AZ AMNESTY INTERNATIONAL AJÁNLÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓ SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE RÉSZÉRE

AZ AMNESTY INTERNATIONAL AJÁNLÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓ SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE RÉSZÉRE

Az Amnesty International egy nemzetközi mozgalom, mely a világ több, mint 150 országában és territóriumán 2,8 millió támogatót, tagot és aktivistát számlál, akik a súlyos emberi jogi visszaélések megszűntetéséért küzdenek. Egy olyan világot szeretnénk, ahol minden egyes ember számára valósággá válnak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más nemzetközi emberi jogi lefektetett jogok. dokumentumokban Az Amnesty International kormányoktól, politikai ideológiáktól, gazdasági érdekektől vagy vallásoktól független szervezet és működését túlnyomórészt tagdíjakból és adományokból fedezi.

© Amnesty International 2011 Amnesty International European Institutions Office rue de Trèves, 35, Bte 3 1040 Brussels Belgium www.amnesty.eu Amnesty International Magyarország Rózsa u. 44. 1064 Budapest Magyarország www.amnesty.hu Amnesty International International Secretariat Peter Benenson House 1 Easton Street London WC1X 0DW United Kingdom www.amnesty.org Minden jog fennrartva. Ez a kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, de érdekképviseleti, kampány és oktatási célokra, de nem viszonteladásra, bármilyen módszerrel történő sokszorosítása díjmentesen engedélyezett. A szerzői jogok tulajdonosai kérik, hogy minden fent említett felhasználást számukra jelezzek nyilvántartásba vételre hatásvizsgálat céljából. Minden más a fentiektől eltérő sokszorosítás vagy újra publikálás más kiadványokban vagy fordítás vagy adaptáció a szerzői jogok tulajdonosának előzetes írásbeli engedélyéhez és esetleges jogdíjak megfizetéséhez kötött. borítókép: Stiller Ákos, hvg.hu Kunhegyesi Ferenc: Bódvalenke balladája/ ballad of Bódvalenke

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

4

HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Romák Antidiszkriminációs irányelv

6 6 8

NŐK ELLENI ERŐSZAK

9

BEVÁNDORLÁS ÉS MENEKÜLTÜGY Bevándorlás Menekültügy

10 10 12

EU CSATLAKOZÁS AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYHEZ (EUROPEAN CONVENTION ON HUMAN RIGHTS, ECHR)

13

AZ EU GLOBÁLIS SZEREPE Emberi jogi politika Európai Külügyi Szolgálat Kétoldalú EU kapcsolatok Az EU és szomszédai

15 15 16 17 18

EU-ENSZ KAPCSOLATOK Emberi Jogi Tanács Fegyverzetellenőrzés

20 20 21

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

22

NEMZETKÖZI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

24

FÜGGELÉK: TÍZ EGYÉNI ESET A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉG IDEJÉRE

AZ AMNESTY INTERNATIONAL AJÁNLÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓ SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE RÉSZÉRE 2011 JANUÁR-JúLIUS

AZ AMNESTY INTERNATIONAL AJÁNLÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓ

4 SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE RÉSZÉRE

BEVEZETŐ

A Lisszaboni Egyezmény életbe lépésével létrejött változtatások radikálisan átalakították az Európai Unió (EU) soros elnökségének feladatait. Az elnökségnek most sokkal inkább belső feladatokra kell összpontosítania. Ezért az egyik legfőbb kihívás a soros magyar elnökség számára az Unión belüli emberi jogi helyzet kérdése lesz, amelyet a korábbi elnökségek igyekeztek figyelmen kívül hagyni az Unión kívüli eredményes emberi jogi munka látszata mögé bújva. Az utóbbi időkben az európai emberi jogi helyzet is jelentősen megváltozott. A kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, valamint a büntetés végrehajtásban és a büntetőjog gyakorlati alkalmazásában a faji megkülönböztetés oly mértékben megnövekedett, hogy ezek orvoslása pusztán tagállami szinten túlságosan nehéz feladat lenne. A Roma kisebbségek helyzete és az ellenük Európa szerte elkövetett súlyos jogsértések miatt túllendítették a kérdést azon a túlságosan is kényelmes holtponton, melyet korábbi soros EU elnökségek hangoztattak, annak érdekében, hogy ne kelljen őszintén szembenézniük az Unióban uralkodó emberi jogi problémákkal.

Senki nem kerülheti azon ellentmondás felismerésének és feloldásának égető szükségességét, hogy miközben az EU szigorúan megköveteli az Unión kívüli országoktól az emberi jogok tiszteletben tartását, addig saját tagállamai felelősségre vonásában kudarcot vall. Az EU-nak mihamarabb meg kell szüntetnie az ellentmondást, amely az emberi jogok Unión kívüli és belüli védelmével kapcsolatos elvárásai között feszül. Első ízben a leköszönő belga elnökség tűzte napirendjére ezt a kérdést, megzavarva ezzel a korábbi évek mozdulatlanságát. Ezért most azt várjuk a magyar elnökségtől, hogy építsen erre a nem túl látványos, de annál jelentősebb kezdeményezésre. Amennyiben az EU nem képes kidolgozni egy következetes emberi jogi stratégiát, csorbát szenved az Unión kívüli befolyása és nevetség tárgyává válik azáltal, hogy szemet huny a saját tagállamai által elkövetett durva emberi jogi jogsértések felett. Azonban ugyanolyan fontos, és a jelenlegi emberi jogi helyzet is azt kívánja, hogy ne csupán az EU külső megítélése, hanem a visszaélések súlyossága miatt is nagy lendülettel lépjen fel a jogsértésekkel szemben. A soros magyar elnökségnek akkor lesz jó esélye a helyzet javítására, ha párbeszédet indít a lehető legmagasabb, igazságügyi, bel¬- és külügyminiszteri szinteken, helyet biztosítva a civil társadalom szakértőinek is, továbbá ha kiszélesíti az Alapjogok, Állampolgári Jogok és a Személyek Szabad Mozgásával foglalkozó Munkacsoport (Working Party on Fundamental Rights, Citizen‘s Rights and Free Movement of Persons, FREMP) mandátumát. Habár 2011-től kezdődően az Unión kívüli emberi jogi kérdésekért az új Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) lesz felelős, a soros magyar elnökség mégis fontos kihívásokkal néz szembe e téren is. Folyamatos nyomást kell gyakorolnia annak érdekében, hogy az EKSZ valóban elérje a szükséges hatást az emberi jogok területén. Ha az EU valóban hasznos szerepet akar játszani az emberi jogok Unión kívüli támogatásában, szükséges, hogy megfelelő helyi erővel rendelkezzen az adott országon belül. Ez azt jelenti, hogy elegendő emberi jogi szakembert kell alkalmaznia minden EU küldöttségen, illetve a tagállamok külképviseletein. Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatosan, hogy az EKSZ akár harmadára is csökkentheti az EU emberi jogi szakembereinek jelenlegi számát Brüsszelben és helyi szinten is. Fennáll annak a veszélye, hogy egy ilyen drasztikus létszámcsökkentés eredményeképpen az EU képtelen lesz fenntartani az emberi jogi munkajának jelenlegi minőségét vagy nem lesz elegendő kapacitása arra, hogy segítséget nyújtson azok számára, akiknek a

Amnesty International január 2011


5

túlélése a helyi demokráciák és emberi jogi mozgalmak fenntartásának előfeltétele. Elvárjuk, hogy a soros elnökség gyakoroljon nyomást az EU intézményeire és tagállamaira, hogy időben cselekedjen, mielőtt az Unió külföldi emberi jogi szerepvállalása teljesen jelképessé válik.

Számítunk továbbá az új soros elnökség teljes támogatására egy új vállalati felelősségvállalási keretstratégia kidolgozására Uniós székhellyel rendelkező, külföldi piacokon működő cégek vonatkozásában. Túlságosan gyakran előfordul, hogy az EU szemet huny európai vállalatok külföldön elkövetett emberi jogi jogsértései felett, amelyekért elmarad a felelősségre vonás és az áldozatok kárpótlása. Ez közvetlenül veszélyezteti azoknak a több millió eurós segélyeknek a hatékonyságát, amelyeket az Unió a helyes kormányzással és igazságszolgáltatással kapcsolatos projektekre fordít. Elvárjuk az új elnökségtől, hogy szorgalmazzon legalább egy jogilag kötelező érvényű „ne okozz kárt”alapelvet, a külföldön működő európai vállalatok számára. Az EU csak abban az esetben lehet hatékony a számonkérhetőség ösztönzésében, ha saját vállalatait a helyi lakosság emberi jogainak tiszteletben tartására kötelezi.

Az intézményekkel kapcsolatos kihívásokon túl a soros magyar elnökségnek nem szabad elfelejtenie, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása végső soron az egyes emberek védelméről szól. Az EU-nak kötelessége, hogy tegyen azokért, akik akár az EU-ban, akár azon kívül emberi jogi visszaélések áldozataivá váltak vagy jelenleg is jogsértéseket szenvednek el. Ezért a soros magyar elnökség figyelmébe ajánlunk tíz olyan személyt, akiket emberi jogi jogsértések értek. Azt várjuk az EU-tól, hogy emelje fel szavát és érjen el kézzelfogható eredményeket érdekükben. A soros magyar elnökség emberi jogi sikereinek legékesebb bizonyítéka e tíz áldozat helyzetének javítása lenne.

Dr.NicolasJ.Beger Igazgató AmnestyInternationalEurópaiIntézményekIrodája

JeneyOrsolya Igazgató AmnestyInternationalMagyarország




HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

Az elmúlt hónapok tömérdek bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy Európában egyre növekszik a diszkrimináció mértéke. Az Amnesty International súlyos emberi jogi jogsértésekről számolt be, többek között roma telepesek Franciaországból való kiutasításáról, az igazságszolgáltatási és büntetőjogi rendszerekben előforduló faji megkülönböztetésről, a bevándorlók egyre növekvő sebezhetőségéről és a nemi alapú erőszak továbbra is fennálló problémájáról. Uniós szintű fellépésre lenne szükség, ám mind az EU, mind az egyes tagállamok elégtelen fejlődést mutatnak és kiábrándító kudarcokat szenvednek el emberi jogi vállalásaik megvalósításában.

