Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
2011. június
A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 80 százaléka tudta fejből, hogy ezt a pozíciót Magyarország töltötte be 2011 első felében. Az utóbbi hat hónap EU-elnökséggel kapcsolatos hírfolyama ugyan nem ért el mindenkit, de nem is maradt eredmény nélkül: a két intézet 2010 decemberi kutatásában még csak 45 százalék tudott arról, hogy Magyarország milyen szerepet kap majd a következő hónapokban.
1. ábra Tudomása szerint melyik ország az Európai Unió soros elnöke 2011 első felében? nyitott kérdés, említések aránya, százalék
20
Magyarország
80
nem tudja
A spontán válaszadók mellett, a hírekből értesültekkel együtt összesen a magyarok 85 százaléka tudott vagy hallott valamilyen formában Magyarország soros elnökségéről (fél éve ez az arány 51 százalék volt), a társadalom 15 százalékához egyáltalán nem jutott el ez a hír. A magyar EU-elnökséggel kapcsolatos tájékozottság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. Míg a diplomások között lényegében mindenki (96 százalék) tudott hazánk soros elnökségéről, addig az érettségivel nem rendelkezők között már rosszabb az arány (79 százalék). Az életkor szerinti elemzés rávilágít, hogy a tájékozatlanság – a hat hónappal ezelőtt mért adatokat megismételve – a legfiatalabbak között a legnagyobb: a 18-29 éves korosztálynak 78 százaléka tudott a magyar soros elnökségről. 2010 végén ez az arány 40 százalék volt. 2
2. ábra Tájékozottság Magyarország uniós elnökségéről társadalmi-demográfiai csoportok szerint, százalék
A VÁLASZADÓ NEME férfi
75
10 4 11
64
nő
12
6
19
ÉLETKOR 18-29 éves
62
13
65
30-39 éves
5
21
15
4
16
40-49 éves
78
9 2 11
50-59 éves
79
10 3 8
65
60 éves és idősebb
9
9
17
ISKOLAI VÉGZETTSÉG érettségivel nem rendelkezik
61
12
7
77
érettségizett
21 10 4
85
diplomás
9
11 13
TELEPÜLÉS TÍPUSA 74
Budapest vidéki város
69
község
66
12 12
69
TELJES NÉPESSÉG teljes népesség, 2010. november
8
42
13
5 5
11 2 9
6
15 17
5
15
46
spontán módon tudta, és hírekben is hallott róla spontán módon tudta, de hírekben nem hallott róla hírekben hallott róla, de spontán módon nem emlékezett nem hallott róla
A Policy Solutions és a Medián kutatása rámutat: az a tény, hogy viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel. A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a különböző csúcstalálkozókra Gödöllőn került sor. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a 3
horvát csatlakozási tárgyalásokat (24 százalék) és a romastratégia körüli munkát (23 százalék) említették. A soros elnökséget politikai szinten hónapokig beárnyékoló – pl. a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant – botrányok és bírálatok csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe. 3. ábra Kérem, nevezzen meg három olyan eseményt vagy eredményt, amely a magyar uniós soros elnökségről eszébe jut!
nyitott kérdés, említések aránya az összes megkérdezett és a válaszolni tudók százalékában *
9
miniszterek találkozói, csúcstárgyalások, Gödöllő bővítés, horvát csatlakozási tárgyalások
8
romastratégia
8
24 23
5
botrányok, konfliktusok, bírálatok Euró stabilitása, uniós válságkezelés, gazdasági kérdések médiatörvény / alkotmány elfogadása
14
4
13
3
10
2
Schengeni övezet kibővítése elmaradt csúcstalálkozó
1
sikertelenség, kudarc, látszateredmények
1
Duna stratégia
1
agrárpolitika / környezetvédelem / vidékfejlesztés
1
gázvezeték
1
EU-s (pályázati) források
1
adóharmonizáció elutasítása
1
kulturális rendezvények, események
1
munkahelyek, szabad munkavállalás
1
vita a Nemzetközi Valutaalappal
1
5 4 4 4 4 4 4 3
2 2
összes megkérdezett
2
válaszolni tudók
bevándorlók helyzete 0 1 egyéb említés
26
5
15
Magyarország soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Nem számít meglepetésnek, hogy a fideszesek értékelik a legpozitívabban az elmúlt hat hónapot (82 százalék). Az ellenzéki pártok szavazói közül azonban csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget. Az LMP szavazói (53 százalék) és a jobbikosok (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen. Az utóbbi hat hónapot sikeresnek tartók között az „enyhén pozitív” értékelés írja 4
le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja. 4. ábra Magyarország soros elnöki teljesítményének megítélése pártpreferencia szerint, százalék
Fidesz MSZP
14 4
68 27
Jobbik 3
38
nincs pártja 1
teljesen sikeres
17
27
6
inkább sikeres
28
43
inkább sikertelen
18
11
19 3
10
20
14
22
51
egyéb párt
TELJES NÉPESSÉG
14
36 43
LMP 2
6 1
17
41 8
20
37
7
teljesen sikertelen
24
nem tudja
A további kérdésekből kiderül, hogy a magyar választók között a sikerességnek nem előfeltétele, hogy Magyarország nemzetközi megítélése javuljon. Míg 49 százalék minősítette az uniós elnökséget sikeresnek, addig csak 29 százalék értékeli úgy, hogy Magyarország presztízse javult. A legtöbben (40 százalék) úgy vélik, Magyarország megítélése nem változott, ami jelentős átrendeződést mutat az előzetes várakozásokhoz képest. 2010 végén még az állampolgárok 51 százaléka várta azt, hogy a soros elnökség Magyarország nemzetközi tekintélyének erősödését hozza, és 30 százalék vélte úgy, hogy nem lesz majd jelentős változás az ország megítélésében. A soros elnökség végén a fideszesek kivételével valamennyi párt szavazói között a „nem változott” vélemény a leggyakoribb. A Fidesz szavazók 57 százaléka szerint javult az ország presztízse, az LMP (28 százalék) és a Jobbik (27 százalék) támogatói között ez az arány jóval kisebb, a szocialisták között pedig elenyésző (14 százalék).
