Az EU versenyjoga: az állami vállalatokra és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás Tekintettel arra, hogy a vállalkozásokon kívül a tagállamok bizonyos intézkedései is korlátozhatják, illetve torzíthatják a versenyt az Unión belül, szükséges volt az államra vonatkozó speciális versenyjogi szabályok meghatározására. Az államra vonatkozó uniós szabályok célja, hogy a versenyszférában működő vállalatok számára megkülönböztetés nélkül egyenlő feltételeket biztosítsanak, és megtiltsák egyrészt hogy az állami vállalatok, másrészt pedig hogy állami forrásból gazdasági előnyhöz jutva bármilyen vállalat tisztességtelen módon szerezzen versenyelőnyt. Ezeket a szabályokat már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződésben (1957) lefektették, és – csakúgy mint a vállalatokra vonatkozó versenyjogi szabályok, a másodlagos uniós jogforrások elfogadására vonatkozó szabályok bizonyos módosításán kívül – szinte teljes mértékig változatlan tartalommal találhatók meg jelenleg is az unió elsődleges jogforrásában, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSz.).
Az államra vonatkozó uniós versenyjogi szabályozásnak két területe van: I. Az állami vállalatokra vonatkozó szabályozás II. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
I. Az állami vállalatokra vonatkozó uniós szabályozás
A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, és nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel, különösen a 18. (állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma) és 101–109. cikkben (versenyjogi szabályok) foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket. (EUMSz. 106. cikk (1) bek.)
A tilalom lényege: A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni az állami vállalatokra, mint a magánvállalatokra nézve (egyenlő elbánás elve), és a versenyszabályokat is be kell tartaniuk. A tagállamok az állami vállalatokat nem használhatják fel a szabad verseny korlátozására, torzítására.
1
A Szerződés értelmében állami vállalat: - közvállalkozás: valamely tagállam tulajdonában lévő, illetve közvetlenül vagy közvetve a tagállam meghatározó befolyása alá tartozó vállalkozás (a vélelem szerint egy vállalat állami vállalatnak minősül, amennyiben a) a jegyzett tőkéjének több, mint a fele az állam tulajdonában van, vagy b) a szavazatok többségével az állam rendelkezik, illetve c) a felügyeleti szerv tagjai több, mint a felének a kinevezési joga az államot illeti), - az olyan vállalkozás, amelynek valamely tagállam különleges vagy kizárólagos jogot biztosít (a különleges vagy kizárólagos jogok fogalma nincs meghatározva. Ilyen helyzet áll elő pl. abban az esetben, ha egy korábbi állami vállalatot privatizáltak, de egy adott tevékenység tekintetében gyakorlatilag továbbra is monopolhelyzetben van, vagy pl. amikor a monopolhelyzet koncesszió vagy közbeszerzési pályázat elnyerésével alakul ki).