Több mint tíz évvel a két legjelentősebb antidiszkriminációs uniós irányelv elfogadása és egy évvel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után, újraéledt a remény egy szélesebb körű és következetesebb Uniós emberi jogi politika elfogadására. A soros magyar elnökség kötelessége megújítani a diszkrimináció elleni küzdelmet, a bevándorlók védelme és a nemi alapú erőszak megszűntetése melletti elkötelezettséget az EU-n belül, és az Unió területén kívül is.

ROMÁK A 2010-es események is bizonyították, hogy a roma közösségek nagymértékű és folytonos diszkriminációnak vannak kitéve, ami megnyilvánult többek között az Unió más területeiről érkező roma telepesek elleni intézkedésekben is, legfőképpen Franciaország, illetve Olaszország részéről. Az Amnesty International Európaszerte dokumentált romák ellen elkövetett emberi jogi jogsértéseket, mint például a szegregált oktatás eseteit Csehországban és Szlovákiában, az erőszakos kilakoltatásokat Olaszországban és a roma személyek ellen irányuló és egyre növekvő számú rasszista indítékkal elkövetett erőszakos cselekedetek nem megfelelő felderítését. Hasonlóan, az Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által közzétett statisztikai adatok is megerősítették a romákkal szembeni intézményi diszkrimináció jelenlétét Európában. A soros elnökségnek népszerűsítenie kell az európai és nemzetközi jogot, és be kell tartania ahhoz kapcsolódó kötelezettségeit, az Unió országaiban, s köztük Magyarországon élő roma népesség elleni ellenséges légkör enyhítésének céljából. A spanyol és belga elnökségek politikai vállalásait hatékony tettekre kell váltani. Ideje, hogy hatékony intézkedések szülessenek a cigányellenesség megfékezésére.



AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Vállaljon vezető szerepet abban, hogy az Unió országai megszüntessék a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönbözetést és segítsék a roma lakosság társadalmi beilleszkedését, követelve az erőszakos kilakoltatások és a szegregált oktatás megszűntetését, és a romák ellen rasszista indítékkal elkövetett erőszakos cselekmények hatékony, gyors és alapos felderítését. • Biztosítsa, hogy az EU Roma Integrációs Keretstratégia összhangban legyen a különböző nemzeti törekvésekkel, pontos célokat tűzzön ki uniós és tagállami szinten, és megfelelő ellenőrző és kiértékelő rendszereket hozzon létre. Továbbá, biztosítsa a civil társadalom, különösen roma szervezetek aktív részvételét ezek kialakításában. • Biztosítsa az uniós támogatású pályázatok esetében a hatásvizsgálatok végrehajtását a szegregáció és más emberi jogi visszaélések elkerülése érdekében. • Hozzon létre a cigányellenesség leküzdésére irányuló kezdeményezéseket és támogassa a romák részvételét a döntéshozatalban.

MÉRFÖLDKÖVEK

© Amnesty International

A soros elnökség vezető szerepet vállal a romák társadalmi beilleszkedésének elősegítése terén, a már létező és a tervezett programokon/ kezdeményezéseken keresztül, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. Ezen belül: • Függetlenül előfordulásuk helyétől, késlekedés nélkül elítéli az erőszakos kilakoltatásokat, a szegregált oktatást és a romák elleni diszkrimináció minden más formáját. • Kidolgoz egy EU Roma Integrációs Keretstratégiát, amely pontos célokat jelöl meg az uniós államok számára, létrehoz egy ellenőrző és kiértékelő rendszert, világos kormányzati mechanizmusokat dolgoz ki (uniós és nemzeti szinten) a társadalmi beilleszkedés előmozdítására, valamint szabályzatokat alakít ki a rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmények felderítésére. • Már futó programok, mint például az EU 2020 stratégia, figyelembe veszik a romák érdekeit is. • Útjára indít egy, a romákkal szembeni előítéletesség ellen fellépő európai kampányt, amely elítéli közéleti személyiségek diszkriminatív megjegyzéseit és a rasszista indíttatással elkövetett bűncselekményeket. • Ellenőrzi és kiértékeli ezen intézkedéseket és azok hatásait, a vonatkozó szempontok szerint lebontott adatok felhasználásával.

AmnestyInternationalcsoporttagokvirrasztást tartanakkövetelve,hogyaszlovákkormány vessenvégetaromagyermekekelkülönített oktatásánakaszlovákiaiiskolákban.Szlovák Nagykövetség,London,EgyesültKirályság, 2010.november11.

7



ANTIDISZKRIMINÁCIÓS IRÁNYELV Magyarország erős antidiszkriminációs törvényekkel rendelkező tagállam, amely az európai államok közül elsőként iktatta törvénybe a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, ezért megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy sürgesse az Antidiszkriminációs irányelv elfogadását. A soros elnökségnek nyomást kell gyakorolnia Németországra, amely indokolatlanul és hevesen ellenzi az irányelvet.

A Bizottság által 2008 júliusában indítványozott irányelv elfogadása egy olyan jogi hézagot szüntetne meg, amely lehetővé tenné, hogy az uniós jog tételesen tartalmazzon minden lehetséges okot, amely a hátrányos megkülönböztetés alapjául szolgálhat. Ezáltal az uniós törvények jelentős változást hoznának Európa-szerte a diszkrimináció minden formájával szembeni fellépésben és megerősítené az Unió egységes elkötelezettségét a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén. E joghézag betöltése különösen a közelmúlt olyan eseményei fényében vált szükségessé, mint a litván homofób törvénykezés. Korábbi, az Unió által mélyen elítélt homofób kezdeményezések után a legutolsó törvénytervezet a „homoszexualitás népszerűsítése” elleni szankciók bevezetésével módosítaná a litván közigazgatási törvényt (tárgyalás alatt ezen dokumentum írásának idején). A szexuális irányultság alapján való diszkrimináció ilyenfajta intézményesítése ellentmond a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós egyezményekben és törvényekben foglalt joggal, amely rávilágít a további uniós intézkedések szükségességére.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Küzdjön a diszkrimináció ellen, az Antidiszkriminációs irányelv elfogadását – a trió elnökség vállalásaival összhangban – kiemelt célként kezelje, s azt az Európai Tanácsban érdemben tárgyalva, határozott fellépéssel elősegítse a politikai megegyezést.

MÉRFÖLDKŐ:

AposzterazAIMagyarországmárcius8-ainőkelleni erőszakmegszűntetéséértszervezetttüntetésérekészült. Amnesty International január 2011

© Craig Hull

• Az Európa Unió Tanácsán belül a soros elnökség létrehoz egy erős tagállami koalíciót, amely határozottan támogatja az irányelv elfogadását a jelenlegi politikai holtpontról való elmozdulás érdekében.


9

NŐK ELLENI ERŐSZAK

A nemi alapú és a nők elleni erőszak terén folyamatban lévő uniós kezdeményezések kiemelkedő lehetőséget jelentenek a soros magyar elnökség számára, hogy folytassa a trió elnökség programjának keretében vállalt kötelezettségeit. Döntő fontosságú, hogy a soros elnökség folytassa a spanyol és belga elnökségek által megkezdett munkát az uniós és az EU-n kivüli politikai következetesség biztosítása érdekében. A nemi alapú erőszak felszámolását továbbra is kiemelt fontosságú ügyként kell kezelni. Az Amnesty International javasolja a soros magyar elnökségnek, hogy népszerűsítse felhívja a a nők elleni erőszak felszámolásáért, a Bizottság által létre hozott kezdeményezéseket.soros magyar elnökséget azon már létező, a Bizottság által vezetett kezdeményezések népszerűsítésére, melyek elő segítik a nők elleni erőszak felszámolását. Ide tartoznaik például az egész EU-tra éátölelőrvényes stratégia a nőket érő erőszak (többek között a női nemi szerv- csonkítás, FGMa (female genital mutilation, FGM)) elleni küzdelemrőlharc, amely a közeljövőben várhatóan elfogadásra kerül, vagy a hamarosan útjára elinduló európai, nemi alapú erőszakkal kapcsolatos figyelemfelkeltő kampány, illetve az FGM Unión belüli felszámolására irányuló, előterjesztés előtt álló törvényjavaslatok köztük törvényalkotói intézkedések.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Biztosítsa, hogy az EU Stratégia a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésére 2011-2015 figyelembe veszi az erőszak összes formáját és garantálja a legmagasabb szintű emberi jogi védelmet. Indítson egy, a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban lévő figyelemfelkeltő kampányt, amely bevonja a jogalanyokat is, illetve biztosítja a tevékeny részvétel lehetőségét. • Biztosítsa, hogy bármely, köztük az áldozatok jogait érintő büntetőjogi törvényjavaslat összhangban legyen a nemzetközi normákkal.

MÉRFÖLDKÖVEK: • Civil szervezetek együttműködésével és a jogalanyok aktív részvételével olyan irányelvek kerülnek kidolgozásra, amelyek tükrözik a legmagasabb szintű emberi jogi normákat. • Az EU Stratégia a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésére tükrözi a nemzetközi jog által biztosított legmagasabb szintű emberi jogi normákat, különösen a nemi alapú és a családon belüli erőszakkal, valamint az FGM eseteivel kapcsolatban. Az erőszak ezen formáira a tájékoztató kampányokban felhívják a figyelmet. • Minden a megelőzésre és védelemre irányuló intézkedéssel kapcsolatos törvényjavaslat emberi jogiközpontú megközelítésen alapul anélkül, hogy megbélyegezné a migráns közösséget.




