EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 10.12.2008 B(2008) 8350
Tárgy:
N 355/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés
Tisztelt Asszonyom!
1.
ELJÁRÁS
(1)
A magyar hatóságok 2008. július 16-án kelt és a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentették a fent említett támogatási intézkedést. A Bizottság az intézkedést a kisés középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás1 (a továbbiakban: kockázatitőkeiránymutatás) alapján értékelte.
(2)
A megküldött információk első véleményezésekor a Bizottság a bejelentést hiányosnak ítélte, és 2008. szeptember 16-i levelében további tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól. A magyar hatóságok 2008. október 10-én kelt levelükben válaszoltak.
1
HL C 194., 2006.8.18., 2–22. o.
Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47. H – 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel – België Telefon: +32 (0) 2 299 11 11
2.
AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 2.1.
Általános célkitűzés
(3)
A magyar JEREMIE2 kockázatitőke-intézkedés célja, hogy kockázati tőkével kapcsolatos támogatási és kezelői szolgáltatásokat nyújtson kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára Magyarországon a megcélzott vállalkozások nyereségének növelése és fejlődésének elősegítése érdekében. Az intézkedést a Közös Alap alprogram és a Co-investment alprogram révén szándékoznak véghezvinni.
(4)
A Közös Alap alprogram a korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő megcélzott vállalkozások sikeres gazdálkodását segítő kockázatitőke-finanszírozását tűzi ki célul. Az alprogram keretében a Holdingalap és magánbefektetők részvételével közös alapok jönnek létre.
(5)
A Co-investment alprogram ugyancsak a korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalkozások sikeres gazdálkodását segítő kockázatitőke-finanszírozását tűzi ki célul. Ezen alprogram keretében azonban a Holdingalap olyan saját alap létrehozását kezdeményezi, amelynek részvényei teljes mértékben a Holdingalap tulajdonában állnak, és amely magánbefektetőkkel közösen fektet be a megcélzott vállalkozásokba.
(6)
Az intézkedés további célja, hogy a magánbefektetőket/alapkezelőket a kockázatitőkepiac e részére történő belépésre, illetve tevékenységük e területen történő megerősítésére ösztönözze. Ezáltal mindkét alprogram kiegészítő ösztönzőket nyújt a befektetőknek/alapkezelőknek, hogy nagyobb hajlandósággal hajtsanak végre befektetéseket, illetve nyújtsanak alapkezelői szolgáltatásokat. 2.2. Piaci hiányosság
(7)
Magyarországon a kockázatitőke-befektetések nagy része néhány, magánbefektetők által működtetett nagy értékű vállalkozáshoz kapcsolódik. A KKV-k – különösen a korai életszakaszban lévő vállalkozások – emiatt nagyon nehezen jutnak tőkéhez. A magánbefektetők nem szívesen finanszíroznak innovatív kisvállalkozásokat, ennek okai többek között a következők lehetnek: a régiókkal, a befektetési célokkal és a lehetséges társbefektetőkkel kapcsolatos információhiány, a tőkealap pontos mérete meghatározásának nehézségei, valamint az üzleti angyalok és magvető alapok hiánya.
(8)
A Magyarországon és az Európai Unióban működő megcélzott vállalkozások kockázatitőke- és magántőke-befektetéseinek életszakasz szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy a korai és a növekedési szakaszban történő finanszírozás Magyarországon jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
2
A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források program (JEREMIE) az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, az Európai Beruházási Alap és az Európai Befektetési Bank kezdeményezése. 2
Életsz akasz
Korai szakasz
Növekedési szakasz
Kiváltási tőke (felvásárlás)
Befektetés összesen
HU
EU
HU
EU
HU
EU
HU
EU
2005
1,0 %
5,2 %
22,8 %
26,6 %
76,2 %
68,2 %
100 %
100 %
2006
0,8 %
10,4 %
4,3 %
21,0 %
94,9 %
68,6 %
100 %
100 %
Forrás: EVCA évkönyv 2007, valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikái
(9)
Magyarországon több mint 85 000 olyan potenciális megcélzott vállalkozás található, amely öt évnél rövidebb ideje működik. Az innovatív KKV-k száma jelentős, ezek azonban a potenciális befektetésekre igényt tartó vállalkozásoknak csak egy részét teszik ki. Ugyanakkor a kockázatitőke-alap kezelők részéről élénk érdeklődés tapasztalható az e programban való részvétel iránt.
