Az egyetemi kutatóhelyekhez kötődő tudományos és innovációs központ működési modellje, a megvalósíthatóság feltételei

Megvalósíthatósági tanulmány III. kötet

Az egyetemi kutatóhelyekhez kötődő tudományos és innovációs központ működési modellje, a megvalósíthatóság feltételei

Szerkesztő: Dr. Risztics Péter Készült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2004. április

III. kötet A K+F hasznosítást támogató innovációs modellek és működésük bemutatása a szakirodalom alapján

II

Tartalom Bevezetés 1 1.1 1.2 1.3 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 2 2.1 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 3 3.1 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6 3.2.7 3.2.8 3.3 4 4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.3 4.4 4.4.1 4.4.2 4.4.3 4.4.4 4.4.5 4.4.6 5 5.1 5.2 5.3 6 6.1 6.1.1 6.1.2 6.1.3 6.2 6.2.1 6.2.2 6.3

.............................................................................................................................................1 Az inkubáció, mint az innovációs folyamat egyik preferált szakasza ........................................2 Az Inkubáció fogalma............................................................................................................2 Inkubáció, innováció és kockázat kapcsolata...........................................................................2 Az inkubációs folyamat fázisai ...............................................................................................3 Preinkubációs szakasz............................................................................................................5 Klasszikus vállalkozói inkubáció ............................................................................................9 Kilépés az inkubátorházból (graduálás).................................................................................12 Inkubátorházból történő kilépés utáni fejlődési fázis ..............................................................15 Inkubátorházak....................................................................................................................17 Ipari parkok, tudományos-technológiai parkok és inkubátorok ..............................................17 Valóságos (nem virtuális) technológiai inkubátorházak..........................................................23 Szolgáltatások......................................................................................................................25 A létrehozás módozatai és költsége.......................................................................................29 Gazdasági mutatók mérése, eredményesség és hatékonyság megállapítása .............................34 Virtuális Inkubátorházak ...................................................................................................... 41 A virtuális inkubátorház fogalma..........................................................................................42 A Virtuális inkubátorház felépítése és működése....................................................................44 Virtuális Inkubátorházak előnyei: .........................................................................................45 Virtuális inkubátorok kliensei ...............................................................................................45 Virtuális inkubátorok típusai ................................................................................................47 Virtuális inkubátor és a szolgáltatási mátrix...........................................................................48 Mikor érdemes virtuális inkubátort létrehozni?......................................................................50 A virtuális inkubátorházak illeszkedése a KKV-k fejlődését támogató intézményrendszerbe....51 Szükséges adatbázisok körének és szolgáltatásainak meghatározása.......................................52 A szükséges IT háttér ...........................................................................................................56 Az új gazdaság virtuális inkubátorainak fejlődése ..................................................................57 Inkubátorházak nemzetközi összehasonlításban....................................................................58 Inkubáció helyzete a világban...............................................................................................58 EU gyakorlat .......................................................................................................................65 Hatékonyság........................................................................................................................66 Hasznosság..........................................................................................................................67 Hatásosság ..........................................................................................................................68 Fenntarthatóság ...................................................................................................................68 Általánosítható nemzetközi tapasztalatok .............................................................................72 Nemzetközi példák inkubátorházakra...................................................................................73 A holland Zernicke- Group inkubálási gyakorlata .................................................................73 Itzehoe Virtuális Inkubátorház - Németország.......................................................................73 Idaho Virtuális Inkubátorház................................................................................................74 Egy önkormányzati inkubátor: BarcelonaNETactiva.............................................................74 Drótnélkül mozgásban (Wireless in motion WIM) ................................................................75 Selatra .................................................................................................................................76 A technológiai inkubátorházak helye Magyarországon..........................................................78 Állapotfelmérés....................................................................................................................78 Szakterületek hatékony inkubátorházakkal ...........................................................................85 Mire nem való az inkubáció?................................................................................................87 Európai példák ....................................................................................................................89 Programa IDEAS (UPV, Valencia).......................................................................................89 Spanyolország gazdasági helyzete.........................................................................................89 Valenciai Autonóm Közösség (Valencian Community) .........................................................92 Universidad Politécnica de Valencia (UPV) ..........................................................................93 CREALYS Incubateur Rhône-Alpes Ouest (Lyon).............................................................. 100 Franciaország és Rhône-Alpes régió gazdasági helyzete ...................................................... 100 CREALYS (CREation Ain Lyon St Etienne) ...................................................................... 105 Stuttgart és Tübingen (Németország) .................................................................................. 109

III

7 8

6.3.1 6.3.2

Németország és Baden-Württemberg gazdasági helyzete ..................................................... 109 Spin-off támogatás Stuttgartban és Tübingenben ................................................................. 115 Irodalomjegyzék és referenciák........................................................................................... 124 Ábrák és táblázatok jegyzéke .............................................................................................. 129

IV

Bevezetés A

kutatás-fejlesztési

eredmények

gazdasági

hasznosítása

módszereinek,

intézményeinek, támogatásának kötetnyi irodalma van. A megvalósíthatósági tanulmány az innovációs folyamatnak arra a döntő szakaszára koncentrál, amikor megszületik az inkubálandó ötlet, abból szabadalom válhat, de mindez még a K+F bölcsőben zajlik. Erre a helyre a legtöbb klasszikus innovációtámogató hatás nem szűrődik be. A BME ezért éppen ennek a szakasznak a támogatási lehetőségeit vizsgálta, és alakította ki a támogató-modellt. A modell elsősorban egy súlyos lépcsőfok hiányát igyekszik pótolni. Ugyanakkor azt valljuk, hogy az innováció további szakaszaira, lépéseire, intézményeire nélkülözhetetlenül szükség van. Sőt igazi támogató-élénkítő tevékenységüket éppen akkor tudják kifejteni, ha nagy számban és szisztematikusan megjelennek az innoválandó ötletek, szabadalmak, stb. Az irodalmi összefoglalónk ennek a fenti gondolatnak a jegyében két elkülönülő részből áll. Először adunk egy klasszikus irodalmi összeállítást, majd fontos példákat mutatunk azokból az európai megvalósításokból, melyek szintén a K+F bölcső megteremtésére és ezzel a K+F ötletek gazdasági hasznosításának valós megalapozására koncentráltak.

1

1 Az inkubáció, mint az innovációs folyamat egyik preferált szakasza 1.1

Az Inkubáció fogalma

Az üzleti életben a kezdő vállalkozások gondozására az "inkubáció" kifejezés terjedt el. Ennek oka abban az általánosan elfogadott nézetben keresendő, hogy a vállalkozás egy élő szervezet, amelynek induló szakaszában a megkülönböztetett gondoskodás javítja a vállalkozás siker-kilátásait. Az analógiát tovább is lehet vinni. Az inkubációt a kezdő vagy fejlődésük bővülő szakaszában levő vállalkozásokkal kapcsolják össze: az inkubáció célja, hogy az induláskor vagy a gyors fejlődés időszakában a vállalkozás előnyös helyzetbe kerüljön, javuljon „túlélési” és bővülési potenciálja. (Az angol nyelvterületről elterjedt kifejezés eredetileg kiköltést, keltetést jelent, azaz vállalkozások esetén a megalakulás és a fejlődés elősegítését, és nem a kevéssé életképes egyedek mesterséges életben tartását.) Az inkubáció szorosan összekapcsolódik az innovációval. Az innovációs folyamat minél korábbi szintjéről indul egy kezdő vállalkozás, kockázata annál nagyobb. Az inkubáció rendeltetése tehát az, hogy ezt a kockázatot ellensúlyozza, a gazdaság legifjabb szereplőinél a siker esélyeit növelje. 1.2

Inkubáció, innováció és kockázat kapcsolata

Az innováció az OECD definíciója szerint [1] "egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése". Az innováció értelmezése tehát feltételezi

a

termékben

vagy

szolgáltatásban

realizálódott

tudás

piaci

értékesítését. A technológiai inkubátorok ennek a piaci hasznosulásnak az előmozdítói, amely akkor lehet igazán sikeres, ha a hasznosulás követelményeit közvetíteni tudja visszafelé, az innovátorhoz, és kedvező feltételeket teremt az innováció piacéretté tételéhez is. A 1-1. ábra, leegyszerűsítve ugyan, de egyértelműen szemlélteti az innováció és a vállalkozói kockázat kapcsolatát. 2

Az 1-gyel jelölt, pl. kereskedelmi vállalkozás csak a késztermékkel találkozik, és viszonylag kis kockázatot vállal, a tőke forgási sebessége pedig nagy. Egy szokványos termelőüzem (2) esetében már nagyobb a rizikó, és még nagyobb egy technológia-orientált vállalkozás (3) esetében. Egy piacra dolgozó kutató-fejlesztő vállalat (4) helyzete a leginkább kockázatos, és ez utóbbiak esetében – a kockázat megosztása érdekében – már közérdek is különböző támogatások, preferenciák alkalmazása, amelynek fontos terepe az inkubáció. Az innováció idézett, és itt természetszerűleg részletesen nem taglalt, rövid fogalmi meghatározásából is következik, hogy adott vállalkozás tevékenységében minél nagyobb szerepet kap a technológiai innováció, annál nagyobb kockázatot kell vállalni. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalatok szerint csak az igazán innovatív kezdeményezésekből lehet nagy eredményeket várni.

Eladás

1

2

3

Indokolt a kockázatmegosztás

4 Áru

Gyártás

Fejlesztés Elviselhető rizikó

Kutatás

Különböző jellegű vállalkozások

Kockázat

1-1. ábra: Az innováció különböző fázisaiban működő szervezetek és kockázatvállalásuk 1.3

Az inkubációs folyamat fázisai

Az inkubáció folyamata szorosan kapcsolódik azokhoz a célkitűzésekhez, amelyet adott inkubátor létrehozásakor az inkubátor-projekt elé kitűztek. A 3

jelenleg az Európai Unióban működő inkubátorok esetében meghatározott célkitűzések négy fő területre koncentrálnak: • hozzájárulás a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez, • segítség a K+F központoknak know-how-juk kereskedelmi hasznosításában, • a kutatóhelyek (vállalatok) spin-off tevékenységének segítése, • segítség a hátrányos helyzetű térségeknek/közösségeknek/személyeknek. Figyelemre méltó, hogy a működő inkubátoroknál meghatározóan az első célterület dominál. A többi szinte pontosan azonos mértékű, de lényegesen alacsonyabb szintű megerősítést kap a felmérés szerint [2]. A közismerten dinamikus piacú "új gazdaság"-hoz kapcsolódó inkubátorok elsődleges céljukként az első célterületen belül nem a munkahelyteremtést, hanem a jólét megteremtéséhez való hozzájárulást („wealth creation”), a régió gazdasági potenciáljának fejlesztését tekintik. Igyekeznek már az induló fázisban lévő vállalkozásoknak versenyelőnyt biztosítani azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak a potenciális partnerek hálózatához, és segítséget nyújtanak a kezdő vállalkozásoknak a potenciális üzleti kapcsolatok kialakításában. Az inkubációs folyamat természetesen végigkíséri a vállalkozást az inkubátorhoz kötődése időtartama alatt. A folyamat az előinkubálással kezdődik, amelyhez kapcsolódnak különböző tréningek, üzleti tanácsadás. Ha az előinkubáció sikeres volt, a cég inkubációra éretté válik, megalakul, és megkezdődik a klasszikus vállalkozási inkubáció. A piacérett cég végül kilép az inkubátorházból. Az inkubációs folyamat az utógondozással zárul, mert az inkubátorok jelentős része nem tekinti lezártnak a tevékenységét azzal, hogy a vállalkozás kilép. Figyelemmel kíséri tevékenységüket, és a már korábban kialakult és bevált szolgáltatási struktúra kínálatával továbbra is segíti az önállósult vállalkozást. A technológiai inkubáció az ötlettől a termékig vezető folyamat felgyorsításának és eredményesebbé tételének eszköze. Mi itt kifejezetten az ún. aktív inkubáció szakaszait vizsgáljuk. Ez az ötlettől a termékig vezető folyamat különböző fázisaiban különféle típusú támogatási formákban képzelhető el. Ennek mentén lehet a (technológiai) inkubációt is fázisokra bontani.

4

1.3.1 Preinkubációs szakasz A folyamat első fázisa az elő-inkubáció (preinkubáció). Ennek lényege az, hogy a leendő vállalkozások alapítóit segítik vállalkozásuk létrehozásában. Támogatást nyújtanak az üzleti terv elkészítésében, tréningeket tartanak a vállalkozásalapításhoz szükséges ismeretekről, tanácsadással támogatják a kezdőket. A meginduló vállalkozást segíti az inkubátor közreműködése pénzügyi támogatás megszerzésében,

majd

a

kisvállalkozás

fizikai

működéséhez

szükséges

technológiai feltételek megteremetésében. A preinkubációs szakasz a következő fázisokból állhat: • Az inkubálandó ötletek felkutatása és kiválasztása • Az ötletre épülő technológia kidolgozása, ill. a termék kifejlesztése, azaz a projekt támogatása, ezzel párhuzamosan • A termékkel szembeni elvárások pontosítása és az értékesítés érdekében piackutatás • Iparjog és szerzői jogvédelem, esetleg szabadalmaztatás • Üzleti terv készítése, vállalkozás alapításának előkészítése 1.3.1.1

Az inkubálandó ötletek kiválasztása

Az ötlettől a termékig vezető folyamat első lépése az inkubálandó technológiai ötletek kiválasztása. Ezért fontos a kiválasztás szabályainak és a folyamatos értékelés módszereinek kidolgozása és a gyakorlati tapasztalatok alapján való folyamatos finomítása. Az előinkubációs szakaszban nem járható az a - technológiai inkubátorok esetén bevett módszer, hogy a jelentkező vállalkozások (vállalkozók) az inkubátor menedzsernek benyújtják a technológiai ötletre (új termékre, eljárásra, szolgáltatásra) épülő üzleti tervüket, majd az üzleti tervet szakértők elbírálják, és az ötlet technológiai tartalma, üzleti értéke és várható piacképessége szempontjait mérlegelve döntenek.

5

Ennek számos oka van: • Az ötletgazdák rendszerint tudományos igényű kutatómunkájuk során dolgozták ki az ötletet. Az ötlet sem technológiai, sem üzleti értelemben nem elég érett • A technológiai-tudományos területen jártas kutatók rendszerint nem tudnak üzleti tervet készíteni • Az

üzleti

terv

kidolgozásához

szükséges

piackutatási

és

marketing

ismereteik és maga a piackutatási munka is hiányzik Ezért szervezetten kell felkutatni a kutatóhelyeken keletkező új technológiai ötleteket.

Létre

kell

intézményrendszerét.

hozni,

és

Lehetséges

folyamatosan például

fenn

pályázati

kell úton

tartani

ennek

kiválasztani

az

inkubálandó, az adott területen legígéretesebbnek tűnő ötleteket. A beküldött ötleteket ilyenkor egy előre felkért, az illető technológiai területek képviselőiből álló testület áttekinti, és az eredménnyel kecsegtető ötletekkel pályázókat felkérik az ötlet részletesebb kifejtésére és a támogatási igény pontosítására. Erre egy rövid prezentációval egybekötött személyes találkozás során kerül sor. A személyes találkozó elkerülhetetlen, hiszen csak itt lehet lemérni az ötletgazda személyes elkötelezettségét és elszántságát az ötlet kivitelezésére, azaz a szándék komolyságát. Az ötlet kidolgozásához ugyanis nagy kitartás kell, a vállalkozás beindításához pedig komoly hajlandóság üzleti ismeretek elsajátítására, képesség a csapatmunkára és kockázatvállalási készség. Aki nem hajlandó csapatban dolgozni, ötleteit másokkal megbeszélni, kudarcra van ítélve, éppúgy, mint az, aki nem mer kockázatot vállalni. Ezt követően a kiválasztást végző testület meghozza döntését, és elkezdődik a pályázó (voltaképpen a kiválasztott projekt) támogatása, a preinkubációs szakasz. Ennek eredménye a kidolgozott termék/technológia, az üzleti terv és a vállalkozás megalakulásának előkészítése. 1.3.1.2

A projekt támogatása az ötlettől a termékig

A kiválasztott ötletek kidolgozása voltaképpen egy fejlesztési projekt. A fejlesztési projekt természetesen tartalmában a termék jellegétől függ. 6

Mint minden projektmunka, ez is egy projekt terv elkészítésével kezdődik. Ehhez az inkubátor (preinkubátor) nagy gyakorlattal rendelkező szakértőgárdája az ötletgazdáknak segítséget nyújt annak érdekében, hogy kivitelezhető projekt terv szülessen. Ilyen esetben a szakértő mintegy konzulensként gondozza a projektet. Ez a segítség magában foglalhat szervezett képzést, szakértői támogatást azokon a területeken, amelyeken az ötletgazda – a projekt interdiszciplináris természete miatt nem rendelkezik kellő ismeretekkel. A

projekttervet

az

ötletgazda

elfogadásra

benyújtja

az

inkubátor

menedzsmentjének, és megjelöli, hogy az ötlet kidolgozásának egyes fázisaiban milyen jellegű és milyen anyagi kihatású támogatást vár. Ez a projekt terv a későbbi

munka

alapja.

A

projekt

tervben

meg

kell

jelölni

azokat

a

“mérföldköveket”, ellenőrző pontokat, részeredményeket, amelyeken lemérhető az elvégzett munka értéke, és döntés hozható a projekt folytatásáról vagy annak beszűntetéséről. Ha a projekt-tervet elfogadták, elkezdődik a tényleges támogatás egyrészt az igényelt eszközök és infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával, másrészt az igényelt anyagi támogatás folyósításával. Erről a fázisról, a támogatás felhasználásáról természetesen pontos nyilvántartást kell vezetni, és ennek megléte feltétele a további támogatásnak. A projektért felelős konzulens a nyilvántartást minden esetben ellenőrzi. Egy konzulens természetesen több projektet is gondozhat, de ha egy-egy szakterületen csak egyetlen projekt van, akkor értelemszerűen csak a szakterületére eső egyetlen projektet felügyeli. A konzulens támogatja az ötletgazdát abban, hogy az ötlet kidolgozásához a megfelelő külső szakértői segítséget, a megfelelő képzést ill. a megfelelő infrastrukturális hátteret megszerezze. Az inkubátor menedzsmentje a projektek előrehaladását rendszeresen (legalább félévente) ellenőrzi.

7

1.3.1.3 A termékkel szembeni elvárások pontosítása és az értékesítés érdekében piackutatás Piacgazdaságban egy új termék fejlesztése csakis a piac igényeinek megfelelően történhet. A termék – legyen az informatikai termék, mint egy új integrált számítógépes logisztikai megoldás, vagy médiatermék, mint egy új számítógépes portál adott szakterületen – nem más, mint a piaci igényekre adott válaszreakció. Ehhez a megcélzott piaci szegmenset meg kell ismerni. Ennek elérésére piackutatást kell végezni. Ha a termékkel szembeni igényeket a piac igényei szerint specifikáltuk, el kell végezni annak feltárását is, hogy mekkora az (fizetőképes) igény az adott termékre, milyen árat lehet kérni érte, és hol van a piac. A piackutatás a technológiai-tudományos kutatást végzők számára nem triviális feladat, hiszen reguláris ismereteik között nem szükségszerűen szerepel. Ezért a piackutatási módszereket egyrészt el kell sajátítania az ötletgazdának, vagy fejlesztő

csapata

megfelelő

tagjának,

esetleg

be

kell

vennie

jövendő

vállalkozásába ilyen ismeretekkel rendelkező szakembert, vagy szakértőket kell igénybe vennie a piackutatás elvégzésére. A szakértő díjazásához, illetve a képzés és a piackutatás költségeihez az inkubátor támogatást nyújthat. 1.3.1.4 Iparjog és szerzői jogvédelem, esetleg szabadalmaztatás Ha az ötlet valóban újdonság, komoly esély van arra, hogy iparjogvédelmi szakemberek bevonásával védelmet kapjon a termék vagy a technológiai megoldás. Mivel az ötleteket éppen a kreativitás megtartása érdekében általában nem korlátozzák egy adott szakmai területre, az iparjogvédelmi és szerzői jogi támogatást csakis külső forrásból lehet biztosítani: a szükséges szakértelem mibenléte előre nem specifikálható. Más oldalról ugyanakkor előnyös lenne, ha bizonyos iparjogvédelmi és szabadalmi kérdésekkel az ötletgazdák is tisztában lennének, ezért adott esetben az ilyen képzést igénylő ötletgazdák tanfolyami költségeihez is hozzájárulhat az inkubátorház fenntartója.

8

1.3.1.5 Üzleti terv készítése, vállalkozás alapításának előkészítése Ha az ötlet kidolgozása valóban piacképes termékhez vezet, érdemes foglalkozni üzleti hasznosításával: vállalkozást alapítani, és működtetni a termék gyártására és értékesítésére. Ehhez azonban üzleti tervet kell készíteni, hogy meg lehessen ítélni a vállalkozás jövőjét. Ennek természetesen piackutatáson kell alapulnia, tartalmaznia kell egy marketing tervet, a vállalkozás üzleti modelljét, a rendelkezésre álló erőforrásokat, az esetleges külső finanszírozási igényt, stb. A marketing terv készítése szakértelmet igényel, és nem triviális, hogy a műszakitudományos képzettségű kutatók ilyen ismeretekkel rendelkeznek. Ehhez, ugyanúgy, mint a piackutatáshoz, szakértői segítség, képzés és bizonyos költségek megtérítése is hozzátartozik. Mindehhez az inkubátor többféleképpen tud szervezett keretek között támogatást adni: • tanfolyami képzés finanszírozásával • marketing szakemberek és üzleti terv készítésben jártas szakemberek munkájának finanszírozásával • a

marketing

terv

külső

cégtől

történő

megrendelésével

és

annak

finanszírozásával. Az első két lehetőség átlagos költségigénye egy-egy ötlet kidolgozásához becsülhető, a harmadik lehetőségé a feladatok sokrétűsége miatt nem. Ha az üzleti terv koherens, az üzleti modell működőképes, akkor elkezdődhet a vállalkozás megalakításának adminisztratív folyamata. 1.3.2 Klasszikus vállalkozói inkubáció Vállalkozói inkubátor minden olyan létesítmény, amelynek célkitűzése, hogy kezdő mikro- és kisvállalkozásokat, vagy új fejlődési (innovációs) szakaszba lévő mikro-, kis- és középvállalkozásokat a maga eszközrendszerével az induló, vagy átmeneti szakaszban segítse [2]. A vállalkozói inkubátorba való belépéshez tehát megalakult vállalkozás kell. Ha a vállalkozás jogi értelemben is megalakult, van terméke és van üzleti terve, akkor a vállalkozás a konvencionális értelemben vett inkubációra érett: ha addig nem települt be az inkubátorházba, most megteheti,

9

és megkezdődhet a betelepült vállalkozás folyamatos segítése, fejlődése nyomon követése, maga az inkubáció. A klasszikus vállalkozói inkubáció első lépése az inkubátorba való belépés kritériumainak kialakítása és alkalmazása. A bekerülés az inkubátor és a vállalkozás

együttműködésének

első

szakasza.

A

leggyakoribb

vizsgált

szempontokat a 1-2. ábra szemlélteti, ahogyan azokat az inkubátorok menedzserei minősítették. Általában nagy súlyt helyeznek a jelölt vállalkozói készségeinek és személyiségi jegyeinek értékelésére is. A felvételi kritériumok következetes alkalmazása nem csak a potenciális vállalkozó sikeresélyeire hat ki, hanem magára az inkubátorra is, mert ettől nagymértékben függ az, hogy megfelelő szinten tudja-e betölteni misszióját.

Nagyon fontos

Fontos

62,9

Kész üzleti terve van

34,6 29,5

34,7

Magas a növekedési potenciál

25,6 10%

20%

11,5 32,1

47,4

Innovatív projekttel rendelkezik

0%

25,6

33,3

Finanszírozása megoldott

Egyéb kritériumok

Nem fontos

23,1

39,7 7,7 30%

25,6 66,7

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

1-2. ábra: A leggyakoribb inkubátor felvételi kritérium minősítése. A potenciális vállalkozókat és támogatásra érdemes ötleteket szervezetten fel kell kutatni. Ezt sok helyen a kamaráktól, tudományos intézetektől, nagy vállalatoktól

szerzett

információkra

támaszkodva,

személyes

kereső

módszerekkel érik el. Az európai gyakorlatot legmarkánsabban és egyre szélesebb körben képviselő European Business and Innovation Network Centres (EBN) a vállalkozó-projekt páros kiválasztására minősítési rendszert dolgozott ki [6]:

10

A vállalkozót minősítik • az egyéni motiváció, magatartás, • gyakorlat, • pénzügyekben való jártasság és • vezetői készségek szerint. A projektet is értékelik, • műszaki, • kereskedelmi, • környezeti, • pénzügyi szempontból. A folyamatos nyomon követéshez nagy segítséget jelent, ha a vállalkozás üzleti tervében szerepelnek azok a “mérföldkövek”, amelyek mérhető, időponthoz köthető formában jellemzik a vállalkozás növekedését. Ennek beépítése a preinkubációs szakaszon, mint “előszobán” keresztül belépő vállalkozások esetén magától értetődő. Az inkubátorok egy része bérlő-monitoring rendszerrel is rendelkezik (a [2] felmérés szerint 41%). Fontos módszer ez ahhoz, hogy időben észleljék, ha egyes vállalkozások helyzete bizonytalanná vált – lehetőség szerint még abban a fázisban, amikor egy kezdő, kellő tapasztalattal nem rendelkező vállalkozó nem érzékeli a veszélyt. Az inkubátor menedzsment ilyen esetekben hathatósan járulhat hozzá a vállalkozás helyzetének megszilárdításához. A megalapított (kis)vállalkozás beköltözésével az inkubátorházba megkezdődik a klasszikus értelemben vett inkubáció, azaz az “újszülött” védett környezetben történő nevelése addig, míg képessé nem válik a versenyszférában a saját lábán megállni. Ebben a szakaszban is alkalmazni lehet a preinkubációs szakasszal kapcsolatban leírt támogatási formák többségét. Közben tovább folyik a technológia vagy termékfejlesztési és vállalkozásfejlesztési munka: • Prototípusgyártás és tesztelés • Kísérleti gyártás-nullszéria és tesztelés • Hitel vagy hitelgarancia szerzés • Befektető keresés 11

• Gyártás megszervezése • Piacra jutás elősegítése • Értékesítés beindítása Azok

az

inkubátorok,

amelyek

aktívak

a

kisvállalkozások

gyártási

tevékenységének támogatása területén, hozzáférést biztosítanak különböző specifikus

"kiválósági"

központokhoz

(tudásbázisokhoz,

mint

egyetemi

laboratóriumok, sajátos technológiai szolgáltatást kínáló szervezetek stb.). Az inkubátorokban a hasonló technológiai területen működő kezdő vállalkozások egymásra is kedvező hatást gyakorolnak. Egyes technológiai inkubátorok ahhoz nyújtanak segítséget a létrejövő vállalkozásoknak, hogy egy klaszterhez vagy a vállalkozások

egy

meghatározott

célra

szerveződött

csoportjához

kapcsolódhassanak. Ez hathatósan járulhat hozzá ahhoz, hogy a létrejövő kisvállalkozás megfelelő technológiai színvonalon kezdjen működni, és megfelelő piaci partnerekre találjon. Kialakulnak azok a kommunikációs csatornák, amelyek lehetővé teszik egymás tapasztalatainak átvételét, egyik-másik technológiai ötlet, vagy analógia más területen való hasznosítását. 1.3.3 Kilépés az inkubátorházból (graduálás) Az inkubátorok egyik fontos jellemzője az, hogy korlátozott időn keresztül adnak támogatást, és a kibocsátási feltételek általában meghatározzák azt, hogy a vállalatoknak meghatározott idő után „érettséget” kell szerezniük, azaz alkalmassá kell válniuk az inkubátoron kívüli működésre. Az így kilépett vállalkozások egyszersmind minősítettek is az inkubátor által. Egyes vállalatok természetesen korábban elhagyják az inkubátort, ha gyorsan nőnek, és több helyre van szükségük, mint amekkorát az inkubátor tud a rendelkezésükre bocsátani. A termék gyártásának és értékesítésének beindulásával az ötlettől a termékig vezető út tulajdonképpen lezárul, és kedvező esetben a vállalkozás éretté válik arra, hogy az inkubátorból kilépjen (ez a „graduálás”). Ebben a fázisban szükség lehet újabb befektetők keresésére. Az inkubátorházak rendszerint kidolgoznak valamilyen graduálási „politikát”, azaz lefektetik azokat az elveket, amelyek alapján eldöntik, hogy a vállalkozás 12

tovább maradhat-e az inkubátorházban, azaz továbbra is részesülhet-e a támogatásban. Bevett gyakorlat például, hogy a különböző támogatások mértéke az idő előrehaladtával csökken, és a harmadik-negyedik év végére akár meg is szűnhet. A vállalkozások dinamikus cseréje abból a szempontból előnyös az inkubátor számára, hogy a gyakran megmaradó kapcsolatok révén olyan hálózat épül fel, amely aztán előmozdítja az új vállalkozói generációk kapcsolatépítését. Az európai inkubátorokban átlagosan 43 hónapot töltenek a vállalkozások. A kilépési kritériumok megítélését a 1-3. ábra érzékelteti.

Nagyon fontos

Fontos

Nem fontos

Nincs kritérium Egyéb kritérium Kilép,mert mászolgáltaásokra van szüsége Kilép, mert céljait nem érte el Kilép, mert céljait elérte T öbb helyre van szüksége Határozott idejű bérleti szrződés 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

1-3. ábra: A leggyakoribb kilépési kritériumok minősítése az inkubátoroknál.

Természetesen a kilépési előírások esetenként szoros kapcsolatban vannak a vállalkozás, vagy specifikusan szakmaorientált inkubátor esetében ennek a szakterületnek

a

sajátosságaival.

Pl.

bio-

vagy

nano-technológiai,

vagy

egészségügyi szakterület esetében a szokásosnál lényegesen hosszabb idejű inkubáció is indokolt lehet.

