértést jelent, amennyiben azonban a nyújtásra jogosult fél nem él elsőbbségi jogával, úgy a kézfogás gesztusa elmaradhat. Kézfogás közben, akárcsak a szóbeli üdvözlési formánál, a felek egymás szemébe néznek. A szemkontaktus kerülése ugyanúgy vétek az illem ellen, mint a felénk nyújtott kéz el nem fogadása.52
48
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (118. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (149. és 151. oldal) 50 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (151. oldal) 51 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (151. oldal) 52 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (153. oldal) 49
33
4.3.2.1.3.
Meghajlás
A köszönést követő bemutatkozást enyhe meghajlás is követheti, amely megilleti a hölgyeket az uraktól, valamint az idősebbeket és a magasabb rangúakat egyaránt. A korábbi korok szertartásszerű meghajlását napjainkra felváltotta a könnyű meghajlás, illetve az arra utaló fejbiccentés, vagy a fej meghajtása.53 4.3.2.1.4.
Bemutatkozás
Az első személyes találkozás alkalmával természetesen bemutatkozunk, amely során az alárendelt, vagyis a köszönés során a kezdeményező fél, a fölérendelt szemébe nézve elmondja teljes nevét, finoman meghajlik és vár. A fölérendelt szintén a másik szemébe nézve kimondja saját nevét, majd kezét nyújtja. 54 Hivatalos minőségünkben a bemutatkozás alkalmával a pontosabb azonosítás érdekében nevünk mellett szükséges lehet a munkahely és a beosztás vagy munkakör megnevezése is. 55 4.3.2.1.5.
Tegeződés, magázódás
A tegeződés a társalgás egy kitüntetett módja, amely hosszú távú és bizalmas kapcsolatot, vagy azonos társaságba való tartozást feltételez. A tegeződésre ilyen formán a hivatalos élet területén is van lehetőség, de annak felajánlásával kapcsolatosan is alapvető előírások fogalmazódnak meg. A tegeződő viszony megkezdésére a nemek viszonylatában alapszabály, hogy annak kezdeményezési joga minden esetben a hölgyet illeti meg az urakkal szemben. Azonos nemű felek között a tegezés indítványozására az idősebb, társadalmi életben magasabb rangú, vagy beosztású személy jogosult. Az életkorban és/vagy rangban megjelenő különbségek azonban felülírhatják a nemek közötti szabályok fennállását. A tegeződés és a magázódás között átmenetnek tekinthető a keresztnéven történő megszólítás és a magázódó igeragozás együttes használata, amely a hivatali életben utal a
53
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (122. oldal) Görög Ibolya: Protokoll - az életem, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 1999. (28. oldal) 55 Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (128. oldal) 54
34
felek közötti kapcsolat minőségére és közvetlenségére, ugyanakkor az udvarias kereteket megtartva tiszteletet fejez ki a másik személy iránt.56 4.3.2.1.6.
Megszólítás
A nemzetközi és hivatali életben a megszólítás formái a név és udvariassági kitétel; valamint a rang (beosztás) és udvariassági kitétel alkalmazásával írhatóak le. Magas rangú személyekkel szemben a megszólítási formula a rang használatának irányába tolódik el. Magas rangú személlyel történő társalgás során sokkal elegánsabb és udvariasabb, ha az „Ön” megszólítás helyett az illető titulusát mondjuk ki, például: „Nagykövet asszony” vagy „Miniszter úr”.57 A nemzetközi kapcsolattartás során továbbá figyelembe kell venni a diplomáciai megszólítási formákat, amelyet a megszólított személy országának protokoll- és illemkódexe határoz meg. 58
4.3.2.2.
„S ÖRBET ”
4.3.2.2.1.
A vendégek fogadásáról
A delegáció fogadásával kapcsolatosan az általános elv az, hogy az érkező fővendég rangjával azonos, vagy egy fokkal alacsonyabb beosztású magyar fél várhatja és búcsúztathatja az országunkba látogató vendégeket.59 Figyelembe véve a küldöttségek számát és a be- és kiutazási időpontok eltérőségét az elnökség ideje alatt erre nem volt mód. A küldöttség tagjainak protokolláris fogadását ebből kifolyólag a delegáció mellé rendelt összekötő tisztek töltötték be a nagykövetség munkatársaival együttesen, más esetekben viszont akár teljesen egyedül. 4.3.2.2.2.
Egy első találkozás margójára
Egy összekötő tiszt természetesen legjobb tudása szerint igyekszik megfelelni a protokoll előírásainak, munkám során azonban megtapasztaltam, hogy a nemzetközi
56
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (126-127. oldal) Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (125. oldal) 58 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (176. oldal) 59 Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (551. oldal) 57
35
színtér szereplői között akadnak olyan delegáltak és delegációvezetők, akik - mondjuk úgy - nem vették ennyire komolyan a kapcsolattartás szabályait és erre már a találkozás első pillanatában fény is derült. Egy esemény kapcsán a gépkocsival érkező küldöttség tagjaira a szálláshelyen várakoztam, lévén lemondtak az olyan formalitásokról, mint a rendőri felvezetés és a magyar konvoj használata. A felkészülés során nehézségbe ütköztem az egyik delegációs tag vezetéknevének helyes kiejtését illetően, de úgy gondoltam a bemutatkozás alkalmával majd jobban odafigyelek kiejtésére, hogy a későbbiekben annak megfelelően szólíthassam meg. Az érkezéskor az általam várt Miniszter úr és kabinetfőnöke is csupán keresztnéven mutatkozott be, majd megkértek, arra való tekintettel, hogy az elkövetkező napokat társaságukban fogom tölteni, maradjunk is ennél a formánál. A közvetlenség mértéke ugyan meglepett, a tegeződést érintő kedves felajánlásuknak azonban eleget tettem. A felkészülés alatt elkövetett hiányosságot a delegáció fogadására érkező nagykövetségi munkatárs segítségével pótoltam, így attól eltekintve, hogy szűk körű társalgásaink alkalmával tartottam a keresztnéven történő megszólítást, természetesen törekedve az udvariasság kifejezésére, mások jelenlétében, vagy rájuk utalva megtartottam a rangnak megfelelő megszólítási formulát. 4.3.2.2.3.
A badge átadása
A minisztériumtól előzetesen nem kaptunk előírást arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan adjuk át az azonosításra szolgáló kártyákat, valamint a delegációvezető kitűzőjét, ezért erre saját protokollt dolgoztam ki a félév kezdetekor. S habár az azonosítók nem tekinthetőek ajándéknak, csomagolatlan formában történő átadásukat valahogy mégis esetlennek és kevésbé elegánsnak éreztem, ezért a küldöttség vezetőjének kitűzőjét minden alkalommal kis ékszeres dobozba rejtve, míg a delegációs tagok badge-eit a hozzá tartozó belépési zónával azonos színű organza anyagból készült tasakban adtam át.
4.3.3. PROTOKOLLKÍSÉRÉS, AVAGY A DELEGÁCIÓ ITT-TARTÓZKODÁSA Az összekötő tiszt a teljes magyarországi program időtartama alatt kísérte a küldöttséget, a delegáció tagjainak rendelkezésére állt mind információszolgáltatás, mind kéréseik teljesítése vagy továbbítása kapcsán. 36
Az érkezést követően a liaison officer legfontosabb feladata a küldöttség programjával kapcsolatosan, hogy igyekezzen betartani a forgatókönyvbe foglaltakat. Ez többek között azt jelentette, hogy gondoskodnom kellett arról, hogy a delegáció pontosan érkezzen meg az előzetesen egyeztetett találkozókra és hivatalos megbeszélésekre. A programváltozások kezelése, megoldása és kommunikálása az érintett felek felé szintén az összekötő tiszt hatáskörében volt. A Külügyminisztérium és az adott társminisztérium kooperációjának tükrében összeállított elnökségi program az érkezés napján az esetek többségében hivatalos megbeszélést
nem tartalmazott, csupán egy kulturális programmal egybekötött
díszvacsorát jelentett, így lehetőséget biztosítva, hogy a delegáció a nap folyamán egyéb hivatalos jellegű programokon vehessen részt, vagy Budapest nevezetességeinek megismerésével tölthesse idejét. Az országunkba érkező küldöttségek itt-tartózkodása azonban döntően a munkáról szólt, ezért tekintsük most át egy átlagos elnökségi program alakulását a tanácsülés napján. A magyar elnökségi félév ideje alatt az informális miniszteri ülések helyszíneinek a Gödöllői Királyi Kastély épülete adott otthont, ahová a vendégek szervezett transzfer segítségével jutottak el szálláshelyeikről. A kastély épületén belül delegációjuk tagjait a hozzájuk rendelt összekötő tiszt kísérte az egyes programok helyszínei között, így a kastély felépítését jól kellett ismernünk. Az informális ülésekre a császári és királyi lovarda felújításával létrejött Tanácsteremben került sor, a részt vevő delegációk vezetőiről készült családi fotó helyszínéül a Barokk Színház szolgált, míg a délelőtti ülésszakot lezáró étkezések a vezetők számára a Díszteremben, a többi vendég esetében a földszinti étkezőtermekben folytak. Az említett termeken felül a bilaterális tárgyalók és az úgynevezett delegációs titkárságok voltak a leglátogatottabb helyszínek. Az informális ülések menetét kávészünetek szakították meg, amely alatt a delegáció tagjainak lehetőségük nyílt egy kis felfrissülésre, a hátralévő program egyeztetésére, vagy akár bilaterális megbeszélések lefolytatására. Az összekötő tisztek a tanácsülések alatt a „Lovarda” mellett kialakított pihenőben várakoztak, amelynek elhelyezkedése lehetővé tette, hogy bármikor a küldöttség tagjainak rendelkezésére álljunk. A delegációtól érkező ad hoc jellegű kérések teljesítésére, a sajtóval való egyeztetésre és az eseti interjúk helyszínének kiválasztására is ebben az időszakban volt lehetőségünk.
37
4.3.3.1.
E GY KIS PROTOKOLL
4.3.3.1.1.
Pontosság
A pontosság a társasági érintkezés egyik legfontosabb és alapvető szabálya. Az udvarias ember nem késik, ezáltal megalapozza tekintélyének és megbízhatóságának zálogát, továbbá kifejezi partnere iránti megbecsülését és tiszteletét. A nemzetközi hivatalos életben és különösen a diplomáciában a pontosság definíciója a mindennapi gyakorlattól merevebb megfogalmazást nyer. A diplomáciai protokoll az alkalom függvényében megkövetelhet percnyi pontosságot; megengedett késést vagy meghatározott időpontok között való megjelenést. A felsorolásból is jól látható, hogy a diplomáciai életben a pontosság legszigorúbb formája percre pontos érkezést ír elő, amely hivatalos tárgyalások, hivatalos rendezvények keretein belül érvényesül. Az alkalom jellegétől függően változik a megengedett késés mértéke. A meghívóban foglaltaktól eltérően néhány perc késést engedhetünk meg magunknak a legtöbb társasági esemény kapcsán, amely alól kivételt képeznek az ültetéses étkezésekre szóló meghívások, amikor a pontos érkezés várható el. Meghatározott időpontok között való megjelenés esetén a meghívó adja meg az esemény pontos időintervallumát, amely elméletileg azt jelenti, hogy a meghatározott kezdési és befejezési időpont között gyakorlatilag bármikor érkezhetünk. Az illendőség azonban úgy kívánja, hogy jelenjünk meg a rendezvény kezdetét követő első húsz percben, majd távozzunk annak vége előtt legkésőbb néhány perccel. Közvetlenül a befejezés időpontja előtt érkezni, vagy a vendégszeretetet kihasználva azon túl maradni nagyfokú illetlenségről árulkodik. 60 A magyar elnökség égisze alatt zajlott protokolláris események, mint a hivatalos tárgyalások, megbeszélt találkozók, jegyzőkönyv aláírások vagy a díszétkezések leginkább a percnyi pontosság kategóriájába sorolhatóak.
60
Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (125. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (197-199. oldal)
38
4.3.3.1.2.
Társalgás
A nemzetközi kapcsolatokban és a diplomáciában a protokoll és az illem egyaránt meghatározza a társalgás formai követelményeit és a nem megengedhető beszédtémák körét is. Egy küldöttség kísérésének időtartama alatt számtalan lehetőség nyílik beszélgetésre, amely során figyelembe kell vennünk ezeket az előírásokat. A társalgás tartalmi kérdéseit illetően hagyományos tabutémákkal találjuk szembe magunkat. Az elnökség kapcsán, volt összekötő tiszti minőségemben ezek közül kiemelném a belügyekbe való beavatkozás témakörét érintő megjegyzések kerülését, kiemelten a bel- és külpolitikára, a politikai pártokra vonatkozó témákat.61 A liaison officer országát, a Külügyminisztériumot és ezen keresztül Magyarország kormányát képviselte a vele kapcsolatba kerülő delegációk felé. Az egyéni politikai látásmód, vélemény kifejtésére - legyen az a regnáló kormányéval összhangban, vagy ellene - mindenképpen a kerülendő beszédtémák közé tartozott. A társalgás formai követelményeinek betartása során törekednünk kell az artikulált, jól érthető beszédre, a logikus megfogalmazásra, fontos tovább, hogy figyelmünket irányítsuk a partnerre és tartsunk megfelelő távolságot a velünk társalgótól. A beszélgetés során ajánlott kerülni a túlzott hanghordozást és gesztikulálást, amellyel visszatetszést válthatunk ki beszélgetőpartnerünkből. 62 4.3.3.1.3.