BEVÁNDORLÁS ÉS MENEKÜLTÜGY

BEVÁNDORLÁS Az Unió szüntelen törekvése az irreguláris migráció szabályozására olyan gyakorlatot eredményezett, amely komoly aggodalomra ad okot, mivel nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat, úgy mint a menedék igényléséhez és az abból származó védelemhez való jog, illetve a minden embert, a menekültstátusz meglététől függetlenül megillető, emberséges bánásmódhoz való jog. Ezen belül is külön aggasztó, hogy nagy erőkkel lépnek fel a bevándorlók belépésének megakadályozása érdekében. A különböző határőrségi akciók, beleértve a Frontex, az Unió külső határainak biztosításáért felelős hatóság akcióit, valamint a bevándorlók kitoloncolására és visszatelepítésére harmadik országokkal kötött egyezményeket, olyan országokkal, mint például Líbia, amelyek lesújtó emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek, veszélyeztetik a migránsok alapvető jogainak érvényesülését. Ezért nagyon fontos, hogy az EU bevándorlási politikája alapvetően az egyének védelmére épüljön, és ebből kifolyólag magában foglalja a nemzetközi és uniós emberi jogok, a menekültügyi törvények és normák egyidejű tiszteletben tartását.

Az Unión kívüli országokkal folytatott menedékügyi párbeszédet és együttműködést emberi jogi alapokra kell helyezni. Hasonlóan fontos, hogy bármely, az EU és harmadik ország közötti, bevándorlást vagy visszatelepítést szabályozó együttműködés átlátható legyen, biztosítsa a teljes felelősségre vonhatóságot és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását.

Az irreguláris migránsok széles körben alkalmazott őrizetbe vétele mint bevándorlást szabályozó eszköz, jól szemlélteti azt az ellentmondást, amely az EU gyakorlata és az egyes tagállamok emberi jogi kötelezettségei között feszül. Az idegenrendészeti fogva tartást kizárólag végső lehetőségként, az emberi jogi normák betartásával lenne szabad alkalmazni, és csupán akkor, ha alternatív intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A soros magyar elnökségnek vezető szerepet kell vállalnia egy olyan megközelítés kidolgozásában, amely összhangban áll a nemzetközi emberi és menekültjogi normákkal. Ezen normák megkövetelik az őrizetbe vétel szükségességének egyéni alapon történő elbírálását azon személyek esetében, akiknél a kiutasítás lehetősége fennáll. Az őrizetbe vétel csak abban az esetben indokolt, amennyiben az adott esetben a kevésbé erőteljes intézkedések elégtelennek bizonyultak.



11

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Biztosítsa, hogy adminisztratív fogvatartás intézménye teljes mértékben megfelel nemzetközi emberi jogi és uniós normáknak. • Biztosítsa, hogy a Frontex akciók átláthatóak és összhangban legyenek az emberi jogi keretrendelettel, ahogy azt a módosított jogszabály világosan előírja. • Biztosítsa egy olyan emberi jogi központú megközelítés elfogadását, mely minden „bevándorlás menedzsment“-tel kapcsolatos harmadik országgal való együttműködés magját képezi különösen, amelyek az irreguláris migránsok belépésének illetve visszaküldésének szabályozására irányulnak.

MÉRFÖLDKÖVEK

Szudánimenedékkérőkezébenletelepedési engedéllyel.Törökörszág,2008március.


• Kezdeményezi olyan alternatív intézkedések bevezetésének véglegesítését a Tanácsban, melyek helyettesítik az Unióban a fogvatartást. • Népszerűsíti a független ellenőrzés, fokozott számonkérhetőség és az uniós törvények és emberi jogi normák hatékony érvényesítését a Frontex akciókkal kapcsolatos új jogi keretszabályozások területén. • Szigorú emberi jogi garanciákat alkalmaz a visszafogadás és migráció szabályozása terén harmadik országokkal történő együttműködési tárgyalások során.




MENEKÜLTÜGY Az elmúlt évben folytatódott az Európa szintű gyakorlati együttműködés hangsúlyozása a menekültügy területén, melynek eredményeként létrejött az Európai Menekültügyi Támogató Iroda (European Asylum Support Office, EASO). A soros elnökség kulcsszerepet játszik az EASO ezen kezdeti időszakában, abban, hogy biztosítsa az EASO hatékony, átlátható működését a tagállamoktól érkező szükséges segítség és a civil szervezetek hatékony közreműködésének biztosításával. A gyakorlati együttműködésbe fektetett erőfeszítéseknek párosulniuk kell a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (Common European Asylum System, CEAS) második fázisának megteremtésére irányuló folyamattal azért, hogy a menedék kérelmek elbírálása terén tapasztalható jelenlegi különbségeket megszűntessék és a menedékkérők védelmével kapcsolatos kritikus hiányosságokat orvosolják.

A trió elnökség során vállalt kötelezettségekkel összhangban, a soros magyar elnökségnek célul kell kitűznie a tagállamok törvényeinek és gyakorlati intézkedéseinek összehangolását, hogy egy valóban közös menekültügyi teret teremtsen, mely magas szintű védelmet biztosít az arra rászorulóknak. E tekintetben fontos, hogy a CEAS egyik kulcsfontosságú szempontja legyen a védelemnyújtás területén biztosított kölcsön támogatás mind az Unión belül, mind pedig azon kívül is. Ennek érdekében véghez kell vinni a Dublini Rendszer átfogó reformjának megvalósítását, és a tagállamok Európán kívüli országokból érkező menekültek letelepítésével kapcsolatos elkötelezettségének megerősítését.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Tegyen lépéseket a már folyamatban lévő menekültügyi törvénytervezetek ügyében, és biztosítsa a menekültügyi törvények és gyakorlat további harmonizálását a nemzetközi személyvédelmi normákkal. • Kezelje a dublini rendszer által előidézett méltánytalanságokat és hiányosságokat ezáltal biztosítva a megfelelő védelmet minden rászorulónak. • Építsen a már működő Európai Letelepítési Programra a nem uniós országokból érkező letelepedni vágyó emberek számának gyarapítása érdekében. • Támogassa az EMTH-t és minden területen működjön együtt civil szervezetekkel az átláthatóság biztosítása érdekében, többek között különböző EMTH tevékenységek során, valamint a származási országokkal kapcsolatos információ- és más adatgyűjtés közben.

MÉRFÖLDKÖVEK • Megoldja a menekültügyi szabályozással kapcsolatos, még függőben lévő fontosabb kérdéseket, különös tekintettel a fogva tartással kapcsolatos jogi biztosítékokra. • Elősegíti a nagyobb fokú felelősség-megosztást azzal, hogy engedélyezi a Dublini Rendszerhez kapcsolódó áthelyezések felfüggesztését. • Elkötelezi magát a nem EU-s országból érkező személyek lehető legnagyobb számban való letelepítésére az EU Letelepítési Program keretén belül. • Bitosítja a megfelelő források elkülönítését az EMTH számára és a hivatallal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést.



13

EU CSATLAKOZÁS AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNYHEZ (EUROPEAN CONVENTION ON HUMAN RIGHTS, ECHR)

A belga elnökség alatt folytatódtak az ECHR-hez való uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások, többek között az Európa Tanács ezzel foglalkozó, Emberi Jogi Informális Munkacsoportja (CDDH-UE) és az Európai Bizottság közötti egyeztetések formájában. A csoport – amelyben uniós tagállamok is képviseltetik magukat – feladata, hogy 2011 júniusáig kidolgozza azokat a jogi eszközöket, amelyek megteremtik az EU ECHR-hez való csatlakozásának feltételeit, valamint az egyezmény rendszerében való részvételét.

Mivel az EU ECHR-hez való csatlakozásának legfőbb célja, hogy növelje és erősítse az egyének emberi jogainak hatékony védelmét, az Amnesty International üdvözli a jelenlegi tárgyalásokat, amelyek jelentős lépésként értékelhetők az emberi jogi védelemmel kapcsolatos hiányosság megszüntetésére.

Az Amnesty International szerint azonban aggodalomra ad okot a civil szervezetek részvételének és a tárgyalások demokratikus ellenőrzésének hiánya, mivel árnyékot vet a folyamat egészére és hiányosságokat eredményez az emberi jogi védelem területén, nem utolsósorban a „társ-alperesi mechanizmussal” kapcsolatban. Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy az EU és/vagy egyes tagállamai társ-alperesként csatlakozzanak az eljáráshoz, a kérelmező által megjelölt eredeti alperes mellett, legyen az akár egy állam, vagy az Unió. Nagyon fontos szavatolni, hogy ez a mechanizmus tiszteletben tartsa az egyéni kérelmező jogait és ne jelentsen túlságosan indokolatlan mértékű nyomást számára.




AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Szorgalmazza az ECHR-csatlakozás ügyében folyó tárgyalások átláthatóságát az emberi jogok védelemével kapcsolatosan, és biztosítsa a civil szervezetek teljes körű bevonását az egyeztetésekbe, helyi és regionális szinten egyaránt. • Biztosítsa az egyéni kérelmezők jogait, és a felek egyenlőségének elvének érvényesülését az EU ECHR-hez való csatlakozásának szabályaiban, beleértve a társ-alperesi mechanizmust is.

MÉRFÖLDKÖVEK


• Biztosítja az EU ECHR-hez való csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások átláthatóságát. Szakértők, köztük civil szervezetek képviselői, időben meghívást kapnak, hogy véleményükkel hozzájáruljanak, részt vegyenek a csatlakozással kapcsolatos eszmecseréken. • A csatlakozási szerződésbe és annak végrehajtási szabályaiba belefoglalják a kérelmezők jogainak védelmét és tiszteletben tartását.