(10)
A finanszírozási hiányt az Európai Beruházási Alap (EIF) által elvégzett elemzés is igazolja, amely megállapítja, hogy a magyarországi kockázatitőke-ágazat a többi EUtagállaméhoz képest általában alulfejlett. Az EIF ezért azt javasolja, hogy a magvető és induló szakaszban lévő – különösen az innovatív jellegű – vállalkozások számára nyújtsanak sajáttőke-befektetéssel kapcsolatos támogatást, valamint – figyelembe véve az 1 millió eurót meghaladó sajáttőke-befektetések viszonylagos hiányát – azt is javasolja, hogy hozzanak létre a növekedési szakaszban lévő vállalkozásokat megcélzó vállalkozásitőke-alapokat. 2.3.
(11)
Jogalap
Az intézkedés jogalapjai a következők: – 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a KözépMagyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról; – 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; – 2/2008. (V. 29.) NFGM–PM együttes rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtható KKV támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó különös szabályokról; – 2001. évi CXX. törvény a magyarországi tőkepiacról.
(12)
Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság értelmében Magyarország egész területe támogatott régiónak minősül, amint azt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó magyarországi regionális támogatási térkép meghatározta.
3
2.4. (13)
A támogatást nyújtó hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22., Magyarország). 2.5.
(14)
A támogatást nyújtó hatóság
Időtartam
A magyar hatóságok addig nem hajtják végre az intézkedést, amíg a Bizottság nem hoz a jóváhagyásáról szóló határozatot. A kezdeti ötéves befektetési időszakot újabb öt év követi, amely alatt valamennyi befektetés futamideje teljes mértékben lejár vagy azokat visszafizetik. Az intézkedéssel kapcsolatos befektetési döntéseket előreláthatólag 2013. december 31-ig hozzák meg. 2.6.
Költségvetés
(15)
Az alapba befektetett tőke teljes összege 182,91 millió EUR (45 363 millió HUF3). A támogatási programot a strukturális alapokból és a következő kiegészítő nemzeti hozzájárulásokból finanszírozzák: 166,06 millió EUR (41 184 millió HUF) a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból és 16,85 millió EUR (4 179 millió HUF) a Közép-Magyarországi Operatív Programból.
(16)
A Közös Alap alprogramot a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból finanszírozzák. A Co-investment alprogramot a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból és a KözépMagyarországi Operatív Programból finanszírozzák. 2.7.
Kedvezményezettek
(17)
Az intézkedés kedvezményezettjei magánbefektetők és KKV-k.
(18)
A programban való részvétel és befektetési tevékenységük előmozdítása céljából a magánbefektetőket veszteségmérsékléssel és (az állami befektetőkre vonatkozó) hozamkorlátozással ösztönzik.
(19)
A megcélzott vállalkozások olyan, Magyarországon bejegyzett KKV-k4, amelyeket a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél korábban alapítottak, és amelyek nettó évi árbevétele egyik megelőző üzleti évben sem haladta meg az 1,5 milliárd forintot (6 millió eurót). A megcélzott vállalkozásoknak és a magánbefektetőknek egymástól függetlennek kell lenniük. A megcélzott vállalkozás nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozás5, illetve a hajógyártásban6, valamint a
3
A magyar forintban (HUF) megadott összegek kiszámítása 248 Ft/Euro átváltási árfolyamon történt.