13

A kilépési kritériumokat illetően két különböző kérdést kell megválaszolnia az inkubátorház menedzsmentjének: hogyan lehet a sikertelen vállalkozásokat az inkubátor elhagyására bírni, illetve hogyan lehet a sikereseket szárnyra bocsátani? A sikertelen vállalkozások esetén a legjobb, ha maguk döntik el, hogy távozni akarnak. Az inkubátorház érdeke természetesen az, hogy ebből eredő erkölcsi és anyagi veszteségeit minimalizálja. A vállalkozás akkor válik sikertelenné, ha pl. a technológiai ötletről kiderül, hogy nem működőképes, vagy az üzleti terv kudarcot vall. Ugyanakkor, ha a vállalkozás saját mércéje szerint sikeres (mert nem csődölt be), de növekedni és az inkubátorház többi vállalkozásával szinergiát kialakítani

nem

képes,

a

legegyszerűbb

nem

meghosszabbítani

bérleti

szerződését, amikor az lejár. A sikeres, érett cégeknek általában megadják a lehetőséget a szerződés hosszabbítására, vagy arra, hogy egy közeli ipari parkba költözzenek. Gyakorló inkubátorház menedzserek egyetértenek abban, hogy noha a bérlő befogadása határozott időre szól, ebben a kérdésben rugalmasnak kell lenni. A szükségletek és lehetőségek függvényében a bennmaradás lehetőségét meg kell tartani. A bent maradó sikeres vállalat az induló vállalkozások önbizalmát növeli. A vállalkozások sikerességének monitorozására bármilyen információforrás megfelelő, kérdőíves felméréstől üzleti statisztikákon át éves mérlegekig, de mindez nem helyettesíti a személyes konzultációkat. Szakértők ajánlása szerint [2] • Kilépési kritériumok tekintetében egyetértésre kell jutni inkubátorház szponzoraival • Gondot kell fordítani a sikertelen vállalkozások távozásra ösztönzésére. Számos egyszerű jele van annak, ha a vállalkozás már csak vegetál: levelezési frekvencia csökkenése, e-mail forgalom elapadása, telefonszámla, stb.. • Lehetséges kritérium az inkubált vállalkozások növekedési átlagához képest mért lemaradás is. 14

• A hónapokban vagy években meghatározott kilépési feltételek helyett a bérleti díjak piaci szintre (vagy a fölé) történő emelése (pl. 3 év távlatában) inkább ajánlható. 1.3.4 Inkubátorházból történő kilépés utáni fejlődési fázis Az inkubátorházból kilépő vállalkozások rendszerint még kisvállalkozások, amelyek hozzászoktak az inkubátorházban elérhető segítséghez. Nem szívesen engednek részesedést szerezni új befektetőknek, holott ez közepes méretű vállalkozássá

fejlődésükhöz

rendszerint

elengedhetetlen.

Részt

vettek

a

prototípus kifejlesztésében, de gyakran még ekkor kell elkezdeni a gyártást és értékesítést. (A legtöbb tudományos parkban elhelyezkedő inkubátorházban [az ipari parkokkal ellentétben] a gyártás nem megengedett, vagy csak nagyon korlátozottan képzelhető el.) A vállalkozás üzleti megfontolásai ekkor kezdenek dominálni a technológiai tartalom időleges háttérbe szorulása mellett. A döntések egy részét a korábbi ötletgazda kénytelen (de sokszor képtelen) átadni másoknak. Előtérbe kerülnek a kapcsolatteremtő képességek. Növekszik a külső finanszírozás

iránti

igény.

Ilyenkor

az

inkubátor/tudományos

park

menedzsmentje segíthet azzal, hogy megmutatja korábbi példákon, hogy ezek a változások

keresztülvihetők

a

vállalkozó

érdekeinek

sérelme

nélkül.

A

támogatásban segítségére lehet a már kialakult tanácsadói (piackutatási, pénzügyi, iparjogvédelmi) hálózata éppúgy, mint a befektetői hálózata (üzleti angyalok, kockázati tőke társaságok, kereskedelmi bankok). Sok esetben az inkubátorok megtartják a kapcsolatot a „minősített”, azaz kilépett vállalatokkal azáltal, hogy gondozás utáni szolgáltatásokat nyújtanak nekik, illetve folyamatos hálózati kapcsolatot tartanak fenn velük. A kilépés utáni kapcsolattartás növeli a tudományos park/inkubátorház kapcsolati tőkéjét, segíti az inkubátor saját marketing tevékenységét és lehetővé teszi a graduált cégek kilépés utáni életképességének utókövetését. Az inkubátorból kilépő sikeres vállalkozások sorsának követése rendkívül fontos: egy inkubátor eredményességének megítélése nagymértékben függ attól, hogy hány céget volt képes szárnyra bocsátani, mennyi azok piaci értéke, esetleg piaci részesedése, ill. hogy a kilépett cégek hányadrésze éli túl a kilépést követő 5. 15

évet. A sikeresen graduált vállalkozások az inkubátorház szakmai klaszterét gazdagítják

és

létezésük

önmagában

vállalkozásokat.

16

is

inspirálja

az

új

betelepülő

2 Inkubátorházak Az inkubátorházak rendszerint egy nagyobb infrastrukturális egység (ipari park, technológiai-tudományos park („technopolis”), egyes esetekben egy nagyobb egyetem) részei, ezért ezekhez való viszonyukat is érdemes elemezni. 2.1

Ipari parkok, tudományos-technológiai parkok és inkubátorok

Az ipari park regionális iparfejlesztési céllal létrehozott, telephely alapú kezdeményezés, amely ösztönzi az ipari vállalkozások és szolgáltató cégek betelepülését megfelelő infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával. Az ipari parkok jó partnerei lehetnek a sikeres cégek gyártó-szolgáltató tevékenységének, és egyes esetekben helyet adnak inkubátoroknak is. Az innovációs folyamatban nagyobb szerepe van a tudományos - technológiai parkoknak vagy az ezzel rokonfogalmú innovációs parkoknak. A tudományos-technológiai park olyan vállalkozástámogatási és technológiai transzfer kezdeményezés [3][4], amelynek célja, hogy • az innováció-vezérelt, nagy növekedési ütemű, tudás-alapú vállalkozások létrehozását és inkubációját ösztönözze, támogassa; • olyan környezetet biztosítson, ahol mind a nagyobb (hazai), mind a nemzetközi vállalkozások kölcsönös előnyön alapuló, sajátos és szoros együttműködést fejleszthessenek ki egy adott tudás-létrehozó központtal. A tudományos parkok ezeket a célokat • olyan

szellemi

és

fizikai

infrastruktúra

és

támogató

szolgáltatások

biztosításával érik el, amelyek magukban foglalják a helyi és regionális gazdaságfejlesztő ügynökségekkel való együttműködő kapcsolatokat; • formális és működő kapcsolatokat biztosítanak olyan tudás-létrehozó központokkal, mint amilyenek az egyetemek és kutató szervezetek; • mind a technológiai transzferben, mind pedig az inkubált vállalkozások számára szükséges vállalkozási képességek átadásában aktív menedzsment támogatást nyújtanak. 17

A valóságban a határvonal a tudományos-technológiai parkok és az ipari parkok között nem ilyen éles. A vállalkozói inkubátor ennél szűkebb értelmű fogalom: A vállalkozói („üzleti”) inkubátor egy praktikus definícióját az 1.3.2. fejezetben megadtuk. A kifejezésnek (a francia „Péiniéres d’Enterprises”, a német „Technologiezentren” és „Gründzentren”, az angol „Business & Innovation Centres” egyesítéseként) egy általánosabb értelmezést is lehet adni: Az üzleti inkubátor egy olyan szervezet, amely felgyorsítja és rendszerezi a sikeres vállalatok létrehozási folyamatát azáltal, hogy átfogó és integrált támogatások körét

nyújtja

nekik,

beleértve

az

inkubátor-teret,

az

üzleti

támogatási

szolgáltatásokat, a csoportba kapcsolódási és a hálózati lehetőségeket. Azzal, hogy ügyfeleiknek egy helyen elérhető szolgáltatásokat nyújt, lehetővé teszi a rezsiköltségek csökkentését azáltal, hogy az a bérlők között megoszlik, az üzleti inkubátorok jelentősen javítják az új kezdő vállalatok túlélési és növekedési kilátásait. Egy sikeres üzleti inkubátor az új vállalatok tartós folyamát hozza létre a fent említett munkahely- és jólétteremtési potenciállal. Az üzleti inkubátorokat megkülönböztetik egymástól a szereplők inkubátorral kapcsolatos céljai, a felvételi és kibocsátási feltételek, a projektek tudásigényessége, a berendezések és a szolgáltatások pontos konfigurációja. Technológiai inkubátor az olyan vállalkozói inkubátor, ahol a vállalkozások technológiai

jellegűek,

az

új

technológia

a

betelepült

vállalkozások

versenyképességének kulcsa. A technológiai inkubátorok segítik a vállalkozókat abban, hogy kidolgozzák az elképzeléseiket az ötlettől a kereskedelmi hasznosításig, és egy új vállalat elindításáig. A tudományos-technológiai, innovációs stb. parkok tekintetében ki lehet emelni két olyan rendező elvet, amellyel a parkok jellemezhetők. Az első rendező elv a parkban letelepülő vállalkozások „életkora”. Az alapító központban: (inkubátorban) vannak a születő és egészen fiatal vállalkozások,

18

az üzleti központban és a tudományos-technológiai parkban már a megerősödött cégek, az ipari parkban pedig már a közép- és nagyvállalatok. Méretük szerint természetesen nem csak a betelepült cégek, hanem maguk a parkok is megkülönböztethetők. A második rendezőelv a parkban lévő vállalkozásoknak a tudományhoz ill. az üzleti élethez való viszonya, az innovációs láncban elfoglalt helye. Vannak tudományos

parkok,

amelyek

alapvető

jellemzője,

hogy

új

tudományos

eredmények bázisán születő vállalkozásokat fogad be. A parkok nagyobbik részében a tudomány és a gyakorlat együtt van jelen, az adottságok szerint különböző arányban, és fontos szerep van az üzleti élet támogatásának is. A két rendező elv szerint bármely park általában jól jellemezhető. Ezen a "síkon" az inkubátorok is elhelyezhetők: attól függően, hogy az inkubált cégek tevékenysége, jellege az innováció szempontjából milyen, lehet egy inkubátor kizárólag üzleti orientáltságú vállalkozói ház, vagy – másik "szélső" helyzetben – egy kis kutató park, ahonnan innovatív spin-off (start-up) cégek nőhetnek ki. Az inkubációs ill. parki tevékenység tartalmi gazdagságára jellemző a német Arbeitgemenischaft Deutscher Technologie und Gründerzentren (ADT) fogalmi meghatározása, amelyet a 2-1. ábra szemléltet. Eszerint az alapító központok a parki tevékenység fókuszában vannak, szoros kölcsönhatásban gazdasági, társadalmi, tudományos környezettel.

19

Gazdasági, szociális és politikai célok Ipari park

Tudományos park Alapító centrum

Ipar

Vállalkozói park: Üzleti központ

K+F

Technológiai park (centrum)

Bázis: regionális potenciál

2-1. ábra: A német alapítói centrumok és technológiai parkok kapcsolata Az inkubátor fogalmával kapcsolatban érdemes a koncepció fejlődését is röviden áttekinteni. Mint az előzőekben bemutattuk, a kifejezés szélesebb definíciója felöleli a technológiai központokba betelepült és a tudományos parki inkubátorokat, az üzleti és innovációs központokat, beleértve az olyan szervezeteket is, amelyek nem

rendelkeznek

egyetlen

fizikai

telephellyel,

hanem

ehelyett

arra

koncentrálnak, hogy vállalkozástámogató szolgáltatások hálózatát irányítsák („falak nélküli, virtuális inkubátorok”), az úgy nevezett „új gazdasági” inkubátorokat és az egyéb modellek változatos körét. Az üzleti inkubátor fogalmának fejlődését a 2-2. ábrán foglaljuk össze. A kezdetek a nyugati, iparilag fejlett országokban alakultak ki az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején. Szembesülve a hagyományos iparágak összeomlása

nyomán

gyorsan

növekvő

munkanélküliséggel,

felismerték

Európában és az USA-ban is, hogy friss stratégiákra van szükség a válságban levő szektorok, régiók és közösségek újraélesztéséhez. Az 1980-as években követett stratégiák általában úgy jellemezhetők, hogy áttértek a felülről lefelé irányuló megközelítésről, amely a külső tényezőkre támaszkodik és állami beavatkozást alkalmaz arra, hogy a fejlett régiókból a fejletlenebb régiókba vigyék át a többlet mozgatható tőkét; egy olyan alulról felfelé irányuló megközelítésre, amely arra koncentrál, hogy maximalizálják a gazdasági fejlődés belső potenciálját. Ugyanekkor kezdték el alkalmazni az üzleti inkubátorokat 20

arra, hogy támogassák az innovációt és a technológiaátadást. Lalkala [5] így összegzi az inkubátor koncepció fejlődését:

70'-es évek

1980-as évek eleje

Menedzsment munkaértekezletek

Üzleti központok

Vállalkozói ügynökségek

Ipari területek

Üzleti inkubátor koncepciója

Tudományos parkok

Többcélú inkubátorok

1990-es évek közepe

Specializált inkubátorok

Technológiai inkubátorok

1990-es évek vége

Szektor-specifikus inkubátorok

Fal nélküli inkubátorok

Virtuális inkubátorok

Az "új gazdaság" inkubátorai

2-2. ábra: Az üzleti inkubátor modell fejlődése Az „első generációs” inkubátorok az 1980-as években lényegében megfizethető helyet

és

megosztott

berendezéseket

kínáltak

a

gondosan

kiválasztott

vállalkozócsoportok számára. Az 1990-es években felismerték, szükség van arra is, hogy a hely mellé tanácsadást, tudásfejlesztést és hálózati szolgáltatásokat is nyújtsanak, hogy a létesítményen belüli lakók és a kívül levő leányvállalataik hozzáférjenek a szakmai támogatáshoz és a vállalkozásalapító tőkéhez. Ez az 21

inkubátorok

„második

generációjához”

vezetett.

1998-tól

kezdődően

párhuzamosan kialakult egy új inkubátor modell is. Ez azt célozta, hogy mobilizálja az ICT-t, és a támogatást a növekedési potenciált létrehozó, technológiára épülő vállalkozások felé terelje. Általánosan igaz, hogy nincs két egyforma inkubátor. A 2-3. ábra a CSES által használt tipizálást szemlélteti [2]. A vállalkozói inkubátorok a mátrix jobb alsó sarka felé helyezkednek el, mivel magas fokú vezetői támogatást nyújtanak a bérlőknek, és általában, de nem mindig, gondoskodnak a technológiára alapozott vállalatokról is. Természetesen vannak alternatív üzleti inkubátor tipológiák is, de a 2-3. ábrán vázolt megközelítés széles keretet biztosít.1 A bal felső sarokban látható ipari ingatlanok általában nem válogatnak a felvételnél. Kevés vezetői támogatást adnak, vagy egyáltalán nem is nyújtanak ilyen szolgáltatást, és nincsenek különleges feltételeik az üzleti tevékenységre és a műszaki tartalomra vonatkozóan. Az ellentétes, jobb alsó sarokban, a technológiai centrumoknál erősen szelektív felvételi feltételek vannak. Ezek szoros vezetői támogatást nyújtanak, és gyakran szakosodott technológiai fókusszal rendelkeznek.

1

Az USA országos üzleti inkubációs szövetsége (NBIA) például megkülönbözteti a technológiai, a

felerősítő (empowerment) és a vegyes használatú inkubátorokat.

22

Technológiai színvonal Alacsony

Alacsony

Közepes

Magas

Közepes

Magas

Ipari park

Üzleti park

Tudományos park

Szervezett szolgáltatások

Vállalkozói központ

Innovációs központ

Többcélú üzleti inkubátor

Üzleti és innovációs központ

Technológiai inkubátor

Menedzsment támogatás

2-3. ábra: A vállalkozói inkubátorok tipológiája. Az inkubátorházak szolgáltatásai, gyakorlati működtetése, létrehozásuk módjai és költségei, valamint a működés gazdasági mutatói a következőkben foglalhatók össze: 2.2

Valóságos (nem virtuális) technológiai inkubátorházak

Vizsgálatunk szempontjából az üzleti (vállalkozói) inkubátoroknak, különösen a technológiai inkubátoroknak van jelentőségük. A hagyományos vállalkozói inkubátorok általában rendelkeznek az állami politika által meghatározott vállalkozás-támogatási, illetve regionális fejlesztési funkcióval („hagyományos”, vagy tradicionális inkubátorok). Fő céljuk, hogy előmozdítsák a gazdasági fejlődést a vállalkozás, az innováció, a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedés elősegítésével. A legtöbb inkubátort ezért az országos vagy a helyi hatóságok közvetlenül irányítják. Egyetemek vagy magánvállalatok szakosított inkubátorokat hoztak létre. Európában az inkubátoroknak a vállalkozás, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés elősegítésében játszott szerepét széles körben elismerték a 2000-2006-os Strukturális Alap irányelvei, 23

amelyek úgy emelik ki az üzleti inkubátorokat, mint az EU regionális politika egyik fő eszközét.2 Az USA-ban az „általános szolgáltatás” típusú inkubátor egy speciálisabb megközelítést tesz lehetővé: a technológiai üzleti inkubátorok (Európában technológiai vagy innovációs központok) aránya az összes inkubátor negyedéről a harmadára növekedett. Európában is hasonló a változás iránya. Van néhány másképpen szakosodott inkubátor, amely nem műszaki jellegű: például egy országhatáron átnyúló inkubátort hoztak létre nemrégiben a Németország és Hollandia közötti határnál az olyan vállalatok számára, amelyek e két országban kívánnak kereskedni.

Üzleti és innovációs központ 25%

Egyéb típusok 29%

Specializált inkubátor (pl. rurális) 12%

Tudományos/t echnológiai parki inkubátor 34%

2-4. ábra: Az európai parkok megoszlása az 5-1. ábrán meghatározott tipológia szerint.

Az utóbbi öt évben egész gyorsan növekedtek a nyereségorientált inkubációs rendszerek is, különösen azok, amelyek az ICT vállalkozások elindítását és növekedését gyorsítják fel. Ezek már nem tekinthetők hagyományosnak abban az értelemben, hogy céljuk nem a regionális fejlesztés és munkahelyteremtés, hanem a jólétteremtés („wealth creation”). Számos egyéb jellegzetességük szerepel az is, hogy maga az inkubátorház gyakran nem ad fizikai teret az

2

A Strukturális Alapok, és azok koordinálása a Kohéziós Alappal (irányelvek az SF

programokhoz a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan), 1999

24

inkubálandó vállalkozásoknak, ezért gyakran az ilyen inkubátorokat virtuális inkubátoroknak nevezik. A virtuális inkubátorok legtöbbször az ún. új gazdasághoz kapcsolódnak. (Bővebben ld. a következő fejezetben.) 2.2.1 Szolgáltatások Minden (nem virtuális) technológiai inkubátor rendelkezik bizonyos specifikus alapvető tulajdonságokkal: • körültekintő kiválasztási eljárással a még a K+F fázisban levő ötletek, vagy induló,

de

nagy

növekedési

potenciállal

rendelkező

technológiai

vállalkozások kiválasztására; • igényekre szabott bérelhető munkaterülettel; • közösen használható kommunikációs és adminisztratív szolgáltatásokkal; • kis létszámú, de hatékony inkubátorház menedzsmenttel, akik képesek a jövendő vállalkozókat segíteni, képzésükről gondoskodni; • a betelepülők hozzáférhetnek kulcsfontosságú szakmai szolgáltatásokhoz (pl. jogi és pénzügyi szolgáltatások); • megfizethető bérleti díjakkal és szolgáltatási tarifával; • világos elvekkel a vállalkozásnak az inkubátorházból való távozásra való alkalmasságának megítélésében. Az inkubátor lényege az általa nyújtott szolgáltatásokban rejlik. Az inkubátorok szolgáltatási kínálata ma már széles körben ismert. Az inkubátorházak szolgáltatásait – mint minden szolgáltatást- az igények alapján megfogalmazott feladatok szerint, funkcionálisan lehet meghatározni, és 3 szintű modellel lehet jellemezni [9]. Első szint: Fizikai

és

általános

infrastruktúra

(iroda,

laboratóriumok,

informatikai

infrastruktúra, tárgyalóhelyek, recepció, másolás, biztonsági szolgáltatások stb.) Ha csak ez áll rendelkezésre, az inkubátor egyszerű iroda vagy telephely bérleményként funkcionál, és noha a tulajdonosainak adott esetben hasznot hozhat, aligha nevezhető valódi inkubátornak. Ilyen esetben is lehet az „inkubátornak” a betelepülő cégek kiválasztására vonatkozó kritérium rendszere

25

és meghatározhatja az inkubátorban tölthető idő maximális hosszát, különösen, ha (közpénzből vagy alapítványi forrásból) támogatott bérleti díjjal dolgozik. Ha egy adott technológiai klaszterből kerülnek ki a bérlők, azok között spontán akár szinergikus kapcsolat is kialakulhat. Második szint: Az inkubátorba betelepült ún. „törzs bérlők” (core tenants) által nyújtott szolgáltatások. Ezek a cégek voltaképpen szolgáltatók: postahivatal, bank, könyvelő cégek, cégügyekkel és szabadalmi ügyekkel foglalkozó jogászok, szakmai tanácsadó szervezetek, étterem, üzletek. Ezek a szolgáltató cégek állandó bérlői az inkubátorháznak. Ha az 1. és a 2. szintű szolgáltatások is léteznek, és induló (technológiai vagy egyéb) vállalkozások is betelepültek, akkor az inkubátorház már üzleti (szolgáltató) inkubátorként is felfogható. Harmadik szint: Ha az inkubátor • szervezetten folyik a támogatásra érdemes technológiai ötletek kiválasztása, a kutató-fejlesztő munka nyomon követése, • rendszeres értékelése és támogatása (témavezetés, laboratóriumok, kutatási eszközök rendelkezésre bocsátása) az ötlettől a piacképes termékig, • ha szervezett keretek között megvalósul a vállalkozásalapítás támogatása (üzleti terv készítés, jogi segítségnyújtás, szakmai konzultációs lehetőségek), • szervezetten ki tudja használni a fizikailag közel elhelyezkedő tudásbázist (egyetemeket, kutatóintézeteket), akkor az inkubátor aktív menedzsment eszközökkel segíti elő a technológiai cégek fejlődését. Az ilyen inkubátorok általában sikeresen be tudják tölteni a technológiai inkubátor funkciót. Ilyen esetben van értelme az inkubátorháznak az érett cégek elbocsátására vonatkozó politikáját kidolgozni (graduation policy). Könnyen megvalósítható

a

„networking”,

azaz

kapcsolatainak elősegítése.

26

hasonló

profilú

vállalkozások

A különböző szolgáltatási szintű inkubátorházak segítséget nyújthatnak állami támogatások

és

hitelek

vagy

hitelgaranciák

megszerzésében,

befektetők

keresésében is. A különböző inkubátorházak egy adott országban vagy régióban egyidejűleg különböző szolgáltatás-szinteket valósíthatnak meg. Az európai és a tengerentúli inkubátorház modellek különbözősége az általunk nyújtott szolgáltatások különbözőségében is kifejezésre jut. Egy felmérés szerint az

inkubátorok

szolgáltatás-tartalma

az

Egyesült

Államokban

a

következőképpen alakult [9]: 2-1. Táblázat: Inkubátorok szolgáltatásai az Egyesült Államokban Szolgáltatás Fizikai infrastruktúra Üzleti tervezés Külső adósság finanszírozás Kormányzati támogatások/hitelszerzési támogatás Képzési programok Pénzügyi szolgáltatások Eladási/piackutatási segítség Befektetői segítség

Az inkubátorok hány %-a nyújt ilyen szolgáltatást 81 65 59 58 52 51 51 47

Ritkaságszámba megy, ha egy országban a technológiai inkubátorok egységes modelljét valósítják meg. A világon talán a legkiterjedtebb technológiai inkubátorház programja Izraelnek van: mintegy 25 inkubátorházat tartanak fenn az országban, mindegyikben 15-20 projekttel (alapítás előtt vagy alatt álló technológiai vállalkozással). Az egész hálózat masszív állami támogatást kap: befogadott projektenként 3 évre 300.000 USD-nek megfelelő összeget. A magas központi támogatás miatt központilag egyetlen felelős „Chief Scientist” irányítja. Feladata a projekt kiválasztás felügyelete és jóváhagyása, a projektek nyomon követése. A projektek napi menedzsmentje az ország különböző pontjain elhelyezkedő inkubátorházakban zajlik. Külön megszervezik a technológiai cégek és termékeik amerikai piacra jutását. Ugyanakkor előírják, hogy az állami segítséggel létrehozott high-tech terméket csak Izraelben lehet gyártani. A

27

létrejövő cégekben a támogatás fejében az inkubátor részesedést kap (ún. equity financing valósul meg). Ezekből a szolgáltatásokból azokat és olyan módon célszerű megvalósítani, hogy az adott környezetben létrehozandó inkubátor sajátosságai szerint a szolgáltatási kínálat a szükséges beruházás és a működtetés szempontjából lehetőleg optimális legyen. A gyakorlati megvalósításnál két tapasztalatot érdemes figyelembe venni: 1.

a szolgáltatások kínálatát mindig a helyi körülmények alapul vételével kell kialakítani, ellenkező esetben kihasználatlan szolgáltatási kapacitás és kitöltetlen szolgáltatási hézag egyaránt kialakulhat, és nyilvánvalóan mindkettő anyagi veszteséget ill. költségtöbbletet von maga után;

2.

a szolgáltatások köre az inkubátor működésének megindulása után egészen biztosan változni, jó előkészítés esetében bővülni fog.

Már

a

tervezés

fázisában

célszerű

eldönteni

azt,

hogy

az

inkubációs

szolgáltatások a kooperáló partnerek között hogyan oszlanak meg. Ez közvetlenül befolyásolja az inkubátor beruházási költségeit, működtetésének létszámát és a betelepülő vállalkozások szakmai összetételét. A szolgáltatásokat fontos aszerint megkülönböztetni és külön vizsgálni, hogy az inkubátor struktúrában résztvevő partnerek közül melyik végzi. A szolgáltató a következők valamelyike: • az inkubátor saját szervezete; • az inkubátorba települt vállalkozó; • külső kooperátor hálózati rendszerben. A CSES-2002 [9] felmérés szerint az európai inkubátorok szolgáltatási portfóliója a következő arányokat tükrözi:

28

2-2. Táblázat: Az európai inkubátorok szolgáltatásainak átlagos megoszlása (%)

Üzleti szolgáltatás típusa Elő-inkubálási szolgáltatások Üzleti tervezés, vállalkozás kialakítása Vállalkozói tréningek Könyvelési, jogi szolgáltatások Piackutatás, marketing Exportálási és külföldi partner keresési segítség Internetes / ITC vállalkozások segítése Termék- és szolgáltatás fejlesztési tanácsadás Segítség a banki finanszírozás a támogatások és a kockázati tőke megszerzéséhez Inkubátor kockázati tőke alap, üzleti angyal hálózat Tanácsadás a humán menedzsment területén Vállalkozói és ügyfél-hálózatok Mentorok, tanácsadók Egyéb szolgáltatások Forrás: CSES-2002 [9]

Inkubátorban 11,7 11,0 6,4 2,8 5,5 5,0 6,9 7,7 12,1

Külső vállalkozásoknak 3,3 5,5 10,3 12,5 11,4 9,2 7,7 7,7 6,1

5,5

7,0

5,7 11,4 6,8 1,4

7,7 5,3 5,9 0,7

2.2.2 A létrehozás módozatai és költsége A vállalkozói inkubátorok létrehozásának sarkalatos kérdése a tulajdonosi összetétel, amely az érdekviszonyokon keresztül hosszú időre meghatározza az inkubátor

tevékenységének

jellegét,

stratégiáját.

Az

európai

tapasztalat

egyértelműen azt tükrözi, hogy az inkubátorok létrehozásánál az állam gyakorlatilag

nélkülözhetetlen.

Annak

ellenére

igaz

ez,

hogy

vannak

kezdeményezések – első sorban az "új gazdaság" területén – a magán szektor részéről is. A [2] felmérés szerint az európai inkubátor projektekre jellemző, hogy az EU és tagállam kereken 2/5 arányban, a privát szektor 1/5 arányban részesedik, és a maradékon osztoznak az egyetemek, egyéb K+F intézmények és közösségi szervezetek. A tulajdonosi összetétellel szorosan összefügg az inkubátorok jogi státusza. Az ismert esetekre vetítve az EU-ban működő inkubátorok jogi státuszuk szerinti

29

megoszlását

a

2-5.

ábra3

mutatja,

amely

összhangban

van

az

IASP

világviszonylatú adataival [43]. A tulajdonosi összetételtől lényegében független a

létrehozott

inkubátorok

profithoz

való

viszonya,

mert

több

mint

háromnegyedük non-profit jelleggel működik. Egy inkubátor létrehozásának költsége átlagosan 3,7 millió EUR (átlagosan 1,93 millió EUR), amelyet különböző forrásokból fedeznek. Ezek arányát a 2-6. ábra szemlélteti. Látható, hogy meghatározó a nemzeti intézmények részaránya, csaknem a felét biztosítják a szükséges összegnek, és jelentős az EU és más nemzetközi szervezet hozzájárulása (22%) is. A bankok, privát szervezetek részesedése alig az 1/7 részét fedezi a beruházásnak, az egyetemek és más K+F szervezetek pedig még ennél is szerényebb mértékben járulnak hozzá az inkubátor beruházások finanszírozásához.

Állami jogi személy 30%

Privát cég 35%

Részben állami 35% 2-5. ábra: Az európai inkubátorok megoszlása jogi státuszuk szerint.

3

A 2-4—2-10. ábrák a [43] vizsgálatról közzétett adatokból készültek.

30

Egyetemek, K+F szerv. 5%

EU és más nemz.közi szerv. 22%

Egyéb 13%

Bankok, privát szektor 13%

Nemzeti hatóságok 47%

2-6. ábra: Az inkubátorok beruházásának pénzügyi forrásai. Az inkubátor működési költsége átlagosan évi 480 ezer EUR (átlagosan 300 ezer EUR), amelynek összetevőit a 2-7. ábra mutatja. A bérek és kapcsolódó juttatások a költségek több mint 40%-át teszik ki, míg a bérlőknek nyújtott szolgáltatások kereken 1/4 részarányt képviselnek. E költségek pénzügyi forrásai a 2-8. ábrán láthatók. Meghatározó részaránya a bérleti díj-bevételnek van, amely az összes forrás mintegy 2/5-e. Igen jelentős az európai

gyakorlatban

az

inkubátorok

működésének

folyamatos

pénzügyi

támogatása. A nemzetközi szervezetek (EU és mások) és az állam együttesen csaknem ugyanannyit tesznek az inkubátorok büdzséjébe, mint amennyi a bérbeadásból származik (37,4%).

31

Egyéb (közüzem, telefon stb) 12%

Bér és juttatás 41%

Szolgáltatások a bérlőknek 25% Épület fenntartás 22%

2-7. ábra: Az inkubátor működési költségeinek megoszlása.

Befektetés nyeresége 1%

Egyéb források 6%

EU és más nemz.közi szerv. 10%

Egyéb (pl. szolg. szerz.) 11% Bérleti és más inkubátor díj 39%

Egyetemek, K+F szervezetek 3%

Nemzeti hatóságok 27%

Bankok, privát szervezetek 3%

2-8. ábra: Az inkubátorok működtetésének pénzügyi forrásai. Rendszeresen visszatérő kérdés az inkubátorok önfenntartó képességének elérése. Az Európai Unióban is így van ez, az igen jelentős közösségi támogatás mellett is. A [2] felmérés adatai e tekintetben is tanúságosak, amint a 2-9. ábrán látható. Arra a kérdésre, hogy hány év után válik önfenntartóvá az inkubátor, létezik a hivatalosnak elváráshoz igazodó "kincstári optimizmus" (ezek az 1-2, ill. 2-3 éves időtávlatok) és a realitásokon megedzett gyakorló inkubátor vezetők válasza (amely szerint az önfenntartás támogatás nélkül csak később, mint 5 év múlva következik be). Ezt a realitást tudomásul véve foglalt állást úgy az EU inkubátorainak helyzetértékelését végző bizottság, hogy egyrészt nélkülözhetetlen a

32

működési költségek közösségi (EU és állami) támogatása, másrészt törekedni kell az inkubátorok önfenntartóvá válására. Az "új gazdaság"-hoz kapcsolódó inkubátorok üzleti terve – eltérően a tradicionális szektortól – általában határozott előírást tartalmaz az inkubátor nyereségküszöbének elérésére. Az inkubátorok 77%-a non-profit jellegű, ezek egyáltalán nem tűzik célul a kereskedelmi nyereségküszöb elérését. Kétségtelen, hogy a bérleti bevételek növelésére irányuló törekvés ellen hat az inkubátor alapfunkció magas színvonalú teljesítésének. Egyrészt lazulhatnak a felvételi kritériumok, hogy a helyiség-kapacitás ki legyen használva, másrészt a kilépési kritériumokat nem veszik szigorúan, hogy a jól fizető klienseket ne veszítsék el.