AIMagyarországszervezteIrán-tüntetés.



15

AZ EU GLOBÁLIS SZEREPE

EMBERI JOGI POLITIKA Az EU emberi jogi politikájának a belga elnökség által indított felülvizsgálata fontos lépés abba az irányba, hogy az Európai Külügyi Szolgálat erős alapokra építkezzen, és hogy az EU következetes maradjon tevékenységei során. A felülvizsgálat befejezése után az EU-nak fel kell ismernie annak szükségességét, hogy még befogadóbbá kell válnia, és hogy az emberi jogok egyetemes alapelve által vezérelve világosan ki kell jelölnie az emberi jogok helyét az EU külpolitikájának középpontjában. A felülvizsgálat eredményeként egy még átfogóbb emberi jogokon alapuló megközelítést kell létre hozni, amely hozzásegíthet az emberi jogi helyzet teljesebb megértéséhez és megfontolt kezeléséhez. Az Unió kiterjedt emberi jogi mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek nem feltétlenül kívánnak további bővítést. Azonban túlságosan gyakran fordul elő, hogy ezeket az eszközöket nem alkalmazzák elég hatékonyan, és gyakran a külpolitikai tevékenységtől elszigetelten kezelik. Ez különösen igaz az EU emberi jogi iránymutatásaira és külpolitikai párbeszédére. Gyakran előfordul, hogy az EU delegációk tagjainak és a tagállami nagykövetségek munkatársainak nincs tudomásuk az emberi jogi iránymutatók által megszabott elkötelezettségekről, és ezáltal az átfogó emberi jogi stratégiát legtöbbször a puszta párbeszéddel igyekeznek helyettesíteni. A rendelkezésre álló eszközök bárminemű felülvizsgálata során ezért először a végrehajtás nehézségeit kell orvosolni, és szavatolni kell az eszközök általános elismerését az Uniós fővárosokon kívül élő, az emberi jogi kérdésekben járatlan személyek által is. Egy széleskörű, országokra lebontott emberi jogi stratégia várható elfogadása erősítheti az EU tevékenységét. A maximális hatás érdekében az EU-nak széles körű egyeztetéseket kell folytatnia helyi emberi jogi aktivistákkal és szervezetekkel, beleértve azokat, akiknek csak korlátozott anyagi lehetőségeik vannak. Ez lényeges a sajátságos szükségletek felismeréséhez és azok legoptimálisabb kielégítéséhez. Minél szélesebb körben kell terjeszteni az országos stratégiákat, hogy a megfelelő uniós tisztviselők megismerjék tartalmukat, és hogy tevékenységük összhangban legyen egymással.




EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) hivatalosan megkezdte munkáját, és az elkövetkezendő hat hónapban eléri teljes működési kapacitását. Annak érdekében, hogy kitűzött feladatát teljesíteni tudja (egységesebb és következetesebb uniós külpolitika, beleértve az EU emberi jogi politikáját is), minden uniós országnak kötelessége, hogy elkötelezett és kezdeményező legyen egy erős emberi jogi program kialakításában. Ennek megvalósításában kulcsszerepe van egy készségesen együttműködő elnökségnek, különösen az új hatóság működésének korai szakaszában. A hatóság erőteljesen korlátozott forrásai megkívánják az uniós országok fokozott együttműködését és kezdeményezőkészségét az EKSZ támogatásában, annak érdekében, hogy a hatóság érdemi munkát végezhessen azokon a területeken, amelyeket a különböző Uniós Iránymutatások tartalmaznak, többek között a halálbüntetés, a nők elleni erőszak, a kínzás és az emberi jogi aktivisták védelmének kérdésében. Az Uniós küldöttségeknek és a tagállamok külképviseleteinek különösen nagy szerepet kell vállalnia ebben a munkában, amely ugyancsak megköveteli a veszélyeztetett személyek védelmét.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A FŐKÉPVISELŐT, AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLATOT, A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET ÉS MINDEN UNIÓS TAGÁLLAMOT, HOGY: • Biztosítsák az emberi jog központi szerepét az EU külpolitikájában és az EKSZ megfelelő támogatását az uniós országok részéről, különösen a kezdeti időkben. • Biztosítsák, hogy az emberi jogi stratégia felülvizsgálatának tanulságai nem vesznek el, és végezzenek szigorú szempontok szerinti kiértékelést az emberi jogi eszközök alkalmazásának hatékonyságát illetően. • Hajtsák végre hatékonyan az EU Iránymutatásokat az előző elnökségek munkájára építve, hogy megerősítsék az emberi jogok támogatását és védelmét harmadik országok vonatkozásában. • Fogadjanak el országokra lebontott emberi jogi stratégiát a megfelelő szervezetekkel és más szereplőkkel való egyeztetés alapján, és széles körben terjesszék e stratégiát az érintett uniós intézményeken belül, annak érdekében, hogy biztosítsák az EU irányelvek egységességét az emberi jogi központú megközelítés alkalmazásával, harmadik országok vonatkozásában is.

MÉRFÖLDKÖVEK • Az Európai Tanács folyamatosan napirenden tartja az emberi jogi kérdéseket, azok helyet kapnak minden tanácsi határozatban, nyilatkozatban és egyéb uniós iratban. • Az Unió emberi jogi politikájának felülvizsgálatát külön napirendi pontként tárgyalják a külügyminiszterek a Külügyminiszterek Tanácsa ülésén, amelynek eredményeként átfogó tanácsi határozat vagy bizottsági közlemény kerül elfogadásra. • Széles körű egyeztetéseket kezdeményez ország-specifikus stratégiák kidolgozására, különös tekintettel az EU Iránymutatások végrehajtására. Beszámolókat tart az érintett uniós szereplők számára, többek között a Kereskedelmi Főigazgatóság, az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) és a Fejlesztési Együttműködési Bizottság számára, amelyek szintén alkalmazzák a stratégiát munkájuk során.



17

KÉTOLDALú EU KAPCSOLATOK Most, hogy az EKSZ elkezdte működését, az EU még kedvezőbb helyzetben került annak az elkötelezettségnek a bizonyítására, hogy világvezető szerepet vállaljon stratégia partnerei élén az emberi jogokért való egyértelmű kiállásban. Az Uniónak biztosítania kell, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása minden külpolitikai döntés középpontjában álljon és mércéül szolgáljon az EU egységes külpolitikája számára. Ahogy a biztonságpolitikai kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak újra bizonyítaniuk kell, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, azáltal hogy vállalják a felelősséget a terrorizmus elleni harc során elkövetett emberi jogi jogsértésekért.

KapuőraGuantánamoöbölbenlévőtengerészeti támaszponton.Cuba,2008.november19.

© US DoD

Az EU-Kína kapcsolatok terén az Uniónak koncentrált és eredményközpontú tevékenységre van szüksége (pl. az emberi jogok és a jogállamiság területén), hogy teljesíteni tudja azt a kötelességét, hogy a Kínával kapcsolatos emberi jogi kérdések a figyelem középpontjában maradjanak, és a gazdasági érdekekkel szemben ne kapjanak alárendelt szerepet. Az EU-nak kötelessége, hogy nyomást gyakoroljon Kínára annak érdekében, hogy kézzelfogható eredményeket érjen el az emberi jogokkal kapcsolatban, különös tekintettel az emberi jogi aktivistákkal való bánásmód, a véleménynyilvánítás szabadsága, a halálbüntetés és a vallásszabadság terén.




AZ EU ÉS SZOMSZÉDAI Horvátország csatlakozási tárgyalásainak befejezése és a csatlakozási egyezmény megkötésének közeledtével, a soros magyar elnökség egyik legfontosabb feladatává az EU-bővítés kérdése válik. Az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról szóló fejezet megnyitásával, az Uniónak határozottan ki kell nyilvánítania azon elvárását, hogy a horvát hatóságok tegyenek a háborús bűnök elkövetői eddigi büntetlenségének felszámolására. A horvát hatóságok még mindig nem biztosították az 1991-1995-ös háború alatt elkövetett háborús bűnök áldozatai és azok családtagjai számára az igazság felderítését, az igazságszolgáltatási elégtételt és a kártérítést. A Horvátországgal szemben alkalmazott felelősségteljes uniós eljárás fontos példa lesz az EU-hoz csatlakozni kívánó más nyugat-balkáni országok számára. A Törökországgal folytatott csatlakozási és kétoldalú tárgyalásokat pedig fel kell használni a törvénykezési reformok előmozdítására. Törökország a mai napig nem rendelkezik olyan egységes jogszabállyal, amely az ország menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos kötelezettségeit törvénybe foglalja, és még mindig érvényben vannak az Emberi Jogok Európai Bírósága által törvénytelennek ítélt, a külföldi állampolgárok fogva tartását szabályozó jogszabályok is. Az európai szomszédsági politika stratégiai felülvizsgálata a tervek szerint a soros magyar elnökség ideje alatt fejeződik be. E felülvizsgálatnak szorosan kellene kapcsolódnia az Unió teljes emberi jogi politikájának felülvizsgálatához, és foglalkoznia kell olyan súlyos problémákkal, mint a déli és keleti országokkal folytatott közösségi politikában tapasztalható következetlenség. Mivel az Uniónak viszonylag nagy befolyása van szomszédaira, az EU-nak sokkal határozottabbnak és világosabbnak kell lennie a partnerei felé támasztott elvárásaiban, és egységes emberi jogi stratégiákat kell kidolgoznia szomszédaival, amely nem korlátozódik kizárólag egy emberi jogi párbeszéd elindítására. Bár hivatalosan nem része a szomszédsági politikának, az EU és a Belarusz Köztársaság egyre erősödő kapcsolata kritikus kérdés marad, különösen azért, mert a Belarusz Köztársaság az egyetlen olyan európai ország, ahol még mindig hajtanak végre kivégzéseket. A halálbüntetés elleni harc egyértelműen kiemelt pontja a trió elnökség programjának, habár az elmúlt egy évben az egyes országok helyzetével kapcsolatos stratégiai munkák szüneteltek. A harmadik, egyre nagyobb nemzetközi támogatottságot élvező, halálbüntetéssel kapcsolatos ENSZ határozat elfogadása után, az Uniónak fel kell újítania a halálbüntetés eltörléséért folytatott munkáját a „fordulóponton lévő országokkal”, köztük a Belarusz Köztársasággal is.



AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A FŐKÉPVISELŐT, AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLATOT, A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET ÉS MINDEN UNIÓS TAGÁLLAMOT, HOGY: • Törekedjenek az emberi jogok hangsúlyozására az EU kétoldalú kapcsolataiban, különös tekintettel stratégiai partnereikre. Biztosítsák, hogy az emberi jogok központi szerepet kapjanak az EU külpolitikájában és, hogy elegendő EKSZ forrást különítsenek el ezekre a célokra. • Biztosítsák az emberi jogok központi szerepét az EU és stratégiai partnerei, például Kína, Oroszország, India, Brazília és az USA közötti kétoldalú kapcsolatokban. • Erősítsék meg elkötelezettségüket a szomszédos országokkal kapcsolatos emberi jogi problémák megoldása érdekében, a nyugat-balkáni és török bővítési folyamat során, a szomszédsági politika felülvizsgálata és más kétoldalú kapcsolatokat érintő intézkedéseken keresztül. • Ismételten erősítsék meg a kivégzések gyakorlatának az egész világra kiterjedő megszüntetését, mint az egyik legfontosabb külpolitikai célt, követelve a kivégzések azonnali moratóriumát a Belarusz Köztársaságban.

MÉRFÖLDKÖVEK


• Az emberi jogok védelme szerepel a kétoldalú csúcstalálkozók napirendjén és a kapcsolódó közleményekben, különösen stratégiai partnerek esetében. • Felhasználják a Horvátországgal az „igazságszolgáltatás és alapvető jogok“ fejezetről folytatott tárgyalásokat arra, hogy garanciákat kapjanak a hatóságoktól, hogy a hatályos nemzetközi jog alapján eljárást indítanak minden olyan bűntény esetében, amelyet az 1991-1995-ös háború alatt követtek el, biztosítják az áldozatok és családjaik számára a jóvátétel lehetőségét, beleértve a kárpótlást, kártérítést, rehabilitációt, és kezességet vállalnak a mulasztások megismétlése ellen. • Felhasználják a csatlakozási tárgyalásokat és kétoldalú kapcsolatokat arra, hogy nyomást gyakoroljanak Törökországra egy olyan menekültügyi törvény megalkotása érdekében, amely megfelel a nemzetközi befogadási és személyvédelmi normáknak, és hogy az létrehozzon egy, a párizsi irányelvekkel összhangban lévő független hazai emberi jogi intézményt, ahogy azt az uniós országok javasolták Törökország Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR) során. • Elindítják egy következetesebb és átfogóbb emberi jogi stratégia kidolgozását a szomszédos országok tekintetében, minden lehetséges eszköz felhasználásával; alkalmazva a politikai párbeszédet és az új cselekvési terveket a szomszédos országokkal szemben támasztott hangsúlyosabb és egyértelműbb elvárások kommunikálására, és a teljesítések mérföldköveinek és időkereteinek pontos meghatározásával. • Kidolgoznak és bevezetnek egy világos stratégiát a halálbüntetés eltörlése szempontjából „fordulóponton lévő országokkal“, hogy a moratóriumra felszólító, a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó ENSZ határozatokat megfelelően alkalmazzák. Határozottan felhívják a Belarusz Köztársaság figyelmét a kivégzésekre vonatkozó azonnali moratórium bevezetésének szükségességére, és azt minden szinten támogatja.

UtcaiakcióahalálbüntetésmegszűntetésértaBelaruszKöztársaságban, aBelaruszNagykövetségközelében, Moszkva,Oroszország.

19



EU-ENSZ KAPCSOLATOK

EMBERI JOGI TANÁCS Az Emberi Jogi Tanács (EJT) felülvizsgálatának mostani kritikus pontján, Magyarországnak, mint EJT tagnak, valamint a Főképviselőnek, magas szintű politikai figyelmet kell szentelnie, és megfelelő forrásokat kell biztosítania a Tanács mindennapi munkájához és a felülvizsgálati eljárás támogatására. Az EJT mandátum teljesebb és hatékonyabb megvalósítása érdekében, és különös tekintettel az emberi jogi jogsértések elleni hatékony fellépésére, az Uniónak nyomást kell gyakorolnia külkapcsolatai és régió-közi szövetségei révén. Az EU beavatkozása mellett az egyes uniós országoktól érkező hozzájárulások járulékos értéket jelentenének. Minden javaslat politikai következményeit át kell gondolni, hiszen az ezekből származó előnyök világos feltérképezése különösen hasznos lehet olyan érzékeny témákkal kapcsolatban, mint a faji megkülönböztetés vagy a vallás kérdésében. Az Uniónak javaslatokat kell kérnie olyan csoportok delegációitól, akik támogatásra szorulnak. Feltétlenül szükséges és kulcsfontosságú a felülvizsgálat során a folyamatos egyeztetés nem-kormányzati szervezetekkel és nemzeti emberi jogi intézményekkel, az olyan kezdeményezések felismerésében és megakadályozásában, amelyek, még ha nem is szándékosan, de korlátoznák részvételüket az EJT munkájában. Központi szerepet játszik az EJT működésében az ENSZ különleges eljárási rendszere, ezért az EU-nak még kezdeményezőbbnek kell lennie e rendszer megerősítése és fejlesztése érdekében. A rendszer működésének hatékonysága és minősége nagyban függ a magasan képzett, független emberi jogi szakértők kiválasztásától. Nagyon fontos, hogy az alkalmas jelöltek nyilvános listája kiterjedt legyen és képviseljen minden régiót, mindkét nemet és minden szakterületet. Az egyéni jelöltek kinevezésével kapcsolatban fontos, hogy az EU biztosítsa, hogy a szakértők végső kiválasztásának hatásköre és felelőssége az EJT Elnökénél maradjon (és azt ne ruházzák át az Egyeztető Csoportra). A panaszeljárással kapcsolatban gyökeres változásokra vonatkozó javaslatokra van szükség, hogy még hatékonyabb és átláthatóbb mechanizmusokkal lehessen elejét venni az emberi jogi jogsértéseknek. A soros magyar elnökségnek továbbra is meg kell erősítenie az EU elkötelezettségét az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) mellett, különösen a hatékony civil részvétel biztosításával, és az UPR ajánlásainak véghezvitelére való összpontosítással, a kétoldalú kapcsolatokon belül is. Összhangba kell hozni és meg kell erősíteni az UPR ajánlásokat véghezvivő intézkedéseket azokkal az ajánlásokkal, amelyek más ENSZ testületek javaslatait hajtják végre, többek között az egyezmények által létrehozott bizottságok és különleges eljárások révén. Mivel Magyarország UPR felülvizsgálata épp elnöksége idejére esik, példát kell mutatnia azáltal, hogy az ajánlásokra késedelem nélkül válaszol és tájékoztatja a EJT-t a javaslatok megvalósításának menetéről.



21

FEGYVERZETELLENŐRZÉS A 2010-ben folytatott tárgyalások során az EU és tagállamai határozottan támogatták egy erős és politikailag hiteles Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) megkötését. Az EU-nak azonban hangsúlyosabb vezető szerepet kell vállalnia, különösen a stratégiai partnerekkel és a vonakodó országokkal való ATT tárgyalások során. A tárgyalások harmadik és negyedik fordulójára 2011 februárjában illetve júliusában kerül sor, amely kialakítja a 2012. évi ENSZ ATT konferencia alapjait. Azonban még mindig számos fontos probléma megoldása és politikai döntések sora vár az Unió országaira, hisz az EU szerepe létfontosságú abban, hogy egy átfogó hatáskörű, és az országok létező kötelezettségein és kockázatértékelési eljárásain alapuló, erőteljes paraméterekkel rendelkező szerződés kerüljön a 2012-es konferencia elé.

Továbbá az EU-nak aktív szerepet kell vállalnia az ENSZ kézi lőfegyverekkel és könnyűfegyverekkel kapcsolatos akcióprogramjának (UNPoA) minden részterületével kapcsolatban, és együtt kell dolgoznia az Új-Zéland által elnökölt, kézi lőfegyverekkel és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kormányzati szakértők találkozóján, amelyre 2011 májusában kerül sor. Az EU-nak együtt kell működnie partnereivel a hatékony párbeszéd és az összehangolt akciók kialakításában, minden érintett területen: felhasználási/felhasználói engedély, hitelesítés és szabványosítás, megjelölés/nyomon követés, készletek kezelése, kézi lőfegyverekkel elkövetett erőszak, különösen nemi alapú erőszak, ezek megakadályozása, kézi lőfegyverek szállításának szabályozása, nemzeti koordinációs testületek és bejelentési mechanizmusok.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A FŐKÉPVISELŐT, AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLATOT ÉS A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY: • Biztosítsák, hogy az EU folytatja részvételét és vezető szerepet játszik az EJT mindennapi munkájában és felülvizsgálatában, ezáltal nyomást gyakorolva az EJT mandátumának teljes megvalósítása érdekében. • Folytassanak egyeztetéseket civil szervezetekkel és nemzeti emberi jogi intézményekkel a felülvizsgálati folyamat során és az EJT munkájában, valamint garantálják a szabályok betűjének és szellemének betartását, illetve a nem-állami megfigyelők részvételi lehetőségét az EJT munkájában • Támogassák aktívan az UPR eljárást, annak ajánlásait a külső kapcsolatokban történő érvényesítésével, Magyarország saját felülvizsgálata során tanúsított példamutató hozzáállássával. • Járuljanak hozzá egy hatékony ATT kidolgozásához, azáltal hogy aktívabb szerepet vállalnak az előkészítő tárgyalások során és segítik az UNPoA-t, a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása érdekében.