4
A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás meghatározása szerint, HL L 124., 2003.5.20., 36–41. o.
5
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban meghatározottak szerint, HL C 244., 2004.10.1., 2. o.
6
A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályában megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók, HL C 317., 2003.12.30., 11. o. 4
szén7- és acéliparban8 működő vállalkozás. Az intézkedés nem nyújthat támogatást exporthoz kapcsolódó tevékenységekhez. 2.8.
A támogatás formája
(20)
A befektetők vonatkozásában a hozamkorlátozás azt jelenti, hogy az intézkedés a magánbefektetőknek a tényleges magyar referencia-kamatláb feletti teljes hozamot biztosítja, vagyis az állami befektetők nem jogosultak a referencia-kamatláb feletti nyereségre. Az intézkedés a magánbefektetők számára továbbá a 9 veszteségmérséklésnek hívott ösztönzőt is nyújtja, amelynek értelmében az állami tulajdonosokat a közös vagy saját alap működési költségekkel csökkentett legmagasabb befizetett jegyzett tőkéje legfeljebb 5%-ának megfelelő mértékű veszteségrész terheli. A fennmaradó veszteség az alap befektetőit hozzájárulásuk arányában terheli (70% állami befektető – 30% magánbefektető), ami azt jelenti, hogy például 20%-os veszteségből 15,5% terhelné az állami befektetőket (5% + 15% * 0,7) és 4,5% terhelné a magánbefektetőket (15% * 0,3).
(21)
Amennyiben az alap futamidejének végén – az időközi kifizetéseket is figyelembe véve – összességében a referencia-kamatláb feletti nyereséget termel, a hozamkorlátozásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben azonban az alap a működési költségeket meghaladó veszteséget termel, a veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ezeket az ösztönzőket a magyar kockázatitőkepiaci szereplőkkel folytatott, hosszan tartó, többoldalú tárgyalások eredménye alapján dolgozták ki. Csak ezen pénzügyi ösztönzők bevezetésével lehetett biztosítani azt, hogy a piaci hiányosságokra tekintettel a magánbefektetők részt vegyenek az intézkedésben, valamint hajlandóak legyenek befektetni ebbe a piaci szegmensbe. Az intézkedésben ugyanakkor bármely magánbefektető részt vehet.
(22)
A megcélzott vállalkozások vonatkozásában az intézkedés a KKV-k számára sajáttőke- és adósságfinanszírozást, valamint menedzsment szolgáltatásokat nyújt. Valamennyi kölcsönt a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben10 foglaltaknak megfelelő piaci feltételek alapján nyújtják. 2.9.
(23)
A Közös Alap alprogram és a Co-investment alprogram keretében nyújtott kockázati tőke leírása
Az intézkedés alapját a Holdingalap képezi, amelynek általános célja, hogy biztosítsa a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való folyamatos hozzáférését. A Holdingalap kezelője a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A kockázatitőke-finanszírozást a
7
„Szén”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén.
8
A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás I. mellékletében található fogalommeghatározás alkalmazandó, HL C 54., 2006.3.4., 13. o.
9
A veszteségmérséklést az „ERFA – Szászország növekedési alap” közös tőkealap alapján határozták meg.
10
HL C 14., 2008.1.19., 6. o. 5
Közös Alap alprogramon és a Co-investment alprogramon keresztül biztosítják, amelyek közvetítőkként eljuttatják a támogatást a megcélzott vállalkozásoknak. (24)
A befektetés összege vállalkozásonként minden egyes 12 hónapos időszakban legfeljebb 1,5 millió eurónak megfelelő ügyletméretig terjedhet, amelynek legfeljebb 70%-a származhat állami forrásból. A magánbefektetők részvétele az egyes befektetésekben minden esetben legalább 30%-ot tesz ki. A megcélzott vállalkozásokba legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben lehet befektetni. A befektetések kizárólag a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező KKV-k korai (magvető és induló) és növekedési életszakaszának finanszírozását szolgálhatja.