Apró formalitások
A delegáció itt-tartózkodása alkalmával további számos apró formalitásra kell odafigyelnünk, amelyeket felmerülésük elméleti sorrendjében veszek számba. Az első ilyen formalitás lehet, hogy kísérés során egy fél lépéssel a kísért személy előtt kell haladnunk így mutatva neki az utat, a nem felé elhelyezkedő kezünkkel továbbá jelölhetjük a helyes irányt is. Lépcsőhöz érkezéskor a szabály szerint, ha utunk felfelé visz: a fölérendelt megy előttünk, lefelé haladáskor éppen fordítva: az alárendelt tartózkodik elől, hogy veszély esetén mindkét esetben a vendég segítségére lehessen.
61 62
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (177. oldal) Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (178. oldal)
39
Az ajtónál az előre engedés szabályai alapvetően azt sugallják, hogy engedjük magunk elé a fölérendelt személyt. Amennyiben az ajtó befelé nyílik, az alárendelt lép be elsőként, kezével megtartja az ajtót, megvárja a fölérendelt belépését, majd bezárja. Gépkocsiba történő beszállás alkalmával a magas rangú személy számára kinyitjuk a jobb hátsó ajtót, megvárjuk, amíg elhelyezkedik, majd becsukjuk. A gépkocsi elhagyásakor magától értetődő módon ismét kitárjuk számára az ajtót, majd be is zárjuk utána.63
4.3.3.2.
„S ÖRBET ”
4.3.3.2.1.
Az apró formalitások kapcsán
A lépcsőn való haladás alkalmával a leírt szabályokkal ellentétben, az útmutatásból fakadó praktikusság okán megesett, hogy alárendeltként mindkét esetben én mentem elől. 4.3.3.2.2.
Transzfer körüli nehézségek
A rangsorolás szabályai a gépkocsi konvoj, valamint a szervezett közös transzfer során is érvényesültek, amely nem minden delegációvezető tetszését nyerte el. Az egyik díszvacsorát követően a delegációt vezető Miniszter asszony beszélgetést folytatott főtanácsadójával, amelyet meg kellett szakítaniuk, mivel a transzferhez kapcsolódó előírások alapján nem utazhattak azonos buszban. Az érkezést követő napon feltételezhetően az előző este eseményeiből kifolyólag - Miniszter asszony kijelentette, hogy nem használná a közös transzfer lehetőségét és inkább gépkocsi konvojjal utazna Gödöllőig. Az előírásokat szem előtt tartva erre nem lett volna lehetősége. Határozott kiállását és védett személy létét figyelembe véve azonban a személybiztosítókkal, a gödöllői helyszínbiztosítókkal és közvetlen főnökömmel egyeztetve, legnagyobb megelégedésére, mégis alkalmat teremtettünk arra, hogy a magyar konvojban utazva, főtanácsadója társaságában kényelmesen tegye meg az utat a helyszínig.
63
Görög Ibolya: Protokoll - az életem, Athenaeum 2000 Kiadó, 1999. (30-32. oldal)
40
4.3.3.2.3.
Különleges kérések
A nap egy későbbi pontján a már említett delegáció vezetője azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy főtanácsadója kislányának számára próbáljak meg előteremteni egy kisebb méretű lengethető magyar zászlót. Első sorban a protokoll munkatársait kérdeztem meg, hogy áll-e rendelkezésünkre ilyesmi, de a válasz sajnos nemleges volt. Ezután a kastély ajándékboltja felé folytattam utam, ahol hasonlóan kedvezőtlenül jártam. Mindeközben az internetet is átböngésztem, hátha Gödöllőn belül található ilyesmi, mivel az ülés vége előtt már nem lett volna időm sem nekem bemenni a városba, sem egyetlen ismerősömnek kiérnie a helyszín közelébe a Budapesten megvásárolt zászlóval. Mondhatni végső elkeseredésemben a kastély igazgatóhelyettesével konzultáltam, hátha az épületen belül van valami ehhez hasonló „elrejtve”, de nem volt. Miniszter asszony és főtanácsadója ugyan megköszönték erőfeszítéseimet és biztosítottak róla, hogy nem történt „tragédia”, a hazafelé vezető úton pedig még körülnézhetnek a benzinkúton, de én mégis elégedetlen voltam. A helyzetet megoldva, felajánlottam számukra a lehetőséget, hogy megvásárolom a kislány számára a zászlót, majd postai úton eljuttatom azt a minisztérium részére. Ezzel a lépéssel sikerült elérnem mind a delegációm, mind a nagykövetség programért felelős alkalmazottjának elismerését, így a küldöttség az informális ülés végeztével elégedetten távozhatott. 4.3.3.2.4.
A pontosság és a váratlan helyzetek összefüggése
Egy alkalommal a szálláshely lobbijában várakoztam a delegációm tagjaira, amikor egyikük odalépett hozzám és tájékoztatott: nem tud bejutni a szobájába, csomagjai azonban még ott vannak, de már értesítette is a szálloda személyzetét, viszont nem tudták neki megmondani mennyi idő, amíg orvosolják a kérdést. A delegációvezető érkezéséig nem oldódott meg a probléma, az indulást azonban nem halogathattuk, mert bilaterális tárgyalásra igyekeztünk. Volt tehát egy bajban lévő delegáltam és egy indulásra kész delegációvezetőm, akit programja miatt és egyébként sem várakoztathattam,
amelyre
hezitálásomat
figyelmeztetett.
41
látva
a
nagykövetség
diplomatája
is
A gépkocsi konvojt nem bonthattuk meg, a delegáció többi tagjának pedig időben ott kellett lennie a tárgyaláson, így más lehetőség nem lévén hátra kellett hagyjuk a küldöttség bajban lévő tagját, aki a kellemetlenség feloldása után taxival követett minket Gödöllőre. 4.3.3.2.5.
Idegenforgalmi jellegű programok
Az idegenforgalmi jellegű programok kialakításánál első sorban a delegáció igényét, érdeklődését kellett figyelembe vennem, összeegyeztetve a rendelkezésre álló idővel és a korábbi látogatások alkalmával megtekintett látványosságok sorával. A vendégek igényeit felmérve volt olyan delegáció, amely a szabad légterű programokat és a gyalogszerrel való megközelíthetőséget preferálta, máskor kifejezett kérést kaptam a tervezetet illetően: a delegáció vezetője fiatal művészek kiállítását vagy éppen egy piac megtekintését részesítené előnyben. A küldöttség érkezésére való felkészülés jegyében rendszerint több szabadidős programtervet is összeállítottam, amelyből a fent említett kritériumok alapján a nagykövetség kiválaszthatta a számára legszimpatikusabb alternatívát. A városnézések alkalmával előre felkészültem a látványosságokkal kapcsolatban, hogy mesélni tudjak róluk delegációmnak, míg múzeumlátogatások alkalmával képzett idegenvezetőt kértem a tárlatvezetéshez.
4.3.4. A DELEGÁCIÓ BÚCSÚZTATÁSA A delegáció búcsúztatásának helyszínére az érkezés módjától függően a repülőtéren, a kastély kertjében vagy a határátkelőn került sor. Az informális ülést követően azon küldöttségek esetében, amelyek lemondtak a magyar gépkocsi konvoj használatáról a búcsúra a kastély kertjében volt lehetőség. A saját gépkocsijukkal történő behajtás a lezárt területre természetesen előzetes egyeztetést feltételezett a Köztársasági Őrezred helyszínbiztosítójával és a Külügyminisztériummal, amelynek eredményeként a rendezvény idejére gépkocsi matricával látták el autójukat. A magyar gépkocsik használata esetén pedig a szlovén-magyar határátkelőhelyig kísértem a delegáció tagjait. A repülőtérről való elutazás esetén a kastélyból a rendelkezésünkre álló idő függvényében a reptérre vagy a városba indultunk a szabad idő eltöltésére. A reptérre való
42
megérkezés után az Elnökségi Váróban adódott lehetőség egy kevés pihenésre, beszélgetésre, majd a repülőgéphez való kísérés után vettünk szívélyes búcsút egymástól.
4.3.4.1.
E GY KIS PROTOKOLL
A búcsúztatás során hasonló formalitások érvényesülnek, mint a delegáció fogadásakor, vagyis köszönés és kézfogás ebben az esetben is történik, valamint udvariassági formula keretében biztosítjuk a másik felet a megismerkedés iránti örömünkről.
4.3.4.2.
U TÓMUNKÁLATOK
A delegáció távozása, búcsúztatása után minden esetben felvettem a kapcsolatot a nagykövetséggel, hogy tájékoztassam és megnyugtassam őket az események alakulásáról, illetve a küldöttség által adott visszacsatolásról. A köszönetnyilvánítás a közösen végzett munka természetes velejárója, ilyen formán az események végét követően erről sem feledkezhettem meg. Szóban vagy írásban illik kifejezni hálánkat a szervezésben és lebonyolításban segítségünkre lévő személyeknek, amely segíti a további munkakapcsolat pozitív fejlődését.
43
4.4.
AZ Á ZSIA -E URÓPA T ALÁLKOZÓ (ASEM) Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején került sor az Ázsia-
Európa Találkozó
külügyminiszterei által képviselt
tízedik konzultációs
fórum
megrendezésére, amelyet 2011. június 6-án és 7-én tartották meg a Gödöllői Királyi Kastély épületében. A találkozóra 48 delegáció (az Európai Unió 27 tagországa, az Európai Bizottság, az ASEAN titkársága és tíz országa, továbbá Ausztrália, Dél-Korea, India, Japán, Kína, Mongólia, Oroszország, Pakisztán és Új-Zéland) tagjai regisztráltak, amely ebből kifolyólag az elnökség legnagyobb létszámú miniszteri szinten reprezentált rendezvénye volt.64 A kétévente megrendezésre kerülő tanácskozás központi kérdései a „nem hagyományos” biztonsági kihívásokat és az azok kezelése mentén folyó együttműködés lehetőségeit foglalták magukba, mint amilyen a természeti katasztrófák, a nukleáris biztonság, valamint az energia- és élelmiszerbiztonság témakörei. 65
4.4.1. FELKÉSZÜLÉS A DELEGÁCIÓ ÉRKEZÉSÉRE A rendezvény előkészítését a nemzetközi szereplők számának magas reprezentációja okán megerősített figyelem (és fegyelem) övezte. Részemről az előkészítés időszaka április első felében kezdődött meg az ASEM Senior Officals' Meeting-re való felkészülés jegyében. Az Ázsia-Európa Találkozó vezető tisztviselőinek feladata az együttműködés koordinálása és a következő magas szintű dialógus fórum előkészítése. A munka folyamatosságának fenntartása érdekében általában fél éves periódusokban üléseznek, amelynek 2011. április 18-19. között Budapest és Gödöllő adott otthont.66 Az összekötő tisztek az eseményt megelőző időszakban nem vettek részt az előkészítő ülések szervezői tevékenységében, amely tovább hangsúlyozza, hogy a magyar
64
www.eu2011.hu, Az elnökség, Kiemelt ügyek, Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei 66 www.eu2011.hu, Az elnökség, Kiemelt ügyek, Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) 65
44
elnökség milyen kiemelt szerepet tulajdonított az Ázsia-Európa Találkozónak, mind az előkészület, mind a lebonyolítás fázisában. Az elsődleges feladat a felkészülés során a nagykövetség illetékes diplomatájával történő kapcsolatfelvétel volt, amely során tájékoztatást adtam számára arról, hogy összekötő tiszti minőségemben felelek az ASEM vezető tisztviselői rendezvénnyel kapcsolatos teendőkért. A kapcsolatfelvételt követően Blaž Masle, I. osztályú titkár ellátott a rendelkezésére álló információkkal a delegációt érintően (jelen esemény tükrében, a kapcsolatfelvétel időpontjában ez csupán az érkezők személyét jelentette), majd továbbította kapcsolattartási adataimat számukra, hogy kéréseikkel, kérdéseikkel kapcsolatban felvehessék velem a kapcsolatot, valamint számomra is eljuttatta elérhetőségeiket. Ettől a ponttól az információáramlás a delegáció tagjai és köztem zajlott. Nem miniszteri szintű találkozó lévén a Köztársasági Őrezreddel ebben az esetben nem kellett kommunikálnom, csupán a vendégek és a Külügyminisztérium közötti információs csatorna szerepét töltöttem be. A delegáció tagjaiban felmerült kérdésekre a minisztériumi tájékoztatás alapján választ adtam, valamint személyes találkozó egyeztetésére is sor került (a két vezető tisztviselő eltérő időpontban érkezett, valamint nem miniszteri rangú esemény lévén nem a repülőtéren, vagy a határátkelőnél fogadtam őket, a transzfert önállóan kellett megoldják). A személyes találkozóra az érkezés napján, a tiszteletükre adott vacsora előtt, szálláshelyükön
került
sor,
amelynek
keretében
a
protokoll
által
megszabott
formalitásokon túl (bemutatkozás, névjegycsere) egyeztettük a másnapi programot és lehetőségünk adódott a másik fél megismerésére is. A beszélgetést követően a vacsora helyszínére kísértem őket. A következő reggel a közös transzfer előtt még találkoztam a delegáció tagjaival, majd búcsút intettünk egymásnak a júniusi viszontlátásig, ugyanis minisztériumi kérés alapján Gödöllőre ebben az esetben csak a nem uniós országok összekötő tisztjei kísérték a vendégeket. Az ASEM vezető tisztviselőivel történő találkozás lényegében a júniusi fórumra való felkészülés miatt volt érdekes és fontos, hiszen az előkészítő ülésre érkező delegációm tagjai már ekkor tudták, hogy részt fognak venni az Ázsia-Európa Találkozón. Az eltelt idő fényében elmondhatom, hogy egymás megismerése és a kapcsolatfelvétel az esemény előtt ennyi idővel érdemben hozzájárult a későbbi munka zökkenőmentességéhez. Az Ázsia-Európa Találkozó külügyminisztereinek ülésére a felkészülés három héttel a rendezvény időpontja előtt vette kezdetét, amikor a minisztérium eljuttatta részünkre a külföldi partnereknek korábban már elküldött információs anyagot.