45 40 % 35 30 25 40,7

20 29,6

15 10 5 0

14,8 7,4 < 1 év

1-2 év

2-3 év

3,7

3,7

3-4 év

4-5 év

> 5 év

2-9. ábra: A szakértői vélemények megoszlás arról, hány év alatt válik önfenntartóvá az inkubátor. Szorosan összefügg ezzel az inkubátor kihasználtság mértéke, amelynek széles a szórásmezeje: 30-100%, 85%-os átlagos kihasználtság arány mellett. Általános vélekedés szerint nem célszerű 100%-os kihasználtságra törekedni, mert az leszűkíti az inkubátor mozgásterét. A technológiai inkubátor programok a helyi körülményektől függően nagyon sokfélék lehetnek. Közös vonásuk azonban, hogy hosszú távú elkötelezettséget (és finanszírozást) igényelnek a finanszírozók részéről, egyrészt az induló,

33

viszonylag

nagy

befektetés

lassú

megtérülése,

másrészt

az

inkubátor

menedzsment költségének folyamatos biztosítása miatt. 2.2.3 Gazdasági mutatók mérése, eredményesség és hatékonyság megállapítása Az inkubátorház eredményessége mérésének egyre nagyobb jelentősége van szerte a világon. Már az új inkubátorok létesítésekor, a megvalósíthatósági tanulmányban is kitérnek erre, és a működés során vissza-visszatérően értékeléseket végeznek. Konkrét módszertana alakult ki az Európai Unióban annak, hogy az inkubátorok létesítése és működtetése milyen számszerű adatokkal jellemezhető. Ez a következőképpen foglalható össze: A) Inkubátorok létrehozása és működtetése A finanszírozók száma és típusa – a finanszírozók szerepe, különösen a széleskörű állami-magán partneri viszony támogatása nagyon fontos a sikeres inkubátor műveletekhez, és ahhoz, hogy az inkubátorok nagyobb szerepet kapjanak a versenyképesség és a technológia-átadás regionális stratégiájának alakításában. Az inkubátoregységek száma és típusa – ez az inkubátor helyével és típusával együtt nagy mértékben meghatározza az alapítási költségeket, azt, hogy költséghatékonyan tud-e működni az inkubátor, és eléri-e a gazdaságos működéshez szükséges méretet. Számos működési mutatószám létezik. Az inkubátorba betelepült vállalatok száma és típusa – a bérlők száma és típusa

alapot

ad

az

inkubátorok

osztályozásához

(pl.

egy

technológiai

inkubátorban az ügyfelek több mint 75%-a tudásigényes tevékenységekkel foglalkozik), míg a bérlőkről szerzett információk alapot adnak az inkubátor hatékonyságának az értékeléséhez. Alapítási és működési költségek, illetve finanszírozási források – nagy számú lehetséges mutatószám van, amelyek az inkubátor finanszírozásához kapcsolódnak (pl. az, hogy milyen mértékben sikerült a pénzügyi egyensúlyt elérni), és hasonlóképpen, ha finanszírozási mutatószámokat összevetjük az

34

inkubátor által elért eredményekkel, ez lehetővé teszi a hatékonyság és a pénzben kifejezhető érték mérését. B) Fő inkubátor funkciók, irányítás és népszerűsítés Inkubátor-foglaltsági arányok és forgalom – a foglaltsági arány azt mutatja, hogy az inkubátorok milyen sikerrel vonzanak ügyfeleket, és ez sok inkubátor esetében a pénzügyi megvalósíthatóság feltétele. A bérlők forgalma a működési hatékonyságról ad információt. Az üzleti támogató szolgáltatások köre és árképzése – az üzleti támogató szolgáltatások széles körének biztosítása az inkubátor modell meghatározó jellemzője. Ezek a szolgáltatások négy csoportra oszthatók fel – vállalkozási oktatás, üzleti tanácsadás, technológiai és innovációs támogatás, valamint a vállalatok finanszírozása. Mindegyik esetben nagy számú lehetséges működési mutatószám áll rendelkezésre. Felvételi és kibocsátási feltételek – a hivatalos felvételi és kibocsátási feltételek az inkubátor modell meghatározó jellemzői, és fontosak ahhoz, hogy forgalmat biztosítsanak a bérlő vállalatok számára. Működési mutatószám például az, hogy milyen hosszú ideig maradnak a bérlők az inkubátorban. Az inkubátor alkalmazottainak a száma és típusa – az inkubátor alkalmazottak

számának

aránya

az

ügyfelekhez

képest

szintén

fontos

hatékonysági mutató. A vezetői csoport minősége (végzettsége, szakterületen szerzett gyakorlata) fő meghatározója az inkubátor teljesítményének. C) Az inkubátor teljesítményének a figyeléséhez használt mutatószámok A teljesítménymutatók hivatalos halmazán és a minőségi szabványokon kívül itt fő tényező az, hogy az inkubátorok milyen mértékben kapnak visszajelzést a nekik nyújtott szolgáltatásokról. A bérlők teljesítménye, munkahely- és jólétteremtés – az inkubátorbérlők kudarc-, illetve sikerarányát széles körben használják azok teljesítményének rövid távú mérésére, míg a munkahely- és jólétteremtési mutatószámok a hosszabb távú hatásokról tájékoztatnak.

35

A

sikeresnek

minősített,

inkubátorból

kilépő

vállalatok

száma,

megmaradás a helyi régióban – e vállalatok célállomásának a figyelemmel követése nagyon fontos annak megismeréséhez, hogy az inkubátorok milyen mértékben gyakorolnak olyan fenntartható hatásokat, amelyek hasznára vannak azoknak a területeknek, ahol ezek az inkubátorok működnek. Az inkubátorműveletek hozzáadott értéke – az inkubátor teljesítmények összehasonlításának az általuk létrehozott hozzáadott érték mérlegelésén kell támaszkodnia, azaz a kliens vállalatok teljesítménye mekkora mértékben tulajdonítható az inkubátortól kapott támogatásnak. Ezeket a mutatószámokat a CSES vizsgálata a következőképpen csoportosítja: Hatékonyság – a pénzügyi ráfordítások és eredmények aránya, és ehhez kapcsolódóan a pénzben kifejezhető érték; Hatásosság – annak mértéke, hogy az eredményekkel mennyire sikerült elérni a meghatározott célokat; Relevancia – annak mértéke, hogy a célok és az eredmények mennyire segítik szélesebb politikai célok elérését; Hasznosság – annak mértéke, hogy az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások mennyire felelnek meg az igényeiknek; Fenntarthatóság – a műveletek fenntarthatósága és az elért eredmények tartósága.

36

2-3: Inkubátorházak eredményességének és hatékonyságának jellemzésére használt mutatószámok Mérendő Ráfordítások jellemzése jellemző KöltségAlapítási idő – az inkubátor létrehatékonyság hozásához szükséges idő. Inkubátor befektetési költség – a teljes beruházás / az inkubátor területe négyzetméterben. Inkubátor működési költségek – működési költség / alkalmazottak száma. Tőkearány – az állami és a magántőke finanszírozási aránya. Bevétel generálás – a bevétel aránya az ügyfél költségein belül. Hasznosság

Hatásosság

Fenntarthat óság

Foglaltsági arány – a vállalkozásoknak kiadott inkubátorterület százalék-aránya. Inkubátorszolgáltatás igénybevételi arány – az inkubátor szolgáltatásait használó vállalatok százalékaránya. Ügyfél felmérések válaszaránya – azoknak a bérlőknek az aránya, akik válaszoltak az ügyfélelégedettségi felmérések kérdéseire. Induló vállalkozások aránya – az inkubátorban alapított új vállalkozások száma/aránya Alapítási idő – új vállalkozások létrehozásához szükséges idő. Túlélési arány – azoknak a kezdő vállalkozásoknak a száma, illetve százalékaránya, amelyek még 3 évvel később is működnek. Pénzügyi egyensúly – a bevétel csökkentve a működési költségekkel. Piaci tarifák - az inkubátor helyek és szolgáltatások

37

Eredmény indikátor Inkubátorterület fajlagos költsége – az összes befektetés / a terület négyzetméterben megadva. Egy kezdővállalkozásra jutó költség – az összes befektetés / a kezdővállalatok száma. Egy minősített kilépő vállalatra jutó költség – az összes befektetés / graduált vállalatok száma. Egy (bruttó/nettó) munkahely költsége – az összes befektetés / munkahelyek száma a bérlőknél és a legújabb minősített vállalkozásoknál. Inkubátor forgalom – az inkubátorba belépő / az inkubátort elhagyó vállalatok száma, az inkubátorban átlagosan eltöltött idő. Ügyfél-elégedettség – azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek jelezték, hogy az inkubátor szolgáltatásai megfeleltek az igényeiknek, az inkubátor hozzájárulása a vállalatok fejlődéséhez (járulékosság). Jólét teremtés – a bérlő vállalatok átlagos fogalma és az éves növekedési ráták, az üzleti tevékenységek értékteremtése. Munkahely teremtés – a munkahelyek száma (és típusa) bérlő vállalkozásonként, és az éves növekedési ráták, a helyi munkaerővel betöltött munkahelyek száma, a munka minősége. Sikeres kilépők aránya – az inkubátort évenként elhagyó, sikeres bérlők százalékaránya. Növekvő szektorok – a gazdaság növekvő szektoraiban működő

kedvezményességének a mértéke a piaci árakhoz képest.

bérlők aránya. Megtartási arány - a helyi régióban maradó minősített kilépő vállalkozások százalék-aránya.

Forrás: CSES Megjegyzés:

A

teljes

befektetést

úgy

definiáljuk,

hogy

az

inkubátor

tőkebefektetéséhez hozzáadjuk az addig felmerült működési költségeket, és ezt csökkentjük az inkubátor szolgáltatásokból és egyéb, nem adományokból származó bevételekkel. Megjegyzendő, hogy az inkubátorok döntő többsége mind Európában, mind az Egyesült Államokban non-profit jellegű: Európában 77%-uk, az USA-ban 86,5%uk. Jellemző maguknak az inkubátoroknak a véleménye arról, hogy mely mutatók mennyire fontosak az eredményesség reális értékelése szempontjából. A 2-10. ábrán

összefoglalt

adatok

szerint

a

vitathatatlanul

első

helyen

lévő

munkahelyteremtés mellett az inkubátor kihasználtságának foka és a sikeresen kilépő vállalkozások száma a lényeges. Nagyon fontos

Fontos

20%

40%

Nem fontos

A bérlő és kilépett cégek által teremtett munkahely A kilépő, érett cégek száma Az inkubátor kihasználtsági aránya A bérlő és kilépett cégek forgalma Az inkubátor pénzügyi működése Egyéb kritériumok 0%

60%

80%

100%

2-10. ábra: inkubátorok eredményességi kritériumaink megítélése.

38

Az

inkubátorok

jelentősége

a

vállalkozó

oldaláról

is

értékelhető.

Erre

vonatkozóan meg kell különböztetni a belépni szándékozó vállalkozók indokait, akik szándékokat és elvárásokat fogalmaznak meg, azoktól a tapasztalatoktól, amelyeket az inkubátorban eltöltött idő után kiértékeltek és minősítettek. A belépés fázisában a különböző szempontok fontosságát a vállalkozók 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozták (a fontosság csökkenő sorrendjében). Minden belépési szempont különböző osztályzatokat kapott, amelyek összesítésével az egyes osztályzatok különböző fontossági súllyal jelennek meg (2-11. ábra). Látható, hogy a helyiségkínálat minősége, az elhelyezkedés kapta leggyakrabban az 1 és 2 fontossági osztályzatot, az üzleti szolgáltatások (mint tanácsadás stb.) csak jellemzően "közepes", azaz 3-as fontossági osztályzatot kapott. Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy ez láthatóan nincs összhangban az inkubátor menedzserek összesített véleményével: a 4-10. ábra tanúsága szerint az üzleti tanácsadást, asszisztenciát helyezték az első helyre, és az inkubátor rutin irányítási feladatait, amely a vállalkozások elhelyezésével, fizikai működési feltételeinek

biztosításával

kapcsolatos,

határozottan

e

mögé

sorolták.

Induláskor, az inkubátorba kerülés előtt tehát még más az értékrend a vállalkozásoknál és az inkubátor menedzsmenteknél. Az inkubáció nyilvánvaló hatását tükrözi az a tény, hogy mennyire megváltozik a vállalkozói vélemény az inkubálás során. Visszatekintve, a vállalkozók az inkubátortól kapott szakmai szolgáltatásokat saját boldogulásuk szemszögéből a következően rangsorolták: 1.

Hozzájutás a támogatásokhoz, mag (seed) és kockázati tőke alapokhoz.

2.

Üzleti tervezés, a vállalkozás megalakítása

3.

Előinkubálási szolgáltatások

4.

Tréningek a vállalkozási képességek fejlesztésére

5.

Segítség a banki finanszírozás növelésében

6.

Egyéb szakmai szolgáltatások

7.

Humán menedzsment tanácsadás

39

Szembeötlő a különbség az inkubáció előtti és utáni értékrend között.

Osztályzat súlya

0,6

Kedvező elhelyezkedés, image

0,5 0,4

Minőség, ár,helyiség flexibilitás

0,3

Üzleti szolgáltatások

0,2 0,1

Klaszter- és hálózatépítés

0 1

2

3

4

5

Fontosság osztályzata

2-11. ábra: A vállalkozók indokai, amiért betelepülnek az inkubátorba.

40

3 Virtuális Inkubátorházak Az un. új gazdaság inkubátorokat általában kockázati tőke vállalatok finanszírozzák, vagy olyan több szakterületen tevékenykedő tanácsadó cégek, amelyek képesek arra, hogy a műszaki, tanácsadói vagy más üzleti támogatási szolgáltatások teljes körét kínálják ügyfeleiknek. A nagy multinacionális vállalatok

szintén

szívesen

hasznosítják

az

e-gazdaságban

szerzett

tapasztalataikat, nevezetesen a B2B és a B2C szektor, a c-kereskedelem, az mkereskedelem (WAP technológiával működtetett mobil telefonos kereskedelem) és v-kereskedelem (beszédhanggal működtetett kereskedelem) gyors fejlődését azáltal, hogy virtuális inkubátor modell keretében kínálnak tanácsadási szakértelmet az új, csúcstechnológiás kezdő vállalkozások számára. A Harvard Business School egyik új keletű felmérésében [10] 356 virtuális („új gazdasági”) inkubátort azonosított szerte a világon. Ezek közül 222 az USA-ban (az összes USA inkubátor mintegy 25%-a) működik. A többiek között az eloszlás Kanada (14), Egyesült Királyság (28), Kína–Hong Kong (11), Brazília (10). Az „új gazdasági” inkubátorok növekedése tükröződik abban a tényben, hogy míg 1994ben minden 25 technológiai inkubátorból csak egy kapcsolódott az IT-hez, 1999re ez a szám 20-ra emelkedett. A szponzorok között említhetjük az olyan erős tanácsadókat és műszaki tanácsadókat, mint a Bain & Co., Ernst & Young, HP, Dell és IBM, az olyan távközlési vállalatokat, mint a Sprint PCS, illetve a „dot com” kezdővállalatokat támogató inkubátorok közül említhetjük, a Gorilla Park, Ant Factory, Cartezia és az Internet-Incubation nevét. Az „új gazdasági” inkubátorok stratégiai céljai és működésmódjai alapvetően eltérnek

a

hagyományos

inkubátorok

stratégiai

céljaitól,

illetve

működésmódjaitól: Az „új gazdasági” inkubátorok magánszektorban működnek, nyereségérdekeltek, ahol a megtérülés inkább a vállalatokba történő befektetésből és nem az ingatlanbérlésből származik;

41

Másodszor, ezek inkább a csúcstechnológiákhoz kötődő és az Internettel kapcsolatos tevékenységekre koncentrálnak, és a „hagyományos” inkubátoroktól eltérően, fő céljuk nem a munkahelyteremtés, hanem a jólét megteremtése; Harmadrészt az „új gazdasági” inkubátorok gyakran vannak jelen lényegében virtuálisan pénzügyi és üzleti szolgáltatásaikkal, ez képezi kínálatuk központi részét,

ellentétben

a

„hagyományos”

inkubátorokkal,

amelyek

általában

elsősorban fizikai munkaterületet kínálnak. 3.1

A virtuális inkubátorház fogalma

A tudásalapú gazdaságban a tudás hasznosítása nem csak az egyes intézmények (egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok) innovációs teljesítményétől függ, hanem az egész innovációs rendszer együttműködési készségétől,

közös

stratégiájától és kellő mértékű, koordinált finanszírozásától. Az információtechnológia fejlődésével megszaporodtak az Internet alapú vállalkozások. Ezek a cégek az Internetet döntően munkaeszközként használják. Önként adódik az a lehetőség, hogy az ilyen kezdő vállalkozások inkubálására is az információtechnológia lehetőségeit használjuk. Létrejöttek tehát az Internet alapú vállalkozások inkubálására, illetőleg tevékenységük megkönnyítésére, elősegítésére szolgáló Internetes szolgáltató vállalkozások, a falak nélküli, virtuális inkubátorok. A valós és virtuális inkubátor célja ugyanaz: a kezdő vállalkozásokat kell a rendelkezésre álló eszközökkel segíteni. A virtuális inkubáció nevű konstrukció helyileg szétszórt vállalkozások számára nyújt részvételi lehetőséget intenzív fejlesztési programokban, és számukra informatikailag pályázatírási,

támogatott finanszírozási,

módon

kínál

technológia

tanácsadási, transzfer-

és

pályázatfigyelési, partnerközvetítési

szolgáltatásokat [13]. A virtuális inkubátor másik nagy lehetősége, hogy nem szükséges egy helyen összegyűjtenie azokat a szakembereket, akik valóban kiemelkedő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a vállalkozások fejlesztéséhez szükséges szerteágazó ismeretek terén. Elegendő egy jól kialakított munkaszervezési rendszer, és

42

megfelelő infokommunikációs háttér, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy szakterület specialistái vagy tanácsadó, közvetítő vállalkozásai vegyenek részt a kliens inkubálásában. Ez az erőforrások jobb kihasználását, és úgy a felhasználó, mint a szolgáltató szempontjából jelentős idő- és költségmegtakarítást tesz lehetővé. [11] A virtuális inkubátor ötlete az Egyesült Államokban született meg, és ezen vállalkozások száma rohamosan szaporodott. Míg a klasszikus inkubátorok elsősorban az induló vállalkozások pénzügyi gondjait igyekeznek mérsékelni osztott szolgáltatásaikkal és kedvezményes bérleti díjaikkal, addig az Egyesült Államokbeli virtuális inkubátorokat az jellemzi, hogy feltételezik, hogy elegendő pénz áll a vállalkozó rendelkezésére, vagy saját erejéből, vagy az inkubátor által közvetített befektető révén. Magyarországon még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Van már – ha csekély számban is - a virtuális inkubálással próbálkozó vállalkozás, illetve non-profit szervezet, és a Nemzeti Fejlesztési Terv is számon tartja ezt a lehetőséget a gazdaság versenyképességének, a vállalkozások fejlesztésének eszközeként. Az NFT egyik célkitűzése: A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. Ennek eszközei: • Az információs társadalom térnyerésének elősegítése • A társadalmi versenyképesség erősítése • Az információs gazdaság kiépülésének elősegítése • A tudásalapú társadalomhoz szükséges tudásbázis és az innovációs képességek fejlesztése • A közigazgatás modernizációja, a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése [17] A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy miként segítheti a virtuális inkubátor a kezdő, innovatív vállalkozásokat, és hogyan lehet olyan működtetést kialakítani, ami üzletileg és/vagy fejlesztéspolitikai szempontból is eredményes. (Fejlesztéspolitika alatt itt regionális és vállalkozásfejlesztés is értendő).

43

3.2

A Virtuális inkubátorház felépítése és működése H elységga zdá lk odá s (Bér let , lízin g, st b.)

Kom plex ü zlet i t a n á csa dá s

Befekt et ők közvet ít ése, egyéb pén zü gyi t á m oga t á s

A siker ér dekében m in d összet evőr e szü kség va n

a

h á r om

3-1. ábra: Valós Inkubátor Modell

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

Telefon/Internet vagy látogatás

SZAKÉRTŐI PORTÁL

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás Inkubátorház és/vagy szaktudás a portál vagy Virtuális személyes hálózat (VPN) üzemeltetésére

(HUB)

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

Szatelit inkubátor, vagy ügyfél vállalkozás

3-2. ábra: Virtuális Inkubátor Modell A HUB (központ) az alábbi használható források valamelyikével –lehetőleg minél többel - kell, hogy rendelkezzen:

44

• szakértői

csapat

kellő

szakismerettel

és

tapasztalattal

rendelkező

tanácsadókból, • INTERNET-en és/vagy call-center-en és/vagy Virtuális Magán Hálózaton (VPN) keresztüli jó on-line elérhetőséggel • Fizikailag létező hellyel (központ) [18] A virtuális inkubátorok tevékenysége tehát elsősorban nem a hagyományos inkubátorházak segítségnyújtási formáját követi, de a nyújtott szolgáltatások és működési elvek hasonlóak azokéhoz. A virtuális inkubáció jelentősége a rugalmas szolgáltatásoknak köszönhetően folyamatosan növekszik, azonban Európában még nem olyan mértékben terjedt el, mint az USA-ban. 3.2.1 Virtuális Inkubátorházak előnyei: • Színvonalas szakmai tanácsadás és visszajelzés, amely IT eszközeivel könnyen hozzáférhető • lehetőség

egyes

üzleti

kérdések

alapos

megvitatására,

amelyek

a

vállalkozások szempontjából a leginkább érdekesek • különböző üzleti stratégiák és technikák megismerése, amelyek a vállalkozás bővítéséhez, a profit növeléséhez és a vevők megtartásához segítik a vállalkozásokat • beilleszthető a napi munkamenetbe, nem vesz igénybe több időt egy szokásos megbeszélésnél • HR, PR, Marketing, Adózás, Számvitel, Könyvelés, Menedzsment, Jog - ezek azon

szakterületek,

amelyek

majd

mindegyike

szerepel

a

virtuális

inkubátorházak programjaiban 3.2.2 Virtuális inkubátorok kliensei A virtuális inkubálás nem kizárólag az internetes vállalkozásokat célozza meg, hanem olyan KKV-ket, amelyek tevékenységükhöz, kommunikációjukhoz az Internetet használják.

45

Három célcsoportja van az inkubátornak: 1. kezdő informatikai vállalkozások, 2. kezdő nem informatikai és 3. már működő nem informatikai vállalkozások. A kommunikáció nem kizárólag virtuális (Interneten keresztül), hanem hagyományos módszerek alkalmazásán is alapul (személyes konzultáció stb.) [11] Virtuális inkubátor különösen ott előnyös, ahol távolsági korlátok miatt, a hely igénybevétele nem lehetséges (vevőik a működési környezetükben találhatóak, távoli inkubátorba történő költözés a vevők elvesztésével járna); kizárólag tehát az inkubátor szolgáltatásait kívánják igénybe venni. Az inkubátor kapcsolatot próbál teremteni a tudásalapú KKV-k, oktatási és kutató intézmények között. A start-up- és spin-off vállalkozások működésének egyik legnehezebb kezdeti szakasza alatt az inkubátor lehetőséget biztosít és elősegíti az innovatív szellemiségű cégek életben maradását, ezzel megteremtve a későbbi fejlődés alapját. Az inkubátor aktívan részt vesz a KKV-k versenyképességének javításában, részben kedvezményes szolgáltatásai révén. Az inkubátorok tervezésénél

kezdettől

fogva

nagy

hangsúlyt

fektettek

a

technológia

orientáltságra. Jelenleg Magyarországon annak, aki új innovatív ötletet kíván megvalósítani, illetve piacra juttatni, még rengeteg problémával és akadállyal kell megküzdenie, ezért sok nagyon jó gondolat egyáltalán nem, vagy nem hazánkban valósul meg. Ennek oka, hogy az ötlet megvalósításához nem áll rendelkezésre elég pénz, nem találnak partnert, gyártót, befektetőt, stb., vagy egyszerűen a megvalósító nem rendelkezik elegendő ismerettel és tapasztalattal a projekt illetve vállalkozás komplex menedzselése terén. [15] Ezeket az ismereteket és tapasztalatokat teheti hozzá a vállalkozáshoz az inkubátor.

46

3.2.3 Virtuális inkubátorok típusai A kialakításra kerülő inkubátorházak a tevékenységüktől függően különbözőek lehetnek, illetve egyszerre több különböző funkciót is elláthatnak • Virtuális technológiai központ, amely információt nyújtana a legújabb műszaki K+F fejlesztésekről, innovációs projekt adatbázisról, innovációs folyamatok

leírásáról,

segítséget

nyújtana

hazai

és

nemzetközi

technológiatranszferhez. • Virtuális

termékfejlesztő

központ,

amely

információt

nyújtana

a

termékfejlesztéssel kapcsolatosan, prototípus gyártó módszerekről stb. • Virtuális szakértelmi központ, ahol az érdeklődők hozzáférhetnének szakértői és vállalati listákhoz, valamint olyan adatbázisokhoz, ahol vállalatok termékeit és szolgáltatásait találhatnák meg, illetve hasznos információkat kaphatnak a műszaki kutatás-fejlesztés területén. • Üzleti és innovációs központ, ahol a cégek Internetes kereső szolgáltatást vehetnek igénybe hazai és nemzetközi partnerkereséséhez, valamint pénzügyi befektető kereséséhez a projektek finanszírozásához, továbbá virtuális

inkubálás

megvalósíthatósági

keretében tanulmány,

tanácsadást pályázat

nyújtana

készítés,

üzleti

terv,

projektmenedzselés

témában. • Virtuális oktatási és média központ, amelynél távoktatásban nyílna lehetőség a központ és együttműködő partnerei által szervezett aktuális képzéseken való részvételre és itt nyílna lehetőség az információs hálón szereplő

szolgáltatásokról

való

eszmecserére,

a

felmerült

kérdések

segítséget

nyújtana

általános

megválaszolására. • EU

innovációs

menedzsment,

mely

innovációs menedzselési módszerek, útmutatók, pályázati lehetőségek megismeréséhez, bemutatná a legújabb európai K+F fejlesztéseket és lehetőséget nyitna az ezekben való részvételre. [11] A központok tevékenysége alapvetően két részből állhat: • Különböző, az Interneten elérhető adatbázisok készítése, karbantartása és folyamatos fejlesztése.

47

• Szaktanácsadás az Interneten keresztül az adatbázisokkal kapcsolatos kérdésekben stb., valamint szakértői szolgáltatások közvetítése. Az inkubációs folyamatban, az ötletek megvalósulásában és piacra kerülésében jelentős szerepet játszanak a különböző befektetők, kockázati tőke társaságok és a multinacionális vállalatok. 3.2.4 Virtuális inkubátor és a szolgáltatási mátrix Ma már minden olyan inkubátort, amely nem köthető egy konkrét fizikai helyhez, vagy ahol a vállalatok inkubálása nem a helyszínen történik, virtuális inkubátornak nevezünk. A nem helyhez kötött szolgáltatások szervezeti rendszerét más helyen szolgáltatási mátrixnak is nevezik. A klasszikus, szolgáltatási

portfolióban

iroda

és

műhelybérletet

is

kínáló

inkubátor

tagadhatatlan előnye a vállalkozók egymáshoz való fizikai közelsége, a virtuális inkubátorok egy sor más típusú előnyt kínálnak, s fejlődésük még csak nemrégiben kezdődött el. A kezdettől, esetleg a projekt teljes élettartama alatt, hajlandó a projekt gondozására. Különböző változatai működnek szerte a világban. A legegyszerűbb típusa csak az

Internet

alapú

vállalkozásinkubátorral

tevékenység kombinált

inkubálását formái

végzi,

ezen

de

kívül

klasszikus tanácsadást,

irodahelységet, előadótermet, tanácstermet és osztott irodai szolgáltatást is kínálnak bérlőiknek. A nem helyhez kötött un. “falak nélküli” inkubátor az Interneten és személyes kontaktuson keresztül végzi a hagyományos - épülethez, irodához nem kötött - inkubálási szolgáltatásait. Ilyen például az üzleti terv, stratégiai terv, marketing tervkészítés, partnerkeresés, pénzügyi terv és beszámolók készítése, befektetők és tanácsadók közvetítése, stb. Az USA-ban a virtuális inkubátor az esetek jelentős részében állami támogatás nélkül működő, nonprofit vagy nyereséges magánvállalkozás. Tekintve, hogy az Internet alapú vállalkozások fejlődése lényegesen gyorsabb, mint a klasszikus vállalkozásoké, a virtuális inkubátorokban is kisebb az átfutási ideje ezen vállalkozásnak,

ha

ugyanazt

az

elvet

alkalmazzák,

mint

a

klasszikus

inkubátoroknál, tehát, hogy az érettség elérésekor a vállalkozás elhagyja az inkubátort. Mivel ezen inkubátorok bizonyos típusainál a szolgáltatások közé

48

tartozik a honlap üzemeltetése is, sok esetben nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az érettség elérésekor a vállalkozásnak nem szolgáltatnak tovább, hanem ameddig szükséges, adják a vállalkozás által igényelt szolgáltatásokat. A virtuális inkubátorok a vállalkozói inkubátorhoz hasonlóan a vállalkozások számára hasznos, magas színvonalú és elérhető árú szolgáltatást nyújtanak a vállalkozásfejlesztés, forráskoordináció, iparjogvédelem, innovációs tanácsadás, jogi tanácsadás területén, és segítséget nyújtanak a szakmai- és nem egy esetben a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. Nem

szükséges

és

nem

gazdaságos

minden

inkubátorban

valamennyi

szolgáltatást helyileg biztosítani. Egy korszerű és rendszeresen karbantartott adatbankkal és Internetes kapcsolatokkal kialakítható egy ún. szolgáltatási mátrix, ami jobb munkamegosztást és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelését teszi lehetővé. A virtuális inkubátorok szolgáltatásai kiterjednek a vállalkozásalapítással kapcsolatos tanácsadásra, esetenként még ezen túlmenő közvetlen menedzselési segítségre is. Idetartozik a honlap inkubálása (tehát kedvezményes feltételek melletti létrehozása és üzemeltetése), tanácsadás a honlap

kialakításához,

internetes

marketing

tanácsadás,

Internet

alapú

üzletvitellel kapcsolatos tanácsadás, e-kereskedelemmel, e-business akciókkal kapcsolatos tanácsadás és a megfelelő e-piactér b2c (business-to-consumer vállalkozás és vevői közötti üzleti kapcsolat létrehozására szolgáló), illetve b2b (business-to-business

-

vállalkozások közötti

üzleti

tranzakciók

színtere)

közösségek kialakítása, általában egy vállalkozói közösség kialakítása. A virtuális

inkubátor

technológiák

és

a

kialakításának különböző

első

Internet

lépése alapú

az

infokommunikációs

üzletviteli

technológiák

alkalmazásához, valamint a vállalkozásfejlesztési, vállalkozás és innováció menedzsment, marketing tanácsadáshoz szükséges szakértői háttér létrehozása. A technológiai háttér biztosítása után következik a szolgáltatások ellátását biztosító interaktív honlap kialakítása, s ezután a felhasználói közösség kialakítása. [16]

49

3.2.5 Mikor érdemes virtuális inkubátort létrehozni? A virtuális inkubátorházak létrehozásának szükségességét az alapozza meg, hogy: • A szükséges hely biztosítása a távolsági korlátok miatt nem minden kezdő vállalkozás számára megvalósítható. Egy bizonyos távolságon túl ugyanis még akkor is gazdaságtalan a biztosított hely igénybevétele, ha a bérleti díj kedvezményes. Az ország ugyanakkor nem hálózható be nagy sűrűséggel inkubátorházakkal. • A

vállalkozások

egy

részének

semmi

szüksége

sincs

arra,

hogy

tevékenyégéhez területet béreljen, mert a szükséges terület lakásában, házában

vagy

annak

közelében

rendelkezésre

áll.

