Újabb JEREMIE kockázati tőkealapok jöttek létre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 29-én eredményt hirdetett az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram keretében meghirdetett Közös Növekedési Alap Alprogram pályázaton. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján az eredeti négy helyett nyolc darab kockázati tőkealap-kezelő nyert el összesen 24 milliárd forint értékű EU-s és hazai visszatérítendő támogatást. A nyertes kockázati tőkealap-kezelőknek a támogatás összegéhez további legalább 30% magántőkét kell bevonniuk a létrejövő új alapokba, így összességében legalább 34,3 milliárd forint tőke áll rendelkezésre új befektetésekhez. A GOP-2013-4.3/B kódszámú pályázat eredeti döntési határideje 2013. május 20-a volt, azonban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több alkalommal elhalasztotta a döntést. Mint utólag kiderült, a halasztásra azért volt szükség, mert az NFÜ a beadott pályázatok jelentős számára és magas
szakmai színvonalára való tekintettel az uniós források közti átcsoportosítást kérvényezett az Európai Bizottság részéről, amelynek döntésére várni kellett. Az első négy helyen kihirdetett, már biztos győztesnek számító alapokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja keretében az alábbi táblázatban felsorolt alapkezelők nyertek el visszatérítendő támogatást. Elnyert támogatás összege (mrdFt)
Tulajdonosi háttér, választott tisztségviselők*
3
A cég tulajdonosa a svájci Develier-be bejegyezett Alliance Jura-Hongrie Holding SA, a háttérhez köthető nevek egyelőre ismeretlenek.
Perion Invest Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
3
A tulajdonos Veres Tibor Wallis-főnök, az ügyvezetők az előző körben nyertes Venturio nevű alapkezelő képviselői, akik szintén wallisos múlttal rendelkeznek.
Tőkepartner Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
3
Az alapkezelő tulajdonosa Bán Zoltán, a Spéder Zoltán FHB-elnök médiacsoportjába tartozó portfolio.hu vezérigazgatója.
3
Az ügyvezetők Bedő Balázs (FastVentures), Borbély András (ValDeal, majd Gravity), Mráz Dániel (M&A tanácsadó), Tahy Balázs (Riverside), a befektető egyelőre nem ismert.
Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Dinamo Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
* A Figyelő 2013. augusztus 1-én megjelent cikke szerin
1
során az 5-8. helyen végeztek. Ezen tőkealapkezelők esetében a közvetítői szerződés megkötésének feltétele a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság jóváhagyó határozata.
Az Európai Bizottság kockázati tőkeprogram keretemelésének jóváhagyására való tekintettel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kihirdetett további négy alapkezelőt, amelyek az értékelés
Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja keretében az alábbi táblázatban felsorolt alapkezelők nyertek el függő feltétellel visszatérítendő támogatást. Elnyert támogatás összege (mrdFt)
Hemisphere Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Valor Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Core Venture Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Tulajdonosi háttér, választott tisztségviselők *
3
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökének Siklósi Zoltánnal, az Invescom M&A tanácsadó társaság vezetőjével közös alapja.
3
Eszter Elemér és Wildner Ágost, vagyis az egyházi vagyonkezelésben aktív Portus Buda Group Zrt. érdekeltsége. Vezetői tisztséget tölt be VerseghiNagy Balázs (korábban Raiffeisen, Callum) is, a befektetők között egyházi intézmények találhatók.
3
A Docler csoport által alapított alapkezelő a JEREMIE II pályázaton még sikertelenül indult. 2012 júliusa óta már Albrecht Ottó érdekeltségébe tartozik.
3
A QUESTOR Zrt. tulajdonában lévő alapkezelő képviselői közt megtalálható Gaál Csaba korábbi CIG- vezér, dr. Ökrös András (Fotex, Pannon-Flax), valamint Lihi József, a Questor foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatójának igazgatósági tagja is.
* A Figyelő 2013. augusztus 1-én megjelent cikke szerint
A Közös Növekedési Alap Alprogram elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánja támogatni. Az Alprogram főbb feltételei megegyeznek a 2009. évi Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram feltételeivel. Az alapok futamideje tíz év, tőkéjüket pedig 2015. december 31-éig kell kihelyezniük. A program keretében meghirdetett forrást teljes egészében a Központi Régión kívül székhellyel rendelkező vállalkozásokba kell befektetni.