45
A delegáció érkezésének előkészítése ettől a ponttól egy időben ugyan, de több szálon futott. Az információgyűjtés és szervezés fázisában kapcsolattartást jelentett a Külügyminisztériummal, a nagykövetséggel, a küldő ország külügyminisztériumával, valamint a Köztársasági Őrezreddel egyaránt. Az érkező delegációt érintő logisztikai kérdésekben történő információnyújtásban a nagykövetségen belül a rendezvény kapcsán a nagykövet asszony személyi asszisztense volt kompetens, így ezekkel kapcsolatban első sorban vele egyeztettem a felkészülés során. Általa jutottam hozzá az olyan nélkülözhetetlen információkhoz, mint a delegáció tagjainak névsora, érkezésük pontos ideje és módja, valamint a szálláshely kérdése. Az esemény koordinációjával kapcsolatban ismét sor került az áprilisban megismert ASEM kontaktszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, akivel részletekbe menően egyeztettük a magyarországi program menetét, mind a hivatalos, mind a partnerprogram tekintetében, amelyen Miniszter úr házastársa részt kívánt venni. A partnerprogramon való részvételt bonyolította, hogy az érkezés tervezett időpontját egy héttel az esemény előtt módosították, így a hölgy a reggeli induláskor nem, csupán egy későbbi programponton tudott volna csatlakozni a többi résztvevőhöz. A helyzetet megoldva a nagykövetséggel arra jutottunk, hogy gépkocsivezetőjük elviszi Miniszter úr feleségét a megbeszélt találkozási helyszínre, amelyet a Külügyminisztérium partner programokért felelős referensével egyeztettem. A kétoldalú megbeszélések megszervezése elméletileg a küldő ország ASEM kapcsolattartójának feladata lett volna, amelyet azonban a nagykövetségre hárított. Információ hiányában a nagykövetség rendezvényért felelős diplomatája azonban nem tudott lépni az ügy érdekében, ezért segítségemet kérte, így a felkészülés során a bilaterális találkozók szervezésével is foglalkoznom kellett. Más események kapcsán ennek végrehajtása az összekötő tisztek feladata volt, de az Ázsia-Európa Találkozó esetében a Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztálya koordinátori szerepében új rendszert dolgozott ki ennek megvalósítására, amely a rendezvény méreténél fogva az átláthatóságot volt hivatott növelni. Néhány lebonyolított telefon és elektronikus levelezés eredményeként azonban sikerült hozzájutnom azoknak a partnereknek a kapcsolattartási adataihoz, akikkel a szlovén fél tárgyalást kívánt kezdeményezni. A birtokomba került információk tükrében és a nagykövetséget segítve vállaltam, hogy kitöltöm a szükséges formanyomtatványokat és elküldöm azt az illetékes főosztály számára, ahol az igényeket összesítve elvégezték a termek lefoglalását. 46
Az ázsiai és európai külügyminiszterek dialógus fóruma alatt azonban csak abban az esetben jöhetett létre egy kétoldalú megbeszélés, ha mindkét partnertől beérkezett a főosztályra a formanyomtatvány, így az előkészítés során arra is figyelmet szenteltem, hogy a leendő tárgyalási partnerországok összekötő tisztjeivel kapcsolatot tartva biztosítsam ennek megtörténtét. Természetesen a formális felkérést nem az összekötő tisztek, hanem a nagykövetségek, illetve a külügyminisztériumuk tették meg a partnerek felé, én csupán az említett technikai jellegű kérdésekkel foglalkoztam. A formanyomtatványok kitöltésének magamra vállalásával és azzal, hogy utánajártam azok partnerek általi beérkezésének, ismételten sikerült kivívnom a nagykövetség megbecsülését. A bilaterális találkozókkal kapcsolatosan beérkezett formanyomtatványok alapján a határidő
lejártával elkészített
összesítő
dokumentumot
a
főosztály
az
ASEM
kontaktszemélyek számára továbbította. Esetünkben ez úgy módosult, hogy elektronikus leveleihez való hozzáférés hiányában a kontaktszemély megkért arra, hogy továbbítsam a minisztérium felé abbéli kérésüket, hogy az összesítő dokumentumot a biztonság kedvéért kollégája, az ASEM vezető tisztviselő számára és részemre is küldjék meg, amely természetesen meg is történt. A delegáció fogadására való felkészülés jegyében és a befolyt adatok tükrében a Köztársasági Őrezreddel történő kapcsolatfelvételre is sor került, amely során egy általuk kialakított dokumentumban összegeztem és továbbítottam a rendelkezésemre álló információkat annak érdekében, hogy a szükséges biztonsági, személyvédelmi és gépkocsi ügyintézési kérdésekben ők is eljárhassanak. A Köztársasági Őrezred informálása bizonyos mértékig kettős volt, hiszen a delegáció érkezésével kapcsolatosan a nagykövetség minden esetben szóbeli jegyzék formájában tájékoztatást adott számukra, ugyanakkor a delegáció részletes (percre pontos) programjának tekintetében az összekötő tisztek által összeállított programterv volt a mérvadó. A delegáció érkezésével kapcsolatban az említett dokumentumnak tartalmaznia kellett a delegáció tagjainak érkezési idejét, helyét és módját (gépkocsi esetén pontos rendszámmal, repülőgéppel való utazás esetén járatszámmal) is, amelyet a változások és az új adatok fényében folyamatosan frissíteni volt szükséges. Mivel a delegáció vezetője minisztériumi gépkocsival érkezett, amellyel a hivatalos program végeztével az indulást Gödöllőről terveztük, a lezárt területre való behajtási engedély érdekében egyeztettem a gödöllői helyszíni biztosítás parancsnokával, amelynek 47
nyomán a Külügyminisztérium rendelkezésére bocsátott gépkocsi matricák egyikét átadták számomra. Az Ázsia-Európa Találkozó programján kívül a delegáció érkezési időpontjának függvényében külön kulturális program megvalósítására nem állt elegendő szabadidő rendelkezésre, így ez sajnálatos módon ebben az esetben elmaradt. A Külügyminisztériumtól mindeközben megkaptuk a találkozó hivatalos programját, valamint a rendezvény alatt élő rangsorolási és ültetési rendeket, amelyeket egyéb felmerülő kérdések mellett a rendezvényt megelőzően néhány nappal egy találkozó keretében tisztáztunk, majd rendelkezésünkre bocsátották a delegáció tagjainak azonosítására szolgáló belépőkártyákat is. A felkészülés fázisának végéhez járva a Köztársasági Őrezred gépkocsivezetői és a delegációvezető mellé rendelt személybiztosítóval történő kapcsolatfelvételre is sor került, amelyet minden esetben ők kezdeményeztek. A velük történő egyeztetés során az indulás, valamint a kiszállás időpontját és helyét pontosítottuk. A Köztársasági Őrezred gépkocsivezetőivel és a személybiztosítóval megvalósult kontaktus létrejötte előtt néhány nappal a szlovén külügyminisztérium kabineti irodája már érdeklődött a Miniszter úr fogadásánál jelen lévő gépkocsivezetők telefonszáma iránt, amellyel abban az időpontban még nem szolgálhattam. A delegáció érkezése alkalmával azonban én is jelen voltam, amelyről a miniszteri kabinet előzetesen nem értesült a kapcsolattartó által, ezért levelezésünk során átadtam saját telefonos elérhetőségeimet, hogy szükség esetén kapcsolatba léphessenek velem. Az előkészületek lezárásaként végül áttekintettem a szükséges dokumentumokat, amelyeket kinyomtatva össze is készítettem. A delegáció programját tartalmazó fájlból egy-egy nyomtatott példányt a gépkocsivezetők és a személybiztosító számára is magamhoz vettem.
4.4.2. A DELEGÁCIÓ FOGADÁSA A rendezvény kapcsán a delegáció érkezésére két részletben került sor, mivel az ASEM vezető tisztviselői számára külügyminisztériumi ülés is szerepelt a programban a miniszteri fórumot megelőző napon. Az előzetes egyeztetések alapján a külügyminisztériumi ülésre érkező két delegálttal az ülés napjára beszéltünk meg találkozót, mivel érkezésüket az azt megelőző napon a késő 48
esti órákra helyezték kilátásba és ebből fakadóan úgy gondolták, hogy abban az időpont már alkalmatlan lenne ennek megejtése. A találkozóra végül a Külügyminisztériumban került sor az üléssorozat szünetében, amely során lehetőségünk volt még egyszer áttekinteni a teljes programtervet és megbeszélni az esetlegesen tisztázatlanul maradt kérdéseket. A szlovén külügyminiszter, valamint házastársa és a delegáció további két tagja érkezésének és fogadásának helyszíne az Ázsia-Európa Találkozóval kapcsolatosan a szlovén-magyar határátkelőhelyen másnap a kora délelőtti órákban valósult meg, amely a gépkocsivezetők, a személybiztosító és az én számomra még korábbi (pontosan reggel ötórai) indulást jelentett Budapestről. A delegáció érkezését az ilyenkor szokásos protokoll formalitások határozták meg. A találkozáskor kellemes meglepetésként ért, hogy Miniszter úr emlékezett tavaszi találkozásunkra, amely a „Gymnich” keretében valósult meg. Miniszter úr felesége személyes okból kifolyólag ez alkalommal mégsem tudta elkísérni házastársát a magyarországi programra, amelyről természetesen értesítenem kellett a nagykövetséget, illetve a partnerprogramért felelős külügyminisztériumi referenst, hiszen mindkét fél számított érkezésére. Az érkezést követően csomagjaikat elhelyeztük a magyar konvoj gépkocsiijaiban és Budapest felé folytattuk utunkat. Miniszter úr és kabinetfőnöke az egyik gépkocsiban, míg a márciusban már szintén megismert sajtóreferens hölggyel a másik gépkocsiban foglaltuk el helyeinket. Itt említeném meg, hogy a protokollosnak fel kell tudnia ismerni, hogy vendégei mikor vágynak beszélgetésre és mikor részesítenek előnyben csendes kikapcsolódást az út során. Ebben az esetben helyzetemet megkönnyítve a sajtóreferens hölgy a gépkocsiba történő beszállás előtt megkért, hogy mellette helyezkedjem el és az indulást követően beszélgetést kezdeményezett, amelyet kellemes hangvételben Budapestig folytattunk.
4.4.3. PROTOKOLLKÍSÉRÉS, AVAGY A DELEGÁCIÓ ITT-TARTÓZKODÁSA A budapesti szálláshelyre való megérkezéskor a nagykövetség programért felelős diplomatája és a korábban érkezett két vendég már jelen voltak a delegáció fogadására. (A pontos érkezést segítendően a határátlépést követően telefonos kapcsolatban álltam velük.)