5
5. ábra. Az uniós elnökség hatása Magyarország nemzetközi megítélésére és a lakosság előzetes várakozásai százalék
2011. június
29
2010. november
18
40
51
13
12
30
7
Magyarország nemzetközi megítélése javult (javulni fog) az uniós elnökség nem befolyásolta (nem fogja befolyásolni) Magyarország nemzetközi megítélését az ország nemzetközi megítélése romlott (romlani fog) nem tudja
6. ábra. Ön szerint milyen hatással volt eddig a soros elnökség Magyarország nemzetközi megítélésére?
pártpreferencia szerint, százalék
Fidesz MSZP
57 14
32 42
27
43
LMP
28
42
10
45
nincs pártja
11
45
TELJES NÉPESSÉG
29
7
37
Jobbik
egyéb párt
3
7 20 23
14
8 31
24
40
11
21
18
13
Magyarország nemzetközi megítélése javult az uniós elnökség nem befolyásolta Magyarország nemzetközi megítélését Magyarország nemzetközi megítélése romlott nem tudja
6
Az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának megítélésében. Az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén. Nem lett tehát népszerűbb az EU az utóbbi hat hónapban, igaz az euroszkepticizmus is maradt az elnökség előtti szinten (24 százalék). A mozdulatlannak tűnő felszín alatt azért azonosíthatók kisebb átrendeződések. Az LMP-sek (80-ról 91 százalékra) és a fideszesek körében (71-ről 81 százalékra) nőtt az EU-tagság támogatóinak aránya, a szocialista (73-ról 67 százalékra) és a jobbikos szavazók között (58ról 54 százalékra) ez némileg csökkent. A 2010 végén mért adatokhoz képest legnegatívabban és a legpozitívabban viszonyuló társadalmi csoport közötti különbség tovább nőtt: a mezőgazdaságban dolgozóknak 58 helyett immáron csak 55 százaléka maradna bent az EU-ban, a diákok között ez az arány 83-ról 88 százalékra nőtt.
7
7. ábra. Ha az eddigi hat év csak egy próbaidőszak lett volna az Európai Unióban, és egy népszavazáson meg kellene erősítenünk a tagságunkat, Ön hogyan szavazna? társadalmi-demográfiai csoportok szerint, százalék
ÉLETKOR 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 éves és idősebb ISKOLAI VÉGZETTSÉG érettségivel nem rendelkezik
74 72 67 71 62
szakképzetlen fizikai nyugdíjas diák egyéb inaktív ÁGAZAT* mezőgazdaság
TELJES NÉPESSÉG teljes népesség, 2010. november
az uniós tagság mellett
10 21 4 21 2
78
19
66
3 2
32 88
68 74 62
12 8 9 10 7 4 8
24 17 29 88
68
25
55
33 69
12 7
24
78 68 64
község PÁRTPREFERENCIA Fidesz
egyéb párt nincs pártja
25 74 77
más ágazat TELEPÜLÉS TÍPUSA Budapest vidéki város
MSZP Jobbik LMP
8 8 5 4 12
27
64
érettségizett diplomás FOGLALKOZÁS vezető, értelmiségi egyéb szellemi önálló, vállalkozó szakmunkás
19 21 28 25
19
3 7 10
15
4 4 6 90
24 25
81 67
30
54
40 91
57 60 69 69
az uniós tagság ellen
17
27 29
11 24 24
8 7
nem tudja
* a válaszadó jelenlegi vagy utolsó munkahelyének ágazati besorolása
2010 év végi elemzésünkben már kiemeltük, hogy témaválasztását tekintve a soros elnökség biztosra ment. Olyan célkitűzéseket határozott meg magának a kormány, amelyeket pártokon átívelő egyetértés övezett. Ez a konszenzus az utóbbi hat hónapban enyhén tovább 8
erősödött (8. ábra). Százfokú skálán 71 pont volt fél évvel ezelőtt a Duna-stratégia támogatottsága – ez 2011 júniusában 80 pont. A magyar társadalom ugyancsak egyetért (76 pont, fél éve 74 pont) azzal, hogy közös energiapolitika keretében az Európai Unió önálló gázvezetéket építsen, és a romastratégia szükségességével is egyetértenek a magyarok (2010 végén 69, 2011 júniusában 70 pont).
8. ábra. Most állításokat olvasok fel, és kérem, mindegyikről mondja meg, mennyire ért vele egyet!
átlagok 100 fokú skálán (0 = egyáltalán nem ért egyet, 100 = teljesen egyetért)
86
Magyarországnak hatékonyabban kellene felhasználnia az uniós támogatásokat.
80
Fontos lenne, hogy azok az országok, amelyeket érint a Duna, közös fejlesztési stratégiával rendelkezzenek.
80 71
Az Európai Uniónak önálló gázvezetéket kell kiépítenie, hogy Magyarország elsősorban ne Oroszországból kapjon gázt.
Magyarországnak össze kellene hangolnia más európai uniós tagállamokkal gazdaság- és adópolitikáját.
76 74
75 n.a.
2011. június 2010. november
Szükség lenne arra, hogy a cigánykérdés megoldására uniós szintű roma stratégia jöjjön létre.
70 69
A Policy Solutions és a Medián közvélemény-kutatása 2011. június 9-14. között zajlott 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
9