Ráadásul

ezen

vállalkozások egy részének vevői is a működés környezetében laknak és/vagy tevékenykednek, tehát a vállalkozás viszonylag távoli inkubátorházba való költöztetése a vevők elvesztésével is járna. Ezeknek a vállalkozásoknak tehát kizárólag az inkubátorházi szolgáltatásokra van szüksége. [14] A korszerű információs és kommunikációs technológiák fejlődése és elterjedése ugyanakkor nagymértékben megnövelte azon inkubátorházi szolgáltatások körét, amelyek e technológiák alkalmazásával akkor is elláthatók, ha a szolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő nincsenek földrajzilag egymás közvetlen közelében. Ráadásul e technológiák alkalmazása sok esetben jelentős költség csökkenést és hatékonyság növekedést is okoz. A

virtuális

inkubátorház

tehát

azoknak

a

kezdő

kis-

és

középvállalkozásoknak nyújt szolgáltatásokat, akiknek számára előnyösebb a saját lakókörnyezetben lévő telephely, azaz nem szükséges üzemi és/vagy irodaterület biztosítása. A virtuális inkubátorház alapvető célja a kezdő kis- és középvállalkozások munkáját és fejlődését segítő, kedvezményes árú szolgáltatások fejlesztése és biztosítása.

E

szolgáltatásban

alapvetően

tudásalapú

KKV-k,

oktatási

intézmények, kutató intézetek együttműködve vesznek részt. A virtuális inkubátorház jellemzően nem igényel komolyabb irodát, objektumot. Valószínűleg a legversenyképesebb formája a tudásalapú virtuális

50

vállalat, amelyben a virtuális inkubátorházi szolgáltatásokat együttműködve nyújtani tudó és akaró tudásalapú cégek, oktatási intézmények, kutató intézetek vesznek részt. A virtuális inkubátorház fontos előnye, hogy nem ismeri a határokat. Így gazdasági, technológiai logika által vezérelt módon teszi lehetővé az országon kívül élő magyarok cégeinek, szervezeteinek, oktatási intézményeinek bevonását a magyar e-gazdaság fejlesztésébe anélkül, hogy születési helyüket el kellene hagyniuk. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy jogi, gazdasági és más szükséges tudáselemeket a virtuális inkubátorház a szomszédos országokról is ismerjen, és ennek alapján szolgáltatásokat tudjon nyújtani. A virtuális inkubátorház külön gondot fordít arra, hogy az iránta érdeklődők, és/vagy akiknek erre van szüksége munkavállalóként, vagy vállalkozóként távmunkát végezzenek. Ez a program különösen fontos lehet a kisgyermeküket nevelő nők számára, mert gyermekeiket nem kell más felügyeletére bízniuk és a valóságos munkaidőt az otthoni teendőiktől függően maguk tudják meghatározni. E programok elősegítik a megfelelő szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetűek munkával való ellátását is, mivel egyrészt megtakaríthatják a közlekedést, illetve munkájukat a megszokott, ismert környezetükbe végezhetik. A virtuális inkubátorházak jelentősen segíthetik a kisebb települések, vagy elmaradottabb vidékek e-gazdaságba való beintegrálását is, hiszen az itt működő vállalkozások ugyanúgy igénybe vehetik szolgáltatásaikat, mint az ország legfejlettebb részén lévők. 3.2.6 A virtuális inkubátorházak illeszkedése a KKV-k fejlődését támogató intézményrendszerbe Az országnak, amennyiben nem időleges, választási ciklusoknak alárendelt célokat követ, hanem polgárainak hosszú távra szólóan kíván stabil perspektívát nyújtani: versenyképes gazdaságot kell létrehoznia. A versenyképesség az EU integrációnak is alapkövetelménye; hiszen az EU is versenyben van a világ más térségeivel. A versenyképesség ma már csaknem kizárólagosan a tudástól, az innovációs készségtől és képességtől, a szellemi adottságok kiaknázásától és fejlesztésétől, a

51

kreativitástól függ. Hazánk szerencsés helyzetbe került azáltal, hogy a fejlett világban a természeti adottságok másodrendűvé váltak – s előtérbe kerültek a humán erőforrások. Az elmúlt évtizedben olyan gazdasági rendszer épült ki, amelyben a versenyképesség alapvető érték. Ahhoz azonban, hogy a tudás, a kreativitás

versenyképes

termékekben,

szolgáltatásokban,

egy

jobb

életminőségben megjelenjen, a piaci törvényeken túl, az állam segítsége is szükséges. Természetesen nem a piaci versenybe való beavatkozással, hanem az innováció feltételeinek javításával. Ehhez egy koherens, az eddigieknél hatékonyabb Nemzeti Innovációs Rendszer kialakítása szükséges. A rendszeren belül a vállalkozói inkubátoroknak és a létrejövő virtuális inkubátoroknak is fontos szerepe van. A virtuális inkubátorok több síkon és jól illeszkedhetnek az innovációt támogató intézményrendszerbe, annál is inkább, mert a magyarországi innovációs lánc töredezett, hiányoznak a tudásáramlást segítő intézmények. A virtuális inkubátorházak megjelenése a hazai szolgáltatáspalettán elősegítheti, hogy a ma működő intézmények hálózatba szerveződése könnyebb legyen. Ennek egyik eszköze lehet a regionális innovációs ügynökségek kialakítása, ami maga is egy régión belüli szolgáltató hálózatként működik. A regionalitás ugyanakkor nem jelenthet korlátot arra vonatkozóan, hogy egyes kezdő vállalkozások más régiók virtuális inkubátorait vegyék igénybe, illetve az inkubációs

szolgáltatásokba

más

régióban

működő

szolgáltatók

is

bekapcsolódjanak. Ez annál is inkább szükséges, mert egy adott régióban számos olyan kezdő vállalkozás lehet, amelynek szolgáltatási igényeit ugyanezen régió inkubációs szolgáltatói nem képesek kielégíteni. 3.2.7 Szükséges adatbázisok körének és szolgáltatásainak meghatározása A virtuális inkubátorok szolgáltatásai jelentős részben, adatbázisokból és egy megfelelően kialakított, jól kezelhető Internet portálból álló informatikai rendszerre épülnek.

52

Az

adatbázisok

megközelítésből

körének kell

a

meghatározására kedvezőbbet,

alapvetően

két

hatékonyabban

ellentétes

megvalósíthatót

kiválasztani: a) Felülről építkező rendszer Meghatározza a virtuális inkubátor teljes adatbázis igényét, beleértve valamennyi

adatbázisba

megközelítő

mennyiségét.

lehetőségeit.

Az

így

gyűjtendő

adat

Megtervezi

felépített

az

rendszert

típusát,

struktúráját

adatbázisok megfelelő

és

lekérdezési

együttműködő

modulokra osztva tervezi meg és hozza létre. b) Alulról építkező rendszer A

rendszer

alapvetően

a

virtuális

inkubátorházi

tevékenységben

résztvevők – inkubációs szolgáltatók és inkubáltak – már meglevő informatikai infrastruktúrájára és tudására épít. A rendszert fokozatosan, a feltöltési, – felhasználási szükségletek fejlődésével párhuzamosan fejleszti. Az a) megoldás az informatikai rendszerek elméletének ugyan jobban megfelel, azonban a gyakorlatban virtuális szervezetek, így virtuális inkubátorházak esetében gazdaságosan nem alkalmazható. Nyilvánvaló, hogy a virtuális inkubátorok szoftvereinek fejlesztésére nagyon nagy összeg nem fog rendelkezésre állni. De ha végiggondoljuk a virtuális inkubátoroknál várható költség-haszon viszonyokat, megállapíthatjuk, hogy a költség felmerülése esetén nem várhatnánk megfelelő haszon kitermelődését, mivel az elkészült nagy rendszer adatokkal, tartalommal való feltöltése, illetve az adatok megfelelő üzemi felhasználása belátható időn belül aligha lenne várható. A virtuális inkubátor adatbázisrendszere alapvetően egy központi adatbázis és a tagoknál (inkubálóknál és inkubáltaknál) az esetleg meglévő saját adatbázisok egyenrangú összekapcsolása révén hozható létre. A központi adatbázis szerepe kettős: • rendezett, lekérdezhető helyet biztosít a tagok számára,

53

• mintaként szolgál a tagok számára saját informatikai fejlesztésükhöz . A rendszer központjában a tudásadatbázis helyezkedik el. Ez a tudásbázis alapvetően három részből áll: • a virtuális inkubációt végző cégek és intézmények mindazon tudásanyagai, amelyeket az inkubált cégek felhasználhatnak, • az inkubált cégek ismeretanyagai, amelyet az inkubálóknak ismerniük kell ahhoz, hogy az inkubációt eredményesen végrehajthassák, és ezen cégek piacépítését segíthessék, • a virtuális inkubációt végzők, illetve az ezek érdekkörébe és az adott régióban tevékenykedő cégek, intézmények és személyek hasznosításra felajánlott tudása, amelyet az inkubált cégek saját fejlődésükhöz fel tudnak ajánlani. A rendszer természetesen számos más adatbázist is tartalmazhat: • Az inkubálók adatbázisában: a inkubálók legfontosabb adatai, referenciái és szolgáltatásai kerülnek elhelyezésre úgy, hogy az intergrátor (HUB) a komplex igények beérkezése esetén a legmegfelelőbb szolgáltató csoportot össze tudja állítani, illetve az inkubáltak a számukra megfelelő szolgáltatók közül választani tudjanak. • Az inkubáltak adatbázisába az inkubált cégek adatai, termékei és szolgáltatásai kerülnek úgy, hogy a későbbiekben használatával lehetővé váljék az inkubáltak számára a személyre szabott szolgáltatás csoport összeállítása, és a személyre szabott tájékoztatás. • Kapcsolat-rendszer adatbázis az inkubálók kapcsolatait integrálja. Nyilvánvaló célja a különböző finanszírozási lehetőségek feltárásának és elnyerésének közvetlen vagy közvetett elősegítése. • Az archívum és közös dokumentumok tárába kerülnek elhelyezésre a közös dokumentumok, beleértve pl. a belsőleg szabványosított űrlapok, szerződés minták stb. • Az inkubálók együttműködésének pénzügyi és nem pénzügyi adatbázisa. Az

inkubálók

közös

tevékenységek

nem

pénzbeli

elszámolásának

szükségességére a már létrejött virtuális vállalatok működési tapasztatai

54

világítottak rá. Az együttműködés folyamán ugyanis mindig lehetnek olyanok, akik csak az együttműködés előnyeiből kívánnak részesedni, vagy csak információt akarnak szerezni. Ugyanakkor az együttműködésnek számos olyan lépése van, amely pénzben nem mérhető, és főként konkrét munkát, vagy ismeretátadást igényel. Ezen tevékenységek megfelelő nyilvántartása - ki, kinek, mit, mikor, - segítheti a passzív tagok aktivizálását,

vagy

végszükség

esetén

az

együttműködésből

való

kikapcsolását. A virtuális inkubációs együttműködésnek számos olyan lépése van, amelyet közös munkafelület alkalmazásával az együttműködők földrajzilag egymástól távol elhelyezkedve is el tudnak végezni. Ennek feltétele egy közös munkafelület. Ezt a virtuális inkubációt végzők ingyenesen felhasználják. Információs

háló

az

alábbi

adatbázisokat,

illetve

információkat

tartalmazhatja: • hazai és nemzetközi partnerkeresési lehetőség, • a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak az információs hálón keresztül történő bemutatása, • szakértői és vállalati listákhoz való hozzáférés, • a legújabb műszaki K+F ötletek, innovációs projektek bemutatása, • innovációs projektek felajánlása befektetőknek, • információ kinyerése, szűrése, elemzése, • hazai vállalatok innovációs ötleteinek a nemzetközi technológiatranszferbe való bekapcsolódásának elősegítése, technológiai auditálás, hazai és európai technológia-behozatali és technológia kiviteli ajánlatok összehozása, • EU és hazai pályázati lehetőségek megismertetése, pályázatok elkészítéséhez segédanyagok biztosítása, tanácsadás, • virtuális inkubátorszolgáltatás, üzleti terv és megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez szükséges segédanyagok, • Európai

Uniós

pályázatokon

részt

partnerkereséseinek bemutatása,

55

vevő

nemzetközi

konzorciumok

• vállalkozások versenyképességének önvizsgálatához kérdőíves és szakértői segítség (Benchmarking), • fejlesztési szolgáltatók tevékenységei: kis– és középvállalatok műszaki fejlesztését elősegítő intézmények, szervezetek bemutatása • innovációs sikertörténetek. 3.2.8 A szükséges IT háttér Általában több PC-t magában foglaló belső hálózat és egy szerver szükséges a rendszer működtetéséhez. A szerver egyrészt vezérli a belső hálózatot, másrészt az adatbázis kialakítása, és részbeni feltöltése, frissítése is a szerveren történik. (A belső hálózat lehetőség szerint szélessávú kapcsolattal van az Internettel összekötve.) Nem szükségszerű azonban az egy szerveren való elhelyezés, az Internet

lehetőségei

következtében

az

adatbázisok

több

szerveren

is

elhelyezhetőek. Bizonyos nagyságrend alatt a leggazdaságosabb megoldás az Internet szolgáltatótól bérelt szerver, mivel nem kell megvásárolni sem a hardvert, sem a szoftvert és nem kell a rendszerfelügyelettel foglalkozni. A rendszer karbantartását és frissítését alapvetően a virtuális inkubátor integrátora végzi. A virtuális inkubátor tagjai és az inkubált cégek PC-vel, vagy belső hálózattal rendelkeznek. Az Interneten keresztül férnek hozzá a virtuális inkubátor adatbázisaihoz, részben ezen kommunikálnak a virtuális inkubátor többi tagjával, ennek használatával végeznek közös munkát, fejlesztést stb.. A virtuális inkubátor együtt vagy egyes tagjai, illetve ezek csoportjai részben, az Interneten nyújtanak szolgáltatást az inkubáltaknak. Az inkubáltak és érdeklődők korlátozott információkat kaphatnak a virtuális inkubátor adatbázisából, kommunikálhatnak a virtuális inkubátorral, illetve ennek tagjaival, tudásalapú (szellemi) szolgáltatásokat (többnyire díjazás ellenében) vehetnek tőlük igénybe az Interneten keresztül.

56

3.3

Az új gazdaság virtuális inkubátorainak fejlődése

Az új informatikai szektorban létrejött vállalatoknak a 2000. év közepétől kezdődő éles visszaesése eredményezte az Internet központú modellt, különösen az USA-ban. Az 1999-2000-es időszakban mintegy 400 nyereségorientált, internetes inkubátor jött létre az USA-ban és másutt azoknak a bővülő lehetőségeknek köszönhetően, amelyeket

az

Internet

látszott

nyújtani,

és

amelyek

részint

irreális

várakozásokat gerjesztettek (Lalkala, [2]). Ez a modell minőségi munkaterületet biztosít, a tanácsadó szolgáltatások a cégek kicsi, növekedési potenciállal rendelkező csoportjára koncentrálnak, a vállalatokba egy kapcsolódó kockázati tőke társaságon keresztül juttatnak tőkét, és a piaci igényeknek megfelelően menedzselik ezeket a vállalatokat. Ezeknek az inkubátoroknak a többsége – miután megfontolták a legjobb gyakorlat paradigmáját – már nem működik. A befektetés- és így nyereségalapú, hálózati modell mindazonáltal levonta a tanulságokat és továbbra is fontossággal bír. Tanulság, hogy azok a nagy piaci tőkésítések, amelyeket az „új gazdasági” cégek kaptak, azt jelentették, hogy a vállalatok jelentős értéket tudtak előállítani azáltal, hogy leválasztották a nem központi innovációs ötleteket vagy koncepciókat különálló vállalkozások számára, és inkubátor-szerű környezetben táplálták azokat. Az „új gazdasági” inkubátorok ehhez hasonlóan ideális környezetet kínáltak az ICT alapú kezdő vállalkozások táplálásához. A legutóbbi részvénypiaci korrekciók ezt az üzleti modellt, legalábbis az előre látható jövőben, „sokkal kevésbé vonzóvá” tették. Voltak azonban pozitív és széles hatókörű következmények is. Az 1998 közepétől 1999 közepéig terjedő időszakban a médiumok először kezdték megérteni az inkubáció fogalmát. A kockázati tőke tulajdonosok úgy hívták fel magukra a sajtó figyelmét, ahogy csak kevés nem nyereség orientált cég tudta. Ez a figyelem oda vezetett, hogy elkezdtek fejlődni mind a nyereségorientált, mind a nem nyereségorientált inkubátorok, és ennek nyomán sok új vállalat jött létre.

57

4 Inkubátorházak nemzetközi összehasonlításban Az inkubáció fogalmát tárgyaló 2. fejezetben összefoglalt értelmezések tükrözik, hogy az inkubációs tevékenység a fejlett ipari országok széles körében elterjedt. Az üzleti inkubátorok először az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg még a múlt század 60'-as éveiben, és három változatból fejlődtek ki. Egyrészt a városok leromlott vagy fejletlen körzeteiből, másrészt abból a kezdeményezésből, amelyet a National Science Foundation indított, végül sikeres vállalkozói, befektetői körökből, akik új vállalkozásokba akarták átvinni tapasztalataikat. A kedvező tapasztalatok vezettek aztán Európában is inkubátorházak létesítéséhez leginkább a 70'-es évektől. 4.1

Inkubáció helyzete a világban

A 80'-as évek elejéről 12 mai értelemben vett vállalkozói inkubátor működéséről van információ, amely szám aztán rohamosan növekedett. Az Egyesült Államok Nemzeti Vállalkozói Inkubátor Szövetség (NBIA) becslése szerint jelenleg legalább 900 inkubátor működik [39]. A vállalkozások hatékony inkubációját az amerikai kontinensen kialakult gyakorlat szerint két elv jellemzi ([40]): Az inkubátor arra törekszik, hogy a közösség gazdaságának egészségére pozitív befolyást gyakoroljon azzal, hogy a lehető legsikeresebb vállalkozásokat nevelje fel. Az inkubátor maga legyen a dinamikus példája a fenntartható, hatékony üzleti tevékenységnek. Ebben a felfogásbeli különbség nyilvánul meg, amely az amerikai és európai inkubációban érzékelhető, mert a természetszerűleg sok hasonlóság mellett az amerikai inkubátorok maguk is nagyobb súlyt fektetnek a piaci verseny szerinti, nyereségorientált működésnek. A kanadai inkubációs gyakorlat az amerikai és európai, nagyrészt természetesen egybe vágó, bizonyos mértékig mégis különböző felfogás ötvöződése. Három féle típusa alakult ki, az u.n. vállalkozói szálloda, az inkubátorház és a "cégnevelde".

58

Az első kettő olyan intézményt takar, amely helyiséget biztosít a kezdő vállalkozóknak

a

tevékenységük

folytatásához

és

néhány

megosztott

szolgáltatást, amelyet a vállalkozók az igénybevétel mértékében fizetnek (távközlés, fénymásolás, őrzés, postakezelés). Ezekhez a szolgáltatásokhoz a „cégneveldében” még a recepciós szolgálat és projekt menedzselés segítése járul. Ez utóbbi kiterjedhet a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, üzleti terv kidolgozására, segítségre beruházók/társfinanszírozók keresésére, menedzselési tanfolyamra, partnerkeresésre. Ilyen szervezetek egyre gyakrabban jönnek létre Quebecben, a nagyvárosok ipari negyedeiben, vagy az agglomerációban, sőt távolabb, vidéken is. A legtöbb fejlett ipari országban gyorsan szaporodnak az ilyen jellegű szervezetek Fő jellemzőik, ahogyan Quévit 1986-ban meghatározta: • a szolgáltatások kialakításánál figyelembe vesznek minden vállalkozói igényt, • olyan hivatásos csapattal rendelkeznek, amely meg tudja teremteni a vállalkozások számára a vevőkört, ezen kívül • kiválogatják a projekteket, a vállalkozókat, és biztosítják a vállalkozókkal együtt a projektek menedzselését, • a régió többi vállalkozójával együttműködési hálózatokat hoznak létre, és szervezik a hálózatok működését. Az amerikai kontinens inkubátorainak egy sajátos megnyilvánulási formája az olyan kombinált inkubátor, amely a tradicionális és a virtuális működési módot egyesíti. Tipikus példája ennek a Louisville-i Egyetem és a Bell South összefogásával kialakított inkubátor, amely a körzetük gazdaságának élénkítését szolgálja a csúcstechnológiai, távközlési szoftver és információs szektorokban [41]. Az

Amerikai

Egyesült

Államokban

az

inkubátorok

kihasználtsági

foka

alacsonyabb az európainál, általában kevesebb céggel foglalkoznak, és gyakoribb, hogy az inkubátor maga is befektető a betelepített cégekben, ilyen módon közvetlenül érdekeltté válva annak sikerességében. Ilyen tekintetben az európai

59

"új

gazdaság"

szektorának

inkubátorai

hasonlíthatók

az

amerikaiakhoz,

amelyeknél az inkubátor szintén gyakran befektető a bérlő cégekben. Az inkubáció aktuális külföldi helyzetének felméréséhez értékes adalékkal szolgál a tudományos és technológiai parkok világszervezetének, az International Association of Science Parksnak [42]. Igaz, ennek a szervezetnek a tevékenysége, következésképpen a tagsága az inkubátoroknál szélesebb körre terjed, azonban ezen belül az inkubáció jelentős helyet foglal el. A világszerte rendszeresen végzett felméréseik összesítései az Interneten hozzáférhetők. A 4-1. ábra 2001. évi adatok alapján azt mutatja, hogy a világszervezetben lévő, általuk tudományos-technológiai parkokban lévő vállalkozások 46%-a inkubációra telepszik be, ill. jön ott létre. [42]) Az inkubátorban született 10%

Már működött korábban is 54%

Első székhelye a park 29%

Spin-off cég 7%

4-1. ábra: Mikor léptek be a vállalkozások?

60

201-400 bérlő 5%

Nincs válasz 2%

>400 bérlő 4%

101-200 bérlő 18%

<50 bérlő 53%

50-100 bérlő 18%

4-2. ábra: IASP tagszervezeteinek megoszlása bérlőik száma szerint. Hasonló képet mutat az a felmérés is, amely a tagszervezetekben lévő bérlők számát mérte fel. Amint a 4-2. ábrán látható, több mint a felében 50-nél kevesebb bérlő vállalkozás van. Hozzávéve ehhez a 4-3. ábrának az adatait, amelyek szerint e szervezetek több mint negyedének beépített területe legfeljebb 25000m2, az előzőekkel együtt nyilvánvaló, hogy az IASP-ben ténylegesen sok az inkubátor, a világszervezet statisztikai adataira tehát az inkubáció nemzetközi tendenciáinak elemzésénél érdemes támaszkodni.

>80000 m2 35%

<15000 m2 27%

Nincs válasz 2%

15000-40000 m2 22%

40000-80000 m2 14%

4-3. ábra: Az IASP tagszervezeteinek megoszlása beépített területük szerint. Az egyik következtetés, amely az IASP nemzetközi adataiból fontos tanúságként levonható, az, hogy a vállalkozás-támogatásnak ezek a szervezeti erőteljes

61

fejlődés fázisában vannak. Ezt mutatják egyrészt az eddigi trendek: a 4-4. ábra szerint az összes tagszervezet 48+12=60%-a 12 éves, illetve fiatalabb. Másrészt olyan adatokat közölnek, amelyek szerint a rendelkezésre álló kapacitások szinte teljesen kihasználtak, bővítésük szükséges, és harmadsorban: a válaszadók 89%a a világ minden részéről határozott bővítési tervekről számolnak be.

200018%

1960-1969 2%

1970-1979 2%

1980-1989 30%

1990-1999 48%

4-4. ábra: Az IASP tagszervezeteinek életkori megoszlása. A parkok elhelyezkedése sokatmondó információ ahhoz, hogy megértsük működésük módját. Látható, hogy a parkok fele olyan város körzetében működik, amelynek népessége nem haladja meg a félmilliót – amely világviszonylatban kisvárosnak számít (4-5. ábra). Nagváros közelében 15%

Nem városi területen 1%

Nagyvárosban (>1 millió fő) 24% Közepse város közelében 4%

Közepes városban (0,5-1 millió fő) 7%

Kisvárosban (<500000 fő) 44%

Kisváros közelében 5%

4-5. ábra: Hol helyezkednek el az IASP tagszervezetei?

62

Fontosak azok az információk is, hogy a parkok világszerte miként viszonyulnak az egyetemekhez. Az 4-6. ábra [42] szerint a parkok 27+17=44%-a egyetemi tulajdonban lévő területen működik. Ez azt mutatja, hogy erős kapcsolatok vannak a parkok és az egyetemek között. Ráadásul 27% közvetlen egyetemi területen működik. Természetesen sok park helyezkedik el olyan területen, amely nem az egyetem tulajdonában van, azonban szoros a kapcsolatuk. Itt nem részletezett adatok szerint a parkok több mint háromnegyedének 5 km-es körzetében van egyetem. A szoros együttműködés több területre is kiterjed. Az 4-7. ábra azt mutatja, mely szolgáltatásokat milyen arányban végeznek közösen az egyetemek és a parkok. [42]

5-20 km-re van egyetem 11%

>20km-re van egyetem 4%

Nincss válasz 9%

<5 km-re van egyetem 28%

4-6. ábra: A parkok távolsága az egyetemtől

63

Egyetemen, vagy közel hozzá 48%

49

Közös tudományos infrstruktúra Közös szolgáltatások az egyetemmel

68

A parkban kutatók dolgoznak

66 33

A parkban van atechnológia-transzfer iroda 0

10

20

30

40

50

60

70

%

4-7. ábra: Az egyetemek és parkok közös szolgáltatásainak gyakorisága Érdekes sajátossága a világ tudományos-technológiai parkjainak (amelyek, mint látható volt nagy részben inkubátor jellegű szervezetek), hogy tulajdonlásukban az állam igen komoly szerepet vállal. Az 4-8. ábra szerint a 33%-os állami tulajdonosi részarány még további 30% mértékű vegyes tulajdonnal párosul. Ennek szerkezete is tanúságos, mert ezen belül a többségi állami tulajdon részaránya 74%. Azt lehet tehát megállapítani, hogy a világ tudományostechnológia parkjainak legalább fele közvetlen állami ellenőrzés mellett tevékenykedik.

Nincs válasz 23%

Állami tulajdon 33%

Magántulajdon 14%

Vegyes tulajdon 30%

4-8. ábra: Az IASP tagszervezetek tulajdonosi szerkezete. Az inkubáció nemzetközi tapasztalatainak vizsgálata során figyelmet érdemlőek azok a megállapítások is, amelyeket a társadalomban érzékelhető vállalkozói

64

kedv tekintetében tettek [43]. A London Business School és a Babson College 1999-ben tíz országban (G7 és Dánia, Kanada, Izrael) végzett felmérése szerint nagy a különbség az USA és Európa lakosságának vállalkozói kedve között. Az összesen 10000 személy megkérdezése alapján azt a megállapítást lehetett tenni, hogy vállalkozást kíván alapítani minden tizenkettedik USA-lakos, minden tizenegyedik kanadai és izraeli lakos, viszont Európában egészen más a helyzet: az angolok közül csak minden harmincadik, a németeknél pedig csak minden negyvenötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy vállalkozást akar létrehozni. A többi európai országban sem volt jobb az arány, Dániában, Franciaországban minden ötvenedik, Finnországban minden hetvenedik nyilatkozó mutatkozott potenciális vállalkozónak (japánban minden ötvenedik). Mély kulturális sajátosságok is közrejátszhatnak ebben. Minden esetre az Európai Unió levonta azt a következtetést, hogy a vállalkozások serkentésére, működésük támogatására nagy súlyt kell fektetni. Ennek egyik fontos eleme volt az a közlemúltban befejezett munka, amely gyakorlatilag az EU valamennyi inkubátorára kiterjedt, és a Centre for Strategy & Evaluation Services (CSES) koordinálta. Az alábbi helyzetelemzés főleg erre a friss EU forrásra támaszkodik. 4.2

EU gyakorlat

Az Európai Unió a közelmúltban tette közzé "Innováció-politika a tudásbázisú gazdaságban" című dokumentumát, amely a kis- és középvállalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonít, egyrészt rendszeres helyzetértékelés révén, másrészt a tagországok számára fejlesztési koncepció és cselekvési program kidolgozásával. Az Európai Unió értékrendjében a tudásbázisú gazdaság kiteljesítésének előkelő helyezését jelzi az a módszeresség, ahogyan saját helyzetének reális feltárásán túl az innovációs folyamatok nyomon követésére törekszik. Az

inkubátorok

telepítését

magának

az

inkubátor

projektnek

a

célja

nagymértékben meghatározza. Olyan specializált inkubátorokat, amelyek egyetemhez kötődnek, gyakran zöld mezős beruházással hozzák létre. Ezzel szemben többcélú inkubátorok céljára városi terület választása a gyakori, esetleg egy ipari ingatlan átalakításával. Az "új gazdaság"-hoz kapcsolódó inkubátorok

65

nagyvárosokba koncentrálódnak, ahol tudás, kreatív kezdeményezőkészség és technológia találkozására nagyobb az esély. Az elhelyezkedéshez hasonlóan az inkubátorok épületeire vonatkozóan sincs egységes gyakorlat. Azért az figyelemre méltó, hogy az európai inkubátorok mintegy 60%-a új épületekben van elhelyezve. Szorosan kapcsolódik ehhez alapterületük, amely – hasonlóan az IASP világméretű felmérésénél bemutatott viszonyokhoz– az egyes inkubátorok területe igen széles határok között szóródik: 90-től 41000 m2-ig. A tipikus érték 3000 m2. Meg kell azonban jegyezni, hogy az inkubátorok alapterületére vonatkozó értékek az "új gazdaság" szektorára nem érvényesek. Eleve más ezeknek az inkubátoroknak a rendeltetése: nem a bérleti ill. szolgáltatási díjak vannak a gazdasági aktivitásuk középpontjában, hanem az egyébként kisebb számú inkubált vállalkozás tulajdonlásából várható kockázati megtérülés. Ezek gyakran virtuális inkubátorként működnek. A 4.3 pontban tárgyalt mutatók figyelembevételével az európai gyakorlat a következőkkel jellemezhető: 4.2.1 Hatékonyság Az inkubáció tényei átlagosan a következőkkel jellemezhető: • alapítási idő, amely az inkubátor létrehozáshoz szükséges, 12-24 hónap; ennek során átlagosan 3000 m2 alapterületű inkubátor jön létre, és az inkubátorok átlagosan 8 éve működnek, alkalmazottaik száma 5-6 fő/cég; • inkubátoronként az összes kezdő vállalkozás száma 102, ezek közül sikeresnek minősített és az inkubátorból kilépett cégek száma pedig átlagosan 53. Az inkubátorok létrehozásnak és működtetésének költségei: • a

beruházás

összes

költsége,

amely

az

infrastruktúra

és

épület

megvalósítása, valamint a berendezés során felmerül, átlagosan 3,7 millió EUR, • a működési költség évi 480 ezer EUR/év, vagyis a működés teljes idejére, 8 évre vetítve 3,84 millió EUR.