49
Amíg a delegáció tagjai és a nagykövetség munkatársai helyet foglaltak a szálláshely lobbijában, én a recepcióhoz fáradtam a szobakulcsok átvétele okán. Az első kellemetlen meglepetés ebben a pillanatban ért, ugyanis a recepciós hölgy arról tájékoztatott, hogy Miniszter úr kulcsait már átvették. Hidegvér és nyugalom: a két fogalom, amely ajánlott hasonló szituációkban. Ezt alapul véve kérdések útján próbáltam kideríteni, hogy kinek adhatták át a kulcsot, de a recepcióban tartózkodók együttes erővel sem tudták felidézni a személy titulusát. Ekkor eszembe jutott, hogy a Köztársasági Őrezred a delegációvezető érkezését megelőzően még leellenőrzi a szobát, talán a helyszínbiztosítóknál lehet a kulcs. Mivel
telefonszámaikat
nem
ismertem
megkértem a
delegáció
mellé
rendelt
személybiztosítót, hogy telefonon vagy rádión keresztül próbáljon meg utána járni a kérdésnek, mielőtt a delegáció tagjai számára is nyilvánvalóvá válik az elveszett kulcs esete. Az előzetes teóriám beigazolódott és szerencsére a kulcs néhány percen belül már nálam is volt. A konvojok indulásában felállított protokollsorrend szerint az Ázsia-Európa Találkozó megnyitóünnepségére 12 óra 06 perckor kellett elhagyjuk a szálláshelyet. Az autópálya gödöllői elágazása előtt pedig fel kellett helyezzük a delegáció nemzeti zászlaját az autóra, amelyet az autós protokollsorrend ismételt felállítása követett a művelet végrehajtása érdekében elzárt útszakaszon. A Gödöllői Királyi Kastélyhoz való érkezést övező sajtónyilvánosság miatt a delegáció vezetőjének egyedül kellett helyet foglalnia az első gépkocsiban, mivel a külügyminisztereket a kastély főbejáratához vitte az autó, ahol Martonyi János külügyminiszter fogadta a vendégeket. A delegáció tagjaival a kisbuszban utaztunk, amely a kastély plenáris ülésterméhez közel elhelyezkedő bejárathoz vitt minket. Az érkezést követően a delegációs kisbuszok feltorlódtak (utóbb megtudtuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érkezése okán), s a hosszas várakozás kicsit türelmetlenné tette delegáltjaimat, legfőképpen Miniszter úr kabinetfőnökét. A várakoztatás okára nem tudtam választ adni, így csupán további türelmüket kérhettem az esettel kapcsolatban. A találkozó megnyitóünnepségére a kastély kertjében felállított sátorban került volna sor, az időjárás azonban nem kedvezett az előzetes forgatókönyvnek, hatalmas esőt zúdítva Gödöllőre akadályozta meg az ünnepség tervezett végrehajtását. Az eső már a delegációk érkezése idején jelentkezett, így a jelen lévő protokollos munkatársak esernyővel a kezükben vezették az érkező vendégeket a gépkocsiktól a kastélyig, a megnyitó helyszínét pedig áthelyezték annak plenáris termébe. Az ünnepség kezdetét követően nem sokkal
50
teljes áramszünet mért mondhatni végső csapást a tervekre, hozzávetőlegesen öt-tíz percre teljes sötétségbe burkolva az épületet. A kezdeti nehézségeket leküzdve a program további alakulása nagyjából a tervek szerint haladt. A délután folyamán a jelen lévő delegációvezetők munkaebédjére, a családi fotó elkészítésére és egy plenáris ülés megtartására is sor került. Az ülésteremben delegációnként 1+2 fő vehetett részt a tanácskozáson, ami a delegációvezető és a két piros zónába belépésre jogosító azonosító kártya tulajdonosainak személyeit takarta. A delegáció többi tagja a hallgatói teremben, illetve a delegáció titkárságán tölthette idejét. A program lefolyása közben ez alkalommal csupán olyan apró feladatokat kellett ellátnom, mint a delegáció vezetőjének üléshelyére történő kísérése, néhány dokumentum átadása a Tanácsteremben Miniszter úr részére, amelyet kollégái nyomtattak számára, vagy a kastély dísztermében felejtett tablet-jének személyéhez történő visszajuttatása, illetve a delegáció elnökségi ajándékainak átvétele. A tanácskozások időtartama alatt továbbá a delegáció nem bent ülő tagjaival és kollégáimmal töltöttem időmet, valamint az esti program menetét egyeztettem a magyar és szlovén biztonsági tisztekkel. A megbeszélések után a delegáció tagjaival visszatértünk szálláshelyükre, ahol az esti díszétkezés előtt még módjukban állt egy rövid pihenőt tartani. A nagykövetség munkatársától ekkor elbúcsúztunk és egyeztettük a másnap reggeli találkozás időpontját. A díszvacsorára történő indulásig a delegáció tagjaira a hotel lobbijában várakoztam. Érkezésüket követően a magyar személybiztosító hívta gépkocsivezetőinket, hogy az autókkal felálljanak a szálláshely elé. Védett személy esetén ez a feladat a biztonsági tisztek hatáskörébe tartozott. A hotel előtt ismét feltorlódott néhány konvoj, ezért a rövid várakozási időt a szálláshely előtti beszélgetéssel ütöttük el. Jómagam még egyszer útba igazítottam az esti transzferrel kapcsolatban a delegáció azon két tagját, akik kék belépőkártyával rendelkeztek, mivel számukra más helyen volt az étkezés, továbbá az ASEM vezető tisztviselőjével még egyszer egyeztettük a másnap délelőttre tervezett bilaterális találkozók menetét. Miniszter úr pedig kabinetfőnökével folytatott elmélyült társalgást. Egy pillanatban szemem sarkából észleltem konvojunk érkezését, a magyar biztonsági tiszt azonban nálam gyorsabb volt és egy vállveregetésen keresztül informálta a minisztert a lehetséges indulással kapcsolatosan. Miniszter úr egy leheletnyit meglepetten, én a másodperc tört részéig földbe gyökerezett lábakkal konstatáltam az eseményeket, majd ahogy Miniszter úr kissé kérdőn, de mosolyogva rám tekintett szóban tájékoztattam róla, hogy a konvoj immár rendelkezésünkre áll, így ha úgy gondolja, elindulhatunk a vacsora helyszínére. Elindultunk. 51
A vacsora helyszínén, miközben a delegátusok az üdvözlő italaikat fogyasztották és a kulturális programon vettek részt, az összekötő tisztek ellenőrizték az asztalok ültetési rendjét, hogy a megfelelő pillanatban a delegáció vezetőjét asztalához kísérhessék. A díszétkezés időtartama alatt, mi is elfogyasztottuk vacsoránkat, majd a múzeum előterében várakoztunk. A vacsora hosszan elnyúlt, valamivel éjjel tizenegy óra után ért véget, amelyet követően a helyszínen Miniszter úr és Lady Ashton főképviselő asszony még megbeszélést folytatott. A delegáció jelen lévő két tagja a megbeszélés idejére asztalukhoz hívott, így együtt töltöttük a várakozás idejét. A távozó delegációk sorát hozzávetőlegesen hajnali fél egy magasságában mi zártuk. A múzeumból való távozás után még visszakísértem a delegáció tagjait a szálláshelyre, majd a nap zárásaként átnyújtottam számukra az elnökségi ajándékokat, végül a másnap reggeli viszontlátásig búcsút intettünk egymásnak. A küldöttség nyugovóra térése után elengedtem a gépkocsivezetőket és a személybiztosítót, miután még egyszer és utoljára egyeztettük a reggeli indulás pontos időpontját. Ezt követően taxit rendeltem és én is hazatértem. Másnap reggel a nagykövetség munkatársával megbeszélt időpontban, fél nyolcra érkeztem a szállodához, hogy együtt várjunk a lobbiba érkező delegáció tagjaira. A küldöttség tagjai eltérő időpontokban érkeztek, amely megkönnyítette számomra csomagjaik gépkocsiban történő elhelyezését, miközben ők
kijelentkezhettek a
szálláshelyről. Legutoljára a delegáció vezetője érkezett, majd kijelentkezését követően útnak indultunk volna Gödöllőre az első bilaterális találkozóra, ha nem jön közbe a korábban „Sörbet”-ben foglalt kellemetlenség, mely szerint a küldöttség egyik tagja technikai jellegű nehézség okán nem tudott visszajutni szobájába a csomagjaiért. A konvoj már felállt, Miniszter úr pedig készen állt az indulásra, így nem várakoztathattuk. Személy szerint egy pillanattal tovább hezitáltam a kelleténél, hiszen delegációm tagját sem kívántam hátrahagyni, viszont azt is be kellett látnom, hogy nem vesztegethetjük tétlenül a múló időt, amelyre a nagykövetség munkatársa emlékeztetett is. Külső nyomás hatására végül úgy döntöttünk, hogy a delegált kénytelen lesz taxival utánunk jönni, különben nem érünk oda időben a megbeszélt találkozóra. A kastélyba érkezve a kötelező biztonsági átvizsgálás után a bilaterális tárgyalók felé folytattuk utunkat. Amíg a delegáció tagjai az első kétoldalú találkozón vettek részt a nagykövetség programért felelős diplomatájával beszélgettem, aki felhozta a reggeli
52
kellemetlenség ügyét. Elnézést kértem hezitálásomért, de megnyugtatott, hogy nem követtem el végzetes hibát és értékeli, hogy a delegáció minden tagjáért felelősséget érzek. Ettől függetlenül az eset kapcsán gyűjtött tapasztalatot rögzítettem, hogy a későbbiek során, amennyiben hasonló helyzetben találom magam, bizonytalankodás nélkül tehessek lépéseket. A nap sajnálatos módon nem folytatódott problémamentesen. A soron következő bilaterális tárgyalás termében az előzőleg ott megbeszélést folytató delegációk ugyanis nem hagyták el időben tárgyalót. Ezzel kapcsolatos nemtetszésének Miniszter úr kabinetfőnöke hangot is adott és azonnali közbelépést sürgetett a jelen lévő összekötő tisztek felé. A tárgyalást előttünk folytató küldöttséget végül az idő lejártára hivatkozva távozásra kérte fel a bilaterális találkozót folytató delegációk egyikéért felelős kolléganőm, majd catering személyzet hiányában letakarítottuk az asztalokat. A bekészítésről való gondoskodással kapcsolatban pedig felvettük a kapcsolatot az illetékes személlyel. A délelőtt
hátralévő
részében
lezajlott
bilaterális
megbeszélések
szerencsére
már
bonyodalmaktól mentesen mentek végbe. Miniszter úr a kétoldalú találkozók után még részt vett a plenáris ülés egy részén. Egész pontosan arról tájékoztatott, hogy beszéde után távozni kíván, mégsem maradna ott a nap végéig és megkért, hogy tegyük meg a szükséges lépéseket ennek érdekében. Kérése nyomán tájékoztattam feletteseimet korábbi távozási szándékáról, valamint felkértem a magyar személybiztosítót, hogy egyeztessen a Köztársasági Őrezred helyszínbiztosítójával, értesítse az Őrezred személyvédelemért felelős illetőjét, valamint a gépkocsivezetőket is, lévén jelen esetben ez az ő hatáskörébe tartozott. A küldöttség egy tagja, az ASEM kapcsolattartó végül az ülés végéig maradt, a nagykövetség munkatársáért pedig a nagykövetség gépkocsivezetője jött el, így tőlük még Gödöllőn vettem búcsút.
4.4.4. A DELEGÁCIÓ BÚCSÚZTATÁSA A delegáció hazatérő tagjainak búcsúztatására a szlovén-magyar határátkelőhelyen került sor. Miniszter úr kabinetfőnöke külön megköszönte fáradalmaimat és biztosított róla, hogy kellemes emlékként fogják megőrizni magyarországi tartózkodásukat és személyemet egyaránt, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy ez az érzés kölcsönös lesz. A búcsúzást követően még segítettük csomagjaik átpakolását a gépkocsiijaikba, majd
53
végignéztük, ahogy elhagyják Magyarország területét és mi is útnak indultunk vissza Budapestre.
4.4.5. UTÓMUNKÁLATOK A delegáció távozása után felhívtam a nagykövetséget és a programért felelős diplomatát, hogy értesítsem őket a delegáció távozásáról és megköszönjem a közös munka során
irányomba
tanúsított
együttműködést.
A gépkocsivezetők
és
a
magyar
személybiztosító munkáját is megköszöntem, majd átadtam a delegáció részükre szánt ajándékait. A későbbi visszakereshetőség érdekében a nyomtatott dokumentumok rendszerezését már itthon végeztem el, majd utolsó lépésként az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály kérésére összesítettem az Ázsia-Európa Találkozó margóján létrejött bilaterális tárgyalásokat, amelyek listáját továbbítottam is a főosztály részére.
54
5 . A S O R O S M A GY A R E L N Ö K S É G F I N A N S ZÍ R O Z Á S I K É R D É S E I A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉG KÖLTSÉGVETÉSE
5.1.
Magyarország a felkészülés és a soros elnökségből fakadó feladatok ellátásának finanszírozására összesen 23,78 milliárd forintot tervezett költeni, amelyből végül az elnökségi költségvetés végösszege nem egészen 22 milliárd forintot tett ki a félév lezárásakor.67 A finanszírozási források tekintetében az előző kormány az elnökségi célok végrehajtása érdekében 2010-re 9 milliárd forint, míg 2011-re 16,5 milliárd forint költségvetési kiadást irányozott elő. A rendelkezésre álló pénzösszeg 2010-ben végül 6,9 milliárd forint volt, mert az előző kormány a 2,1 milliárd forintos tervezett kiadási tételt külügyi ingatlanok értékesítéséhez kötötte, amelyek nem realizálódtak. Az előzetes kalkulációkhoz képest a 2011-es év elnökségi kiadásainak fedezésére is 1 milliárd forinttal kevesebb, vagyis 15,5 milliárd forint állt rendelkezésre. A keletkezett 3 milliárd forintos „hiányt” takarékos gazdálkodással és jó szervezéssel küszöbölték ki, amelyhez hozzájárult, hogy a helyszínek kiválasztása során döntően állami tulajdonban lévő épületek hasznosítására törekedtek, valamint a közbeszerzési eljárások nyomán keletkező kiadási tételeket is lefelé nyomták. A megtakarításhoz hozzájárultak továbbá az olyan nagyvonalú vállalati támogatások, amelyeket példának okán megfigyelhettünk a gépkocsik bérlése terén. A magyar központi költségvetés a 2007-től 2011-ig terjedő időszakban összesen mintegy 78 millió eurót költött a soros elnökségre való felkészülés és lebonyolítás keretében, amellyel elérte, hogy országunk a legtakarékosabb elnökségek szervezői közé tartozik.