MÉRFÖLDKÖVEK • Az Unió érdemi kötelezettséget vállal és határozott fellépést tanúsít az ENSZ-szintű emberi jogi mechanizmusok fejlesztésében, beleértve az EJT-t. • Felhasználja Magyarország UPR felülvizsgálatát arra, hogy példát mutasson olyan területeken, mint az előkészítő és értékelő egyeztetések szervezése civil szervezetekkel, más EU tagállamok részvétele, EU országok bevonása, és egyértelmű álláspont kidolgozása az ajánlásokkal kapcsolatban. • Az EU sürgeti egy erős ATT megalkotását a februári és júliusi előkészítő bizottsági tárgyalásokon, és az EU által támogatott megbeszéléseken, különösen aktívan bevonva a partner és vezető szerepű államokat, valamint az ATT folyamat elnökét, azzal a céllal, hogy tényleges előrelépést érjenek el egy átfogó, ágondolt és hatékony dokumentum kidolgozásában. • Az EU hangsúlyozza az ATT és az UNPoA emberi jogi vonatkozásait, stratégiai partnereivel és másokkal folytatott kétoldalú tárgyalásai során, többek között a csúcstalálkozókon és a New Yorkon kívül folytatott politikai párbeszéd során.




VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Mivel a világ sok multinacionális vállalatának a székhelye az EU-ban található, a svéd és a spanyol elnökségek azt javasolták, hogy az EU és tagállamai vállaljanak vezető szerepet és mutassanak példát a világnak, a vállalati felelősségvállalás terén.

Következő lépésként, az EU létrehozott egy önkéntes vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) keretrendszert, amely ösztönzőként szolgál azon vállalatok számára, akiknek fontos az emberi jogok tiszteletben tartása. Ez az önkéntes keretrendszer azonban nem fejezi ki kellőképpen a vállalatok emberi jogok tiszteletére vonatkozó konkrét kötelezettségeit. Az ENSZ Főtitkárának az emberi jogok és a transznacionális vállalatok és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó különleges képviselője, John Ruggie professzor szerint „a [vállalati] felelősségvállalás teljesítése az [emberi jogok] tiszteletben tartása terén megköveteli a megfelelő hozzáállást. Ez a koncepció magában foglalja azokat a lépéseket, amelyeket a vállalatnak követnie kell annak érdekében, hogy felismerje, megelőzze és kezelje a felmerülő emberi jogi problémákat.” Mivel a saját területükön a harmadik országok gyakran elmulasztják betartatni a vállalatokkal az emberi jogi kötelezettségeiket, az Amnesty International felszólítja a tagállamokat, hogy kötelezzék vállalataikat az emberi jogi alapelvek betartására az Unión belüli és azon kívüli működésük során.

Az EU CSR keretrendszere nem ismeri fel az EU tagállamok fontos szerepét abban sem, hogy uniós vállalatokat felelősségre vonjanak az általuk elkövetett emberi jogi mulasztásokért. Továbbá nem segíti elő az áldozatok jogorvoslathoz jutását. Alapvető követelmény, hogy az EU területén működő vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértések áldozatai számára, az EU tagállamok biztosítsák a hozzáférést bírósági vagy bíróságon kívüli jóvátételi renszerekhez. Jogorvoslati kérelmük érvényesítése közben a jogalanyok gyakran találják magukat szembe áthághatatlan eljárási vagy érdemi akadályokkal, amelyek áthidalására az EU-nak kötelessége lenne megoldást találni. Az Uniónak és a tagállamoknak egyaránt biztosítaniuk kell, hogy a vállalatoknak nyújtott anyagi támogatások ne kerüljenek felhasználásra olyan célokra, amelyek emberi jogi visszaéléseket eredményeznek.

Ruggie professzor úgy gondolja, hogy a vállalatok működésével kapcsolatos emberi jogi kihívások a globalizáció okozta hiányosságokból fakadnak. E hiányosságok orvoslására a soros magyar elnökségnek mindent el kell követnie, hogy mihamarabb egy szigorúbb jogszabályi keret álljon rendelkezésre, amely az emberi jogokat a vállalati felelősségvállalás alapjává teszi.



AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET ÉS MINDEN UNIÓS TAGÁLLAMOT, HOGY: • Gyakoroljanak nyomást olyan hatékony nemzetközi normák bevezetése érdekében, amelyeknek része a vállalatok megfelelő emberi jogi hozzáállásának megteremtése és a bírósági vagy közigazgatási jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása. • Játsszanak vezető szerepet olyan normaalkotási folyamatokban, mint például a Ruggie keretrendszer, vagy más szabályozások (a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) és a nemzetközi pénzügyi szervezetekről). • Biztosítsák, hogy az EU és a tagállamok pénzügyi intézményei és azok ügyfelei megfelelő emberi jogi hozzáállást tanúsítanak. • Dolgozzanak ki egy olyan jogszabályi hátteret, amely azon az alapelven nyugszik, miszerint az EU országainak elejét kell venniük harmadik országok által elkövetett emberi jogi visszaéléseknek. A jogszabályi keret biztosítsa, hogy a tagállamok: a. Alkalmazzanak olyan jogi és politikai intézkedéseket, amelyek kötelezik a vállalatokat az emberi jogi normák betartására és a visszaélések kötelező bejelentésére, és vezessenek be szankciókat az elvárásoknak nem megfelelő vállalatokkal szemben. b. Foganatosítsanak olyan törvényi és más intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy az országukban bejegyzett vállalatok tevékenysége emberi jogi visszaélésekhez vezessen külföldön. c. Joghatóságukon belül biztosítsanak hozzáférést bírósági és nem bírósági jogorvoslatokhoz azon személyek számára, akiknek a vállalatok megsértették emberi jogait. Ide tartozik az olyan intézkedések bevezetése is, amelyek megszüntetik a hatékony jogorvoslathoz jutás akadályait (például az eljárási szabályok terén).

MÉRFÖLDKÖVEK

© Kadir van Lohuizen/NOOR

• Az EU szorgalmazza, hogy az ENSZ Főtitkárának Különleges Megbízottja az Emberi Jogi Bizottság számára készített utolsó jelentésébe foglaljon olyan alapelveket, amelyek irányt mutatnak az egyes országoknak abban, hogy miként lépjenek fel polgáraik védelmében az emberi jogi visszaélésekkel szemben, ide értve a vállalati emberi jogi felelősségvállalást és a bírósági és közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket. • Az EU közös álláspontja, hogy az emberi jogoknak központi helyet kell biztosítani a jelenlegi felülvizsgálati folyamatokban: OECD Irányelvek multinacionális vállalkozások számára; OECD közös állásfoglalás a külkereskedelem és környezeti hatásai tekintetében; és a nemzetközi pénzügyi szervezetek fenntarthatósági irányelvei. • A soros elnökség párbeszédet kezdeményez a szigorúbb, uniós szintű emberi jogi normákon alapuló jogszabályi háttér kidolgozásának előmozdítására, a vállalati felelősségvállalás megalapozására, a civil szervezetekkel való egyeztetés és a különleges megbízott az Emberi Jogi Tanács számára készítendő záróbeszámolója figyelembe vételével.

OlajszivárgáshatásaaNigerdeltában.Nigéria.

23



NEMZETKÖZI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Nem lehet alábecsülni az EU létfontosságú szerepét a súlyos emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos büntetlenség elleni küzdelemben. Az Uniónak a továbbiakban is támogatnia kell a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egyetemes és hatékony működését, mint ahogy azt kifejtették az Európai Unió Tanácsának az ICC-vel kapcsolatos közös állásfoglalása és akcióterve keretében. Ezért üdvözöljük a Kampalai Felülvizsgálati Tanácskozáson tett ígéretet, amely szerint az Unió felül fogja vizsgálni a nemzetközi igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabályi eszközeit. A felülvizsgálat során az EU-nak meg kell erősítenie szándékát a Római Egyezmény egységének megóvására és követelnie kell az államoktól a Bírósággal való teljes együttműködést. Ez szorosan összefügg a nemzetközi igazságszolgáltatás nemzeti szinten való érvényesítése folyamatos támogatásának szükségességével. Az egyetemes joghatóság intézménye létfontosságú annak megakadályozására, hogy a nemzetközi bűncselekményeket elkövetők bárhol menedéket találhassanak. Az uniós országoknak tehát továbbra is ki kell állniuk az egyetemes joghatóság gyakorlásának védelme mellett minden lehetséges fórumon, és az EU-nak foglalkoznia kell az egyetemes joghatóság intézményének fejlesztésével saját, a Népirtásért, az Emberiség elleni Bűntettekért és a Háborús Bűnökért Felelős Személyekkel foglalkozó Kapcsolattartói Hálózatának keretein belül. Az Unió külpolitikájában a nemzetközi igazságszolgáltatás hagyományos támogatásának kulcsfontosságú szempontként kell megmaradnia az új, a Főképviselő alatt működő Európai Külügyi Szolgálat politikájában is. Az EU-nak lehetősége van arra, hogy nagy erővel támogassa a nemzetközi igazságszolgáltatás ügyét, különösen a legfontosabb stratégiai partnereivel ápolt kapcsolataiban. A közeledő júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozón kezdetét kell vennie egy komoly párbeszédnek a nemzetközi igazságszolgáltatásról, bevonva minden további stratégiai partnert, köztük Kínát is. A nemzetközi igazságszolgáltatás fontos szerepet játszik a regionális biztonság és stabilitás megvalósításában is, ezért az EU-nak fel kell ismernie a nemzetközi igazságszolgáltatásnak a közelkeleti békefolyamatokban betöltött fontos szerepét, csakúgy mint az Unió Izraellel és a Palesztin Hatósággal ápolt kétoldalú kapcsolataiban. Ez azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a nemzetközi jogi jogsértések ellen való fellépésnek, beleértve azokat, melyeket a 2008-2009-es gázai és dél-izraeli összecsapások során követtek el. Az emberi jogi jogsértésekért való felelősségre vonás szerves része minden igazságos és hosszú távra szóló konfliktusrendezésnek. A nemzetközi humanitárius jog (IHL) betartását szorgalmazó EU Iránymutatások gyakorlati eszközként szolgálnak az EU számára a jogsértések elleni küzdelemben.



AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET ÉS A FŐKÉPVISELŐT, HOGY: • Támogassák az ICC egyetemes elfogadottságát, követelve, hogy minden állam ratifikálja és illessze be hazai jogrendszerébe a Római Alapokmányt és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodást, és hozzanak törvényeket a Bírósággal való együttműködéssel és kiegészítő bíráskodás elvével kapcsolatban. • Támogassák az ICC hatékony működését és a Római Alapokmány sérthetetlenségét azáltal, hogy megkövetelik az együttműködést az ICC-vel és visszautasítják az azt érő támadásokat. • Védjék meg az egyetemes joghatóság alkalmazását. • Mozdítsák elő a nemzetközi igazságszolgáltatás érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokon keresztül, különösen a stratégiai partnerekkel vagy a közel-keleti békefolyamat kontextusában folytatott tárgyalások során, felismerve, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás érvényesítése a regionális biztonság és stabilitás megerősítésének útja.

MÉRFÖLDKÖVEK


• A soros elnökség ráveszi azt a két uniós tagállamot (Csehországot és Máltát), amelyek ez idáig még nem ratifikálták a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodást (APIC), hogy késlekedés nélkül tegyék meg azt. A soros magyar elnökség sürgeti azt a három tagállamot (Franciaország, Málta és az Egyesült Királyság), amelyek tiltott kikötésekkel egyenrangú kijelentéseket tettek a Római Alapokmányt ratifikálásakor, hogy azokat haladéktalanul vonják vissza. • Az ICC-vel való teljes együttműködésre ösztönzi az ENSZ-et az ICC elfogató parancsokban megnevezett személyek felkutatásában és letartóztatásában, nyomást gyakorol minden országra annak biztosítására, hogy a letartóztatási parancsokban megnevezett személyeket késedelem nélkül átadják az ICC-nek. • Nyomon követi és a Hálózat 10. találkozóján végrehajtja a Népirtásért, az Emberiség elleni Bűntettekért és a Háborús Bűnökért Felelős Személyekkel foglalkozó Hálózat 9. találkozójának következtetéseit és ajánlásait. • Komoly párbeszédet kezdeményez a nemzetközi igazságszolgáltatásról minden stratégiai partnere, köztük Kína, bevonásával. Felveszi a júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozó és a kétoldalú tárgyalások megvitatandó pontjai közé a nemzetközi igazságszolgáltatás és az ICC kérdéseit. • Felismeri annak szükségességét, hogy az Izrael és a Palesztin Megszállt Területeken elkövetett nemzetközi jogsértések elkövetőinek büntetlenségét meg kell szüntetni, és különös erőfeszítéseket tesz azért, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás keretei között találjon megoldást a nemzetközi humanitárius jogi jogsértésekre és a gázai és délizraeli konfliktusokban elkövetett háborús bűnökre (2008-2009). Támogatja a Palesztin Hatóságot és más regionális partnereket abban, hogy a kérdést ismét felterjeszthessék az ENSZ Közgyűlése elé, az Emberi Jogi Tanács márciusi ülésén.

GraffitiegyfalonTimorLestében: „Igazságértkiáltunk!“

25

SZENVEDNEK EMBERI JOGAIK MEGSÉRTÉSE MIATT. AZ AMNESTY INTERNATIONAL FELSZÓLÍTJA VÁLLALJON AKTÍV SZEREPET AZ UNIÓBAN A KÖVETKEZŐ TÍZ SZEMÉLY ÜGYÉBEN AZÁLTAL, HOGY: MINDEN ALKALMAT ARRA, HOGY BESZÉL RÓLUK ÉS NYOMÁST GYAKOROL ÜGYÜKBEN, HELYZETÜK TÉNYLEGES JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. TISZTVISELŐIBŐL VAGY ODAUTAZÓ DELEGÁCIÓK TAGJAIBÓL OLYAN CSAPATOKAT ÁLLÍT ÖSSZE, MELYEK FELADATA E KONKRÉT IRÁNYMUTATÁSÁBAN FOGLALT JAVASLATOK HATÉKONY HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁT.

KHALED EL-MASRI KIADATÁS, NÉMETORSZÁG

© ACLU

2003 decemberében makedón ügynökök elrabolták a libanoni származású német állampolgárt, Khaled El-Masrit és 2004 januárjában törvénytelenül átadták a CIAnak. A CIA megkínozta, majd Afganisztánba szállította, ahol négy hónpig embertelen körülmények között volt fogva tartva és bántalmazásnak kitéve. Később visszaszállítoták Németországba, ahol 2004 májusában szabadon engedték, de soha nem kárpótolták emberi jogainak megsértéséért. 2009. szeptember 11-én letartóztatták, mert megtámadta Gerold Noerenberget, a németországi Neu-Ulm polgámesterét. Később, 2010. március 30-án két év börtönbűntetésre ítélték. „[Khaled] felháborodott, csalódott, megalázott és nagyon elkeseredett”- mondta ügyvédje, felhívva a figyelmet arra, hogy a támadás nem véletlenül épp szeptember 11-én, az USÁ-ban elkövetett terrortámadás évfordulóján történt. „A kínzás áldozatai megérdemlik a segítséget.” n

© Magán

Az EU aktívan utasítsa vissza a bűntetlenséget és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely az amerikai kiadatással és titkos fogvatartási programmal kapcsolatos feltételezett EU bűnrészesség teljes, független és hatékony kivizsgálására irányul. Tűzze például napirendre Khaled el-Masri esetét Macedónia csatlakozási tárgyalásai során annak érdekében, hogy megfelelő jóvátételben részesüljön az őt ért visszaélések miatt.

n

EYNULLA FATULLAYEV LELKIISMERETI FOGOLY, AZERBAJDZSÁN 2010. július 6-án Eynulla Fatullayevet, egy azerbajdzsáni újság szerkesztőjét két és fél év börtönbüntetésre ítélték törvénytelen kábítószerek birtoklásáért. Ebben az időben Eynulla Fatullayev éppen nyolc és fél éves börtönbűntetését töltötte 2007-ben koholt vádak alapján, többek között terrorizmus, rossz hírnév keltése, rasszista gyűlöletre való uszítás és adócsalás miatt. Az Amnesty International szerint Eynulla Fatullayevet hamis vádak alapján ítélték el, hogy elhallgattassák a kormányról szóló kritikus jelentéseit. Lelkiismereti fogolynak tekintjük. 2010 áprilisában az Emberi Jogok Európai Bírósága érvénytelenítette a terrorizmus, a rossz hírnév keltése és a rasszista gyűlöletre való uszítás vádját elrendelve ezzel Eynulla Fatullayev szabadon bocsátását. Az ítéletnek megfelelően, az Anerbajdzsáni Legfelsőbb Bíróság az adócsalás kivételével érvénytelenítette a vádakat, és úgy rendelkezett, hogy Eynulla Fatullayev már letöltötte büntetésést. Azonban még mindig börtönben van a legújabb kábítószerbirtoklás vádja miatt. Az Európai Bíróság határozatát követő Eynulla Fatullayev elleni további börtönbüntetésének kiszabása új vád alapján egyértelműen azt jelenti, hogy Azerbajdzsán figyelmen kívül akaraja hagyni a bíróság döntését. n Az EU szólítsa fel az azerbajdzsáni hatóságokat arra, hogy azonnali hatállyal helyezze feltétel nélküli szabadlábra Eynulla Fatullayevet és biztosítsa a véleménnyilvánítás és a szolás szabadságát.

MUNIR SAID THALIB EMBERI JOGI AKTIVISTA, INDONESIA 2004. szeptember 7-én holtan találták Munir Said Thalib (Munir) indonéz emberi jogi aktivistát a Garuda Airlines Jakartából Hollandia felé tartó járatán. A boncolás kimutatta, hogy arzénmérgezés áldozata lett. Habár két embert elítéltek Munir meggyilkolásában való bűnrészességük miatt, hihető feltételezések szerint azokat, akik a legmagasabb helyen felelősek a haláláért a mai napig nem állították törvény elé. Soha nem hozták nyilvánosságra azt a jelentést sem, amely összefoglalja az elnöki utasításra elvégzett független nyomozás eredményeit. Munir volt Indonézia egyik legtekintélyesebb emberi jogi aktivistája, aki állandó félelemben élt miután emberi jogi munkája miatt robbanószerkezetet helyeztek háza mellé és egy feldühödött tömeg megtámadta irodáját 2002-ben és 2003-ban. Indonézia emberi jogi aktivistáit továbbra is érik fenyegetések, megfélemlítések és támadások. © Kontras

A SOACHAI ANYÁK KAMPÁNYOLÓK, KOLUMBIA

© Magán

A soachai Anyák (Luz Marina Porras Bernal, Carmenza Gomez Romero, Maria Ubilerma Sanabria Lopez, Blanca Nubia Monroy, Edilma Vargas Riojas and Flor Hilda Hermandez) egy kolumbiai asszonyok csoportja, akiknek a fiait törvénytelenül végezték ki a biztonsági erők tagjai. Ezeket az asszonyokat folyamatosan fenyegetik, zaklatják és megfigyelés alatt tartják azért, hogy elhallgattassák az igazság nyilvánosságra hozásáért folytatott kampányukat. 2008-ban Soachaban egy szegény, Bogotához közeli kisvárosban több mint egy tucat fiatal férfit gyilkoltak meg a hadsereg tagjai, majd holttestüket többnyire, mint „a harcokban elesett illegális fegyveresek“ maradványaiként mutatták be. A bíróságok több mint 2000, a biztonsági erők tagjai által elkövetett törvénytelen kivégzés ügyében folytatnak nyomozást.