A tilalom alóli kivételek (EUMSz. 106. cikk (2) bek.): • 1. „általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat” nyújtó vállalatok: • általános gazdasági érdekű (közérdekű) szolgáltatást nyújtó vállalatok elsősorban az ún. „közüzemi” vállalatok (az ide tartozó szolgáltatások köre is változhat idővel; pl. áram, energia, víz, szennyvíz, közlekedés, posta, hírközlés, szemétszállítás).1 • Pl. Corbeau-ügy (C-320/91. sz.): a postai szolgáltatás kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a kizárólagos megállapodás korlátozhatja a versenyt, ha az az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítéséhez szükséges. Belgiumban a jogszabályok a belga postát (Régie des postes) mint közjogi jogi személyt a postai küldemények minden fajtájának felvételére, szállítására és kézbesítésére vonatkozó kizárólagos joggal ruházták fel az egész ország területén, és büntetőjogi szankciókat írtak elő e kizárólagos jog megsértése esetére. Paul Corbeau, liège-i kereskedő ellen a postai monopóliumról szóló belga jogszabály megsértése miatt büntetőeljárás indult, amely ügy előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróság elé került. Corbeau úr egy meghatározott körzetben (Liège városban és környékén) a postai küldeményeknek a feladónál történő felvételéből és e küldemények másnap délig történő kézbesítéséből álló szolgáltatást nyújtott olyan címzettek számára, akik ezen körzetben laktak. Ami azokat a címzetteket illeti, akik e körzeten kívül laktak, Corbeau úr elvégezte a küldeményeknek a feladó címén történő felvételét, és azokat a belga állami postán keresztül kézbesítette. A Bíróságnak – többek között – arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a belga posta törvényi monopóliumáról szóló jogszabály összeegyeztethető-e az uniós 1
Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnál tágabb fogalom az ún. általános érdekű szolgáltatás, amelynek a fogalmát szintén nem tartalmazza az EUMSz., így az a Bizottság gyakorlatára és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra tekintettel határozható meg. Olyan piaci (gazdasági) és nem piaci (nem gazdasági, például egészségügyi, oktatási, szociális) szolgáltatásokat foglal magában, amelyeket a tagállami hatóságok általános érdekűnek minősítenek, és specifikus közszolgáltatási kötelezettségként határoznak meg.
2
joggal, vagyis általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül-e. A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy a Szerződésbe ütközik az olyan tagállami szabályozás, amely a postai küldemények felvételére, szállítására és kézbesítésére vonatkozó kizárólagos joggal ruház fel egy szervezetet –– mint amilyen a belga Régie des postes ––, büntetőjogi szankciók terhe mellett megtiltja az ezen államban letelepedett gazdasági szereplőknek az általános érdekű szolgáltatástól különválasztható olyan különleges szolgáltatások nyújtását, amelyek a gazdasági szereplők különleges szükségleteit elégítik ki, és amelyek a hagyományos postai szolgáltatás által nem nyújtott bizonyos többletszolgáltatásokat igényelnek (pl. a feladó címén történő felvétel, a nagyobb gyorsaság vagy a megbízhatóság a kézbesítésnél, vagy a rendeltetési hely módosításának lehetősége a kézbesítés folyamán), amennyiben ezek a szolgáltatások nem veszélyeztetik a kizárólagos jog jogosultja által ellátott általános gazdasági érdekű szolgáltatás gazdasági egyensúlyát. (Vagyis a kizárólagos megállapodás csak annyiban jogszerű és korlátozhatja a versenyt, amennyiben az az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítéséhez szükséges.) • 2. jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalatok: olyan vállalatok, amelyeknek az állam azért adott kizárólagos jogot valamilyen tevékenység folytatására, mert így maga az állam több bevételt tud elérni (pl. dohány, alkohol, szerencsejáték monopólium).
- Az EUMSz-ben szabályozott kivételek oka: a sajátos közfeladatok ellátása. - DE: ezen kivételek alkalmazása sem akadályozhatja olyan mértékben a kereskedelmet, amely az Unió érdekeivel ellentétes. (EUMSz. 106. cikk (2) bek.)
A tilalom uniós szintű ellenőrzése: •
A Bizottság hatásköre: -
vizsgálat -
központi eleme: a piaci magánbefektető elvének vizsgálata („egy átlagos magánbefektető is így járt volna-e el rendes piaci körülmények között?”)