Összehasonlításképpen
a
korábbi
elnökségek
költségvetései
2009-ben
Csehországban 126, Svédországban 100, míg 2010-ben Spanyolországban 90, Belgiumban pedig 102,8 millió eurót tettek ki. A központi költségvetés alakulásának szempontjából figyelembe vehető, hogy az elnökség keretében végbement megrendelések utáni ÁFA befizetésekből és a stábtagoknak
67
www.eu2011.hu, Az elnökség, Információk, Az elnökség költségvetése
55
kifizetett személyi juttatások után az adó- és járulékhányadból körülbelül 6,5 milliárd forint visszaforgott az állami költségvetés kasszájába. 68
5.2.
AZ ELNÖKSÉG JEGYÉBEN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK Az elnökségi költségvetés áttekintése után a rendezvények lebonyolításához
kapcsolódóan emelnék ki néhány költségelemet.69
5.2.1. BÉRLETI SZERZŐDÉSEK A magyar elnökség rendezvényeit
költséghatékonysági szempontból döntő
többségben állami tulajdonban lévő helyszíneken bonyolították le, bizonyos esetekben azonban bérleti díj megfizetésére került sor. A magyar állam a különböző rendezvényhelyszínek bérlésére a következő összegeket fordította: a Budapesti Gazdasági Főiskola esetében nettó 4 208 499 forintot, a Magyar Tudományos Akadémia számára nettó 975 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Galéria részére nettó 540 ezer forintot, míg a Szépművészeti Múzeum felé nettó 10 810 ezer forintot határoztak meg a szerződésekben a nyilvánosságra hozott információk alapján. A nem rendezvényhelyszínként funkcionáló, de az elnökség során kiemelt szereppel rendelkező épületek esetében a Magyar Posta Zrt. levélválogatójában helyt kapott Elnökségi Váró bérletéért nettó 60 millió forint, Gödöllőn a Művészetek Házának bérleti díja okán nettó 42 millió forint kifizetésére került sor. A kiemelt uniós delegációk transzferével kapcsolatosan felmerülő gépkocsi bérleti szerződések tekintetében a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.-vel nettó 69 millió forintos bérleti szerződés jött létre, míg a Polar Mobil Kft. által az elnökség rendelkezésére bocsátott és a repülőtéren használt Saab típusú gépkocsik használati díja (amely tulajdonképpen a gépkocsik térítésmentes használatának adminisztrációs költségeit takarja) 1 524 ezer forintot ölelt fel. 70 A Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. a bérleti díj fejében
68
Lásd: Mellékletek, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag Lásd: Mellékletek, A szerződések elérhetőek a www.kormany.hu, Dokumentumok, Külügyminisztérium, Szerződések oldalon 70 www.mfa.gov.hu, Operatív előkészületek a magyar EU-elnökségre, Háttéranyag Robák Ferenc kormánybiztos 2010. december 7-i sajtótájékoztatójához 69
56
50 darab Audi A8-as, 50 darab Audi A7-es, 50 darab Volkswagen Multivan és 45 darab Skoda Octavia típusú gépkocsit adott át ideiglenes használatra.71
5.2.2. CATERING Az elnökségi rendezvények részeként, a magyar gasztronómiai kultúra bemutatása okán, a félév során hozzánk érkező vendégek étkeztetéséről is a magyar elnökség gondoskodott. A feladat magas színvonalú kivitelezésének ellátása érdekében szakmailag jól felkészült és megbízható catering cégeket bíztak meg. Az elnökségi rendezvények kiemelt helyszínein: a Gödöllői Királyi Kastélyban és a díszvacsoráknak helyet adó múzeumok közül a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában a Gasztronómia Klub Étterem biztosította a színvonalas menüsor összeállítását. A díszvacsorák további helyszínein, vagyis a Nemzeti Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban ezt a nívós feladatot a Protokoll Event Kft. hajtotta végre. Az ideiglenes sajtóközpont otthonául szolgáló Gödöllői Művészetek Házában a sajtó munkatársainak étkeztetéséről a Bonus Party Service Kft. gondoskodott. A soros elnökség ideje alatt a catering feladatok ellátására a Gasztronómia Klub Étterem számára nettó 234 696 800 forintot, a Protokoll Event Kft.-nek nettó 151 131 203 forintot, míg a Bonus Party Service Kft. esetében nettó 75 565 600 forintot fizetett ki a magyar állam. 72
5.2.3. KULTURÁLIS PROGRAMOK A díszvacsorák hangulatát kellemesebbé téve és a kínált programot színesítve az esti étkezéses alkalmak kulturális háttérműsorral egészültek ki. A kulturális programok magas színvonaláért és a kellemes hangulatért olyan művészek feleltek, mint a Csillagszemű Táncegyüttes, a Szalonna Zenekar, Szalóka Ágnes és formációja, a Méta Zenekar, a Hangfestők Zenekar, a Rajkó Zenekar, a Duna Művészeti Társaság, vagy a Cakóprodukció.
71
www.origo.hu, Gergely Zsófia: Hetvenmillióért bérel Audi-flottát a kormány az EU-elnökségre, 2010. 12.23. 72 Lásd: Mellékletek, A szerződések elérhetőek a www.kormany.hu, Dokumentumok, Külügyminisztérium, Szerződések oldalon
57
A magyar elnökség során a költségvetés teljes összegéből, a Külügyminisztérium kasszájából nettó 3 601 ezer forint folyt el a delegátusok esti étkezéseit kiegészítő programok finanszírozására a magyar zene és tánc népszerűsítése jegyében.73
5.2.4. AZ ÖSSZEKÖTŐ TISZTEK, HOSTOK ÉS HOSTESSEK BÉREZÉSE Az elnökség munkáját segítő főiskolások és egyetemisták után szakmai ösztöndíj keretében az elnökség a 2011. január és június közötti időszakban hozzájárulást fizetett az adott oktatási intézményeknek. A hozzájárulások mértéke a Budapesti Corvinus Egyetem esetében nettó 24 336 ezer forint, a Budapesti Gazdasági Főiskola felé nettó 12 261 600 forint, míg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem számára nettó 4 680 ezer forint volt. 74
73
Lásd: Mellékletek, A szerződések elérhetőek a www.kormany.hu, Dokumentumok, Külügyminisztérium, Szerződések oldalon 74 Lásd: Mellékletek, A szerződések elérhetőek a www.kormany.hu, Dokumentumok, Külügyminisztérium, Szerződések oldalon
58
6 . AZ EL NÖKSÉ GI PRIOR ITÁSO K TER ÉN ELÉRT L E GF O N T O S A B B E R E D M É N Y E K
Az elnökségi feladatok ellátásához az egyes tagállamok a soros elnökség betöltésének idejére az Európai Unió általános napirendjéhez igazodóan elnökségi programot hoznak létre és meghatározzák azokat a kiemelt témaköröket, amelyek mentén tevékenységüket folytatni fogják. Az elnökségi program sikeres teljesítésének érdekében a tisztséget betöltő ország célja, hogy a meghatározott prioritások mentén előrehaladást érjen el a tagállamok által képviselt álláspontok összehangolásán keresztül, amelynek eredményeként uniós szinten egységes fellépés jöhet létre a kérdéses területeken.75 A soros magyar elnökség által lefektetett prioritások magukba foglalták a növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, az erősebb Európa, a polgárbarát Unió, valamint a bővítés és szomszédságpolitika témaköreit.76 Az említett kérdéskörök területén meghatározott célkitűzéseket a dolgozat korábbi szakaszában már ismertettem, a magyar elnökség szakmai sikerességének mérlegre tételéhez azonban a prioritások mentén elért eredmények összefoglalása sem maradhat el.
NÖVEKEDÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS AZ EURÓPAI
6.1.
SZOCIÁLIS MODELL MEGŐRZÉSÉÉRT A magyar elnökség célkitűzéseiben megfogalmazta, hogy az Európai Unión belül az államháztartások fenntarthatóságán és a szigorú költségvetési fegyelem betartásán fog munkálkodni. A gazdasági növekedés ösztönzésének lehetőségét a munkahelyteremtésen keresztül látta meg, amelyet ebből kifolyólag az uniós politikák középpontjába kívánt állítani. Az elnökség a fent leírtakkal összhangban kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a gazdaságpolitikai koordinációhoz fűződő hatos jogszabálycsomagról folyó egyeztetések irányításának a Tanácson belül, valamint ezzel kapcsolatosan az intézmények közötti koordinációnak. A gazdaságpolitikai összehangolás legfőbb célja, hogy uniós szinten
75 76
www.euvonal.hu, Miért fontos Magyarországnak a soros elnökség? www.eu2011.hu, Az elnökség, Kiemelt ügyek, Az elnökség prioritásai és programja
59
tehessenek lépéseket a jövőbeni makrogazdasági egyensúlytalanságok kivédésére és az országokat
fenntartható
költségvetési
politikák
meghatározására
és
betartására
ösztönözzék.77 A magyar elnökség munkájának tükrében 2011. március 15-én a gazdasági és pénzügyminiszterek ülésén a tagállamok konszenzusra jutottak a javaslatcsomagról, amely lehetőséget teremtett arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A magyar elnökség sikerének tekinthetjük, hogy a javaslatcsomag tartalmi elemeinek 98%-ával kapcsolatosan az elnökség végére megegyezés született. A fennmaradt nyitott kérdések ügyében kompromisszum már csupán a lengyel elnökség idején jött létre, így a hatos csomag végérvényes jóváhagyásának sikerét, amelyre 2011. november 8-án került sor, már Lengyelország könyvelheti el. 78 A válságra adott egységes válasz másik eleme az úgynevezett európai szemeszter bevezetése volt, amely 2011 januárjában indult meg és a magyar elnökség feladata volt ennek menetrend szerinti lebonyolítása. A szemeszter keretében a tagállamoknak be kellett nyújtaniuk nemzeti konvergencia- és reformprogramjaikat az Európai Bizottságnak, amelyek alapján a tagállamok felé specifikus ajánlások megtételére került sor. Az ajánlásokat az érintett tanácsi formációkban tárgyalták meg, majd az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén meg is erősítettek. A megerősítés tükrében az egyes uniós országoknak tekintettel kell
lenniük
az
ajánlásokban
megfogalmazottakra
mind
a
nemzeti
költségvetések elkészítése, mind a szakpolitikák végrehajtása folyamán. A magyar elnökség idején jelentős haladás ment végbe a pénzügyi szolgáltatások szabályozása területén, a pénzügyi válság ugyanis rámutatott arra, hogy az értékpapír-piaci és banki szabályozások szigorításának véghez vitelére van szükség. Az egyeztetések eredményeként megegyezés született az állampapírok short eladását és a hitelnemteljesítési csereügyletek bizonyos kérdéseit érintő rendeletjavaslatokkal kapcsolatosan, továbbá a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, valamint a SEPA-rendelet tekintetében. 79 Az Európai Unió versenyképességének növekedéséhez hozzájárulva a magyar elnökség idején előrelépések történtek az egységes belső piac megerősítése és a kis- és középvállalatok helyzetének javítása érdekében. A versenyképesség növelése érdekében és
77
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (6. oldal) 78 www.hirkozpont.magyarorszag.hu, Az EU pénzügyminiszterek szentesítették a hatos jogszabálycsomagot, MTI, 2011. szeptember 8. 79 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (7-8. oldal)
60
a belső piac megújítását célzóan, az Európai Bizottság által 2011. április 13-án kiadott Egységes piaci intézkedéscsomag elnevezésű kiadvány szellemében a tagországok vállalták, hogy jövő év végéig megállapodnak a szükséges intézkedésekről és jogalkotási javaslatokról.
Ezen
versenyképességgel
felül
a
foglalkozó
kis-
és
középvállalkozásokkal
miniszterek
felülvizsgálták
kapcsolatosan a
a
kisvállalkozói
intézkedéscsomag tartalmát. A felülvizsgálat eredményeként egyezségre jutottak a témát érintő uniós politika főbb elemeit illetően, valamint a kis- és középvállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentését is megcélozták. A magyar elnökség intenzív munkájának köszönhetően elérte, hogy a több mint tíz éve vita tárgyát képező egységes szabadalmi oltalom kérdését illetően a Versenyképességi Tanács március 10-ei ülésén a miniszterek döntöttek a megerősített együttműködés létrehozásáról. A határozat elfogadása lehetőséget teremt arra nézve, hogy középtávon a szabadalmaztatási költségek csökkentésére kerüljön sor, amely hozzájárul a kutatásfejlesztésre és innovációra szánt erőforrások eredményesebb felhasználásához. A magyar elnökség zárhatta le a fogyasztói jogokról szóló iránytervezet egyeztetéseit az Európai Parlamenttel, amelynek eredményeként létrejött a fogyasztóvédelem új európai keretszabályainak rendszere. A társadalmi kirekesztés dimenziójában a magyar elnökség a kezdeményező szerepet vállalva hívta fel a figyelmet a romák integrációjának szükségességére és lépések megtételére ösztönözte a tagállamokat, amelynek eredményeként egységes romastratégia meghatározására került sor. Az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia előmozdítására a magyar elnökség tanácsi következtetéseket fogalmazott meg a társadalmi kirekesztés csökkentésének és a foglalkoztatási lehetőségek növekedésének megcélzásával. 80 Az európai szinten megfigyelhető kedvezőtlen demográfiai folyamatok kezelése érdekében a magyar elnökség kiemelte a család stratégiai jelentőségét és a családpolitika hangsúlyosságát kívánta növelni. A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács június 17-én ezzel összhangban tanácsi következtetéseket fogadott el, amelyek magukba foglalják, „hogy szükséges a nemek közötti munka egyenlőbb megosztása a családi élet terén is; ösztönözni szükséges az apák fokozottabb szerepvállalását a gyermeknevelésben; a nem kiskorú, de gondozásra szoruló hozzátartozók ápolását figyelembe kell venni a demográfiai folyamatokban; illetve
80
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (8-11. oldal)
61
tekintettel kell lenni mindezek szoros hatására a nők munkavállalására és a nemek közötti egyenlőségére.”81
6.2.