(25)
Az intézkedés összköltségvetésének legalább 75%-át a megcélzott kkv-kba történő sajáttőke-befektetés formájában biztosítja. Az adósságfinanszírozás aránya az alapok mindenkori jegyzett tőkéjének legfeljebb 25%-a lehet.
(26)
Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelő olyan független szervezet, amely a legjobb gyakorlatokat követve megfelelő referenciákkal és érvényes engedéllyel11 rendelkezik, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyása alapján bejegyzett kockázatitőke-alapok kezelésére jogosult. Az alapkezelő és a Holdingalap között jogi megállapodás jön létre, mely részletezi az alapkezelő jogait és kötelezettségeit. Az alapkezelő javadalmazása az alap mérete után fizetett fix díjból, valamint sikerdíjból áll. A fix díjat az alapkezelők pályázati eljárása során határozzák meg, azzal, hogy semmilyen esetben sem haladhatja meg a jegyzett tőke 3%-át. A sikerdíj megállapodás függvénye.
(27)
Az alapot működtető alapkezelő a befektetési döntéseket a magánbefektetőkkel kötött megállapodás alapján hozza meg az egyes befektetésekre vonatkozó üzleti tervnek megfelelően, amely részletesen ismerteti a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint megállapítja a projekt előzetes életképességét. Az alapkezelő a megfelelő kilépésről is dönt. Az állam a befektetési döntés meghozatalában sem a tőkealap-jegyek tulajdonosaként, sem az alapkezelő többségi tulajdonosaként nem vehet részt. Ez a befektetési döntésekre gyakorolt közvetlen vagy közvetett (például meghatalmazott tisztviselők általi) állami befolyást is kizárja.
(28)
Az intézkedés nem tartalmaz ágazati korlátozásokat. 2.9.1.
A Közös Alap alprogram további kritériumai
(29)
Közös alap a Holdingalap legfeljebb 70%-os és a magánbefektetők legalább 30%-os részvételével jön létre. A közös alap olyan bejegyzett jogi személy, melynek fő tevékenysége részesedésszerzésen alapuló tőkebefektetések végrehajtása és az ehhez kapcsolódó finanszírozás a tulajdonosok által meghatározott befektetési politika alapján.
(30)
Ezen alprogram keretében a közép-magyarországi régióban működő KKV-k nem támogathatók.
11
A magyarországi tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/G. pontja (1) bekezdésének megfelelően. 6
(31)
Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelők az alap tulajdonosaival kötött megállapodás alapján döntenek a befektetésekről, a kilépésekről és kezelik a portfóliót. Az alapkezelőnek először a magánbefektetőkkel kell megállapodnia, majd e megállapodás alapján az alapkezelőnek képviselnie kell őket a döntéshozatalban.
(32)
Az alapkezelő a magánbefektetőkkel kötött megállapodása alapján, kizárólag a közös alap felszámolásakor sikerdíjban részesedhet, amennyiben a hozam meghaladja a közös alap nyilvántartásba vételekor irányadó referencia-kamatláb mértékét. 2.9.2.
A Co-investment alprogram további kritériumai
(33)
A Holdingalap saját alap indítását kezdeményezi, amelynek jegyzett tőkéje teljes egészében a Holdingalapból kerül befizetésre. A saját alap magánbefektetőkkel közösen fektet be a megcélzott vállalkozásokba, ennek során a saját alap részvétele legfeljebb 70%-os.
(34)
Ezen alprogram keretében a Magyarország területén működő valamennyi KKV támogathatónak minősül.
(35)
Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelők az alap tulajdonosaival kötött megállapodás alapján döntenek a befektetésekről, a kilépésekről és kezelik a portfóliót. Az alapkezelőnek minden egyes befektetésről meg kell állapodnia a magánbefektetőkkel.