66

Így az egy inkubátorra jutó összes befektetési és működési költség 7,54 millió EUR. A fajlagos költségek pedig: • a létrehozás és működtetés összes költségét területegységre vetítve ez összesen 2500 EUR/m2, amelyből a beruházás fajlagos költsége 3,7 millió/3 ezer= 1235 EUR/ m2; • egy kezdő vállalkozásra jutó összes költség 7,54 millió/102=74 ezer EUR; • egy sikeresnek minősített, az inkubátorból kilépő vállalkozásra jutó költség pedig, hasonlóan számítva, 7,54 millió/53=142 ezer EUR. Az inkubátor működtetését is számszerű mutatók jellemzik: • az egy inkubátort elhagyó sikeres vállalkozásra jutó összes működési költség 3,835 millió/53=72,3 ezer EUR/cég; • az egy inkubátor alkalmazottra eső működési költség 480 ezer/5,6=85,6 ezer EUR/év. Finanszírozási oldalról figyelemmel szokták kísérni az állami és a magántőke részesedésének arányát, a bevételek oldaláról pedig az inkubátor saját bevételeit. Ez utóbbi átlagosan 50,6%, amelyből 39,5% származik a bérleti díjakból, 11,1% pedig egyéb szolgáltatásokból. 4.2.2 Hasznosság Fontos jellemző az inkubátor kihasználtságának mértéke, amelyet szintén több mutató jellemez: • az inkubátor területének bérbe adott részaránya, amely az európai viszonylatban átlagosan 85%-ra tehető; • az inkubátor forgalom, vagyis a be- ill. kilépő vállalkozások száma, az inkubátorban eltöltött idő. Ez utóbbi átlaga 35 hónap; • az inkubátorban a szolgáltatási kapacitás igénybevételének mértéke, amelyet a [2] mint mutatót megemlít, de egyelőre adat nincs hozzá; • ügyfél

elégedettség

vállalkozások

mértéke

visszajelzésével

az

inkubációs

mérhető,

akik

szolgáltatásokkal.

Ez

a

visszaigazolják,

ha

a

szolgáltatások hozzájárultak a fejődésükhöz (addicionalitás); – az adatok

67

szerint a cégek 22,5%-a jelezte, hogy a szolgáltatás teljesen addicionális, 60,5% szerint részben addicionális; • mérőszámnak tekinthető az is, hogy az ügyfélfelmérésekre milyen arányban érkezik válasz, de erre egyelőre nincs adat. 4.2.3 Hatásosság Az inkubáció hatása az új vállalatok létrejöttére és életképességére, fejlődési üteme: • az inkubált vállalatok forgalmának növekedése, amelyre átlagosan 28,35%-ot adnak meg; • az új vállalatok által létrehozott új munkahelyek száma (adatokat lásd fent); ebből a helyi munkaerővel betölthető részarány mértéke 76%; • az új munkahelyek minősége: a bérlő cégek alkalmazottainak 51,9%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik; • a kisvállalkozások túlélési rátája, amely 84,2%. 4.2.4 Fenntarthatóság A pénzügyi egyensúly és a működés eredményeinek komplex egybevetése: • az inkubátorok önfenntartó képességének alakulása: az inkubátorok 40,8%ának célja az un. nyereségküszöb elérése, 40,7%-uk viszont csak több mint 5 év múlva éri ezt el; • a szolgáltatási árak viszonya a piaci szinthez: 48,7% az aránya a piaci szintnél alacsonyabb bérleti díjaknak, 35,9%-nál azonos az árszint; • un. érettségi ráta, amely azt fejezi ki, hogy a bérlők mekkora hányada hagyja el sikeresen az inkubátort; • aktivitás a növekvő szektorok irányában: azon bérlők aránya, akik a növekvő szektorokhoz tartoznak; az inkubált bérlők 47,1%-a működik az ITC, a K+F és/vagy a fejlett high-tech gyártási szektorban • fontos a régióban megtartás aránya, amely a kilépő vállalkozások azon arányával jellemezhető, amelyek a körzetben maradnak (82%). A [2] tanulmány európai inkubátorokkal kapcsolatos megállapításai és ajánlásai a következő táblázatban foglalható össze:

68

4-1. Táblázat: Az inkubátorok fő (kulcs) jellemzői és a javasolt értékek Jellemzők Alapítás és működés Átlagos tőkebefektetés Átlagos működési költség Közösségi (public) támogatás aránya Inkubátor méret Inkubátor bérlőinek száma Inkubátor funkciók Inkubátor kihasználtsági arány Bérleti időtartam Menedzsment létszáma Menedzsment létszám : bérlők Menedzserek bérlő-tanácsadásra fordított ideje Szolgáltatás és hatások értékelése Bérlő cégek túlélési aránya Bérlők évi bevételének növekedése Cégenkénti átlagos létszám Új munkahelyek száma inkubátoronként évente Egy munkahely bruttó költsége

Átlag

Skála

Benchmark

3,7 M EUR 1,5-22 M EUR 480 E EUR 0,05-1,8 M EUR 37% 0-100%

NA NA 25%

3000 m2 27 cég

90-41.000 m2 1-120 cég

2000-4000 m2 20-30 cég

85% 35 hó 2,3 fő 1:14 39 %

9-100 % 6 hó - nincs max. 1 - 9 fő 1:2 - 1:64 5 % - 80 %

85 % 3 év min 2 fő 1:10 - 1:20 50 %

85 % 20 % (2001) 6,2 fő/cég 41

65 % - 80 % 5 % - 100 %

85 % 25 %

1 - 120 fő/cég 7 - 197

NA NA

4400 EUR

124 -29600 EUR

4000 - 8000 EUR

Legtöbb európai inkubátor – kisebb-nagyobb mértékben – környezete számára is kínál szolgáltatásokat. A külső partnerek számának középértéke 10, vagyis egy tipikus inkubátor összesen mintegy 28 cég számra nyújt szolgáltatásokat. Az "új gazdaság"-gal kapcsolatban már történt utalás arra a sajátosságra, hogy az inkubált vállalkozásoknál az inkubátor tulajdonosai gyakran befektetők. Így a cégek számát a tőkeszükséglet is befolyásolja, amely ebben a szektorban 500 ezer EUR - 1 M EUR seed (mag)-tőke vagy szolgáltatás-támogatás formájában. Annak ellenére, hogy a több évtizeddel ezelőtt megjelent első inkubátorok óta a gazdaságnak ez a sajátos formációja nagyot fejlődött, ma is megállapítható, hogy az inkubáció nagyrészt a kezdő vállalkozásokra irányul.

69

Infokommunikáció 33,8

14,3

Üzleti és pénzügyi szolg. 8,5

High-tech gyártás 6,8

Egyéb gyártási tevékenység

7,4

Kereskedelem, marketing

15,5

Egyéb szolgáltatási tev. 4,8

K+F

9

Több tevékenység együtt 0

5

10

15

20

25

30

35

%

4-9. ábra: Az inkubátorokban működő vállalkozások jellemző tevékenysége A ma inkubált európai vállalkozásnak több mint 2/3-a kezdő cég. Ez aztán elég nagymértékben eleve meghatározza a szükséges szolgáltatások körét is. Szakmai összetételük tükrözi jelenlegi általános fejlődési trendeket: az infokommunikáció és az üzleti-pénzügyi szolgáltatás vezet (4-9. ábra). Az inkubátor menedzsment feladatinak fontosságára is kiterjedt a [2] vizsgálat. A működő inkubátorok vezetőinek összesített véleményét a 4-10. ábra foglalja össze. Egyöntetűen az 1-2. helyre sorolták a vállalkozásoknak nyújtandó tanácsadást, a hálózatépítés "közepest" kapott. Emellett tény, hogy a bérlőknek nyújtott tanácsadás ideje a menedzsment munkaidejének esetenként igen eltérő hányadát tesz ki, mert az átlagos 39, 2%- 5-80%-os sávból adódik.

70

0,7

Az inkubátor feladatok rutin menedzselése

Osztályzat súlya

0,6 0,5

Tanácsadás és asszisztencia

0,4 0,3

Hálózatépítés inkubátorokkal/szerveze tekkel

0,2 0,1

Egyéb

0 1

2 3 4 Fontosság osztályzata

5

4-10. ábra: A menedzsment feladatok fontosságának megítélése Ezt a munkát az inkubátorok eléggé változó létszámmal végzik, amelyek a következő átlagszámokkal jellemezhetők: Menedzserek és szakértők Titkárság Egyéb Összesen

IT, telecom 5%

2-3 fő 1-4 fő 1-9 fő 5-6 fő.

Könyvelés, bank, pézügy 25%

Egyéb 14%

Ingatlan-, tulajdon menedzsment 7%

Jogi képzetség 12%

Kereskedelem, marketing 19%

Humánpolitika, oktatás/tréning 18%

4-11. ábra: Az inkubátor alkalmazottak szakmai összetétele Az inkubátor alkalmazottak szakmai képzettsége fontos mutatója az ott kapható szolgáltatásoknak. Az átlagos szakmai összetétel az európai inkubátorok alkalmazottainál a 4-11. ábrán látható. A pénzügyek, könyvelés bank, illetőleg a

71

kereskedelem, marketing együtt közel az állomány felét teszi ki, és egyértelműen dominál a pénzügyi végzettség. A CSES vizsgálat külön értékelte az inkubátorok munkahelyteremtő hatását is. Megállapították

az

egyes

inkubátorokban

évente

átlagosan

kibocsátott

vállalkozások számát, valamint az átlagos vállalkozói létszámot. A CSES felmérése szerint az Európai Unióban a mintegy 840 inkubátor működik átlagosan 8 éve, miközben egyenként átlagosan 53 új vállalkozást bocsátott ki és a cégenkénti átlagos létszám 6,2 fő volt. Ezekkel az adatokkal becsülve az inkubátorokból kilépett cégek által létrehozott új munkahelyek száma évente mintegy 29 ezerre tehető. Az inkubátor működése során piacot teremt a régió egy sor vállalkozásának, amelyek kereskedelmi beszállítóivá válnak az inkubált cégeknek. Ilyen indirekt módon is új munkahelyek jönnek létre, amelynek multiplikátor hatását 1,5 értékre becsülik. Ezt is figyelembe véve az Európai Unió 840 inkubátora évente mintegy 37 ezer új munkahelyet hoz létre. 4.3

Általánosítható nemzetközi tapasztalatok

Általánosan elmondható, hogy az inkubátorok non-profit elv alapján működnek, nagy részük állami és egyéb közösségi támogatással jön létre és működésük fenntartásához is rendszeresen kapnak támogatást. A szolgáltatásokért az inkubáltaknak sok helyütt fizetniük kell, bár egyes esetekben, ilyen pl. New-Jersey-beli New-Brunswick Rutgers Business Incubator, az inkubálás időtartamára az inkubáltak kuponokat kapnak a várostól, és ezeket használhatják fel az igénybe vett szolgáltatások kifizetésére. Ilyenkor tehát lényegében a város fizet. Európában jóval kevésbé terjedt el ez a módszer, de erős növekedés figyelhető meg. A virtuális inkubátorházak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában a legfejlettebbek. Ezt részben a nagy távolságok, részben a magas kvalifikáltságú

szakértők

magas

díjazása,

infokommunikációs kultúra okozza.

72

részben

a

fejlettebb

4.4

Nemzetközi példák inkubátorházakra

4.4.1 A holland Zernicke- Group inkubálási gyakorlata A

Zernike

Csoport

az

inkubátor

bérlői

számára

pénzügyi

támogató

mechanizmust biztosít (saját, illetve általa menedzselt alapokból támogatást). A csoport

által

menedzselt

alapokat,

általában

bankok,

biztosítók,

önkormányzatok, minisztériumok, illetve regionális szervezetek hozták létre. A Zernike csoport minimális tulajdonrészével az alapok menedzseléséért felelős. A csoport által menedzselt, illetve tulajdonolt alapok által nyújtott seed (induló) tőke - amely megelőzi a kockázati tőkefinanszírozást - célja, hogy lehetővé tegye a cégek számára, hogy kifejlesszék a termék prototípusát, kialakítsák üzleti stratégiájukat. A Zernike Seed alap 1992-ben megkezdett működése óta 25 cégbe fektettek be és eddig 5 cégből szálltak ki sikeresen. A TIFAN nevezetű alap 45225 ezer Euro közötti összeget fektet be 3 évnél fiatalabb, technológia vezérelt vállalkozásokba. A Holland Gazdasági Minisztérium által létrehozott, a biotechnológia fejlesztését elősegítő Biopartner alap, 2000-ben kezdte meg működését és az 5 éves futamidőre 45MEuro áll rendelkezésre. A Csoport példája tökéletesen mutatja, az inkubátor, a finanszírozó mechanizmus, az egyetemek és a kapcsolatrendszerek közti szinergiák fontosságát. 4.4.2 Itzehoe Virtuális Inkubátorház - Németország A vIZET ( virtuelles IZET Innovatioszentrum Itzehoe) virtuális vállalkozói inkubátort arra tervezték, hogy a web-en keresztül on-line szolgáltatásokkal és off-line

eszközökkel

támogassa

a

virtuális

vállalkozásokat

a

kezdeti

megalakulástól a megvalósulásukon át. Üzleti kérdésekben, ötletek és különböző technológiák megismertetésével segíti a vállalkozások versenyképességének növelését és magasabb profit elérését. Ez a virtuális inkubátor kifejezetten a virtuális (Internet alapú) vállalkozásokra fókuszál. Az együttműködő felek az IT eszközein keresztül tartják az összeköttetést, itt megosztják szakértelmüket. vIZET folyamatosan elérhető szolgáltatásai:

73

• vállalkozói szolgáltatások kezdő vagy már növekvő vállalkozások számára, hangsúlyt fektetve marketing és értékesítéssel kapcsolatos tevékenységekre • szoftver eszközök és e-vállalkozás koncepciók, menedzsment támogatás (kommunikáció, koordináció, kooperáció) virtuális vállalkozások számára • részletes lista szakértői hálózatokról elektronikus fehér-sárga és zöld oldalak, régiókra, szektorokra, együttműködő vállalkozásokra (termékek, szolgáltatások) lebontva. [18] 4.4.3 Idaho Virtuális Inkubátorház Az

Idaho

virtuális

inkubátorház

létrehozásának

gondolata

1999-ben

fogalmazódott meg, majd ugyanebben az évben az Idaho-i Oktatási Minisztérium és az EDAC segítségével meg is valósult. Az IVI küldetése, hogy felkészítse a vállalkozásokat az e-kereskedelemre, illetve, hogy

elősegítse

üzleti

terjeszkedésüket

és

a

vállalkozás

hosszú

távú

fenntarthatóságát. IVI

szolgáltatásai

között

szerepel:

ingyenes

vagy

alacsony

költségű

honlaptervezés, marketing és e-kereskedelem, szaktanácsadás. Idaho állam különböző területen dolgozó szakembereiből áll a tanácsadó csoport, melyben a hivatásos szakemberek mellett egyetemi hallgatók is dolgoznak. Két szakaszban foglalkoznak a vállalkozásokkal, elsőként abban segítenek, hogy megjelenjenek a Web-en, majd az Internet alapú marketing technológiák bevezetésében segítenek. [19] 4.4.4 Egy önkormányzati inkubátor: BarcelonaNETactiva Egy nagyszabású városfejlesztési terv, az 1999. májusában indított Barcelonai III. stratégiai terv részét képezi a barcelonai virtuális inkubátor A vállalkozói szellem és tevékenység fejlesztésének bázisa a három technológiai park és az ezekkel együttműködő vállalkozói inkubátorok, ezek között a város virtuális inkubátora: a BarcelonaNETactiva. A virtuális inkubátort is a város klasszikus vállalkozói inkubátorait üzemeltető társaság, a Barcelona Activa, a városi önkormányzat saját társasága működteti. A társaság egyik tevékenysége a

74

vállalkozásalapítási és vállalkozásfejlesztési tanácsadás. A másik a klasszikus vállalkozói inkubátorok üzemeltetése, s a legújabb tevékenységi területe az új virtuális inkubátor működtetése. A most fejlesztés alatt álló virtuális inkubátor on-line szolgáltatásokat biztosít a vállalkozóknak. Szolgáltatásai kombinálhatóak is a klasszikus inkubátorokéval. Az on-line szolgáltatások kiterjednek a vállalkozásfejlesztési

tanácsadásra

is,

elsősorban

kkv-k

számára

nyújt

technológiai platformot, szolgáltatásokat. Célja egy virtuális üzleti közösség, egy hálózat kialakítása, amely az innovációt és az együttműködést segíti elő. A virtuális inkubátor még tevékenysége kezdeténél tart, fejlesztik a szolgáltatások interaktív kommunikációs felületének szánt honlapot. A stratégiai terv szerinti rendszer elemeinek, köztük a virtuális inkubátornak 2002. során kellett elkészülniük. A virtuális inkubátor hatékonyságát növelik a városi stratégiai terv más elemei is: • Elektronikus írástudási kampányok, nyelvtanulási kampányok, az egész város bekábelezése, tehát a hálózathoz való csatlakozás biztosítása minden városi polgár számára, e-mail cím biztosítása minden ezt igénylő részére és az elektronikus levelezést tenni a város és lakosai közötti kommunikáció eszközévé. • A

KKV-k

felé

irányuló

technológiatranszfer

hálózat

kialakítása

és

csatlakoztatása a vállalkozásalapítási programhoz abból a célból, hogy a tudás létrehozására irányuló erőfeszítéseket összekapcsolják a technológiai innovációt megcélzó szándékokkal. A terv hibájául róható fel, hogy míg a mai Internet alapú vállalkozások jellemzően fél év alatt elindulnak, a barcelonai a terv szerint két és fél év alatt lesz működésképes. [24] 4.4.5 Drótnélkül mozgásban (Wireless in motion WIM) A WIM-et 2001- ben alapították vezeték nélküli kommunikációk fejlesztésére. Az első piacra dobott alkalmazás a premium sms volt – szöveges üzenetekben fontos hírek, információk, stb egyenesen a mobilra, sms-ben. A wim az NSC (National Software Centre) szerverközpontjából küldi üzeneteit, biztonságos VPNs

75

kapcsolaton keresztül. Mivel a szolgáltatás szinte real-time üzemel – a kézbesítés kevesebb időt vesz igénybe, mint 1 mp, a számlázásnak és a közvetítői díjaknak szintén on-line kell történnie. Köszönhetően annak, hogy a WIM 2 kelet-európai és az 1 ír mobil szolgáltatóval szinte real-time kapcsolatban van, a forgalmi adatok azonnal eljutnak a szolgáltatóhoz. Az NSC által biztosított feltételek lehetővé tették a WIM és más hasonló cégek számára, hogy kialakítsanak egy stratégiai platformot, amely másképp korlátozó tényező lett volna a cégek számára azok mérete, költségei, határidők betartása és egy harmadik fél (szolgáltató) - megbízhatósága miatt, bár indulásnál a WIM és más hasonló cégeknek lett volna némi előnye ezzel a stratégiai platformmal szemben. [22] 4.4.6 Selatra A Selatra mobil szolgáltatásokra specializálta magát. Ők közvetítik a játékokat és szórakoztatátó programokat a mobiltelefonokra – mobilszolgáltatókon és harmadik feleken keresztül. A mobil-szórakozás egy kulcsfontosságú, egyre növekvő terület, mivel a megnövekedett forgalom extra bevételt eredményez a harmadik, közvetítő félnek. A játékok gyorsan változnak – átlag 2 hetente – és a jövőbeni kilátások ennek köszönhetően bizonytalanok. A gyors reagálás roppant fontos annak érdekében, hogy a potenciális keresletet bevétellé formálják. A Selatra a fő csatornáit az NSC-n keresztül intézi (kereskedelm és szolgáltatás). Fenntartanak egy szervert az NSC-nél, ami játékokat közvetít mobiltelefonokra Írországban, Nagy-Britanniában és Skandináviában. A telefonhasználó sms-ben kap értesítést a játékról, amit premium sms-ben visszaigazol, majd leellenőrzik adatait és a szerverről megindul a letöltés. A másik csatorna az Internet, ami globális. Itt a harmadik partner továbbítja a Selatra szolgáltatásait a saját oldalára, ahonnan egy link a Selatra oldalára mutat, ahonnan megvásárolható a termék. Az NSC lehetőséget biztosít arra, hogy a Selatra kontrollálja és elemezze a forgalmakat, real-time, mindezt biztonságos net-kapcsolaton keresztül, azonnal reagálva a gyorsan változó piac igényeire. [25] A példákból is látható, hogy a virtuális inkubálás megjelenése is a tudásgazdaság gyors fejlődésének eredménye volt. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a hagyományos

inkubálási

szolgáltatások

76

jelentős

része

az

Internet

felhasználásával hatékonyan biztosítható. Kezdetben a virtuális inkubálás elsősorban éppen a kezdő informatikai vállalkozások fejlődése eszközének gondolták. Ez logikus volt, hiszen ezek a cégek természetesen jól ismerték és használták az Internetet, és főként informatikai szolgáltatások vevői voltak. 2000-2001-re viszont kiderült, hogy ez a virtuális inkubálási technika igen hatékonyan használható fel azoknak a kezdő vállalkozásoknak a segítésére is, amelyek alapvetően nem internetes és hasonló informatikai fejlesztésekkel foglalkoznak, hanem ezeket csak eszközként használják egészen más jellegű tevékenységük versenyképességének biztosításához. Így a mai értelemben vett virtuális inkubátor valójában falak nélküli szolgáltatás, ahol az inkubáltak túlnyomó többsége nem internetes (dot-com jellegű) cég. A bemutatott virtuális inkubátorok

tevékenysége

elsősorban

az

Internet

alapú

vállalkozások

támogatására irányult, azonban a nyújtott szolgáltatások és működési elvek megegyeznek a vállalkozók szélesebb körével foglalkozó általános virtuális inkubátorokéval. Általánosságban elmondható, hogy a fizikai távolságok áthidalása is előnyt jelenthet a fizikai inkubátorral szemben. A virtuális inkubáció jelentősége folyamatosan növekszik, nagy részben a rugalmas szolgáltatásoknak köszönhetően.

77

5 A technológiai inkubátorházak helye Magyarországon 5.1

Állapotfelmérés

Számos országos és regionális felmérés készült az utóbbi időben a kis- és középvállalkozások helyzetéről, az innováció esélyeiről, problémáiról. Pl. Pest megyében a közelmúltban fejeződött be a kis- és középvállalkozások helyzetének vizsgálata a hálózatosodás, információtechnológia és a minőségbiztosítás területén [31], értékes adatokat tártak fel az ipari parkok fejlődésével kapcsolatban [32], és külön is ki kell emelni a következőket: • Magyar Innovációs Szövetség "A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése" [33], • INNOSTART

Nemzeti

Üzleti

és

Innovációs

Központ:

„Virtuális

inkubátorházak, mint az eGazdaság új fejlesztési alapintézményei” [34], • SEED és VISZ: „A vállalkozói inkubátorok Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai” [35]. E munkák széles körben végzett felmérésekre is támaszkodtak, amelyek jó alapot adnak a tényleges hazai helyzet megítéléséhez. Jelen

munkában

ezekből

annyit

merítünk,

amennyi

a

tárgyunk

helyzetértékeléséhez és a jövőre vonatkozó megállapításokhoz szükségesnek mutatkozik. Magyarországon az inkubáció története 1986-ig nyúlik vissza, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen kidolgozták egy műszaki fejlesztésre orientálódó innovációs park koncepcióját. A projekt 1987-ben a realizáció fázisába jutott, és 1988-tól ténylegesen is működik az első hazai inkubátor, az INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park4 [36]. A 90'-es évek elején aztán egyre több inkubátor jött létre, amelyek akkor főleg a rohamosan szaporodó foglakoztatási gondok helyi kezelését voltak hivatottak szolgálni. 1990-ben megalakult a

4

www.innotech.hu

78

Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége, amely azóta is egy lehetséges keret az inkubációs tevékenység fejlesztésének5. Amint a VISz legutóbbi közgyűlésén is elhangzott, a hazai inkubátorok tényleges száma, összetétele folyamatosan változik. A különböző kistérségekben, régiókban helyi kezdeményezésre létrejövő inkubátorok nem mindig adnak hírt magukról, így - bejelentési kötelezettség természetszerűleg nem lévén - naprakész információ a tényleges számról nem áll rendelkezésre. Az kétségtelen, hogy a kisés középvállalkozói

szektornak ez a sajátos intézmény/szervezet

típusa

meggyökeresedett Magyarországon, és a gazdaság elismert tényezőjévé vált. A helyi kezdeményezéseket az utóbbi években állami támogatás is erősítette, amely az inkubátorok létrehozását, felújítását és szolgáltatásaik fejlesztését segítette, azonban a működésük támogatása a hazai gyakorlatban – minden külföldi példa ellenére – ez idáig elmaradt. A magyarországi inkubátorok helyzete – támaszkodva a VISZ közgyűlésének értékelésére is [37] – a következőkben foglalhatók össze: A hazai inkubátorok, amelyek értelmezésében benne foglaltatnak az innovációs központok éppen úgy, mint az inkubátorházak, erősségei az évtizedes működés tapasztalatiban gyökereznek. Az egyre bővülő hálózat, elhivatott menedzsment vezetésével, elismerten sikeresen működik, szolgáltatásai, nagy nehézségek árán ugyan, de bővülnek. Jellemző a magyar inkubátorokra a magas kihasználtság, amely egyrészt annak bizonyítéka, hogy valóságos igény kielégítéséről van szó, másrészt azt, hogy az elvárásoknak az inkubátorok meg is felelnek. Erőssége a szektornak, hogy ím már hosszú ideje működik a szakmai érdekképviselet: a Vállalkozói Inkubátor Szövetség és a Magyar Innovációs Szövetség, továbbá az a tény, hogy változó célcsoporttal ugyan, de évek óta létezik olyan pályázati lehetőség, amely az inkubáció érdekében közösségi forrásokat bevonni képes. Ez az Európai Unióhoz a gyakorlatban is közeledve egyre markánsabbá válik. Gyengeségei szintén egyértelműen körvonalazhatók a hazai inkubátoroknak. A működési támogatás évtizedes hiányát a VISz szakértői a normatív központi 5

www.visz.hu

79

feladatok hiányaként fogalmazzák meg. Úgy látják, hogy "nem halat kell kérni, hanem hálót", vagyis olyan fizetett megbízásokat, amelyek az inkubátorok pénzügyi egyensúlyát segítik. Ennek mértéke az Európai Unióban átlagosan az inkubátorok bevételeinek 37%-át tesz ki. Valóban, az inkubátorok innovációs és regionális dimenzióban betöltött szerepe egy sor olyan konkrét tevékenységben nyilvánul meg, amely jelenleg egy sajátos "társadalmi munka" formáját ölti. Voltaképpen ez nem a hazai inkubátorok, hanem az innováció- ill. regionális politika gyengesége. Az EU a közösségi feladatok ellátásáért adandó pénzügyi ellenszolgáltatás (tehát ebben a megközelítésben nem is támogatás) mértékét a vonatkozó "benchmark"-ban (l. táblázat) 25%-ban határozta meg. A gyengeségek kapcsán magukkal a kis- és középvállalkozások helyzetével is foglalkozni szükséges. A MISZ 2002-es kérdőíves felmérése szerint az 50 főnél kevesebb

alkalmazottat

foglalkoztató

cégek

80%-ánál

egyáltalán

nincs

innovációval foglalkozó alkalmazott, és ilyen tekintetben külső partnerek szolgáltatásait is ritkán veszik igénybe.

Mérnöki tanácsadás Gazdasági tanácsadás K+F vállalkozás Technológiai központ Logisztikai központ Innovációs központ Vállalkozói inkubátorház Technológiai transzfer központ 0

10

20

30

40

50

60

70

80

Számosság Létező

Tervezett

5-1. ábra: Azon ipari parkok száma, amelyekben valamilyen innovációs szolgáltatás rendelkezésre áll, ill. megvalósítását tervezik.