Az emberi jogi aktivistákról szóló iránymutatások alalpján az EU szólítsa fel Indonéziát arra, hogy kezdeményezzen egy új vizsgálatot Munir gyilkosságával kapcsolatban és, hogy igazságos bírósági eljárások keretében állítsák törvény elé az elkövetőket függetlenül attól, hogy milyen pozíciót töltenek be és, hogy védjék meg az emberi jogi aktivistákat a fenyegetésektől, megfélemlítéstől és támadásoktól.

n

Az EU szólítsa fel a kolumbiai kormányt arra, hogy összhangban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának ajánlásaival és az EU emberi jogi aktivistákkal kapcsolatos itánymutatásaival tegyen döntő lépéseket az emberi jogi visszaélések, köztük a törvénytelen kivégzések büntetlenségének felszámolásáért, melyeknek áldozatul estek a Soachai Anyák fiai is.

FELHÍVÁS © Magán

ISROIL KHOLDOROV LELKIISMERETI FOGOLY, ÜZBEGISZTÁN

Isroil Kholdorovot, egy üzbegisztáni emberi jogi aktivistát, 2007 februárjában egy igazságtalan bírósági eljárást követően, különböző államellenes bűntettekért hat év börtönbbüntetésre ítélték. Isroil Kholdorovot az Amnesty International lelkiismereti fogolynak tekinti, aki kizárólag azért lett elítélve, mert gyakorolta a véleménnyilvánítás és az egyesülési szabadsághoz való jogát. Felhívta a nemzetközi sajtó figyelmét olyan tömegsírokra Andizhanban, melyek a 2005 májusában történt eseményekhez kötődnek, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak egy nagyrészt békés tüntetés résztvevőire több százat megölve közülük. Az andizhani eseményeket követően Isroil Kholdorovot elhagyta az országot, de 2006 szeptemberében letartóztatták Üzbegisztánban. Az a mai napig nem világos, hogy önként tért-e vissza vagy elrabolták az üzbég biztonsági szolgálat emberei. n

Az emberi jogi aktivistákról szóló iránymutatások értelmében az EU követelje, hogy az üzbég hatóságok azonnali hatállyal helyezzék feltétélen szabadlábra Isroil Kholdorovot és az EU ragadjon meg minden alkalmat arra, hogy kezdeményezzen egy független nyomozást az andizhani események kivizsgálására.

NAGY PICTOR UTCA HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS, ROMÁNIA

2004-ben mintegy 100 romát lakoltattak ki a romániai Csíkszereda (Miercurea Ciuc) városában lévő otthonaikból. Ahelyett, hogy alternatív lakhatási lehetőségeket ajánlottak volna fel számukra, olyan lakásokba költöztették őket a hatóságok, melyek csak átmeneti megoldást jelentettek volna: egy szennyvíztisztító közvetlen közelében épült fémkabinokól és bádog viskókból álló telepre. Azóta ott hagyták őket, annak ellenére, hogy a házak és a környék lakhatásra alkalmatlanok, és, hogy fennáll egészségkárosodások veszélye.

Photography ©Zsuzsanna Ardó n

© Magán

Az EU szólítsa fel Romániát arra, hogy vessen véget a kényszerkilakoltatásoknak és biztosítsa, hogy a romák diszkrimináció nélkül juthassanak megfelelő lakhatáshoz.

GERTRUDE HAMBIRA EMBERI JOGI AKTIVISTA, ZIMBABWE


SZERTE A VILÁGON RENTGETEGEN A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET, HOGY n AZ ELNÖKSÉG HAT HÓNAPJA ALATT MEGRAGAD n AZ ADOTT ORSZÁGÁBAN MűKÖDŐ NAGYKÖVETSÉGEK ÜGYEK NYOMON KÖVETÉSE. n BIZTOSÍTJA AZ EU EMBERI JOGI AKTIVISTÁKRÓL SZÓLÓ

PETRIJA PILJEVIĆ EMBERRABLÁS, KOSZOVÓ

A koszovói fegyferes konfliktus után, 1999 június 28-án három a Koszovói Felszabadító Hadsereg egyenruháját viselő férfi pristinai otthonából elrabolta Petrija Piljevićet egy 57 éves koszovói szerb asszonyt. Holttestét később egy jelöletlen sírból exhumálták. A becslések szerint mintegy 800 szerb és roma személyt raboltak el az 1999-es konfliktus előtt, alatt és után. Több, mint egy évtizeddel Petrija halála után családja még mindig hiába várja, hogy törvény elé állítsák azokat, akik haláláért felelősek. n

Az EU-nak biztosítania kell, hogy az EU-vezette koszovói jogállamiság misszió (EURLEX) késedelem nélkül, alapos és hatékony vizsgálatot indít Petrija Piljević elrablása majd későbbi meggyilkolása valamint más, a koszovói konfliktus befejezése után történt emberrablások felderítésére. Az EU biztosítsa, hogy törvény elé állítják azokat, akik Petrija elrablásáért és meggyilkolásáért felelősek és, hogy családját jóvátételben és kárpótlásban részesítik.

SULIAMON OLYFEMI HALÁLSORON, SZAúD-ARÁBIA A nigériai Suliamon Olyfemit 2005-ben ítélték halálra Szaúd-Arábiában egy nem nyilvános tárgyaláson 13 másik nigériaival együtt egy 2002ben Jeddahban meggyilkolt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban. A jelentések szerint az eljárás alatt Suliamon Olyfemi, aki ártatlannak vallja magát, nem fogadhatott ügyvédet, nem részesült semmiféle jogi tanácsadásban, és nem biztosítottak számára kielégítő tolmácsolást a per során. Letartóztatásuk után a férfiakat kínozták és bántalmazták. Vallatásuk során utasították őket arra, hogy helyezzék ujjlenyomatukat, mely helyettesítheti az aláírást, olyan arab nyelvű nyilatkozatokra, melyeket nem tudtak elolvasni. Valószínű, hogy ezeket a nyilatkozatokat bizonyítékként használták fel ellenük a büntetőperes eljárás során. n Az EU emeljen szót az összes szaúd-arábiai halálraítélt érdekében, köztük Suliamon Olyfemiért, hogy ítéletüket sürgősen változtassák meg, és ezzel Szaúd-Arábia induljon el a halálbűntetés eltörlése felé vezető úton.

Gertrude Hambira, a mezőgazdasági munkások jogait védelmező Zimbabwei Mezőgazdasági és Ültetvényi Dolgogozók Általános Szakszervezetének (GAPWUZ) főtitkára folyamatos, a zimbabwei biztonsági ügynökök általi megféleméítéseknek, zaklatásoknak és erőszaknak van kitéve. 2009-ben három fegyveres megtámadta Gertrude Hambira otthonát, erőszakkal behatoltak, elrabolták személyes tárgyait és férjét megfenyegették, hogy lelövik, amikor az segítsgégért kiálltott. 2010 februárjában behívatták a helyi rendőrfőkapitányságra, ahol tizenhét magasrangú biztonsági tiszt kihallgatta. Amikor végül szabadon bocsátották kihallgatói megfenyegették, hogy ismét behívathatják. Ugyanabban a hónapban a szakszervezeti székházat ért razzia után, melynek célja Gertrude Hambira elfogatása volt, el kellett menekülnie. Gertrude Hambira azóta is bújdosik, mivel aggódik biztonsága miatt. n

© Magán

CHEN ZHENPING LELKIISMERETI FOGOLY, KÍNA

Chen Zhenping a Falun Gong vallás gyakorlója jelenleg nyolcéves börtönbüntetését tölti Kínában „egy eretnek szervezetben való, a törvény kijátszására irányuló részvétel” bűntette miatt. Vélhetően erőszakkal kábítószerekkel injekciózzák és rendszeresen verik a börtönben. Egy volt fogvatartott elmondása szerint Chen Zhenpinget gyakran nem engedték ki a mellékhelyiségre és az ágyhoz kötözték. Az asszony jelenleg is további kínzások komoly veszélyének van kitéve. Az „átformálási kampány” részeként a Falung Gong követőket keményen kínozzák, amely során verik, elektromos árammal sokkolják és végtagjaiknál fogva felfüggesztik őket, megfosztják az étel és az alvás lehetőségétől, a nők esetében szexuális zaklatásnak áldozatai addig, amíg meg nem tagadják hitüket.

Az EU, emberi jogi aktivisták védelméről szóló iránymutatásait megvalósítva szólítsa fel a zimbabwei hatóságokat arra, hogy biztosítsák Gertrude Hambira biztonságos visszatérését Zimbabweba és vessenek véget minden, a GAPWUZ tagjai ellen irányuló megfélemlítésnek, zaklatásnak és erőszaknak.

n

© Magán

Az EU, a kínzás elleni iránymutatásainak megfelelően szólítsa fel a Kínát arra, hogy azonnali hatállyal és feltétel nélkül bocsássa szabadon Chen Zhenpinget és biztosítsa, hogy addig is, amíg börtönben van nem lesz kitéve kínzásnak és bántalmazásnak.

CSELEKEDJ MOST

TÍZ EGYÉNI ESET A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉG IDEJÉRE

AZ AMNESTY INTERNATIONAL AJÁNLÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓ SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGE RÉSZÉRE

Recommend Documents