(36)
Az alapkezelő a Holdingalappal kötött megállapodás alapján részesedhet sikerdíjban, feltéve, hogy a saját alap likvidáláskori saját tőkéje legalább a referencia-kamatláb feletti éves hozamot biztosít. A sikerdíjat csak a saját alap felszámolásakor lehet kifizetni, amennyiben a hozam meghaladja a saját alap nyilvántartásba vételekor irányadó referencia-kamatláb mértékét. 2.10. Más támogatásokkal való halmozódás
(37)
A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek történő megfelelésre. 2.11. Ellenőrzés és jelentés
(38)
A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakaszában foglalt ellenőrzési és jelentési rendelkezéseknek történő megfelelésre. A Bizottságnak éves jelentést nyújtanak be, amely tartalmazza az intézkedés által érintett befektetésekre vonatkozó tájékoztatást, ideértve valamennyi kedvezményezett vállalkozás felsorolását, valamint a tevékenységek rövid leírását.
(39)
Az intézkedést addig nem hajtják végre, amíg annak teljes szövegét közzé nem teszik a http://www.nfu.gov.hu/ weboldalon.
(40)
A magyar hatóságok vállalták, hogy az intézkedés keretében nyújtott támogatás részletes dokumentációját legalább 10 évig megőrzik.
7
3.
ÉRTÉKELÉS 3.1.
Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás megléte és a közös piaccal való összeegyeztethetősége 3.1.1.
Kölcsön formájában nyújtott állami támogatás
(41)
Az intézkedés piaci feltételek alapján nyújt kölcsönt KKV-knak, a fenti 2.8. pontban megállapítottak szerint.
(42)
A Bizottság így arra a következtetésre juthat, hogy az intézkedésből származó kölcsönök nem minősülnek az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak. 3.1.2.
(43)
Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás
A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján magánbefektetők és a megcélzott KKV-k kockázatitőke-program keretében részesülhetnek előnyben. Továbbá azt is mérlegelni kell, vajon az alap és kezelői előnyben részesülnek-e az állami támogatásból. 3.1.2.1.
Állami támogatás a befektetőknek
(44)
A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján, amennyiben az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők részére, hogy egy vállalkozásba vagy vállalkozáscsoportba olyan feltételek mellett eszközöljenek sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetéseket, amelyek kedvezőbbek az állami befektetőkénél, vagy annál, mintha az intézkedés megléte nélkül vettek volna részt ilyen befektetésben, akkor úgy tekintik, hogy ezek a magánbefektetők előnyben részesülnek. Az ilyen előny a kockázatitőke-iránymutatás 4.2. szakasza alapján különböző formát ölthet, így lehet például garancia a kockázatitőke-befektetőknek a befektetési veszteségek egy részére, valamint egyéb pénzügyi instrumentumok a kockázatitőke-befektetők javára.
(45)
A fenti 2.8. pontban megállapítottak szerint az intézkedés a magánbefektetőknek hozamkorlátozás és veszteségmérséklés formájában nyújt ösztönzőket. Ezek arra sarkallják a magánbefektetőket, hogy a megcélzott vállalkozásoknak kockázati tőkét nyújtsanak. Az ösztönzők a piaci szereplőkkel folytatott megbeszélések alapján kötött kölcsönös egyezségen alapulnak annak érdekében, hogy biztosíthassák a lehető legkisebb mértékű állami beavatkozást és kizárhassák a magánbefektetők túlkompenzálását. Az intézkedésben bármely magánbefektető részt vehet, ami csökkenti a verseny torzulásának lehetőségét.
(46)
Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők számára, hogy az állami befektetőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel fektessenek be. Az intézkedés ennek következtében az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást nyújt a befektetők számára. Ez a támogatás nem tűnik aránytalannak a befektetők intézkedésbe való bevonása tekintetében. 3.1.2.2.