80

Nyilvánvaló, hogy a tervek megvalósulásának feltétele az is, hogy a körzet vállalkozói igényeljék is ezeket a szolgáltatásokat. A "fogyasztók", vagyis a vállalkozások oldaláról ugyanis eléggé ellentmondásos kép mutatkozik. Az ipari parkokban végzett vizsgálat szerint [38] a vállalkozások érdeklődése az innovációs szolgáltatások iránt csekély. A vizsgálat adatain alapuló 5-2. ábra szerint meglehetősen kicsi a "nyitottság" a felkínált szolgáltatások iránt. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy az inkubátorok fejlettebb változati iránt fokozódó érdeklődés tapasztalható.

technológiai központ logisztikai központ innovációs központ vállalkozói inkubátor technológia-transzfer közvet. műszaki-mérnöki szolg. gazdasági-üzleti szolgált. kutatóintézet felsőoktatási intézmény 0

10

20

30

40

50

60

%

5-2. ábra: Az ipari parki vállalkozások nyitottságának aránya a különböző innovációs szolgáltatások iránt. Az

egyetemi

tudás

gazdasági

hasznosításának

fontos

területe

a

technológiatranszfer, amely a kis- és középvállalkozások (KKV) felé irányul. Ismeretes a KKV-k innovációhoz való viszonyának, és azon belül a tudásbázisoknak, jelesül az egyetemi tudás hasznosításának olyan megközelítése, amelyet az 5-3. ábra érzékeltet. E felfogás röviden egy lineáris modellként foglalható össze, amelyben a problémát az jelenti, hogy a KKV-k és az egyetemek közti kapcsolat útvonala akadályokkal el van torlaszolva, amelyek gátolják az egyébként ésszerű összeköttetést. A kézenfekvő megoldás tehát az akadályok

81

eltávolítása. Ennek érdekében nagy figyelmet kell szentelni az akadályok okainak felderítésére, amelyek közül a legfontosabbak ismerősen hangzanak: a KKV-k el vannak maradva, gyakran nem tudják még azt sem, mire lenne szükségük, tájékozatlanok saját megújulásuk esélyei ill. kényszere tekintetében, nem tudják, hová forduljanak és idejük aztán végképp nincs a műszaki fejlesztésre stb. Akadályok EGYETEM

KKV-k

5-3. ábra: A technológiatranszfer lineáris modellje Az inkubáció fejlesztésének egyik sarkalatos kérdése éppen az, hogyan lehet a KKV-k érdeklődésébe egy felől az egyetemet, mint tudásbázist, más felől az államot,

EU

intézményeket

stb.

mint

fejlesztési

erőforrást

egymással

összefüggésben hozni. A folyamatot ellenkező oldalról, az egyetemek felől is fel kell erősíteni. Tény az is, hogy a magyarországi inkubátorok nemzetközi összehasonlításban többségükben a kicsik kategóriájába esnek. Ebből az is következik, hogy gyenge ezeknek

az

inkubátoroknak

a

menedzsment

eltartó

képessége,

amely

menedzsment pedig a hatékony működéshez nélkülözhetetlen. Fokozza ennek a gyengeségi faktornak a súlyát, hogy egyelőre nem látható az inkubátorok jelentős hányadánál szüksége bővítés forrása, amellyel a kívánatos 2-4000 m2 területűre fel lehetne hozni őket. A Nemzeti Fejlesztési Tervben ígérkezik erre lehetőség, amelynek érvényesítése fontos feladat. A

VISz-en

belül

úgy

látják,

hogy

a

gyengeségek

közé

sorolandó

az

érdekérvényesítés alacsony hatékonysága is. Szervezeti jellegűnek is tekinthető az a probléma, hogy a magyarországi inkubátorok nemzetközi képviselete gyenge. Nyilvánvaló azonban, hogy itt is alapvetően forráshiányról van szó: sem

82

az egyes inkubátorok, sem szervezetük nem képes finanszírozni a nemzetközi munkát. A lehetőségek két irányból körvonalazódnak: egyrészt az országosan és regionálisan formálódó innováció-politika, másrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv felől, amelyek koncepcionálisan és pénzügyileg is perspektivikusak a kis- és középvállalkozások

versenyképesség

növelését

hatékonyan

javítani

képes

inkubátorok szempontjából. Ez közvetlenül kapcsolódik Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásához, ill. az így nagy mértében változó innovációs feltételrendszerben megnyíló lehetőségekhez. Ezek a különböző pályázatokon túl az

európai

hálózatokhoz, különféle kezdeményezésekhez

való

hozzáférés

lehetőségeit is kínálják. Az EU csatlakozás kapcsán hangsúlyozottan külön is ki kell emelni azt az előnyt, amellyel az egyetemek a nemzetközi kapcsolatépítés terén rendelkeznek. Ismeretes, hogy a tudomány nemzetközi világában "láthatatlan intézetek" alakulnak ki, amelyekben intenzív kutatói együttműködés tapasztalható. Ezek keretében személy személlyel kommunikál, nem cikk a cikkel, mint korábban. A legaktívabb területeken az együtt végzett munka az ismeretek szétsugárzásának a legfőbb módja. Túl tehát a feltétlenül szükséges nyelvtudáson, az egyetemi oktatók, kutatók természetes munkaformája volt eddig is a nemzetközi kooperáció, amely most gazdasági síkon is kiszélesíthetővé válik. Várható, hogy a gazdasági szféra szereplői szemében felértékelődik ez a képesség és tapasztalat, amely kedvező feltételeket teremt egyetemi innovációs projektek elindításának. A hazai helyzetből származó lehetőségeket vizsgálva természetesen az egyetem oldaláról is vizsgálni kell a viszonyokat. A szerteágazó problémakörből egyetlen szempontot,

a

tudományos

munka

eredményeinek

átadásra

vonatkozó

tapasztalatot elégséges itt felvetni. A GKI és a BME HIFI 2002. tavaszán végzett felmérése szerint az egyetemi kutatók (egyébként az akadémiaiak is) főleg publikációkban és az oktatásban adják tovább kutatási eredményeiket, és csak kis arányban törekszenek azok gazdasági hasznosítására. A számszerű adatokat az 5-5. ábra szemlélteti.

83

A Vállalkozói Inkubátorok Szövetségében is az a vélemény alakult ki, hogy sok lehetőség rejlik az egyetemi spin-off cégek területén, amelynek révén a tudás gazdasági hasznosulásának eddig Magyarországon még csak csekély mértékben alkalmazott e módja szélesebb körre terjedhet ki. Az inkubációnak egy sajátos, külföldön bevált eszközének hasznosítása lehet ez, amelynek során az egyetemről inkubátorba kerül a fejlesztési eredmény, ahol a projekt valódi vállalkozássá érik, majd onnan a piacgazdaság versenyfeltételeit is állni képes kis, de megerősödött cég lép tovább. Feltétlenül ide sorolandók az eddigi inkubátor működési tapasztalatok nyomán formálódó szövetségesi, partneri kapcsolatok, amelyek a gazdaság, a tudomány és az innovációs szerveződések részéről formálódnak. Példaként említhető az a törekvés, amely Győr körzetében a technológiai centrum (mint inkubátor), az ipari park, az autóipari klaszter és a Széchenyi István Egyetem lehetőségeit kívánja

összekapcsolni

egy

lokális

kompetencia-hálózattá,

a

szinergikus

többletek megnyerése céljából. Hasonlóan ígéretes lehetőségek mutatkoznak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ill. az InfoPark és körzet innovációs potenciáljának összekapcsolásában.

84

Oktatás Publikáció, konfer.-ea. Gép, berendezés értékesítése Új termék, szolgált. Értékes. Tanulmány nemzetközi szerv.nek Tanulmány vállalatokanak Tanulmány az államnak Szabadalom stb. értkesítés 0

20

40

60

80

100

% Egyetemi

Akadémiai

Vállalati

5-4. ábra: A tudás-átadás módozatinak megoszlása különböző kutatóhelyeknél 5.2

Szakterületek hatékony inkubátorházakkal

A technológiai inkubátorházak működési területét gyakran azonosítják az információtechnológiai iparral, nem kis mértékben azért, mert az „dot.com” láz idején igen nagy publicitást kaptak. Ugyanakkor nem csak ezen a területen működnek sikeres inkubátorok [44][45]. A leggyakoribb inkubációs szakterületek: • Információtechnológia – szoftveripar • Elektronika • Vegyipar • Biotechnológia

85

Az inkubáció a tapasztalatok szerint akkor hatékony, ha az olyan tevékenységet folytat, amely nagy hozzáadott értéket hordoz. [47] A kidolgozott termék vagy eljárás sikere stabil pénzügyi és szellemi alapot képviselhet az inkubátorból való kilépés után, és egyben jobban mérhető teljesítményt jelent az inkubáció során. Ezzel szemben a szolgáltatás jellegű tevékenység esetében eleve nehezebb a teljesítmény mérése, illetve a graduálás feltételrendszerének kidolgozása. Természetes, hogy egy adott inkubátorház szakterületét nagyban meghatározza a környezet, amelyben hatékonyan működhet. [48][49] Néhány fontos tényező: • Technológia közelsége: a legtöbb iparág – különösen pl. a biotechnológia, vegyipar – rendkívül költséges kutató-fejlesztő infrastruktúrát igényel. Fejlesztőbázisok,

kutatóintézetek

inkubátorházba

települt

közelsége

vállalkozás

lehetővé

ezekkel

az

teszi,

hogy

az

intézményekkel

együttműködve folytassa a tevékenységét. • A tudásipar más résztvevőinek közelsége: az egyetemi-akadémiai környezet katalizáló hatása erős befolyással van az induló vállalkozásokra és természetes, hogy sok vállalkozás éppen ebből a környezetből indul ki. Az Infopark elhelyezkedése a lágymányosi területen az egyetemi épületek közelségében szimbolikus és egyben stratégiai jelentőségű. Az Infopark, a BME és az ELTE által alkotott „tudás háromszöge” egyike a legjobb helyszíneknek, ahol sikeres inkubációs tevékenység folyhat. A két egyetem és az Infopark háromszögén kívül megtalálható az oktatás – ipar - Infopark háromszög

is,

és

az

egyetemi

és

az

ipari

környezet

szinergiája

eredményeként jelentős értékalkotás mehet végbe. Az oktatási intézmények közelsége szinte természetes forrását jelenti azoknak az ötleteknek, elképzeléseknek, amelyek majd az inkubátorház ügyfelei lehetnek. Ugyanakkor nem tekinthető természetesnek az, hogy az egyetemből kilépve a hallgatói kezdeményezések közvetlenül az inkubátorba kerülnek. Ez – főleg hazai körülmények között – nehezen kivitelezhető és kevés sikerrel járna. • Inkubátor menedzsmentje. Az inkubáció egyik oldalról üzleti másik oldalról bizalmi tevékenység. Az inkubátor üzemeltetőjének, sőt, tulajdonképpen

86

minden érintettnek bizalmi viszonyba kell kerülnie az inkubálandó vállalkozással. Különösen fontos ez a kérdés az előző pontban vázol esetben, egyetemi környezetből induló vállalkozásoknál. Ha a kiválasztás merítési bázisa döntően az egyetemi környezet, akkor nem csak a kiválasztandó csoporttal, de annak környezetével is maximálisan jó kapcsolatban kell lennie az inkubátor intézményének. Ezzel nem csak az irigykedésnek, a „keresztbetevésnek” lehet elejét venni, de a kiépülő kapcsolat segítheti az új ötletek felszínre kerülését is. 5.3

Mire nem való az inkubáció?

Az inkubátorházak működtetése során szerzett nemzetközi tapasztalatok több buktatót is felsorolnak, amely a sikeres inkubáció útjába állhat. [46] Ezek a tényezők

egyrészt

adódnak

az

inkubátorház

működési

szakterületének

kiválasztásából, másrészt pedig magából a működtetésből. Szakterületi buktatók: • Tapasztalatok alapján az „alkotó” jellegű területen működő inkubátorok lényegesen sikeresebbek. A termék előállításra, gyártásra, eladásra irányuló tevékenységek jobban illeszkednek az inkubációs tevékenységek sorába, mint a szakértői/tanácsadói tevékenységek. A megfelelő kiválasztási eljárással, a helyesen definiált célokkal és peremfeltételekkel elkerülhető a helytelen kiválasztás. • A túlzottan specializált inkubátorok általában sikertelenek. A szűken megválasztott működési területnek két következménye van, amelyek negatívan befolyásolják a sikert: Megnövekedett költségek. A specializálódás általában különleges feltételeket kíván, amelyek értelemszerűen növelik az inkubátorház létrehozási és működési költségeit. Szűkebb választék. Az inkubátorház lakóit eleve szűkebb területről lehet csak kiválasztani, így eleve nehezebben érhető el a megfelelő kihasználtság. Ráadásul az igen hasonló szakterület miatt az inkubátor

nem

tudja

diverzifikálni

az

általa

gondozott

vállalkozásokat, így ő is ki van téve az adott területen esetleg

87

bekövetkező

üzleti/iparági

recessziónak,

amelyet

így

nem

ellensúlyozhat más oldalon történő növekedés. Működési buktatók • Rosszul tervezett költségek. A saját ingatlannal rendelkező inkubátorok hajlamosak alábecsülni a működési költségeket, amelyek – főleg a kis kihasználtságú, induló időszakban – meglepően magasak lehetnek. • Alacsony szintű/kevés szolgáltatás. Az inkubátornak komplex és integrált szolgáltatási palettával kell rendelkeznie. Ha az inkubátor az üzleti segítség jellegű szolgáltatásokat nem nyújtja, vagy átadja harmadik személynek, működése gyorsan „irodabérlet” szintre degradálódhat, amelyet viszont valószínűleg nem tud hatékonyan működtetni. • Vezetésbeli bizonytalanságok. Az inkubáció hosszú távú folyamat, amely stabil alapokat és körülményeket kíván. Az inkubátor működési tervét, programját úgy kell kidolgozni, hogy minél kevesebb kihatással legyen rá a külső gazdasági és politikai környezet változása. Rendkívüli hátrányokkal járhat például, ha a választások esetén cserélődik az inkubátort vezető vagy finanszírozó testület.

88

6 Európai példák 6.1

Programa IDEAS (UPV, Valencia)

6.1.1 Spanyolország gazdasági helyzete

6-1. ábra: Spanyolország Spanyolországnak kicsivel több, mint 40 millió lakosa van. Az ország harmadik legnagyobb városa Valencia. A spanyol gazdaság 2000. év óta körülbelül a GDP 2-4%-val növekszik. A kedvezőtlenebb globális gazdasági helyzet mellett, a spanyol gazdaság érte el a legnagyobb növekedési mértéket az Európai Unióban (2000-ben: 2,8%). Ez a növekedés három szektor között oszlik meg: •

Mezőgazdaság (4%)

•

Ipar (31%)

•

Szolgáltatás (65%) [53]

1959 előtt Spanyolországnak tulajdonképpen nem volt jelentős ipara. Az iparosodás

kezdete

a

korai

60-as

évekre

tehető.

Az

ország

jelentős

tapasztalatokat szerzett a gazdasági fejlődésben, aminek eredményeként 1975-től a világ 11. gazdasági hatalmának számít. Az egyik oka a hatalmas előrelépésnek az Európai Unióhoz való csatlakozás volt.

89

Felismerték, hogy az egyetemeken és a K+F intézményeken belül keletkezett szellemi eredmények hasznosíthatók. Egyetértésben az Európai Unió Enterprise Directorate-General állásfoglalásával: „a globális gazdasági verseny okozta nyomás egyik lehetséges válaszaként, Európának szüksége van tudás-intenzív iparra, mellyel a jelentős gazdasági növekedés és hozzáadott érték érhető el.” Ennek következtében az egyetemek szerepe még fontosabbá vált. 6.1.1.1

Ipar és kereskedelem

A meghatározó gazdasági-ipari szektorok a textil- és a ruházati ipar (beleértve a cipőgyártást), élelmiszeripar, fémgyártás, vegyipar, hajógyártás, autógyártás, szerszámgépgyártás és a turizmus [53]. A legfontosabb szektorok a turizmus, kommunikáció és számítógép technológia, fémipar, gépipar, mezőgazdaság (élelmiszeripar és halászat) és petrolkémiai termékgyártás. Spanyolország a világ hatodik legnagyobb gépjármű gyártója. Európában a harmadik, nem sokkal Franciaország mögé szorulva [54]. 6.1.1.2

Tőzsde

A spanyol tőzsde rohamosan fejlődik, és Madrid ma már az ötödik legnagyobb tőzsde az Európai Unióban. 6.1.1.3

Kockázati tőke (VC) és magántőke (PE)

2001-ben a tőkebefektetések összege 751 millió €-a csökkent, a csúcspontnak tekinthető 2000-es évben realizálódott 1,9 milliárd € után. 2002. év végén 77 magántőke befektető működött Spanyolországban [55]. Az európai befektetők részvétele stabilan körülbelül 31% maradt, az Európán kívüliek csökkentették, míg a belföldiek az összes tőkebefektetésből részesedésüket 65% fölé növelték. 2001-ben a cégek 110 millió €-t fektettek be, ebből az előfinanszírozásba fektetetett összeg 4,7 millió €-a emelkedett [55], szemben az európai csökkenési trenddel. 2001-ben a kezdeti finanszírozás (elő és induló együtt) 9,3%-al emelkedett a 2000-es 17,8% után (EVCA átlag 17,7% volt 2001-ben). Azon vállalkozások száma, melyek előfinanszírozásban részesültek 22-ről 17-re csökkent, mint ahogyan az induló vállalkozásoké 110-ről 87-re. Mindamellett a

90

korai finanszírozás mértéke erős bizalomról árulkodik a fiatal vállalkozások iránt, de továbbra is nehéz korai tőkebefektetéshez hozzájutni. 6.1.1.4

A fontosabb spanyolországi K+F adatok 2002-ben [56]

•

Közösségi K+F ráfordítások mértéke a GDP 0,44%.

•

Vállalati K+F ráfordítások mértéke a GDP 0,52%.

•

EPO high-tech szabadalmi eljárások száma (db/millió fő): 3,1.

•

High-tech kockázati tőke / GDP: 0,19%

6.1.1.5 Spanyolországi innovációs rendszer kialakulásának fontosabb mérföldkövei: 1983 Egyetemi Reform Törvény Az egyetemek autonóm intézményekké váltak és lehetőségük nyílt szerződéskötésre

vállalkozásokkal.

Az

egyetemi

oktatók

növelhetik

fizetésüket e vállalati szerződések hasznából. 1985 A

Nemzeti

Kutatási

Tanács

(CSIC)

megalapította

az

első

technológiatranszfer irodát. Ez volt első eset, hogy egy közösségi kutatási intézmény felállított egy interfész egységet. 1986 Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz (egységes piac). Tudomány Törvény: •

Nemzeti K+F program: az alkalmazott kutatás és az egyetem-ipar közös kutatásának ösztönzése.

•

Belső szolgálati szabályzat előírása minden oktatási intézménynek. (Szellemi tulajdonjogok szabályozása)

•

Tudományos karrier meghatározása: a. 6 évenként értékelés; b. A szabadalom egyenértékű a publikációval.

Szabadalmi és Védjegy Törvény: a. A szolgálati találmány a munkáltató tulajdona.

91

1987 Az IMPIVA (Valenciai Fejlesztési Ügynökség) egy innovációs támogató hálózatot kezdett kialakítani tudományos parkok, ipari technológia intézetek és innovációs üzleti központok bevonásával. 1989 Minden egyetemen létrehoztak egy ügynökséget (interfész), melyek feladata az egyetemi kutatás és az ipar kapcsolatának ösztönzése, elősegítése. 1991 Elindult a Technológiai Program, mely az egyetemek, a technológiai intézetek és a vállalkozások közti együttműködést segíti. 6.1.2 Valenciai Autonóm Közösség (Valencian Community)

6-2. ábra: Valenciai Autonóm Közösség A Valenciai Közösség – a továbbiakban Valencia - a 17 spanyol autonóm közösség egyike. Az alábbi táblázatban foglalt főbb mutatók (10,1 % az összes munkavállalóból, 9,9 % a teljes lakosságból és 10,4 % a GDP-ből) jól ábrázolják, hogy az országos szint kb. 10%-át Valencia adja. Mindazonáltal a kimutatás megváltozik, ha a számok mögé nézünk. A valenciai GDP 0,4 %-a fordítódott K+F -re (ez a nemzeti ráfordítás 4,5 %-a), ami igen messze van az alapvetően alacsony országos 0,96 %-tól. Ezen kívül, a K+F ráfordítás nem megfelelő a valenciai gazdasági struktúrához viszonyítva, mivel annak 30 % a mezőgazdaságra fordítódik, mely szektor a GDP 4 %-át képviseli. Emellett 28 %-ot fordítanak az

92

ipari, technológiai termelésre, ugyanakkor a regionális GDP 34,4 %-át az ipari termelés és az építőipar adja. 6-1. Táblázat: Fontosabb valenciai gazdasági mutatók (az országos adat %-ában) [57] Munkavállalók

10,1 %

Lakosság

9,9 %

GDP

10,4 %

Spanyol export

16,0 %

6-2. Táblázat: Valenciai K+F ráfordítás fontosabb adatai [57] K+F ráfordítás: GDP: 0,4 %; nemzeti ráfordítás: 4,5 %; vállalati részesedés: 34,9 %; közösségi kutatási intézmények és non-profit szövetségek részesedése: 65,1 %;

A valenciai ipar tradicionálisan kis vállalatokra épül, és ezen alacsony igényességű ipari szektorok nem kedveznek K+F tevékenységük révén a technológiai innovációnak. Kevés számú vállalat rendelkezik K+F részleggel. Az Európai Uniós csatlakozást követően, az Unió gazdaság-politikájához kapcsolódva, a spanyol gazdasági irányítás is a fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképesség kulcsfontosságú szükségleteként a tudás- és technológia intenzív gazdaság fejlesztését szorgalmazta. Ezáltal az egyetemek szerepe jelentősen növekedett. 6.1.3 Universidad Politécnica de Valencia (UPV) 6.1.3.1

Az UPV rövid bemutatása

Az egyetem 1971-ben alakult. A 2001/2002-es akadémiai évben 35000 fő volt a hallgatói létszám. Az egyetemen kétszintű

képzés

folyik,

többnyire

technológiai

tudományágakban, mint a műszaki tudományok (építő-, vegyész-,

gépész-,

elektronikai-,

telekommunikációs-

és

villamosmérnök), biotechnológia, építészet és bölcsészettudomány. Az oktatói létszám 1350 fő, a teljes alkalmazotti létszám 2150. 400-an vesznek részt közülük

93

kutatás-fejlesztéshez és technológiatranszferhez kapcsolódó tevékenységben. Évente mintegy 1250-an szereznek diplomát, és 50 PhD hallgató végez az egyetemen. Az egyetemnek 44 tanszéke és több mint 200 regisztrált kutatófejlesztő és innovációs részlege van. Az egyetem célkitűzéseit három pontba foglalták össze: 1. Szoros együttműködés a társadalmi-gazdasági környezettel. 2. Széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése. 3. Együttműködés más szervezetekkel. Az 1986-ban született törvényeknek köszönhetően az UPV 1989-re elkészítette a saját szolgálati szabályzatát, mely részletesen rendelkezik a szellemi tulajdonjog kérdésével is. A Szabadalmi és Védjegy Törvény előírásai alapján az egyetemi alkalmazottak (tanárok, kutatók) által oltalom alá kerülő szellemi termékek tulajdonjoga az egyetem tulajdonát képezik. E termékek hasznosításából bizonyos arányban részesedés illeti meg a feltalálót. Szabadalom értékesítés esetén ez a 60 %-ot is elérheti, a maradék 40 % az egyetemé. Az egyetemi részből fedezik a szellemi termékek tulajdonjogának védelmét. Abban az esetben, ha az egyetem nem tart igényt a szabadalomra, és azt a feltaláló értékesíti, az egyetem akkor is 20 %-al részesedik az árbevételből. Ha vállalkozást alapítanak az ötlet hasznosítására, akkor a feltaláló 10 %-ig tulajdonosa lehet az új vállalkozásnak. A tulajdonjogokkal és a bevételből történő részesedés arányai esetenként eltérőek lehetnek, miután minden projekt más és más ráfordítást igényel. Az arányokban változások várhatóak. Valószínűleg csökkenteni fogják a feltalálói részesedést 50 %-ra, ugyanakkor a feltaláló intézménye (tanszék, labor) közvetlen részesedést kap, mintegy 10 % értékben. Az egyetem teljes költségvetésének 50 %-a állami támogatás. Ennek az összegnek a 80 %-a a hallgatói normatívából adódik, a fennmaradó 20 % fele-fele arányban

a

kutatás-fejlesztésre

és

a

technológiatranszfer

előkészítésre

(iparjogvédelem, licence értékesítés) fordítódik. A költségvetés 20 %-a tandíjakból befolyó bevétel, míg a maradék 30 % a vállalatokkal kötött kutatás-fejlesztési szerződésekből tevődik össze.

94

K+F SZERZŐDÉSEK 30%

TANDÍJ 20%

HALLGATÓI NORMATÍVA 40%

ÁLLAMI K+F 5% ÁLLAMI TT. 5%

6-3. ábra: UPV költségvetése (%-os arányok) [58] 6.1.3.2

Az UPV ipari interfész egységei

1. SIE (Egyetemi Munkaügyi Iroda) Feladata a hallgatók gazdasági társaságoknál való elhelyezkedésének támogatása. 2. CFP (Oktatói Központ) Célja a posztgraduális képzés, és a vállalkozások alkalmazottainak továbbképzésének szervezése. 3. CTT (Technológiai Transzfer Központ) Legfontosabb célkitűzése az egyetemi oktatók, kutatók és a gazdasági vállalkozások kapcsolatának ösztönzése a technológiai fejlesztés területén és

kutatási

programokban

való

részvétel

Technológiatranszfer. 6.1.3.3

Programa IDEAS

A Programa IDEAS 1992-ben alakult a korábban említett Technológia Transzfer Központ szervezetén belül. Alapvető küldetése egyrészről a vállalkozói szellem növelése és a vállalkozás indításához szükséges tudás terjesztése az egyetemen belül, másrészről az egyetemről induló minden

95

támogatása.

technológiai alapú vállalkozási ötlet támogatást kapjon, hogy új cégként (spin-off, start-up) elinduljon a piacon. Tevékenysége alapvetően információ-biztosítás. Lényeges eleme a kommunikáció, az általuk nyújtott lehetőségnek az egyetemen belül minél szélesebb körben való megismertetése, és a vállalkozói életforma és karrier előnyös oldalának, valamint a vele járó kockázatnak a bemutatása. Az egyetem rektora a kezdetektől támogatta ezt a tevékenységet. Kedvező hatással volt a szervezet megalakulására és fejlődésére, hogy a rektor elkötelezettje volt a „vállalkozó szellemű egyetem” megvalósításának. Ők maguk azt vallják: Ha a rektor innovatív, akkor az egyetem is innovatív. Spanyol sajátosság, hogyha az egyetem elégedett a vezetőjével, akkor azt úgy szólván korlátlan ideig hivatalában tarthatja. A Valenciai Egyetem rektora 16 éve vezeti az egyetemet. Ez a folytonosság jelentősen megkönnyítette az innovatív folyamatok felerősödését az egyetemen. A Programa IDEAS a kezdeti időszakban külön költségvetés nélkül, két fővel, a Technológia Transzfer Központban kezdte meg működését. 1992 és 1996 között 15 új vállalkozás elindításában segítettek. Ebben az időszakban egy helyi takarékszövetkezet évi 25 000 €-val támogatta a tevékenységüket. 1997-ben egy alapvetően marketing szemléletű, hosszú ipari tapasztalattal (IBM) rendelkező igazgató került a program élére. Az ezt követő 4 évben már 89 új cég alakult és elismertségük is egyenes arányban növekedett. A létszám 12 főre emelkedett és külön

intézménnyé

váltak

az

egyetemen

belül,

természetesen

külön

költségvetéssel. 2002-ben már 41 vállalkozás alakult meg a tevékenységüknek köszönhetően. 1992 és 2003 között összesen 174 cég megalakulását segítették elő. Ezeknek 80 %-a (≈140db) ma is a piacon van, működik. A Programa IDEAS 2003-as költségvetése EUR 500 000.- volt, amely csak a személyi és a kommunikációs költségeket fedezte. Az irodákat (500 m2) és azok járulékos költségeit az egyetem térítésmentesen biztosítja számukra. [59] Az indulást követően a program elsősorban a végzős vagy majdnem végzős hallgatókra koncentrált. Őket könnyebb vállalkozás alapítására ösztönözni, mivel a legtöbb nagyvállalat 3-4 éves gyakorlatot követel a jelentkezőktől és sokuk előtt még ott áll a kötelező katonai szolgálat is. A későbbiekben, az

96

eredmények hallatán az egyetemi professzorok és kutatók is fogékonyabbak lettek az IDEAS nyújtotta lehetőségek iránt. Kérdőívekkel felmérték, hogy mit gondolnak a vállalkozói szemléletről, a vállalkozás-indításról (spin-off, start-up), mit tudnak a szellemi tulajdonjogok helyzetéről az egyetemen, és hogy elképzelhetőnek

tartják-e,

hogy

vállalkozást

indítsanak

a

jövőben.

Tapasztalataik alapján nehéz a kutatókat megmozgatni, de ismerve a többségük véleményét, és azáltal, hogy tudják, mire van szükségük, könnyebb őket elérni. A közvetlen vállalat alapítások támogatása mellet, különböző információs napokat,

kurzusokat,

tanfolyamokat,

konferenciákat

és

megbeszéléseket

szerveznek. A tanfolyamok a személyiség fejlesztés, üzleti menedzsment és menedzser-képzéssel kapcsolatos témakörökben indulnak. Ezek a tanfolyamok az egyetemen kívülről jövők számára is látogathatóak, alacsony költségtérítés mellett. Minden évben rendeznek egy Vállalkozói Napot, melyen a már sikeres vállalkozók mondják el tapasztalataikat az egyetemi nagyközönség számára. A Programa IDEAS nem inkubátor és sosem volt az, de szolgáltatásaival népszerűsíti a vállalkozói szellemet és segít a vállalkozóknak saját spin-off és start-up cégük megvalósításában. Egy szisztematikus folyamatot valósítottak meg az ígéretes kutatási eredmények megóvására és hasznosítására. A folyamat neve „Cell of Opportunity (CoO)” koncepció, magyarul a „Lehetőség Eleme”. 6.1.3.4

A „Cell of Opportunity (CoO)” koncepció

A folyamat alapvető része a vállalkozói szellemiség tudatosítása az egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók között. Fontosnak tartják az egyetemi közösség „dinamizálását”, hogy merjék ötleteiket hasznosítani a gazdasági életben. Nem nyújtanak anyagi támogatást közvetlenül, csak felmérik és felkészítik a lehetséges vállalkozókat a vállalkozói életre. Jogi, iparjogvédelmi és piacelemzési segítséget biztosítanak az alapításnál, és igyekeznek pénzügyi befektetőket, támogatókat szerezni a vállalkozásoknak. Egyszóval megmutatják, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy vállalkozás elinduljon és fennmaradjon. A koncepció három részből áll: 1. A vállalkozói csapat felmérése:

97

A vállalkozót vagy a vállalkozói csapatot kielemzik. A Harvard Egyetem kutatói által, a 60-as években kidolgozott vállalkozói személyiségi teszt helyi körülményekhez adaptált változatának kitöltésével felmérik a képességeiket. A teszt alapján felmérik azt is, hogy a leendő vállalkozó és partnerei

milyen,

a

vállalkozás

munkafolyamatai

számára

fontos

tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek alapján a vállalkozói csapaton belül kinek milyen területen érdemes dolgoznia. A teszt 57 db üzleti döntési szituációkkal kapcsolatos válaszra kérdez rá, mindegyik helyzetre 3 lehetséges megoldást kínálva. 10 tulajdonságot vizsgálnak, mindegyikre 5 kérdés vonatkozik, a maradék 7 kérdés technikai jellegű. Előfordult, hogy a teszt kitöltése után nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozást tervezgető

társaság

vállalkozásuk

hosszútávon

sikerességének

képtelen

szempontjait

lesz

megfelelően,

figyelembe

véve

a

együtt

dolgozni. Ilyenkor új, a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező partnerek bevonását javasolják a vállalkozásba. 2. Az üzleti lehetőségek felmérése: Saját fejlesztésű üzleti tervkészítő szoftver (Mentor) segítségével, a leendő vállalkozóval közösen elkészítik a vállalkozás részletes üzleti tervét. A terv készítése során elemzik a már piacon jelen lévő, konkurenciának tekinthető vállalkozások tulajdonságait, termékeik és szolgáltatásaik jellemzőit. A terv elkészítése során a leendő vállalkozó azt is megtanulja, hogy mik azok a tényezők, amik befolyásolják a leendő vállalkozás sikerességét. 3. Az anyagi erőforrások felmérése: A megalakult vállalkozások több mint 80 %-a saját tőkéből indult el, a többi bankkölcsön segítségével. A részletes és jól alátámasztott üzleti terv segítségével könnyebb befektetőket találni. A családi anyagi forrás segítségével elért kis eredmények és az üzleti terv segítségével könnyű megmutatni, hogy nagyobb anyagi forrással mit tudna a vállalkozás elérni. Minél kedvezőbb a három elem kombinációja, annál nagyobb a vállalkozás sikerének valószínűsége. Amint a CoO koncepció kész, a vállalkozók gondosan

98

elkészítik üzleti tervüket és a Programa IDEAS-al közösen, kiértékelik azt. A tanácsadás alapvetően gyakorlat-orientált és nem elméleti. Ez az egyes egyedi esetekben felmerülő gyakorlati problémák megoldásához nyújtott segítségben is jelentkezik. 6-3. Táblázat: Programa IDEAS statisztikai adatai (1992-2002) [56]

Konferenciák és a Vállalkozói Nap résztvevőinek létszáma IDEAS-ba jelentkezők létszáma Elkezdett üzleti tervek Elindult vállalkozások

1992-1996

1997-2001

2002

n.a.