E RŐSEBB E URÓPA - ERŐS KÖZÖS POLITIKÁK A magyar elnökség a közös politikák területének erősítésén keresztül kívánt
hozzájárulni egy erősebb Európa megteremtésének megalapozásához, amelyet egyik legfontosabb prioritásaként tartott számon. A közös politikák jövőjének megvitatása által az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretének megtárgyalását is elő kívánta készíteni. A magyar elnökség kivette részét a 2013 utáni közös agrárpolitika alapjainak meghatározásában, s a tárgyalások eredményeként következtetés elfogadása jött létre, amely kétpilléres, közösségi finanszírozású agrárpolitikát hirdet meg a 2020-ig terjedő időszakra. A kohéziós politika jövőjét érintő tartalmi kérdésekben a tagállamok egyhangúlag kifejezték, hogy integrált fejlesztéspolitikai eszközként az Európa 2020 stratégia megvalósításában kiemelt jelentőséget tulajdonítanak számára, mindemellett természetesen meg kívánják tartani a politika regionális különbségek csökkentését irányozó célkitűzéseit is. Az erősebb Európa megteremtése érdekében következtetések keretében politikai iránymutatás született az energiapolitika fejlesztése érdekében. A következtetésekben foglaltak lehetőséget biztosítanak az infrastruktúra területén az energiabiztonság megteremtését célzó projektek közfinanszírozására is. Az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettel kapcsolatban az Európait Parlamenttel első olvasatos megállapodás jött létre, amelynek elfogadása azonban már csak a lengyel elnökség idején valósulhat meg. 82 A magyar elnökség idején fogadták el azt a közleményt, amely a közlekedéspolitika területén kinyilvánítja, hogy az európai közlekedéspolitika globális versenyképességének megőrzése mellett a tagállamoknak teljesíteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásaikat, valamint visszafogják a közlekedés
81
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (12. oldal) 82 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (12-13. oldal)
62
olajfüggőségét. A transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálatának hálózattervezési és finanszírozási kérdéseit a közlekedési miniszterek informális találkozóján vitatták meg, az itt született megállapodásokat pedig az elnökség következtetések formájában realizálta. Az európai vasúti hálózat korszerűsítése érdekében a Közlekedési Tanács jogszabálycsomagot állított össze az egységes európai vasúti térség létrehozására. A közlekedés területén továbbá
a
nehéz
tehergépjárművek
infrastruktúra-használati
díjával
kapcsolatos
tárgyalások lezárása is a magyar elnökség sikereit növelte. A magyar elnökség környezetvédelmi prioritásai mentén különleges hangsúlyt fektetett a fenntartható vízgazdálkodás kérdéseire, amelyek területén a Környezetvédelmi Tanács következtetéseket fogadott el. Továbbá a biológiai sokféleség védelme érdekében új biodiverzitás stratégia elfogadására is sor került, amely hat célkitűzést és húsz konkrét intézkedést tartalmaz a megelőzés és a bekövetkezett károk lehetséges helyreállítását illetően.83 A prioritások mentén elért sikerek közül magyar szempontból is kiemelkedő a Duna Régió Stratégia elfogadása és az Európai Tanács általi megerősítése, amely által megszületett az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési stratégiája.84 „A stratégia célja a határon átívelő kihívásokra adott koordinált válaszokon keresztül a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és az élhető Duna mente kialakítása a régióban.”85 A jelentős sikerek mellett akadtak azonban olyan területek, ahol a magyar elnökség nem tudott előrelépést elkönyvelni. Ilyen például a tagállami véleménykülönbségek feloldása az európai génmódosított növények termesztését illető szabályozás terén, valamint a politikai és etikai kérdéseket egyaránt feszegető klónozás és a klónozott állatokból
származó
élelmiszerek
kereskedelmi
forgalomba
helyezhetőségének
engedélyezése.86
83
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (14-16. oldal) 84 Az első az EU Balti-tengeri régiós stratégiája volt, amely 2009-ben jött létre. 85 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (16. oldal) 86 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (17. oldal)
63
6.3.
P OLGÁRBARÁT E URÓPAI UNIÓ Az Európai Unió és a tagállamok polgárainak egymás irányába történő közelítése
fényében a magyar elnökség kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a felmerülő javaslatokat olyan szemszögből is megvizsgálja, hogy azok mennyiben segítik és teszik jobbá az uniós polgárok életét. Az európai polgári jogi kezdeményezésről szóló rendelet jóváhagyása, amely a magyar elnökség idején valósult meg, a polgárbarát Európai Unió megteremtésének egyik mérföldkövének tekinthető. A rendelet értelmében az uniós polgárok meghatározott területeken és feltételek mellet kezdeményező lépéseket tehetnek az Európai Bizottságnál, hogy az javaslaton keresztül közös európai fellépésre sarkallja a tagállamokat.87 A polgárbarát Európai Unió megteremtésének dimenziójában olyan további kérdések kaptak főszerepet, mint a migráció és menekültügy témakörei vagy a schengeni rendszer reformja. Az előbbi esetben az operatív intézkedések kapcsán következtetések elfogadására és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felállítására került sor, míg a schengeni rendszer esetében annak reformja és megerősítése volt a cél. A megújított schengeni együttműködés szellemében „a tagállamok mellett immáron a Bizottság és az uniós ügynökségek is komoly szerepet kapnának annak ellenőrzésében, hogy egy tagállam megfelelő szinten hajtja-e végre a schengeni vívmányokat.”88 A schengeni rendszerhez és az illegális bevándorláshoz kapcsolódóan kiemelt eredménynek tekinthető, hogy az elnökség sikeresen lezárta az uniós határőrizeti ügynökséggel (FRONTEX) kapcsolatos dossziét, amely értelmében az ügynökség kapacitásai megerősödhetnek és hatékonyságát is növelhetik. A rendelet formális elfogadása legkorábban a lengyel elnökség sikereit bővítheti majd. A magyar elnökség célkitűzései között szerepelt, hogy Románia és Bulgária a schengeni rendszer részesei legyenek 2011. első félévének végére. A Bel- és Igazságügyi Tanács június 9-ei ülésén a résztvevők ugyan egyetértettek abban, hogy az említett országok technikailag felkészültek a schengeni vívmányok átvételére, a schengeni rendszer államainak egyhangú támogatása hiányában politikai döntés nem született, ami azt jelenti,
87
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (18. oldal) 88 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (19. oldal)
64
hogy teljes jogú tagságuk időpontjának megjelölése a magyar elnökség utáni időszakban válik esedékessé.89 Az uniós államok polgárainak szabadsága és biztonsága témakörében olyan területeken történt előrelépés, mint a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az emberkereskedelem és a számítógépes bűnözés. A közlekedésbiztonság kérdéskörében „megállapodás született az Európai Parlamenttel a közlekedésbiztonságot veszélyeztető cselekmények elkövetőivel kapcsolatos adatok cseréjéről szóló iránytervezetről”90, amely a felelősségre
vonás
azon
területére
irányul,
amikor
a
járművezető
nem
az
állampolgárságával megegyező tagállamban követ el szabályszegést. A tagállamok továbbá ütemtervet fogadtak el az áldozatok jogainak védelme érdekében, „megújítva és hatékonyabbá téve az áldozatvédelem európai szabályait.”91 Az információtechnológia fejlődése és az ezen a területén is érvényesülő globalizációs folyamatok fényében, továbbá az uniós polgárok biztonságát érintően az adatvédelem
kérdésében
tanácsi
következtetések
formájában
meghatározták
az
adatvédelem rendszerének megújítását. Az adatvédelemmel kapcsolatosan az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között 2011. április 14-én tárgyalások vették kezdetét egy keretmegállapodás létrehozása érdekében, amely lefektetné az adattovábbítás szabályozásait a két fél között a bűnüldözés és a terrorizmus elleni harc ellen folytatott kooperáció tükrében. Az uniós polgárok szabad mozgásának és letelepedésének elve nyomán, valamint a schengeni rendszer eredményeként napjainkra egyre növekszik a határon átnyúló rokoni viszonyok száma, amely a későbbi hagyatéki eljárások menetét bonyolítja. A Bel- és Igazságügyi
Tanács
a
hagyatéki
eljárások
egyszerűsítése
érdekében
kompromisszumcsomagot fogadott el, amely az európai öröklési rendelet tervezetének alapját képezi. 92 A magyar elnökség a kulturális és nyelvi sokszínűség fontosságának hangsúlyozását is prioritásai között tartotta számon, amely a nemzeti kisebbségi jogokra való utalással
89
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (20-21. oldal) 90 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (21. oldal) 91 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (21. oldal) 92 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (21-22. oldal)
65
együtt
az
Európai
Unió
fennállásának
történetében
először
szerepel
egy
következtetésben. 93 Az Európai Örökség cím létrehozásával kapcsolatos határozat javaslatáról is a magyar elnökség alatt született politikai döntés. A cím későbbiekben történő odaítélésének célja, hogy megerősítsék az európai polgárok Európai Unióhoz való tartozásának érzését, valamint a kultúrák közötti párbeszédet azáltal, hogy növelik azon helyszínek ismertségét, amelyek kiemelkedő szerepet töltöttek be az Unió létrejötte során vagy történelmében. 94
F ELELŐSSÉGTELJES BŐVÍTÉS , GLOBÁLIS
6.4.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A magyar elnökség a bővítési kérdés tekintetében céljául tűzte ki Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások lezárását, továbbá prioritásként fogalmazta meg a nyugat-balkáni államok integrációs folyamatainak elősegítését, valamint a szomszédságpolitika keleti dimenziójának erősítését. A magyar diplomácia kitartó munkájának eredményeképpen a Horvátországgal folyó tárgyalásokat az elnökség végére sikeresen le is zárták. A másik két tagjelölt ország: Izland és Törökország esetében azonban nem értünk el ilyen kiemelkedő sikert. A Törökországgal folyó tárgyalások kapcsán ugyanis egyetlen fejezet megnyitására sem került sor, viszont Izland esetében négy tárgyalási fejezet megnyitása ment végbe, amelyből kettő le is zárult. Az
Európai
Bizottság
2010
júliusában
kezdeményezte
az
európai
szomszédságpolitika stratégiai felülvizsgálatát, amelyből a magyar elnökség is tevékenyen kivette részét. A felülvizsgálat eredményeit tekintve a magyar fél számára prioritásként kezelt Keleti Partnerség sem szorult háttérbe.95 A magyar soros elnökség félévében került sor az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) tízedik értekezletének megrendezésére. A kétnapos találkozón (Magyarországgal együtt) 48 delegáció vett részt, amely ezáltal az elnökség által megrendezett legnagyobb létszámú találkozó volt. A globális kötelezettségvállalás jegyében olyan „nem hagyományos” biztonsági kérdéseket illető kihívások és azok kezelése képezték a megbeszélések tárgyát, 93
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (23. oldal) 94 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (19-25. oldal) 95 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (24-26. oldal)
66
mint
a
természeti katasztrófák,
a
nukleáris
biztonság
vagy
az
energia-
és
élelmiszerbiztonság. 96 A humanitárius segítségnyújtás terén sikeresen találtuk meg a konszenzust a jövőben megteendő lépéseket és a fejlesztési-finanszírozási kérdéseket illetően, továbbá közvetítő szerepben hozzájárultunk az Amerikai Egyesült Államokkal létrejött nemzetközi fejlesztési együttműködés hatékonyságának növelését célzó és a globális egészségügyet érintő közös munkatervek létrejöttéhez.97 Ezen felül sikerrel vittük tovább az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállításához kapcsolódó előkészítő munkálatokat, az Európai Humanitárius Konszenzus végrehajtásával kapcsolatosan iránymutatás elfogadására került sor, és végül „hozzájárultunk az Élelmiszersegélyezési Egyezmény további egy évvel történő meghosszabbításához”.98
6.5.