(47)
Állami támogatás az alapnak és kezelőjének
A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy befektetési alap vagy befektetési eszköz inkább a támogatást a befektetőkhöz 8
és/vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásokhoz eljuttató közvetítő eszköznek minősül, mintsem a támogatás kedvezményezettjének. Vélelmezni lehet továbbá a támogatás hiányát, ha az alapkezelőket vagy az alapkezelő vállalkozást nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki, illetve ha nem jutnak más, állam által adott előnyhöz. (48)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az alap csak közvetítő eszközként működik, az alapkezelő kiválasztása pedig nyílt pályázat keretében történik. A közös alapok, a saját alapok és az alapkezelők ezért nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás kedvezményezettjének. 3.1.2.3.
Állami támogatás a megcélzott vállalkozásoknak
(49)
A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. pontjának utolsó bekezdése további tényezőkről rendelkezik, amelyeket figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy a befektetéssel megcélzott vállalkozás részesül-e támogatásban. Különösen, amennyiben támogatást nyújtanak a befektetőknek vagy a befektetési alapnak, a Bizottság általában úgy tekinti, hogy abból legalábbis részben a megcélzott vállalkozások is részesülnek, így az náluk is megjelenik. Ez ebben az esetben is így van.
(50)
A hozamkorlátozásra és veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok továbbá azt mutatják, hogy az intézkedés kockázatitőke-finanszírozást nyújt KKV-k számára, nevezetesen saját tőkét olyan feltételek mellett, amelyek a szokásos piaci környezetben működő magánbefektető számára nem lennének elfogadhatóak. A megcélzott vállalkozásoknak nyújtott előnyt nem lehet kizárni, mivel csak egyes vállalkozások (a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező, nemrég alapított KKV-k) részesülnek előnyben a részben állami finanszírozásból. Az intézkedés így szelektív, és állami forrást foglal magában. A megcélzott vállalkozások részt vesznek a tagállamok közötti versenyben és kereskedelemben, amelynek következtében torzulhat a verseny és a kereskedelmet hátrányos hatások érhetik. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megcélzott vállalkozások vonatkozásában a kockázatitőke-intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek. 3.2.
(51)
A magyar hatóságok azáltal, hogy a végrehajtása előtt bejelentették a támogatási rendszert, eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségüknek. 3.3.
(52)
Alkalmazandó közösségi szabályok
A fenti 2.7. pontban megállapítottak szerint a kockázatitőke-iránymutatás 2.1. szakaszában előírt valamennyi kizárási feltétel teljesül. A Bizottság ezen túlmenően megjegyzi, hogy az intézkedés nem irányul egyetlen konkrét ágazatra sem. Következésképpen a Bizottság értékelését a kockázatitőke-iránymutatásra alapozta. 3.4.
(53)
Az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének való megfelelés
A kockázatitőke-intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése
Mivel az említett intézkedés a magánbefektetők és a megcélzott kkv-k vonatkozásában állami támogatásnak minősül, összeegyeztethetőségét a kockázatitőkeiránymutatásban foglalt feltételek alapján kell megvizsgálni. 9
(54)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.2. szakasza alapján valamely támogatási intézkedés formájának megválasztása általában a tagállam döntésétől függ, és ez a következő kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre nézve is igaz: – befektetési alapok létrehozása („vállalkozásitőke-alapok”), amelyekben az állam partner, befektető vagy résztvevő, még ha kevésbé előnyös feltételekkel is, mint egyéb befektetők, – garanciák a kockázatitőke-befektetőknek vagy vállalkozásitőke-alapoknak, – egyéb pénzügyi instrumentumok a kockázatitőke-befektetők vagy vállalkozásitőke-alapok javára a befektetéshez többlettőke biztosítása céljából,
a
– kockázatitőke-befektetésre irányuló adózási ösztönzők befektetési alapoknak és/vagy kezelőiknek, vagy befektetőknek. (55)
A fenti 2.8 pontban megállapítottak szerint az intézkedés a magánbefektetők számára két ösztönzőt nyújt annak érdekében, hogy olyan vállalkozásitőke-alapba fektessenek be, illetve olyan vállalkozásitőke-alap társbefektetői legyenek, amely az egyéb pénzügyi instrumentumok típusába tartozik. A megcélzott vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája saját tőke és kiegészítő menedzsment szolgáltatások biztosítása. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kockázatitőke-iránymutatásban meghatározott formai követelmények teljesültek.