A befektetéseket kizárólag öt évnél fiatalabb és 5 milliárd forint alatti árbevételű mikro-, kis- és középvállalkozásokba lehet befektetni és kizárólag készpénzes tőkeemelés formájában. Az alapok hitelt is nyújthatnak a befektetést fogadó vállalkozásoknak, de legfeljebb a tőkebefektetés összegéig. Az egy vállalkozásba befektethető tőke legfeljebb 2,5 millió eurónak megfelelő forint összeg lehet.
2
Mi kell a befektetőket vonzó jövőképhez? Miért foglalkozzunk azzal, hogy mit hoz a jövő? Azért, mert legyen bármilyen jó is egy-egy üzleti elképzelés, döntő fontosságú, hogy azt milyen úton, milyen képzettséggel, és a kihívásokra milyen módon reagálva viszi végig egy középvállalat menedzsmentje – és ez a cégek jövőképéből már ma kiolvasható. Sajnos, tapasztalataink nem a legkedvezőbbek, ha a magyar kis- és középvállalkozások saját jövőbeli céljaikkal kapcsolatos tudatosságáról van szó. A sikeres finanszírozáshoz világos jövőkép kell, ami vonzza a potenciális befektetőket – vagy olyan befektető-jelölt, aki egyfajta mentorként segít a jövőképet felvázolni. A célok hiányát sok vállalkozó a kiszámíthatatlan piaci folyamatokkal, a múltban kitűzött célok gyors elévülésével, vagy előre nem látható megvalósíthatatlanságával indokolja. Ez azonban nem ok arra, hogy a cégeknek ne legyen határozott jövőképük – ahogyan azt a sikeres vállalkozók és befektetők mind jól tudják. A Széchenyi Tőkealap, például, a tőkebevonás iránt érdeklődő vállalkozásokat nem egyszerűen „ellenőrzi” vagy „pontozza” jövőképük alapján. A befektetés-előkészítési folyamat részeként támogatást nyújt ennek kialakításában, vagyis abban, hogy a cégvezetők ráérezzenek, a pillanatnyi valós helyzet és a fantáziavilág közötti térben is haladhatnak céltudatosan előre.
Először is, kell, hogy minden vállalkozásnak legyen 5 éves üzleti terve, benne a fejlesztési és finanszírozási tervekkel, a humánerőforrásra vonatkozó elképzelésekkel, és a termékek gyártását és piacra juttatását övező jogi, vagy akár szabadalmi dokumentációval. Persze, sok cégvezető tisztában van azzal, hogy írott üzleti tervet sok pályázathoz, finanszírozási ügylethez, vagy más tranzakcióhoz kell készíteni. Azonban túlnyomó többségük ezt hajlamos technikai kérdésnek, puszta formalitásnak tekinteni, ami
súlyos tévedés. Gyakran tapasztaljuk, hogy a legtöbb vállalkozásnál igen komoly problémát okoz, ha ezt nem egyszerűen papíron kell ”legyártani”, hanem részleteiben, ok-okozati összefüggésben kell bemutatni egy olyan pályát, amit amúgy a cég vállalhatónak tart. Az átláthatóság kedvéért az elképzeléseket és a lehetőségeket két irányból (iparág és működés) érdemes megvizsgálnunk és egymáshoz közelítenünk, hogy aztán bemutathassuk extra előnyeinket.
Fogást találni az iparágon Vannak iparágak, amelyekben a technológiai környezet vagy a tőkeellátottság a meghatározó tényezők az eredményesség szempontjából. Van, ahol sokkal inkább számít az, hogy a piaci vertikum mely fokán áll a vállalkozás, és milyen üzleti modell mentén tevékenykedik. Az iparág, a piac, azaz a vállalkozás közvetlen és tágabb környezete rengeteg számszerűsíthető adattal szolgál a jelenlegi helyzet és az elérhető célok pontos meghatározásához, és ahhoz, hogy felvessük a kulcskérdéseket, amelyekre az üzleti céloknak (mit akarunk elérni) és terveknek (hogyan) választ kell adniuk. Ha tőkebevonásban gondolkodunk, komoly előny, ha nem akkor kezdünk el ezeken gondolkodni, amikor a befektető az első találkozón rákérdez.