-
határozathozatal
-
jogalkotás: „A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.” A Bizottság eredeti (a Szerződés rendelkezésén alapuló) jogalkotási hatásköre. Jogalap a liberalizációs célú bizottsági aktusok elfogadásához. Ez alapján a Bizottság az 1980-as évektől fogva erőteljes liberalizációs célú törekvéseket indított el, amelyek később számos, korábban tipikusan tagállami monopóliummal bíró szektor tekintetében a verseny megnyitását idézték elő. (Liberalizáció: az 3
állami monopóliumok fokozatos lebontása és a szabad piacgazdaság felé való nyitás azokon a területeken, melyeken korábban csak egy meghatározott állami vállalat tevékenykedhetett.) Az 1990-es évek elejétől számos fontos liberalizációs célú és tárgyú – nemcsak bizottsági, hanem európai parlamenti és tanácsi – irányelv került elfogadásra. Lásd pl.: -
távközlés (postai szolgáltatás2: a teljes piacnyitást 2010. december 31-ig kell megvalósítani. Magyarország és tíz másik tagállam 2012. december végéig tarthatja fenn az állami posta monopóliumát az 50 grammnál könnyebb küldemények piacán; „GSM-irányelv”3)
-
energia (villamosenergia-irányelv4, földgáz-irányelv5)
-
közlekedés (vasúti, légi6) stb.
2
A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.) (többször módosítva, legutóbb 2008-ban). 3 A nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló 1987. június 25-i 87/372/EGK tanácsi irányelv 4 A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.) 5 A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.) 6 Lásd pl. A polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EK tanácsi rendelet (HL L 373., 1991.12.31., 4.o.)
4
II. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” (EUMSz. 107. cikk (1) bek.)
Az állam fogalma (tág fogalom): minden olyan szerv, amely közpénzből folytatja a tevékenységét. → államigazgatási szervek (központi, regionális és helyi közigazgatási szervek), → regionális és helyi önkormányzatok, → funkcionális értelemben véve minden olyan közfeladatot ellátó szerv, szervezet, amely formálisan nem képezi ugyan az államigazgatás szervezetrendszerének a részét, de olyan közérdekű feladatokat lát el, amelyek általában az állam feladatkörébe tartoznak. A Bíróság kimondta, hogy az a szervezet, amelynek összetételét, feladatát jogszabály határozza meg, továbbá nagymértékben függ az államtól, az állam fogalomkörébe
tartozik.
(Magyarországon
ilyen
pl.:
költségvetési
szervek,
közalapítványok, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Távirati Iroda Rt., Országos Rádió és Televízió Testület.)
Az állami támogatás fogalma (tág fogalom): - állami forrásból származik (ide tartoznak az EU Strukturális Alapjaiból finanszírozott projektek is!) - gazdasági előnyt jelent (amelynek számos formája lehet, pl.: vissza nem térítendő pénzeszközök juttatása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, adókedvezmény, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet stb.) - szelektivitás (nem általános hatályú intézkedés, vagyis nem az ország területén lévő összes vállalkozásra, hanem csak a gazdaság meghatározott szereplőire (adott vállalat, régió, ágazat) terjed ki). (Így pl. a kormány által bevezetett általános hatályú adócsökkentés nem tartozik ide.) - torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget - befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.
5
Így pl. az is állami támogatásnak minősül, ha egy magánalapítvány állami pénzből juttat valamilyen gazdasági előnyt jelentő támogatást egy magánvállalkozásnak.
Az állami támogatások általános tilalma: - amennyiben torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, - és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.
Az állami támogatások fenti tilalma általános, de nem abszolút. Kivételek az állami támogatások általános tilalma alól: A) Az EUMSz-ben szabályozott kivételek
A/1. A belső piaccal összeegyeztethető támogatások (EUMSz. 107. cikk (2) bek.), amelyek a bejelentést követően abszolút kivételeket jelentenek (automatikus mentesség):
• magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatások (pl. a magyar áthidaló kölcsön lakáscélú hitelek esetén) • természeti katasztrófák vagy más rendkívüli események által okozott károk elhárítására nyújtott támogatások (pl. árvíz, vörös iszap-katasztrófa) • Németországnak a II. világháborút követő megosztás által okozott gazdasági hátrányok kiegyenlítésére nyújtott támogatások. (Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően ezt a pontot a Tanács határozattal hatályon kívül helyezheti.)
A/2. A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások (EUMSz. 107. cikk (3) bek.), amelyeket egy alapos vizsgálatot és elemzést követően a Bizottság engedélyezhet.