(56)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.1. szakasza előírja, hogy a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 1,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott kkv-nként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból.
(57)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e küszöbértéknek megfelelően fogják végrehajtani.
(58)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.2. szakasza előírja, hogy az intézkedésnek a támogatott területeken található kis- vagy középvállalkozásokra kell korlátozódnia, a nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében pedig az indulási életszakaszig tartó finanszírozásra kell korlátozódnia.
(59)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e követelményeknek megfelelően fogják végrehajtani, mivel csak a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező, korai (magvető és induló) és növekedési életszakaszban lévő KKV-k támogathatók. Az intézkedés keretében alkalmazott KKV-meghatározás megfelel a piaci hiányosságok által leginkább sújtott KKV-k jellemzőinek. A növekedési életszakasz figyelembevételét az a tény indokolja, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság értelmében Magyarország egész területe támogatott régiónak minősül, a fenti 2.3. pontban leírtak szerint.
(60)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.3. szakasza előírja, hogy az intézkedés költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetési eszköz formájában kell nyújtani.
(61)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e követelménynek megfelelően fogják végrehajtani. 10
(62)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.4. szakasza előírja, hogy a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedés keretében eszközölt befektetéseket legalább 50%ban magánbefektetők révén kell finanszírozni, vagy – támogatott területeken található KKV-kat megcélzó intézkedés esetén – legalább 30%-ban magánbefektetők révén.
(63)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint e követelménnyel mind a Közös Alap alprogram – amelynél a közös alap a Holdingalap legfeljebb 70%-os és a magánbefektetők legalább 30%-os részvételével jön létre –, mind a Co-investment alprogram – amelynél a Holdingalap egy általa finanszírozott saját alap indítását kezdeményezi, és amely magánbefektetőkkel közösen fektet be (maximum 70%-ig) a megcélzott vállalkozásokba – összhangban áll.
(64)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.5. szakasza kumulációs kritériumokat tartalmaz az intézkedés keretében hozott befektetési döntések nyereségorientált jellegének megítélése érdekében. Először is, a magánbefektetők tőkéjét üzleti alapon jelentős mértékben be kell vonni – közvetlen vagy közvetett módon – a megcélzott vállalkozások sajáttőkéjébe. Másodszor, minden egyes befektetésnél rendelkezésre kell állnia a projekt előzetes életképességének megállapítását tartalmazó üzleti tervnek. Harmadszor, minden egyes befektetés esetében világos és valós kilépési stratégiával kell rendelkezni.
(65)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint a befektetési döntéseket az alapkezelők a magánbefektetőkkel megállapodva hozzák meg. Valamennyi döntést a minden egyes befektetésre vonatkozó, a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint a projekt előzetes életképességének megállapítását tartalmazó üzleti terv és a megfelelő kilépési stratégia alapján hozzák meg. A magánbefektetők befektetési döntésekre gyakorolt jelentős befolyása mindkét esetben biztosított, ami lehetővé teszi, hogy csak a megfelelő üzleti tervvel, stratégiával és vezetéssel rendelkező KKVkat finanszírozzák, valamint hogy a befektetéseket üzleti alapon hajtsák végre.
(66)
A kockázatitőke-iránymutatás 4.3.6. szakasza kumulációs kritériumokat tartalmaz, amelyek teljesítése lehetővé teszi annak megítélését, hogy az intézkedést üzleti alapon hajtják-e végre. Először is, létezik egy megállapodás az alapkezelő és az alapban résztvevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményéhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit. Másodszor, a magánbefektetőknek képviseltetniük kell magukat a döntéshozatalban. Harmadszor, az alapkezelésnek a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett kell történnie.