3
Biztosítani a zavartalan, átlátható működést A tőke azokat a vállalkozásokat találja meg leggyorsabban, amelyek stabil munkaerő-állománnyal, beszállítói körrel, kiterjedt, akár formális, akár informális szakmai kapcsolatrendszerrel bírnak, és amelyek – nagyrészt az átlátható, hatékony működésből következően – szilárd alapokkal rendelkeznek, és rugalmasan reagálnak a környezet változásaira. A mindennapi működés útvesztőiben azok a cégek boldogulnak a legkönnyebben, amelyek kezdettől fogva tiszta viszonyokat tartanak fenn, pontos követéssel, legyen szó a tulajdonosok által behozott tagi kölcsönökről, a döntési jogokról és feladatkörökről, a házipénztárról, a könyvelésről, a különböző jelentésekről és nyilvántartásokról.
Bemutatni a menedzsmentben lévő pluszt A szolgáltatás vagy termék fő paraméterei, a szakértelem és piaci tapasztalat, a minőség, az árszint sokat nyomhat a latban, mert egyszerűen a zászlóra tűzhető és magyarázható. Az átlátható működést a befektetők alapfeltételnek tartják, mégis, kaotikus viszonyok között működő kisebb piaci vagy tőkepiaci versenytársakkal szemben akár ez is komoly előnnyé válhat. Egy bizonyos szint felett azonban gyakran előfordul, hogy a piac sajátosságai miatt sem a piaci-szakmai erősség, sem az átlátható működés nem elég. Egyes multinacionális cégeknél, például, sok alkalmas beszállító-aspiráns áll sorba, amelyek valamennyien magas színvonalon, jó minőségben gyártanak és évek óta olajozottan működnek.
A tőkebevonásra alkalmas, vonzó kiválasztottak között a befektetők azt a bizonyos, döntő pluszt gyakran a menedzsment ösztöneiben és képességeiben fedezik fel.
és értékeivel jól láthatóan képviseli. Számos értelemben ő a biztosíték arra, hogy a cégben minden megvan, amit a befektető a siker érdekében elvár: tudás, tapasztalat, piacismeret, kapcsolatok, vízió, stratégia és hatékony mindennapi irányítás. Természetesen, a szakképzett munkaerő folyamatos utánpótlásának biztosítása, a pénzügyi kihívások kezelése, a partnerekkel való gördülékeny kapcsolattartás során a bizalom felépítése, az ehhez szükséges elemzői és rendszerezői képesség, rugalmasság és lendület mind nehezen számszerűsíthető tulajdonságok. Mégis, ezek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak, és azt a többletet adják, amivel a cég elnyerhet akár milliárdos megbízásokat – vagy megnyerheti a potenciális befektetőket.
Lehet más a fő tényező, ami a cég pozícióit építi, de legtöbbször az első számú vezető az, aki a vállalkozás jövőbeli potenciálját személyiségével
További információk: blog.szta.hu
4
Közepes ötlet és kiváló vállalkozó, vagy kiváló ötlet és közepes vállalkozó? A kockázati tőkebefektetésektől azok korai szakaszában az állami szereplőket jellemzően az addig megszokottól eltérő kockázat, a nagyobb magánbefektetőket pedig a helyismeret és kapcsolatrendszer hiánya, a kezdetleges üzleti kultúra, a megvalósítható ügyletek kis mérete és emiatt korlátozott hozamlehetőségei, illetve a szabályozás bizonytalansága tartották távol. A magyarországi klasszikus kockázati tőke-tranzakciók 2010-2012 közötti tapasztalatai alapján azonban a kezdetektől sok minden változott, számos kihívás és lehetőség körvonalazódott, amelyeket korábbi bejegyzésünkben áttekintünk, és amelyek a befektetésekkel foglalkozó intézmények és alapok, köztük a Széchenyi Tőkealap gyakorlatába is beépültek. jóváhagyásához és következő szintre emeléséhez, feltárta a hazai vállalkozások és a befektetők egymásra találásának fő akadályait és feltételeit. Az elmúlt két év befektetési felfutása megmutatta, hogy a rendelkezésre álló tőkemennyiség növekedése, a likviditás üzletet teremt. Míg az első időszakban nagyon kevés jól kidolgozott befektetési lehetőséget lehetett találni, 2011-től ugrásszerűen megnőtt a finanszírozható projektek száma – mindeközben egyre több hazai vállalkozás ismerte meg a kockázati tőke logikáját és elvárásait.