• regionális támogatások: • az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol
rendkívül
alacsony
az
életszínvonal
vagy
jelentős
az
alulfoglalkoztatottság; • egyes területek fejlődését előmozdító támogatások • horizontális támogatások (regionális és ágazati szelektivitás nélkül nyújtható): • a kultúra és kulturális örökség megőrzésének előmozdítására
6
• közös európai érdekű fontos tervek megvalósítására • egy tagállam gazdasági életében bekövetkezett súlyos zavarok kiküszöbölésére • egyes gazdasági ágazatok fejlődését előmozdító támogatások • a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg.
B. Másodlagos uniós aktusban szabályozott kivételek (Csoportmentesítés)
A Szerződésben említett eseteken kívül a Bizottság is állapíthat meg kivételeket az állami támogatás általános tilalma alól. E tekintetben a Bizottság új ún. csoportmentességi rendelete (800/2008/EK rendelete7) említendő, amelynek az időbeli hatálya 2008. aug. 29-től 2013. dec. 13-ig terjed. Az új rendelet azáltal csökkenti az állami támogatásokkal kapcsolatos adminisztratív terheket, hogy 26-ra növeli azon állami támogatási fajtákat, amelyek – a rendeletben lefektetett egyes feltételek teljesülése mellett – nem tartoznak a Bizottság felé történő bejelentés kötelezettsége alá (valamint hatályon kívül helyez öt korábbi rendeletet úgy, hogy azok szövegét egységes szerkezetbe foglalja és kiigazítja). Az alábbi esetekben tehát a tagállamok azonnal odaítélhetik a támogatásokat anélkül, hogy a Bizottságnak előzetesen bejelentenék őket. Az előzetes bejelentési kötelezettség helyett csak egy – akár a támogatás odaítélését követő utólagos – tájékoztatási kötelezettség érvényesül. Az említett 26 támogatási forma alá tartozik pl.: - a rendelet különösen fontos szerepet játszik a kis- és középvállalkozások (kkv) szempontjából, hiszen a rendelet hatálya alá tartozó mind a 26 intézkedés nyújtható a kkv-k számára, sőt néhány intézkedés kifejezetten a kkv-k számára lett kialakítva. Lásd pl.: kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (pl. női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás, újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás), a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás; - környezetvédelmi támogatások (pl. az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás, környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás, a megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás),
7
A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 241., 2008.8.9., 3. o.)
7
- regionális beruházási és foglalkoztatási támogatások, - kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatások, - képzési támogatások, - a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatások.
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá az alábbi ágazatok és tevékenységek: halászat, akvakultúra; acél; hajógyártás; exporttevékenység; a mezőgazdaság és szénágazat egyes részei. Azon állami támogatási intézkedések, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá (illetve nem felelnek meg a benne foglalt egyes feltételeknek), továbbra is a hagyományos bejelentési kötelezettség alá tartoznak, vagyis azokat a Bizottság vizsgálja meg.
Az állami támogatások rendszerének felügyelete
- I. Uniós szinten: • A támogatási rendszert a Bizottság felügyeli, minden tervezett támogatást be kell jelenteni a Bizottságnál, vagy értesíteni kell róla. (Kivéve: a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatások, amelyek esetében csak – akár utólagos – tájékoztatási kötelezettség érvényesül.) -
Ha a Bizottság engedélyezi az állami támogatást, közzéteszi az EU Hivatalos Lapjában. Pl.: Állami támogatás engedélyezése az EUMSz. szerződés 107. és 108. cikke alapján Olyan esetek, amelyek kapcsán a Bizottság nem emel kifogást
(EGT-vonatkozású szöveg) (2010/C 259/03) A határozat elfogadásának időpontja
2010.7.5.