4684

1307

138 101 15

1205 717 89

400 194 41

A vállalkozás megalakulása után, a cég másodlagossá válik az iroda számára. Természetesen igény esetén segítséget nyújtanak, de semmilyen anyagi vagy tulajdonosi részesedést nem kapnak az induló cégekből. Ha a cég működik, akkor adót fizet, munkát ad, serkenti a gazdasági életet, ezáltal növeli a központi költségvetést (regionális, állami). 2003 októberében a Programa IDEAS támogatásával megalakult az új vállalkozások szövetsége, az AVANT i+e. A szövetség célja, hogy a vállalkozások segítsék egymást ügyfelek közvetítésével, kutatások és fejlesztések együttes finanszírozásával. Együttesen nagyobb esélyük van arra, hogy nagyobb tendereket vagy pályázatokat nyerjenek meg. Az Universidad Politécnica de Valencia, a Programa IDEAS eredményei által példa lett az egész országban és most már az Európai Unióban is.

99

6.2

CREALYS Incubateur Rhône-Alpes Ouest (Lyon)

6.2.1 Franciaország és Rhône-Alpes régió gazdasági helyzete

6-4. ábra: Franciaország [61] Franciaországnak közel 60 millió lakosa van. A lakosság 20 %-a a párizsi régióban él, a főváros, Párizs lakossága 2,2 millió fő. A dél-kelet franciaországi Rhône-Alpes régió fővárosa Lyon. A régió lakossága 5,6 millió fő, melynek egyötöde fiatalabb, mint 20 éves. Lyon 416 000 lakosával az ország második legnagyobb városa [61]. A francia GDP 2001-ben 1,46 billió € volt [62]. A legnagyobb részt ebből, közel 71%-ot a szolgáltatás szektor érte el, míg az ipar 25%-ot. Franciaország ipara majdnem minden ipari ágazatot képvisel a személygépkocsi

gyártástól

az

űrkutatásig.

Egyedüliként

rendelkezik

űrközponttal az Európai Unióban, francia Guyana-ban. 2001-ben a francia kereskedelmi mérleg pozitív eredményt ért el, az export 307,8 milliárd €, míg az import 303,7 milliárd € volt. A folyamatosan csökkenő munkanélküliség 2002-ben 9,1 %-os volt. A francia kormány a gazdaság nagy részét kontrollálja és tulajdonosa a legfontosabb ipari szektorok vállalatainak [63].

100

6-5. ábra: A franciaországi régiók [61] Rhône-Alpes a legerősebb gazdasági régiókhoz tartozik Franciaországban. Tradicionális ipari ágazatai az autógyártás, az élelmiszeripar, a textilipar és a vegyipar. A régió az egészségügyi- és a gyógyszeripar központja. A franciaországi munkavállalók 12 %-a dolgozik ebben a régióban. A magán szektor közel 820 000-et, míg az állam 230 000 munkavállalót foglalkoztat. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A franciaországi biotechnológiai ipar 20 %-a és a gyógyszeripar 18% -a itt található. Továbbá több nano- és digitális technológiával foglalkozó cég helyezkedik el Grenoble környékén. 6.2.1.1

Kockázati tőke, finanszírozás

Franciaországnak fejlett kockázati tőke piaca van. A kockázati tőke a high-tech üzletben a GDP 0,24 %-át érte el, ami megegyezik az EU átlagával [64]. Az összes kockázati tőkebefektetés 3,28 milliárd € volt 2001-ben. Ennek közel 1%-át, 30 millió €-t fektettek be előfinanszírozásba és 16,2 %-ot induló finanszírozásba, tehát a kezdeti finanszírozás 17% körüli, ami jónak számít az EVCA tagok között. 531 millió €-t induló vállalkozásokba (start-up), míg összesen 743 millió €t high-tech vállalkozásokba fektettek be [65]. Mint a legtöbb európai országban az

összes

befektetett

összeg

nagysága

csökkent

2000-ről

2001-re.

Franciaországban a csökkenés 38%-os volt, de még így is 17%-al magasabb az 1999-es összegnél [65].

101

2001 decemberében egy új állami tőkealap felállítását jelentették be, 90 millió €ós

alaptőkével

[66],

kizárólagosan

az

induló

vállalkozások

(start-up)

támogatására, ezzel növelve az állami támogatás volumenét. A francia kormányzat többféle módon támogatja a spin-off-ok alapítását és vállalkozások indítását. Államilag finanszírozott inkubációs lehetőségek adottak szerte az országban, helyet és szolgáltatásokat kínálva az induló cégeknek. 36 állami támogatási program létezik, helyi és országos szinten az akadémiai spin-off ösztönzésére. Ezen felül több nemzeti és regionális pénzügyi alap van jelen Rhône-Alpes régióban: •

Nemzeti

pénzalap

elektronikai

és

nyersanyag

előállító

cégek

előfinanszírozására (Grenoble), [67] •

Nemzeti pénzalap biotechnológiai vállalkozások előfinanszírozására (Lyon), [67]

•

Nemzeti pénzalap informatikai cégek előfinanszírozására (Grenoble), [67]

•

Rhône-Alpes regionális pénzalap, [68]

•

„Fonds d’innovation du Conseil Général du Rhône”. [68]

6.2.1.2 A

K+F Franciaországban és Rhône-Alpes régióban

Kutatás-fejlesztési

Minisztérium

és

a

Gazdasági,

Pénzügyi

és

Ipari

Minisztérium között oszlik meg a felelősség a franciaországi K+F–ért és innovációért. Mindkettő ügynökségeket üzemeltet a nemzeti kutatási politikának megfelelő lépések irányítására, a tendenciák ellenőrzésére és a kutatási programok ösztönzésére, finanszírozására. 6-4. Táblázat: Fontosabb K+F adatok (2002)

Állami K+F ráfordítás a GDP %-ban Magán K+F ráfordítás a GDP %-ban EPO high-tech szabadalmak száma / millió fő

Franciao. [64] 0,77 % 1,36 % 27,8

102

Rhône-Alpes [69] 0,76 % 1,54 % 29,9

EU átlag 0,67 % 1,28 % 27,8

Lyon és Grenoble környéke első osztályú kutatási potenciállal rendelkezik, amely növeli a tudományos és technikai innovációt. 9 egyetem, 35 felsőoktatási intézmény és több állami kutatási intézmény található a régióban. 165 000 hallgató tanul és 25 200 kutató dolgozik. A francia szabadalmi bejelentések 15%-át itt regisztrálják és az állami kutatás 15%-a is itt jelenik meg. 6.2.1.3 Franciaországi innovációs rendszer kialakulásának mérföldkövei 1980-tól az állam által finanszírozott kutatási intézmények lehetőséget kaptak arra, hogy magán cégek felé szolgáltatásokat adjanak el. Kutatók egy meghatározott időtartamban szakmai támogatást (tanácsadás) adhattak ipari vállalatoknak. 1985-től az egyetemek saját vállalkozásokat alapíthattak. A 90-es évek elején Franciaország felismerte, hogy hiányosságok vannak a nemzeti rendszerben. 1999 júliusában megszületett az úgynevezett „Innovációs Törvény”, amely jelentős változásokat tartalmazott. A törvény célja az állami szektor által támogatott kutatás átvitele, összekapcsolása az iparral és az innovatív vállalkozások alapításának ösztönzése. A törvény fontosabb elemei: 4. A kutatók mobilitása az ipar irányába: a. Vállalatalapítás: b. Közalkalmazotti kutatók, egyetemi professzorok lehetőséget kaptak arra, hogy részt vegyenek, akár mint partner, akár mint menedzser, új vállalkozások elindításában, hogy hasznosítani tudják kutatási eredményeiket. Alkalmazotti státuszukat maximum 6 évig megőrizhetik. A törvény lehetőséget ad, hogy a kutató intézménye továbbra is fizetést adjon a kutatónak a vállalat indulási időszaka alatt. Szerződésnek kell szabályoznia a vállalkozás és a kutatási intézmény kapcsolatát. c. Tanácsadás: A kutatók munkaidejük 20%-ig tanácsot adhatnak vállalatoknak, ezzel fejlesztve azok kutatási eredményeit.

103

d. Menedzsment: A kutatók igazgatósági tagok lehetnek vállalkozásoknál. e. Tulajdonjog: 15% erejéig tulajdonosa lehet a kutató vállalkozásoknak. 5. Együttműködés az állami kutatási intézmények és vállalatok között: a. Ipari és kereskedelmi szolgáltatások: Kutatási szerződések ösztönzése a szabadalmak és kutatási eredmények hasznosítására. Rugalmas költségvetési és könyvviteli szabályozás. A szerződéses alkalmazotti létszám növelése. b. Adókedvezmények: A nyereséges tevékenységek adókedvezményben részesülnek. A K+F megállapodásból származó pénzügyi kompenzáció nem tekinthető nyereségesnek, ha a szellemi termékek tulajdonjoga teljesen vagy részben az állami kutatóintézet tulajdonában marad. Csak olyan kompenzáció tekinthető nyereségesnek, ha az ipari partner a tulajdonosa az eredményeknek. c. Inkubátorok kapcsolata az állami kutatási intézményekhez: 31 nemzeti inkubátort választottak ki az ország területén, bevonva őket

vállalkozásalapítás

előtt

álló

projektekbe.

Legfontosabb

feladatként adva nekik az innovatív vállalkozások alapításához vezető projektek figyelését, elhelyezését és a projektek végig követését,

szoros

együttműködésben

egyetemekkel

és

kutató

laboratóriumokkal. Az állami kutatási intézmények felállíthatnak inkubátorokat azzal a céllal,

hogy

helyet,

felszerelést

és

szükséges

eszközöket

biztosítsanak új vállalkozásoknak vagy leendő vállalkozásoknak. d. Nemzeti innovatív vállalatalapítást ösztönző verseny: A 2004-ben eredményhirdetésre került hatodik kiírásban 500 új vállalkozás

alakult,

melyek

összesen

biztosítanak. A nyertes pénzügyi támogatásban részesül.

104

2800

új

munkahelyet

A törvény lehetőséget adott a felsőoktatási- és az állami kutató intézményeknek, hogy inkubátorokat alapítsanak, és hogy ipari és kereskedelmi szolgáltatásokat nyújthassanak, ezáltal irányítva saját kutatási szerződéseiket. Ez a lehetőség nagyobb autonómiát ad a felsőoktatási intézményeknek és gazdasági szereppel ruházza fel őket környezetükben. 6.2.2 CREALYS (CREation Ain Lyon St Etienne) 6.2.2.1

Lyon környéki innovációs hálózat

A Rhône-Alpes régió vagy más néven a Lyon-Grenoble környéke nagyon termékeny kutatási és akadémiai képességgel rendelkezik. A régiót PAXIS (Pilot Action of Excellence on Innovative Start-ups) „Region of Excellence” (Kiváló Régió) elnevezéssel jutalmazták az elért eredmények miatt. [67]

6-6. ábra: Lyon környéki innovációs hálózat modellje A hálózat tagjai: •

AVNAR: (Agence Nationale de Valorisation de la Recherche) Francia Innovációs Ügynökség, párizsi központtal és 24 regionális irodával. Agyagi támogatást nyújt állami pénzekből. (Éves költségvetése 274 millió €)

•

NOVACITE:

105

3 inkubátor által alakított hálózat, potenciális induló vállalkozások támogatására. „Alpha” Villeurbanne-ben, „Delta” Ecully-ben és „Omega” Lyon Gerland-ban. •

„Grand Ecoles”: Az egyetemekhez hasonló státuszú, speciális felsőoktatási intézmények, szigorú bekerülési követelményekkel.

•

CCIs: Különböző kereskedelmi kamarák, melyek hatékony segítséget tudnak nyújtani az induló vállalkozások hivatalos ügyintézésének formaságaiban és megfelelő partnerek bemutatásával, közvetítésével.

6.2.2.2 A

A CREALYS alapítása, irányítása

CREALYS-t

Törvényt

1999-ben,

követően,

inkubátorok

az

alapítására

az állam kiírt

Innovációs által

új

pályázat

segítségével alapították meg. A CREALYS felállításához és működéséhez is három különböző állami forrás nyújtott és nyújt segítséget (kormányzati támogatás, Rhône-Alpes regionális támogatási alap és Lyon város önkormányzat pénzalapja). Működését három bizottság ellenőrzi. Az Irányító Bizottság, a CREALYS tulajdonosainak, valamint az állami, regionális és városi hatóságok képviselőiből áll, és feladata az inkubátor céljainak meghatározása és annak finanszírozása. A Beléptető Bizottság dönt az inkubátorba való bekerülésről minden egyes projekt esetében, tagjai neves gazdasági személyek. A Végrehajtó Bizottság technológia transzfer szakértőkből és az AVNAR és a CCI Lyon képviselőiből áll. A bizottság üzleti és gazdasági szakértők bevonásával végzi feladatát a teljes inkubációs időszak alatt. A bizottság kéthetente ülésezik. [70] Az állandó személyzet létszáma 4 fő, melyből kettő adminisztrációval foglalkozik. 6.2.2.3

A CREALYS működése

Többnyire virtuális inkubátorként működik, tárgyi támogatási lehetőségei korlátozottak. Azonban a partnerei által több iroda és laborterület, Internet

106

hozzáférés elérhető, ha szükséges. CREALYS egyéni tanácsadást, oktatást vagy konzultációs lehetőségeket biztosít a következő témákban: •

Vállalatalapítás

•

Üzleti tervezés, üzleti tervírás

•

Kutatás és termékfejlesztés

•

Kontrolling és pénzügyi tanácsadás

•

Jogi tanácsadás

•

Humánerőforrás

•

Munkaerő keresés

•

Üzleti partner közvetítés

•

Magánbefektető közvetítés

A szolgáltatások ingyenesek a támogatott vállalkozások számára. A CREALYS maga nem tart tanfolyamokat vagy szemináriumokat, de speciális projektek esetén szerveznek hasonlóakat a témában szaktekintélynek számító előadók segítségével. Az ötletek azonosítása az egyetemek és a „Grand Ecoles” technológiatranszfer irodái által történnek. Továbbá, a CREALYS saját maga is keres hasznosításra alkalmas

ötleteket.

Annak

tudatában,

hogy

jelentős

anyagi

fedezettel

rendelkezik, sokan jelentkeznek hasznosításra alkalmas ötletekkel. A folyamat fontos része, hogy a hasznosításra alkalmas ötletek mellé koordinátori feladatokat ellátó vezetőt neveznek ki. A különböző kutatási intézményekből jövő, a tudományokban járatos kutatóknak, feltalálóknak szükségük van közvetlen segítségre. Egy vezetőre, aki a projektet nem a tudományos oldalról, hanem az üzleti lehetősége felől közelíti meg. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy a leendő vállalkozók együtt tudjanak dolgozni a vezetőkkel. Kritikus kérdés, hogy egy jól működő csapatot tudjanak építeni. Az ötletek első értékelése a Beléptető Bizottság által történik. Az időkeret 6 hónap és 4000 € támogatás adható az ötlet kidolgozásának elősegítésére. Ha kidolgozott ötlet elbírálása pozitív, akkor a Végrehajtó Bizottság dönt a projekt felkészítésének módozatáról. A felkészítés egyedi és folyamatos, 12

107

hónapon keresztül. A felkészítés költségeit részben a CREALYS és más állami támogatási alapok fedezik. Belső szaktanácsadó költségei, közös finanszírozás esetén, elérhetik az 50 000 €-t. K+F programot 30 000 €-val támogathatnak, egyedi támogatás és vegyes finanszírozású felkészítések támogatása egyenként elérheti a 7 500 €-t. Az első mérföldkő az üzleti terv. A

fejlődési

szakaszban,

szükség

esetén

irodai

területet

biztosítanak

a

NOVACITE inkubátoraiban vagy a CREALYS más partnerei segítségével. A vállalkozás finanszírozásához segítenek kapcsolatokat teremteni kockázati tőketársaságokkal, üzleti befektetőkkel és regionális alapokkal. Ez az a pont, ahol a támogatásnak vége szakad. A maximális támogatási idő 18 hónap. Ideálisan egy megalapított vállalat (kilépési követelmény), egy felkészített vállalkozó, egy üzleti modell és meglévő finanszírozás az eredmény. A finanszírozás a legfontosabb szolgáltatás. Helyi és regionális állami hatóságok finanszírozzák a CREALYS-t, és ezáltal a projekteket. Átlagosan, körülbelül 30, vélhetően vállalatalapításra kerülő projektet támogat a CREALYS évente. Az éves költségvetés körülbelül 2 millió €, amely tartalmazza a körülbelüli 22 800 szakértői munkaóra költségét és a vállalkozások vagy projektek közvetlen anyagi támogatását. 6.2.2.4

A CREALYS eredményei

A rövid, 2003-ig tartó működése alatt a 270 általuk felmért projektből 92 cég elindításában és irányításában vettek részt. A CREALYS által támogatott induló vállalkozások két harmada az egyetemekről és „Grande Ecole”-ról kerül ki, hallgatók és professzorok részvételével, míg a maradék egyharmad az akadémiai környezeten kívülről érkezik. Az elmúlt 4 évben 82 cég alakult általuk, melyek között 37 új vállalkozás volt. Mindegyik jelenleg is működik (3 közülük más vállalat részeként működik). Tevékenységi körük a termékgyártás, ICT, K+F szolgáltatás, biotechnológia és vegyipari technológia. A vállalkozásoknak átlagos mérete a munkavállalók számában kifejezve 5 fő.

108

CREALYS átlagosan 27 üzletet támogat évente. Legrosszabb esetben, minden üzlet kaphat pénzügyi segélyt maximálisan 95 000 € mértékben. Vállalatonként 5 állással számolva ez 15 000 €-t támogatást jelent munkahelyenként. Tipikus befektetési forrás a CREALYS által támogatott spin-off-ok számára a kockázati tőketársaságok, a hitelek (banki, állami forrás, egyetemi) és különböző vállalati adományok. A sikeres spin-off jellemzője, a pár éven belül jelentkező kockázati- vagy magántőke-befektetés. A CREALYS, a jelentős finanszírozási potenciálja, és az ebből is fakadó kiváló hálózati kapcsolatai által, a régió innovációs kulcsszereplőjévé vált. 6.3

Stuttgart és Tübingen (Németország)

6.3.1 Németország és Baden-Württemberg gazdasági helyzete

6-7. ábra: Németország [71] Németország az Európai Unió legnépesebb és a legerősebb gazdasággal rendelkező országa. A lakosság létszáma 83 millió fölötti. Baden-Württemberg az ország dél-nyugati részén fekvő szövetségi állam, melynek fővárosa Stuttgart. Az állam területén 10,6 millióan, ebből Stuttgartban 600 000-en élnek. A Stuttgarttól csak pár kilométerre fekvő egyetemi város, Tübingen lélekszáma 83 000 fő.

109

A német gazdasági szerkezet meglehetősen változatos képet mutat. 2002-ben a GDP 2,1 billió € volt. A GDP 64%-át a szolgáltató szektor, 33%-át az ipar és 3%át a mezőgazdaság érte el. Az export 651 milliárd, az import 518 milliárd € volt 2002-ben. [72] A német gazdaságnak Franciaország és az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi partnere.

6-8. ábra: Baden-Württemberg [73] A munkanélküliség régóta magasnak mondható, 2002-ben 9,8% volt. Egyes régiókban,

különösen

Kelet-Németországban,

a

munkanélküliség

eléri

a

kritikusnak mondható 20%-ot, és néhol még ennél is magasabb. A bankrendszer tradicionálisan fejlett és szerteágazó. Németország az Európai Unió egyik meghatározó pénzügyi központja. Az EUROSTAT, az Európai Bizottság statisztikai Hivatala szerint, Stuttgart az Európai Unió csúcstechnológiai fővárosa. Az európai régiók között itt a legmagasabb a high-tech szektorban dolgozók aránya, az összes munkavállalóhoz képest (24,6%). 6.3.1.1

Kockázati tőke (VC) és magántőke (PE)

A high-tech területén befektetésre kerülő kockázati tőke összege a GDP 0,19 és 0,21 százaléka között mozog, ami még mindig az Európai Uniós átlag (0,24%) alatt van. Másrészről, az összes kockázati tőkebefektetés 2001-ben 4,4 milliárd € volt. Ide tartozik az a 172 millió € (az összes 3,9%-a), amelyet 103 vállalkozás előfinanszírozására, és az a 982 millió € (az összes 22,1%-a), melyet 732 vállalat

110

induló-finanszírozására fordítottak. A kezdeti finanszírozás volumene csökkent a 2000-es csúcsértéket követően (összesen 34,7% és 1094 cég), de még így is az európai átlag (17,2%) felett van. [74][75] 1993 óta több sikeres kockázati tőke program (TOU, BTU, FUTOUR, EKH…) indult állami részvétellel vagy támogatással, a fiatal technológia-intenzív vállalkozások, többségében kezdeti fázisának finanszírozására. [76] Ez jelentős növekedést okozott 1995 és 2001 között a kezdeti finanszírozás volumenében. Különösen

a

BTU

program

járult

hozzá

sok

kockázati

tőketársaság

megjelenéséhez, melyek száma az 1992-es 70-ről, 2002-re 200-ra emelkedett. Stuttgart és Tübingen régiójában több kereskedelmi bank, takarékszövetkezet és más pénzügyi intézmény nyújt támogatást induló vállalkozások számára. 6.3.1.2 K+F és innovációs hálózat Németországban és BadenWürttembergben A német rendszer több meghatározó szereplő részvételén alapszik. [77] Tradicionálisan az egyetemek alkotják a német kutatás és fejlesztés gerincét, és széleskörű tevékenységet folytatnak a különböző technológiai területeken. Az országban

157

különböző

felsőoktatási

intézmény

(szakosodott

főiskola,

magánegyetem) működik. A 70-es évektől kezdtek el, gyakran korlátozott mértékben, kutatási és technológia- transzfer tevékenységet folytatni a helyi gazdasági

szereplőkel.

technológiatranszfer

Általános

mértékének

cél

az

növelése.

alkalmazott

kutatás

és

Baden-Württembergben

a 31

felsőoktatási intézmény működik, ebből 11 Stuttgart és Tübingen körzetében található. A Max Planck Gesellschaft-nak 80 kutató intézete működik az országban. A legszélesebb körben végeznek kutatásokat. Olyan új és innovatív kutatási területeken

folytatnak

kutatásokat,

melyeket

az

egyetemeknek

nincs

lehetőségük (eszköz-, hely- és ember hiány miatt) folytatni, vagy nem a megfelelő minőségben és volumenben lennének képesek elvégezni. [78] A Fraunhofer-Gesellschaft (FhG) Európa vezető alkalmazott kutatást végző szervezete. Kutatásokat végez az ipar, a szolgáltató szektor, a helyi, regionális, szövetségi és külföldi kormányzatok vagy más állami intézmények számára. A

111

FhG-nek megközelítőleg 80 intézete működik az országban. Körülbelül 13 000 embert foglalkoztat és a 2002-es költségvetése 1 milliárd € volt. [79] Helmholtz Gemeinschaft a német kutató intézetek szövetsége. 15 nagy, nemzeti kutatási központból áll. Ezek a központok hosszú távú kutatásokat végeznek állami és ipari megrendelésre az energia, környezetvédelem, egészségügy, csúcstechnológia és űrkutatás területén. Arbeitsgemeinschaft industrieller Forschungsvereinigungen (AiF) az NSzK Ipari Kutatási Együttműködés Szövetsége. 107 ipari társaság tartozik ide, amely több mint

800

ipari

kutatási

egységet,

egyetemi

intézményeket

vagy

más

egyetemeken kívüli kutatási szervezeteket és közel 50 000 KKV-t foglal magába, és folytat alkalmazott kutatás-fejlesztést a KKV-k számára. Ezeken felül még több mint 300 létesítmény végez kutatás-fejlesztést és nyújt kutatási szolgáltatást a német ipar számára. 6-5. Táblázat: Német K+F adatok (milliárd EUR) [80]

K+F ráfordítás összesen (EUR)

BadenWürttemberg (1999) 11

Állami K+F ráfordítás (EUR)

Németország (2000)

EU átlag

50,1 16,0

Magán K+F ráfordítás (EUR)

8,6

34,1

Állami K+F ráfordítás (GDP %-a)

0,86 %

0,75 %

0,67 %

Magán K+F ráfordítás (GDP %-a)

2,90 %

1,54 %

1,28 %

EPO high-tech szabadalmak / millió fő

41,8

30,4

27,8

Baden-Württemberg tartományban a legnagyobb a tudományos, technológia előállításának volumene Németországban: •

2 jelentős kutatási központ,

•

9 nagy egyetem,

•

11 szakosodott egyetem,

•

31 más felsőoktatási intézmény,

•

14 Max Planck intézet,

•

16 Fraunhofer intézmény,

•

14 AiF-es létesítmény és

112

•

57 további kutató-fejlesztő szerveztet (szövetségi, állami vagy az Európai Bizottság támogatásával)

működik, és tart fenn kutatás-fejlesztést, innovációt elősegítő kapcsolatot egymással. Az akadémiai és ipari együttműködésnek régi hagyománya van Németországban, különösképpen a II. világháborút követően. Hosszú ideje a német ipar finanszírozza az állami kutatás-fejlesztési intézmények nagy részét (1999-ben a magán szektor az összes K+F ráfordítás 66%-át finanszírozta). A 80-as években nagyszámú

technológiatranszfer

iroda,

ügynökség

alakult,

többségük

egyetemeken belül. Információ- és kapcsolat közvetítéssel, tanácsadással vagy szaktanácsadással foglalkoznak. [81] Németországban nagy és sűrű hálózata van az inkubátoroknak, technológia központoknak, és erre az infrastruktúrára alapozott támogató, szolgáltató rendszereknek az innovatív vállalkozások számára. [76] 6.3.1.3

Állami támogatások és ösztönzési rendszer

Németországban több száz program és projekt létezik, amely közvetlen vagy közvetett támogatást nyújt a vállalkozói kultúra ösztönzésére, a technológiaintenzív, innovatív vállalkozások, spin-off-ok alapításához, az ehhez szükséges hálózatok és klaszterek fejlődéséhez, technológiatranszferhez, és KKV-k régiók és országok közötti együttműködésének ösztönzésére. A 90-es évek második felében a német rendszer, az innovációs infrastruktúra fejlesztése és finanszírozása helyett a hálózatépítés és a regionális klaszterek elősegítésére fektette a hangsúlyt, különösen Kelet-Németországban. [76] Az „EXIST” (Existenzgründungen aus Hochschulen), az egyetemi induló vállalkozásokat (start-up) támogató program egy példája a központi kormányzat által elindított, regionális projekteknek. Az EXIST célja a vállalkozások alapítását ösztönző „klíma” megteremtése az egyetemeken, és az oktatási, tudományos intézményekből induló cégalapítások számának növelése. Regionális hálózaton keresztül motiválja, felkészíti és támogatja a vállalkozókat. Az egyetemek

együtt

dolgoznak

a

hálózathoz

113

tartozó

akadémiai,

ipari

és

kormányzati partnerekkel, és kölcsönösen meghatározott lehetőséget kínálnak a hallgatóknak, egyetemi alkalmazottaknak (professzor, kutató) és a már végzett diplomásoknak. Az EXIST programot a Német Szövetségi Kutatás-fejlesztési Minisztérium (BMFT) alapította 1998-ban. 5 regionális hálózat nyerte el „modell”-régióként, az elsődleges regionális hálózat megvalósításának jogát: •

bizeps (Wuppertal – Hagen, Észak-Rajna-Westphalia),

•

Dresden exists (Dresden, Saxonia),

•

GET UP (Ilmenau – Jena –Schmalkalden, Turingia),

•

KEIM (Karlsruhe – Pforzheim, Baden-Württemberg) és

•

PUSH! (Stuttgart - Baden-Württemberg)

Az 5 modell-régió komoly állami támogatásban részesül a programot elindító minisztérium (BMFT) által. Az első három évben az 5 régió összesen 25 millió € támogatásban részesült. [82]

6-9. ábra: "EXIST" programok Németországban

114

A program 2002-ben indult második részében, az „EXIST-Transfer”-ben, további 10 regionális hálózat kiválasztása történt meg, melyek a modell régiók tapasztalatai alapján kezdhették meg működésüket. Az regionális EXIST projektek utólagos alprogramja, az „EXIST-Seed” a felsőoktatási intézmények hallgatóit, végzőseit és fiatal tudósait célozza meg. Közvetlen anyagi támogatást nyújt a gazdasági hasznosításra alkalmas ötletek kidolgozására és kifejlesztésére, csökkentve a potenciális vállalkozást alapítok kockázatát, biztosítva azok egzisztenciáját. Státuszuktól függően a résztvevők 9 000 € (hallgatók) és 20 000 € (diplomás tudósok) közötti összeget kaphatnak egy éves időszakra. A támogatást a felsőoktatási- vagy kutató intézetnek kell igényelnie. 6.3.2 Spin-off támogatás Stuttgartban és Tübingenben Baden-Württembergben a nagyobb műszaki és természettudományi egyetemek mindegyike üzemeltet technológiatranszfer irodát. Néhány esetben nem az egyetemi vezetés közvetlen irányítása alatt, hanem független egyetemi leányvállalatként

működnek.