A befektetők egyik kíméletlenül hangzó, de releváns gyakorlati tapasztala-ta: egy kockázati tőkés szemében vonzóbb lehet egy közepes ötlet – kiváló vállalkozó kombinációs, mint egy kiváló ötlet – közepes vállalkozó párosítás. Azoknak a hazai induló cégeknek, amelyek kockázati tőke finanszírozásban gondolkodnak, ezt is szem előtt kell tartaniuk. Egy, az egyik „big4” könyvvizsgáló cég által készített piaci hiányelemzés, amellett, hogy hozzájárult az SZTA tőkekihelyezési konstrukcióinak EU-bizottsági
Korai fázisú, befektetési szempontból vonzó – vagy azzá tehető – ötletek, projektek, vállalkozások Magyarországon is szép számmal léteznek, ám ezekhez nem könnyű megtalálni a hozzáférést. A hazai start-up szegmens alapvető jellemzője, hogy ötletben nincs hiány, viszont a professzionális, cégszerű működésre való képesség vagy akarat hiányzik. Ebben szerepe lehet annak, hogy az egyetemek alapvetően az alkalmazotti pályára készítik fel a hallgatókat. Vállalkozói attitűdöt, ismereteket és képességeket nem, vagy nem megfelelően oktatnak, és a vállalkozói életpályát nem tudják megismertetni, illetve gyakorlati megközelítéssel vonzóvá tenni a fiatalok számára. Továbbra sem mindennapi gyakorlat a vállalkozások közötti tudástranszfer: bár egyre elterjedtebb a hazai és nemzetközi konferenciák, műhelyek látogatása, a tanulás mellett a kapcsolatépítés egyelőre nem kap elég hangsúlyt az induló vagy korai fázisban lévő vállalkozások
életében. Az inkubációs intézményrendszer a nyugati gazdaságokhoz képest hiányos, és a meglévő konstrukciók is gyakran eltérő modellben működnek, mint az átvehető, bevált nemzetközi gyakorlatok, ami nem könnyíti meg a piaci szereplők tájékozódását és újak bevonását.
5
Jelentős kihívás, hogy az élénkülő kereslet ellenére is nehéz becsülni a befektetésre alkalmas cégek számát. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon, sok vállalat értéke „papíron” kevesebbet mutat, mint amennyit valójában ér. Az üzleti eredménykimutatás többféle módon is torzulhat, például, ha az extra haszon nem a célvállalatnál, hanem a társtulajdonban lévő szállítói, vagy az értékesítési oldalon jelenik meg. A teljes hazai kockázatitőke-piacot tekintve az érdeklődések és a megvalósult befektetések aránya megfelel a nemzetközi iparági szintnek: a befektetők általában a megkeresések egytizedével foglalkoznak komolyabban, és százból jellemzően 2-3 projekt valósul meg. Sokan nem gondolnák, de a találati arány a start-up és a technológiai szegmensben ennél alacsonyabb – az az aggodalom tehát, hogy a befektetők csak a magasan innovatív, technológiai vállalkozásokat
keresik, alaptalan. Ágazatokat tekintve, a hazai piac mérete jelenti a legfőbb korlátot. A befektetők a legvonzóbbak között a következő iparágakat említik: egészségügy és élettudományok, informatika és kommunikáció, illetve várható, hogy a külföldön már érettebb ágazatnak számító „zöldipar” is nemsokára ezek között szerepel majd. A biotechnológia szintén népszerű terület, ennek felfutásához azonban relatíve nagyobb forrásokra lesz szükség.
Végül, bár erről már ejtettünk szót (http://blog.szta.hu/?p=31), a tapasztalatok áttekintéséből nem hiányozhat a befektető jelenlétének szerepe a vállalkozás életében. A gyakorlat azt mutatja, hogy tulajdonrészének nagyságától függetlenül, a befektető tanácsaira, kapcsolataira és szakértelmére a cégvezetésnek a legtöbb esetben alapvető szüksége van. A tanácsadás vagy mentorálás a cégvezetés, az értékesítés és marketing, az innováció-menedzsment, illetve a nemzetközi piacra lépés területén jár jelentős pozitív hatással. A cégvezetés szerepe pedig, a befektetők egyöntetű véleménye szerint a leginkább kritikus pont a befektetéseket tekintve, hiszen ezen múlik leginkább a vállalkozás sikere. Nem véletlen, hogy a befektetési célpontokat kereső szakértők úgy látják: inkább egy sor „közepes” ötlet és vállalati történet kiváló menedzselését szeretnék látni, mint zseniális ötletek közepes megvalósítását.
6