(67)
A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki, továbbá az alapkezelő és a Holdingalap között jogi megállapodás jön létre, mely részletezi az alapkezelő jogait és kötelezettségeit. A sikerdíj biztosítja, hogy az alapkezelő javadalmazása a teljesítményhez kapcsolódik. A magánbefektetőket közvetlenül vagy közvetetten az alapkezelők képviselik, akik a portfóliót kezelik. Az alapkezelő olyan független szervezet, amelynek megfelelő referenciákkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a legjobb gyakorlatokat követi. Rendelkeznie kell továbbá érvényes engedélyekkel is, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyása alapján bejegyzett (közös vagy saját) kockázatitőke-alapokat kell kezelnie. Ezek a követelmények biztosítják, hogy az intézkedést üzleti alapon kezelik, továbbá megfelel a legjobb gyakorlatoknak és a jogszabályi felügyeleti kötelezettségeknek. 11
(68)
A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés keretében nyújtott támogatás összhangban áll a kockázatitőke-iránymutatás 4. szakaszával. 3.5.
Halmozódás
(69)
A kockázatitőke-iránymutatás 6. szakasza a szóban forgó intézkedés keretében nyújtott támogatási intenzitás csökkentéséről rendelkezik, amennyiben más csoportmentességi rendeletek, iránymutatások, keretszabályok vagy egyéb állami támogatásról szóló dokumentumok alapján támogatható beruházások vagy egyéb költségek fedezésére használják. E szakasz arról is rendelkezik, hogy ez a csökkentés nem alkalmazandó azokra a támogatási intenzitásokra, amelyeket a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretszabálya vagy annak utódszabálya ír elő.
(70)
A fenti 2.10. pontban megállapítottak szerint a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek történő megfelelésre. Az intézkedés keretében nyújtott támogatást így a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek megfelelően biztosítják. 3.6.
Ellenőrzés és jelentés
(71)
A kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakasza előírja, hogy a tagállamok éves jelentéseket nyújtsanak be a Bizottság számára. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az alap által vagy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés alapján végrehajtott befektetéseket felsoroló összefoglaló táblázatot, a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedéseken keresztül előnyben részesülő összes vállalkozás jegyzékével együtt. A jelentéseknek továbbá röviden ismertetniük kell a befektetési alapok tevékenységeit a megvizsgált potenciális ügyletek és a ténylegesen megvalósult tranzakciók adataival együtt, és be kell mutatnia a befektetési eszközök teljesítményét is az eszközzel szerzett tőke összegének aggregált adataival együtt. A Bizottság a támogatásnyújtást illetően további információkat kérhet annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat feltételeit.
(72)
A támogatási programot nem szabad az információk interneten való közzététele előtt elindítani.
(73)
A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük minden kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedésre nyújtott támogatásról, és a nyilvántartást a támogatás odaítélésétől számított 10 éven át kell vezetni.
(74)
A fenti 2.11. pontban megállapítottak szerint a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakaszában foglalt ellenőrzési és jelentési rendelkezéseknek történő megfelelésre.
4.
HATÁROZAT
(75) A Bizottság a fenti értékelés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Közös Alap alprogramot és a Co-investment alprogramot is magában foglaló magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. 12
(76) A Bizottság emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy amennyiben módosítani kívánják ezt a támogatási programot, azt minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. (77) A Bizottság továbbá emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak be éves jelentést az intézkedés végrehajtásáról. Kérjük, e levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék a Bizottságot, ha a levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák és annak hiteles nyelvi változatát közzétegyék az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State aid Registry (Állami Támogatások Hivatala) B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: +32-2 296 12 42 Tisztelettel: a Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja
13