Kezdeti

feladatuk

az

egyetemi

tanszékek,

intézmények professzorainak, kutatóinak és egyéb alkalmazottainak szellemi tulajdonjogi tanácsadás, a kutatási eredmények hasznosításában való segítség és spin-off alapításának szervezése volt. Később ezek a feladatok kibővültek vállalkozásalapítás és menedzsment tanácsadással, tőke, támogatás és partner közvetítéssel. A 90-es évek közepén Karlsruhe-ban megalapították a Baden-Württemberg összes egyetemének központi, szabadalmi irodáját. A technológiatranszfer irodák működésének régi tradíciója ellenére, az iroda működése nem volt sikeres. A 2002-es új német szellemi tulajdonjogi törvény, változásokat hozhat a szabadalmi iroda eredményeinek növelésében. A törvény kimondja, hogy a találmányok, és kutatási eredmények hasznosítási joga az egyetemeket illeti meg, és nem az alkalmazotti státuszban lévő professzorokat. 1997-ben, Baden-Württemberg kormányzata elindított egy vállalkozásalapítást ösztönző kezdeményezést, a „Existenzgründungsinitiative II”-t. A kezdeményezés legfontosabb része, amely modell értékű lett, a „Gründerverbunde auf dem

115

Campus”. A programban hálózatot alkotó egyetemek és K+F intézetek, helyi és regionális vállalatok, finanszírozást, támogatást vagy tanácsadást nyújtó szervezetek működnek együtt, kapcsolatot létesítve a tudomány és a gazdaság között. Legfontosabb céljuk a kutatási eredmények hasznosítása, a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások számának, a nagyobb hozzáadott szellemi értékkel rendelkező termékek kereskedelmi forgalomba kerülésének és a regionális foglalkoztatottság növelésének ösztönzése. A modell alapján alakuló hálózatoknak egy állami egyetem írányításával, több akadémiai intézményt és legalább egy vállalatot kell tartalmazniuk. 1998 óta 9 hasonló egyetemi hálózat alakult, egyikük a Neckar/Alb, melyet a későbbiekben ismertetünk. A kormányzat közel 10,2 millió € támogatásban részesítette a 9 egyetemi hálózatot a kezdeti, 2001-ig tartó időszakban. A 2001 júniusa és 2005 májusa közötti időszakra további 5,1 millió € áll rendelkezésre a már meglévő és az újonnan alakult hálózatoknak. [83] 6.3.2.1

„PUSH!” hálózat

A Stuttgart régiójának kivételes kutatási és innovációs potenciáljának megőrzése érdekében a Stuttgarti Régió Gazdaság Fejlesztési Hivatala (WRS) több partner részvételével elindította a „PUSH!” programot, amely a korábban említett állami „EXIST” projekt, induló modell programjai közé is bekerült. A központi célkitűzés a vállalkozói kultúra előmozdítása a régió egyetemein és kutatási intézeteiben, az induló vállalkozások ösztönzése új technológiák fejlesztésének támogatásával és innovatív üzleti szolgáltatások közvetítésével. A „PUSH!” hálózat különböző forrásoktól kapott és kap támogatást. A Szövetségi Kutatás-fejlesztési Minisztériumtól az „EXIST” program tagjaként, a BadenWürttemberg szövetségi állam kormányzatától és más szövetségen belüli állami és magán szervezetektől közvetlenül, és az Európai Uniótól különböző projekteken keresztül jut agyagi támogatásokhoz.

116

A „PUSH!” egy non-profit szövetség, mely egy virtuális vállaltként működik. Négy hatáskörben: az infrastrukturális és adminisztrációs, az oktatási és képzési, a tanácsadói és szaktanácsadói, kommunikációs és marketing területén különböző központok felelősek a tevékenységért. A hálózatban résztvevő partnerek: •

WRS (Gazdaság Fejlesztési Hivatal) A hálózat alapító tagja. Üzemelteti a hálózat központi irodáját, amely a stratégiáért, a tervezésért és a döntésekért felelős. A hálózat koordinációját, adminisztrációját és marketingjét is itt végzik. Az állami pénzek ide folynak be közvetlenül, és a költségvetést is innen irányítják. [84]

•

Felsőoktatási intézmények a. Stuttgarti Egyetem, b. Hohenheimi Egyetem, c. Stuttgarti-, Esslingeni- és Nürtingeni Főiskola. A két egyetemen lehetőség van vállalkozói tanulmányokat folytatni, és mindkettő üzemeltet legalább egy inkubátort vagy technológiai és innovációs központot.

•

Innovation und Bildung Hohenheim GmbH (IBH) Eredetileg inkubátorként működött, a hálózat tagjaként kibővült a szolgáltatási kínálata és több technológiatranszfer feladatot is ellát.

•

TTI A Stuttgarti Egyetem operatív egysége. Inkubátorként és egyetemen belüli ügynökségként működik. Szintén felelős több más technológiatranszfer feladatért.

•

Contact-As A három főiskola intézményen belüli irodájaként működik 1999 óta. Különböző felkészítő tréningeket és tanfolyamokat szervez.

•

Kereskedelmi és Ipari Kamarák A regionális és helyi kamarák segítséget nyújtanak a vállalkozások alapításához és működésükhöz.

117

A hálózat tagjai viszonylag függetlenül dolgoznak. Együttműködésük az igényeknek megfelelően, projektenként változik. 6.3.2.2 Innovation und Bildung Hohenheim GmbH (IBH) Hohenheim Stuttgart külvárosa. Az IBH-t 1999-ben Egyetem

alapították, 100%-os

Vállalkozással, projekt

és

a

Hohenheimi

tulajdonában

van.

technológiatranszferrel,

menedzsmenttel,

finanszírozással

és

tanácsadással

kapcsolatos

szolgáltatásokat nyújt egyetemen belüli, regionális és nemzetközi (EU által finanszírozott) projektekben. A Hohenheimi Egyetemet a vállalatalapításhoz szükséges kedvező adottságok alapján a negyedik helyre rangsorolták 2001-ben egy,

a németországi

egyetemeken végzet felmérés szerint. Az egyetemen vállalkozói tanszék (SEH) is működik, amely a témához kapcsolódóan előadásokat és kurzusokat tart. Az IBH alapvetően a Hohenheimi Egyetemről érkezőknek nyújt szolgáltatásokat. A kiválasztásra kerülő projektek értékelését két részre osztják. Elsődlegesen, az ötlet tulajdonosának személyiségét vizsgálják állóképessége és a projekttel kapcsolatos tanácsok iránti nyitottsága alapján. Más részről a lehetséges üzleti ötlet innovációs szintjének mértékét, a vállalkozás sikerességének távlatait és az üzleti tervet vizsgálják. Irodai és laboratóriumi területet (3000 m2) kedvezményes áron történő biztosításával, inkubátorként is üzemel. Szolgáltatási közé tartozik még a konferenciaszervezés és helyszínbiztosítás, informatikai- és kommunikációs eszközök használatának és nagy sávszélességű Internet kapcsolat biztosítása. Irodai szolgáltatások és hallgatók részvételével végzett segítség szintén elérhető. A tárgyi feltételekhez kötött szolgáltatások mellet egyénre szabott tanácsadást, képzést és szaktanácsadást nyújtanak vállalkozás indításához és

üzleti

tervkészítéséhez, segítenek a könyvelésben és a finanszírozás területén, rendszeresen

szerveznek

szemináriumokat,

118

tréningeket,

kurzusokat.

Tapasztalatuk szerint az egyénre szabott szolgáltatások, a hálózati partnerek segítségével kiegészítve, a legjobb elősegítője a spin-off aktivitásnak. Az IBH, amióta állami pénzből finanszírozzák a „PUSH!” projektet, nem számol fel díjat e szolgáltatásaiért. A különböző intézmények munkatársai bevonásával, az egymást részben fedő tevékenységeknél nem lehetséges a spin-off támogatás összköltségének szétbontása. A vállalkozói tudatosság növelése érdekében széleskörű marketing tevékenységet végeznek

az

egyetemen.

Plakátok,

szórólapok,

közvetlen

levelezés

és

szemináriumok, vállalkozói események segítségével terjesztik az általuk kínált szolgáltatásokból fakadó lehetőségeket. 2001-ben, az egyetem vállalkozói tanszékével közösen megalapították a Vállalkozói Központot (COE). A központ a felelős a piacképes ötletek felderítéséért. Az IBH összesen 11 fővel üzemel. 1 vezető mellett 7, a különböző projektekben résztvevő,

azokat

irányító

munkatárs

dolgozik,

3

fős

adminisztrációs

személyzettel kiegészülve. A költségvetését az állami (szövetségi és regionális), az Európai Unió és a Hohenheimi Egyetem finanszírozza. A teljes költségvetés nagy részét az uniós projektekből befolyó támogatási pénzek adják. A közvetlenül az egyetemi vállalatalapításra fordított költségvetés, melyet Baden-Württemberg és az egyetem fedez, a 2002-2004-es időszakra több mint másfél millió € volt (1,544 millió), melyből a személyi költségek 470 000 €-t értek el. A „PUSH!” hálózat megalakulása óta közel 300 induló, innovatív vállalkozást és jelentős mennyiségű munkahelyet segített megteremteni Stuttgart közvetlen környezetében. Az IBH-nak jelenleg 20 bérlő vállalkozása van az IT rendszerek

és

szolgáltatások, a szoftverfejlesztés, Internet szolgáltatás és tanácsadás, a környezetvédelem és a biotechnológia területéről. Az elmúlt három évben, évente átlagosan 20 céget segített létrehozni, igaz nem mindegyikük volt inkubációra szorulva. A vállalkozásoknak átlagosan 3 alkalmazottja van. Összességében, az 1999-es alapítás óta körülbelül 80 vállalkozást segítettek, melyek 115 új munkahelyet teremtettek a támogatási időszak alatt. A vállalkozások 75%-a

119

jelenleg is üzemel, 14 kísérleti vállalkozásként üzemelt (ezt a gyakorlatot idővel megszüntették), 1-et nagyobb vállalat vásárolt meg, és 5 szűnt meg pár éves működés után. A

vállalkozások

általában

vállalkozásalapító

bankhitelekben,

állami

támogatásban (segély és kedvezményes hitelek) és egyetemi eszköztámogatásban részesültek. Alacsony, 10%-os mértékben, kockázati tőke is bevonásra került. A főbb finanszírozók gyakran társfinanszírozói szindikátust alapítanak. A stuttgarti régió a hálózatépítés vezető előfutárának tekinthető. Az elmúlt évek hálózatépítést ösztönző kezdeményezéseinek, és a helyi és országos kormányzati támogatásnak köszönhetően, számos és nagyon változatos szolgáltatásokat nyújtó partner tartozik a regionális innovációs hálózathoz. 6.3.2.3

Neckar/Alb hálózat

A hálózatot regionális és helyi kezdeményezés (Attempto Service Gmbh) alapján Baden-Württemberg Gazdasági Minisztériuma alakította meg 1999-ben olyan, más

egyetemi

spin-off

elősegítésére

orientálódott

modellek

és

azok

tapasztalataira épülve, mint a „Gründervebunde auf dem Campus” vagy az „EXIST” modell régiói. A hálózat olyan állami és magán együttműködést (PPP) modellez, melynek célja a vállalkozói szellem növelése különböző egyetemeken. A hálózat alap célkitűzése a hálózatépítés és a régión belüli partnerek közötti együttműködés ösztönzése. Kiséletképpen a kifejlesztett hálózati modell működését három részre osztották, egyenként két éves időszakokra a csökkenő állami támogatás mértékének megfelelően.

Jelenleg

a

harmadik

részben

tart

a

működés,

amely

a

legalacsonyabb állami hozzájárulással jár, viszont a vállalkozás alapítások száma továbbra is növekszik. Az első szakaszban az állam 500 000 €-val járult hozzá a költségvetéshez, a másodikban 380 000 €-val és jelenleg 280 000 €-val. [83] A hálózat koordinátorai szerint ez az állami támogatási modell megfelelő. Azonban a szövetségi kormányzat nem támogatta a hálózatot, mivel az nem tartozik a nemzeti EXIST programba, pedig célkitűzései és működésének rendszere hasonló ahhoz.

120

A Neckar/Alb Egyetemi Start-up Szövetséghez, több mint 50 állami és magán intézmény

tartozik,

széleskörű

szolgáltatási

kapacitással

és

forrással,

túlnyomórészt a három vidéki kisváros Tübingen, Reutlingen és Rottenburg környékéről. A hálózatba több felsőoktatási intézmény, kutatólaboratórium, városi önkormányzat, tanácsadó cég, pénzintézet, kockázati tőketársaság és az Attempto Service GmbH tarozik. A hálózat hivatalos partnerei: •

Attempto Service,

•

Tübingeni Egyetem,

•

Tübingen város,

•

Reutlingen Ipari és Kereskedelmi Kamara,

•

Reutlingeni Műszaki és Üzleti Főiskola,

•

Rottenburgi Erdészeti Főiskola,

•

Tübingeni Max Planck Biológiai Intézet,

•

Tübingeni Egyetem Természettudományi és Orvostudományi Intézete (Reutlingenben),

•

Reutlingen városa és

•

Rottenburg városa.

Az induló vállalkozást alapítók gyakorlati segítségre számíthatnak a hálózat különböző hivatalos és nem hivatalos partnereitől. A hivatalos partnerek által lehetőség van ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért egyetemi irodákat, eszközöket és infrastruktúrát igénybe venni. Részesedhetnek eszközök és berendezések specifikus

használatában.

tanácsadást

Finanszírozási,

kaphatnak.

üzleti

Segítenek

tervkészítési potenciális

és

más

befektetők

közvetítésében. Tanfolyamokat, felkészítő kurzusokat, előadásokat, eseményeket, rendszeres összejöveteleket, kiállításokat és vásárokat szerveznek. Jelenleg a hivatalos partnerek nem számolnak fel díjat szolgáltatásaikért. A nem hivatalos hálózati partnerek a specifikus üzleti, jogi és szabadalmi tanácsadásban vesznek részt. Segítenek nem állami ingatlanok kedvezményes áron

való

megszerzésében

felkészítőnek,

némely

vagy

esetben

bérlésében.

még

Tanácsadónak

befektetőként

vállalkozókat közvetítenek.

121

is

és

számításba

egyben jöhető,

A kedvező áron történő fizikai eszközök (irodák, laborok, berendezések) igénybevétele és az anyagi támogatás van a legjobb hatással az egyetemekről kikerülő vállalkozások ösztönzésére. Az intenzív kommunikáció teszi teljessé a hálózat szolgáltatásait.

6.3.2.3.1 Attempto Service GmbH Az Attempto Service GmbH a Tübingeni Egyetem és a Tübingeni Egyetemi Korház közös tulajdonban lévő vállalata. 1979-ben alapították, és 1997-ben teljesen átszervezték. A vállalat feladata az egyetem és az üzleti szféra közötti kapcsolat biztosítása és ösztönzése. Az Attempto a Neckar/Alb szövetség egyetemi koordinátor irodája. Elsődleges tevékenységi területe a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó vállalkozások alapításának elősegítése és konkrét kutatási projektek menedzselése, egyben a Tübingeni Egyetem technológiatranszfer központja. A régió új vállalkozásokat indítani szándékozó felsőoktatási intézményeinek fő kapcsolattartó irodája. Az Attempto aktív hálózatokat fejlesztett ki helyi, regionális, országos és európai szinten a kezdő vállalkozások támogatására. Az európai szinten az Inkubátor Fórum tagja és a nemzetközi Transact és Remedy projektek résztvevője és egyben koordinátora is. Két másik kezdeményezésük, az „Attempto Akadémia” és a vállalkozási vásár, a „Junited” is az egyetemi spin-off tevékenységet támogatja. Az Akadémia további képzéseket és komplex szemináriumokat tart a résztvevőknek a vállalkozási ismeretek területén. A „Junited” rendezvényei (2000-ben tartották először) lehetőséget nyújtanak további üzleti tréningeken való részvételre és a vállalkozói kultúra fejlesztésére, a fiatal kutatók és hallgatók számára. Mindamellett mindkettő kiváló lehetőséget nyújt a vállalkozói hálózat építésre. Az aktív hálózatépítő és kommunikációs tevékenységnek köszönhetően a kutatási eredményeket, innovatív üzleti elgondolásokat már a korai szakaszban fel tudják mérni. A meghatározott projekteket 36 munkahónapra és azon belül 4 tevékenységi szakaszra osztják. A projektekre egy csapatot szerveznek. Az első

122

szakaszban összehasonlítják a projektet korábbi vagy jelenleg fejlesztés alatt álló, hasonló projektekkel. Meghatározzák a legjobb programot, munkatervet, hogy az ötlet gazdasági hasznosítását minél korábban ki tudják értékelni. A második szakaszban a hálózat partnereivel és vállalkozókkal működnek együtt a projekt kialakításán, fejlesztésén. A harmadik szakaszban a projekt vállalkozás alapításának előkészítése történik, tanácsadó partnerek segítségével. A negyedik szakaszban kerül kiértékelésre a kialakított szervezet felépítése, piaci potenciálja és működése. A hálózaton belüli partnerek költségvetéséről és a hálózat működési költségeiről nem áll rendelkezésre nyilvános adat. Megalakulása óta, a Neckar/Alb hálózaton keresztül körülbelül 70 üzleti vállalkozás kapott segítséget, támogatást. Az elmúlt három évben, évente átlagosan 17 cég jelent meg piaci szereplőként. Három kivételével mindegyik vállalkozás jelenleg is függetlenül működik. Átlagosan 5 munkavállalót foglalkoztatnak. A cégek többségében bakhitel vagy állami támogatás segítségével alakultak. Kockázati tőke vagy magántőke nem játszott szerepet kialakításukban. Példa értékű, hogy a függetlenül működő intézményeket, új szervezetek vagy létesítmények megalkotása nélkül, egy egységes helyi, innovációs rendszerbe orientálták. Ehhez szükség volt az Attempto Service GmbH meghatározó kezdeményező és szervező szerepére, és Baden-Württemberg kiváló állami, ösztönző és támogató keretrendszeréhez.

123

7 Irodalomjegyzék és referenciák [1]

Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének stratégiája, 2001, http.://www.visz.hu

[2]

Strategy @ Evaluation Services (CSES): Benchmarking of Business Incubators, Final Report. 2002. febr. Brüsszel

[3]

The British Council International Seminar „Science and Technology Parks: planning and practice.” 1999. Speakers Notes.

[4]

Kleinheinz Ferenc: Tudományos parkok az Egyesült Királyságban. Jelentés. Személyes közlés.

[5]

Lalkala, R.: (2001) Legjobb gyakorlatok az üzleti inkubációban. - A leszűrhető tanulságok. Az üzleti központokról tartott nemzetközi konferencián előadott tanulmány, Brüsszel.

[6]

European Business and Innovation Centres Network (EBN), 1998

[7]

Tátrai, F.: "Concept for an Innovation Centre/Technology Incubator in InfoPark" SPICE Workshop Budapest, 4-6 August, 2000

[8]

Európai Bizottság, OJ C186–51/52 dd 1990. július 27.

[9]

Feng-Liang Ma: General Concept of Business Incubator and the Practice of Tianjin. Training workshop on Incubation Mode of Business Incubators, Sanghai, China, October 2000.

[10]

Hansen, Nohria, Berger: Az inkubátorpiac állapota, 2000 június

[11]

Virtuális inkubátorházak, mint az eGazdaság új fejlesztési alapintézményei (Tanulmány , 2001, Készítette: Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ)

[12]

Incubator houses: The alma maters of starting enterprises ( Rizner, 2002, Quarterly review of Hungarian Regions Volume 1./4)

[13]

A vállalkozói inkubátorok jelene Magyarországon. A nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. ( Tanulmány, Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, 2003)

[14]

Benchmarking of Business Incubators. EU Commission, DG Enterprise, Centre for Strategy & Evaluation Services, 2002 február

[15]

Gáspár László: Általános innovációelmélet. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest. 1998.

[16]

Előterjesztés a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak: Az inkubátorházak és innovációs központok működésének tapasztalatai, a továbbfejlesztés lehetőségei és korlátai, Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége:1996

[17]

A regionális innováció intézményrendszere (BKIK konferencia, Lippényi, 2003)

[18]

Virtual Business Incubator Itzehoe (U. Hausner, I. Tussla, Contributed paper, E-business, e-work 2002, Prague)

124

[19]

The Idaho Virtual Incubator honlap: http://www.idahovirtualincubator.org/about/)

[20]

http://www.evi-incubator.com

[21]

http://www.1000ventures.com/presentations/business_incubators.html

[22]

http://www.wireless-in-motion.com

[23]

Az innovációpolitika stratégiai céljai és feladatai (Tanulmány, Miniszterelnöki Hivatal, Lippényi 2002)

[24]

http://www.barcelonanetactiva.com/entrada.nsf/pagines/visitantE, http://www.bcn2000.es/english/plan3/Welcome.html

[25]

http://www.selatra.com

[26]

Nemzeti Fejlesztési Terv: www.itktb.hu/anyagok/itktb/Dokumentum/Nemzeti

[27]

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program: www.gkm.hu/dokk/binary/24/18/60/GVOP-0425.rtf

[28]

Magyar Információs Társadalom Stratégia: www.itktb.hu/anyagok/itktb/Dokumentum/Strategia

[29]

Dr. Nikodémus Antal: Technológiafejlesztés és innováció Konf. Ea.

[30]

Rima Belousova: Influence of New Information Technologies on the Development Companies International Conference of Innovation, Sept. 2001., Riga

[31]

Bokor A. és tsai: A pest megyei kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése a hálózatosodás, az információtechnológia és a minőségbiztosítás területén. Készült a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Támogatásával. 2003.

[32]

Rechniczer J., Dőry T. és Csizmadia Z.: Az ipari parkok intézmény- és informatikai rendszerei Területi Statisztika 2002. No. 7., pp. 642-358.

[33]

MISZ: (2002). A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének továbbfejlesztése.

[34]

INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ: „Virtuális inkubátorházak, mint az eGazdaság új fejlesztési alapintézményei. 2001.

[35]

(2003) Dobák J., Futó P. Lányi P. Soltész A. és S. Kutor: A vállalkozói inkubátorok Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. SEED Kisvállalkozási Alapítvány és Vállalkozói Inkubátor Szövetség

[36]

Pálmai Z.: Egy innovációs park Magyarországon – az INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park. Magyar Tudomány, 2002/5. pp. 626-635.

[37]

Budavári L., Dőry T.: A hazai inkubátorok SWOT-analízise. VISZ Hírlevél, III. évf. No.10. 2003/1

125

[38]

Grosz A.: Innováció az ipari parkokban. - A rendszerváltás mérlege. Tanulmánykötet az azonos című konferencia anyaga alapján. 2002. Veszprémi Akadémiai Bizottság

[39]

National Business Incubator Association: Akcióban a legjobb gyakorlat: Irányelvek az első osztályú üzleti inkubációs programok megvalósításához, 2001.

[40]

Rice, M.: Growing New Ventures, Creating New Jobs: Principles and Practicles of Successful Business Incubation. 1995.

[41]

http://trc.louisville.edu_virtual_incubator_affiliates.html

[42]

www.iasp.ws/information/

[43]

Global Enterpreurship Monitor 1999. Canadian National Executive Repeort - Abstract, London, Business School and Babsob College.

[44]

Dinah Adkins: Tech incubators have good track record, despite story: http://www.bizjournals.com/phoenix/stories/2002/09/09/editorial4.html

[45]

Jeremy Quittner: Can Business Incubators Justify Their Existence?: http://www.businessweek.com/smallbiz/news/coladvice/trends/tr991025.h tm

[46]

Robert A. Meeder,Business Incubation:the good, the bad and the ugly: http://www.coara.or.jp/~fac/meeder1.htm

[47]

Business Incubators: The Concept,http://www.unido.org/es/doc/3736

[48]

National Business Incubation Association honlap: http://www.nbia.org/

[49]

Promoting and Sustaining Business Iincubators for the Development of SMEs: http://www.unece.org/indust/sme/incubator.htm Expert Meeting on Best Practice in Business Incubation, 1999. jún. 3-4, Genf

[50]

Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged. 109-124. o.

[51]

Business Plan and feasibility study for establishing an innovation centre in InfoPark (HU9603.01.01.02.L0001),1999

[52]

P. Risztics, Z. Pálmai: Structural Modell of the Diffusion of Technology int he Innovation Park of TUB, XV. IASP World Conference on Science & Technology Parks, Perth, W. Australia, 18-23. October 1998. Conf. Proceedings pp. 251-266.

[53]

CIA 2002: The World Fact-book 2002. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/

[54]

The Federal Foreign Office of Germany (2002). http://www.auswaertigesamt.de/www/en/index_html

[55]

The European Private Equity and venture Capital Association (2002): EVCA 2002 Yearbook.

[56]

Presentation of the Programa IDEAS by Lola Garzón Benítez (2002).

126

[57]

Universidad Politécnica Awareness Scheme – UPAS MANUAL (2003) – (Cámara de Comercio de Valencia – 1991)

[58]

Presentation of Universidad Politecnica de Valencia by Fernando Conesa Cegarra (2003).

[59]

Presentation of the Programa IDEAS by José Luis Alonso-Gonzalez (2003).

[61]

CIA 2002: The World Fact-book 2002. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/

[61]

Ralph Ploeger (2001): Innovation and New Entrepreneurship – a Crossnational Survey of Policies in 13 European Cities, Case Studies: Lyon.

[62]

The Federal Foreign Office of Germany (2002). http://www.auswaertigesamt.de/www/en/index_html

[63]

US Department of State (2002)

[64]

European Commission (2002): European Innovation Scoreboard 2002 – Technical Paper No. 1 Member States and Associate Countries. Brussels

[65]

The European Private Equity and venture Capital Association (2002): EVCA 2002 Yearbook.

[66]

European Commission (2002): European Trend-chart on Innovation – Theme-specific Country Report: France. Brussels

[67]

http://cordis.lu/paxis

[68]

http://www.crealys.com

[69]

European Commission (2002): European Innovation Scoreboard 2002 – Technical Paper No. 3 EU Regions. Brussels

[70]

Metropolis – The Newsletter of the Large Metropolitan Regions on Innovation and Technology Transfer (2000): Newsletter N.4. http://www.innovating-regions.org/download_publication.pdf

[71]

CIA 2002: The World Fact-book 2002. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/

[72]

http://www.destatis.de/

[73]

http://europa.eu.int/abc/maps/regions/germany/baden_en.htm

[74]

European Commission (2002): European Innovation Scoreboard 2002 – Technical Paper No. 1 Member States and Associate Countries. Brussels

[75]

The European Private Equity and venture Capital Association (2002): EVCA 2002 Year-book.

[76]

European Commission (2002): European Trend-chart on Innovation – Theme-specific Country Report: France. Brussels

[77]

Bundesministerium für Bildung und Forschung (2002): Faktenbericht Forschung 2002. Bonn

[78]

http://www.mpg.de/

http://www.state.gov/

127

[79]

http://www.fraunhofer.de/

[80]

European Commission (2002): European Innovation Scoreboard 2002 – Technical Paper No. 3 EU Regions. Brussels

[81]

Schoch, U.; Licht, G.; Reinhard, M. (Hrsg.) (2000): Wissens- und Technologietransfer in Deutschland. Fraunhofer IRB Verlag. Stuttgart

[82]

Bundesministerium für Bildung und Forschung (2001a): EXIST: Existenzgründer aus Hochschulen – Stand und Perspektiven. Bonn

[83]

Landtag von Baden-Württemberg (2001): Stellungnahme des Wirtschaftsministeriums zu Gründerverbünde an den Hochschulen in Baden- Württemberg. 13. Wahlperiode, Drucksache 13/591, 19.12.2001.

[84]

http://www.wrs-gmbh.de/

128

8 Ábrák és táblázatok jegyzéke Táblázatok 2-1. Táblázat: Inkubátorok szolgáltatásai az Egyesült Államokban..........................................................27 2-2. Táblázat: Az európai inkubátorok szolgáltatásainak átlagos megoszlása (%).....................................29 2-3: Inkubátorházak eredményességének és hatékonyságának jellemzésére használt mutatószámok .........37 4-1. Táblázat: Az inkubátorok fő (kulcs) jellemzői és a javasolt értékek....................................................69 6-1. Táblázat: Fontosabb valenciai gazdasági mutatók (az országos adat %-ában) [57] .............................93 6-2. Táblázat: Valenciai K+F ráfordítás fontosabb adatai [57]................................................................. 93 6-3. Táblázat: Programa IDEAS statisztikai adatai (1992-2002) [56] .......................................................99 6-4. Táblázat: Fontosabb K+F adatok (2002) ....................................................................................... 102 6-5. Táblázat: Német K+F adatok (milliárd EUR) [80]......................................................................... 112

Ábrák 1-1. ábra: Az innováció különböző fázisaiban működő szervezetek és kockázatvállalásuk ......................... 3 1-2. ábra: A leggyakoribb inkubátor felvételi kritérium minősítése. ..........................................................10 1-3. ábra: A leggyakoribb kilépési kritériumok minősítése az inkubátoroknál. ..........................................13 2-1. ábra: A német alapítói centrumok és technológiai parkok kapcsolata ................................................20 2-2. ábra: Az üzleti inkubátor modell fejlődése .......................................................................................21 2-3. ábra: A vállalkozói inkubátorok tipológiája. ....................................................................................23 2-4. ábra: Az európai parkok megoszlása az 5-1. ábrán meghatározott tipológia szerint. ..........................24 2-5. ábra: Az európai inkubátorok megoszlása jogi státuszuk szerint. ......................................................30 2-6. ábra: Az inkubátorok beruházásának pénzügyi forrásai....................................................................31 2-7. ábra: Az inkubátor működési költségeinek megoszlása.....................................................................32 2-8. ábra: Az inkubátorok működtetésének pénzügyi forrásai. .................................................................32 2-9. ábra: A szakértői vélemények megoszlás arról, hány év alatt válik önfenntartóvá az inkubátor. .........33 2-10. ábra: inkubátorok eredményességi kritériumaink megítélése. ..........................................................38 2-11. ábra: A vállalkozók indokai, amiért betelepülnek az inkubátorba....................................................40 3-1. ábra: Valós Inkubátor Modell .........................................................................................................44 3-2. ábra: Virtuális Inkubátor Modell .....................................................................................................44 4-1. ábra: Mikor léptek be a vállalkozások? ............................................................................................60 4-2. ábra: IASP tagszervezeteinek megoszlása bérlőik száma szerint........................................................61 4-3. ábra: Az IASP tagszervezeteinek megoszlása beépített területük szerint. ...........................................61 4-4. ábra: Az IASP tagszervezeteinek életkori megoszlása. .....................................................................62 4-5. ábra: Hol helyezkednek el az IASP tagszervezetei? ..........................................................................62 4-6. ábra: A parkok távolsága az egyetemtől...........................................................................................63 4-7. ábra: Az egyetemek és parkok közös szolgáltatásainak gyakorisága ..................................................64 4-8. ábra: Az IASP tagszervezetek tulajdonosi szerkezete. ......................................................................64 4-9. ábra: Az inkubátorokban működő vállalkozások jellemző tevékenysége ............................................70 4-10. ábra: A menedzsment feladatok fontosságának megítélése..............................................................71 4-11. ábra: Az inkubátor alkalmazottak szakmai összetétele ...................................................................71 5-1. ábra: Azon ipari parkok száma, amelyekben valamilyen innovációs szolgáltatás rendelkezésre áll, ill. megvalósítását tervezik. ................................................................................................................80 5-2. ábra: Az ipari parki vállalkozások nyitottságának aránya a különböző innovációs szolgáltatások iránt. ....................................................................................................................................................81 5-3. ábra: A technológiatranszfer lineáris modellje..................................................................................82 6-1. ábra: Spanyolország .......................................................................................................................89 6-2. ábra: Valenciai Autonóm Közösség.................................................................................................92 6-3. ábra: UPV költségvetése (%-os arányok) [58] ...................................................................................95 6-4. ábra: Franciaország [61] ............................................................................................................... 100 6-5. ábra: A franciaországi régiók [61].................................................................................................. 101 6-6. ábra: Lyon környéki innovációs hálózat modellje .......................................................................... 105 6-7. ábra: Németország [71]................................................................................................................. 109 6-8. ábra: Baden-Württemberg [73] ...................................................................................................... 110 6-9. ábra: "EXIST" programok Németországban .................................................................................. 114

129