Állami támogatás hivatkozási száma
N 187/10
Tagállam
Magyarország
Régió
—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)
Short-term export-credit insurance
Jogalap
1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
8
312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről
–
Az intézkedés típusa
Támogatási program
Célkitűzés
Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás
Támogatás formája
Állami kezességvállalás
Költségvetés
Tervezett támogatás teljes összege 183 millió EUR
Támogatás intenzitása
—
Időtartam
2010.7.5–2010.12.31.
Gazdasági ágazat
Pénzügyi intermediáció
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest Nagymező u. 46–48. 1065 MAGYARORSZÁG/HUNGARY
Ha kétségek merülnek fel az engedélyezhetőségről, a Bizottság vizsgálatot indít.
-
Ha nem engedélyezi az állami támogatást (akkor is, ha nem jelentették be, de a tudomására jut), a Bizottság megszünteti azt (visszatéríttetés) vagy módosítja.
- II. Tagállami (nemzeti) szinten: Az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezéseket minden tagállam hatóságának (központi kormányzat, regionális és helyi önkormányzatok) is alkalmaznia kell. Az állami támogatást nyújtókat terheli a bejelentési kötelezettség. Hazánkban
a
támogatásokat
a
Nemzetgazdasági
Minisztériumban
működő
Támogatásokat Vizsgáló Irodához (TVI)8 kell benyújtani, amely saját hatáskörben vizsgálja meg és véleményezi az adott támogatások uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségét, és amennyiben a bejelentett támogatási tervezet a Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó támogatásnak minősül, megküldi a Bizottságnak.9
8
http://www1.pm.gov.hu/web/home.nsf/fomenuweb/054377BC1A114E7FC12571DC002D58E5?OpenDocument 85/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
9
9
Magyar példák: • A Bizottság 2009/609/EK határozata (2008. június 4.) a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról (C 41/05). A Bizottság a szóban forgó állami támogatás 50 oldalas elemzését követően megállapította, hogy: •
A Magyar Villamos Művek Rt., valamint a Budapesti Erőmű Rt., Dunamenti Erőmű Rt., Mátrai Erőmű Rt., AES-Tisza Erőmű Kft, Csepeli Áramtermelő Kft., Paksi Atomerőmű Rt. és a Pécsi Erőmű Rt. (az eredeti HTM aláírója és a Pannon Hőerőmű Rt, jogelődje) között kötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokban meghatározott vételi kötelezettség az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése (jelenleg EUMSz. 107. cikk (1) bek.) szerinti állami támogatást tartalmaz a villamosenergia-termelőknek, amely összeegyeztethetetlen a közös piaccal.
•
Magyarországnak a Bizottság határozatáról való értesítést követő hat hónapon belül meg kell szüntetnie az említett állami támogatás nyújtását.
•
Magyarországnak a kedvezményezettekkel – tíz hónapon belül – vissza kell fizettetnie az említett támogatásokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a kamatokat, a támogatásnak a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszafizetés időpontjáig.
• A Bizottság 2009/174/EK határozata (2008. október 21.) a Magyar Köztársaság által a Postabank és Takarékpénztár Rt./Erste Bank Hungary Nyrt. tekintetében végrehajtott C 35/04. számú intézkedésről. A Bizottság a határozatában megállapította, hogy: •
Az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás, amelyet a Magyar Köztársaság a Postabank és Takarékpénztár Rt./Erste Bank Hungary Nyrt. tekintetében végrehajtott, a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást valósít meg.
•
A Magyar Köztársaságnak 2004. április 30-ára (azaz Magyarország EU-hoz csatlakozása időpontjára) visszamenőleges hatállyal fel kell mondania az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás csatlakozás után alkalmazandó részét.
• Állami támogatás – Magyarország – C 31/09 számú állami támogatás – Magyarország – Támogatás az Audi Hungaria Motor Kft. részére – Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése értelmében •
2010. július 6-án kelt levelével a Bizottság értesítette Magyarországot arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.
•
Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket egy hónapon belül tehetik meg.
10