A VÁRATLAN HELYZETEK KEZELÉSE A soros elnökségi munka része, hogy a váratlan eseményekre és kihívásokra a lehető
leggyorsabban és leghatékonyabb módon adjon választ. A magyar elnökség ideje alatt az Európai Unió déli szomszédságában kitört népfelkelések, a Japánt sújtó földrengés és az azt követő szökőár, valamint az Escherichia coli-fertőzés voltak azok a meghatározó és nem várt helyzetek, amelyek kezeléséhez hozzá kellett járuljunk.99
96
www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (27. oldal) 97 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (27-28. oldal) 98 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (29. oldal) 99 www.eu2011.hu, Dokumentumok, Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről, A magyar EU-elnökség legfontosabb eredményei (28-29. oldal)
67
7 . Ö S S ZE F O G L A L Á S Az Európai Unió Tanácsának soros magyarországi elnöksége alatt, 2011. január és június között, a Magyarországra érkező szlovéniai delegációk összekötő tisztjeként dolgoztam a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Szlovén Köztársaság budapesti Nagykövetsége koordinációjával. A szakdolgozat során személyes tapasztalataimon keresztül igyekeztem bemutatni az elnökségi félév alatt Magyarországra érkező küldöttségek körül egy összekötő tiszt számára megjelenő rendezvényszervezési feladatok sorát, valamint a protokoll szerepét a rendezvényszervezés fázisai alatt és a diplomáciai élet színterében. A protokoll szabályainak területén kiemelten azokkal a kérdésekkel foglalkoztam, amelyekkel az összekötő tisztek a félév során leggyakrabban szembe találhatták magukat. Összekötő tisztként felelősségteljes feladatot kaptunk, amely alatt nem csupán a logisztikai és szervezési feladatok ellátását értem, hiszen a jelen lévő delegációk itttartózkodásuk során magyar részről a legtöbb időt velünk töltötték, ezáltal a bennük hazánkról kialakult képhez a mi magatartásunk és hozzáállásunk is hozzájárult. Természetesen
nehéz
volna
tökéletesen
leírni
a
félév
során
nyújtott
tevékenységünket, de az Ázsia-Európa Találkozó bemutatása mentén törekedtem arra, hogy árnyaltabb képet mutassak be a delegációs programszervezés összekötő tiszteket érintő feladatai kapcsán. A dolgozat egy részét a magyar elnökség költségvetési kérdéseibe történő rövid betekintésnek szenteltem, amely során kiemeltem azokat a tételeket, amelyek megemlítését a birtokomban lévő információk megengedtek, illetve amelyeket a vendéglátáshoz kapcsolódóan nélkülözhetetlennek tartottam. A rendezvények sikeres végrehajtása mellett az elnökségi tisztség eredményes végrehajtásához kiemelten hozzá tartoznak a prioritások mentén elért eredmények, amelyeket az utolsó fejezetben vettem számba. Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnökségi tisztségének betöltésével kapcsolatban összességében elmondható, hogy a szakmai oldal teljesítménye magasan megfelelt az előzetes elvárásoknak.
68
8 . I R O D A L O M J E GY Z É K Könyvek 1. Görög Ibolya: Protokoll - az életem, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 1999. 2. Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2004. 3. Görög Ibolya: Viselkedéskultúra (és egy kis protokoll), Temse Kft., Eger, 2008. 4. Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervező kézikönyv, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001. 5. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 6. Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 7. Ottlik Károly: Protokoll - A viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában, Protokoll '96 Könyvkiadó Kft., 1994. 8. Ottlik Károly: Protokoll - Protokollkódex, Dinasztia Kiadó Budapest 1999. 9. Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. 10. Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. Egyéb kiadványok 1. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Belső anyag a rendezvényekről és az elnökség költségvetéséről, Budapest, 2011. Internet források 1. Miért fontos Magyarországnak a soros elnökség? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz _id=1614 (Letöltve: 2011. szeptember 17. 13:24)
69
2. Az Európai Unió tagországainak rangsorolási rendje: http://publications.europa.eu/code/en/en-370100.htm (Letöltve: 2011. október 19. 14:50) 3. Az Európai Unió adminisztratív felépítése: hivatalos elnevezések és felsorolási rend http://publications.europa.eu/code/hu/hu-390500.htm (Letöltve: 2011. október 19. 15:17) 4. Az Európai Unió intézményrendszere: Tanács http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_intezmenyrendszer&id=16 (Letöltve: 2011. október 19. 15:31) 5. Külügyek Tanácsa http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/foreignaffairs?lang=hu (Letöltve: 2011. október 20. 09:31) 6. Mezőgazdasági és Halászati Tanács http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/agricultureand-fisheries?lang=hu (Letöltve: 2011. október 20. 09:59) 7. Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa http://www.consilium.europa.eu/policies/councilconfigurations/employment,-social-policy,-health-and-consumeraffairs?lang=hu (Letöltve: 2011. október 20. 10:48) 8. Versenyképességi Tanács http://www.consilium.europa.eu/policies/councilconfigurations/competitiveness?lang=hu (Letöltve: 2011. október 20. 11:07)
70
9. A soros elnökség intézménye http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_intezmenyrendszer&id=16 (Letöltve: 2011. október 21. 13:15) http://www.eu2011.hu/hu/soros-elnokseg (Letöltve: 2011. október 21. 13:21) 10. Martonyi: egy sikeres elnökség növelheti Magyarország tekintélyét http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6635 (Letöltve: 2011. október 22. 10:02) 11. A magyar elnökség prioritásai és programja http://www.eu2011.hu/hu/magyar-elnokseg-prioritasai Letöltve: 2011. október 22. 10:27 12. Felmérés: A magyarok fele nem tud a soros EU-elnökségről http://hvg.hu/vilag.eu/20101203_felmeres_EU_elnokseg (Letöltve: 2011. október 22. 12:27) 13. Ázsia-Európa Találkozó http://www.eu2011.hu/hu/azsia-europa-talalkozo-asem (Letöltve: 2011. november 17. 14:36) 14. Hat hónap egy erősebb Európa szolgálatában - áttekintés az Európai Tanács magyar elnökségéről http://www.eu2011.hu/hu/dokumentum/magyar-elnokseg-merlegeosszefoglalo (Letöltve: 2011. október 17. 16:44) 15. Az elnökség költségvetése http://www.eu2011.hu/hu/az-elnokseg-koltsegvetese (Letöltve: 2011. november 19. 08:38)
71
16. Operatív előkészületek a magyar EU-elnökségre, Háttéranyag Robák Ferenc kormánybiztos 2010. december 7-i sajtótájékoztatójához http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/sajto/kozlemenyek/ operativ_elokeszuletek.htm (Letöltve: 2011. november 19. 08:43) 17. Gergely Zsófia: Hetvenmillióért bérel Audi-flottát a kormány az EUelnökségre http://www.origo.hu/itthon/20101223-hetven-millioert-berelt-a-kormanyaudiflottat-az-euelnokseg-idejere.html (Letöltve: 2011. november 19. 09:17) 18. Az EU pénzügyminiszterek szentesítették a hatos jogszabálycsomagot https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/eu20111108.html (Letöltve: 2011. november 20. 08:49) Előadás jegyzet 1. Üzleti etikett és protokoll, BGF-KKK, 2008. 2. Rendezvény és konferenciaszervezés, BGF-KKK, 2009.
72
9 . MELLÉKLE TEK
73
74
75
76
EU ELNÖKSÉGI RENDEZVÉNYSZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY
az ASEM külügyminiszteri szintű találkozó programja a Magyar Köztársaságban (2011. június 5-7.)
A 2011. évi soros magyar EU elnökség ideje alatt kerül megrendezésre az ASEM külügyminiszteri szintű találkozó 2011. június 5-7. között Budapesten és a Gödöllői Királyi Kastélyban.
77
2011. június 5., vasárnap De./Du.
A delegációk folyamatos érkezése. Transzfer a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről: HUPRES által delegációnként biztosított gépkocsi konvojokkal
08.3009.00
SOM Regisztráció a Külügyminisztérium Bem téri épületében.
09.00 10.30
ASEM vezető tisztviselői ülés (Senior Officials’ Meeting - SOM) a Külügyminisztériumban. EU csoport: Konferenciaterem ASEAN-csoport: Panoráma-terem NESA (North-East-South Asia) csoport: BC 211 AUS, NZ, RUS: BC 112 ázsiai csoport (ASEAN+NESA): Panoráma terem
10.30 11.00
Kávészünet az Aulában.
11.00 13.00
Első plenáris ülés a Konferenciateremben. Megjegyzés: Munkanyelv az angol. Karámasztalos ültetés: 48 fő az asztalnál és delegációnként egy fő a második sorban. Bilaterális tárgyalások céljából – szükség esetén – rendelkezésre állnak egész nap a Külügyminisztérium főépületében a BC 112 (20 fős), a BC 211 (20 fős) és a Panoráma (24 fős) termek.
Jelen van: (egyeztetés alatt) 13.00 14.00
Büféebéd az Aulában.
14.00 15.30
Második plenáris ülés a Konferenciateremben.
15.30 16.00
Kávészünet az Aulában.
16.00 17.30
Harmadik plenáris ülés a Konferenciateremben. -----
17.00 18.00
Martonyi János és Yang Jiechi kínai külügyminiszter találkozója az Andrássy teremben. Jelen van:
Hóvári János Taubner Zoltán Takács Szabolcs
78
Tószegi Barbara Pesti Máté + tolmács 18.30 19.30
Martonyi János és K. Shanmugam szingapúri külügyminiszter találkozója az Andrássy teremben. Jelen van:
Hóvári János Taubner Zoltán Takács Szabolcs Tószegi Barbara Böröcz László
2011. június 6., hétfő 08.00 11.00
Bilaterális találkozók Budapesten és Gödöllőn. Megjegyzés: Bilaterális tárgyalások céljából rendelkezésre állnak 08.00 órától 11.00 óráig a Külügyminisztérium főépületében a BC 112 (20 fős), a BC 211 (20 fős) és a Panoráma (24 fős) termek, illetve az Intercontinental Hotelben a Panoráma V. (24 fős) és a Duna Salon II. (16 fős) termek, a Sofitel Hotelben a Rippl-Rónai (24 fős) és a Majorelle (24 fős) termek, a Marriott Hotelben pedig a Lánchíd A (26 fős) és a Lánchíd B (26 fős) termek. A Gödöllői Királyi Kastélyban 4 db. bilaterális tárgyaló (16 fős és 3 db. 10 fős) terem biztosított.
08.35 09.05
Martonyi János és Macumoto Takeaki japán külügyminiszter találkozója az Andrássy teremben Jelen van:
Taubner Zoltán Szerdahelyi István Wintermantel Péter Tószegi Barbara Kanyár Gyöngyi
09.05 09.25
A magyar és a japán külügyminiszter door-step sajtótájékoztatója a miniszteri előtérben.
09.30 10.30
A V4 és Japán külügyminiszteri találkozója a Konferenciateremben. Jelen van: (egyeztetés alatt)
10.30 11.15
Martonyi János és Kim Sung-Hwan, a Koreai Köztársaság külügyminiszterének találkozója az Andrássy teremben. Jelen van:
Taubner Zoltán Szerdahelyi István
79
Tószegi Barbara Böröcz László Delegációk folyamatos indulása Gödöllőre a szállásokról. 12.0012.45
A külügyminiszterek folyamatos érkezése a Gödöllői Királyi Kastély főbejáratához. A főbejáratnál fogad: (egyeztetés alatt) Martonyi János külügyminiszter Megjegyzés: Az esemény sajtónyilvános. A delegáció többi tagja a Lovardához érkezik. A delegáció vezetőket a protokoll munkatársai a VIP váróba kísérik, ahol Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Hóvári János helyettes államtitkár, Sztáray Péter politikai igazgató, Grúber Károly PSC nagykövet, Szerdahelyi István főosztályvezető és Takács Szabolcs főosztályvezető-helyettes fogadják a delegáció vezetőket
kb. 12.50
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és kíséretének érkezése a kastély főbejáratához.
12.55
Orbán Viktor miniszterelnök érkezése a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájához. Fogad: Martonyi János külügyminiszter Miniszterelnök Urat a felkészülő szobába kísérik, ahol frissítő fogyasztására van lehetőség.
12.59
Miniszterelnök urat az esemény helyszínére kísérik, ahol az elnökségi asztalnál helyet foglalnak.
13.00 13.40
Ünnepélyes megnyitó a kastély kertjében. Jelen van: (egyeztetés alatt) Meghívás szerint kb. 300 fő Bakos Piroska elnökségi szóvivő felkéri Miniszterelnök Urat beszéde megtartására Beszédet mond: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke (20 perc magyar nyelven, angol tolmácsolással) Pham Gia Khiem vietnámi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (5 perc vietnami nyelven, angol tolmácsolással), Rövid szünet. Megjegyzés: Orbán Viktor miniszterelnök távozása.
80
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (5 perc) Martonyi János külügyminiszter (5 perc), Macumuto Takeaki japán külügyminiszter (5 perc japán nyelven, angol tolmácsolással), Thongloun Sisoulith laoszi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (5 perc, lao nyelven, angol tolmácsolással) Megjegyzés: Az esemény sajtónyilvános. Moderál: Bakos Piroska elnökségi szóvivő.
13.40 15.00
Az ASEM tagországok külügyminisztereinek Grassalkovich-kastély Dísztermében.
munkaebédje
a
Megjegyzés: A munkanyelv az angol, fülbesúgásos tolmácsolásra van lehetőség. 49 fő delegációvezető ül a karámasztalnál. Hallgatói szoba – élő közvetítéssel a munkaebédről – áll rendelkezésre a delegációtagok részére (egyeztetés alatt). A delegációk többi tagja számára büféebéd a földszinti étkezőtermekben.
15.00 15.15
Családi fotó a Barokk Színházban.
