Az élet Jeremie nélkül… …avagy mit jelent a hazai magánbefektetőknek a Jeremie-program? Zsembery Levente 2016. szeptember 27.
A Jeremie-program keretei • A magán- és állami források aránya – alaponként változó, a pályázó vállalásának függvénye, de az EU-s forrás maximum az alap össznévértékének 70%-át tehette ki.
> 30%
• Az EU-s források által elérhető hozam maximált, az egyes lehívásokkor érvényes ún. base rate súlyozott átlagaként adódó éves hozam szintjén. • Az efölötti hozam a magánbefektetőt illeti, ezzel a jelentős kockázat mellé komoly lehetőséget biztosítva pozitív hozam esetében.
• Az EU bevállalata az ún. első veszteséget is, veszteség esetében az osztozkodás aszimmetrikus: alapkezelő legmagasabb befizetett tőkéjének az alapkezelési díjjal és elismert költségekkel csökkentett értéke 7%-áig az „A” sorozatú tőkejegyek tulajdonosa viseli a veszteséget
= 30% > 30%
„First loss” – a magánbefektető részesedése > 30%
Pozitív hozam a cap-ig – a magánbefektető részesedése = 30%
„Ezen túl”– a magánbefektető részesedése > 30%
Költségek és hozamok 30%
65%
Alapkezelési díj (max)
Egy 10 éves alap esetében közel 54%-os, azaz évi 4,4%-os hozam mellett lesz a 65%-ból 100%%, amikor még senki sem nyer, csak az alap megkeresi, amit elköltött!
5%
Működési költség
30%
70%
Befektetés
De • Az alapkezelési díj ennél jellemzően alacsonyabb lesz (20-25%), • A befektetések nem az első naptól az utolsóig élnek, • A korábban visszaérkező források újra befektethetőek.
Magánbefektető (min.)
EU (max.)
Mit mutat a matek? Tegyük fel, hogy - Az alapkezelési díj a teljes futamidő alatt a névérték 22%-a, a működési költségek értéke 5%, a befektethető összeg így 73% marad, - A lehívások átlagosan megtörténnek a második év végéig, - A beszállások átlagosan a 3. a kiszállások a 9. évben történnek meg (mintha egy be- és egy exit lenne), azaz átlagosan hat évig van befektetve a pénz, - A forrást a befektetők a 10. év végén kapják meg (az exit után elért kamat nulla), azaz átlagosan nyolc évig van az alapban a pénz, - Az EU base rate ebben az időszakban évi 3,5% forint alapon:
A névérték eléréséhez: Multiplikátor: 1,37 Elérendő hozam (6 év alatt): 5,4% / év
Az EU base rate „kitermeléséhez”: A portfólió értéke: 131,7 % Multiplikátor: 1,8 Elérendő hozam (6 év alatt) 10,3% / év
Ha a befektetések 20%-ot hoznának: Multiplikátor: 2,99 A portfólió értéke: 218% Ebből az EU részesedése: 92,2% Ebből a magánbef. rész.: 125,8% Magánbef. multiplikátor: 4,19 Magánbefektető IRR (8 év): 19,6%
Miben más a kockázati tőke, mint egy magánbefektetés? • Befektetési kényszert vállalsz! – a magánbefektető opportunista, akkor száll be, ha vonzó célpontot talál. Itt költést vállalt! • Más viszi a céget! – a magánbefektető megszokta, hogy a cég irányítása a kezében van, itt más vállalkozókat kell képezni, motiválni. • Több szektorba kell befektetni! – a tipikus hazai magánbefektető, egy, maximum két szektorban próbált szerencsét. Itt a költési kényszer miatt számos iparágat meg kellett ismernie, olyat is, ahol nem mozog otthonosan.
• Nem tudod egyedül csinálni! – a nagyobb elemszám miatt profi csapatot kellett építeni, akiket saját döntési jogkörrel kellett felruházni. • Ha nem megy, engedd el! – a legtöbb magánbefektető megszokta, hogy küzd a cégéért, nem engedi bedőlni. Itt a tulajdonostársnak (is) kell küzdenie, ha ő elengedi, szinte lehetetlen a céget megmenteni.
Konklúzió? • A Jeremie-program egy jó lehetőség a magánbefektetők számára, hogy magasabb kockázatú befektetéseket vállaljanak. • Többen nem látták át, hogy a kockázati tőke merőben más üzleti modellt és megközelítést igényel. • A sok, közel egyidőben indult alap tőkeoldalon túlkínálatot eredményezett, a költési kényszerrel együtt több magánbefektető a komfortzónáján kívülre került. • Ugyanakkor Jeremie nélkül a magánbefektetők vonakodni fognak a jelentős innovációt tartalmazó, ugyanakkor korai fázisú projektektől. A hazai magánbefektetői kör bátorítása céljából jobb lenne az ún. co-investment alapoknak a mainál nagyobb súlyt adni!