15.15 16.45
Az ASEM tagországok külügyminisztereinek Grassalkovich-kastély Lovardájában. A teremben helyet foglal:
munkaülése
a
delegációnként 1+2 fő
Megjegyzés: Tolmácsolás 6/6 nyelv (angol, francia, kínai, koreai, japán, orosz), továbbá hallgatói szobák állnak a delegáció tagok (delegációnként 2 fő) rendelkezésére élő közvetítéssel. (egyeztetés alatt)
16.45 17.15
Martonyi János Magyarország külügyminisztere, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Macumuto Takeaki japán külügyminiszter és Thongloun Sisoulith laoszi miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter közös sajtótájékoztatója a gödöllői Művészetek Házában. Megjegyzés: Tolmácsolás: Angol-magyar-japán-laoszi (amennyiben a laoszi fél igényt tart, illetve tolmácsot biztosít az eseményre) nyelveken szinkrontolmácsolás
A többi delegációvezetőnek és tagnak kávészünet a Lovarda előtti Nyereg teremben. 16.45 17.00
A magyar-új-zélandi Working Holiday Agreement aláírása és sajtótájékoztató a magyar elnökség titkársági termében. Aláíró: Hóvári János helyettes államtitkár és Új-Zéland berlini nagykövete (egyeztetés alatt)
81
Megjegyzés: Az aláírás is sajtó nyilvános.
17.15 18.45
Az ASEM tagországok külügyminisztereinek Grassalkovich-kastély Lovardájában. A teremben helyet foglal:
munkaülése
a
delegációnként 1+2 fő
Megjegyzés: Tolmácsolás 6/6 nyelv (angol, francia, kínai, koreai, japán, orosz), továbbá hallgatói szobák állnak a delegáció tagok rendelkezésére élő közvetítéssel. (egyeztetés alatt)
18.45 -
A külügyminiszterek és kíséretük indulása egyéni konvojokkal a szállodákhoz. Rövid pihenő a szálláson.
19.00 19.30
Martonyi János és Marty M. Natalegawa indonéz külügyminiszter találkozója a magyar elnökség titkársági termében. (4 - 4 fő) Jelen van:
20.00
Szerdahelyi István Takács Szabolcs Lőrincz Réka
A külügyminiszterek és kíséretük indulása a Szépművészeti Múzeumhoz egyéni konvojokkal. Jelen van: (egyeztetés alatt) meghívás szerint kb. 160 fő (delegációnként 1+1+2 fő)
20.20
Érkezés a Szépművészeti Múzeumhoz. A bejáratnál fogad: (egyeztetés alatt) Martonyi János külügyminiszter és Rábai Rozália asszony
20.20 20.30
Üdvözlő ital felszolgálása a Márvány teremben.
20.30
A hivatalos delegációk többi tagjának indulása közös buszokkal a szállásokról a Néprajzi Múzeumba. Jelen van: (egyeztetés alatt) kb. 160 fő
21.00 22.30
Büfévacsora a Néprajzi Múzeumban. Kulturális műsor: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fiatal tehetségeinek előadása a vacsora alatt. Nemzetközi és magyar klasszikus zene és operettek. Fellépők: Farkas Mirahárfa, Nyári László - hegedű
20.30 -
Tárlatvezetés 3 csoportban a Szépművészeti Múzeum “A
82
20.50
Nyolcak” című időszaki kiállításában angol nyelven (kb. 20 perc) Megjegyzés: „A 20. század elejei nemzetközi képzőművészeti irányzatokhoz szervesen illeszkedő Nyolcak művészcsoport alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum május közepén nyíló kiállítása. A csaknem 200 alkotást felvonultató tárlat a Nyolcak nemrég bezárt pécsi bemutatójának újragondolt, a jelentősebb művekre koncentráló változata, amelyen kevesebb, de az előző tárlaton nem szereplő műveket is láthat a nagyközönség. A Szépművészeti örömmel ad otthont „A Nyolcak”-nak, hiszen a múzeum európai művészetet bemutató állandó kiállítása nagyszerű keretet ad a magyar képzőművészet talán legkiemelkedőbb korszakát fémjelző tárlatnak.”
21.00
A Magyar Állami Népi Együttes 15 perces táncprodukciója 21.15 élő zenei kísérettel a Reneszánsz teremben.
21.2023.00
Martonyi János külügyminiszter és Rábai Rozália asszony díszvacsorát adnak a külügyminiszterek és partnereik tiszteletére a Barokk teremben. Bakos Piroska elnökségi szóvivő felkéri Martonyi János külügyminiszter urat, hogy mondja el a beszédét. Martonyi János külügyminiszter beszéde. Koccintás. A beszédet követően az előétel felszolgálására kerül sor. Az előétel elfogyasztása után Bakos Piroska elnökségi szóvivő felkéri Gál Helga elnökségi sommeliert, hogy mutassa be a vacsorán felszolgálandó borokat. Gál Helga elnökségi sommelier előadása után felszolgálásra kerül a vacsora többi fogása. Megjegyzés: A vacsora alatt a Duna Szimfonikus Zenekar aláfestő zenét szolgáltat (egyeztetés alatt).
kb. 23.00
A gálavacsorát követően transzfer a szállodákhoz.
2011. június 7., kedd 08.00 10.00
Bilaterális találkozók Budapesten és Gödöllőn. Megjegyzés: Bilaterális tárgyalások céljából rendelkezésre állnak 08.00 órától 10.00 óráig a Külügyminisztérium főépületében a BC 112 (20 fős), a BC 211 (20 fős) és a Panoráma (24 fős) termek, illetve az Intercontinental Hotelben a Panoráma V. (24 fős) és a Duna Salon II. (16 fős) termek, a Sofitel Hotelben a Rippl-Rónai (24 fős) és a Majorelle (24 fős) termek, a Marriott Hotelben pedig a Lánchíd A (26 fős) és a Lánchíd B (26 fős) termek. A
83
Gödöllői Királyi Kastélyban 4 db. bilaterális tárgyaló (16 fős és 3 db. 10 fős) terem biztosított.
Delegációk folyamatos indulása Gödöllőre a szállásokról. 08.00 08.30
Martonyi János és Gombojav Zandanshatar mongol külügyminiszter találkozója az Andrássy teremben (egyeztetés alatt) Jelen van: (egyeztetés alatt)
09.30 10.00
Martonyi János és Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter találkozója a magyar elnökség titkársági termében. Jelen van:
10.00 10.20
Szerdahelyi István Sikó Anna Takács Szabolcs
A magyar-ausztrál Társadalombiztosítási Megállapodás aláírása és sajtótájékoztató a Díszteremben. Megjegyzés: Az aláírás is sajtó nyilvános.
10.30
A külügyminiszterek és kíséretük érkezése a gödöllői Grassalkovichkastélyhoz. A Lovardában fogad: Martonyi János, Magyarország külügyminisztere Megjegyzés: A delegációvezetők a Lovardához, míg a delegáció tagjai a főbejárathoz érkeznek.
10.30 12.00
Az ASEM tagországok külügyminisztereinek Grassalkovich-kastély Lovardájában. A teremben helyet foglal:
munkaülése
a
delegációnként 1+2 fő
Megjegyzés: Tolmácsolás 6/6 nyelv (angol, francia, kínai, koreai, japán, orosz), továbbá hallgatói szobák állnak a delegáció tagok rendelkezésére élő közvetítéssel. (egyeztetés alatt)
12.00 12.15
Kávészünet a Lovarda előtti Nyereg teremben.
12.1513.45
Az ASEM tagországok külügyminisztereinek Grassalkovich-kastély Lovardájában. A teremben helyet foglal:
munkaülése
a
delegációnként 1+2 fő
Megjegyzés: Tolmácsolás 6/6 nyelv (angol, francia, kínai, koreai, japán, orosz), továbbá hallgatói szobák állnak a delegáció tagok rendelkezésére élő közvetítéssel. (egyeztetés alatt)
84
14.00 14.30
Martonyi János külügyminiszter, Macumuto Takeaki japán külügyminiszter és Thongloun Sisoulith laoszi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter közös sajtótájékoztatója a gödöllői Művészetek Házában. Megjegyzés: A sajtótájékoztató angol-japán-magyar-laoszi (egyeztetés alatt) szinkrontolmácsolás mellett zajlik. Moderál: Bakos Piroska elnökségi szóvivő. A sajtótájékoztató alatt a delegációvezetők és partnereik idegenvezetéssel megtekintik a kastélyt, illetve üdvözlő ital kerül felszolgálásra a Díszteremben.
14.00 15.00
Büféebéd a Díszteremben Megjegyzés: a miniszterek és partnereik részére a Díszteremben, a delegáció többi tagja számára a kastély földszinti étkezőtermeiben.
15.00 15.30
Liszt Koncert a Barokk színházban a külügyminiszterek és partnereik tiszteletére. Jelen van: (egyeztetés alatt)
15.30-
A külügyminiszterek folyamatos elutazása egyéni konvojjal a repülőtérre vagy a szállodákhoz.
85
Háttéranyag a rendezvényekről és az elnökség költségvetéséről Forrás: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2011. november Az elnökség hat hónapja során, Magyarországon 261 hivatalos tanácskozás volt – ebből 26 miniszteri szintű. A hivatalos eseményeken kívül mintegy 120 olyan civil és szakmai rendezvény került megrendezésre. A biztonságilag kiemelt, főként miniszteri szintű hazai rendezvényekre 16500-an akkreditáltak a honlapon keresztül, a szakértői szintű rendezvényekkel együtt a tényleges résztvevők száma ennek háromszorosa volt, vagyis 50 ezernél több külföldi delegátus érkezett hazánkba. Magyarországi rendezvények: • 261 hivatalos ülés (kb. 50 ezer résztvevő) 17 informális tanácsülés 9 miniszteri konferencia 104 vezetői ülés 131 szakértői ülés Egy ülésen átlagosan 35 delegáció (ASEM 50) átlagosan 100 fővel (ECOFIN 300) • 120 civil, szakértői tanácskozás az EU-elnökség jegyében Brüsszelben 2300 munkacsoport-ülés, 45 miniszteri tanács rekord: március 21-én egy időben 4 miniszteri tanácsülés Az előző kormány elnökségi célokra, 2010-re 9, 2011-re 16,5 milliárd forint költségvetési kiadást tervezett. 2010-ben a 9-ből végül csak 6,9 milliárdot lehetett felhasználni, mert a 2,1 milliárd forintos beszerzési tételt az előző kormány pénzügyminisztériuma külügyi ingatlanok eladáshoz kötötte, ami nem realizálódott. 2011-ben 15,5 milliárd forint állt rendelkezésre, tehát a két fontos évben eleve 3 milliárd forinttal kevesebből kellett gazdálkodni, mint ahogyan az az előzetes kalkulációkban szerepelt. A gondos gazda módjára kezelt szervezés hatására a soros elnökség a felkészülés és a lebonyolítás időszakábanösszesítve nem egészen 22 milliárd forintba került, így az öt év alatt rendelkezésre bocsátott csökkentett forrás is elegendőnek bizonyult a feladat végrehajtására. Ennek fontos tényezője volt, hogy mint egy korszerű vállalati projektnél a szervezés és a költségvetés egy kézben volt, a munkát kormánybiztos irányította. A központi szervezés a Külügyminisztériumban volt, de minden tárca kivette a munkából a részét a maga területén: a közigazgatás jelesre vizsgázott. A helyszínek kiválasztásánál döntően az állami tulajdon hasznosítása volt a fő szempont, a szervezést, biztosítást, kommunikációt pedig – alapfeladataik ellátása mellett – döntően állami tisztviselők és alkalmazottak valósították meg. A beszerzési eljárások az árakat lefelé nyomták (ld. catering). A központi szervezés tételes elszámolást követelt minden szereplőtől, ami lehetővé tette, hogy csak a célt szolgáló, tényleges kiadások szerepeljenek az elszámolásokban. Az üzleti tárgyalástechnika is hozzájárult az előirányzat-megtakarításhoz, valamint a költségek csökkentéséhez a nagyvonalú vállalati támogatások is hozzájárultak. A kifizetett személyi juttatások utáni adó és járulék-hányadból, a megrendelések utáni ÁFA- befizetésekből mintegy hat és fél milliárd forint automatikusan visszafolyt az
86
államkasszába. A stábtagok nettó keresetei alapvetően hazánkban teremtettek keresletet. A beszerzések a magyar vállalkozások nettó megrendelés-állományát gyarapították. A mintegy ötvenezer vendég pótlólagos bevételeket generált a szállodákban, éttermekben, a repülőtársaságoknál és a repülőtéren, valamint az ajándékboltokban is. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által készített becslés szerint az elnökségi események következtében 3,5 milliárd forint volt a vendéglátás plusz bevétele. (Az utóbbi évek soros EU-elnökségeinek tapasztalatai szerint készült óvatos becslés alapján a magyarországi turisztikai bevételek az elnökség hatására mintegy 13,5 milliárd forinttal nőttek.) Magyarország a soros elnökségek történetében a méltó feltételek megteremtése és az elnökség színvonalas, a résztvevők kiemelkedő rokonszenvével, általános elismerésével övezett lebonyolítása mellett a legtakarékosabb elnökségek szervezői közé tartozik. Korábban Németország 180, Franciaország 151 millió eurót költött a központi költségvetésből az elnökségre. A 2009-től egymást követő elnökségek kiadásai sorrendben: Csehország 126, Svédország 100, Spanyolország 90, Belgium 102,8 millió euró. A magyar központi költségvetés öt év alatt (2011.évi tervezési árfolyammal, 280 Ft/Euróval számolva) összesen mintegy 78 millió eurót költött, mellyel rendkívül eredményes költségvetési gazdálkodást mutatott fel. A felkészüléshez kapcsolódóan Magyarország nem kapott EU-s támogatást, a 2007-ben az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium között megkötött ún. Igazgatási Partnerségi Megállapodás keretében azonban a Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, valamint a Külügyminisztérium közös kommunikációs projekteket valósított meg európai uniós forrásokból.
87
